InfoRádió - Infostart 47:14

Egyetemi évnyitó: mi jön a kekva-korszak után? Kovács Levente, Inforádió, Aréna

felsőoktatásinterjúfinanszírozásmesterséges intelligenciakekvaközéletéletmód
Irányultság: KonzervatívKötődés: Független
Egyetemi évnyitó: mi jön a kekva-korszak után? Kovács Levente, Inforádió, Aréna
tl;dr
  • Az InfoRádió Arénában Farkas Dávid Kovács Leventét, az Óbudai Egyetem rektorát kérdezi a felsőoktatás helyzetéről, finanszírozásról, bérekről és az AI-stratégiáról.
  • Rekordfelvételi év: országosan 100 000 fölötti felvételt nyert hallgató; az Óbudán 4549+200 nemzetközi hallgató — ezzel elérték a kapacitás-határt.
  • Modellváltás-mérleg: a magyar felsőoktatás nyert — 5-ről 12-re nőtt a rangsorolt egyetemek száma —, de hallgatóra vetített költségben 15 éves nyugat-európai lemaradás van.
  • A lejárt KEKVA-szerződések után köztes év: az új finanszírozási modell 2027. augusztus 1-jétől él; a KEKVA megoldása a rektori konferencia legnagyobb vitapontja.
  • Oktatói bérek: szélsőséges szórás — állami egyetemi tanári bér bruttó 554 ezer, az Óbudán ugyanez a fokozat 1,6 millió forint; egységesítési javaslat az államnak.
  • A kancellári rendszer Óbudán nem vált be, korán megszűnt — a menedzsmentstruktúráról szerinte minden intézménynek magának kell döntenie.
  • Óbudai AI Campus: natív AI-egyetem a teljes közösségnek; tiltás helyett etikai szabály — aki AI-t használ, bizonyítsa, hogy értette.

„Nem mindenki fogja használni az AI-t, de senki se féljen tőle." – Kovács Levente

  • Innovációvezérelt befektetőegyetem: saját befektetőalap hidalja át az „innovációs halálvölgyet", kötelező innovációs-befektetési tantárgyakkal.
  • 2030 mérnöke a kreatív, mérlegelő gondolkodó — matematika-fizika alapokra építve; Magyarország alkalmazásorientált csatlakozással (egészségügy, járműipar) maradhat versenyképes.
Részletes összefoglaló megjelenítése

Az InfoRádió Aréna című műsorának 2026. szeptember 16-án adott, nagyjából 50 perces adásában Farkas Dávid műsorvezető Kovács Leventét, az Óbudai Egyetem rektorát, a Magyar Rektori Konferencia társelnökét fogadta. A beszélgetés az új tanév kezdetén a magyar felsőoktatás állapotáról, a modellváltás mérlegéről, a KEKVA-rendszer utáni új finanszírozási modellről, a kancellári rendszer megszűnéséről, az oktatói bérekről, valamint az Óbudai Egyetem AI-központú stratégiájáról szólt.

A magyar felsőoktatás a rekordfelvételi évében

Kovács Levente szerint a magyar felsőoktatás jelenleg „nagyon jóban" van: rekordlétszámú felvételiben vett részt, több mint 100 000 hallgató nyert felvételt az egyetemekre, ami a sikeresen jelentkezők több mint 70%-át jelenti. Mind a hallgatók, mind a tanárok, mind az intézményvezetések izgatottan várták az új tanévet.

A műsorvezető által felvetett, „1-től 10-ig mennyi változás történt" kérdésre a rektor úgy felelt: minden egyetem másképpen pozicionálja önmagát, az Óbudai Egyetem szemszögéből az egész tanévet és kihívási köröket nézve

„egy hármas négyesre mondanám a 10-es skálán az értékelést." – Kovács Levente *

A felvételi létszámnövekedés minőségi vonatkozásáról elmondta: helyzete válogatja. Komoly változás volt az emelt szintű érettségi kötelező jellegének korábbi megszüntetése. Az Óbudai Egyetem példájánál egyértelműen erőteljes minőségi változás történt: emelkedtek a ponthatárok, nőtt az első helyen jelentkezők száma – és a rektor tapasztalata szerint gyakorlatilag mindegyik egyetem meg volt elégedve a felvételi statisztikákkal.

Arra a kérdésre, mi a garancia arra, hogy a többség be is fejezi a tanulmányait, Kovács Levente azt mondta: elsősorban a hallgatókon múlik, a „tudatot" formálni kell, hogy aki bejutott, ne hagyja abba. Szerinte egyiküknek sem volt egyszerű egyetemet végezni – ez egy próbatétel, amelyet végig kell menni, és ki kell tartani „a legnagyobb nehézségek mellett is, főleg, hogyha csapatban dolgozik az ember".

A modellváltás mérlege: nyertesek és lemaradások

A modellváltás makroszintű mérlegéről a rektor azt mondta: a magyar felsőoktatás nyert. 21 egyetem váltott modellt. A modellváltás előtt mindössze öt magyar egyetem szerepelt értékelhető, hivatalos nemzetközi rangsorokban – ma ez a szám 12, elsősorban a javuló finanszírozási státusz következtében. (Megjegyezte, hogy az Óbudai Egyetem is csak nem hivatalos rangsorokban jelenik meg, hivatalosban nem.)

Ugyanakkor szerinte van hová fejlődni: ha egy hallgatóra vetített, normalizált költséget hasonlítunk össze – az életminőséget is beszámítva –, a magyar egyetemek a nyugat-európaiakhoz (például az osztrákhoz, némethez) képest még mindig alulpozicionáltak:

„még mindig sokkal olcsóbb egy magyar hallgatóra vetített költség nálunk, mint mondjuk például Ausztriában vagy Németországban." – Kovács Levente *

Ez szerinte azt mutatja, hogy bár sokan a modellváltott intézmények „feltőkésítéséről" beszéltek, versenyképességben körülbelül ugyanazt a szintet ütik, mint sok osztrák vagy német egyetem – „a rankingek azért nem szoknak csalni".

A finanszírozási szerkezet nemzetközi összehasonlítását konkrét statisztikával támasztotta alá: az Európai Egyetemek Szövetsége körében a nyugat-európai egyetemeket ma átlagosan 60%-ban az állam, 40%-ban magánbevétel (önköltséges hallgatók, kutatásfejlesztés stb.) finanszírozza. Magyarországon a modellváltás után ez az arány körülbelül 80–20 lett – ami pontosan 15 évvel ezelőtti szintje volt a nyugat-európai modellnek. Szerinte pozitív, hogy a „50 év kvázi kommunizmus" óta sikerült rágyorsítani a rendszerre, de még mindig 15 éves lemaradásban vagyunk, és ezt a lemaradást kell tovább gyorsítani.

A versenyképesség négy pillére

Kovács Levente négy fontos szempontot nevezett meg:

  1. Infrastruktúra – a műszaki felsőoktatásban laborokban folyik a képzés, de vonzóvá kell tenni a tanulást a közösségi terekkel, rendezvénylehetőségekkel – „amitől egyébként – bocsánat, így fogalmazok – buli számukra, hogy végül is egyetemisták".
  2. Oktatás és az oktatók megfizetése – komoly szempontrendszer volt a bérfelzárkóztatás; az Óbudai Egyetem 2021-től, a modellváltás útjára lépéskor indított komoly bérfejlesztési programot.
  3. Tudományos lehetőségek biztosítása – meg lehessen hívni és megérje a nemzetközi tudományos életben jártas szakembereknek magyar egyetemhez társulni, mert a nemzetközi piacon versenyeznek az intézmények a tehetségekért.
  4. Társadalmasítási igény – az egyetemet az állam azért tartja fenn, hogy társadalmi igényt elégítsen ki; nem csak önmagának kutat és oktat, hanem a társadalom felé kell megfelelő válaszokat adnia.

A finanszírozási váltás előestéje: köztes év a KEKVA után

A kormányfő nemrég új finanszírozási modellt ígért a felsőoktatásnak. A rektor elmondta: egyelőre a finanszírozás „kötött pályáján" mozognak, hiszen a modellváltott intézmények ötéves közfeladat-ellátási (KEKVA-) szerződéseket kötöttek az állammal, ezek most lejártak, és az újratárgyalásuknak meg kell történnie. Mivel az új modell a jövő év – vagyis 2027 – augusztus 1-jétől lép életbe, köztes évben vannak, ebben kell kitárgyalni az állammal azokat a lehetőségeket, amelyekről reméli, hogy hosszú távú fejlődési pályát és garanciát adnak majd.

A műsorvezető kérdésére, biztosítható-e, hogy a hallgatók ebből minél kevesebbet érezzenek, Kovács Levente azt mondta: teljes mértékben azon vannak, és minden rektortársa is kommunikál a hallgatóival.

„Nem is szabad látniuk ebből semmit sem, hisz nem azért esküdtünk fel, hogy az oktató oktatóként hallgatókat tanítunk, hogy értelemszerűen finansírozási problémákat lássanak a hallgatók." – Kovács Levente *

A kancellári rendszer vége és a rektor szerepe

A kancellári rendszer megszűnéséről Kovács Levente elmondta: náluk „hamarabb volt vége" – részben ezért váltottak modellt, mert a kancellári struktúra az Óbudai Egyetemen nem vált be, és így kaptak lehetőséget egy más struktúrára. Szerinte a menedzsmentstruktúrát az intézmény maga dönti el: van, ahol a kancellári rendszer működött, van, ahol nem. Náluk több éves kancellár nélküli működési tapasztalat van, és az eredmények mutatják, hogy be tudott válni. Minden egyetem ebben a köztes évben dönti el, hogyan pozicionálja újra magát.

A rektori szerepkörről: a rektor elsődlegesen az egyetem oktatási és tudományos programját vezeti, ezért a szenátus elnöke is, amelyben az oktatók, a hallgatók („az egyetem elsődleges befektetési jegye maga a hallgató") és a nem-oktatói kollégák képviselete is bent kell, hogy legyen – ezt az Nftv. is előírja. Ugyanakkor a „nagy könyvben" úgy lenne megírva, hogy a jó rektor emellett jó menedzser is legyen: kövesse a nemzetközi felsőoktatási trendeket, tudja, mire lehet rástartolni. Stratégiai kérdésben az intézménynek egy hármas egységben kell működnie: az egyetem, az egyetemen kívüli entitás (kuratórium vagy felügyelő bizottság) és az ágazati irányítás – az utóbbi fogja az adófizetők pénzéből fenntartani az egyetemet –, miközben a társadalom visszacsatol, hogy jól működik-e az intézmény.

A Magyar Rektori Konferencia: együttműködés, nem szembemenés

A Magyar Rektori Konferencia érdekérvényesítő képességéről a rektor úgy fogalmazott: nem „szemben" kell feltenni a kérdést, hanem együttműködni kell a mindenkori kormányzattal – miközben világos, következetes irányvonalat kell képviselni. Emlékeztetett: Magyarországon 63 egyetem létezik (magán, állami, modellváltott, különböző finanszírozású), de a céljuk ugyanaz: hallgatókat képeznek, a jövő értelmiségi rétegét.

Szerinte vannak irányok, amelyekből nem lehet engedni, akármi történik, mert a kifutásuk messze túlmutat egy-két-három kormányzati cikluson: egy fiatal embert végigvinni az oktatási palettán nagyon hosszú folyamat – 18 évesen jön az egyetemre 12 év köznevelés után (nem is beszélve az óvodáról, bölcsődéről), majd 3, 5 vagy 9 év egyetemi képzés a fokozattól függően. Egy tanterv módosítása is óriási kihatású, ezért nagy kérdés, milyen gyorsan csatlakozik rá egy intézmény az új tudományos trendekre.

A konferencia célja szerinte az általános, nemzetközileg is elfogadott irányok mellett a „gyorsítási sávok" megtalálása, és ezek kitárgyalása a kormányzattal, hogy minden felsőoktatási intézmény kellő finanszírozáshoz jusson:

„Ez nem szembemenés, ez nem mellettemenés egy adott kormányzat tekintetében, hanem világos iránymutatás a tekintetben, hogy ezeket az irányokat kell képviselnie egy nemzetnek, ha versenyképes akar maradni." – Kovács Levente *

Oktatói bérek: szélsőséges szórás és egységesítési igény

Az oktatói bérek régiós versenyképességéről: a modellváltott intézmények élni tudtak a többletfinanszírozás lehetőségével, de régiós összevetésben még mindig lemaradásban vannak. Szerinte versenyképes bérnek kell lennie, mert ellenkező esetben a piac „kivásárolja" az oktatókat, ami pillanatok alatt degradálja a felsőoktatás színvonalát – ezt a cégek gyakran nem fogják fel ok-okozati összefüggésként. Az állam nem lehet örökké az egyedüli támogató: a cégeknek és mindenkinek, aki építi az országot, legalább ugyanúgy bele kell tennie a közösbe – ezt leginkább a magánintézmények oldaláról van kényszer.

Konkrét számokat is mondott: az állami modellben az egyetemi tanár tudomása szerint továbbra is bruttó 554 000 forintot keres, míg az Óbudai Egyetemen a következetes bérfejlesztésnek köszönhetően ugyanez a fokozat bruttó 1,6 millió forintot keres (a műsorvezető rákérdezett, hogy tényleg 1,6 millió-e, a rektor megerősítette: „igen", mire a műsorvezető megjegyezte: „elég nagy a különbség").

A tökéletes egységesítést szerinte szinte lehetetlen elérni, de valamilyen egységesítésnek lennie kell, és vannak kormányzati elképzelések is ezzel kapcsolatban, amelyben bízik. Az életpályát (tanársegédtől adjunktuson, docensen át professzorig) az Nftv. kezelte, a bérszínvonalat viszont „szétverte" – ezt kell visszarendezni. Az Óbudai Egyetem a januári béremeléskor maga is visszarendezte az arányszámokat, és javaslatot tett az államnak egy modellre, hogy legyen „legalább elindulási alap" és „valamilyen szintű lámpás" a nagyon szórt bértáblában.

A KEKVA-vita: politizáltság és félreértések

A rektori konferencián belüli legfontosabb vitapontként egyértelműen a KEKVA kérdéskörének megoldását nevezte meg. Szerinte nem nehéz az Európai Unió által szóvá tett kérdéseket orvosolni – a probléma inkább a KEKVA megnevezés körüli, túlzottan átpolitizált helyzetkép. Hangsúlyozta, hogy a társadalom – sokszor önmaguk is – hibásan használja a fogalmat:

„A KEKVA nem egyenérték a modellváltással, és a KEKVA nem egyenérték az egyetemmel magával." – Kovács Levente *

Kovács Levente szerint ebben a rendszerben a nem államilag finanszírozott intézményeknek jóval nagyobb a versenyképessége, ezt kell fenn tartani – sőt „rá kéne pluszolni". A most folyó beszélgetés tárgya az a modell, amely 2027. augusztus 1-jétől lép a KEKVA-struktúra helyébe; különböző elképzelések vannak, ezek egységesítését a Magyar Rektori Konferencia végzi, és juttatja el az állam felé a döntéshez.

Az Óbudai Egyetem: rekordévfolyam és kapacitáshatár

Az Óbudai Egyetem életében először fordult elő, hogy az első helyen jelentkezők száma meghaladta a 6000 főt. A rektor szerint soha ennyi hallgatót még nem vettek fel: pontosan 4549 hallgatót, továbbá durván 200 nemzetközi hallgatót – „ennyit sose vett fel még az Óbuda, és ez körülbelül a kapacitásunknak a határa. Ezt még éppen elbírjuk."

Fontos cél ezért az infrastruktúra szépítése és bővítése: az elmúlt évben sikerült egy bérelt ingatlant megvásárolniuk tavasszal, amiből pár éven belül remélhetőleg kapacitást tudnak emelni. Ehhez azonban az ágazati irányítónak is szerepe van: neki kell engednie a kapacitásbővítést.

Innovációvezérelt befektetőegyetem: az innovációs „halálvölgy" áthidalása

Pár éve az Óbudai Egyetem innovációvezérelt befektetőegyetemet szeretne valósítani – ez egy egyedülálló modell, Közép-Európában nem létezik, és a rektor szerint az északi országoknál sem lehet igazán hasonlót találni (ők másban találták meg a versenyképességet).

Kovács Levente szerint Magyarország innovációs teljesítménye a nemzetközi szakirodalom alapján csekély – annak ellenére, hogy a „szürkeállományunk" genetikailag az egyik legjobb, ha nem a legjobb a világon: „gyakorlatilag mondhatnám azt, hogy egyedüli marslakó nemzet vagyunk, akiket marslakónak hívtak." De ha a szürkeállomány nem edződik meg az innovációk kezelésében, akkor „meg fogja találni magát, de nem Magyarországon" – és ez országos versenyhátrány.

Ehhez igazodva a tanterveket 2023-ban úgy változtatták meg (2021-ben léptek erre az útra), hogy kötelező innovációs tantárgy, kötelező befektetési szemléletű képzés és hallgatói befektetési lehetőségek szerepeljenek bennük. A régi tantervek klasszikus szakmáit továbbra is oktatják (villamosmérnök, gépészmérnök, mérnökinformatikus, műszaki menedzser), de a szemléletet lépésről lépésre „csepegtetve" adják át – tanulva a nemzetközi partnereiktől is, akiket behívnak az egyetemre, hogy értékeltessék és kiszűrjék velük a hibákat.

A modell alapja: amikor az egyetem pénze elfogy, jönnie kell egy befektetői alaphoz. A magyar piacon megjelenő befektetőtársaságok azonban már csak magas szinten álló befektetéseket finanszíroznak, így az „innovációs halálvölgynek" nevezett köztes szakaszt senki nem játssza át. Erre hoztak létre egy befektetőalapot: ez egy tehetségmenedzsment, amely nemcsak a tehetséget keresi, hanem az ötlet piacra juttatását is finanszírozza.

Milyen mérnök kell 2030-ra?

A műsorvezető kérdésére, milyen mérnök kell 2030–2031-re, Kovács Levente a kreatív gondolkodót emelte ki:

„A legfontosabb az, hogy gondolkodónak [kell lennie], és értékelje és tudjon mérlegelni." – Kovács Levente *

Az egyetem felelőssége az életre nevelés is – nem gyorstalpaló. Szerinte a világ ma „talán túl gyorsan is" változik: egy most bejutó műszaki hallgató olyan munkában dolgozhat majd, amely a bejutásakor még nem létezett – három év alatt megjelennek újak, amelyeket a cégeknél képviselni kell.

Ezért kulcsfontosságú az alapértékek, az alapozó tárgyak (matematika, fizika, elektrotechnika, anyagtudomány) megtanítása: ezek törvényszerűségei 100 évvel ezelőtt is megvoltak, és a következő 500 évben is meg fognak maradni. Erre kell rátомni a kreativitást, hogy a hallgató bármilyen változás esetén adaptálódni tudjon – és az AI előretörésével ez még fontosabbá válik.

Az AI kapcsán őszintén beismerte: senki sem látja előre, mire lesz szükség két-három-négy év múlva. Példaként említette: öt évvel ezelőtt nem volt covid, ami teljesen átértékelte az emberiség gondolkodását (például az egészségipari termékek irányába). Az egyetem feladata ezért az, hogy felmérje, mi az az alapvető skillset, ami nem változik: a kreatív gondolkodásmód „kreatív marad 20 év múlva is". Hangsúlyozta: nem csak az a fontos egy tantervnél, hogy mi van benne, hanem hogy milyen kompetenciákra „gyúrunk rá" – mert a kurrikulum elfogadásával kompetenciákat is elfogadunk.

Nevelés és jellemformálás a felsőoktatásban

A nevelésnek szerinte egyre inkább helye van a felsőoktatásban, éppen az AI miatti versenyképesség miatt: „a versenyképességet emelje az AI, és ne az analfabetizmust." Az egyetemisták első olyan képzésük, amelyet már fiatal felnőttként, nagykorúként kapnak, amikor önmaguk döntenek sorsuk felett – és a tekintélyelvűséget már a gimnáziumban sem szeretik. Ugyanakkor tapasztalattal és bölcsességgel lehet nevelni: bármennyire is „aviat" lesz egy társadalom, az oktatói réteg boomer vagy X-generációs marad, miközben már alfákról beszélnek.

„Lehet, hogy a technológiát gyorsabban kezelik a fiatalok, de az tény és való, hogy az élettapasztalatot az azért nem tudja gyorsítani az AI." – Kovács Levente *

Ezért fontos a hallgatói közösségek formálása: egyre erősebb az igény a szakkollégiumokra és az extrakurrikuláris aktivitásokra, amelyek túlmutatnak a tanterven. Egy hallgató átlagosan öt évet tölt az intézményfalak között – ez a legkreatívabb, legformálóbb időszakuk, ezt kell tartalommal megtölteni és a jellemet formálni.

AI Campus: a natív AI-egyetem programja

Az Óbudai Egyetem elindította az AI Campus stratégiát, amelynek célja, hogy natív AI-egyetemmé váljanak. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a hallgatókat és az oktatókat kell AI-hoz értetővé tenni, hanem a teljes egyetemi közösséget: takarítókat, kisegítőket, adminisztrátorokat, gazdasági szakembereket, kutatókat. Az alapelv:

„Nem mindenki fogja használni az AI-t, de senki se féljen tőle." – Kovács Levente *

Szerinte a technológia összességében a folyamat 10%-a: bevezetni egy technológiát – megvesz néhány lehetőséget, összeintegrálja –, viszont a használat, a félelem leküzdése az embereken múlik. Az AI nem a munkahelyek megszűnését jelenti, hanem átértékelődését: „az természetes intelligencia, vagyis mi, akik alkotjuk az AI-t, mindig fölötte állunk" – és az értékeléshez kritikus gondolkodás kell. Példaként mondta: ha a ChatGPT-be beírja, hogy „szívinfarktus", az leír egy csomó mindent, „de nem ő lesz az orvosom" – aki ezt elhiszi, könnyen hibába eshet.

A folyamat három lépcsője: (1) tudatosítás, hogy senki se féljen; (2) széles körű kísérletezés – „nincsenek hibás megoldások", aki hibázik, abból tanul; (3) egy szűk fejlesztői közeg, amely ténylegesen fejleszti azokat a szempontokat, amelyeket majd a teljes társadalom leképez. Analógiaként az e-mailt, a mobiltelefont és az autót hozta fel: kezdetben senki sem tudta használni őket, ma mindenki használja.

Számonkérés az AI-korszakban: tiltás helyett etika

Egy szakdolgozatnál szerinte szinte lehetetlen megtiltani az AI-használatot. Az egyetem „arcpolitikája" ezért az, hogy nem tiltják az AI-t – mert a hallgató úgy is használni fogja a nagy világban és az egyetemen is (a rektor maga is használja, hogy diverzifikálja a lehetőségeit és időt takarítson meg). A kulcskérdés: „megértettem-e."

„A kérdés az, hogy megértettem-e. Ez lesz a lényege a dolgoknak." – Kovács Levente *

Példát hozott: ha a gyárban az AI butaságot csinál – mert például még nincs eleget „kikupálva" annál a feladatnál –, és a hallgató ráhagyatkozik saját szaktudás nélkül, komoly problémákat okozhat az egész társadalomnak, „hogy ne is beszéljünk emberi életről". Az elv az, hogy az AI-t nyugodtan használja a hallgató, de etikusan: ha bizonyítani tudja, hogy értette, amit csinált, „versenyképes lett a társadalom számára"; ha viszont etikátlanul használta, a büntetés magasabb legyen, mintha nem is használta volna – mert jogtalan előnyre tett szert. Ezt a lopás példáján illusztrálta: a társadalom alapból nem lop, mert nem erről szól az élet, de van egy réteg, amelyet büntetni kell.

AI-mentes nap? A rektornak sem

Arra a kérdésre, van-e létjogosultsága AI-mentes vagy online-mentes napnak, és használja-e ő maga is fél-egész napig az okoseszközeit, Kovács Levente így válaszolt: „sajnos nemmel tudok válaszolni, csak hétvégén sem." Hozzátette: ez nem is baj – „attól vagyunk technológiailag érettek, hogy ma már ezzel kelünk, ezzel fekszünk". Szerinte a fiatalok jelentős része elképzelni sem tudja az internetmentes idők világát.

Náluk ezért más megközelítés van: rendszeres, fél-egyen órás közös fórumokat tartanak (amelyeket „lunch & learn" jellegű formátumnak nevezett), ahol az éppen felmerült, új AI-jelenségeket beszélik meg. Így aki hallott róla, már nem ijed meg, ha új technológia jelenik meg. Szerinte ez sokkal fontosabb annál, hogy ki tud-e tartani AI-mentes napot – bár elismerte, ki lehet menni a térerő nélküli zöldbe, és akkor egy teljes nap „lefedhető" eszköz nélkül.

Tananyagfrissítés: az AI kettős hatása

Az árnyoldalakról: az AI gyorsulása szerinte „telibe vágja" a mérnökinformatikus szakmát. A klasszikus internet of things (IoT), kiberfizikai rendszerek továbbra is nagyon fontosak, de „mindenki az AI-ra akar", ezért le kell választani: folyik a diszkózió és párhuzamosan a bevezetés, hogy AI-kurrikulumok jöjjenek létre és szeparálják a területeket, „ne ürítsék ki a szakmát, mert most minden AI trendi". Emellett az AI más készségeket igényel az oktatóktól és hallgatóktól egyaránt, ezeket viszonylag gyorsan meg kell tanulni.

A pozitívumok közül példát is hozott: ha valakinek volt olyan tanára, aki nem tudott magyarázni, ma ezt egy AI-avatar létrehozásával meg lehet oldani – az avatar elmondja az anyagot, és az oktató, aki „valamiben biztos, hogy jó volt", a saját erősségeire tud rápluszolni, így jobban át tudja adni az anyagot.

A következő 11–12 hónap kihívásai

A záró gondolatkörben Kovács Levente elmondta: nagyon sok kihívás vár, fél évvel ezelőtt még mások voltak a fő prioritások, mint most, és ez a gyorsváltozás a jövőben is így lesz – ezt folyamatosan figyelni kell. Egy dolog biztos: amikor óriás-nagyhatalmak rengeteg „vasat tesznek a tűzbe" és vezetik az AI-ban a világot, Magyarországnak – ha versenyképes akar maradni – ezekre kell rácsatlakoznia, saját modelleket nem tud építeni. Ehelyett az alkalmazásorientált megoldásokban van komoly lehetőség: az egészségügyben Magyarország az egyik legjobban képzett a világban, és ez igaz az autógyártásra, a gépjárműiparra is. Ha az egyetemek ezeken az iparhoz közeli alkalmazásokon keresztül csatlakoznak a világ- és kormányzati trendekhez, maradhatnak versenyképesek – minden egyetemnek megvan a maga stratégája arról, miben akar előrelépni.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • Az átiratban a KEKVA rövidítés több alakban szerepel („KEVA", „KEKA", „kekva", „kekva struktúra"); a videó címe alapján következetesen KEKVA (közfeladat-ellátásban végzett tevékenység) alakot használtam.
  • Az egyetem neve szintén több torzított formában jelenik meg („óvoda egyetem", „óvodegyetem", „OBTM", „OBM", „ódeudai egyetem", „Obudetem"); mindenhol az „Óbudai Egyetem" helyes alakot használtam.
  • „láncchbékeknek hívjuk" – a kontextus (rövid, fél-egyen órás közös problémamegbeszélések) alapján valószínűleg „lunch & learn" jellegű fórumok; a pontos hivatalos megnevezés bizonytalan.
  • „diorsatítani akarok a különböző lehetőségeimen" – feltehetően „diverzifikálni"; a pontos szó nem rekonstruálható egyértelműen.
  • „az emelt szintűségnek az ismételt nem kötelezővé tételével" – kontextus alapján az emelt szintű érettségi kötelező jellegének korábbi megszüntetéséről van szó.
  • „820 arány" – kontextus alapján 80–20 (állam–magán) finanszírozási arány.
  • „a versenyképességet emelje az EA és ne az analfabetizmust" – az EA itt feltehetően AI (a beszéd kontextusa alapján).
  • „NFTV" – az Nftv. (2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról), az átiratban „nemzeti felsőtatási törvényelő" alakban is szerepel.
  • „életi életekről" – kontextus alapján valószínűleg „emberi életekről".
  • „nincs még ki kupáltatva ott annál a dolgál" – feltehetően „nincs még kikupálva/kiképezve ott annál a dolognál".
  • „Egy öt évvel ezelőtt csak gondoljuk végig, nem volt covid" – a mondat eleje töredezett; a lényeg (öt évvel ezelőtt még nem volt covid) rekonstruálható.
  • „Az észteknél… ilyen lő elképzelés" – feltehetően „az északi országoknál… hasonló jellegű elképzelés".
  • A finanszírozási szerződés pontos típusa („közfelad finanszírási szerződés") kontextus alapján KEKVA-szerződésként értelmezendő.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Arén Magyarország egyik legtöbbet idézett rádió műsora.

[00:00:02]Várja önt a stúdióban.

[00:00:06]Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, a Magyar Rektori Konferencia társelnöke.

[00:00:13]Az Aréna távközési partnere a Van Magyarország.

[00:00:17]Segítse ön is munkánkat azzal, hogy feliratkozik csatornánkra.

[00:00:22]Köszönjük szépen, hogy elfogadta a meghívásunkat.

[00:00:23]Jó napot kívánok.

[00:00:25]Én is sok szeretettel köszöntök mindenkit, és nagyon szépen köszönöm a meghívást.

[00:00:28]Így az új szemeszter elején nagyon sok változás után és alatt.

[00:00:32]Milyen állapotban van a magyar felsőoktatás?

[00:00:35]Szerintem nagyon jóban.

[00:00:35]A ha összképet nézünk, akkor egy rekordlétszám felvételi hallgatót vett fel a magyar felsorás.

[00:00:46]Több mint 100000 hallgató egyébként jelentkezett sikeresen a magyar egyetemekre.

[00:00:50]Ez gyakorlatilag a jelentkezett hallgatóknak több mint 70%-át jelentette.

[00:00:56]És hát mindenki izgatottan várta.

[00:00:56]az új tanévet, hallgatók is, tanárok is, értem vezetései is.

[00:01:04]A változásokat hogyan fejezné ki?

[00:01:06]Mondjuk egy-től 10-es skálán mennyi változás történt rektori szemmel?

[00:01:12]Hát ez egy jó kérdés.

[00:01:12]Szerintem minden egyetem másképpen pozicionálja önmagát.

[00:01:18]Magunk részéről azt mondom, hogy ha összességében a teljes tanévet és a teljes kihívási kérdésköröket nézzük, akkor egy hármas négyesre mondanám a a 10es kálán a az értékelést.

[00:01:29]A többgató az magasabb minőséget is jelent, vagy egyelőre ez csak mennyiségi bővülés?

[00:01:35]Ezt helyzete válogatja ismételten.

[00:01:38]Ugye itt azért volt egy komoly változása az emelt szintűségnek a ismételt nem kötelezővé tételével.

[00:01:45]ami egy pár évvel ezelőtt változott.

[00:01:52]Ha az óvodetemet nézem, mint a seletemünket, akkor azt tudom mondani, hogy egyébként egy erőteljes minőségi változás történt, emelkedtek a ponthatárok, és ez mindenképpen pozitív.

[00:02:03]Ugyanez igaz az elsőes jelentkezéseknek a számára is, de őszintén szólva ahogyan tapasztaltam, illetve néztem a különböző felvételi statisztikákat, gyakorlatilag mindegyik egyetem kellőképpen meg volt elégedve.

[00:02:16]Hát ugye ez is az eredményterméke annak, hogy végül is soha nem látott hallgatói létszám került a az a egyetemekre ez év szeptemberétől.

[00:02:27]Mi a garancia arra, hogy a többség végez is?

[00:02:30]Hát elsősorban önmaguktól függ, hogy természetesen ezt akarják-e.

[00:02:36]Valahol ezt a tudatot aztér formálni is kell, hogy ha már bejutottak, akkor azt ne hagyják abba.

[00:02:41]Biztos, hogy nem lesz egyszerű.

[00:02:43]Szerint egyikünknek se volt egyszerű, amikor egyetemet végeztünk, de valahol ez azt mondom egy próbatétel, amit végig kell tudni menni, és értelemszerűen ki kell tudni tartani.

[00:02:52]A legnagyobb nehézségek mellett is van lehetőség, főleg, hogyha csapatban dolgozik az ember.

[00:03:00]A modellváltás kezdete óta mi a mérlege ennek az időszaknak?

[00:03:02]Mit hozott, mit vitt?

[00:03:07]Hát ha a makros szinten nézzük a számokat, akkor biztos, hogy a a magyar felsottást nyert.

[00:03:12]A 21 egyetem váltott úgymond modellt.

[00:03:18]Ebből a modellváltás előtt gyakorlatilag csak néhányan voltak.

[00:03:21]Egészen pontosan öt alatt volt az a létszám, akik egyébként nemzetközi rank, mármint hogy úgy volt a nemzetközi rangsorokban, hogy értékelhető nemzetközi minősítő szervezetek értékelték őket, mert vannak nem hivatalos rankingek is természetesen, mint egyébként mi is igazából, mint óvoda egyetem nem hivatalos rankingen megjelentünk, hivatalos rankingen nem.

[00:03:46]Ez most 12 darab egyetem, és ez elsősorban annak a következménye, hogy valóban emelkedett egy finanszírozási státusz.

[00:03:53]Ugyanakkor ha azt nézzük, hogy most hogy állunk, akkor még mindig azt kell mondani, hogyha parításra levetítjük egy hallgatóra szánt költséget, beleszámítva egyébként az életminőséget is, hogy hogy normált értékben vessük össze magunkat, mondjuk Ausztriával vagy Németországgal, akkor még mindig egyébként a magyar egyetemek a nyugat-európai egyetemekhez képest gyakorlag alulpozicionáltak.

[00:04:20]Tehát még mindig sokkal olcsóbb egy magyar hallgatóra vetített költség nálunk, mint mondjuk például Ausztriában vagy Németországban, vagy értelemszerűen még nyugatabb államokat illetően.

[00:04:31]És ez azt mutatja egyébként, hogy bár sokat lehetett mondani azt, hogy mennyire voltak feltőkésítve a a modellváltott intézmények, de gyakorlatilag a a versenyképesség szemszögéből nézzus már azért körülbelül ugyanazt a versenyképességet ütjük, mint nagyon sok egyébként ausztriai egyetem vagy nagyon sok németországi egyetem.

[00:04:52]Tehát ilyen szempontból a rankingek azért nem szoktak csalni.

[00:04:57]E tekintetben el lehet mondani azt, hogy még mindig van hová fejlődni, még mindig hova lenne, hova egyébként elsődlegesen pénzt fordítani.

[00:05:05]Ez leginkább persze az infrastruktúrákra vonatkozik, vonatkozhatott elképzelés, de tény és való, hogy fogalmaztam, még mindig olcsóbb a a magyarországi felsőtatás egy hallgatóra vetítve, mint egyébként a nyugat-európai államokban.

[00:05:20]Mi kell ehhez a versenyelőnyhöz, hogy megőrizzék?

[00:05:25]Hát nagyon-nagyon sok minden.

[00:05:25]Talán azt mondanám, hogy négy fontos szempontja van ennek az elképzelésnek.

[00:05:29]Ahogy említettem, természetesen infrastruktúra az fontos.

[00:05:33]Ugye azokat a hallgatókat a laborokban a műszaki felsoratásról beszélgettünk, akkor egyértelmű ugye laborokban képeztetjük, de amúgy is egyébként kellő lehetőségeket kell tudni biztosítani, ami vonzóvá teszi a hallgatóknak a a tanulást.

[00:05:46]Ez egyébként nem feltétlenül csak a tantermeket jelenti, a közösségi tereket lendi, a lehetőségeket egyébként a hallgatók számára.

[00:05:52]különböző rendezvényeknek a megszervezésére, amitől egyébként már bocsánat, így fogalmazok buli számukra, hogy végül is egyetemisták.

[00:05:59]Amúgy is így élik meg, de természetesen nehezleg lehet legyenek hozzátársítva lehetőségek.

[00:06:08]Az infrastruktúra mellett viszont értelemszerűen a klasszikus értelemben vett oktatási lehetőségekre szükség van, hisz ezt a magát az oktatást és az oktatókat meg kell tudni fizetni.

[00:06:16]Ez egy nagyon-nagyon komoly szempontrendszer volt, hogy felzárkoztassuk a bérek tekintetében, és egy elég komoly bérfelzárkóztatási programot indított el egyébként az óvodegyetem 2000 21-től egyébként a modellváltás útjára lépett.

[00:06:33]Értelemszerűen kell egy tudományos lehetőség biztosítása.

[00:06:35]Itt nem feltétlenül egyébként csak az egyetem által biztosított tudományos lehetőségekről beszélgetünk arról, hogy egyébként meg lehessen hívni és megérje egy nemzetközi tudományos életben jártas egyénnek társolni egy magyar egyetemhez.

[00:06:50]Mert ne felejtsük el, ha őket mi így akarjuk hívni, akkor hívhatja ők természetesen más is akarja hívni.

[00:06:54]És innentől kezdve azért már a nemzetközi piacon versenyzünk, hogy eljövünk-e, nem jövünk el.

[00:07:01]És értelemszerűen van egy társadalmasítási igény is.

[00:07:03]Ugye minden egyetem per definíció azért egy az állam létrehozza őt, illetve pontosabban fenntartja őt azért, hogy egy társadalmi igényt elégítsen ki.

[00:07:11]Ezt a társadalmi igényességet, ha ki tudja elégíteni, akkor az azt jelenti, hogy egyébként a társadalom irányába kell tudjon megfelelő válaszokat adni.

[00:07:19]Nem csak önmagának kutat, nem csak önmagának oktat, hanem a társadalom miért teszi ezt a mindezt, és ennek a társadalmasítási léjelenségednek is meg kell tudjon jelennie.

[00:07:29]Ezeket kell tudni egyébként kellőképpen finanszírozni, illetve pontosabban úgy finanszíroztatni az az intézményeket, hogy jusson mindegyik lehetőségre.

[00:07:39]Ugye a kormányfő nemrég új finanszírozási modellt ígért a felsőoktatásban.

[00:07:43]Önök mennyit látnak ebből?

[00:07:47]Hát egyelőre még a a finanszírozásnak ugye egy kötött pályáján mozgunk, hisz azért a modellváltott intézmények azok egy közfelad finanszírási szerződés alapján kötöttek öt éves szerződéseket az állammal.

[00:08:00]Ezek most lejárnak lejártak és gyakorlatilag ezeknek az úratárgyalása, illetve megvalósítása kell megtörténjen úgy, hogy közben egyébként a modell maga az elmondások alapján ugye változni fog.

[00:08:13]jövő év augusztus 1jétől.

[00:08:16]Tehát egy köztes évben vagyunk.

[00:08:19]Ebben a köztes évben kell tudni egyébként kitárgyalni az állammal azokat a lehetőségeket, amik bízom benne utána továbbra is egy hosszútávú fejlődési pályát és garanciát fognak adni a felsőtatási intézményeknek.

[00:08:29]Ebben a köztesévben mennyire biztosítható az, hogy a hallgatók ebből viszonylag keveset érezzenek?

[00:08:35]Azon vagyunk teljes teljes mértékben.

[00:08:36]Egyelőre azt mondom, hogy minden rektortársam, illetve minden felsőtatási intézmény azért kommunikál a hallgatóikkal.

[00:08:44]magunk oldaláról is, mint óvod értem, meg tudom erősíteni, hogy végül is ebből a lehető legkevesebbet látják a hallgatók.

[00:08:51]Nem is szabad látniuk ebből semmit sem, hisz nem azért esküdtünk fel, hogy az oktató oktatóként hallgatókat tanítunk, hogy értelemszerűen finansírozási problémákat lássanak a hallgatók.

[00:09:05]Ők választották az intézményt azért, mert egyébként egy jó jó renuméja van és ezt kell tudnunk egyébként számunkra biztosítani.

[00:09:14]Ugye a kancellári rendszernek vége, ennek milyen hozadékai lehetnek?

[00:09:22]Hát a kancellár rendszernek nálunk már hamarabb volt vége egyébként őszint szólva.

[00:09:26]Mi ezért váltottunk a a modell tekintetében, mert nálunk ez nem vált be.

[00:09:32]És erre alatt kaptunk rá lehetőséget, hogy hogy ettől függetlenül egy más struktúrában dolgozzunk.

[00:09:43]őszintén szólva a finansz, a menedzsment struktúrát az intézmény maga dönti el.

[00:09:50]Ez egyeteme válogatja, hogy hogyan tud élni azzal a helyzettel, hogy például most egy kancellári rendszernek lesz gyakorlatilag vége mindenhol.

[00:09:58]És ezt hogyan tudja újra pozicionáltatni ön maga a szemszögéből nézve?

[00:10:02]Van, ahol egyébként működött ez a rendszer, van ahol nem működött.

[00:10:06]Nálunk ugye nem működött, tehát értelemszerűen nálunk már megvan egyébként több éves tapasztalat, hogy hogyan tudunk működni kancellári rendszer nélkül.

[00:10:12]És ebből a szempontból egyébként, hogy az eredmények is mutatják, végül is nekünk ez be tudott válni.

[00:10:18]A viszont ahogy fogalmaztam, minden egyetem önmaga pozicionálja, illetve dönti majd el ezen köztes évben, hogy hogyan fog változtatni a működési módszerein és a működési módszertanán, hogy végül is azokat a lehetőségeket, de egyben akadályokat is vegye, amely ezt a a rendszert változtatni fogja.

[00:10:41]Hosszabb távon egyébként mit tart célszerűnek?

[00:10:42]Mi mindenről kell dönteni a rektornak, és mi mindenről az egyéb intézményeknek, szervezeteknek, akár kuratóriumnak.

[00:10:51]Ugye rektor elsődlegesen egy egyetemi intézményt vezet, annak az oktatási programját és a tudományos programját tudja elsődlegesen.

[00:11:01]Ugyanakkor viszont megint helyzete válogatja a nagy könyvben úgy lenne megírva egy jó rektornak a feladata, hogy egy emellett egyébként jó menedzser is legyen.

[00:11:09]És a jó menedzser oldal az látja egyébként, hogy milyen legő elképzelések mennek a nagy világban a felsőtatását alakításával.

[00:11:19]házon belül egyébként milyen lehetőségre lehet rástartolni, hogy kielégítse a társadalmi igényeket, és értelemszerűen emellett milyen jellegű tovább bővítési lehetőségeket tud biztosítani a az intézménye számára, hogy egyébként bővüljön az intézménye, egyre jobb állapotban legyen és értelemszerűen egyre több és minőségibb hallgatókat vegyen fel.

[00:11:43]De a kiindulópont alapvetően ez tehát nevezetesen az, hogy a hogy a az intézmények tekintetében elsődlegesen az oktatási és a kutatási feladatokat kell tudja ellátni a rektornak, ezért is a szenátusnak az elnöke, mert végül is a szenátos jelentős részben egyébként oktatók és tudományos közegnek a munkatársaiból áll.

[00:12:04]benne vannak a hallgatók is, sőt benne is kell, hogy maradjanak, mert végül is az oktatók, a hallgatókért vannak az egyetemnek az elsődleges, mondjuk úgy, hogy hogy befektetési jegye az maga a hallgató, és benne kell legyen egyébként a nemoktatói kollégáknak a képviselete is, annak rendje és módja szerint, hogy egyébként ezt az nemzeti felsőtatási törvényelő is írja.

[00:12:25]És ezeket a szempontokat egyébként, ha tudja képviselni az intézmény, akkor természetesen az oktatás és tudományos oldal az garantált.

[00:12:32]A stratégiai szempontból az viszont nem elegendő, hogy az egyetem nagyon jól látja esetlegesen a helyzetet, azt meg kell tudni szondáztatni a társadalom és értelemszerűen mindig a mindenkori ágazatirányító oldaláról, hisz végül is az ágazati irányítót fogja fenntartani az adófizetők pénzéből az egyetemet.

[00:12:46]A társadalom pedig egyértelműen visszaadja a a visszacsatolást, hogy végül is az egyetem az jól működik vagy sem, megéri, lát az egyetemből valamit, vagy nem lát semmit se, és akkor értelemszerűen felteszik a kérdést, hogy akkor miért van ott?

[00:13:03]Ezért amikor a stratégiai kérdésekről beszélgetünk, akkor alapvetően a az intézménynek ebben a hármas egységben együtt kell tudnia működni.

[00:13:11]Tehát egy esetleges kuratórium vagy felügyelő bizottság, de mindenképpen az egyetem keretein kívül álló entitásnak tartalmaznia kell ezeket a szereplőket is.

[00:13:24]És akkor viszont kit lehet beszélni azokat a problémákat, amiket lehet, hogy egyébként az egyetem úgy látja, hogy ez az ez a legfontosabb, de fel tudnak tenni külső szereplők olyan kérdéseket, amire esetleg lehet, hogy nem gondolt az egyetem, vagy nem úgy gondolt az egyetem, és akkor egyébként pozicionálhatja a saját maga erőterét.

[00:13:39]A rektori konferenciának az érdekérvényesítő képessége most mekkora a jelenlegi oktatási kormányzattal szemben akár vagy velük együttműködve?

[00:13:53]Mn úgy tenném fel a kérdést, hogy szemben vagy hát értelemszerűen biztos, hogy együttműköd kell a mindenkori kormányzattal menni.

[00:14:04]ö egy egy világos irányvonalat és következetes irányvonalat kell tudnia képviselni a magyar rektori konferenciának.

[00:14:11]Ugye ne felejtsük el, hogy Magyarországon 63 egyetem létezik.

[00:14:15]Különböző intézmények, magánintézmény, állami intézmény, modellváltott intézmény, mindenféle finanszírozási struktúra alapján, de a célja mindegyiknek ugyanaz hallgatókat képez és képeztet.

[00:14:29]is egyébként a jövőbeni értelmiségi rétegét képzi Magyarországnak.

[00:14:36]Tehát ebből a szempontból vannak irányok, amelyeket amelyeketből nem lehet engedni, akármi történik is, mert ezeknek a kifutás ideje ez messze túlmutat egy-két három kormányzati cikluson.

[00:14:49]Ugye egy fiatal embert vagy fiatal hölgyet egyébként végigvidni az oktatási palettáján.

[00:14:54]Gyakorlan megnézzük, hogy 18 évesen kerül be 12 év minimum köz köz köz köznevelési intézményem töltött idő után.

[00:15:01]Ne is beszéljünk még az előtte levő óvodáról vagy bölcsödéről.

[00:15:05]És akkor még utána jön egyébként 3 5 h kilenc év annak függvényében egyébként, hogy hány fokozatú skálán alapképzésen, mesterképzésen, doktori képzésre megy át.

[00:15:17]Ez nagyon-nagyon hosszú idő.

[00:15:17]Itt egyébként maga egy tantervnek a módosítása is óriási kihatással jelent.

[00:15:24]Ezért is nagyon nagy kérdés, hogy mikor milyen gyorsan adótudományos trendekre mondjuk hogyan csatlakozik rá egy intézményhez, hogyan beszéli ki országos szinten, és miből tud magának verseny előtt kovácsolni.

[00:15:34]Szóval visszatérve az alapvető kérdésre, a magyar korektori konferenciának elsődlegesen az a célja, hogy az általános irányokat, amelyek egyébként a nemzetközi irányoknak megfelel, de megtalálja a gyorsítási sávokat magyarán.

[00:15:48]Mitől lesz versenyképesebb?

[00:15:50]magyar felsőtatás, mondjuk egy egy egy szomszédos vagy nem szomszédos modell, vagy országnak a felsatásához képest, ezekre kell tudjon általános irányvonalakat adni, és ezeket egyébként ki kell tudnia tárgyalni a kormányzattal, hogy utána viszont kellő finanszírozást kapjon minden felsőtatási intézmény.

[00:16:10]Ez ez nem szembemenés, ez nem mellette menés egyébként a a egy adott kormányzat tekintetében, hanem egyébként világos iránymutatása a tekintetben, hogy végül is ezeket az irányokat kell képviselnie egy nemzetnek, hogyha egyébként versenyképes akar tudni maradni.

[00:16:24]Az oktatói bérek mennyire versenyképesek régiós összevetésben?

[00:16:28]Ez nagyon szór.

[00:16:28]Ebben a szempontból valóban van mit mit a tejbe aprítani, ha lehet így fogalmazni.

[00:16:35]Itthon itt valóban a modern váltott intézményeknek volt egy lehetősége, és ezzel élt is, de még mindig egyébként régiós összevetésben, ha nézzük, akkor ez még mindig nem hát erre mondtam azt, hogyha lebontom egyébként egy hallgatóra vetített költséget, akkor mi mindig olcsóbbak vagyunk.

[00:16:54]Tény és való, hogy a versenyképesség szemszögéből nézve rengeteget jelentett a többletfinanszírozás, és ez az nagyon nagyon fontos szempont egyébként, hogy ez megvalósulhasson gyakorlatilag mindenhol, versenyképes bérek legyenek, hogy egyért egyértelműen ismételten sik legyen egyébként egy felsőtatási oktatónak válnia.

[00:17:16]ellenkező esetben ugye kivásárolás történik a piacon, és ez pillanatok alatt egyébként degradálja a felsorásnak a színvonalát, amit sok esetben nem feltétlenül fognak fel ilyen okokozati összefüggésként mondjuk cégek, hogyha kivásárolnák oktatókat és nem támogatják meg, hisz az állam nem lehet állandó jelleggel mindig csak a támogatója a felsőtatásnak, a cégeknek, a mindenkinek, aki egyébként ezt az országot építi, legalább ugyanúgy bele kell tennie a közösbe.

[00:17:39]És ez leginkább a magánintézmények oldaláról van.

[00:17:42]Csak engedjem meg itt egy konkrét statisztikai értéket.

[00:17:45]Az Európai Egyetemek Szövetsége tekintetében ma a finanszírozási modell körülbelül úgy néz ki, hogy 60%-át finanszírozza egy nyugat-európai egyetemnek az állam.

[00:17:55]Most általánosságban beszélek, tehát vannak természetesen kiívó esetek másképp is, jobbra vagy balra, és 40%-át egyébként magán bevételből finanszírozza.

[00:18:07]Itt beleértem természetesen az önköltséges hallgatóknak a számát is, de különböző kutatásfejlesztési elképzeléseket satöbbi, satöbbi.

[00:18:15]Ez már Magyarországon 820 arány körülbelül tudta felfejleszteni a modellváltás.

[00:18:24]Ez körülbelül 15 évvel volt, 15 évvel ezelőtt volt így az az Európai Egyetemek Szövetségében.

[00:18:28]Tehát a nyugat-európai modell körülbelül 15 évvel ezelőtt állt itt.

[00:18:32]Abból a szempból mindenképpen pozitív az összkép, hogyha azt mondjuk, hogy egyébként mennyire zárkóztunk fel az 50 év kvázi kommunizmus óta.

[00:18:42]Ez mindenképpen pozitív, tehát rá tudtunk gyorsítani a rendszerre, viszont még mindig 15 éves lemaradásban vagyunk, és ezt kell tudni egyébként rágyorsítani és felgyorsítani, és ebben egyébként vannak törekvések.

[00:18:50]azt mondta, hogy azért nagy a szórás a bérekben.

[00:18:52]Mekkora egységesítést képzelhető el?

[00:18:55]Nyilván egy tökéletes egységesítés szinte lehetetlen.

[00:19:01]Hát a az állami az állami modell esetében mai egyetemi tanár tudomásom szerint továbbra is 554000 Ft-ot keres.

[00:19:15]Nettó.

[00:19:16]Nem, ez bruttóról beszélgetünk.

[00:19:18]Ö és ezt a helyzetet egyébként a modellváltással az óvoda ugye következetes bérfejlesztéssel most mi ott állunk, hogy egyébként egy megfelelő, tehát ugyanúgy ilyen ilyen fokozatot a egyetemi tananár az 1,6 millió Ftot keres.

[00:19:32]6ed?

[00:19:33]Igen.

[00:19:34]Elég nagy a különbség.

[00:19:35]Igen.

[00:19:35]Valamiféle egységesítésnek vanát erre a következő évekre?

[00:19:39]Biztos, hogy kell lennie.

[00:19:39]És egyébként ebben vannak kormányzati elképzelések.

[00:19:45]Én nagyon bízom benne egyébként, hogy ahogy fogalmaztam, ezt ez megtörténik.

[00:19:50]Voltak és vannak egyébként irányelvek, amik egyébként valahol a ha már életpályáról beszélgettünk, mert azért egy felsőtatási intézmény esetében életpálya az, hogy egyébként valaki hogyan ütársegédből, adjunk tussájunk túsból docensé, docensből professzorrá.

[00:20:03]Ezeket egyébként az NFTV kellőképpen kezelte.

[00:20:05]A bérszínvonal az viszont értelemszerűen szétverte, ha lehet így fogalmazni.

[00:20:10]És ezeket vissza kell egyébként tudni juttatni.

[00:20:12]Mi a magunk részéről előtt tettünk egy javaslatot egyébként az állam irányába, hisz az utolsó béremelés, amik pont egyébként ez évben, ez év elején történt az óvodegtem esetében, mi konkrétan még visszarendeztük is ezeket az arányszámokat.

[00:20:24]Ezt nem tudom, hogy más intézmény ezt hogyan tudta, vagy egyáltalán tudja-e csinálni.

[00:20:28]Magunk részéről viszont mindenképpen mi adtunk egy modell javaslatot a az állam irányába, hogy egyáltalán legalább elindulási alap legyen.

[00:20:36]Hisz most il ahogy fogalmaztam, nagyon-nagyon szór ez a vérstábla, és ebben legalább valamilyen szintű lámpás vagy világító legyen számukra.

[00:20:46]Melyek a legfontosabb vitapontok a konferencián belül?

[00:20:48]Tehát nyilván, hogyha az állam képviselőjével, az oktatáspolitika vezetőjével tárgyalnak, akkor egy egységes álláspontot képviselnek, melyek most a fő vitapontok a konferencián belül.

[00:20:59]A legfontosabb az egyértelműen a KEVA kérdéskörének a a megoldása, ami őszintén szólva kitárgyalt kérdéskör, mert végül is nem nehéz az Európai Unió által szóvá tett kérdésköröket orvosolni.

[00:21:17]A probléma inkább a KEKA megnevezésében van.

[00:21:20]azért túlzottan átpolitizált helyzetkép lesz lett.

[00:21:22]És itt azért szeretném hangsúlyozni, hogy sok esetben hibásan használjuk mi magunk is mindannyian.

[00:21:30]Teljes társadalom a KEVA az nem egyenérték a modellváltással és a KEva nem egyenérték egyébként az egyetemmel magával.

[00:21:39]Értelemszerűen ebben a helyzetben az látható, hogy mindenképpen egy nem államilag finanszírozott intézmény esetében sokkal nagyobb versenyképesség van.

[00:21:49]Ez minden értem esetében egyértelműen fellelhető.

[00:21:53]Egy, kettő gyakorlatilag ezt fenn kellene tudni tartani, sőt erre rá kéne pluszolni.

[00:21:57]A jelenlegi beszélgetés tárgya az értelemszerűen annak a modellnek a megtalálása, amely következő év, augusztus 1jétől életbe fog lépni és váltani fogja ezt a kekva struktúrát.

[00:22:11]Ebben egyébként vannak különböző elképzelések.

[00:22:14]Ezeket egyébként egységesíti valahol a magyar reektori konferencia, és természetesen ezt eljuttatja az állam irányából, hogy utána egyébként kellőképpen egyébként lehessen ebben dönteni.

[00:22:25]Beszéltünk már arról, hogy rekord új hallgató érkezett az Óbudai egyetemre, illetve a magyar felsőoktatásb is rengetegen kapcsolódtak be.

[00:22:33]Melyek a fő célok erre a tanévre, vagy akár az első felére erre a szemeszterre az ódeudai egyetemen?

[00:22:42]Hát alapvetően azt tudnám mondani, hogy ugyanazokat a trendeket tartani és következetesen továbbvinni, amelyeket megfogalmaztunk a előző évben is.

[00:22:49]Ugye onnan indítanám talán, hogy első alkalommal volt az OBTM életében, hogy a első helyes jelentkezőknek a száma meghaladta 6000 létszámot, és soha ilyen létszámot egyébként nem is vettünk fel.

[00:23:07]egészen pontosan 4549 hallgatót és további durván 200 nemzetközi hallgatót.

[00:23:15]Ennyit sose vett fel még a az óvoda és ez körülbelül a kapacitásunknak a határa.

[00:23:21]Ezt még éppen elbírják.

[00:23:23]Igen, ezt még éppen elbírjuk.

[00:23:23]Ennyi ennyire futja, ha lehet így fogalmazni az infrastruktúrális feltételek mellett.

[00:23:29]Apropó, ezért is mondtam azt az előzőkben, hogy egy nagyon-nagyon fontos szempont mindig egy minden egyetem esetében, hogy infrastruktúrálisan egyrészt szépüljön, de lehetőleg bővüljön is.

[00:23:38]A mi esetünkben egyébként az elmúlt évben ez megtörténhetett.

[00:23:43]Sikerült egyébként egy egy bérelt ingatlant megvásárolnunk tavasszal nagy valószínűséggel.

[00:23:49]Az azt jelenti, hogy egyébként pár éven belül talán tudjuk egyébként bízom benne, hogy emelni a kapacitásokat.

[00:23:54]Természetesen itt az ágazati irányónak irányítónak is fontossági sorrendben elsődlegesen neki van szerepe, hisz engednie kell a kapacitásbővítést.

[00:24:05]Visszatérve viszont az Obudetem egyébként pár évvel ezelőtt egy olyan jellegű stratégiai ívet vázott fel, hogy egy innovációvezérelt befektető egyetemet szeretne valósítani.

[00:24:16]Ugye mi műszakiem vagyunk.

[00:24:19]Alapvetően a műszaki oldalról nem csak az az elvárt, hogy műszakilag képzett hallgatókat képezzünk, hanem a legtöbb innovációműszaki találmányok tömkelege.

[00:24:29]Ez azt is jelenti, hogy végül is ezt el kell tudni adni.

[00:24:33]Ma azt látjuk, hogy Magyarországnak az innovációs töltete a nemzetközi szakirodalomban csekély.

[00:24:43]És annak ellenére, hogy genetikailag meg a szürkeunk az egyik legjobb, ha nem a legjobb a világon.

[00:24:48]Gyakorlatilag mondhatnám azt, hogy egyedüli marslakó nemzet vagyunk, akiket marslakónak hívtak.

[00:24:53]A viccet félretéve ez a szürke állomány viszont, ha kellően nem edződik az innovációknak a kezelését illetően, akkor értelemszerűen meg fogja találni magát, de nem Magyarországon.

[00:25:04]És ez innentől kezdve az ország számára versenyhátrány.

[00:25:09]Mi ezt a helyzetet vállaltuk fel pár évvel ezelőtt, hogy ha tetszik egyedülálló módon felépítünk egy ilyen modellt őszintén.

[00:25:18]Középet-Európában ilyen jellegű modell nincs, legalábbis belátható távolságban nincs.

[00:25:23]Az észteknél fel lehet azért néha napján találni ilyen lő elképzelés, még náluk sem.

[00:25:29]Ők másban találtak meg a versenyképességet, és mint látható egyébként működik is.

[00:25:33]Nekünk ezt fel kell tudni építeni.

[00:25:35]Erre kell egyébként blazírozni.

[00:25:38]Ezért a tanterveinket akkor úgy változtattuk, egészen pontosan 2021-ben léptünk erre az útra, és 2023-ban változtattuk a tantterveinket, hogy ebbe az irányba mutasson, legyen kötelező innovációval foglalkozott tantárgyat hallgatni, legyen kötelező befektetési szemléletről hallgatni, és legyen kötelező értelemszerűen olyan jellegű lehetőségeket a hallgatóknak kiélniük, amitől esetlegesen ők befektethetnek.

[00:26:03]nem lesz el egyelőre pénzük, azt próbálja segíteni az egyetem, és aztán lépésről lépésre emel a tétet.

[00:26:08]Egy adott szinten viszont el fog fogyni az egyetemnek a pénze, és itt viszont már kell egy befektetői alap.

[00:26:15]Általában a magyar piacon megjelenő befektető társaságok, azok magasan már bizonyos szintet elért befektetéseket finanszíroznak.

[00:26:22]Magyarán a köztes intervallum, ahogy úgy szokták mondani egyébként a a nemzetközi terminológiában, hogy az innovációs halálvölgy az azt azt nem játsza át senki.

[00:26:33]És mi erre egyébként hoztunk létre egy befektető alapot, amivel támogatjuk ezeket a típusú befektetéseket.

[00:26:40]Ez egy tehetségmenedzsment picit más szóval.

[00:26:45]Nem csak a tehetséget keresem, hanem egyébként az ötletét, piac a a tehetségnek a a piacra juttatását is próbálom finanszírozni.

[00:26:51]Na ez az, amire azt jeleztem, hogy Magyarország ebben a helyzetben egyébként gyenge.

[00:26:56]Megvan minden egyetemnek a lehetősége erre.

[00:27:00]Viszont ezt strukturálisan fel kell tudni építeni és utat kell tudni mutatni.

[00:27:04]Mi ezt vállaltuk fel és próbáljuk megoldani.

[00:27:06]A hallgatókra visszatérve a prioritások, tehát ilyen szempontból a kurrikulumok, a tantervek, amiket egyébként jelentkeztek a hallgatók, azok továbbra is a klasszikus tantervek.

[00:27:16]Továbbra is villamosmérnököket képzünk, gépészmérnököket képzünk, mérnökiinformatikus képzünk, műszaki menedzsereket képzünk.

[00:27:24]De a tanterven belül ezeket a szemléletmódokat lépésről lépésre csepegtetve adjuk át.

[00:27:30]Azért is csepegtetve, mert sok esetben mi magunk se tudjuk egyébként még tökéletesen végezni ezt a feladatot, és tanulunk a nemzetközi társainktól, akiket behozunk az egyetemre, és egyébként értékeltetjük végig velük a folyamatot, és lépésről lépésre tanuljuk tőlük azokat a hibákat, amiket ők is elkövettek, és akkor tovább adják nekünk, hogy mi ezt ne kövessük el.

[00:27:52]Milyennek kellene lennie egy mérnöknek?

[00:27:53]2030-ra vagy 31-re, hát kreatívan gondolkodónak.

[00:27:57]A legfontosabb az, hogy gondolkodónak és értékelje és tudjon mérlegelni.

[00:28:05]Ez is egy óriási felelőssége egyetemnek, hogy az életre is nevel.

[00:28:08]Nem egy gyors talpaló, hogy gyorsan megtanul valamit, mert ahogy látjuk nagyon gyorsan változik a világ.

[00:28:14]Ma talán túl gyorsan is.

[00:28:16]Egy ma ma műszaki felsőtatásba jutott hallgató lehet, hogy olyan munkába fog dolgozni, ami egyébként amikor bejutott, még nem létezett.

[00:28:25]Tehát három év alatt egyébként jelennek meg olyan jellegű új skillsetek, amelyeket képviselni kell cégeknél, ami nem létezett.

[00:28:33]És ehhez képest ugye a hallgató ő nem erre jelentkezett, ő egy klasszikus tématerületre jelentkezett.

[00:28:38]Hát ezér is fontos egyébként az alap értékeknek az elsőittatása.

[00:28:45]Az, hogy mit jelent alap az alapozó tárgyak, a matematika, a fizika, az elektrotechnika, az anyagtudomány.

[00:28:48]Ezek ugyanazok a törvényszerűségek meg megvoltak 100 évvel ezelőtt is, és meglesznek egyébként a következő 500 évben is, sőt hisz ezek nem változnak.

[00:29:00]Ezt kell tudni nagyon komolyan megtanulni a hallgatónak, és utána viszont rátenni azt a kreativitást, amivel hogyha bármi változik a világban, akkor az adaptálódhasson.

[00:29:10]Tehát a kreatív gondolkodásmód az nagyon-nagyon fontos.

[00:29:12]Az AI szemszögéből nézze meg, ami most megjelenik, az még fontosabbá válik.

[00:29:18]Egyébként a mesterséges intelligencia előretörésével mennyire tudják egyáltalán megbecsülni, hogy mire lesz szükség két, három, négy, év múlva?

[00:29:27]Nem úgy tenném fel a kérdést, hogy mik azok az új új területek, amelyek meg fognak jelenni, mert őszintén szólva ezt mi se látjuk előre.

[00:29:41]És ma szerintem nem nagyon van, aki ezt előre látja.

[00:29:43]Vannak jövő kutatók, akik egyébként nézik a különböző trendeket, de őszintén szólva ezeket a szempontokat átértékeli a piac.

[00:29:50]Egy öt évvel ezelőtt csak gondoljuk végig, nem volt covid, és a covid teljes mértékben átértékelte az egész emberiségnek a gondolkodásmódját, mondjuk az egészségipari termékek irányába.

[00:30:02]Úgyhogy ebből a szempontból nem ez a kérdés.

[00:30:04]Ö inkább én úgy tenném fel a kérdést, hogy az egyetemnek mint egyetemes tudást átadó entitásnak neki alapvetően fel kell tudja mérni, hogy mi az a alapvető skill set, amit mindig át kell tudjon adni a hallgatónak, az nem fog változni.

[00:30:21]A gondolkodásmód, a kreatív gondolkodásmód az kreatív marad 20 év múlva is.

[00:30:27]Kreatívnak kell tudnia lenni a hallgatónak, adaptálódnia kell az új területekhez.

[00:30:30]és azt azt pedig egy egy komplex ismeretscsomagón keresztül tudja megvalósítani.

[00:30:36]Nekünk ezt kell tudni adni, átadni.

[00:30:39]Ugye erre szokták azt mondani, hogy egy kurrikulumnál nem csak az a fontos, hogy egyébként mi van benne, hanem mikor elfogadtatunk egy kurrikulumot a megfelelő testületeknél, akkor kompetenciákat is fogadunk el, és a kompetenciákban rejlik egyébként a a lényeg, milyen kompetenciákra gyúrunk rá, ha lehet így fogalmazni, és ezeket mit adunk át a hallgatóknak.

[00:30:59]Ezeket kell tudni igazából megvalósítani.

[00:31:04]Mennyire van tér a nevelésre a felsőoktatásban, illetve összességében hogyan kezelik ezt a kérdést?

[00:31:08]Mert azt mondta, hogy mondjuk egy mérnöknek kreatívnak kell lenni, egyfajta tudásmennyiséget, képességfejlesztést meg kell, hogy kapjon a felsőoktatási évek alatt, de akár jellemet formálni, nevelni, mennyire van tér?

[00:31:24]Hát egyre inkább pont azért, mert hogyha a kreatív gondolkodásmót és pont az AI-nak a technológiai előretelősét valóban technológiai szempontból akarjuk figyelembe venni.

[00:31:35]Magyarán a versenyképességet emelje az EA és ne az analfabetizmust.

[00:31:41]ahhoz valóban kell tudni nevelni sok szempontból egyébként a fiatal felnőtteket, hisz ne felejtsük el, az az egyetemisták az első olyan képzést úgy kapják az életükbe, hogy már fiatal felnőttek addig már addig még kiskorúak voltak.

[00:31:57]A középiskolából átlépve már nagykorúak lesznek.

[00:32:00]Itt már önmaguk döntenek a saját maguk sorsuk felett.

[00:32:04]Ráadásul a tekintélyelvűséget már a gimnáziumban sem szeretik.

[00:32:06]Sőt, ez így igaz.

[00:32:10]Mégis egyébként én azt mondom, hogy a a tapasztalatokkal és a megfelelő bölcsességgel lehet egyébként a fiatalokat nevelni, mert a bármennyire is avit lesz talán egy társadalom, annak a oktatóigi rétege, boomerek lesznek vagy xgeneráció, és már alfákról beszélgetünk.

[00:32:31]Lehet, hogy egyébként a technológiát gyorsabban kezelik a fiatalok, de az tény és való, hogy hogy a a az élettapasztalat az azért azt nem tudja gyorsítani az AI.

[00:32:45]És e tekintetben azért ezt át tudják adni a kollégák.

[00:32:47]Ez egy nagyon-nagyon fontos szempont.

[00:32:49]Ezért nagyon fontos egyébként, hogy a hallgatói közösségeket kellőképpen tudjuk formálni.

[00:32:52]egyre inkább fontossági sorrendben megjelenik az igénye.

[00:32:57]Egyre erősebb igénye egyébként a szakkollégiumoknak, a különböző kurik extrakurrikulárs aktivitásoknak, ami egyébként túlmutat a tanterven, hogyan éli meg a közösségét, milyen lehetőségei vannak, egyáltalán mit ért egyébként buli buli alatt és ezt ezt hogy éli meg, mitől lesz egyébként egy kulturált egyén.

[00:33:16]Nagyon-nagyon sok szempont van, ami ne felejtsük el, azért öt évréül beszélgetünk egy hallgatónak, van akinek kevesebb, van akinek több, de összességében egyébként átlagban azért öt év az, amit az a az intézményfaljak között töltenek hallgatók.

[00:33:31]Ezt a helyzetet azért ez egy nagyon-nagyon formáló és egyik legkreatívabb időszakukban van mindez.

[00:33:40]Tehát ezeket kell tudni egyébként megtölteni tartalommal és a jellemet valóban tudni kell formálni.

[00:33:44]Elindították az AI kampusz stratégiát.

[00:33:47]Ez mit takar?

[00:33:48]Az OBMnek az elsődleges célja, hogy egy natív AI egyetemé váljon.

[00:33:50]Mit értünk ez alatt?

[00:33:54]Azt, hogy egyébként az AI-tól egy ne féljünk.

[00:33:58]Egy technológiai lépésről beszélgettünk, egy technológiai lépcsőfokáról beszélgettünk az emberi társadalomnak, ami óhatatlanul egyébként rengeteg félelmet vett az emberekben.

[00:34:06]hogyha natív AI akarunk lenni, natív AI egyetem akarunk lenni, akkor nem csak a hallgatókat és esetlegesen az oktatók adott részét kell az AI-jal átitatni, mert ők használják az AIÁ-t, vagy oktatják azt, hanem a teljes társadalmat, a teljes közösségünket gyakorlatilag a kis társadalommal megjelenik az óegyetemen, hisz ugyan itt vannak, vannak takarítók és oktatói személy kisegítő személyzet, adminisztrátorok, gazdasági szakemberek, oktatók, kutatók és természetesen hallgatók.

[00:34:36]Az ő esetükben mindenkinek egyébként tudatosan kell élnie azzal, hogy létezik AI.

[00:34:42]Itt értünk ezalatt.

[00:34:42]Nem mindenki fogja használni az AI-t, de senki se féljen tőle.

[00:34:47]Hogy ez ne féljen tőle, nem a technológia dönti el.

[00:34:49]A technológia összességében egyébként 10%.

[00:34:54]Bevezetni egy technológiát, őszintén szólva megveszek egy pár lehetőséget, ezeket összeintegrálom.

[00:34:58]adott ennek a használata, és hogy ne féljek a használatától, ne tegye fel úgy valaki a kérdést, hogy majd megszűnik a munkahelyem azért, mert AI létezik.

[00:35:07]Nem, átértékelődik a munkahelyemnek a lényege, mert az természetes intelligencia, vagyis mi, akik alkotjuk az ét, mindig fölötte állunk.

[00:35:15]Mi fogunk értékelni akkor is.

[00:35:17]És az értékeléshez egyébként egy kritikus gondolkodásra szükség van.

[00:35:21]kell tudnom egyébként értékelni azt, hogy ma ha feld bedobom a nem tudom a chat GPT-be, hogy mondjuk szívinfarktus és biztos leír egy csomó mindent a szívinfarktustól, de nem ő lesz az orvosom.

[00:35:32]Ha ezt elhiszem egyébként és saját magam orvos akarok lenni, akkor hibába eshetek nagyon könnyen.

[00:35:38]És azt attól fogok egyébként esetlegesen meghalni, vagy legalábbis rossz helyzetbe kerülni, hogy elhittem valamit.

[00:35:44]Ezt tudnom kell értékelni, és itt a természetes intelligenciának a kritikus gondolkodásmódra való hajlama az meg kell valóenjen.

[00:35:51]Ezért az egész AI kampuszunk esetében be kell vezetnünk egy tudatos tudatosítást, hogy mi az AI, senki se féljen tőle.

[00:35:58]Az rengeteg beszélgetést igényelt, diskusziót.

[00:36:01]70%-a egy technológia bevezetésének az az gyakorlatilag az embereken múlik.

[00:36:09]És utána a egy kiskab, sokkal szűkebb réteg el fogja kezdeni foglalkozni, vagy fog foglalkozni az éel.

[00:36:14]Gondoljunk arra, hogy mikor megjelent az email, vagy amikor a mobiltelefon megjelent.

[00:36:17]Senki se tudta egyébként, hogy kell használni, aztán ma már mindenki használja, ugyanz az autó is.

[00:36:24]Tehát ezeket a szempontokat, ezek technológiai előrelépések, ugyanez az AI is.

[00:36:27]Világos, hogy nem látjuk a a a végeredményét, mert nagyon-nagyon gyorsan változik.

[00:36:32]De az ember attól itt még mindig egyébként előtte áll, bármennyire is jól extrapolár, bármennyire sokkal többet el tud végezni az AI.

[00:36:40]Tehát magyarán kezdje el foglalkozni vele, tehát először tudatosítunk, utána kezdjen el valaki foglalkozni vele, nincsenek hibás megoldások, mert értelemszerűen hibázik, hát akkor gyakorlatilag tanul belőle.

[00:36:49]És van természetesen egy fejlesztő közeg, ez egy nagyon-nagyon szűk kör, akik ténylegesen fejlesztik azokat a szempontokat, ami egyébként a teljes társadalmat majd leképezi, és a teljes társadalom megéli, hogy ne féljen tőle.

[00:37:02]Ez az AI kampusznak a lényege.

[00:37:05]A mesterséges intelligencia előretörésével a számonkérést hogy lehet reálissá tenni, vagy reális szinten tartani?

[00:37:13]Nyilván egy szakdolgozatnál nagyon nehéz azt mondani egy hallgatónak, hogy ne használjon.

[00:37:17]Szerintem ez már szinte szinte lehetetlen is.

[00:37:20]Ez így igaz.

[00:37:20]És a magunk részéről az a az arcpolétikánk, hogy mi nem is tiltjuk az EI használatát, nem azt tesszük fel kérdésként, hogy ne használjon, hisz őszintén szólva a na nagy világban, az életében, sőt egyébként utána is meg az egyetemen is, gyak így is, úgy is használni fogja, de hát én magam is használom, mi magunk is használjuk egyébként, mert pont diorsatítani akarok a különböző lehetőségeimen, és nem akarok annyi időt tölteni.

[00:37:43]A kérdés az, hogy megértettem-e.

[00:37:47]Ez lesz a lényege a dolgoknak, hogy apropó ha bementem a gyárba és használok AI-t, ettől függetlenül mondjuk az AI valami butaságot csinál, mert mondjuk nincs még ki kupáltatva ott annál a dolgál, ha ráhagyatkozom és nincs meg a saját szaktudásom, akkor bizony bizony nagyon komoly problémákat okozhatok a teljes társadalmamnak, és akkor ne is beszéljünk még életi életekről.

[00:38:08]Ezt ki ezt ki kell tudni szűrni.

[00:38:08]Tehát nálunk nem az a kérdés egyébként, hogy a hallgató használhatja-e vagy sem.

[00:38:14]használja, örülmünk neki, értse meg.

[00:38:14]Azt fogom egyébként borítékolni, és hogyha egyébként rosszul használta, akkor viszont a büntetési oldal az magasabb legyen, mintogyha egyébként ezt a kérdéskört csak magától ki juttatva érte volna el.

[00:38:30]Pont azért ezt körülbelül azt tudnám mondani, mint amikor valaki nem tudom lop az a a társadalomban, ugye mindannyian élünk egymás között, alapból nem szeretünk lopni, egy alapból itt vagyunk mindannyian nem vagyunk predetermináról, hogy ellopjunk valakit eltorin cson.

[00:38:46]De természetesen van egy réteg, aki ebben a helyzetben egyébként ilyet csinál, akkor azt a társadalom bünteti, de nem mindenkit akar ez nem a nem azzal lebeg mindenkinek a szeme előtt, hogy egyébként büntetést fogsz kapni, hanem per definíció nem akarsz lopni.

[00:38:59]Ugyanez a helyzet itt is.

[00:38:59]Tehát a Z-t nyugodtan használja.

[00:39:02]Nem azért használja, mert egyébként át akarom verni valakinek a a lehetőségét.

[00:39:07]Persze használod.

[00:39:09]Próbáld meg etikusan használni az AI-t.

[00:39:11]És utána egyébként ez a helyzet, ha meg tudod valósítani, meg tudod be tudod bizonyítani, hogy te jó ezt meg is értetted, hogy mit csináltál, akkor örüljünk neki.

[00:39:20]Akkor gyakorlatilag versenyképes lettél a társadalom számára.

[00:39:23]De hogyha ezt etikátlanul tetted, akkor a büntetési oldal menjen odavissza, hogy egyébként inkább ne használtad volna az AI-t, és akkor egyébként előreottál volna, mint akkor használod, és akkor gyakorlatilag te itt itt jogtalan előnyre teegy szert.

[00:39:38]Ha már egyébként használat, nem használat, van-e létjogosultsága a felsőoktatásban annak, hogy mondjuk akár havonta egy napot kikiáltanak, vagy kineveznek AI mentes vagy online mentes napnak?

[00:39:51]egyébként ön rektorként előfordul, hogy mondjuk egy fél napig, egy napig nem használja az okos eszközeit?

[00:39:58]Hát ez sajnos nem nemmel tudok válaszolni, csak hétvégén sem.

[00:40:02]Hétvégén sem.

[00:40:05]Ez valahol nem is adja meg a lehetőséget, de szerintem a kollégáim esetében is csak ritkán lehet ilyet mondani.

[00:40:11]Ami egyébként őszintén szólva, nem baj, hát attól vagyunk technológiailag érettek, hogy ma már ezzel kelünk, ezzel fekszünk.

[00:40:18]Nagy kérdés természetes, hogyha nem létezne internet, akkor az mi történne a világon?

[00:40:24]Szerintem a fiatalok jelentős része nem is tudja elképzelni az életét, hogy voltak internetmentes napjaink, amikor fiatalabbak voltunk.

[00:40:34]De összességében visszatérve inkább úgy fogalmaznék, hogy az AI tudatosítás az nem feltőlenül azt jelent egyébként, hogy ne használjak AI-t.

[00:40:42]Nálunk inkább az történik meg egyébként, hogy rendszeres időközönként gyakorlatilag általános fórumokat tartunk, igazából láncchbékeknek hívjuk, amelyekben egyébként fél óra alatt, egy óra alatt, de kibeszélünk egy problémát, ami megjelent éppenséggel, és ugye nem mindenki látta, hogy megjelent, de mégis legalább hall róla, tudatosul benne ez a kérdéskör, és már nem lesz annyira megijedve, hogyha erről hall, hogy ez most eszik, isszák, mi ez?

[00:41:09]Na, már megint valami megjelent, és akkor már megint egyébként hozzá kell alkalmazkodnom.

[00:41:14]Tehát kevésbé félek majd tőle, hogy ezt ezzel ezzel szembesüljek és ezről erről beszélgessek.

[00:41:22]Ez szerintem ma sokkal fontosabb annál, mint legalábbis ez persze szubjektív vélemény, mint egyébként, hogy ilyen mentes napot tud-e tartani vagy sem.

[00:41:30]Így vagy úgy csak találkozom valamivel.

[00:41:33]Nehezen tudom azt elképzelni.

[00:41:35]Persze, természetesen kimehentek a zöldbe, kirándulhatok, és akkor egy teljes napot lefedek egyébként térerő nélkül.

[00:41:40]Egyébként ilyen van az életemben valóban, de összességében nehezen tudok egyébként már mindenhol le van mindenhol van térerő, tehát vélhetőleg azért a mobil eszközökhez vagy okos eszközökhöz az hozzá vagyunk van szokva.

[00:41:55]A tananyag frissítésében milyen korlátokat jelent az AI-nak a gyorsuló jelentőség növekedése, illetve az AI mennyit segít abban, hogy az oktatók gyakorlatilag tartsák a lépést a korra?

[00:42:07]Hogy kezdjük először a negatív oldallal, hiszen természetesen, ahogy fogalmaztam, minden technológiának van árnyoldala is, és a pont ez a az etikus éánynak a használata, pont az a lényege, hogy hogy végül is a ne rossz irányba vigye a társadalmat.

[00:42:26]Egyértelmű, hogy a a az AI gyorsítása, például a mérnöki informformatikus szakmát erőteljesen telibe vágja.

[00:42:36]a klasszikus értelemben vett IoT külön, tehát internet of things fizikai, tehát kiberfizikai rendszereknek a használata, amelyek ugye mind tehát a klasszikus, mondjuk úgy, hogy mérnöki szakmához óvatatlanul kötődnek.

[00:42:52]Ezekre nagyon-nagyon fontos, nagyon fontos egyébként a jövőben is számunkra, de az AI értelemszerűen mindenki az AI-ra akar azzal akar foglalkozni, ezért egyértelmű, hogy egy le kell választanunk és éppen folyik ennek a diszkóziója ill gyakorlatilag párot jellegű bevezetése, hogy AI kurrikulumok jelenjenek meg és szeparálják le ezt a helyzetet.

[00:43:12]ne ürítsék ki a szakmát, mert most minden AI trendi.

[00:43:19]Egy kettő a tananyagok kérdésköre is odavisz, hogy alapvetően más készséget igényel az oktatóktól, hallgatóktól.

[00:43:28]Ezeket meg kell tudni tanulni.

[00:43:32]És ezt viszonylag gyorsan, mert a hallgatókat kell tudni oktatni.

[00:43:36]Ugyanakkor nézzük a pozitívumokat.

[00:43:39]Ha azt mondanám például, hogy mindannyiunk életében biztos, hogy volt olyan tanár, aki nem tudott magyarázni, és azt mondtuk, hogy nem is értem, hogy mit is mekkora szenvedés volt, hogy megtanuljam az anyagát.

[00:43:48]Ezt ma egy AI kérdéskörben sokkal egyszerűen meg lehet valósítani.

[00:43:52]Létrehozok egy avatárt, felmondatom vele azt az összeg, azt a azt a dolgot, és ennyében az a tanár, őszintén szólva valóban annak ellenére, hogy nem tudott magyarázni, de mégis tanár, tehát valahol egyébként jó volt.

[00:44:03]Valamiben biztos, hogy jó volt, mert azért maradt és az azt ezt megcsinálta.

[00:44:07]rá tud plus puszolni azokra a kérdéskörökre, és akkor tényleg a jóságát hozza ki.

[00:44:09]És már egyébként e tekintetben sokkal jobban át tudja adni az adanyokot.

[00:44:13]Ez csak egy példa volt a sok közül.

[00:44:15]Szóval van rengeteg olyan pozitívum is, amit egyébként az AI megjelentett és meg kell tudjon jelentetni.

[00:44:23]Apropó, hogy natív AI egyetemen akarunk válni.

[00:44:25]Ezeket a szempontokat is figyelembe vesszük.

[00:44:28]Nagyon sok területről beszéltünk az elmúlt nagyjából 3árom-4yed órában.

[00:44:32]Van-e még olyan nagyon konkrét kihívás, amellyel így a következő 11-12 hónapban kell szembesülniük?

[00:44:40]Hát nagyon sok.

[00:44:40]Ha azt nézzük egyébként, hogy fél évvel ezelőtt mások voltak az élnek a prioritásai, mint most vannak.

[00:44:46]És valószínűleg ez így lesz egyébként gyorsítás szempontjából jövőben is.

[00:44:48]Ez egy fontos szempont, hogy hogy ezt folyamatosan tudni kell figyelni.

[00:44:54]Egy dolog biztos.

[00:44:58]azzal kezdtük a beszélgetést, hogy apropó Magyarország versenyképessége, egyértelmű, hogy a versenyképességünk akkor, amikor óriás nagyhatalmak, rengeteg vasat, ha lehet így fogalmazni, tesznek a tűzbe és és gyorsítanak, és ők vezetik AI-ban a világot, mi ezzel, ha versenyképesek akarunk maradni, akkor őszintén szólva ezekre rá kell tudnunk csatlakozni.

[00:45:22]nem tudjuk felvenni a versenyt ilyen szempontból, hogy modellekedsunk, hisz ezeket ezek ez ezek ezek azt mondom, hogy nagyobbak, azok megteszik, de a alkalmazásorientált elképzeléseket megvalósítsunk, ebben viszont van nagyon komoly lehetőségünk.

[00:45:39]Ne felejtsük el, hogy például egészségügyi kérdéskörülben, Magyarország messze-messze jobban képzett, gyakorlatilag világ elsőjük között van.

[00:45:48]Ugyanez a dolog egyébként igaz a a az autógyártásra, illetve értelemszerűen a gépjármű oldalon.

[00:45:54]És rengeteg más területet egyébként fel lehet sorolni.

[00:45:58]Ha ezekre egyébként alkalmazásorientált elképzelésekben gondolkozunk, és ugye ez egyértelműen megjelent a kormányzati stratégiában, akkor így versenyképességek tudunk maradni.

[00:46:08]Tehát nekünk egyetemeknek elsőlegesen itt kell tudni megfelelőképpen rágyorsítani a rendszerre és azokat a és ezáltal egyébként kötődni a nagy világtrendekhez, azokat az lehetőségeket integrálni és iparhöz közeli alkalmazásokkal gyakorlatilag hozzátenni.

[00:46:30]Ekkor azt mondom, hogy valóban a kihívások, amit kérdezett az elkövetkező egy évre, ezek egyértelműen megfogalmazhatók, mert minden egyetemnek megvan a maga stratégiája, hogy miben akar előrukolni, és így akkor rá tud rá tud csatlakozni a a vilátrendekre.

[00:46:47]Köszönöm szépen a beszélgetést.

[00:46:48]Köszönöm szépen én is.

[00:46:50]Önök az elmúlt nagyjából 50 percben Kovács Leventét, az Óbudai Egyetem rektorát, a Magyar Rektori Konferencia társelnökét hallották itt az arénában.

[00:46:56]A műsor elkészítésében Erdei Tamás főszerkesztő vett részt.

[00:47:00]Most megköszöni figyelmüket a műsorvezető, Farkas Dávid.

[00:47:06]Az aréna távközlési partnere a Van Magyarország.