InfoRádió - Infostart 48:32

Tanévkezdés: feladják a leckét a tanároknak is? Koren Balázs, Inforádió, Aréna

interjúoktatásoktatáspolitikamesterséges intelligenciamatematikaközéletéletmód
Irányultság: KonzervatívKötődés: Független
Tanévkezdés: feladják a leckét a tanároknak is? Koren Balázs, Inforádió, Aréna
tl;dr
  • A 2026-os tanévkezdésen a miniszterelnök és az oktatási miniszter a kreativitás iskoláját és a diákok kérdezésre buzdítását hangsúlyozta; a felnőttek állnak majd a napon, a gyerekek az árnyékban.
  • Koren Balázs üdvözli a kérdezés kultúráját, de szerinte a legtöbb elhivatott tanár eddig is bátorította; a valódi kérdés, hogy a rendszer engedi-e a 12 év és az érettségi csendes végigcsinálását kérdezés nélkül.
  • „Ez a biztonság ebben az esetben eltűnik." – Koren Balázs

  • Differenciálás: 20 fős osztályban két érdeklődő diák mellett 18 diák lekötése erőforrás-igényes; a kevésbé érdeklődők akár bátoríthatják is a kérdezést, hogy addig ne tanuljanak.
  • Módszertani rugalmasság: az alsó tagozatos javaslatok felsőben is alkalmazhatók céltól függően; nyolcadik második félév ideális játékos tanulásra a felvételi után; a digitális és kooperatív módszerek nem öncélúak.
  • Tankönyvpiac: liberalizált, a pedagógus vagy az iskola dönt; a tankönyv ellenőrzött mankó, de már nem az egyetlen forrás; a ChatGPT hallucinálhat, ami a dolgozat sikerét veszélyezteti.
  • Matematika: gondolkodni tanít, nem feltétlenül azonnal használható tudást ad; többféle megoldás létezik; tanárokat és diákokat trenírozni kell a más út elfogadására.
  • Átmenet és iskolaszerkezet: a 4-ből 5-be lépés a legnagyobb törésvonal; a 4, 6, 8 osztályos gimnáziumok párhuzama zavaros; a hatosztályos fontos a tehetséggondozásban; a felvételi egyetlen napon múlik.
  • Mérések és szülők: a kompetenciamérés torzít, ha a diákok nem veszik komolyan; a szülőket is edukálni kell, mert sokan tévesen szakértőnek hiszik magukat; a tanári tekintély nehéz küzdelem.
  • AI: aki tanulásra használja, fejlődik, aki helyettesítésre, álvalóságba kerül; krit
Részletes összefoglaló megjelenítése

A tanévkezdés és a miniszteri beszédek visszhangja

A beszélgetés apropóját a 2026-os tanévkezdés adta, amelynek keretében a miniszterelnök és az oktatási miniszter is beszédet mondott ugyanazon a helyszínen. A műsorvezető felidézte, hogy mindkét politikus kifejezte: nem szerették a tanévnyitókat. A miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy a jövőben a szónokló felnőttek állnak majd a napon, a gyerekek pedig az árnyékban.

Az oktatási miniszter beszédének egyik kulcsüzenete az volt, hogy az iskola a kreativitás tere lesz mind a diákok, mind a tanárok számára. A miniszterelnök pedig kifejezetten kérdezésre buzdította a diákokat: ha valami nem stimmel, nyugodtan kérdezzenek.

„Én azt gondolom, hogy az az irány, hogy a diákok kérdeznek, ez egy nagyon jó irány, de szerintem a legtöbb olyan pedagógus, aki azért van a pályán, mert ezt a hivatásának tekintést szereti csinálni, abszolút bíztatta eddig is a gyerekeket a kérdezésre." – Koren Balázs *

A vendég szerint a bejelentett változásokból még sokat nem lehet érezni, hiszen a legtöbb iskolában szeptember elsején még csak a tanévnyitón voltak túl. Hozzátette: az, hogy ki állt a napon és ki az árnyékban, iskolája válogatja.

A diákok kérdezésre ösztönzése és ennek kihívásai

Koren Balázs üdvözölte a kérdezés kultúrájának erősítését, de rámutatott: a legtöbb elhivatott pedagógus eddig is bátorította a gyerekeket a kérdésfeltevésre. A valódi kérdés szerinte az, hogy maga az oktatási rendszer lehetővé teszi-e, hogy valaki kérdezés nélkül, csendben végigcsinálja a 12 évet és érettségit kapjon.

Arra a kérdésre, hogy a tanárok fel vannak-e készülve arra, hogy a diákok komolyan veszik a változásokat és elkezdenek kérdezgetni, a vendég úgy válaszolt: szerinte a tanárok akarnak válaszolni, de ez komoly felkészülést igényel.

„Ez a biztonság, ami azelőtt volt, amikor bementem az órámra, én matek szakosként, és azt mondtam, hogy a 13. oldal nyolcas feladatát csináljuk meg. És mivel megcsináltam előtte már 13 alkalommal, fejből tudom, hogy a 13. oldal nyolcas feladatának mi a megoldása. Ez a biztonság ebben az esetben eltűnik." *

Koren Balázs ugyanakkor rendkívül pozitívan értékelte azt a helyzetet, amikor egy diák olyan kérdést tesz fel, amire a tanár nem tudja azonnal a választ. Ezt ideális helyzetnek nevezte, ahol közös gondolkodás indulhat el, és a diák nem csupán befogadó fél.

A differenciálás problémája

A műsorvezető felvetette a gyakorlati nehézséget: mi történik akkor, ha egy 20 fős osztályban két érdeklődő diák fantasztikus beszélgetést folytat a tanárral, de a maradék 18 diák mit csinál addig? Koren Balázs elismerte, hogy ez a differenciálás kérdését veti fel, ami óriási erőfeszítést és erőforrás-igényt jelent a tanárok részéről.

Felhívta a figyelmet egy további problémára: a kevésbé érdeklődő diákok akár még bátoríthatják is a kérdező társaikat, hogy „csak kérdezzetek, hátha addig nem tanulunk". Ezt a helyzetet fontos tanári feladatként azonosította, amit kezelni kell tudni. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ez nem új szituáció – eddig is jelen volt sok iskolában és osztályban.

Játékos tanulás és módszertani rugalmasság

A beszélgetés során szóba kerültek az alsó tagozatra vonatkozó szakmai javaslatok: tanóra-rövidítés, házi feladat csökkentése, élményalapú tanulás. A műsorvezető kérdésére, hogy ezek felső tagozaton is alkalmazhatók-e, ahol már élesednek a dolgok és közeleg a felvételi, Koren Balázs úgy válaszolt: szerinte mindig lehet ilyen módszereket alkalmazni, de a célt kell szem előtt tartani.

Példaként említette, hogy nyolcadik osztály első félévében a felvételi miatt kevesebb játék várható, de a második félév már ideális terep lehet a játékos tanulásra, hiszen a felvételi terhe lekerül a diákok válláról.

„Nem azért viszünk be digitális eszközöket az oktatásba, mert ettől digitális lesz. Nem azért fogunk kooperatívan tanulni, mert ez most divat, hanem azért, mert az adott osztályban, vagy az adott tananyagnak ez hasznos." *

A vendég hangsúlyozta: a digitális oktatás, a játék, a kooperatív módszerek és a differenciálás mind „bűvszavak" az oktatásban, de nem öncélúan kell őket használni. Ha a diákok fáradtak, hetedik órában egy játékos tanulás sokkal hatékonyabb lehet, mint egy újabb dolgozat.

A tankönyvpiac liberalizálása és a digitális tartalmak térnyerése

A beszélgetés egyik fontos témája volt a tankönyvpiac változása. A műsorvezető felidézte, hogy eddig kötött volt a tankönyvpiac, most viszont úgy tűnik, szabad lesz, és új kiadványok jelennek meg. A kérdésre, hogy ki dönti el, melyik tankönyvet vegye meg a szülő, Koren Balázs elmondta: az adott pedagógus, illetve az iskola is előírhatja.

Ugyanakkor a vendég szerint a tankönyv már nem az egyetlen forrás. A 21. században rengeteg digitális tartalom, kiegészítő anyag és irány áll rendelkezésre. A tankönyv jó mankó lehet a tanár kezében és a diáknál is – egy ellenőrzött forrás, amihez vissza lehet nyúlni.

„Ma már annyi digitális tartalom van, annyi olyan irány van, kiegészítők, és nem mellesleg azt gondolom, hogy a tanulás akkor a legjobb, hogyha az személyre szabott, és egy tankönyv az csak egy iránymutatást tud megadni." *

Felhívta a figyelmet arra a veszélyre is, hogy ha a diák a ChatGPT-hez fordul segítségért, ott nincs meg az ellenőrzött forrásanyag, és a mesterséges intelligencia hallucinálhat, ami a dolgozat sikerét veszélyeztetheti. A diákok hajlamosak az egyszerűbb, kényelmesebb megoldás felé eltolódni.

A vizualizáció előnyei és hátrányai

Arra a kérdésre, hogy jobb lett-e a megértés színvonala azóta, hogy nem csak szövegből, hanem videókból, animációkból is tanulhatnak a diákok, Koren Balázs árnyalt választ adott. Egyrészt igen, hiszen olyan dolgokat is meg lehet nézni (például mikroszkóppal), amit korábban csak el kellett hinni. Másrészt viszont az ember „elkényelmesedik", és a képzelet, az utánajárás, az elképzelés képessége eltunyulhat.

„Minden újítás, minden lépéssel azt kell látni, van amit elveszítünk és van amit megnyerünk. És azt kell mérlegelnünk, hogy ez amit elveszítünk, az mekkora veszteség szemben azzal, amit megnyerünk." *

Szemléletes példával élt: az autó segít gyorsan eljutni egyik helyről a másikra, de emiatt kevesebbet gyaloglunk, ami az egészségünkre lehet káros. Ugyanígy minden technológiai újításnak vannak előnyei és hátrányai.

A matematika szerepe a gondolkodás fejlesztésében

Koren Balázs – matematika tanárként – részletesen beszélt a matematika oktatásának valódi céljáról. Elmondta, hogy a matematika nem feltétlenül ad mindig kézzel fogható, azonnal használható tudást, hanem gondolkodni tanít.

„A matematika pont egy olyan terület, ami gondolkodni tanít meg. Arra tanít meg, hogy adott egy probléma, és ennek a problémának járjuk körbe minden aspektusát, használjuk-e közben a képzeletünket is, és miközben körbejárjuk a problémát, aközben találjuk meg, hogy mi a legjobb, mi a legideálisabb megoldás erre." *

Kiemelte, hogy a matematikában nincs feltétlenül csak egy megoldás – sokféle módon lehet eljutni ugyanarra az eredményre. Ez lehetőséget ad arra, hogy a diákok megismerjék egymás eltérő gondolkodásmódját is.

A műsorvezető felvetésére, hogy vajon a matektanárok fel vannak-e készülve arra, hogy egy diák más úton jut el a megoldáshoz, Koren Balázs elismerte: nem feltétlenül van mindenki felkészülve erre, de erre trenírozni kell a gyerekeket és a tanárokat egyaránt. Meg kell tanítani a diákokat kérdezni, jól kérdezni, merni elindulni egy saját útvonalon. Tanárként pedig el kell fogadni, hogy nem baj, ha nem tudunk azonnal válaszolni – a diák azt fogja látni, hogy a tanár is gondolkodik, és ez nem rossz.

Az alsó tagozat sajátosságai és az átmenet felső tagozatba

A vendég az alsó tagozatot az oktatás különleges helyeként jellemezte, ahol a tanítók többsége a diákokért választotta ezt a hivatást. Szerinte a tanítók elképesztően jó munkát végeznek, és a legtöbbjüket nem zavarja, ha túl kell lépni a szigorú időkereteken – ha mesét olvasnak, befejezik, ha a gyerekek elfáradnak, felfrissítő tevékenységet tartanak.

Az oktatási rendszer legnagyobb törésvonalának a negyedikből ötödik osztályba lépést nevezte. Ilyenkor eltűnik az a biztonság, amit az osztálytanító jelentett, a diákoknak vándorolniuk kell egész nap, és vége annak a biztonságnak, amit az osztályterem adott. Ráadásul nem biztos, hogy minden szaktanárt szeretni fognak, és minden tanár más stílusban tanít, másként követel.

„Nem csak az van, hogy bejön új tantárgy, a földrajz a környezetismeret helyett, hanem az, hogy az adott tanár egészen másként fog követelni. Az egyiknél lehet kérdezni. A másik azt mondja, hogy csak akkor lehet kérdezni, ha... a harmadik azt fogja mondani, hogy minden óra elején röpdolgozatot ír a gyerek." *

Ez azt jelenti, hogy egy ötödikes diáknak 8-10 területen kell egyszerre alkalmazkodnia az új helyzethez, ami óriási kihívás.

Az iskolaszerkezet és a felvételi rendszer kérdései

A műsorvezető felvetette a magyar oktatási rendszer szerkezeti problémáját: a négyosztályos, hatosztályos és nyolcosztályos gimnáziumok párhuzamos létezését, amiben egy kezdő szülő nehezen igazodik el. Koren Balázs egyetértett ezzel, és rámutatott: a változás csak felmenő rendszerben képzelhető el.

Példaként említette, hogy hetedik osztályban teljesen mást tanul egy általános iskolás, egy hatosztályos gimnazista és egy nyolcosztályos gimnazista. Nyolcadikban pedig még izgalmasabb a helyzet: az általános iskolás felvételire készül, a hat- és nyolcosztályos gimnazista pedig már „éli a gimnazista életét".

A tehetséggondozás szempontjából a vendég fontosnak tartotta a hatosztályos formációt, különösen a speciális matematika tagozatok esetében, ahol hat év áll rendelkezésre a tehetségekkel való munkára.

A felvételi rendszerrel kapcsolatban aggodalmát fejezte ki: jelenleg a diákok a hatodikos felvételit próbaként is használhatják, hogy visszajelzést kapjanak a felkészültségükről. Ha ezt eltörlik, az problémát jelenthet. Ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy jó lenne, ha a diákoknak több esélyük lenne, mert jelenleg egyetlen felvételi napon múlik a továbbtanulásuk – ha aznap rossz napjuk van, az a továbbtanulásukat veszélyezteti.

A mérések és a kompetenciamérés problémái

A műsorvezető felidézte az államtitkár szavait: három szakmai elv van, köztük az adatérettség (mérni kell) és a részvételiség, miközben a mérési pontok számát és gyakoriságát csökkenteni fogják. Koren Balázs szerint nem is a gyakoriság az izgalmas kérdés, hanem az, hogy hogyan mérünk.

Rámutatott a kompetenciamérések jelenlegi problémájára: vannak iskolák, amelyek tudatosan készítik fel a diákjaikat, hogy a lehető legjobb eredményt hozzák ki magukból, míg más iskolákban a diákok nem veszik komolyan a mérést, mert nem kapnak rá jegyet. Ez torzítja az eredményeket.

„Az lenne a jó, hogyha a kompetenciamérések, vagy nevezzük ezt bárminek, ezek a mérések valóban a diáknak a tudását és ezáltal az iskola teljesítését tudnák mérni." *

A vendég szerint arra lenne szükség, hogy egységesen vegyék komolyan a diákok ezeket a méréseket, mert csak így születhetnek olyan eredmények, amelyek valóban megmutatják, mi zajlik az adott évfolyamon és iskolában.

A szülők szerepe és az oktatás háromszereplős modellje

A beszélgetés visszatérő témája volt a szülők és az iskola viszonya. Koren Balázs hangsúlyozta: az oktatásnak három szereplője van – a tanár, a diák és a szülő –, de nagyon sokszor csak kettőt veszünk észre. Amikor változtatunk valamin, mindhárom szereplőt edukálni kell, és fel kell készíteni a változásra.

A szülők egy jelentős csoportja már óvodában tudni véli, mi lesz a gyerekből, és ennek megfelelően szervezi a különórákat. Ha az iskola csökkenti a házi feladatot, az ilyen szülők értetlenkedhetnek. A vendég szerint a szülők alapvető problémája, hogy mivel ők is ültek iskolapadban, azt gondolják, értenek az oktatáshoz.

„Mindenki abból indul ki, hogy oké, lehet, hogy nem volt jó, ami velem történt, de mi megtanultuk, de mi eljutottunk ide. Mi is emberek lettünk, pedig kaptunk két pofont." *

Ezért tartja fontosnak, hogy a szülőknek is elmagyarázzák, miért történnek változások, és miért jó az a gyereküknek. Ha a szülő érti a célt, partnerré válhat.

Tehetség felismerése és a szülői elvárások

Arra a kérdésre, hogy elfogadják-e a szülők, ha az iskola olyan tehetséget fedez fel a gyermekben, ami nem egyezik a szülői elképzelésekkel, Koren Balázs úgy válaszolt: ha valami jót fedez fel az iskola, azt általában elfogadják. A probléma inkább akkor jelentkezik, ha valamilyen nehézséget (diszkalkulia, diszlexia) jelez az iskola – ilyenkor fontos a megfelelő kommunikáció.

Hangsúlyozta: ilyen esetekben is a gyermeket kell először megkérdezni, hogy ő mit szeretne. Ha a szülő jogász és szeretné, hogy a gyereke is az legyen, de a gyerek más irányba tehetséges, akkor hagyni kell, hogy az iskola segítséget nyújtson. A szülő ilyenkor általában nem is tudja pontosan, mire kell felkészíteni a gyermeket.

A tanári tekintély és a szülői értekezletek dinamikája

A műsorvezető kérdésére, hogy milyen állapotban van a tanári kar tekintélye, Koren Balázs elismerte: ez egy nehéz küzdelem. A szülő gyakran „szakértője" az oktatásnak, és amikor egy szülői értekezleten sok ilyen „szakértő" jelenik meg egy gyakorló tanárral szemben, az kemény helyzetet teremthet.

A vendég szerint a szülőknek is van egy tanulási görbéjük – nem csak a gyerek jár iskolába, hanem a szülő is tanul a gyerekkel. Ez lehet gyötrelmes küzdelem, de lehet egységes frontba rendeződés is, amikor mindhárom szereplő ugyanazt a célt akarja.

Személyes tapasztalatként osztotta meg: korábban rengetegszer találkozott azzal, hogy egy szülő azt mondta neki fogadóórán: „tanár úr, hát én is hülye voltam matekból, mit vár a gyerektől?" Ezzel szemben az lenne a kívánatos, ha a szülő partnerként segítene abban, hogy a gyerek tanuljon.

A szülői munkaközösségekkel kapcsolatban elmondta: ezek léteznek, de iskolája válogatja, mekkora autoritással és beleszólási lehetőséggel rendelkeznek. Az iskolaigazgatók hatáskörének bővülését pozitívan értékelte, mondván: az igazgatók a legjobbat szeretnék az iskolájuknak, és ha több lehetőséget kapnak, azzal élni fognak.

Visszatérés a nyári szünet után

A vendég gyakorlati tanácsokkal is szolgált a tanévkezdéssel kapcsolatban. Az első probléma szerinte az, hogy a diákok többsége „jetlaggel" ül az iskolapadban, hiszen a nyáron nem az este nyolc órás lefekvés és a reggel 6-7 órás kelés volt jellemző.

A másik fontos dolog, hogy hagyni kell a diákokat megérkezni. Az első héten az a legfontosabb, hogy átálljanak az új időszámításra, megéljék az újra együttlétet a zsibongó közegben. Ezután kell elkezdeni a tanulást, és megmutatni nekik, miért történnek a dolgok – mi a célja annak, ami abban a félévben, tanévben zajlik.

„Ha a diák ezt megérti, akkor nem mondom, hogy azonnal rohan a tankönyve után és hirtelen nappal alátéve tanulni fog, de legalább érteni fogja, hogy miért történik a dolog, miért kényszerítik őt ebbe az egészen fura helyzetbe." *

Koren Balázs szerint a kommunikáció módja tanár- és diákfüggő: van, akinek konkrétumokra van szüksége („azért csinálod ezt, mert felvételizni fogsz"), másnak szofisztikáltabb magyarázatra. A diáknak értenie kell, hogy az iskola nem ellene van, még ha a nyári szünet után annak is érezheti.

Érdekes megfigyelése volt, hogy sok diák valójában komfortosnak érzi, ha megmondják neki, mit kell csinálni – ez a struktúra biztonságot ad. Erre általában akkor jönnek rá, amikor az érettségi után hirtelen nekik kell összerendezni az életüket az egyetemen vagy a munkaerőpiacon.

A mesterséges intelligencia szerepe az oktatásban

A beszélgetés utolsó nagy témája a mesterséges intelligencia oktatási használata volt. Koren Balázs hangsúlyozta: a mesterséges intelligencia világa folyamatosan változik – ami most van, az egészen más, mint ami májusban vagy júniusban volt, amikor abbahagytuk az oktatást.

A vendég egy „macska-egér harcról" beszélt: a diákok AI-t használnak a házi feladatok megírásához, a tanárok pedig haragszanak az AI-ra, és próbálják kimutatni a használatát. Ezt a hozzáállást meg kell fordítani – meg kell találni, hogyan tudja az AI eszközként szolgálni a tanulást.

„A mesterséges intelligencia tud segíteni a megértésben, és tudja helyettünk megcsinálni a dolgokat. Ezt egy videó nem tudta még." *

Itt válik ketté az út: aki arra használja az AI-t, hogy segítsen neki a tanulásban, az fejlődni fog. Aki arra használja, hogy megoldja helyette a dolgokat, az egy „álvalóságba" kerül, ahol azt gondolja, hogy halad, de valójában egy helyben van.

A kritikai gondolkodás és a promptolás fontossága

Koren Balázs kiemelte: a kritikai gondolkodás elengedhetetlen az AI használatához. A diákoknak meg kell érteniük a kapott választ – ez egy „nulladik lépés". Emellett meg kell tanulniuk jól használni a mesterséges intelligenciát, mert az egy „felerősítő eszköz": a jó kérdést, jó gondolatot felerősíti, a rossz promptra viszont rossz választ ad.

„Aki úgy indul bele ebbe az egész dologba, úgy kezd hozzá a mesterséges intelligencia használatához, hogy nem készül rá, nem foglalkozik vele, nem tesz bele elég erőforrást, az nem fog tudni kivenni belőle értéket." *

A vendég szerint probléma, hogy a média azt az illúziót kelti, hogy a mesterséges intelligencia mindent könnyebbé tesz és mindenben segít. Emiatt sok diák megpróbálja megspórolni azt az időt és energiát, amit a használat megtanulásába kellene fektetni.

Az AI korlátai és a tudás szükségessége

A műsorvezető felvetette: hogyan lehet rávezetni a diákokat az AI korlátaira – például egy totális áramszünettel? Koren Balázs ezt a számológép használatának analógiájával válaszolta meg: mindig felmerül a kérdés, hogy miért kell megtanulni a szorzótáblát, ha ott a számológép. A válasz az, hogy bizonyos gondolkodási képességekre akkor is szükség van, ha nincs nálunk az eszköz.

„A mesterséges intelligencia használatához nekem szükségem van valamilyen tudásra. És ezt a tudást például az iskolában tudom megkapni." *

Az AI-t egy vésőhöz hasonlította: azt is meg kell tanulni használni, hogy ne a tenyerünkbe menjen. Az AI csak bonyolultabb rendszer, és árammal megy – de ugyanúgy meg kell tanulni, hova kell nyúlni és hogyan kell használni.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • A vendég neve a műsor elején „Korán Balázs"-ként hangzik el, a végén „Koránybalázs"-ként, a leírásban „Koren Balázs" szerepel. A kontextus alapján a helyes név Koren Balázs.
  • „a szó belén illik megszólalni" – valószínűleg „a szóbelin illik megszólalni" vagy hasonló értelemben, de pontosan nem rekonstruálható.
  • „a Jetter Prosuli szakmai vezetője" – a kontextus alapján valószínűleg „a Prosuli szakmai vezetője" (a Jetter tévesztés lehet).
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Aréna Magyarország egyik legtöbbet idézett rádió műsora.

[00:00:02]Várja önt a stúdióban.

[00:00:06]Korán Balázs, a Biatorbágyi innovatív Technikum és Gimnázium matematika tanára, a Prosuli szakmai vezetője.

[00:00:16]Az Aréna távközési partnere a Van Magyarország.

[00:00:20]Segítse ön is munkánkat azzal, hogy feliratkozik csatornánkra.

[00:00:25]Megkezdődött a tanév.

[00:00:25]A miniszterelnök és az oktatási miniszter is mondott egy beszédet ugyanezon a helyen.

[00:00:28]Ebből megtudtuk, hogy egyik se szerette a tanényitókat.

[00:00:31]A miniszterelnök azt is megígérte, hogy legközelebb majd a szónokló felnőttek állnak a napon a gyerekek meg az árnyékban.

[00:00:37]De ami ennél sokkal fontosabb, az oktatási miniszter azt mondta, hogy az iskola a kreativitás tere lesz a diáknak és a tanárnak egyaránt.

[00:00:46]A miniszterelnök meg konkrétan kérdezésre buújtogatta a diákokat, hogyha valami nem stimmel, akkor nyugodtan kérdezzenek.

[00:00:51]fantasztikus változásokat jelentettek be a gyakorlatban.

[00:00:55]Bármit ebből éreznek, vagy kíváncsian várnak?

[00:00:59]Jó estét kívánok én is mindenkinek.

[00:00:59]Hát először is ugye még nagyon sokat nem érezhetünk, hiszen a legtöbben túl vagyunk ma szeptember 1jén, ugye egy tanévnyitón.

[00:01:08]Ö, és és hogy most ki állt az árnyékba, vagy ki a napon ugye ez egy iskolája válogatja, hogy ezt hogyan sikerült kialakítani, hogyan sikerült megoldani.

[00:01:18]Én én azt gondolom, hogy az az irány, hogy a diákok kérdeznek, ez egy nagyon jó irány, de szerintem a legtöbb olyan pedagógus, aki azért van a pályán, mert ezt a hivatásának tekintést szereti csinálni, abszolút bíztatta eddig is a gyerekeket a kérdezésre.

[00:01:33]Az egy másik kérdés, hogy maga a rendszeren, az oktat és nem szeretek oktási rendszerekről beszélni, merthogy azt gondolom, az oktatás egy személyre szabott dolog, de a rendszer lehetővé teszi azt, hogy valaki kérdezés nélkül tulajdonképpen csendbe kuksolva végigcsinálja a 12 évet, és utána kapjon egy érettségit, ott azért a szó belén illik megszólalni.

[00:01:59]Ühüm.

[00:01:59]A tanárok fel vannak készülve az önlátása szerint arra, hogy a gyerekek, ha komolyan veszik a változásokat, akkor elkezdenek majd kérdezgetni.

[00:02:05]Azért furákat tudnak kérdezni.

[00:02:07]Nyilván látott már ilyet.

[00:02:09]Akarnak majd válaszolni.

[00:02:12]Szerintem akarnak válaszolni, de föl kell készülni erre, hogy hogy ahogyan ez elhangzott, az a biztonság, ami ami azelőtt volt, amikor ugye bementem az órámra, én matek szakosként, és azt mondtam, hogy a 13.

[00:02:26]oldal nyolcas feladhatatát csináljuk meg.

[00:02:29]És mivel megcsináltam előtte már 13 alkalommal, fejből tudom, hogy a 13.

[00:02:34]oldal nyolcas feladatának mi a megoldása.

[00:02:37]Ez a biztonság, ez ebből a ebben az esetben eltűnik.

[00:02:42]De de ahhoz, hogy a gyerekek egyébként olyat kérdezzenek, amivel engem kellemetlen helyzetbe hoznak, az egy olyan ideális helyzetet szül, amikor a gyerek fölkészül, és olyan kérdései vannak, amivel engem tényleg esetleg egy olyan matematikai problémát hoz be, amire nem tudom csípőből a választ.

[00:02:58]Ez szerintem egy egy elképesztően jó helyzet, és én ennek nagyon örülnék, hogyha ilyen problémákkal küzdenénk, közösen tudnánk gondolkodni a diákokkal, és a diák nem csak egy befogadófél lenne.

[00:03:13]Bocsánat, de van erre idő, van egy mondjuk egy 20 fős osztályban kettő gyerek, akinek eszébe jutnak ilyen kérdések, azok fantasztikusat fognak beszélgetni a tanárral, ha a tanár erre képes.

[00:03:22]De a maradék 18 mit fog addig csinálni?

[00:03:27]Hát itt jön be ugye a differenciálásnak a kérdése, és és ez ugye ahogyan itt ugye a kérdések mögötti kérdés, valóban ez ez a tanárok részéről egy óriási erőfeszítés, egy óriási erőforrás igény, hogy innentől kezdve ő a diákjaival individuálisan tudjon foglalkozni.

[00:03:46]És valóban, hogyha van két gyerek, aki nagyon érdeklődő, és van még mellette 18-20 valamennyi, amelyik pedig kevésbé érdeklődő, akkor egyébként a a kevésbé érdeklődő gyerekek még majd nyomni is fogják azt a kettőt, hogy csak tessék kérdezni, tessék kérdezzetek, kérdezzetek, hátha addig nem tanulunk, mert hogy ugye a többi ezt úgy fogja megélni, hogy a két érdeklődő bolondnak a kérdésére válaszol a tanár, és akkor ez nem az, amivel nekünk majd foglalkoznunk kell az órán.

[00:04:17]Ebből nem lesz házi feladat.

[00:04:19]Ez tök jó.

[00:04:19]Ez egy ideális állapot.

[00:04:21]Ez viszont egy fontos tanári feladat lesz ezt kezelni tudni.

[00:04:26]És és ez akármit is csinálunk, ez egy óriási kihívás.

[00:04:30]De azt gondolom, hogy ez nem egy új szituáció.

[00:04:33]Tehát ez a helyzet, ez eddig is jelen volt nagyon sok iskolában, nagyon sok osztályba.

[00:04:41]A, hogyha ez ez a egy trendé tud válni, és a diákok drive-olni, hajtani tudják az oktatásba azt, hogy olyan dolgok is bekerüljenek, ami őket érdekli, ez egy nagyon jó irányt tudna adni.

[00:04:56]Ugye nagyon más az alsó meg a felső tagozat.

[00:04:58]Alsó tagozatban még ilyen tanóra rövidítéssel, házi feladat csökkentéssel, élményalapú tanulással, legalábbis ilyen szakmai javaslatokat tett a minisztérium.

[00:05:09]Ez felsőben, amikor ott kezdenek élesedni a dolgok, meg jön a felvételi, akkor ilyeneket lehet csinálni?

[00:05:16]Szerintem mindig lehet csinálni, de de mindig ez egy izgalmas kérdés, hogy mire készülünk.

[00:05:20]Tehát nyolcadik osztály első félévében jó eséllyel viszonylag kevesebb játék lesz lévén ott a felvételi, de a nyolcadik évfolyamnak a második féléve meg abszolút ideális terre mindenféle játéknak, hiszen akkor már ugye ez a teher lejött a diákok válláról, és már nem a felvételire fognak készülni.

[00:05:43]És és mindig meg kell találni azt, szerintem ez a a kulcsa a dolognak, hogy hogy mi a célom, mit miért csinálok.

[00:05:49]A digitális oktatás, a játék, a kooperatív módszerek, a differenciálás, minden.

[00:06:00]Ezek nagyon szép ilyen bűv szavak az oktatásba, amiket be lehet hozni.

[00:06:04]Valamelyiképpen trendi, valamelyiképpen nem.

[00:06:06]De de nem azért viszünk be digitális eszközöket az oktatásban, mert ettől digitális lesz.

[00:06:12]Nem azért fogunk kooperatívan tanulni, mert ez most divat, hanem azért, mert az adott osztályba, vagy az adott tananyagnak ez hasznos.

[00:06:23]Ettől jobban fogja érteni a gyerek.

[00:06:26]Ettől jobban involválódik, jobban részese lesz ennek a dolognak, hogyha ő saját maga kipróbálja.

[00:06:31]És ezek a dolgok, ha ezeket a módszereket valóban a cél felé fogom felsórakoztatni, akkor akkor egy játék is tud nagyon hasznos lenni, és tud abba az irányba vinni, hogy hogy a gyerekek hatékonyabban tudják megtanulni azt az adott tananyagot.

[00:06:50]És ekkor már nem feszít annyira az az idő, ami egyébként mondjuk ott van, hogy érettségi lesz, felvételi lesz, bármi lesz, mert úgy tudom, hogy éppen az adott pillanatban fáradtak, hetedik órám van, akkor akkor ma játékosan tanulunk.

[00:07:06]És lehet, hogy az a játékos tanulás, mert éppen akkor előtte írtak három témazáró dolgozatot, sokkal hatékonyabb lesz, mintogyha én most leültetném őket és írhatnék még egy röbbdolgozatot, vagy vagy bármi olyat csinálnék, amivel nem fejlődnek.

[00:07:24]Az világos, hogy miből fognak tanulni a gyerekek.

[00:07:26]Eddig ugye kötött volt a tankönyvpiac egy ideje, most meg megint úgy tűnik, hogy szabad lesz a tankönyvpiac.

[00:07:31]Vagyis meg fognak jelenni új és új kiadványok.

[00:07:32]Azt ilyenkor ki dönti el, hogy melyiket vegye meg a szülő?

[00:07:36]az adott pedagógus tanár.

[00:07:39]Hát az adott tanár ugye az iskola is előírhatja, tehát van van erre lehetőség, de igazából bocsánat, a kérdésem lényeg azt, hogy egyáltalán számít-e, hogy melyik könyvből dolgozunk.

[00:07:49]Ezt akar ide akar abszolút egyre jár az agyunk ebben.

[00:07:54]A a tankönyv, mint olyan, az egy nagyon jó kapaszkodó volt, azt gondolom, a 20.

[00:08:00]században, még a 21.

[00:08:00]század elején is.

[00:08:04]Itt mindig a 20.

[00:08:04]század szülőttjei mindig így a 21.

[00:08:05]századról, mint a jövőről beszélünk, és nem gondolunk bele, hogy akik ugye a 21.

[00:08:09]században születtek, ők már munkaerőpiacon vannak.

[00:08:16]Szóval, hogy azt lássuk, hogy a tankönyvek nem feltétlenül az egyetlen dolog, amit tudunk használni az oktatásba.

[00:08:24]Ma már annyi digitális tartalom van, annyi olyan irány van, kiegészítők és és nem mellesleg azt gondolom, hogy ahogyan erről beszéltünk, a a tanulás akkor a legjobb, hogyha az személyre szabott, és egy tankönyv az csak egy irányt, egy iránymutatást tud megadni.

[00:08:46]Ettől eltérek, akkor egyébként is ki kikacsintok, vagy kikacsintottam eddig is egy tankönyvnek a rigorózus menetrendjéből.

[00:08:54]Úgyhogy, úgyhogy nem gondolom, hogy a tankönyvnek kell meghatározni, viszont a tankönyv egy nagyon jó mankó lehet a tanár kezében, meg a diáknál is, ha nem érti, ami történik az órán, akkor a tankönyv az egy olyan ellenőrzött forrás, amihez vissza tud ő nyúlni, és azt tudja mondani, hogy úgy készülök a dolgozatra, hogy akkor van hova nyúljak.

[00:09:16]Ugye nagyon jól tudjuk, megkérdezteti természetesen a szomszédot, vagy az AI-t is, vagy bár csak egy GPT-t fogja megkérdezni.

[00:09:22]Pontosan csak ott viszont már nincs meg az az ellenőrzött forrásanyag, amiből dolgozik.

[00:09:27]És ilyenkor ugye bekerülhetnek olyan dolgok a válaszba, úgymond ugye hallucinál a mesterséges intelligencia, amiből aztán nem biztos, hogy ez a dolgozat annyira jól sikerül, de az egy felszabadító segítség, hogy igazából bármit használhatok, megkérdezhetem valamelyik mesterséges intelligencia ügynököt behívhatom a víz körforgásánál a National Geographicnak.

[00:09:52]valamelyik filmjét, megnézhetem ott tankönyvet.

[00:09:55]Régen meg egy darab tankönyv volt.

[00:09:57]Az volt a biztos forrás, vagy inkább egy frusztráló érzés, hogy igazából nem tudom, hogy hova nyúljak, mert annyi lehetőségem van.

[00:10:05]Tanár vagy diákoldalról?

[00:10:06]Diákoldalról.

[00:10:07]Diákoldalon szerintem ez nem feltétlenül kell, hogy frusztráló legyen, mert hogy itt jön be ugye a tanár, aki azt mondja, hogy ezt a tankönyvet vegyétek elő, vagy ezt a tankönyvet vegyétek meg, és eszerint fogunk haladni.

[00:10:20]Lehet, hogy az órán nem fogjuk mindig elővenni a dolgot, de hogyha te szeretnél egyébként mondjuk otthon tanulni, vagy szeretnél utánézni a dolgoknak, akkor itt van.

[00:10:33]Tehát a tanár tud adni egy ilyen jellegű biztonságot a diáknak.

[00:10:35]Az egy másik kérdési a diák szempontjából, melyik lesz majd a választása, hogy bepötyögöm a chat GPT-nek a dolgot, vagy ténylegesen megkeresem, hogy hova tettem el azt a tankönyvet, megkeresem abba a megfelelő oldalszámot, és elkezdem elolvasni, hogy most akkor ez itt hol van benne, vagy hol található.

[00:10:54]Tehát, hogy itt azért a diákoldat, hogyha megnézzük, akkor sokszor azért hajlamosak a az egyszerűbb, kényelmesebb felé eltolódni.

[00:11:04]Jobb lett a megértés színvonala ön szerint a diákok fejében, amióta nem csak egy szövegből tudjuk elolvasni, hogy mit tudom én, hogyan működik egy atomerőmű, egy reaktor, hanem videókat tudok megnézni, amikor egyet beröffentenek.

[00:11:18]Vannak ilyen videók, vagy olyan ábrákat, olyan animációkat tudok megnézni, ahol részletesen elmagyarázzák, hogy hogy működik.

[00:11:24]Ez jobban értjük, hogy ha többet látunk belőle is is.

[00:11:30]Azért nehéz erre egyértelmű igent mondani, mertogy egyik oldalon igen, hiszen olyan dolgokat tudok megnézni, és olyan dolgokban tud segíteni ez, amit azelőtt nem.

[00:11:43]Tehát hogyha mondjuk egy mikroszkóp segítségével meg tudtam nézni tényleg nagyon pici dolgokat, azelőtt meg csak el kellett higgyem, hogy ezek a dolgok, ezek ott úgy vannak és úgy mozognak azok a sejtek.

[00:11:55]Például ez most ugye egy bizonyosságot is adhat a diáknak.

[00:12:02]Másik oldalon meg egész egyszerűen elkényelmesedünk, és nagyon sokszor az a kényszer, hogy én belegondoljak a dolgokba.

[00:12:13]Ez volt a csel a kérdésben, hogy a képzelet utána az utánajárás, az elképzelés, ezek viszont ezáltal eltunyulnak sajnos.

[00:12:21]Tehát sajnos minden újítás, minden lépéssel azt kell látni, van amit elveszítünk és van amit megnyerünk.

[00:12:32]És azt kell mérlegelnünk, hogy ez amit elveszítünk, az az mekkora veszteség szemben azzal, amit megnyerünk.

[00:12:40]Hogyha azt nézem, én ide most a stúdióba egy autóval érkeztem.

[00:12:43]Ha nem lenne autó, akkor ma nem a tanévnyitón lettem volna reggel, hanem elkezdtem volna jó tempóba sétálni befele a stúdióba, hogy most így beérkezzek itt késő délutánra.

[00:13:01]De az autó segít abba.

[00:13:01]Viszont ugye ezáltal mi történik?

[00:13:03]Velem is meg a lakosság jelentős részével sokkal kevesebbet gyaloglunk, sokkal kevesebbet sétálunk, kevesebb mozgás van, akkor innentől kezdve az lehet, hogy az egészségünkre káros.

[00:13:15]Tehát itt is csak egy egyszerű dolog, amit mindenki a mindennapjai során használ.

[00:13:20]Látszik az, hogy ennek is vannak előnyei, meg vannak hátrányai, vannak módszerek arra, hogy a diák képzeletét, intuícióját valahogy edzésbe tartsák, hogyha most mindent meg tudunk nézni.

[00:13:34]Legalább a matematika ilyen, azt mondjuk nehéz folyamatábrával meg megvideósítani.

[00:13:37]Ott el kell képzelni valamit, nem?

[00:13:41]Hát a matematika mindenképpen ilyen, úgyhogy er ez erről nagyon sokat tudnánk beszélni.

[00:13:45]Nem tudom, hogy a hallgatóság most mennyire szeretne a matematika mélyebb bugyréba belemászni, de de pont ezek az absztrakt területek nagyon-nagyon sokat segítenek abba.

[00:13:55]És amikor fölmerül az a kérdés, hogy miért tanulunk matematikát, hol fogom én használni azt, hogy pitagorasztétel és a többi és a többi, ugye hány ilyen közösségi média bejegyzés van, hogy ma is eltelt egy nap, és nem használtam a Pitagoras tételtát meg hasonlók.

[00:14:15]Én körkerületének számítását a medencetakaró készítésénél például használtam.

[00:14:19]Nagyon jól jött, mert tudtam, hogy mekkorát kell venni.

[00:14:22]Ennek nagyon nagyon örülök.

[00:14:22]De hogy hogy lássuk tisztán a a matematika és a matematikai gondolkodás nem feltétlenül mindig kézzel fogható és azonnal használható dolgot ad, hanem a matematika pont egy olyan terület, ami gondolkodni tanít meg.

[00:14:37]arra tanít meg, hogy adott egy probléma, és ennek a problémának járjuk körbe minden aspektusát, használjuk-e közben a képzeletünket is, és miközben körbejárjuk a problémát, aközben találjuk meg, hogy mi a legjobb, mi a legideálisabb megoldás erre.

[00:14:55]És ami nagyon-nagyon jó a matematikában, hogy nincs feltétlenül csak egy megoldás, hanem sokféle módon lehet odajutni, sőt meg lehet ismerni.

[00:15:06]akár egy másik társunknak a megoldását, aki teljesen másképpen jutott el, akár ugyanarra a megoldásra.

[00:15:15]Vannak például a matek tanárok erre készülve az iskolákban, hogy lesz mindig egy gyerek, aki másik úton jut el oda, és akkor azt végig kell gondolni, és nem lehet neki azt mondani, hogy ez rossz.

[00:15:26]Ha rossz a megoldás, akkor lehet azt mondani, és sőt meg is kell mondani.

[00:15:28]Ezt azért fontos erről beszélni, mert lassan tényleg annyira PC módon kezelünk dolgokat, hogy ha valami rossz mindent mindenkire ráj.

[00:15:36]Igazad van.

[00:15:36]Persze, bocsánat.

[00:15:38]Természetesen.

[00:15:38]És ez ez egy óriási problém.

[00:15:40]Erről most még még lehetne hosszan beszélni.

[00:15:43]A azt gondolom, hogy nem feltétlenül van mindenki erre fölkészülve, és és erre készülni kell, de de erre treníroznunk kell a gyerekeinket, és hogy ide eljussunk.

[00:15:57]Tehát egy közös tanulásba kell belevágnunk.

[00:16:01]A diákjainkat is.

[00:16:01]Meg kell tanítani kérdezni, meg kell tanítani jól kérdezni.

[00:16:06]meg kell tanulniuk merni elindulni egy saját útvonalon és föltenni a kérdéseket, hogy itt ha itt esetleg elakadnak.

[00:16:15]És ezzel párhuzamosan tanárként is képezni kell magunkat, képezni kell a kollégákat arra, hogy ha ilyen helyzettel szembesülünk, akkor ne essünk kétségbe.

[00:16:27]Nem feltétlenül rossz az, hogyha a gyerek valamit másképpen közelített meg, másképpen oldott meg.

[00:16:34]Nézzük meg, számoljuk ki, ellenőrizzük le.

[00:16:37]És nem baj az, amikor tanárként nem tudok csípőből egyből válaszolni, mert ez szokott ilyenkor a a probléma lenne, hogy most akkor úgy bizony, hát akkor mit fog gondolni rólam a a diák?

[00:16:48]Azt fogja gondolni a diák, hogy a tanár is gondolkozik, és ez nem rossz.

[00:16:55]Vannak az államtitkárságnak alsó tagozatra szóló javaslatai olyanok, mintogy rugalmas iskolakezdés.

[00:16:59]reggel érkezés után ráhangoló beszélgetés a gyerekkel.

[00:17:06]Csupa olyan dolog, amit a nem állami iskolákban valószínűleg amióta azok léteznek, csinálnak.

[00:17:10]Az állami iskolákban ezek mind-mind melós dolgok.

[00:17:16]Vajon akarják ezt majd csinálni a tanárok?

[00:17:19]Szerintem onnan kell indulni, hogy az alsó tagozat az az egy nagyon különleges hely a az oktatásban.

[00:17:28]Az alsó tagozat az az ugye a legtöbb helyen az úgy néz ki, hogy van egy tanítónő, tanító bácsi, aki megkapja a gyermekeket és egytől négyig végigviszi anyjuk helyett anyjuk, apjuk helyett apjuk.

[00:17:43]És és szerintem a tanítók többsége az azért választotta ezt a hivatást, mert a diákokért van ott.

[00:17:50]És és én akit ismerek tanítót, a legtöbbet igazából nagyon kevéssé szokta zavarni, hogy most éppen, hogyha ő mesét olvas a gyerekeknek, hogy kicsöngettek vagy nem csöngettek ki, mert be fogja fejezni azt a mesét, a gyerekek meg örömmel fogják hallgatni.

[00:18:09]És hogyha ha éppen azt látja a gyermekeken, hogy ők elfáradnak, akkor meg fog tartani nekik valami olyan dolgot, amivel kicsit felfrissülnek.

[00:18:21]Szerintem a az alsó tagozat az az egy tényleg egy különleges helye a az oktatásnak, és ott azt gondolom, hogy a tanítók elképesztően jó munkát végeznek.

[00:18:32]Nekik fel kell készíteniük az ugrásra a felső tagozatba a gyerekeket.

[00:18:38]Itt jön be a mindenkit.

[00:18:40]Itt hát mindenkit lévén iskolakötelesek és menniük kell tovább.

[00:18:45]De hát a az szerintem a az egész oktatási rendszerünkben a legnagyobb sok és a legnagyobb váltás az a az a negyedik osztályból az ötödik osztályba lépés.

[00:18:55]Tehát amikor felső tagozatba lépnek a diákok, amikor eltűnik az a biztonság a aki mindig ott van velem és mindig vigyázárok fordulhatok hozzá.

[00:19:07]Vándorolni kell egész nap mindenhová.

[00:19:09]vége annak a biztonságnak, amit az osztályterem adott.

[00:19:12]Tehát, hogy hogy nagyon sok minden egész egyszerűen eltűnik a a diákok életéből, és ráadásul itt itt fölmerül, vagy bejön az a pont, amiről ki kell mondjuk, ha a tanítónni, tanítóbácsit szerettük, nem biztos, hogy minden szaktanárt szeretni fogunk.

[00:19:31]És és ez egész egyszerűen ez egy emberi dolog, de ezzel együtt együtt kell tudnunk létezni, és ez egy óriási váltás a a felsőben.

[00:19:43]És és nem mindegyik tanárunk fog ugyanolyan stílusban tanítani, nem mindegyik fog ugyanúgy követelni.

[00:19:47]Tehát ezekhez is mind-mindomulni kell, és ezeket is tudni kell.

[00:19:53]Nem csak az van, hogy bejön új tantárgyént a nem tudom a földrajz a környezetismeret helyett, bocsánat, hogyha nem így van, hanem hanem az, hogy az adott tanár egészen másként fog követelni.

[00:20:05]Az egyiknél, hogy visszatérjünk az eredeti kérdésfölvetéshez, lehet kérdezni.

[00:20:11]A másik azt mondja, hogy csak akkor lehet kérdezni, ha a harmadik az azt fogja mondani, hogy minden óra elején röbbdolgozatot írő gyerek, és így tovább.

[00:20:23]Ezek mind-mind olyan dolgok, amit egyszer csak 8-10 területen kell egy ötödikesnek alkalmazkodni az új helyzethez, és ez bizony óriási kihívás.

[00:20:33]számít arra, hogy a most bejelentett nagy változások után egyéb változások is lesznek például a a négyosztályos, nyolcosztályos, hatosztályos, ennek a nagyon furcsa több típusú rendszerből összeálló magyarok oktatási rendszernek a visszahegységesítése.

[00:20:50]Vagy ez már így marad, amiben azért elég nehéz eligazodni egy kezdő szülőnek.

[00:20:57]Ebben teljesen egyetértünk, hogy hogy nehéz nehéz most eligazodni.

[00:20:59]Ugye ha itt változás lesz ebben, akkor is a változás az az felmenő rendszerben tud meglenni.

[00:21:09]Nem megszüntetéssel, hanem egy aki most történetesen egy hatosztályos gimnáziumban van, akkor akkor ő ő egy más tam tanet szerint tanul a hetedik osztályba, mint egy általános iskola hetedik osztályba lévő, sőt egy nyolcosztályos gimnáziumba járó diák hetedik osztályban megint csak mást tanul ezeket.

[00:21:30]És most csak ugye ne a hetedik osztályt nézzük, mondjuk a nyolcadik osztályt, ami talán még izgalmasabb lévén egy nyolcosztályos általános iskolába járó nyolcadikos éppen felvételire készül a nyolcosztályos gimnáziumban meg a hatosztályos gimnáziumban meg már szépen be élte magát és ott van és és éli a gimnazista életét.

[00:21:55]Tehát, hogy ezt nagyon nehéz, vagy nem is lehet így így egy hcárvágással egységesíteni.

[00:22:02]Az, hogy aztán utána a felmenő rendszerbe lesz-e itt bármi változás, ez egy izgalmas kérdés.

[00:22:06]De például a tehetséggondozás tekintetében, hogyha ha azt nézem, hogy a matematika területéről beszélünk, a specmad tagozatok, ezek mind hatos osztályos formációban működnek ismereteim szerint, és ott például nagyon fontos az, hogy a a fiatal tehetségeket már ilyen fiatalon el tudják érni, meg tudják szólítani, és onnantól kezdve van hat év arra, hogy velük együtt tudjanak dolgozni.

[00:22:39]Ugye egy egészen speciális tanmenet szerint.

[00:22:42]Másik oldalon pedig ha ha már így a továbbtanulás vagy a középfokú felvételi témáját is így érintjük, ez egy nagyon érdekes dolog, hogyha most megnézzük.

[00:22:54]Valóban ugye nehéz eligazodni, de hogy írhatnak a diákok negyedikben, hatodikban, meg nyolcadikban felvételit.

[00:23:00]Ugye aki nyolcadikba ír felvételit, annak ez az utolsó lövése, mert mert ezzel föl kell, hogy vegyék a végén, mert különben bajban lesz.

[00:23:12]És és emiatt jelenleg igazából felvételi szituációba kerülni, felkészülni a felvételire úgy tudnak a diákok, hogyha megírják akár negyedikbe, de ott nagyon kevesen szokták, de a hatodikos felvételit, hogyha megírják, akkor kapnak egy visszajelzést, hogy ők most hogy állnak.

[00:23:32]Tehát ez egy jó próba.

[00:23:36]Ha ezt bármi módon eltörlik, vagy átmozgatják, vagy bármi történik, én azt gondolom, hogy nagyon jó lenne az, és ez ez megint egy ilyen kétélő dolog, de nagyon jó lenne az, hogyha a diákoknak ugye akár több esélyük is lenne, hiszen aki mondjuk egyszer felvételész, az csak és ezen az egy felvételén múlik az ő továbbtanulása, aznap rossz napja van, ha aznap bár fájfje és a többi, és emiatt alulteljesít, Akkor ugye ezen a továbbtanulása múlik, ami nem túl szerencsés.

[00:24:11]Még mindig az évnyitónál tartunk, mert tehát az van most az államtitkár azt mondta, a miniszter azt mondta, hogy van három szakmai elve, amiben benne van az adat öéreltség, tehát hogy mérni kell, meg a részvételiség, de közben a mérési pontok számát meg azok gyakoriságát úgy tűnik, hogy csökkenteni fogják.

[00:24:28]Ez hogy jön ki, hogy értelmezik?

[00:24:35]Én én itt egy kicsit inkább másik megközelítést vagy mást vinnék be.

[00:24:40]Szerintem nem is ez a az izgalmas, hanem a az, hogy hogy mérünk.

[00:24:43]Tehát hogyha most a jelenlegi helyzetet nézzük, akkor akkor ugye kompetenciamérések vannak az oktatásban, és azt kell megnézni, hogy ezek a kompetenciamérések hogy történnek.

[00:24:58]A kompetenciamérésekre vannak azok az iskolák, akik tudatosan készítik a diákjaikat, rákészülnek, a lehető legjobb eredményt hozzák ki magukból, és innentől kezdve ők elég jó kompetenciaeredményekkel fognak megjelenni a rendszerbe.

[00:25:17]Vannak azok az iskolák, akik nem teszik meg mondjuk ezt az előzetes felkészítést.

[00:25:22]Itt a diákok megérkeznek, fölteszik a kérdést, hogy jegy kapunk rá.

[00:25:27]A tanár azt mondja, hogy hát nem, akkor in jó, hát akkor ez engem nem érdekel.

[00:25:33]És aki ezzel mentalitással megy neki, nem ugyanazt az eredményt fogja produkálni, mint aki meg ezt nagyon komolyan veszi.

[00:25:43]Tehát, hogy hogy ami a jelenlegi ilyen mérési pontokat, és itt most nem is a gyakoriság, hanem a minősége az, ami ennek szerintem nagyon fontos, hogy valami módon ezt úgy kellene ezeket a méréseket csinálni, hogy egységesen vegyék komolyan ezt a diákok, mert akkor valóban olyan eredmények tudnak születni, amik megmutatják azt, hogy mi zajlik abba az évfolyamba, abba az iskolába.

[00:26:13]És aztán utána mehetünk akár országos szintre.

[00:26:16]Tehát mindenki tegye oda magát, hogy egy pontos adatot lehessen látni arról, hogy ki hol tart, amikor a legjobban teljesít.

[00:26:23]Pontosan.

[00:26:23]Mertogy tehát hogy ne se egyik irányba se torzítsuk ezt a dolgot.

[00:26:26]Tehát akik nem olyan jók, azokat ne trenírozzuk kompetenciamérések írására.

[00:26:36]aki meg eddig nem vette komolyan ezeket a dolgokat, és bőven alulteljesített, őt meg próbáljunk motiválni, hogy a megfelelő szintjén teljesítsen.

[00:26:45]Tehát az lenne a jó, hogyha a kompetenciamérések, vagy nevezzük ezt bárminek, tehát hogy ezek a mérések, ezek valóban a diáknak a a tudását és ezáltal az iskola teljesítését tudnák mérni.

[00:27:01]Nem vagyok mérési szakember, vannak gondolataim, hogy mit lehetne csinálni, de de hogy ezen kellene szerintem elsősorban változtatni.

[00:27:08]Üüm a tanulói terhelés, csökkentés ígéretét már sokszor megfogalmazták.

[00:27:14]Ez vajon a szülők óhajával egyezni fog?

[00:27:17]Van a szülőknek egy nagyon jelentős csoportja, aki már oviban tudja, hogy a gyerekből mi lesz, és tudja, hogy ehhez kell a cselló mellett még a heti négy különra némi lovaglás, meg esetleg a kínai és orosz nyelvek elsajátítása az angol mellett.

[00:27:34]Tátő, hogy fogják azt érz, hogy nincs házi feladatod, fia.

[00:27:36]Mi az, hogy nincs házi feladatod?

[00:27:41]Itt itt itt mindig azt kell azt kell látni, hogy szülői oldal, tehát a az oktatás három tényezőből ellépjünk vissza egyet, ugye a tanár, diák és a szülő.

[00:27:51]És és nagyon sokszor ebből csak kettőt veszünk észre.

[00:27:55]Szülőként is magunkat nem nézzük, hanem csak a tanárt meg a diákot nézzük.

[00:28:00]Tehát, hogy ezt a hármat, ezt egy egységben kell tudni kezelni.

[00:28:04]És akkor amikor változtatunk valamit, akkor akkor mind a három szereplőt edukálnunk kell, és mind a három szereplőt föl kell erre készíteni.

[00:28:14]És hogyha mindenki föl van készítve erre, és látja és érti ennek az egésznek a célját, érti azt, hogy mit miért csinálunk, akkor meg lehet csinálni ezeket a változásokat.

[00:28:24]Abban az esetben, hogyha ha itt valamelyik tényező kiesik ebből, akkor az említett lázadás és problémázás, értetlenkedés lesz ebből a dologból.

[00:28:36]Szülőjünk, amikor egy iskolán belül két osztály között is van ilyen rivalizálás, hogy azok azokat hajtják, mint az ökröket.

[00:28:41]Ti meg nem csináltok semmit és fordítva.

[00:28:45]Ez ez mindig megvan.

[00:28:45]De a szülői oldal, még visszatérve, a szülői oldalának ugye a legnagyobb problémája, meg mindenkinek ez a legnagyobb problémája, hogy mivel ült már iskolapadba, ezért tudja, hogy az oktatás hogy van, és ért hozzá.

[00:28:57]Igen.

[00:29:00]És és mindenki abból indul ki, hogy oké, lehet, hogy nem volt jó, ami velem történt, de mi megtanultuk, de mi eljutottunk ide.

[00:29:09]Mi is emberek lettünk, pedig kaptunk két pofont.

[00:29:11]És innentől kezdve akkor az, amit kipróbáltam, de lehet, hogy nem volt jó, de kipróbáltam, és végül is eredményre vezetett, azt akkor azt mondom, és ehhez próbálok ragaszkodni, hogy ez ez így akkor rendben van.

[00:29:24]Ez probléma.

[00:29:27]Ezért fontos az, hogy megtanítsuk a szülőt is arra, hogy amikor itt változtatunk valamin, amikor valami másképp történik, akkor azt miért csináljuk?

[00:29:37]És az a szülő, aki szeretne foglalkozni a gyermeke jövőjével, akinek fontos az, hogy a gyermeke nem azért jár iskolába, mert nyolcól kettőig fűtés van, hanem azért jár iskolába, mert ott megtanul valamit, és okosabb lesz azzal, hogy bent töltött ennyi időt, mint amikor egyébként bevittem reggel.

[00:29:56]Annak a szülőnek fontos lesz az, hogy oké, akkor itt most valami olyan dolgot vezettek be, ami az én gyerekemnek jó lesz.

[00:30:07]De azt meg lehet magyarázni a szülőnek, hogy mi a jó a gyerekének, hogyha belőle specialistát képezünk, mert kipohatoltuk a munkaerőpiac nyolc év múlva esedékes állapotát, és neki ott lesz állása, vagy generalistát képezünk, hogy a lehető legkésőbb kelljen eldöntenie, hogy mi akar lenni, de legyen annyi tudása, hogy akkor azt még el tudja dönteni, melyiket akarják.

[00:30:30]A szülő alapvetően szem a legjobbat akarja a gyermekének, hiszen hiszen ez ezért áll áll így az egészhez hozzá, de mindenki a saját kis burkában él, és a saját burkában látja a a világot.

[00:30:41]És és ezért nagyon fontos az, hogy hogy beszéljünk arról, hogy hogy mi történik.

[00:30:50]Az, hogy valaki a jogászként tevékenykedik, és a gyermekét szeretné, hogy jogra menjen.

[00:30:55]Ez ez tök jó.

[00:30:55]Ha a gyerek is ezt szeretné, akkor akkor valószínűleg egyébként ő nagyon jól fogja tudni, hogy mire van szüksége a gyermekének, hiszen ő már ezen a pályán tevékenykedik x éve, pontosan tudja, mi zajlikot, és akkor tényleg tisztában van vele.

[00:31:13]De nagyon sok esetben a gyermekek nem azt a hivatást választják, vagy lehet, hogy a szülő azt szeretné, de a gyermek nem biztos, hogy azt szeretné folytatni, amit a szülő végzett.

[00:31:22]Ebben az esetben a szülő általában nem is tudja pontosan, hogy mire kell felkészíteni.

[00:31:28]Ilyenkor hagyni kell, hogy az iskola ebben segítséget nyújtson.

[00:31:31]És és az iskola alapvetően egy általános tudást tud adni természetesen a a gyermeknek, hiszen nem fog tudni minden gyermeknek személyre szabott ismereteket adni.

[00:31:44]De itt jön be a technológia használata, itt jön be nagyon sok olyan faktor, amivel el tudunk indulni abba az irányba, hogy a gyermekeinket segítsük akár egy specializációban is.

[00:31:57]Üüm elfogadják a szülők, hogyha az iskola fölfedez valamit a gyermekben, azt mondja a tanár, hogy elképesztően tehetségesen rajzol.

[00:32:04]Fantasztikus érzéke van valamihez.

[00:32:07]A szülő nem azt akarta, mert ő azt akarta, hogy könyvelő legyen.

[00:32:12]Szerintem, hogyha valami jót fedezve az iskola, akkor azt elfogadják.

[00:32:14]Az iskola azzal visszajelzés érkezik ki, a gyermek diszkalkuliás, diszlexiás, vagy bármi egyéb és vizsgálassa ki.

[00:32:21]Azt nem biztos, hogy el fogja fogadni a szülő.

[00:32:23]De itt is nagyon fontos a párbeszéd.

[00:32:27]Nagyon fontos az, hogy hogy itt nem azt mondom, hogy a ha éppen mondjuk nem jó dolgot fedezek fel a gyermekkel kapcsolatban, nem azt mondom, hogy a a gyermek ostóba és használhatatlan, hanem azt mondom, hogy van itt egy olyan probléma, amit így lehetne kezelni, és így lehetne könnyebb a gyermeknek, így tudna egyszerűben, hatékonyabban haladni.

[00:32:49]Tehát nagyon fontos az, hogy ezt az információt is mindig, hogy közöljük.

[00:32:54]Itt is, hogyha azt látom, hogy egy gyermek nagyon erősen valamilyen irányba van tolva a szülők által, de közben meg látom más területen, hogy tehetséges.

[00:33:06]Itt is először a gyermeket is meg kell kérdezni, hogy oké, látom, hogy ügyesen rajzolsz.

[00:33:12]Akarsz te ezzel valamit kezdeni, vagy vagy ez csak egy kellemes hobbi, amivel éppenséggel elütöd az üres óráidat?

[00:33:20]Üüm.

[00:33:20]Milyen állapotban van a tanári kar tekintélye?

[00:33:26]Mert erről is beszélt, a miniszter is beszélt, a miniszterelnök is beszélt.

[00:33:30]Elfogadják a szülők, ha már a gyereküket egész napra rá bízzák, lassan több időt töltenek az iskolában, mint otthon évbren.

[00:33:38]Ez ez így van.

[00:33:38]Ez egy ez egy nehéz küzdelem, merthogy merthogy ahogyan ugye ezt már beszéltünk róla, a szülő nagyon sokszor szintén szakértője az oktatásnak, és amikor mondjuk egy szülőértekezleten sok szakértő jelenik meg szemben az egy gyakorló tanárral, akkor ez egy elég kemény küzdelem vagy küzdelmes helyzetet tud kialakítani.

[00:34:03]Ne, hogy a a tréfát félretegyük.

[00:34:07]Én azt gondolom, hogy hogy a a szülőknek ez egy ez egy tanulási görbe.

[00:34:14]Nem csak a gyerek jár iskolába, hanem szülőként mi is tanulunk a gyerekkel.

[00:34:18]És nem csak együtt tanuljuk meg a betűket kanyarítani alsó tagozaton, hanem hanem együtt tanulunk meg alkalmazkodni, és valami módon meg fogunk tanulni alkalmazkodni az oktatáshoz.

[00:34:32]Ez lehet egy gyötrelmes dolog, amikor folyamatos küzdelmek és harcok vannak, vagy lehet ez egy egységes frontba rendeződés, amikor az oktatás három tényezője ugyanazt a célt akarja, mert számtalanszor találkozom azzal, most már az utóbbi időben hálist ritkábban, de korábban rengetegszer, amikor bejön hozzám fogadóra egy órára egy szülő, és azt mondja, tanár úr, hát én is hülye voltam matekból, mit vár a gyerektől?

[00:35:00]Hát mondjuk azt várnám, hogy ne ezt mondja a gyereknek, és és azt várnám, hogy hogy egységesen megpróbáljuk megnézni, hogy hogy meddig tudjuk eltolni azt a gyermeket együtt, hogyha ön is partnerként ott van, és segít abban, hogy a gyerek tanuljon, én is ebbe az irányba próbálom őt tolni.

[00:35:17]És akkor utána a gyerek is, hogyha tanul, mert nem azt kapja, hogy ja neked engedd el, te ezt úgy se fogod sose megtanulni, hát én se értettem, hanem azt kapja, hogy figyelj, tanulj a tanár abban próbál neked segíteni, hogy jól menjen, akkor ez a hármas fogat, ez el tud indulni.

[00:35:36]Mennyi idő alatt ég 3 köbméter bükva.

[00:35:40]Törődjön velem az én gyerekem.

[00:35:44]Vannak még szülői munkaközösségek, meg iskolaszékek, akikkel testületileg lehet valamit kezdeni, vagy most már csak egyéni szülők vannak a saját ambíciójuktól fűtve?

[00:35:55]Vannak szülői munkaközösségek.

[00:35:55]Itt ez ez iskolája válogatja, hogy hogy ez mekkora autoritás, mekkora lehetőség, mibe szólhatnak bele.

[00:36:04]Ugye ez az iskolánként változó dolog.

[00:36:08]Ugye ez most úgy tűnik, hogy egy csomó minden visszakerül az iskolaiigazgatók hatáskörébe.

[00:36:13]Ez ezzel akartnak jönni, felelősség is visszajön vele nyilvánvalóan.

[00:36:16]Ez erről egy iskolaigazgatót kell megkérdezni, de én azt hát azt gondolom, hogy a az iskolaigazgatók azért igazgatják az iskolájukat, mert a legjobbat szeretnék neki, és hogyha ebbe több lehetőséget kapnak, hogy hogyan lesz a legjobb az iskolának, az ott tanító tanároknak, diákoknak, akkor ezzel örömmel élnek.

[00:36:38]Üüm.

[00:36:40]Hogy lehet visszahozni két hónap szünet után a nagyobb diákokat az iskolába?

[00:36:45]Először is azt kell elérni, jön az első probléma, hogy a legtöbb úgy ül az iskolapontban, mintogyha jetlegje lenne, mintogyha valami időeltódásból csöppent volna oda.

[00:36:55]Lévén a nyáron a többség nem az este nyolc órás lefekvést és a reggel 6-7 órás kelést preferálja.

[00:37:03]Úgyhogy ugye ez a legelső probléma, amivel szembesülünk és amivel foglalkozni kell.

[00:37:11]A a másik dolog az pedig az, hogy praktikus módon ugye ilyenkor a visszatéréskor akkor nagyon örülnek egymásnak, jönnek az élménybeszámolók és és hagyni kell őket megérkezni.

[00:37:24]Szerintem az egyik legfontosabb dolog ezen a héten az az, hogy a diákok megérkezzenek az iskolába, álljanak át erre az időszámításra, éljék meg azt, hogy akkor ott vannak, együtt vannak újra, nem otthonul egyedül, hanem egy zsibongó közegben van.

[00:37:41]Tehát nagyon sok minden megváltozik, és és hogyha ezt megélték, és ott vannak, akkor utána meg el kell kezdeni velük tanulni, és meg kell nekik mutatni azt, hogy miért történnek ezek a dolgok.

[00:37:55]hogy a tanulás, az egész, ami zajlik abban a fél évben, abban a tanévben, az azzal a céllal van, hogy te eljuss ide, és az neked azért lesz jó, mert és hogyha a diák ezt megérti, akkor nem mondom, hogy azonnal rohan a tankönyve után és hirtelen napp alátéve tanulni fog, de legalább érteni fogja, hogy miért történik a dolog, miért kényszerítik őt ebbe a az egészen fura helyzetbe.

[00:38:25]ahhoz képest, amit az előző két-két és fél hónapban átélt.

[00:38:29]De ilyenkor konkrét dolgokat kell mondani, hogy azért csinálod ezt, mert felvételizni fogsz egy év múlva, július 12-én, vagy ennél szofisztikáltabban is lehet beszélni neki, vagy minnek, kinek, hogy szerintem ez ez tanár a diákja válogatja.

[00:38:43]Tehát ahogyan el szoktam mondani, az oktatás az egy személyre szabott dolog.

[00:38:47]Az egyik osztálynak így, az egyik diáknak így, a másik diáknak úgy.

[00:38:52]Ha ha van akinek nagyon konkrétumokra van szükség, akkor nagyon konkrétumokat kell mondani, hogy ez fog történni, ezért csinálják ezt az egész dolgot.

[00:39:02]De de azt is tehát kell egy hosszútávú célt láttatni a diákkal, hogy értse azt, hogy ez az egész dolog ez nem ellene van, mert egyébként ebben a mostani helyzetben, amikor belépett az iskolába, akkor azt érzi, hogy a világ szövetkezett ellene.

[00:39:19]Rákényszerítenek egy drillt, ami két hónapig nem volt.

[00:39:22]egy teljesen abnormális környezetbe bekerül, föl kell kelni hajnalba, és nem azt csinálhatja, amit eddig csinálhat, hiszen most mennyire jó élete volt.

[00:39:31]De meglepő módon egyébként nagyon sok diák meg egyébként komfortos azzal, hogyha ha neki megmondják, hogy mit kell csinálni.

[00:39:40]Az ember azért alapvetően szereti azt, és ezt most valószínűleg, ha a diák hallgatja, ak ez most mekkora ötség, de hogy de hogy egyébként jó az nekünk, és kényelmes az nekünk, amikor megmondják, hogy mit kell csinálni.

[00:39:54]Most oké, hogy ennek a nyári szünetnek nem voltje, de hogyha ez most egy nem tudom 12.

[00:40:01]évfolyam érettségi után egy nyári szünet, amikor utána most úgy úgy érkezik meg, és nem a az iskolapadba, ahol segítenek becsöngetés, úrarendet kapok és a többi, hanem neki most ott kell állnia, neki kell összerendezni az órendjét, kitalálnia, hogy hogy áll össze, melyik tanárnál vegyem fel az órámat, és hasonlók is az egyetemi életnek, vagy akár a munkaerőpiacnak a az összes problémája nyakába hullik, akkor rájönnek természetesen utólag, hogy azért ez az isk iskola.

[00:40:29]Ez a közoktatás rendszere, ez egy nagyon kényelmes és egy nagyon jó dolog volt.

[00:40:36]Valószínűleg a két hónapos nyári szünet alatt is fejlődött a mesterséges intelligencia világa.

[00:40:40]A gyerekek látták, nem is gyerekek, a fiatal felnőttek látták.

[00:40:44]Ennek az egész rendszernek a helye megvan az oktatásban.

[00:40:47]Biztos helye van.

[00:40:51]Alakul a helye, de azt gondolom, hogy az egész mesters és intelligencia világa is alakul.

[00:40:56]Tehát amit jelenleg látunk, a mostani helyzet, mostani megoldások, a mostani lehetőségek egész mások.

[00:41:03]Már csak ahhoz képest, ami májusban volt, amikor vagy júniusban, amikor abbahagytuk az oktatást, pedig eltelt addig két-két és fél hónap.

[00:41:12]Tehát a amikor a mesterséges intelligenciáról, mint olyanról beszélünk, akkor nem tudunk egy egy ilyen egy statikus dologról, hanem egy folyamatosan változó dologról beszélünk.

[00:41:25]És ezt nagyon fontos itt az elején tisztázni.

[00:41:27]Azt gondolom, hogy van egy egy macskaegér harc, amiről nagyon jól tudunk, amiről beszélünk vagy nem beszélünk, hogy a diákok ugye mesterzéss intelligenciát használnak a házi feladatok megírása során.

[00:41:43]A tanár a mesters intelligenciára ilyenkor haragszik.

[00:41:46]És akkor van egy ilyen küzdelem, hogy most akkor meg tudom-e mutatni, hogy a diák most AI-t használt vagy nem az adott témában.

[00:41:53]De ezt meg kell fordítani, és a mestersés intelligencia helye az oktatásba az valahol itt van, hogy megtaláljuk azt, hogy hogyan tudja eszközként a tanulást szolgálni, hogyan tudja segíteni a diáknak a megértését.

[00:42:09]Amikor itt a beszélgetés elején videókról meg egyéb tartalmakról beszéltünk, hogy hogy segítik a megértést, a mesterséges intelligencia is tudja segíteni a megértést, csak itt elválik ez az egész dolog, mert a mesterséges intelligencia tud segíteni a megértésbe, és tudja helyettünk megcsinálni a dolgokat.

[00:42:30]Ezt egy videó nem tudta még.

[00:42:33]És ebben az esetben ugye ez amikor így elválik ez a két út, akinek és aki arra használja a mesterséges intelligenciát, hogy segítsen neki a tanulásba, az fejlődni fog.

[00:42:46]Aki arra használja, hogy megoldja helyette a dolgot, az egy olyan ál valóságba kerül bele, amikor azt gondolja, hogy megcsinál dolgokat, de közben maga körül pörög, és egy helyben van, és nem fejlődik.

[00:43:00]De ilyenkor eszközhasználati készségeket kell tanítani a diáknak, kritikai gondolkodást vagy mértékletességet kell tanítani a diáknak?

[00:43:09]A kritikai gondolkodás nagyon fontos.

[00:43:12]Anélkül nem tudunk leülni a mesterséges intelligencia elé lévén.

[00:43:15]Miről van szó?

[00:43:19]Egy szövegértési feladattal találkoznak a diákok.

[00:43:21]Beírom neki a kérdésemet, kapni fogok egy választ.

[00:43:24]Ezt el kell olvasnom, vagy akár meg kell hallgassam, de meg kell értenem.

[00:43:29]És ez egy nagyon fontos nulladik lépés a mesters intelligenci kapcsolat meg kell értsem, hogy mi történt.

[00:43:36]Meg kell tanulnom a mesters intelligenciát jól használni, mert hogy nagyon sokban áll a mesterséges intelligencia tulajdonképpen egy ilyen felerősítő eszköz.

[00:43:45]A jó kérdés, jó gondolatot felerősíti, segít abban, hogy még jobb legyek.

[00:43:53]A rossz kérdésre, a rossz promptra, arra rossz választ fogadni.

[00:44:01]Ergó, aki úgy indul bele ebbe az egész dologba, úgy kezd hozzá a mesters intelligencia használatához, hogy nem készül rá, nem foglalkozik vele, nem tesz bele elég erőforrást, az nem fog tudni kivenni belőle értéket.

[00:44:17]Akkor először azt kell tisztázni, hogy mit akarok tőled mesterséges intelligencia.

[00:44:21]Egyáltalán mondhatom azt, hogy tőled, mert az egyfajta megszemélyesítés már az lehet, hogy félreviszi az embert.

[00:44:26]Sokan így használják.

[00:44:29]Egyrészt lehetne erről nagyon sokat beszélni, hogy a mesterses intelligencia az egy eszköz és nem egy személy.

[00:44:33]Tehát, hogy de nagyon sokszor mivel kommunikálunk vele, emiatt egészen nincsenek még a megfelelő igéink vagy szavaink erre, de ezt fontos tisztünk, hogy egy géppel kommunikálunk ekkor.

[00:44:45]A ami ami szerintem egy egy álcája ennek az egész mesters intelligencia oktatási használatának, az az a következő dolog, hogy úgy tűnik és úgy próbáljuk eladni ezt az egész dolgot, hogy a mesters intelligencia mindent könnyebbé tesz, mindent megcsinál, mindenben tud segíteni és így tovább.

[00:45:11]Tehát egy ilyen mindenben szuper illúziót kapnak a diákjaink.

[00:45:16]A probléma ott van, hogy mindenben akkor tud segíteni, ha megtanulom használni.

[00:45:25]És azáltal, hogy hogy kapják ezt a médiából mindenhonnan érkező visszajelzést, hogy ez mindenben jó lesz, meg ez mindenben segít neked, ezáltal megpróbálja nagyon sok diák megspórolni azt, hogy erre tényleg időt és energiát belefektessen, hogy a saját javára tudja használni a mesters intelligenciát.

[00:45:47]Ahogyan mondtam, a rossz promtra rossz választ fogok kapni, ha nem tudom belevinni.

[00:45:55]azt a tudást, azt a technikát, azt a megtanult skilleket, amivel olyan promptot tudok írni, amivel úgy tudom kérdezni a mesters intelligenciát, hogy ezzel fejlődjek, akkor nem fogok fejlődni.

[00:46:10]De hogy lehet rávezetni a diákokat a mesterséges intelligencia korláta egy totális áramszünettel?

[00:46:14]Nem vagyunk olyan messzire tőle nyáron.

[00:46:16]Majdnem megállt most elő eljuthattuk volna akár oda is, hogy az akkumulátorok is lemerülnek.

[00:46:22]Mobil telefon nem működik.

[00:46:22]Nincs mit de nincs mit hova beírni.

[00:46:27]Szerintem ez ez ugyanaz a kérdés, mint a matematika oktatásba számológépnek a kérdése.

[00:46:32]A na annyiszor megkaptuk ezt a kérdést, hogy jó, jó, de miért kell ugye megtolni a szorzótáblát, hogyha ott a számológép és ki tudja számolni helyettünk?

[00:46:42]És akkor jön ugye a másik oldal, hogy oké, de mi van, ha nincs nálad számológép, akkor is ki kell tudnod számolni, hogy és vala az igazság középen van.

[00:46:50]Tehát bizonyos gondolkodási képességekre szükség van.

[00:46:54]Ha én a mesters intelligenciát használni akarom, ahogyan elmondtam, meg kell tanuljam használni.

[00:47:02]És és ez egy nagyon fontos probléma, és egy nagyon fontos pont, hogy a mesterséges intelligencia használatához nekem szükségem van valamilyen tudásra.

[00:47:12]És ezt a tudást, ezt például az iskolában tudom megkapni.

[00:47:15]A mesterséges intelligenciától megtanulni, hogy hogyan tudok mesterszés intelligenciát használni, ez egy kicsit egy ilyen farkába harapó kutya lesz.

[00:47:23]És és nagyon sok esetben egy egyhelyben toporgás fog ebből a helyzetből születni.

[00:47:32]Úgy kell elképzelni végső sorra mint egy vésőt, azt is meg kell tanulni használni, hogy ne a tenyerembe menjen a vége.

[00:47:38]Ez is az, csak bonyolultabb rendszer meg árammal megy.

[00:47:42]Igen.

[00:47:43]Ez ez egy nagyon egyszerű barátságos dolog.

[00:47:45]Arra van szükség, hogy hogy tudjam, hogy hova kell nyúljak és és hogyan használjam.

[00:47:52]Köszönöm szépen.

[00:47:52]Az elmúlt egy órában Koránybalázs Biatorvágyi innovatív Technikum és Gimnázium matematika tanárra a Jetter Prosuli szakmai vezetője volt az Inforrendándív arénájának vendége.

[00:48:00]A műsor elkészítésében Szécsi Ágnes szerkesztő kollégám és Erdei Tamás főszerkesztő vett részt.

[00:48:05]A beszélgetést az Infórádióban most felvételről hallották.

[00:48:08]Az Infórádió YouTube csatornáján is úgy fognak majd vele találkozni, ha oda föliratkoznak, akkor a következő beszélgetéseket automatikusan kapják majd meg.

[00:48:16]Nem kell külön keresgélni se manuálisan, se egyéb segítséggel.

[00:48:20]Köszönöm a figyelmet.

[00:48:20]Exterda Tibor vagyok.

[00:48:24]Az aréna távközlési partnere a Van Magyarország.