Hogyan lesznek itt végre megfizethető lakások? Koji László, Inforádió, Aréna
TL;DR
- Az InfoRádió Arénában Herceg Zsolt Koji Lászlóval, az ÉVOSZ elnökével beszélgetett az építőipar válságáról: 2026 az ágazat negyedik rossz éve, kb. 7–8%-os visszaesés 2021-hez képest.
- Júniusban az újonnan kötött szerződések volumene 41,9%-kal zuhant éves szinten; a tervezési horizont összeomlott, már hónapokra sem látnak előre.
- Az állami megrendelések összeomlottak (1710 Mrd forintról 650 Mrd forintra estek); a nagy befektetők a kormányzati kedvezményekre „sorban állnak".
- A Bayer Construct csődeljárása a vendég szerint nem egyedi ügy, hanem az ágazat valós pénzügyi problémáját tükrözi; az átvilágítás gyors lefolytatása a fontos.
- A júniusban jóváhagyott EU-s helyreállítási forrásból ~2000 Mrd forint építési beruházás jöhet, de a pénz legkorábban 2027 első felében jelenhet meg a teljesítésekben.
- A lakásépítési fordulat még csak „a fordulat ígérete": az Otthon Start több mint 90%-ban használt lakásvásárlást finanszíroz, mert nincs elegendő megfizethető új kínálat.
- Évente 25–30 ezer új lakás lenne építhető (a kormány 15 700-at vár); a megfizethetőségért nonprofit fejlesztőket, ütemezett fizetést és osztott tulajdonú modellt javasolnak.
- Javaslatok: határidő nélküli 5%-os lakásáfa, évi 100 000 lakás energetikai felújítása (~600 Mrd forint), lánctartozás rendezése, kevesebb de jobb képzőhely.
- A mikrovállalkozások dominanciája (140 ezer cégből 136 ezer 10 fő alatti) hatékonysági probléma; évente több ezer társas vállalkozás szűnik meg, és a piac nem tisztul egészségesen.
- A munkabalesetek negyede építőipari; új kockázat a távolkeleti befektetőknél megjelenő nem magyarországi munkakultúra.
Részletes összefoglaló megjelenítése
Az InfoRádió Aréna című műsorának 2026. szeptemberi adásában Herceg Zsolt beszélgetett Koji Lászlóval, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnökével az építőipar válságáról, a Bayer Construct csődeljárásáról, az uniós forrásokról és a megfizethető lakásépítés lehetőségeiről. A beszélgetés a kormányváltást követő hónapokban készült, és többször utalt az új kormány lakásépítési terveire.
Súlyos a helyzet: az építőipar negyedik rossz éve
„Súlyos a helyzet, tehát ha visszanézünk akár 10–15 évre, ilyen súlyosra én nem is emlékszem." – Koji László *
A közepes és nagy értékű munkákat eddig az állam, az önkormányzatok és a nagy befektetők rendelték, és ezek a megrendelők most nagyon visszafogottak. A magyar állam az előző év első félévében még 1710 milliárd forintot rendelt, idén az első fél évben viszont csak 650 milliárdot.
„A nagy befektetőkről én azt mondom, hogy ezek most nem kivárnak, hanem várakoznak, tehát sorban állnak, hogy tárgyaljanak a kormánnyal, és azokat a kedvezményeket megkapják-e, amire ők gondolnak, hogy miért éppen Magyarországon fektessenek be." – Koji László *
Az ezekre a munkákra szakosodott cégeknek – és azok alvállalkozóinak – jelenleg nincs munkájuk. A KSH adatai szerint az első fél évben 0,7%-kal csökkent az építőipari termelés, júniusban pedig munkanaphatás-kiigazítva 5%-os volt az éves visszaesés. 2026 a negyedik rossz éve az ágazatnak: a négy év alatt összehasonlítható áron 7–8% körüli lehet a visszaesés 2021-hez képest – ezt mintegy 140 ezer vállalkozás éli meg, bár nem egyformán: vannak még bővülő alágazatok és szinte megrendelés nélküli „fehér foltok" is.
A megrendelések eltűnése és a szerződésállomány paradoxona
„Az építőiparban a megkötött szerződés a remény." – Herceg Zsolt *
A jövő szempontjából legfontosabb adat: júniusban az újonnan kötött építőipari szerződések volumene egy év alatt 41,9%-kal zuhant (épületeknél 16,8%, egyéb építményeknél 58,6% a visszaesés). Koji László szerint ez egy év múlva az ágazat hangulatát vetíti előre: sötét jövőt jelez, hacsak nem gyorsulnak fel villámgyorsan az ajánlatkérések és megrendelések.
A látszólagos ellentmondást – hogy közben a június végi teljes szerződésállomány csak 0,4%-kal volt kisebb az egy évvel korábbinál – azzal magyarázta, hogy 2024-ben és 2025 első félévében még nagy értékű munkákat kötött az ágazat; az újonnan kötött szerződések ehhez a magas bázishoz képest estek vissza drasztikusan, a korábbi állományt viszont nem érintik.
A tervezési horizont összeomlott: „békeidőben" az építőipar legalább két-három évre tervez, hiszen a közepes és nagy munkák jellemzően két és fél–három évesek, egy családi ház megépítése is minimum egy év. Most hónapokra sem látnak előre. Ezt egy családi anekdotával illusztrálta:
„Nagyapám, amikor vasárnap elfogyasztotta az ebédet és megtörölte a bajuszát, azonnal megkérdezte nagyanyámtól, hogy mi lesz a vacsora. Tehát valamennyi életében az előrelátás fontos." – Koji László *
Beruházási fordulat nélkül szétszakad a piac
A második negyedévben a beruházások volumene 9,1%-kal csökkent egy év alatt, ezen belül az építési beruházásoké 14,7%-kal.
„Országos beruházási fordulat nélkül szétszakad az építőipar." – Koji László *
Ahhoz, hogy pótlólagos építési beruházással járó bővülés legyen a nemzetgazdaságban, 2–3% közötti GDP-növekedés kellene. A piac jelenleg kettéhasadt: a lakosságnak van pénze, a mikro- és kisvállalkozói körben – különösen Budapesten és az agglomerációban – vannak felújítások és lakásépítések, ott egyelőre van előrelátás és munka. Ennek viszont az a fonákja, hogy a lakossági munkák kb. 50%-át szóbeli megállapodással, szerződés nélkül végzik el – ezt a KSH és a költségvetés nem látja, adóbevétel-hátránnyal jár. Ezen a piacon a kisvállalkozó az árait akár 10%-kal is fel tudja emelni, a megrendelő még így is 17%-ot spórol a 27%-os áfa kikerülésével – miközben a piac másik felén komoly árverseny dúl.
A méretkategóriák: a 100 millió forint alatti értékű munka kismunka, a 100–500 millió közötti közepes, az 500 millió feletti – amely már sok alvállalkozót igényel – nagymunka.
Vállalkozói szerkezet, megszűnések, új generáció és a technológia
Magyarországon mintegy 140 ezer építőipari vállalkozás van (társas és egyéni vállalkozók). A társas vállalkozások száma radikálisan, évente 6–7000-rel csökken, az egyéni vállalkozóké viszont stabil – valószínűleg azért, mert a kisebb értékű lakossági munkák piaca nem zsugorodott olyan mértékben. Az OPTEN adatai szerint az év első nyolc hónapjában 3404 építőipari társasvállalkozás szűnt meg, miközben 2343 új alakult – a vendég szerint van átfedés a kettő között.
A megszűnések szerinte nem jelentik az egészséges piactisztulást:
„Nem tisztul a piac." – Koji László *
A megszűnések mögött sok esetben lehetetlenült vállalkozási helyzetek vannak, többségében az adóhivatal indít felszámolási eljárást, és sok kisvállalkozó a csőd elől új cég alapításával menekül. Ebben közrejátszik a 30 éves örökség: a rendszerváltáskor az alkalmazottakból kényszervállalkozókat csináltak, akik „csak papíron lettek vállalkozók" – a vállalkozási képességek (ajánlatadás, szerződéskötés) máig hiányozhatnak; ezek a kényszervállalkozók most kezdenek koruknál fogva kikopni az ágazatból.
Miért érdemes mégis most vállalkozást alapítani? „Aki házat épít, az bizik a jövőbe" – és az országnak vannak olyan részei és szegmensei, ahol nehéz körülmények között is lehet vállalkozni: több mint 8000 milliárd forintot kell idén is folyóáron valakinek megépíteni. Az újonnan alapított cégek mögött sok fiatal vállalkozó áll, akik más módszerekkel, optimistábban vágnak bele; az új generációban kevesebb a kényszervállalkozó és a svindler: „felkészültek, a modern technikát, informatikát, mesterséges intelligenciát alkalmazzák, gyorsak, próbálnak precízek lenni."
A robotizációról: az építőipar óriási élőmunka-igényű, és bizonyos folyamatokat a robottechnológia jó ideig nem tud kiváltani. A mesterséges intelligencia viszont sokat segíthet az adatelemzésben, a sok szereplős beruházások lebonyolításában és szervezésében, a műszaki megoldások ütközésének elkerülésében, az ajánlatkészítésben. Emlékeztetett egy videóra, amelyben kínaiak emberi kőművesekre szerelt érzékelőkkel tanítanak be kőművesrobotot a falazás művészetére – de szerinte ez Európában jó ideig nem lesz jellemző; a megrendelők az emberi mestert szeretik látni a munkánál (aki ráadásul „főnöknek" is hívja a főnökét – tette hozzá humorosan).
Finanszírozási nyomás és a Bayer Construct csődeljárása
Az építőipar finanszírozási nehézsége nemcsak a megrendelői, hanem a vállalkozói oldalon is megvan: egy rendes vállalkozásnak legalább az első műszaki-pénzügyi ütemig elő kell tudnia finanszírozni a munkát, és nagyon sok cégnek nincs tartaléka – minél kisebb egy vállalkozás, annál kevesebb. A helyzetet a szárazsággal, az eső nélküli kerttel hasonlította össze: augusztus végén a gazda azon gondolkodik, melyik növényét engedi kiszáradni. Az építőipar eljutott odáig, hogy túl van a feleslegessé vált segédmunkások elengedésén – a szakmunkást és a mérnököt próbálták tartani, ameddig lehetett. Szerinte az év második felében a közepes és nagy értékű munkákra szakosodott cégek közül nagyon sok nem fogja tudni tartani a szakmunkásait. (A mérnökök helyzete könnyebb: ők otthonról, online akár Dubajnak vagy Kínának is vállalhatnak tervezői feladatokat.)
A Bayer Construct augusztus végén maga kezdeményezte a csődeljárását, szeptember 4-én pedig a kormány stratégiailag kiemelt jelentőségűvé minősítette az eljárást. Koji László szerint ez nem csupán egyedi nagyvállalati ügy: az ágazat pénzügyi problémája valós. A cég konkrét helyzetét nem ismerik, „a sajtó jóvoltából tudunk valamit, a sajtó pedig lehet, hogy nem bír pontos információkkal". Kiváló szakmai műhelyről van szó, amely több száz alvállalkozóval és beszállítóval dolgozik együtt; a saját emberein túl több ezren dolgoztak a munkáin. Az ÉVOSZ számára az a fontos, hogy az átvilágítás minél előbb megtörténjen, „és akinek volt teljesítése, az jusson hozzá a pénzéhez".
Árak, árrés és az irreális ajánlatok veszélye
Az építőipari termelői árak a második negyedévben 5,3%-kal emelkedtek éves szinten, miközben az általános infláció augusztusban már csak 1,3% volt. A különbség oka, hogy a KSH által mért kosárban sok az árstopos termék (élelmiszerek stb.), az építőipar költségei viszont emelkednek: az ágazat mintegy 400 ezer embert foglalkoztat, és az elmúlt két évben is 10%-os nagyságrendű bérfejlesztéseket hajtott végre; a fuvarköltségek és az energia is drágult. Ezeket a költségeket a vállalkozások a vevőikre próbálják hárítani – az eredmény: az ágazat átlagos árbevétel-arányos jövedelmezősége mindössze 3% (a műsorvezető szerint ez „önmagáért beszél").
Bár az ágazat a vendég korábbi kijelentése szerint 15–20%-kal nagyobb volumen teljesítésére is képes lenne, a szabad kapacitás nem mutatkozik meg árversenyben, mert a költségnövekedés ezt felfalja.
Koji László jelezte: már vannak jelei annak is, hogy vállalkozások irreálisan alacsony áron vállalnak munkát – nem azért, hogy ne menjenek el az embereik, hanem hogy a bank lássa: van rendelésállományuk, tehát finanszírozhatók. Sokan az első pillanatban tudják, hogy abból a pénzből valószínűleg nem tudják elvégezni a munkát, és „teljesen biztos, hogy mindenki sérül". A 2008–14 közötti válság tapasztalata alapján ez a túlélés rossz eszköze: fél év múlva nemcsak ők, hanem az alvállalkozóik, szakcégeik is tönkremennek.
Uniós források és az állami megrendelések kilátásai
Az Európai Unió Tanácsa jóváhagyta Magyarország módosított helyreállítási tervét, amely várhatóan mintegy 10 milliárd euró (6,5 milliárd támogatás és 3,5 milliárd hitel) folyósítását teszi lehetővé. Az ÉVOSZ számítása szerint ebből körülbelül 2000 milliárd forintot kellene a következő három évben építéssel elkölteni; ha ez megvalósul, az állami-önkormányzati (elsősorban állami és fővárosi) megrendelések visszatérnek a 2021-es szintre.
A pénz elköltéséről: a vágy az lenne, hogy minden területen, de a realitás az, hogy „egy új kormány gyorsan a kormányzása első fél évében vagy egy évében azokból tud dolgozni, amit az előző kormány előkészített" – ezt a politikusok szerinte nem vallják be, de magától értetődő. Az előző kormány elsősorban közlekedési és infrastrukturális beruházásokat készített elő olyan mértékben, hogy azokhoz már csak a jogerős építési engedély, a közbeszerzési versenyeztetés és a szerződéskötés kellene. Ez azonban minimum fél év: az uniós pénzek leginkább 2027 első félévében jelenhetnek meg az építőipari teljesítésekben és mérlegadatokban – ha nagyon gyors a kormány.
A közbeszerzési törvény szigorú eljárási rendeket ír elő: a leggyorsabb eljárás is minimum három hónap, még a legkisebb állami/önkormányzati munkánál is; a jogorvoslati kérelmek száma pedig várhatóan megsokszorozódik, ami tovább lassít. A munkagépek megindulása viszont – a szerződéskötés után – a legkönnyebb rész.
A kapacitáshiány-veszélyre vonatkozó kérdésre (mi van, ha az uniós források, az elhalasztott állami beruházások és a lakásépítések egyszerre indulnak) a vendég „beugratós kérdésként" reagált: szerinte ilyen nem fog előfordulni. Ha egyedül döntene, a leggyorsabb kar a lakásügy lenne, mert a lakosságnak van pénze: az Otthon Startot és az energiamegtakarítást szolgáló otthonfelújítási programot aktualizálva újra lehetne indítani; ezt követi a Wekerle-program, amire szeptember 30-ára Vitézy Dávid miniszter határidőt szabott magának és a kormánynak; párhuzamosan jönnek az uniós források, és fontos lenne a befektetőkkel folyó tárgyalások felgyorsítása. „Akkor 2026 második felében jobb hangulatom lesz."
Lakásügy: Otthon Start és a fordulat ígérete
Az első fél évben 6278 új lakás épült, 22%-kal több, mint egy évvel korábban; 16 588 lakásra adtak ki engedélyt, vagy történt egyszerű bejelentés, ami 29%-os növekedés. A műsorvezető kérdésére („Ez már egy lakásépítési fordulat, vagy még csak a fordulat ígérete?") a vendég azt mondta:
„A fordulat ígérete." – Koji László *
A mélypontról való elmozdulást az Otthon Start támogatási program elindulásának köszönhetik – kellemetlen meglepetés azonban, hogy ennek több mint 90%-a nem újépítésre irányult: az állampolgárok elsősorban használt lakások vásárlására vették fel a támogatást. A műsorvezető adatai szerint márciusig 33 200 hitelszerződést kötöttek 1161 milliárd forint értékben, ezek 90%-a valóban használt lakásvásárlást finanszírozott. A vendég szerint ez a terület lehet az építőipar kitörési pontja akár idén, akár jövőre.
Miért a használt lakásokat választják az emberek? „Szerintem az emberek akarnak újat. Ennek másfajta piaci jelenség az oka: nincs elegendő, megfelelő kínálat az új lakáspiacon." Budapesten a tradicionális, kiváló ingatlanfejlesztők prémium helyen, prémium panorámával, prémium minőségben, prémium áron fejlesztenek – ennek van közönsége, de most megfizethető lakásról beszélünk, és az emberek nem feltétlenül a Dunaparton akarnak drága lakást venni. Az emberek jellemzően ott akarnak új lakást, ahol tartósan érdemes élni, mert ott van vagy lesz a munkahelyük: „nem is az építőiparral, nem is az ingatlanfejlesztővel, hanem a megrendelővel kezdődik a dolog, a megrendelőnek az életében pedig a munkalehetőséggel kezdődik." Ha egyedül dönthetne, azt figyelné, hol létesülnek új munkahelyek, és oda rakná az új lakásépítés finanszírozási megoldásait, sok szereplővel.
A súlyponti probléma a finanszírozás: az ÉVOSZ régóta mondja, hogy a lakásügy addig nem működik az ingatlanfejlesztőnél, a kivitelezőnél és a megrendelőnél sem, amíg a hitelkamat 3,5% köré nem csökken – ezt a szintet most elérték, a kérdés a hosszú távú fenntartás. A Magyar Nemzeti Bank mozzanatai kedvezőek, és az unió is külön forrásokat tett félre támogatási konstrukciókra.
„Ahová a kormány odatesz 1 Ft-ot, oda a lakosság is szívesen tesz, mert az egy bizalomerősítő dolog, hogy nem marad egyedül ebben az akcióban." – Koji László *
A Magyar Nemzeti Bank az idei évre 15 700 új lakás átadását várja, ami 30%-os éves növekedés lenne – az ÉVOSZ szerint ez még mindig nagyon kevés: éves szinten kb. 30 000 új lakás kellene. Példaképük Lengyelország: 38 millió ember évente 200 000 új lakást ad át, ami kb. 190 emberre jut egyet; Magyarországon 9,5 millióan vagyunk, és 14–15 ezer lakást adunk át. A műsorvezető megjegyezte: utoljára ilyesmi 1978-ban, a panelkorszakban fordult elő. Koji László szerint fokozatosan fel kell zárkózni, mert:
„10 ember közül Magyarországon kilenc új lakásban szeretne lakni, csak a pénzügyi tehetség ezt nem teszi lehetővé." – Koji László *
Az építőiparnak mindegy, mit épít: a családi ház az egyik vállalkozói kör, a lakópark a nagyobb szervezetek piaca.
„A magyar építőipar képes arra jelenleg is, hogy fizetőképes kereslet mellett éves szinten 25 000 új lakást megépítsen. Ehhez van elegendő építőanyag, tervezői és kivitelezői kapacitás." – Koji László *
Ugyanakkor önmagában a lakásépítés fellendülésével nem másznak ki az ágazat a gödörből: a vízépítésre, infrastruktúrára, kórház- és iskolaépítésre szakosodott cégeknek most „szomorú hónapjaik" vannak. A lakásépítés ráadásul bármelyik méretkategóriába eshet: ha a támogatást bárki megkaphatja, aki új lakásba költözik, akkor egy-két lakásos, kisértékű munkák is születnek (ez a kisvállalkozóknak jó), ha pedig az ingatlanfejlesztőket érinti, több száz lakásos lakóparkok is épülhetnek.
Megfizethetőség: mi drágítja az új lakást?
Budapesten tavasszal 9490 szabad, megvásárolható új lakás volt, az átlagos kínálati négyzetméterár pedig elérte a mintegy 1,85 millió forintot – „valóban elképesztő árak". Mi drágít? Koji László vállalva a felelősséget a mondatért:
„Az építőipar 800 000 Ft/négyzetméterből kész lakóotthont meg tud építeni. Az összes többi az valami más." – Koji László *
A „többi": telek, finanszírozási költség, infrastruktúra, az ingatlanfejlesztő költségei és profitja – ezeken kellene csökkenteni. Javaslataik: kormányzati koordinációval nonprofit ingatlanfejlesztő/lakásépítő szervezetek létrehozása (így a fejlesztői profit spórolható); állami vagy önkormányzati ingatlanok esetén az azonnali fizetésről való lemondás és ütemezett fizetés, ami a bekerülési ár eleji csökkentését jelenti; valamint az ÉVOSZ-féle osztott tulajdonú modell: aki nem tudja kifizetni a lakást, annak 10–20%-os tulajdont és bérleti jogot adnak, és 10 év múlva teljes tulajdonosa lehet – ehhez állami koordináció, nagy munkaadó, önkormányzat, kereskedelmi bank vagy ingatlanfejlesztő kell; a modell angolszász országokban működik, kiváló példákkal.
Az ÉVOSZ és a kormány között működik a párbeszéd: látják a kormányzat fontossági sorrendjét, „most ért oda a kormányzat, hogy ilyen építésgazdasági kérdésekkel is foglalkozzon"; a javaslataikat jónak tartják, folynak az előkészítő munkák.
A Wekerle-program és a lakásáfa
A kormánynak van Wekerle Sándor nevét viselő lakásépítési programja, amelyre 550 millió euró van tervben. Koji László szerint ebből megfizethető lakásokat kellene építeni, egy részének bérlakásnak kellene lennie, és kollégiumok is kellenek – „amit a kormányzás zászlajára tűzött, azt szakmailag maximálisan támogatjuk". A helyszínek: nagyrészt Budapest, továbbá egyetemvárosok és nagy számú munkahelyet teremtő települések.
„Itt az idő mindenkinek a legnagyobb ellensége: ezeket az előkészítési munkákat fel kell gyorsítani és el kell indítani ezeket a fejlesztéseket." – Koji László *
A lakásáfa ügye: 2015 óta létezik az 5%-os kész lakásáfa, de nem állandó szabályként, hanem évente hosszabbítgatják az ÁFA-törvény megfelelő passzusát módosítva. A mostani szabály szerint akinek az év végéig jogerős építési engedélye vagy bejelentése van, annak 2030-ig építhető 5%-os áfával kész lakóingatlan – emiatt most mindenki rástartol, „megrángatja a piacot". Az ÉVOSZ azt javasolja, hogy az 5%-os áfa legyen határidő nélküli. Ezt elmondták a kormánynak: Vitézy Dávid miniszter támogatja, és „közösen ostromoljuk a pénzügyminisztert".
Energetikai korszerűsítés: évi 100 000 lakás
Az ÉVOSZ szeptember elején azt mondta: reálisan megvalósítható évente 100 000 magyar otthon energetikai korszerűsítése, mert ehhez megvan az építőanyaggyártói és kivitelezői kapacitás. Egy lakás teljes körű, energiamegtakarítást célzó felújítása minimum 10–15 millió forintba kerülne; a tapasztalat viszont az, hogy a lakosság átlagosan 6 millió forintot költött ilyenre a most felfüggesztett otthonfelújítási programok idején. 100 000 lakás × 6 millió forint = 600 milliárd forint évente, de ehhez önerő is kell: a vendég szerint minimum 20% önerő kellene, mert „komolytalan, hogy valaki másnak a pénzéből és csupa hitelből akar ilyen jellegű felújítást csinálni". Így is minimum 500 milliárd forint kellene évente.
A gázmegtakarítás számítása: egy 100 négyzetméteres, nem szigetelt lakás éves gázfogyasztása kb. 2500 köbméter; egy nagy felújítás ennek kb. 40%-át, azaz 1000 köbmétert spórol meg. A 4,3 millió magyar lakásból minimum 1 millió szorul ilyen felújításra – innen jön az évi 1 milliárd köbméteres megtakarítás. Mivel a támogatás nélküli gázár 750 forint köbméterenként, egy ilyen lakásban évente mintegy 750 ezer forintot spórolna a tulajdonos. Millió lakást egyszerre rendbe tenni illúzió, de 100 000 lakás évente egy ötéves programban már kezelhető.
Lánctartozás, elaprózott szerkezet, munkaerő, szakképzés
A 300 milliárd forintos építőipari lánctartozásról (amelyről márciusban beszélt): „körülbelül ugyanott tartunk". Az ÉVOSZ évente kétszer készít felmérést; a szeptember végi felmérés friss számait október elején közlik. Az év eleji nagyságrend „nagyon sok".
Az ágazati szerkezet évtizedek óta problémás: az osztrák és német struktúrához képest a magyar túl elaprózott – rengeteg mestert és vállalkozást kell összeszervezni már egy lakóingatlan megépítéséhez is, a milliárdos munkáknál komoly szervezési feladatok és költségek jelentkeznek. A 140 ezer vállalkozásból 136 ezer a 10 főtől kevesebbet foglalkoztató mikrovállalkozás; az egészségesebb szerkezet több társasvállalkozást és lényegesen kevesebb önfoglalkoztatót jelentene.
„Minél kisebb egy szervezet, annál rosszabb a hatékonysága." – Koji László *
Az egy főre vetített hozzáadott érték a nagyobb szervezeteknél jobb.
Munkaerő: van, de a minőség a kérdés. Az iskolarendszerből kevesebb szakmunkás kerül ki, mint amennyi nyugdíjba megy – rés keletkezett; a munkaszervezés hatékonysága is problémás. A munkahiány miatt az év második felében nagyon sok cég kényszerül majd szakmunkásaitól részben megválni vagy részfoglalkoztatásra áttérni. A műsorvezető felvetésére (elmennek feketén dolgozni) a vendég: nem feltétlen, mert nehezen találnak munkát, de a fekete foglalkoztatás és a „kóklerek" megjelenése benne van a pakliban – jellemzően ott, ahol van munka. Budapest és agglomerációja jobb ellátottságú, de épp ott nagyobb a kockázat, mert a felek nem ismerik egymást; egy kisfaluban viszont „a vasárnapi misén a pap prédikálná azt, ha a helyi vállalkozó valamit nem úgy csinált meg, ahogy megígérte".
Szakképzés: a nyugat-európai mintát hozzák fel – mivel annyi a mikro- és kisvállalkozó, a duális képzésben nem tudják teljesértékűen felvállalni a gyakorlati tanítást, ezért ott a képzésnek van egy harmadik lába is: kiemelt gyakorlati képzőközpontok, amelyek rásegítenek a vállalkozóknál. Az ÉVOSZ-nak van javaslata, amit az új kormány elé is letettek; pilótaprojektre várnak. Ma 102 helyen folyik építőipari gyakorlati képzés – ez még arra a korszakra méretezett, amikor 30 000 gyereket képeztek, ma összesen 8000-en vannak. A megoldás: kevesebb, de jobb képzőhely, akár megyénként egy kiválósági központ, amelyet pénz is támogat.
Munkabiztonság
2025-ben nagyon kis mértékben, de javultak a munkabaleseti mutatók, ugyanakkor az összes halálos munkabaleset közel negyede (24,6%) az építőiparban következett be. Az ellenőrzésre és szankcionálásra nagy szükség van, valamint felelősségteljes gondolkodásra. Új jelenség: a múlt évben 16 halálos kimenetelű baleset volt az országban, és ezek egy része távolkeleti befektetők beruházásain történt, ahol a magyar munkatörvénykönyvben „nem igazán illő" foglalkoztatás jelenik meg: napi 10–12 órás, hónapokon át tartó műszakok, ismeretlen munkakultúra, nyelvhasználati problémák. Az ÉVOSZ munkavédelmi tagozatot alakított a szemléletformálásra és a munkavédelmi eszközök használatának tanítására – „itt a kultúrát erősíteni kell".
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „Koi László" – a videó címe Koji Lászlót említi, ezt a névalakot használtuk.
- „vitézi miniszter úr" – a kontextus (lakásprogram, beruházások) alapján valószínűleg Vitézy Dávid miniszterről van szó.
- „Vekerle program", „Vekerle Sándor lakásépítési programja" – valószínűleg Wekerle Sándorról elnevezett lakásépítési program.
- „Bayer Konstrukt" / „Bayern Konstrukt" – a cégnév két alakban szerepel az átiratban; a valószínű helyes alak: Bayer Construct.
- „1400 építőipari vállalkozás van Magyarországon" – a korábbi „140000 vállalkozás" és a „136000 mikrovállalkozás" adatok alapján valószínűleg 140 ezer a helyes nagyságrend.
- „kerekítve 4217 és 59" – értelmezhetetlen számsor a szerződésvisszaesési százalékok (41,9 / 16,8 / 58,6) után.
- „éves szinten körülbelül 300 új lakást kellene építeni" – a kontextus (15 700 most, „nagyon kevés", lengyel összehasonlítás) alapján valószínűleg 30 000.
- „300 emberre adunk át egy új lakást" – a 9,5 millió lakosra jutó 14–15 ezer lakás adataival matematikailag nem egyezik (600 körüli lenne); a pontosan elhangzott szám bizonytalan.
- „az átlagos kínálati négyzetmé ár elérte a 18500 Ft-ot" – a „valóban elképesztő árak" reakció alapján valószínűleg 1,85 millió Ft/négyzetméter.
- „minimum 7500 Ft-ot tud a kedves rádióhallgató megspórolni" – a 1000 köbméter × 750 Ft számítás alapján valószínűleg 750 ezer Ft.
- „amikor 300 gyereket képeztünk az építőiparba, most meg összességében vannak 8000-en" – valószínűleg 30 000; a mondat töredezett.
- „Haj készkőműves ismerősöm van, aki vállalkozó" – értelmezhetetlen mondatrész a kényszervállalkozókról szóló részben.
- „túl van a besárított segédmunkásoknak a eleresztésén" – torz kifejezés; a lényeg: a segédmunkások elengedése már megtörtént.
- „ezeknek az egyede távolkeleti befektetők beruházásain történt meg" – nem egyértelmű, a 16 halálos baleset mekkora része esett ide.
- „addig, amíg 3,5% közé nem megy le a hitelkamatértéke" – töredezett mondat; a lényeg: 3,5 százalék körüli kamatszint szükséges.
- „én is otthon a Kisertben" – a településnév nem rekonstruálható biztosan.
- „A mesterben még az is jó, hogy bennünket főnöknek hív" környéki passzus – a robotizálásról szóló válasz lezárása töredezett, a pontos jelentés bizonytalan.
- „3,éssé milliárd hitel" – 3,5 milliárd euró.
- „202 második felében" – 2026 második fele.
- „angolsz 100zá országokban" – angolszász országok.
- „schwindler" – svindler.
- „farrakás" – falazás.
- „beugratós állkérdés" – valószínűleg „beugratós kérdés".
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Arén Magyarország egyik legtöbbet idézett rádió műsora.
[00:00:02]Várja önt a stúdióban Koi László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége elnöke.
[00:00:11]Az Aréna távkési partnere a Van Magyarország.
[00:00:16]Segítse ön is munkánkat azzal, hogy feliratkozik csatornánkra.
[00:00:20]Köszöntöm az Infádió hallgatóit és a YouTube csatornánk nézőit.
[00:00:22]Herceg Zsolt vagyok.
[00:00:24]Az aréna vendége Koi László, az építési vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke.
[00:00:28]Műsorunkat a rádióban felvételről hallják, amelyet csütörtökön délután 3árom órától rögzítettünk.
[00:00:34]Jó napot kívánok elnök úr.
[00:00:36]Köszönöm szépen, hogy elfogadta a meghívásunkat.
[00:00:38]Jó napot kívánok.
[00:00:38]Köszönöm, hogy itt lehetek.
[00:00:40]Iparági hírek szerint különösen nehéz helyzetben vannak a közepes és nagy értékű munkákra szakosodott építési vállalkozások, mert ezek a munkák zsugorodtak a legnagyobb mértékben.
[00:00:51]Mennyire súlyos a helyzet?
[00:00:51]Súlyos a helyzet, tehát hogyha visszanézünk akár 10-15 évre, ilyen súlyosra én nem is emlékszem, valójában közepes és nagyértékű munkát az állam, az önkormányzatok és a nagy befektetők szoktak tőlünk rendelni és hát ezek nagyon visszafogottak lettek.
[00:01:09]számokba mondjuk a magyar állam a múlt első félévben még 1710 milliárd Ft-ot rendelt, most az első fél évben pedig 650 milliárdot.
[00:01:21]A nagy befektetőkről én azt mondom, hogy ezek most nem kivárnak, hanem várakoznak, tehát sorban állnak, hogy tárgyaljanak a kormánnyal, és azokat a kedvezményeket megkapják-e, amire ők gondolnak, hogy miért éppen Magyarországon fektessenek be.
[00:01:37]És azok a cégek, akik normál esetben erre szakosodtak, hát azoknak azoknak nagyon nincs most munkája, és az ő alvállalkozójuknak sincs.
[00:01:48]Készültem adatókkal, és azt kérem, hogy segítsen ezeket értelmezni.
[00:01:50]A legfrissebb teljes építőipari KSH adat még júniusi, az első fél évben 0,7%-kal csökkent az építőipari termelés, júniusban pedig munkanap hatással kiigazítva 5%-os volt az éves visszaesés.
[00:02:05]Ez akkor most a sötét mélypont, vagy azért ha alagútban is vannak, de látnak fényt a végén?
[00:02:12]Fényt egyelőre nem látunk.
[00:02:12]A lelkületünkre kihat az, hogy 2026 a negyedik rossz éve az építőiparnak a korábbi szárnyalásokhoz képest, és a négy év alatt ez idáig körülbelül 7 és 8% között lehet összehasonlítható áron 2021-el a annak a csökkenésnek a mértéke, amit 140000 vállalkozás él meg.
[00:02:35]Persze minden cég másképp éli meg.
[00:02:37]Vannak olyan alágazatok, ahol még bővülés is volt és van is.
[00:02:39]És vannak olyan területek, ami ami pedig hát nagyon fehérfoltos megrendelés szempontjából.
[00:02:46]Az építőiparban a megkötött szerződés a remény, ezért a jövő szempontjából talán a legfontosabb, hogy júniustól az új építőipari szerződések volumene 41,9%-kal zuhant egy év alatt.
[00:02:58]Az épületeknél 16,8, az egyéb építményeknél 58,6% volt a visszaesés, kerekítve 4217 és 59.
[00:03:10]Ebből milyen őszél következik?
[00:03:13]A legfontosabb számokat soroltuk föl.
[00:03:14]Ebből azt lehet látni, hogy egy év múlva valószínűleg milyen lesz az építőipar hangulata.
[00:03:23]Tehát, hogyha az újonnan kötött szerződések volumene majdnem 50%-kal kisebb, mint egy évvel ezelőtt volt, még akkor is, hogyha egy alacsony bázishoz mérünk, ez egy sötét jövőt vetít előre, hacsak nem itt villámgyorsan, nem szokott mértékben felgyorsulhatnak a ajánlatkérések és a megrendelések.
[00:03:43]Erről is fogunk beszélgetni, hogy vajon mi várható akár a nagy befektetők, akár az állam részéről, de van itt egy ellentmondás, és remélem, hogy csak látszólagos.
[00:03:51]Közben a június végi teljes szerződésállomány csak 0,4%-kal volt kisebb az egy évvel korábbinál.
[00:03:59]Hogyan lehet egyszerre majdnem változatlan a szerződésállomány, miközben az új szerződések közel 42%-kal zuhannak?
[00:04:09]2024-ben és 2025 első félévében nagy értékű munkákat kötött, szerződött az építőipar.
[00:04:19]És ahhoz képest, hogy mennyi volt az újonnan kötött szerződés, mert 2025 első fél évében még voltak újonnan kötött szerződések.
[00:04:27]Az előbb például az állami megrendeléseket is említettük, tehát ahhoz képest az újonnan kötött szerződések, ők vannak összehasonlítva, azok ilyen nagy mértékben csökkentek, de nem befolyásolták a korábbi megkötött szerződések volumene miatt ilyen mértékben az összes szerződésállományt.
[00:04:45]Az építőipar úgymond békeidőben egy évre szeret előre tervezni, de most néhány hónapra sem lát előre.
[00:04:50]Békeidőbe az építőipar legalább két-három évre tervez előre, hiszen a közepes és nagyértékű munkák általában két és fél három éves hosszúak.
[00:05:02]Még egy családi ház megépítése is minimum egy év.
[00:05:04]Tehát legalább ha három évre előre látnánk, akkor akkor vagyunk nyugodtak.
[00:05:09]Most ugye hónapokra sem látunk előre, és az előrelátás nagyon fontos, hadd mondjam itt aztán, hogy mindenkinek fontos.
[00:05:17]Tehát annak idején nagyapám, amikor vasárnap elfogyasztotta az ebédet és megtörölte a bajuszát, azonnal megkérdezte nagyanyámtól, hogy mi lesz a vacsora.
[00:05:27]Tehát valamennyi életében az előrelátás fontos.
[00:05:29]Az építőiparnak minimum három évre előre kell összességében látnia, hogy tudja tervezni a a a programjait, a kapacitását, a munkavállalót és mindenkit.
[00:05:39]Valószínűleg ezzel portfóliótól függetlenül minden vállalkozás így van.
[00:05:43]Éppen ezért nagyon fontos, hogy úgy általában globálisan hogyan állnak a beruházások.
[00:05:47]A második negyed évben a beruházások volumene 9,1%-kal csökkent egy év alatt.
[00:05:54]Ezen belül az építési beruházásoké egyébként 14,7%-kal.
[00:06:00]Építőipari fellendülés nincs országos beruházási fordulat nélkül?
[00:06:06]Nincs.
[00:06:06]Tehát országos beruházási fordulat nélkül szétszakad az építőipar.
[00:06:11]Majd mindjárt megmagyarázom, hogy most hogyan van szétszakadva.
[00:06:13]Egyébként pedig 2 és 3% közötti GDP növekedésre van ahhoz szükség, hogy pótlólagos építési beruházással együttjáró bővülés legyen egy nemzetgazdaságba, és akkor nyugodtabb az építőipar.
[00:06:27]Miért vagyunk szétszakadva?
[00:06:29]Beszéltünk is róla, hogy a közepes és nagyértékű munkák eltűntek.
[00:06:34]Jelentem, a lakosságnak van pénze.
[00:06:34]A lakosság rendel a mikro és kisvállalkozói körben, különösen Budapesten és agglomerációs övezetében vannak felújítások, vannak lakásépítések, és ott van elegendő előrelátás és munka is egyelőre.
[00:06:50]De hát ennek meg megint csak vannak fonákjai, amit a KS sem lát teljesen, hogy azért a lakossági vonalon az esetek 50%ában szóbali megállapodással szerződések nélkül mennek a munkák, amit a költségvetéssel át meg a KSH, annak mindenféle hátrányával mondtam én okosba.
[00:07:11]Okosba.
[00:07:11]És ez ez nagyon érdekes dolog, mert miközben a piac másik részén egy komoly verseny van, árverseny is van, ezen a piacon pedig akár még 10%-kal is a kisvállalkozó emeli az árait, még így is 17%-ot megspórolta a lakossági megrendelőjének a 27%-os áfából, és úgy tűnik, mintogyha mindenki jól járt volna.
[00:07:32]egy-egy konkrét példával meg tudná nekem világítani, hogy jobban értsem a belső működésüket, hogy az építőiparban például mi minősül kis, közepes és nagy munkának.
[00:07:44]A 100 millió Ft alatti értékű munkákat, azokat kismunkának nevezzük.
[00:07:47]A 100 és 500 millió Ft közötti értékű közepes munkának nevezzük.
[00:07:54]És a 500 millió Ft fölötti nagyságrendű munka, ami már elég sok alvállalkozót is igényel, az nagy munkának minősül.
[00:08:01]1400 építőipari vállalkozás van Magyarországon, ugye?
[00:08:06]Igen.
[00:08:06]És ezt úgy kell érteni, hogy vannak a társasvállalkozók és vannak ugye az az egyéni vállalkozók vagy önfoglalkoztatók.
[00:08:14]És a társas vállalkozásoknak a száma az folyamatosan csökken, radikálisan csökken.
[00:08:19]Éves szinten 6-7000-rel is csökken.
[00:08:22]Az egyéni vállalkozóknál viszont ezt az erőteljes csökkenést nem érzékeljük.
[00:08:27]Valószínűleg ez összefüggésben van azzal is, amit az előbb mondtunk, hogy azoknál a kísértékű lakosságnak végzett munkáknál nincs akkora zsugorodás, mint a piac egészében.
[00:08:39]Ha kevesebb építőipari vállalkozás van, szűnnek meg ilyen cégek, az két dolgot is jelenthet külön-külön is, meg egyszerre is.
[00:08:45]Ez lehet egy egészséges tisztulás, de lehet egy az ágazat versenyképességét veszélyeztető leépülés.
[00:08:54]Egyik vagy másik, vagy mindkettő?
[00:08:58]Hát ha őszinte vagyok, akkor egyik sem, mert ezek között a megszűnések mögött sok esetben elhetetlenült vállalkozási szituációk vannak.
[00:09:09]Többségében az adóhivatal indul, indít felszámolási eljárást, és nagyon sok olyan kisvállalkozás is van, hogy lehetetlen helyzetbe kerül a vállalkozása, elengedi és alakít helyette egy másikat más fölállásba.
[00:09:24]Sajnos ez az építőipar a jellemző.
[00:09:27]Nem tisztul a piac.
[00:09:29]Az is nem nem kéne, persze kellene, de a 30 éves örökség kísér bennünket, amikor a gazdasági rendszerváltáskor az alkalmazottakból kényszervállalkozókat csinált csúnya magyar szóval.
[00:09:44]Haj készkőműves ismerősöm van, aki vállalkozó.
[00:09:49]És és és úgy ugye csak papíron lettek vállalkozók, mert a vállalkozási képességek talán a mai napig nincsenek nagyon a helyén, mert akkor ajánlatot kell adni, vagy vagy szerződni kell.
[00:10:00]Tehát most kezdenek kikopni talán ezek a kényszervállalkozók az építőiparból majd koruknál fogva.
[00:10:08]Ühüm.
[00:10:08]Valóban szűnnek meg építőipari vállalkozások.
[00:10:11]Az OPTEN adatait néztem meg.
[00:10:14]Az év első nyolc hónapjában 3404 építőipari társasvállalkozás szűnt meg, miközben viszont 2343 új alakult.
[00:10:23]Itt átfedés van, akkor ezt úgy kell érteni?
[00:10:27]Szerintem összességében átfedés van.
[00:10:30]Igen.
[00:10:30]Más.
[00:10:30]Igen.
[00:10:32]Miért érdemes ma, ha érdemes építőipari vállalkozást alapítani, sőt fejleszteni Magyarországon?
[00:10:39]azért aki házat épít, az bizik a jövőbe.
[00:10:42]Tehát azért vannak az országnak olyan részei és olyan feladatok és szegmensek, ahol ahol lehet vállalkozni ilyen nehéz körülmények között is több mint 8000 milliárd Ftot ebben az évben is folyóáron valakinek majd meg kell építeni.
[00:10:56]És igen, jönnek az új kollégák, jönnek az új vállalkozók.
[00:11:02]Ezek mögött a újonnan alapított vállalkozások jelentős részénél azért új vállalkozók, fiatal generációs vállalkozók is ott vannak, akik más módszerekkel, más megközelítéssel, optimistábban, mint esetleg egy idősebb generáció belevágnak szerencsére ebbe a feladatba.
[00:11:20]Az idősebb generáció között is rengeteg kiváló és becsületes szakember van.
[00:11:22]A következő kérdésemet ennek fényében kell értelmezni, hogy az új generációban azért kevesebb a kényszervállalkozó és a schwindler?
[00:11:33]Igen, kevesebb.
[00:11:35]Kevesebb, legalábbis én ezt ezt tapasztalom, aminek örülünk is.
[00:11:38]Tehát felkészültek, a modern technikát, informatikát, mesterséges intelligenciát alkalmazzák.
[00:11:51]Gyorsak, próbálnak precízek lenni.
[00:11:54]Úgyhogy csak jókat tudok mondani a fiatal vállalkozótársainkról.
[00:11:58]Az új technológia, a robotizáció, az AI az kiváltja az embert, az élő munkaerőt az építőiparban.
[00:12:03]Emberek veszítik el, vagy fogják elveszíteni a munkájukat.
[00:12:05]Az építőipar óriási élőerőt igényel, de hát láttunk már iparágakat, amikről ezt mondtuk, azok sem léteznek ma már jó egy ideig bizonyos folyamatokat nem tud kiválat kiváltani a robot technológia.
[00:12:21]A mesterséges intelligencia sokat tud nekünk segíteni adatok elemzésébe, adatok feldolgozásába.
[00:12:26]a sok szereplős feladat beruházás lebonyolításában, szervezésébe, úgynevezett műszaki megoldások ütközésének az elkerülésébe, tehát ezeken a területeken, hogy szervez, lebonyolít, adatot elemez, ajánlatot készít, időt lehet kímélni és és sokat tud segíteni.
[00:12:51]Én már láttam olyan videót, és nem volt fake news, ahol kínaiak kőműves robotot tanítanak be.
[00:12:59]emberkőművesekkel, akikre érzékelőket raknak, hogy az AI megtanulja a farrakás művészetét és technológiáját.
[00:13:07]Igen, ez egy életérzés jó ideig még a világban, de Európába mindenképp.
[00:13:09]A megrendelőink azt szeretik, hogyha látják a mestert gyakorlatilag robottal dolgozni, olyan, mintogyha egy internetes megoldás lenne a mi szakmánkban.
[00:13:25]Reméljük, hogy el fog teredni, de egyelőre ez nem jellemző.
[00:13:29]A mesterben még az is jó, hogy bennünket főnöknek hív.
[00:13:31]Ezt csak úgy hozzáteszem.
[00:13:33]Ez gyakori egyébként érdekes szituáció.
[00:13:37]Na de baj van elég.
[00:13:37]Térjünk vissza.
[00:13:38]Augusztus végén a Bayer Konstrukt maga kezdeményezett csődeljárást, szeptember 4-én pedig a kormány stratégiailag kiemelt jelentőségűvé minősítette ezt az eljárást.
[00:13:48]egy egyedi nagyvállalati ügyről beszélünk, vagy már az egész építőipar pénzügyi problémáinak egy látványos tünetéről?
[00:13:58]A pénzügyi problémája az építőiparnak megvan, tehát finanszírozási nehézség nem csak a megrendelő oldalán, hanem a vállalkozások oldalán is van, mert azért egy rendes magára valamit adó vállalkozásnak legalább az első műszaki pénzügyi ütemig elő kell tudni finanszíroznie a munkáját.
[00:14:14]És nagyon sok cégnek nincs tartaléka.
[00:14:17]Ráadásul minél kisebb egy vállalkozás, annál kevesebb tartaléka van.
[00:14:25]És összességében persze itt is mindig kivétel van a közepes és nagy vállalkozásoknak, illetve akik az elmúlt években sikeresek voltak, komoly tartalékaik vannak.
[00:14:34]És a nagy kérdés az, hogy ugye a tartalék meddig tart ki?
[00:14:38]Tehát mondhatnám azt a hasonlatot, hogy mint a szárazság és az eső nélküli kert, hogy hogy azért augusztus végén már nagyon sok gazda, meg én is otthon a Kisertben, azon kellett gondolkodjam, hogy mit nem fogok meglocsolni, mert most már nem is illik, meg sokba is kerül, hogy melyik növényemet engedem, hogy kiszáradjon.
[00:14:55]És sajnos az építőipar eljutott odáig, hogy túl van a besárított segédmunkásoknak a eleresztésén.
[00:15:05]Próbálta a szakmunkást és a mérnököt tartani ameddig csak lehetett.
[00:15:07]Talán a mérnök egy kicsit könnyebb helyzetve van, de ha most hallgatja a rádiót, lehet, hogy megköpködben be engemet, merthogy ő otthonról onl akár Dubajba vagy Kínába is tud tervezői, mérnöki feladatot vállalni, de a szakmunkás, a fizikai munkásunk az az nem tud.
[00:15:23]És nagyon sok cég, különösen ebből a körből, hogy a közepes és nagyértékű munkára szakosodott közepes és nagységek, véleményem szerint itt az év második felében nem fogják tudni tartani a szakmunkásokat.
[00:15:37]bizonyos mértékben meg kell tőlük szabadulni, el meg kell válni.
[00:15:42]Ők ők ők képzik a legnagyobb költséget, de a Bayern Konstrukt nem fog magával rántani más ágazati szereplőket?
[00:15:49]Ugye ez egy nehéz kérdés.
[00:15:49]Konkrétan, hogy milyen helyzetben van a Bayer konstrukt, nem ismerjük.
[00:15:53]A sajtó jóvoltából tudunk valamit, a sajtó pedig lehet, hogy nem bír pontos információkkal.
[00:16:00]egy kiváló szakmai műhelyről van szó, aki több 100 alvállalkozóval és beszállítóval dolgozik együtt, és a saját emberein túl, másokat is figyelembe véve több ezren dolgoztak, dolgoznak ezeken a munkákon.
[00:16:14]Szakmailag meg az Évos szempontjából is nekünk az a fontos, hogy ez az átvilágítás minél előbb megtörténjen, és akinek volt teljesítése, az jusson hozzá a pénzéhez.
[00:16:24]Árak.
[00:16:24]Az építőipari termelői árak a második negyed évben még mindig 5,3%-kal emelkedtek éves alapon.
[00:16:30]A héten viszont a KSH azt közölte, hogy az általános infláció augusztusban már csak 1,3% volt.
[00:16:38]Miért drágul jobban és tempósabban az építkezés, mint amennyire romlik a pénz?
[00:16:46]Amit a KSH mér, ott nagyon sok árstop van.
[00:16:49]Az ő kosarában nagyon sok élelmiszer meg ahhoz hasonló napi termék van.
[00:16:55]Tehát ez egy különbség.
[00:16:55]A másik az, hogy az építőipar, aki foglalkoztat összesen mintegy 400000 embert, minden évben komolyan kellett, hogy bérfejlesztést is hajtson végre.
[00:17:09]Ön korábban azt mondta, hogy az ágazat akár 15-20%-kal nagyobb volumen teljesítésére is képes volna.
[00:17:13]hogyha ekkora szabad kapacitás van, akkor az miért nem érződik az árversenyben?
[00:17:21]Az építőiparnak is a költségei növekednek, tehát egyrészt személyi bérjellegű kifizetéseknél, hiszen az elmúlt két évben is egy 10%-os nagyságrendű bérfejlesztéseket hajtott végre, tehát ott egy ilyen komoly költség megjelenik.
[00:17:33]Ö a fuvarköltségek őnála nagyon megnövekedtek.
[00:17:39]Energiaigényes is bizonyos terület.
[00:17:42]Tehát van egy jelentős költségnövekedés, ami valószínűleg a KSH által mért kosár területén nincsen.
[00:17:47]És ezeket a költségeket próbálja az építőiparben tovább hárítani a vevőire.
[00:17:56]olyan mértékben sikerült, hogy jelen pillanatban az ágazat átlagos árbevétel arányos jövedelmezősége 3%.
[00:18:06]Önmagáért beszélő.
[00:18:07]Igen.
[00:18:08]Van már olyan szituáció, amikor egy építőipari vállalkozás csak azért vállal el nagyon pici pénzért egy munkát, hogy ne menjenek el az emberei?
[00:18:20]Igen.
[00:18:20]Sőt, ezt egy kicsit másképp közelíteném.
[00:18:24]2008 és 14 közötti pénzügyi válság, ami az építőiparban elég hosszú volt, is megtapasztaltuk, és most már megvannak a jelei annak, hogy irreális alacsony áron is egy-egy vállalkozás elvállalja a munkát azért, hogy a bank legyen szíves lássa, hogy ő még finanszírozható, hiszen van rendelésállománya, de sok esetben az első pillanatban tudja, hogy abból a pénzből valószínűleg nem tudja ezt a munkát elvégezni, és teljesen biztos, hogy mindenki sérül.
[00:18:51]Itt is mondanám, hogy a túlélésnek ez egy rossz rossz eszköze, mert egy fél év múlva ilyen piaci körülmények között kiderül, hogy nem csak ő megy tönkre, hanem a környezetében lévő alállalkozókat, szakcégeket is magával rántja.
[00:19:07]Az Európai Unió tanácsa jóváhagyta Magyarország módosított helyreállítási tervét, amely várhatóan mintegy 10 milliárd euró, 6,5 milliárd támogatás és 3,éssé milliárd hitel folyósítását teheti lehetővé.
[00:19:19]Ön szerint mekkora megrendelés állományt jelenthet ez majd az építőiparnak?
[00:19:24]Az Évos számításai szerint ebből körülbelül 2000 milliárd fort fortot építési körülmények között építéssel kellene elkölteni a következő három évben.
[00:19:36]Hogyha ez ténylegesen meg tud történni, akkor az állami önkormányzat ide elsősorban állami fővárosi vonalón azt jelenti, hogy annyi lesz a megrendelés a részükről, amennyi 2021-ben volt.
[00:19:48]Tehát el tudjuk érni a 2021-es szintet.
[00:19:51]Milyen területeken lenne ön szerint, az év szerint az építőiparon belül a legérdemesebb elkölteni ezt a pénzt, hogy gyorsan legyen munkájuk, megfelelő profitot eredményező munkájuk legyen, mindenki megtarthassa a munkáját.
[00:20:08]Nyilván a vágyunk az lenne, hogy minden területen, de a realitás az, hogy egy új kormány gyorsan a kormányzásának első fél évében vagy egy évében azokból tud dolgozni, amit az előző kormány előkészített.
[00:20:20]Valószínűleg a politikusok ezt nem igazán így látják vagy vallják be, de ez magától érthetődő dolog.
[00:20:24]És az előző kormány elsősorban közlekedést szolgáló és infrastruktúrális jellegű beruházásokat készített olyan mértékbe elő, hogy azokhoz most már csak a jogerős építési engedély kellene, meg kellene közbeszerz versenyeztetni és lehetne rázerződni.
[00:20:44]De ez is, amit most én elmondok, ez minimum egy fél éves dolog.
[00:20:49]Tehát ezek az uniós pénzek legábban az építőipar teljesítésébe vagy mérlegadataiba 2027 első félévében tudnak megjelenni, hogyha nagyon-nagyon gyors a kormány.
[00:21:03]Ha az uniós források, az elhalasztott állami beruházások és a lakásépítések egyszerre indulnak el, nem az lesz a következő probléma, hogy a mostani kapacitás feleslegből hirtelen ismét kapacitáshiány lesz, és megugrak az árak.
[00:21:17]jelentem, hogy ez egy beugratós állkérdés, mert ilyen nem fog előfordulni.
[00:21:20]Tehát én azt látom, tehát hogyha nekem egyedül kellene ezt a dolgot megoldani a rendelkezésre álló információk alapján, akkor leggyorsabban a lakásüggyel lehet mit kezdeni, mert pénz a lakosságnak van.
[00:21:31]Tehát hogyha ott a finanszírozási hátteret át lehet gondolni, az otthonstartot, az energiamegtakarítást szolgáló otthonfelújítási programot aktualizáltan újra lehet indítani és és lehet.
[00:21:42]Ezt követi maga a Vekerle program, amire szeptember 30-ára vitézi miniszter úr saját magának a kormánnyal határidőt szabott.
[00:21:52]Tehát a lakásügy területén tömegesen, lakossági pénzek bevonásával lehet lépni.
[00:21:58]Ezzel párhuzamosan vannak az uniós források, és nagyon-nagyon fontos lenne, hogy a hogy a befektetők kell érdemi tárgyalásokat föl lehessen gyorsítani a kormányzat részéről.
[00:22:09]Akkor 202 második felében jobb hangulatom lesz, ha ismét meghívnának az infóádióba.
[00:22:17]Mindenképpen meghívjuk, ha van mondandója, itt a helye.
[00:22:18]A lakásépítés egyébként az az előbb említett három kategória közül, melyik a kicsi, a közepes vagy a nagy munka?
[00:22:27]Attól függ, így fog kezdődni a válasza.
[00:22:29]Bármelyik lehet.
[00:22:29]Tehát hogyha abból indulunk ki, hogy új lakással kapcsolatos támogatást bárki kaphasson, aki új lakásba szeretne költözni, akkor van olyan munka, ami egy-két lakásos és kísérték a kisvállalkozóknak helyben ad lehetőséget.
[00:22:48]Hogyha ingatlanfejlesztőket megérint ez a dolog, akkor pedig több 100 lakásos nagy lakóparkok is tudnak épülni.
[00:22:58]Lakáson kívül sok minden épülhet még azért vasút, közút, vízhálózat, csatornahálózat, energetikai korszerűsítések lehetnek, iskola, kórház is mindig kell.
[00:23:08]Itt is viszonylag rövid az út a szerződéskéstől a munkagépek megindulásáig.
[00:23:19]Hát mi a rövid?
[00:23:19]Az jó kérdés.
[00:23:22]Amit a kedves rádióhallgató gondol, talán nem is úgy van.
[00:23:26]Az építőiparban ugye a közbeszerzési törvény mentén itt szigorú eljárási rendek vannak, és a leggyorsabb, akár a legkisebb értékű munkánál is, állami vagy önkormányzati munkánál, a leggyorsabb közbeszerzési eljárás is minimum három hónap.
[00:23:41]Arról nem is beszélve, hogy ilyenkor mindenki mindenkit figyel.
[00:23:47]És valószínűleg, hogy a jogorvasleti kérelmeknek a száma meg fog sokszorozódni, ami le is lassítja ezeket a folyamatokat.
[00:23:54]A munkagép megindulása a legkönnyebb ebben az egészben, igaz?
[00:23:59]Igen.
[00:24:00]Az első fél évben 6278 új lakás épült, 22%-kal több mint egy éve.
[00:24:06]Közben 16588 lakásra adtak ki engedélyt, vagy történt egyszerű bejelentés, ami 29%-os növekedés.
[00:24:15]Ez már egy lakásépítési fordulat, vagy még csak a fordulat ígérete?
[00:24:21]A fordulat ígérete.
[00:24:24]Ezt a méppontról való elmozdulást azért annak köszönhetjük, hogy az otthonstart támogatási program elindult, és hát kellemetlen meglepetés volt a számunkra, hogy hát azért ennek több mint 90%-a mégsem újépítésre irányult.
[00:24:43]Tehát a kedves állampolgártársaink elsősorban használt lakások vásárlására gondolták ezt a ezt a támogatást fölvenni, de egy pozitív pozitív irányt vette vett ez az egész lakásügy.
[00:24:57]Azt is szoktuk mondani, hogy kitörési pont akár ebben az évben vagy a jövő évben is ezen a területen lehet az építőipar számára.
[00:25:08]az építőipar szempontjából.
[00:25:08]Tényleg, ha önök döntenének erről, az otthon start folytatódásának, újraindulásának mi lenne a legoptimálisabb környezete, módszere?
[00:25:20]Tehát a súlyponti probléma ebben az egész témában a finanszírozás.
[00:25:25]Tehát a a finanszírozást kell megoldani.
[00:25:28]Az EVOS régről mondja, hogy addig, amíg 3,5% közé nem megy le a hitelkamatértéke, ez a dolog működni sem az ingatlanfejlesztőnél, kivitelezőnél, vagy a a megrendelőnél sem.
[00:25:41]Ugye ezt ezt ezt a szintet elértük.
[00:25:45]Az a kérdés, hogy hogy ezt hosszú távon hogyan lehet tartani.
[00:25:48]Hogyan lehet tartani?
[00:25:51]Jelen pillanatb még figyelve a nemzeti bank számunkra kedvező mozzanatait mindenképp pénzügyi támogatásra van szükség, de ugye az a jó hírünk van, hogy az unió is figyel erre és ezen a jogcí címen a nemzet államoknak így Magyarországnak is kiragadva tett forrásokat, hogy különböző támogatási konstrukciók legyenek.
[00:26:13]Én azt tapasztalom, hogy kormányzat milyenségétől függetlenül, ahová a kormány odatesz 1 Ftot, oda a lakosság is szívesen tesz, mert az egy bizalomerősítő dolog, hogy nem marad egyedül ebbe az akciójába, hanem a kormányzat is különböző programokkal és ellenőrzésekkel odafigyel, hogy ebből jól jöjjön ki mindenki.
[00:26:34]Nagyon érdekes volt, amit mondott, hogy elsősorban használt lakásokat vásároltak, vásárolnak az otthon start keretében az emberek.
[00:26:45]És ez tényleg így van.
[00:26:47]Megnéztem, hogy márciusig 33200 hitelszerződést kötöttek 1161 milliárd Ft értékben, és ezek 90%-a valóban használt lakás vásárlását finanszírozta.
[00:26:59]Nyilván tudom, hogy nem pszichológiai szakértő, de érti azt, hogy miért nem akarnak új otthont az emberek, és miért a régit szeretnék felújíttatni?
[00:27:09]Szerintem az emberek akarnak újat.
[00:27:09]Ennek másmilyen piaci jelenség az oka.
[00:27:12]Az, hogy nincs elegendő, megfelelő kínálat az új lakás piacán.
[00:27:18]Tehát itt Budapesten a budapesti helyzetből indulunk ki, és azt gondoljuk, hogy az egész országra is az jellemző, ami Budapestre nem az a jellemző.
[00:27:28]Budapesten vannak tradicionális régi kiváló, nagyszerű ingatlanfejlesztők, akik prémium helyen, prémium panorámával, prémium minőségbe, prémium áron fejlesztenek.
[00:27:39]És ennek ennek van egy közönsége, de most ugye itt egyfolytában megfizethető lakásról beszélünk, és az emberek nem föltétlenül a Dunaparton akarnak drága lakást venni, mert nincs rá tehetségük.
[00:27:51]Illetve az emberek jellemzően ott szeretnek új lakást venni, ahol úgy gondolják, hogy tartósan azért érdemes ott élni, mert ott van vagy lesz a munkahelyük.
[00:28:00]Tehát, hogy mondjam, nem is az építőiparral, nem is az ingatlanfejlesztővel, hanem a meg megrendelővel kezdődik a dolog.
[00:28:07]A megrendelőnek az életében pedig a munkalehetőséggel kezdődik.
[00:28:11]Tehát hogyha erről nekem egyedül kellene fantasztikus döntéseket hozni, akkor azt figyelném, hogy az országba hol létesülnek új munkahelyek, vagy hol akarok én ehhez hozzájárulni, és ott akarnám az új lakásépítéssel kapcsolatos finanszírozási problémákat is összerakni sok szereplősen.
[00:28:33]A Magyar Nemzeti Bank, amit ön is említett, az idei év egészére 15700 új lakás átadását várja, ami 30%-os éves növekedés lenne.
[00:28:42]Ez már egy normális mértékű újlakásbővülés, vagy még mindig nagyon-nagyon kevés?
[00:28:49]Véleményünk szerint még mindig nagyon-nagyon kevés.
[00:28:51]Tehát ilyen mindenféle szakmai, műszaki, tudományos, egyéb szempontokat, képleteket figyelembe véve, kiindulva abból, hogy mennyi lakása van Magyarországon, mennyi lakható, mekkora igény lehetséges, meg lakás vagyon, hogy ne csökkenjen.
[00:29:05]Éves szinten körülbelül 300 új lakást kellene építeni.
[00:29:10]Mondanék egy példát, hogy aki most nekünk példaképünk, Lengyelország, Lengyelországban van 38 millió ember, éves szinten 20000 új lakást adnak át, ami azt jelenti, hogy 190 emberrel jutás.
[00:29:24]Ezekkel a az új számokkal, amiket most itt próbálunk produkálni, ez azt jelenti, hogy mi meg vagyunk 9,sés fél millióan, és átadunk 14-15000 lakást.
[00:29:38]Ez azt jelenti durván kerekítve, hogy 300 emberre adunk át egy új lakást.
[00:29:47]Utoljára olyasmit 1978-ban csináltak, amikor a panelek épültek, igaz?
[00:29:53]Igen, de én azt gondolom, hogy szépendesen föl kell ehhez zárkózni, mert 10 ember közül Magyarországon kilenc új lakásban szeretne lakni, csak a pénzügyi tehetség ezt nem nem teszi lehetővé.
[00:30:10]Magának az építőiparnak egyébként mi éri meg jobban?
[00:30:12]Sok családi házat építeni, vagy ilyen kislakásos társasházakat, ahogy Budapesten hívják, lakóparkokat felhúzni?
[00:30:21]Nekünk?
[00:30:23]Mindegy, hogy mit kell építeni, mert az egyik egyfajta vállalkozói közegnek a biztos piaca, a másik pedig egy másikfajta nagyobb szervezeti egységeknek a piaca.
[00:30:34]A magyar építőipar képes arra jelenleg is, hogy fizetőképes kereslet mellett éves szinten 25000 új lakást megépítsen.
[00:30:47]Ehhez van elegendő építőanyag, tervezői és kivitelezői kapacitás.
[00:30:50]Mindenesetre pusztán felújításból nem fognak megélni ugye az építőipar dolgozói.
[00:30:55]Ha nem épülnek új lakások, az emberek nem tudnak válogatni, nem tudnak új otthonokat vásárolni, hanem akár államilag támogatva, akár önerőből nagyon-nagyon sok otthont felújítanak.
[00:31:08]Ettől még nem másznak ki a gödörből önök.
[00:31:09]Igaz.
[00:31:10]Önmagában a lakásépítés fellendülésével nem tudunk a a gödörből kimászni.
[00:31:15]Bizonyos cégek igen, de vannak olyan cégek, akik vízépítésre vannak szakosodva, vagy infrastruktúrára, vagy kórház, iskolaépítésre vannak szakosodva, azt tudják a legjobban tervezni vagy kivitelezni.
[00:31:26]Őnekik jelen pillanatban szomorú hónapjaik vannak.
[00:31:32]Azoknak is egyébként, akik lakást akarnak venni, nézzük a budapesti helyzetet.
[00:31:36]Itt tavasszal, ez volt az utolsó adat, amit találtam.
[00:31:39]9490 szabad még akkor megvásárolható új lakás volt, és az átlagos kínálati négyzetmé ár elérte a 18500 Ft-ot.
[00:31:52]Ezek valóban elképesztő árak.
[00:31:56]Egyébként mi drágítja meg leginkább az új lakást?
[00:31:58]Erre önök rálátnak-e az építőiparban?
[00:32:00]A telek, az építési költség, a finanszírozás, a szabályozás, a fejlesztői profit?
[00:32:06]Melyik?
[00:32:06]Itt is elmondom és vállalom a felelősségét a mondatoknak, hogy az építőipar 800000 Ft/ négymből kész lakó otthont meg tud építeni.
[00:32:19]Az összes többi az valami más, amit volt szíves felsorolni.
[00:32:22]Tehát itt van telek, finanszírozási költség, infrastruktúra, lehet, hogy ingatlanfejlesztő és neki a költségei.
[00:32:34]És meg kell nézni, hogy ezeken a költségtényezőkön hogyan lehet csökkenteni, hogyan lehet csökkenteni?
[00:32:41]Van erre megoldási javaslatuk?
[00:32:43]Az évhoz többféle javaslatot letett már az új kormány elé is, tehát mindenképp kormányzati koordinációra szükség van, hogy akár nonprofit ingatlanfejlesztő, lakásépítő szervezetek létrejöjenek.
[00:32:58]Tehát ott már azt a profitot, amit ingatlanfejlesztő jogosan elkér, lehet, hogy meg lehet spórolni.
[00:33:03]Hogyha valahová tényleg komolyan gondoljuk, hogy legyen új lakás, ott lehetnek állami tulajdonú önkormányzati ingatlanok, aminek az azonnali áráról lehet, hogy le lehet mondani, és ütemezni lehet, hogy az szakaszosan kerüljön megfizetésre, ami a bekerülési árat az elején tudja csökkenteni.
[00:33:24]És ami az évosző javaslata, ez egy úgynevezett osztottulajdonú ingatlan környezet, amikor nekem, mint lakni akarok valahol nincs elegendő pénzem, de a lakásnak meg megvan az ára 10 vagy 20%-ba, és csak ilyen mértékben leszek tulajdonos, a többi mértékben bérlő vagyok.
[00:33:45]Tehát be alapvetően bérlőként beköltözök egy ingatlanba, és 10 év múlva tulajdonos lehet belőlem.
[00:33:49]Most nincs időnk, hogy ezt részletesen kifejtsem, de ide kell egy állami koordináció, ide kellhet nagy munkaadó, kellhet önkormányzat, kell kereskedelmi bank vagy ingatlanfejlesztő.
[00:34:01]Tehát ezek működnek angolsz 100zá országokban.
[00:34:06]Kiváló példák vannak erre.
[00:34:08]Az Évza és a kormány között is működik a párbeszéd.
[00:34:10]Mondta, hogy vannak javaslataik.
[00:34:11]Meghallgatják önöket?
[00:34:13]Igen, működik a a párbeszéd.
[00:34:13]Látjuk a kormányzat fontossági sorrendjét.
[00:34:16]Most ért oda el a kormányzat, hogy ilyen építésga kérdésekkel is foglalkozzon.
[00:34:22]A javaslatainkat jónak tartják, folynak az előkészítő munkák.
[00:34:31]A kormánynak van a Vekerle Sándor lakásépítési programja, amit már ön is említett, 550 millió euróból van tervben, hogy sok mindent építenek.
[00:34:42]Hogyan látják, hogy ebből elsősorban minek kellene épülnie?
[00:34:48]véleményem szerint megfizethető lakásnak kéne épülni egy részének bérlakásnak kellene lenni és igen, kollégiumok is.
[00:34:55]Tehát amit a kormány zászlájára tűzölt, azt szakmailag mi mi maximálisan támogatjuk, és a szabad ilyen minősítést mondani jónak tartjuk.
[00:35:03]Itt itt az idő mindenkinek a legnagyobb ellensége, hogy ezeket az előkészítési munkákat föl kell gyorsítani és el kell indítani ezeket a fejlesztéseket adott, hogy hová kellenek ezek.
[00:35:16]Nagyrészt Budapestre kellenek, másrészt pedig egyetemi városokba és nagy számú munkahely teremtő községekbe vagy településekre kellenek.
[00:35:29]A lakásálfával mi lesz?
[00:35:29]Mi legyen?
[00:35:32]Hát 2015 óta mondjuk, amikor csak ugye bejött az 5%-os készlakásáfa, hogy akkor akkor legyen ez úgy mindig de de ez nem így van szabályozva, hanem minden évben a az Áfa törvénynek a megfelelő passzusához nyúlt hozzá a jogelőkészítő és az országgyűlés, és mindig úgy egy kicsit hosszabbítgatta, ami nem jó, mert most is az van, hogy akinek ez év végéig van jogerős építési engedélye, vagy bejelentése, akkor az ő részére 2030-ig építhetünk 5%-os áfával készlakóingatlant.
[00:36:08]Igen ám, akkor most mindenki úgy rástartol, tehát megrángatja a piacot.
[00:36:12]Mi inkább azt javasoljuk, hogy határidő nélkül legyen ez az 5%-os áfa, és ha mégis a kormány másképp gondolná, akkor majd azt szabályozza.
[00:36:22]Ezt is elmondták a kormánynak.
[00:36:24]Kaptak választ.
[00:36:26]A vitézi miniszter úr támogatja, és közösen ostromoljuk a pénzügyminisztert.
[00:36:32]Az Évosznak sok más javaslata is van.
[00:36:35]Most szeptember elején azt mondták, hogy reálisan megvalósítható évent a 100000 magyar otthon energetikai korszerűsítése, merthogy ehhez megvan az építő anyaggyártói és kivitelezői kapacitás.
[00:36:46]Mennyi pénz kellene hozzá?
[00:36:48]Mondjuk évente?
[00:36:51]Ezek ezek ugye roppant nehéz kérdések, mert mindenki számolgat, hogy mennyi kellene ehhez.
[00:36:58]Mi úgy gondoljuk, hogy 100000 lakást teljes körű ingatlan energiamegtakarítást célzó felújításba úgy lehet venni, hogyha ezt teljes körűen műveljük, ehhez minimum 10-15 millió Ft-ra lenne szükség.
[00:37:16]Ugyanakkor azt látjuk az 10-15 millió per lakás per lakás, de azt látjuk, hogy a a lakosság olyan átlagosan 6 millió Ftot költött erre még még akkor is, amikor ezek a most felfüggesztett energia megzó otthonfeljítási programok futottak.
[00:37:36]És hogyha abból indulok ki, hogy körülbelül 6 millió Ftnyit költ a lakosság rá, és 100000 lakást akarunk ugye megcsinálni, akkor azt mondhatnánk, hogy akkor ez 600 millió for 600 milliárd fort, de a 600 milliárdhoz nyilvánvalóan önerő is kell, és akkor mindig azon megy a vita, hogy akkor kinek mennyi pénze legyen ehhez a felújításhoz.
[00:38:03]Én úgy gondolom, hogy minimum 20%-nyi önerőnek kellene lenni, mert az az komolytalan, hogy valaki másnak a pénzéből és csupa hitelből akar ilyen jellegű felújítást csinálni.
[00:38:15]Tehát amivel a 600 milliárd Ftot önerővel lehet csökkenteni, és azt mondjuk, hogy az 20% legyen, akkor is minimum 500 milliárd Ft kellene ahhoz, hogy hogy éves szinten 100 lakó ingatlant teljes könű energiamegtakarítást célzó programba be lehessen vinni.
[00:38:35]Önök szerint mindenképpen megérni erre költeni.
[00:38:36]Volt egy számításuk, hogy a magyar épületállomány széleskörű energetikai korszerűsítése évente akár 1 milliárd köbméter földgáz megtakarítását is jelenthetné.
[00:38:48]Hogy jött ki ez a szám?
[00:38:51]Próbálom a lehető legegyszerűbben elmondani, hogy kedves rádióhallgató ne kattintson át egy másik adóra és velünk maradjon.
[00:39:01]Ma egy éves szezonba, egy 100 nmes nem szigetelt lakásnak körülbelül 2500 köbm/ év a gázfogyasztása.
[00:39:16]egy ilyen tehát 2500 köbm egy nagy felújítással ennek körülbelül a 40%-át meg lehet spórolni, akkor azt jelenti, hogy 1000 köbmt tudunk megspórolni.
[00:39:27]Az országban lévő 4,3 millió lakásból van, amit nem is lakunk, meg így néz ki, úgy néz ki.
[00:39:35]minimum 1 millió lakás van, amit ilyen mértékű felújításban kellene részesíteni.
[00:39:43]És hogyha az 1 millió lakást nézzük a 1000 köbmes per éves megtakarításokkal, akkor jön ki ez a szám tekintélyes szám.
[00:39:53]De de ami nyilván ezt nem tudjuk megcsinálni, mert hát millió lakást így rendbe rakni az illúzió, de hogyha 100000 lakást per év meg tudunk csinálni és van rá egy öt éves program, akkor az kezelhető.
[00:40:06]Ami még nagyon fontos, hogy az, hogy 1000 köbm/ év egy ilyen lakóingatlanban meg tudunk spórolni, és ha nem lenne rezsi védelem, rezsicsökkentés meg satöbbi, satöbbi, jelenleg 750 Ft-ba kerül 1 köbm gáz, ha nincs állami támogatás támogatás ehhez a dolghoz.
[00:40:33]Ez azt jelenti, hogy egy ilyen lakáson éves szinten minimum 7500 Ft-ot tud a kedves rádióhallgató megspórolni, hogyha energiatakarékosan felújítja a 100 nmes nem szigetelt házát.
[00:40:49]Kíváncsian figyelem majd, hogy mi lesz ebből, de ha már kezelhető nagy számokról beszéltünk, van egy igen tekintélyes 300 milliárd Ft-os építőipari lánctartozás.
[00:41:02]Márciusban beszélt erről.
[00:41:02]Én legalábbis azt találtam, hogy akkor mindenképpen nyilatkozott.
[00:41:06]Hol tartunk szeptemberben?
[00:41:09]Mekkora lánctartozás, körbetartozás?
[00:41:12]Körülbelül körülbelül ugyan tartunk.
[00:41:16]Az EVOS minden évben kétszer készít felmérést, ahol erre rákérdez a vállalkozásokra.
[00:41:21]Ez a felmérés, ez szeptember végére lesz meg, és a friss számokat október elején tudjuk mondani.
[00:41:27]Az év elején ez ilyen nagyságrend volt, és ez nagyon sok.
[00:41:32]Az építőipari vállalkozások számáról már beszéltünk, de mi lenne az egészséges szerkezet, mennyi legyen ebből a kicsi, a közepes, a nagy, az ilyen, olyan munkákra szakosodott?
[00:41:41]Tehát a szerkezete az építőiparnak azért az alapvetően rendben van, vagy abban is kellene változás?
[00:41:48]Hát ugye évtizedek óta mondjuk, hogy ez a szerkezet nincs rendben, és mindig az osztrákokhoz, németekhez hasonlítjuk magunkat, hogy ott milyen a szervezeti struktúra.
[00:41:58]Tehát abszolút nem ennyire elaprózott.
[00:42:02]Tehát rengeteg mestert és vállalkozást kell összeszervezni ahhoz, hogy akár csak egy lakóingatlan megépüljön.
[00:42:09]A milliárdos munkákról nem is beszélve, itt komoly szervezési feladatok, költségek is megjelennek.
[00:42:16]Tehát az egészségesebb szerkezet az lenne, ha több társasvállalkozás lenne, és lényegesen kevesebb önfoglalkoztató, vagy 10 főtől kevesebbet foglalkoztató vállalkozás lenne a durván durván 1400 vállalkozásból ma 136000 10 főtől kevesebbet foglalkoztató mikrovállalkozás.
[00:42:38]És a számok mutatják azt, tisztelet a kivételnek, és elnézést kérek azoktól a vállalkozótársaimtól, akik úgy gondolják, hogy ő rájuk nem igaz.
[00:42:46]Minél kisebb egy szervezet, annál rosszabb a hatékonysága.
[00:42:50]Tehát hogyha az egy főre vetített úgynevezett hozzáértéket megnézegetjük, akkor minél nagyobb egy szervezet, most sommás mondva, annál jobb a hatékonysága.
[00:43:02]Ennyi cég van, de munkaerő van elég egyébként?
[00:43:06]Ö vagy művezető van, de kőműves nincs.
[00:43:09]Ugye ez egy nehéz kérdés, mert munkaerő van, csak az a kérdés, hogy milyen a minősége.
[00:43:12]Az iskolarendszerből nem jön ki annyi szakmunkás, mint ami elmegy nyugdíjba.
[00:43:20]Tehát itt már egy rés keletkezik.
[00:43:20]Ö ö másrészt pedig nem föltétlenül jól szervezzük ezeknek a munkáját, és a jó szakmunkásnál is vannak vannak hatékonysági problémák.
[00:43:33]De ebben a témakörben, ami most roppant aktuális, hogy a munkaellátottságra való tekintettel már, hogy ugye nincs munka, a szakmában nagyon sok cég itt az év második felében rá fog arra kényszerülni, hogy a szakmunkásaitól is valamilyen mértékben megváljon, vagy csökkentse a részfoglalkoztatással a a foglalkoztatásukat.
[00:43:57]Tehát ez egy ez egy ropphéz kérdéssé vált most a szakmánkba.
[00:43:59]Viszont akkor ők majd elmennek feketén dolgozni.
[00:44:01]Nem, nem föltétlen, mert nehezen fognak munkát találni, de ez is benne van a paklibát, hogy ilyen szituációkban akár a fekete munka, a fekete foglalkozás, vagy a kóklerek megjelenése is ott lehet, ahol azért jellemzően van munka.
[00:44:21]És Budapest és agglomerációs övezetére azért azt kell mondani, hogy jobb a munkaellátottság.
[00:44:27]Ráadásul itt ugye még jobban elő is fordulhatnak ilyen szituációk, mert nem ismeri a vállalkozót, csak az mond valamit, hogy főnök, és akkor megoldjuk.
[00:44:34]De egy kisfaluba, a vasárnapi misménél a paprédikálná azt, hogyha a helyi vállalkozó valamit nem úgy csinált volna meg, ahogy ahogy ugye megígérte.
[00:44:44]Tehát veszélyben és ilyen kritikus helyzetbe Budapest is az agglomerációs övezete lehet.
[00:44:53]önöknek egyébként a szakképzésre, hogy az több és jobb szakembert bocsásson ki, van ráhatásuk, van együttműködésük, vannak javaslataik most?
[00:45:05]Igen, nagyon régóta van.
[00:45:09]mindig a német és a nyugat-európai mintát szoktuk előhozni, hogy mivel ennyire sok a mikro és kisvállalkozó, ők teljes egészében, a duális képzés keretében nem tudják fölvállalni teljesértékűen azt a gyakorlati tanítást, amit egy-egy tanulónak el kellene sajátítani.
[00:45:26]Ezért ezekben a nyugat-európai országokban nem duális képzés van, nem triális képzés van, van egy harmadik lába is a képzésnek, ahol kiemelt gyakorlati képzőközpontok vannak, és rásegítenek a a vállalkozóknál ez ezekre a képzésekre.
[00:45:44]Erre vonatkozóan az Évosznak javaslata van.
[00:45:51]Letettük az új kormány elé is, és várjuk, hogy legalább pilót projekt jelleggel meg tudja-e lépni.
[00:45:55]Ma Magyarországon 102 helyen folyik építőipari szakmába gyakorlati képzés.
[00:46:04]Ez még arra az időszakra van elmúlt 30 évre, amikor amikor 300 gyereket képeztünk az építőiparba, most meg összességében vannak 8000-en.
[00:46:12]Tehát túl inkább lenne kevesebb képzőhely, de jobb.
[00:46:17]Igen, ilyen egyszerű.
[00:46:17]túlméretezett feszültségeket jelent, hogy akár megyénként egyet emeljünk ki, és azt mondjuk, hogy hogy ő egy kiválósági központ, vagy annak az irányába adok neki pénzt is, hogy elérje.
[00:46:34]De ilyen javaslata a szakmának van, és akkor biztos a munkabiztonság, utolsó témánk is javulna.
[00:46:40]Azt írják a legújabbi közleményükben, hogy az építőiparban 2025-ben nagyon kis mértékben, de javultak a munkabaleseti mutatók, de még mindig nagyon sok ilyen történik.
[00:46:51]Egyébként az összes halálos munkabaleset közel ne4, 24,6%-a az építőiparban következett be.
[00:46:56]Nyilván ezen sokat nincs mit csodálkozni, laikusként is tudom, nagyon veszélyes munkát végeznek.
[00:47:02]Ráadásul mindig újabb és újabb helyszíneken végzik azt, nem ugyanabban a biztonságos gyárban.
[00:47:06]De hogyan lehetne kicsit javítani ezen a szörnyű statisztikán?
[00:47:12]Az ellenőrzésre nagy szükség van, a szankcionálásra nagy szükség van.
[00:47:19]És és hát a a felelősségteljes gondolkodás az építőipar részéről az roppan fontos.
[00:47:23]És van egy új jelenség is, hogy a múlt évben 16 halálos kimenetelű baleset volt az országban, és ezeknek az egyede távolkeleti befektetők beruházásain történt meg, ahol azért megjelenik a mi munkatörvénykönyvünkben nem igazán illő foglalkoztatás, ahol napi 10-12 órában a hónapokon keresztül foglalkoztatják a kollégát.
[00:47:46]Nem biztos, hogy ismerik azt a munkakultúrát, nyelvhasználati problémáik vannak satöbbi, satöbbi.
[00:47:53]Tehát ez egy nagyon összetett kérdés.
[00:47:55]Azt hiszem, hogy hogy sok szereplős.
[00:48:02]Az Évosz részéről ezerre nagyon odafigyelünk.
[00:48:04]Tehát egy munkavédelmi tagozat is alakult, akinek a szemléletformálásban van komoly szerepe munkavédelmi eszközök használatára való tanításban.
[00:48:15]Tehát itt itt a kultúrát erősíteni kell.
[00:48:21]Az arénát hallották az infádióban.
[00:48:21]Koi László, az építési vállalkozók országos szakszövetségének elnöke volt a vendégünk.
[00:48:28]Köszönöm szépen a beszélgetést.
[00:48:30]Köszönöm a lehetőséget.
[00:48:31]Kedves hallgatóink, az arénát meghallgathatják az infóstart oldalán és megnézhetik az Infórádió YouTube csatornáján, amelyre érdemes feliratkozniuk.
[00:48:38]Ha tetszett a beszélgetés, kérem lájkolják és osszák meg a közösségi médiában.
[00:48:42]Ha véleményük van, írják le bátran kommentben.
[00:48:44]A mai műsor elkészítésében Erdei Tamás, Szécsi Ágnes és Szabó Gergely segített.
[00:48:49]Én Herceg Zsolt vagyok.
[00:48:51]Köszönöm, hogy figyeltek ránk.
[00:48:55]Az aréna távközlési partnere a Van Magyarország.