Mit hoz a most kezdődő tanév? Totyik Tamás, Inforádió, Aréna
- 2024–2025-ös tanévkezdés: enyhül a kormányzati nyomás, a köznevelési törvény módosításai nagyobb pedagógiai szabadságot adnak, de nem igényeltek pénzügyi forrásokat, és sok nyitott kérdést hagytak.
- Iskolák mozgástere: a fenntartó plusz költségvállalása nélkül is elfogadható a pedagógiai program; az alsó tagozaton hivatalosan is bejegyezhetők a kötetlenebb, gyermekközpontú foglalkozások (pl. mesedélután).
- Az igazgatók új munkáltatói jogkört kaptak a tanárfelvételre, de a pénzügyi keret továbbra is a fenntartó kezében van, és számos jogi-felelősségi kérdés (pl. munkaügyi per költségei) tisztázatlan.
- A Klebelsberg Központ funkciói novembertől a minisztérium alá kerülhetnek; a tankerületi vezetői pályázatok kiírása előtt nem tisztázták az önkormányzati iskola-visszavétel lehetőségét, ami bizonytalanságot szül.
- Az iskolák valódi pénzügyi autonómiája hiányzik; a mindennapi beszerzések (pl. kréta, WC-papír) továbbra is tankerületeken keresztül zajlanak, és az intézmények alulfinanszírozottak.
- A szülők és a helyi közösség továbbra sem kaptak beleszólási jogot az iskolák életébe; Totyik Tamás szerint az adófizetőknek kellene a lehető legnagyobb beleszólást biztosítani.
- A jelentős, közel 70%-os béremelés ellenére a pedagóguspálya nem lett vonzóbb; a felsőoktatási jelentkezési adatok növekedését főként másoddiplomások adják, a pályakezdők lemorzsolódása továbbra is nagyon magas.
- A rendszerben kb. 10.000 nyugdíjas visszafoglalkoztatott dolgozik, minden második pedagógus 50 év feletti; súlyos szaktárgyi hiány van természettudományokból, miközben magyar-történelem szakon túlképzés folyik.
- A drámaian csökkenő gyereklétszám (2026-ra akár 68.000 születés) negyedével több férőhelyet eredményez; a szakszervezet a csoportlétszámok csökkentését követeli elbocsátások helyett.
- A NOKS-os dolgozók bérhelyzete méltatlan (265.000 Ft/hó), a beígért 25%-os emelés bizonytalan; ha a jövő évi költségvetésben sem lesz elmozdulás, a szakszervezet sztrájkot helyezett kilátásba.
Részletes összefoglaló megjelenítése
Változások a tanévkezdés előtt: optimizmus és nyitott kérdések
Tottyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint a pedagógusokon érezhetően kisebb a központi kormányzati nyomás a korábbi évekhez képest, ami optimizmusra ad okot. A köznevelési törvény augusztusi módosításait fontos gesztusértékű lépéseknek tartja, amelyek egy nyugodtabb, nagyobb pedagógiai szabadságot biztosító tanévkezdést alapozhatnak meg. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ezek a változások egyelőre nem igényeltek pénzügyi forrásokat, és számos nyitott kérdést hagytak maguk után.
A tantestületek és iskolák megnövekedett mozgástere
A szakszervezeti elnök üdvözölte, hogy az iskolák immár a fenntartó plusz költségvállalása nélkül is elfogadhatják pedagógiai programjukat, ami az intézményi önállóság fontos jele. Emellett a köznevelési államtitkár által nyilvánosságra hozott 14 pontos alsó tagozatos javaslatcsomag is nagyobb tanítási szabadságot biztosít a pedagógusoknak.
Tottyik Tamás elismerte, hogy a kollégák eddig is alkalmaztak kötetlenebb, gyermekközpontú módszereket – például 35 perces óra után, amikor a gyerekek elfáradtak, meséltek nekik –, de ezt eddig részben titokban, a rendszer retorzióitól tartva tették. Mostantól ezek a tevékenységek (pl. „mesedélután”) hivatalosan is bejegyezhetők a KRÉTA rendszerbe, mivel megszűnt a merev tantervi szabályozás.
„Eddig is volt az, hogy 35 perces órát tartottak, de utána látták, hogy elfáradt a gyerek, akkor leültek és meséltek. [...] Most itt legálisan akkor azt mondják a Krétába, amikor beírják ezeket az órákat, akkor ott tudják írni azt is, hogy mesedélután volt” – Totyik Tamás *
A rugalmasabb szabályozás lehetővé teszi projektnapok, összevont órák és iskolaépületen kívüli programok könnyebb szervezését is, amelyek egy modern, 21. századi pedagógia alapjai lehetnek.
Az igazgatók új munkáltatói jogai és azok korlátai
A törvénymódosítás értelmében az iskolaigazgatók részleges munkáltatói jogkört kapnak: ők dönthetnek az új tanárok felvételéről, azonban a pénzügyi kereteket továbbra is a fenntartó határozza meg. Totyik Tamás szerint ez komoly korlátot jelent, hiszen az igazgató tudja, kire van szükség, de ha a fenntartó nem biztosít rá forrást, nem tud lépni.
Számos tisztázatlan jogi és felelősségi kérdést is felvetett:
- Ha egy igazgató elveszít egy munkaügyi pert, ki fizeti a költségeket: a tankerület, az igazgató vagy az iskola forrásaiból vonják le?
- Ha bármilyen fegyelmi jogkörrel vagy büntetőjoggal járó esemény történik (pl. egy játék eltörik és baleset történik), kit kérnek számon: a fenntartót, aki nem ellenőrizte megfelelően a körülményeket, vagy az igazgatót?
Az elnök hangsúlyozta: a szándék jó, de a kiskapukat és a problémák kezelését még nem oldották meg.
„Az igazgató fogja megmondani, hogy kit kell felvenni, hogy ebből a tanárból hiány van. Viszont a fenntartónak a pénzügyi keretet meghatározzák. Tehát ő megmondhatja, hogy erre csak ennyi pénz van.” – Totyik Tamás *
A pénzügyi önállóság hiánya és a működési anomáliák
Tottyik Tamás szerint az igazgatók autonómiáját valóban növelni tudná, ha bizonyos pénzügyi források felett – természetesen fenntartói kontroll mellett – szabadon rendelkezhetnének. Példaként említette, hogy tanulónként 5000 forintot kaphatnának a pedagógiai program végrehajtására, vagy kisebb karbantartásokra, eszközbeszerzésekre helyi vállalkozókat is bevonhatnának. Megjegyezte, hogy van olyan tankerület, ahol már most is működik hasonló gyakorlat.
Bár az oktatási kormányzat hosszú távú célja, hogy az egyes iskoláknak önálló költségvetésük legyen, jelenleg ez még nem valósult meg. A mindennapos beszerzések, mint a krétavásárlás vagy a WC-papír beszerzése továbbra is a tankerületeken keresztül történik, ami nem változott a korábbi rendszerhez képest.
Az elnök utalt a Klebelsberg Központ új elnökének jelentésére és Magyar Péter miniszterelnök jelzéseire is, amelyek szerint a tankerületeknél előfordultak átcsoportosítások a bérköltségekből más kiadásokra, illetve az energiaválság idején a rezsiköltségek fedezésére szánt forrásokat máshonnan csoportosították át. Totyik Tamás szerint ezek a problémák azt mutatják, hogy a magyar oktatási intézmények alulfinanszírozottak, és az államnak jóval több pénzt kellene a rendszerbe fektetnie. Szerinte a teljes jelentés valószínűleg nem is fog nyilvánosságra kerülni, mert egyértelműen kiderülne belőle az alulfinanszírozottság ténye.
A tankerületi rendszer és az önkormányzati fenntartás jövője
A tankerületi központok szerepe az új modellben
Az Oktatási Minisztérium elképzelései szerint a Klebelsberg Központ jelenlegi funkciói novembertől a minisztériumhoz kerülnek át, egy főosztályhoz vagy helyettes államtitkársághoz. Ezt követően a Központ kutatóintézetté vagy háttérintézménnyé alakulhat, amelynek feladata az adatvezérelt oktatáspolitika kiszolgálása lesz: a KRÉTA rendszeren és a tankerületi központokon keresztül befutó adatok alapján készítik elő a jogalkotást.
Tottyik Tamás számos gyakorlati kérdést vetett fel az átalakulással kapcsolatban:
- Ki fog fizetni egy vis maior esemény (pl. villámcsapás miatt leégett iskolatető) helyreállítását, ha eddig ezt a Klebelsberg Központ intézte?
- Ki szerzi be a konténer tantermeket, ha iskolafelújítás indul?
- Az augusztus végi átsorolásokat az igazgatóknak vagy a tankerületi központoknak kell-e végezniük? (Volt olyan tankerület, amelyik az igazgatókra akarta hárítani ezt, de ezt gyorsan leállították.)
Tankerületi vezetői pályázatok és önkormányzati visszavétel
A napokban jelent meg a rendelet a tankerületi vezetők pályáztatásáról: a jövőben kötelező lesz pályázatot kiírni a posztokra, és a kormány ígérete szerint a szakmai szempontok lesznek meghatározóak. Totyik Tamás szerint azonban a jogszabály alapjaiban nem változott, így az új tankerületi vezetők kinevezése önmagában nem hoz érdemi változást a rendszerben.
Az elnök bírálta, hogy a kormány előbb írt ki pályázatot 60 tankerületi vezetői posztra, mielőtt tisztázta volna a fenntartói kérdéseket. A TISZA kormány választási ígérete ugyanis az volt, hogy az önkormányzatok visszakérhetik iskoláikat. Ha ez megtörténik – például a XIII. kerület vagy Óbuda esetében –, akkor az adott tankerület megszűnhet, ami bizonytalanná teszi az öt évre kinevezett vezetők helyzetét.
Az önkormányzatok reakciója vegyes: a jelenlegi feltételekkel, amelyekkel a Klebelsberg Központ és a tankerületek működtetik az iskolákat, nem kérik vissza azokat. Ha azonban az egyházi fenntartókéhoz hasonló normatív finanszírozást kapnának, akkor igen. A miniszterasszony korábbi elképzelése az volt, hogy önkormányzati szövetségek tarthatnák fenn az iskolákat, ami racionálisabb pedagógus-foglalkoztatást tenne lehetővé (pl. egy kémiatanár ne napköziben dolgozzon, miközben a szomszéd településen nincs kémiatanár). Ezt az elképzelést azonban úgy tűnik, hogy egyelőre félretették.
„A miniszterasszony még mielőtt miniszter lett, többször is mondta, hogy az önkormányzati szövetségeknek kellene fenntartani az oktatási intézményeket. [...] Erre a miniszterasszonynak egyébként voltak [...] egész jó elképzelései, csak ezek úgy tűnik, hogy most talonba kerültek.” – Totyik Tamás *
Az iskolák és a helyi társadalom kapcsolata
A szülők és a közösség beleszólásának hiánya
Tottyik Tamás hangsúlyozta, hogy bár a pedagógusok visszakapták a véleményezési jogot az igazgatói pályázatoknál – ami az előző állapothoz képest is nagy lépés –, a szülők továbbra sem kapták ezt meg. Az elnök szerint az iskolát az adófizetők pénzéből tartják fenn, ezért nekik kellene a lehető legnagyobb beleszólást biztosítani. Az előző rendszer legsúlyosabb hibájának nevezte, hogy a helyi társadalmat jóformán kizárták az oktatási intézmények életéből.
Példaként hozta fel a csömöri Mátyás Király Általános Iskola esetét, ahol a tantestület titkos szavazáson nem támogatta az igazgató megbízatásának meghosszabbítását, a szülők is az új igazgató mellett voltak, ennek ellenére a régi igazgatót nevezték ki.
A skót iskolamodellt említve kitért arra, hogy ott a szülők nyújtják be az iskola költségvetését, és aktívan beleszólnak a döntésekbe. Hozzátette ugyanakkor, hogy a költségvetési lehetőségek nyilvánvalóan eltérőek egy skót és egy magyar iskolában.
„Az iskolát az adófizetők pénzéből tartják fent. Nem az állam tartja fent, hanem az adófizetők tartják fent. Tehát az adófizetőknek kellene a lehető legnagyobb beleszólást tenni.” – Totyik Tamás *
Anomáliák a helyi közösségi használatban
Az elnök több abszurd példával illusztrálta, hogy az államosítás miként szakította el az iskolákat a helyi közösségtől:
- Egy faluban, ahol a helyiek önerőből építették fel az iskola tornatermét, az államosítás után a helyi focicsapatnak rendes terembérleti díjat kellett fizetnie a használatért, nem csak az energiadíjat.
- Ha egy helyi alapítvány játékszereket vásárolt az iskolának, a tankerülettől kellett engedélyt kérni az elhelyezésükre.
- Ha számítógépet vett egy alapítvány, ahhoz is külön engedély kellett.
- Totyik Tamás személyesen élte át, amikor saját igazgatója fegyelmit kapott, mert az önkormányzat a saját tulajdonában lévő iskola WC-jét kimeszelte anélkül, hogy a tankerülettől engedélyt kért volna.
Pedagógushiány és a pálya vonzereje
A béremelés hatása és korlátai
Az elmúlt időszak jelentős, közel 70%-os pedagógus-béremelése – amely a diplomás átlagkeresetek 54%-áról 79,6%-ra zárkóztatott fel – komoly előrelépés. Egy pályakezdő pedagógus alapfizetése jelenleg bruttó 780.000 forint körül van, ami hátrányos helyzetű településeken 20%-os pótlékkal akár 850-900.000 forintra is emelkedhet.
Ennek ellenére a pálya nem lett érdemben vonzóbb. Totyik Tamás meglepőnek nevezte, hogy a jelentős béremelés ellenére sem lett több fiatal pedagógus. A felsőoktatási jelentkezési adatok növekedése megtévesztő:
- A növekedés jelentős részét a már pályán lévő, másoddiplomát szerző pedagógusok adják (kb. 30%), akik nem jelentenek „friss vért” a rendszerben.
- A gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus és iskolapszichológus képzéseken valóban emelkedett a jelentkezők száma, de ők gyakran a magánszférában helyezkednek el, ahol óránként 25-30.000 forintot is megkereshetnek, szemben az állami 7-8000 forintos túlóradíjjal.
- Az ELTE autizmus szakán a végzettek 80%-a a szakszervezet értesülései szerint azért végezte el a képzést, mert saját gyermeke nem kapott megfelelő állami ellátást, és magánfejlesztésbe kezdett.
Aggasztó jelenség a felvételi ponthatárok csökkenése is: míg négy éve 208 pont volt a minimum határ, most óvónői és tanítónői képzésre 180 ponttal is be lehetett jutni. Emellett a pályakezdők lemorzsolódása is nagyon magas: az elmúlt 20 év átlagában csupán az első évfolyamot elkezdők egynegyede maradt a pályán két év után.
„Nagyon nagy a lemorzsolódás menet közben. Ezen el kell gondolkodni. [...] A tanárképzés nem is készíti fel őket megfelelően, és nagyon magas az első év után a pályáról elmenekülőknek a száma.” – Totyik Tamás *
A pedagógushiány valós dimenziói
A pedagógushiányról szóló viták kapcsán Totyik Tamás felhívta a figyelmet arra, hogy a fogalmakat tisztázni kellene. A rendszerben jelenleg kb. 10.000 nyugdíjas visszafoglalkoztatott dolgozik, akik nélkül a rendszer működésképtelenné válna. Kérdés, hogy ez a létszám munkaerőhiánynak tekinthető-e, vagy a feladat ellátottnak. Hasonló a helyzet a képesítés nélkül foglalkoztatottakkal – például labdarúgó-edzőkkel, akik testnevelő tanárként dolgoznak.
Szaktárgyi hiány elsősorban a természettudományos területeken (kémia, fizika) jelentkezik, miközben történelemből és magyarból „túltermelési válság” van, és ezeken a szakokon végzettek nem tudnak elhelyezkedni.
A demográfiai adatok is aggasztóak: minden második pedagógus 50 év feletti, az általános iskolákban kétszer annyi a 60 év feletti pedagógus, mint a 30 év alatti. Totyik Tamás szerint ez a tendencia előrevetíti, hogy a következő években komoly gondok lesznek.
Regionális különbségek és a túlórázás problémája
A pedagógushiány nem csak a hátrányos helyzetű régiókban jelentkezik: Budapesten is komoly a munkaerőhiány, amit a nyugdíjasok visszafoglalkoztatásával tudnak kezelni. A legneuralgikusabb pontok: Heves, Borsod, Szabolcs, Hajdú, Békés északi része, Jászság, Kunság és Baranya déli része.
Ezeken a területeken a plusz anyagi ösztönzés (a bruttó bérek megközelítik az 1 millió forintot) ellenére is nagyon kevesen vállalják a munkát a rendkívüli mentális és fizikai megterhelés miatt. Egy Nógrád megyei településről származó példa: a pedagógusok heti 32-34 órában tanítanak, júniusra már 250 túlórájuk is betelt, amit szeptembertől hivatalosan már nem lehet tovább növelni, így nem tudni, hogyan kezdik a tanévet.
Az elnök szerint a pedagóguspálya vonzóbbá tételéhez – különösen a csökkenő gyereklétszám fényében – elkerülhetetlen lesz az óraszámok csökkentése és a mentális segítségnyújtás, a kiégés elleni támogatás megerősítése. Romániában a kötelező óraszámot éppen most emelték 18-ról 20-ra, Magyarországon ez 24 óra.
„Ha az oktatási kormányzat a pedagógus pályát még vonzóvá akarja tenni, látszik az, hogy csökken a gyereklétszám, akkor itt az óraszámokat csökkenteni kell ahhoz, hogy a fiataloknak is segítség legyen.” – Totyik Tamás *
A demográfiai kihívás és az iskolarendszer kapacitásfeleslege
Drámaian csökkenő gyereklétszám
Totyik Tamás rendkívül súlyosnak nevezte a demográfiai helyzetet. Míg 2010-hez képest kb. 200.000-rel kevesebb az iskoláskorú gyerek, a születésszámok a következőképpen alakultak:
- 2024: 72.000 születés
- 2025: 77.500 születés
- 2026: várakozások szerint 70.000 alatt, akár 68.000 körül is lehet
Ez különösen aggasztó annak fényében, hogy az oktatási rendszer egy évfolyamon 110.000 férőhelyre van tervezve. Ez azt jelenti, hogy minden negyedik óvodai, iskolai és középiskolai férőhely felesleges.
Lokális példák a probléma súlyosságára:
- Van olyan járás, ahol 55 gyerek született, de hat iskola működik.
- A Szentgotthárdi járásban 70 néhány gyerek született, de 7-8 iskola van, annak ellenére, hogy az adóerő-képesség jó.
- A Tiszaújvárosi járásban idén 31%-kal kevesebb gyerek született, mint amennyit első osztályba beírtak.
Az elnök szerint ezekre a kihívásokra nagyon rövid időn belül választ kell adni, mert a rendszer összeomolhat. A szakszervezet alapvető elvárása, hogy a csökkenő gyereklétszám ne pedagógus-elbocsátásokhoz vezessen, hanem az osztály- és csoportlétszámok csökkentéséhez. Jelenleg van olyan óvodai csoport Hajdú-Bihar megyében, ahol 32 gyerek van, ezt 20 főre kellene csökkenteni.
Speciális nevelési igényű gyerekek az integrációban
A tanulási zavarral és sajátos nevelési igénnyel (SNI) rendelkező tanulók száma az elmúlt 10 évben megduplázódott: 59.000-ről 109.000-re nőtt. E gyerekek jelentős részét integráltan oktatják. A finanszírozáskor ezek a gyerekek kettőnek számítanak, az osztálylétszám megállapításakor viszont csak egynek. Totyik Tamás szerint ezen változtatni kellene, hogy több idő és energia jusson a velük való foglalkozásra.
Emellett növelni kellene a nevelést-oktatást közvetlenül segítő kollégák számát. A finn modell sikerét nem az ottani pedagógusok nagyobb okossága, hanem a feladathoz rendelt megfelelő létszámú segítő személyzet adja: Finnországban három problémás gyerekhez egy pedagógust rendelnek, Magyarországon 250 tanulóhoz jut egy.
A NOKS-os dolgozók bérrendezése és a lehetséges sztrájk
A méltatlan bérhelyzet
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő (NOKS) dolgozók – gyógypedagógiai asszisztensek, iskolatitkárok, rendszergazdák, adminisztrátorok, pénzügyesek – bérhelyzete továbbra is rendkívül méltatlan. Jelenleg 265.000 forintot visznek haza, miközben például egy gyógypedagógiai asszisztens 60-70 kilogrammos gyerekeket emelget és tesz tisztába. A technikai alkalmazottak helyzete még súlyosabb, ők a minimálbéren vannak foglalkoztatva.
A TISZA kormány választási kampányában 25%-os béremelést ígért a NOKS-os dolgozóknak. A szakszervezet ezt – bár elégedetlenek lennének vele – megfelelő gesztusértékű lépésnek tekintené. Az ígéretek azonban egyre bizonytalanabbak: a kampány idején szeptemberi emelésről volt szó, később január 1-jét emlegették, mostanra viszont egyre többször hangzik el kormányzati tényezőktől, hogy nincs rá fedezet és nem is tudják megadni.
A sztrájk lehetősége
A szakszervezet a fokozatosság elvét követve először akciókat kíván szervezni, majd ha ezekre nem érkezik megfelelő válasz, tárgyalásokat kezdeményeznek – nemcsak az oktatási, hanem a pénzügyi kormányzattal is. Ha a jövő évi költségvetésben sem látnak elmozdulást, akkor sztrájkhangulat-felmérést végeznek, és végső eszközként a sztrájk is bekövetkezhet.
A sztrájkjog szabályozása a közelmúltban változott: korábban a tanítási órák 50%-át meg kellett tartani (az ún. „még elégséges szolgáltatás” keretében), a végzősöknek pedig minden órát. Az új szabályozás szerint most az érettségiző diákok utolsó 90 napjában kell minden tanítási órát megtartani. Ez azt jelenti, hogy a pedagógusoknak gyakorlatilag január 31-éig van szabad sztrájkjoguk, utána kötött pályán mozognak.
A szakszervezet a 2010-2020 előtti állapothoz szeretett volna visszatérni, ahol a még elégséges szolgáltatás mértékéről a munkáltató és a sztrájkszervezők megállapodási kényszerrel egyeztetnek, annál is inkább, mert a sztrájktörvény az oktatást nem sorolja a népgazdaságilag meghatározó ágazatok közé.
„Jepeztük az oktatási kormányzatnak, viszont semmilyen választ nem kaptunk, és hát ez nagyon elkeserítő, mert már volt arról szó, hogy szeptemberben megkapják, mikor a választási kampány volt. Most arról van szó talán, hogy [...] január 1-jén. Viszont egyre többször azt halljuk kormányzati tényezőktől is, hogy nincs rá fedezet és nem is tudják megadni.” – Totyik Tamás *
A Nemzeti Alaptanterv felülvizsgálata
A szakszervezet 50 pontos javaslatcsomagja
A Pedagógusok Szakszervezete tavaly év végén egy 50 pontos javaslatcsomagot tett közzé, amelyben szorgalmazták a Nemzeti Alaptanterv (NAT) felülvizsgálatát. Totyik Tamás szerint a kormányzat bizonyos elképzelései találkoznak a szakszervezeti javaslatokkal: a tartalmi mennyiséget drasztikusan csökkenteni kell, különösen alsó tagozatban.
Az új, 14 pontos alsó tagozatos javaslatcsomag célja, hogy az alapkészségek megerősítése kerüljön fókuszba, és a lehető legkevesebb kötelezően elsajátítandó tananyag legyen. A nehezebben felzárkózó gyerekeknek nagyobb mozgásteret kell adni, míg a tehetségesek száguldhassanak.
Az elnök szerint az előző kormány súlyos hibát követett el, amikor a felső középosztály elit gyerekeihez igazította a tantervet, ami a leszakadó társadalmi rétegek gyerekeinek iskolai kudarcához, frusztrációjához, és végső soron az iskolai erőszakos esetek növekedéséhez vezetett.
„Nem lehet elvárni, bocsánat, egy rózsadombi elitiskolába bekerülő gyereknek, meg az encsi hátrányos helyzetű iskolába tanuló gyerekek között, hogy ugyanazzal a tempóval és ugyanazokkal a lépésekkel haladjanak.” – Totyik Tamás *
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „Lórt Judit oktatási és Gyermekügyi miniszter” – a beszélgetés elején a miniszter neve hallható így, de a kontextus alapján nem azonosítható pontosan, hogy ez a miniszterasszony Lórt Judit-e, vagy ASR-hibáról van szó. A későbbiekben csak „miniszterasszonyként” hivatkoznak rá.
- „Lnaber Judit oktatási és Gyermekügyi miniszter” – ugyanannak a névnek egy másik torzult változata, a szövegkörnyezet alapján ugyanarról a személyről lehet szó.
- „Clébersb központ”, „cléberszveg központ”, „Kléberszveg központ”, „Clébersb központ”, „Klébersberg központ”, „Clébers központ” – a Klebelsberg Központ neve számos ASR-hibával szerepel a szövegben, néha "lébersberg" formában is. A szövegkörnyezetből egyértelműen a Klebelsberg Központról van szó.
- „az alsózatosokra vonatkozzon” – valószínűleg „alsó tagozatosokra” érthető az elhangzott szó, de a torzult alak alapján nem egyértelműen rekonstruálható, hogy pontosan ez hangzott-e el.
- „a tankeletről engedélyt kellett kérni”, „a tankelettől” – a „tankerület” szó rövidített/torzult formái, a kontextus alapján egyértelmű.
- „ENCI hátrányos helyzetű iskola” – valószínűleg az encsi hátrányos helyzetű iskolára utal, de a felvétel minősége miatt nem egyértelmű, hogy ez a pontos elnevezés.
- „Van Magyarország” – a távközlési partner neve, a beszélgetés elején és végén hangzik el.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Arén Magyarország egyik legtöbbet idézett rádió műsora.
[00:00:02]Várja önt a stúdióban Totyik Tamás, a Pedagógusok szakszervezetének elnöke.
[00:00:11]Az Aréna távközlési partnere a Van Magyarország.
[00:00:16]Segítse ön is munkánkat azzal, hogy feliratkozik csatornánkra.
[00:00:20]Köszönöm, hogy elfogadta a meghívásunkat és eljött hozzánk.
[00:00:22]Hát tanévkezdés előtt néhány nappal beszélgetünk augusztus 25-én.
[00:00:25]diákok, pedagógusok és persze szülők is nyilván készülődnek már javában a következő 2026-27-es tanévre.
[00:00:35]Ehhez kapcsolódóban a napokban Lnert Judit oktatási és Gyermekügyi miniszter egy interjúban úgy fogalmazott, hogy most a biztonságos tanévkezdés a legfontosabb.
[00:00:43]Egyúttal hozzátette azt is reméli, hogy most egy nyugodtabb helyzetben kezdődik a tanév, nyugodtabb lesz az iskolai hangulat.
[00:00:49]A szakszervezet hogyan látja ezt?
[00:00:53]nyugodtabb és úgymond biztonságos vagy biztonságosabb tanév kezdődhet a jövő héten.
[00:00:57]Hát azt nem tudom megmondani, hogy biztonságosabb lesz a tanév, de az, hogy a pedagógusokon kisebb nyomás nehezedik a központi kormányzat részéről, az egyértelműen elmondható.
[00:01:06]Tehát ebből a szempontból optimisták vagyunk.
[00:01:10]azokat a változásokra vonatkozó terveket, amiket a miniszterasszony is ismertetett, amelyek még nem indultak el, azok is azt mutatják, hogy egyébként optimizmusra adott a a oktatásba dolgozók részéről.
[00:01:27]Ugye a változások azért itt vannak a küszöbön, ugye most augusztusban az Országgyűlés nem sokkal a tanévkezdés előtt módosította is több ponton a köznevelési törvényt.
[00:01:36]Ez egyébként ezek a módosítások, majd kitérünk ezekre röviden, de ez záloga lehet annak, hogy valóban egy más közegben, ahogy a miniszter is fogalmazott, egy más hangulatban az iskolák és a pedagógusok nagyobb szabadsága és mozgástere mellett induljon a tanév.
[00:01:53]Hát azok a változások, amelyek most megtörténtek, ezek mind olyan változások, amelyeknek nem igényel pénzügyi forrást.
[00:01:59]ebből a szempontból, de azért ezek is fontosak gesztusértékűeknek tekinthetőek a a kormányzat részéről.
[00:02:07]Viszont nagyon sok nyitott kérdést is hagyott ebből a szempontból az új szabályozás.
[00:02:11]Tehát az, hogy az iskolák elfogadják a pedagógiai programot, az SMS-t és a fenntartónak csak a a plusz költségekkel, ez azért az önállósági, ez az önállóságnak egy nagyon fontos jele.
[00:02:23]Vagy az a 14 pont, amit a köznevelési államtitkárasszony nyilvánosságra hozott, hogy az alsózatosokra vonatkozzon, az is egy nagyobb tanszabadságot fog biztosítani a kollégák részére.
[00:02:35]most már nyugodtabban kísérletezhetnek, próbálgathatják azokat a módszereket, amelyekkel a gyerekeknek élhetőbbé, élvezhetőbbé tudják tenni a a az iskolát.
[00:02:47]Azt azért hozzá szeretném tenni, hogy eddig is csinálták ezeket a kollégák, csak egy jelentős részét titokba, mert ezek nem igazán legalizált dolgok voltak.
[00:02:56]Tehát most azért ez a ebből a szempontból egy nagyobb mozgást biztosítanak.
[00:03:03]titokban ezt hogy kell elképzelnünk, mert azt gondolja az ember, hogy persze hallani arról, vagy hallottunk arról, hogy mi mindenben meg van kötve a pedagógus keze, de hát azért amikor becsukja a tanterem ajtaját, akkor azért mégis csak van némi önállósága és szabadsága.
[00:03:20]Hát a bátrabbaknak volt a akik kicsit megalvóbbak voltak, jobban féltek a rendszer retorzióitól, azok inkább keresték a megalkvás lehetőségét és azt a kis kapukat, amivel a helyzeten tudnak változtatni.
[00:03:36]Tehát idáig is volt az, hogy 35 perces órát tartottak, de utána látták, hogy elfáradt a gyerek, akkor leültek és meséltek.
[00:03:44]viszont a most itt legálisan akkor azt mondják a a krétába, amikor beírják ezeket az órákat, akkor ott tudják írni azt is, hogy mesedélőtt volt, vagy akármi volt, nincs egy merevalantervi szabályozás, ami eddig volt.
[00:03:59]Tehát ez egy nagyobb mozgást ad a projektnapoknak, az iskolaépéből történő kimozdulásokban is.
[00:04:04]Sokkal rugalmasabbak az új szabályozók ebből a szempontból.
[00:04:10]Tehát az, hogy egy projektnapot tarthatnak, összevont órákat tarthatnak, ezek mind olyanok, amelyek egy modern 21.
[00:04:18]századi pedagógiának majd az alapjai lehetnek.
[00:04:20]Tehát ezek egy megalapozások történek.
[00:04:23]Ja, említettük a a tantestületek nagyobb mozgásterét vagy szabadságát, de hát itt az igazgatók vonatkozásában is jönnek azért változások.
[00:04:34]Ha én jól olvasom, akkor ugye visszakapják a munkáltatói jogosítványokat, tehát ők vehetik fel a tanárokat, a munkáltatói jogok náluk lesznek most a jövőben.
[00:04:42]Az részleges munkáltatói jog lesz náluk.
[00:04:44]Ez azért majd fog szülni néhány érdekes helyzetet.
[00:04:47]Mindjárt említek is egy párat.
[00:04:49]Tehát az igazgató fogja megmondani, hogy kit kell felvenni, hogy ebből a tanárból hiány van.
[00:04:54]Viszont a fenntartónak a pénzügyi keretet meghatározzák.
[00:04:58]Tehát ő megmondhatja, hogy erre csak ennyi pénz van.
[00:05:02]Ühüm.
[00:05:02]Tehát ez itt azért még további korlátokat fog jelenteni.
[00:05:08]De hát itt a nagy kérdés a az igazgatók autonómiájában az lesz, hogy ha most egy igazgató egy munkaipert el fog veszíteni, azt ki fogja kifizetni a tankerület, vagy az igazgató, vagy az iskolának a a forrásaiból fogják levonni.
[00:05:21]Ha most bármilyen olyan esemény történik, ami egy iskolába fegyelmi jogkörrel, büntetőggyel jár, ott ki fogja vállalni a felelősséget.
[00:05:37]Mondjuk Isten nagy egy játék eltörik és baleset történik.
[00:05:44]Ott akkor a fenntartó az ellenőrzés jogát, nyilván nem végezte el az ellenőrzésát, akkor a fenntartó kérhető számon, vagy az iskolaigazgatók kérhető számon.
[00:05:53]Tehát ezek olyan nyitott kérdések, amelyeket szabályozni kellene a a minisztérium részéről, mert ezekből még nagyon sok vita lesz.
[00:06:00]Tehát a szándék az egy nagyon jó, de a a a kiskapukat, a problémáknak a kezelését ez még nem fogja megoldani.
[00:06:09]És ami másik nagyon fontos, az igazgatóknak akkor lenne igazán nagyon nagy szabadsága, vagy nagyon nagyobb mozgástere, ha bizonyos pénzügyi források felett is szabadon rendelkezhetnének a fenntartók kontrolljával.
[00:06:25]Természetesen itt gondolok arra, hogy a pedagógiai program végrehajtására tanulónként adnának 5000 Ft-ot.
[00:06:30]Üüm a hirtelen jött karbantartásokra ne a központi beszerzésekkel, hanem a helyi vállalkozókatk gyorsan meg tudják oldani, vagy kisebb eszközök beszerzésére ők tudjanak szabadon gazdálkodni, és erre kapjanak egy havi keretet.
[00:06:48]Most hasan ütök egy 200000 Ft-ot, az már enyhítene a helyzeten.
[00:06:53]És van olyan tanket egyébként, ahol ezt már csinálják, tehát nem példa nélküli.
[00:06:57]Ezt kellene a az újoktatási kormányzatnak még meglépni ahhoz, hogy ez itt az igazgatók valóban egy kicsivel nagyobb szabadságot é az irány, ha jól értem, akkor az az, hogy a a az egyes iskoláknak, oktatási intézményeknek önálló saját költségvetésük legyen.
[00:07:15]Így van.
[00:07:15]Ez pontosan ebből ered egyébként a nagyon sok vita.
[00:07:17]hogy most a tankernek van költségvetése, és a tankerület játszik azzal, hogy itt a hátrányos helyzetű településeken dolgozó pedagógusoknak, hogy tudnak úgy feltételt teremteni, hogy ott akkor vonzóbb legyen, akkor a beruházásoknak egy részét oda kényszerből áthelyezik.
[00:07:39]Hogyan tudják megoldani az eszközbeszerzéseket, a nagy közbeszerzéseket.
[00:07:45]Tehát ezek mind a tankeretek részéről fog következik be.
[00:07:48]Itt az a nagyon nagy probléma, hogy ezek viszont iskolákra nincsenek lebontva.
[00:07:54]És innen jönnek azok a vitás kérdések, amelyeket most például a Kléberszveg központnak az új elnöke is a ugye a jelentésbe meg Magyar Péter miniszterelnök úr is jelzett, hogy ugye a bérköltségekből átcsoportosítottak a dologok kiadása, vagy arról beszéltek, hogy ugye a azokat a forrásokat, amelyek az energia válságkövetkeztében, a rezsi költségek kifizetésére történik, azt a tank tankeletek ugye máshonnan csoportosították át, illetve hát ennek a költségvetésben egy külön forrása volt, ami nem volt a tankeleteknél.
[00:08:30]Tehát ezek mind olyan kérdések, amelyek azt mutatják, hogy problémák vannak.
[00:08:35]És nekem az a nagy gyanú, hogy ez a jelentés nem is fog a nyilvánosságra kerülni teljes terjedelembe, mert az alapján egyértelmen kiderülne, hogy a magyar oktatási intézmények, az állami fenntartások alulfinanszírozottak, és az államnak jóval több pénzt kell ebbe a rendszerbe beletenni.
[00:08:57]azt mondta, hogy nincs egyelőre önálló költségvetésük az iskoláknak, de azért a az iskolavezetésnek vagy egy iskolaigazgatónak azért nagyobb a a pénzügyi mozgástere, vagy az anyagi mozgástere, mert ugye korábban pont az volt a gond, hogy egy krétabeszerzéshez is, vagy a mosdóbeli WCpapír beszerzéséhez is a tankerülethez kellett fordulni, és onnan kellett jóváhagyást és mondjuk anyagi forrást is kérni.
[00:09:23]Ez nem változott.
[00:09:25]Ez maradt továbbra is a tanketeknél.
[00:09:28]Hát ez semmit nem változott ebből a szempontból.
[00:09:29]Csak a munkaügyi kérdésekben kapott önállóságot a az intézményvezető.
[00:09:34]Ezekben még nem kapott.
[00:09:36]Erre mondtam azt, hogy ezeket a forrásokatak egy részét oda kellene adni az oktatási intézményeknek, hogy ők tudjanak gazdálkodni ebből a szempontból.
[00:09:44]De hogyan hogyan nézne ki egy jól működő jövőbeni modell?
[00:09:48]Milyen szerepe lenne akkor a tankerületnek?
[00:09:50]az egyfajta koordináló szerep lenne az övé, és mondjuk milyen szerep lenne, milyen szerepe lenne a Klébersberg központnak, amiről hát nagyon sokan azt gondolták, hogy hogy most talán rövidesen meg is szűnik.
[00:10:03]Közben most a Kberersberg központnak van egy új vezetője, és az oktatási miniszter úgy fogalmazott, hát hogy egy ilyen oktatástámogató háttérintézmény lesz.
[00:10:12]Szóval hogy néznének ki ezek a feladatok és funkciók?
[00:10:15]Azért azt tisztázzuk, hogy a a miniszterasszony azt is mondta, hogy a clébersközpont funkciói, az ered a mostani funkciója az a minisztériumhoz, egy főosztályhoz fog, vagy egy helyettes államtitkársághoz fog kerülni.
[00:10:27]Ez még nem derült ki számunkra, hogy melyik, de most egyelőre még vannak van.
[00:10:30]Hát ez novemberig ez lesz, vagy úet.
[00:10:34]Igen.
[00:10:34]Tehát és utána lesz, ahogy ez megtörténik, utána fog átkerülni majd az önállóságnak erre a részére, hogy akkor ez egy kutatóintézet lesz, egy háttérintézmény lesz.
[00:10:45]a tankeleti központoknál fut össze, meg a krétán keresztül fut össze azoknak a fontos adatszolgáltatásoknak a kérdése, amiből elő tudják készíteni a későbbi jogalkotást, mert az adatok alapján ugye a miniszterasszony is azt mondta, hogy adatvezéreltek akarják a az oktatási rendszert működtetni, és ezeket az adatokat innen tudják majd kinyerni.
[00:11:08]nagy valószínűséggel, akkor a Klébersberg központnak ez lesz a feladata, és majd a minisztériumhoz fog tartozni az a középirányítói szerv, ami most a Klébersberg központ betölt.
[00:11:18]De itt is azért azt tisztázni kellene, hogy a tankeletek akkor önálló gazdálkodással rendelkeznek, de mondjuk mi fog történni akkor, hogyha a villám belecsap egy iskola épületébe és leég a teteje, akkor a viszmajor keretet ki fogja fizetni?
[00:11:37]a minisztérium fogja fizetni, vagy a tankelet fogja fizetni, mert ezek a a ezek ez például most egy a Clébersb központ fizette, őnekük volt erre esetük, vagy ha iskolafelújítás kezdődött, akkor a a konténer tantermeket a clébert központ szerezte be.
[00:11:55]Most ki fogja ezeket beszerezni?
[00:11:58]Mert a tankerletek erre viszont nincsenek felkészülve, mint ahogy az iskolai igazgatók most arra sincsenek felkészülve, hogy az átsorolásokat, amik most esedékesek lennének augusztus végén, ők csinálják meg, továbbra is a tankelti központok csinálják.
[00:12:12]De ebben volt olyan tankel, amelyik azt mondta, hogy hát ha az iskolaigazgató önál, akkor ő csinálja meg, mert ez már az ő hatásköre lenne.
[00:12:20]Aztán gyorsan ezt le is állították egyébként.
[00:12:22]Tehát ezek azért még tisztázandó kérdések a minisztérium részéről.
[00:12:26]hogy akkor a valós működésnél ezekre a a problémákra megoldást tudjanak találni, vagy hát ezekre mindenféleképpen tisztázandó kérdések lesznek ebben.
[00:12:37]Mindez azért is érdekes, mert ugye épp a napokban jelent meg a rendelet a tankerületi vezetőkkel kapcsolatosan a kinevezésről, illetve a pályázati feltételekről, mert hogy a jövőben pályázni lehet majd a tankerületi igazgatói posztokra, tehát kötelező lesz kiírni pályázatot, de ugyanakkor ugye változtattak a követelményeken is, több képesítési feltételt eltöröltek, de hát a megfogalmazott szándék, ahogy én láttam és ahogy olvastam, az, hogy a szakmai szempontok legyenek meghatározók.
[00:13:07]Mire lehet számítani?
[00:13:07]Mit lehet várni?
[00:13:10]Új világ jön a tankerületi vezetésben is, vagy a tankerületi működésben e tekintetben?
[00:13:15]Hát a jogszabály egyelőre nem változott azon kívül, hogy a a munkáltatójogok gyakorlója az iskolaigazgató lett.
[00:13:20]Tehát az, hogy most új tankertvezetők lesznek, ez ez a rendszeren alapjában nem fog változtatni.
[00:13:30]Tehát ezen át ezt át kell gondolni.
[00:13:33]És a legfontosabb, azért is át kell gondolni, mert azért a a kormánynak a választások során volt egy olyan ígérete, hogy azok az önkormányzatok, akik kérik, azok visszakaphatják az iskoláikat.
[00:13:45]Akkor mi lesz azokkal a tank?
[00:13:45]Mondjuk, ha a 13.
[00:13:47]keret visszakéri az iskoláját, vagy most itt vagyunk Ómudán, akkor a harmadik kelet visszakéri az iskoláit, akkor az a tankelet meg fog szűnni, mert most 60 tankjeletre írtak ki pályázatot.
[00:14:00]Tehát ezeket előbb tisztázni kellett volna, utána kellett volna kiírni a tanketvezetői pályázatokat, mert ezek nem tudjuk, hogy milyen helyzetet fog teremteni.
[00:14:11]Tehát itt a fenntartói kérdést nagyon sürgősen, tisztán mond, de azért azt gondolom most, ahogy így ezt mondta, az jutott eszembe, hogy lehet, hogy azért ettől a lehetőségtől most országosan nagyon sok önkormányzat azért megijedne, hogy hogy a egyébként is szűkös anyagi lehetőségeik mellett nyilván a szeretetiskolájuk, és nyilván van egy ilyen kötődés a településen levő, mondjuk egy kis településen levő általános iskola irányába, de annak a fenntartása, működtetése, hogy ennek a egyébként sem túl jó jó anyagi kondíciókban lévő önkormányzatnak még a nyakába szakad.
[00:14:43]Lehet, hogy ez ennek nem feltétlenül örülnek.
[00:14:48]Az önkormányzatok részéről én azt a nyilatkozatot hallottam, hogy azokkal a feltételekkel, ahogy a kléberg központ, illetve a tanketi központok működtetik, azokkal köszönöik, nem kérik, az akkor nagyon kevés.
[00:15:01]Ha az egyházi normatívával megkapják az iskoláikat, akkor igen kérik.
[00:15:03]Tehát nem mindegy az, hogy a tehát hogy a normatív a a kulcskérdés.
[00:15:10]Úgy van, hogy a normatív finanszírozásból mi fog történni.
[00:15:11]Tehát ha az történik, hogy a a megkapják aztal, ahogy az egyházak fenntartják, azzal a normatív rendszerrel, akkor igen, vissza fogják kérni.
[00:15:20]Ez az egyik része.
[00:15:23]A másik, hogy ugye volt olyan elgondolás, és a a miniszterasszony még mielőtt miniszterlet többször is mondta, hogy a önkormányzati szövetségeknek kellene fenntartani az oktatási intézményeket.
[00:15:35]helyiek ez lehet egy járási szint vagy akármilyen más közigazgatási egység.
[00:15:41]És azért, mert akkor így lehet racionálisan megszervezni azt, hogy a pedagógus álláshelyek jobb kihasználtsággal legyenek, mert az egy nagyon nagy luxus, hogy az egyik iskolában van egy kémiatanár, eldugják napközibe, a szomszédiskolában meg nincs kémiatanár, vagy a szomszédtelepülésen meg nincs kémiatanár, és akkor ezzel érdekeltek lennének az önkormányzati szövetségek, hogy ezeket meg lehetne oldani.
[00:16:07]Erre a miniszterasszonynak egyébként voltak mélyelőtt miniszter lett egész jó elképzelései, csak ezek úgy tűnik, hogy most talomba kerültek és a régi állapotot akarják fenntartani.
[00:16:19]Aztán hogy később, ahogy az önkormányzati rendszer átalakul, ez újraterítékre kerül, ezt nem tudjuk, csak hát akkor nem öt évre kellett volna kinevezni, hanem egy évre kellett volna kinevezni ezeket a tanketvezetőket, mert azért ott ott változások is bekövetkezhetnek, ha az önkormányzatok visszakapják.
[00:16:37]Azzal kezdtük a beszélgetést, hogy a köznevelési törvény módosítása nyomán többet jogosítványokat kapnak a tantestületek, nagyobb mozgásterük lesz mind a tantestületeknek, mind az igazgatóknak is.
[00:16:49]Például az igazgatói pályázatoknál is kaphatnak jogosítványokat a a tantestületek, lehet véleményezési jogok.
[00:16:57]Kérdezem ezt azért is, mert éppen a közelmúltban volt egy hát nem túl szívderítő történet Csömörön az ottani Mátyás Király Általános Iskolának a igazgatói kinevezésénél, ahol ugye a tantestület egy titkos szavazáson nem támogatta az igazgatói megbizatás meghosszabbítását.
[00:17:16]Az igazgatót aztán mégis kinevezték.
[00:17:20]Hát ha a ahhoz a bázisdemokráciához tartaná a magát a kormány, amit ígért, akkor egy igazgató választásnak úgy kellene kinézni, hogy a fenntartó, az önkormányzat, a pedagógusok és a szülők, középiskola esetén pedig még a diákok is közösen vagy külön-külön véleményt alkotnak.
[00:17:40]Hát ez egy szerencsés modell.
[00:17:40]Igen.
[00:17:40]És amikor külön-külön véleményt alkottak, akkor valamilyen átlagolással vagy akármilyen módon egy adott értéket lehetne kapni ez alapján egy súlyzott értéket lehetne kapni, és akkor ez alapján ki lehetne nevezni egy igazgatót.
[00:17:56]Tehát ez egyébként nyugodt nagyon sok helyen így működik.
[00:18:00]Jelenleg csak a a véleményezés jogát kapták vissza a pedagógusok.
[00:18:04]Már ez is nagy lépés.
[00:18:06]Ez is tehát az előző állapothoz képest ez is egy nagyon nagy lépés.
[00:18:10]A szülők viszont még mindig nem kapták meg.
[00:18:11]És én nagyon szeretném hangsúlyozni.
[00:18:14]Tudom, hogy nagyon sok településen problémás szülők is vannak, de elnézést, az iskolát az adófizetők pénzéből tartják fent.
[00:18:22]Nem az állam tartja fent, hanem az adófizetők tartják fent.
[00:18:28]Tehát az adófizetőknek kellene a lehető legnagyobb beleszólást tenni.
[00:18:33]És az előző rendszernek a legsúlyosabb hibája az volt, hogy a helyi társadalmat jóformán kizárták az oktatási intézmények életéből.
[00:18:43]Ott, ahol rendes volt a tankertvezető, ott ott elment a sorja közt a a történet.
[00:18:50]Mert iskolaiba állt, akkor lehetett az iskolába bent tartani, a községi rendezvényeket is ott lehetett tartani.
[00:18:57]De most gondoljuk el azt, hogy van olyan falu, aki önerőből felépítette a tornatermét.
[00:19:02]az iskola tornatermét.
[00:19:06]És akkor a helyi fociapat ingyen járt.
[00:19:08]Ők mentek és a téglát is hordták meg mindent.
[00:19:10]A meg a kézilabda csapat is felépítették a tornatermet.
[00:19:13]Most az államosítás után ennek a társaságnak fizetni kellett azért, amit ők felépítettek a használatért.
[00:19:19]És nem annyi volt a használat, hogy az energiadíjat kellett, hanem rendes terembérletet kellett.
[00:19:25]Tehát ez is egy azt mutatja, hogy azért ebből komoly belső belsőfeszültség keletkezett ebből a szempontból.
[00:19:32]Vagy ha egy alapítvány, egy helyi községi alapítvány játékszereket vásárolta az iskoláknak, akkor a tankeletről engedélyt kellett kérni, hogy azokat a játékszereket elhelyezhessék.
[00:19:46]Vagy ha számítógépet vett, akkor külön engedélyt kellett kérni erre.
[00:19:50]Vagy én szem átélője voltam, amikor a saját igazgatóm fegyelmét kapott, azért mert az önkormányzat a saját tulajdonában lévő iskola viccjét kimeszelte, mert nem kért engedélyt a tankelettől.
[00:20:04]Tehát nagyon fontos lenne, hogy az iskola a ha még ez a fenntartói rendszer is marad, visszakapja a helyi társadalom és azt a szerepét be tudja tölteni a helyi társadalomba, amiben 2015 volt még az önkormányzati fenntartással.
[00:20:19]Most ez az adott akár egy kis településen a az ott élők közössége, vagy akár nevezzük úgy, hogy a szülők, akiknek a gyerekei odajárnak abba az iskolába, ezek valahogy kevés beleszólást kapnak az iskola ügyeibe továbbra is.
[00:20:35]Hát a csörieset is mutatja, hogy hiába mondták a szülők, hogy nem kérik ezt az igazgatót.
[00:20:40]Igen, mert ott ugye a szülők is mellett voltak, hogy egy új igazgató legyen.
[00:20:43]Igen.
[00:20:44]Tehát azért ez egy fontos része lenne.
[00:20:46]Természetesen megy az, hogy az iskolák a község ünnepségeken a műsort adtak satöbbi, satöbbi.
[00:20:53]Tehát ezek ezek működtek, de azért az iskola kistelepülésnek a mindennap a szerves része volt.
[00:20:58]Ühüm.
[00:21:01]Hát ez szerencsés modell lenne, mert hát ugye végül is szülők, pedagógusok, diákok, hát egy ilyen Igen, valahogy együtt kéne működniük, és ez lenne a a jövő iskolájának a e ez egy nagyon fontos lenne, tehát én én a skótok példáját mondom, én majdnem leestem a székről, mikor láttam, hogy a az iskola költségvetését az önkormányzat hoz, ott önkormányzati fenntartásot, a bért a az állam központilag fizette, a szülők nyújtották be az iskolaköl költségvetését.
[00:21:30]És az egyik képviselő azt mondta, hogy hát nem kellene két kirándulást, iskolai kirándulást szervezni.
[00:21:37]És akkor a szülői munkaközösség képviselője felszólalt, hogy hát a holnapi falkirk newsba hirdetésként megjelenik, hogy akkor a Johnson képviselő nem támogatja az iskola működését, két kézzel megszavazta.
[00:21:50]Hát most igen, ezek a kérdések, amit így említett, az azt gondolom h ezek is fölvetődnek, csak mondjuk a szülői értekezleteken egy-egy kérdésként, és aztán erreadott válaszként.
[00:22:01]Ez biztos.
[00:22:01]Tehát, hogy a használók legyenek a legfontosabbak, a gyerekek és a szülők legyenek a legfontosabbak, hogy a ők a gyerekek jól érezzék magukat és olyan feltételeket tudjanak teremteni.
[00:22:13]Természetesen más költségvetési állapot van egy skót iskolában, mint egy magyar iskolában, azt azért el kell ismerni.
[00:22:17]Na de hát ezt a mozgástelet kellene megteremteni ahhoz, hogy egy 21.
[00:22:22]századi iskolánk legyen.
[00:22:24]Be kell ismerni.
[00:22:24]Na de hát ezt a mozgástelet kellene megteremteni ahhoz, hogy egy 21.
[00:22:29]századi iskolánk legyen.
[00:22:31]Tanév végén is, de általában tanévkezdés kapcsán mindig központi téma, pedagógus létszám, rendre zajlik.
[00:22:40]ilyenkor egyfajta számháború, hogy van-e pedagógus hiány, ha van, akkor milyen mértékű, be kell-e állnia történetesen az egyébként énektanár Marika néninek mondjuk irodalomórát tartani, vagy miért nem lehet egyáltalán kémiaórát tartani?
[00:22:55]Mert mondjuk nincs kémiaszakos tanár a az iskolában, hogy látja, vagy nyilván vannak erre azért mérések vagy számadatok is.
[00:23:05]Jobban állunk most pedagógus létszámban.
[00:23:07]Pedagógus bérrendszer hozott változást.
[00:23:10]Ugye azt mondták, hogy most azért ö, hogy jelentősen három lépcsőben már emelkedettek a pedagógus bérek, azért azért érzékelhető változást hozott.
[00:23:19]Hát az egyértelműen, tehát a diplomás átlagkeresetek 54%-áról azért 79,6%-ra felzárkóztunk, az egy nagyon komoly.
[00:23:29]Tehát ez közel 70%-os béremelés volt.
[00:23:31]Ezt el kell ismerni.
[00:23:31]egy nagyon komoly volt.
[00:23:33]Ugye a kormány az Európai Uniónak azt az ígéretet tette, és ezt nagyjából tartotta is, hogy a pályakező fiataloknak magasabb fizetés, magasabb arányú emelkedést ad.
[00:23:41]Volt is ebből feszültség, mert nagyon rosszul oldotta meg a kormány, de ezt az ígéretét tartotta.
[00:23:50]Személy szerint én is azt hittem, hogy vonzóbb lesz a pálya.
[00:23:51]A most 780000 Ft körül van egy pályakezdőnek az alapfizetése.
[00:23:59]Ez már nem olyan rossz.
[00:23:59]Nem hangzik olyan rosszul.
[00:24:02]Igen.
[00:24:02]Tehát ez ez a a versenyszférához, a diplomás versenyszférához képest még mindig van lemaradás, de ez már egy kiindulási alapnak egész jól tekinthető.
[00:24:14]Ráadásul, hogyha valaki hátrányos helyzetű településre megy, ez még egy 20%-kal megemelkedik, tehát 850-900000 Ft-ot is elér bruttóba.
[00:24:21]Tehát ez ez egy elfogadható, de nem lett több fiatal.
[00:24:28]Ez engem is meglepett.
[00:24:28]megvom.
[00:24:30]Az az érdekes, bocsáss meg, csak zárójelbe teszem hozzá, hogyha hogyha megnézzük a a felvételi adatokat, felsőoktatási felvételi adatokat, akkor szerintem tavaly is, tavaly előtt is érzékelhető növekedés volt a pedagógus képzésre jelentkezők számában is.
[00:24:46]Jó, ezt bontsuk két részre.
[00:24:46]Az egyik része, akik a pedagógus képzésre jelentkeztek, a a nagyobb részt azok tették ki, akik másodhmad diplomát szereznek.
[00:24:55]Ühüm.
[00:24:55]Tehát ez egy 30% körüli értéket tesz ez a rövidített tanárképzéssel.
[00:25:00]És ezek azok a pedagógus kollégák, akik benne vannak a rendszerben, de mondjuk egy egyszakos történelemtanár volt, és akkor elküldték még, hogy akkor a földrajtból vagy kémiából hiány van, akkor azt a szakot még végezd el.
[00:25:17]Tehát ez egy rövidített tanárképzés.
[00:25:19]Tehát ez ez egy jó lépés volt, mert a humán erőforrásgazdálkodás egy racionális lépésnek tekinthető.
[00:25:25]Tehát ez adja a gerincét.
[00:25:29]Tehát ezek az emberek a a munkaerőpiacon, bocsánat a kifejezésért nem jelentettek friss vért, tehát ők ők nem újonnan lépnek be.
[00:25:36]A másik, ahol nagyon komoly emelkedés volt, az a gyógypedagógusok és a fejlesztőpedagógusok, meg az iskolapszichológusok, ott tényleg emelkedett nagyon nagy arányba, viszont ezek nem jelentek meg a munkaerőpiacon.
[00:25:52]ugyanis ma nagyjából egy órát ha megtartanak, akkor 7000 és 8000 Ft közötti túlórákat kapnak egy óra megtartásáért.
[00:26:03]Magánszférába elmennek, akkor ezért 25-300 Ft-ot egy óraért megkapnak.
[00:26:05]Tehát ez még mindig nem versenyképes kereset.
[00:26:12]E az egyik része.
[00:26:12]A másik része pedig a az eltén most az autizmus szakon, akik végeztek esti levelező tagozaton.
[00:26:17]Az információim szerint, ez nem hivatalosan megerősített információ, a most végzett kollégáknak a 80%-a azért ment, mert a saját gyermeke nem kapta meg a megfelelő ellátást az állami rendszerből, és a saját kezébe vette a gyermeke fejlesztését.
[00:26:38]Tehát több jogász volt, aki az autizmus szakon ment, mert a gyereke autista, súlyos autista, és akkor ő ő nem kapták meg azt a fejlesztést, és akkor saját maga elkezd a gyerek fejlesztésével foglalkozni, és akkor kisebb magánfejlesztéseket és fejlesztő helyiségeket nyitnak, és akkor más gyerekeket is befogadnak, és elkezdik a az egyéni fejlesztést.
[00:27:03]Tehát speciális helyzet.
[00:27:06]Igen, ez egy speciális helyzet, de ez is megjelent.
[00:27:08]És a másik, ami nagyon nagy problémát jelent, hogy négy évvel ezelőtt 2080 pont volt a felvételén a minimum ponthatár.
[00:27:16]Most ovónők képzébe és tanítónő képzébe 180 ponton is be lehetett jutni.
[00:27:23]Igen.
[00:27:23]Hát ezt sokan szóváltették egyébként.
[00:27:25]Ez nem a minőség rovás, vagy nem a a minőséget szolgálta ebből a szempontból.
[00:27:32]És hát ha ez a és hát ugye ha belegondolunk abba, hogy néhány évvel ezelőtt, ha én jól emlékszem, akkor volt egy felsőoktatási minimum ponthatár, ami alatt nem lehetett a 280 pont volt újra.
[00:27:42]Tehát ez a másik.
[00:27:42]És hát ugye most kezdődött meg ez a felfutás, azért egy 8500-asról mentünk fel 17000-re, tehát ennek még egy négy-öt év kell mi kifut.
[00:27:53]Ühüm.
[00:27:53]Tehát ez is egy meghatározó.
[00:27:53]De látszik az, hogy viszont a pályakezdő fiataloknak, akik az egyetemre beléptek, az elmúlt 20 év átlagát tekintve, tehát az első évet elkezdték, mikor a minősítő vizsgára vagy a az első két év után a pályán maradtak, ez az 1 ne4yede.
[00:28:13]Ühüm.
[00:28:14]Tehát nagyon nagy a lemorzsolódás menet közve.
[00:28:16]Ezen el kell gondolkodni.
[00:28:16]Az is biztos, hogy az égációnak nem az állompályája közé tartozik a pedagógus pálya, akik most lépnek ki a munkaerőpiacra, tehát ők nem a szívük csicske.
[00:28:30]A másik pedig az, hogy a tanárképzés nem is készíti fel őket megfelelően, és nagyon magas az első év után a pályáról elmenekülőknek a száma.
[00:28:39]Tehát ez is nagyon nagy gondot okoz.
[00:28:42]Azért emelkedett a pedagógusok száma ez tavaly 1600 fővel.
[00:28:47]Ez egy 1600-es létszámnál nem egy egetrengető összeg, de hát ez azt mutatja, hogy azért valamennyire emelkedett.
[00:28:56]Viszont azt is el kell mondani, hogy itt a pedagógus hiánynál mindig előjön.
[00:29:00]10000 nyugdíjas visszafoglalkoztatottunk van.
[00:29:03]Ez most munkaerőhiány, vagy akkor a feladatot el?
[00:29:09]Igen.
[00:29:09]Ugye egyébként is a pedagógus korfával azért vannak hát borítékolóhatóan gondok.
[00:29:13]Én azt az adatot találtam, hogy minden második pedagógus 50 év feletti, az általános iskolákban kétszer annyi a 60 év feletti pedagógus, mint amennyi a 30 év alatti.
[00:29:23]Hát ezek ugye azért borítékolják azt, hogy a következő években azért lehet, hogy tekintetben azért lesznek gondok.
[00:29:29]Hát lesznek gondok.
[00:29:32]Mert az az nem tartható fent, hogy 7-8 éves angoltanár van, vagy 75 éves óvónnéni van, vagy 75 éves matematika tanárnéni van.
[00:29:42]minden tiszteletem az övékké, hogy még bemelnek a gyerekekhez.
[00:29:47]De hát most bocsánat, azt csak zárójelbe teszem, hogy az is jó, hogy ez a nyugdíjas visszafoglalkoztatásnak a lehetősége megteremtődött, mert néhány évvel korábban ugye választani kellett, hogy vagy nyugdíj, vagy viszi.
[00:29:56]Akkor most gondoljunk bele, hogy ha most 10000 ember eltűnik a pedagógus pályáról, hát a működőképességgel az megrongy ebből a szempontból.
[00:30:05]És a másik része, hogy a pedagógus hiánynak tekinthető az, akik képesítés nélkül vannak a pályán, például egy labdarú edző testnevel is tanárként működik.
[00:30:14]A jogszabály egyébként engedni, akkor ez pedagógus ilyen vagy nem pedagógus ilyen?
[00:30:18]Tehát ezeket az alapvető kérdéseket vagy fogalmakat tisztázni kellene, hogy ezekre átlátható legyen.
[00:30:25]Szaktárgyaknál, egyes szaktárgyaknál vannak gondok.
[00:30:27]Ugye itt a természettudományos szaktárgyaknál, kémia, fizika, ezeket szokták emlegetni az elmúlt években, hogy nagyobb, ott van a legnagyobb, tehát abban nagyon komoly hiány van.
[00:30:35]Ott a kormánynak a Nemzeti Alaptanterv tekintetébe is lépni kell, mert ezzel a szaktárdi rendszerrel nem tudják fenntartani a az oktatásnak a megfelelő működését.
[00:30:46]Tehát de az alapvetés egyébként, hogy hogy egy adott szaktárgyat a szaktanár tanítson, vagy ez csak egy ilyen elméleti hát a jogszabály szerint igen, csak hát mikor nincs kémiatanár, akkor kitanítson.
[00:30:58]Tehát ez ez egy alapvető probléma.
[00:31:01]Tehát a a természettudományoknál ott ott biztos, hogy nagyon súlyos probléma van.
[00:31:05]Viszont ez nagyon csúnya szó, de túltermelési válságban a történelem meg magyar szakos tanárok, azok nem tudnak elhelyezkedni.
[00:31:13]Szegény bölcsészek.
[00:31:13]Igen.
[00:31:13]Mindig ide jutunk egy tehát ez ez is azért hozzátartozik az igazsághoz.
[00:31:17]regionális különbségek is azért érzékelhetők markánsan, mert azt gondolja az ember akár laikusként, hogy mondjuk egy fővárosi, belbudai kerület iskolájában lehet, hogy nincs akkora gond, nincs akkora pedagógus hiány, nem lehet arról beszélni és mondjuk egy szabolcsi kis település általános iskolájában meg hatványozottan.
[00:31:41]Nagyon meglepő Budapesten is nagyon komoly a munkaerőhiány.
[00:31:46]Ott a a nyugdíjasok amíg be tudják a lyukakat tömni, tehát azzal nincs különösebb gond.
[00:31:51]Meg akik frissen diplomáznak Pesten el tudnak helyezkedni.
[00:31:55]Valóban nagyon nagy gond van a hátrányos helyzetű településeken.
[00:32:00]Ez a Heves, Borsod, Szabolcs, Hajdú, Békésnek az északi része, vagy a Jászagykum, vagy a a Baranyának a déli része.
[00:32:08]Ezek ezek a neuralgikus pontok.
[00:32:10]annak ellenére pik hát ide ugye van plusz keret arra, hogyha valak plusz keret van a béreknél, tehát itt azért az 1 millió Ftot már megközelíti a pedagógusoknak a a bruttó keresete.
[00:32:20]Tehát ez hiába ösztönző, annyira nehéz mentálisan és a a az ott végzett munka, hogy az azt nagyon kevesen vállalják.
[00:32:32]tudunk olyan Nógrád megyei településről, ahol akkora nagyobb pedagógus hiány, hogy minden pedagógusnak tisztesség becsülettel kifizetik a túlóráját.
[00:32:46]Júniusban 250 túlórájuk betelt, tehát szeptembertől nem tudjuk, hogy hogy fogják kezdeni a mert hivatalosan nem lehet már 250 óránál nem lehet több túlórát kifizetni.
[00:32:56]Üüm, tehát ez is mutatja.
[00:32:57]És ott ott azért heti 32-34 órában tanítanak a kollégák.
[00:33:05]Ez egy irdatlan fizikálisan és és a a legsőossabb mentálisanm ez egy kegyetlen megterhelés.
[00:33:12]Csak hogy mondjak egy példát Romániában 18 órára most emelték fel 20 órára nálunk még 24 óra mindig van.
[00:33:20]Igen.
[00:33:21]Tehát ha az oktatási kormányzat a a pedagógus pályát még vonzóvá akarja tenni, látszik az, hogy csökken a a gyereklétszám, akkor itt az óraszámokat csökkenteni kell ahhoz, hogy a fiataloknak is segítség legyen.
[00:33:37]És a a mentális segítségnyújtás, a kiégése ellen ezek nagyon fontos lépések lesznek ahhoz, hogy meg tudjuk tartani a kollégákat.
[00:33:45]Említette az imént a csökkenő gyereklétszámot.
[00:33:47]És akkor hát hogyha megnézzük a demográfiai mutatókat, akkor hát ugye jóval kevesebb az iskolás korú gyerek.
[00:33:54]Én egy ilyen adatot találtam, hogy 2010-zel összevetve nagyjából most 200000-rel kevesebb az iskoláskorú gyerek.
[00:34:00]És hát azért a születésszámok sem igen javulnak.
[00:34:04]hogyha a demográfai modelleket előre vetítjük, akkor lehet, hogy még túl sok is lesz a pedagógus 5-10 év múlva, hogyha ilyen tendencia érvényesül a hát hát nagy valószínűsége a kormányzatnak azért is van ez a nyugdíjas visszafoglalkoztatottsága, hogy amikor hozzá kell nyúlni, akkor először tőlük fog megszabadulni.
[00:34:24]Ühüm.
[00:34:25]Tehát ha ha egyensúlyba tudják tartani ezt a rendszert, akkor a a csökkenő gyereklétszám mellett ezeket ezek megoldhatók.
[00:34:34]viszont ez nagyon komoly kihívás lesz, hogy azért érzékeljem, hogy hogy néhány adattal, hogy ez ez mekkora kihívást jelent.
[00:34:41]Tavaly 72000 gyerek született, tavaly előtt 77500.
[00:34:47]Erre az évre, ha a 70000 alá épphogy bemegyünk, de a 68000-es születés számot is csökken, tehát azt is vizionálják, és közben egy évfolyamra négy éveskortól 18 éves korig 110000 férőhelyre van tervezve az oktatási rendszer.
[00:35:05]Ez egy nagyon nagy kihívás lesz.
[00:35:05]Ez azt jelenti, hogy minden negyedik óvodai és iskolai meg középiskolai férőhely felesleges.
[00:35:14]Van olyan járásunk, ahol 55 gyerek született és van hat iskolájuk.
[00:35:23]Mi lesz ott a korv?
[00:35:24]És mi lesz?
[00:35:24]És ez járási szint.
[00:35:27]És azért olyan is van, hogy 71 néhány gyerek született a szent Gothárdi járásban, ahol nagyon jó adóerőképesség van.
[00:35:34]Tehát ott ott nincs az a szegénység, és ott is azért ott hét-nyolc iskola van a az óvodákról meg nem is beszélve.
[00:35:44]Ühüm.
[00:35:44]De hát a gazdasági erő szempontjából egy Tisza városi árásba idén 31%-kal kevesebb gyereket, illetve 31%-kal kevesebb gyerek született, mint amennyit első osztályban beírtak a Tiszaújvárosi járásba.
[00:36:01]Tehát ott azért az ipar felszívja ezeket.
[00:36:06]Tehát ezekre a kihívásokra nagyon rövid időn belül választ kell adni az oktatási kormányzatnak, hogy mit fog kezdeni ezzel a helyzettel, mert ez ránk fog omlani, ha ezekre nem fogunk választ adni.
[00:36:19]Ugye azért a szakszervezetünknek az az alapvető elvárása ebből a szempontból, hogy a a gyerekeknek az óraszáma, ha ha csökken, az egy nagyon fontos elmozdulás lesz, de akkor az osztályok létszámát is csökkenteni kell, az óvodák, az óvodai csoportok létszámát is csökkenteni kell.
[00:36:42]Nem engedhetjük meg, van olyan óvodai csoportunk ma Hajdú Bihar megyében, ahol 32 gyerek van egy csoportban.
[00:36:50]ezeket le kell vinni 20 főre.
[00:36:50]Üüm, és akkor a a jobb feltételekkel, jobb körülmények között nagyobb odafigyelésekkel ezekkel a gyerekekkel tudunk foglalkozni.
[00:36:58]Ugyanez vonatkozik az általános iskolás gyerekekre is, hogy a a maximált létszámot jóval lejjebb kell vinni.
[00:37:05]És ami nagyon fontos, jellemzően meg milyen osztálylétszámokbokkal lehet konzálni?
[00:37:10]Hát ez nagyon szélsőségesen osztik meg, mert vannak olyan oktatási intézmények, ahol nyolc gyerek van, de ez nagyon kevés.
[00:37:16]Ez egy 150-200 körüli egy osztályba, de vannak olyan iskolák, ahol 30-32 fővel is működnek.
[00:37:26]Tehát nagy egyébként az osztályétszámok olyan 22 fő környékén működnek.
[00:37:32]Ennyi az átlag osztálylétszám.
[00:37:34]Ez egyébként az európai nagyjából igen, csak itt a a nagyon nagy probléma az, hogy a a tanulási zavarral m sajátos nevelésigénnyel rendelkező tanulók száma az az elmúlt 10 évben megduplázódott.
[00:37:49]59000-ről 109000-re felnőtt, megugrott.
[00:37:54]Ezeknek a gyerekeknek a jelentős részét integráltan oktatják.
[00:37:58]Ezek a gyerekek a költségvetés szempontjából az iskolák működésénél kettőt érnek.
[00:38:02]viszont amikor az osztálylétszámot megállapítják, akkor egyetm tehát az lenne nagyon fontos, hogy akkor ezeket a gyerekeket is annyinak tekintsék az osztálylétszámok számításának, amennyit a a költségvetés szempontjából érnek, hogy nagyobb idő legyen, több energia legyen ezeknek a gyerekeknekkel való foglalkozáshoz.
[00:38:22]És ami nagyon fontos lesz mellé, hogy megfelelő létszámú nevelést és oktatás közvetlenül segítő kolléga kerüljön, mert a fin modell nem attól jó, hogy okosabbak az ottani pedagógusok, hanem attól jó, hogy a az elláttandó feladathoz, tehát három ilyen problémás gyerekhez egy pedagógiaz hozzárendelnek.
[00:38:47]Nálunk 250 tanulóhoz egy van.
[00:38:49]Ühüm.
[00:38:50]Tehát ez lenne egy nagyon fontos elmozdulás a kormányzat részéről.
[00:38:53]pedagógusok szakszervezete részéről.
[00:38:55]Ez egy nagyon lehet folyamatosan szóvá tett probléma, és már régóta szóvá tett probléma a nevelést oktatást közvetlenül segítő iskolai óvodói dolgozóknak a bére és illetve a bérrendezése.
[00:39:08]Ha én jól emlékszem, akkor a Tisza kormánynak volt egy olyan ígérete, hogy itt 25%-os béremelés fog megvalósulni.
[00:39:13]Ez orvosolná a gondokat?
[00:39:18]Ezzel elégedettek lennének?
[00:39:20]Nem lennénk elégedettek.
[00:39:20]az de egy megfelelő gesztusértékű lépésnek tudnánk tekinteni.
[00:39:28]Mi azt gondoljuk, hogy nagyjából a ugye most 265000 Ft-ot visz haza egy nevelésoktatás közvetlenül segítő, mondjuk az én lányom mellett dolgozó gyógypedagógia asszisztens, aki 60-70 kgós gyerekeket fektet fel az asztalra és tesz tisztába.
[00:39:49]Tehát ezeket a hát ez nagyon méltatlan.
[00:39:51]Igen, méltatlan.
[00:39:52]Tehát azért 265000 Ft.
[00:39:52]És ezekben benne vannak a rendszergazdák, az iskolai adminisztrátorok, benne vannak a a azok a pénzügyesek, akik a a az iskolában még ott maradtak, vagy az óvodáknál ott dolgoznak.
[00:40:05]Az iskolatitkároktól kezdve minden tárgyalnak, vagy tárgyaltak ez erről már az újoktatási kormányzattal?
[00:40:12]Tehát, hogy ez ugye nagyon fontos kérdés a a pedagógusok szakszervezete szá.
[00:40:16]jeleztük, és nem csak azt jeleztük, hogy ezeket a nevelésoktatás közvetlenül segítőket, hanem a technikai alkalmazottakat is, mert ők meg a minimál béren vannak alkalmazva, tehát az az meg még még súlyosabb helyzet.
[00:40:28]jeleztük az oktatási kormányzatnak viszont semmilyen választ nem kaptunk és hát ez nagyon elkeserítő, mert már volt arról szó, hogy szeptemberben megkapják, mikor a választási kampány volt.
[00:40:40]Most arról van szó talán, hogy van, hogy január 1jén viszont egyre többször azt halljuk kormányzati tényezőktől is, hogy nincs rá fedezet és nem is tudják megadni.
[00:40:52]viszont lehet ebből valami élesebb helyzet, mert korábban azt mondta itt az infórádióban, hogy jelenleg ugyan nem lehet strikehelyzetről beszélni, meg nincs strikehelyzet, meg van egy megállapodás a az oktatási kormányzattal meg a kormánnyal, de ha rövid időn belül ezen a téren nem jön valami pozitív változás vagy intézkedés, akkor bizony bekövetkezhet egy Igen, de ez nekünk egy ugye szakszervezetként bizonyos fokozatosságokat be kell tartani.
[00:41:16]Tehát először akciókat kell hirdetnünk, le kell ülnünk folytatni a tárgyalást, és itt már nem csak az oktatási kormányzattal, hanem a pénzügyi kormányzattal, mert a költségvetés, tehát nem nem az oktatási kormányzat fogja eldönteni azt, hogy mekkora forrás van, hanem a pénzügyi kormányzat részéről kell erre egy elmozgulást.
[00:41:40]Tehát akciókat akarunk szervezni, ha nem fog az akcióra megfelelő válasz érkezni a kormánynak, nem kezdődik el a tárgyalás, akkor meg kell kezdenünk a a stáj hangulat felmérését, és utána ha minden eszköz és a a jövő évi költségvetés elkészítésén nem látjuk, akkor nincs más, de ez kifejezetten ezen a területen dolgozók helyzetéhez kapcsolódóan.
[00:42:01]Így van.
[00:42:04]Hát itt a a szolidaritást a pedagógus kollégáktól is azért most ez azért is érdekes, mer azzal kezdtük a mostani beszélgetést, hogy augusztusban módosították több ponton a köznevelési törvényt és például a szájkohoz való jogot is újra szabályozták.
[00:42:22]Mi mi változott most ezzel?
[00:42:22]Hát a strikehoz való jog annyi, hogy idáig az volt, hogy a tanítási órák 50%-át meg kellett tartani.
[00:42:31]Ez az a még elégséges szá ez a még elégséges szolgálat.
[00:42:32]Európában egyedüli volt egyébként ez a megszorítás, tehát sehol nem volt ilyen típusú megszorítás, illetve a végzős érettségiző vagy nyolcadik osztályos tanulóknak pedig minden tanítási órát meg kellett tartani.
[00:42:44]A most annyiban változott a helyzet, hogy a még elégséges szolgáltatásba a az érettségiző diákoknak kell megtartanunk az utolsó 90 napba a az összes tanítási órákat.
[00:42:59]Tehát tulajdonképpen szabad strikejogunk.
[00:43:02]január 31-éig van, utána a kötött pályán mozgunk.
[00:43:06]Ebből a szempontból mi azt szerettük volna, hogy a 2010 vagy 2020 előtti állapotba térnénk vissza, ahol a munkáltató és a strájot szervezők megállapodás kényszerhez vannak kötve a még elégséges szolgáltatásban, hisz a strák törvény az oktatást nem sorolja a népgazdaságilag meghatározó ágazathoz.
[00:43:30]Ugye itt az energiaszektor, a közműszolgáltatás, az egészségügy meg a szociális szféra tartozik ebbe.
[00:43:35]Tehát ebbe a kategóriába nem tartozik, mégis ebbe beleszorították a az oktatást az előző kormány, és ebből egy egy pici részt meghagyott a a az oktatási kormányzat, illetve hát a a kormány, nem is az oktatási kormányzat.
[00:43:51]Mostanában, minthogyha kevesebbet lehetne hallani, ugye nagyon sok változásról beszéltünk mi is, és nagyon sok változás jön a az oktatás területén, tehát itt ilyen fenntartói viszonylatokban főként, de kevesebb szó esik talán a nemzeti alaptantervről, pedig a az elmúlt években azért ez központi kérdés volt, hogy hozzá kellene nyúlni talán alapjaiban is a nemzeti alaptantervhez.
[00:44:13]Tavaly év végén volt egy 50 pontos javaslatcsomagja a pedagógusok szakszervezetének, és ebben úgy emlékszem, hogy jelezték, hogy valóban szükséges lenne a a Nemzeti Alaptantervnak a felülvizsgálata egy modernebb tantervi szabályozás révén.
[00:44:31]Ezt továbbra is így látják, vagy így gondolják?
[00:44:34]Egyértelműen így látjuk.
[00:44:34]egyébként a a kormányzatnak bizonyos elképzelései azért találkoztak a mi elképzeléseinkkel, tehát a tartalmi mennyiséget drasztikusan csökkenteni kell különösen alsó tagozatba.
[00:44:45]Az arra ugye most is van egy 14 pontos javasl Igen.
[00:44:49]Tehát, hogy ott az alapkészségek megerősítése tudjanak meg kerüljenek és a a lehető legkevesebb kötelezően elsajtítanó tananyagot.
[00:45:01]Azok a gyerekek, akiknek nehezebb a felzárkózása, családi háttér következtében, ott akkor nagyobb mozgásterük legyen.
[00:45:07]Akik meg tehetségesek, azok pedig száguldani tudjanak.
[00:45:11]Nem szabad abba a hibába beleesni, amibe az előző kormány beleesett, hogy az elit a felső középosztály gyerekeihez készítették a tantervet, és az alsó leszakadott társadalmi érteekhez tartozó gyerekek meg nem tudták teljesíteni.
[00:45:29]Ennek az lett a következménye iskolai kudarcuk lett.
[00:45:31]A kudarcok következtékben meg flusszáltak lettek és növekedett a az iskolába elkövetett erőszakos eseteknek a száma.
[00:45:38]Tehát ez ide vezet egyébként az egész rendszer, tehát egy sokkal nagyobb mozgás kell, és nem lehet elvárni, bocsánat, egy rózsadombi elitiskolába bekerülő gyereknek, meg az ENCI hátrányos helyzetű iskolába tanuló gyerekek között, hogy ugyanazzal a tempóval és ugyanazokkal a lépésekkel haladjanak.
[00:46:00]Köszönöm szépen a beszélgetést.
[00:46:00]Az elmúlt órában Totyik Tamás, a pedagógusok szakszervezetének elnöke volt a vendégünk itt az Arénában.
[00:46:08]Köszönöm, hogy eljött hozzánk.
[00:46:10]Az Aréna távközlési partnere a Van Magyarország.