GDP, forint, euró: mi az igazi kockázat? Nyeste Orsolya és Madár István, Inforádió, Aréna

[00:00:00]Aréna Magyarország egyik legtöbbet idézett rádió műsora.

[00:00:02]Várja önt a stúdióban.

[00:00:06]Nyeste Orsolya az Erzt Bank vezetőelemzője és Madár István a portfólió vezetőelemzője.

[00:00:16]Az Aréna távközési partnere a Van Magyarország.

[00:00:20]Segítse ön is munkánkat azzal, hogy feliratkozik csatornánkra.

[00:00:25]A magyar gazdaság második negyedéves teljesítménye az előzetes 0,4 helyett 0,5%-kal alatta meg az előző negyed évit.

[00:00:32]Megvagyunk most már mentve.

[00:00:32]Ez azt jelenti.

[00:00:34]Minden rendben?

[00:00:37]Neste kétféleképpen is lehet nézni.

[00:00:39]úgy gondolom, tehát ha nem az egy adatot nézzük, hanem több negyed évre is visszatekintük, akkor azért azt nézzük, hogy már az azt látjuk, hogy már végre ez a korábbi időszakokra jellemzőtt szikszakos teljesítmény, hogy az egyik nagyévben estünk egy kicsit, utána egy picit növekedtünk egy kicsit, ez talán végetért, tehát most már sok negyed év eltelt és pozitív teljesítményt tudott mutatni negyed éves szinten a magyar gazdaság Ág.

[00:01:08]Szerintem ez mindenképpen pozitív dolog.

[00:01:11]Talán levonhatjuk belőle azt a következtetést, hogy ebből a stagnáló recessziós periódusból sikerült kikerülni és és egy növekedési pályára sikerült talán fellépnünk, de de ugyanakkor azért azt is kell látni, hogy azért ezek a számok nem olyan óriási kirobbanóteljesítményt mutatnak.

[00:01:37]Tehát ez a kilábalás, ez a meginduló növekedés, ez meglehetősen lassú folyamat.

[00:01:42]Ugye azt is látjuk, hogy bár ebben ugye nyilván technikai hatások is voltak, de azért az első negyed évhez képest megint lassult valamelyest a teljesítmény.

[00:01:52]Éves szinten sem tudott gyorsulni a magyar gazdaság, tehát maradtunk 1,7%-on, tehát valószínűleg továbbra is a potenciális alatt teljesítünk és hát a szerkezetéről is lehet majd beszélni, erről is fogsz majd kérdez kérdezni, gondolom.

[00:02:10]Tehát erről is sok mindent lehet mondani, hogy ott mi jó, mi nem jó.

[00:02:14]De akkor én azzal zárnám itt ezt a mondatot, hogy hogy közben pedig elkezdtünk aggódni a harmadik negyedév és a negyedik negyedév kapcsán.

[00:02:23]Ugye itt a harmadik negyed évben volt egy nagyon-nagyon rossz időjárásunk.

[00:02:28]Emiatt a mezőgazdaság miatt aggódunk.

[00:02:32]Aggódunk a vámháborús problémák miatt, a minienergiaválság miatt.

[00:02:35]Szóval egy kicsit most megint talán előtérbe kerültek a rövidebb táv növekedési kockázatok is.

[00:02:44]Madár István Egyetértek Orsi helyzet értékelésével valóban az a helyzet, hogy a magyar gazdaság némi élénkülés mutatott az utóbbi negyed években.

[00:02:52]Ez igaz a mostani második negyedéves adatra is a mi értékelésünk szerint.

[00:02:56]alapvetően, hogyha a oszályos időjáradás miatt a a mezőgazdaságot kivonjuk ebből a gazdasági teljesítményből, azt gyakran szokták tenni a közgazdászok, hiszen a mezőgazdaság az egyrészt pici, de nem is ez a fontos benne, hanem az, hogy a cikcakokat alapvetően olyan egyedi időjárásbeli sokhatások okozzák, ami függetlenül attól, hogy a magyar gazdaság egyébként ugy éppen milyen passzban, milyen konjunkturális helyzetben van.

[00:03:20]Hogyha ezt kiszűrjük, akkor a ez a második négy év azt is mondanám, hogy kifejezetten jól sikerült.

[00:03:26]Nem volt ez egy ez egy olyan rossz adat, mert mert ez a mezőgazdasági lehúzó hatás még annál is nagyobb volt a részletes adatokból, úgy tűnik, mint amit eredetileg gondoltunk.

[00:03:37]Tehát a mezőgazdaságon kívüli nagy része a magyar gazdaságnak az nagyobb mértékben tudott tulajdonképpen növekedni, amiben a főszerepet elsősorban az játszott, hogy az ipar végre elindult.

[00:03:49]Ugye éveken keresztül azt néztük, hogy a gazdaságpolitika tolja a reál védeket és az növeli a belső keresletet, és a szolgáltató szektornak tud valamiféle növekedést adni, de ezen közben az ipart pedig egy látványos recesszióban van, és a termelő ágazatok nem tudnak hozzárulni a növekedéshez.

[00:04:07]Most úgy tűnik, hogy ebben van fordulat.

[00:04:09]Az ipar elkezdett növekedni, és végre ebben a negyed évben azt is láthattuk, hogy ezzel párhuzamosan az export is meg tudott lódulni.

[00:04:15]Úgyhogy most már nem egy lábon áll ez a növekedés, hanem többen.

[00:04:19]De az iparban mi tudott megindulni?

[00:04:21]Valamelyik autógyárat végre kinyitották és elkezdett exportálni is.

[00:04:24]Igen.

[00:04:24]Az egyik az az, hogy több olyan járműgyártó kapacitás is kiépült az elmúlt években, amelyek most szépen elindultak.

[00:04:31]meglévő gyáraknak a kapacitásbővítései, új gyárak is elindultak, és az látszik, hogy tulajdonképpen a hibrid és az elektromos autó gyártása az elkezdett látványosan fölfutni Magyarországon.

[00:04:43]Már mindegyikből többet gyártanak, mint bencines autóból Magyarországon.

[00:04:47]illetve van még egy nagyon hát ilyen ikonikus jelenség, az pedig az, hogy a mesterséges intelligenciához kötődő adatközpontok kiépítésében Magyarország is tudott egy kis termelési szeletet gyártani, vagy ki kiharapni.

[00:05:01]És ez a ez a gyártás, ez olyan drága és olyan nagy értékű termékek jelen pillanatban ezek, hogy ezek az úgynevezett ilyen ilyen szervert parkokhoz szükséges rekeknek a gyártását, azt Magyarország Komáromban nagy tételben tudja tudja csinálni, és ez is egy jelentős növekedést hozott az exportban.

[00:05:21]Alapvetően ez a kettő az a terület, ahol igazán látjuk az exportnak a látványos meglódulását.

[00:05:25]De hogyha mi tudunk exportálni, akkor az azt jelenti, hogy valahol van ennek felvevő piaca, tehát akkor azok is jobban teljesítenek, hogy tudnak ilyesmit vásárolni, vagy akarnak.

[00:05:36]Hát ezt érdemes Igen, ez ez egy érdekes kérdés.

[00:05:37]Egyrészt egy kicsi kicsi élénkülést látunk mondjuk a német gazdaságban is, de de azt gondolom, hogy itt inkább arról van szó, hogy amikor egy oszárnak a export telteljesítményét nézzük, akkor mondhatjuk azt, hogy ez alapvetően attól függ, hogy a külső piacainkon milyen milyen konjunkturális viszonyok vannak.

[00:05:54]növekszik-e a belső kereslet, akarnak-e több autót vásárolni Magyarországról satöbbi.

[00:05:58]A másik viszont az, amikor azt mondjuk, hogy egy termelési láncba belépünk, és ott tulajdonképpen nem is feltétlenül az kell, hogy hogy hirtelen mondjuk több német polgár akarjon BMW-t vásárolni, de ha már gyártunk Magyarországon is BMW-t, akkor nyilván az egy olyan új piacnak a új piacra való belépés, ami ami ilyen egyszeri lökésszerűen meg tudja emelni a az export teljesítményt, és itt inkább erről van szózésem szerint.

[00:06:25]jelen pillanatban nem pedig annyira külső kereslet strukturális élényküléséről.

[00:06:31]Milyenek a kilátásaink?

[00:06:31]Tartós maradhat-e ez a biztató folyamat?

[00:06:38]Ellenmondásos itt is egy picit a kép.

[00:06:40]Tehát rövid távon most ugye vagy ahogy említetten vannak növekedési kockázatok, de ől függetlenül most azért úgy érezzük, hogy talán most van ez a pillanat, ahol a magyar gazdaság fel tud egy tartós növekedési pályára állni, és és hát javultak a középtávú növekedési kilátások, én úgy érzem, sokkal jobbak, mint mondjuk egy évvel ezelőtt voltak.

[00:07:07]Ugye mit szoktunk nézni ennek kapcsán?

[00:07:10]Ugye alapvetően azt nézzük, hogy a gazdasági szereplőknek a bizalma az hogyan alakul.

[00:07:15]És hát itt ugye érdemes megkülönböztetni a fogyasztói és az üzleti bizalmi indexeket.

[00:07:20]Ugye a fogyasztók bizalma az nagyon jelentősen kilőtt tavasszal, illetve a nyár elején.

[00:07:28]Most ugye az elmúlt hónapban egy kicsit romlott, gondolom nem függetlenül az energiaválságtól, illetve javult az üzleti szereplőknek is a bizalma, de ott azért óvatosságra az okott, hogy hogy az üzleti bizalmi indexek azok korán sem robbantak fel olyan mértékben, mint a fogyasztói bizalmi indexek.

[00:07:48]Tehát azért az üzleti szereplők picit óvatosabbak, vagy picit optimistábbak lettek, de azért az optimizmus nem kirobbanó.

[00:07:59]Viszont abban bízunk, hogy ez az óvatos optimizmus idővel talán elegendő lesz arra, hogy a mélyponton lévő beruházások azok be tudjanak indulni az elkövetkező negyed években, illetve középtávon.

[00:08:11]És ez azért nagyban segítene abban, hogy hogy a magyar gazdaság egy növekedési pályára tudjon kerülni.

[00:08:23]Itt sem annyira egyszerű a kép, hiszen itt a beruházások konta beruházások okoztak egy kifejezetten negatív meglepetést a második negyed évben, de elképzelhető, hogy emögött egyszeri hatások állnak.

[00:08:36]Tehát ugye a kormányzati beruházások valószínűleg ebben az időszakban nem igazán játszottak növekedést támogató szerepet.

[00:08:44]viszont tényleg abban bízunk, hogy ahogy az idő telik, a külső piaci körülmények javulnak, tehát a külső kereslet emelkedik, mert hát az azért csak lenne csak az lenne egy alapvető dolog, úgy gondolom, hogy egy exportorientált gazdaság termékei iránt egy stabilan javuló külső kereslet mutatkozzon, illetve jól alakuljon a külső környezet, és ha ez tudősödni, akkor talán a beruházási hajlandó Ág is javul.

[00:09:14]Ugye a belső körülmények is azért változtak.

[00:09:20]Talán az üzleti szereplők bíznak abban, hogy egy kis számíthatóbb, jobban előrejelezhetőbb gazdasági környezet jön.

[00:09:26]És hát aztán reméljük, így lesz, mert azért a külső kockázatok sajnos nagyon komolyak.

[00:09:31]akár az energiahelyzetet nézzük, akár a háborús helyzetet nézzük, akár ugye a vámháborút nézzük, amiről ugye a tavalyi évben nagyon-nagyon sokat beszéltünk, aztán az idén az iráni háború kitörésével a vámháborús sztori ez kicsit lecsengett, de hát azért mindig vannak újabb és újabb hírek, amik azt mutatják, hogy hogy úgy tűnik, hogy ezek a vámháborús történetek, vámháborús fenyegetések akár tartósek is maradhatnak sajnos.

[00:10:01]És ez nem jó hír egy exportorientált, de nem szokták meg az üzleti környezetben, hogy Donald Trump reggel bejelent egy vámot, délután visszavon egy vámot.

[00:10:12]Tehát nem lehet ezt valahogy megszokni, élni vele?

[00:10:14]Igen, ez is alapvetően egy kiszámíthatatlan környezetet jelent, amire ugye az üzleti szereplőknek reagálnia kell.

[00:10:21]hogyha egy kicsit távolabb megyünk Magyarországtól, tehát nem feltétlen itt a magyar gazdaság szereplőjéiben gondolkodunk, azt látjuk, hogyha az európai mutatókat nézzük, hogy igazából Európa tehát ahhoz képest, hogy mennyit beszélünk róla, hogy hogy nem tud alkalmazkodni, hogy hogy versenyképességi problémák vannak.

[00:10:49]Azért ha a növekedési adataikat nézzük, azt látjuk, hogy valamilyen szinten azért át tudta vészelni ezt a vámháborús fenyegetésekkel terhelt időszakot.

[00:11:00]Persze a kihívások azok ugye továbbra is ott vannak Európában.

[00:11:04]Ugye leginkább a egyre komolyabb kínai verseny, amire valamilyen választ kell adni.

[00:11:10]Kínai versenyben mi jó pozícióban lévő szereplőknek számítunk Magyarországon a a CATL-el, a Szegeden épülő Báydval.

[00:11:19]Vagy ez nem ilyen összefüggés, hogyha nekünk van kínai beruházásunk, akkor majd mi nyerni fogunk a versenybe.

[00:11:25]Magyarország azt gondolom, hogy ez nem ilyen összefüggés.

[00:11:27]Tehát a a az látszik, hogy Kína az a világ gyára akar lenni továbbra is.

[00:11:32]Ez a strukturális elképzelése.

[00:11:33]Ehhez nyilván erőforrásokat is megpróbál külföldről biztosítani magának, elsősorban a belföldi termeléshez, de hát próbál kint is piacot találni.

[00:11:42]Mi ugye a elsősorban közös piac miatt vagyunk ennyire csábítóak, hiszen ezzel be tudunk be tud kerülni Kína az európai közös piact.

[00:11:49]A más szabályok érvényesülhetnek rá így, mintogyha Kínából exportálna a terméket a a közös piacra.

[00:11:58]Ön azt gondolom, hogy pont azok a területek, amelyekről amelyeket most említett, ezek olyanok, hogy rendkívül nagy forrongás van ezek ezek ezeken a területeken.

[00:12:09]Tehát hogy senki nem tudja megmondani, hogy mondjuk az elektromos autózásban milyen technológia és milyen cég lesz a nyertes.

[00:12:16]Kínának van körülbelül 100 autógyára.

[00:12:20]100 autógyárból egy idejött.

[00:12:20]Ez a ez egyébként az egyik legnagyobb autógyár, de például a belföldi termelése az épp tavaly elég látványosan visszaesett.

[00:12:28]Tehát még igazából senki nem látja, hogy ezek pontosan mi lesz.

[00:12:30]És ami ennél sokkal fontosabb, hogy a magyar gazdaság sikerességét az nem azt fog nem nem azt fogja meghatározni, hogy idejön-e néhány gyár, akár nyugatról, akár kelettől és a viszonylag alacsony hozzáadott értékkel megpróbál valamit itt termelni, ami ami aminek aztán piaca lesz az Európai Unióban, hanem ehhez a saját magas hozzáadott értékű termelésünket kell valamilyen formában újragondolni, és ebben kell előre lépnünk.

[00:12:56]Én azt gondolom, hogy persze nem baj, ha ha jó viszonyt ápolunk egy olyan nagy világgazdasági szereplővel, mint Kína, de a magyar gazdaságnak a az öszteljesítményt, a jövőbeni kifutását és általában azt, hogy a a magyarországi polgárok milyen jövedelmi viszonyok között élhetnek, azt nem azt fogja meghatározni, hogy lesz-e néhány 100záz vagy néhány ezer főt foglalkoztató magyar kínai tulajdonú vállalat Magyarországon vagy sem.

[00:13:23]Az uniós pénzek visszacsatornázásának mekkora lesz a jelentősége?

[00:13:27]Ez a sajtóban elfoglal egy jelentős részt, de ez tényleg meg fogja lökni a mi gazdaságunkat?

[00:13:35]Nagyon sok függ attól, hogy egyrészt ugye, hogy mennyi pénz érkezik, tehát és mikor, másrészt, hogy ezt milyen szerkezetben és mire tudjuk elkölteni.

[00:13:47]Úgy gondolom, hogy mindenképpen érdemes optimistának lenni az uniós pénzeknek a pozitív gazdaságfejlesztési hatásait illetően, de tényleg nagyon-nagyon át kell gondolni, hogy ezeket a pénzeket okosan költsük el.

[00:14:04]és hogy olyan projektekbe tudjuk becsatornázni, amik segítenek abban tényleg, hogy egy magyar gazdaság az István által említett növekedési pályára fel tudjon csatlakozni, tehát hogy magas hozzáadott értékű tevékenységek domináljanak inkább Magyarországon, hiszen közép és hosszú távon ez tudja elhozni a jólétet.

[00:14:26]Én úgy gondolom, hogy az uniós pénzek abban tudnak segíteni, hogy olyan beruházásokat valósítsunk meg.

[00:14:34]amelyek ebben segítenek ebben tá szállítás például vasúti infrastruktúra az mondjuk ilyennek mondható kötlekedés kapcsán az biztos, hogy vannak úgy gondolom fejlesztési és továbblépési lehetőségek ugye az energetika az nagyon nagy kihívása mostani időszakban ugye az iráni háború kapcsán megint ahogy ugye a fosszilis energiahordozóknak a hozzáférhetőségével kapcsolatos problémák és az árával kapcsolatos problémák ák ismét nagyon-nagyon a fókuszban vannak.

[00:15:04]Tehát megint napi szinten nézzük, hogy hol van az olajár, hol vannak a tözdei gázárak.

[00:15:09]Itt ugye megint egy kicsit ez a zöldátállás történet előttérbe kerül, tehát ez ez megint növelheti a zöldítésnek a vonzerejét.

[00:15:19]Ezek ezek a kockázatok.

[00:15:22]Ugyanakkor tényleg azt kell látni, hogy ezek óriási beruházásokat és pénzeket igényelnek.

[00:15:26]Valószínűleg Magyarország is fog ilyenekre költeni az uniós pénzekből.

[00:15:32]Az uniós pénzeket a lakosság fogja valahol látni, hogy látják?

[00:15:35]Tehát hogyha fogja és örülni fogunk neki.

[00:15:42]Igen, de nem feltétlenül úgy, hogy ettől most több lesz a mun ahogy én látom az eddigi szerkezetét, mondjuk a források elköltésén nem feltétlenül azonnal közvetlenül több munkahelybe vagy magasabb bérekben fog ez megjelen menni, hanem például abban, hogy mondjuk a közlekedési infrastruktúra minősége javul és jobb lesz, egyszerűbb lesz, könnyebb lesz, és tisztább környezetben fogunk tudni mondjuk közlekedni.

[00:16:03]Az az például egy ilyen szempontból szintén életszínvonal növelő dolog, még akkor is, ha nem erre szoktunk elsősorban gondolni.

[00:16:11]Ugye az a munkám hozzáadott értéke ettől nem fog nőni.

[00:16:15]Így van.

[00:16:15]Hogyha hogyha az Európai Uniós támogatások közvetlen gazdasági hatását nézzük, akkor két dolgot érdemes kiemelni.

[00:16:20]Az egyik egy olyan hatás, ami szimbolikus, ami azt mondja, hogy rendbe jöttek a kapcs viszonyaink az Európai Unióval.

[00:16:27]Ez nagyon fontos, mert az látszódott, hogy a az egyre rendezettebbé és feszültebbé váló viszony miatt a külföldi működtők, a nyugat-európai külföld működtők az nem nagyon kezdte el szeretni Magyarországot.

[00:16:36]Pedig Magyarországnak továbbra is szüksége van tőkére.

[00:16:38]Lehet, hogy nem pont úgy, ahogy eddig használtuk, de ilyen tőkére szüksége van.

[00:16:43]Tehát ez, hogy ez a helyzet rendeződött, ez a magyar gazdaság min mint befektetési célpont helyzetét is javítja.

[00:16:50]A közvetlen hatása az, hogy bejön a Magyarországra ez a pénz, és ezt valamire elköltjük.

[00:16:55]Azzal kapcsolatban már sok furcsa állítást hallottam én is a akár a közösségi siteokon, vagy akár féligmedig szakértői portálokon is, hogy hogy ezt a pénzt ezt egyből visszaadjuk az Európai Uniónak és hasonlókat hallunk.

[00:17:08]Ezek ezek azért nem ezek ebben a formában butaságok.

[00:17:11]Az biztos, hogy a azok a programok és projektek, amikre úgy tűnik, hogy költeni fogunk a digitalizációtól az energetikai korszerűség kszerűsítésig a bizonyos oktatási területeken át a a a közösségi közlekedésig.

[00:17:27]Ezek nagyon magas importigényű beruházások, tehát gyakorlatilag néha fogjuk és az egész pénzt odaadjuk egy valóban egy külföldi szereplőnek, és veszünk tőlük mondjuk vasúti járműveket.

[00:17:38]Hát az egy atomfizika mozdant gyerteni.

[00:17:40]Azt mi nem tudunk.

[00:17:40]Így van.

[00:17:43]Nem.

[00:17:44]Igen.

[00:17:44]És ugye ez a ez a e költés ez valóban visszakerül oda, de azért azt ne felejtsük el, hogy ezért cserébe kapunk valamit.

[00:17:51]Ez a valami ez egy olyan termék, ami ami a magyar gazdaság helyzetét javítja.

[00:17:55]Ugye sokszor elmondtuk, hogy az elmúlt másfél évtizedben nagyon sokszor sajnos a politika sajátja ezt, de az elmúlt másfél évtizedben találunk fokozottan igaz volt, hogy nagyon rövid távra koncentrált és azok a típusú költések, amelyek amelyek a hosszútávú gazdasági működőképesség szempontjából fontosak, az oktatás, az egészség, ugye a vezetékes infrastruktúra és lehetne még sorolni.

[00:18:16]Ezek háttérbe sorolódtak, és egy kicsit föléltük a jövőt.

[00:18:18]És most tulajdonképpen nagyon sok esetben ezeket a forrásokat, amiket most megkaptunk, ezekkel ezt a jövőt kell visszavenni.

[00:18:26]azt, hogy újra legyen működőképes vasútunk, az, hogy az, hogy gyorsabban járjanak a a járművek, hogy lehessen gyorsítani a a vasúti pályákat, vagy éppen ne foljon el annyi víz a a a csöveken keresztül, mint amennyi veszteség most éri a a magyar vízhálózatot, és lehetne sorolni.

[00:18:43]És ezekre bizony az a az a közvetlenül a kérdésre válaszolva, az a következménye ennek, hogy a közvetlen direkt GDP növekedési hatás az nagyon kicsi lesz.

[00:18:55]Tehát néhány tized% emlékeim szerint a Magyar Nemzeti Bank is ennyit mond összesen.

[00:18:59]És ez sem azért néha nem inkább jövőre fog érzék érzékelhetővé válni.

[00:19:03]De ennek nem ez az első számú célja, hogy a gazdaságot pörgessük be, öntsünk be egy csomó pénzt, és attól hirtelen nem tudom én melyik gyárnak lenne Magyarországon többletkereslete, és azt el tudná költeni, mert nem ilyen típusú projektekre tudjuk fölhasználni ezeket a pénzeket.

[00:19:21]az, hogy az Európai Unió következő ciklusának milyen lesz a költségvetése, ami éppen formálódik és egymás torkának vannak ugorva a szereplők, annak mekkora lesz a jelentősége számunkra?

[00:19:31]Mi nekünk mire kell figyelni a felzárkóztatási meg az agrárköltségvetés pénzeire?

[00:19:40]kicsit megfogtál ezzel a kérdéssel.

[00:19:40]Én úgy érzem, tehát azért az nagyon látszik, hogy hogy az Európai Unióban van egyfajta törekvés arra, hogy ezt a közös költségvetést, ebbe a közös költségvetésbe befolyó pénzeket sokkal, de sokkal hatékonyabban költsék el.

[00:19:56]A befizetők azt mondják, hogy nem fizettünk most már többet, ennyit elég volt.

[00:20:00]Így van.

[00:20:00]Így van.

[00:20:00]Ög amikor egy befizető ilyet érez, hogy hogy én feleslegesen fizetek, egy fejletgazdasági érez, hogy én feleslegesen fizetek, akkor emögött az van, hogy a történet, tehát maga a költés nem átlátható számára.

[00:20:21]Úgy érzi, hogy felesleges projektekre megy el a pénz, és és nem tudja, hogy mire megy el a pénz, tehát fölöslegesen fizet.

[00:20:27]És ugye ennek a kritikának, ennek a megközelítésnek azért vannak alapjai, hiszen ugye egyre több kutatás lát napvilágot arról, hogy ezek a bizonyos kohéziós alapok, ezek ugye az Európai Unió költségvetésének egy nagyon jelentős hányadát teszik ki.

[00:20:47]Ezek a kohéziós alapok, amelyek lényegében azt a célt szolgálják, hogy az egyes régiók közötti óriási fejlettségi különbségek csökkenjenek.

[00:20:58]Tehát a szegényebb régiók felzárkózzanak.

[00:21:00]Ezek nem váltották be a hozzáfűzett reményeket.

[00:21:02]Tehát ezt a céljukat, hogy a szegényebb régiók eltűntek az Európai Unióból, ezt nem nagyon érték el.

[00:21:10]Tehát itt biztos, hogy a kohéziós alapoknál középtávon, hosszabb távon lesz egy nagyon erőteljes átgondolása ennek a történetnek, hogy akkor ezt mégis hogyan kellene elkölteni.

[00:21:24]valószínűleg erősíteni fogják az ellenőrzési mechanizmusokat, és valószínűleg azt is sokkal jobban meg fogják nézni, hogy tényleg egy adott ország olyan projektekre költse el ezeket a pénzeket, amik a lemaradást valóban csökkentik.

[00:21:41]A közös agrárpolitika szerintem az egy külön adást lehet, hogy megérne egy szakértőtől, de tényleg erről is csak rövinen azt lehet mondani, hogy itt is bizony nagyon-nagyon látszik, hogy hogy ezek a pénzek nem egészen jól vannak elköltve.

[00:21:59]Tehát nem biztos, hogy ez a föld alapú támogatási struktúra, ami azért fizet, hogy te felszántsd és bevesd a földet valamilyen nem túl kifinomult növénnyel, ami túl sok munkát nem igényel, tehát búzával, árpával, napraforgóval, repcével, hogy ez hosszú távon és fenntartható lesz a klémaváltozás időszakában.

[00:22:26]És Magyarország bizony nagyon erőteljesen szembesült a problémával az idei nyáron.

[00:22:35]Ö ugye a magyar mezőgazdaságnak is nagyon erőteljesen át kell gondolnia, hogy a jövőben ö miket fog termeszteni.

[00:22:43]És ö azt nem gondolom, hogy a közös agrárpénzeket azt lehúzzák, de biztos, hogy lesznek olyan projektek, amelyek inkább azt fogják segíteni, hogy ezt az átállást, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást az egyes országokban tudják segíteni, és bizony ennek lehetnek pozitív GDP hatásai.

[00:23:01]Én úgy gondolom, ez nem egy rövidtávú történet, aminek a hatását pár negyed éven belül láthatjuk, de az, hogyha a magyar mezőgazdaságnak sikerülne egy egy sokkal magasabb hozzáadott értékű növénytermesztési struktúrára áttérnie, akkor lehet, hogy pár év múlva nem úgy kommentálnánk a GDP adatot, hogy hát igen, rossz volt az idő, és a mezőgazdaság miatt éves szinten 12%-ot esett.

[00:23:32]valami úgy kéne termelni, hogy tök mindegy, kint milyen az idő, az nagyjából ugyanazt a hozamot hozza.

[00:23:35]Ö igen.

[00:23:38]És akkor ugye kortérbe kerül, hogy hogy egyrészt, hogy nem biztos, hogy az összes tántőföldet be kellene vetni bulzával, meg kukoricával meg meg olajos magvakkal, olajos növényekkel, hanem lehet, hogy a vizes élőhelyeket is kellene növelni, és egyáltalán az egész vízgazdálkodást is át kellene gondolni, hiszen ezekhez a magasabb hozzáadott értékű növénytermesztéshez víz kell, öntözés kell, és akkor megint eljut jutottunk oda, hogy igazából a kiindulópont pedig az, hogy a magyar vízhálózat annyira rossz állapotban van.

[00:24:12]Ezt egyébként pont a múlt heti költségvetési sajtótájékoztatón olvastam a prezén, hogy hogy az ivóvíznek nagyjából 20%-a elfolyik.

[00:24:24]Az euró bevezetésének egy határozott ígéretét tette meg a kormány már a választási kampányban.

[00:24:29]ö reálisnak tűnik most, hogy megnézzük a 26-os költségvetést, ahol a növekedés a fele, a hiány meg a duplája lett, annak azért kritériumai vannak.

[00:24:43]Hát nyilván ezeket a kritériumokat el kell érni, attól messze vagyunk.

[00:24:44]Ö megnézzük, hogy azok az országok, akik eddig csatlakoztak a a úgy nézik, kén 9-10 ország van már, tehát nem nem kevés országnak sikerült már ezt az europrojektet megugrania.

[00:24:59]Megnézzük, hogy ezek az országok a saját csatlakozásukhoz képest hat évvel korábban hogy álltak.

[00:25:03]És megnézzük, hogy ahhoz képest Magyarország most hogy áll.

[00:25:07]Akkor azt lehet mondani, hogy a magyar helyzet az nem kirívbó, nem számít a jobbak közé.

[00:25:10]Messze nem számít a jobbak közé.

[00:25:12]a költségvetésén kifejezetten magas.

[00:25:14]De az inflációval például most viszonylag kevesebb gondunk van.

[00:25:19]Összességében azt lehet mondani, hogy a kicsit problémásabb olyan országok közé tartozunk, akik egyébként ettől függetlenül megugrották az euróbevezetést ennyi idő alatt.

[00:25:27]Tehát hogyha csak az a kérdés, hogy meg lehet-e csinálni, akkor a válasz az, hogy meg lehet csinálni.

[00:25:31]A kérdés az, hogy erre a hazai politikai elit alkalmas-e.

[00:25:36]Tehát, hogy képes-e olyan gazdaságpolitikát csinálni, és képes-e erre ehhez igazítani a gazdaságpolitikát, hogy végül 2030-ra ezek a célok elérhetővé váljanak.

[00:25:44]Ezt meg lehet csinálni, ezt látjuk, de nyilván a költségvetési kiigazítás az mindig valamiféle áldozatot jelent, mindig valaki azzal rosszul jár, ha az állam nem költ annyit.

[00:25:54]Vagy vagy több bevételre van szüksége.

[00:25:56]Úgyhogy erre mi is kíváncsian kíváncsiak leszünk.

[00:26:01]októberben fogjuk ezt jobban látni, hogy milyen költségvetési hiányszámot mond be például a kormány a jövő évre.

[00:26:06]Mi azt gondoljuk, hogy ahhoz, hogy ez a 2030 ez a 3% alatti költségvetési hiány összejön, ahhoz jövőre egy nagyon jelentős költségvetési hiánycsökkentést kell csinálni két okból.

[00:26:16]Egyrészt azért, mert az idei évet nagyon sok egyszeri költségvetési hiányrontótétel terhelte, ugye választás volt.

[00:26:24]Ez ilyenkor mindig egyedi ódiási kiköltekezések vannak.

[00:26:27]A másik, hogy jól látható módon nagyon sok pénzre elfolyt korrupcióra, fegyelmezetlen gazdálkodásra, amik ilyen alacsonyan függő gyümölcsként elég gyorsan megnyerhetők.

[00:26:39]És a harmadik nagyon fontos ok, hogy azért ne felejtsük el, hogy Magyarországon élünk, 2930 megint egy választási időszak lesz.

[00:26:49]És nagyon valószínűnek tartjuk azt, hogy még ha esetleg normalizálódik is a költségvetési politika úgy, hogy nem száll el minden választás előtt a költségvetési fegyelem, akkor is azt kell, hogy mondjuk, hogy valószínűleg politikai, gazdaságtani szempontból ennek a kiigazításnak a legnagyobb részét, az első vagy akár az egészét az első két évben meg kell csinálni.

[00:27:09]Tehát 27-28-ban jelentős költségvetési kiigazítás kell ahhoz, hogy hogy hiteles legyen a 2030-as teljesítési dátum, amelő amivel ugye ilyen 2032-es euróvezeti csatlakozás adódna.

[00:27:24]Én ilyen óvatos optimizmussal tekintek egyelőre ehhez a dologhoz.

[00:27:27]Nem látszik még az, hogy a politika szándékait illetően elhajolt volna ettől a céltól, de a politika még nem is mérte föl rendesen, hogy ennek mi az ára.

[00:27:38]Úgyhogy majd ha októberben ezt fölméri és eldönti, hogy ezt bevállalja-e vagy sem, akkor leszünk mi is okosabbak azzal kapcsolatban, hogy mennyire életszerű, hogy Magyarország ezt megugorja.

[00:27:48]Este Orsolya óvatos optimizmust osztja az euró bevezetésének folyamatával.

[00:27:54]Igen, úgy gondolom, hogy még mindig azon a ponton vagyunk, hogy ezt az óvatos optimizmust érdemes fenntartani.

[00:27:58]Ugye egy olyan feladatról van szó, amit nem lehetetlen fizikailag meg megcsinálni.

[00:28:08]Tehát más országok is megcsinálták, hogyha a kiinduló helyzetet nézzük, akkor pedig tényleg annyival egészíteném ki, amit István mondott, hogy érdemes a költségvetés egyenlegét két részre szedni, az elsődleges egyenellere és a kamategyenlegre.

[00:28:24]És hát igazából az a feladat, hogy miután az elsődleges egyenleg az idei évben jelentősen leromlott, és megközelítheti a GDP-nek a 4%-át az elsődleges deficit, ezt a 4%-os GDP arányos hiányt, ezt kellene valahogy nullába vinni.

[00:28:45]Tehát az elsődleges egyenleget pár éven belül egyensúlyba kellene hozni.

[00:28:50]Na most én azt mondom, hogy hogy ha abból indulunk ki, hogy 2023-ról 2024-re az előző kormányzat egy 2%-os elsődleges deficitet nullába vitt, akkor akkor azt mondom, hogy a 4%-os deficitet is nullába lehet vinni kettő, de maximum három év alatt.

[00:29:13]Ugye igazából az a nagy probléma, hogy Magyarországon a államháztartással kapcsolatban vannak mindenféle strukturális problémák, kihívások.

[00:29:22]Ugye nincs rendesen végiggondolva, hogy mi az állami feladat, mire kell költeni, mire mennyit kell költeni.

[00:29:31]Adóbevételi oldalon is azért elég sok mindent meg lehet kérdőjelezni, hogy valóban jó szerkezetben szedi-e be az állam a bevételeit.

[00:29:39]Tehát van két olyan dolog, hogy egyrészt a hiányt le kellene faragni egy jóval fenntarthatóbb szintre, de ugyanakkor tényleg át kellene gondolni, hogy hogyan szeribeli-e a bevételeit a magyar állam, mire költ a magyar állam.

[00:29:55]És itt kellene egy olyan jó szerkezetet kialakítani, hogy a lefaragás után a hiány kvázi ne termelődjön újra magától, és ugye a magyar költségvetés ne legyen folyamatosan tárgya a választási ciklusoknak.

[00:30:12]De vonzó annyira az euróbevezetés a lakosság számára, hogy az ne követelje ki az államtól a jóléti intézkedéseket?

[00:30:21]Ugye a támogatottsága az Euró bevezetésének a a lakosság körében az kifejezetten magas.

[00:30:26]Arról nem vagyok meggyőződve, hogy hogy egy átlagember mennyire van tisztában azzal, hogy az euróbevezetés feltételei és a euróbevezetéshez vezető út és a költségvetési hiánynak az alakulása az milyen mértékben függ össze egymással, illetve a költségvetési hiánynak a várható csökkentése, amit ugye előszeretettel lehet megszorításnak nevezni, az az ő életére milyen hatással van.

[00:30:57]De ugye itt is itt sem annyira egyszerű a kép, hogy hogy akkor most határozottan ki lehet jelenteni, hogy az euróbevezetéshez megszorítások kellenek.

[00:31:10]pont a költségvetés struktúrájából adódóan, hiszen például ugye azt tudjuk most már egyre inkább a fókuszba kerül, hogy a magyar költségvetésben magyar állam rengeteget költ saját magára, saját működési kiadásaira és gazdasági célú kiadásaira.

[00:31:28]Ha itt tényleg mondjuk a pazarlógazdálkodást sikerül megfogni, vagy mondjuk az állam átgondolja, hogy hogy neki tényleg a gazdasági életben kell-e markánstelepet betölteni, akkor ennek a hatásait egy átlagember az itteni hiáncsökkentés hatásait nem biztos, hogy megérzi.

[00:31:48]Tehát azt még azt sem lehetne kijelenteni szerintem, hogy hogy az euróbevezetéshez feltétlen megszorítás kell.

[00:31:58]Igazából ez az következő éveknek szerintem az óriási nagy kérdése, hogy hogy mihez mihez fog hozzányúlni a kormányzat, és milyen szerkezetben tud végre menni, végbe menni a kiigazítás.

[00:32:11]Ez pedig már a politikától nem fog függetlenül alakulni.

[00:32:16]Mi lehet a magyarázata, hogy ellenzékből az én emlékeim szerint egyetlen párt sem kampányolt azzal, hogy nagyobb államot akarok csinálni és többet akarok saját magamra költeni, aztán a végén valahogy mindig így lett.

[00:32:29]Mi ennek a magyarázata?

[00:32:29]Az állam miért szeret mindent a lehető legnagyobb területet uralni?

[00:32:34]Hát ez egy komplex kérdés.

[00:32:34]Ugye pontosan mire költ sokat az állam?

[00:32:36]Ugye a magyar kiadási szerkeszetet figyelve az úgynevezett gazdasági kiadások szintje magas, illetve a kamatkiadás.

[00:32:43]A kamatkiadás az nem tudatos.

[00:32:44]azért magas, mert egyszerűen így finanszíroznak, így finanszíroznak minket.

[00:32:49]Ez pedig összefügg ugye a magyar gazdaságpolitika elmúlt évtizedben fölépített hiteltelenségével.

[00:32:54]A most ez ugye sokat javult az utóbbi hónapokban, de ez de ez tudjuk, hogy ez egy megelőlegezett bizalom egyelőre ennek majd a bizonyítékát el fogja kérni a piac.

[00:33:03]A gazdasági kiadások az egy elég vegyes kiadási tétel, de azt látjuk, hogy ott néhány országhoz képest akár a dupláját, de minimum másfészszeresét költjük el erre.

[00:33:16]És ebben nagyon sok minden van.

[00:33:18]Különböző típusú vállalkozásoknak nyújtott támogatások, adókedvezmények is akár, vagy olyan direkt transzferek, amelyek mondjuk egy vállalkozásalapításhoz kötődnek.

[00:33:26]És ezek összefüggnek azzal, hogy egyszerűen a a magyar gazdaságpolitika egy ilyen kifejezetten aktivista szemléletet követett, amelyben azt gondolta, hogy ő fogja úgy jól el tudni elkölteni ezt a pénzt, hogy ennek hatására virágozni fog a magyar gazdaság, mert bejönnek új feldolgozópari üzemek, az iparosítás az zajlani fog, és ennek eredmények az lesz, hogy a a gazdaság gyorsan fog tudni növekedni.

[00:33:52]Ugye ez az utolsó néhány évben látványosan kudarcot is vallott, de előtte se volt elég egyértelmű egyébként, hogy megéri ezeket az őrületes összeeket akár üzemenként több 10 milliárd Ftot kiszórni arra, hogy biztosan idejöjjön egy vállalkozó.

[00:34:07]Stratégiai partnerség százai.

[00:34:09]Így van.

[00:34:09]Stratégiai partnerségek, külföldi működők bevonás különösen keletről.

[00:34:13]És egyébként ennek az összeeredménye az, hogy a az ipar újraiparosítás jegyében az ipar részesedése a magyar GDP-ből még csökkent is.

[00:34:22]Tehát egyáltalán nem történt valójában igazi újraiposítás, bár szerintünk nem is kellett volna, hogy történjen egyébként.

[00:34:28]Tehát mi azt gondoljuk, hogy a cél se volt jó, az eszközök is rosszak voltak hozzá, és ez egyenesen vezetett oda, hogy a a költségvetés helyzetében egy ilyen imprproduktív kiadás felhalmozódott, és ez aztán szívte el a kiadási lehetőségeket olyan területektől, ahol viszont nagyon kellett volna.

[00:34:46]Ugye, ha jól emlékszem, a Tisz program ugye azonosította ezt a problémát, például, hogy a GDP 3%-át kitevő forráshiány van évente a az egészségügyben, amit például oda bele kellene tenni.

[00:34:58]Tehát nem egyszerűen csak magas a hiány, hanem bizonyos területek még alfinanszírozottak is.

[00:35:01]Tehát egészen biztos, hogy más területekről területekre indokolatlanul sokat költünk.

[00:35:08]Ezeket kell megtalálni a a az új pénzügyminisztériumnak, és akkor lehet ebből nagy sikereket csinálni.

[00:35:15]Az inflációban emlékszünk még az Európa bajnok saját inflációnkra a 21% körüli.

[00:35:21]Most mintha jól alakulna.

[00:35:21]Mitől?

[00:35:25]Mi mozgatja az inflációt?

[00:35:25]Ki tartja ezen a szinten, amikor bérkiáramlás van, az emberek boldogok, több pénzük van, költenek.

[00:35:31]Mitől alacsony az infláció?

[00:35:34]Egyrészt ugye van egy viszonylagkedvező megvaló gazdasági ártciklus globálisan.

[00:35:40]Ez ugye a magyar inflációra is hat.

[00:35:40]Ugye a magyar élelmiszereknek amit mi elfogyasztunk, egyrészt nagy a súlya a fogyasztói kosárban.

[00:35:47]Ö mivel mi annyira nem vagyunk fejler gazdaságok, a háztartások jövedelmüknek viszonylag nagy százalékát élelmiszerre költik, ezért az élelmiszer ártsciklusok elég erőteljesen befolyásolnak bennünket.

[00:36:01]És hát itt azt gondolna az ember, hogy mivel borzasztó aszály van és természteség, az élelmiszeráraknak emelkedniük kellene.

[00:36:13]Csak, hogy egyre inkább azt mondják a szakértők, hogy ez nem biztos, hogy be fog következni, vagy legalábbis nem olyan nagyon-nagyon nagy mértékben, mert ugye a magyar élelmiszerárakat a globális árak határozzák meg tekintettel arra, hogy az élelmiszereknek egymadát nagyjából importáljuk.

[00:36:29]Tehát nem tudjuk függetleníteni magunkat a globális élelmiszeráraktól.

[00:36:33]Ott pedig ugye az elmúlt hónapokban inkább egy lefelé mutató ciklust láttunk.

[00:36:38]A másik történet pedig az hát mindenképpen a devize árfolyam.

[00:36:44]Tehát ö látom a diszkontba, hogy mennek le az árak, ahogy a forint erősödik.

[00:36:49]ö nem mennek le, tehát még akár le is mehetnének, de hát ugye az árak lefelé merevek, de az átárazási hajlandóságot a külkereskedelmi forgalomban versengő termékek esetén ez nagyon-nagyon lényegesen lecsökkentette.

[00:37:07]Ugye az ipari termékek esetében, amelyek ugye a külkelt forgalomban versengtek, egy folyamatos dezinflációt láttunk.

[00:37:14]És hát defláció nincs, mert pont ugye mondom a legutolsó júliusi adatot.

[00:37:19]Itt ez a MMB kategória, ez az ipari termékek, ez fél%-os emelkedést mutatott éves szinten, de ezt ezt talán mondhatjuk úgy, hogy hogy tényleg a forint ebben a termékcsoportban elhozta az árstabilitást.

[00:37:36]És ugye a harmadik dolog, hogy hogy erősödött a forint, és aztán pedig ugye viszonylag stabil lett az árfolyam.

[00:37:42]Ez azért erőteljesen hatott, úgy gondolom, a várakozásokra is, akár a lakosságot nézzük, akár a vállalati szektort.

[00:37:54]Bizony, hogyha azt látta egy szolgáltatós szektorban dolgozó, magánvállalkozó, hogy az árfolyamerős, és éppen az élelmiszerboltokban sem tapasztal napi szinten edreemelkedőbb bárakat, akkor ő is meggondolta azt, hogy hogy hogy árazzon át.

[00:38:09]Tehát itt van egy van egy áttételes hatás.

[00:38:15]Ugye azt is látni kell, hogy hogy ezek a szektorok, tehát a szolgáltató szektorok soktól alkalmazzák a visszatekintő árazást.

[00:38:23]Ebből a szempontból kedvező volt, hogy azért már a múlt évi infláció sem volt annyira magas.

[00:38:28]Ez azért kedvező kilátásokat vetít előre a jövő évre nézve is.

[00:38:34]Úgyhogy tényleg egyetlen egy inflációs faktor maradt ugye a béreknek az emelkedése.

[00:38:40]Ez egyébként szerintem középtávon a legnagyobb inflációs kockázat Magyarországon.

[00:38:45]Tehát hogy esetleg kialakul egy olyan gazdasági környezet, amiben a bérek emelkedése meghaladja a termilék növekedését.

[00:38:54]Ez ho inflációt középtávon, de az idei év az tényleg nem erről szólt, mert a erős forint, a csökkenő élelmiszerárak tényleg mindent vittek.

[00:39:06]illetve hát ne feledkezzünk el arról, hogy az iráni háborúnak az áremelőhatása, tehát ami a benzinben lecsapódhatott volna, az nem történt meg, mert ugye a kormányzat gyorsan bestoppolta a járműzemanyagárakat korvasszal, és ugye amikor ez a árstopp, ez a védett ár megszűnt, akkor már az iráni helyzet megnyugodott annyira, hogy a tényleges piaci ár nem került a védettár fölé.

[00:39:32]Ugye ez is nyban meghatározta az első pár hónapnak a folyamatait.

[00:39:37]Béremelési folyamatokat, ígéretek mindig vannak.

[00:39:40]Egész szektorok béremelését próbálja a kormány most egyelőre még ígéretekben megoldani.

[00:39:43]Meg lehet csinálni?

[00:39:49]Hát ugye erre megint az a válasz, hogy az állami szektorban meg kell nézni, hogy pontosan mit akar a kormány.

[00:39:52]Most már lehet hallani olyan területeket, ahol van elégedetlenség, merthogy számítottak nagyobb bérlemelést és egyelőre nincsen nyoma, és tényleg keveset keresnek.

[00:40:03]Így van.

[00:40:03]Ugye hát ez de hát sajnos azt tudjuk szétosztani, amit megtermelünk.

[00:40:06]Tehát az az a jövedelem az, amit amit szét tudunk osztani.

[00:40:08]Ez a jövedelem lehet, hogy nem minden esetben van igazságosan elosztva, és egy csomó helyen ez szét tudott folyni szerte szét a megfelelő kezekbe.

[00:40:17]De azért összességében azt lehet mondani, hogy a magyar jövedelemszint az sajnos többé-kevésbé összhangban van azzal a fejlettségi szinttel, ahol jelenleg vagyunk.

[00:40:25]Tehát átsúlyozni lehet, átcsoportosítani lehet, ö lehet okosabban és hatékonyabban költeni, és akkor lehet béet is egy kicsit gyorsabban emelni a fej fejlettségünknél bizonyos területeken, de azért nagy csodák ebben azt gondolom, hogy nincsenek.

[00:40:39]Az elmúlt években ugye ilyen sokszor kétszámjegyű bérnövekedéseket láthattunk a a magyar gazdaságban.

[00:40:46]Úgyhogy ezt egyébként maga a termelékenység, gazdaság fej fejlődése az nem nagyon támasztotta alá.

[00:40:52]Ezt fűtötte a aludulról ugye a kormányzat jövedelempiája, minimál bérzakképzett bérminónnak a megemelése, ami bérskálát torlasztotta fölfele, és ezzel egyre magasabb bérkiáramlást biztosított a gazdaságban.

[00:41:08]De jól látható volt, hogy az utóbbi két évben ezt azért a vállalatok egyre inkább a profitjuk csökkenésen keresztül tudták csak biztosítani, mivel munkaerőhiányos környezet van még mindig Magyarországon strukturálisan, és azt gondolom, az is lesz még évtizedekig, ezért hiába volt hiába van a vállalat olyan helyzetben, hogy nem szívesen emel bért, vagy látja, hogy nem jön ki neki annyira a matek, akkor is bért fog emelni, hogy megtartsa a munkavállalót, és ez a béremelés, ez megtörtént, de ezen közben az ő profitja folyamatosan csökkent.

[00:41:37]Persze most nem kell ő nem kell sajnálni feltétlenül értem, hogy a a vállalkozó az mindig a a gazdag ember, de de azért azt látni kell, hogy a a magyar beruházási dinamika, ami egyre kiábrándítóbb, az lehet, hogy azért valamilyen módon összefügg azzal is, hogy egyébként az utóbbi években a bérkiáramlás az meg nagyon látványos volt, és a profit, amiből lehetne beruházni, az viszont folyamatosan csökken.

[00:42:00]Úgyhogy ezt kell megnézni, hogy a következő időszakban ezt hogy lehet rendbe rakni.

[00:42:03]Itt szerintem a statisztikák sincsenek teljesen rendben.

[00:42:06]Tehát itt lehet, hogy a az egész képet mire rendesen összerakjuk, az is el az is beletelik egy kis időbe, de mindenesetre ez a magyar, egész magyar jövedelempiát valamilyen módon biztos új alapokra kell helyezni.

[00:42:17]Hát meglátjuk, hogy ez mennyire sikerül.

[00:42:21]2026-os költségvetést a kormány benyújtotta.

[00:42:23]Ebben teljesen más számok vannak, mint az előző kormány erre az évre benyújtott költségvetésében.

[00:42:26]Meg se rezdült tőle senki, mert nem romlott a forint, nem volt botrány.

[00:42:31]Mitől ilyen toleránsak a piacok velünk eddig?

[00:42:36]Ugye elhangzott itt a megelőlegezett bizalom kifejezés.

[00:42:38]Abszolút ebben vagyunk továbbra is.

[00:42:43]Ugye a piac nagyon-nagyon értékeli, hogy rendbe hoztuk a kapcsolatainkat az Európai Unióval, és ez ugye a költségvetésre is hat, hiszen előbb-utóbb tényleg ezek az uniós források, amiről olyan sokat beszéltünk a beszélgetés előző részeiben, ezek meg fognak érkezni.

[00:42:59]Tehát ezeknek nem csak gazdaságfejlesztési szerepük van, hanem egyensúlyjavító szerepük is van a magyar költségvetésben, és ezt értékeli a piac.

[00:43:10]Másrészt pedig ott van a megelőlegezett bizalom, hogy mivel a gazdaságpolitika nagyon határozottan elkötelezte magát abba az irányba, hogy be fogja vezetni az eurót, a piac egyelőre bízik abban, hogy tényleg az euróbevezetéshez szükséges utat végig fogjuk járni, nem ugrunk ki ebből a vonatból, és a szükséges hiányfaragó lépéseket meg fogjuk tudni valósítani.

[00:43:38]egy valóban meglehetősen magas, mondhatjuk ijesztően magas szintről.

[00:43:44]A harmadik dolog pedig az is lehet, hogy a piac értékeli ezt a típusú transzparenciát, amit most a pénzügyminisztérium igyekszik mutatni.

[00:43:55]Tehát, hogy valóban elég sok, úgy tűnik, elég sok erőfeszítést és munkát megtettek abba, hogy akkor föltárják a piacok és az elemzők és a közvélemény előtt, hogy akkor most ténylegesen is mi a helyzet, hogy állunk, hogyan alakulnak a bevételek az idén, hogyan alakulnak a kiadások, milyen extra kiadások jelentkeznek, és ez mekkora hiányt fog generálni.

[00:44:21]És ugye a következő lépés az tényleg az, hogy hogy megígérte a pénzügyminisztérium a piac számára, hogy akkor ősszel nemcsak a 27-es költségvetési törvény érkezik, hanem érkezik egy középtávú költségvetési pálya is, ami ugye összhangban leszár várhatóan az euróbevezetési tervekkel, és ugye ezt a pályát fogja értékelni a piac, aminek ugye mindenképpen hoznia kell a kötelező minimumot, akár a 27-es, akár a 28-as diányt nézzük, hogy ez a bizonyos megelőlegezett bizalom ez fenn tudjon maradni.

[00:45:03]Tehát amíg ahhoz tartja magát a kormány ahhoz a pályához, addig minden rendben van.

[00:45:07]Ha elkezd belőle kitrükközni, akkor nem lesz rendben mert azt észre fogja venni a piac.

[00:45:12]Ezt így kell elképzelni?

[00:45:14]Igen, ez aztán a jövő zenéje lesz, hogy mert ugye a papírra mindent rá lehet írni, hogy ehhez a papíron lefektetett tervekhez az elkövetkező években mennyire fog ragaszkodni a kormányzat.

[00:45:26]És hát valóban, hogyha korai, viszonylag korai euróbevezetést célzunk, tényleg a 27-es és a 28-as költségvetés lesz a kulcs.

[00:45:35]Tehát például nem biztos, hogy jól venné ki magát, hogyha a jövő évi költségvetési törvényben a deficit cél az a GDP 6%-át meghaladna.

[00:45:45]Köszönöm szépen.

[00:45:45]Az elmúlt egy órában Nyeste Orsolya az Erste és Madár István a portfólió vezető elemzője volt az infó rádió arénájának vendége.

[00:45:50]A beszélgetést a rádióban most felvételről hallották a műsor elkészítésében.

[00:45:54]Szécsi Ágn szerkesztő kollégám és Erdélyi Tamás főszerkesztő vett részt.

[00:45:58]Köszönöm a figyelmet.

[00:45:59]Exterda Tibor vagyok.

[00:46:03]Az aréna távközlési partnere a Van Magyarország.