Miért fázik valaki mindig az irodában? Inspiráló ipari projektek az Inforádióban - Bóna Zoltán

[00:00:00]A modern iroda tele vannak érzékelővel, szabályzóval és automatizált rendszerrel.

[00:00:04]Mégis szinte garantált, hogy lesz, aki panaszkodik a hőmérsékletre.

[00:00:07]Ennek oka gyakran nem a technológia hibája, hanem sokkal inkább az, hogy a komfort nagyon is szubjektív fogalom.

[00:00:14]Mi történik az álmennyezet fölött és a gépházban?

[00:00:16]Miért nem létezik mindenkinek jó hőmérséklet?

[00:00:19]Üdvözlöm a hallgatókat.

[00:00:22]Önök az Inforádió inspiráló ipari projektek című műsorát hallják.

[00:00:24]Én Király István Dániel vagyok.

[00:00:27]A mai adás vendége egy hat fős, érdi székhelyű, épületgépészeti és automatizálási megoldásokra specializálódott mérnöki iroda munkatársa.

[00:00:36]A cég a projektek tervezésétől az alvállalkozóig kivitelezésen át a házon belüli vezérlőszekrény fejlesztéséig a területet teljesen lefedi.

[00:00:45]Vendégünk tehát Borna Zoltán az RTECH Trade Kft.

[00:00:50]szervíetője.

[00:00:50]Üdvözlöm.

[00:00:52]Üdvözlöm én is a hallgatókat.

[00:00:54]A rádióban ezt a beszélgetést felvételről hallják.

[00:00:55]Mielőtt belemennénk a részletekbe, tisztázzuk, hogy mit jelent az épületgépészet és a gépészeti automatika.

[00:01:02]Lehet, hogy sokan azt gondolják, hogy ez a lift.

[00:01:06]Hát igen, itt az épületgépészet a mai 21.

[00:01:09]században én azt gondolom, főként a hűtés, fűtés és szellőzési megoldásokról szól, és a azoknak a gépész elemeiről elsősorban.

[00:01:17]Az ahhoz kapcsolódó automatika pedig a az ezeket a gépészeti elemeket összefogó vezérlőrendszer, ami való egy irányesítástechnikai eszközcsalád, ami összefogja ezeket a a gépészelemeket.

[00:01:33]Ezek az elemek önmaguktól is működőképesek lehetnek, de az automatika az, ami mégis ezt felokosítja és működőképessé teszi, hogy egy koherens egész rendszerként egy épületben tudjanak működni.

[00:01:48]Itt arra kell gondolni, hogy a fűtés, illetve a hűtés a szervezéssel együtt üzemelve tud hatékony és jó párost alkotni, hiszen a friss levegőpótlás, a hűtésfűtés, illetve a komfortérzet, ez nagyon múlik ezeken a a különböző gépész elemeken, beavatkozókon.

[00:02:08]Ennek nagyon sok része ugye a gépházból indul ki, ahol általában fűtő-hűjtő készülékeket elhelyezik a tervező, illetve kivitelező kollégák, akkor ez sokkal több, mint a légkondicionáló berrendezés.

[00:02:18]Ez nem csak ugyanúgy, mint ami ott, hogy van kívül egy doboz, belül egy másik doboz, aztán jön a levegő.

[00:02:24]Igen.

[00:02:24]Nem, nem, nem.

[00:02:24]Ez annál sokkal összetettebb.

[00:02:25]Nagyon sok plusz beépített periféria van még azon kívül, hogy a levegő beérkezik az adott épületbe vagy irodába.

[00:02:32]ö megelőzik azokat ö akár szűrési, akár hűtés-fűtési energiállal ellátó fokozatok, nevezzük így őket a légtechnika vonatkozásában, és ezeket mind-mind valamilyen módon vezérelni kell, és ehhez adunk mi vezérlési megoldásokat, automatika támogatást a a mi területünkön.

[00:02:54]Mondjuk a szellőzése az egyféleképpen oldható meg, vagy akár a levegő hűtése.

[00:03:02]A szellőzés általában egy légkezelővel vagy több légkezelővel történik, attól függ, hogy mekkora az épület és milyen ellátási területek tartoznak hozzá.

[00:03:11]Tehát ha vannak különbözően jól elkülöníthető területek, lásd egy konferenciaterem, vagy egy iroda irodarész, adott esetben egy szociális blokk, különböző szellőzési igényeket támasztanak, igényelnek akár hőfokba, akár szellőzési intenzitásba.

[00:03:24]Így ezeknek külön-külön gépeket is szoktak szoktunk telepíteni.

[00:03:32]Itt megvannak azok a kondíciók, amiket általában előre deklaráltan a felhasználáshoz, a funkcióhoz vannak hozzárendelva.

[00:03:38]Magák a gépek felépítése az nagyon hasonló tud lenni, csak méretbe, összetettségébe változnak ezek a a részegségek.

[00:03:47]Van olyan eset, amikor az embernek a nyakába jön a hideg, és van amikor pedig a lábánál fúj valami masina.

[00:03:54]Ez viszont nem ugyanaz.

[00:03:54]Vagy legalábbis azok, akiknek azt szokta az ember mondani, hogy a légkondicionáló már meg akkor az nem az, hanem az a Szóval mi a különbség ezekhe?

[00:04:02]Értem, értem.

[00:04:02]A légkezelés alapvetően egy iroda épületről beszélve az a friss levegőpótlásról szól, és annak a bejuttatása az adott térbe, hogy adott esetben ablaknyitás nélkül is komfortosan tudja magát érezni a munkavállaló vagy az ott dolgozó.

[00:04:18]A másik oldal pedig a fűtéshűtés az pedig általában bent az irodában helyileg történik meg.

[00:04:23]Vagy egy fenkoillal, ami a lábnál van, adott esetben is ugyanúgy fúj hideget vagy meleget, vagy egy radiátorral ugye a klasszikus formában.

[00:04:31]vagy adott esetben padlófűtéssel, mennyezet hűtéssel.

[00:04:35]Mondjuk irodába kevésbé eltértek ezek a megoldások, de ugye ezek is ugyanúgy hozzátartoznak a hőlói aparáthoz.

[00:04:42]Úgyhogy a szellőzés és a hűtésfűtés ilyen szempontból külön válik.

[00:04:44]magával a szellőzéssel hűteni fűteni is tudunk, de ez a szellőzés a friss levegő pótlásról szól alapvetően, csak kezelt levegő jusson be az adott térbe, tehát hogy ne hideget és ne meleget fújjunk be, amikor tél, illetve nyár van, hanem a megfelelő kondíciókkal a levegőt.

[00:05:02]A hűtésfűtést pedig a belső eszközökkel próbáljuk kompenzálni, tehát mind a hideget, mind a meleget.

[00:05:08]Hogyha érkezik egy megbízás, az mennyire részletes?

[00:05:11]Azt mondják, hogy kérem szépen, van egy irodánk, ahol számítógépes munkaállomásokat hozunk létre.

[00:05:16]Ezt szeretnénk megfelelő hőmérséklet tartani télen és nyáron.

[00:05:21]Ennyi.

[00:05:21]Vagy ennél sokkal részletesebb információ?

[00:05:23]Általában azér részletesebb.

[00:05:23]Ugye a gépész oldal megkapja az építésztervezőtől az adott funkciót a a az épületre, egy irodára vagy akár egy más jellegű épületre.

[00:05:33]És az épületgépészt tervező kolléga megtervezi, hogy mennyi hűtés, mennyi fűtési energia szükséges az adott térbe, területegységekbe, illetve, hogy mekkora szellőzés, intenzitás, és ezzelek alapján vannak kiválasztva az adott készülékek.

[00:05:48]Tehát az egy tervezési folyamat része.

[00:05:49]Első az építész, utána az épületgépész és utána jön az automatika oldal, ami ezt az egészet összefogja, hogy az adott készülékek, gépészeti egységek együtt tudjanak működni.

[00:05:59]Hamarosan majd erről is kérdezem, de egy viszonylag friss hír.

[00:06:03]Londonban idén nyáron fordult a kocka, és egyre többen kezdték követelni, hogy az irodában dolgozhassanak homeoffice helyett, persze csak ott, ahol van légkondicionálás.

[00:06:10]Hogyan befolyásolják a kánikulák, a klímaváltozás hatásai az épületgépészeti ipart?

[00:06:15]Nagyobb lett az igény?

[00:06:19]Igazából az épületgépészeti ipart szerintem csak közvetett módon befolyásolják.

[00:06:23]Talán a a legnagyobb befolyás tényező a az EUs direktívák, illetve az energetikai irányelvek, amelyek kapcsolódnak az épületgépészethez is, mint minden épülethez úgy általában.

[00:06:38]Most egy nagyon nagyon friss, viszonylag friss 2024/1275-ös EU direktíva szerint az épületenergetikai beruházásoknak 2028, illetve 30-ig megfel megfelelő energiamegújulókkal kell rendelkeznie, illetve a fosszilis tüzelőnyanyagokat is egyre jobban kivonják ugye a a energiahordozók köréből.

[00:06:59]és az energetikai besorolások a a következő években előre még még szigorodni fognak kapcsán.

[00:07:09]A és jelentős lesz ez a változás.

[00:07:11]Most a mostani elvár vagy a leendő elvárásoknak a mostani állapot mennyire felel meg?

[00:07:18]Mekkora nagy lesz a az igény akár a fejlesztése, akár az átalakítása?

[00:07:22]Persze természetesen ezek általában az újépítésű dolgokra érvényesek ezek a direktívák, de hát az szépen lassan átszivárog más területekre is.

[00:07:29]Mondjuk csak azért, hogyha energiamegtakarítást hozzkal vonzóbb lesz.

[00:07:34]Így van.

[00:07:34]Így van.

[00:07:34]Ez alapvetően a változás én azt gondolom már elindult, tehát az utóbbi évtizedekben azért már próbáljuk lekövetni ezeket a az irányeleveket, és ez egy fokozatos bevezetés alapján készül.

[00:07:45]A 2028-ra, illetve 30-ra ki vannak tűzve, hogy a zéró kibocsátású épületeket alakíthatunk csak ki, mint közül, illetve új lakóingatlanként is.

[00:07:58]És ezek az irányelvek azt hisom, hogy elég szigorúak tudnak lenni.

[00:08:02]Most törekszünk rá nagyon sok esetben, de nem tudjuk még elérni minden eshetőségben ezeket a számokat, de ezek elméletek szigorú szabályok, úgyhogy be kell, hogy tartsuk őket.

[00:08:15]Zérok kibocsátás, hogy érhető el?

[00:08:17]Mondjuk úgy megoldható, hogyha a napelemekkel működtetnek berendezéseket, pontosabban annál több áramot termelnek, és akkor tulajdonképpen a szaldó az nulla.

[00:08:27]Így van.

[00:08:27]Itt elsősorban arra gondolunk, hogy az adott épület az gyakorlatilag a 100% megújulókból tudjon táplálkozni.

[00:08:35]Itt a megújulók között napelemek, amik nagyon-nagyon fontos szerepet játszanak, illetve a hőszivattyús rendszerek, amik most elterjedőben vannak a 21.

[00:08:43]században.

[00:08:43]És a 21.

[00:08:43]századnak a talán az áttörése az hőszivattyús energiafűtési hűtési rendszerek, amik megújulnak, számítanak szintén ugye teljesen más energiaoldalról közelítve egy hőszivattyú, illetve egy fosszilis tüzelővel látott hőleadó.

[00:08:59]Mennyire kell [torokköszörülés] okosnak lenniük ezeknek a rendszereknek?

[00:09:03]Elvárás már az, hogy mobiltelefonról, tabletről, számítógépről ellenőrizhető legyen, bekapcsolható legyen, vagy elég az, hogyha van egy központi vezérlő az épületben, és ott megoldanak mindent?

[00:09:12]Én azt gondolom, ez elvárás is és komfort is.

[00:09:18]Ugye ezek a direkt évek előírják az automatikára vonatkozó elvárásokat is.

[00:09:23]Tehát ott megvan az energia irány, illetve az az ott energiamenedzsment, ami hozzátartozik.

[00:09:30]Ezek már ugye jogszabályban is rögzítettek lesznek a jövőben.

[00:09:31]Illetve a a talán azt mondom, a komforthoz hozzátartozik az, hogy különböző okos eszközökre ezeket a a gépészeti elemeket tudjuk vezérelni, monitorozni, illetve beavatkozni, vagy adott esetben hibajelzéseket kezelni róluk, hogy milyen készüléknek milyen hibája van, és céltudatosan beavatkozni és hiba elhárítani, ha valami probléma van a készülékekben.

[00:09:52]Mi a trend?

[00:09:52]Kire bízzák a rendszereket?

[00:09:55]A munkavállaló kapcsolgathat?

[00:09:55]A főnök dirigálhat a légkondicionálásban is, hogy hány cziusz fok legyen az adott irodában, vagy távolról egy szakember, esetleg a gépházban, vagy a gépház közelében az iroda egyik üzemeltetője az, aki meghatározhat.

[00:10:08]Mi a trend?

[00:10:08]Mi az, ami most látszik?

[00:10:13]Én azt gondolom, a trend egyértelműen abban az irányban mutat, hogy távedzsment, távfelügyelet.

[00:10:16]Ugye ezek az említett eshetőségek, az inkább az korábbi időszakra érvényesek.

[00:10:23]Most már egyre kevesebb a helyi üzemeltető egy adott irodaépületben.

[00:10:27]Üzemeltetési csoportok vannak, akik távfelügyelettel rendelkeznek a az adott épületre, vagy épület együttesre, több épületre is, és ők már céltudatosan távfelügyelettel felvértezve tudnak üzemeltetni, és tudnak hibelállítani az adott épületben.

[00:10:43]Tehát kevésbé van a ott dolgozónak, ott bérlőnek beleszólása az adott klimatizált térbe.

[00:10:48]inkább azt mondom, ez üzemeltetési oldalról az épületüzemeltetőnek a a feladata.

[00:10:52]És akkor nézzük, hogy miben más ugyanaz a feladat.

[00:10:57]Említette ön mondjuk a gyárépületet vagy az irodát, de hát van szálloda, van akár lakás is.

[00:11:01]Mennyire másak más egy egy-egy ilyen feladat?

[00:11:04]Mi az, amiben egy gyár és egy, vagy mondjuk inkább egy egyszerű példa, egy iroda és egy magánakás másként kell, hogy működjön?

[00:11:15]Ugye a funkció, a felhasználás teljesen más.

[00:11:17]egy lakásban, ha indulhatunk a lakásoldalról, ott ugye az ott lakók adott esetben egy családnak az életét azt 024-ben annak a lakás gépészetének le kell követnie valamilyen módon.

[00:11:30]Míg az irodaépületben ugye teljesen elkerülnek ezek a funkciók.

[00:11:34]Ott általában valamilyen tólig időszakban dolgoznak az emberek és vannak olyan időszakok, amikor kevésbé használt, vagy éppen nem használt az irodarész.

[00:11:43]Ugye a lakásba a 024-es felhasználása egy teljesen más elgondolást igényel vezérlési szempontból.

[00:11:52]Adott esetben ott a komfort szintén behozza azt, hogy legyenek okos eszközeink, hogy lássuk távolról, hogy hogyan működik a házunk, de a saját véleményem az, hogy itt kevésbé izgalmas.

[00:12:01]Egy iroda épületnél talán inkább amiatt, hogy az energetikai felhasználás az céltudatos legyen, és csak akkor csak ott és csak annyi energiát használjunk, ami éppen szükséges, az mindenképpen fontos.

[00:12:12]ugyanis egy iroda épületnek azért a felhasználása az az teljesen különbözik a lakóingatlanfelhasználástól.

[00:12:19]És akkor jön a következő a szálloda, vagy akár mondjuk egy kórház, egy közintézmény.

[00:12:23]Ott szintén a 024-es felhasználás az inkább érvényesül.

[00:12:26]Ott a legfontosabb azt gondolom az üzembbiztonság egy szá, illetve egy kórház esetében.

[00:12:30]Egy szálloda esetében pedig a kihasználtság függő energetikai ellátás.

[00:12:34]Ez a hűtés-fűtés rendszert is érinti.

[00:12:37]Ugye ezt össze lehet vonni már a szobafoglaltsággal adott esetben, hogy az adott szobákba csak akkor menjen a hűtésfűtés, amikor odafoglalás történet, illetve aztmelegőző megelőző időszakban.

[00:12:49]És ezzel gyakorlatilag az épület teljes energetikáját abszolút pozitív irányból, illetve hát olcsóbbá lehet tenni azáltal, hogy figyelembe vesszük ezeket a az apró kis mozanatokat.

[00:12:59]És akkor van a gyár, vagy mondjuk egy speciális felhasználási mód, az étterem, ahol mondjuk a konyhában is van szellőztetés, van hűtés, és hát a gyárban is, hogyha olyan anyagokkal dolgoznak, akkor nem lehet mindent kiengedni a levegőbe, a környezetbe.

[00:13:14]Igen, igen, igen.

[00:13:14]A gyár, illetve az ipari terület az mindenképpen egy nagyon speciális dolog.

[00:13:18]Ott a technológia általában az, ami dominál abban, hogy az adott épületben milyen gépészetet szállítunk, és hogyan kell azt vezérelni.

[00:13:25]Itt a technológia dönti el az a prioritás, hogy éppen milyen szellőzési intenzitásnak, milyen hőmérsékletnek, adott esetben milyen párának kell lenni az adott térrészben.

[00:13:36]Ez nagyban függ a a az ott felhasznált, illetve az ott működő berendezésektől.

[00:13:44]Ezzel szemben ugye egy hagyományos konvencionális lakóatlanban nincsenek ilyen igények támasztva.

[00:13:49]Tehát ott ilyen speciális gépek vannak fel betelepítve speciális igényekre, sokkal magasabb tűrési tartományokkal és sokkal pontosabb beállítási és szabályzási lehetőségekkel.

[00:14:01]És ugyanaz a mérnöki iroda tud dolgozni egy speciális gyárban, ahol speciális levegőkezelési szabályok vannak, mint amelyik cég mondjuk ugyanúgy egy irodát tervez, vagy ez különleges feladat, egy kicsit más?

[00:14:15]Egy egy picit más feladat.

[00:14:15]Én azt mondom, hogy egy kicsit így színesíti a mindennapjainkat.

[00:14:19]De ugyanazok csinák, önök mondjuk csinálnak ezt ezt is.

[00:14:22]Igen, igen, igen.

[00:14:22]Ezt azt is.

[00:14:22]A saját piacunkat talán így tudjuk stabilan tartani, hogy csinálunk speciálisabb berendezéseket is.

[00:14:30]Abban sokkal nagyobb a kihívás így szakmailag és mérnökileg.

[00:14:34]Meg csinálunk egy kicsit mondjuk azt, hogy sztendizáltabb irodai környezetben is automatizálást.

[00:14:37]Persze annak is megvan a maga szépsége.

[00:14:39]Egyébként, hogyha ezt a négy-5 vagy akár hat területet nézzük, az eszközök, a monitoring, a vezérlés, az szinte ugyanaz, csak más a feladat.

[00:14:46]És mondjuk a lakásban nem egy szobaméretű berendezést helyeznek el, pontosabban a lakás mellett, hanem egy sokkal kisebbet, de kvázi ugyanazt egy irodaépületben.

[00:14:57]Igen, maga az a elvek azok ugyanazok, tehát nagyon hasonló szabályzó és vezérlőelembekből épülnek fel, de itt is különböző méretű és különböző kategóriájú eszközöket tudunk felfedezni.

[00:15:08]Valamely az iparra van kimondottan specializálva, valami a home, tehát a családi otthoni alkalmazásokra van kitalálva.

[00:15:14]Ö a kettő között igazából a közös rész az az, hogy mind a kettő ugyanazt csinálja, csak mégis egy picit másképp.

[00:15:22]Az ipari az sokkal szofisztikáltabb, maga az üzembiztonsága sokkal nagyobb, különböző sztenderdeknek megfelel, míg egy otthoni alkalmazásnak, ezeknek nem kell megfelelni, sokkal egyszerűen meg lehet valósítani.

[00:15:34]És azért is van, hogy méretbe egy családi automatizálás, vagy egy otthoni automatizálás, az sokkal kisebb tud lenni, mint egy ipari.

[00:15:39]Az iparnak ott vannak azért szendeket be kell tartani itt sok minden fizikai jellemzőt figyelembe véve akár a környezetterhelést is, hogy ezek mind-mind meg tudjanak valósulni.

[00:15:49]És ott sokkal komplexebb eszközpark van letelepítve általában volt már akár egyetlen olyan projektjük, egy olyan irodaépület, ahol miután elkészítették, megcsinálták, kipróbálták, működött, nem jött reklamáció, hogy a mindenkinek jó hőmérséklet még sincs meg.

[00:16:05]És azt mondják, hogy tökéletes, mindenki komfortosan érzi magát, és senkinek sem hideg, vagy senkinek sem meleg.

[00:16:12]Én azt gondolom, ilyen nincs, nem létezik.

[00:16:14]Ha két embert beültetünk egy irodába, az egyik fázni fog, a másiknak meglesz.

[00:16:18]Ugye itt jön az emberi szubjektivitás, ami itt itt kapcsolódik ehhez az egészhez.

[00:16:21]Tehát hiába van jó komfort beállítva, akár hőmérsék, illetve akár szellőzésbe, biztos, hogy az a az adott ott dolgozónak, munkavállalónak a a saját kis ö hőérzete az másként fog alakulni a társához képest.

[00:16:37]Tehát igazából itt nagyon jót nem tudunk tenni.

[00:16:39]Törekszünk a homogén megoldásokra és valamelyest mindenkinek alkalmazkodnie kell.

[00:16:44]Persze el tudom fogadni azt, hogy aki az ablak mellett ülő több napsütést kap, adott esetben több hőt kap, még ha jól van védve az adott üveg is, a egy sötét sarokban dolgozó munkavállaló meg kevésbé lesz ebben részes.

[00:16:55]Biztos, hogy vannak különbségek.

[00:16:57]Ez inkább épület, nem is épületgépész, hanem építész feladat ezeket a kis különbséget ki kivenni a rendszerből.

[00:17:04]Hát mi igyekszünk a gépészeti, illetve a szabályzástechnika oldal, amit tudunk megtenni ez ügyben, és hozzáadjuk azt, amit amit tudunk mi.

[00:17:11]Mit lehet csinálni ilyen esetekben?

[00:17:14]Mondjuk akkor az megoldás lehet, hogy aki fázós az ablak mellé üljön.

[00:17:18]Akinek meg mindig melege van, akkor az a sötétebb lyukban.

[00:17:20]De hát látja valószínűleg, hogyha valaki irodában dolgozik és úgy körbenéz maga körül is, azokat a remek megoldásokat, amikor a légbefúvó kis kartonlapocskával, dobozkával, valamivel el van torlaszolva, vagy valami nejlont raknak rá.

[00:17:35]Szóval mindenhol vannak egyedi megoldások.

[00:17:37]De mi az, amivel önök komfortosabbá tudják tenni ezeket a munkahelyeket?

[00:17:41]Függetlenül attól, hogy egyébként minden tökéletes, csak hát mások vagyunk, nem ugyanolyan, mint egyik munkavállaló.

[00:17:48]Egy picit itt kikanyarodnék, szerintem ez már pszichológia, mert nem vagyunk jó pszichológusok valószínűleg, de de igyekszünk azért a a az ott dolgozókkal, vagy ilyen panasz esetén ezeket így megfelelő helyén kezelni.

[00:18:00]Mindenkinek meg kell találni a helyét az adott irodában.

[00:18:01]Ez egy nagyon fontos szempont.

[00:18:03]Biztos, hogy nem lesz teljesen homogén a légerramlás, tehát hogy aki a befúvó alatt ül, annak biztos, hogy egy időszakó hideg fog jönni a nyakába.

[00:18:09]Aki meg távolabb, az kevésbé.

[00:18:12]Hát ezek ezeket nem nem tudom igazából nincs jó megoldás, nincs jó praktika rá, valamelyest alkalmazkodni kell az adott érhez.

[00:18:21]Nagyon sok múlik amúgy a tervezéshez, kicsit visszakanyodva az elejéhez, mert ha jól megtervezett a rendszer akkor azért ezek a a kiugró hideg vagy meleg érzetek nincsenek meg.

[00:18:32]akár egy huzathatás kivehető egy jól megtervezett légtechnikával, egy jól helyezett, jól elhelyezett befúvórendszerrel, elszívórendszerrel, vagy éppen egy fenol, ami olyan helyre van rakva, hogy nem zavarja a munkavállalót, vagy nem a nem az arcába fúj éppen az adódolgozónak.

[00:18:45]Tehát ezek így építészeti és tervezési feladatoldalról szerintem sokkal jobban megfoghatóak.

[00:18:51]Utólag már egy picit ilyen eső után köpönnyeg, mert automatikával ezeket már helyre hozni nem nagyon lehet, én azt gondolom.

[00:18:57]Vagyis hogyha szólnak, hogy a főnöki irodában a tárgyaló rész az abban a sarokban lesz, és ha nem odarakják a befúvót, akkor lehet, hogy kényelmesebb lesz ott tárgyalni.

[00:19:07]Pontosan.

[00:19:07]Tehát a funkciókat előre tisztázni kell, és annak megfelően kell az automatikátőleg gépészetet kiválasztani.

[00:19:12]Úgy olvastam, hogy az Egyesült Államokban Floridában is dolgoztak, nem is akárhol, a Hardrock Hotel és kaszinó impozáns épületében.

[00:19:20]Mit csináltak és hogy kerültek oda?

[00:19:20]Ez nem teljesen épületgépészeti feladat volt.

[00:19:24]Itt igazából a Siemensnek van egy épületgépészeti automatizáshoz egy felügyelti rendszere, amit mi is használunk.

[00:19:31]És ennek kapcsán kereshet meg minket egy partnercég, hogy ott az ott telepített automatikához kell kapcsolódni egy lézervezérlő öségnek, ami monitorozza a lézervezérlést igazából.

[00:19:48]Tehát ott maga a gépészeti feladat az kevésbé gépészeti feladat, inkább látványtechnikai elemek voltak.

[00:19:54]És a feladat az volt, hogy koherens legyen a rendszer és illeszkedjen ebbe a meglévő épületautomatikába.

[00:20:01]És mi itt egy integrációt csináltunk, gyakorlatilag a a lézervezérlő monitorozást tettük át az épületfelületi oldalra.

[00:20:11]Ott adtunk műszaki támogatást és instrukciókat és telepítést.

[00:20:13]Sajnos helyszín, ami nem jutottunk ki, tehát ezt mind Magyarországról kellett, hogy koordináljuk, mert hogy innen is meg lehet csinálni egy sok ezer kilométerre lévő és nem önök által tervezett rendszerbe integrálva.

[00:20:25]Igen, igen.

[00:20:27]Kellett ez a partnercég hozzák ugye mindkét oldalra jelen volt, tehát egy magyar aspektusba és kint a Hardrock Hotelnél is, és rajtuk keresztül igazából meg tudtuk csinálni, mert ugye a távfelügyelettel manapság bármilyen lehető interneten, ami fent van, az gyakorlatilag bárhonnan, bár az ország, illetve nem csak az ország, hanem a világ bármilyen pontján elérhető.

[00:20:45]És egyébként ez a lézervezérlés, ez micsoda szó mit vezér el a eré?

[00:20:49]Ez egy látványtechnikai elem.

[00:20:49]A Hardok Hotel tetején van egy nagy gitár, aminek vannak ugye húrjai, és a gitár húroknak a meghosszabbítása van az égbe kivilágítva, mint egy ilyen felhőpászta, csillagpászta.

[00:21:02]És ezeket a lézereknek a monitorozása történik meg a a mi automatika rendszerünk, illetve a mi monitoring rendszerünkel ebbe az aspektusba.

[00:21:10]Tehát ez abszolút egy látvány technika.

[00:21:11]Azt úgy kell elképzelni, hogy a a gitármag egy fizikai építészeti csoda, ha úgy tetszik.

[00:21:18]Hatalmas 20-30 m magas.

[00:21:20]Így van.

[00:21:20]Így van.

[00:21:20]Így van.

[00:21:20]És ugye, hogy ne csak a abba a 20-30 mes távolságba világítsanak el ezek a gitárhúrok, hanem még messzebbre az égbe fel.

[00:21:27]Ezért ez ki lett egészítve egy lézeres toldalékkal, ha úgy tetszik, hogy minden gitárhúr tetejére még rá lett ültetve egy-egy nagy lézer.

[00:21:35]Ezt csinálta ugye a partnercég.

[00:21:37]És ez a lézervezérlés, ez kivilágít gyakorlatilag a világűrban, amíg látszódik, látszódik.

[00:21:41]És akkor ez programozási feladat, vagy önök írták meg, hogy kérlek szépen, ezt és ezt a kütyüt ide is ide kell csavarozni, és akkor ezzel kössd össze.

[00:21:49]Ők megcsinálták, [horkantás] aztán legjobb esetben küldtek egy videót, hogy mit sikerült.

[00:21:53]Mármint, hogy jól sikerült.

[00:21:55]Jelen esetben ez nem egy nem egy tipikus programozási feladat volt.

[00:21:57]Ez egy ilyen épületgépészeti integráció feladat.

[00:22:01]Én úgy mondanám, itt különböző kommunikációs platformokat kellett összehozni és megjeleníteni egy képészeti automatika rendszeren.

[00:22:10]Ez nem nem egy egy ilyen speciális eset volt és adatok mozgatása egyik felületről a másikra.

[00:22:17]És gyakorlatilag, hogyha bárhol egy okos otthont, egy okosirodát hoznak létre, ez működik, vagy működhet, hogy nem feltétlenül kell elmenni a helyszínre, beleszagolni a levegőbe, hanem elég, hogyha átküldenek néhány tucat vagy sok tucat adatot, információt, ábrát, illetve dokumentációt, és akkor tulajdonképpen olyan, mintha ott lenne, meg tudja ezt oldani, meg tudja csinálni.

[00:22:40]Ö igen, igazából megvalósítható lenne így is.

[00:22:44]Bár hozzáteszem, a helyszí jelenlét az nagyon sokszor sokat segít, mert hogy helyismeret, hogy mi történik igazából a helyszínen.

[00:22:49]Ezt úgy szoktuk csinálni, amikor egy kivitelezés zajlik, hogy az elején, amikor a kivitelezés már a végső fázisaival bekapcsolódunk mi is a helyszíni munkába, hogy megismerjük, hogy mi mi történik mégis a helyszínen, mi hol van elhelyezve, hogyan kell mégis elképzelni a a az adott helyszínt.

[00:23:06]A amikor pedig már beüzemelünk, azt nyilván a helyszínen kell beüzemelni, mert a helyszínen lepróbálunk egyesel minden egyes eszközt, amit telepítünk és vezérlünk.

[00:23:16]Onnantól kezdve már a távügyel lép életbe, és a mi saját magunknak, vagy az adott épületinatai rendszert használva távelést biztosítunk az adott létesítménybe, és azon keresztül utána tudjuk menedzselni, illetve tovább finomítani az adott beállításokat, amik szükségesek még a pontos és jól szabályzott működéshez.

[00:23:34]Átalakult a munkájuk az elmúlt években, évtizedekben.

[00:23:38]Sokkal több a távfelügyelet, sokkal többet ül az irodájában és dolgozik egy külső helyszínen, mint mondjuk 10-15 évvel ezelőtt.

[00:23:46]Én azt gondolom, abszolút igen.

[00:23:46]Ugye még 10, 1520 évvel ezelőtt nagyon nem volt jellemzve a távelügyel.

[00:23:51]Az internet ugyan már jelen volt, de ezek a gépészeti szabályzóelemek nem voltak alkalmasak arra, hogy kapcsolódjanak az internetre és távolról elérhetőek legyenek.

[00:23:59]Ez az utóbbi egy évtized azt gondolom, ami nagyobb változást okozott itt a gépészeti automatizálásba, amikor már majdnem minden eszköz kapcsolódni tud az internethez.

[00:24:06]Ezáltal távügyelhető, távolról beavatkozható, és adott esetben hibakerés, hibakeresés, hibafeltárás is sokkal gyorsabban és sokkal céltudatosabban kivitelezhető.

[00:24:17]Tehát a rengeteget változott az utóbbi időben.

[00:24:19]Ezáltal a munkakör is egy picit változott, mert többet vagyok irodában a az utóbbi időszakban, mint mondjuk egy 15-20 évvel ezelőtt.

[00:24:28]Honnan indultunk?

[00:24:28]Mert most eljutottunk egy olyan szintre, amikor akár a mobiltelefonjáról meg tudja állapítani és befolyásolni tudja, hogy egy adott irodában milyen hőmérséklet tegyen, vagy mint mondta a hibakeresést is, meg tudja mondani, hogy hát igen, itt ez is, ez a probléma, tessék megoldani, én meg megyek vissza a Balatonba fürdözni.

[00:24:45]Honnan indultunk?

[00:24:45]Mi volt az első, mondjuk így épületgépészeti megoldás a történelem során?

[00:24:50]Utalán az ókori görögökhöz lehetne visszaugrani, ahol még nem volt internet.

[00:24:56]Ott még nem volt internet talán.

[00:24:56]Lehet, hogy valami más válfaja volt postagalam formájában.

[00:25:02]De azt gondolom, hogy ott ott voltak olyan megoldások, amik úgy fűtöttek épületeket, hogy az építész úgy oldotta meg, hogy mintha padlófűtés lett volna, alulról tüzeltek egy bizonyos pincesz szinten, és akkor a a fentlakó társadalmi réteg, nevezzük úgy, mert ugye nyilván elkülöntek a társalmi rétegek is, akkor egy komfortosabb, mint egy padlófűtés által melegített padlón járt volna.

[00:25:26]Tehát ez volt talán az első ilyen gépészeti érdekes érdekesség.

[00:25:30]Aztán ahogy haladunk előre szépen lassan már a az 1900-as években már beszélhetünk gépészetről bejött a gőztechnika.

[00:25:37]Ugye ott a gőzdelzel nagyon sok mindent meg lehetett oldani, főleg a fűtésoldalon.

[00:25:42]Hűtésről még ilyenkor nem nagyon tudunk beszélni.

[00:25:46]gőzös rendszerek épültek, gőzkazánok, gőz által biztosított hőenergia közvetítők, amik nagyon pazarlóak voltak, de hát abban az időszakban az is jó volt, ha ha működött valamilyen módon ez az egész rendszer.

[00:25:57]És utána haladunk előre időbe, a 20.

[00:26:00]századba ez egyre komplexebbé vált.

[00:26:02]És a a azok a infrastruktúrális beruházások, amik a az egész világon utána tért nyertek, mint a gáz elterjedése, illetve azok a fosszilis tűzelőanyagok, amik akkor jelen voltak, akár az olajra lehet itt gondolni, meg volt egy időszak, ugye Magyarországon is, hogy olajjal fűtöttünk, hogy azok már egy komfortosabb, adott esetben lokálisabb fűtést meg tudtak oldani, de még mégis messze voltak attól, ami ahol most most tartunk.

[00:26:30]És azek szépen szépen haladtak előre.

[00:26:32]Igazából ami Magyarországon elindult, a gázkazánoknak egy elég komoly evolúciója itt a a 20.

[00:26:38]század végén 21.

[00:26:41]század elején is még inkább, amikor nagyon finom szabályzásokat már gázos, gázkazános megoldásokkal meg lehetett csinálni, itt még mindig csak fűtésről tudunk beszélni, és utána emellé kapcsolódnak a klímák, ami bejött a 21.

[00:26:58]században, amivel általában az első időszakban csak hűtöttünk, egy gázonnal fűtöttünk és egy klímával hűtöttünk.

[00:27:03]És akkor összeér a kettő valahol itt a 21.

[00:27:08]századnak a második évtizedében, hogy most a hőszivattyús rendszerek, amit tudnak egyszerre hűteni is, fűteni is, ott pedig ugye egy hőtermelő megoldja ezt az egészet egy egységben, és nem kell külön fosszilis, illetve villamosenergiával gazdálkodnunk, elég a villamosenergiát befektetnünk, és abból a megfelelő hűtési fűtési teljesítményt ki tudjuk nyerni.

[00:27:27]Mi lehet a jövő mondjuk 2030-ban, 40-ben, legalábbis a mostani ismeretei, ismereteink szerint működhet, milyen evolúció várható, milyen evolúciós lépés?

[00:27:39]Amit most látok, hogy ez a hőszivattyús irányból ez megmarad.

[00:27:43]Ennek a fejlesztése az tovább folyik.

[00:27:45]Itt a készülékek évről évre okosabbak, takarékosabbak és nagyobb hatékonysági rátával bírnak.

[00:27:53]Bocsánat, hőszivattyú magyarul, vagy legalábbis lakossági néven ez légkondicionáló.

[00:27:59]Nem egész igen, a kettő nem egészen ugyanaz, de mégis nagyon hasonló.

[00:28:02]Tehát működési elvét tekintve.

[00:28:04]Igen.

[00:28:04]Én a hőszívatyú azt a készülékeket értem, ami nem alapvetően a a levegő hűtését, fűtését látja, mint egy split klíma, hanem egy olyan berendezés, aminek van egy olyan hőleadó egysége, ami vízhez kapcsolódik.

[00:28:19]Tehát, hogy rá lehet kötni padlófűtést, mennyezetfűtést 2.0.

[00:28:21]Igen, igen, igen.

[00:28:24]De maga az elv ugye az nagyon hasonl a split klímáknál is, tehát ugyanígy működik.

[00:28:29]Csak a egy picit hatékonyabb és koordináltabban tud működni egy hőszivattyú és kicsit komplexebb is egy split klímánál maga a belső felépítése is.

[00:28:37]Ennyire terjedt ez el, vagy mennyire elérhető a piacon megfizethető áron?

[00:28:40]Én azt gondolom, hogy egyre inkább.

[00:28:43]Ö nyilván azok vannak előnyben, akik társ társaszáz helyett kertes házba laknak, mert ugy a kertes házba ez elég könnyű telepíteni őket.

[00:28:54]Ez egy társasházi viszonylatba lakótömbönként képzelhető ennek a telepítése, illetve így is zajlik.

[00:29:00]mostani új beruházású ingatlanok által mint hőszivattyús hőközponttal készülnek, amely ugye egyben tartalmazza a fűtés és a hűtés lehetőségét is.

[00:29:07]Ezek általában nagyobb hőszivattyús rendszerek letelepítve egy gépházba, ahol több hőszivattyú dolgozik együtt, hogy az adott társasháznak a fűtését, hűtését ellássa.

[00:29:20]A kertes házakkal visszakanyarodva pedig ott ott ugye viszonylag könnyen akinek van egy meglévő kertes ház azt m majdnem hogy azt mondom hogy gázzán csere helyett inkább el kell gondolkodni egy hőszivattyús beruházáson a csere ára illetve a a telepítés ára mennyivel több mint hogyha mondjuk egy hagyományos megoldást használunk beszerelünk egy klímát illetve egy cirkógázkazánt és majd utána az üzemeltetésnél mekkora az árberi differencia hát ezt egyedileg biztos, hogy mérlegel ni kell.

[00:29:50]Tehát nem mondható rá egy az egyben minden lakásra, hogy igenis hőszivadóval kell fűteni, mert nagyon sok aspektusa van annak, hogy az jól tudjon működni és megfelelő hatékonysággal tudjon bírni.

[00:29:58]De azt gondolom minden beruházásnál és az EU direktívás is ezt összönyözik.

[00:30:02]Törekedni kell arra, hogy ebbe az irányba induljunk el.

[00:30:06]Ugyanis az EU direktívának van egy olyan aspektusa is, hogy a fosszilis tűzelanyagokat 2040-50 környékére szinte teljesen ki akarják vezetni.

[00:30:15]Magyarul marad a az energiaforrás, mint villamos energia, és a villamosenergia ugye az a ősziattyúak a betáplálási forrása.

[00:30:22]Úgyhogy azért gondolom, hogy mérlegelni kell, még ha adott esetben többe is kerül, mert valóban többe kerül, mint egy gázkazánt leszerelni és fölszerelni egy újat a helyére.

[00:30:32]De ha valaki hosszút távon gondolkodik, akkor mindenképpen én javaslom azt, hogy mérlegelje és adott esetben ruházzon be hőszivattyúra.

[00:30:40]Köszönöm, hogy itt volt.

[00:30:40]Az Inspiráló ipari projektek mai vendége Borna Zoltán.

[00:30:44]Az RTECH Kft.vezetője volt.

[00:30:44]A műsorvezetőt Király István Dánielt hallották.

[00:30:49]Köszönöm a figyelmüket.

[00:30:51]Viszonthallásra.

[00:30:51]M.