InfoRádió - Infostart 49:25

Gyorsítósáv vagy várólista: merre indul az egészségügy? Sinkó Eszter, Inforádió, Aréna

egészségügyegészségpolitikafinanszírozásalapellátáskórházközéletéletmód
Irányultság: KonzervatívKötődés: Független
Gyorsítósáv vagy várólista: merre indul az egészségügy? Sinkó Eszter, Inforádió, Aréna
tl;dr
  • A magyar egészségügy legnagyobb problémája, hogy a betegeket magukra hagyják: a közellátás nehezen hozzáférhető, a magánellátás drága.
  • A GDP 4,5–4,7%-a jut egészségügyre (uniós átlag 7%+), az éves hiány kb. 2000 milliárd forint; a TISZA Párt minimum évi 500 milliárdos közkiadás-emelést ígért.
  • Az államosítás után az intézmények fejlesztésére fordított saját forrás drasztikusan visszaesett, és a központosítás ellenére is „gazdátlan" maradt a rendszer.
  • A háziorvosi alapellátás elavult (egy orvos – egy nővér modell), a praxisok 38%-át nyugdíjas korú orvos viszi, és a svájci típusú praxisközösségek országos bevezetése elmaradt.
  • A járóbeteg-szakrendelők teljesítménye 20%-kal csökkent 2019 óta, a bürokratikus engedélyeztetési lánc miatt egy egyszerű óraátcsoportosítás is fél évig tarthat.
  • A 60 000 kórházi ágyból kb. 20% humánerőforrás-hiány miatt nem működik; az egynapos beavatkozások aránya mindössze 15–20%, és a krónikus ápolási kapacitások súlyosan hiányoznak.
  • „Egyszerűen méltósággal megöregedni vagy meghalni Magyarországon nagyon nehéz, csak akkor hogyha az embernek sok pénze van." – Sinkó Eszter

  • Az orvosi bérek jelentős emelése után a teljesítmény csökkent, mert a hálapénz kivezetésével nem vezettek be új ösztönzőrendszert, és a nővérhiány akutabb az orvoshiánynál.
  • A miniszter szerint 2027 végére fél év alá csökkenhetnek a várólisták, de a daganatgyanús eseteknél a vizsgálati és leletezési idő még mindig túl hosszú.
  • Pozitívum, hogy ismét önálló egészségügyi tárca jött létre szakmabeli vezetővel, és a prevenció terén bizakodásra ad okot Vokó Zoltán államtitkári kinevezése.
Részletes összefoglaló megjelenítése

Az egészségügy általános állapota és diagnózisa

Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász szerint a magyar egészségügy legnagyobb problémája, hogy a betegeket magukra hagyják. A közellátórendszerben a betegek nagyon nehezen férnek hozzá a szolgáltatásokhoz, a magánegészségügyhöz pedig már nincs elég forrásuk, így a beteg gyakorlatilag ellátatlanul kóborol a rendszerben.

A szakértő kiemelte, hogy bár a kormány az elmúlt évtizedekben mindent elkövetett a rendszer központi irányítására, egy leköszönő államtitkár nemrég úgy fogalmazott, hogy a rendszer „gazdátlan".

Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter egy konferencián konkrét problémákat sorolt fel: túl sok beteg vár túl sokáig, nincsenek kiszámítható betegutak, leromlott az infrastruktúra, és továbbra is nagy számban hiányoznak orvosok, nővérek és szakdolgozók.

„A magyar egészségügynek legnagyobb problémája az, hogy a beteget akik hozzájuk fordulnak, azok magára hagyják." – Sinkó Eszter *

Az elkerülhető halálozás mutatói

Sinkó Eszter ismertette az úgynevezett elkerülhető halálozás mutatóját, amely két elemből áll: a megelőzhető és a kezelhető halálozásból. Magyarország az Európai Uniós összehasonlításban az utolsók között áll, és mindkét kategóriában kétszer annyian halnak meg, mint az uniós átlag. A kezelhető halálozás kategóriája arra utal, hogy a betegek megfelelő helyen, megfelelő időben kapnak-e adekvát ellátást.

A születéskor várható élettartam Magyarországon 77 év (nőknél 80, férfiaknál 74 év), ami több mint négy évvel alacsonyabb a nyugat-európai átlagnál. Az egészségben eltöltött életévek tekintetében 62-64 év között mozgunk, ami eléri az uniós átlagot – ez azonban önbevalláson alapuló adat, így a magyar lakosság egészségtudatossága befolyásolhatja.

Finanszírozási kérdések

A GDP-arányos költés

Magyarországon a GDP 4,5-4,7%-a jut egészségügyre, szemben az Európai Unió több mint 7%-os átlagával. Sinkó Eszter hangsúlyozta, hogy ez kevés. A TISZA Párt programjában évi minimum 500 milliárd forintos emelést ígért a közkiadásokban, ami a következő években kumulálódna.

A szakértő becslése szerint évente körülbelül 2000 milliárd forint hiányzik az egészségügyből. Az idei GDP körülbelül 80-90 ezer milliárd forint, ebből közkiadásból 3500-4000 milliárdot költenek egészségügyre. Szűken véve, a gyógyszer és gyógyászati segédeszközök nélkül körülbelül 3000 milliárdot. Az 500 milliárdos emelés ehhez képest több mint 15%-os javulást jelenthetne.

„Tehát van hova fejlődni. Nem véletlen, hogy akkor amikor a Tisza megjelentette a saját programját, akkor az egészségügyet a zászlájára tűzte, és azt mondta, hogy minimum 500 milliárdal emelni akarja a közkiadásokat." – Sinkó Eszter *

Az ellátási szintek problémái

Az államosítás következményei

Sinkó Eszter részletesen elemezte a 2010 után megkezdett államosítási folyamatot. Az önkormányzatoktól elvont intézmények esetében a kormányzat azt ígérte, hogy jobb gazdája lesz az egészségügyi intézményeknek, de ez a várakozás nem teljesült. A központosítás ellenére nem javult a betegek hozzáférése az ellátáshoz, mert nem fordítottak megfelelő beruházási forrásokat a fejlesztésre.

2009-ben, az utolsó önkormányzati fenntartású évben még több mint 90 milliárd forintot fordítottak az intézmények fejlesztésére saját forrásból. Az államosítás után, 2011-12-ben már csak 6-7 milliárd forintért kellett „pitizniük" a középirányító szervezetnek.

„A kormányzat 11-12-ben úgy látta, hogy ő biztosan jobb gazdája tud lenni az egészség intézményeknek, mint az önkormányzatok. Ez a vágya nem teljesült." – Sinkó Eszter *

A megyei kórházi rendszer problémái

A kormányzat a megyei (vármegyei) kórházakat helyezte irányító szerepbe, de az egészséges munkamegosztás kialakítása a városi kórházakkal többnyire nem sikerült. Ennek következtében a betegek elkezdtek a megyei kórházakba áramlani, de a kapacitásokat nem úgy alakították ki, hogy az egész megye betegeit el tudják látni. A sürgősségi betegellátó osztályokon elképesztő sorok alakultak ki, tarthatatlan állapotok jöttek létre.

Alapellátás és háziorvosi rendszer

Az alapellátást nem erősítették meg megfelelően. Magyarországon még mindig jellemző az egy orvos – egy nővér felállású praxis, miközben Nyugat-Európában 4-5 segítője van egy háziorvosnak. A háziorvosok 38%-a nyugdíjas vagy nyugdíjas korú.

A svájci modellkísérlet keretében praxisközösségeket hoztak létre, ahol gyógytornászok, pszichológusok, diabetológusok és más szakemberek kezdtek el foglalkozni a betegekkel. Az egészségmutatók rövid időn belül javulni kezdtek, de a sikeres modellkísérlet ellenére a rendszert nem vezették be országosan, helyette újabb és újabb kísérletek következtek.

A háziorvosi pálya nem népszerű a fiatal orvosok körében, mert a kompetenciák és hatáskörök nem elégségesek a megfelelő szellemi kihíváshoz. Sok krónikus betegség gyógyítható lenne a beteg otthonához közel, ágymelletti diagnosztikus eszközökkel (POCT), de ezek használatát nem tanították be megfelelően, üzemeltetésük pénzbe kerül, és nem ösztönzik az orvosokat a használatukra.

Sinkó Eszter szerint a mostani kormányzat élénkebb lesz ezen a téren, plusz tanfolyamokat és ösztönzőket fognak bevezetni. A definitív (befejezett) ellátás arányát növelni kell, hogy a betegek feleslegesen ne kerüljenek kórházba.

Járóbeteg szakrendelők

A járóbeteg szakrendelők teljesítménye 20%-kal csökkent a 2019-es szinthez képest. Míg korábban az „öt perces szabály" volt érvényben, most 15-20 perc is jut egy betegre. A szakrendelőkben jellemzően idős orvosok dolgoznak, akik már nem akarnak kórházban ügyelni, de nagy tapasztalattal rendelkeznek.

Súlyos bürokratikus problémákat is felvetett a szakértő: ha egy járóbeteg szakrendelő vezetője át akar csoportosítani órákat egyik szakrendelésről a másikra, azt engedélyeztetnie kell a felügyelő kórházzal, ami továbbítja az Országos Kórházi Főigazgatósághoz, onnan az NNGYK-hoz, majd az ÁNTSZ-hez – mire ez körbeér, fél év is eltelhet.

„Tehát az, hogy milyen rossz konstrukciót sikerült összerakni az elmúlt évek alatt, ez például szerintem nagyon jól bizonyítja. Minden sokkal bürokratikusabb, minden sokkal lassabb, minden sokkal költségesebb emiatt." – Sinkó Eszter *

Kórházi rendszer és ágyszámok

Magyarországon valamivel kevesebb mint 60 000 kórházi ágy van, de ebből körülbelül 20% gyakorlatilag nem működik humán erőforrás hiánya miatt. Ez az ágyszám nemzetközi összehasonlításban is magas.

A szakértő szerint sokkal több beteget kellene ellátni egynapos beavatkozások keretében, akár jobban felszerelt szakrendelőkben is. Jelenleg mindössze 15-20% körül van az egynapos beavatkozások aránya, ezt fel kellene pörgetni.

A kórházak költségvetési intézményként működnek, ami Sinkó Eszter szerint teljesen alkalmatlan forma egy egészségügyi intézmény üzemeltetésére. Már az első Fidesz-kormány idején, Mikola István egészségügyi miniszter idején nonprofit gazdasági társaságokká akarták átalakítani az intézményeket, de később ezt a lehetőséget megszüntették. A kórházigazgatók ma is szívesen változtatnának a gazdálkodási formán.

A szakértő példaként említette, hogy régebben a Heves Megyei Kórház több mint 1 milliárdos pluszban volt, de a kórházigazgató még arra sem kapott engedélyt, hogy a dolgozóit premizálja ebből az összegből.

Profilváltás és ápolási intézmények

Sinkó Eszter egyetértett a Magyar Orvosi Kamara új elnöke, Álmos Péter korábbi felvetésével, miszerint kórházakat át kellene profilírozni. Nyugat-Európában ez jellemző gyakorlat: egyre több idős beteg számára ápolási jellegű intézményekre lenne szükség. Magyarországon az idősotthonok, ápolási intézmények és a hospice ellátás terén lesújtó a helyzet.

„Egyszerűen méltósággal megöregedni vagy meghalni Magyarországon nagyon nehéz, csak akkor hogyha az embernek sok pénze van." – Sinkó Eszter *

Orvosi bérek, hálapénz és teljesítmény

A béremelés hatásai

Az orvosi béremelés három fordulóban zajlott: először 70%, majd 20%, végül 10%. Az utolsó 10%-nál a kormányzat szerette volna elérni, hogy ezt az összeget az intézményvezetők saját hatáskörben osszák szét teljesítményalapon, de az orvosi kamara ebbe nem ment bele.

A jelentős béremelés ellenére az orvosi teljesítmény csökkent, mert a hálapénz kivezetésével megszűnt az ösztönző rendszer. Vannak orvosok, akik hivatástudatból továbbra is sokat dolgoznak, de összességében a rendszer teljesítménye visszaesett.

„Tehát még a kormánynak is fejtörést okoz és szerintem az orvosi kamarának is, hogy megemelte a kormány jelentősen, tényleg jelentősen megemelte az orvosi béreket. Ehhez képest az orvosi teljesítmény csökkent, merthogy nincs ez az ösztönző rendszer." – Sinkó Eszter *

A hálapénz eltűnése és következményei

A hálapénz radikálisan csökkent, de teljesen nem tűnt el. A fiatal orvosok „1001 orvos a hálapénz ellen" mozgalma indította el a szemléletváltást. Ugyanakkor a kivezetés után nem lépett a helyébe megfelelő ösztönző rendszer, így az ellátórendszer rosszabb teljesítményt nyújt, kevesebbet dolgozik és „betegelhárítóbb" lett.

Sinkó Eszter megemlítette azt a jelenséget is, hogy egyes orvosok a közellátásban azt mondják a betegnek, hogy hosszú a várólista, de a magánrendelőben hamarabb sor kerülhet az ellátásra – ami nem túl rokonszenves gyakorlat.

Magán- és közellátás viszonya

Az orvosi kamara 4000 orvos körében végzett felmérése szerint az orvosok majdnem fele mind a közellátásban, mind a magánellátásban dolgozik. 15-16% csak magánellátásban tevékenykedik, és mindössze 40% maradt, aki kizárólag a közellátásban dolgozik.

A szakértő szerint a köz- és magánellátás szétválasztása releváns feladat lenne, de nagyon nehéz úgy nekiállni, hogy az orvostársadalmat nem állítják maguk mellé – különben otthagyják az egész szektort.

A kapacitások alapvetően rendelkezésre állnak a közellátásban, a kórházigazgatók is elismerik, hogy sokkal több beteget tudnának ellátni megfelelő finanszírozás mellett. A várólista-ledolgozó programokra a kormány évi 5-5 milliárd forintot költött, de ez csak 10%-os többletet jelent a normál finanszírozáshoz képest, ami kevés. Sinkó Eszter szerint 30-40%-os emelésre lenne szükség ahhoz, hogy a várólisták érdemben csökkenjenek.

Várólisták és gyorsítósávok

Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter ígérete szerint 2027 végére elérik, hogy fél évnél tovább senkinek ne kelljen várnia. Sinkó Eszter szerint ez megvalósítható, ha megfelelő erőforrásokat fordítanak rá és jól megszervezik az ellátást.

A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy a betegeknek érdemes szétnézniük az országban, mert más intézményekben (például a Debreceni Egyetemen) rövidebbek lehetnek a várólisták.

A daganatos betegségeknél a 14 napos CT-MR vizsgálati határidő is soknak számít, a nemzetközi ajánlások 7 nap körül vannak. Ráadásul a leletezési idő is nagyon hosszú, mert kevés a patológus. Sinkó Eszter szerint el kellene érni, hogy a daganatgyanútól a terápia megkezdéséig ne teljen el egy hónapnál több idő, és gyorsítósávokat kellene kialakítani a rendszerben.

Egészségügyi dolgozók helyzete

Nővérhiány

A nővérhiány akutabb probléma, mint az orvoshiány. A kormány jelenleg 25%-os béremelésről tárgyal a szakdolgozókkal. Korábban a nővérek bérét az orvosi fizetések 37%-ában rögzítették, de ez elégtelennek bizonyult.

Sinkó Eszter fontosnak tartja, hogy a béremelés egy részét (például 15-20%-ot) az intézményvezetők saját hatáskörben oszthassák szét teljesítményalapon, hogy premizálni tudják a jobban dolgozókat.

A nővérek pályaelhagyásának okai között említette a három műszakos munkarendet, a család és munka összeegyeztetésének nehézségeit, valamint azt, hogy Budapesten alig találni egészségügyi szakképző intézményt. A korábbi évtizedek elkötelezett, gondos ápolói munkakultúrája mára csak nyomokban lelhető fel.

„Csak nyomokban van azon ápolók körében, akik még dolgoznak, elképesztő gondosságú odafigyeléssel voltak képesek a betegekkel foglalkozni." – Sinkó Eszter *

Az egészségszolgálati jogviszony

Sinkó Eszter bírálta az egészségszolgálati jogviszony bevezetését, amely lehetővé teszi az orvosok és nővérek kirendelését. Ezt az egészségügyben dolgozók nagyon nem szeretik, és a szakértő szerint ezt a mostani kormánynak meg kellene változtatnia.

Az új kormányzati struktúra

Sinkó Eszter üdvözölte, hogy 16 év után az egészségügynek ismét önálló tárcája van, és hogy a tárca élén szakmabeli (orvos) áll, nem pedig rendőr, mint korábban. Hozzátette ugyanakkor, hogy Pintér Sándor volt belügyminisztert sok mindenért tudta tisztelni, mert becsülettel próbálta megtanulni az egészségügyet, de a megoldási módozatai inkább rendőri szerepre utaltak.

Fontosnak nevezte, hogy az egészségügyi tárca vezetője mindig ott ül a kormányüléseken, és akár vétójogot is kaphat bizonyos kérdésekben.

Prevenció és népegészségügy

A szakértő sikeres népegészségügyi beavatkozásként említette a HPV elleni védőoltás elterjedését, amely meg fogja akadályozni bizonyos rákos megbetegedések előfordulását. Szintén sikeres volt a nemdohányzók védelméről szóló törvény módosítása Szócska Miklós államtitkár idején, amely megtiltotta a dohányzást a közösségi terekben. Ennek köszönhetően a passzív dohányzók aránya jelentősen csökkent, és a dohányzással kapcsolatos daganatok, illetve a tüdőrák előfordulása és halálozása „elképesztő beszakadást" mutat a 40-60 év közötti korosztályban.

Sinkó Eszter bizakodó a prevenció terén, mert a mostani kormány Vokó Zoltánt kérte fel államtitkárnak, aki a terület egyik legjobb szakértője.

A szűrővizsgálatokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy a vastagbél-daganatok szűrésének elindításakor a sebészek azt kérdezték, ki fogja megműteni a kiszűrt betegeket – tehát a teljes ellátási betegutat fel kell állítani, nem elég csak a szűrést megszervezni.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „Horibre diktu" – valószínűleg a „horribile dictu" latin kifejezés torzult alakja, jelentése: „szörnyű kimondani is". A kontextus alapján arra utalhat, hogy az egészségügyi miniszter vétójogot kapott bizonyos kérdésekben, ami szokatlan fejlemény.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Aréna Magyarország [zene] egyik legtöbbet idézett rádió műsora.

[00:00:01]Várja önt a stúdióban.

[00:00:07]Sinko Eszter egészségügyi közgazdász Az Arna távközési [zene] partnere a Van Magyarország.

[00:00:20]Segítse ön is munkánkat azzal, hogy feliratkozik csatornánkra.

[00:00:25]Köszöntöm az infádió hallgatóit.

[00:00:25]A mikrofonnál Kocsonya Zoltán és köszöntöm az Aréna mai vendégét.

[00:00:28]Sinkóeszter egészségügyi közgazdászta, a szemesz egyetem egészségügyi menedzserképző központ program igazgatóját.

[00:00:34]Jó napot kívánok, köszönöm, hogy elfogadta kíván meghívásunkat.

[00:00:38]Hát kezdjük is azzal, hogy Hegedű Zsolt egészségügyi miniszter a napokban egy konferencián azt mondta, úgy fogalmazott, hogy ki kell mondanunk, hogy a magyar egészségügy az nagyon beteg.

[00:00:48]Ha ez valóban így van, akkor mi lehet ennek a betegségnek hát először is a diagnózisa, és mi lehet a recept, vagy a gyógymód?

[00:00:56]Csak ilyen apró kérdésekkel indítunk.

[00:01:00]Aztán az egészségügyi egyes szintjeiről is beszélünk, csak így bevezetőképpen ön látja, hogy valóban beteg állapotban van a hazai egészség?

[00:01:09]A magyar egészségügynek legnagyobb problémája az, hogy a beteget akik hozzájuk fordulnak, azok magára hagyják.

[00:01:17]Tehát a közellátórendszerbe ma a betegek nagyon nehézen férnek hozzá a szolgáltatásokhoz, magánegészségügyhöz pedig már nincs elég forrásuk.

[00:01:27]Tehát a a beteg gyakorlatilag sokszor ellátatlan kóborol a rendszerben.

[00:01:31]Ott marad valahol félúton.

[00:01:33]Igen.

[00:01:33]Tehát az egyik az, hogy a a a betegeket ellátatlanul hagyja.

[00:01:35]A másik része ennek a a történetnek pedig az lehet, hogy gyakorlatilag maga az ellátórendszer ugyan az elmúlt évtizedekben a kormány mindent elkövetett, hogy központilag irányítsa a rendszert, de mégis az egyik leköszönő államtitkár nem olyan régen úgy fogalmazott, hogy a rendszer gazdátlan.

[00:01:56]Üüm, tehát ezek a az apró problémák vannak.

[00:01:59]Itt egyébként ezen a konferencián Hegedi Zsolt egészségügyi miniszter azért fölsorolt konkrétumokat, ami szerinte a legfőbb gond, hogy túl sok beteg vár túl sokáig, nincsenek kiszámítható betegutak, leromlott az infrastruktúra, orvosok, nővérek, szakdolgozók nagy számban hiányoznak továbbra, és ezekről majd beszélünk részletesen is.

[00:02:19]De most akkor nézzük egy kicsit azért a a a pénzbeli vagy az anyagi vetületet, mert de bocsánat, egy pillanatra még ugye a a ahogy összefoglalom azért szoktak egy mutatót jellem, tehát van egy mutató, ami viszonylag jól jellemzi az egészségügynek a teljesítményét.

[00:02:35]Ezt pedig úgy hívják, hogy az úgynevezett elkerülhető halálozás.

[00:02:38]Ezt szerintem azok, akik egészségügyi szakértőket szoktak hallgatni, azok ismerik ezt a fogalmat már.

[00:02:45]Ez két elemből áll.

[00:02:45]Az egyik az úgynevezett megelőzhető halálozás, a másik pedig az úgynevezett kezelhető halálozás.

[00:02:53]Ezt egyébként egy nemzetközi mutatórendszer, és Magyarország az Európai Unió összehasonlításában az utolsók között áll a nemzetközi listán, és gyakorlatilag dupla annyian halnak meg nálunk akár a megelőzhető halálozásba, és dupla annyian, tehát kétszer annyian halnak meg a kezelhető halálozásba.

[00:03:12]És a kezelhető halálozás kategória pedig arra utal, hogy gyakorlatilag a betegek megfelelő helyen, megfelelő időben adekvát ellátást kapnak-e vagy sem.

[00:03:20]Üüm, és [torokköszörülés] ez ami az egyik legkellemesebb é látam it számadatokat.

[00:03:24]Ugye szoktak ilyen GDP arányos összehasonlításokat alkalmazni, ugye a finanszírozás tekintetében.

[00:03:29]Hát ugye minden mögött gondolom, hogy a finanszírozás és a a pénz van, és hát majd nyilván mi is odalukadunk ki.

[00:03:36]És ha azt nézzük, akkor ugye Magyarországon ugye ha én jól láttam, akkor a GDP 44,5%-a jut egészségügyre.

[00:03:42]Ez kevés vagy elfogadható?

[00:03:44]Azt nyilván nem gondolnánk, hogy túl sok semmiképpen.

[00:03:47]Hát kevés.

[00:03:47]4, fél és 4,7 között hozzák most az idei esztendő bevárhatóan amennyi közkiában majdnem 7%.

[00:03:54]Igen.

[00:03:57]Tehát az Európai Unió is több mint 7% szinten mozog a közkiadások tekintetében.

[00:04:03]Tehát van hova fejlődni.

[00:04:07]Nem véletlen, hogy akkor amikor a Tisza megjelentette a saját programját, akkor az egészségügyet a zászlájára tűzte, és azt mondta, hogy minimum 500 milliárdal emelni akarja a közkiadásokat.

[00:04:17]Ez egy jó hír.

[00:04:20]Ez évente évente évente évente persze.

[00:04:21]És akkor következő esztendőben akkor már ez nem 500, hanem 1000 milliárdet és így tovább.

[00:04:25]Lehet ez az 500 milliárd.

[00:04:27]Ez ugye nagyon nagy összegnek tűnik, de azért hogyha az egészségügyi kiadásokat nézzük, akkor nem tudom, hogy ez hol helyezkedő, hol helyezhető el egyáltalán.

[00:04:35]Mire lehet elég.

[00:04:37]Én olyan számadatot láttam, hogy nagyjából évente most olyan 2000 milliárd Ft hiányzik az egészségügyből.

[00:04:43]Hát, hogyha tehát megnézzük az idei esztendőben körülbelül a GDP olyan 8 vagy 900 milliárd Ft lesz.

[00:04:49]Ühüm.

[00:04:52]9000 milliárd.

[00:04:52]És az, amit közkiadásból elköltünk egészségügyre, azért az egy ilyen 3,5 n 4000 milliárdüm.

[00:05:04]Lesz.

[00:05:04]Tehát ehhez képest kell nézni azt, amit amit el fogunk költeni.

[00:05:06]Szűken véve, tehát a gyógyszer és gyógyászati segédeszközök nélkül körülbelül olyan 3000 milliárdot költünk az egészségüre.

[00:05:15]Ehhez képest, hogyha hozzáadjuk az 500 milliárdot, azért az már egy ez egy több mint 15%-os javulás lehetőségét nyújtja.

[00:05:22]Ugye itt néztük ezt a GDP arányos összehasonlítást, és hogy hol vagyunk mi ebben az európai rangsorban, és hát nem állunk túl jó helyen, de ugye szoktak még egy másik összehasonlítást is alkalmazni, az egészségben eltöltött éveket.

[00:05:37]Ebben sem állunk túl jól, mert én erre is láttam egy adatot, hát az az elég drámainak tűnik, hogy Magyarországon 10 férfiből négy nem éri meg a nyugdíjkorhatárt, tehát a 65 éves kort sem.

[00:05:50]Igen, de de van ilyen, hogy születéskor vállaló élett tartalom.

[00:05:52]Ühüm.

[00:05:54]Az Magyarországon ma 77 év, a nőké az durván 80, a férfiaké éppen, hogy 74 év.

[00:06:00]És a másik az egészségben eltöltött életévek.

[00:06:02]Ott a 62-64 között mozgunk egyébként.

[00:06:05]Ezzel az unió átlagát elérjük teljesen.

[00:06:08]Tehát de ez egy része ilyen önbevalláson alapuló történet.

[00:06:11]Tehát ez azt jelenti, hogy lehetséges, hogy a magyar lakosságnak az egész tudatossága az esetleg másodt áll, mint más ország.

[00:06:19]Oké.

[00:06:19]De ez a 62-64 év, ez nem olyan rossz.

[00:06:22]Ausztriája 60 körül van.

[00:06:22]Tehát ebben spéc nem állunk annyira rosszul.

[00:06:24]A születkéskó válható élettartomba állunk rosszul.

[00:06:28]Ugye az több mint négy évvel alacsonyabb, mint a nyugat-európai átlag.

[00:06:33]Ha megnézzük az egészségügy különböző szintjét, és kérem, hogy néz nézzük is majd meg.

[00:06:38]Hát ot mindenki találkozott már különböző gondokkal, de ön is utalt arra, hogy azért a az elmúlt időszakban minthogyha a tekintetben is lett volna változás, és többször is beszélt erről más interjúkban is, hogy hát úgy elfogyott egyszer csak az embereknek a a türelme.

[00:06:59]Ö évekkel ezelőtt volt egy felmérés, emlékszem arra, amikor az egészségügy, az egészségüggyel kapcsolatos kérdések még nem is szerepeltek a top háromban, vagy a top négyben.

[00:07:10]Aztán elmúlt néhány év és az elmúlt két-három évben gondolom, hogy ahogy duzzadtak és dagadtak a különböző várólisták, vagy az, hogy egy hasiútrahangot is csak magánellátásban lehetett megcsináltatni, valószínűleg ez a közhangulat is ehhez kapcsolódóan változott, és a választási kampányban már most a legutóbbi választások előtt ez már valóban középponti kérdés lett, tehát hogy egyrészt elfogyott az emberek türelme és egyre többen foglalkoztak az egészségüggyel kapcsolatos kérdésekkel és problémákkal.

[00:07:44]Hát a az én emlékeim alapján nem az utóbbi két-három évbe került a top, hanem sokkal sokkal korábban, legalább 10 évvel ezelőtt már odakerült.

[00:07:50]Ugye az a probléma, hogy a kormányzat 2010 után olyan utat választott az egészségügyi rendszer átszervezésére, ami nem hozott megfelelő eredményességű egészségügyet.

[00:08:04]Elkezdte államosítani az egész intézményeket.

[00:08:05]Az én olvasatomban nem volt szerencsés történet, fölösleges volt.

[00:08:10]És ugye annak idején, amikor államosították az intézményeket, azt mondták, hogy az önkormányzatok nem egy formaamértékben tudják segíteni az egész intézményeket, ezért igazságtalan, hogy egy gazdag tulajdonképpen ez a lehet, hogy egy rosszul értelmezett esélyegyenlőségre való törekvés volt emögött, mert ugye ugyanez zajlott az oktatási intézmények tekintetében is, hogy akkor akkor Batonyától nemes medvesig ugyanazokkal a feltételekkel és ugyanazokkal az esélyekkel juthassanak az emberek az oktatáshoz, az egészségügyhöz.

[00:08:38]És ezzel a gondolatisággal nincs semmi probléma.

[00:08:41]Csak az a baj, hogy nem javultak azok a azok a hozzáférhetőségek a betegek számára, hogy szegény önkormányzat állt az intézmény mögö, hanem gyakorlatilag mindegyik leromlott.

[00:08:49]Tehát hogy úgy központosítottak, hogy nem javult a hozzáférése a betegeknek, mert megfelelő beruházási forrásokat nem fordítottak az egészség intézmények fejlesztésére.

[00:09:00]annak idején 2010 előtt az utolsó évben, 2009-ben még több mint 90 milliárd Ftot fordítottak az egész intézmények fejlesztésére az önkormányzatok saját forrásokból.

[00:09:11]Utána később, amikor államosították 11-12-ben például a kórházi ellátórendszert, akkor vele együtt mondjuk a járóbeteg szakrendelők döntő többségét, utána 6-7 milliárd Ftokai azért azért kellett pitizniük a a annak a középirányító szervezetnek, aki abban az időben próbálta a kórházak problémáit menedzselni.

[00:09:30]Ez de ez azt is jelenti egyébként, hogy ha így visszatekintünk, akkor mondjuk jobb gazdák voltak a az önkormányzatok, mert azért az önkormányzatok is anyagilag ki igencsak ki vannak véreztetve.

[00:09:39]Hát a a a a [nevetés] akkor kevésbé, mint most.

[00:09:43]Nem föltétlenül kellett volna egy fölmérésést csinálni, hogy tulajdonképpen az önkormányzati tulajdon mennyire tölti be azt a szerepkörét, amit egyébként egy önkor amit egy tulajdonosnak be kell tölteni?

[00:09:51]Vajon felelősségteljes gazdálkodásra biztatja-e a kórházigazgatókat, a humán erőforrás problémákat, megfelelően kezeli-e?

[00:10:00]És akkor, hogyha egy azonnali havária helyzet adódik, akkor nyújt segítséget az egészség intézménynek.

[00:10:08]Ezek a fölmérések nem készültek el.

[00:10:10]a a a kormányzat 11-12-ben úgy látta, hogy ő biztosan jobb gazdája tud lenni az egészség intézményeknek, mint az önkormányzatok.

[00:10:17]Ez ez a vágya nem teljesült.

[00:10:20]És akkor utána, hogyha nézzük sorba ezt a történetet, akkor azt látjuk, hogy hogy különböző fordulókon keresztül, de a megyei kórház ellátórendszert kezdték el erősíteni, tehát hogy a megyei kórházak, vármegyei kórházak, azok egy irányító szerepet töltsenek be az ellátás megszervezésébe a nem csak a nem csak a kórházak vonatkozásába, hanem a járóbeteg szakrendelők és időnként esetleg a háziorvosi rendszerbe is egy picit belenéztek.

[00:10:49]Mi lett ennek a következménye?

[00:10:51]Egyrészt azt lehet látni, és ez most már ugye azért napirenden van, hogy a megyei kórházaknak kellett volna egy egészséges munkamegosztást kialakítani a városi kórházakkal.

[00:11:00]Nem sikerült mindenütt.

[00:11:02]Vannak olyan megyék, ahol egyébként ez egy sikeres program volt, de több felé és inkább a többségben nem sikerült jó munkamegosztást kialakítani.

[00:11:09]Ennek az lett a következménye, hogy a betegek elkezdtek a megyei kórházba menni.

[00:11:16]viszont a megyei kórháznak a kapacitásait nem úgy alakították ki, hogy az egész megyéből csak ők lássák el a betegeket, fekvőbetegeket.

[00:11:21]Ezért aztán sürgősség betegellátás osztályokon elképesztően sor elképesztően nagy sorok alakultak ki tarthatatlan állapotok.

[00:11:30]Tehát hogy az egész rendszer nem volt megfelelően végiggondolva.

[00:11:32]Kettő, az alapellátást, ahol ugye háziorvosok dolgoznak, védőnők dolgoztak, azokat nem erősítették megfelelően, tehát nem kaptak plusz hum humán erőforrást.

[00:11:46]Ugye ma egy orvos, egy nővér szinte még mindig a jellemző praxis.

[00:11:52]Nyugat-Európában minél öt négy-öt segítője van egy háziorvosnak, hogy minél több szolgáltatást tudjon nyújtani a lakosságnak, a lakóhelyhez közel.

[00:12:01]Nálunk ez a rendszer próbaként szintén kipróbálásra került a svájci modellkísérletől.

[00:12:06]Ugyan a svájci kormány adotta erre forrásokat, hogy egy modellkísérlet formájában lehessen föltérképezni, hogy olyan olyan elmaradott területeken, mint Északalföld észak-magyarországot vajon sikerül-e az elmaradott térségekben jobb minőségű szolgáltatást kialakítani, ahol mondjuk eleve a háziorsi praxis netán hiányzik.

[00:12:24]Igen, ne Isten.

[00:12:24]Igen, de abb az időben még egy picit ebbe az időben 12-13-ban még egy jobb helyzet volt, mint amilyen helyzet most van.

[00:12:33]És sikerült oda a svájci kormány pénzének köszönhetően odahozni többlet többlet munkaerőt.

[00:12:38]És akkor gyógytornásztoktól kezdve pszichológisig, diabetológusig, sok mindenki és diabétes szakértők elkezdtek foglalkozni a betegekkel.

[00:12:47]Elkezdtek rövid időn belül javulni az egészség mutatói is ezeknek a lakosságcsoportoknak.

[00:12:54]Tehát ez egy kifejezetten jó fajta csak egy kísérleti modell vol.

[00:12:57]Igen.

[00:12:57]És után Igen.

[00:12:57]Igen.

[00:12:59]Ezek ezeket hívták praxisközösségeknek.

[00:13:02]És aztán nem is tudom, hogy miért fordulhatott elő az, hogy mindenki azt mondta, hogy ez egy jó modellkíslet, tessék, vezessék be.

[00:13:08]És nem került bevezetésre, hanem újabb és újabb kísérletek követték.

[00:13:12]Tehát az, hogy a háziós rendszer nincs megfelelően megerősítve, az biztos, hogy az egyik oka annak, hogy miért mennek ilyen sokan a kórházakban.

[00:13:20]Másrészt ugye van egy ugye hármoztató a magyar egészségügyi van az alapellátás, járóbeteg szakrendelő és a kórházi rendszer.

[00:13:27]A járóbeteg szakrendelőkkel még nem foglalkoztunk.

[00:13:29]Öt viszont az a probléma, hogy kik vannak ma egy ilyen járóbeteg szakrendelőben?

[00:13:36]Elsősorban idős orvosok, akik már nem akarnak ügyelni a kórházakban.

[00:13:39]viszont nagy tapasztalatuk van, tehát jó, hogy vannak, de ugyanakkor pedig a a a munkavégzési pörgetés, ami ami jelen van ma a a járóbeteg szakrendelőkbe, azt mutatja, hogy azok után, hogy a kormány az orvosi béreket jelentősen megemelte, ennek egy olyan teljesítmény visszafogó hatása lett, mert egyébként egyúttal párhuzamosan a paraszolvenciát kivezették, és itt a rendszer tulajdonképpen mindenki számára meglepetés nagyon nagyon nagyon megrodyan.

[00:14:11]Tehát még az a kormánynak is fejtést okoz és szerintem az orvosi kamarának is, hogy megemelte a kormány jelentősen, tényleg jelentősen megemelte az orvosi béreket.

[00:14:19]Ehhez képest az orvosi teljesítmény csökkent, merthogy nincs ez az ösztönző rendszer.

[00:14:25]Igen, igen, igen, igen.

[00:14:25]Illetve, hogy igen.

[00:14:27]És akkor ugye ezért a mostani kormány fogja erőltetni, remélem azt a vonulatot.

[00:14:31]Ö szóban biztosan látszik már, hogy azt szeretne, hogy a teljesítmény ö mérlegelésre kerüljön.

[00:14:38]Az, hogy milyen minőségi ellátást kap a beteg, az is mérésre kerüljön, és akkor azért füzessen a a az orvosnak, vagy az egészségügyi intézmek, hogyha jól látja-e el.

[00:14:46]Nem csak azt, hogy megfelelő számban, hanem jó, el kell látnak.

[00:14:49]De ez azt is jelenti most, hogy akkor tulajdonképpen az az orvos, aki korábban elvégzett egy héten öt hat, hét műtétet, az most történetesen elvégez mondjuk egy műtétet, mert nincs ennyire nem durva.

[00:15:04]Ennyire nem durvak a számok, de egyébként jóval kevesebbet, mert Igen.

[00:15:08]Illetve van, aki nagyon sokat dolgozik az ellátórendszerben, és vannak olyanok, akik kevesebb.

[00:15:12]Ug ugyanaz a bérsáv szerint.

[00:15:14]Igen, de vannak orvosok, akik egyébként nem föltétlenül vágják vissza a saját teljesítményüket szerencsére, de például a hát mondjuk az orvosi hivatástudat okán van Igen.

[00:15:25]H szerencsére, hogy vannak ilyen orvosaink is.

[00:15:29]Ugye említette ezt az ösztönző rendszerhiányt, vagy a teljesítményösztönzést, ha én jól emlékszem, akkor ugye három fordulóban zajlott ez az orvosi bérrendezés vagy béremelés.

[00:15:41]Az első volt egy ilyen nagyobb, ilyen 70% körül, és az utolsó az a 10%-os, mintogyha az már ott felvetődött volna az.

[00:15:48]Talán volt is ilyen kormányzati törekvés, hogy ott valami teljesítménymutatóhoz községes.

[00:15:51]Ezt és aztán ez mégis ez így van.

[00:15:55]Ez ez igen sajnos ez egy szerencsétlenül alakult történet.

[00:15:58]Igen.

[00:16:00]70%, aztán 20% és aztán a maradék 10%-nál a kormányzat szerette volna eléni az orvosi kamaránál, hogy ezt a 10%-át 10%-ot adják oda az intézményvezetőknek, és bízzák rájuk, hogy milyen alapon osztják széljel az orvosoknak, és az orvosi kamara ebbe a változtatásba nem ment bele.

[00:16:19]Ez nem volt egy szerencsés történet.

[00:16:21]Nézzük azért még egy kicsit a különböző ellátási szinteket.

[00:16:22]Ugye az alapellátásról, a háziorvosi szintről beszéltünk.

[00:16:26]És szerintem azért is érdemes erről egy kicsit részletesebben beszélni, mert hát én laikusként azt látom, hogy ez hát talán az egyik legfontosabb terület az egészségügyi ellátásban, hiszen itt találkozik a a a az orvossal a beteg, tehát a panaszaival alaphelyzetben nyilván a háziorvosát keresi föl.

[00:16:44]És azért az egybehangzó vélemény, hogy itt nagyon sürgető és nagyon nagyon fontos teendőkére, ahol ugye azért a hát egyrészt ugye, hogy hiányoznak is háziorvosi praxisok most már elé több mint praxis nincs betöltve.

[00:17:02]Az is aggasztó lehet, hogy itt azért a Korfa is hát aggodalomra ad okot.

[00:17:08]Azért 70 év felett van a háziorvosoknak egy jó része.

[00:17:10]Én a költözésünk folyamán az elmúlt néhány évben kétszer is más háziorvoshoz kerültem.

[00:17:16]Mind a kettő már 80 év fölött volt.

[00:17:18]Tehát és egyébként örülni kell, hogy legalább ők dolgoznak.

[00:17:21]Igen.

[00:17:21]Tehát 38%-a a háziorvosoknak, ha jól emlékszem, azok vagy vagy nyugdíjasok, vagy nyugdíjas korúak, de még nem mentek nyugdíjba.

[00:17:30]Tehát ez egy ez egy olyan történet, hogy tényleg a kormánynak a az egyik legfontosabb feladata az, hogy megoldja az utánpótlást.

[00:17:37]Ahhoz viszont nyilván lépéseket kell tenni.

[00:17:40]Ma a háziorvosoknak a kompetenciája, illetve a hatásköre nem elégséges ahhoz, hogy egy megfelelő szellemi kihívást jelentsen egy fiatal orvos számára.

[00:17:51]Tehát, hogy nem népszerű ezt teszünk.

[00:17:53]Nem, nem népszerű.

[00:17:53]Igen, egyértelműen, mert azt gondolják, hogy csak receptet kell fölírni, vagy be kell utalni a beteget máshova.

[00:17:58]Nem, ma már azért kiderült, hogy rengeteg krónikus betegség gyógyítható a beteg otthonának a a közelébe, vagy akár az otthon belül de lehetni a háziorvosi szintre ezeket, tehát gondolom diagnosztikai igen nagyon sokat vannak így ágymeletti diagnosztikus eszközöket, amit poknok hívnak és így tovább.

[00:18:16]Ö a korábbi kormány is elkezdte ezeket az eszközöket vásárolni uniós forrásokból szerencsére.

[00:18:25]Közép-magyarországi régióban most fog beérni ez a folyamat, de elkezdtek olyan eszközöket alkalmazni, ami a beteg ágya mellett is alkalmas arra, hogy diagnosztizálja, hogy a betegnek mi lehet a problémája, és arra ott a helyszínen adjanak releváns választ.

[00:18:37]Az a probléma, hogy ezeket az eszközöket nem tanították be.

[00:18:42]Egyelőre a háziorvosoknak tömegesen nagyon sokan elmentek tanfolyamra, de nem elegent.

[00:18:49]Kettő, ezeknek az eszközöknek az üzemeltetése pénzbe kerül.

[00:18:50]Három, nem ösztönzik a az orvosokat arra, hogy használják is ezeket az eszközöket.

[00:18:56]Csak ez a három probléma van.

[00:18:58]Szerintem e tekintetben azért a kormányzat, mostani kormányzat ebben élénkebb lesz és plusz tanfolyamok, plusz ösztönzőket be fognak kapcsolni rendszer.

[00:19:07]Hogyha ehhez a az alapellátási szintz hozzányúlnak, mondjuk markánsan hozzányúlnak, akkor egyértelműen a betegutak is változnak.

[00:19:15]Tehát mondjuk nem az a helyzet van a sürgősségi osztályokon, a kórházakban, ami most van.

[00:19:20]Mus nagyon reméljük.

[00:19:20]Tehát ugye a az egyik dolog az, hogy ő egy csomó beteg fölöslegesen kerül kórházakba.

[00:19:25]azokat akkor el kell látni alapellátásb vagy járóbeteg szakrendelések szintjén.

[00:19:31]Tehát ezt ugye úgy szoktuk mondani, hogy definitív ellátás vagy a befejezett ellátás arányát növelni kell.

[00:19:37]Ahhoz megfelelő ösztönzési rendszert kell kialakítani, hogy a betegek fölöslegesen ne kerüljenek kórházba.

[00:19:43]Úgyhogy reméljük, hogy kialakulnak olyan eljárásrendek és olyan ösztönzők, amelyek támogatni fogják ezeket a a praxisokat akár a szakdolgozó, vagy bocsánat, a szakorvosokkal közösen ilyen kvázi úgynevezett csoportpraxisok formájában, hogy együtt tudjanak dolgozni és egy-egy krónikus beteg csoportot közösen kezeljenek, és a hogyha sikeresek ezek a kezelések és megfelelő állapotban tudják tartani a krónikus betegeket, akkor erre mindenféle ösztönzőket tudnak kapni.

[00:20:12]Tehát hogy erre vannak jó nemzetközi példák, és remélem, hogy magyar egészségbe is ezek el fognak terjedni.

[00:20:18]Következő szinten ott a járóbetegellátás vagy a szakrendelői szinten, ott ott mi lehet a legnagyobb gond, vagy mi az, amihez ott hozzá kellene nyúlni, vagy érdemes lenne hozzá?

[00:20:27]Hát ott is mind.

[00:20:27]Tehát az egyik, hogy most, hogy megnéztem a beteg forgalmi adatokat, az ön járóbeteg szakrendelőknek a teljesítménye az lement 20%-kal a 19-eshez képest.

[00:20:37]Tehát az azt jelenti, hogy elég elég nagy szá.

[00:20:42]Igen, az az tényleg látványos.

[00:20:45]Engem is meglepett ez az adat.

[00:20:45]Tehát az azt jelenti, hogy gyakorlatilag ma kevesebben vannak ott és vagy és kevesebb beteget látnak el.

[00:20:53]Tehát még régebben volt egy úgynevezett öt perces szabály, hogy öt percnél kevesebbet nem lehet egy beteggel eltölteni.

[00:21:00]Hogyha megjelenik, most meg már 15-20 perc is jut betegre.

[00:21:05]Elvileg ebből az következhetne, hogy a beteget alaposan kivizsgálják, megbeszélik és releváns szolgáltatásokat kaphat.

[00:21:13]Nem tudom, hogy ez még az eredményesség oldalon nem látszik, de nyilván majd lesznek olyan minőségi mutatók, amelyeket bevezetnek, és akkor ezt is fogják tudni mérni, hogy így van-e.

[00:21:23]De hát azért szerintem mindenki megtapasztalhatta azt, hogy a szakrendelőkben vagy a járóbetegellátásban, hogyha mondjuk egy diagnosztikai vizsgálatra próbál bejelentkezni az ember, hát akkor vagy hónapokra előre kap időpontot, vagy egyáltalán nem kap.

[00:21:34][nevetés] És mondjuk a hasi ultrahangra el kell mennie a saját zsebéből finanszírozva egy magánellátáshoz.

[00:21:42]Igen.

[00:21:42]Bár egyébként tavaly a kormány, a korábbi kormány fölemelte duplájára finanszíroírozását az ultrahang vizsgálatoknak, mert érzékelte, hogy gyakorlatilag a betegek kiszorulnak a közellátásból és gyakorlatilag kénytelenek elmenni magánellátásba.

[00:21:53]A nonszens sajnos több ilyen tevékenység van, nem csak ez a hasi ultrahang vizsgálat.

[00:22:01]És tényleg, tehát a a a közis a magán együttélésével kapcsolatosan ugye rengeteg probléma szintén fölvetül.

[00:22:07]Az egyik az, hogy bizonyos ellátások a közel ellátástípusok a közellátásban nem elhérhetőek.

[00:22:14]Nem elérhetőek, csak a magánellátásba.

[00:22:16]De ha megnézzük, hogy az orvosok milyen mértékben járnak át a két rendszer között, akkor azért megdöbbentő adatok vannak.

[00:22:23]A tavaly decemberben az orvosi kamara 4000 orvost meg több mint 4000 orvost megkérdezett arról, hogy akkor hányan dolgoznak közbe, csak közellátásba, csak magánba és a mind a kettőbe.

[00:22:36]És kiderült, hogy az orvosoknak majdnem a felnek mind a két helyen van állása.

[00:22:41]És 15-16% volt az, aki csak magánellátásban volt, és összesen 40% maradt, aki aki csak közellátásba dolgozott.

[00:22:50]Tehát ilyen körülmények között a köz és a magánellátás szétválasztása, ami ami egyébként egy releváns feladat lenne, illetve hogyha a határokat meg kell szabni, akkor ezek ezek fontos ismérővek lehetnek.

[00:23:00]Nagyon nehéz nekiállni úgy, hogy az orvostársadalmat az ember nem állítja maga mellé, hogy olyan olyan megoldásokat válasszon, amit az orvostársadalom tagjai elfogadnak.

[00:23:12]Különben itt hagyják az egész szektort.

[00:23:14]ugye azt mondja, hogy hogy ezeket külön kell választani, de azért óhatatlanul lehetnek mondjuk hidak, vagy érdemes lenne hidakat is építeni, hogy mondjuk a a magánegészségügyben ott lévő diagnosztikai eszközöket valamilyen módon akár segít felhasználni a az állami állás.

[00:23:30]Igen, de tulajdonképpen a a a közellátó rendszerből a kapacitások általább elégségesek.

[00:23:34]Nyilván van egy-egy eszköz, ami a magánba hozzáférhető, és a közellátásban nem, de egyébként meg műtőkapacitás meg ez hasonló, azok rendelkezésre állnak.

[00:23:44]Sőt, ugye különböző belsővizsgálatok arra utalnak, hogy a kórházigazgatók is elismerjék, hogy sokkal több beteget tudnának ellátni, ha például megfelelő finanszírozás csatlakozott hozzá.

[00:23:54]Tehát vannak úgynevezett várolista ledolgozó programok.

[00:24:02][torokköszörülés] És ezekre a kormány költött 5-5 milliárd Ftot minden évben.

[00:24:04]De hát azáltal, hogy csak egy 10%-os többletet kapnak ahhoz képest, mint amit normál finanszírozás keretében kapnak, az még mindig kevésnek bizonyul.

[00:24:14]Úgyhogy ha nem tudja megemelni a kormány ezt 30 vagy 40%-ra, akkor a várólisták azok nem fognak érdemben csökkelni.

[00:24:22]Holott a kapacitások rendelkezésre állnak a közellátásba.

[00:24:26]Tehát nem igaz az, hogy csak a magánellátás igénybevételével lehetne fölgyorsítani a várlisták ledolgozását.

[00:24:33]Van elég kapacitás, megfelelő forrást kell erre fordítani a kormánynak.

[00:24:37]Betegellátás szintjeiről beszélgettünk, és az érintőlegesen már szóba kerültek a kórházak, amik most ugye egy koncentráció révén állami és központi tulajdonban vannak.

[00:24:47]Érdemes lenne egyébként ezt is újra gondolni, vagy akár újra szabni valamilyen formában, ha nem is úgy, hogy egy az egybe visszahelyezni ezeket a az önkormányzatok fenntartásában vagy tulajdonlásába.

[00:25:00]Lehet, hogy nem is lenne erre már kellő anyagi ereje a most az önkormányzatoknak, de érdemes ezen is gondolkodni, hogy ezt a tulajdoni szerkezetet valahogy megbontani?

[00:25:10]Hát hogyha hogyha a tulajdonosi szerkezetet vélhetően nem érdemes már hozzányúlni, mert az önkormányzatoknak is elfogyott a pénzük, hogy fönnt tartsák őket.

[00:25:17]kettő elszoktak ettől a feladattól.

[00:25:20]Már szerintem nem szoknának hozzá tizenbalahány év után, hogy újra ilyenekkel foglalkozzanak.

[00:25:26]Csak ez olyan jelképes dolog, ahogy ahogy egyébként a az iskolá az oktatási intézményeikhez is ragaszkodtak az önkormányzatok.

[00:25:32]vanván egy város városi önkormányzat a városi kórházához is.

[00:25:37]Hát most is lehet látni, hogy amikor a városi kórházak ott döglődnek és és alig tudnak funkcionálni, akkor nagyon sok önkormányzat erőm fölül rak bele pénzt, hogy legalább néhány orvos legyen, és akkor legalább a a a az ott lévő kismamák ott tudjanak szülni.

[00:25:50]mondjuk az egyik kedvelt kedvelt szerepe ez az önkormányzatoknak, hogy a a a a szülészetet próbálják a a saját területükön tartani, és elképesztő összegeket hajlandók erre fordítani.

[00:26:04]Tehát itt teljesen nem sikerült elvenni a kedvét az önkormányzatoknak az egész feladatoktól, de nem hiszem, hogy ez lenne a jó megoldás.

[00:26:10]annál inkább kellene foglalkozni azzal, hogy az önkormányzatok milyen for vagy bocsánat, a kórházak milyen formában dolgozzanak, mert költségvetési intézményekként dolgoznak.

[00:26:22]Ez a gazdálkodási forma és ez teljesen alkalmatlan arra, hogy valaki egy kórházat vagy egy egészség intézményt üzemeltessen.

[00:26:27]Ezért még korábban egy régi régi az első Fidesz kormány idején Mikula István úgynevezett kórháztörvényt alkotott és nonprofit gazdasági társaságokká akarta átalakítani az egész intézményeket.

[00:26:41]Aztán később az MSZP kormány ezt a lehetőséget megszüntette.

[00:26:47]Nem volt szerencsés dolog, mert ha megkérdezzük a kórházakat, akkor mindenki a gazdálkodási formáját át akarná alakítani valamilyen társasági formává, mert azt mondja, hogy abban sokkal több a lehetőség, jobban önállóan tudnak gazdálkodni.

[00:26:59]Igen.

[00:26:59]És és szerintem a mostani időszakban is egy kórház vagy intézmény törvényt kell alkotni annak érdekében, hogy azok az intézmények a békióktól megszabaduljanak és sokkal önállóbb gazdálkodást tudjanak folytatni.

[00:27:14]Illetve hogyha van nekik többet forrásuk, régebben volt olyan kórház, pár évvel ezelőtt péld a Heves Megyei kórházba több mint 1 milliárdos plusszal rendelkeztek.

[00:27:23]Ez már elég régi történet, de mindenesetre a kórházigazgató még arra se tudta fölhasználni a pénzt, hogy premizálja a saját dolgozóit.

[00:27:32]arra nem kapott engedélyt.

[00:27:34]Üm, tehát olyan abszurdítások a központosítás Igen.

[00:27:37]Igen.

[00:27:37]Vagy vagy például, hogy a járóbeteg szakrendelő egy pillanatra a visszatérve érzékeli egy járóbeteg szakrendelő vezetője, hogy több órát kellene fordítania neki a betegek ellátására, mert ley isten egy orvos megjelent, és akkor mondjuk kardió rendelésre többet át tudna csoportosítani, és belülről a saját úgynevezett szakorvos óráiból át tudna csoportsíteni mondjuk öt órát kardiológiára.

[00:28:01]Mi történik?

[00:28:04]Ilyenkor a a az úgynevezett felügyelő kórházhoz el kell juttatni ezt az információt a járóbeteg szakrendelő vezetőjének, és kérni, hogy hogy járuljon hozzá, hogy változtasson saját hatáskört, és semmi értelme nincs, hogy ez így legyen.

[00:28:19]Utána az fogja és elküldi az országos kórházi főigazgatáshoz, és azok viszont elküldik az NNGK-hoz, az ANT-hez vezét.

[00:28:27]És mire ez körbeér, eltelik fél esztendő.

[00:28:29]Tehát az, hogy milyen rossz konstrukciót sikerült összerakni az elmúlt évek alatt, ez például szerintem nagyon jól bizonyítja.

[00:28:37]Minden sokkal bürókratikusabb, minden sokkal lassabb, minden sokkal költségesebb emiatt.

[00:28:41]Az azt jelenti, hogy költséghatékonyság szempontjából a rendszer nagyon sokat vesztett az elmúlt évek alatt.

[00:28:47]Ugye azért a kórházak kapcsán rendre felvetődik mindig a kérdés, és hát ilyen polémia központi kérdésévé válik, hogy sok vagy kevés a kórház, sok vagy kevés a a kórházi ágy.

[00:29:00]És azért amikor valaki kórházbezárásról, kórházi összevonásról, netán ágyszámcsökkentésről beszél, arra többnyire ez rázódul a harag és a az ösztűz, mert hát nyilván mindenki azt szeretné, ha minden nagyvárosban, a fővárosban, minden kerületben ott lenne egy teljes személyzettel működő kórház éjszakai ügyeletekkel, de hát ez nem nagyon megvalósítható.

[00:29:20]Nem, nem megvalósítható.

[00:29:20]Magyarországon valamivel kevesebb mint 60000 ágy van jelenleg, de ebből is körülbelül olyan 20%-a a a kórházi részlegeknek gyakorlatilag nem működik, mert humán erőforrással nem tudják föltölteni.

[00:29:34]Tehát egyszerűen jelenlegi körülmények között az egész intézmények nem tudják teljesíteni azokat a feladatokat, amelyeket rájukrónak.

[00:29:41]De hozzáteszem, hogy még ez az ágyszám is, ami azért csökkent azú években szépen, még ez is nemzetközileg sok.

[00:29:48]Tehát azon kórházza, illetve azon országok közé tartozunk, ahol a kórházi ágyak száma magas lakossághoz viszonyítva.

[00:29:55]Ugye jó lenne, hogyha sokkal több beteget tudnának ellátni egy nappolső beavatkozások keretébe.

[00:30:02]És ezeket az egy napos beavatkozásokat nem csak kórházakban, hanem jobban működő, jobban fölszerelt szakrendelőkbe is el lehetne látni.

[00:30:09]Tehát ekkor is például már ki lehetne hozni a betegeket a kórházakból, de még mindig egy 15-20% körül van azok betegek aránya, akik például egy napos beavatkozás keretébe kapják meg az ellátást.

[00:30:20]Tehát ezeket föl kéne pörgetni, föl kéne tolni magasabb szintre, hogy a rendszer jobban pörögjön, mint ahogy pillanatilag pörög.

[00:30:30]Néhány héttel ezelőtt ugyanebben a műsorban itt volt vendég a Magyarorvasi Kamara Újelnöke Álmos Péter, és ő arról beszélt, hogy érdemes lenne azon gondolkozni, hogy a kórházi feladatokat újragondolva kórházakat átprofilírozni valamilyen módon, hogy mondjuk a nem ad északai ügyeleti ellátás, de nappal valamilyen szakrendelői funkcióként működtethető.

[00:30:53]Tehát ez is egy út lehet, hogy ez egyértelmű Nyugat Európában is az a jellemző, hogy hogy a profilt megváltoztatják, hiszen egyre több idős beteg, aki mondjuk otthonában már nem tud maradni, akkor be tudna feküdni ilyen ápolási jellegű intézménybe, és akkor ott kapna akár időleges, akár hoz hosszabb időszakra vonatkozóan valami ellátás, valami felügyeletet.

[00:31:17]muszáj lenne ezeket elrendezni Magyarországon is.

[00:31:21]Egyértelmű a profilváltásra szükség van.

[00:31:23]Ágyakat egy időben elkezdték átprofilírozni, hogy akkor legyenek-e a szociális ellátás, inkább szociális ellátás irányába kivonni.

[00:31:34]De ott akkor úgy tudom, hogy egyelőre ezek a kísérletek csak annyiban maradtak, hogy megváltoztatták a névtáblát, de egyébként a funkciójukat tekintve semmi változás nem történt.

[00:31:44]Tehát ápolási otthonokra, ápolási intézményekre nagyon nagy szükség lenne.

[00:31:49]Ráadásul ott van, hogyha valakinek idős hozzátartozója van, és látja, hogy parkinszolokoros, vagy egyéb megbetegedése van, egyszerűen nem tudja hova elhelyezni, hogyha ő nem tud otthon maradni mellette, akkor ellátatlanul marad a az idős ember.

[00:32:03]Tehát az idős időskori gondozással kapcsolatosan lesújtó a helyzet ma Magyarországon.

[00:32:11]És tényleg és még tegyük hozzá talán még a hospice ellátást is.

[00:32:14]És és a hospice ellátást is.

[00:32:14]Tehát egyszerűen méltósága megöregedni vagy meghalni Magyarországon nagyon nehéz, csak akkor hogyha az embernek sok pénze van.

[00:32:22][horkantás] Beszéltünk az egyes ellátási szinteken a diagnózisokról, és az jutott eszembe, hogy hát ott azért betegek sorsa múlik nyilván ezen a hogy egyrészt, hogy minél előbb elkészüljön az a diagnózis.

[00:32:38]És láttam én itt egy irányelvet, majd javítson ki, hogyha ez nem így van, hogy daganatos betegség gyanúja esetén 14 napon belül el kell végezni a CT merr vizsgálatot.

[00:32:47]Ez vajon működik, vagy tartható ez a jelenlegi kapacitások mentén?

[00:32:51]Szerintem igen tartható lenne addig, amíg a CTMRel kapcsolatosan volt egy magánegészségügyi kapacitás is.

[00:32:58]Addig egyébként ezt ugye a a ha a korábbi emlékeim alapján, illetve a a az OEP akkori főigazgatója, tehát a a az egészségbiztosító főigazgatója azt álltotta, hogy durván 90%-ban ez teljesült is.

[00:33:12]Nem tudom, hogy aztán ez helytálló információ volt-e, de most, hogy a CT merrével kapcsolatosan azt mondták, hogy csak államintézményben lehet ilyen közfinanszírozott ellátást nyújtani, azóta ez a történet megrogyant.

[00:33:26]A másik dolog, hogy egyébként az 14 nap is sok, tehát nemzetközi ajánlatok vagy ajánlások az olyan hét nap körül vannak.

[00:33:34]És ami amit nincs hozzátérve, illetve talán nem elégségesen van végigvinne, az hogy mennyi időn belül kapja meg a beteg a leletet.

[00:33:43]Mert az is nagyon hosszú ideig tud tartani, ami eldönti a betegnek a sorsan hosszú ideig, mer azért, mert nincs, aki leletezzen.

[00:33:50]Patológus kevés van ebbe az országban nagyon sokan elmentek a magánszférába dolgozni és így tovább.

[00:33:54]Ezek mind kialakít, nem tudom, hogy ez jó szó-e, de kialakítható, vagy szerencsés lenne kialakítani amilyen gyorsító sávokat az egészségügyi ellátásba, hogy bizonyos betegségeknél, nem, hogy hetek, de akár napok is számítanak.

[00:34:07]Egyértelműen egyértelműen szerintem a kormányzat rá fog feküdni erre a történetre.

[00:34:11]És és szerintem el lehet érni azt, hogy egy hónapon belül, hogyha kiderül, hogy daganat gyanúja van kivizsgálják és utána a terápiáig is eljusson a beteg, hogy megkezdik a terápiát egy hónapnál hosszabb időt.

[00:34:21]Ezt ezt nem szabad, hogy igénybe vegyen.

[00:34:25]Igen, vannak országok, ahol gyorsítósávokban látják el.

[00:34:26]Egyértelműen kell, hogy a beteg kapjon mindenütt zöld jelzést, hogyha meg többször emlegettük a kormányt, az új kormányt, az azt hogy látja, hogy az, hogy a az egészségügynek 16 év elteltével van önálló tárcája, az az jó irány helezhet egyértelműen.

[00:34:44]És az, hogy mondjuk a a tárca élén egy orvos vagy egy szakmabeli van, és nem egy rendőr, mint korábban.

[00:34:56]Hozzáteszem, hogy én Pintés Sándort sok mindennéré tudtam tisztelni egyébként.

[00:35:00]Én figyeltem a működését, hogy hogy igyekszik segíteni az egészség intézményeket, annak ellenére, hogy nem vág a profiljába.

[00:35:08]Tehát ő becsülettel próbálta megtanulni az egészségügyet.

[00:35:10]Ez ezért tisztelet jár neki.

[00:35:13]Csak ugye a megoldási módozatok, amiket választott, az inkább egy rendőrszerepre utalt.

[00:35:17]Tehát ezért az az sok tekint példá egészségszolgálati jogviszony bevezetését, ezt például az egészségben dolgozók nagyon nagyon nem szeretik.

[00:35:24]Ez egy önálló alkalmazási forma, jogviszony.

[00:35:28]És itt ugye a az orvosokat, nővéreket lehet kirendelni ide-oda, oda.

[00:35:34]Ez ez például, ha valamit meg kell változtatni a mostani kormánynak, az például ez.

[00:35:38]De ez visszatérve persze, hogy jó az, hogy az egészsü álca vezetője mindig ott ül a kormányüléseken nagyon fontos.

[00:35:47]Rengetegszer merülnek fel olyan kérdések, amikor ott kell lenni az egészségügyi táca képviselőjének, mert hogyha hülyeséget beszélnek a kormányban a többiek, akkor ki tudja javítani, vagy Horibre diktu ugye kapott lehetőséget az egészség miniszterel, hogy bizonyos kérdésekben bétójoga lehessen.

[00:36:01]Ezek szerintem nagyon fontos garanciák.

[00:36:07]említettük a az imént ezt a bizonyos gyorsító sávot, hogy ez szerencsés, hogyha ez működne a gyakorlatban, de hát ugye kevésbé gyorsítósávról szoktunk beszélni, hanem inkább várólistákról szoktunk beszélni, meg hallani műtéti várólistákról, amik azért az elmúlt években rendre hát másfél két két és fél évre duzzadtak.

[00:36:26]Mondjuk egy csípő protézis műtét az kettő kett és fél év, miközben felcsillantják a lehetőségét annak, hogy lehet ez egy hónap is, vagy lehet meg lehet csinálni a jövő hónapban, csak akkor ki kell fizetni ezért hát kettő kett és fél vagy 3 millió Ftot.

[00:36:38]Ez hogyan fér?

[00:36:40]Igen, de hogyan fér bele mindez a fennen hirdetett szolidaritás elvébe?

[00:36:45]Tehát igazából egyrészt, hogy a kórházaknál, hogyha valaki föliratkozik egy ilyen listára és várakozik, valójában nem kell annyit várakozni, mint amennyió ott megjelenik.

[00:36:56]Tehát általában annál gyorsabban kapnak beavatkozási lehetőséget a betegek szerencsére.

[00:37:00]Kettő.

[00:37:00]Hát az én ismerősöm a az kivárta a két és fél év szegény, szegény nem kellett volna el kellett volna mennie más intézménybe.

[00:37:08]Mindig ilyenkor meg kell nézni a többi intézményt is.

[00:37:10]Ma már ugye azért és ezt a korábbi kormány is preferálta, hogy az emberek nézzenek széljel, hogy hol mekkora a várolista és hogyha a hajlandó tovább elmenni, mint ameddig eddig akart elmenni, például elmegy Debreceni Egyetemre, ahol ott viszonylag sok a az elszámolható teljesítmény.

[00:37:27]Igen, van mozogat.

[00:37:29]Tehát nyugodtan elmehet debreceni klinikára, és ott lehet, hogy sokkal hamarabb megműtenék, mint fővárosba.

[00:37:35]Tehát, hogy ezekkel a lehetőségekkel a betegeknek kellene élni.

[00:37:37]De erre mondtam azt, hogy tulajdonképpen a váróista ledolgozásánál, hogyha a kormány nagyobb összeget szánna arra, hogy és jobban megfizetné ezeket a beavatkozásokat, akkor biztos, hogy sokkal többet el lehetne végezni.

[00:37:50]Tehát hivatalosan a mai kormány fölvállalta azt, hogy hogy a várólistákat ledolgozza úgy, hogy ettől válto van itt konkrét konkrét ígéretek, hogy Hegedű Zsolt azt mondja, hogy 27 2027 végére megoldják, hogy fél évnél tovább senkinek nem a fél év az egy elfogad ez egy rokonszenves gondolat, de meg lehet ezt csinálni vajon [torokköszörülés] 202 vé, hogyha megfelelő erőforrásokat fordítanak rá és jó jól megszervezik az ellátást, meg lehet csinálni.

[00:38:15]Igen.

[00:38:17]Érintőlegesen említettük már a az orvosi béremeléseket.

[00:38:21]Ez azt is jelenti, hogy a paraszolvencia, a hálapénz az teljesen eltűnt a rendszerből.

[00:38:26]Mondhatjuk azt radikálisan csökkent, hogy teljesen biztosan nem tűnt el.

[00:38:30]Meg ráadásul ugye az orvosoknak az egyik kedvelte foglalatossága, hogyha betegekkel találkoznak, hogy azt mondják, hát uram nagyon sajnálom, de én nálam a következő egy hónapban nem tud sor kerülni.

[00:38:43]Nagyon fontosnak találja.

[00:38:45]Javaslom, hogy a magárendelőben keressem föl.

[00:38:46]Tehát ez egy nem túl rokonszeres magfizetős és az megfizető az meg természetesen fizetős.

[00:38:52]Tehát hogy itt itt itt vannak ilyen mozdulatok a rendszerben, tehát ezek bent ragadtak.

[00:39:00]Nyilvánvaló, hogyha hogyha a kormány elszánja magát arra, hogy elkezdi figyelni az orvosoknak a tevékenységét, működésüknek az eredményességét, a beavatkozásoknak a az eredményességét, és közben biz ezek a paraméterek mellé valami finanszírozási ösztöndőket is rendel, akkor előfod, hogy bizonyos orvosok föl lesznek szólítva arra, hogy az a tevékenység, amit végzel, az kevés.

[00:39:23]Kettő szakmailag nem elfogadható.

[00:39:25]Pörgesd föl, segítünk, tanítunk, gyere plusz tanfolyamokra.

[00:39:28]Tehát előforat, hogy hogy egyrészt elkezdik az orvosokat ilyen szempontból piszkálni, hogy egy picit másképpen gyakrabban és és márhogy máshogyan lásd el a betegeket.

[00:39:38]A kérdés az, hogy az orvosok ezeket hogy fogják venni?

[00:39:41]Nyilvánvaló, hogy plusz finanszírozásért esetleg előfordulat, hogy igenis hajlandók lesznek a közellátásban maradni.

[00:39:47]De ezért mondtam, hogy ez egy nagyon szenzitív terület, hiszen azáltal, hogy a hogy az orvostársadalom elmegy a magánor orvosi szektorba, és ott sokkal jobban keres rövidebb idő alatt, mint a közellátó rendszerben, ez egy menekülési útvona, tehát arra kell figyelni, hogy olyan beavatkozások legyenek, hogy az orvostársam ne vonuljon ki a közellátásból.

[00:40:09]Ühüm.

[00:40:09]Csak egy zárójeles dolog így a hálapénzhez kapcsolódóan, mert az jutott eszembe, hogy óhatatlanul jött azért egy azon túl, hogy most ugye van már egy jogszabályi tiltás ennek a vonatkozásában, de hogy jött esetleg egy hát úgymond ilyen generációs szemléletváltás is.

[00:40:29]Tehát az én szüleim, vagy a nagyszüleim teljesen természetesnek vették, hogyha elmennek egy orvosi beavatkozásra, vagy akár a háziorvosukhoz is, akkor odaadnak egy egy borítékot.

[00:40:41]És a az én gyermekeimtől ez például annak ellenére még még amikor nem volt tiltás a állapénz, ez tőlük teljesen idegen volt és nem is értették, hogy miért.

[00:40:51]Hát tulajdonképpen ezt a mozgalmat a a a mostani kamara indította el.

[00:40:57]Igen.

[00:40:57]1001 orvos igen 1001 orvos a hálapénz ellen című mozgalomból nőtte ki magát az egész történet, amikor a fiatal orvosok azt mondták, hogy nem vagyok hajlandó paraszolvenciát elfogadni.

[00:41:09]Nem akarom, hogy a zsebemet töltsék a betegek.

[00:41:11]Teljesen igazuk volt.

[00:41:14]E tekintetben helyénvaló, hogy a paraszolvencia na nagy na nagy arányba egyszerűen kivételre került az közellátó rendszerből, de sajnos miután helyette semmi nem jött be, ezért a az ellátórendszer ma rosszabb teljesítményt nyújt, mint korábban.

[00:41:31]kevesebbet dolgozik és jobban betegelhárítóbb lett, mint korábban volt.

[00:41:38]Ha megnézzük az egészségügyben dolgozókat, akkor beszélhetünk hát ugye a nővérek, ápolók esetében továbbra is hallani elég nagy számokat a tekintetben.

[00:41:50]200z-es nővérhiányról akár olvastam, vagy akár több is.

[00:41:53]Tehát az ott az ott azért eléggé drámai számok vannak.

[00:41:58]De beszéltünk akár orvoshiányról is, vagy az most már?

[00:42:01]Mind mind a kettő, mind a kettő van jelen, de azért növérhiány az, ami akutabb és azonnali beavatkozást igénylő.

[00:42:07]Ugye most a kormány tárgyal is a a szakdolgozókkal, hogy egy 25%-os béremelést kapjanak.

[00:42:12]A nagyon nagyon fontos, mer ugye ha jól tudom, akkor az ő bérük az orvosi fizetésekhez volt köt és akkor Igen.

[00:42:22]Igen.

[00:42:22]37%-ba rögzítették, de ez láthatóan elégtelen volt, merthogy akkora szakdolgozói hiányban, hogy hogy a helyzeten változtatni kell.

[00:42:31]Tehát az a kormányzati szándék, hogy emeljék a nővéreknek a bérét teljesen helyénvaló.

[00:42:37]Az nem lenne szerencsés, hogyha a bértábla alapján megkapnák a nővérek a 24%-os béremelést, és megint nem adunk lehetőséget a kórházióknak, intézményigazgatóknak, hogy ő döntsék el, hogy melyik nővérét illeti meg ez a magasabb vér.

[00:42:51]Egy mondjuk egy 15% nem tudom, nem tudom.

[00:42:55]Remélem, hogy hogy remélem, hogy lesz lehetőségük.

[00:42:57]Egy 15%-ot biztos, hogy mindenkinek érdemes odaadni, de azon fölül, vagy egy 20% is, hogy hogy maradjon maradjon az intézményvezető kezébe egy lehetőség, hogy premizálja azokat, akik jobban dolgoznak.

[00:43:10]Ühüm.

[00:43:11]Ez nagyon [torokköszörülés] fontos lenne.

[00:43:12]Hova lettek egyébként a szakápolók és a nővérek?

[00:43:15]Külföldre mentek?

[00:43:15]Pályelhagyók lettek, vagy vagy soha nem is voltak elegen?

[00:43:19]De de korábban azért voltak, és ráadásul akkor olyan olyan elkötelezettségű nővérek dolgoztak az egészségben 10-15 évvel ezelőtt, ami ma már elképzelhetetlen.

[00:43:28]Csak nyomokba van azon azon ápolók körébe, akik még dolgoznak, elképesztő gondosságú odafigyeléssel voltak képesek a a betegekkel foglalkozni.

[00:43:39]Ma pedig akár OK és képzéstől kezdve bármilyen pár hónapos képzésre is be tudnak jönni.

[00:43:44]És az egészség intézmények fölveszik még akkor is, hogyha tudják, hogy nem alkalmas, mert hogy nincs ember.

[00:43:52]Ezt ezen a helyzeten tényleg muszáj radikálisan de a szakképzés egyébként rendben van, mert én teljesen véletlenül nézegettem nézegettem a múltkor és például így Budapesten nem alig alig találtam egészségügyi szakképzőintézményt.

[00:44:03]Tehát ez a probléma, hogy az sincs.

[00:44:05]És nem megfelelő életpálya.

[00:44:08]Ugye az, hogy azért három műszakba kell dolgozni, sokszor azért a nővérek jelentős része hölgy és akkor ő ő most a családot hogy tudja összetartani.

[00:44:18]Tehát ez ennyi olyan komponens van, ami alapján fölül kell vizsgálni, hogy milyen életpályamodellt kínálnak a nővéreknek, hogy a a szakmai gárda meg tudjon erősödni a korábbi színvonalra.

[00:44:29]Legalább lassan letelik az időnk, de talán zárjuk a beszélgetést a a [torokköszörülés] prevencióval és a megelőzéssel.

[00:44:37]Én az újságírói pályámat, azt a 80-as évek vége felé kezdtem, amikor Csehák Judithnak hívták az egészségügyi minisztert.

[00:44:45]És emlékszem, hogy akkor volt egy meghirdetett nagy népegészségügyi program.

[00:44:50]Aztán azóta többször lettek ilyen programok, de programmeghirdetésből volt elég, de de hogy akkor is már központi kérdés volt, hogy prevenció megelőzés, a szűrővizsgálatok fontossága és tudom azt, hogy egészségtudatosság szempontjából sem állunk túl jól, de a rendszer adott ahhoz, hogy működjön is ez a prevenció a programokban.

[00:45:16]Hát itt itt ottam ott azért van vannak sikerek például a a a a mégnyakrák szűréssel kapcsolatosan, illetve annak a megelőzésével kapcsolatosan a hum papiloma vírusal kapcsolatos védőoltás például, hogy a fiatal hölgyek és urak korosztályában ma már egy teljesen elterjedt védőoltást.

[00:45:37]Ez például meg fogja akadályozni, hogy bizonyos rákos megbetegedések a a rendszerben előforduljanak.

[00:45:42]Ez például egy jó népegészségügyi beavatkozás, mint ahogy az is jó népegészségi beavatkozás volt, ami még Szócska Miklós államtitkár idejébe történt, amikor a a nem dohányzó védelméről szóló törvényt módosították és és közösségi terekben megtiltották a a dohányzást.

[00:46:00]Ennek köszönhetően a a passzív dohányzóknak az aránya elképesztő mértékben lecsökkent.

[00:46:06]És tulajdonképpen ebbe ehhez az időhöz közhető az, hogy elkezdtek a bizonyos korosztályokban elkezdtek leszokni a dohányzásról.

[00:46:15]És ma azt látjuk, tehát egy ilyen népegési beavatkozás eredményeképpen azt látjuk, hogy a tüdő tüdő rákkal kapcsolatosan, illetve a dohányzással kapcsolatos daganatok körében elképesztő elképesztő beszakadás történt.

[00:46:28]Tehát nincs annyi ilyen beteg a 40 és a 60 év közötti korosztályban, és plusz a halálozásuk is beszakad gyakorlatilag.

[00:46:36]Tehát vannak eredményes beavatkozások.

[00:46:38]A a mai kormány esetében ugye hál istennek fölismerték, hogy ennek a prevenciónak, illetve ilyen ilyen kormányzati beavatkozásoknak van jelentősége.

[00:46:49]És az egyik legjobb szakértőt, akit ezen a téren lehetett találni, a Voko Zoltánt föl is kérték államtitkárnak.

[00:46:54]Ha valaki tudja, hogy milyen beavatkozásokra érdemes odafigyelni, és hány területen lehet majd e téren eredményes beavatkozást tenni, az éppen ő.

[00:47:04]Úgyhogy én is bizakodva tekintek a tekintetben, hogy erre lesz forrás.

[00:47:09]Említette a dohányzás ellenes kampány, de például az, hogy hogy a tüdőszűrés, ami hosszú-hosszú időn keresztül ugye kötelező volt, tehát sőt még még ilyen büntetési tétel is járult ahhoz, hogyha nem ment el az ember a tüdő a tüdőszűrővizsgálatra.

[00:47:25]Ez most már nincs így, de ez pont azért, mertogy a TBC már TBC eltés nagyon nagyon szűk csoportot érint.

[00:47:31]Ez nem baj egyébként, mert én a a múltkor múltkor nem.

[00:47:32]Tehát ez ez én úgy tudom, hogy ez ez nem okoz problémát pillanatnyilag.

[00:47:37]Viszont az, hogy az alacsony dózisú CT-kel kapcsolatosan nézék azt, hogy tüdőrák előfordul-e, vagy ilyesmi, annak annak lenne jelentősége, hogy ezek a vizsgálatok nagyobb számba forduljanak elő.

[00:47:49]Úgyhogy reméljük, hogy ezek az eszközök is előtér.

[00:47:51]hogy akkor a tulajdonképpen a a szűrővizsgálatokra azért üzemiztosan megvan a hálózat, megvan az eszközrendszer, csak nekünk kellene kicsit egészségtudatosabbnak lenni, mert én tudok olyan esetet nekem egy ismerősöm, mert ugye a vastag bél daganatok elépkelőhelyen vannak Magyarországon és a halálozási arányban is egy az egyik vezető halálok Magyarországon és 51 néhány évesen saját magától szeretett volna elmenni egy kolonoszkópiás vizsgálatra és szinte lebeszélték róla Mert hogy megkérdezték tőle, hogy hát van valami panasza, vagy miért?

[00:48:25]Miért?

[00:48:26]Nem, nem egyértelműen, hogy a ha a a az egészségrendszer mindennapjét nézi az ember, akkor ők azt mondják, hogy a szűrővizsgálatokkal nekik még kellene foglalkozni.

[00:48:36]Kettő, amikor a kormány ugye pont a vastag bél daganatokkal kapcsolatosan elindította a a székletből történő vizsgálatot, illetve a kolonoszkopi, akkor azt mondták a sebészek, hogy de ki fogja ezeket megműteni, hogyha ezekről kiderül, hogy műteni való esetek.

[00:48:54]Üüm, tehát hogy nem az egész apparátustől föl kell állítani sok sokféle tekintetben és egy ellátási betegutat kell, hogyha az ilyen kisült betegeket ténylegesen legyen, aki ellátja.

[00:49:06]Köszönöm szépen a beszélgetést.

[00:49:06]Az elmúlt órában Sink Eszter Egészségügyi Közgazdász volt a vendégünk itt az arénában.

[00:49:12]Köszönöm, hogy eljött hozzánk.

[00:49:14]Köszönöm a meghívást.

[00:49:17]Az Aréna távközlési partnere a Van Magyarország.

[00:49:20][zene] K