Nincs más választás, csak a háború? Bendarzsevszkij Anton, Inforádió, Aréna
- Az InfoRádió Arénában Bendarzsevszkij Anton posztszovjet-térség-szakértő beszélt az orosz–ukrán háború diplomáciai, gazdasági és társadalmi kilátásairól, a magyar vonatkozásokkal együtt.
- Kijev októberre ütemezi az orosz–amerikai–ukrán tárgyalások folytatását, a Kreml sem zárja ki; a közvetítőhelyszín presztízskérdés – esélyesebb a Közel-Kelet, mint Budapest.
- „Ha elkezdenek tárgyalni, a háborút tárgyalás úton fogja eldönteni… Ha nincsenek tárgyalások, akkor nem jutunk előrébb." – Bendarzsevszkij Anton
- Trump új tárgyalókat küldött (Ratcliffe, Witkoff, Kushner), hogy a hatalmon lévő sziloviki réteg „nyelvén" szólítsa meg Oroszországot, miután az üzleti megközelítés nem működött.
- Trump azt kérte Zelenszkijtől, kímélje az orosz finomítókat a novemberi amerikai időközi választások előtt; a vendég szerint ez felelősséghárítás a saját olajárpolitikáért.
- A kongresszus újratárgyalja Graham másodlagos szankciós javaslatát: 100%-os vámok az orosz energiahordozót vásárló országokkal szemben – India példája alapján hatásos lehet.
- Orosz csapások értek lengyel határ menti logisztikai célpontokat, diplomataszerelvény mellett is; a vendég nem célzott diplomataellenes támadást vélelmez, hanem rendszerszintű eszkalációt vár.
- Oroszországban üzemanyaghiány és infláció nehezíti az életet, a toborzás akadozik – mozgósítás lehetséges; a parlamenti választás pártlistás eredménye a hangulat jelzője lehet.
- Ukrajnában belátható időn belül nem lesz választás: Zelenszkij esélyeit rontotta a Fedorov-ügy és a korrupciós botrány – a menesztést a vendég hibának tartja.
- A júniusi magyar–ukrán kisebbségi megállapodás törvénye várat magára; a kiutasított orosz diplomatákra várható tükörválasz a jóval kisebb magyar követséget sújtja jobban.
Részletes összefoglaló megjelenítése
Az InfoRádió Aréna című műsorának 2026. szeptember 14-én, hétfő délután rögzített adásában Herczeg Zsolt vendége Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője, az Ökonómus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója volt. A beszélgetés középpontjában az orosz–ukrán háború állt: a tárgyalási folyamatok kilátásai, az amerikai diplomáciai lépések, a felek gazdasági és társadalmi tűrőképessége, a mozgósítási kérdések, a szeptemberi orosz parlamenti választások, az ukrán belpolitika, valamint a magyar–ukrán és magyar–orosz diplomáciai viszony.
Októberi tárgyalások: újraéledő diplomáciai kísérlet
Kijev októberben szeretné folytatni az orosz–amerikai–ukrán tárgyalásokat, és a legújabb nyilatkozatok szerint ezt a Kreml sem zárja ki – a folyamat február óta tart. A vendég szerint az Egyesült Államok új kísérletet tesz a tárgyalási keret megújítására, ami részben összefügg a novemberi amerikai időközi választásokkal: a Fehér Házban már aligha várnak gyors áttörést, de jó, ha az adminisztráció a választások előtt megmutatja, hogy ezen a fronton is próbálkozik. Az utolsó tárgyalások az iráni háború előtt voltak, azóta ezen a téren semmi nem történt.
A vendég kiemelte, hogy az orosz és az ukrán kommunikáció nagymértékben eltér: Ukrajna először szeptembert, most már októbert említ a folytatásra, Oroszország pedig – Putyin szóvivője útján – úgy fogalmazott, hogy Donald Trump elkötelezett az áttörés elérése iránt, mégpedig a ciklusa lejárta előtt, ami több év, hiszen most van a ciklus felénél. Vagyis Oroszország sem számít gyors áttörésre. Mindazonáltal a vendég szerint maga az, hogy újra lesznek tárgyalások, nagyon fontos:
„Ha elkezdenek tárgyalni, a háborút tárgyalás úton fogja eldönteni, ahhoz pedig, hogy legyen béke, tárgyalni kell. Ha nincsenek tárgyalások, akkor nem jutunk előrébb, nem közelednek egymáshoz az álláspontok." – Bendarzsevszkij Anton *
Ratcliffe, Witkoff, Kushner: kísérlet az orosz hatalmi elit „nyelvén"
Augusztusban John Ratcliffe CIA-igazgató Moszkvában orosz hírszerzési vezetőkkel tárgyalt, majd másfél-két héttel később hosszú hónapok után először Steve Witkoff és Jared Kushner külön megbízottak is Putyinnal találkoztak. Nem tudni pontosan, miről tárgyaltak; a vendég személyes elmélete szerint szó eshetett egy esetleges orosz mozgósításról, valamint egy NATO–orosz konfrontáció elkerüléséről.
A vendég értelmezésében ez Trump részéről stratégiai-úgy taktikai váltás: olyan embereket küldenek Moszkvába, akik az oroszok „nyelvén" beszélnek. Trump üzletember-mentalitásból indul ki – win-win üzletet akar kötni, amiből mindkét félnek jó kell, hogy legyen –, de ez a logika Putyinnál eddig nem működött, jóllehet Trump nagyon bízott benne. Witkoff maga is gazdag üzletember, ebből a habitusból tárgyal. Ratcliffe ezzel szemben a titkos szolgálatok embere – Oroszországban pedig pont ez a réteg, az úgynevezett sziloviki réteg, a különböző erőszakszervezetek képviselői vannak többségben a hatalmi ágakban.
„Lehet, hogy ez most egy olyan kísérlet az Egyesült Államok részéről, hogyan lehet megtalálni a megfelelő hangot azokkal az emberekkel, akik hatalmon vannak. Nem sikerült az üzleti képviselőkkel, akkor majd sikerül a titkos szolgálatok embere." – Bendarzsevszkij Anton *
A vendég szerint lehetséges, hogy a Ratcliffe és Patrusev, illetve a az FSB vezetője, Bortnyikov között kialakuló kapcsolat teremt alapot a tárgyalások folytatásához.
Trump kérése Zelenszkijnek: kegyelem az orosz finomítók számára?
Trump arra szólította fel Zelenszkijt, hogy ne támadja az orosz dízel-előállító infrastruktúrát, mert az már a világ üzemanyag-ellátását is zavarja. A vendég árnyalta a képet: Ukrajna nem tartja folyamatos nyomás alatt az orosz kritikus infrastruktúrát, hanem hullámban támad. Április–májusban volt egy intenzív kampány, amelyben gyakorlatilag az összes, Oroszország európai oldalán lévő olajfinomítót eltalálták vagy megrongálták; aztán néhány hónapig inkább az orosz kereskedelmi és logisztikai központokat célozták, augusztustól pedig visszatértek a kritikus infrastruktúrára – megvárták, míg az oroszok helyreállítják a károkat, majd újra csaptak. A kérés ezért nem feltétlenül jelent nagy visszalépést Ukrajnának: pihentethetik a kampányt néhány hónapig, majd újrakezdhetik.
Trumpnak az a fontos, hogy a novemberi időközi választásokra az üzemanyagárak ne legyenek napirenden – a vendég szerint ez részben felelősségáthárítás is:
„Ez azért részben felelősségáthárítás is, mert az üzemanyagárak emelkedése magának Donald Trumpnak köszönhető, miután az Egyesült Államok megtámadta Iránt, és a korábban hordónként 73 dolláros szinten lévő olajárak 100 dollár fölé emelkedtek." – Bendarzsevszkij Anton *
A csúcs 114 dollár volt, a felvétel reggelén a Brent és az Urál is kb. 103 dollár körül járt. Az ukrán támadásoknak is van árra hatása: az elmúlt hónapokban Oroszország kőolaj-feldolgozási kapacitásának kb. harmada kiesett. Oroszország nemcsak hogy nem képes feldolgozott olajtermékeket exportálni, hanem tilalom is van erre, sőt dízel és más üzemanyagtípusokat importál – így a feldolgozott termékek piacáról is kiesett egy rész Oroszország miatt.
Másodlagos szankciók: a Graham-javaslat visszatér a kongresszus elé
Zelenszkij újabb amerikai szankciókat kér; a vendég szerint erre utalt. A szóban forgó intézkedés a másodlagos szankciók csomagja, amelyet Lindsey Graham amerikai republikánus képviselő éveken keresztül készített elő; az javaslat hónapokkal ezelőtt elhalt, de a kongresszus ezen a héten újra tárgyalja, és Trump már előzetesen jóváhagyta – nyáron minden releváns amerikai szereplő zöld jelzést adott, csak a kongresszus ment el nyári szünetre.
A mechanizmus: az Egyesült Államok 100%-os vámokat alkalmazna azokkal az országokkal szemben, amelyek orosz termékeket – elsősorban energiahordozókat – vásárolnak. Ha például India vagy Törökország orosz kőolajat vásárol, hogy feldolgozza és exportálja (az EU például Indiából vásárol gázolajat, amelynek egy része orosz eredetű), akkor ezekkel az országokkal szemben lépnének fel; a csomag kiterjeszthető az energiahordozókon túl más kereskedelmi kapcsolatokra is. A vendég szerint ennek a hatását már látták: amikor Trump év elején, illetve a azt megelőzően India ellen vetett fel vámkülönbözetet, ha továbbra is orosz olajat vásárolnak, India drasztikusan csökkentette az orosz behozatalt – ezeknek az országoknak ugyanis nem Oroszország a fő piaca, hanem az Egyesült Államok és az EU. Még ha diszkontáron is jutnak olcsó orosz energiahordozóhoz (ez versenyképesebbé teszi ipari termékeiket, és a feldolgozott árut a nyugatnak értékesítik), túl nagy kockázat a nyugati piacok elvesztése. Aztán az iráni háborúval Trump feloldotta az intézkedéseket, és India újra vásárolhat Oroszországtól.
„Ezek a másodlagos szankciók, ha megvalósulnak, érdemiek, hatásosak lennének." – Bendarzsevszkij Anton *
Közvetítők és helyszínek: presztízsjáték a világporondon
Többen szeretnének közvetíteni: India és Kína felajánlotta a közvetítést, Zelenszkij pedig Törökországot, az Egyesült Arab Emírségeket és Svájcot említette lehetséges helyszínként. A vendég szerint ez a verseny diplomáciai presztízs kérdése:
„Aki ilyen magas szinten az orosz–ukrán háborúban közvetítőként eredményt tud elérni, annak igen nagy diplomáciai presztízsértéke lehet a jövőre nézve. Maga a helyszín is szimbolikus." – Bendarzsevszkij Anton *
A történelemből számos példa van arra, hogy egy helyszín pusztán a találkozó ténye miatt vált szimbolikussá – mint a Gorbacsov–Reagan-reykjavíki találkozó 1985–86-ban. Erdogán régóta próbál közvetíteni, és korlátozottan sikerrel is járt: a gabonaalkuban Törökország tényleges érdemeket szerzett; Narendra Modi indiai vezető is többször felajánlotta a közvetítést.
Budapest – amiről az előző év októberében még beszélgettek, mint lehetséges szimbolikus helyszínről – valószínűleg most nem szerepel a potenciális helyszínek között. A vendég őszintén nem is tudja, hogy Oroszország szempontjából mennyire volt realitás: a légtérzárak és nyugati szankciók miatt nehéz Putyinnak Európába jutnia, és Putyin sok mindentől tart, nem látszanak olyan garanciák, amelyekben elbízná. A gép bárhol leszállíttatható, de a közel-keleti országoknak talán több esélyük van. Szaúd-Arábiában hagyományosan többször voltak delegációs tárgyalások; Katar szerepéről keveset beszélnek, de a fogolycserékben hatalmas szerepet játszik – Oroszország és Ukrajna között egy-két havonta van csere, jellemzően egy harmadik országon, többnyire Katarron keresztül. Törökország nyitva áll, de NATO-tagország: orosz delegáció utazhat, de hogy Putyin személyesen menjen el NATO-tagországba, annak kevesebb esélye van – a közel-keleti arab országoknak van a legtöbb esélye.
Csapások a lengyel határ mentén: eszkaláció vagy rendszerszintű célzás
A NATO-ról szóló beszélgetést megelőző napon orosz csapás ért egy célpontot mintegy 800 méterre a lengyel határtól, és rövid időre egy határátkelő működése is akadályba ütközött. A vendég két támadást említett: az egyik közvetlenül a határ mentén, 6–800 méterre történt, a másik másfél-két kilométerre, egy vasúti állomáson, ahol az orosz drón olyan szerelvények mellett csapódott be, amelyekkel a kijevi konferenciáról európai diplomaták, tisztviselők utaztak – az egyikben Boris Johnson volt brit és Carl Bildt volt svéd miniszterelnök, a másikban David Petraeus volt CIA-igazgató utazott.
A vendég kizárja a szándékos diplomata-célzást:
„A háború elmúlt több mint négy évében nem volt arra példa, hogy Oroszország célzottan nyugati diplomatákat, tisztviselőket vett volna célba. Ha volt is ilyen cél, akkor egy szimbolikus jelzésű csapás lehetett, hogy jelezzék: Ukrajna nem biztonságos, ne jöjjenek ide. De egy óriási diplomáciai botrány lett volna, ha Johnson találatot kap." – Bendarzsevszkij Anton *
Szerinte a támadások arra vezethetők vissza, hogy Oroszország az elmúlt hetekben jelentősen növelte a támadások mennyiségét és bővítette a célpontok körét: korábban katonai létesítményeket és energetikai infrastruktúrát támadtak, de miután Ukrajna sikeres mélységi csapásokat mért orosz logisztikai és energetikai célpontokra, Oroszországnak válaszolnia kellett. Most már minden olyan objektumot támadnak, amely az ukrán gazdaság és állam működésének alapvető funkcióihoz kapcsolódik: logisztikai csomópontokat, vasúti állomásokat, benzinkutakat – Kijevben a napokban több benzinkutat ért támadás, „alig hihető véletlennek". A Romániát és Lengyelországot Ukrajnával összekötő csomópontok alapvető összekötő elemek: Lengyelországon keresztül jön a haditechnika és a lőszer, ott karbantartják a sérült gépeket, és a személymozgás is ezen keresztül zajlik, hiszen Ukrajnában a háború óta nincs légi forgalom – aki utazik, vonattal megy Lengyelországba, és onnan repül. Donald Tusk eszkalációról beszélt; a vendég szerint ez stratégiai szintváltás: nem a határátkelő eltalálása a cél, hanem ezen összekötő elemek rendszerszintű megsemmisítése – és valószínűleg egyre több hasonló támadást fogunk látni.
Tűrőképesség: a háború közelebb hozódott mindkét társadalomhoz
A kérdésre – melyik fél tűrőképességét viseli meg jobban a csapássorozat – a vendég óvatosan válaszolt: a háború elején sokszor tévedtek Ukrajna kimerülését jósolva.
„Az ukrán társadalomnak a tűrőképessége igencsak nagynak bizonyult" – annak ellenére, hogy minden nap érik támadások, télen pedig az áram- és fűtéskimaradások miatt még rosszabb a helyzet." – Bendarzsevszkij Anton *
A fűtési szezon még nem érkezett el, de már most nagyon nehéz az élet az ukrán városokban. Az orosz taktika is változott: korábban néhány naponta küldtek nagy mennyiségű drónt és rakétát éjszaka – a tömeges bevetéssel túlterhelve az ukrán légvédelmet –, most már napközben is folyamatosak a támadások, különösen a főváros ellen. A lakosságnak nincs alternatívája: a többségnek maradnia és védekeznie kell.
Oroszországban a társadalom most szembesült igazán a háborúval: korábban főleg a határmenti területeken (Belgorod, Kurszk) érezték, a társadalom nagy része semmit nem látott belőle. Most üzemanyaghiány, jelentős infláció és ellátási zavarok vannak:
„A két legnagyobb orosz e-kereskedelmi szereplő, a Wildberries és az Ozon logisztikai kapacitásainak a több mint fele kiesett. Ami korábban egy-két nap alatt megérkezett, most egy hét, a távoli orosz régiókban akár több hét is." – Bendarzsevszkij Anton *
A benzinkutakon nincs benzin, külön applikációt készítettek, amellyel keresni kell, hol lehet tankolni. Az igazi hangulatjelzőt azonban a heti orosz parlamenti választások mutathatják meg: ha a kormánypárt népszerűsége tovább zuhan, az azt jelzi, hogy „valami nincs rendben".
Orosz mozgósítás: 300 ezer ukrán állítás, putyini tagadás
Zelenszkij szerint Moszkva a szeptemberi választások után újabb 300 ezer embert mozgósíthat; Putyin ezt teljes képtelenségnek nevezte. A vendég szerint most nem dönthető el az igazság: Zelenszkij is politikai üzenetekkel operál, dolgokat felnagyíthat; Putyinnak pedig nem áll érdekében a választások előtt elismerni, hogy mozgósítást tervez. Ugyanakkor az előrejelzések nem légből kapottak: az orosz előrehaladás a fronton részben azért lassult, mert kevés az ember. Oroszországnak több mint 140 millió lakosa van, de nincs kötelező mozgósítás – önkéntes rendszer működik, pénzzel serkentve a jelentkezést. Mivel a csatlakozási kedv folyamatosan csökken, egyre több pénzt kell fizetni: 2022 szeptembere óta nincs mozgósítási hullám, 2023 elején még néhány millió forintnak megfelelő összeget fizettek, most – régiótól függően – akár 12 millió forintnak megfelelő összeget is. (Prigozsin, a Vagner-csoport egykori vezetője innovációja volt a börtönpopuláció toborzása, ahol a szabadságcseréért sem kellett fizetni.)
Oroszországnak a jelenlegi létszám fenntartásához becslések szerint havonta kb. 30 ezer új toborzott kellene; független orosz szervezetek a régiók kifizetéseiből – az elesett katonák családjainak járó összegekből és a szerződéses bónuszokból – visszaszámolják a halálos áldozatok és a szerződést aláírók számát. Ebből látszik, hogy egyre kevesebben írják alá a szerződést. A fronthelyzet és a jelentkezési kedv összefügg: ha az orosz sajtó sikerekről ír, a kedv nő („aláírom, megkapom a pénzt, két-három hónap múlva nyertünk, hazamehetek"), de az elmúlt hónapokban még az orosz sajtó is negatív kommunikációt folytat, eredményeket nem tudnak felmutatni – ez csökkenti a kedvet. Putyin minimális céljaihoz pedig katonák kellenek.
„Nem maradt más megoldás a katonák toborzására, mint a mozgósítás. Ez az eszköz viszont mindig ott van." – Bendarzsevszkij Anton *
Ukrajna emberhiánya: keményedő mozgósítás, csökkenő korhatár
Ukrajna is régóta küzd létszámhiánnyal: emelték a katonák fizetését, fiatalabb önkénteseket és külföldi katonákat is bevonnak. Oroszország is próbálkozik kreatív megoldásokkal: kommunikációs és PR-ügynökségek toboroznak a szövetséges országokban – Szíriában, Nicaraguában –, Észak-Koreával pedig állami szinten megy a katonai együttműködés, technológiáért és bónuszokért cserébe. Ukrajna is toborzott külföldieket: a háború kezdetén 16 ezer külföldi harcolt az ukrán haderőben, ma ez a szám jóval kevesebb – egy sokéves háborút kevesen bírnak.
Ukrajnában folyamatos mozgósítás van, tehát egy újabb mozgósítással nem válaszolhatnak az esetleges oroszra; egyetlen eszköz a kampány még erőteljesebbé, durvábbá tétele. A vendég a fejlődést így írta le: 2022-ben hazafias indíttatásból önként jelentkeztek – olyanok is, akik külföldről tértek haza katonának; aztán jöttek azok, akik a behívójuknak eleget téve álltak be; amikor ők is elfogytak, a bujkálókat kezdték elkapni. Mivel a keretet pótolni kell – havonta 20–30 ezer katonát kell beállítani, hogy az orosz nyomástállják –, egyre több visszaélés és egyre erőszakosabb eszköz látható. Ha Oroszország mozgósít, Ukrajna tovább keményít és leviszi a korhatárt: jelenleg 25–60 év közötti, a háború kezdetén ez 27 év volt, majd 25-re vitték le, és nem kizárható, hogy 23 évre csökkentik. „Sajnos ez lesz a várható megoldás, ha Oroszország mozgósít."
Orosz parlamenti választások: mit lehet belőlük kiolvasni?
A kormánypárt ezen a választáson nem verhető meg. Oroszországban kevert rendszerű a választás: a mandátumok fele pártlistán, fele egyéni körzetekből kerül kiosztásra – a pártlistás eredmény a jó indikátor arra, hogy az emberek mennyire elégedettek. Az Egységes Oroszország várhatóan a mandátumok több mint kétharmadát, 70%-át megszerzi az egyéni kerületekkel, de a pártlistás eredmény jelzésértékű: 2016-ban 54, 2021-ben 49 százalékot kaptak – csökkenő trend –, egy további, kb. 45–46 százalékos eredmény azt mutatná, hogy a lakosság jelentős része elégedetlen.
Eredetileg 11 párt indulhatott, de menet közben leszedték azt az egyetlen pártot, amely a béke és a háború lezárása mellett kampányolt – a Jablokót. A maradék 10 párt fő üzenetei azonosak, csak más-más társadalmi réteghez szólnak: az Egységes Oroszország Putyin mögé állítást és az Oroszország feldarabolását tervező nyugat elleni védekezést hirdeti, és a háborús veteránoknak követeli a kiemelt, legtiszteltebb társadalmi pozíciót; a kommunisták a baloldali szavazókat szólítják meg (államosítás – energetika és védelmi ipar –, több pénz a szegényeknek); az Új Emberek (Novije Ljudi) párt a vállalkozókhoz és a középosztályhoz szól (a bürokráciát kell csökkenteni, a háborús extra adók pedig „szükséges rosszak"); van agrárinterességi párt is.
„Egyetlen párt sincs, amely a háború ellen vagy a béke mellett kampányolna – ami egyébként az orosz lakosságot a legjobban foglalkoztatja, hiszen a mérések szerint az első helyeken áll az üzemanyaghiány, az ukrán drónok berepülése miatti veszély és a különleges katonai művelet." – Bendarzsevszkij Anton *
A Fedorov-ügy: elszalasztott politikai lehetőség?
Mihajlo Fedorovot júliusban menesztették a védelmi minisztériumból (korábban digitális miniszter is volt); tüntetések voltak mellette, augusztusban pedig háború alatti választásokat sürgetett – interneten rendezett választást szeretett volna, régi tárcája portfóliója alapján. Most Olaszországban dolgozik. A vendég szerint politikailag leírta magát az ukrán belpolitikából – bár ezt korainak nevezte –, és Zelenszkij „óriási hibát vétett" a menesztésével, mert Fedorov jó helyen volt, jó időben.
A menesztés oka Fedorov és az akkori katonai főparancsnok, Olekszandr Sirszkij közötti vita volt: a 35 éves Fedorov sokkal nagyobb hangsúlyt fektetett volna az új technológiákra, másképp látta az élőerő-helyzetet, míg Sirszkij a régi katonaiskolát képviselte, nem hitt a technológiákban – köztük nem alakult ki együttműködés. Zelenszkij végül Sirszkijnak adott igazat. Később azonban Sirszkij is bukta a főparancsnoki széket, mert Fedorov mellett heteken át jelentős tüntetések voltak; Fedorov visszahozni nem tudta Zelenszkij, de Sirszkijt leváltotta. Fedorov népszerűsége ekkor Zelenszkij szintjére vagy fölé emelkedett a mérésekben.
„Ha Fedorov akkor okosan politizál, ahogy Zaluzsnij is – hogy a hazai érdek minden előtt, a politikát félre kell tenni –, és elfogad egy kormányzati pozíciót, például a védelmi ipar vagy a drónipar vezetését, amely Ukrajnában jelenleg húzóágazat, akkor szakember maradt volna. Ehelyett egyértelműen politikai ambíciókkal jött elő, és a társadalom egy része számára politikai szereplővé vált, nem szakemberré." – Bendarzsevszkij Anton *
Aztán olyan interjút adott, amelyben kijelentette: Ukrajna elveszíti a háborút, ha nem lép azonnal – sugallva, hogy ő tudja legjobban, mit kell tenni. Végül elfogadta az olasz védelmi miniszter tanácsadói meghívását, ami Olaszországnak ügyes lépés volt (tapasztalt szakemberhez jutottak), de Fedorov így teljesen eltűnik Ukrajnából, és elveszítette az évek alatt felépített politikai tőkét – róla alig hallani már.
Ukrán választások: miért nem lesznek belátható időn belül?
A vendég szerint belátható ideig nem lesz választás Ukrajnában, mert Zelenszkij rájött, hogy éppen nem jók az esélyei. A választás kérdése akkor merült fel, amikor az ukrán katonai sikerek mellett a mérések szerint Zelenszkij ismét jelentős előnyre tett szert. Két fő kihívója van: Valerij Zaluzsnij korábbi főparancsnok, akit nagykövetnek küldtek Nagy-Britanniába, így kezd feledésbe merülni – főleg akkor jut eszükbe az embereknek, amikor elégedetlenek Zelenszkijjel, mint „a nagyon jó főparancsnok, akinek köszönhetően Ukrajna ellenállt és ellentámadásokat hajtott végre". A másik Kirilo Budanov, a katonai hírszerzés korábbi vezetője, akit Zelenszkij az elnöki adminisztrációba vett, ezzel kiiktatva mint potenciális politikai ellenfelet.
A júniusi mérések alapján Zelenszkij megnyerné a választásokat, ha tartanák, de azóta jött a Fedorov-botrány és a tüntetések, most pedig jelentős korrupciós botrány: az ukrán főügyészt is leszedték, és a felvétel reggelén az a hír járta, hogy a főügyész az ukrán korrupcióellenes hivatalt vádolja bizonyítékok hamisításával. Közben Oroszország egyre sikeresebb katonai kampányt folytat. Mindez jelentős kockázat Zelenszkij számára – ezért nem lesznek választások.
A júniusi magyar–ukrán kisebbségi megállapodás: miért várat magára a törvény?
A júniusi magyar–ukrán kisebbségi megállapodás még mindig csak írott szó, nem lett belőle megalkotott és végrehajtott törvény. A vendég szerint a legfelső szintű találkozók tudnak áttörést okozni: hiányzott egy Orbán Viktor–Zelenszkij kétoldalú találkozó az előző kormány idején a vitás kérdések rendezésére, és legalább ennyire fontos lenne egy Magyar Péter–Zelenszkij legmagasabb szintű találkozó is. Júniusban úgy tűnt, ez megvalósul, aztán valamiért lekerült a napirendről. Valószínűleg a magyar diplomácia azt várja, hogy Ukrajna a korábban leegyeztetett feltételeket beépítse a saját jogszabályaiba – ez eddig nem történt meg. A háborúban álló Ukrajna számára a magyar kisebbségi kérdés a napirend sokadik eleme, amivel csak akkor foglalkoznak, amikor muszáj (például amikor Magyarország blokkol). EU-csatlakozási klaszterek közül az első és a hatodik megnyílt, az alapvetéseket és a külügyeket érintő második és harmadik viszont nem – részben mert az ukrán parlament számára nem prioritás. Szomorú szerint az, hogy Ukrajna nem az elfogadott megállapodás végrehajtásával próbálkozik, hanem más partnereken keresztül nyomást gyakorol Magyarországra, hogy ne blokkoljon.
Emellett a Zelenszkij-párt, a Népszolgálat helyzete is nehéz: 2019 óta nincsenek parlamenti választások, a 254 mandátumos frakció szétbomlott (átigazolások, elhalálozások, pótlás választás nélkül nincs), jelenleg 228 fő – elvileg megvan a 226 fős többség, de a frakció sok kérdésben nem egységes: nem szavaznak, nem mennek el, betegeskednek. Emiatt rendkívül nehéz bármit átnyomni, főleg egy magyar kisebbségi jogokat érintő törvényt, amely sok képviselőnek is problémás az évek óta fagyos kétoldalú kapcsolat miatt – valószínűleg ezért sem terjesztették be a parlamentnek, mert nehéz lenne elfogadni.
Kiutasított orosz diplomaták: milyen „kemény és fájdalmas" válasz várható?
Magyarország 10, kémként tartott orosz nagykövetségi dolgozót utasított ki; Moszkva kemény és fájdalmas választ ígért. A vendég szerint a lehetséges eszközök skálája széles: akadályozhatják a Magyarországnak Oroszországban jelen lévő ágazatokat – a gyógyszeripart, az OTP Bank működését, a vetőmag- és mezőgazdasági exportot (amelynek jó része már egyébként is megszűnt). Energetikai projektek is léteznek: a gáz a Török-áramlaton, a kőolaj a Barátság- (Druzsba-) kőolajvezetéken érkezik – Oroszország nem feltétlenül állítaná le ezeket, de „meghibásodások, javítások" történhetnek, ami hetekre lehetetlenítheti el a gáz megérkezését; Oroszország az elmúlt években hasonló nyomást alkalmazott más országokkal szemben. A paksi beruházás pedig amúgy is „levegőben lóg".
A tapasztalat azonban az, hogy Oroszország alapvetően reciprocitást, tükörintézkedést alkalmaz: ha Magyarország 10 diplomatát utasít ki, ők is annyit. A számok miatt ez fájdalmas: az orosz budapesti nagykövetségen 47 akkreditált diplomata van, a teljes létszám a 100 főt közelíti; a moszkvai magyar nagykövetségen kb. 15 akkreditált diplomata, a teljes létszám 20–30 közötti.
„Tükörlépés, csak igen fájdalmas: az orosz követség valószínűleg tud működni 37 akkreditált diplomatával is, a magyar nagykövetség viszont a megmaradt néhány diplomatával sokkal kevésbé lesz képes ellátni a feladatait." – Bendarzsevszkij Anton *
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „Hárcek Zsolt vagyok" / „Herc Zsolt vagyok" – a műsorvezető neve többféle torz alakban szerepel; a kontextus alapján Herczeg Zsolt néven azonosítottuk.
- „a Putyin szójövőjének volt egy ilyen nyilatkozata" – valószínűleg „Putyin szóvivőjének" (Peszkov) kijelentésére utal.
- „Jellemzően Oroszországnak havi olyan 300 embert kell toborozni" – a szövegkörnyezet (az ukrán oldalon havi 20–30 ezer, és a vendég is tízezres nagyságról beszél) alapján valószínűleg 30 ezer lehetett.
- „Weris és az Ozon" – a két legnagyobb orosz e-kereskedelmi szereplő feltehetően a Wildberries és az Ozon.
- „az Európai Unió vásárol például Indiából küllajat" – a „küllajat" szó értelmezhetetlen; a kontextus alapján feltehetően gázolajra, feldolgozott üzemanyagra utal.
- „Reik Javik, Gorbacsov és régen találkozója 1985 vagy 86-ban" – valószínűleg a Gorbacsov–Reagan-reykjavíki csúcstalálkozóra utal.
- „barátság kőolajvezetéken keresztül érkezik" – feltehetően a Barátság- (Druzsba-) kőolajvezeték.
- „azon a héten esedik ékes parlamenti választásokon is fogunk látni" – valószínűleg „esedékes orosz parlamenti választásokon".
- „Asszíriában, Nicaragoában" – feltehetően Szíria és Nicaragua.
- „a magyar nagykövetség viszont négy diplomatával sokkal kevésbé tudja ellátni a munkahelyet" – 15 akkreditált diplomatából 10 kiutasítása után elvileg 5 maradna; a pontos szám pontatlanul rögzülhetett.
- „2000 ugye volt egy mozgósítási hullám 2022 szeptemberében" – befejezetlen, önmagában értelmezhetetlen mondattöredék.
- „most éppen a első és a hatodik klaszter megnyitásra került. Alapvetések és a külügyek viszont a második és a harmadik klaszter nem" – töredékes mondat; értelmezésünk szerint az 1. és 6. csatlakozási klaszter nyílt meg, az alapvetéseket és a külügyeket érintő 2. és 3. nem.
- Számos tulajdonnév (Ratcliffe: „Ratiff", „Redcliff"; Witkoff: „Stevid Koffis"; Kushner: „Kusner"; Zaluzsnij: „P Zaluzni", „Raizaluzni", „Zalózsni"; Sirszkij: „Sirski") több torz alakban szerepel az átiratban; a legvalószínűbb helyes alakokat használtuk.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Arén Magyarország egyik legtöbbet idézett rádió műsora.
[00:00:02]Várja önt a stúdióban.
[00:00:06]Bendzevski Anton, az Ökonómus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a Post Szovjet térség szakértője.
[00:00:16]Az Arna távközési partnere a Van Magyarország.
[00:00:20]Segítse ön is munkánkat azzal, hogy feliratkozik csatornánkra.
[00:00:24]Háború és béke, Ukrajna és Oroszország.
[00:00:27]Ez a témánk a mai arénában.
[00:00:27]Köszöntöm az infádió hallgatóit és a YouTube csatornánk nézőit.
[00:00:31]Hárcek Zsolt vagyok.
[00:00:33]Vendégünk Ben Darzsevski Anton, Postzovjetérség szakértője, az Ökonomus Gazdaság Kutató Alapítvány igazgatója.
[00:00:39]Beszélgetésünket a rádióban felvételről hallják, amelyet szeptember 14-én, hétfőn délután 1 órától rögzítettünk.
[00:00:43]Jó napot kívánok, köszönöm, hogy elfogadta a meghívást.
[00:00:48]Jó napot kívánok.
[00:00:48]Köszönöm ismét a meghívást.
[00:00:49]Kievben már októberben szeretnék folytatni az orosz-amerikai ukrán tárgyalásokat, és most a legújabb nyilatkozat szerint ezt a Krem sem zárja ki.
[00:00:59]Február óta áll ez a folyamat.
[00:00:59]Mi változott most?
[00:01:04]Van egy újabb kísérlet az Egyesült Államok részéről, hogy megújítsa ezt a tárgyalási keretet.
[00:01:07]Részben ez nyilván összefüggésben van a novemberi amerikai időközi választásokkal.
[00:01:15]Most már aligha várják a Fehérházban is, hogy lesz bármiféle gyors áttörés, de nem árt, hogyha az amerikai adminisztráció megmutatja választások előtt, hogy ezen a fronton is próbálkozik.
[00:01:26]Vannak diplomáciai kísérletek, és valóban a az iráni háború előtt voltak utoljára tárgyalások.
[00:01:34]Azóta, azóta ezen a téren semmi nem történt.
[00:01:37]Kicsit vészjósló, mondom így inkább, hogy eltér nagyban az orosz és a és az ukrán kommunikáció.
[00:01:48]Ukrajna először azt mondta, hogy szeptemberben lesz folytatás.
[00:01:50]Most már ugye októbert mondanak.
[00:01:52]Oroszország pedig azt mondta legutóbb, azt hiszem Peszkovval, hogy a Putyin szójövőjének volt egy ilyen nyilatkozata, aki azt mondta, hogy Donald Trump elkötelezett abba az irányb ők ők úgy vették ki, hogy Donald Trump elkötelezett abba az irányba, hogy áttörést érjen el az orosz-okrán háborúban ciklus a lejárta előtt.
[00:02:14]Az még ugye az egy sok év, tehát most van a ciklusa felénél.
[00:02:21]Tehát Oroszország sem úgy tűnik, hogy gyors áttörésre számít, de de önmagában az, hogy lesznek újra választások nem csak választások, hanem tárgyalások, az egy az egy nagyon fontos dolog.
[00:02:32]Tehát hogyha elkezdenek tárgyalni, a háborút tárgyalás úton fog eldőlni ahhoz, hogy hogy legyenek legyen béke, ahhoz pedig tárgyalni kell.
[00:02:40]Ha nincsenek tárgyalások, akkor nem is jutunk előrébb, nem közelednek egymáshoz az álláspontok.
[00:02:44]Úgyhogy úgyhogy mindenképpen fontos, hogy ez megvalósuljon.
[00:02:47]tárgyalásból bőven van.
[00:02:49]John Ratiff CIA igazgató augusztusban, Moszkvában orosz hírszerzési vezetőkkel tárgyalt, majd Steve Witkoffy és Jered Kusner külön megbízott, már Putyinnal is találkozott.
[00:02:58]Ez mit jelez?
[00:02:58]A hírszerzés miért jelent meg ennyire hangsúlyosan a diplomáciában?
[00:03:04]És ehhez képest a külön megbízottaknak mi volt a feladatuk?
[00:03:09]Ugye nem tudjuk pontosan, hogy Redcliff milyen üzeneteket adott át, vagy pontosan miről, milyen témákról tárgyaltak.
[00:03:15]Ö nekem vannak személyes elméleteim, ilyen témák kerülhettek szóba.
[00:03:20]Vélhetően többek között az orosz mozgó lehetséges orosz mozgósításról is tárgyalhattak.
[00:03:27]Vélhetően tárgyalhattak valamiféle NATO orosz konfrontáció elkerüléséről és hát tárgyalásokról is mindenképpen próbálkoztak.
[00:03:35]Tehát biztos, hogy összefüggés van aközött, hogy a CIA vezető megérkezik Moszkvába, majd másfél vagy két hétre pedig Moszkvába repül.
[00:03:44]hosszú hónapok után először Steve Witkoff és Jaret Kusner.
[00:03:51]Én azt gondolom, hogy ez egy ez egy új fajta próbálkozás, egy, ha úgy tetszik stratégia vagy taktikaváltás a Donald Trump részéről, hogy olyan embert küldünk Moszkvába, mármint küldenek ők, aki ért vagy érteni próbál az oroszok nyelvén, vagy ha lefordítom, hogy az oroszok értik az ő nyelvét, mert ugye Donald Trump egy egy vállalkozó győzletember.
[00:04:16]Ő ő ő ő mindig is a saját mentalitásából indul ki.
[00:04:21]Ő üzletet, ő azt gondolja, hogyha neki valami jó, ak tehát hogy olyan üzletet kell kötni, ami egy winwin szituáció, mindenkinek jó, és ha a másik fél felismeri, hogy az neki is jó, gazdasági, üzleti értelemben, akkor abból lesz valamilyen megállapodás.
[00:04:36]Csak Vlanyir Putyinn ezek ez a logika eddig nem nagyon működött.
[00:04:40]Pedig Donald Trump nagyon bízott benne, hogy működni fog.
[00:04:44]Sőt, Donald Trumpnak a kinevezetje is ugyanezt a logikát követik.
[00:04:46]Tehát Stevid Koffis egy milliárdos, vagy legalábbis milliomos egy gazdag üzletember, aki aki ebből a habitusból, ebből a mentalitásból tárgyal.
[00:05:00]Most Redcliff nyilván egy teljesen más vonalat képvisel.
[00:05:05]Ő a titkos szolgálatok embere és hát Oroszországban pedig pont ez a réteg van hatalmon.
[00:05:10]Ez úgynevezett silovic réteg.
[00:05:13]az erő különböző erőszakszervezeteknek a képviselői, ők vannak többségben az különböző orosz hatalmi ágakban.
[00:05:19]És lehet, hogy ez most egy olyan kísérlet az Egyesült Államok részéről, hogyan lehet megtalálni a megfelelő hangot azokkal az emberekkel, akik hatalmon vannak.
[00:05:30]Hát nem sikerült az üzleti képviselőkkel, az üzleti szféra diplomatáival, akkor majd sikerül a titkos szolgálatok embere.
[00:05:37]Tehát lehet, hogy ez a fajta logikai összekapcsolódás Redcliff és nem tudom Patrusev vagy Bortnyikov az FSB vezetője között ez megteremtett valamiféle kapcsolat, amiből ki lehet indulni és folytatni lehet a tárgyalásokat.
[00:05:53]Donald Trump nyelvét valóban ismerjük, és ezen a nyelven most arra szólította fel Zelenskit, hogy ne támadja az orosz dízelinfrastruktúrát, mert az már a világüzemanyagellátását is zavarja.
[00:06:04]Ez azt jelenti, hogy Washington tulajdonképpen akkor gazdasági jogokból korlátozni akarja Ukrajna egyik támadási kampányát, hiszen az ukránok pont ezt csinálják a hadszintéren a mélységi támadásaikkal Oroszországban.
[00:06:20]Itt el lehet mondani azt, hogy azért Ukrajna sem folyamatos nyomásban tartja az orosz kritikus infrastruktúrát hónapok óta, hanem ennek is vannak hullámai.
[00:06:29]Tehát máj, április, májusban volt egy intenzív kampány, aztán néhány hónapig más célpontokat más célpontokkal szemben léptek fel, ugye az orosz kereskedelem és a logisztikai központokkal szemben, majd augusztustól megint ismét visszatértek a kritikus infrastruktúrára.
[00:06:48]Ennek egyébként az is az oka, hogy a a tavaszi időszak, tavaszi kampány során gyakorlatilag az összes európai tehát Oroszország európai oldalán lévő olajfeldolgozót eltalálták, vagy valamilyen kárt tettek benne, és hát szépen megvárták, hogy az oroszok ezeket a károkat helyreállítsák, majd újra támadtak.
[00:07:11]Tehát igazából ez a fajta kérés nem feltétlenül jelent akkora visszalépést Ukrajna számára, mert lehet, hogy most néhány hónapig pihentetik ezt a dolgot, majd megint elkezdik támadni.
[00:07:22]Ugye az Egyesült Államoknak és hát személyesen Donald Trumpnak az a fontos, hogy a novemberi időközi választásokra az üzemanyagnak a kérdése és az üzemanyag drágulásnak a kérdése ne legyen napirenden, ne legyen terítéken.
[00:07:34]Ezért kérte meg, vagy hát utasította, nem tudom, ez narratíva figő.
[00:07:41]Igen, hogy mit mondunk.
[00:07:43]Ezért kérte az ukrán felett, hogy ezektől a támadásoktól tekítsenek el.
[00:07:44]De hozzáteszem, hogy ez azért részben felelősségátítás is, mert ugye az üzemanyagárak növelése vagy emelkedése hát magának Donald Trumpnak köszönhető, miután ugye az Egyesült Államok megtámadata iránt és a korábban 73 dolláros hordónkénti dolláros szinten lévő olajárak feőttek 100 dollár fölé.
[00:08:11]Ugye csúcspont azzem 114 dollár volt.
[00:08:14]Most éppen 103 dollárnál, amikor éppen beszélgettünk, ugye reggel néztem a piacokra, 103 dollár környékén jár a Brend olaj, és az URAS is egyébként 103 dollár környékén jár.
[00:08:23]Tehát az elsődleges oka drágulásnak ez.
[00:08:25]A másik oka valóban egyébként összefüggésben van az ukrán támadásokkal.
[00:08:33]Oroszországban a a kőlajfeldolgozási kapacitások olyan harmada kiesett az elmúlt hónapokban.
[00:08:38]Ö, Oroszország nemhogy nem képes exportálni.
[00:08:40]Ö nyersolajat, igen, de feldolgozott olajtermékeket.
[00:08:47]Ö tehát nemhogy nem képes rá, hanem még tilalom is van a feldolgozott olajtermékek exportjára, sőt importálnak dízel és más típusú üzemanyagokat.
[00:08:55]Tehát a piacról kiesett egy nem csak, hogy az irányi háború miatt, de a feldolgozott termékek piacán is kiesett egy egy rész Oroszország miatt.
[00:09:09]Úgyhogy valóban hatása van az árakra, de ugye nem csak ez hat az árakra, hanem az irá háború is.
[00:09:14]Az energiához kapcsolódik az is, hogy az ukrán elnök Zelenski most újabb amerikai szankciókat kér.
[00:09:19]Mi az, amit még nem vetettek be?
[00:09:21]Jöhetnek például az orosz energia nagy vásárlóval szembeni szankciók.
[00:09:26]Hát ezek a másodlagos szankciók, amit ugye Linci Grehem, amerikai republikánus képviselő készítette elő, éveken keresztül dolgozott ezen a ezen a szankciós intézkedésen, aztán néhány hónappal ezelőtt meghalt.
[00:09:47]Tehát természetes módon és az amerikai kongresszus ezen a héten fog ismét tárgyalni.
[00:09:53]Ö egyébként Donald Trump már előzetesen jóvá hagyta ezt a ezt a lépést.
[00:10:02]Tehát nyáron a nyár folyamán az összes releváns amerikai szereplő jó elhagyását adta hozzá, hogy ez meg fog valósulni.
[00:10:11]Csak aztán az amerikai kongresszus elment nyári szünetre és ugye most ért vissza és a héten fog újra tárgyalni róló.
[00:10:17]Tehát valószínűleg Zelenski erre utalt, és ezt a ezt a kérdést is próbálja napirenden tartani.
[00:10:20]Ez arról szólna, hogy 100%-os vámokat alkalmaz az Egyesült Államok azokkal az országokkal szemben, amelyek különböző orosz termékeket vásárolnak, és elsősorban az energiahordozókra vonatkozna.
[00:10:32]Tehát teszem azt, hogyha India vagy Törökország vásárol orosz kőolajat, hogy aztán azt feldolgozza és exportálja, többek között az Európai Uniós vásárol például Indiából küllajat, aminek egy része Oroszországból származik.
[00:10:53]Ezekkel az országokkal szemben lépnének fel ezek a ezek a szankciók.
[00:10:59]És aztán ezt persze lehet bővíteni nem csak energiahordozókra, hanem gyakorlatilag minden más kereskedelmi kapcsolatra.
[00:11:07]Amikor már nem közvetlenül azt szankcionáljuk, hogy nem tudom, az Egyesült Államok ne kereskedjen Oroszország, vagy ne fogadjon be ilyen termékeket, hanem hanem azokat az országokat is szankcionáljuk, akik egyébként nem vesztek részt a szankciókba, tehát ők ők ugyanúgy fenntartják a kereskedelmet Oroszországgal.
[00:11:22]Viszont mi azt mondjuk, hogyha ők kereskednek Oroszországgal, már mi az Egyesült Államok, vagy mi Európa, akkor mi mi viszont őket szankcionáljuk emiatt.
[00:11:31]Tehát most ez van napirenden.
[00:11:34]Ezek a másodlagos szankciók, ha megvalósulnak, érdemiek, hatásosak lennének.
[00:11:38]Ezt már ennek a hatását már láttuk 2 végén, 2026 elején már kicsit összemosódnak a dolgok, amikor Donald Trump ugye megfenyegette Indiát, hogyha továbbra is orosz kőolajat vásárolnak, akkor akkor vámat fogad el velük szemben.
[00:12:00]Tehát ugye amiről most beszélünk, ez a csomag, ez egy ilyen általános csomag lenne mindenkivel szemben, aki bizonyos energiahordozókat, bizonyos energiatermékeket vásárol Oroszországtól, akkor ő rá ő rájuk nézve alkalmaznák ezt a ezt a ezeket a védővámokat.
[00:12:18]De Donald Trump ugye célzottan Indiát már fókuszba vette, azt hiszem év elején volt, vagy tavaly év végén.
[00:12:24]És ugye India akkor drasztikusan csökkentette a behozata Oroszországban, mert nyilván ezeknek az országoknak, ezeknek a szereplőknek nem Oroszország a fő kereskedelmi partnere, nem ott van a a fő piacuk, hanem az Egyesült Államok és az Európai Unió.
[00:12:41]Tehát ezek az országok nem kockázthatják meg, hogy elveszítsék a az európai vagy a nyugati piacukat.
[00:12:49]Ezért ezért ilyen nyomással nyilván profitálnak sokat az oroszokkal való kereskedéstől, főleg attól például diszkontáron megkapják az orosz energiahordozókat, egy része, egy részét felhasználják a saját iparukba, amivel ugye jó versenyképesebbé vál válnak a saját termékeik, például az európai termékekkel szemben.
[00:13:10]Egy egy részét pedig aztán feldolgozzák és eladják a a nyugatnak.
[00:13:15]Tehát ebből azért nagyon sok bevétele származik Indiának vagy Kínának.
[00:13:19]De az viszont túl nagy kockázat, hogyha hogyha konfrontálódnak a nyugattal és elveszítik az elsődleges piacaikat.
[00:13:27]És India, ahogy említettem, drasztikusan csökkentette a az Oroszországgal való kereskedelmet, csak aztán jött irán, és hogy a Donald Trump feloldotta úgymond ezeket a ezeket az intézkedéseket, azt mondta, hogy India most tehát megengedik nekik, hogy hogy vásároljanak Oroszországtól.
[00:13:48]Tehát tud hatást tudnak ezek hatásosak lenni és és valószínűleg lesz lesz hatásuk, hogyha elfogadják.
[00:13:56]Tárgyalóasztalnál fog eldőlni a háború.
[00:13:59]azt mondta, többen szeretnének közvetíteni, és itt most néhány ön által előbb említett országnév is következik.
[00:14:04]India és Kína közvetítést ajánlott.
[00:14:06]Zelenszki pedig Törökországot, az Egyesült Arab Emiruségeket és Svájcot is lehetséges helyszínként említette.
[00:14:10]Ha lesz tárgyalás, akkor melyik lehet a befutó?
[00:14:20]Egyáltalán miért ajánlánkoznak ennyire?
[00:14:23]Hát aki ilyen magas szinten ugye a a jelenlegi globális viszonyainkat nagyban meghatározó orosz-ukrán háborúban közvetítőként eredményt tud elérni, annak igen nagy diplomáciai presztízs értéke lehet a jövőre nézve.
[00:14:44]Nemcsak a közvetítés, de egyébként maga a helyszín is szimbolikus, hogy rengeteg olyan példát tudunk a történelemből, amikor bizonyos helyszínek már pusztán a találkozó ténye miatt szimbolikussá váltak.
[00:14:57]Ilyen példa például Reik Javik, Gorbacsov és és régen találkozója 1985 vagy 86-ban.
[00:15:06]Úgyhogy, úgyhogy önmagában már már ez is egy ilyen diplomáciai presztízs értéket jelent az országnak is, a helyszínek is, és annak a vezetőnek, aki ezt összehozta.
[00:15:15]Ezért vannak van ilyen sok jelentkező és volt is.
[00:15:18]Ugye Erdogán már jó régóta, török ugye vezető régóta próbál közvetítőkönt fellépni.
[00:15:26]Narandre Modi, indiai vezető is többször próbálkozott ilyen közvetítésre szándékkal.
[00:15:34]Erdogánnak egyébként korlátozottan ez ez sikerült is.
[00:15:36]Ugye gabona alkuban tényleg nagy érdemei voltak Törökországnak.
[00:15:43]De hát emlékezzünk vissza arra is, hogy tavaly októberben, ha jól emlékszem arról beszélgettünk, hogy Budapest lehet a a szimbolikus tárgyalási helyszín.
[00:15:51]Hát valószínűleg most nincs a a potenciális helyszínek között Budapest.
[00:15:59]Nem is tudom, hogy őszintén szólva, hogy Oroszország szempontjából mennyire volt realitása, hiszen önmagában az ideérkezéshez Vladyimir Putyinnak tehát elég nehéz ide eljutni a különböző légtérzárások és nyugati szankciók miatt.
[00:16:17]Persze politikai, ha van politikai akarakat, akkor mindent fel lehet oldani.
[00:16:20]De hát azért Vladyimir Putyin sok mindentől tart, sok mindentől fél, hogy hol milyen kockázatok érhetik.
[00:16:29]Ezért azt gondolom, hogy Európában kevésbé valószínű, hogy ez a ez a találkozó megvalósulhat.
[00:16:35]Valószínűleg nem nincsenek olyan garanciák, amit Vladyimir Putyin el tud hinni, vagy el tud fogadni.
[00:16:44]Bárhol le lehet szállíttatni az orosz elnök gépét.
[00:16:47]Nyilván ennek vannak kockázatai, de a közelkeleti országokbnak talán több több esélye van, hogy ezt a ezt a helyszínt megszervezzék.
[00:16:57]Ugye hagyományosan az elmúlt években többször is voltak tárgyalások ugye különböző delegációk között Szaarábiában is.
[00:17:03]Ugye Qatar egyébként Qatarról nem hallunk olyan sokat, de a fogolcserékben hatalmas szerepet töltenek be.
[00:17:14]És hát viszonylag gyakran vannak fogócserék, egy vagy két havonta megtörténik Oroszország és Ukrajna között.
[00:17:21]Nem közvetlen a kapcsolatfelvétel, hanem egy harmadik országon keresztül, és általában Katar ez az ország.
[00:17:26]És hát Törökország továbbra is úgymond nyitva van, nyitva áll a tárgyalások előtt, és Erdogán többször is célzott rá, csak hát ez ugye egy NATO tagország, tehát ilyen szempontból nem biztos, hogy Putyin számára, tehát egy orosz delegáció tud utazni Törökországba, de hogy Vladyimir Putyin személyesen elmegy NATO tagországba, ennek talán kevesebb esélye van.
[00:17:45]Tehát a a közelkeleti arabors országoknak talán talán nagyobb az esélye a jelenlegi viszonyokban, hogy egy ilyen találkozónak helyet adjanak.
[00:17:55]Ha már NATO beszélgetésünk előtt egy nappal orosz csapás ért egy célpontot, mintegy 800 mre a lengyel határtól, és rövid időre egy határátkelő működése is lehet, ez egy tudatos jelzés volt a NATO felé, vagy egyszerűen arról van szó, hogy az Ukrajnába vezető nyugati utánpótlási vonalakat támadja Oroszország.
[00:18:13]Sőt, mi több, ugye most a nyugati hírek arról szólnak nagyrészt, hogy az az orosz ugye két orosz támadás volt, hogy abban a térségben.
[00:18:24]volt egy, ami közvetlenül a határ mentén történt, 6-800 mre, és volt egy, ami talán más5él vagy 2 kmre történt egy vasúti állomáson, ami egy olyan szerevény mellett csapódott, egy orosz drón egy olyan szerevény mellett csapódott, ahol egy Kiavi konferenciáról európai diplomaták is tisztviselők utaztak.
[00:18:48]Az egyik szerevénybe Boris Johnson volt brit miniszterelnök utazott, Carl Biot volt svéd miniszterelnök, illetve egy másik szerevényben pedig a volt CIA vezető David Petreus volt az utas.
[00:19:05]És hát ilyen véletlen nincs.
[00:19:09]Nyilván felmerül, hogy esetleg Oroszország célzottan tette volna.
[00:19:14]Azért a háború elmúlt több mint négy évében nem volt arra példa, hogy Oroszország célzottan nyugati diplomatákat, tisztviselőket vette volna célba.
[00:19:23]Talán tehát ha volt is ilyen cél, akkor nem közvetlenül a tisztviselők, hanem mondjuk egy szimbolikus jelzésű csapás lehetett, hogy jelezzék, hogy Ukrajna nem biztonságos, és ne jöjjenek Ukrajnába.
[00:19:37]De nyilván abból egy óriási diplomáciai botrány lett volna, ha teszem azt Boris Johnson valamilyen találat éri, vagy valamilyen tehát megsérő valahol az a legkevesebb, hogy diplomáciai botrány lett volna belőle, abból nagyobban is lehetett volna.
[00:19:54]Tehát igen, tehát ez ez nem nem lett volna szerencsés Oroszország részéről.
[00:19:57]Tehát én ezt ezt talán ezt a verziót kizárnám, hogy hogy szándékosan támadják akár egy diplomatákkal meg tehát diplomatákkal teli vonatot, akár közvetlenül a a lengyel-ukrán határt.
[00:20:11]Inkább azzal van kapcsolatban, hogy Oroszország az elmúlt hetekben jelentősen növelte a a támadásokat.
[00:20:16]Nem csak ugye korábban az orosz cél arról szólt, hogy ukrán katonai létesítmények, ukrán energetikai infrastruktúra, kritikus infrastruktúra és ezt ezt próbálták megbíteni.
[00:20:32]Aztán ahogy egyébként Ukrajna is sikeres mélységi csapásokat intézett orosz logisztikai célpontokkal, energetikai célpontokkal szemben, Oroszországnak valahogy válaszolnia kellett erre a az ukrán sikeres kampányra.
[00:20:49]katonai kampányra, ezért növelték a mennyiséget és növelték a célpontok skáláját is, vagy nem tudom, számát is.
[00:20:59]És most már az orosz drónok és rakéták gyakorlatilag minden olyan objektumot támadják Ukrajna területén, ami ami kapcsolatban van az alapvető alapvető az ukrán gazdaság és állam működésének az alapvető funkciójival.
[00:21:19]legyen szó logisztikai csomópontok, vasúti állomások, benzinkutak, tehát Kievet az elmúlt napokban Kievben több több benzinkutat is értéktámadások alig ha lehet véletlen.
[00:21:32]És ilyen szempontból a Romániát Ukrajnába és Lengyelországot Ukrajnába összekötő csomópontok is a az ukrán állam működésének az alapvető összekötő elemei.
[00:21:45]Ezeken keresztül bonyolódik le hát részben a a ugye a gazdasági működés, a katonai együttműködés, hiszen Lengyelországon keresztül jön be Ukrajnába a haditechnika, lőszerellátás, a sérült gépek a lengyel határon keresztül mennek karbantartásra.
[00:22:05]És egyébként ugye személyi mozgás is ezen keresztül történik.
[00:22:07]Ugye Ukrajnában nincs légi forgalom, tehát a háború óta a repülőterek nem működnek.
[00:22:14]A a ha valaki jön Ukrajnába, vagy ha valaki Ukrajnából megy, akkor jellemzően Lengyelországba megy át vonattal, és ott pedig felszáll egy repülőre.
[00:22:24]Úgyhogy Oroszország ezeket jól láthatóan rendszerszen, sz rendszerszinten és szisztematikusan próbálja megsemmisíteni.
[00:22:31]Tehát valószínűleg ilyen támadásokból egyre többet fogunk látni, hogy a Donal Tusk azt mondta, hogy ez egy ez egy eszkaláció, amit Oroszország csinál.
[00:22:38]Ön azt gondolom, hogy ez egy ez egy ilyen stratégiai szintváltás, amit látunk Oroszország részéről.
[00:22:48]Tehát nem nem feltül tehát nem nem az a cél, hogy eltalálják a nem tudom a lengyel határátkelőt, hanem hanem megsemmisítsék ezeket az összekötő elemeket.
[00:23:01]Abba belelátunk, hogy ezek a kölcsönös csapások, ellencsapások melyik háborús fél, társadalmi és gazdasági tűrőképességét viseli meg jobban?
[00:23:12]Ezzel nagyon óvatosan bánnék, hiszen a háború elején már nagyon sok szó esett arról, hogy Ukrajna meddig bírja, és az ukrán társadalom meddig bírja, és eddig ezek ezek a váratkozások általában nem igazolódtak be.
[00:23:23]Az ukrán társadalomnak a tűrőképessége igencsak igencsak nagynak bizonyult, tehát annak ellenére, hogy en minden nap vannak támadások velük szemben, és Oroszország ezt most fokozta.
[00:23:36]Tehát a helyzet még rosszabb, általában télen sokkal rosszabb a helyzet.
[00:23:42]Mert az orosz támadások nem csak nem csak önmagában azzal a veszélye a társúnak, hogy nem tudom, eltalálják a az ő házukat, a a az orosz rakéták vagy drónok, hanem ugye általában áram kimaradásokat, fűtés kimaradásokat okoznak, tehát alapvetően étel vagy életvitelbeli funkciókat veszélyeztetik.
[00:24:08]De most már még nincs itt azért a téli fűtőid szezon, de már most nagyon nehéz az élet az ukrán városokban, mert folyamatosak a a a támadások.
[00:24:15]Eddig az oroszok hullámokban, tehát a a támadások úgy voltak kialakítva, hogy egyrészt néhány naponta, mert az oroszok gyártanak x mennyiségű drónot és rakétát és úgy tud hatásos lenni egy orosz támadás, hogyha nem ezeket a drónokat nem tudom egyesével vagy 10-esével küldik el, hanem egy bizonyos mennyiséget egyszerre küldik rá a az ukrán városokra.
[00:24:41]Ezzel túlterhelik ugye az ukrán légvédelmet.
[00:24:44]És az eddigi stratégia arról szólt, hogy néhány naponta nagy mennyiségű drónt és rakétát az éjszaka folyamán ráküldik az ukrán városokra.
[00:24:54]Most már ez annyiban változott, hogy gyakorlatilag 0 órában történnek ezek a támadások, hát napközben is folyamatosak a főleg a az ukrán fővárossal szembeni rakéta dróntámadások.
[00:25:07]De hogy ez az ukrán ellenálló képességet vagy tűrőképességet mennyire fogja aet.
[00:25:12]Ők ugye nekik mi az a másik opció?
[00:25:17]Tehát nyilván nem lehet elmenekülni mindenkinek az országból.
[00:25:20]A lakosság nagy része ott kell, hogy hogy maradjon, megvédje a saját országát.
[00:25:28]Tehát ott ott nincs alternatíva, ott védekezni kell és harcolni kell.
[00:25:33]hogy Oroszországban mennyire fogja megváltoztatni, vagy vagy az orosz lakosság nyilván most szembesült igazán a háborúval.
[00:25:39]Az elmúlt években voltak olyan esetek, amikor az ukrán drónok elérték a az egyes orosz városokat.
[00:25:46]Egyébként a a Ukrajnában határos területeken ott ott azért a lakosság érezte, hogy háború van, főleg, hogy a belgorodi területek, kursz területek, de a az orosz társal nagy része semmit nem látott a háborúban.
[00:25:58]Ez most változott, tehát most, hogy üzemanyaghiány van, infl jelentős inflációs áremelkedés van, ellátási zavarok vannak.
[00:26:07]Elmondok egy példát a a az ukrán támadások következtében.
[00:26:11]A logisztikai központoknak egy jelentős része megsemmisült.
[00:26:17]A két legnagyobb orosz e-kereskedelmi szereplő, Weris és az Ozon, logisztikai kapacitásainak a több mint fele kiesett.
[00:26:30]És ez azt eredményezi, hogy hogyha valaki Oroszországban rendel valamit online, akkor az a jellemzően egy vagy két nap alatt ez korábban megérkezett.
[00:26:40]Most egy hét, mire ez megérkezik a termék.
[00:26:42]Sőt, hogyha távoli borosz régiók vannak, akár több hét is lehet az átfutási idő.
[00:26:47]Ez ugye egy érezhető változás, tehát ha nincs a benzinkúton benzin, vagy ha ugye külön applikációt gyártottak arra, és most keresni kell, hogy hol lehet a környéken benzin, akkor ez nyilván közelebb hozza a háborút és és érzékelteti, hogy itt itt gond van, de hogy aztán ténylegesen lássuk, hogy hogy az orosz lakosság hogyan is vélekedik a háborúról és a a kormánypolitikáról, azt majd ugye hamarosan pont ezen a héten esedik ékes parlamenti választásokon is fogunk látni, mer hiszen ha a kormánypártnak a népszerűsége tovább zuhan, akkor az egy jelzés, hogy itt valami nincs rendben.
[00:27:27]Zelenszki szerint Moszkva szeptemberi választás után újabb 300000 embert mozgósíthat.
[00:27:32]Putyin szerint ez teljes képtelenség.
[00:27:34]Milyen jelekből lehet eldönteni, hogy melyik áll legközelebb a valósághoz?
[00:27:40]Igen, ugye nem tudjuk most jelenleg eldönteni, hogy lesz-e mozgósítás vagy nem.
[00:27:44]Nyilván Zelenski is valamiféle politikai üzenetekkel operál, bizonyos dolgokat felnagyíthat.
[00:27:51]És nyilván Vladimir Putyin sem érdekelt abban, hogy most az orosz parlamenti választások előtt közvetlenül azt mondja, hogy hát igen, mi arra készülünk, hogy választások után változtatunk az eddigi retorikán és hirtelen egy újabb nagy mozgóítást szervezzünk.
[00:28:05]Tehát mindenkinek érdekében van kicsit hajlítani a a valóságot, de az igazság az, hogy nyilván ezek nem légből kapott előrejelzések, hogy Oroszország mozgósíthat.
[00:28:16]Az oroszok számára a probléma többek között abból áll, azért is lassult le az orosz előrehaladás a fronton, mert kevés az ember.
[00:28:27]bármennyire is a paradox, hogy hát Oroszországban van azért több mint 140 millió ember, és lenne miből, tehát lenne katona, de jelenleg nincs kötelező mozgósítás, hanem egy ilyen önkéntes rendszer van, ahol az állam elsősorban pénzzel próbálja serketleni a katonáknak a a katonák jelentkezését.
[00:28:47]És ez azt eredményezte, hogy ez, mármint, hogy ez a rendszer azt eredményezte, hogy az elmúlt években egyre több pénzt kénytelenek voltak fizetni ahhoz, hogy embereket vonzzanak be.
[00:29:01]Tehát alapvetően a a csatlakozási kedv az az csökken folyamatosan, és ahhoz, hogy szinten tartsák a a jelentkezők számát, ahhoz egyre több pénzt kell ajánlani.
[00:29:11]Tehát mondok egy példát.
[00:29:13]2000 ugye volt egy mozgósítási hullám 2022 szeptemberében, de ugye azóta nem.
[00:29:19]És 2023 elején még néhány forintban átszámolva néhány millió Ftot fizettek, azért valaki aláírja a szerződést.
[00:29:29]Sőt, ugye voltak arra is technológiák, hogy például börtönökből szedték össze, ugye Prigozsinnak volt a nagy érvényi Prigozsiv Vág csoport egykori vezetőjének volt ilyen nagy knownuja, hogy akkor a börtönökből toborozzunk embereket, azoknak nem kell fizetni.
[00:29:43]És még örülnek is neki, hogy esetleg szabadulást kapnak cserébe.
[00:29:52]És aztán egyre egyre növelték ezeket a számokat.
[00:29:55]Tehát most régiótól függő, de most akár 12 millió Ftnak megfelelő összeget is fizethetnek annak, aki aláírja a szerződést a a az orosz hadsereggel.
[00:30:05]De továbbra is csökkennek ezek a számok.
[00:30:08]Jellemzően Oroszországnak havi olyan 300 embert kell toborozni ahhoz, hogy szinten tartsa a az eddigi számokat.
[00:30:18]És becsülések alapján, és nyilván nehéz becsülni, nem is én szoktam becsülni, hanem a különböző olyan független orosz szervezetek, akik megpróbálják például megnézni azt, hogy az adott régió mennyi pénzt fizetett ki a a az elhunyt katonák családjainak, és akkor ebből vissza lehet osztani, hogy mennyien haltak meg esetleg, vagy mennyi mennyi embert tartanak számon, akik meghaltak, és jól láthatóan vagy mennyi pé pénzt fizetnek ki a szerződés aláírásáért.
[00:30:49]Ugye egy nagy havi összeget lehet látni, és ebből vissza lehet osztani, hogy akkor hányan írták alá szerződést.
[00:30:54]Tehát ebből látható, hogy kevesebben írják alá.
[00:30:58]Tehát nincs meg ez a havi 300-es szám.
[00:31:00]Márpedig Oroszországnak ahhoz, hogy a Putytin által kitőzött célok minimumát teljesítsék, ahhoz sok katonára van szükség.
[00:31:09]És összefüggés van a a fronthelyzet és a réelkezési kedv között, amikor az van, hogy az orosz hadsereg jóteljesít, a sajtóban azt lehet olvasni, hogy felgyorsult, nem tudom, sikert, sikerarnak, nem tudom, összomlás szélén az ukrán haderül, tehát néha-néha azért lehet ilyen ilyen híreket olvasni.
[00:31:30]Akkor a kedv nő, hiszen a azt gondolják a az emberek, hogy fú, ez egy ez egy teljesen nyerő helyzet.
[00:31:38]Én aláírom a szerződést, megkapom a sok pénzt és mindjárt nyerünk.
[00:31:43]Elmegyek katonának, és majd két-három hóa, hónap múva hazajöhetek, mert nyertünk.
[00:31:47]Tehát hogyha Vladyir Putyin azt mondja, hogy mindjárt itt a győzelem, akkor ezt és ha jól haladnak a dolgok a fronton, akkor ezt elhiszik.
[00:31:55]Csak most nem ez a helyzet.
[00:31:55]Tehát az elmúlt hónapokban még az orosz sajtóban is egy alapvetően egy ilyen negatív kommunikáció van, tehát nem tudnak eredményeket felmutatni, és ez ez csökkenti a a kedvet.
[00:32:05]Ebből az következik, hogy Oroszországnak szüksége van emberekre.
[00:32:10]Kevesebben jelentkeznek, nem tudják pótolni még a pénz növelésével sem a jelentkezők számát, vagyis nem marad más megoldás.
[00:32:18]Én is már nagyon hosszan próbáltam ezt a helyzetet körül köl körülírni, de hogy ez jelzi, hogy hogy valamit tenni kell és nem maradt más kreatív össze megoldás a a katonák toborzására, mint sem a mozgósítás.
[00:32:34]Ez az eszköz viszont mindig ott van.
[00:32:37]Ukrajna is régóta lépszámiánnyal küzd emelték a katonák fizetését, fiatalabb önkénteseket és külföldi katonákat is próbálnak bevonni.
[00:32:44]Hol van még érdemi ukrán embertartalék?
[00:32:51]Csak, hogy eszembe jutott még még Oroszországhoz visszatérve, aztán mondom az ukrán részt is.
[00:32:54]Ugye ők is próbálkoznak kreatív megoldásokkal, hogy külföldi katonákat vonjanak be.
[00:33:01]Vannak külön kiépített kommunikációs és PR ügynökségek, amelyek Oroszországgal valamilyen szinten szövetséges vagy partneri országokban próbálnak toborozni.
[00:33:13]Asszíriában, Nicaragoában, ugye Észak-Koreában, csak ott az állami szinten megy, ott nem kell toborozni, ott a a az államközi kapcsolatok lehetővé teszik, hogy és nyilván kapnak cserébe valamilyen technológiát, vagy valamilyen bónuszokat.
[00:33:28]Szóval ez ez ott is megvalósul, és Ukrajna is egyébként próbál toborozni külföldiek körében.
[00:33:34]A háború kezdetén akkor voltak ilyen nyilvános adatok.
[00:33:39]16000 külföldi harcolt a az ukrán haderő kötelékében.
[00:33:43]Különböző országokban vélhetően ez a szám jóval kevesebb most.
[00:33:49]Tehát azért ezt a sok éves háborút kevesen bírják.
[00:33:52]És ez a ez a fajta utánpótlás az az biztosan csökken.
[00:33:58]Ukrajnában ugye folyamatos mozgósítás van, tehát ők nem tudják az esetleges orosz mozgósításra válaszó egy másik mozgósítást hirdetni, mert már már folyik.
[00:34:07]Tehát az egyetlen eszköz, ami marad, hogy még erőteljesebbé vagy durvábbá tenni ezt a mozgóítási kampányt, ami egyébként is elég kemény az elmúlt időszakban.
[00:34:20]Ugye ott is volt egy ilyen lazább időszak, amikor az emberek önként jelentkeztek katonának a pusztán hazafias meggondolásokból 2022-ben.
[00:34:32]Sőt ismerek én is olyan embereket, akik külföldön voltak, de hazajöttek, hazatértek Ukrajnába, hogy beálljanak a haderőbe.
[00:34:38]Aztán ugye ez a keret elfogyott.
[00:34:41]Aztán jöttek azok, akik hát megkapták a behívókat, de és ugye nem próbáltak elbújni, hanem hanem a behívóval ténylegesen mentek és beálltak hadderőbe.
[00:34:54]Aztán aztán amikor már ők is elfogytak, akkor akkor próbálták ugye elkapni azokat, akik akik bujkálnak, akik nem még a behívó ellenére is nem teljesítették ezt.
[00:35:05]És akkor ezért a fokozatosan egyre több olyan visszaélést láttunk, mert egyszerűen a keretet pótolni kell, tehát ott is 20 kötőel 30000 katonát havonta be kell állítani hadrembe, hogy az orosz nyomást állni tudják és akkor egyre egyre erőszakosabb eszközökhöz kell nyúlni.
[00:35:27]Ha Oroszország mozgósít, akkor nem nagyon maradt más megoldás, mintogy ugye tovább bekeményíteni ezt a ezt a mozgóítást és levinni a korhatárt.
[00:35:37]Sajnos ez a ez lesz a várható megoldás, ha Oroszország mozgósít.
[00:35:42]Jelenleg ami 25 és 60 év közötti a a korhatár, ez 27 év volt még a háború kezdetén.
[00:35:48]Levitték 25-re.
[00:35:51]Egyáltal nem kizárható, hogy aztán tovább h mondjuk 23 évre ezt le fogják vinni.
[00:35:57]A héten parlamenti választás lesz Oroszországban.
[00:35:59]Mire figyeljünk?
[00:35:59]Mit tudunk majd abból kiolvasni?
[00:36:07]Hát az az úgy jelenthető, hogy a kormánypárt az az nem megverhető ezen a választáson.
[00:36:15]Oroszországban kevert rendszerű választás van.
[00:36:18]a parlamenti helyeknek a felét pártlistán, a felét pedig egyéni mandátumokból rakják össze, és mindenképpen érdemes a pártlistára figyelni.
[00:36:31]Tehát ez egy nagyon jó indikátor lesz, hogy az egységes Oroszország, mint kormánypárt, az az mennyi mandátumot szerez, mert egyébként ha összeszámoljuk majd a mandátumok számát, akkor valószínűleg meglesz a a kétharmada, több mint 70%-a a kormánypártnak, de a pártlistás eredmény az, ami ami indikatív lehet arra nézve, hogy az emberek mennyire elégedettek a a az ország ügyeivel és a pártpolitikával.
[00:36:55]Sajnos jelenleg nincs Oroszországban olyan párt, amely jelentősen eltérő politikai programot mondana, mint mint a kormánypárt.
[00:37:03]10 politikai párt indult a választáson, illetve eredetileg 11, akit engedtek, csak aztán az egyik pártot leszedték menet közben, mert az volt az egyetlen a párt, amely a béke és a háború lezárása mellett kampányolt.
[00:37:20]Őket kizárták a választásokból.
[00:37:20]A jablokon.
[00:37:22]Így van.
[00:37:23]maradt 10 párt, akik csak tehát a a főüzenetek ugyanazok, mint a kormánypártnak, ami eltérés van, hogy a társalom különböző rétegeihez szólnak, és ezeket az üzeneteket, az egységes üzeneteket próbálják egy kicsit finom hangolni a a társam különböző rétegeihez.
[00:37:44]Tehát mondhatjuk azt, hogy az egységes Oroszország a kormánypárt egy ilyen nagy központi párt, amely most kampányol azzal, hogy nem tudom, be kell állni Vladyimir Puty mögé, a meg kell védeni Oroszországot, mert különben jön a nyugat és szétesik, és Oroszország szétdarabolását akarják.
[00:38:07]A ugye most a mellett kampányolnak, hogy a háborúban résztvevők, veteránok ők kiemelt pozíciót kapjanak.
[00:38:15]ők a társadalom legtiszteletteljes tagjai legyenek.
[00:38:18]Tehát valami ilyesmi a a ez a politikai a pártnak a politikai kampánya.
[00:38:24]És akkor vannak kommunista párt, liberális demokraták, akik akik különböző társadalmi rétegekhez.
[00:38:30]kommunista párt.
[00:38:30]Ők ők például a a baloldali szavazókhoz szólnak.
[00:38:35]Ők azt mondják, hogy bizonyos szektorokat álomosítani kell, és társadalom szegény rétegeihez több pénzt kell eljuttatni.
[00:38:45]Például az energetikai szektort és a védelmi portart, ami egyébként is nagyrészt állami készben van, de ezt ők azt mondják, hogy államasítani kell.
[00:38:53]Vagy van egy párt, a Novellugyi.
[00:38:56]Egyébként sok év után az volt a az első olyan párt, amely újként bekerült a parlamentbe még az előző választásokon.
[00:39:05]Ők is ugyanaz támogatják a háborút, tehát ugyanazok az üzenetek, de ők a vállalkozókhoz próbálnak szólni, és a középosztályhoz és azt mondják, hogy jó ez a gazdaság, politika, minden egy kicsit túl bürokkratikus.
[00:39:15]És mi amellett kardoskodunk, hogy ezt a bürokráciát picit csökkentsük, mi majd a vállalkozók érdekeit fogjuk.
[00:39:22]Persze az, hogy most éppen extra adók vannak a a háborúra, ez ezek ezek ilyen szükséges rosszak.
[00:39:28]Ezt ezt ezt kénytelenek vagyunk támogatni, am még háború van, de egyébként pedig ezt bürokráciát azt csökkenteni kell.
[00:39:34]És akkor van van egy párt, ami például a az agrár szektorban dolgozók érdekeit próbálja védeni.
[00:39:43]És akkor így fedik le az orosz politikai palettát.
[00:39:45]De mondom egyetlen párt sincs, amelyik egyébként a háború ellen vagy a béke mellett kampányolna, ami egyébként az orosz lakosságot a legjobban foglalkoztatja, mert hogyha megnézzük azokat a méréseket, hogy mi aggasztja leginkább az orosz lakosságot, akkor a az első helyeken lesz a ugye a az energetikai, tehát az üzemanyaghiány, a drón bere, az ukrán drónok berepülése miatti veszély és a különleges katonai művelet.
[00:40:16]És ehhez képest pedig egy bát sincs, amely ezeket a ezeket a kérdéseket zászlájára tűzni.
[00:40:21]Az előző választásokon, egyéb parlamenti választásokon a az egységes Oroszországnak 49%-a volt.
[00:40:31]Ez egyébként ez egyébként egy csökkenő trend.
[00:40:33]Tehát ugye 2021-ben voltak választások, aztán 2016-ban, ott 54, tehát 5449.
[00:40:41]Hogyha további jelentős csökkenést látunk.
[00:40:43]Én azt gondolom, hogy nem tudom 45 46 ilyesmire gondolok, akkor nyilván persze azt lehet mondani, hogy hát így is megnyerték meg, aztán ugye az egyéni mandátumokkal meglesz nekik egy kétharmad, de az egy indikátor.
[00:40:54]Tehát ez egy indikátor arra, hogy az emberek egy jelentős része nem elégedett a pász politikájával.
[00:41:01]Ukrajnában is zajlik a belpolitika, miközben háborúzniuk kell.
[00:41:03]Miháilo Fedorovot júliusban menesztették a védelmi minisztériumból.
[00:41:08]ilyen digitális miniszter is volt.
[00:41:11]Tüntetések voltak mellette, majd augusztusban már háború alatti választásokat sürgetett.
[00:41:16]Egyik korábbi tárc tárcája portfóliójából adódóan interneten rendezte volna meg a választásokat.
[00:41:23]Most egyébként Olaszországban dolgozik azóta.
[00:41:25]Ez egy új politikai pálya kezdete.
[00:41:28]Fedorov Zelensk kihívója lehet majd?
[00:41:34]Lehetett volna.
[00:41:34]Én azt gondolom, hogy politikailag ő leírta magát az ukrán belpolitikából.
[00:41:41]Lehet, hogy korai még ilyet mondani.
[00:41:44]A Zelenski egy óriási hibát vétett azzal, hogy őt menesztette, mert azt gondolom, hogy Fedorov jó helyen volt jó időben.
[00:41:50]Akkor miért menesztette?
[00:41:51]Ott ugye a menesztésnek az oka Fedorov és a az akkori katonai főparancságok közötti vita volt.
[00:41:56]Fedorov hát eleve egy jelentős korkülönbség is volt közöttük.
[00:42:05]És Fedorov, ugye 35 éves Fedorov, ő sokkal nagyobb hangsúlyt fektetett volna az új technológiákba, máshogy viszonyult volna a az ember az élőerő helyzetéhez.
[00:42:20]Alexander Sirski, az akkori katonai főparancsnok, ő pedig sokkal merevebb egy ilyen régi katonaiskolát képviselt.
[00:42:30]Ő nem hitt a technológiákban.
[00:42:30]Ő ő ő egészen más máshogy gondolta, és és közöttük nem alakult ki nexus.
[00:42:35]És hát védelmi miniszterként Federorovnak a kezdeményezései beleütköztek ebbe a Szirski féle falba és Zelenski végül Sirskinek adott igazat és Federovot menesztette sajnos.
[00:42:48]Szerintem ez egy óriási hiba volt, mert Federov egy nagyon jó szakember volt, aki aki jó helyen volt.
[00:42:55]Sirski egyébként aztán ugyancsak bukta a főparastaki székét, mert Federarov mellett ugyanolyan jelentős tüntetések indultak.
[00:43:03]Federarovat már nem tudta visszahozni Zelenszké, de Sirskit leváltotta.
[00:43:08]És Fedorov viszont utána ahelyett, hogy tehát látszott, hogy hirtelen az ő népszerűsége az az felröppent, mellette nagyon sok az ő visszahozásáért nagyon sok tüntetés történt heteken keresztül, és a népszerűségét Zelenski szintjén, vagy annál magasabban kezdték mérni.
[00:43:28]hogyha Federov akkor okosan politizál és azt képviseli, hogy ahogy egyébként P Zaluzni is vagy ugye korábbi ukrán főparancsnok vagy más politikai szereplő, akik azt mondják, hogy a hazai érdeke minden előtt, hogy a politikát félre kell tenni, akkor és és elfogad valamilyen más pozíciót Zelenski kormányából.
[00:43:53]hogy ajánlották neki, hogy ő lehet az ukrán védelmi iiparnak egy ilyen nagy vezetője, vagy koordinátora, vagy megkapja teljesen a drónipart, ami Ukrajnában jelenleg húzóágazat.
[00:44:02]Ezeket nem fogadta el.
[00:44:04]És ahelyett ugye sokan azt mondták, hogy hát adja adjatok neki helyet, adjatok neki pozíciót, ő ért hozzá, ő csinálni fogja, ő ezt nem fogadta el.
[00:44:13]Ehelyett pedig egyértelműen politikai ambíciókkal jött elő, ugye a választások meg megszervezése.
[00:44:17]Aztán adott egy olyan interjút, ami amelyben azt mondta, hogy Ukrajna el fogja veszíteni a háborút, ha most azonnal nem lép, és persze a ki más tudná a legjobban, mit kell lépni Ukrajnának, mint ő Michael Föderov, tehát hogy neki adjanak esélyt, hogy ő megmutassa, mit kell csinálni és és ezzel azt gondolom, hogy a társadalom egy egy része számára ő egy politikai szereplővé vált, nem egy nem egy szakember, hanem egy politikai szereplő.
[00:44:47]Aztán pedig elfogadta ezt a pozíciót Olaszországban.
[00:44:50]Ugye tanácsadóként hívta meg a az olasz védelmi miniszter, ami az olaszok részéről egyébként egy nagyon ügyes lépés volt, hiszen egy tapasztalt szakemberről van szó, csak hát így teljesen eltűnik Ukrajnából és ezeket a politikai azt a politikai tőkét, ami amit ő az évek alatt fölépített, azt azt most mind elveszítette.
[00:45:10]Tehát Fedorovnak azt gondolom, hogy ugye alig hallunk most már róla, tehát a ő ő ő leírta magát az ukrán politikába.
[00:45:20]Belátható ideig nem lesz még választás Ukrajnában?
[00:45:23]Nem, mert Zelenski rájött arra, hogy éppen nem olyan jók a az esélyei.
[00:45:27]Akkor került elő a választásoknak a kérdése, amikor az ukrán sikerek mellett a mérések alapján Zelenszki ismét jelentős előre tettet szert.
[00:45:41]Ugye a Volgyimir Zellenskinek kettő fő kihívója van, vagy lehet a választásokon.
[00:45:48]Az egyik a korábbi főparancsnok a Raizaluzni, akit elküldtek Nagy-Britanniában Nagykövetnek, tehát ő is kezd feledésbe merülni.
[00:45:57]Néha-néha ad interjút, de egyébként messze van.
[00:46:00]A akkor jut az emberek eszébe, amikor Zelenszkivel elégedetlenek.
[00:46:04]És akkor eszükben jött, hogy hú, volt egy nagyon jó főparancsnok, aki a nokunk, aki akinek köszönhetően Ukrajna ellenállt, sőt még ugye sikeres ellentámadásokat is hajtott végre.
[00:46:20]De egyébként, hogyha a dolgok nem mennek rosszul, akkor Zalózsni neve kevésbé van napirenden.
[00:46:26]És ott van Kiroló Budanov, a korábban a katonai hírszerzésnek a vezetője, akit Zelenszki úgyon maga mellé vette az elnöki adminisztrációba, tehát kiiktatta ilyen szempontból, most már az ő csapatának tagja kiiktatta, mint politikai kihívót vagy potenciális ellenfelet.
[00:46:44]És a júniósi mérések alapján úgy tűnt, hogy Zelenszki, ha van, ha éppen választásokat tartanak, akkor Zelenszki ezeket megnyeri.
[00:46:52]Aztán jött ez a Fedorov botrány, a tüntetések.
[00:47:00]Most éppen van egy jelentős korrupciós botrány.
[00:47:01]Leszedték az ukrán főügyészt, aki most éppen, ahogy beszélgetünk, ma reggeli hír, hogy aztán megvádolta az ukrán korrupcióellenes hivatalt, hogy bizonyítékokat hamisít.
[00:47:11]Tehát éppen igen komoly belpolitikai válságok vannak Ukrajnában, és közben pedig a Oroszország sajnos egyre sikeresebb katonai kampányt tud folytatni Ukrajnában.
[00:47:26]Ez mind azért jelentős kockázatokat jelent Zelenszki úr választására nézve.
[00:47:31]Tehát ilyen szempontok mellett sem lesznek választások.
[00:47:36]Részben ez az ukrán belpolitikai helyzet a magyarázata az oka annak, hogy a júniusi magyar-ukrán kisebbségi megállapodás még mindig csak írott szó és nem megalkot és végrehajtott törvény.
[00:47:52]Részben igen, részben ugye a leg tehát sok sok mindenben a legfelsőbb szinte találkozók tudnak áttörést okozni.
[00:48:04]Nagyon hiányzott az például, hogy az előző kormány idején a Orbán Viktor és Voly Zelenski között legyen egy ilyen két oldal találkozó, hogy aztán a még mindig vitás kérdéseket rendezzék.
[00:48:16]Ez sajnos nem valósult meg.
[00:48:19]Aztán legalább ennyire fontos, hogy Magyar Péter és Holdim Zelenski között is legyen egy ilyen legmagasabb szintű találkozó.
[00:48:24]Június folyamán úgy tűnt, hogy ez lesz.
[00:48:27]Aztán valamiért lekerült a a napirendről.
[00:48:30]Valószínűleg a magyar diplomácia azt várja, hogy Ukrajna a korábban leegyeztetett feltételeket belefoglalja a saját törvényhozásába, tehát törv törvényi törvényhozásába, de ez ez eddig nem valósult meg.
[00:48:49]És valószínűleg az Ukrajnában a tehát valószínűleg a háborúban álló Ukrajna számára a magyar kisebbségi kérdések sokadik sokadik eleme a a napirenden lévő ügyeknek amivel ők csak akkor foglalkoznak, amikor muszáj, és amikor a amikor tényleg nincs más lehetőség, mert nem tudom, Magyarország blokkol vagy akadályoz valamit.
[00:49:18]előleteket is.
[00:49:19]Így van.
[00:49:19]Tehát most éppen a ugye az első és a hatodik klaszter megnyitásra került.
[00:49:23]Alapvetések és a külügyek viszont a második és a harmadik klaszter nem.
[00:49:31]És részben azért, mert a parlament számára már az ukrán parlament számára az nem prioritás.
[00:49:40]Ami olyan szempontból szomorú, hogy Ukrajna kicsit inkább nem azzal próbálkozik, hogy akkor elfogadja azt, ami amiről megegyeztek, hanem más partnereken keresztül próbálnak nyomást helyezni Magyarországra, hogy Magyarország ne blokkoljon.
[00:49:58]Másrészt viszont a a ugye törvényhozás hiánya az annak is köszönhető, hogy egyébként nagyon nehéz jelenleg a kormánypártnak a helyzete már a Zelenszki pártjának, népszolgájának.
[00:50:14]Más igen fontos rendeletek is nagyon nehezen mennek át.
[00:50:18]Ugyanis hát ugye 2019-ben voltak utoljára parlamenti választások, azért eltelt azóta jó sok év.
[00:50:27]A frakció kezdett szétbomlani 226 helykel a a parlamenti többséghez és Zelenskéknek ugye a népszolgáljak pártnak 254 hely volt átrendelkezése meg 2019-ben.
[00:50:40]És ez fokozatosan apt volt, aki nem tudom volt aki átállt más, tehát elhagyta a frakciót.
[00:50:51]ö volt, aki nem tudom, elhalálozott, és ugye nem tudják pótolni, mert nincsenek választások.
[00:50:55]Tehát jelenleg 228 fő a parlamenti frakció, ami elvileg meglenne a a többség, de azért sok kérésben nem teljesen egységes ez a ez a párt.
[00:51:05]Nem bizonyos dolgok mellett nem szavaznak, nem mennek el, so betegeskednek és emiatt rendkívül nehéz bármit átnyomni a törvényhozáson, főleg egy olyan rendeletet, ami a magyar kisebbségi jogokat célozza meg.
[00:51:27]ami számos parlamenti képviselő számára egyébként is problémás olyan szempontból, hogy hát évek óta vitában vannak Magyarországgal, nem túl jó a kétoldalú kapcsolat és és számunkra egy ilyen rendeletnek vagy törvénynek a az elfogadása az az az problémás.
[00:51:44]Tehát valószínűleg ezért sem dobták még be az ukrán parlamentnek, mert mert nehéz lenne elfogadni.
[00:51:51]diplomáciával kezdtünk, azzal is zárunk röviden, miután Magyarország kiutasított 10, mondjuk így egyszerűen kémnek tartott nagykövetségi dolgozót, az orosz nagykövetségről, ezt követően Moszkva kemény és fájdalmas választ ígért.
[00:52:07]Ha nem egyszerűen 10 magyar diplomát utasítanak ki, ami azért jókora létszám lenne, ismerve a moszkvai magyar nagykövetség létszámát, akkor milyen kemény és fájdalmas eszközökre számíthatunk?
[00:52:20]széles a skála.
[00:52:20]Tehát ha kezdem azzal, hogy kiindul kiindulhatunk abból, hogy mi mit lehet tenni, mit tudna Moszkva tenni, hát elég sok mindent a különböző ágazatoknak a tehát a Magyarország Oroszországban jelenlévő ágazatainak az akadályoztatása, korlátozása, például a gyógyszeripar, a OTP bank működése, nem tudom, vetőmag, mezőgazdasági export, ami még egy jó része egyébként már már nincs, de van ami még még mindig van.
[00:52:57]Akkor vannak energetikai projektek, ugye a gázt a török áramlaton keresztül kapjuk Oroszországból, ha kőolaj ugye barátság kőolajvezetéken keresztül érkezik szintén Oroszországból.
[00:53:12]Azt nem állítom, hogy Oroszország leállítaná ezeket, de hát történhetnek meghíbásodások, javítások, ami mondjuk hetekre lehetetleníti a a gáznak a megérkezését.
[00:53:25]Oroszország alkalmazott ilyen jellegű nyomást az elmúlt években különböző országokra.
[00:53:28]Aztán ott van a paksi beruházásnak a kérdése, ami egyébként is egy picit levegőben lóg.
[00:53:33]Tehát ugye ezek ezek mind megtörténhetnek, de ha azt nézem, hogy hogyan lépett Oroszország az elmúlt években a hasonló esetekre, akkor alapvetően ezt a reciprocitás vagy ilyen tükörintézkedések lépését alkalmazták, az azt jelenti, hogy Magyarország 10 diplomatát visszautas vagy kiutasít, akkor ők is ezt csinálják.
[00:53:53]Csak, hogy az orosz nagy követsége ugye 47 akkreditált diplomata van, a teljes követségi létszám szerintem megközelíti a 100 főt.
[00:54:03]A úgy tudom, hogy a moszkvai nagykövetségen magyar nagykövetségen talán 15 diploma akkreditált diplomata van körülbelül, és olyan 20 és 30 között lehet a a teljes követségnek a létszáma.
[00:54:16]Tehát 15 akkreditált diplomatába 10-et elküldeni, azért az az jelentősen megnehezítené a a követségnek a munkáját.
[00:54:27]Tükörlépésként tükörlépés, csak igen fájdalmas, mert az orosz követség valószínűleg tud működni 30 már budapesti 37 akrét diplomatával is.
[00:54:34]A a magyar nagykövetség viszont négy diplomatával sokkal kevésbé tudja ellátni a munkahelyet.
[00:54:43]Az arénát hallották az infádióban Bendar Zsevski, Antona Post Szovjetérség szakértője, az Ökonomusz Gazdaság kutató Alapítvány igazgatója volt a vendégünk.
[00:54:51]Köszönöm a beszélget.
[00:54:52]Köszönöm szépen.
[00:54:52]Én is a beszélgetést.
[00:54:53]Kedves hallgatóink, az Arénát meghallgathatják az infóstart oldalán és megnézhetik az Inforádió YouTube csatornáján, amire érdemes feliratkozniuk.
[00:55:00]Ha tetszett a beszélgetés, kérem, lájkolják és osszák meg a közösségi médiában.
[00:55:04]Ha véleményük van, írják le bátran kommentben.
[00:55:06]A mai műsor elkészítésében Erdei Tamár, Szécsi Ágnes, Varga Mónika és Pauli Zoltán segített.
[00:55:13]Én Herc Zsolt vagyok.
[00:55:15]Köszönöm, hogy figyeltek ránk.
[00:55:17]Az aréna távközlési partnere a Van Magyarország.