Hőhullámok és rekordaszály: mi vár még ránk? Kis Anna és Szabó Péter, Inforádió, Aréna

[00:00:00]Arén Magyarország egyik legtöbbet idézett rádióműsora.

[00:00:02]Várja önt a stúdióban.

[00:00:06]Kis Anna meteorológus, a Földudományok doktora az ELTE meteorológiai tanszékének tudományos munkatársa és Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE meteorológiai tanszékének doktorandusza.

[00:00:22]Az aréna távkési partnere, a Van Magyarország.

[00:00:27]segítse ön is munkánkat azzal, hogy feliratkozik csatornánkra.

[00:00:31]Éghajlatváltozás és hatásai.

[00:00:31]Ezek lesznek a témáink vagy a főtémánk a következőkben.

[00:00:36]És most szeptember elején, szeptember 3-án beszélgetünk, és hát a mai nap időjárása is ilyen 28-29-30 fok körüli hőmérsékletekkel, illetve hát a folytatásban, hogyha megnézzük, akkor a további napokra előrejelzett jócskán 30 fok körüli vagy feletti értékekkel azt jelzi, hogy hát a szeptember beköszöntével nem igen ér véget a nyár.

[00:00:56]kapcsolható akár ez is az éghajlatváltozáshoz, hogy átalakul egy kicsit az évszakok folyamatossága vagy az évszakok szerkezete.

[00:01:03]Önök is a másfakoknál készítettek elemzést arra vonatkozóan, hogy változnak, sőt az elmúlt évtizedekben nagyon is megváltoztak az évszakhatárok.

[00:01:11]Hosszabb lett a tavasz és a nyár, szóval egy kicsit felborultak az évszakok.

[00:01:18]Így van.

[00:01:18]Ezt vizsgáltuk mi is, hogy hogy az évszakok megváltoztak kissé.

[00:01:23]Hogyha azt tekintjük, hogy az 1970-es és 80-as években szimmetikusak voltak az ékszakok, egyébként egészen azok voltak.

[00:01:33]Akkor az mostan megváltozott, mert gyakorlatilag hét-három héttel hamarabb keződik a tavasz, mint korábban, és nagyjából csak egy héttel hamarabb fejeződik be, mint mint ahogy kellene május 31-éhez képest.

[00:01:49]Tehát azt jelenti, hogy akkor 25 nappal hosszabb hosszabb a az nem csekély, azért 25 nap a tavaszunk.

[00:01:53]És ugyanúgy a nyarónk is hosszabb lett, a egy héttel hamarabb kezdődik, mint például június 1je, és két három héttel pedig kitolódott szeptemberre.

[00:02:05]Ühüm.

[00:02:06]Tehát egyértelműen az is 25 nappal hosszabb lett.

[00:02:07]Az ősz hossza érdekes módon nem változott, míg a tél a két észak növekedésére pedig lecsökkent, tehát él hossza.

[00:02:17]Ühüm.

[00:02:17]Tehát akkor mondhatjuk azt, hogy például értelmet veszti lassan az, amikor indiánnyárról meg vénasszonyok nyaráról beszélünk, vagy ez azért beiktatható abba a szeptember, ugye ez ilyen szeptember második fele, talán még október elje szokott ez lenni, de hogy ezt is, ez az évszakok átrendezése, átrendeződése ezt is felülírhatja talán.

[00:02:37]Kisanna, itt igaziból igen a magának ennek az indián nyelvfogalomnak nincsen igazán exakt definíciója, tehát egy kicsit függ attól, hogy hogyan értelmezzük ezt a jelenséget, de hogyha igen, azt a kritériumot szabjuk meg, hogy ez akkor következik be, hogyha a nyár után már volt egy hidegebb periódus, és utána jön megint egy felmelegedés, akkor igen, mondhatjuk azt, hogy ezt kvázi bekebelezi a nyár, és ugye kitolódik ilyen szeptember végéig, és akkor már nehezebben fordul elő egy ilyen úgynevezett vénasszonyok nyaga.

[00:03:07]De hogyha azt mondjuk, hogy kicsit újra kell gondolnunk, vagy hát újra szakaszolnunk a az évszakokat, akkor akkor tulajdonképpen egy ha nagyon drasztikusan akarjuk ezt elválasztani, akkor van egy melegebb és egy hűvösebb időszak, vagy vagy ez azért ez a csak pusztán két időszakra bontani, az azért nagyon leegyszerűsíti a dolgot.

[00:03:28]Hát az nagyon az szerintem, mert mindig van egy napenergiában gazdagabb, melegebb évszakunk.

[00:03:33]Ezt neveztük ugye nyárnak, aminek hossz egyre rövid, vagy hosszabbik, bocsánat, illetve van egy nap energia, van szegényebb, hűvösebb évszakunk, ez a tél, és a kettő között pedig azért a kettő harccal megy.

[00:03:47]És azt nézzük átmeneti évszakoknak.

[00:03:49]Tehát lehet, hogy persze eljutunk oda egy idő után, hogy hogy ugye a tél is gyakorlatilag egy tavasznak vagy ősznek felel meg, és akkor mondjuk egy ilyen enyhe időszaknak nevezhetjük, meg meg egy forrónak, tehát ez is elkövetkezhet, de de egyelőre még szerintem maradhatunk a négy évszaknál.

[00:04:04]Ugye nyilván ezeknek az évszakos határ határoknak is lehet egy hát úgymond egy ilyen civil olvasata vagy egy civil megközelítése és egy tudományos megközelítése, mert hát lehet, hogy annak, hogy ugye hosszabb lett a nyár, és akkor itt ugye ilyen 20-25 napokról beszélhetünk, ennek azért sokan örülnek, hogy szeptemberben, októberben is lehet mondjuk kabát nélkül járni egy ingben vagy egy pólóban akár lehet a kertben piknikezni.

[00:04:33]novemberig nem kell fűteni talán, vagy még lehet, hogy még utána se.

[00:04:35]Hát ez úgymond a a civil vagy a laikus olvasata, vagy a megközelítés, de nyilván van ennek egy tudományos megközelítése, és gyanítom, hogy ott azért már vannak negatív következmények, és így lehet ez?

[00:04:50]Igen, ez egy abszolút pozitív hatása persze, hogy ősszel később kell előverni a kabátot, a fűtési szezon sokkal később kezdődik, tehát az egy pozitív hatása.

[00:05:01]Ugyanakkor azt vizsgáltuk is pont mi, hogy hogy nagyon sokat tényleg meg tudunk spórolni, egyre többet a a fűtési energia csökkenésével, hiszen ugye melegszik a tél is jelentősen, ezért kevesebbet kell fűteni.

[00:05:14]Ugyanakkor amit a hűtésre költünk majd meg ugye az a ezeket a műszereket be kell szerezni, ezeket a lékonikat, az gyakorlatilag egyes térségekben majdnem akkora értékű, mint amennyit nyerünk a a fűtésnek a csökkenésével.

[00:05:31]Tehát, hogy nem feltétlenül pozitív hatásokról kell csak beszélni, illetve láthatjuk ezeket is a pozitívakat, de úgy gondolom, hogy jóval kisebb az azoknak a a az aránya és és a a mennyisége, amelyek a pozitív oldalon szerepelnek.

[00:05:48]Amit még esetleg igen hozzátennék, hogy itt az ökológiai rendszerekre is kell gondolnunk, tehát hogy egy kicsit így túllépve a saját hétköznapjainkon, hogy ott is bekövetkezhetnek ilyen eltalódások, vagy akár kártevők ugye áttelhetnek, vagy tovább aktívak új kártevők jelennek meg.

[00:06:06]Ugye pont most például ugye itt voltak a mi hagyományos szúnyogjaink, aztán most ugye egyre inkább már a a ázsiai tigris szúnyagok vették át a terepet, tehát ez is ez is átalakul.

[00:06:17]idegenhonos kártevők megjelenése, de hát gondolom, hogy a szántóföldi kultúra is markánsan változhat.

[00:06:24]Tehát ennek nagyon sok olyan következménye van, ami ami hát valóban negatív folyamatokkal is járhat együtt.

[00:06:34]ugye említette a telet, arról kevesebb szó esett, meg hát most még ugye itt vagyunk a nyár nyárutóban, vagy a az ősz kezdetén, de azért ott is nagyon markáns változásokat lehet tapasztalni, hogyha már az előző évek teleit nézzük, egyértelműen eltűnni látszik a kiterjedt havazás, a hosszan megmaradó hótakaró.

[00:06:56]És hát nem csak nálunk, hanem éppen most lehetett olvasni arról, hogy Ausztriában és Svájcban is, ahol rendre már például sípályákat kellett bezárni, és nem csak időszakosan, hogy télen nem volt hó, hanem végérvényesen bezárták, mert azt mondták, hogy ilyen magasságban ezen a területen egyáltalán nem várható olyan havazás, és még gépekre olyan műhavat se tudnak csinálni a téli időszakban, ami ezt a sípályát alkalmassá teszi.

[00:07:20]Szóval ezeket is nyilván a tel a télben is nagyon markáns változások jöhetnek annak is, annak igen, itt is a hőmérséklet emelkedése az elsődleges, amit ki lehet emelni, mert valóban a ugye nem csak az átlaghőmérséklet, hanem a minimumok meg a maximumok is növekednek, és például ezáltal a fagyos napok száma az csökken.

[00:07:41]Ez természetesen hatással van a csapadék halmaz állapotára.

[00:07:43]Tehát igen, hogyha nem havazás történik a a téli időszakban zömében, hanem inkább eső esik, akkor ez egyrészt igen erre a téli turizmusra vagy a téli sportokra is jelentős hatást gyakorol.

[00:07:54]Illetve itt megint jön egy ilyen újabb láncolat, hogy a hidrológiai folyamatokban is megjelenhet, tehát hogy jellemzően nálunk a tavasz az árvizes időszak, mert pont ekkor van az, hogy a télen felhalmozódott hó a hegységekben elolvad, és akkor ugye az leér hozzánk tavasszal.

[00:08:10]Viszont ha már eleve télen nem hó esik, hanem eső, akkor az rögtön a lefolyás részévé válhat, és akkor megjelenhet ugye már ez a folyók vízhozamában is.

[00:08:21]Néhány évvel ezelőtt itt Budapesten is volt a Karácsony és szilveszter közötti időszakban egy nagyobb árhullám, ami amúgy nem igazán jellemző.

[00:08:29]Ő tehát én arra emlékszem, hogy hogy talán ugye két évvel ezelőtt 2024-ben, amikor szintén egy nagyon komoly aszályos nyarunk volt, és akkor utána még persze jött a Boris ciklon is az őszi időszakban, de hogy ott valamikor már szeptember vége felé, vagy október elején áradás vagy árvizek voltak, a Dunán, Dunán is lehetett ezt tapasztalni, pedig hát azért megszokhattuk, hogy az árhullám meg az árvéz az valóban inkább a koratavasz vagy a tavaszi időszak, de ezek szerint ez sem törvényszerű.

[00:08:57]Tehát jöhet ősszel is ez kétféle árvíz létezett eddig, ami most ugye eltűnik látszik.

[00:09:03]Az egyik a jeges ár, tehát amikor olvadásnak indult, ez a téli másik pedig ez a a május környéki vagy ilyen jú eleji ár árvíz, ami ami szintén el eltűnni látszik.

[00:09:15]És igen, ahogy Anna is mondta, teljesen új dolog volt ez, hogy decemberben egy egy járhullám alakult ki, pont azért, mert eső formájában hullott az a nagy mennyiségű csaparék, ami ami ami nem hó hóban.

[00:09:25]És ugye ez ez nem tárolódott ott, tehát nem volt hovat tárolt vízkészlet, hanem az egyből lefolyt, és ezzel alakult ki az árúz.

[00:09:33]Igen, de talán az őszi árvíz az az mégiscsak különlegesnek számít.

[00:09:35]És ennek kapcsán, mintogyha arról olvastam volna, hogy ezt összefüggésbe hozzák a a tenger vagy a tengervíz hőmérséklet emelkedésével.

[00:09:45]És most például az idei nyáron augusztusban ugye Földközi tenger kapcsán emlegették azt, hogy most tulajdonképpen már hetek óta ilyen 30 fok körüli a Földközi tenger hőmérséklete.

[00:09:57]Tehát a pára kicsapódás miatt ez könnyen idézhet elő az őszi időszakban ilyen vagy ehhez hasonló árhullámokat vagy árvizeket.

[00:10:06]Tehát megvan ez a fajta összefüggés is a tenger tengervízhőmérséklet és a az őszi folyamatokkal kapcsolatosan.

[00:10:12]Ögen, abszolút.

[00:10:15]Tehát ahogy 2024-ben egy ilyen rendkívüli meleg nyár után Európában is ez volt akkor a legmelegebb, tegyük hozzá, hogy most még melegebb van azért a 2024-es nyár, ott is voltak hőhullámok meg hőségriadók, de talán a mostani nyár az még extrémebb majd volt.

[00:10:30]Majd erről beszélünk egy kicsit részletesebben is.

[00:10:32]Jó.

[00:10:32]Igen.

[00:10:32]És hogy azt látjuk, hogy a földközi tenger sosem látott melegségre tett, tehát hogy óriási hőmérséklete és energia van ott.

[00:10:41]És amint eg érkezik majd egy egy ilyen hideg levegő a magasban, egy ciklon által, akkor az gyakorlatilag óriási csaparékot tud majd generálni.

[00:10:50]És én abszolút várom is, hogy hol fog ez kialakulni.

[00:10:54]Sajnos még nem tudjuk, hogy éppen a Dunavízűtő vagy éppen, ahol Valenciában történt ez a óriási úgynevezett magassági híregörvény, de de az biztos, hogy valahol leá fog csapni és óriási ciklonokat és energiákat fog ez generálni, és nagy csapadékokat is.

[00:11:10]Anna ehhez valamit hozzátenne?

[00:11:12]Igaziból csak az, hogy igen, ez a Boris egy jó példa volt erre.

[00:11:14]Tehát most is azt még úgy tetőzte tetézte ott ugye akkor igen.

[00:11:18]Hát aztán majd meglátjuk, hogy a az idei ősszön mire számíthatunk.

[00:11:23]Ez már valóban nem a tudományos megközelítés, de azért az jutott eszembe, hogy hogy vannak ezek a régi évszázados megfigyelések, vagy ilyen népi megfigyelések, amiket szoktunk emlegetni, amik például a medárthoz, a fagyos szentekhez, vagy éppen a zsákban meleget hozó Sándor József Benedekhez kapcsolódnak.

[00:11:41]Ezek is jó részt akkor elfelejthetők.

[00:11:43]Persze ez nem volt törvényszerű, hogy ezek mindig évről évre meghozzák azokat a remélt vagy gyósolt vagy jövendölt folyamatokat.

[00:11:52]Tehát ez azért ezek mégis évszázadokon keresztül rögzült megfigyelések voltak, de ezeknek is akkor nagyjából búcsút mondhatunk.

[00:12:00]A legtöbb népnépi megfigyelésnek van valamilyen valóságalapja, tehát hogy tényleg köthető hozzá valamilyen fizikai folyamat, amit ezekből kimondottan vizsgáltunk.

[00:12:07]Az egyik ez a med nap volt, és ott egyébként azt találtuk, hogy az ilyen fify fifty, hogy tényleg néha bejön, néha nem.

[00:12:14]Meg eleve nehéz ugye azt értelmezni, 40 napig esik az eső, mert Igen.

[00:12:19]Hát igen.

[00:12:19]Szóval, hogy igen, itt itt egy kicsit pontosítani kell a definíciót.

[00:12:22]A másik pedig ez a Sándor József Benedek.

[00:12:27]Ott ugye alapvetően az arra vezethető vissza szerintem ez a népi jövendőmondás, hogy olyankor van a tavaszi napi egyenlőség, és akkor ugye egyre hosszabbak lesznek a nappalok, több a besugárzás és akkor így melegszik az idő.

[00:12:42]Ott pedig azt találtuk, hogy igaziból már korábban elkezdődik ez a melegedés, tehát hogy már már Sándor József Benedek előtt beindul a a tavaszi felmelegedés.

[00:12:51]Ühüm.

[00:12:51]Hát csak át kell nevezni a a Sándorse Benedeket.

[00:12:53]Én ehhez hozzátennék még egy másik dolgot, hogy azt, hogy annálik elemezték ez a medár úgy úgy tűnik, hogy hogy ki k kit szorul júniusról, mert ugye úgy tűnik, hogy a június most szárazodott az elmúlt 50 év alatt, tehát hogy ez a medárnak az egy búcsút mondhatunk.

[00:13:12]Másik pedig az, hogy ugyanakkor a tavasszaink nagyon korán kezdődnek, viszont úgy úgy azt látjuk, hogy egészen sokáig tart még a hideg betörések sorozata.

[00:13:23]Tehát az a Pongrác Szervác és Bonifác úgy tűnik, hogy hogy létezik és megvan.

[00:13:28]Annak ellenére, hogy hogy ugye jóval hamarabb kezdődik már a tavasz.

[00:13:34]Tehát, hogy azt látjuk, hogy a a fagyveszélyes időszak jelentősen növekedett.

[00:13:37]Ilyenkor szoktak elfagyni a Így van.

[00:13:40]Hogy ugyanis történt meg 2021-ben 22-ben most egyre inkább az elmúlt 10 10 évben jelentősen növekedett ezeknek a fagyoknak a gyakorisága.

[00:13:48]Tehát ezt ki is mutattuk, hogy a csonthéjasokban különösen nagy kár tehát, illetve esetleg ilyen későbbi fagyok esetében az almában, illetve a szőlőben is.

[00:13:57]Igen.

[00:13:57]És hát ez igen, de ez valóban ez ez gyakorlat volt az elmúlt években is.

[00:14:02]Ugye nyárról kitolódó nyárról beszélgettünk az imént, és ehhez kapcsolódóan már érintettük a nyári hőhullámokat, amelyekből hát egyre hosszabbak és egyre intenzívebbek érkeznek Európában és Magyarországra is.

[00:14:15]Ezt megtapasztalhattuk már az előző években is, de talán az idei nyáron ezt még még erősebben érzékelhettük és tapasztalhattuk.

[00:14:21]Sőt, megtanulhattunk egy hát talán korábban még nem annyira emlegetett fogalmat ez a hőkupola, amit ami amivel az idei nyáron is találkozhattunk.

[00:14:33]azért az előző években, vagy hát talán inkább évtizedes visszatekintésben azért korábbi nyarakon talán sokan még legyintettek, hogy hát korábban is volt meleg nyár, korábban is volt nyári forróság, voltak meleg nyári napok.

[00:14:48]De azért mostanra talán mindannyien érezhetjük, hogy ez azért talán mégiscsak más, valami nagyon más, ami most van.

[00:14:55]Ög ugye egy hőhullámot alapvetően három dolog szerint tudunk értelmezni.

[00:14:59]Az egyik a, hogy milyen gyakran fordulnak elő, azt úgy látjuk, hogy a a gyakorisága az nem igazán növekedett.

[00:15:08]Viszont a másik kettő a az a hőolámoknak a hossza, illetve az intenzitása.

[00:15:10]Az azt jelenti, hogy bizonyos hőmérsék fölötti hőösszeg az mennyiben növekedett.

[00:15:15]Ezek egyértően növekedtek.

[00:15:17]Tehát hosszabbak, mert ezek a hőullamok, és jóval intenzívek intenzívebbek, mint korábban.

[00:15:25]Tehát most már ugye 40-42 fokos hőmérsékletek is.

[00:15:28]Így van.

[00:15:28]Így van.

[00:15:28]És ugye ezt nem egy napon keresztül kell elviselni, hanem több napon keresztül.

[00:15:31]Tehát az intenzitás egyértelműen növekedett.

[00:15:32]Hogy egyébként ezeknek a hűhullámoknak a hossza is.

[00:15:36]A gyakorisága úgy látjuk, hogy az nem annyira.

[00:15:38]Tehát hogy abban igaza van valakinek, hogy régen is voltak hőhullámok, viszont nem voltak ilyen hosszúak és nem voltak 70 60-as, 70-es 80-as években is voltak, mert hát akkor azért vannak pontos meteorológiai feljegyzések, hogy milyenek voltak ezek az évek.

[00:15:52]Én arra emlékszem, hogy az én fiatalkoromban vagy gyerekkoromban, hogyha 30 vagy 31 fok volt egy júliusi vagy augusztusi napon, akkor a címlapon hozta a népszabadság.

[00:16:03]Fat akkor bocsánat, az hetes nyolcas évek lent, bocsánat.

[00:16:05]Nem, nem, ne is menjünk ebbe bele, de igen, de hogy alapvetően 70-es80-as évek az hővösebb időszak volt Magyarországon, tehát ekkor nem nagyon voltak, hogyha top 30 hőolámot nézzük, akkor ide nem tartozik bele egy sem ebben az időszakban.

[00:16:21]De hogy előtte valóban voltak ilyen négy hat 10 évente egy-egy hőhullám, viszont 90-es évek óta meg megnőtt ezeknek a gyakorisága egyértelműen.

[00:16:29]Tehát most már azért majdnem minden nyáron ugye lehet, hogy csak egyszer egyszer, de de azért mindig van egy hőségriadós időszak vagy egy egy hőhullámos időszak.

[00:16:38]Igen.

[00:16:38]És valóban, hogyha a budapesti adatokat nézzük például, akkor az idei két hőhullám az az ilyen top kategória, mert ő ezek voltak a legintenzívebek, illetve az egyik az kiemelten hosszú is volt.

[00:16:49]Nem a leghosszabb, azt hiszem, hanem a második leghosszabb.

[00:16:53]Igen.

[00:16:53]Tehát volt ez a június vég 12 napos volt.

[00:16:57]Igen.

[00:16:57]Igen.

[00:16:57]Vagy volt egy idén ugye volt egy 12 napos, aztán volt egy kilenc napos, egy rövidebb, de az még még intenzívebb volt, vagy magasabb hőmérsék voltak.

[00:17:05]fölött, ami 27 fokot határozott meg napi átlaghőmérségletben, nagyon sok volt a az összegyűlt hőmérséklet, tehát sokkal nehezebb volt elviselni a szervezetnek.

[00:17:15]Az meghatározható egyébként, hogy persze tudjuk, hogy a amikor az országos tiszti főorvos hőségriadót rendel el, akkor mik a paraméterek, de mondjuk a meteorológiai megközelítésben hogyan írható- le a hőhullám, vagy vagy mi is ez?

[00:17:32]Hát többféle definíció van igaziból, tehát hogy ez eltérő országonként is, vagy így régiónként más lehet.

[00:17:38]Most nálunk azt hiszem igen, ez a 27 fokot meghaladó Igen.

[00:17:43]Hogyha három napig 27 fok felett van, akkor az országos tiszífő orvos 30 fokú hőségot rendel, tehát a kettő össze van kötve.

[00:17:50]Ühüm.

[00:17:51]Gyakorlatilag.

[00:17:51]és a hőkupula, amit az idei nyáron emlegettünk többször is, mert talán az a korábbi években még ezt nem nagyon használtuk, ezt a ezt a kifejezést, de ez csak annyit jelent, hogy itt beszorul ez a meleg levegő, vagy ez a az extrém forróság.

[00:18:05]Hát én ezt a kifejezést nem szeretem, mert tényleg nagyon új és igazából az emberek nagyon szerintem nem is nagyon szakmai, vagy, nem is nem is meteorológusok nem nagyon használják ezt.

[00:18:16]Nem volt jellemző.

[00:18:16]Az ugye egy nem tudom öt éve talán az angol százaki oldalomból jött a Hídome nevű kifejezés.

[00:18:22]Igen.

[00:18:22]És ennek ilyen termodinamikai mögöttes tartalma van.

[00:18:24]Tehát azt jelenti, hogy alatta nagyon instabil a légrétegződés és és egy ilyen zárór réteg bennt tartja ezt az instabil légrétegződést.

[00:18:31]Ugyanakkor viszont, hogyha a olyan erős a feláramlás itt alul, tehát a a hőség egy idő után át tudja törni ezt a kupolát, és akkor kialakulnak ezek a zivatarok, hőzivatarok, úgymond.

[00:18:41]Tehát, hogy ez ezt nevezzük hő kupolának, de szerintem nem annyira helyesen, hogy mindig minden hőhullámra ezt ráhúzzák.

[00:18:51]Igen.

[00:18:51]Hát ugye azt gondolja az ember, hogy itt akkor például ugye a Kárpátmedencére akkor rereszkedik egy ilyen kupolaszerű hőség, és akkor ez nem nagyon mozdul.

[00:18:59]Talán a medence jellegből adódom.

[00:19:01]Majd erről beszélgetünk szerintem egy kicsit részletesebben is, hogy mondjuk Magyarország mennyivel van jobban kitéve ezeknek a a változásoknak.

[00:19:11]ö időjárási adatokat elemezve mi mondható el vajon a korolbbi évtizedekre visszatekintve és összehasonlítva akár az idei adatokkal, hogy valóban melegszik egyre gyorsabban és jobban melegszik a kontinens?

[00:19:23]Sőt olvasom azt, hogy Európa még talán gyorsabban is melegszik, mint a világ többi része.

[00:19:28]Így van ez?

[00:19:31]Vagy miért van ez így, ha Így van?

[00:19:34]Ez így van sajnos.

[00:19:34]Igen.

[00:19:34]Tehát a a globális átlaghoz képest igen, az európai kontinens melegedése az erőteljesebb.

[00:19:41]Ennek több oka is van.

[00:19:41]Az egyik az, hogy hogy magának az éghallat változásnak az egyik velejárója, hogy megváltoznak a cirkulációs viszonyok.

[00:19:47]És például igen, lehet egy ilyen beragadt anticiklon, ami egy ilyen hőségperiódust vagy tartós hőhullámokat eredményez.

[00:19:54]Ez nyilván melegíti a területet.

[00:19:56]A másik ok, ami hozzájárulhat, az amiről már szintén érintőlegesen beszéltünk, hogyha a hótakaró csökken, az ugye megváltoztatja a sugárzási viszonyokat, és egy ilyen pozitív visszacsatolás alakul ki, tehát hogy még erősíti a melegedést.

[00:20:11]Harmadik tényező, hogy Európa az meglehetősen közelf fekszik az északi sarkvidékhez, ami a teljes földet tekintve a legerőteljesebben melegszik, tehát hogy ennek a közelsége is szerepet játszik.

[00:20:26]illetve van még egy, ami pedig a szennyezőanyag kibocsátással áll igaziból összefüggésben, merthogy csökkent a az a rosszol kibocsátás, ami viszont a felhőképződésben játszik jelentős szerepet, és azáltal, hogy kevesebb lett az arroszol részecske, az csökkenti, csökkentheti a felhőzetnek a kialakulását, ami viszont pont, hogy megvéd minket a a sugárzástól, tehát hogy több sugárzás érkezik be, akkor ez megint csak a melegedést idézi elő.

[00:20:53]Igen, ez a károsanyagkibocsátás kapcsán azért az jutott eszembe, hogy láttam én egy ilyen listát, hogy kik vannak az élen.

[00:20:59]És ebben ugye érdekes mond hát ugye vagy nem annyira érdekes mondani Kína és az Egyesült Államok van az élen.

[00:21:05]A harmadik helyen talán India és a Európa, vagy az Európai Unió csak a negyedik helyen van ilyen károsanyag kibocsátásban.

[00:21:12]Tehát ezek szerint mégis mi vagyunk, vagy Európa inkább az elszenvedője akár ezeknek a folyamatoknak is.

[00:21:19]kicsit pontosítanék, mert ezek az üvegházás kibocsátású, károsanyagok, amire annak gondolt, az inkább az a légszennyező anyagok, tehát hogy amik gyakorlatilagom tehát azt azt mondhatjuk, hogy Európa tisztább lett, tehát hogy tisztább lett a a légkör, jobbak lettek a a légkörviszonyok, tehát hogy jobban tudjuk lélegezni, így sokkal kevesebb az asztmás beteg, tehát alapvetően a rövidtávú arroszor részecske kibocsátás csökkent, és ezáltal lehet tisztább úgy úgynevezett brightening történt a a Európa levegőben.

[00:21:53]Tehát ezért sokkal több napsugárzás érkezik a felszínés és ezért nyáron jobban fel tud melegedni ühüm kontinens.

[00:22:00]Tehát ahogy Anna is ezt mondta.

[00:22:01]A másik pedig az igen, hogy sajnos az EU a negyedik helyen áll, vagy mondjuk Hos holtversenyben Indiával a szindoid kibocsátás tekintetében.

[00:22:09]Igen.

[00:22:09]Ühüm.

[00:22:09]De akkor elsősorban az, hogy Európa jobban érintett globális összehasonlításban vagy a globális vetületben, mint más földrészek, az elsősorban valóban ennek a a földrajzi elhelyezkedésnek köszönhető.

[00:22:22]Tehát ez a ez lehet a fő ok.

[00:22:26]Hát ilyen tekintetben igen, hogy a ugye a sarkvidéknek, északi sarkvidéknek a közelsége szerepet játszik.

[00:22:31]Igen.

[00:22:31]Vagy hogy az áramlási viszonyok pont úgy befolyásolják.

[00:22:36]Ühüm.

[00:22:36]Igen.

[00:22:36]Tehát, hogy a földrajzi elhelyezkedésnek is van szerepe, vagy így hozzáad.

[00:22:41]Igen.

[00:22:41]Most lehetné mondani, hogy két dolgot tennék még ehhez hozzá.

[00:22:46]Az egyik az, hogy kimutathatóan Európában jóval több az anticiklonális helyzet, tehát ez a száraz és meleg időjárás okozó helyzet, mint korábban.

[00:22:55]Tehát ez azt látjuk, hogy növekedett ezeknek az úgynevezett cirkulációs viszonyoknak a gyakorisága.

[00:22:58]És azt is kimutatta egy egy idei cikk 2026-os, hogy hogy ezeknek a a helyzeteknek a gyakorisága azt eredményezte, hogy 55%-ban kiszáradt Európa talaja.

[00:23:11]Tehát hogy bocsánat, rosszul fogalmaztam, tehát hogy 55%-ban ez a ez a cirkulációs viszonyok megváltozása, tehát hogy több az anticiklon, okozta azt, hogy Európa 1980 óta kiszárad, kezd kiszáradni egyre inkább.

[00:23:26]A másfél fokon, a másfél fokon többször is írtak arról, hogy voltaképpen a 3 Cus fokos melegedést Európában már hát nagyjából tudomásul kell vennünk, vagy ezzel ez már eldőlt és ezzel majd együtt kell élnünk, de jöhetnek még rosszabb forgatókönyvek akár.

[00:23:41]Ennél nagyobb melegedés is.

[00:23:46]Szabó Péter igen, sajnos.

[00:23:48]És hát, hogy globálisan most járunk az úgynevezett másfél faknál, amit jövőre fogunk átlépni valószínűleg tartósan, ez azt jelenti, hogy ezt úgy kell értelmezni, hogy valamihez viszonyított más foknál, azaz az iparosodás előtti időszakhoz szoktuk ezt hasonlítani, ami 1850-en 1900-es időszakot jelent.

[00:24:06]Tehát ahhoz képest járunk globálisan másfél foknál.

[00:24:08]Ehz képest Európa már 2,4us foknál jár a melegés tekintetében.

[00:24:15]Majdnem az majdnem a háromnál vagyunk.

[00:24:17]Igen, igen, igen.

[00:24:18]És akkor azt látjuk, és az európai felkészülési stratégiák ehhez a három fok feletti hőmérséklethez alkalmazkodnak már.

[00:24:25]Tehát ehhez próbálnak alkalmazkodni, és minden stratégiát erre építenek már.

[00:24:30]Ez azt jelenti, hogy ez már nem egy visszafordítható, ez már szinte biztos, mert ugye amit ma kibocsátunk, annak nagyjából 15-20 év múlva lesz csak hatása a rendszerben.

[00:24:39]Tehát, hogy ez ez már egy ilyen biztos a rendszerbe táplált valami.

[00:24:41]És mondjuk utána rajtunk múlik, hogy hogy egy ilyen 4 fokos vagy inkább egy hét fokohoz közeli európai átlagkömérget növekedéshez kell magazna egy ilyen akár egy ilyen 6-7 fokos hát én a hat a hat fokba bele se akarok gondolni, hogy ez dráma igen ez a ez a legpeszimisebb forgatókönyv, amit valószínűleg el fogunk kerülni de az is kérdés, hogy akkor mennyire tudtunk globálisan összefogni, hogy akkor a 4 fokhoz leszünk-e közbe, vagy inkább mondjuk esetleg az öltöz.

[00:25:08]Tehát Ühüm.

[00:25:11]Annának és Annának van ehhez hozzáfűznivalója?

[00:25:13]Esetleg annyit csak ilyen megjegyzésként, hogy az éghalatnál igen, hogy ezt nagyon fontos észben tartani, hogy nem egyik napról a másikra történnek a dolgok, hanem tényleg évtizedekben kell ilyenkor gondolkoznunk és igaziból a másfél fok is olyan, ami ami egy ilyen nagyon behatárolt küszöb, ugye a párizsi megállapodás miatt, hogy nem egy év számít igaziból.

[00:25:31]Ugye 2024 eddig az egyetlen olyan év, amikor globális szinten átléptük a másfél fokos felmelegedési szintet, de megközelítettük már 2025-ben, illetve idén is elég jó esélyekkel indulunk szerintem.

[00:25:45]Viszont hogyha tényleg ezt a azt akarom kimondani, hogy másfél fokkal melegebb az éghajlat, mint mondjuk az ipari forradalom előtt volt, akkor 20 vagy 30 év átlagát kell néznem, hogy az teljesíti-e a másfél fokos küszöböt.

[00:25:58]Tehát ezek az egy-egy évek most még ilyen intőjelek, és hát nyilván minél több van belőle, annál inkább valószínűvé válik, hogy tényleg most már több évtizedes átlagban is átlépjük ezt a küszöböt, de hogy egyelőre még ezt még pont nem haladtuk meg.

[00:26:11]Mi az, amire nagyon oda kellene figyelni, vagy mire mi az, amire nagyon vigyázni kéne, hogy hogy ezeket a ezeket az értékeket nagyjából tudjuk tartan?

[00:26:23]Rengeteg dolog, és különböző szinten lehet ugye csökkenteni a kibőbocsátásunkat, hogy lehet egyéni szinten, lehet közösségi szinten, országos szinten, illetve legfőképpen globális szinten kell, hiszen ahogy ön is mondta, nem csak az EU múlik ez, hanem leginkább most Kínán múlik az Egyesült Álmokon, illetve Indián.

[00:26:40]Tehát ez a három legnagyobb kibocsátó plusz a negyedik az EU persze.

[00:26:43]Ö tehát hogy alapvetően mindenképp múlik és ugye nem csak a kibocsátás számít, tehát hogy az első lépés az, hogy próbáljuk meg csökkenteni a kibocsátásunkat, de az alkalmazkodás is egy nagyon fontos területe ennek az egész ékatváltozásnak, hiszen látjuk, hogy bizonyos hőmérséket csökkenést el kell szenvednünk, és majd ezekhez kell alkalmazkodnunk.

[00:27:06]Tehát ez egy mindenképpen hasonlóan fontos lépés szerintem, mint az, hogy csökkentsük a kibocsátásainkat.

[00:27:13]Ugye amikor arról beszélünk, hogy Európa rosszabb helyzetben van, mint a globális átlag, akkor azért ezt a gondolatmenet folytatva érdemes arra is kitérnünk, hogy Európán belül, ahogy én olvastam a különböző tanulmányokat vagy felméréseket, az derül ki, hogy a Kárpátmedence és talán Magyarország még kiszolgáltatottabb, vagy talán még rosszabb helyzetben van, tehát még kitettebbek vagyunk.

[00:27:36]ezeknek a hatásoknak és folyamatoknak egyáltalán miből adódik ez a medencejellegből, a kárpátmedence medence jellegéből adódik?

[00:27:45]Valóban így van.

[00:27:45]Tehát a 1971 óta Magyarország térsége 3-4 fokot melegedett a nyarak tekintetében.

[00:27:52]De hozzá kell tenni, hogy ez nem csak Magyarországot érinti, hanem a térségünket is.

[00:27:57]Tehát ugyanúgy Szlovákiát, tőlünk eletrel lévő Romániát, Ukrajnát, illetve a Balkán térségét is.

[00:28:03]Tehát ez a terület az, amelyikre inkább kitetten ennek.

[00:28:05]És ugye nem csak a hőmis tekintetében járunk sajnos élen, hanem a csaparékcsökkenés tekintetében is.

[00:28:12]Ugyanígy a Balkán és és a tőlünk elterben lévő területeken egy ilyen 25-30%-os nyári csapari csökkenést látunk már a számokban.

[00:28:24]Mí mí m míg a növekedés egyedül a Észak-Európa területén látható, ami nagyjából Anglia és a skanál országokat jelenti, tehát hogy az északi éjszakabi területeken, tehát Európa egyáltalán meg van osztva.

[00:28:36]a nyári csapig csökkenés és növekedés szintjén.

[00:28:39]Anna esetleg ehhez valamit hozzátenne?

[00:28:44]Igaziból csak, hogy ne nehéz kérdés szerintem mindig ez, hogy mi mennyire sérülékeny, mert ugye ha valami kis szigethez viszonyítom mondjuk a kárpendencét, akkor azt mondom, hogy mi még relatíven jobb helyzetben vagyunk.

[00:28:56]Tehát, hogy ott a tengerszintem emelkedés mondjuk az, ami egy tényleg kritikus probléma.

[00:28:58]Illetve fontos mindig mellétenni, hogy igen, hogy mennyire képes adaptálódni az adott ország.

[00:29:04]Tehát, hogy ez nagyon sokat számít, és majd nem tudom, hogy ez később szóba jön-e még ez a többlethalálozásról volt a Petiel mindenképpen és hogy ott ez szerintem nagyon kiviláglik, hogy a az adaptáció az milyen hatásokat tud m eredményezni.

[00:29:17]És akkor még a magyarországi folyamatok kapcsán hát csak így tényleg zárójelbe az jutott eszembe, hogy hát azért, hogyha néztük például a a hőmérsékleti indexeket vagy mutatókat, akkor akkor én például azt láttam, hogy éppen ebben a térségben tehát Magyarországon néha itt volt a legmelegebb, tehát melegebb volt, mint Dél-Európában, vagy vagy Szicíliát is lekörözte hőmérsékletben.

[00:29:43]Például volt olyan nap, amikor Újpest, ahol mondjuk 42 fokos rekordokat mértek, de emlékszem, hogy még a Kékes tetőn is 30 fokot jegyeztek föl.

[00:29:52]Tehát ez is jelzi azt, ezek a kirívóan magas hőmérsékleti értékek, hogy itt a Kárpátmedence, azon belül Magyarország, hát nincs könnyű helyzetben.

[00:30:04]Ez is jelzi persze.

[00:30:04]És hogyha megnézzük a 2024-es nyárhőmérsékletét, amely egyébként a legmelegebb volt a mérések kezdete óta Magyarországon, azt látni, hogy hogy Magyarország országos átlagban melegebb volt, mint Spanyolország, hogyha az összes adatot nézzük.

[00:30:20]De ugye Spanyolország azért jóvol tagoltabb, ott vannak helysúcsok is, meg vannak jóval melegebb területek is.

[00:30:25]Például ugye Sevia térsége az azzal nem tudunk versenyezni a 4040 plusz fokok.

[00:30:31]De ez azt is jelenti, hogy mondjuk a elmondható az is, hogy Magyarország éghajlata hát úgymond átalakulóban van.

[00:30:36]Tehát a a mérséklet égőből már tartunk a hát úgymond a meleg klímaővezetbe, vagy a meleg klímaövővbe?

[00:30:43]Ezt is elemeztük.

[00:30:43]Igen.

[00:30:43]És azt látjuk, hogy hogy egyre inkább a 70-es80-as évek utáni közepesen mellett klímaöv bejutottunk mostanra.

[00:30:52]Tehát, hogy lát látszik egy ilyen eltolódás és egy másik klímaőben vagyunk már, ami inkább a Rómától délrel lévő síkterületeknek felel meg.

[00:31:02]Ühüm.

[00:31:02]De ugye nem csak a hőmérsék, az már majdnem Nápoly környéke, hogy nem is tudom, hogy Rómától délet nézzük, az már nagyban ennek fel katia térség az Alföld közepe természetesen az, ami leginkább ilyen meleg vagy déli része.

[00:31:18]É, de ugyanakkor nem csak a a hőmérsékület az, amely meghatároz az éhajtive, hanem a csapadéknak, illetve a talajnak a szárazsága is, amet szintén vizsgáltunk.

[00:31:27]Ö és egy ilyen félszábe kezdünk egyre inkább szintén átmenni.

[00:31:32]Míg a 70-es években csak az ország 5%-a tartozott ebbe a klímaövbe, most már 15%-a is benne van.

[00:31:41]Tehát, hogy látjuk, hogy egy ilyen 10%-os növekedés volt ebben, és ugye ez még tovább fog romlani sajnos a jövőben.

[00:31:47]És egyre inkább egy ilyen közép-spanyolországi ilyen Madrid mellett, és egy ilyen észak-agörögországi, mondjuk tesszaloniki, vagy mondjuk a Duna környéki klímához fogunk hasonlítani.

[00:31:57]Ugyanakkor fontos azt itt hangsúlyozni, hogy hogy azért nem lesz mediterrán ország, mert a mediterrán országokra az jellemző, hogy a téli csapadék sokszorosan járinak.

[00:32:06]És ugye nálunk a kettőnek a kiegyenlítése zajlik most jelenleg.

[00:32:10]És az nem lesz az, hogy a tirig az sokkal több, mint a nyári.

[00:32:14]Tehát ezt ezt nem látják a modellek, nem várják a modellek.

[00:32:16]Illetve az a másik fontos tényező, hogy nálunk azért elfordulnak fagyok, és ezekben a térségekben meg meg nem.

[00:32:21]Igen.

[00:32:24]Magyarországon belül is azért nyilván vannak különbségek.

[00:32:26]Azt hiszem, hogy erre is, erre vonatkozóan is volt tanulmányuk, hogy talán az nem is meglepő, hogy ugye Csongrád, tehát a déli területek azok, amik jobban érintettek például ebben a a melegedésben.

[00:32:41]Ö azt nem tudom, hogy az ország mely része melegedett a legjobban, ha jól emlékszem, inkább a magasabban fekvő területek azok jobban melegedtek, mint az alacsonyabbak, hogy cáfoly meg Anna.

[00:32:53]De a hőulámak tekintetében egyértelműen a tehát hogy csak hogy a forróság inkább mintogyha azt arra emlékszem a tanulmányban, hogy a forróság az leginkább azért ez a Csongrád, tehát a déli megyéket érintés talán Nógrád volt kiemelve, hogy talán Nógrád megye az, ami ahol talán kevésbé volt magas a hőmérséklet.

[00:33:11]Nagyvárosok és Budapest itt még nehezebb a helyzet, mert hogy ugye azt mondják, hogy a városközpontok még jobban felmelegszenek, a városi hőszigetek jönnek létre, tehát hogy itt még nehezebb mindezt átvészelni.

[00:33:28]Így van ez?

[00:33:28]Igen, ez így van.

[00:33:28]Ugye a városnak van egy sajátos szerkezete, amiatt, hogy nagyon sok az ilyen betonaszfalt felszíntelt, eleve a beépített területek, ezek megváltoztatják a sugárzási viszonyokat, és ezáltal alakul ki ez a városi hőszigethatást.

[00:33:40]Mert ugye nagyon kevés a a természetes felszín, tehát akár a víz vagy a növényzet, amelyek mérsékelhetnék egy kicsit a a hőmérséklet a megoldás több zöld.

[00:33:53]Igen.

[00:33:53]Város fák parkok.

[00:33:53]Igen.

[00:33:57]Ezt tehát hogy szerintem ezt mindenki megtapasztalta már mondjuk Budapesten nekem a Kecskeméti utca egy ilyen kedvencem, hogy ott tele van ültetve fákkal és tényleg ha Kávint térről valaki átsétál a az egyetemtérre, akkor ott érezhetően sokkal hüvösebb any.

[00:34:10]Igen, erre voltak is, azt hiszem, hogy konkrét mérések, hogy ahol nagyobb a zöld terület egy városon belül, vagy a belvárosban is, ott ott érzékelhetően több fokkal alacsonyabb tud a tud maradni a a hőmérséklet.

[00:34:21]Anna az imént már utalt arra, hogy kimutatható számadatok és összefüggések vannak arról is, hogy a hőség mennyiben növeli a halálozást, vagy mennyiben eredményez többlet halálozást.

[00:34:32]Én egyébként egészen megdöbbentő adatot találtam.

[00:34:34]az ilyen európai vonatkozás, hogy 2025-ben, tehát tavaly Nyugat-Európa városaiban a becslések szerint több mint 24000 hőhullámhoz közvetlenül kapcsolható halálesetet regisztráltak, de Európa egészében akár 700res is lehet ez a nagyságrend.

[00:34:50]Ez nagyon megdöbbentő számadatok.

[00:34:52]Tehát valóban egy ilyen egyenes összefüggés van a hőség, a hőhullámok és a többlethalálozás között.

[00:34:59]Igen, ezt mi is vizsgáltuk, és egy módszertant, nyilván minden egyes módszertamás és mást, nem tudom, hogy ők pontosan mit használtak, de mi használtunk egy ilyen küszöbfeletti hőösszeg szintjén, am ilyen hetti halálozást vizsgáltunk, mert csak ez állt rendelkezésünkre, ilyen adatok.

[00:35:13]És mi is azt látjuk, hogy valóban jelentős a többet halalázás.

[00:35:18]Például 202-ben a legintenzívebb hőullám alatt Budapestén, ami 13 napig tartott, ez alatt a két hét alatt 34%-os volt a többlet halálozás Budapesten, ami azt jelenti, hogy van egy ilyen átlagosan 500 fő per hetes többlet átlag, bocsánat, átlagos halálozás, és ez jön egy ilyen 34-%-os többlet halálozás.

[00:35:40]És hogyha az egész országot nézzük és a három legintenzívebb hőhullámos hetet nézzük 202-ben szintén, akkor országos szintén 1400 fővel többen haltak meg sajnos, mint mint egyébként a Hűhullámon kívüli időszakban, a május és szeptember közötti időszakban.

[00:35:57]És ez egy egészen magas szám.

[00:36:00]És ezt leosztva ugye nyilván az átlagos halálozással akkor kijön, hogy nagyjából 20%-os volt 2024-ben a többet halalározás országos szinten.

[00:36:09]Tehát ez egy rendkívül magas érték és ugye természetesen megyénként változó ez, hogy hol magasabb, hol kisebb.

[00:36:15]Ühüm.

[00:36:15]Anna igen, csak esetleg itt lehet a azt hozzátenni, hogy hogy Szeged térségében volt talán ez a 20%-os érték, és azt hiszem Tolna megyében volt a legmagasabb a a többlethalálozás.

[00:36:31]Igen.

[00:36:31]Tehát, hogy a megyek között.

[00:36:31]És annak ellenére ugye, hogy amúgy a Csongrád család megyében több a hőhullám.

[00:36:38]Tehát, hogy itt jön az, amire korábban utaltam, hogy ott viszont a Szeged térségében több a légkondicionálóval felszerelt lakások száma, tehát hogy ők már elkezdtek adaptálódni a változáshoz, és ezért lehet az, hogy mondjuk egy másik megyében, ahol nem készültek fel erre igazán ezekre a változásokra, ott nagyobb is lesz a hatása.

[00:36:55]És sokan kárhoztatják egyébként ugye, hogy ha nagyon sokat használunk légkondicionáló berendezéseket, de bizonyos helyzetekben akár védelmet is jelenthet a a légkondicionáló.

[00:37:07]rövid távol mindenképpen.

[00:37:09]Tehát ez valószínűleg ezért van, hogy ugye ahol a legtöbb hőullám van és a legintenzívebbek is Szegeden éppen ezért nem olyan magas a többlethalás, mind az összes hőlámot tekintve, mind pedig az intenzívebbeket tekintve, mind például más megyékben, mert inkább ugye Weszprém, Zalla, Tolna és és melyiket mondtam még az előbb a bocsánat, itt puskázom Tolna megye.

[00:37:33]Tehát ezekban megyek benne jóval magasabb, mert itt nincsenek annyira hozzászokva ezekhez, illetve valószínűleg nincsenek is annyira felkészülve az ilyen hőhullámokra, mondjuk a kórházak sem, vagy mondjuk nincsenek jó stratégiák, mint például Szegédel, ahogy Anna is mondta, a leg legtöbb a a légkondíból bíró lakások száma is.

[00:37:52]Tehát itt valószínűleg már jobban adaptálódtak ezekre ez a helyzetek.

[00:37:56]Ez azt jelenti, hogy a az egészségügy számára is egy kihívás vagy egy feladat ez.

[00:38:00]Tehát hogyha azt rendre elhangzik, hogy kik a leginkább veszélyeztetettek hőség idején, ugye az idősek, szívérrendszeri panaszokkal élő kisgyermekek, a várandós édesanyák, de hát az egészségügynek, a közegészségügyi ellátásnak is fel kell erre előbb-utóbb készülnie, hogy amikor ilyen hőség hullámok vannak, vagy hőhullámok vannak, hát akkor bizony sokkal többen vannak veszélyben vagy veszélyeztetett.

[00:38:27]abszolút.

[00:38:27]Tehát, hogy a kormánynak egy megfelelő és helyes stratégiát kellett kidolgozni, meg a városoknak is egyébként.

[00:38:33]Tehát ez fontos feladata kell, hogy legyen.

[00:38:35]Szerintem ahol lakom a hetedik kerületben a belvárosban, ahol gyakorlatilag a legkevesebb a a zöld terület aránya.

[00:38:42]Most új klímasratégia kidolgozásába kezdtek, mert látják ők is, hogy ez így nem tartalható tovább.

[00:38:48]Ugye árnyékolók vagy ezek a naplítók bevezetésével foglalkoznak most újra.

[00:38:53]esetleg a tetők világosítása is egyébként jó opció lehet, hiszen ugye minél világosabb egy felszín, annál több napsugárzást tudunk a világőrbe visszaverni.

[00:39:00]Tehát ez is egy jó opció, csak ugye mindennek költsége van.

[00:39:02]Igen.

[00:39:05]Még egy dolgot a a hő a hőullám és a lékoni kapcsolatára, hogy azt látni, hogy sajnos a valóban rövid távon megvéd minket a légkondi.

[00:39:13]Viszont hosszú távon egyrészt extra szindioxidot bocsátunk ki a légkörben, mert ugye ezeket gyorsan be kell kapcsolni ilyen gázégésű erőművekkel.

[00:39:24]Másrészt pedig azt látjuk, hogy hogy én a le tudom hűteni a saját lakásomat, viszont mellett lévő lakásokat meg melegítem.

[00:39:31]És pont ezért látszik Budapest belvárosa és a külvárosi rész közötti egyre nagyobb hömösett különbség.

[00:39:39]Tehát, hogy sokkal jobban melegedett a belváros, mint a külváros az elmúlt 10 évben különösen.

[00:39:45]Valószínűleg köszönhetően annak, hogy a légkonik jobban fűtik a a belvársi területet.

[00:39:50]Hát nyilván azt a meleget valahova kinyomják a Így van.

[00:39:52]Igen.

[00:39:53]Éhajlatváltozású hőségről beszélgetünk.

[00:39:55]És itt vannak az egyre gyakrabban, és többször emlegetett éghajlati ciklusok, mint például a az Elnino, vagy a Laninja.

[00:40:01]Most az idei nyárhoz kapcsolatóan nagyon sok szakértő már egy ilyen szuper elninnyó jelenséget emlegetett drámai hatásokkal és lehetséges következményekkel bekapcsolhatók ezek az éghajlati ciklusok azokba a folyamatokba, amelyekről eddig beszéltünk vagy beszélgettünk, vagy akár például a az idei nyári hőség összefüggésbe hozható például az elninyóval vagy az elninó jelenséggel?

[00:40:25]Kezdhetem én egyértelműen nem.

[00:40:29]Ezt mi is vizsgáltuk, hogy hogy van-e kapcsolat a nyarak és a kialakuló elninyó között.

[00:40:35]És azt látjuk, hogy amikor 1971 óta 13 legalább közepes elinyó volt a földön, és amikor ez kialakult, akkor abból csak három volt relatíven meleg Magyarországon a nyár.

[00:40:49]Tehát három esetben volt.

[00:40:51]Tehát azt jelenti, hogy hogy gyakorlatilag három a 13 az egy nagyon kis arány, tehát nem köthető ehhez.

[00:40:56]És megnéztük a szárazságra vonatkozóan is.

[00:40:58]Itt csak két évet találtunk, amikor relatíve száraz volt Magyarországon a nyár, közben meg kialakult egy legalább közepes elninó, tehát hogy nincs kapcsolat, azt találtuk.

[00:41:08]Ühüm.

[00:41:08]Anna igen.

[00:41:09]Tehát, hogy ennek az anyin jelenségnek igaziból globálisan van hatása, vagy vagy vannak olyan lokális területek, Délamerika vagy az USA-nak a ilyen egyes részei, vagy Ausztrália, ahol tényleg azonnal érezhető hatása van.

[00:41:22]Nálunk ez nem jelenik meg így igaziból direktben.

[00:41:26]Európát talán kevésbé érinti, vagy Közép-Európát kevésbé érinti.

[00:41:28]Igen, én azt mondanám, hogy ez alapvetően a Csendes óceának a trópusi térségében zajlik ez a jelenség, és és arról van szó, hogy ott melegebb lesz a a tengerfelszín hőmérséklete, mint ami egyébként szokott lenni.

[00:41:40]És ezt a szuper elinyót, azt hiszem itt a másfél fokos küszöböt itt is azt vezetik be.

[00:41:44]Hát hogyha az anomália vagy ez az eltérés ez nagyobb, mint másfél fok, akkor hívhatjuk szupernek a a jelenséget.

[00:41:54]És hát most is egy ilyesmi zajlik.

[00:41:54]Igen, hát ezt a küszöböt már átléptük, tehát hogy gyakorlatilag már szupernek nevezhetük, ami most van.

[00:41:59]És azt mondják, hogy mivel soha nem látod magasságokba fog ez kerülni ez az érték, tehát nem másfól, hanem két és fél és három fok között lesz ez a relatív érték, amivel mérik.

[00:42:11]Ezért ilyen Giga vagy Godzilla elninónak is nem láttam nevezni ezt az elnót, azért már sosem látott erősségül lesz majd.

[00:42:20]És hogy ennek milyen hatása is van, sajnos van azért hatása, egy ilyen gyenge kimutatott hatássa, de az inkább a téli, összvég és a téli csapadékra és a hőmérséklet van hatása a térségünkben Magyarország időjárására.

[00:42:36]Nem túl erős azért itt sem a kapcsolat, tehát nem vehetjük egy 100%-nak, amikor ez kialakul, akkor ez lesz.

[00:42:39]viszont egy nagyobb valószínűsége lesznek, vagy lesz az idei tél enyhébb Magyarországon, illetve csapadékosabb is.

[00:42:48]Üüm.

[00:42:50]És ezt a szezonális előjelző modellek, amelyek mondjuk hat hónapra előre próbálják megadni az időjárást, azok is nagyjából alátámasztják.

[00:42:57]Hát ha már csapadék meg nagyobb mennyiségű csapadék, ez most amire jó ideje várunk, és hát itt Budapesten nem is tudom mikor volt komolyabb olyan áztató eső nagyon régen, és az egész országot komoly aszály sújtja.

[00:43:08]azá mondhatni, hogy hát azért természetes velejárója, a nyári velejárója Magyarország éghajlatának, de ami most történik, az már túl van ezen.

[00:43:23]Igen, valószínű.

[00:43:23]Tehát, hogy itt is arról van szó, hogy a a gyakoriságokat is kell nézni, tehát hogy valóban ez az természetes része a hazai éghajlatnak, hogy nyáron aszályos időszakok lépnek fel.

[00:43:33]De ugye most még könnyű visszaemlékezni, hogy tényleg a 2024-es év vagy a 2022-es pláne az is nagyon erősen aszályos év volt, és most megint itt vagyunk, hogy tényleg nem nehéz visszaemlékezni, hogy mikor esett utoljára úgy igazán az eső.

[00:43:48]Úgyhogy ilyen szempontból szerintem ez egy kicsit túlmutat már a de mondhatjuk azt is talán, hogy egyfajta szárazodási tendencia jöhet.

[00:43:55]Igaziból itt meg a az eloszláson van a hangsúly.

[00:43:59]Tehát hogyha megnézzük akár az elmúlt 50 év adatait, akkor a magyarországi éves csapadékösszeg átlagot tekintve az nem igazán változott jelentősen.

[00:44:08]Az évek között van változékonyság.

[00:44:10]És ha jövőbe tekintük klímamodell szimulációk alapján, akkor szintén azt látjuk, hogy az évi összeg az nem változik, viszont az időbeli elosztlás az igen, tehát télen valamelyes több csapadék várható.

[00:44:23]Nyáron pedig ez látható, hogy a két szélsőség irányába mozdulunk, hogy akkor több napon keresztül semmi eső, nem esik, utána pedig egyszerre lehullik sok.

[00:44:31]Az összeg az ugyanannyi maradhat kábé, vagy hát itt is kicsit csökkenhet, de de ez az eloszlás az, ami igaziból megváltozik várhatóan.

[00:44:38]Üüm.

[00:44:41]Igen.

[00:44:41]Hát az van, hogy az asszájnál nagyon fontos, hogy legyen egy téli feltöltődés a talajban.

[00:44:48]És ez úgy tűnik, hogy 2021 óta csak igazából egyszer valósult meg.

[00:44:53]2000 22 és 23 között.

[00:44:53]És és hogyha egy nagyon rossz helyzetből indulunk mondjuk áprilistól nem áprilisra nem töltődik fel a talaj, akkor akkor gyakorlatilag sokkal könnyebben ki tudsz áradni nyár végére a az egész ország.

[00:45:07]Ahogy most is történt ez az történt, hogy télen nem volt csapadék és nem tudott a talaj feltöltődni.

[00:45:16]Utána azóta pedig egy ilyen egymás erősítő hatásként gyakorlatilag egyre jobban kiszáradt a talaj.

[00:45:20]És nem csoda, hogy hogy azért a ugye a legszárazabb nyarunk lesz most úgy tűnik a a hungorömet majd ezt megerősíti természetesen hivatalosan, de ezt már látjuk az adatok tükrében, illetve a másik legmelegebb nyarat zártuk.

[00:45:33]Ez azt jelenti, gyakorlatilag egy tökéletes recept arra, hogy a újratörtelmi asz legyen, és a legesleagyobb aszály, ami amióta ugye mérjük Magyarországon ezt.

[00:45:43]Tehát hát ez egy igen, ez egy szomorú forgatókönyv, és hát nem tehetünk mást, mint várjuk az esőt és a csapadékot.

[00:45:48]Az éghajlatváltozásról és annak hatásairól beszélgettünk az elmúlt órában két vendégünkkel.

[00:45:54]Kisna éghajlat kutatóval, az ELTE Meteorológiai Tanszék Tudományos munkatársával és Szabó Péter éghajlatkutatóval, az ELTE meteorológiai Tanszék doktor Andusával.

[00:46:03]Köszönöm szépen a beszélgetést.

[00:46:05]Köszönöm, hogy eljöttek hozzánk.

[00:46:08]Köszönö köszönjük mi is.

[00:46:13]Az Aréna távközlési partnere a Van Magyarország.