Allergiaszezon: a hőhullám után ugyanúgy támad a parlagfű? Müller Veronika, Inforádió, Aréna

[00:00:00]Arén Magyarország [zene] egyik legtöbbet idézett rádióűsora.

[00:00:02]Várja önt a stúdióban Müller Veronika professzor, egyetemi tanár, [zene] a pulmonógiai klinika igazgatója.

[00:00:13]Az Aréna távközlési [zene] partnere a Van Magyarország.

[00:00:18]Segítse ön is munkánkat azzal, hogy feliratkozik csatornánkra.

[00:00:22]Köszöntöm az infó rádió hallgatóit a mikrofonnál Kocsonya Zoltán és köszöntöm az Arena MJ vendégét, Müller Veronikát, az MTA doktorát, egyetemi tanárt, a Szemave Egyetem pulmonógiai klinika igazgatóját.

[00:00:32]Jó napot kívánok.

[00:00:34]Jó napot kívánok.

[00:00:35]Köszönöm, hogy elfogadta a meghívásunkat.

[00:00:36]Allergia tüdőnk egészsége, tüdővel kapcsolatos betegségek és azok gyógyítása.

[00:00:40]Ezek lesznek a témáink a következő szűk egy órában.

[00:00:46]Tehát hogyha azt mondjuk, hogy allergia és azon belül is a pollen allergia, hogy most augusztus közepén beszélgetünk, vagyis talán a legkritikusabb pollán szezon idején, a parlagfű pollán szórása idején, mondhatjuk, hogy valóban ez a legnehezebb időszak az allergiások számára, pollenallergiások számára, és valóan a parl parlagfű mondható a legaggresszívabb gyomnövénynek.

[00:01:08]Ugye így szokták emlegetni, hogy ez a legrogresszívabb gyöbbnövény.

[00:01:13]Valóban az egyik leggyakoribb allergén, és nagyon-nagyon sokan allergiásak parlagfűre, de hát nem szabad elfelejteni, hogy azért más pollenek is okozhatnak egyébként rinitisz allergikát, vagy hát ezt a klasszikus allergiás tünetegyűk.

[00:01:27]Hugye ezek a szezonális összefüggésben nyilván, de ilyenkor is van még más a parlagfű mellett.

[00:01:31]Hát igen, amit sokan elfejtenek, hogy a fekete úröm az ugyanígy körülbelül ugyanebben az időszakban szokott virágozni.

[00:01:41]Muszáj megnézni a növényt, hogy hogy néz ki.

[00:01:43]A parlagfüvet szerintem most már nagyon sokan ismerik, de a fekete űröm is hasonlóan óriási mennyiségben tud pollent termelni.

[00:01:49]A kettőnek a szezona az átfedés.

[00:01:51]Nagyon sokan vannak, akik mind a kettőre allergiások.

[00:01:54]Tehát ilyen értelemben sajnos a a periódus, amikor a tünetek megjelennek az ok Igen.

[00:02:00]Meg hát ugye az az a az az érdekes, hogy van amikor már, mert ugye a tavasz meg a nyári időszak az ugye nem csodálkozunk, amikor pollen érzékenységről és pollen allergiáról beszélünk, de hát van amikor az év eleje, tehát amikor éppen megyünk kifelé a télből, vagy még a télutó van, már akkor is megjelennek bizonyos allergének.

[00:02:18]egyébként ez trükköls, ezt sokan nem nem ismerik, főleg, hogyha mondjuk van hó, hogy a a parlagfűnek a pollenje ugye azért az velünk marad, az nem bomlik el olyan könnyen.

[00:02:29]És ugye azok a porok, amik mondjuk egy olvadás után felkavarodnak, azok is ugyanúgy akkor megjelenhetnek.

[00:02:37]Tehát néha egészen érdekes, hogy akár februárban találkozhatunk megint parlagfű problémával.

[00:02:44]És akkor még ott van ugye a parlagfő kapcsán, meg hát gondolom más allergén növények kapcsán is a keresztallergia, amikor valami egész más dolog kivált hasonló tüneteket.

[00:02:51]Tehát még erre is vigyázni vagy figyelni kell esetleg.

[00:02:55]Igen, keresztallergia ugye tehát alapvetően a pollenek azok nagyon-nagyon erős allergének.

[00:02:59]Kifejezetten ez a nyárvégi őszeleji szezon.

[00:03:01]Nagyon kíváncsi leszek, hogy meddig fog most tartani maga ez a meleg időjárás, az a hőség hetek, amik voltak most az elmúlt időszakban, sőt most megint majd jön a következő napokban egy igen meleg periódus.

[00:03:13]Ez ez még csak segíti a a az allergénnövényeket?

[00:03:20]Hát én most néztem, ugye az ember jön, megy akkor mindig látja, mindenfelé nőnek, tehát városban is, belvárosban is akár lehet velük találkozni.

[00:03:26]Ugye most viszonylag picik még a növények, nagyon nagy stresszhatásnak vannak ők is kitéve, ugyanígy minden növény egyszerűen nem csak a meleg, hanem ugye a csapadékhiány.

[00:03:37]Úgyhogy valószínűleg most emiatt egy picit kevesebb, vagy akár kicsit később jelentkezik az igazi nagy rajzás, vagy szóval nagy kibocsátás várhatóan akkor jön, hogyha kapnak esőt, és akkor ugye tudnak fejlődni, na akkor várható egy nagyobb kibocsátás.

[00:03:51]Attól függetlenül azt gondolom, mindenki várja az esőt, de most éppen a növények azért ugyanúgy szenvednek, mint mint más növények is.

[00:04:00]Tehát egyelőre még viszonylag picikék.

[00:04:02]Ez nem jelenti azt, hogy nem lesz pollen, de valószínűleg addig, amíg most így a növények nincsen annyi energia, viszonylag kevesebb.

[00:04:10]Igen.

[00:04:10]És hát hogyha a ezt a hagyományos pollennaptárt nézzük, akkor például a parlagfű esetében, ha én jól emlékszem, akkor az inkább a szeptember első fele, szeptember közepe az, ami igazán kritikus.

[00:04:19]És aztán utána ez még eltarthat akár októberben vagy október végig, sőt akár az első novemberi fagyok megjelentéig is.

[00:04:26]Tehát ez egy viszonylag hosszú periódus.

[00:04:29]Ez így van.

[00:04:29]És ugye hát tényleg nagyon sok minden múlik a a környezeti tényezőkön, tehát várható, hogy azért szeptemberben lesz parlagfűvel probléma, illetve hát azokkal, amik hasonló időszakban virágoznak.

[00:04:41]És akkor hát ugye általában allergiás tünetegyüttes.

[00:04:44]Nagyon sokan nem tudják még ilyenkor, hogy esetleg ők allergiásak, vagy hát azért mindig úgymond allergiásá válik néhány ember nátthatünetek jelentkeznek, és abból még nem gondolja az ember feltétlenül, hogy Igen, ez Szénanát szerintem ez egy nagyon jó kifejezés, mert mert tényleg az elején az ember azt hiszi, hogy megfázott, vagy hogy valahogy valamit elkapott, mert már biztos indul az iskola, bekerül egy közösségbe, több emberrel kontaktál, de azért figyelni kell azokra a finom tünetekre is, amik inkább az allergiás irányba Mondjuk így tájékoztatóak, nagyon gyakoriak a szemtünetek.

[00:05:18]Sokan esetleg csak úgy érzik, olyan, mintha kis homok belement volna, vagy picit ilyen szempontból irritál.

[00:05:23]Ugye maga az, hogy nem kap levegőt, a tüsszögés az klasszikus.

[00:05:28]Illetve hát nagyon sokan panaszolják azt, hogy úgymond jó lenne megvakarni a torkát.

[00:05:31]És és ugye ott csak ott azt érzi, hogy ott valahogy olyan fura, vagy akár viszket.

[00:05:36]Tehát ezekre a finom tünetekre érdemes odafigyelni, főleg annak, aki esetleg még nem tudja, hogy hogy allergiás.

[00:05:43]De hát ez a szezon, ez ez nagyon gyakran erre szó Igen.

[00:05:47]És hát talán azért is kerülhetünk csapdába, mertogy ugye nátha tüneteivel jelentkezik ez, és hát azt gondoljuk, hogy hát hátha kicsit folyik az orrunk, kicsit könnyezik a szemünk, vagy viszket a szemünk, hát ez majd elmúlik, aztán utána nyilván amikor tartósan ez megmarad, akkor kezd gyanakodni az ember, hogy itt valami gond van.

[00:06:04]Tehát jó azért ezeknél a folyamatosan jelentkező tünetek esetén minél hamarabb egy szakorvost felkeresni vagy orvoshoz fordulni.

[00:06:14]Igen.

[00:06:14]Ugye azt is tudni kell, hogy mivel ez az immunrendszernek egyfajta mondjuk beállítottsága, hogy allergiás módon reagál bizonyos környezet reagál, ez azt is jelenti.

[00:06:24]Hát inkább azt mondanám, hogy máshogy reagál.

[00:06:25]Tehát inkább ezt mondanám.

[00:06:25]Ebben azért van egyfajta családi halmozódás.

[00:06:30]Tehát ott, ahol sok az allergiás, ott sokkal inkább várható, hogy akkor a családi halmozódás miatt ott gyakrabban megjenik, vagy ahol ugyanígy ilyen allergiás jellegű egyéb korképek megjelennek, akár bőrtünetek, akár mondjuk azt ma ismert nagyszülőknél, szülőknél mondjuk fiatalok esetében, akkor érdemes gyanakodni, hogy hát akkor lehet, hogy ezek a tünetek lehetnek az örökletes tényező az azért befolyásolja a ezt a fajta érzékenységet.

[00:06:57]Így van, így van.

[00:06:57]Így van.

[00:06:59]Hajlamosak vagyunk azért azt is gondolni, hogy az allergia jellemzően hát olyan olyan civilizációs betegség a környezeti változással, a környezetszennyezéssel.

[00:07:08]Egyáltalán a modern korral, az életmódunk változásával kaptuk ezt úgymond a nyakunkba.

[00:07:13]De valóban így van ez?

[00:07:14]Vagy vagy azért volt ez, hogyha visszatekintünk akár az orvostörténet periódusaira, akkor volt ez korábban is?

[00:07:20]Hát valószínűleg igen.

[00:07:22]Ugye itt az immunrendszernek egy speciális beállítottságáról van szó, ami azt jelenti, hogyha kap valamilyen úgynevezett antigént, arra egy speciális módon reagál, és immunglobulin e típusú válaszreakciót hoz létre.

[00:07:36]Ezt az IGE-t erről szerintem már sokan hallottak, tehát ez egy ilyen jellegzetessége a az allergiás reakciónak.

[00:07:44]És az a baj ezzel az immunglobulinnal, hogy ha ez termelődik, akkor ez hisztamin felszabadulást hoz létre.

[00:07:51]Ez a hisztamin ez egy teljesen normális alkotóelemen sok sejtnek, és igazából ugye próbálja ott a veszélyt elhárítani.

[00:08:00]És akkor mit csinál?

[00:08:00]Ugye vérbőséget, kis gyulladást, úgynevezett ilyen allergiás típusú einofilsejtes gyulladást szokott csinálni.

[00:08:09]És akkor ugye emiatt jönnek a tünetek.

[00:08:11]Ugye a a nyálkahártyaúzzan az ugye nem kap levegőt, vagy folyik az orra, vérbőséget.

[00:08:19]A a az ordogulás az nagyon-nagyon kellemetlen, nem tud aludni, csak rosszul érzi magát.

[00:08:22]Tényleg olyan, mint egy nátha.

[00:08:24]És és hát ugye ha nem megfelen kezelt, vagy visszatér, vagy tartósan fenn áll, akkor azért máshol is megjelenhetnek ugyanezek a hatások, hogy hogy vérbőség, nyálkaártyaduzzanat, és akkor ebből adódó szűkület.

[00:08:38]Tehát itt a klasszikusan ugye az asztma, annak is a mondjuk így a különféle provokált formái.

[00:08:45]Ugye ez egy nagyon nagy spektrumbetegség, tehát rengeteg embert érint a populációnak a 7%-át körülbelül, ami azért nagyon sok, de ennek a többsége az enyhezmás.

[00:08:53]Tehát csak akkor van tünete, az allergiás asztmá így van.

[00:08:59]Általában akkor van tünete, amikor mondjuk megfázik, vagy ha sportol, vagy amikor jön a nagy allergénszon.

[00:09:04]Tehát ezért azért jó tudni, hogy valaki mire allergiás.

[00:09:06]A másik ilyen nagy csoport, talán ezt nem szabad elhanyagolni, ugye a beltéri benntartózkodás miatt talán fontos, azok a ezek a poratkák, ugye ezekről is biztosan sokan hallottak már.

[00:09:18]Ugye ezek velünk élő ilyen kis mikroszkópikus atkák, akik mindenfelé vannak és hát a bőrrel táplálkoznak a ami ami nem tehát leesik rólunk.

[00:09:28]És az ő székletük, vizeletük az, amit ha belélegzünk, ugye erre vagyunk allergiásak.

[00:09:32]Most ez ellen ugye nagyon nehéz védekezni, nehéz elbújni, meg hogyát ez mindenhol van.

[00:09:37]És hogy aki erre allergiás, ugye az kifejezetten érzékeny arra, hogy a környezetében, ha vannak ilyen főleg textíliák, ugye abból könnyű könnyű ezt a részt mondjuk így belélegezni.

[00:09:51]Igen.

[00:09:51]Így az allergiát próbáljuk meg körbejárni.

[00:09:54]Ugye az imént utalt arra, hogy ez tulajdonképpen a az immunrendszerünknek vagy a szervezetünknek egy más típusú válasza, de azért az allergiát azért nevezhetjük mondjuk az érzékenységen túl azért valamilyen betegségnek az immunrendszer, ha nem is túlzott reakciója, de ez a rossz más válaszadási képessége.

[00:10:15]Hát azért ez más válaszadási képesség, ugye nem, nem mondjuk betegségnek, vagy de dehogy nem.

[00:10:19]Tehát maga az allergia az tényleg az rendkívül kellemetlen, és főleg, hogyha ugye ez más szervrendszert is érint, akkor ugye főleg mondjuk asztmát, akkor igenis ez egy betegség.

[00:10:29]Ugye itt nagyon-nagyon sok fajta vagy széles körben van, hogy kinek milyen erősek a tünetei, de az biztos, hogy ez egy fajta válaszreakció, amit per pillanat nem tudunk korrigálni.

[00:10:39]Tehát azért ezt is látni kell.

[00:10:39]És akkor hát vannak olyan különleges allergiás emberek, akik ugye olyan dolgokra allergiásak, amik tényleg életveszélyes állapotot tudnak létrehozni.

[00:10:48]Tehát ilyen értelemben van ennek is egy olyan része, ami kifejezetten veszélyes.

[00:10:52]Ugye ezek a különféle darázscsípés vagy mélycsípés allergiák, ugye az olyan szintű súlyos válaszreakciót tud kiváltani, amibe konkrétan bele lehet halni egy ilyen allergiás anafilaxiás sokba.

[00:11:06]Ugye ezeket a embereket el kell látni olyan speciális gyógyszerekkel, hogy ilyen súlyos állapotban is tudják magukat kezeli.

[00:11:14]Gondom itt az igazi veszélyességi faktor vagy tényező az az, hogyha az illető nem tud erről, mert hát nem volt még ilyen eset.

[00:11:21]Viszont amikor megtörténik egy ilyen eset, akkor az lehet, hogy már egy vészhelyzetet.

[00:11:25]Hát ez sosem a legelső alkalom, ugye, tehát ez azért vannak jelek rá.

[00:11:27]A ott például jól fel is készítjük az embereket, ott például ugye van arra lehetőség, hogy úgymond deszenzitizálni.

[00:11:39]Tehát azért mondom, hogy ilyen értelemben tanítható az immunrendszer, hogy ezekre a különleges esetekre ugye pici dózisokkal felépítve az immunrendszer átfordítható, hogy ne reagáljon ilyen nagyon gyorsan.

[00:11:54]Ugye aki sok mindenre allergiás, hát nincsen ilyen koktél, amivel úgymond deszenzitizálni lehet, de ha csak egy egy dologról van szó, akkor azért vannak erre módszertanók, hogy hogy visszaigazítsuk úgymond az immunrendszernek a működését tanulással, hogy ne ezt a fajta immunválaszt adja, hanem egy egy kevésbé veszélyeset.

[00:12:10]Az imént én arról beszéltem, hogy ugye elképzelhető az, hogy hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy ez olyan civilizációs betegség az allergia.

[00:12:24]érzékenyebbek is lettünk vélhetően mi magunk is.

[00:12:27]Tehát vannak olyan anyagok, olyan hollenek vagy olyan allergének, amelyek mondjuk 30-40 évvel ezelőtt még egyáltalán nem váltottak ki mondjuk allergiás tünetet vagy allergiás reakciót.

[00:12:37]Napjainkban meg Igen.

[00:12:40]Egy példát tudok most így hirtelen mondani, ami mondjuk Magyarországra mondjuk érdekes lehet.

[00:12:44]Valóban tehát ugye ahogy változik a környezet, más jellegű növények jelennek meg, ugye azok mondjuk utána a leggyakoribb allergének.

[00:12:53]És akkor kialakulójáb meg, csak zárójában ugye azt olvastam, hogy a parlagfő is valahonnan Amerikából került a az európai kontinensre.

[00:13:01]Tehát valamikor egyáltalán nem találkozhattunk még ezzel.

[00:13:04]Így igaz.

[00:13:04]De hát azóta azért eltelt egy kis idő, tehát viszonylag régóta jelen van maga a növény, de ennek nem vagyok szakértője.

[00:13:10]De de tehát például mostanában egyre többször látjuk azt, hogy olajfára allergiásak az emberek.

[00:13:19]Ugye nagyon szépek a növények, beltérben is sokszor tartható.

[00:13:21]népszerűbek itthon is.

[00:13:24]Így igaz.

[00:13:24]És hogy a pici virág az néha nem is gondolja az ember, hogy esetleg arra lehet allergiás.

[00:13:28]Tehát ez most ugye egy újfajta trend, és az új trenddel megjelennek újfajta növényi allergiák.

[00:13:35]Tehát erre azért oda érdemes odafigyelni.

[00:13:37]Tehát ha megjelenik mondjuk egy családban egy nagyon mutatós növény, hogy és utána megjennek tünetek, akkor azért gyanakodni kell, hogy hátha esetleg az a kiváltók.

[00:13:47]Tehát ezt egyre többet látjuk.

[00:13:49]Most a parlagfűvel kapcsolatban hát néhány talán inkább ilyen ilyen ilyen érdekesség, hogy hogy ugye nagyon régen itt van, és és sokan fölvetették azt, de a bizonyítékok ereje az persze nem annyira egyszerű, hogy ugye ha különféle más molekulákhoz kapcsolódik, akkor válik igazán vagy erősebben allergénné.

[00:14:09]És hát itt különféle főleg a a kipufogó gázokkal való kölcsönhatása volt az, ami komolyan felé szennyezettséggel.

[00:14:20]Igen.

[00:14:20]És ugye ebből különösen a a motorizáció és hát a gépjárműforgalom kapcsán megjelenő kipufogó mondjuk így részecskék, illetve a parlagfűnek a a pollenyének a kapcsolata az például lehet, hogy kifejezetten allergén.

[00:14:37]Igen, tehát volt egy ilyen jellegű teória is.

[00:14:39]Hát ez nagy kérdés, hogy ez hogy alakul, mert pont ahogy már szóba került, ugye nagyon régóta velünk van, és azt se szabad elfelejteni, hogy régen ugye annyival sokkal több meg más jellegű betegségek voltak, hogy hogy ez úgymond viszonylag hátul helyezkedett el a sorban, tehát sokkal inkább fertőző betegségek satöbbi.

[00:14:56]És most, hogy ugye szerencsére ezeken túl vagyunk, ugye ezek megjelennek, és ezek nagyon-nagyon tudják az életminőséget rontani.

[00:15:03]Tehát erre azért azt hiszem az életminőség miatt különösen kell róla beszélni és kell vele foglalkozni.

[00:15:11]És ugye amikor arról van szó, hogy hát romlik az életminőségünk akár ilyen allergia szezonban, akkor nyilván gondolkozunk azzal, hogy milyen védekezési technikák lehetnek.

[00:15:21]Hát nyilván nem tudjuk kiiktatni az allergiát okozó rizikófaktorokat a parlagfüvet se, és az ehhez kapcsolódó légszennyezettségi vetületeket sem.

[00:15:32]Én emlékszem, hogy hogy hát ugye voltak ilyen tanácsok, orvosok is mondták, súlyos allergiás tünetekben szenvedő ismerősömnek, hogy hát ilyenkor érdemes a kritikus időszakban mondjuk elmenni egy tengerpartra, vagy elmenni 2000 m fölötti hegyekbe, ott átvészelni a legnehezebb napokat, de hát azért ezt kevesen tehetik, vagy kevesen tehetjük meg, különösen ha arra gondolunk, amit az imént is említettünk, hogy a parlagfűszezon az mondjuk augusztus elejét a közepét től október végéig vagy az első novemberi fagyokig eltart.

[00:16:05]Tehát ezt nagyon nehéz kiatni.

[00:16:07]De akkor mi marad még védekezésként?

[00:16:10]A gyógyszerek?

[00:16:14]Azt azért látni kell, hogy maguk a tünetek tényleg annyira bántóak lehetnek, hogy tényleg kifárasztják az embert.

[00:16:21]Tehát ezt ezt ezt nagyon-nagyon jól lehet látni.

[00:16:24]Igen.

[00:16:24]Jelentős jelentősen csökkenti a hatékonyságot.

[00:16:29]Ma ezek az úgynevezett antihisztaminok, ugye ezek patikában vény nélkül hozzáférhetőek a döntő többség.

[00:16:34]Tehát a legegyszerűbb, amit érdemes megpróbálni, az az, hogy tényleg, ha felmerül, vagy ha az ember bizonytalan, vagy nagyon későn kap időpontot, amíg ezt meg tudja beszélni, hogy próbáljon ki egy antiisztamint.

[00:16:48]Tehát ezek meg kell beszélni persze a patikában, de alapvetően ezek jó nagyon jó biztonságú készítmények, tehát ott egy próba az alapvetően kicsi rizikóval jár, de mondom még orspré szemcsep kombinátorzel.

[00:17:01]Na és akkor itt jönnek az igazi nagy kérdések, hogy ugye a klasszikus orcseppek azok nagyon jók, mert ezt a dugulást ezt csökkentik, de azt is lehet tudni, tehát ezt rövid ideig szoktuk javasolni az alkalmazást, főleg mondjuk egy klasszikus ilyen nátha vagy fertőző betegség esetén, de ha valaki túl sokáig használ klasszikus orcsepet, ugye akkor egy idő után attól lesz neki ordugulása.

[00:17:25]Aztem, hogy ez rá is van írva egyébként a használati útmutatóban.

[00:17:28]Így van.

[00:17:28]És hát azt látni kell, hogy maga ez az allergiás válasz, ez azért döntően az antihisztaminok mellett szteroid készítményekkel lehet rajta úrrá lenni.

[00:17:37]És ugye ettől szokott minden mindenki megjel meg megijedni, hogy húha szteroid.

[00:17:43]Én azért itt szeretnék annyi mondjuk annyit tisztázni ezekről a szerekről, hogy nagyon pici mennyiségben és helyeg alkalmazva azért egészen mászon egészen más a rizikó, mint mondjuk ha folyamatosan mondjuk tablettában vagy bénás vagy valamilyen szubkután muszkuláris formában használjuk.

[00:18:01]Tehát az, hogy hely ez olyan, mintha krém.

[00:18:04]Ezt ez talán egy jó analógia, hogyha valakinek van a bőrén valami, akkor ugye oda tud tenni helyeg gyógyszert.

[00:18:11]hogyha az órában vagy a légutaiban van ez a gyulladás, akkor ugye vannak ezek a pici mennyiséget tartalmazó gyógyszerkészítmények.

[00:18:17]Ebben háziorvos kollégák mind tudnak segíteni, vagy hát bármilyen szakorvos.

[00:18:22]Ö, tehát maguk a szteroidos orsprék azok ilyen szempontból nagyon-nagyon nagy életminőség javulást tudnak hozni, illetve hát hát maguk, ha tényleg igazódik az asztma, akkor ott is ilyen különféle spray formátumokban használjuk, vagy belégzők formájában használjuk ezeket a gyulladáscsökkentőket, tehát magát a gyulladást, az allergiás gyulladást ott helyileg érdemes kezelni.

[00:18:49]De akkor jellemzően allergiás esetekben a válasz az a tüneti kezelés.

[00:18:51]Lehet más nem nagyon más utak nem nagyon vannak.

[00:18:56]Ugye lehetett hallani, olvasni.

[00:18:56]Én is találkoztam ezzel kapcsolatos írásokkal, ami az immunterápiára és különböző gyógyászati metodikákra vonatkozott, de marad maradunk többnyire a tüneti kezelésnél.

[00:19:08]Hát a tüneti kezelés főleg ha ez egy rövidebb ideig tart, ugye, és külön nagyon különböznek a egyes évek, tehát hogy ki mennyire erősen éli meg.

[00:19:15]ö életkorral is változik.

[00:19:17]Tehát ez ez nagyon-nagyon különbözik, ezt ezt azért látni kell, de ha megvan, hogy ki mire allergiás, akkor tud rá készülni, tudja akkor abban az időben használni a készítményeket, és tényleg akkor viszonylag rövid időn belül akkor jó életminőségben, tehát tünetmentesen vagy nagyon kevés tünettel tudja átvészelni ezt az időszakot.

[00:19:38]Megértem, hogy jó lenne, hogyha tényleg valamilyen egyéb készít kezeléssel teljesen visszafordítható lenne.

[00:19:44]És akkor ez a bizonyos immunterápiák, ugye ez amikor megtanítjuk az immunrendszert, ugye ez különleges, főleg a legveszélyesebb allergiákra vonatkozik.

[00:19:53]Tehát ugye itt említettem a méh és dará csípéseket.

[00:19:58]Hogyne, hogyne.

[00:19:58]Budapesten is van több centrum, aki foglalkozik vele.

[00:20:00]Tehát van olyan allergológusok, akik akik kifejezetten ezzel a mondjuk így tanítással, vagy hát ezeknek a speciális allergiáknak a kezelésével foglalkozik.

[00:20:13]Az allergia beozonosítása az egy tiszta út egyébként.

[00:20:15]Erre teljesen biztos diagnosztikai utak, módszerek vannak.

[00:20:20]Igen.

[00:20:20]Hát a leggyakrabban alkalmazott azok az úgynevezett ilyen bőrtesztek.

[00:20:22]Ö talán így sokan hallottak, vagy láttak már ilyesmit.

[00:20:27]Ugye úgy néz ki, hogy általában az alkar bőrére ilyen kis apró cseppekben fölvisszuk ezeket az allergénák, és akkor ilyen kis furcsán picit meg meg kell sérteni a felső részét, ilyen kis pici kis nem is szúrás, ez inkább ilyen kis kaparásszerű.

[00:20:43]És akkor ugye mindig van egy pozitív kontroll, ami a hisztamin, meg van egy negatív kontroll, és akkor ott lehet látni, hogy melyik melyik allergénra ugye mekkora a biológiai válasz.

[00:20:50]Ez azért nagyon jó, mert tényleg lehet látni, hogy melyik az, amire tényleg úgy reagál a rendszer.

[00:20:55]Hát nem a nem lehet csinálni ilyen tesztet, hogyha valaki szed antihisztamint vagy szteroidot, mert ugye akkor nem lesz pozitív.

[00:21:03]Alternatívaként ugye ha ezek nem megfelelőek, akkor azért vérből is lehet tesztelni.

[00:21:08]Ugye ott magát ezt a fajta reakciót, vagy azt a fajta mondjuk így belső biológiai választ, azt kevésbé lehet látni, hogy csak van egy érték, hogy akkor igen, nem.

[00:21:16]Én azt gondolom, hogy ez azért úgy, hogy az az úgy jobban mutatja, hogy tényleg kinek milyen a válaszadása.

[00:21:23]Igen.

[00:21:23]Tehát biztosabb választ jelent az orvos a szakorvos számára.

[00:21:28]Hát ugye annyi van, hogy nálunk is a szemvejszetem klinikáján ugye mit tudom én, egy 20 körülit tesztelünk, tehát mindig vannak benne olyanok, amire lehet, hogy valaki allergiás, de nem tudjuk kimutatni.

[00:21:39]Tehát összességében azért itt is a tünetek azok a leg meg leginkább irányadóak.

[00:21:44]Pont ez az olajfa.

[00:21:47]Ugye ezekre nem nagyon van tesztanyag még, de a tünetek annyira jellegzetesek, és ugyanabban a periódusban jelennek meg.

[00:21:54]Ugye azért van egy pár fal, ami virágzik így tavasznak egy adott szakában, és akkor akkor azért aki akkor tünetes, akkor azért ez fölmerül.

[00:22:02]Úgyhogy a tesztanyagok ugye mindig később követik azt a lehetőséget, hogy hogy mi az, amit ki lehet mutatni.

[00:22:07]Nekem nekem egy ismerősöm, mint kiderült, hosszas uhatolózás és tapogatós vizsgálatok után a a szezámmagra volt allergiás.

[00:22:16]Hát nyilván, hogy ez is egy olyan dolog, amit a ebbe az alappróbába nem nagyon tesznek be.

[00:22:24]Ugye amit használunk, azok alapvetően úgynevezett inhalatív, vagyis a belégzett allergénekre vonatkoznak.

[00:22:29]És akkor van ugye egy másik nagy csoport.

[00:22:32]Ő azok nagyon komolyan kell ezzel is foglalkozni, azok pedig az úgynevezett nutritív, vagyis hát ugye a bérrendszeren keresztül megjelenő allergiák.

[00:22:41]Teljesen más a spektrum.

[00:22:41]És akkor ugye említette nagyon jóát valóban ez a keresztreakciók, tehát azt lehet tudni, hogy bizonyos pollenek és bizonyos élelmiszerek, azok hasonló hatást tudnak kifejteni.

[00:22:52]Hát mondjuk parlagfűnél én én kettőt tudok.

[00:22:54]Az egyik a görög dinnye, a másik azok a zeller félék.

[00:22:59]Tehát de ez is olyan, hogy egyéni.

[00:23:01]Tehát én is tudom azt, nem törvényszerű, és nem is biztos, hogy mindegyikre, ami úgymond keresztreakciót mutathat, de hát érdemes tájékozódni.

[00:23:10]Tehát ma már minden felületen ezek a táblázatok hozzáférhetők, és akkor mondjuk valaki rájön, hogy ő mondjuk valamit valami mi nem szeret, mondjuk a görög dinnyét, akkor lehet, hogy hogy ezt már a szervezet jelzi neki, hogy lehet, hogy annyira most azon gondolkozom, és lehet, hogy erre nem könnyű válaszolni, hogy összességében mi mondható el arról, hogy mennyit tud ma az orvostudomány az allergiáról, hol tart jelenleg az orvostudomány ezen a területen vajon?

[00:23:34]Hát szerintem a mechanizmust azt nagyon-nagyon jól értjük, illetve azokat a lépéseket, amik ezt követik, rendkívül sok kutatás zajlott az utóbbi időszakban azt a annak a tekintetében, hogy maguk ezek a gyulladások a légzőszerveket érintő nyákártyákon alakulnak ki.

[00:23:50]Tehát itt nagyon szorosan kell együtt dolgozni a fülorgégész kollégákkal.

[00:23:54]Ugye mi inkább azért a lentebbi dolgokkal foglalkozunk, de hát a fölső légutak ugyanolyan fontosak.

[00:24:00]És hát azt azért látni kell, hogy itt a kutatások azért kifejezetten ennek a gyulladásnak, ami sok esetben tényleg klasszikus allergia és igazolható, más esetben nem mindig tudjuk megtalálni, hogy mi az oka, de egy olyan gyulladásos mechanizmus mutatható ki, amiben például ezek az úgynevezett eozinofil sejtek nagyon fontos szerepet játszanak, de most már annyit is tudunk, hogy nem mindig.

[00:24:26]Tehát vannak ilyen úgynevezett alarminok, amik ha bekerülnek anyagok a szervezetbe, akkor ők csak azt érzik, hogy alarm van, jó, jó a nevezéktan, és elindítanak egy olyan gyulladásos ilyen kaszkádot lefelé, ami alapján ugye kialakul egy komoly gyulladásos válasz.

[00:24:45]És ezt most már látjuk, hogy tényleg a legsúlyosabb esetekben olyan nagy fejlődés volt az utóbbi években, ami ami tényleg varázslatos, hogy hogy ezeket a súlyos, gyulladásos korképeket ugye elkezdtük szétválasztani, és célzottabban tudunk rájuk biológiai terápiát adni.

[00:25:04]Kicsit az analógia hasonlít, mint ami a reumatológiában volt egy jó pár évvel ezelőtt.

[00:25:08]Tehát megismerve ennek a a pontos mechanizmusát ugye jobban tudjuk megfelelő támadásponttal gyógyszeresen is kezelni.

[00:25:18]Ugye hát ez most elsődlegesen az asztmásokat jelenti, vagy azokat, akiknek orpolipjuk van.

[00:25:25]Tehát ez egy picit azért ennél komplexebb és súlyosabb kép, de hát ahogy ahogy tanuljuk, ugye egyre inkább várható, hogy már korai fázisban, ha felismerjük és ott tudunk majd alkalmazni terápiákat.

[00:25:35]Én bízom benne, hogy azért a jövőben itt sok-sok minden fog változni.

[00:25:40]Hát akkor még az orvostudomány is tanul.

[00:25:42]Hát mindig dolg mindig.

[00:25:44]Beszéljünk egy kicsit részletesebben a tüdő egyéb betegségeiről és a tüdőgyógyászatról.

[00:25:49]És itt akár hát nem is tudom, egyfajta bevezetőként én nekem az jutott eszembe, hogy hogy ugye a tuberkulózis vagy a TBC, amire most már sokan úgy gondolunk, vagy úgy gondolnak sokan, hogy ez egy ilyen múltbeli betegség, és inkább a történelemkönyvek meg az orvostörténeti szakkönyveknek a lapjaira tartozik.

[00:26:10]Valóban így van?

[00:26:13]Szerencsére maga a klasszikus formája, ugye a fertőző mikobaktérium tuberkulózis okozta a betegség.

[00:26:18]Az tényleg nagyon alacsony számban kimutatható Magyarországon, de azért mindig vannak rizikó csoportok.

[00:26:24]És ami viszont nagy mennyiségben kezd felfelé törekedni, azok az úgynevezett nem tuberkulotikus mikobaktériumok.

[00:26:34]Most röviden ilyen NTM-nek szoktuk rövidíteni.

[00:26:36]Tudni kell, hogy ezek a mikobaktériumok ugye rengetegfélék.

[00:26:38]Ezek közül a mikobaktérium tuberkulózis az, ami a klasszikus TBC-t okozza.

[00:26:43]De hát vannak mindenféle egyéb alcsoportjai, amik mindenfelé megtalálhatók.

[00:26:48]A vízben, a földben, itt vannak a környezetünkben.

[00:26:54]Egészséges immunrendszerű embert nem betegítenek meg.

[00:26:56]viszont akinek vagy a tüdő hörgőiben strukturális eltérései vannak, vagy valami miatt az immunrendszere nagyon gyenge, ott beköltözhetnek a tüdőbe.

[00:27:06]És lényegében a megjelenése a betegségnek az nagyon sokban hasonlít ahhoz, amit a klasszikus TBC kapcsán megtanultunk.

[00:27:14]És hát ez bárkit utól érhet, tehát itt tényleg egészen fiatal emberek, asztmások, akiknek van esetleg egy kis hörgőtágulata, különféle fibrózisban szenvedők, de akár még ritkán onkológiai betegeknél is ez előfordulhat.

[00:27:31]Tehát ez nem fertőz a klasszikus szó értelmében, de az egyénnek, aki meg megbetegedett, annak nagyon-nagyon sok problémát okoz, illetve hát rengeteg tünetet.

[00:27:40]Tehát ezt most látjuk, hogy azért ennek az aránya ez növekszik.

[00:27:44]Nem csak Magyarországon, ez a világban is így van.

[00:27:46]Én örülök, hogy a klasszikus ugye fertőző TBC az az nem annyira jelenik meg, de ez a nem tuberkulotikus mikobaktérium, ez egyre inkább megjelenik és veszi át a helyét.

[00:27:59]A klasszikus fertőző TBC-t, azt tulajdonképpen a csecsemőkori BCG oltás hatékonyan védi, tehát hogy az hát erről sokat lehetne diskutálni, ugye nagyon sok országban nincsen.

[00:28:11]Én azt gondolom, hogy hát itt zajlanak bizonyos beszélgetések, hogy ezt most érdemes vagy nem érdemes megtartani ilyen nagyon alacsony ö nagyon alacsony TBC incidencia mellett, de ez egy másik laprazó sztori.

[00:28:26]Az biztos, hogyha kevés van a országban, akkor kevés lesz.

[00:28:32]Érdemes erről gondolkozni.

[00:28:33]Igen.

[00:28:33]Azt azért látjuk, hogyha van egy-egy eset, és sajnos vannak gyermekek is, akik akik TBC-sé válnak, az tényleg nagyon rossz.

[00:28:40]Tehát mindig egy ilyen csoportosulás, tehát ez egy klasszikus fertőző betegség.

[00:28:43]Tehát lehet látni, hogy akik sok időt töltenek együtt egy légtérbe, ugye ők tudják egymást megfertőzni, és akkor így akár komoly családok megbetegedhetnek a a kórokozó által.

[00:28:56]Ezeket mindig fel kell térképezni, hogy ki kivel volt milyen kontaktban, mert akkor ugye van fertőzési rizikó, de ez nem ilyen rögtön azonnali, kivéve, akik ugye családok sok időt vannak együtt.

[00:29:07]Tehát mondjuk valaki utazik egy repülőn, elmegy mondjuk Afrikába, ott ki tudja, mondjuk valamilyen zártérben, ahol vannak TBC-sek, ott ott velük vagy Ázsiában, ahol magasabb az incidencia, ott ott időt tölt, és akkor ugye utána hónapokkal fog nála ez megjelenni.

[00:29:22]Tehát ez sohasem úgy van, hogy akkor most valakivel együtt volt, persze ha jól azonosítható, akkor figyelni kell.

[00:29:29]Ugye kell egy kis idő, amíg kifejlődik a maga a fertőzés.

[00:29:34]Az immunrendszer nagyon sok mindenben befolyásolja, hogy milyen lesz a betegség.

[00:29:38]A különböző tüdőbetegségek feltérképezése vagy felderítése terén azért gondolom, hogy továbbra is a tüdőszűrésnek van jelentősége, és ez egy fontos dolog.

[00:29:49]De hát ha én jól emlékszem, akkor korábban ugye ez kötelező is volt 14 éves kor felett.

[00:29:53]Még én is emlékszem diákkoromból, hogy hogy vagy egyetemista koromból, hogy érkeztek ezek a hatósági fenyegetéssel is ellátott behívók a tüdőszűrése.

[00:30:05]Ez már ez már nincsen.

[00:30:08]Nem baj, hogy nincsen.

[00:30:10]Hát összesen olyan mondjuk új esett pár száz van Magyarországon.

[00:30:14]Tehát tényleg maga az de ez kifejezetten csak a TBC kiszűrésére volt alkalmas, vagy azért egyébként is más más bajokat is jelezhetett a tüdőszűrés?

[00:30:25]Jelezhetett más bajokat is, de azt látni kell, hogy azért ez igazából nem elég érzékeny egy klasszikus melkasi röngen.

[00:30:32]Tehát ha valakinek nagyon klasszikusan tüdőgyulladás jellegű tünetei vannak, akkor egy mellkasröngen igazolhatja, hogy igen, ott van egy ilyen nagy árnyék, ami megfelel a tüdőgyulladásának.

[00:30:43]Valóban a TBC inkább a tüdő csúcsa felé megjelenő eltéréseket mutathatja, de vannak sok mindent lehet rajta látni, szívmegnagyobbodást, esetleg fibrózist, a mellkasi nyírokcsomoknak a megszaporodását, de nem eléggé specifikus, tehát nem eléggé jó olyan értelemben a vizsgálat, hogy sok minden lehet.

[00:31:01]És ugye egy szummációs, egy ilyen, egy ilyen a teljes mellkasról egy egy általános képet ad.

[00:31:09]Sokkal nagyobb előrelépés az, hogy most már ugye tüdőrákra kihegyezve, de elindultak szűrás szűrési programok alacsony dózisú CT-vel.

[00:31:17]Na most az tényleg jól látja, nagyon finoman szeletekre bontva.

[00:31:20]Ma már az új készülékeknek a sugárterhelése sem olyan nagyon nagy.

[00:31:26]Azt azért mindig mindenki a röngenektől mindig szokott félni, hogy hú, hát akkor most volt egy röngen, akkor most még egy röngen.

[00:31:32]Tehát mondjuk a töredéke egy melkasi röngen ezekkel a digitális technikákkal annak, amit mondjuk egy CT mondjuk sugárterhelésbe jelent.

[00:31:40]De de hát vannak ilyen régebbi mondjuk így beidegződések és természetesen érdemes tartani a a sugártól, de ezek most már nagyon jó készülékek általában.

[00:31:50]szűrése, prevencióra is alkalmasak, mert azért amikor erről beszélünk, megelőzés és prevencióról, ez ez mindig a nem is tudom hány évtizede az egészségügy zászlajára van tűzve, és mégse állunk olyan jól ebben van egy ilyen egy olyan vetülete is, hogy talán nekünk magunknak is az egészségtudatosságunk azért hagy kívánnivalókat maga után, de hát nem tudom, hogy a rendszer mennyire mennyire tud megbirkóni a prevenciós lehetőségekkel.

[00:32:22]Igen, ez egy szerintem rendkívül fontos dolog, és akkor mindig mindenki csak a belégzett toxikus károsítóanyagokra figyel.

[00:32:28]Én mindig azt mondom, meg a ezt is tanítjuk a hallgatóknak, hogy tehát maga a szennyezés az a lényeg, tehát ha mondjuk légszennyezésről beszélünk, főleg a 2,5 mikron alatti részecskék.

[00:32:41]És a ennek van ugye egy kvázi mindenkinek saját magán elkövetett formája, amit ő tudatosan választhat.

[00:32:50]Ezt nevezzük dohányzásnak, de ez igazából semmi más, mint egy masszív légszennyezés, amit az egyén saját magán követel.

[00:32:56]Tehát ilyen értelemben én azt gondolom, hogy igazából egy kicsit a nagyobb képet kell nézni, és ez maga a légszennyezés, tehát azt az okozza nagyon sokszor a tüdőgyógyászti korképeket.

[00:33:07]Maguk a hörgők ugye fantasztikusan jól felszerelt rendszerrel védekeznek.

[00:33:12]Hát ugye naponta óriási mennyiségű levegőt megmozgatunk a tüdőnkben egész éjszaka meg napközben, meg ha sportolunk meg satöbbi.

[00:33:24]Tehát ne felejtsük el azt, hogy hatalmas nagy mennyiségű, számunkra egyébként láthatatlan mennyiségben lélegzünk be levegőt, és az tele van mindennel.

[00:33:34]Vannak benne vírusok, baktériumok, porrészecskék, mindenféle van benne, csak nem látjuk.

[00:33:41]És hát ugye ennek a mennyisége az élet alatt azért összeadódik.

[00:33:44]Tehát erre érdemes odafigyelni, amit az egyén tud tenni, hogyha lehet.

[00:33:48]Tüdőben mindig mondom, csak tiszta levegő való.

[00:33:50]Tehát amennyire lehet, próbáljuk meg tisztán tartani.

[00:33:54]Ugye tényleg most beszéltünk a pollenekről, ők is ugyanúgy utaznak.

[00:33:56]Na most hát ugye egy rendszer, ami ennyire kitett, hát annak nagyon jól kell működni.

[00:34:03]Így azért mondom, hogy a tüdő fantasztikus szerv, mert hosszú hosszú éveken keresztül, ha ha jól működik, és jó volt a a eleje, meg a fejlődése, akkor biztosítja azt, hogy működőképes maradjon, mert van neki egy fantasztikus, úgymond csillószőrös hengerhámja.

[00:34:20]azon van egy vékony réteg, amivel ugye folyamatosan tisztítja a tüdőt, van egy nagyszerű immunrendszerünk, és ugye ez az egész, ez biztosítja azt, hogy sokáig működőképes legyen.

[00:34:30]Hát ha nincs oxigén, akkor semelyik szervünk nem működik.

[00:34:34]Tehát ez egy robosztus rendszernek kell lennie.

[00:34:36]És szerintem az az egyik mondjuk prevenciós szempontból legfontosabb dolog, hogy korán felismerjük, hogyha a rendszernek baja van.

[00:34:44]És erre sok esetben a funkcionális vizsgálatok jobbak, mert ugye egy röngen az nem fogja kimutatni a finom károsodást.

[00:34:52]Az, hogy a funkciója milyen, az mit jelent a funkcionális?

[00:34:57]Légzésfunkció, ugye?

[00:34:57]Hát ez mondjuk ez olyan, mint a szívultrahang egy kardiológusnak, az már azt más betegeknél szemére minden ugye tehát a régi nagyok azért mindig tudták, hogy mik az izgalmas dolgok.

[00:35:08]Ugye úgy hívják, hogy vitálkapacitás.

[00:35:13]Ugye az a vitalitással, magyarul az élettel összefüggő kapacitás.

[00:35:15]És valóban rengeteg adat van arra vonatkozóan, hogy az úgynevezett forszírozott vitál kapacitás, nem kell nagyon nehéz dolgot elképzelni.

[00:35:24]Ez azt jelenti, hogy az ember teleszívja a tüdejét, tehát maximumra, és nagyon gyorsan kezdi kifújni.

[00:35:29]Tehát megpróbálja mondjuk kvázi egy másodperc alatt maximálisan kiüríteni a tüdejét.

[00:35:36]És ugye ezt úgy hívjuk, hogy forszírozott vitál kapacitás.

[00:35:37]Most ez egy az egyben összefüggést mutat a mortalitással.

[00:35:44]Tehát ha valaki tudja, hogy neki milyen a viták kapacitása, és sajnos hát ez az idővel azért úgy csökken, mert hát az öregedésnek ez egy velejárója, egy nem mindegy, hogy honnan indul, ugye, és milyen a meredeks és ezt nagyon jó lenne tudni.

[00:35:58]Tehát ha mondjuk én vernék vehető is egyébként ez a vitelkapacitás, tehát hogyha erre odafigyelünk és mondjuk olyan életmódot folytatunk, sportolunk, aktív életet élünk, akkor ezzel növelhető ez?

[00:36:13]Igen.

[00:36:13]Hát és ugye főleg a korai fejlődési korban van ugye azt saccoljuk, hogy körülbelül olyan 25-26 éves korig fejleszthető a tüdő.

[00:36:21]Ez egyéni különbség természetesen van.

[00:36:24]50 évesen már nem nagyon van esély.

[00:36:24]úgy fejlesztésre nincs, de a funkciónak a javítására van.

[00:36:28]Tehát ott nagyon fontos, hogy mondjuk milyen sporttevékenységek mik vannak.

[00:36:33]Tehát valóban a fiataloknak a aktív életre való ösztönzése az abszolút kruciális.

[00:36:38]Csak ugye nincsenek én se tudom a sajátomat, hogy nekem 25-6 évesen milyen volt a forszírozott vitálkapacitásom, vagy a másik a sima, az egyszerűbb vitálkapacitás.

[00:36:47]Tehát nem tudom.

[00:36:49]És ugye emiatt nem tudom, hogy én milyen rizikóval vagy hogy csökkenek.

[00:36:54]Tehát ez jó lenne, ha ezt ugyanúgy tudná mindenki, mint ahogy tudja a vérnyomást meg a pulzusát.

[00:36:58]Ugye ez egy kicsit azért nehezebben mérhető.

[00:37:00]Tehát ez adja igazából a a problémakörét.

[00:37:05]Igen.

[00:37:05]Főleg, hogyha az ember rosszul fújja meg és nehézkesen tudja.

[00:37:07]Én voltam ilyen vitálkapacitás vizsgálaton, és velem nagyon sokat vesződtek a növénrek.

[00:37:14]Igen.

[00:37:14]Nem egyszerű vizsgálat.

[00:37:14]Nem egyszerű vizsgálat.

[00:37:16]Így van.

[00:37:16]Tehát nagy tapasztalat kell hozzá.

[00:37:18]speciális szakemberek kellenek, akik ezt minőségben tudják értékelni.

[00:37:22]És hát reméljük, hogy azért erre lesznek majd programok itt a jövőben, hogy kifejezetten ugye, hogy ezeket megmérjük, mert akkor hamarabb kiszűrhető valakinek gondjá.

[00:37:33]Ugyanúgy érdemes lenne erre vonatkozóan is egy olyan naplót vezetni, mint mondjuk a vérnyomás probléma esetén a vérnyomás napló, tehát hogy ezt mondjuk rendszeresen megnézi az ember és figyeli ennek az alakulását.

[00:37:42]Hát azért pár évente lehet, hogy jó lenne, de egy előre eres kapacitás meg ilyesmi nincsen.

[00:37:48]De aki tudja, annak érdemes ezt az értéket tényleg jól felírnia észben tartani, hogy utána tudja, hogy akkor hova jut.

[00:37:56]Ugye mi nagyon különleges helyzetben vagyunk.

[00:37:58]Ugye a szemves egyetemen van külön sportról vagy sportolókról oktatunk hallgatókat és van sportmedicína, ha szabad ezt így mondani, és ugye a sport kapcsán ugye van kardiológia, pulmonológia, endokrina, minden, tehát lényegében mindenhol van kapcsolódási pont.

[00:38:15]És hát ennek kapcsán ugye mi is részt tudtunk venni olyan felmérésekben, ahol tényleg megnéztük, hogy mondjuk sportolók mit mit tudnak.

[00:38:23]És döbbenet, hogy tényleg sokszor nagyon különleges élsportolók ugye nem tudja, hát honnan tudná?

[00:38:31]Hát ha én azt csinálom, amitő biztos én is fulladnék a végén.

[00:38:33]És ugye nincs összehasonlítási alap, hogy az a fulladás, amit ő érez egy nagyon megerőltető mondjuk sporttevékenység után, az még normális, vagy lehetne jobb, ugye körülbelül így.

[00:38:43]És tényleg most már egy olyan nagyon jó kollaboráció van a kollégákkal, hogyha ez fölmerülött valami nem oké, akkor megcsinálják a légzésfunkciót, és sokszor elküldik hozzánk, és rengeteg embernél igazolódik asztma, ilyen terhelés indukált asztma, mert mert mert ugye őneki nincs összehasonlítási alapja.

[00:39:03]És akkor mindig olyan jó hallani a sportolót, hogy ja, hogy ez így is megy, mert ugye nagyon mindig szoktam, mint egy analógiát mondani, hogy hát nem mindegy, hogy mekkora szívószálon lélegzünk, amikor sportolunk.

[00:39:15]Tehát ha elég tág a cső, akkor ugye könnyen tud áramlani a levegő, és akkor hát akkor izomzattal kell bírni, de az nem jó, hogyha a tüdő szűk.

[00:39:24]Tehát emiatt érdemes azért erre odafigyelni.

[00:39:28]Tehát én azt mondom, hogy a a jövőben biztos, hogy a funkcionális értékelésnek nagyon nagy szerepe van.

[00:39:34]Ez nem jelenti azt, hogy a Melkasi röngennek ne lenne azért értelme, illetve mert nagyon sok korképet lehet azért látni, illetve hát főleg, ha a tüdőrák szóba kerül rizikócsoportoknál, ott pedig erre is van egyébként Magyarországon is program.

[00:39:51]Tehát bízunk abban, hogy azért egyre komplexebben fogunk tudni szűrni.

[00:39:53]Az imént érintőlegesen talán egy mellékmondatban szóba került a dohányzás.

[00:39:58]Azt mondhatjuk, hogy a dohányzás az a tüdő legnagyobb ellensége, mindenfajta ilyen betegség, amiről beszéltünk, ott azért a háttérben veszélyességi tényezőként, veszélyességi faktorként a dohányzás az megemlíthető.

[00:40:12]É de ezt úgy gondolom, hogy ez bármelyik korképre igaz.

[00:40:14]Az emlőrágtól a hollyak problémákra, az iz mindenre.

[00:40:17]Igen.

[00:40:17]Csak ugye a tüdőnél olyan egyértelműen látszik, hogy ugye hát ezt azt í szívja be értem.

[00:40:24]Igen.

[00:40:24]A szegény tüdő az csak egy elszenvedő szerv.

[00:40:27]Az sose szabad elfelejteni, hogy ez egy addikció.

[00:40:29]Tehát ez igazából egy pszichés problémának valamilyen szintű kezelése.

[00:40:34]És hát ugye ha már kialakult az addikció, akkor ugye azt kell kezelni.

[00:40:38]Az nem tüdőgyógyászati problémakör.

[00:40:41]Ez egy addikció.

[00:40:41]egy olyan addikció, amivel ugye lehet a társadalomban jól funkcionálni, de attól még egy nagyon erős addikció.

[00:40:48]Tehát egyszerűen az agyi receptorok követelik a az ismételt dózist.

[00:40:53]Én továbbra is azt szeretném mondani, hogy azért, mert valaki dohányzik, az nem jelenti egyértelműen azt, hogy tüdőrákja lesz, vagy más betegsége lesz.

[00:41:01]Az egyéni érzékenység óriási.

[00:41:04]És azt nem szabad elfelejteni, hogy a dohányfüstben lévő nagyon pici részek, amik egy mikron alattiak, azok lényegében közvetlenül be tudnak jutni a keringésbe.

[00:41:13]És akkor itt elkezdhetném azt, hogy persze hát az infarktusosoknál is ugye sokkal több az, akinek van rizikótényezője.

[00:41:20]Tehát ezt nem lehet erre az egy területre így le egyszerűsíteni.

[00:41:25]Ebben prevenciós feladatunk van, azt gondolom.

[00:41:30]És hát ugye itt mindig előkerülnek, hogy akkor lehet-e mondjuk egészségesebben valamit csinálni.

[00:41:35]Én azt mondom, a tüdő az nem szereti a légszennyezést.

[00:41:40]Teljesen mindegy, hogy ennek mi a formája.

[00:41:41]Az, hogy ilyen sokáig kibírja, az ugye abból adódik, hogy óriási nagy mondjuk kapacitása van a regenerációra.

[00:41:51]És akkor talán erre a pontra érdemes egy kicsit odafigyelni.

[00:41:53]Én ugye sokat foglalkozom tüdőfibrózissal, és ott például határozottan azt látjuk, hogy ez egy regenerációs deficit a legtöbb esetben.

[00:42:02]Tehát mondjuk úgy lehet elképzelni, hogy születünk valamennyi regeneráció alkalmas mondjuk egységgel a tüdőben.

[00:42:10]És hogyha valaki túl sokat elhasznál belőle, mert nagyon rossz a levegő, amit beszív, esetleg saját magán követ légszennyezést, nagyon sok fertőzésen esett át, egyszerűen elfogyasztja azt, ami mondjuk egy olyan 120 évre van kalibrálva, de ezt nem tudjuk, hogy kinek mennyi van.

[00:42:27]És ugye emiatt van az, hogy különféle idősávokban jelennek meg a a a problémák.

[00:42:34]Tehát itt azt, hogy kinek milyen regenerációs készlete van, erre egyelőre sajnos nincsen mérőszám.

[00:42:41]És hát ezt onnan is tudjuk, hogy például azok, akik koraszülöttek, vagy akár lélegeztetést igényeltek, nagyon picike gyerekként, ugye őnekik sokkal nagyobb a rizikójuk arra, hogy tüdőbetegségük legyen, főleg, ha mondjuk nagyon sok rizikótényezőjük van.

[00:42:57]Ez nem jelenti azt, hogy egy az egybe, de nagyobb a rizikójuk.

[00:42:59]Tehát például rájuk kifejezetten oda kell figyelni.

[00:43:03]Meg szoktam kérdezni a hallgatókat is, hogy ki tudja, hogy hány kilóval született.

[00:43:06]És ugye a mostani mondjuk így 70-80 éves korosztály, ott ez még nem volt kérdés, mert akkor még nem volt neonatológia.

[00:43:14]Tehát nem volt meg az orvostudománynak, a gyermekgyógyászoknak az a kapacitása, hogy az egész picike embereket átsegítsék ezen a kritikus idősávon, és egy teljesen normális, egészséges felnőtt legyen belőlük.

[00:43:27]De ugye azok a részek, amik esetleg ott nem fejlődtek ki olyan szinten, azok jelenthetnek rizikót a felnőtt életben.

[00:43:34]Úgyhogy ez például a COPD-nél az egyik legfontosabb, a gyermekkorban elszenvedett fertőzések, koraszülöttség satöbbi.

[00:43:43]Tehát ezekre mind-mind oda kell figyelni, mert ez befolyásolja a tüdőnk egészségét.

[00:43:47]Hosszú tó idő esetében is ugye pedig a a dohányzásra szoktak utalni.

[00:43:50]Tehát ma már hét csoportot tudunk, hogy befolyásolja, és a dohányzás az a légszennyezésen belül van.

[00:43:57]Ühüm.

[00:43:57]Értem.

[00:43:58]Igen.

[00:43:59]Csak még egy kérdés erejig visszatérve a dohányzásra.

[00:44:01]Én most azt látom azért, hogy egyre többen választják vagy használják azt az e-ci cigarettát ennek a különböző formáit.

[00:44:09]Ez ugyanolyan veszélyeket jelent azért, vagy hasonló veszélyekkel járhat?

[00:44:17]Ez így van.

[00:44:17]Az egyénre vonatkoztatva ugyanazokkal a veszélyekkel jár.

[00:44:18]Én mindig keresem, hogy mi az, ami ebben mondjuk így mondjuk valamenest jó lehet.

[00:44:25]Ugye ha valaki mondjuk sétál egy dohányos mögött, ugyanúgy beszívja azt a füstöt, egy klasszikus dohányzónál.

[00:44:30]Ezeknél az újfajta termékeknél talán ez a másodlagos füstexpozíció valamelyest kisebb, tehát legalább a környezetüket nem szennyezik annyira, de az magának az egyénnek ez egy óriási nagy rizikó továbbra is.

[00:44:45]A tüdőrákot említette, és szeretném, hogyha itt hát nem lesz ez túl szívderítő befejezés itt, mert a beszélgetés végéhez közeledünk, de azért erről muszá beszélnünk, mert hát szerte a világban így Magyarországon is vezető daganatos megbetegedések közé tartozik.

[00:45:00]Én egy olyan hát azért elég drámai számot találtam, hogy évente 8-9000 új esetet regisztrálnak Magyarországon.

[00:45:06]Ez azért egy elég elég nagy szám.

[00:45:09]Ez valóban nagyon nagy szám.

[00:45:09]Nagyon nagy szám.

[00:45:11]Sajnos a tüdőrák az egyik legmagasabb előfordulási arányú daganattípus Magyarországon.

[00:45:17]És mondom, ez nagyon sokban ugye a különféle légszennyező hatásoknak, a különféle egyéb mondjuk így sugárzásoknak, ugye nem szabad elfejteni, Radon, Arzén, voltak ilyen egyéb egyéb dolgok is, tehát pontosan nem lehet megmondani, hogy mi minden járulhat hozzá.

[00:45:35]Igen, mert azért az az érdekes ugye, hogy hajlamosak vagyunk arra gondolni, és akkor megint a dohányzásra érek vissza.

[00:45:39]bár mondta, hogy ez most már egyáltalán nem állítható föl egy ilyen egyenes arányaú összefüggés, de ugye hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy hát én nem dohányoztam soha életemben, én nem vagyok, nem lehetek veszélyben a a tüdőrák esetében.

[00:45:52]Pedig hát korán sem csak a dohányosok vannak veszélyben.

[00:45:55]Én például tanam egy nemzetközi epidemiológiai adatot, vagy egy vizsgálatot, és ebből az derül ki, hogy a soha nem dohányzó populációban is most erőteljes emelkedést mutat a tüdőrák előfordulása.

[00:46:08]különösen a nők körében.

[00:46:11]Igen, ez egy nagyon fontos adat, és úgy gondolom, hogy erről is kell beszélni.

[00:46:15]Tehát nagyon jó az, hogyha valaki sok mindent elkövet azért, hogy egészségesen éljen, és akkor ugye nehezen tudja elfogadni, hogyha ilyen dolgok történnek vele.

[00:46:23]Tehát látni kell azt, hogy sajnos a daganatképződésnek természetesen van egy külső környezeti hatása, van egy belső hatás, hogy ő mennyire hajlamos rá.

[00:46:31]Igazából ez is egy immunológiai betegség.

[00:46:33]Ugye folyamatosan osztódnak a sejtjeink, és hát nagyon könnyen lehetnek benne hibák.

[00:46:37]Tehát mondjuk azt lehet körülbelül mondani, hogy mindenkiben naponta van 10 dag a nagysejtú sacra.

[00:46:42]És akkor hát nagyon fontos, hogy az immunrendszer ezt megfelően felismerje és eliminálja.

[00:46:46]Ez általában elég jól is működik.

[00:46:48]Ugye két dolog szokott gond lenni.

[00:46:51]Az egyik az, amikor valamilyen olyan mutáció történik a sejtosztódás kapcsán, ami miatt hát elkezd nagyon gyorsan szaporodni a a az a sejttípus, tehát ezért rossz indulatú.

[00:47:04]És akkor ezt az immunrendszert már nem tudja kezelni.

[00:47:05]Ezek főleg a tüdő esetében ugye most már egyre szélesebben tudjuk a genetikai vizsgálatok kapcsán, hogy milyen speciális genetikájuk van.

[00:47:14]És ez nagyon gyakran nem dohányzókban van, tehát sokszor nőkben.

[00:47:16]A másik az az, amikor ugye egyszerűen az immunrendszer valahogy nem ne nem látja, mer kicsit gyenge másra figyel.

[00:47:23]Tehát azért ezt is látni kell, hogy ahogy öregszünk, az immunrendszerünk is idősödik, és kevésbé lesz odafigyelő.

[00:47:30]Ez a másik fő forma.

[00:47:33]Tehát magukkal mutációkkal azért nagyon nehéz.

[00:47:35]Ott ez nem mindig az expozícióval, tehát a külső környezettel van összefüggésben, de most azért azt látjuk, hogy hogy főleg a passzív dohányzás, amivel eddig azért keveset foglalkoztunk, mert az nem volt mérhető, ugye.

[00:47:50]Tehát én is emlékszem, hogy édesanyám, ő is sokat mesélte, hogy hát akkoriban ugye a munkahelyén folyamatosan mindenki dohányzott.

[00:47:57]Most soha nem dohányzott, de valahogy ha úgy vesszük, mégis csak dohányzott.

[00:48:02]megnéz az ember egy 70-es évekbeli televíziós felvételt, ott a stúdióban is dohányoztak a Így van, így van, így van.

[00:48:08]Tehát emiatt azt gondolom, hogy maga ez az expozíció, tehát a kitettség a különféle környezeti ártalmaknak azért nehezen mérhető, kivéve, ha valaki ugye ezt saját magán csinálja, de a passzív dohányzás ugye az nem mérhető per pillanat, hogy mennyi ideig hol dolgozott, mi volt vele.

[00:48:25]Én én is hát úgy kezdtem még dolgozni, hogy azért akkor még kórházakba is lehetett, vagy hát még ott még többen növésszobában akár dohányoztak.

[00:48:34]És hát azért az ember akkor akaratlanul is egyszerűen kiteszt kitevődik ennek a szörnyű környezeti ártalomnak.

[00:48:42]Tehát ezért mondom azt, hogy szerintem ezt egy kicsit azért máshogy kell kezdeni.

[00:48:46]Az biztos, hogy egy nagy mennyiség amit ha valaki beszív, az biztos, hogy nem egészséges.

[00:48:52]Tehát ez ez efelől semmi kétség nincs.

[00:48:55]Tüdőrák esetében egyébként jobbak lettek az elmúlt években a túlélési mutatók, jobbak az életkilátások, a betegek esetében.

[00:49:02]Egy interjúban ön is arról beszélt, hogy vannak már célzott terápiák, modern gyógyszerek, akár tabletták formájában, amik nagyon jó gyógyulási esélyeket kínálnak.

[00:49:10]Sőt, mondott egy számomra nagyon emlékezetes mondatot, hogy krónikus betegséggé tehető, vagy krónikus betegséggé szelídíthető.

[00:49:20]Igen, ez a célunk.

[00:49:20]Ez pontosan így.

[00:49:20]Ugye mivel immun efelé tartunk, és ez tényleg egy óriási nagy áttörés volt az elmúlt években.

[00:49:28]Persze azért nem szabad elfelejteni, hogy azért, mert valaminek három vagy négyszereződik a túlélése, az nem biztos, hogy azt jelenti, hogy valaki meggyógyul.

[00:49:34]De hát egészen más, amikor én elkezdtem még dolgozni, akkor három kezelések, mondjuk hat hónap körülbelül ennyi volt egy áttétes tüdérráknak a várható kimenetele.

[00:49:43]Úgy örültünk, hogyha tényleg egy kicsit ennél hosszabb volt.

[00:49:48]Ha megfelel, hát ugye itt is azért kell hozzá egy kis szerencse, hogy éppen kinek milyen a daganata, és hol tart most a tudomány, de nagyon sok ezekre a speciális mutációkra nagy nagyszerű gyógyszerek vannak, amivel tényleg hosszú éveket tudunk adni korábban.

[00:50:03]gyógyíthatatlan, tehát ne nem semmilyen szinten nem jó perspektíván, jó betegeknek kontroll alatt tartani.

[00:50:10]Kontroll alatt lehet tartani.

[00:50:10]Igen, nagyon sokáig, de nem lesz vélhető, nem lesz teljes gyógyulás.

[00:50:14]Sajnos nem, de reméljük, hogy majd egyszer ide is eljutunk.

[00:50:16]Tehát én ezt onnan látom, hogy hogy ugye hirtelen óriási mennyiségben kell ellátnunk tüdő rákos beteget, mert hála Isten olyan sokáig élnek, hogy ugye sokan vannak.

[00:50:31]Tehát ezt azért ebből a részéből kell megközelíteni, hogy ezek nagyon-nagyon nagy dolgok, és tényleg nagyon örülünk annak, hogy ezek az új terápiák, immunterápiák, ezek az úgynevezett célzott terápiák fantasztikus nagy lehetőséget adtak.

[00:50:44]Van még út előttünk, tehát ez nem kérdés.

[00:50:47]És hát főleg ugye most már a koraibb stádiumokban is elkezdhetjük ezeket a modernebb kezeléseket.

[00:50:53]És akkor talán az emlőráknak az analógiájára lehetne talán mondani, hogy előbb elkezdjük kezelni és utána operálunk.

[00:51:00]Úgyhogy bízunk abban, hogy a jövőben egyre többet fogunk tudni ilyet adni.

[00:51:04]Tüörák hogy sikeresen tudnak haladni ezen a nem könnyű úton.

[00:51:08]Köszönöm szépen a beszélgetést.

[00:51:09]Az elmúlt órában Müller Veronika az MTA doktora egyetemi tanár, a Semelwe Egyetem pulmonógiai klinikájának igazgatója volt a vendégünk itt az Arénában.

[00:51:17]Köszönöm szépen.

[00:51:20]Az Aréna távközlési [zene] partnere, a Van Magyarország.