Az iskolával együtt jönnek a vírusok? Rusvai Miklós, Inforádió, Aréna

[00:00:00]Aréna Magyarország egyik legtöbbet idézett rádió műsora.

[00:00:02]Várja önt a stúdióban.

[00:00:06]Rusvai Miklós víruskutató.

[00:00:11]Az Aréna távközlési partnere a Van Magyarország.

[00:00:16]Segítse ön is munkánkat azzal, hogy feliratkozik csatornánkra.

[00:00:20]Örülök, hogy elfogadtál a meghívást.

[00:00:20]Jó napot kívánok.

[00:00:21]Köszönöm szépen.

[00:00:23]Észak-macedóniában és Hollandiában halálos áldozatokat is követelt a nyugatnélusi láz, amelynek a vírusát Szerbiában, Horvátországban is kimutatták és megbetegedéseket okozott.

[00:00:35]Én nem tudtam, hogy ez hogy terjedt el Európában, de a beszélgetésünk előtt mutatott nekem erről egy videót, egy folyamatábrát.

[00:00:43]Tőlünk indult el, és tőlünk fertőzte meg egész Európát.

[00:00:46]A jelenlegi adatok szerint igen.

[00:00:49]Itt szeretném hangsúlyozni, vélhetőleg ez a videó bemutatásra kerül majd a műsorban.

[00:00:58]Tehát szeretném hangsúlyozni, hogy ez az NNGK-ban működő egyik kutatócsoport Nagyan Anna és munkatársainak a hatékony közreműködésével jött létre.

[00:01:08]De Magyarország nyugatnélusi víruskutatásban, ha úgy mondhatom, nagy hatalom.

[00:01:15]És 2002-ben az első európai kimutatása a most is jelenlévő törzseknek.

[00:01:21]Bakonyi Tamás egy állatorvosfirológus nevéhez fűződik, aki most az Európai betegségmegelőzési központban dolgozik az ECDC-ben, és pont a nyugatnérusi vírussal kapcsolatos munkái révén is került ott ebbe a pozícióba, hogy tulajdonképpen az egész európai fertőző betegségekkel kapcsolatos védekezést ott annak az irányításában ö részt vesz ennek a munkának.

[00:01:54]Ö nagyon nais munkatársai orvosi vonalon végezték ezeket a kutatásokat.

[00:01:59]És igen, a jelenlegi genetikai úgynevezett retrospektív, tehát visszamenőleges vizsgálatok alapján innen Magyarországról indult ez a kettes genetikai vonalhoz tartozó, úgynevezett Linic 2-es nyugatnérsi vírusnak a terjedése.

[00:02:20]Ühüm.

[00:02:20]Hogy került ide hozzánk?

[00:02:23]A nyugatníusi vírus hordozói vándormadarak is lehetnek, de általában madarakban él túl a vírus, és azok az elsődleges gazdái, és a madarakról szúnyogok viszik át időnként emberre, lovakra, házimadarakra, uhokra, különböző fogékony fajokra, amik azonban mind zsákutcának tekinthetők, tehát ők nem képesek tovább adni a fertőzést, ha rajtuk érdősködik egy szúnyog, az ő vérükben nincs annyi vírus, hogy aztán másik emberre is tovább adják, és főleg nem terjed emberről emberre, lóról lóra.

[00:03:05]Tehát ezek a fajok zsákutcának tekinthetők.

[00:03:08]Hogyha a videóban bemutatott terjedési területeket, azok egymás utáni megjelenését nézem, akkor azt azt kell feltételeznem, hogy azokat madarak vitték olyan messzire.

[00:03:20]Modorok, illetve szűkebb körben pedig szúnyogok.

[00:03:23]Tehát ne felejtsük el, a szél az a szúnyogokat akár több tucat kilométerre, 80- 100 km-re is elhúcolhatja, de igen, alapvetően madarak között terjed, és hát ilyen kisebb ugrásokkal szé, mint egy molrágás, úgy szépen szétterjed az a megtelepedési hely környékén.

[00:03:45]Ühüm.

[00:03:45]védőoltás, gyógyszer, bármilyen megelőzési gyógyítási mód van-e nyugatnélusi láz ellen, vagy nincs lovakban igen, emberben nincs.

[00:03:53]Tehát a lovak részére van vakcina, ne felejtsük el, hogy lóban gyakoribbak a súlyos tünetben megnyilvánuló nyugatnélusi esetek.

[00:04:06]Tehát a lótartóknak ez adott esetben érzékeny.

[00:04:09]Egy több milliós értékű állat lehet adott esetben.

[00:04:12]Tehát ők ő náluk van vakcina, embernél nincs.

[00:04:19]Mindez ideig nem jelentkezett olyan számban, és nem jelentkezett olyan súlyossággal, hogy a vakcinagyártóknak megérje vakcinát kifejleszteni ezel a betegség ellen.

[00:04:31]Emberi vonatkozásban sokkal szigorúbbak ugye a követelmények.

[00:04:37]emberi vakcinák esetében, mint állatvakcinák esetében.

[00:04:38]Ló szúnyogcsípés után betegszik meg.

[00:04:43]Igen.

[00:04:44]Tehát megcsípi azt a hatalmas állatot, egy icri picili szúnyog és egy még icri piciirribb vírus fogja megölni.

[00:04:50]Ez e ez egy ilyen játék.

[00:04:53]Meg is öli.

[00:04:53]Olyan súlyos meg meg emberben is 10%, mondjuk úgy, hogy 5 és 10% között van a halálozás.

[00:05:01]Üm a magyarázata ennek a nagyon súlyos következménynek?

[00:05:04]Mit csinál ez a pici vírus?

[00:05:07]Agyvelő gyulladást idéz elő.

[00:05:07]Tehát az agyvelő gyulladás az, ami végzetes, kimenetelő.

[00:05:14]Vannak enyhéb tünetekben megnyilvánuló lefolyású esetek is, de a végzetes kimenelő kimenetelőek azok mindig az agyvelő gyulladás következtében alakulnak ki.

[00:05:29]Lónál, embernél, mindenkinél az agyélőgyulladás csinálja végzetes tünetet.

[00:05:33]Igen, igen.

[00:05:33]Ez a vírus egyébként közeli rokona a talán szélesebb körben ismert kullancsencefalisznek, tehát a kullancsok által terjesztett agyvegylőgyulladásnak, ugye azt nem szúnyok, hanem kullancsközvetíti, de hát egy ismert áldozatá túlélte Demon Spartcsarolta, ugye világbajnok tájfutónőnk, egy rendkívül erőteljes sportos, testalkatú fiatal nő, és ebben veszítette el a mozgásképességét, legalábbis időlegesen.

[00:06:05]Aztán utána remekül visszanyerte, sőt egy egész országnak megmutatta, hogy hogy kell ezt csinálni.

[00:06:10]És nagyon szurkoltunk neki.

[00:06:10]Igen.

[00:06:12]Mitől függ az, hogy kit vagy milyen állatot mennyire betegít meg?

[00:06:14]Van, akit jobban, van akit kevésbé, vagy mindenkit ugyanúgy meg fog betegíteni?

[00:06:23]Egyrészt függ a vírusadagtól, tehát hogy mennyi megy be, de alapvetően mégis azt kell mondanom, hogy a genetikától, tehát szerencse kérdése is.

[00:06:32]Igen, mert az, hogy a mi genetikánk éppen úgy kódolja-e a sejtjeinket, hogy képesek jobban ellenállni a vírusfertőzésnek, vagy csak kevésbé, ez szerencse kérdése.

[00:06:46]De ugyanígy van a covid, ugyanígy van az influenza és bármely más vírusfertőzés, sok esetben baktériumfertőzések esetében is vannak olyan genetikailag örökölt mintázatok, ezt hívjuk ugye öröklött immunitásnak, amik rezisensébbé tesznek egyik embert jobban, mint a másikat.

[00:07:10]Ezért van az, hogy teljesen változott az is.

[00:07:13]Csak egy azért mondok ismertebb példát, mert ez talán a hallgatók körében személyes tapasztalat, családi tapasztalat alapján is jobban ismert.

[00:07:21]A covidban is ugyanaz a családban volt, aki megbetegedett, volt, aki nem, és volt, aki belehalt.

[00:07:30]Tehát a genetikánk, ami egyedi, az határozza meg.

[00:07:36]Ha csak lóban van vakcina, akkor hogyan kell felkészülni egy esetleges magyarországi nagyobb arányú terjedésre?

[00:07:45]Minden lovat vakcinázni kell?

[00:07:48]Nem.

[00:07:49]Általában.

[00:07:49]Tehát mivel nagyon gyakori a tünetmentes fertőzés, tehát a szúnyog megcsípte a lovat, 80%-ban nem mutat tüneteket.

[00:07:58]Emberben ez 90%, nem is vesszük észre, hogy beteg, nem lázas, nem vágyat, nem étváytalan.

[00:08:06]teljesen tünetmentesen átesik.

[00:08:06]A az ilyen lovak viszont védettséget szereznek, tehát őnekik fölösleges az oltás.

[00:08:16]Ezért általában mivel nem olcsó a vakcina, tehát több 10000 Ft-ba kerül a vakcina a lovak részére.

[00:08:25]Ezért a lótulajdonosnak mindig azt mondjuk, hogy előbb teszteltesse a lovat.

[00:08:30]Ha pozitív, tehát hogyha védett, akkor nincs szüksége vakcinára.

[00:08:33]Ha nem védett, akkor pedig igen.

[00:08:36]Ühüm.

[00:08:38]Ha egy állományban megjelenik, mondjuk egy egy ménesben, akkor és val van egy pozitív teszt példány, akkor mindenki mást vakcinázni kell, vagy először le kell tesztelni mindenki mást, és ha mindenki védett, akkor nem kell.

[00:08:50]Ha van, aki nem védett, akkor kell.

[00:08:52]Tehát ilyenkor darabról darabra végig kell menni az egész ménesen.

[00:08:57]Sajnos, sajnos ez egyedi.

[00:08:57]Igen.

[00:08:57]Tehát ahol ahol van pozitív állat, ott nagy valószínűséggel lesz több is, hiszen a szúnyog az nagy valószínűséggel nem csak egyet szúrt meg.

[00:09:08]És akkor azokat, akik védettek, azokat nem kell oltani.

[00:09:13]Nagy valószínűséggel.

[00:09:16]Sokkal nagyobb, mint a szúnyog.

[00:09:17]szúnyogokat nem lehet megnézni, leszedni a levegőből és megnézni, hogy van-e benne valami nyoma ennek a vírusnak, hogy ezt ezt is hát persze.

[00:09:24]És ezt ezt csináljuk is rendszeresen.

[00:09:26]Tehát a szúnyogok tesztelése az folyik, és főleg télel, amikor átterelnek.

[00:09:33]Tehát ugye egyik évről a másikra a szúnyogokban is áttelel a vírus.

[00:09:39]Nem csak a madarak hurcolják minden madárvonuláskor oda-vissza, hanem a szúnyogokban is áttelhet, és ezért van az, hogy enyhébb telek után általában hamarabb kezdődik a szezonja a vírusnak, mert ez ugye éppen egy szezonális betegség általában az év 25.

[00:10:01]hetében, tehát valamikor májusban szokott kezdődni és november elején befejeződik.

[00:10:06]legtávolabb álljon tőlem a pánikkeltés legkisebb szándéka is, de azt lehet pontosan tudni, hogy melyik fajta szúnyog terjeszti ezt a vírust.

[00:10:16]Éppen most van a Balatonnál szokott lenni minden évben árvaszúnyograjzás, amikor azt látják, hogy tömegével, de akkor abban nem, tehát nem kell menekülni elő nem, mert nem csíp.

[00:10:24]Tehát az árvaszúnyog attól árva, hogy ő nem szív vért, tehát ő biztos, hogy nem átvivője ennek a vírusnak.

[00:10:35]Csak az, amelyik csíp, a csípőszúnyog.

[00:10:35]Ö ö körülbelül, ha jól emlékszem, 37 faja honos Magyarországon a szúnyogoknak.

[00:10:45]Több faj van, ami képes át vinni.

[00:10:48]Ezek ugye az úgynevezett édesz és anofelesz fajba vagy génuszba tartozó szúnyogok, de tucatnál is több, amiből kimutatták.

[00:11:02]Tehát tudjuk, hogy legalább egy tucatnyi vírusátvivő szúnyog van.

[00:11:09]Ühüm.

[00:11:09]De azt akkor ökölszabályként fölejegyezhetem magamnak, hogy attól a szúnyogtól kell tartani nyugatílusi láz szempontjából, amelyik képes csípni, amelyik nem képes csípni, azt akár meg is ehetem.

[00:11:19]Arra van.

[00:11:21]Hát igen, ez így van.

[00:11:21]De ugye más szúnyok terjesztette betegségekre is érvényes ugyanez.

[00:11:26]Tehát a maláriától kezdve a csikungunyalázig mindegyiket csak a csípőszúnyogok terjesztik.

[00:11:34]Emberről emberre nyugatinusi Láz nem terjed.

[00:11:37]Ez 100% transzfúzió, tehát véradás.

[00:11:42]Ö és ezért van az, hogy a az ECDC, tehát ez az említett mesterségmelőzési központ régiókra lebontva közli, hogy hol milyen országrész fertőzött, mert az ottani véradócentrumok figyelmeztetést kapnak, hogy itt fertőzött embert detektáltak.

[00:12:06]Tehát következésképpen a véradásnál külön tesztelni kell a véradókat.

[00:12:12]hogy vajon a vérük nem tartalmaz-e nyugatnir vírust, mert vérrel át vagy transzplantációval, de ezek ezeket a a szerveket is tesztelik a nyugatnilusira, meg még egy csomó más betegségre is.

[00:12:30]De kibírják a kórokozók a vérkészítmény elkészítési folyamatát.

[00:12:33]Azért nagyon sok mindenen átmegy az a vérkészítmény, amíg abból a végén egy tasak lesz.

[00:12:40]Ez igaz, de a vérsejt az sokkal érzékenyebb, mint a vírus.

[00:12:44]Tehát hamarabb pusztul el a vés.

[00:12:46]Tehát akkor már akkor már nem lenne használható arra a célra, amire használni szeretnénk.

[00:12:50]Üüm.

[00:12:52]Maláriás és majomhimlős beteget is azonosítottak Magyarországon.

[00:12:54]Ezek elszórt eseteknek számítanak, vagy szaporodásuk várható?

[00:13:00]Hogy kell kezelni ezt a két?

[00:13:03]Ezek importált eseteknek számítanak.

[00:13:06]Tehát azoktól a fertőző betegségektől félünk, amik úgynevezett autochton esetek.

[00:13:11]Tehát hazai terepen fertőződik az illető.

[00:13:14]Sem a malária, sem a majomhimlő autohton esetként most a malária biztos, hogy nem.

[00:13:25]A legjobb tudalmásom szerint az idei évben kimutatott majomhimlős esetek sem autochtonok, de azok előfordulhatnak.

[00:13:36]A majomhimlő előfordulhat autoon esetként is.

[00:13:42]De van még értelme autoon eseteket elkülöníteni, amikor oda utazok, ha elegendő pénzem van, ahova akarok.

[00:13:47]Egy hónap alatt be tudom járni egész Európát a mocsárvidéktől kezdve a legszárazabb területekig.

[00:13:55]Hozhatok bárhonnan bármit, hanem ha nincsen szerencsém.

[00:13:58]És akkor én terjesztő leszek.

[00:14:03]Hát ez attól függ, tehát nem zárható ki, hogyha megvan az adott vírusnak a fennmaradási lehetősége.

[00:14:14]Tehát például az ebolának azért nincs meg, hazajöhet valaki, ne felejtsük el, egészségügyi dolgozók, szerzetesek jelenleg is dolgoznak Afrikának a fertőzött területén Magyarországról is.

[00:14:32]Pestközelben az ottani betegekkel.

[00:14:34]Így van.

[00:14:34]Hazajöhetnek és nem kizárt, hogy megbetegszenek.

[00:14:37]Sőt, ha megbetegszenek, biztos, hogy haza is hozzák őket, mert itthon jobb ellátásban részesülnek, mint ott helyben.

[00:14:44]Tehát az összes eddigi európai, észak-amerikai, vegyük úgy, hogy fejlett országba tartozó állampolgárt, ha fertőződött Közép-Afrikában, hazavitték, vagy olyan helyre, ahol megfelelő kezelést kap, mert a túlélési esélyei sokkal jobbak.

[00:15:08]Ez Magyarország esetében is így van.

[00:15:10]Tehát ha igen, ha valaki megfertőződik, akkor hazahozzánk, de nem fogja tudni terjeszteni nagy valószínűséggel, mert egy mások a szokásaink, tehát nem úgy bánunk a betegekkel szigorúan elkülönítve vannak.

[00:15:23]A ö hordozó denevérfajok nincsenek itt, amik ma Afrikában, ott Közép-Afrikában folyamatosan fenntartják a vírusfertőzést, és akiktől időlegesen az emberek fertőződnek.

[00:15:38]Tehát azért nem hallunk négy, öt hat évig az eboláról, mert akkor éppen emberekben nagy valószínűséggel nem fordul elő, csak a dzsungelben.

[00:15:48]És amikor az első ember fertőződik, onnantól kezdve terjed aztán emberről emberrel.

[00:15:54]Itt ennek a feltételei nem adottak.

[00:15:56]Ö, a mi kelet-közép-európai szervezetünk, ez a genetikáról beszélgettünk az előbb, ez automatikusan védtelen az egzotikus betegségekkel szemben, mondjuk, vagy mindenki védtelen, mert hát ha védettek volnának Afrikában, akkor túlélnék, de hát egy csomóan meghalnak.

[00:16:17]Megint csak ez az a beteg, tehát attól függ, megint milyen betegség.

[00:16:19]Tehát például az ebolánál a genetikai védettség, tehát ez az úgynevezett öröklött immunválasz, ez kevésbé hatékony.

[00:16:29]Tehát ott is van szerepe, meg van a hívnél is.

[00:16:33]Tehát például már az AIDS esetében kimutatót, hogy vannak elsősorban Afrikában rezisztens genetikai mintázatok.

[00:16:43]Tehát annak ellenére, hogy egy általánosan rette betegség, ott már vannak olyanok, akik nem betegszenek meg benne.

[00:16:51]Túlélték, tudtak gyermeket nemzeni és a gyermekben megmaradt valamennyi a védettségben.

[00:16:57]Így van.

[00:16:57]Így van.

[00:16:57]Így van.

[00:16:57]Tehát a genetikája olyan az illetőnek, hogy rezisztensebb.

[00:17:02]Mondjuk az sem 100%, de nagyobb valószínűsége.

[00:17:05]Csak mondok egy másik példát.

[00:17:07]Ugye az első nagy pestis járvány Európában ö a középkorban ugye az 1 300-1400-as években kirostálta a lakosságot.

[00:17:24]Az életerős emberek közül is meghaltak azok, akik nem megfelelő genetikai mintázatúak voltak.

[00:17:32]Hunyadi Jánostól Kapisztrán Jánoson keresztül olyanok, akik ugye bizonyították, hogy erejük teljében vannak, de ennek ellenére meghaltak sokan.

[00:17:46]És utána a temetői vizsgálatok kimutatják, hogy egy pestis rezisztencia gén kezdett el terjedni Európában, ami ugyan nem jelentette, hogy az illető 100%-osan védett, de nagyobb valószínűséggel védett.

[00:18:00]És ezért van az, hogy a Pest is az egyre ritkább lett, és egyre kevesebb áldozatot szedett, mert egyre jobban terjedt a populációban a rezisztenciagén.

[00:18:10]A bundibyó vírust, azt tényleg így kell mondani, mert az elején itt mosolyogtunk ezen, hogy lehet egy rossz dolognak ilyen vicces neve.

[00:18:17]Ez a rendes elnevezése.

[00:18:21]Ez a rendes elnevezése, mert ez egy ez egy településnév Afrikában.

[00:18:26]Tehát bocsánat, de vannak has a hantavírus is ugye bocsánat, de hát ugye nem tehetünk róla.

[00:18:34]Ez meg a Hantán folyó Koreában ugye ott mutatták ki először és a hantavírus elnevezés is magyar fülnek egy kicsit vicces, de hát ezzel ezzel meg kell barátkoznunk.

[00:18:49]Ami most terjed bundibogyó vírus.

[00:18:49]Ez valami másnak a mutációja?

[00:18:52]Ez egy törzs, ennek története van, vagy ez valami teljesen új dolog?

[00:19:01]97-ben mutatták ki először, hogy mikor indult, azt nem tudjuk, de az ebola vírusnak öt alapvető variánsa van.

[00:19:11]Ezek közül van ami teljesen ártalmatlan, például a restzton vírus, és van három, ami ölyosabb vagy kevésbé súlyos megbetegedést idéz elő emberben.

[00:19:24]Ez ugye a Zahire változat, ami ellen már van vakcina is, és 14-15-ben okozott nagyjárványt ugyanebben a régióban a középfrikai demok vagy kongói demokratikus köztársaságban van a bundogyó és van a szudáni változat.

[00:19:46]Ezek közül a bundi bogyó okozza a legnagyobb halálozást.

[00:19:50]A Zahire az valamivel kevesebbet, és a szodán az még kevesebbet.

[00:19:57]A bundibogyú halálozási képessége ez saját magában rejlik, vagy a helyi kezelési módszerek elégtelenségében, relatív elégtelenségében mondjuk Nyugat-Európához képest?

[00:20:11]Sajnos azt kell mondanom, hogy a helyi viszonyok függvénye nagyon sok esetben ezek az emberek többszörösen fertőződnek.

[00:20:20]Tehát nem csak ez a vírus fertőzi őüket, hanem hivfertőzöttek is.

[00:20:26]Tehát eleve hiányos az immunrendszerük, vagy maláriával fertőzöttek, éhező emberekről van szó.

[00:20:31]Tehát ez a nagyon magas halálozási arány, ez elsősorban a helyi körülményeknek és egyéb társfertőzésnek, illetve a leromlott kondíciónak a következménye.

[00:20:42]És ezért van az, hogyha a fejlett országbeli ember fertőződik ott, akkor azonnal kiemelik abból a környezetből, mert sokkal nagyobb a túlélési esélye Európában, Észak-Amerikában, mint ott helyben.

[00:20:58]Üüm kell Európában, Észak-Amerikában speciális intézkedéseket hozni az utazási, különösen a nyári utazási szokásainkra a figyelemmel, hogyha hozunk, akkor legyen nagyobb ellátórendszer, nagyobb járványügy, nagyobb fertőzőosztály kialakítva.

[00:21:11]vagy ezek ehhez képest elszórtabb esetek, vagy nem megyünk annyira jelenleg elszórtak.

[00:21:18]Tehát azt kell, hogy mondjam, hogy a jelenlegi feltételek szerintem elegendőek, de Szlávik Jánost kell megkérdezni, ő biztos azt mondja rögtön, hogy alulfinanszírozott ez a része az egészségügynek, és rendkívül nagy arányú befektetés kellene ahhoz, hogy ennek a kihívásnak adott esetben megfeleljünk.

[00:21:42]Minden főorvos ugyanezt mondja a saját területén, mert ő látja persze, hát igen, igen, igen.

[00:21:45]És biztos vagyok benne, hogy a pénznek ott is lenne helye.

[00:21:49]Egyelőre egy Magyarországon egyelőre eddig nem történt olyan fatális eset, ami az ellátatlanság következménye lett volna.

[00:22:00]Nehéz kezelni ezeket a az eseteket, például a bundogy eseteket.

[00:22:03]Tehát nagyon más tüneteket csinál egy emberben, hogyha áthozzák egy fejlettrendszerben, akkor az gyorsan kezelhető.

[00:22:13]Nem, nem, nem, nem, nem.

[00:22:13]Kezelni is nehéz, a gyógyulási esélyek is.

[00:22:16]Tehát az az akkor az ember azt mondja, hogy jó, ott 80% a halálozási árány, nálunk meg 30.

[00:22:27]Azért az se alacsony.

[00:22:27]Igen.

[00:22:29]Tehát a azt kell, hogy mondjam, a kezelés az nem különbözik, a kezelés minősége különbözik.

[00:22:37]Ö az adott esetben az úgynevezett palliatív, tehát a kisegítőterápia, a folyadékpótlás, a vérkészítmények adása, az egyéb dolgok azok, amik itt nálunk magasabb színvonalúak adott esetben.

[00:22:51]Az mitől függ, hogy milyen fertőzés ellen próbálnak kifejleszteni valamilyen vakcinát pénztől, attól elsősorban.

[00:22:59]Tehát ha úgy úgy látják, hogy megéri, akkor megcsinálják.

[00:23:01]Lehet, hogy egy lóállományra hamalap fognak fejleszteni, mint az emberek, mert azoni derbin el kell indulni.

[00:23:08]Igen.

[00:23:08]Számos olyan számos olyan fertőző betegség van, ami emberre is, lóra is veszélyes.

[00:23:13]Most bármelyik állatfajt mondhattam volna, de állatokban is előfordul.

[00:23:18]Állatvakcina van, embervakcina nincs.

[00:23:21]Elsősorban valóban.

[00:23:23]Tehát ezt nagyon nehezen fogadják el az emberek, de kérem fogadják el, hogy ha van, ha elfogadjuk azt, hogy a profit működteti a halálipart, a fegyvergyártást, a kémkedést, az akármit, a profitnak kell irányítania az egészségipart is.

[00:23:41]Tehát ezt erkölcstennek érezzük, hogy micsoda dolog az, hogy profitot akar a vakcinagyártó a terméke után, de a géppuskagyártónál ezt elfogadjuk.

[00:23:55]Tehát sajnos azt kell, hogy mondjam, aki befektet egy bizonyos területbe, és örüljünk, hogy van ember, aki befektet az egészségügybe, meg az egészségiparba, tehát ne próbáljuk még plusz lelkiismereti teherrel megnyomni, ha már egyszer erre az alacsonyabb profitrátájú területre befektetett, mikor sokkal jobban a szexiparba, vagy a fegyvergyártásba, vagy bármibe, sok a kábítószer kereskedelemben sokkal hamarabb megtalálná ugyanannak a befektetésnek a profitját.

[00:24:30]És ráadásul a konyhába otthon nem tudunk vakcinát előállítani, mert ahhoz nagyon sok pénz kell.

[00:24:34]Ezért csinálják azok, akik egyébként befektetnek.

[00:24:38]Így van.

[00:24:38]És ezért viszonylag hosszú ideig tart.

[00:24:41]A WHO augusztus 25-én bejelentette, hogy továbbra is nemzetközi jelentőségi közegészségügyi vészhelyzetnek tekinthető a járványos gyermekbénulást okozó polióvírus terjedése.

[00:24:50]Ezt nem pusztítottuk el.

[00:24:53]Vég emlékszem gyerekkoromban az én gyermekorvosom is polió túlélő volt.

[00:25:00]Igen.

[00:25:00]Azután két különböző vakcina segítségével nagyon erőteljesen sikerült visszaszorítani.

[00:25:09]Azt hittük, hogy ez lesz az a második vírusfertőzés, amit a fekete himlő után a föld golyóról teljes egészében sikerül majd kiirtani.

[00:25:21]A India számtartománya, Bangladesh, Pakisztán bizonyos régiói, tehát ez a Délkelet-Ázsiában volt néhány fertőzési góc.

[00:25:34]Ez 2016-207-ben volt a legjobb a helyzet.

[00:25:38]Azután mindenféle konfliktusok jöttek.

[00:25:43]Afganisztánból, Pakisztánból, Bangladesből menekülthullám indult.

[00:25:45]És sajnos és Afrika régióiban is bizonytalanná váltak a az egészségügyi viszonyok éppen a háborús események miatt, polgárháborúk, belső konfliktusok satöbbi.

[00:26:00]Na, a lényeg az, hogy szétterjedt újra a közelkelet, újra befertőzött Afrika szarva.

[00:26:06]Megint csak a az Afrikában is több régió.

[00:26:11]És sajnos azt kell, hogy mondjam, hogy például egy tavalyi vizsgálat kimutatta a virulens vírust, tehát ami képes betegséget okozni nyugat-németországi szennyvizekben.

[00:26:24]Tehát magyarul a azt, hogy a vakcina vírus, tehát a legyengített kórokozó, ami a szabincseppekben volt annak idején, az jelen van Európában, az már körülbelül egy 10-12 éves felismerés, mert az onnan érkező emberek, akik vakcinázva voltak szabin cseppekkel, ürítették a vírust, és az megjelent a szennyvízbe.

[00:26:52]Emlékszünk talán arra is, hogy a szennyvíz az egy nagyon jó indikátor, hogy az adott lakosságban milyen vírusok fordulnak elő.

[00:26:58]Na most az, hogy a virulens vírus, a betegség okozó vírus is előfordul itt Európában, ez azért nekem is sokkoló volt egy kicsit.

[00:27:08]Ilyenkor mit kell csinálni?

[00:27:08]Újra kell vakcinázni a lakosságot.

[00:27:10]A 60-as évek óta van, ha jól emlékszem, Szabin Csepp.

[00:27:15]Az egy szájon át becsöppentett dolog.

[00:27:17]Így van.

[00:27:17]Erre át a 90-es években áttértünk az úgynevezett inaktivált vakcinára, az biztonságosabb és nem is ürül a szervezetből.

[00:27:25]Tehát ezért tudhatjuk azt, hogy nem helyi lakosok azok, akik a szennyvízbe eresztik a vagy nem régi keletű az a vírus, ami a szennyvizekben előfordul itt Európában, hanem biztos, hogy újonnan megjelent vírusról van szó.

[00:27:42]Na, a lényeg az, hogy inaktivált vakcinával a mostani magyar lakosságnak is a túlnyomó többsége még oltva van.

[00:27:52]Ühüm.

[00:27:52]Ez azt jelenti, hogy védettek is vagyunk egyben.

[00:27:54]Tehát például a most megszülető gyerekek is kapnak kötelező oltást erre.

[00:27:59]Ők is védettek lesznek?

[00:28:02]Igen, védettek vagyunk annyira, hogy a betegség tünetei nem alakulhatnak ki bennünk.

[00:28:08]Tehát nem bénulunk meg, nem fulladunk meg, nem halunk meg, megfertőződhetünk.

[00:28:11]Tehát azt már sokszor próbálom mindig elmondani, a vakcinázás a fertőződés ellen nem véd meg, csak a betegség ellen.

[00:28:20]Ez erre ez most elmondható mi ránk is.

[00:28:23]Üüm kanyarójárvány fenyeget az Amerikai Egyesült Államokban, amelyről azt hittük, hogy egy gazdaga, nagyon fejlett egészségügyi rendszerrel bíró ország.

[00:28:35]Hogy lehet ott kanyarójárvány?

[00:28:37]Még szomorúbb.

[00:28:37]Az aktuális statisztikát nem tudom, de jó néhány halálos áldozata is van már Amerikában.

[00:28:43]Oltásellenesség.

[00:28:46]Tehát ugye van egy olyan miniszter, aki nem favorizálja a kötelező védőoltásrendszer fenntartását.

[00:28:54]Ennek következtében sokkal lazábbak a szabályok és államonként is változnak.

[00:29:01]És ez vezetett oda, hogy tavaly például két kisgyerek is meghalt Texas államban.

[00:29:09]Az idén is van már halálos áldozata.

[00:29:11]Most ha jól emlékszem, talán New York államban, nem vagyok ebben biztos.

[00:29:16]lényegtelen általánosan csökken aoltottság szintje, és ennek következtében több év után Amerika egészség egészében, tehát a földrész veszített el a kanyaroró szempontjából biztonságos régió minősítését.

[00:29:37]Tehát különböző minősítések vannak minden egyes fertőzőbetegségre.

[00:29:44]kanyaró szempontjából ők elvesztették a kedvező megítélést.

[00:29:47]Üüm, ha ez ugye nem jelenti azt, hogyha mi odautazunk, akkor mi meg fogunk betegedni, mert mi be vagyunk oltva.

[00:29:55]Tehát ilyenkor meg kell nézni, hogy a világnak melyik része az, amelyik elveszítette a biztonságos minősítését valami olyan betegségre, amitől nagyon tartunk, és akkor föl kell venni az erre a a fertőződésre való oltást.

[00:30:10]Nem, hát akkor a világ vagy meg kell nézni, hogy nekem mim van.

[00:30:14]Nem, vannak olyan betegségek, többek között a kanyaró is ilyen, de mondhatnám a TBC-t is, amik itt vannak Magyarországon.

[00:30:21]Tehát ön is, én is ezekkel rendszeresen fertőződünk.

[00:30:24]Lehet, hogy ön is tegnap kanyaró vírussal fertőződött anélkül, hogy tudott volna.

[00:30:31]az immunitása megvédi, de ad a fertőződés ad újabb, mi úgy nevezzük boostert, tehát egy megerősítést az immunrendszernek, és ettől kezdve még védettebb lesz.

[00:30:45]Tehát Magyarországon, mivel egy olyan vírusról van szó, ami folyamatosan itt van, endémi, tehát folyamatosan itt van a lakosságban, időnként fertőződünk anélkül, hogy tudnánk, tovább adjuk, más is fertőződik, de időről időre ez a fertőződés fenntartja az immunitásunkat, tehát mi nyugodtan mehetünk Amerikába, mert nem fogunk megbetegedni.

[00:31:07]Úgy kell elképzelni ezt a boosterjelenséget, hogy beolajozza a szervezetnek azt a képességét, ami arra a vírusra jó.

[00:31:17]Így van.

[00:31:17]Ad egy újabb edzést, olyan, mint a biciklizés.

[00:31:20]Az immunrendszerünk is felejt, de utána 10 év után felülök a biciklire, és hát ha nem is azonnal, de két-három nap múlva már esetleg ugyanúgy részt merek venni a közlekedésbe, mint előtte.

[00:31:32]Ugyanúgy felejt az immunrendszerünk is.

[00:31:34]Kihes után az ember ülőgumója példá meg izomláz meg minden egyéb.

[00:31:40]Tehát ezek azok, amik az immunrendszernél is működésbe kell, hogy lépjenek.

[00:31:46]Koronavírussal most kell számolnunk.

[00:31:46]Jó ideje, nem hallottunk róla, de lehet, hogy csak a fülünket csukjuk be, mert 2019-től annyit hallottunk róla, hogy egyszerűen már meggyűlöltük.

[00:31:58]Köszönjük szépen.

[00:31:58]Jól van.

[00:31:58]Tehát erre ugyanaz.

[00:31:59]Endémiás itt van velünk.

[00:31:59]Jön az iskolaszon, indul majd a koronavírus járvány.

[00:32:06]Az elmúlt évek, tehát mióta egyáltalán van SARSCOV 2 koronavírus, azóta ősszel jön egy járvány.

[00:32:13]jellemző eben az utóbbi három évben, szeptember végén, október elején, amikor az iskolás gyerekek összeverődnek, a légzőszervi járvány kötelezően megjelenik óvodában, iskolában, bölcsödében, középiskolákban, általában ugye a a 18 év alatti lakosságban és az osztály 10%-a hiányzik.

[00:32:41]ö heti váltásban előbb-utóbb mindenkin átmegy ez a fertőzés.

[00:32:48]Ő tőlük megkapja a fiatal szülői generáció, tehát a 25-től 40 éves korosztályig.

[00:32:56]És ez a légzőszervi betegséghullám, ami körülbelül november végéig, december elejéig tart, ez a 40 év alatti korosztály érintett 70-75%-ban.

[00:33:12]Tehát a gyerekek és a szüleik, erre is lesz majd egy ábránk, de ennek mi a jellege?

[00:33:17]A a gyerek egész nyáron remekül volt.

[00:33:20]A szomszédom gyereke is egész nyáron remekül volt.

[00:33:22]A harmadik, negyedik semmi bajuk nem volt.

[00:33:24]És amikor a remekül levő gyerekek egyszer csak találkoznak az iskolába, akkor elkezdenek sorra kidőlni, és utána jövünk mi is.

[00:33:32]Egy emberben elég, hogyha van valami.

[00:33:36]Pontosan így van, mert ez a betegség, ez nem olyan, mint az előbb említettek, hogy tartósabb immunitást adna, és gyorsabb immunválaszt képes indukálni.

[00:33:49]Sajnos a koronavírus ellen maximum fél év után lecseng az immunválaszunk, tehát akkor újra fogékonyak leszünk.

[00:33:57]Tehát a gyerekek között is valóban van egy egyetlen olyan elég, aki éppen vírusfertőzőtt.

[00:34:03]Lehet, hogy nem is mutat tüneteket, de vírusfertőzött.

[00:34:07]És van három másik olyan, aki egy évvel korábban, két évvel korábban, három évvel korábban volt fertőzött, és az immunrendszere már elfelejtette.

[00:34:18]Nincs aktuálisan ellenag a vérében, tehát nem tud védekezni, megfertőződik, súlyosan nem lesz beteg, hiszen az immunrendszere felismeri a kórokozót, de kell neki öt nap, hogy abszolút reagáljon és kitakarítsa a szervezetből.

[00:34:37]Ebben az öt napban beteg a gyereküm és és öt nap után nem kell semmit csinálni, feküdjön, ágynyugalom, maradjon otthon, ne tegye össze a vírust.

[00:34:46]és öt nap után mehet újra iskolába.

[00:34:50]Mekkora valószínűsége annak, hogy a az eredeti klasszikus halálos covidjárvány újra kialakulhat itt Európában?

[00:34:56]Ezt ki lehet-e egyáltalán számolni?

[00:35:01]Emlékeztetek mindenkit arra, hogy az akkor borzalmas volt?

[00:35:03]Mellőlünk haltak meg emberek.

[00:35:06]Nekem is van ismerősöm Alikaem.

[00:35:07]Önnek is, aki szemben láthatóan teljesen egészséges volt, és őt vitte el.

[00:35:12]Így van.

[00:35:12]Sajnos őt ő ő volt az a korábban említettek értelmében, aki genetikailag sajnos nem jó mintázatot örökölt.

[00:35:23]Be vissza a jelen helyzethez.

[00:35:23]Tehát ugye a az, hogy mi a kimenetele, az elsősorban attól függ, hogy mennyi kórokozó jutott be a szervezetbe, mennyivel korábban találkozott az adott egyén a vírussal, milyen hamar ébredt föl az immunválasz, milyen erős az immunválaszkészsége.

[00:35:52]Tehát itt már olyan súlyos betegség soha.

[00:35:54]Tehát az eredeti kérdéshez visszatérve nem ö én 1% alatti valószínűségét mondom annak, hogy kialakulhat ebből a SARSCOV 2-ből egy olyan variáns, ami pusztítóhatású lehet, de én még a az egy 1%-nál is sokkal kisebb, tehát 0,001% lehet, mert nekünk az immunrendszerünk már ismeri, nincs olyan, aki át ne ment ment volna a fertőzés, vagy nem oltatta magát, vagy oltatta is magát, és át is ment a fertőződés.

[00:36:29]Tehát halálos kimenetele vagy ilyen súlyos kimenetele, mint az első időkben a buhani változatnak volt, nem lehet.

[00:36:40]volt az influenza járványnak egy olyan érdekes szakasza, amikor egyáltalán nem is indult el, mert mindenki hordott maszkot, mindenki távolságot tartott, mindenki lázasan mosta a kezét, ha beteg volt, nem jött be dolgozni lázta a kezét.

[00:36:56]Tehát odafigyeltünk erre és egy következő évi influenza elmaradt.

[00:37:02]Kettő évig.

[00:37:03]Kettő tényleg kétszer nem volt influenza.

[00:37:04]Ilyenkor arra kell készülni, hogy a harmadik az majd durvább lesz.

[00:37:10]Tehát ugye az úgynevezett immunadósságot le kell lóni.

[00:37:13]Tehát miután a covid elleni intézkedéseket feloldották, ami alatt most ez megint egy szakmai fogalom immunadósság keletkezett, tehát egy csomó egyéb légzőszervi vírus sem tudott terjedni.

[00:37:29]Ezt az immunadósságot a következő két-három évben föl kellett dolgozni.

[00:37:34]Tehát ezért volt több szamárköhögés, ezért volt több kanyaró, mert ugye az is megjelent bizonyos országokban.

[00:37:42]E emiatt volt esetleg metapneumó vírus fertőzés és sok minden más, amiről a médiában lehetett hallani, hogy más közönséges náttha vírusok, az óriás sejtes vírus, az RSV, ezek mind-mind nagyobb számban jelentkeztek.

[00:38:02]2324 adott esetben még 25-ben is, de 23-24-ben biztosan.

[00:38:06]És az influenzajárvány is sokkal súlyosabb volt.

[00:38:11]Igen.

[00:38:11]Az immunadósságot le kellett róni.

[00:38:14]Üm tehát ez az a jó, nagyon leegyszerűsítve, hogyha egy picit minden évben megbetegszünk, mert akkor nem lesz immunadósságunk, mert akkor a szervezetünk fel van rákészülve, harckész állapotban marad.

[00:38:24]Én azt mondom, hogy igen, de ez nem általános védek vélekedés az orvosok között.

[00:38:29]Tehát ez rusvai mikrlós véleménye.

[00:38:32]Én azt mondom, hogy sokkal jobb, hogyha nem élünk stervé körülmények között időről időre fertőződünk bizonyos kórokozókkal, fenntartjuk az immunrendszerünk reakcióképességét és legalább azokat a kórokozókat, amik a környezetünkben folyamatosan jelen vannak, azokat az immunrendszerünk megtanulja fölismerni és leküzdeni.

[00:38:57]Nagyapám azt mondta, hogy akkor lesz egészséges a gyerek, ha elég koszt eszik.

[00:39:02]Igen.

[00:39:03]Fiatal korában, Igen.

[00:39:04]Erre mondták, igen, hogy meg kell lenni félé kgó koszt ahhoz, hogy a az ember immunrendszere.

[00:39:09]És ez körülbelül olyan 17-18 éves korára bekövetkezik.

[00:39:12]És ezért van az, hogy a gyerekbetegségek szedték a legtöbb áldozatot, és ezt felejtik el a vakcinaellenesek.

[00:39:26]És jelentem, én mivel még nem volt vakcina, túléltem a kanyarót, a szamárköhögést, a TBC-t, egyebeket.

[00:39:32]Ugye a a gyermekbénulás nem volt még vakcina az 50-es években ellene, illetve ha volt Magyarországon, nem volt bevezetve, nem volt kötelező.

[00:39:43]Ezeket én mint túl kellett, hogy éljem.

[00:39:45]Ö és mégis itt vagyok, de az osztálytársaim közül, a kortársaim közül sokan meghaltak, vagy egy életre lebénultak.

[00:39:58]Tehát nagyon-nagyon ö súlyos következményei vannak annak, hogyha valaki azt mondja, hogy hát én is túléltem a fertőzést, persze szerencsét volt.

[00:40:10]Merskov B afrikai tevék közötti terjedéséről a WHO és a FAO is megemlékezett.

[00:40:18]Mi ez a Merskov B?

[00:40:18]És miért pont a tevékben terjed?

[00:40:23]Csak csak ők a fenntartói.

[00:40:25]Tehát ugyanúgy, ahogy a Szarskov 1-nek a cibetmacska volt a fenntartója, és őról róla ment át az emberre a Mersnek, tehát a Middle East Respiratory szindró, ez ugye a MER ennek a rövidítése, ennek a vírusnak a tevék a hordozó is.

[00:40:48]időről időreük róluk kerül át emberre.

[00:40:52]És ugye a Sarkov 2-nek jelen tudásunk szerint egy nyestkutya volt a kiindulási forrása.

[00:41:00]A Topzoska az időközben tisztázta magát, tehát Alibit igazolt, nem ő volt, hanem most a jelenlegi gyanúsított az anyest kutya.

[00:41:12]De ilyenkor kezdjek el félni a tevéktől, azon spekulálok, hogy cibet macskára Egyiptomba elég ritkán fognak fölültetni néhány rúpiáért, de tevére föl fogok ülni.

[00:41:21]Most akkor féljek a tevétől?

[00:41:23]Hátha van benne ez a vírus és akkor köp egyet, akkor én is beteg leszek.

[00:41:28]Annyi mindentől kéne félni.

[00:41:30]Nem lehet így élni.

[00:41:31]Hát ezért mondom, nem ne féljen a tevétől.

[00:41:35]Ne féljen a tevétől.

[00:41:35]Ö, megint csak személyes vélemény.

[00:41:40]Az élethez szerencse is kell.

[00:41:40]Tehát nem nem autóbalesetben is meg lehet halni, és nagyobb az esélye még annak is, hogy egy tégla a fejemre esik innen a stúdióból kifelé mened, mintogy én Közelkeleten, mint ahogy sokszor voltam ott, dolgoztam is egy ideig, tehát nem fertőződtem.

[00:42:02]Tehát nem lehet úgy élni, hogy állandóan ököbe szorított kez kézzel járók, hogy hátha a következő sarkon megtámadnak.

[00:42:12]Üüm influenza elleni védőoltást azt minden szezonra úgy fejlesztik, ezt megtanultuk, hogy az előző szezonok adatait összegyűjtik és arra De mi van akkor, amikor két szezon kimarad, akkor az intuíció alapjá fejleszt?

[00:42:27]Nem, nem az előző szezon, hanem az előző fél évben, tehát nem egy teljes évvel mennek vissza, ahol éppen fertőző, a déli földrészen, tehát Ausztrália, Új-Zéland, Dél-Afrika, tehát ahol mikor nálunk nyár van, akkor van tél, ott arad most az influenza.

[00:42:46]Tehát most a ausztrál virológusok dolgoznak keményen, hogy kimutassák azokat a vírusokat, amikből majd a következő szezonra nálunk csinálnak vakcinát.

[00:42:59]De ez folytonos, tehát amit ők most látnak, az lesz nálunk is nagy valószínűséggel.

[00:43:05]Nem, nem, ez megint lutri.

[00:43:08]Tavaly például nem sikerült eltalálni.

[00:43:09]Tavaly bejött egy olyan vírusváltozat, ami nem volt benne a vakcinában, és richtig több influenzás megbetegedés is volt, mert a három a hárma, ez ugye egy hármas lottó, tehát három törzset tesznek bele egy vakcina vírusba.

[00:43:27]A egy vakcina vakcinába vakcinába, egy influenza vakcinába.

[00:43:32]Csak eltalálom a végén.

[00:43:35]Tehát három vírustörzs van benne.

[00:43:37]Ebből ö nem találta el azt, ami végül is a jármánynak a túlnyomó többségét előidézte.

[00:43:45]Meg is betegedtek az emberek.

[00:43:49]Két dologtól szoktak még félni.

[00:43:49]A madárinfluenzától, ami a szárnyas állományt tudja elpusztítani, meg az afrikai sertéspestistől, amivel lényegében a teljes vaddisznóállományunk úgy tűnik, hogy fertőzött.

[00:44:01]Nem, nem a teljes észak-magyarország és Baranya megye most jelenleg.

[00:44:08]Tehát ugye a hármas út az kettős vadvédelmi ráccsal, a négy autópályasával az egy elég jó barrier.

[00:44:18]Tehát ahogy a hármas út lekanyarodik Debrecen irányába, megy a román határig, ugye most már ha jól tudom, Nagylaknál, tehát attól ami fölfelé van, meg az egyesút is Bécs felé, ahogy megy.

[00:44:30]Tehát Komárumó Esztergom megye, Pest megye északi része, Nógrád, Borsadaablén satöbbi.

[00:44:38]Ezekből rendszeresen kimutatják a vírust a hármastól meg az egyestől északra.

[00:44:46]Illetve most Horvátországból befertőződtek a déli határ mentén bizonyos területek, ott is ott van vaddisznóba, de a középső részben szerencsére vagy nincs, vagy nagyon ritka.

[00:44:59]Tehát úgy tűnik, hogy nem ő nem telepedett meg a vírus még.

[00:45:03]De ha én sétálok a fertőzött területeken a bakancsommal, majd utána átjövök egy nem fertőzött területre, elvileg elhozhatom a vírust.

[00:45:12]Kicsi az esély csapán megyek, ahol egyen egy vaddisznó elnézést, de haldoklik.

[00:45:18]Hát igen, a haldokló vaddisznó az nem szerencsés, mert a tetemben ott marad a vírus fertőzőképesen.

[00:45:27]Kint a külvilágban mondjuk a vaddisznónak az ürülékében is ott van viszonylag hosszú ideig, de nem életképes hosszú ideig, főleg ilyen száraz időben a hamar elveszíti ez a vírus a kórokozóképességét.

[00:45:39]Tehát a bakancson nagy valószínűséggel nem viszem át.

[00:45:44]Ahhoz vaddisznó kell, vagy vaddisznó hús.

[00:45:46]Üüm.

[00:45:46]lépve-e más néven antraxis felütötte a fejét?

[00:45:49]Ezt ilyen terrorizmusos történetekből szoktuk mondani, amik a fehér igen fehérpora borítékba metróban rettenetes dolgokat tud csinálni.

[00:45:59]Hogy kerül ide a lépfene?

[00:46:02]Mindig is itt van?

[00:46:03]Igen.

[00:46:03]A lépfene az pont az ellentéte, tehát akár 100 évig is fertőzőképes maradhat a spórája.

[00:46:09]Tehát nagyon és ugye történelmileg sokkal több lépfene eset volt egészen a 20.

[00:46:21]század elejéig, amíg a vakcinát ki nem dolgozták.

[00:46:23]Tehát sok állat pusztult el lépfenében.

[00:46:26]Ezeket a falusi dökkutakba itt-ott akárhol elföldelték, és amikor árvíz van, ezekből a spórákat kimussa a víz, és adott esetben le telepszik fűre, bokrokra, akárhova a környezetben.

[00:46:46]És amikor visszahúzódik az ár, például ilyen aszályos évben, mint a mostani, és lehet legeltetni azokon az ártéri területeken is, ahol korábban évekig vagy évtizedekig nem a spórák ott vannak, és a legelő állatok adott esetben fertőződhetnek.

[00:47:00]És visszahúzódott területeken remek a fű, tökéletesen gyönyörű.

[00:47:06]Így van.

[00:47:06]Így van.

[00:47:06]Sőt, csak ott van már a folyó mentén adott esetben a és a a spóra az meg ott vár, és és alig várja, hogy fertőzést okozhasson.

[00:47:14]Ühüm.

[00:47:16]Vírkutatók most azokkal a vírusokkal foglalkoznak, amelyek most pusztítanak, vagy keresik a következő is is.

[00:47:23]Isát mit látnak a következőnek?

[00:47:26]A kurs témákat?

[00:47:29]Hogy úgy mondjam, legtöbbször nagyon gyorsan kicsontozzák, és arra rárepülnek a nagyobb anyagi erőforrással rendelkező kutatócsoportok.

[00:47:41]Tehát szerencsére a kutatók egy része olyan kevésbé kurrens, vagy akár egyáltalán nem ismert vírusok kutatásával is foglalkozik, amelyek most éppen nem jelentenek veszélyt.

[00:47:54]De éppen ezért tudunk a rétezésükről, és amikor valami mutáció történik, például a denevér kutatás, az a denevér koronavírus kutatás rendkívül intenzív volt Kínában is, de például a denevér vírusokat nálunk is több kutatócsoportvizsgálja.

[00:48:12]Tehát magyarul azok a kutatók, akik ilyenkor érdektelen vírussal foglalkoznak, Hantavírus.

[00:48:18]ki foglalkozott vele a Hondius hajó katasztrófájáig idén tavasszal kihallott hantavírusról alig néhányan és lám mégis egy csomó tudás felhalmozódott annak a vírusnak a vizsgálata kapcsán is és ha bejön valami legalább nem letolt nadrággal állunk előtte hanem elő tudunk venni egy fegyverzetet amivel azok építették akik a nem kuráns témákkal foglalkoztak így van így van köszönöm szépen az elmúlt egy órában Rusvai Miklós víruskutató volt az infó rádió arénájának vendége.

[00:48:49]A műsora elkészítésében Herceg Zsolt kollégám vett részt a beszélgetést az Infórádió YouTube csatornáján is figyelemmel kísérhetik.

[00:48:57]Ha oda föliratkoznak a következő beszélgetéseket automatikusan külön keresés kutatás nélkül kapják majd meg.

[00:49:03]Köszönöm a figyelmet.

[00:49:03]Exterde Tibor vagyok.

[00:49:07]Az aréna távközlési partnere a Van Magyarország.