Gyorshajtás, autóelkobzás, e-roller: mit hoz az új KRESZ-szigor? Major Róbert, Inforádió, Aréna
- Az új KRESZ-re a régi belső koherenciájának hiánya és az új eszközök (e-roller, mobilhasználat) szabályozatlansága miatt van szükség.
„Az emberi élet védelme legyen az elsődleges szempont. Mindent ennek rendelünk alá." – Major Róbert
- Tilos lesz mobilozni és fülhallgatót használni zebrán és úttesten átkeléskor, de járdán továbbra is megengedett marad.
- A sebességhatárok emelése helyett az összehangolás (pl. kamionok 90 km/h-ra emelése) a jó irány, mert csökkenti az előzések számát és a balesetveszélyt.
- A szankciók visszatartó ereje nem a mértéken, hanem az elmaradhatatlanságon és a progresszivitáson (jövedelemarányos bírság) múlik.
- Kirívó gyorshajtásnál vagy ismételt ittas vezetésnél indokolt az autó elkobzása, ami több európai országban már működik.
- Az átlagsebesség-mérés a folyamatos szabálykövetést ösztönözné, egyenletesebbé tenné a forgalmat, és csökkentené az utoléréses baleseteket.
- Az e-rollerek szabályozása évtizedes késésben van; alapvetően úttesten közlekedjenek, járdán csak gyalogostempóban, kötelező sisakkal.
- A közlekedési morál a társadalmi morál tükre; hosszú távon a biztonságos közlekedésre nevelő iskolai program hozhat áttörést.
Részletes összefoglaló megjelenítése
Az új KRESZ aktualitása és szükségessége
A beszélgetés apropóját az adja, hogy készül az új KRESZ, melynek tervezete év elején került nyilvánosságra, és jelenleg is zajlik a társadalmi egyeztetés – júliustól egészen szeptemberig kérdőíves formában várják a véleményeket. A téma iránti érdeklődést jól mutatja, hogy az egyeztetés első napján több mint 50 ezren töltötték ki a kérdőívet.
Major Róbert hangsúlyozta: önmagában az, hogy egy jogszabály idős – a jelenlegi KRESZ gyökerei az 1970-es évekre nyúlnak vissza, bár voltak azóta módosítások –, még nem indokolja a cserét. A probléma valódi oka az, hogy a többszöri módosítások különböző szemlélettel születtek, így a hatályos jogszabály elvesztette a belső koherenciáját:
„A különböző szabályok, különböző szempontok alapján kerültek be, és így nem áll össze. És azt szeretnénk, hogyha olyan KRESZ jogszabálya lenne Magyarországnak, amely egy gyakorlatilag a közlekedőkre nézve egy zárt rendszert alkot, mindenki megtalálja benne a maga helyét, szerepét és a viselkedési szabályait." – Major Róbert *
Az új szabályozás kialakítását az is indokolja, hogy számos olyan eszköz és jelenség vált a közlekedés részévé (mobiltelefonok, elektromos rollerek), amelyekkel korábban nem kellett számolni. Ugyanakkor Major Róbert megnyugtatásként hozzátette: a közlekedési táblák, jelzések alapvető jelentése nem változik, nem kell újratanulni az olyan alapvető jelzéseket, mint a behajtani tilos vagy az elsőbbségadás kötelező tábla. Ennek oka, hogy ezeket nemzetközi egyezmények – a bécsi egyezmények – egységesítik. Ami változik: ha új közlekedési eszközök jelennek meg, akkor a rájuk vonatkozó szabályok mellett új közúti jelzések is szükségesek (pl. elektromos rollerrel behajtani tilos tábla).
Az új KRESZ egyik vezérfonala, hogy a középpontba az ember kerüljön, ne a jármű legyen a fókuszban:
„Az emberi élet védelme legyen az elsődleges szempont. Mindent ennek rendelünk alá." – Major Róbert *
A beszélgetés során Kocsonya Zoltán és Major Róbert a közlekedést egy országos méretű társasjátékhoz hasonlították, ahol mindenkire megvannak a szabályok, és az a cél, hogy nagyjából mindenkire azonos szintű szabályok vonatkozzanak – ha valakinek több előnye lenne, felborulna a rendszer.
Szabálykövetés és a balesetek természete
Major Róbert kifejtette, hogy a balesetek megelőzéséhez a szabálykövetési hajlandóságot kell növelni. A közlekedési balesetek 98-99%-a egyértelműen egy konkrét közlekedési szabály megszegésére vezethető vissza. Hangsúlyozta: a KRESZ elsődleges célja nem az, hogy legyen mi alapján büntetni, hanem az, hogy a járművezetőktől, gyalogosoktól és utasoktól elvárt magatartási szabályokat tartalmazza. A közlekedési szabályokat egyfajta munkavédelmi szabályként értelmezte, amelyek akkor alakultak ki, amikor az emberiség gépeket kezdett használni.
Gyalogosokat érintő változások – mobilhasználat és fülhallgató
A tervezet szerint tilos lesz mobiltelefont használni vagy fülhallgatóval átmenni az úttesten és a zebrán. Major Róbert hangsúlyozta: a szabály nem arról szól, hogy az utcán sehol nem lehet fülhallgatót használni, ahogy egyes sajtóhírek sugallták, hanem kifejezetten az úttesten való közlekedésre vonatkozik. A járdán továbbra is lehet zenét hallgatni fülhallgatóval.
Az indoklás szerint ha a gyalogos az úttesten kényszerül közlekedni (akár keresztben, akár hosszában, mert nincs járda), akkor jogos elvárás, hogy ne zárja ki az érzékszerveit, és ne növelje a baleset kockázatát. Különösen az úttestre lépés pillanatában van szükség minden érzékszervre, hogy a gyalogos meggyőződhessen arról, jön-e jármű.
A műsorvezető jelezte, hogy nap mint nap látni példát zebrán mobilozó, fülhallgatós gyalogosokra. Major Róbert megjegyezte: a szabályozás azért is hasznos, mert jelenleg nincs ilyen szabály, de sokan ösztönösen is betartják – például egy tízéves gyerek leveszi a fülhallgatót, mielőtt átkelne. Ha erre lesz szabály, az szankcionálhatóvá is tehető.
A szakértő egy rövid társadalmi megjegyzést is tett: nem támogatja, hogy a társadalom tagjai utazás közben kizárják magukat a társadalomból – utalva a „nincs wifi, beszélgess" kocsmai feliratokra is.
Sebességhatárok és a gyorshajtás megítélése
A tervezett változások
A tervezet több ponton is foglalkozik a sebességhatárokkal, de a beszélgetésben Major Róbert élesen különválasztotta a sebesség összehangolásának és a sebesség növelésének kérdését:
-
A sebességhatárok növelése nem jó irány – közlekedésbiztonsági szakértőtől ilyet senki nem fog hallani. Pontos matematikai modellekkel kiszámolható, hogy a sebességhatár emelése hány fővel növeli a halálos áldozatok számát egy adott időszakban. Európa legbiztonságosabb országaiban alacsonyabbak a megengedett sebességek, mint Magyarországon.
-
A sebességek összehangolása viszont jó irány – a legbiztonságosabb forgalmi helyzet az, amikor a résztvevők nagyjából azonos sebességgel haladnak. Például a tehergépkocsik lakott területen kívüli sebességhatárának 90 km/h-ra emelése (a jelenlegi alacsonyabb limitről) azért hasznos, mert csökkenti a legveszélyesebb forgalmi művelet, az előzés szükségességét, ezáltal mérsékli a balesetek valószínűségét.
Az autópályákon és autóutakon a megengedettnél nagyobb sebesség (pl. 140 km/h) engedélyezése Major Róbert szerint nem KRESZ-kérdés. A KRESZ csak azt szabályozza, mit kell tennie a járművezetőnek, ha ilyen táblát lát. Azt, hogy hol és milyen feltételekkel lehet ilyen emelt sebességű szakaszokat kijelölni, a közút kezeléséről szóló jogszabályokban kellene rendezni.
Saját véleményként fogalmazta meg:
„Szerintem nincs rá szükség arra, hogy Magyarországon 130-nál gyorsabban menjünk az autópályán" – Major Róbert *
A holland és német példa
A műsorvezető felvetette a holland példát, ahol korábban 100 km/h volt a maximális sebesség autópályán, illetve felmerült az éjszakai/nappali eltérő sebességhatár lehetősége. Major Róbert ezt nem tartja jó ötletnek, különösen az éjszakai időszakban, amikor a rosszul látható járművek (pl. szennyezett vagy kiégett hátsó lámpa) miatt a nagy sebesség különösen veszélyes.
A német autópályás példa kapcsán megjegyezte: bár nincs általános felső sebességhatár, a német autósok 85%-a így sem megy 120-130-nál gyorsabban. Ebben szerepet játszanak a háttérjogszabályok is – például ha valaki az ajánlott sebességet túllépve okoz balesetet, a biztosító nem vállalja át a felelősséget (hasonlóan a magyar ittas vezetéses esetekhez).
A sebesség mint baleseti ok
Major Róbert hangsúlyozta: a statisztikák szerint a halálos és súlyos sérüléses balesetek elsődleges oka a gyorshajtás, a hivatalos statisztikákban a személyi sérüléses balesetek nagyjából egyharmadában szerepel közvetlen baleseti okként a sebesség. De a mélyelemzések azt mutatják, hogy más baleseti okoknál (pl. elsőbbség meg nem adása, tilos jelzésen áthaladás) is gyakran jelen van a sebességtúllépés mint súlyosító tényező – ha nem lett volna gyorshajtás, a baleset elkerülhető lett volna.
Fizikai magyarázata is van: minél nagyobb a sebesség, annál nagyobb az ütközési energia, és annál jobban beszűkül a vezető látótere, csökken az érzékelési képessége, valamint egy úthiba (pl. nyomvályú) is sokkal veszélyesebbé válik.
Szankciók, büntetések, autóelkobzás
A szankciórendszer problémái
Major Róbert kifejtette: a jelenlegi magyar valóságban nagyon kicsi az esélye annak, hogy valakit szabálysértésen tetten érjenek, és ezért van ilyen sok szabályszegés. Nem a büntetés mértéke vagy szigora tartja vissza a járművezetőket a jogsértéstől, hanem a büntetés elmaradhatatlansága:
„Ha teljesen fixre tudja venni, hogyha ő 50 helyett 90-nel megy, akkor jön a csekk. Biztosra veheti, hogyha a tilos jelzésen még átsuhan, akkor jön a csekk, akkor nem fogja ezt elkövetni." – Major Róbert *
A büntetések progresszivitása és vagyoni helyzethez igazítása
A szakértő a jelenlegi lineáris büntetési rendszer helyett egy progresszív rendszer bevezetését tartaná indokoltnak. Ez azt jelentené, hogy:
- az első alkalommal egy figyelmeztető jellegű büntetés járna,
- a következő alkalommal érezhetőbb,
- a harmadik és további alkalmakkor pedig egyre drasztikusabban növekvő büntetés.
Példaként hozta a skandináv gyakorlatot, ahol a büntetést az elkövető napi keresetéhez igazítják (pl. kisebb sebességtúllépés = 30 napi kereset). Magyarországon ez egyelőre nehezen megvalósítható, mert nem átláthatók a keresetek – gyakori, hogy a nagy értékű autót vezető személy minimálbérre van bejelentve.
Beszámolt egy tapasztalatáról is: találkozott olyan családfővel, aki a havi költségvetésébe belekalkulálta a rendszeres közigazgatási bírságot is („közig bírság 600 [ezer]"), ami azt mutatja, hogy a jelenlegi rendszer nem tölti be a visszatartó funkcióját.
Büntetőpontok és az autóelkobzás
A büntetőpont-rendszer kapcsán Major Róbert jelezte: a közigazgatási bírság hatálya alá eső jogsértéseknél (pl. gyorshajtás objektív felelősség alapján) mivel nem tudják, ki volt a tényleges elkövető, nem tudnak büntetőpontot adni – így a pontrendszer kiüresedik. Felmerülhet az autóra gyűjtött pontok lehetősége is, de ennek jogi megoldása még nem tisztázott.
Az autóelkobzás lehetőségét a „kirívó" sebességtúllépések kapcsán vetette fel a műsorvezető – a tervezet lakott területen 120 km/h, autópályán 200 km/h feletti sebességet nevez kirívónak. Major Róbert pontosította: itt arról van szó, hogy a jelenlegi szankciórendszert (pénzbüntetés, jogosítvány elvétele) ki kell egészíteni a szabályszegés fizikai megakadályozásával, azaz az autó elvételével. Ez nem csak sebességtúllépésre, hanem például a visszatérő ittas vezetésre is vonatkozhatna:
„Aki harmadszor, negyedszer bukik le ittas vezetésen, annak el kell venni az autóját. Aki többször követ el ilyen kirívó gyorshajtást, annak igenis el lehet venni az autóját." – Major Róbert *
A gyakorlat több európai országban (Ausztria, illetve keleti irányban is) létezik, és jogilag támadhatatlanul kivitelezhető.
Az Árpád hídi eset tanulságai
A műsorvezető felelevenítette az Árpád hídi tragikus gyorsulási versenyt, ahol a balesetet okozó autó rendszáma is árulkodó volt. Major Róbert szerint ezt az esetet nem balesetokozásként, hanem közúti veszélyeztetés bűncselekményeként kellett volna kezelni. Megjegyezte: ha a 170-nel száguldókat minden egyes esetben elérné a büntetés, nagy valószínűséggel nem követnék el újra a szabálysértést.
Átlagsebesség-mérés (szakaszos sebességellenőrzés)
A beszélgetés egyik visszatérő témája volt az átlagsebesség-mérés bevezetésének lehetősége. A lényege: egy adott útszakasz (például az Árpád híd) két végén rögzítik az áthaladó jármű rendszámát és az áthaladás időpontját. A két pont közötti távolság ismeretében kiszámolható az átlagsebesség. Ha a járművezető tudja, hogy ilyen szakaszon halad, akkor végig a megengedett sebességgel fog menni – nincs értelme a mérőpontok előtt fékezni, majd utána gyorsítani.
„Azt szeretnénk, hogy legfeljebb 70 km-rel menjenek át az Árpád hídon. [...] Ha az Árpád híd elején csak rögzítjük az elhaladó járműnek a rendszámát [...] és az Árpád híd másik végén is rögzítjük az elhaladás időpontját, mivel tudjuk a két mérőpont közötti távolságot, ebből a gép ki tudja számolni az átlagsebességet." – Major Róbert *
A műsorvezető felvetésére, hogy valaki kávézással vagy extrém lassú szakasszal kijátszhatná a rendszert, a szakértő azt válaszolta: a rendszert jellemzően olyan helyeken alkalmazzák (pl. autópályák terelési szakaszain), ahol nincs lehetőség megállni. Olaszországban például a terelt szakaszokon drasztikusan csökkent a balesetek száma az átlagsebesség-mérés bevezetése óta.
További előny: egyenletesebbé válik a forgalom, csökken az utoléréses balesetek száma. Meglepő módon a megengedettnél alacsonyabb, de azonos sebességgel haladva (80-90 km/h) több autó tud egységnyi idő alatt eljutni egy adott célba, mint gyorshajtással.
Magyarországon a technikai feltételek részben adottak lennének (a VÉDA-rendszer kapui), de ezek nem a szakaszos mérésre lettek kialakítva, mert a kapuk között sok a le- és felhajtási lehetőség. Ennek ellenére a rendkívüli gyorshajtókat ma is ki tudnák szűrni (pl. aki az M7-esen a Budaörsi úttól Székesfehérvárig a szokásos 32 perc helyett 13 perc alatt ér le). Logikusabb lenne azonban kifejezetten erre a célra új mérőpontokat kiépíteni.
Mikromobilitás – az elektromos rollerek szabályozása
A szabályozás sürgőssége és elmaradása
Major Róbert szerint az elektromos rollerek szabályozása már 8-10 éve sürgető feladat, és nem tud magyarázatot adni arra, hogy a jogalkotó miért nem lépett eddig. Az elmúlt években volt egy fellángolás a KRESZ módosítására, majd jött az új KRESZ megalkotásának terve, végül a jelenlegi adminisztráció azt az utat választotta, hogy egy gyors módosítással a mikromobilitási szabályokat beemelik a régi KRESZ-be, és majd később kiadják az új KRESZ-t.
A jelenlegi helyzet
Jelenleg az elektromos rollerek a hatályos KRESZ szerint járműnek minősülnek, de nincsenek járműkategóriába sorolva. Ez azt jelenti, hogy rájuk is vonatkoznak az általános járművezetői szabályok (az úttesten kell menni, tilos jelzésnél meg kell állni, elsőbbséget kell adni stb.), de nincsenek speciális szabályok – nincs előírva sem életkori határ, sem vezetési jogosultság, sem védőfelszerelés (pl. sisak). Ebből az is következik, hogy a járdán a mai szabályok szerint nem lenne szabad velük közlekedni.
A tervezett szabályozás és annak dilemmái
A tervezet két kategóriát különböztetne meg: kis és nagy teljesítményű rollereket, ahol a kis teljesítményűek (kb. 25 km/h alatti sebesség) továbbra is mehetnének a járdán. Major Róbert ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy a KRESZ az ország minden területére vonatkozik, egy kistelepülésen, ahol hetente egy gyalogos jár a járdán, sokkal biztonságosabb a rollernek a járdán haladni, mint a kamionok között az úttesten.
Saját javaslata:
„Az elektromos roller az úttesten közlekedjen, ne a járdán. Ez az alapszituáció. De ha mindenki számára az a nagyobb biztonság, hogy ő a járdán közlekedik, akkor közlekedjen a járdán." – Major Róbert *
A sebesség pedig olyan legyen, hogy ha gyalogos bukkan fel, akkor a járművezető tudjon reagálni konfliktus nélkül – minden ilyen esetben a járművezető lesz a felelős. Ha tele van a járda, a rollernek le kell szállnia és tolnia kell a járművet.
Védőfelszerelés és oktatás
Major Róbert a vizsgát nem tartja szükségesnek ezeknél az eszközöknél, mivel egyszerű a kezelésük. Ugyanakkor minden bérléssel foglalkozó céget kötelezne egy figyelmeztető tájékoztató átadására – hasonlóan a cigarettás dobozokon lévő egészségügyi figyelmeztetésekhez –, amely bemutatja, miért kell óvatosan közlekedni, hiszen a kis kerékátmérő miatt egy kisebb kő is balesetet okozhat.
A védőfelszerelés kérdésében egyértelműen a kötelező sisakhasználat mellett érvelt, mégpedig olyan sisak mellett, amely nemcsak a fejet, hanem az arckoponyát is védi. Ezt azzal indokolta, hogy az elektromos rollereknél sokkal gyakoribb a fejsérülés, mint a kerékpároknál.
Kerékpárosok és a vegyes használatú sáv
Kötelező sisakhasználat kerékpárosoknak
A tervezetben eredetileg szerepelt a kötelező sisakviselés a kerékpárosok számára is, de a kerékpáros társadalom részéről olyan ellenállásba ütközött, hogy a jogalkotó valószínűleg elengedi ezt, vagy legfeljebb 14 éves kor alatt teszi kötelezővé. Major Róbert ezt nem tartja szerencsésnek – közlekedésbiztonsági szakértőként a védőfelszerelés használatát támogatná.
Vegyes használatú sáv
A tervezetben megjelenő vegyes használatú sáv koncepciója – egy körülbelül 1 m széles sávrész az úttest szélén a kerékpárosoknak és gyalogosoknak – a szakértő szerint nem új veszélyforrás, hanem a meglévő helyzet tisztázása. Jelenleg is, ha nincs járda, a gyalogos az úttesten közlekedik, de az autósoknak nincs erre vonatkozó explicit szabály. A virtuális sáv tudatosítaná a járművezetőkben, hogy az út jobb szélén számítani kell kerékpárosra, gyalogosra, kézikocsisra vagy bármilyen lassabban haladó eszközre, ami növeli a biztonságot.
A műsorvezető holland példát hozott a biztonságos kerékpáros infrastruktúrára, ahol a kerékpárút fizikailag is el van különítve a közúttól és a járdától is. Major Róbert egyetértett abban, hogy a felfestett csík nem valódi kerékpárút:
„Én ezt durvábban szoktam megfogalmazni, hogy forgalomtechnikát nem lehet kialakítani egy vödör festékkel." – Major Róbert *
Közlekedési morál, oktatás és a társasjáték-szemlélet
A közlekedési morál problémái
A beszélgetés végén a közlekedési morálról és az agresszivitásról esett szó. Major Róbert szerint a közlekedési morál nem más, mint a társadalom általános morális szintjének megjelenése a közlekedésben – ahogy egy mondás tartja: „Ki, mint él, úgy vezet." Ha az emberek a postán is veszekednek a sorban álláskor, akkor a parkolóhelynél is veszekedni fognak.
A beszélgetőpartnerek egyetértettek abban, hogy a közlekedést össznépi társasjátékként kell felfogni, ahol az a cél, hogy mindenki biztonságban odaérjen. Major Róbert hangsúlyozta:
„Sajnos azt tapasztalhatjuk magyar utakon, hogy mindenki azzal törődik, hogy ő odaérjen. Pedig azzal kéne törődni, hogy mindannyian odaérjünk. És ehhez csak az előzékenység, a türelem, az udvariasság vezet." – Major Róbert *
Kitért a védtelen közlekedők (gyalogosok, kerékpárosok, rolleresek) és a nagyjárművek viszonyára is: bár jogi felelősségük nincs, ha például egy kamion eléjük kanyarodik, akkor is ők halnak meg, ha ragaszkodnak az elsőbbségükhöz. Ezért fontos a kölcsönös óvatosság és a holttér ismerete.
Oktatási reform szükségessége
A szakértő szerint a hosszú távú megoldás a biztonságos közlekedésre nevelési program bevezetése lenne, amely már általános iskolában elkezdődne, és spirális rendszerben, minden tanévben új ismereteket adna. A hangsúlyt nem a KRESZ-ismeretekre, hanem a közlekedési ismeretekre helyezné – arra, hogyan kell egymással ezt a társasjátékot játszani, hogyan lehet toleránsan, egymás mellett közlekedni.
A műsorvezető egyetértett abban, hogy a jármű valamiért sokakból előhozza a „vadembert" – a kedves, halk szavú tanárember az autóba ülve letekeri az ablakot, kiabál, bevág, leszorít és káromkodik. Major Róbert megerősítette: ezen a mentalitáson kell változtatni, és ebben az oktatásnak kulcsszerepe van.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
-
A KRESZ elnevezésének torzult alakjai: Az átiratban a "KRESZ" több torzult formában szerepel („CRES", „CRRES", „CRESZ", „KRESRES"), ezek egyértelműen ASR-hibák, a kontextus alapján mindenütt a „KRESZ" a helyes alak.
-
„Kocsonya Zoltán" vs. „Kocsony Zoltán": Az átiratban mindkét névalak előfordul, valószínűleg a műsorvezető neve Kocsonya Zoltán, de ezt az ASR bizonytalanul ismerte fel.
-
„Rendőrezredes" vs. „rendőr ezredes": Az átiratban következetlenül, hol egybe-, hol különírva szerepel a rendfokozat.
-
„Baktalórándza": Valószínűleg egy magyar településnév ASR által torzított alakja, a pontos név nem rekonstruálható teljes bizonyossággal a kontextusból (bár feltételezhetően Baktalórántháza lehet).
-
„az által említett" (a nagy értékű autó kapcsán): Az ASR valószínűleg félreértette a beszélőt, aki „az ön által említett"-et vagy „az általam említett"-et mondhatott.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Arén Magyarország egyik legtöbbet idézett rádió műsora.
[00:00:02]Várja önt a stúdióban.
[00:00:07]Major Róbert rendőrezredes egyetemi docens, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem RTK közbiztonsági tanszékének vezetője.
[00:00:18]Az Arna távközési partnere a Van Magyarország.
[00:00:23]Segítse ön is munkánkat azzal, hogy feliratkozik csatornánkra.
[00:00:27]Köszöntöm az infádió hallgatóit.
[00:00:27]A mikrofonnál Kocsony Zoltán is köszöntöm az Arena mai vendégét, Major Róbert rendőr ezredest, a nemzeti Közszolgálat Egyetem Rendészettudományi Karözbiztonsági tanszékének vezetőjét.
[00:00:39]Jó napot kívánok.
[00:00:39]Jó napot kívánok.
[00:00:40]Köszönöm, hogy elfogadta a meghívásunkat.
[00:00:41]Hát a hírekben már többször beszámoltunk arról, hogy készül az új KRESZ.
[00:00:46]Már év elején nyilvánosságra került a tervezet, sőt hát elkezdődött egy társadalmi egyeztetés is erről.
[00:00:53]Júliusban kérdőíveken lehet véleményezni a tervezett változtatásokat.
[00:00:57]még most egészen szeptemberig.
[00:00:59]És hogy ez mennyire az érdeklődés középpontjában van, azt mi sem jelzi jobban, mintogy már az egyeztetés első napján, ahogy olvastam, több mint 50000-en töltötték ki ezt a kérdőívet.
[00:01:09]Ez azt is jelenti egyút, hogy mondhatjuk, hogy nagyon eljárt az idő a közlekedésbiztonsági szabályozás, illetve a KRESZ fölött, hogy jó az jó, ha jól tudom, akkor jó 30 éves a a CRRES.
[00:01:19]Van az 50 is.
[00:01:21]50 is.
[00:01:21]Én mintogyha ilyen 75 Igen.
[00:01:21]És utána de talán 80-as évek végén is volt egy ilyen kombosítás.
[00:01:27]Hát akkor ezek azért Igen.
[00:01:30]Igen, de hogy akkor mondhatjuk azt, hogy eljárt az idő fölött, tehát érdemes ehhez hozzányúlni több ponton is.
[00:01:37]Önmagában az, hogy egy jogszabály mennyi idős, ez nem indokolja azt, hogy hogy le kell cserélni, hanem hanem az indokolja, hogy a többszöri módosítás az különböző szemlélettel született, ami azt jelenti, hogy a jelenleg hatályos kreszjogszabály elvesztette a belső koherenciáját.
[00:01:58]különböző szabályok, különböző szempontok alapján kerültek be, és így nem áll össze.
[00:02:04]És azt szeretnénk, hogyha olyan kresz jogszabálya lenne Magyarországnak, amely egy gyakorlatilag a közlekedőkre nézve egy zárt rendszer alkot, mindenki megtalálja benne a maga helyét, szerepét és a viselkedési szabályait.
[00:02:19]És hát gondolom, hogy az is indokolja a felülvizsgálatot vagy az új szabály alakítását, hogy nagyon sok olyan dolog volt, amivel még korábban nem lehetett számolni.
[00:02:29]Hát gondolok itt a mobiltelefonokra, gondolok itt az elektromos rollerekre, amik most ugye itt a módosítások középpontjában állnak, de azért mielőtt talán sokan megijednének, hogy nagyon markáns változások jönnek az Új KRES révén, nyilván azért évtizedes tudásunkat, tapasztalatainkat nem kell azért suttba dobni.
[00:02:49]Tehát a közlekedési táblák, jelzések jelentése, tartalma az azért véhetően nem változik.
[00:02:54]nem kell történetesen újratanulni a behajtani tilos vagy az elsőbbségadás jelzéseket.
[00:03:00]Tehát ez azért ez azért megmarad.
[00:03:00]Azért azt látni kell, hogy azért minden közlekedő szeretné, hogyha egy másik államba átmenve gyakorlatilag hasonló vagy ugyanolyan jelzésekkel, szabályokkal találkozna és ugyanúgy kell közlekedni.
[00:03:14]Ennek érdekében születtek meg az úgynevezett bécsi egyezmények, amelyből ami itt fontos kettő van, ami a jelzéseket egységesíti, hogy a csatlakozott államok vállalják, hogy hasonló, illetve ugyanolyan kinézetű közúti jelzéseket alkalmaznak.
[00:03:31]A másik pedig a szabályokra vonatkozó egyezmény, tehát jobb oldalon, jobb készály satöbbi, satöbbi.
[00:03:41]Ezek természetesen nem változnak.
[00:03:43]aminek viszont muszáj változnia, hogyha új eszközök vannak, új közlekedési eszközök, akkor az új közlekedési eszközökre vonatkozó szabályok mellett természetesen meg kell, hogy jelenjen a rájuk vonatkozó közúti jelzés is.
[00:04:00]Tehát eddig, ha volt olyan tábla, hogy behajtani tilos, volt olyan tábla, hogy bizonyos járművel behajtani tilos, például motorkerékpárral behajtani tilos, kerékpárral behajtani tilos, akkor természetesen meg kell, hogy jelenjen az elektromos rollerrel behajtani tilos jelzési kép is a jogszabályban.
[00:04:21]Ugye amikor a CRESről beszélünk, akkor azért hajlamosak vagyunk autósokra, járművezetőkre, közlekedési eszközt használókra gondolni.
[00:04:30]és kevésbé a gyalogosokra, vagy akár magunkra, amikor gyalogosan közlekedünk.
[00:04:35]De ahogy én láttam, azért itt is vannak tervbe vett változások.
[00:04:43]Például az, hogy tilos lesz vélhetően mobiltelefont használni, vagy fülhallgatóval átmenni az üttesten és a zebrán.
[00:04:49]Jó lehet azért erre nap mint nap látunk példát, és hát azért ha belegondolunk, ez valóban egy veszélyforrás.
[00:04:56]Ezek nehéz kérdések.
[00:04:56]Tehát a az újkreszt megalkotásának az egyik vezérfonala az, hogy központba kerüljön az ember.
[00:05:04]Ne a jármű legyen a fókuszban, hanem az emberi életvédelme legyen az elsődleges szempont.
[00:05:10]Mindent ennek rendelünk alá.
[00:05:13]És hogyha mindent ennek rendelünk alában, bizony benne van az is, hogy nemcsak a gépi forgalomtól kell megvédenünk a gyalogosokat, hanem adott esetben önmaguktól is.
[00:05:28]Ö maga a szabály az nyilván még nincs elfogadva, de a tervek szerint úgy szólna, ellentétben a néhány nyakban felháborodást is kiváltó dologgal, hogy nem lehet fülhallgatóval sétálni az utcán, ez természetesen nem igaz, mert miért ne lehetne a járdán fülhallgatóval mobiltelefonról zenét hallgatni?
[00:05:51]Bár van ennek egy társadalmi problémája.
[00:05:54]Szóval én nem nagyon támogatom ezt, hogy a a társadalom tagjai utazás közben kizárják magukat a társadalomból ezzel, de ez most csak egy zárójeles megjegyzés volt, de egyre több kocsmában látjuk azt a feliratot, hogy nincs wifi, beszélgess.
[00:06:09]Igen.
[00:06:12]Na, ez zárójel még egyszer bezárva.
[00:06:14]Tehát ha az úttesten kell a gyalogosnak közlekednie, tehát vagy keresztben, vagy hosszában lehetséges ez, nincs járda, nincs semmilyen olyan terület le leállósá vagy útpatka, ahol biztonságosan lehetne gyalogosan közlekedni, akkor a gyalogos kénytelen az úttesten menni.
[00:06:33]Szerintem ez teljesen jogos elvárás, hogyha a gyalogos a járművek között kell, hogy közlekedjen, akkor ne zárja ki az érzékszerveit, és ne növelje a baleset kockázatát.
[00:06:50]Persze keresztben való áthaladásnál teljesen egyértelmű, hogy amikor lelép a járdáról az úttestre, ahhoz, hogy meggyőződjön arról, hogy jön-e jármű valamelyik irányból, minden érzékszervére szükség van.
[00:07:05]És a maga a szabály nem ördöktől való, mert működik.
[00:07:07]Nincs ilyen szabály, és mégis működik.
[00:07:10]Többször tapasztaltam én magam is azt, hogy hogy látom, hogy egy 10 éves fiatal a fülhallgatóval megy a járdán, odaérkezik a gyalogos átkelőhelyhez, leveszi a fülhallgatót, körülnéz, átmegy és visszateszi.
[00:07:26]Ha erre szabály van, akkor könnyebb.
[00:07:30]Ez akár szankcionálható is lesz.
[00:07:34]nagyon fontos a KRES, nem arra való, hogy legyen mi alapján megbüntetni a közlekedésben résztvevőket.
[00:07:40]A KRESZ arra való, hogy a járművezetőktől, gyalogosoktól és utasoktól elvált magatartási szabályokat tartalmazza.
[00:07:51]Tehát, hogy ezer kell, ha ezt mondjuk a közlekedést egy ilyen nagy országos vagy városi méretű társasjátéknak tekintjük, akkor a társasjáték szabályrendszerét Így van.
[00:08:00]Pontosan ezt nagyon sokszor nagyon sokszor használjuk ezt a hasonlatot, hogy ez egy össznépi társasjáték.
[00:08:07]Tehát mindenkire megvannak a szabályok.
[00:08:09]És ez azért is fontos, hogy társasjáték, hogy akkor fog egy társasjáték jól működni, hogyha nagyjából mindenkire azonos szintű szabályok vonatkoznak.
[00:08:17]Nem fog jól működni a társasjáték, hogyha az egyik mondjuk a piros bábut vezető játékosnak több előnye van, mint a másiknak.
[00:08:29]Például nem kell a piros lámpánál megállni, hanem átmehet a jelművével a tirosjelzés ellenére az útkereszteződésen, akkor felborul a társas játékrendje.
[00:08:39]Azért érdekes ez a mobiltelefonhasználat, mert ugye az autósok esetében, vagy az autóvezetés közbeni mobiltelefonhasználat tilalma, az egyértelmű, és már elég régóta egyértelmű.
[00:08:50]Ennek ellenére azért rendre lehet látni mobiltelefonozó sofőröket.
[00:08:55]egyik kezükkel, rosszabb esetben, talán mindkét kezükkel a telefon billentyűzetén.
[00:08:59]Sőt, én láttam egyébként fejhallgatón zenét hallgató vezetők, autóvezetőket is.
[00:09:05]Pedig hát ugye azt a kihangosítás lehetősége, a Bluetooth azért már ott van a legtöbb autóban, az újabb autókban mindenképpen, de a nem annyira újakban is.
[00:09:15]Mondhatni, hogy ez talán az egyik legnagyobb veszély vagy veszélyforrás a közlekedésbiztonságban.
[00:09:20]a mobiltelefonozó vagy akár SMS-ező autós.
[00:09:25]Ugye a közlekedésbiztonság miről szól?
[00:09:27]Arról szól, hogy meg kéne előzni a baleseteket.
[00:09:30]Az szerintem mindenki számára nyilvánvaló, hogy a balesetek véletlenül történnek.
[00:09:35]Senki nem úgy indul el otthonról árva, hogy most ő balesetet fog okozni, valakit megnyomorít, vagy valakinek az életét kioltja.
[00:09:45]Senki nem így indul el otthonról.
[00:09:48]De a balesetek kockázatát úgy tudjuk csökkenteni, hogyha megfelelő biztonsági szabályrendszert alkotunk.
[00:09:56]A közlekedési szabályok úgy fejlődtek ki, hogy amikor az emberek elkezdtek gépeket használni, az emberiség elkezdett gépeket használni, észrevette, hogy hogy a gépek használata nagyon sok balesetet okoz, ezért kialakultak a munkavédelmi szabályok.
[00:10:15]Közlekedési szabályok tulajdonképpen egyfajta munkavédelmi szabályok.
[00:10:20]A közlekedésben résztvevő járművezető az egy munkát végző ember.
[00:10:23]Ő neki ez a munkája, hogy vezeti a járművet, és ennek a szabályait kellett kialakítani.
[00:10:32]Na most ezek a szabályok, ha nincsenek betartva, akkor nagyon-nagyon drasztikusan nő a baleset kockázata, és akkor már más a véletlen fogalma, hiszen visszavezető a baleset egy szabályszegésre.
[00:10:51]megnézzük Magyarországon, de a világon bárhol az összes közlekedési balesetet, ami történik, azoknak a 98-99%-a teljesen egyértelműen egy konkrét közlekedési szabálynak a megszegésére vezethetők vissza.
[00:11:06]Meg lehet mondani, hogy az a baleset azért következett be, bár véletlenül, de mégis azért, mert xy a reál vonatkozó egyértelműen feketénfehéren meghatározott közlekedési szabályt megszegte.
[00:11:24]Tehát ha mi balesetet szeretnénk megelőzni, akkor azt kell tennünk, hogy a szabálykövetési hajlandóságot növeljük.
[00:11:32]Ühüm.
[00:11:33]Ugye a tervezett KRESZmódosításokról beszélgetünk, és ahogy én átolvasgattam a tervezetet, a legtöbb változás azért természetesen az autósokra vonatkoznak.
[00:11:43]ezen belül is talán a a sebességhatárokra egységesítenék, vagy hát összehangolnák a sebességhatárokról szóló rendelkezéseket, és akár a limiteknél magasabb sebességet is engedélyeznének bizonyos útszakaszokon, autóúton, ahogy olvasom a mostani 110 km/ó helyett akár 120, az autópályák egyes szakaszain akár 140 km/órás tempót.
[00:12:06]Jó irány lehet ez, hogy látja?
[00:12:09]Hát közlekedésbiztonsági szakértőtől senki nem fog olyat hallani, hogy a sebesség emelése az jó irány.
[00:12:18]Tudné nagyon sok matematikai modell létezik már erre.
[00:12:21]Ki tudjuk pontosan számolni, hogyha emeljük a sebességhat, növeljük kockázat, akkor hány fővel többen fognak meghalni egy adott időszakban.
[00:12:33]Tehát ez teljesen egyértelmű összefüggés van.
[00:12:37]Úgyhogy a sebességek, megengedett sebesség növelése az alapvetően nem jó irány.
[00:12:42]Viszont a sebességek összehangolása az igen.
[00:12:44]Tehát akkor biztonságos egy közlekedési áramlat, hogyha ott abban a résztvevők nagyjából homogén sebességgel haladnak.
[00:12:55]Például lakóttereten kívüli úton ne legyen olyan, hogy az egyik jármű az 70-nel, a másik 80-nal, a harmadik 90-nel haladhat, hanem mindenki haladhasson 90-nel.
[00:13:04]És erre vonatkozik például a tehergépkocsiknak a lakóteten kívüli sebességhatárának 90-re emelése.
[00:13:13]Igen.
[00:13:14]Ami a lehető legveszélyesebb forgalmi műveletet, az előzést szeretné számszakilag visszaszorítani, hiszen ha kevesebb előzésre kerül sor, akkor kevesebb a valószínűsége annak, hogy az előzésből baleset következik be.
[00:13:32]Az, hogy az autópályán, autóton az egyébként megengedettnél nagyobb sebességet engedjünk, ez ez nem kreszkérdés.
[00:13:39]Ugye a KRES jogszabály azt mondja, hogy ha a járművezető ilyen táblát lát, akkor neki mit kell csinálnia?
[00:13:49]A az autópályán vagy autóúton a egyébként megengedettnél nagyobb sebesség előírása a közútkezelő feladata, illetve felelőssége.
[00:13:59]Ha ő úgy gondolja, hogy kiteszi a 140, 150 bármilyen táblát, az erre abszolút lehetősége van.
[00:14:07]Hát ha a KRESRES jogszabályból indulunk ki, akkor nem a KRESRES jogszabály kell, hogy ezt számára lehetővé tegye.
[00:14:14]Még egyszer, a KRESRES jogszabály csak azt mondja meg, hogyha az autós ilyen táblát lát, akkor mit kell csinálnia?
[00:14:22]A közút kezeléséről szóló jogszabályok közé kell betenni azt, hogy milyen feltételekkel, hol lehet ilyen emelt sebességű útszakaszokat kijelölni.
[00:14:33]Szerintem nincs rá szükség arra, hogy Magyarországon e 130-nál gyorsabban menjünk az autópályán, de ez ugye az én magánvéleményem a a közlekedésbiztonsági szakértő beszél ilyenkor belőlem, mert ha megnézzük Európának az országait, hogy melyik országra vagyunk mi irigyek közlekedésbiztonsági szempontból, hol halnak meg legkevesebben lakos számra, autószámra megtett kilométerre vetítve, akkor kiderül, hogy ezek azok az országok, ahol még a miénkénél is alacsonyabb a megengedett sebesség autópályán is, illetve lakotteten kívüli utakon.
[00:15:14]Érdekes egyébként, találtam én erre egy példát, Hollandiát, vagy a holland gyakorlatot, ahol sokáig egyébként 100 km/ó volt.
[00:15:20]Most már ott is enyhítettek ezeken a szabályokon, de a mintogyha ott Hollandiában lenne az a gyakorlat is, hogy külön választanák a nappal és az éjszakát, tehát napközben lenne ez a 100 km/ó.
[00:15:35]Este és éjszaka 120 vagy 130 km/ó útszakasztól függően az autópályás sebességhatár.
[00:15:40]Ez is egy módozat vagy egy lehetőség lehet?
[00:15:43]Nem tartom jó ötletnek.
[00:15:43]Tehát a biztonságot mindenféleképpen csökkenti az, hogyha magasabb sebességgel megyünk.
[00:15:51]Különösen az éjszakai időszakban.
[00:15:51]Tehát hogyha valakinek a hátsó fényszórója, bocsánat, hátul nem fényszóró van, tehát a hátsó helyzetjelző lámpája oly mértékben szennyeződött, vagy esetleg az izzó kiégett, hogy nem látható iszonyatos veszélyeket rejt az ilyen nagy sebesség.
[00:16:08]Ugye meg hát Németországot szokták még említeni, akik a autópályán való nagyobb sebesség mellett térvelnek, mert ugye a német autópályákon, ha jól tudom, akkor akkor nincs általános felső sebességhatár legfeljebb bizonyos szakaszokon.
[00:16:21]Hát a bizonyos szakaszok vannak többen.
[00:16:23]Mégis igen de hogy azért vannak olyan szakaszok, ahol ahol megengedett a nagyobb sebesség is.
[00:16:29]És mégis a felmérések szerint a német autósok, találtam én egy ilyen adatot, 85%-a nem megy ott sem 120-130-nál többel.
[00:16:37]De ez lehet, hogy ehhez kell a a a németeknek a szabálykövető magatartása, vagy a a német karakter keszen kívüli szabályok.
[00:16:47]Ühüm.
[00:16:47]Például, hogyha, és ez Magyarországon is ilyen van már, hogyha Magyarországon valaki ittasan okoz balesetet, akkor a biztosító nem fogja átvállalni tőle a kártérítést.
[00:17:02]Ha a német az ajánlott sebességet túllépő, okoz balesetet, nem fogja átvállalni tőle a biztosító a felelősséget.
[00:17:09]Tehát ilyen háttérjogszabályokon keresztüli kényszerítésnek vagy hát ajánlásnak is vannak módozata.
[00:17:18]Egyébként azt mondhatjuk, hogy a sebességhatárok túllépése, hát jelesül a gyors hajtás, ez leginkább a veszélyforrás a közlekedési baleseteknél.
[00:17:26]Tehát mondjuk a legtöbb súlyos sérüléssel vagy halálos kimenettel járó baleset lehet nem is másolni meg így meg úgy egyértelműen igen.
[00:17:34]Sokan ezt tagadják, de egyértelműen igen.
[00:17:37]A sebesség nyilvánvalóan növeli egy adott esetben bekövetkező baleset súlyosságát.
[00:17:43]Tehát a nagyobb sebességgel ütközünk, nagyobb egyszerű fizika, illetve növeli a baleset valószínűségét is, hiszen a lehetne messzebbről is kezdeni, az emberi érzékszervek nem erre vannak kitalálva, hogy 130-cal érzékeljenek.
[00:18:03]Tehát minél gyorsabban megyünk, annál jobban csökken az érzékelési képességünk.
[00:18:09]úgy szoktuk mondani, hogy a látóterünk beszűkül, tehát nem vesszük észre a oldalról érkező veszélyforrásokat.
[00:18:17]Tehát önmagában ez is növeli a jármű kezelésének a a problémája.
[00:18:22]Tehát hogyha ha egy olyan úthiba van, ami 90-nél nem okoz problémát, gondoljunk egy egy nyomvá szélére való felfutása, az 130-nál már elrepítheti az autót.
[00:18:35]Tehát nagyon sok összetevője van ennek.
[00:18:38]És ráadásul a statisztikákból az derül ki, hogy nagyjából a a bekövetkező balesetek, mindig a személyérüléses balesetekről beszélünk, amikor statisztikánk van, mert csak arról van statisztikánk.
[00:18:52]Tehát az, hogy anyagi káros balesetnek mik az okai, azt nem tudjuk, mert arról nem áll rendelkezésre hivatalos statisztika, de az anyagi káros baleseteknél nagyjából olyan 1ad körül van, amiben a sebesség a kifejezetten a baleseti ok.
[00:19:07]De ha elvégezzük a többi balesetnek a mély jelemzését, mondjuk a elsőbbség megnem adása, tilos jelzésen való áthaladás, és belenézünk a konkrét baleseti ügyiratba, akkor kiderül, hogy ott is sebességtúllépést állapítottak meg az eljárás során.
[00:19:28]Azaz, ha nem lett volna sebességtúllépés, lehet, hogy a baleset elkerülhető lett volna.
[00:19:36]Tehát a hivatalos statisztikán kívül is ott van a sebességtúllépés, mint baleseti ok.
[00:19:45]Van olyan sebességtúllépés, vagy olyan határérték, ami fölött már nem szabálysértésről, büntethető szabálysértésről, hanem a társadalomra veszélyes magatartásról beszélhetünk, és akár így lehetnek szigorúbb büntetési tételek.
[00:19:58]És ugye rendre ilyenkor szerintem előkerül a az emlékezetes Árpádhídi tragédiával végződött gyorsulási verseny, ahol ugye hát elképesztő sebességek voltak, de a történtek után néhány héttel ismét mértek 170-nel hajtó vezetőket az Árpádhídon.
[00:20:15]Szóval minden minden egyes esetben a 170-nel vezető megkapná a büntetését, nagy valószínűség szerint nem követné el újra.
[00:20:28]Ugyanis nem a büntetésnek a mértéke, a szigora, az ami visszatartja a jelművezetőket a jogsértéstől, hanem a büntetés elmaradhatatlansága.
[00:20:40]Ha ő biztosabban, ha teljesen fixre tudja venni, hogyha ő 50 helyett 90-nel megy, akkor jön a csekk.
[00:20:50]Biztosra veheti, hogyha a tíos jelzésen még ácslisz szól, akkor jön a csekk, akkor nem fogja ezt elkövetni.
[00:20:54]De jelen helyzetben, ami most a magyar valóság, nagyon kicsi az esélye arra, hogy valakit szabásértésen tetten éljenek.
[00:21:06]Ezért ilyen sok a szabásértés.
[00:21:06]Igen, de gondolom a gyorsulási versenyek résztvevői, ahol még a ez a balesetet okozó autónak a rendszáma is úgy szólt, hogy rész 001, ami szinte üzenet a arról, hogy hogy én miben szeretek, vagy miben szeretnék részt venni.
[00:21:21]Hát lehet, hogy őt nem tántorítja el ez, de nem, én szerintem az egy másik jogterületre vezet minket.
[00:21:28]Tehát eddig arról beszéltünk, hogy szabálysértés, illetőleg közigazgatási bírság hatálya alá jogsértés.
[00:21:35]Ez pedig már a büntetőjog területe.
[00:21:38]Az Árpádhídi eset.
[00:21:43]Lehet, hogy most olyat fogok mondani, ami amivel nem mindenki egyet.
[00:21:46]Az egy nyilvánvalóan közúti veszélyeztetés bűncselekmény volt.
[00:21:52]Tehát ott a a jelművezetőt nem baleset okozással kellett volna meggyanúsítani, hanem közúti veszélyeztetéssel.
[00:22:02]És ez így is ment tovább.
[00:22:02]Ez az ügyem balesetokozásba ment.
[00:22:04]Üüm.
[00:22:04]Érdekes egyébként, hogyha így sebességhatárokról és sebességtúllépésről beszélünk.
[00:22:11]Én itt a kreszmódosít tervezettmódosítások között találtam érdekes adatot, ahol azt említik, hogy a kiívó sebességtúllépés az lakott területen 120 km/ó, autópályán pedig 200 km/ó felett lehet.
[00:22:26]És akkor én azért elgondolkoztam azon, hogy azért ha valaki mondjuk Baktalórándza belterületén mondjuk 100-zal vagy 110-zel hajt fényes nappal, az még nem is számít kiívónak.
[00:22:38]Itt valószínűleg a fogalmakat kell tisztázni.
[00:22:41]Tehát ennek ennek semmi köze a KRESZhez.
[00:22:43]Minden településen legfeljebb 50 km-rel mehet a személygépcső vezetője.
[00:22:49]Itt arról lehet szó ez a kilívó eset, hogy hogy melyek lennének azok a körülmények, amelyeknél a jelenlegi szankciórendszert ki lehetne egészíteni egy olyan szankcióval, hogy tényleg fizikailag akadályozzuk meg a a szabályszegés továbbfolytatását.
[00:23:11]Mert a pénzbüntetés, a pénzbírság úgy tűnik nem elég.
[00:23:14]A vezetői engedély elvétele, a vezetési jogosultság szüneteltés szüneteltetése úgy tűnik, nem elég.
[00:23:23]Hát akkor fizikailag hogyan máshogy lehetne megakadályozni a gyorsajtás elkövetőjét, hogy a továbbiakban ilyet tegyen, hogy elvesszük az autóját?
[00:23:33]Valószínűleg itt erről lehet szó, hogy ezek a van ennek gyakorlata egyébként Európában, mondjuk a szomszédos Ausztriában van ennek gyakorlata, de létezik nem nyugati irányban, hanem keleti irányban is van gyakorlata, de létezhet jogilag támadhatatlan megoldása ennek?
[00:23:48]Abszolút persze, persze, hogyne, hogyne.
[00:23:50]Csak nem kivitelező lenne minden további nélkül.
[00:23:57]És és tényleg le lehet szűkíteni, mert meg lehet mondani azoknak a szabályszegéseknek a körét, amelyek kirívóan veszélyesek a közlekedés biztonságára.
[00:24:09]És itt nem csak a sebességtúllépés lehet, hanem például az ittas vezetés.
[00:24:14]Hogy aki harmadszor, negyedszer bukik le ittas vezetésen, annak igen el kell venni az autóját.
[00:24:20]Aki többszer követel ilyen kirívó ö gyorsajtást, annak igenis el lehet venni az autóját.
[00:24:27]Ennek meg lehet teremteni a jogi szabályait.
[00:24:28]Sőt, hát aki gondolom többszörösen ittassan elkövet sebességtúlépést, meg még inkább mennyire visszatartó erejűek ezek, mert azért az jutott eszembe, hogyha vélhetően egy 100 millió Ft-os értékű autóval száguldozó sofőr számára érkezik egy 50 vagy 60000 Ft-os bírság egy csekken, hát az lehet, hogy amolyan megmosolyogtató lesz a számára.
[00:24:54]Érdemes itt a mértékeken is változtatni, vagy egyáltalán ezekben gondolkozni?
[00:25:01]Ez ez is egy összetett kérdés, mert a büntetésnek igazodnia kell egyrészt a az elkövetett súlyához, másrészt pedig az elkövető vagyoni helyzetéhez.
[00:25:15]Ez figyelembe veszik a vagyoni helyzetet.
[00:25:16]Egyébként a svédek, a norvégok, tehát a skandinávors országok ezt úgy oldják meg, hogy a adott elkövetett cselekményhez tartozik egy napi kereset érték.
[00:25:30]Tehát, hogy mit tudom én a sebesség, túllépés, ha 50 helyett 55tel ment az, akkor 30 napi keresete.
[00:25:39]Ühüm.
[00:25:41]Ugye Magyarországon ezt nem nagyon tudjuk egyelőre megvalósítani, mert mert nem világosak a keresetek.
[00:25:46]Ugye a skandináv államokban teljesen egyértelműen látszik a az adóhivatalnál mindenféle jövedelem.
[00:25:53]Nálunk ez azért nehézkes, mert az önáltal említett nagy értékű autónak a vezetője lehet, hogy minimál béren van bejárítve.
[00:26:01]Igen.
[00:26:01]Tehát ez ez már de de ez a szisztéma, ebbe az irányba kell elmozdulni.
[00:26:05]A másik pedig a jelenlegi lineáris rendszer helyett egy progresszív rendszer bevezetése lenne indokolt, ami azt jelenti, hogy az első alkalommal egy figyelmeztető jellegű büntetés, következő alkalommal egy egy érezhető büntetés és harmadik alkalommal meg a további alkalommal egyre mélyebben húsba vágó büntetés, tehát egy drasztikusan emelkedő büntetés.
[00:26:32]Nincs annak értelme, hogy 50000 Ft-ot havonta háromszor befizet az emberünk, mert sajnos találkoztam olyan családfővel, aki úgy kalkulál, hogy a kockáspapírra, mint nagymamáink fölírta, hogy fűtésszámla havonta 300, húsételek ennyi.
[00:26:53]És oda volt írva, hogy közig bírság 600.
[00:26:57]Ez ez így ez így nem helyes irány, hanem hogyha adott időszakon belül ezt is jogilag jól meg lehet írni és jól körül lehet szabályozni, hogy ez jól működjön, adott időszakon belül ismételt elkövetés van, akkor fokozatosan egyre drasztikusabban növekedne a bírság összege, és akár eljuthatnánk odáig is, hogy hát az az autó értéke.
[00:27:18]Vannak itt ugye még erről kevesebbet szoktunk beszélni, ezek az úgynevezett büntetőpontok.
[00:27:22]Ezeknek még van jelentősége, vagy egyáltalán van visszatartó erejük?
[00:27:26]Hát a büntetőpont ugye az mire szolgál?
[00:27:29]Arra szolgál, hogyha valaki többször követi el a cselekményt, akkor el fogja vezet veszteni a vezetési jogosultságát.
[00:27:36]Tehát a vezető engedélyét bevonják, szüneteltetik a vezetés jogosultságát.
[00:27:46]Vannak olyan esetek, és különösen itt a közigazgatási bírság hatálya alá eső jogsértések, amik ráadásul súlyosabbak, lásségtúllépés, ott mivel nem tudjuk, hogy ki volt a tényleges elkövető, nem tudunk neki büntetőpontot adni.
[00:28:02]Igen.
[00:28:03]Tehát ezért nagyon úgy tűnik, hogyha ebbe az irányba mozdulunk el, akkor a pontrendszert kiürésítjük.
[00:28:08]De hogyha ha az autót helyezzük a középpontba, nem biztos, hogy ördögtől való lehet az is, hogy az autóra gyűjtjük a pontot, de ez nagyon messzire vezet.
[00:28:19]Ennek még nincsen a a jogi megoldása kikistályosodva.
[00:28:24]Beszélgetünk sebességhatárokról, sebesség túllépésről, gyors haajtásról, és zajlik most már nálunk is egy vita vagy polémia az úgynevezett átlagsebesség mérésről.
[00:28:34]Ha jól tudom, akkor a rendőrség jó ideje próbálja elérni ennek a bevezetését.
[00:28:39]De hát úgymond ez idáig, ha jól tudom, akkor nem kapott erre felhatalmazást a rendőrség.
[00:28:46]De hogyan is néz ki ez a rendszer, mert több helyen Európában ezt alkalmazzák, ezt a bizonyos szakaszos sebességmérést.
[00:28:53]Igen, igen, igen.
[00:28:53]Ez kezdhetjük onnan, hogy a közlekedésbiztonságon mindig javítani szeretnénk, akkor az azt jelenti, hogy mindig valami új intézkedést kell behozni, mert minden új intézkedés, kvázi szigorítás, bár ezt a szót nem szeretem, mert ez nem szigorítás, hanem új intézkedés, az egy bizonyos ideig hat a közlekedésre, és utána hatása kifullad.
[00:29:18]Tehát például a a közigazgatási bírság bevezetéseinek az volt a lényege 2008-ban, hogy nem lehetett megúszni a sebességtúllépés miatti büntetést.
[00:29:31]2008 és 2010 között elindult drasztikusan a javulás útján a Magyar Közlekedésbiztonság.
[00:29:41]10 év alatt majdnem a felére csökkent a közlekedési balesetben életüket vesztett személyek száma.
[00:29:46]Aztán ez úgy kifulladt, tehát mindig kell valami új intézkedés.
[00:29:53]És ez a szakaszos sebesség ellenőrzés, ez ez pont azt a problémát szüntetné meg, hogy jelenlegi gyakorlat szerint a hatóság, a közlekedési hálózat egy-egy pontján tudja mérni a járművek sebességét, amivel azt tapasztaljuk, hogy néha, néha gyakran a járművezetők a sebességmérő készülékek előtt fékeznek, megengedett sebességgel áthaladnak és utána az interneten jelezhető nagy sebesség applikáció jelzi, hogy még és még így is nagyon sok sebességtúllépőt mér a rendszer.
[00:30:39]Na most mi meg nem ezt szeretnénk, hogy egy adott pontján a közlekedési hálózatnak tartsák be azt a sebességet, hanem minden pontján, ami azt jelenti, hogy ki lehet építeni azt, hogy ha maradjunk az Árpádhí példájánál, mert ez egy ez egy nagyon jó példa.
[00:30:57]Azt szeretnénk, hogy legfeljebb 70 km-rel menjenek át az Árpádí.
[00:31:00]ezt kiállunk sebességet mérni az elejére, végére, közepére, akkor ott lelassítanak, tovább mennek.
[00:31:09]Ugye ezt megbeszéltük.
[00:31:09]De ha az Árpádhíd elején csak rögzítjük az elhaladó járműnek a rendszámát egy fényképfelmisellel és az időpontját, az elhaladás időpontját, és az Árpádí másik végén is rögzítjük az elhaladás időpontját, mivel tudjuk a két mérőpont közötti távolságot.
[00:31:30]Ühüm.
[00:31:33]Tudjuk az elhaladási idejét.
[00:31:33]Ebből a gép ki tudja számolni az átlagsebességet.
[00:31:39]Na most a rendszernek ez a lényege, ami azt jelenti, hogy ha tudja a járművezető, hogy egy ilyen átlagsebességes szakaszon megy, akkor nyilván az egész szakaszon 70-nel fog menni.
[00:31:50]Nincs értelme ugyanis annak, hogy az elején menjen 20-szal, hogy a végén majd mehessen 100-szal.
[00:31:58]Vagy az elején megy 100-zal és a végén 20-szal.
[00:32:00]De mondjuk egy ez az Árpád esetében ez ugye érthető, de mondjuk egy nagyobb autópályaszakaszon hát azt mondja, hogy jó átlagot tud teljesíteni úgy is, hogy hogy egy szakaszon mondjuk megy 180-nal, 200-zal, aztán egy másik szakaszon meg 50-nel, és akkor átlagban kijön neki az de nem nem tudja megengedni a nem tud 50-nel menni, hiszen ott mennek a tehergépkocsik 90-nel az új szabály szerint.
[00:32:23]És ha közben megáll kávézni, akkor már bejön az akkor őt nem büntetjük meg, de a másik 100 milliót igen.
[00:32:29]Aha.
[00:32:29]Ne a kivételekből induljunk ki.
[00:32:32]Képzeljük el, hogyha az orvos nem gyógyítaná meg a vakbérgyulladásomat, mert van olyan betegség, ami gyógyíthatatlan.
[00:32:39]Meg hát ugye én Olaszországba járva láttam azt, hogy kint vannak ezek a jelzések, mert Olaszországban nagyon sok helyen használják ezt a átlagsebesség mérést, és erre vonatkozó jelzések ott vannak az autópályán.
[00:32:49]Tehát lehet, hogy ezzel a jelzés eleve valami más vezetési módra sarkalja az autósokat, de és hol használják?
[00:32:56]Általában olyan helyeken, ahol nem tud megállni kávézni.
[00:33:01]Tipikusan az autópályák terelési szakaszain, tehát ahol azt mondják, hogy 80-nal vagy 90-nel lehet menni, az elején és a végén a terelt szakasznak rögzítik.
[00:33:10]És érdekes módon, amióta Nyugat-Európában ezt használják, azóta ezeken a terelt szakaszokon drasztikusan lecsökkent a balesetek száma.
[00:33:22]És hát ugye említenek ennek kapcsán még egy pozitívumot, pont az olasz példa nyomán, hogy egyenletesebbé válik a a forgalom, csökken az utoléréses balesetek száma.
[00:33:30]És ugye mi is utaltunk már az idén az imént arra, hogy hát a legbiztonságosabb forgalmi helyzet az, ha az autók nagyjából azonos sebességgel haladnak az autókára.
[00:33:39]Tudod mondjuk a tempomatot mindenki mondjuk ugyanarra a sebességértékre akkor az jó.
[00:33:48]Sokan azt hiszik, hogy akkor tud a legtöbb autó elhaladni Budapestre, a Balatonra, hogyha gyorsabban mennek.
[00:33:54]Nem, nem, nem, inkább azonos sebesség, azonos sebességgel és lényegesen a megengedett sebesség alatt.
[00:33:59]Tehát hogyha ezzel a 80-90 km/órával megyünk, akkor tud egységnyi idő alatt a legtöbb autó eljutni a Balatonra.
[00:34:08]Hát ezt kéne ezt kéne szorgalmazni, vagy megértenünk.
[00:34:10]Igen.
[00:34:10]Egyébként a Magyarországon a technikai feltételek adottak lennének ehhez az átlagsebességméréshez.
[00:34:16]Tehát a védarendszer tudná ezt.
[00:34:19]Hát a a védarendszer az mindent tud, mindent is tud, ahogy szokták viccesen mondani.
[00:34:23]De ezek a védarendszernek a kapui nyilván nem úgy vannak kialakítva a helyszín tekintetében, amiről az előbb beszéltünk.
[00:34:32]Tehát a véd a kapuk között mindenre van lehetőség letérni, felhajtani, de természetesen ez is tudná, hiszen hogyha ha azt a pár embert megfognánk, aki az M7-es autópályán, mondjuk a Budaőrsi úttól Székesfehérvárig a normális mit tudom én, 32 perc alatt, 13 perc alatt jutott el, akkor teljesen egyértelműen őt ki tudjuk szűrni.
[00:34:56]Tehát ma is ezek működhetnének, de sokkal logikusabb lenne meghatározni azokat a helyszíneket, ahol érdemes ezt újabban kiépíteni.
[00:35:09]Ühüm.
[00:35:09]Beszéljünk akkor egy kicsit részletesebben a mikromobilitásról és az ehhez kapcsolódó eszközökről, hiszen itt jönnek a az újdonságok igazán, merthogy ezek az eszközök a korábbi CRES vonatkozásában még nem nagyon voltak, vagy hát nem is voltak ugye az elektromos rollerekre.
[00:35:28]gondolhatunk, és egyúttal mondhatjuk azt, hogy ez tűnik most a legsürgetőbb feladatnak, mert ugye az utcán járva vagy autót vezetve is azt érezhetjük és és hát abból is ezt érezhetjük, hogy hogy a kreszmódosítás előtt már válhatóan lehet, hogy ezek az új szabályozási metodikák vagy módozatok már életbe is lépnek.
[00:35:48]Szóval ez nagyon sürgető változat.
[00:35:52]Ez nagyon sürgető.
[00:35:52]Ez nagyjából 8-10 éve nagyon sürgető.
[00:35:58]Nem tudok magyarázatot adni arra, hogy a jogalkotó az elmúlt 8-10 évben miért nem lépett a elektromos mikromobilitás tekintetében a KRESZ be való integrálás terén.
[00:36:08]Nem tudom.
[00:36:08]A először volt egy olyan fellángolás, hogy módosítsuk a CRRESZ, aztán jött a fellángolás, hogy csináljunk újreszt, akkor nem módosítjuk, majd az újresztbe rendeződik.
[00:36:23]Most a legújabb a ugye az új adminisztrációnak az az elgondolása, hogy egy gyors módosítással a mikromobilitási szabályokat beemelik a régi kresztbe egy módosítással, és majd későbbiekben pedig kiadják az új kreszt, amiről beszéltünk a korábbiakban.
[00:36:48]A mikromobilitással mi a probléma?
[00:36:48]Az a probléma, hogy új eszköz, tehát új szabályok kellenek.
[00:36:54]A hatályos kresz szerint az egyértelmű, hogy ezek az eszközök járműnek minősülnek, de nincsenek jármű kategóriába sorolva, ami azt jelenti, hogy minden olyan szabály vonatkozik az ilyen járművel közlekedőkre, ami szabály minden járművezetőre vonatkozik.
[00:37:17]Tehát az úttesten kell mennie, tehát a tiros jelzésnél meg kell állnia, a jobbról jövőnek elsőbbséget, satöbbi, satöbbi, satöbbi.
[00:37:27]Viszont nincsenek speciális szabályok, mint például a motorkerékpárra, vagy a segédmotoros kerékpárra.
[00:37:35]Speciális szabály.
[00:37:35]Mi lehet?
[00:37:39]Az, hogy milyen vezetési jogosultsággal lehet vezetni.
[00:37:41]Speciális szabály lehet az, hogy milyen életkorral lehet vezetni.
[00:37:45]speciális szabály lehet az, hogy milyen védőfelszerelést kell használni.
[00:37:49]Sisak például a sisak.
[00:37:49]Tehát jelenleg ilyen szabály nincsen.
[00:37:52]Tehát jelenleg csak azt tudjuk, hogy ezek járművek.
[00:37:57]A járműközlekedésre vonatkozó szabályok szerint kell alkalmazni, amiből az is következik, hogy a járdán a mai szabályok szerint nem volna szabad velük közlekedni.
[00:38:08]Most én a tervezetben azt láttam, hogy itt két kategória lenne az elektromos rollereknél, a kis és nagy teljesítményű rollerek, és a kis teljesítmény, ami ha jól emlékszem, akkor ilyen 25 km/ó sebesség alatt van megjelölve, azok továbbra is mehetnének a járdán.
[00:38:25]De hát azért egy járdán közlekedő, mondjuk 20 km/órás sebességgel közlekedő elektromos roller, hát nem tudom.
[00:38:33]Ö az a baj ezzel, hogy a KRESZ jogjogszabály az nem a Rákóci út és a Nagykörút által határolót területre vonatkozik, hanem az ország minden közútjára és közforgalom előre elnemzárt magánútjára.
[00:38:54]Tehát a a kistelepülések járdáján, ahol hetente egy gyalogos közlekedik, hol van nagyobb biztonságban az elektromos rolleres?
[00:39:05]Az úttesten, ahol a kamionok dübörögnek, vagy pedig a járdán, ahol el tud poroszkálni úgy, hogy nincs egy gyalogos?
[00:39:12]Ugye, hogy árnyaltabb már akkor a helyzet.
[00:39:14]Tehát olyan szabályt kell alkotni, ami minden szituációra alkalmazható.
[00:39:23]Az én javaslatom nagyon egyszerű.
[00:39:23]Az elektromos roller az úttesten közlekedjen, ne a járdán.
[00:39:28]Ez az alapszituáció.
[00:39:30]De ha mindenki számára az a nagyobb biztonság, hogy ő a járdán közlekedik, akkor közlekedjen a járdán.
[00:39:41]Tehát egy nagy forgalmú mellett lévő nagyon széles járda, ahol nincs gyalogos, világos, hogy akkor egy járdán fog közlekedni.
[00:39:51]Milyen sebességgel?
[00:39:54]Olyan sebességgel, hogyha ott gyalogos előkerül, akkor bármilyen konfliktus alakul ki a gyalogos és a járművezető között.
[00:40:03]Mindig minden esetben mindig minden esetben a járművezető lesz a felelős.
[00:40:10]Ez egy ezt jogilag meg tudjuk fogalmazni.
[00:40:14]Tehát ez azt jelenti, hogyha tele van a járda gyalogossal, akkor az elektromos rolleres leszáll és tolja, mert máshogy nem tud menni.
[00:40:23]Ha üres a járda, akkor miért ne mehetne 22-vel is akár?
[00:40:29]Igen, igen, igen.
[00:40:29]Üüm.
[00:40:31]Úgyhogy hogy ezt jogilag meg tudjuk fogalmazni.
[00:40:33]Ha lesz ebben társadalmi konszenzus, akkor ez lenne szerintem a a mikromobilitási eszközök közlekedésének helyes szabályozása, hogy mindenki menjen a maga helyén.
[00:40:44]De ha vendégségbe megy, akkor ott alkalmazkodik a házigazdas szabály is.
[00:40:50]Érdemes egyébként gondolkodni itt életkori határokban is, kötelezően előírt védőfelszerelésben, sisakban vagy akár valamilyen kötelező képzésben, netán vizsgában is ezeknél a járműveknél?
[00:41:03]Hát a a vizsgát én annyira nem gondolnám, mert ezeknek nagyon egyszerű a kezelésük, és és mindenki áltiskolás fizikából megtanulta, hogyha ha kicsi kerékkel közlekedik, akkor a kiskövön is megakad, és a feje fog elsőnek földetérni.
[00:41:24]Persze ezt lehet azért oktatni nekik.
[00:41:24]ö minden ilyen bérléssel foglalkozó céget köteleznék arra, hogy egy ilyen véres szórólapot adjon a járművezető jelöltnek, mint ahogy a cigarettás dobozokon is ott van a cigarettázás veszélye, fölhívni a figyelmét, hogy miért kell ezzel óvatosan közlekedni.
[00:41:44]sokkal óvatosabban, mint a kerékpárral, pont ugye a kerékátő miatti fizikai jellegzetességekre, de a védőfelszerelés előírása az már az már sokkal fontosabb kérdés, mivel sokkal gyakoribb a a felsérülés ezeknél az eszközöknél, mint a kerékpárnál, ezért az elektromos rollerre mindenképpen én javasolnám a védőfelszerelés használatát.
[00:42:13]Tehát egy olyan sisakot, ami nemcsak a fejet, hanem az arckoponyát is védi.
[00:42:21]Kerékpárosoknál is kellenének vagy jöhetnének új szabályok.
[00:42:23]Én itt azt láttam, hogy eredetileg tervben volt itt is a kötelező sisakviselés.
[00:42:30]Aztán ezt csak 14 év alatt teszik kötelezővé várható.
[00:42:33]Vagy még akkor se ak vagy még akkor se.
[00:42:36]Ez olyan társadalmi ellenállást váltott ki a kerékpáros társadalom részéről, hogy lehet, hogy itt a jogalkotó azt fogja mondani, hogy ezt elengedi.
[00:42:48]Ühüm.
[00:42:48]Nem szerencsés.
[00:42:48]Nem, úgy látom.
[00:42:51]Hát közlekedésbiztonsági szakértőtől nem fogunk olyat hallani, hogy ne használjunk védőfelszedelést.
[00:42:56]Ez támogatná.
[00:42:59]Van itt még egy érdekes dolog, amit szintén az új CRESZben lelhető fel.
[00:43:01]Ez a vegyes használatú sáv kialakítása, hogy egy 1 m széles sávrész az úttest szélén a kerékpárosoknak és a gyalogosoknak, vagyis az úttest jobb szélére húzódva közlekedhet kerékpáros és gyalogos.
[00:43:12]Nem félő, hogy ez csak tetézi a baleseti kockázatokat, de hát mondjuk akár a közlekedésbeli indulatokat is.
[00:43:21]Nem, ez tisztázza, mert ez jelenleg is így van.
[00:43:23]Tehát hogyha nincs járda, akkor a gyalogosnak az úttesten kell közlekedni.
[00:43:28]Jelenleg azt mondjuk, hogy az útteszt szélén közlekedjen.
[00:43:31]Na most az autósnak mit mondunk?
[00:43:37]Semmit.
[00:43:37]Tehát azt mondjuk, ha ott látsz gyalogost, akkor ne üsd el, de egy világos szabályozással azt mondjuk, hogy minden úton, amin te mész, bármilyen is az út, odaképzelsz egy virtuális sávrészt az úttest jobb szélére, ahol neked számítani kell arra, hogy ott kerékpáros, gyalogos, kézikois, bármilyen olyan lassabban, a forgalomnál lassabban haladó eszköz felbukkan.
[00:44:04]Ezzel növeljük a biztonságot, hiszen tudatosítjuk a járművezetőkben, hogy van ott egy ilyen virtuális sáv, ahol ezek az eszközök, ezek a gyalogosok előfordulhatnak.
[00:44:16]Hát igen, gondolom, hogy itt a legbiztonságosabb dolog a kerékpár út.
[00:44:21]Hát hogyha szétválasztjuk, persze.
[00:44:23]Igen.
[00:44:23]Én én én elég sokat kerékpároztam Hollandiában és nem csak Amszterdamban, hanem más holland városokban is, ahol elkülönül a nem csak a közúttól és az úttestől, hanem a járdától is a kerékpárút, tehát teljesen teljesen el van külöítve.
[00:44:36]És hát az, hogyha megnézzük itt a akár a budapesti kerékpárút hálózatot, hát azért az, hogy felfestünk egy csíkot az úttesten vagy a járdán, az azért még nem kerékpárút, még előszeretettel is nevezzük a én ezt én durván durvábban szoktam megfogalmazni, hogy hogy forgalomtechnikát nem lehet kialakítani egy vödörfestékkel.
[00:44:58]Így van.
[00:44:58]Igen, hát akkor egyre gondoltunk most tulajdonképpen.
[00:45:01]Egyébként nyilván az autósok még itt kerékpárutak és kerékpárosok, hogy az autósok azért gyakorlat fogalmaznak meg olyan véleményt, hogy kerékpárosok rolleresek nem igenismerik a közlekedési szabályokat, vagy hát nem tartják be azokat.
[00:45:14]Ebből is van aztán az utcákon nap mint nap tapasztalható bekiabálása egymásnak.
[00:45:19]Ühüm.
[00:45:19]Felolható valamilyen módon ez a helyzet, és tulajdonképpen itt most már a közlekedési morálról beszélhetünk, hogy ne legyünk egymásnak ellenségei a közutakon.
[00:45:30]Igen.
[00:45:30]Ugye társasjátékról beszélünk, és nem arról beszélünk, hogy hogy a másikat meg kell ölni.
[00:45:37]Beszélünk, mert nagyon nehéz, nagyon nehéz.
[00:45:39]Tehát a napokban is volt halálos baleset, nem is egy ilyen kerékpárral kapcsolatos, hogy mindenhol elvárjuk a a nagy jármű vezetőjétől, hogy vigyázzon a a nála gyengébre, úgy szoktuk mondani összefoglaló névvel, hogy a védtelen közlekedőkre.
[00:46:00]Persze vigyázzon.
[00:46:00]De hát ő a nagyjármű vezetőjének van az a holdtere, amiről tudnia kell a védtelen közlekedőknek, és hogyha látja, hogy elékanyarodik az a kamion, akkor akkor ne menjen tovább azért, mert neki van elsőbbsége.
[00:46:13]Tehát nyilván a jogi felelősség nem kérdés.
[00:46:19]Tehát jogi felelőssége ilyenkor nincs a végtelen közlekedőknek, de mégis ő hal meg.
[00:46:24]Tehát sokkal egyszerűbb lenne, hogyha ő is tudná azt, hogy hogy nem megyünk bele olyan konfliktusba, ami nem jó.
[00:46:30]A másik pedig tényleg ez a morális kérdés, hogy hogy sajnos azt tapasztalhatjuk magyar utakon, hogy mindenki azzal törődik, hogy ő odaérjen.
[00:46:44]Üüm pedig azzal kéne törődni, hogy mindannyian odaérjünk.
[00:46:46]És ehhez ehhez csak az előzékenység, a türelem, az udvarjasság vezet, hiszen vannak rutinosabb vezetők, vannak tapasztalattabb, vannak tapasztalatlanabb vezetők.
[00:46:59]Tehát ne feltételezzük, hogy az előttünk lévő azért megy lassabban, hogy minket bosszantson.
[00:47:06]Nem, azért, mert lass megy lassabban, mert nem ismeri az utat, keresi a házszámot, keresi a várakozóját, bármi másnak menjünk türelmesen mögötte.
[00:47:14]Tehát ez ezek a legfontosabbak, hogy valahogy meg kéne érteni a járművezetőknek, hogy hogy ez valóban egy társasjáték.
[00:47:23]És ez csak úgy képzelhető el, hogyha elindítunk egy biztonságos közlekedésre nevelési programot az áltan, és szépen spirális rendszerrel minden egyes tanévben új és új ismereteket kapnak, hogy eljussanak a kerékpáros vezetéshez, utána 14 évesen a segéd motorkerékpár vezetéséhez szükséges ismeretekkel, de nagyon fontos, hogy nem kreszismeretekkel, hanem közlekedési ismeretekkel.
[00:47:50]Tehát hogyan kell egymással ezt a társasjátékot játszani?
[00:47:54]És akkor persze 17 évesen a B kategóriához.
[00:47:57]De még egyszer nagyon fontos, hogy nem a CREST kell megtanítani, hanem azt kell megtanítani, hogy hogyan tudunk toleránsan egymás mellett közlekedni.
[00:48:08]Igen.
[00:48:08]Ennek kapcsán azért az jut az eszembe, hogy vajon mennyire függ össze a közlekedésben megtapasztalható agresszivitás, vagy mondhatjuk azt, hogy agresszivitásunk azzal, ahogy a hétköznapokban vagy a mindennapokban is viselkedünk egymással.
[00:48:19]És egyáltalán például az autó, mert ez talán jellemző dolog, hogy az autó, vagy hogyha az autóba ülünk, az vajon miért hozza elő belőlünk, vagy sokakból hát a nem tudok más szót erre találni, mint a vadembert.
[00:48:33]Kedves halkszavú tanárember beül az autóba, letekert ablakból kiabál, bevág, leszorít, és közben hangosan káromkodik.
[00:48:40]Szóval talán ezek ezek kéne változtatni, de van egy mondás Ék professzor úrhoz köthető, hogy ki, mint él, úgy vezet.
[00:48:49]Igen.
[00:48:50]Tehát a közlekedési modell, a közlekedési modell az nem más, mint a társadalom modális szintjének megjelenése a közlekedésben.
[00:49:00]Tehát ha veszekszünk a póstán a sorban állás közben, hogy ki volt ott előbb, akkor veszekedni fogunk a parkolóhelyre való beállásnál is, hogy ki volt ott.
[00:49:08]Hát ezt kéne valahogy meghaladni, és valóban az oktatás erre így van.
[00:49:11]Hogy valamilyen edukáció erre erre hasznos lehet.
[00:49:14]Köszönöm szépen a beszélgetést.
[00:49:15]Az elmúlt órában Major Róbert rendőrezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar közbiztonsági tanszékének vezetője volt a vendégünk itt az arénában.
[00:49:24]A műsor elkészítésében Erdei Tamás főszerkesztő vett részt.
[00:49:27]Én Kocsonya Zoltán voltam.
[00:49:29]Köszönöm, hogy velünk tartottak.
[00:49:33]Az aréna távközlési partnere a Van Magyarország.
[00:49:39]Nem baj,