Milyen megoldásokkal lehet Dunát rekeszteni? Baranya Sándor, Inforádió, Aréna

[00:00:00]Arén Magyarország egyik legtöbbet idézett rádió műsora.

[00:00:02]Várja önt a stúdióban.

[00:00:06]Baranya Sándor egyetemi docens.

[00:00:06]A budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem vízépítési és Vízgazdálkodási tanszék vezetője.

[00:00:17]Az Aréna távközési partnere a Van Magyarország.

[00:00:22]Segítse ön is munkánkat azzal, hogy feliratkozik csatornánkra.

[00:00:26]Fenékküszöb épül a Duna paksi szakaszán, hogy legyen elég víz az atomerőműhűtéséhez.

[00:00:30]A tét az ország energiaellátása műszaki szempontból is hatalmas vállalkozásról van szó, de messzebbre is kell néznünk, mi lesz a vízgazdálkodásunkkal a jövőben.

[00:00:39]Ezzel foglalkozunk a mai Arénában.

[00:00:42]Köszöntöm az Infórádió hallgatóit és a YouTube csatornánk nézőit.

[00:00:46]Herceg Zsolt vagyok.

[00:00:48]A stúdióban itt van a téma szakértője, Baranya Sándor vízmérnök, egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási tanszékének vezetője.

[00:00:56]Jó napot kívánok.

[00:00:59]Köszönöm szépen, hogy elfogadta a meghívásunkat.

[00:01:02]Jó napot kívánok.

[00:01:02]Köszönöm szépen a meghívást.

[00:01:04]Beszélgetésünket 2026.

[00:01:04]augusztus 17-én, hétfőn délelőtt 10 órától rögzítjük.

[00:01:09]Ennek most különösen nagy a jelentősége, mert a helyzet napról napra néha óráról órára változik.

[00:01:14]Abada a Duna szorít az idő.

[00:01:18]Most mi a helyzet a folyón?

[00:01:21]Hát a folyón jó hírekkel tudok szolgálni, mert megnézve a ma reggeli meteorológiai előrejelzéseket, azt látjuk, hogy a Duna felső vízgyűjtőjén jelentős csapadékesemény történik.

[00:01:35]Dunának a mellékfolyóin, az In Straun folyóknak a vízgyűjtőjén gyakorlatilag már most esik az eső.

[00:01:44]és a következő napokra is folyamatos csapadékeseményeket mondanak, ami azt jelenti, hogy meg fog emelkedni a folyóban a vízhozam, és ennek néhány nappal belül remélhetőleg majd látjuk a hatását.

[00:01:55]Visszintem várható a következő napokra.

[00:01:58]Hány centiméteres vízszintem várható?

[00:02:01]Én megnéztem a ma reggeli hidroinfo előrejelzést, amit az országos vízügyi főigazgatóság készít, és ez alapján több dméteres emelkedés várható.

[00:02:09]Ez azért jelentős itt az elmúlt napok eseményeit nézve.

[00:02:16]Közben épül egy úgynevezett fenékküszöb a Duna paksi szakaszán.

[00:02:18]Gyorsan kell vele haladni.

[00:02:21]Lehet jó fenékküszöböt ennyire gyorsan megépíteni?

[00:02:25]Jó kérdés.

[00:02:25]Meg lehet építeni egy fenéküszöböt néhány hét alatt.

[00:02:28]Itt az a terv, hogy körülbelül egy hónap alatt ez a létesítmény fel fog épülni.

[00:02:36]Hogy jó vagy rossz, itt ugye a célt kell most szem előtt tartani, és ez egy vészhelyzeti megoldás.

[00:02:39]Ennek a műtárgynak most az a célja, hogy a Duna mellett a paksi erőműnél a hideg vízcsatornában a vízszintet megemelje, és a tervek alapján, illetve előzetes modelltanulmányok alapján ezt a célt el fogja érni.

[00:02:55]A műtárgyat úgy tervezték a tervező kollégák, hogy a hideg víz csatornának a vízszintjét azt tudják olyan szinten tartani, hogy a megfelelő hűtést azt az atomerőműnél biztosítani lehessen.

[00:03:07]Ilyenkor nulláról kell kezdeni a tervezést, vagy a vízügynél, önöknél az egyetemen van egy fiók, és a fiókban van egy terv, amit csak gyorsan át kell dolgozni.

[00:03:15]A csakot szigorúan idézőjelben értettem.

[00:03:19]Sajnos, vagy nem sajnos, de az előbbi helyzetről van szó, tehát gyakorlatilag nulláról kellett kezdeni a tervezést, és nyilván olyan szakértő, illetve tervező kollégák kerültek bevonásra, akiknek nagy tapasztalatuk van műtárgytervezésben.

[00:03:34]Mástra ne mondjak a Dunának a Dunakiliti szakaszán annak idején a 90-es évek elején épült már egy fenékküszöb.

[00:03:39]Azok a tervező kollégák, akit most részt vettek a tervezésben, annak idején is részt vettek.

[00:03:45]Tehát ilyen szempontból nem nulláról, mert tapasztalat az van, de ezen a szakaszon ilyen jellegű műtárgyat eddig nem terveztek tudtommal.

[00:03:53]Műszaki szempontból mi az, amit semmiféleképpen nem szabad elkapkodni akkor sem, ha sürget az idő?

[00:04:00]Hát a tervezés során kiterjedt megalapozó vizsgálatokat kellett végezni, modelltanulmányokat.

[00:04:08]Ezeknek a modellezéseknek a segítségével lehetett meghatározni azt, hogy milyen geometriájú legyen a küszöb, milyen koronaszinttel építsék meg azt, milyen áramlási morfológiai, tehát a mederalakra kifejtett hatások várhatók.

[00:04:21]Ezeket a rendelkezésre álló néhány napban el kellett végezni.

[00:04:26]Ez egy rendkívüli munka volt.

[00:04:29]Ilyen feladatokat nem néhány nap alatt szoktak elvégezni a a szakértők, tervezők, hanem néhány hónap inkább, ami általában rendelkezésre á bármilyen műtálytervezésről van szó, de akár éves léptékű is lehet, úgyhogy ezt most nagyon-nagyon rövid idő alatt kellett végrehajtani.

[00:04:45]Pontosan hol lesz ez a fenékküszöb, és mekkora?

[00:04:49]Igen, a fenékküszöb hát már jelenleg építés alatt van, tehát ha valaki esetleg kimegy a helyszínre, nem tudom mennyire megközelíthető mostanában, de lehet látni azt, hogy a az atomerőműnek van egy úgynevezett hidegvizes csatornája és egy melegvizes csatornája.

[00:05:03]Az előbbi az, ahol kivezetik a Dunának egy vízhuzamának egy részét ahhoz, hogy hű hűtsék a az erőművet.

[00:05:08]Illetve a meleg vízcsatorna, ami körülbelül 400 mrel van lejjebb, ahol visszajön a felmelegedett hűtővíz.

[00:05:16]kettő között félúton körülbelül ott kerül kialakításra ez a fenéküszöb.

[00:05:20]A tervek alapján ez az a hely, ahol a legnagyobb hatást vízszintemelés értelemben el lehet érni, és a fenéküszöb magasságáról olyan szintre építik azt ki, hogy még a legkisebb vízhozamoknál is az a bizonyos kritikus vízszint, ami a hűtéshez szükséges, ez tartható legyen.

[00:05:44]Ez a Dunamedre ezen a szakaszon most ha egy keresztszelvényt képzelünk el, akkor nagyon változékony.

[00:05:50]Vannak olyan részek a jobb part környékén, ahol akár 5 m mély a folyó, ahogy haladunk a balé egyre sekélyebb lesz.

[00:05:57]Tehát nem egy szabályos magasságú küszöbkerülkialakítás, hanem változik lényegében a mederfenéktől vett távolsága.

[00:06:06]Ez néhány méteres egyébként.

[00:06:09]Jó, akkor a kövekből építik meg ezt a fenékküszöböt, ha több idejük lenne, akkor betonból öntenék ki.

[00:06:16]Aligha ezeket a műveket olyan rengeteg példa azért nincsen rá.

[00:06:20]Ezt el kell mondani, de jellemzően terméskövekből szokták kialakítani.

[00:06:26]Ez egy fokkal mégis csak környezetbe illeszkedőbb, illetve megfelelő stabilitást tud adni ezeknek a műveknek a terméskő is.

[00:06:35]Akkor is, hogyha árad a Duna, mert ha jól gondolom, ezeket nem kötik össze, nem cementezik össze semmivel, a kövek egymást tartják meg, de hogyha áradni fog a Duna, akkor ezt nem fogja szétszedni.

[00:06:46]Igen, ez jó kérdés.

[00:06:46]És tehát éppen az ilyen kérdésekre igyekeztünk választ adni a számítógépes szimulációs modellezéssel.

[00:06:53]Megvizsgáltuk azt, hogy milyen áramlási sebességek várhatók különböző hidrológiai állapotokban, legyen szó kisvízről egészen az árvízi viszonyokig.

[00:07:03]És úgy került megtervezésre ez a mű, hogy ezek a kövek elbírják az ilyen fajta hatást.

[00:07:08]Itt azért 100%-os pontossággal nem lehet az ilyen jellegű vizsgálatokat elvégezni.

[00:07:17]Tehát nagyon fontos azt hangsúlyozni, hogy bármilyen vízépítési műtárgy építéséről van szó, ott az utómonitoringnak nagyon fontos szerepe van.

[00:07:26]Tehát itt folyamatosan vizsgálni kell majd azt, hogy a a műtárgy, illetve a környező mederszakasz, az áramlások hogyan reagálnak egy ilyen beavatkozásra, és szükség esetén elképzelhető az, hogy majd mondjuk köveket kell pótolni, merthogy a legtetejéről el tudja azt mozgatni.

[00:07:42]szavaiból úgy veszem ki, hogy egy optimális fenékküszöböt terveztek, de ennek vannak másféle típusai is.

[00:07:50]Nagyon sokféle műtárgyról tudunk beszélni akkor, amikor a cél a víznek a dúzzasztása.

[00:07:58]Mondok egy példát.

[00:07:58]Vannak mondjuk tömlős gátak.

[00:08:01]Ezek olyan művek, ahol vízzel feltöltenek lényegében egy egy zsákot, és a vízzel való feltöltésnél az megemelkedik, és akkor az emeli fel a vízszintet.

[00:08:12]Vannak úgynevezett szegmensgátak, vannak billenthető táblák.

[00:08:17]Ö, tehát nagyon sok műszaki megoldás van, de ezeknek egyike sem jöhetett gyakorlatilag most szóba, mert az időelőny nem adott arra lehetőséget, hogy itt egy komolyabb és komplexebb műtárgyat építsenek fel.

[00:08:33]Tehát szem előtt tartva ezt a rendkívül rövid időelőnyt, gyakorlatilag csak ez a kialakítás jöhetett szóba.

[00:08:40]Hogyan működik egy fenékküszöb?

[00:08:43]Egy fenélküszöb úgy működik, hogy gyakorlatilag egy akadályt képzünk az áramlásba.

[00:08:50]Úgy kell elképzelni, hogy egy áramlóközeg berakunk egy egy lépcsőt.

[00:08:56]Mondjuk ennek az alakja egyébként jellemzően trapéz.

[00:09:00]Tehát hogyha a keresztelvényi kialakítást nézzük egy ilyen műtágynak, ennek stabilitási okai vannak.

[00:09:04]És ennek az akadálynak az eredményeképpen a műtágynak a felvízi oldalán meg fog emelkedni a vízszint.

[00:09:13]Ez könnyen elképzelhető.

[00:09:15]A fizika törvényszerűségeit követi az áramlás.

[00:09:17]A magán a műtárgyon egyébként egy felgyorsult, nagyobb sebességű átbukás alakul ki.

[00:09:25]És tulajdonképpen ez a lényege, hogy hogy vízszintem tesz lehetővé.

[00:09:31]Mekkora vízszintemelést várnak konkrétan ettől a Paksnál épülő fenéküszöbtől?

[00:09:38]Igen, ezekről az akadályokról azért tudni kell, hogy értelemszerűen csak a főmederbe épül meg, tehát nem érinti a Dunának a hullámterét.

[00:09:45]És úgy végeztük a számításokat, illetve a a tervezés során azt tartották szem előtt, hogy a legnagyobb hatása értelemszerűen a kritikus kis vizeknél legyen.

[00:09:57]És ahogy emelkedik a folyóban a vízhozam, annál kisebb lesz ez a visszaduzzasztó hatás.

[00:10:06]Itt a hidrológiai előrejelzések szerinti rendkívül alacsony vízhozamra készítettük a terveket, és még ennél is biztosítható ez a vízszint a hideg vízcsatornában.

[00:10:18]És ahogy emelkedik a vízhozam, ez a hatás folyamatosan csökken egy árves állapotban, szemben mondjuk a kisvíznél várt deciméteres nagyságrendű vízszintem, tehát kisvízes állapotban több mint fél mteres vízszintemelést tud produkálni ez az akadály.

[00:10:35]Egy árvízi szituációban ez a vízszintem, ez néhány centiméterre fog lecsökkenni.

[00:10:42]Erre nagyon kell vigyázni, igaz?

[00:10:42]hiszen árvíz esetén egy ilyen fenékküszöb a fenékküszöb utáni szakaszon jó nagy bajt okozna.

[00:10:50]Igen.

[00:10:50]A ez egy kritikus szempont volt a tervezés során, hogy az árvízi kockázatot ne növeljük egy ilyen beavatkozással, de a jelenlegi tervek szerinti kialakítás ez nem fog ilyen hatást kiváltani.

[00:11:05]És most kis víz van.

[00:11:05]Mennyire tartós meg, mennyire hosszú távon megbízható a hatása a vízszintemelésben egy fenékküszöbnek, hogyha sokáig kevés a víz a Dunában?

[00:11:17]Igen.

[00:11:17]A hogyha ez a műtárgy nagyon hosszú távon ott marad, akkor a ez a hatás ez biztosítható.

[00:11:22]Tehát valójában a esetleg a a meder alaknak a változása, a medernek a mélyülése okozhatná a visszadúzasztó hatásnak a csökkentését.

[00:11:37]Ez ellen úgy igyekeznek védekezni, hogy a fenéküszöbnek az alvizi oldalára mederbiztosítást úgynevezett kőpaplanokat fognak kialakítani.

[00:11:44]Tehát nem várható az, hogy a meder az alsó oldalán, tehát az alvízi oldalán a fenék küszöbnek jelentősen mélyülne.

[00:11:51]De ez mondjuk egy olyan pont, amit ahogy korábban említettem, egy utómonitorozással folyamatosan figyelni kell.

[00:11:58]Tehát egy ilyen műnek kellően stabil, hosszútávú hatása tud lenni a kisvízi állapotoknál.

[00:12:03]említette, hogyha kell, akkor pótolnak köveket.

[00:12:05]Olyan is előfordulhat, hogy alacsonyabbra kell venni a fenéküszöböt, vagy éppen magasítani?

[00:12:13]Ezek milyen helyzetek?

[00:12:15]Olyannyira, hogy a jelenlegi tervek szerint így is képzelték el ennek a fenéküszöbnek a kialakítását.

[00:12:24]Dönten azért, mert a a hajózási viszonyoknak a az a koronaszint magassága, amivel jelenleg kialakítják a művet, az nem kedvező.

[00:12:32]Tehát a hajók kisvízi állapotban, kis vízhozamoknál nem tudnának átmenni ezen az akadályon.

[00:12:40]És azért a tervezők úgy jártak el, hogy megbontható ez a mű.

[00:12:43]A hajózó útra eső szakasza.

[00:12:46]Ez egy 150 m szélességű sáv, így kell elképzelni.

[00:12:49]az elbontható, el is fogják bontani akkor, amikor már nagyobb vízhozamok érkeznek a Dunában, és így a megfelelő vízmélység, áramlási sebességviszonyok, azok lehetővé teszik, hogy a hajók át tudjanak majd haladni ezen az akadályon.

[00:13:06]Ezt az elbontást a hajósok most biztos nagyon figyelnek, viszonylag gyorsan meg tudják csinálni.

[00:13:12]Kivitelezésben nem vagyok tapasztalt, de néhány héttel ezelőtt részt vettünk egy olyan sarkantyú átalakításban, ezek a sarkantyú művek is, sarkantyú is kőszórások lényegében, amik a partra merőlegesen épültek meg annak idején, sarkantyunak egy részét elbontották, és ezt lényegében néhány nap alatt meg tudták tenni, megfelelő infrastruktúrával kitelepülve, gyakorlatilag kotrással elb bbantják a termésköveket.

[00:13:43]Egy hónapon belül meg kell épülnie ennek a fenékküszöbnek.

[00:13:45]Egy ilyen létesítménynek van élettartalma, szavatossági ideje, vagy időtlen időkig bírja?

[00:13:56]Igen.

[00:13:56]Tehát normál esetben úgy mondom, ezeknek a műveknek igen van valamilyen élettartama.

[00:14:02]Vízépítési műtárgyaknál ezek 50, maximum 100 év, de ez a néhány 10 éves időtávlat az, amiben gondolkodni kell.

[00:14:10]Itt még egyszer ki kell emelni, hogy ez egy veszélyhelyzeti megoldás.

[00:14:12]És az, hogy ez hosszú távon fog ez a műtárgy működni, azt jelenleg nem tudjuk.

[00:14:19]Én személy szerint nem tudom most megmondani.

[00:14:23]El kell végezni például egy fennmaradási engedélyezési folyamatot.

[00:14:27]És akkor ezek a következő hónapoknak a feladatai, és ezek tudnak majd választ adni arra a kérdésre, ez egy valójában milyen hosszú távon fogott működni ez a fenéküszöb.

[00:14:36]Nézzük a lehetséges kockázatokat.

[00:14:39]Ha valahol megemeli a fenékküszöb a vízszintet, akkor egy másik helyen törvényszerűen csökkenti.

[00:14:45]Így működik a fizika?

[00:14:48]Nem teljesen.

[00:14:48]A fenéküszöbnek igen, a felvízi oldalán ott magasabb vízszintek fognak kialakulni.

[00:14:53]Az a vízi oldalán ott gyakorlatilag a eredeti, tehát a jelenlegi állapotban jellemző vízszintek fognak kialakulni.

[00:15:00]Tehát a vízszintekre közvetlenül nincsen ilyen hatássa, hogy hogyha a küszöbnek a az alvízi szakaszát tekintjük.

[00:15:07]A az áramlási sebességek azok, amik a műnek a környezetében meg tudnak változni, hiszen egy akadályon átbukó áramlás ott felgyorsul, és annak a lecsengése kvázi, hogy a korábbi természetes áramlási sebességek alakuljanak ki, ez valamekkora távolságon következik be.

[00:15:31]Itt a vizsgálataink szerint ez egy néhány 100 mteres, max 1 kmes hosszúság.

[00:15:37]Tehát ez az a szakasz, ahol nagyon kell ügyelni arra, hogy mondjuk medermélyülés ne következzen be, mert ha bekövetkezne, az viszont már tudna hatni a vízszinteknek a az alakulására.

[00:15:46]Ha a meder mélyül, akkor azzal a vízszintek is tudnának mélyülni, de itt körültekintően jártak el a tervezők.

[00:15:55]Nagyon kell vigyázni.

[00:15:55]Hogyan vigyáznak erre?

[00:15:56]A tervezésnél kellett vigyázni.

[00:15:58]Ugye ennek üzemeltetése nem nagyon van.

[00:16:01]Ha csak nem vesznek el belőle és nem tesznek hozzá.

[00:16:03]Igen, ez egy fix műtárgy.

[00:16:03]Nincsen nagyon mozgatható eleme valóban, ha csak nem ezt a az elbontható koronaszintet nézzük.

[00:16:11]A a mederbiztosításnak a kialakítása az, ami ebből a szempontból kulcskérdés, hogy ezt milyen szélességben és milyen hosszon alakítják ki.

[00:16:21]Tehát olyan itt megint csak terméskövekről van szó, terméskő paplant vagy terítést alakítanak ki, ami az eróziónak ellenáll.

[00:16:29]És hogyha ezt megfelelő hosszban teszik, akkor ez a hatás, mire a sebesség növekmény az lecseng, akkor utána már nem fog káros mélyüléseket okozni a mederben.

[00:16:42]Átbukik a víz a fenékküszöbön, akkor feltételezem, gyorsabb, szintén csak laikus módon feltételezem, hogy akkor nagyobb a víznyomás is.

[00:16:49]Nem lesz, vagy nem lehet túl nagy a víznyomás az erőműnél adott esetben, ha olyan a vízszint, és annyira jól működik a fenék küszöb.

[00:16:57]A víznyomás itt nem játszik különösebben szerepet, tehát a víznyomást azt lényegében a vízmélységen vagy a vízszinten keresztül értelmezzük.

[00:17:06]És éppen ez az, amit itt biztosítani kell, hogy megfelelő vízoszlop magassága alakuljon ki a turbináknál.

[00:17:12]A folyó élő világában egyáltalán önöknek, mérnököknek kellett-e ezzel foglalkozni?

[00:17:17]Milyen következményekkel jár egy fenékküszöb létesítése?

[00:17:19]Élővilág alatt még a hordalékot is értem, és mindent, ami a folyóval jön, abban él, abban mozog.

[00:17:26]Igen.

[00:17:26]Hát ezt nagyon nehéz megválaszolni, főleg nekem, mert nem vagyok a témának a szakértője.

[00:17:35]Tudom, hogy folynak már a tervezési fázisban is jelenleg is folynak olyan vizsgálatok, amiknek éppen az a célja, hogy ezt feltárják.

[00:17:45]Elképesztően komplex a kérdéskör, mert indulhatnánk a halaktól egészen a fenéklakó élőlényekig, meg a növényvilágig.

[00:17:52]Ezeknek a feltárása jelenleg is zajlik, illetve hatásvizsgálatokat végeznek.

[00:17:59]Azt azért hozzá kell tenni, hogy mivel itt a nukleáris erőmű már nagyon jó hosszú ideje üzemel, itt folyamatosan végeznek egyébként környezeti vizsgálatokat, tehát nagyon sok referenciaadatár rendelkezésre, és az ahhoz képesti megváltozásokat pedig most itt a a kivitelezés során majd tapasztalni fogják.

[00:18:16]Ahogy mondtam, itt folyamatos monitoringot hajtanak végre.

[00:18:22]A hogyha a hordalékkérdést nézzük, abban egy fokkal kompetensebb vagyok.

[00:18:26]Ezeket vizsgáltuk itt a néhány napos előkészítés során, és azt látjuk, hogy a mivel a víz lényegében szabadon áramlik át ezen a fenőküszöbön, ezért a hordaléknak a jelentős részét azt át tudja juttatni ezen az akadályon.

[00:18:43]Itt egy pici kitérőt teszek, hogy egyáltalán milyen típusú hordalékokról beszélünk egyfolyami áramlásban.

[00:18:50]A finom hordalék, szemcsék, iszap, finomhomok, ezek folyamatosan lebegnek.

[00:18:56]Ez a vízzel együtt utazik, ezt hívjuk lebegtetett hordaléknak.

[00:18:59]Illetve vannak a durva frakciók, döntően kavics, amik pedig a mederfenéken utaznak, ezt hívjuk görgetett hordaléknak.

[00:19:05]Az utóbbinak nyilván ez egy nagyobb akadályt jelent, hiszen egy, ahogy mondtam, lényegében egy lépcsőt alakítunk ki a mederfenéken, tehát ott fizikailag nem fog tudni átjutni.

[00:19:18]És ez is egy olyan kérdéskör, amit amit majd a jövőben folyamatos utánkövetéssel vizsgálni kell.

[00:19:23]Itt nem azt kell elképzelni, hogy hirtelen meg fog minden változni, és rengeteg hordalék rakódik le a felvízi oldalán a az alvíz oldalon műnek meg hirtelen elindul majd a meder.

[00:19:35]Ezek lassú folyamatok lesznek, amit vizsgálatokkal, helyszíni mérésekkel, a modelleknek a pontosításával, újrafuttatásával kell vizsgálni.

[00:19:46]Az elsőjesztett bárkák ideiglenes és kiegészítő megoldást jelentenek.

[00:19:52]Az elsüllyesztett bárkákkal kapcsolatos műveletek most zajlanak, úgyhogy ezzel kapcsolat az eredményekről nem nagyon tudok még nyilatkozni.

[00:19:59]Ezeknek az volt a célja, hogy szintén egyfajta akadályként betéve őket az áramlásba, csak nem a mederfenékről indítva, hanem a vízfelszínről indítva egy, ha úgy tetszik, egy ilyen merülő falat képezve emelnek a vízszinten.

[00:20:16]Itt a az előzetes számításaink szerint centiméteres nagyságrendű vízintemelést lehet elérni, ami a legkritikusabb időszakokban egyébként lehet, hogy segíteni fogja az ügyet.

[00:20:29]Beszélgetésünk napján megnyitják a ráckei soroksári duna zsilipjét, amivel 20 köbm plusz vizet juttatnak a fő dunaákba másodpercenként, és ezzel 2 cmt nyernek.

[00:20:42]Ez arra utal, hogy a bárkák elsüllyesztése és a fenékküszöb nem elég, mindent be kell vetni.

[00:20:46]Hát ugye itt fontos ezt figyelembe venni, hogy a feniküszöbnek jelenleg még nincsen hatása, hiszen építés alatt van, annak a kezdeti fázisában vannak, tehát annak nincsen jelenleg vízszintemelő hatása.

[00:20:57]A következő napokban pedig ugyanazzal kezdtem a beszélgetést, hogy vízhozamemelkedés várható, de ez nem már holnapra fog holnapra fog megtörténni, hanem az előrejelzések alapján úgy láttam, hogy ez egy három-négy nap, mire ennek a hatása ideér.

[00:21:15]És éppen most ezekben a legkritikusabb napokban vízállás szempontjából ez a néhány centiméter akár a bárkáknak a hatása, akár az RSD-ből való plusz vízhozamnak a vízszintemő hatása, az az fontos lehet.

[00:21:29]A Zsilip kinyitásának milyen hatása lesz arra a részre, ahonnan jön a víz, tehát a ráckevei Soroksári Dunaágra.

[00:21:34]Ühüm.

[00:21:34]Ezt nem tudom megmondani, de azt meg tudom mondani, hogy arra folyamatosan ügyelnek, hogy a a Duna felől, a Rácövei soroksári Dunának a vízpótlása az megtörténjen.

[00:21:48]Tehát itt egy nagyon-nagyon bonyolult vízkormányzási műveletről van szó, ahol az RSD mentén élők valószínűleg azt fogják tapasztalni, hogy egy-két napig némi vízszint süllyedés fog kialakulni, majd szinte azonnal, ahogy a Dunában érkezik a nagyobb vízhozam, ez visszatöltésre kerül.

[00:22:09]Tehát ennek azt gondolom, hogy számot tevő hatása nem lesz majd szemmel látható.

[00:22:14]Amíg véglegesen el nem készül a fenékküszöb, addig a bárkán, a zsilipnyitáson kívül van még egyáltalán lehet még gyorsan bevethető ideiglenes módszer, ha és amennyiben szükség van rá.

[00:22:30]Nagyon szűk itt a palettája a megoldási lehetőségeknek.

[00:22:35]Egy opció jöhet még talán szóba nevezetesen, hogy a a Magyarországnak a közvetlen felvízi szomszédja, ugye Szlovákiában vannak tározók, a Dunacsúnyi tározó, ahol a annak a vízkészletével esetleg minimálisan lehet játszani, hogy ott is hasonlóan az RSD-hez mondjuk egy pici víztöbbletet engednek.

[00:22:57]Ez már nyilván egy bonyolultabb kérdés, mert ez államközi megállapodásnak a függvénye, de azzal is esetleg 1-2 cmt lehet nyerni.

[00:23:08]Mindenesetre a fenékküszöb mellett akkor az szólt, hogy ez egyben a leggyorsabb, a legolcsóbb és a legeredményesebb megoldás.

[00:23:15]Így összefoglalhatjuk.

[00:23:17]Így összefoglalhatjuk.

[00:23:17]Igen.

[00:23:19]Ühüm.

[00:23:20]Mi lesz a következő lépés?

[00:23:20]Tehát a kivitelezés során a következő néhány hétben még mi mindennel kell megküzdeniük, amire esetleg tervezéskor is lehetett számítani?

[00:23:32]Igen, a kivitelezés során arra kell számítani, hogy ahogy gyakorlatilag magasítják a a küszöbszintet, ott ahogy előbb említettem, majd megváltoznak az áramlási sebességek.

[00:23:42]Azt tudni kell, hogy itt a a honvédség, illetve az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak a mérőcsapatai folyamatosan végzik a méréseket, legyen szó a mederalaknak a megváltozásáról, az áramlási viszonyoknak a megváltozásáról.

[00:23:58]Hordalékméréseket végeznek, végzünk egyébként a Műegyetem is kapcsolódik ehhez majd.

[00:24:02]És ezeknek a függvényében esetleg a kivitelezésnek a a menete kis mértékben módosítandó, módosítható, hogy milyen irányból építsék a köveket, hol magasítsák éppen a küszöbet.

[00:24:16]Ilyen kérdések a kivitelezés során felmerülhetnek.

[00:24:22]Ez a fenék küszöb történelmi beruházás annyira, hogy tananyag lesz az öntanszékén a jövőben?

[00:24:28]Ebben teljesen biztos vagyok.

[00:24:28]Ö más kérdés, hogy igen, itt a néhány nap alatt elvégzett vizsgálatok azok majd mennyire tudnak részletesek lenni, illetve hogy majd mit mivel kell kiegészíteni azt, de az biztos, hogy egyedülálló, legalábbis az én életemben.

[00:24:44]Mennyire rendkívüli az, amit most látunk a Dunán, ez egyszeri szélsőség, vagy egy új korszak előjele?

[00:24:50]Minden év ilyen lesz talán minden év azért nem, de tehát kezdem azzal, hogy mindenképpen rendkívüli.

[00:24:58]Ha csak azt nézzük meg, hogy jelenleg mennyi a Dunának a vízhozama, most megnéztem reggel a méréseket.

[00:25:04]Olyan 720 köbm/ másodperce a magyarországi szakaszon, mondjuk Budapestnél a az átfolyó vízhozam mennyisége.

[00:25:13]Az eddigi legalacsonyabb, amit valaha mértek, és itt mondjuk több mint 100 éve mérik a Dunának a vízhuzamát vízszintjeit, az olyan 800 körül volt 2018-ban.

[00:25:23]akkor volt a történelmi kisvíz 2018 októberében.

[00:25:30]Tehát ez ahhoz képest jelentősen alacsonyabb.

[00:25:34]Itt a következő napokban még még ennél is kisebb vízhozamokat várhatunk, bár jelentősen remélhetőleg már nem fog süllyedni ez az érték.

[00:25:45]Mindenesetre ilyen szempontból egyértelműen rendkívüli.

[00:25:48]A dolognak a másik oldala az az, hogy mi foglalkozunk hidrológiai előrejelzésekkel.

[00:25:57]fejlesztünk olyan modelleszközöket, amik szemben az eddig alkalmazott eljárásokkal, amik múltbeli hidrológiai adatok statisztikáin alapultak.

[00:26:06]Mi a jövőbeli állapotokat úgy modellezzük, hogy a az úgynevezett klímamodelleknek az adatait használjuk fel, és a Duna vízgyűjtőre felépített modellel, a klímamodellek által előrejelzett csapadék eseményeket, hőmérséklet adatokat felhasználva letranszformáljuk lényegében a vízhozamokat a Dunának a magyarországi szakaszára.

[00:26:31]Ez egy egészen más megközelítés, sokkal pontosabb előrejelzést tesz lehetővé, mert elengedjük azt a paradigmát, hogy itt időben nem változó eseményekről, klímaeseményekről van szó.

[00:26:45]Éppen az a nagy előnye ennek a az új előrejelzési módszernek, hogy figyelembe tudjuk azt venni, hogy a klímaváltozásnak annak a térbeli, illetve időbeli hatásai azok hogyan alakulnak, és ezekre építjük a modelljeinket.

[00:27:00]És ez alapján, és akkor visszatérve az eredeti kérdésre, hogy mennyire rendkívüli ez az állapot, ez alapján azt látjuk, hogy hasonlóan kisvízes időszakok a jövőben előfordulhatnak.

[00:27:11]Nyilván nem azt mondom, hogy minden évben arra kell számítani, hogy ilyen rendkívüli állapotok jönnek létre, de igen, ilyen kis vízhozamok, akár ennél kisebbek is a jövőben szélsőséges hidrológiai állapotokban elő fognak fordulni.

[00:27:26]Legjobbat reméljük, legrosszabbra készülünk.

[00:27:28]Ezt kell valószínűleg tenni akkor, amikor a vízgazdálkodásnak a fejlesztéséről lesz majd szó.

[00:27:35]És amikor szó van, akkor ha jól értem, ezen túl már nem igazán a múlt a bázis, hanem a jövő a bázis, amikor vízépítésről van szó.

[00:27:46]Így van.

[00:27:46]Ö nagyon sok mindent tanulhatunk a múltból, tehát rengeteg adat rendelkezésre, és hogy a hidrológiai elemeken túlmenjek, például az, hogy a folyóknak a mederalakja az hogyan változik.

[00:27:57]Itt alapvető fontosság, hogy ezeket az adatokat fel tudjuk használni, de kell rendelkezni olyan előrejelző modellekkel, amik már nem pusztán statisztikai alapúak, hanem, hogy úgy mondjam, fizikai vagy determinisztikus alapúak, és figyelembe veszik ezeket a a hidrológiai folyamatokat és a klímaváltozásnak a várható hatásait.

[00:28:17]És még nem is ez a legnehezebb része az önök munkájának, hanem a tévhitek elleni küzdelem.

[00:28:24]Úgyhogy vegyünk néhány ilyen forró témát.

[00:28:26]Tudom, hogy a felvízi országok nem tartják vissza a vizet, és nem is akarják, de nem is tudnák.

[00:28:33]Nincs nagyon rá lehetőségük.

[00:28:33]Olyan vízlépcsők.

[00:28:36]Itt most arra gondolunk ugye, hogy a Németországban, Ausztriában, Szlovákiában vízlépcsők vannak a Dunán.

[00:28:42]Ezek úgynevezett átfolyásos rendszerű vagy Runof River vízlépcsők, amiknek nincsen kimondottan nagy tározóterük.

[00:28:52]a Duna vízhozamához képest elenyésző az a víztérfogat, amivel ők képesek játszani, úgymond betárazni azt.

[00:29:03]Tehát itt lényegében arról van szó, hogy folyamatosan átfolyik rajtuk az a vízhozam, ami fentről érkezik.

[00:29:08]Nem tudják azt érdemben visszatartani.

[00:29:12]A vízlépcső nem csinál vizet, de akkor mit csinál?

[00:29:15]Az hogy működik a vízlépcső?

[00:29:18]Feni küszöb témával kezdtük.

[00:29:18]Ennek az analógiájára azt tudom mondani, hogy a vízlépcsők a vízszintet tudják megemelni.

[00:29:26]Ennél nyilván komplexebb egyébként a a működésük, de alapvetően arról van szó, hogy a vízlépcsőkben az egyik részük az úgynevezett duzzasztórész, duzzasztó táblák segítségével emelik meg a a vízszintet.

[00:29:39]Ez Duna esetében általában méteres, nagyságrendű vízszintemést jelent.

[00:29:43]A vízlépcsőknek része általában egy hajózsilép.

[00:29:48]ezeken keresztül tudnak közlekedni a hajók, illetve egy vízerőtelep, amivel pedig energiát tudnak termelni.

[00:29:54]Tehát a kérdésre az a válasz, hogy a vízlépcsővel vízszintet tudnak emelni, energiát tudnak termelni, és a vízszintemelés segítségével pedig a különböző víz kormányzási műveleteket, vagy ipari létesítmények vízkiszolgálását, mezőgazdaságnak a vízigényét lehet könnyebben kielégíteni.

[00:30:15]válasza alapján úgy sejtem, hogy a következő kérdésemre az idő és a pénz lesz a válasz.

[00:30:19]De azért felteszem, miért fenék küszöböt építünk akkor, és miért nem vízlépcsőt Paksnál?

[00:30:27]A nem csak ennyi a válasz, hogy gyorsan tudunk fenékküszöböt építeni, de értelemszerűen a költség és idő vonzata az egy fontos paraméter.

[00:30:35]egy vízlépcső létesítménynek a megépítése az előzetes vizsgálatokkal, a tervezési folyamatokkal együtt alsó hangon mondjuk 10 év azt mondanám nagyságrendileg egy ekkora beruházás.

[00:30:49]A költsége nem összehasonlítható a fenéküszöbnek a költségérvel.

[00:30:56]A fené küszöbre azt hallottuk, hogy körülbelül 6 milliárd Ft a a költsége.

[00:31:01]Ennél legalább 210-es nagyságrenddel nagyobb egy vízlépcsőnek a kialakítása.

[00:31:06]De ami ennél fontosabb, az az, hogy a a hatása is sokkals-sokkal nagyobb.

[00:31:08]Tehát addig, amíg egy fenékküszöbnél lényegében lokális hatásokról beszélünk, lokális vízszintemő hatás, aminek felvízi irányba néhány kmterig fog elhatni a a hatása, ig vízlépcsőknél egészen más térbeli léptékekről beszélünk.

[00:31:28]A nyilván a folyó esésétől függően ez akár 100 km-es nagyságrendület.

[00:31:33]Mondjuk, ha magyar viszonyokat néznénk, akkor ott egy vízlépcsőn a korábbi elképzelések szerinti kialakításnál körülbelül ilyen nagyságrendű hatástávolsága lenne, 100 km.

[00:31:47]Sokkal jelentősebb hatása lenne a vízáramlásra, a hordalékvándorlásra, az átjárhatóságára.

[00:31:52]Gondoljunk csak bele, hogy mondjuk halak számára egy fenékküszöb, ahol folyamatos átáramlás történik, hiszen átbukik rajta a víz, az valószínűleg nem okoz akadályt.

[00:32:01]Addig egy vízlépcső, ahol gyakorlatilag az átáramlás csak a vízturbinákon keresztül történik.

[00:32:10]És maximum még a hajózsilipen illetve árvízi esetekben, mondjuk az árapasztóműtárgyakon, ott az élőlények számára sokkal-sokkal kevésbé átjárható egy ilyen akadály.

[00:32:21]Ez most csak egy példa volt, de egyébként számos területen elmondható, hogy hogy egészen más nagyságrendű hatást okozna egy vízlépcső.

[00:32:29]Mindezzel együtt, ha egyszer majd lesz 10 évünk és nagyon sok pénzünk, akkor szigorú a műszaki szempontból.

[00:32:36]Hagyjuk most a politikát és a kommunikációt.

[00:32:37]Ön szerint, önök szerint bárhol a Dunán szükség lesz, szükség lenne vízlépcsőre?

[00:32:46]Attól függ, hogy mi a cél, ezt tudom erre válaszolni.

[00:32:48]hogyha az a cél, hogy sok méterrel megemeljék a Dunának a vízszintjét, bármilyen okból kifolyólag, legyen az egy atomerőműnek a hűtése, vagy éppen a hajózási viszonyoknak a mindenkori biztosítása, hogy az év 365 napjában mindig mindenhol hajózható legyen a folyó, akkor nem nagyon van más műszaki megoldás, mint hogy egy ilyen érdemi több méteres vízszintemést érjenek el, és erre a vízlépcsők a a megoldás.

[00:33:17]Ha nem ez a cél, akkor pedig egyéb megoldások is szóba jöhetnek.

[00:33:19]Ö elnézést a a salamoni válaszért, de valóban azt gondolom, hogy itt különböző műszaki megoldások jöhetnek szóba.

[00:33:29]Ezeknek az egyik legdurvább esete mondjuk a vízlépcső, hogyha a hatásukat nézzük akár a környezetre, akár a az áramlási medermorfológiai viszonyokra.

[00:33:38]És vannak olyan beavatkozástípusok, amiknek meg kisebb a a hatása, és meg kell nézni, hogy milyen eszközök állnak rendelkezésre folyószabályozási értelemben.

[00:33:49]Meg kell fogalmazni azt, hogy milyen célokat akarunk kielégíteni a folyószabályozással, és ennek függvényében kiválasztani a a megfelelő beavatkozástípust.

[00:34:01]Beszéltünk már a Dunaének mélyüléséről.

[00:34:05]Azt szeretném megérteni, hogy miért mélyül a Dunamedre már elég régóta.

[00:34:09]Igen, nagyon régóta.

[00:34:09]Ez egy fontos szempont, mert azt látom olvasva a közösségi médiát, illetve különböző cikkeket, hogy itt sokan leteszik a voksot amellett, hogy a felvízi országokban épített vízlépcsők okozzák a hordaléknak az akadályozását.

[00:34:23]Nem jön elég hordalék természetes módon a felvízi irányból, és a Duna egy alluviális folyó, a saját hordalékában mozog.

[00:34:32]megmarad a hordalék szállítóképessége úgy, hogy nem jön megfelelő mennyiségű hordalék fentről, úgyhogy elkezdi ezt mélyíteni.

[00:34:37]Ez egy összetevője annak, amit itt tapasztalunk a hazai Dunán Medérméülés szempontjából.

[00:34:47]További két okot mindenképpen fel kell még hozni.

[00:34:50]Ezzel kapcsolatos vizsgálatokat végzünk, amik azt mutatják, hogy lényegében a a Duna szabályozásának az elkezdése óta tapasztaljuk a medermélyülést.

[00:35:01]Ezek a klasszikus folyószabályozási beavatkozások az egyik ilyen csoport, ami a medermélyülést okozza.

[00:35:06]Itt arra kell gondolni, hogy a 1800-as50 1850-es évektől elkezdték a folyómenti beavatkozásokat.

[00:35:19]Első lépésben árvízvédelmi céllal a folyónak az árterébe építettek-e árvízvédelmi töltéseket, hogy megvigék a az azon túli területeket.

[00:35:28]Aztán a folyónak a főmedrébe is jelentős beavatkozásokat tettünk.

[00:35:33]Biztosítottuk a partját kőszórásokkal, hogy keresztirányba ne tudjon mozogni a folyó.

[00:35:39]Sarkantyúkat építettünk be ezek a partra merőleges művek, amikkel beszűkítettük az áramlásokat, vezetőműveket építettünk, a mellékágakat tudatosan leválasztottuk, tehát a szigeteknek, a Dunában lévő szigeteknek a part felőli oldalát kőszórásokkal leválasztottuk.

[00:35:55]úgynevezett iszapoltató gátakat építettek be annak idején a mérnökök, hogy minél gyorsabban feltöltődjenek ezek a mellékáok és a főmederben történjen a teljes áramlás.

[00:36:06]Lényegében beszűkítettük a folyómedret, és ezzel nagyobb áramlási sebességet és nagyobb medereróziós képességet okoztunk a folyónak.

[00:36:15]Tehát ez volt a, hogyha visszamegyünk 150 évet, az egyik okozója annak, hogy elkezdett mélyülni a folyómeder.

[00:36:22]Aztán a következő nagyon lényeges elem az ipari kotrás volt.

[00:36:29]Ezt azért kell kiemelni, mert nem biztos, hogy a hallgatók, nézők tudják, de itt nagyon extrém számokkal tudnék jönni, hogy milyen mennyiségű hordalékot termeltek ki a Dunából.

[00:36:39]Végeztünk ezzel kapcsolatos vizsgálatokat, összegyűjtöttük az adatokat, elemeztük azokat.

[00:36:45]Azt látjuk, hogy nagyságrendileg 100 millió köbméternyi kavicsot, homokos kavicsot kikotak az elmúlt évtizedekben a Dunának a medréből.

[00:36:55]Ez nem egyenletes, meg nem rövid idő alatt történt, néhány évtized alatt egy-egy hosszabb szakaszán a Dunának, például a felső szakaszán a a szlovák-magyar közös Dunaszakaszon, de Budapest környékén is, Budapestnek a közvetlen alvízi, felvízi oldalán jelentős kotrások történtek, vagy éppen Dunaföldvár környezetében most haladtam föntről lefelé, ami összességében ezt a nagyságrendet teszi ki.

[00:37:22]Bocsánat, ez építkezésekre kellett, ez a sokkal.

[00:37:25]Így van.

[00:37:25]Ö, ezeknek elsősorban házépítési célja volt, illetve ez az ipari kavistermelés.

[00:37:31]Ez dönten még a panelprogramoknak a az elindításánál játszott nagyon-nagyon jelentős szerepet.

[00:37:37]Ott ezt úgy kell elképzelni, hogy nagyságrendileg fél millió lakást építettek annak idején, most a 70-es80-as évekről beszélek a Dunának a mederanyagából.

[00:37:49]Tehát igen, döntően erre használták fel.

[00:37:52]És csak, hogy tudjuk hova tenni ezt a nagyságrendet, egyszerűsítsük le 100 millió köbméterre, amit kitermeltek a Dunából.

[00:38:00]A mostani vizsgálataink szerint a Dunának a görgetett hordaléka, tehát ez a kavics utánpótlás, ami érkezik fentről, ez olyan 50000 köbm évente.

[00:38:07]És akkor egy gyors felszámolással ki lehetne számolni azt, hogy ez a hatalmas hiány, ami a kavics kitermelése által jött létre, ez természetes módon mennyi idő alatt pótlódna.

[00:38:24]Ö ne számoljuk ki, mert egy nagyon nagy szám jön ki, de ez arra hívja fel a figyelmet, hogy nem pusztán arról van szó, hogy nem jön a felvízi irányból megfelelő mennyiségű hordalék, hanem mi magunk itt a zai Dunaszakaszon extrém nagyságú hiányt termeltünk, és ennek a az utánpótlódása az évtizedekben, de inkább évszázadokban mérhető.

[00:38:47]És még egy gondolatot itt hadd tegyek hozzá.

[00:38:51]Ezeket a problémákat felismerve kezdtünk el mi foglalkozni az úgynevezett hordalékgazdálkodásnak a kérdéskörével.

[00:38:58]A hordalékgazdálkodás az a vízgaálkodáshoz hasonlóan gyakorlatilag a hordalék készleteknek a hordalék mennyiségének a térbeli időbeli alakításával foglalkozik.

[00:39:10]Ez a fogalom, ez nem volt bevett a nem csak a, hogy mondjam, az átlag emberek számára nem volt ismert, de mondjuk a a szakpolitika számára sem annyira.

[00:39:21]Ez a problémakör nem jött elő gyakorlatilag mostanáig, amikor elkezdtünk szembesülni ezeknek a hatásoknak a az eredményeivel.

[00:39:28]És mi most már jó ideje azzal foglalkozunk, hogy szerintünk ez egy olyan kulcskérdés a vízgazdálkodásban, vagy ha leszűkítem a folyókra, akkor a folyógazdálkodásban, amivel igenis foglalkozni kell, mert ugy itt ilyen számok vannak az asztalon, 10 millió köbmé hiány nagyságrendileg, amit valahonnan, hogyha egy természeteshez közeli állapotot igyekeznénk elérni, vagy a korabeli állapotára törekednénk a a Dunának, akkor azt valahonnan pótolni kellene.

[00:40:03]Ezt akartam kérdezni, hogy nem lehet odakor kavicsot vinni?

[00:40:05]Jó sokat.

[00:40:08]Vannak, akik ezt csinálják.

[00:40:08]Mi itt Magyarországon még nem csináljuk ezt.

[00:40:12]Hozok néhány példát.

[00:40:12]A a Rajnán például a az ifecmi vízlépcsőnek, ez a francia-német határon van alvíz oldalán.

[00:40:22]Ezt a problémát ott sokkal korábban építették a vízlépcsőket már nagyon-nagyon régen felismerték.

[00:40:28]A Rajnánnak a hajózhatósága egy kritikus kérdés a medermélyülől és ott is egy nagy probléma volt.

[00:40:32]Ők ezt majdnem 50 éve művelik, hogy folyamatosan napi szinten jelentős mennyiségű kavicsot pakolnak vissza a folyómederbe.

[00:40:44]Nagyságrendileg 18-200 köbmt évente.

[00:40:47]Ezt megint csak ahogy a nagyságrendhez tudjuk viszonyítani, ami mondjuk a magyar Dunából hiányzik.

[00:40:54]Nem kell egyébként Németországig elmenni.

[00:40:55]Ausztriában a bécsi frajdena vízlépcső alatt van egy hosszú, körülbelül 40 km hosszú úgynevezett szabadfolyású szakasza a Dunának, ahol ugyanezekkel a problémákkal szembesülnek az osztrákok, mint mi.

[00:41:08]És náluk is az egyik beavatkozás típus az az, hogy folyamatos kavics utánpótlást biztosítanak a folyómederbe, hogy ez nem éjüljön annyira, illetve, hogy pótolják ezt a ezt a hiányt.

[00:41:19]És akkor a jó hír az az, hogy jelenleg van egy olyan nagy Horizon Europe, tehát Európai Uniós kutatási projektünk, amiben mi is egy ilyen mintabeavatkozást fogunk végezni a Dunának a a felső vám szabadi környéki szakaszán, ahol szintén nagyon jelentős kimélyülések vannak.

[00:41:38]Korábbi felméréseink, illetve adatelemzéseink szerint vannak olyan szelvények, ahol 10 mrel ment lejjebb a Dunának a mederszintje.

[00:41:46]Ez rendkívül jelentős.

[00:41:46]A egyébként az átlagérték a hazai Dunán az körülbelül 2 m, amivel lejjebb ment a az elmúlt évszázadban a mederszínt.

[00:41:54]Tehát ilyen helyekre, ahol ilyen jelentős kimélyülések vannak, ide bizonyos mértékű kavics visszapótlást fogunk végezni, és azt vizsgáljuk, hogy ennek valóban van-e hatása a medermérülési folyamatok lassítására.

[00:42:09]Csak, hogy a tétet érzékeltessük, nem magamtól vagyok ilyen okos, az önök honlapját olvastam el, hogy a kavicsnak és a hordaléknak, főleg a finom iszapnak az ivóvíz ellátás szempontjából is óriási jelentősége van.

[00:42:22]Igaz, valóban erről a kérdéskörről még nem beszéltünk, de ezt fontos tudni, ezt a legtöbben valószínűleg tudják, hogyha mondjuk Dunának a vagy Budapestnek az ivóvíz ellátását nézzük, akkor 95% a partiszűrésű vízbázisokból jön.

[00:42:37]A Dunának a Szentendrei sziget, illetve Csepelsziget mentén létesített kút soraiból ezek úgynevezett csápos kutak.

[00:42:49]Ezek termelik ki azt a vizet, amit mi itt a a csapból inni tudunk.

[00:42:51]És a fontos megérteni azt, hogy hogyan működnek ezek a a csápos kutak.

[00:42:57]ö gyakorlatilag perforált csöveket vezettek ki aknákból, amiket a part mentén létesítettek, és ezeken a perforát csöveken keresztül szivattyúzzák ki a felszín alatt lévő vizet, aminek egy része a Duna felől jön, hiszen a Dunaparton vannak ezek a a vízművek.

[00:43:18]Egy része pedig a másik irányból, úgynevezett háttérvíz, és attól függően, hogy mennyi víz van a Dunában, milyen magas a a vízállás, változik ez az arány.

[00:43:28]Ha magas a víz, akkor a nagy része a vízkitermelésnek a dunavíz lényegében.

[00:43:33]Ha pedig nagyon alacsony a víz, akkor inkább a háttérvet isszuk.

[00:43:37]Ennek vízminőségi szerepe is van.

[00:43:41]A Duna felől érkező víz az természetes módon olyan mértékben kerül megtisztulásra a mederfenék által, a mederben lévő homokos kavics, illetve biológiai folyamatok által, hogy lényegében iható vizet kapunk.

[00:43:56]Szentendrei szigetmenti kulcsorokból csak klór tesznek hozzá tisztításképpen.

[00:44:05]Tehát ez egy kincsünk itt a magyar szakaszán a Dunának, hogy az ivóvíz készletünket innen tudjuk szerezni.

[00:44:11]És mivel ebben a Dunának a meder összetétele az kritikus szerepet játszik, ügyelni kell arra, hogy bármilyen beavatkozást teszünk, legyen szó vízlépcséről, vagy egyéb más beavatkozás, megértsük azt, hogy milyen hatása lehet ennek a medernek az összetételére.

[00:44:29]Ha például nagyon lelassítjuk az áramlását a Dunának, akkor a finomabb hordalék képes leülepedni.

[00:44:37]Ezt tapasztaljuk a környező országoknak a vízlépcsőinek a duzzasztott tereiben.

[00:44:42]Tehát nem csak a kavics maradott, hanem a iszap finomhomok frakcióknak is egy jelentős része le tud rakódni.

[00:44:49]És hogyha ezt a porózus közeget, amin keresztül a vízkivétel történik, el tudják tömíteni a finom hordalékszemcsék, ezt nevezzük kolmatációnak ezt a folyamatot, akkor ennek hatása lehet a kitermelhető víz mennyiségére és minőségére is.

[00:45:04]Tehát valóban ez egy kritikus kérdés akkor, amikor bármilyen beavatkozást tervezünk a Dunára.

[00:45:10]Márpedig tervezni kell, mert eddig a kisvízről beszéltünk, de utalt arra, hogy lesznek árvizek, lesznek nagy árvizek vélhetően a Dunán is.

[00:45:17]Most akkor egyszerre kell egy szemléletváltás keretében kisvizes megoldásokat és nagyes megoldásokat találnia a vízépítésnek?

[00:45:30]Ez egy rendkívül fontos kérdés, mert ez így van.

[00:45:32]Tehát akkor, amikor azt magyaráztam el, hogy a hidrológiai előrejelző modelljeink, azok azt mutatják, hogy a kisvízes időszakok azok gyakrabban fordulhatnak elő és akár még kisebb vízhozamok jöhetnek.

[00:45:43]Ez ugyanígy igaz a másik végére az extrémumoknak.

[00:45:48]Tehát az várható, hogy kialakulhatnak olyan csapadékesemények a felső vízgyűjtőn, amikor gyors lefolyású, nagy vízhozamú, a mostani, az eddigi legnagyobb vízhozamoknál is magasabb vízhozamok jöhetnek.

[00:46:01]ö vagy alakulhatnak ki a Dunában.

[00:46:03]Azt érdemes tudni, hogy a az eddigi legnagyobb árvíz vagy vízhozam a Dunahazai szakaszán az 2013-ban a történelmi árvíz során alakult ki.

[00:46:12]Akkor Budapest környékén olyan 9500 köbm/ másodperc volt a tetőző vízhozam.

[00:46:18]Bőven a 10000 kbm/umot meghaladó vízhozamok várhatók a mi előrejelzéseink szerint.

[00:46:27]Tehát igen, amikor folyószabályozási beavatkozásokon gondolkodunk, tervezzük azok azt és hatásvizsgálatokat kell végezni, akkor annak egy kitüntetett szempontnak kell lenni, hogy azoknak az árvízi kockázatra milyen hatása van.

[00:46:40]és lehetőleg olyan műszaki beavatkozásokat találni, ezekkel is foglalkozunk többek között, amik úgymond winwin helyzetet teremtenek, tehát mind a medermélyülés problémáját, mind akár az árvízi szinteknek a csökkenését elő tudják állítani.

[00:46:58]Hadd mondjak erre kettő példát, csak hogy érzékeltessem, hogy azért vannak lehetséges megoldások most a vízlépcsőkön túllépve.

[00:47:11]Kisebb beavatkozást típusok lehetnek például a mellékágaknak a megnyitása.

[00:47:18]Ahogy korábban mondtam, a Dunának a szakaszán jelenleg rengeteg olyan mellékágunk van, amik gyakorlatilag lefűződtek, vagy mesterségesen leválasztottuk őket a Duna főmedréről.

[00:47:28]És vannak arra jó példák, akár itthon is, de főleg külföldön most már összegyűjtöttük ezeket, hogy mellékágaknak az újranyitásával, részbeni kotrásával, az akadályoknak, kőszórásoknak az elbontásával kiengedik a vízhozamnak egy részét a mellékágakba.

[00:47:47]Ezzel úgymond tehermentesítik a főmedret, hogyha most a mederóziós hatásra gondolunk, mérsékelhetők a mélyülési folyamatok.

[00:47:55]Ugyanakkor azzal, hogy a vízhozamot több irányba vezetjük le, az árvízi ho ennek lehet szerepe, tehát hogy nem csak a Duna főmedrében, illetve az ártéren, hanem a hanem a mellékágakban is kialakulhat jelentősebb vízszállítás, ami végeredményben az árvízi szinteknek a csökkenését is okozhatja.

[00:48:18]Szumma szummárum a jövő vízgazdálkodásában, ami már a jelen vízgazdálkodása, nincs egy nagy jó megoldás, hanem sok kisebb jó megoldás van.

[00:48:30]Ezt nagyon köszönöm, hogy mondta, mert ezt igyekszünk igen mi is hangsúlyozni, hogy nincsenek tuti megoldások, vagy egy tuti megoldás, ami mindenhol bevethető, és azzal megoldjuk az összes problémát.

[00:48:40]Nagyon sok műszaki megoldás lehetséges a folyószabályozási beavatkozásoknál.

[00:48:48]összegyűjtöttünk körülbelül 50 különböző megoldástípust, amik szóba jöhetnek ezeknek a problémáknak a kezelésénél.

[00:48:53]És attól függően, hogy milyen célt akarunk kiszolgálni, milyen fizikai, ökológiai jellemzők bírnak az adott folyószakaszon, kell tudni ezeket egy-egyet, akár ezeknek a kombinációját kiválasztani és megfelelő hatásvizsgálatokkal előrejelezni azt, hogy mi várható egy beavatkozásnál, és aszerint dönteni.

[00:49:14]Az arénát hallották az infádióban Baranya Sándor vízmérnök egyetemi docensa budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem vízépítési és Vízgaálkodási tanszékének vezetője volt a vendégünk.

[00:49:27]Szigorlatozni még nem mernék önnél, de már sokkal több mindent értek erről a témáról.

[00:49:31]Köszönöm szépen önnek.

[00:49:34]Nagyon köszönöm a meghívást.

[00:49:35]Kedves hallgatóink, az Arénát meghallgathatják az infostart oldalán és a Spotify-on, illetve megnézhetik a YouTube-on.

[00:49:41]Bízatom önöket, hogy iratkozzanak fel a csatornánkra.

[00:49:42]Ha van véleményük, mondják el bátran kommentben.

[00:49:46]Ha tetszett a beszélgetés, akkor lájkolják és osszák meg a közösségi médiában.

[00:49:50]A mai műsor elkészítésében Erdei Tamás, Szécsi Ágnes és Pauli Zoltán segített.

[00:49:55]Én Herceg Zsolt vagyok.

[00:49:57]Köszönöm, hogy figyeltek ránk.

[00:50:01]Az Arna távközlési partnere a Van Magyarország.

[00:50:08]K