Hogyan alakítják át a magyar kutatást és innovációt? Tanács Zoltán, Inforádió, Aréna
- Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter volt az InfoRádió Aréna-műsor vendége: HUN-REN, tudománystratégia, digitális állam, állami IT-beszerzések és mesterséges intelligencia.
- Stipsicz András ideiglenes HUN-REN-elnöki felkérése a miniszter szerint „ajánlás"; az új törvény megszületéséig vezetné a hálózatot, várhatóan egy-két-három hónapos átmenet.
- A tervezett kutatóhálózati törvény hibrid modell: a többéves, kiszámítható finanszírozást megtartanák, a kiszakított intézetek visszakerülnének, az irányításban kutatói önigazgatás, MTA és kormányzat egyaránt megjelenne.
- A tudománystratégia ellenzéki támogatást is nyert — ritka konszenzus; K+F+I-cél 1,3-ról négy év alatt 2, nyolc alatt 3 százalék; kutatóhálózati kiadások nem csökkennek.
- Az élvonalprogramot (négy-öt évre 260 milliárd forint) folytatnák; a Krausz-kampusz építése tart, a professzor részvételéről még nincs döntés.
- A feljelentéseknél a minisztérium feltárja az anyagot és átadja a hatóságnak; még fél tucat ügy készül, az átvilágításokat egy hónapon belül lezárnák.
„Mi nem nyomozni jöttünk létre, hanem jövőt alkotni és kormányozni." – Tanács Zoltán
- A startup-támogatás korábbi modellje kudarc volt — nagy összegek, gyakran politikai alapon; új elv: kisebb összegek, közös állami–magánfinanszírozás, valós saját kockázat.
- A DÁP a miniszter szerint stabil; az állami IT-beszerzéseknél (Kréta–Neptun–Posidon) eltörülnék a kényszerközpontosítást, aki képes rá, maga versenyeztet.
- Mesterséges intelligencia: a miniszter technooptimista, de a kontrollvesztés kockázata nem elhanyagolható — szabályozás és szülőknek szóló felvilágosítás, nem állami beavatkozás a családokba.
Részletes összefoglaló megjelenítése
A 47 perces InfoRádió-szaglasztósorozat, az Aréna vendége Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter volt. A beszélgetés középpontjában a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat átalakítása, a kormány tudomány- és innovációstratégiája, a digitális állam fejlesztése, az állami IT-beszerzések rendbetétele és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kormányzati gondolkodás állt – valamint röviden a kormányváltás utáni átvilágítások és feljelentések kérdése is.
Átmeneti vezetés a HUN-REN élén
A legfrissebb hír kapcsán, miszerint Stipsicz András, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet főigazgatóját kérték fel a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat ideiglenes elnökének, a miniszter elmondta:
- A felkérés „inkább egy ajánlás" a HUN-REN felé, hiszen a kutatóhálózat maga választja meg a vezetőit.
- A kutatóhálózatból a minisztérium felé érkező jelzések szerint a kutatóközösség az átmeneti időszakot is szívesebben látná másik vezetéssel, ezért merült fel az ideiglenes vezető megoldása.
- Az ideiglenes vezető feladata az intézmény átvezetése azon az időszakon, amíg meg nem születik a kutatóhálózatot újraszabályozó végleges törvény.
- Jogi mechanizmusként: a HUN-REN-t jelenleg egy irányító testület (IT) irányítja, az élén elnökkel és vezérigazgatóval. Az irányító testület bízhatná meg az ideiglenes vezetőt azzal egyidejűleg, hogy a jelenlegi elnök megbízását visszavonja.
A műsorvezető felvetésére, hogy kívülről úgy tűnhet, a kormány és a HUN-REN között nem olajozott a kommunikáció, a miniszter így válaszolt:
„Egyeztetünk a kutatóhálózattal folyamatosan. Én még azt sem mondanám, hogy nem jó a kommunikáció, de természetesen egy független testület döntését nem tudjuk előre sem meggyorsítani, sem befolyásolni, nem szeretnénk." – Tanács Zoltán *
Szerinte a folyamat abba az irányba megy, hogy a vezetőváltás meg tud történni, de a pontos időpont még nem ismert. Az ősz során meg tud születni az új törvényjavaslat, így – „ha szerencsések vagyunk" – egy-két-három hónapos átmeneti időszakról lehet szó.
Az új kutatóhálózati törvény irányai
A műsorvezető kérdésére, hogy a cél az eredeti állapot helyreállítása-e, a miniszter leszögezte: ez azért nehéz kérdés, mert „mikori állapotról van szó". A kutatóhálózat „kálváriája" 2019 körül indult az átszervezésekkel: először az Eötvös Loránd Kutatóhálózat jött létre a költségvetési intézményből, majd 2025-ben ez alakult át HUN-REN-né, az átalakulás befejezése idén tavaszra tehető – végig fokozódó ellenállás mellett.
„Nem tartanám szerencsésnek, ha teljesen megpróbálnánk az idő kerekét visszaforgatni, és mondjuk egy 10 évvel ezelőtti állapotot szeretnénk visszaállítani, mert nyilván az sem volt ideális." – Tanács Zoltán *
A tervezett törvény szerinti megoldás egy hibrid modell:
- Amit megtartanának: a hálózat hosszú távú, kiszámítható, több évre szóló, költségvetési ciklusokon átnyúló finanszírozását – ez a hálózat jól működésének fontos eleme.
- Amit visszahoznának: a kutatóhálózat egységét, vagyis hogy a kiszakított, az ELTE-hez csatolt társadalomtudományi és bölcsészettudományi intézetek visszakerüljenek az egységes hálózatba. Emellett orvosolnák a szétbontáskor keletkezett méltánytalan helyzeteket és az eltérő béremelési logikákat, hogy hasonlóak legyenek a kutatók működési feltételei.
- Az irányítás újraszabása: a HUN-REN irányító testülete és vezetési struktúrája a KEKVA-modellhez hasonlított, amelyet az állam alakított ki, majd gyakorlatilag „bedobta a gyeplőt a lovag közé":
„Kialakította az állam ezt az irányítási struktúrát, ami független volt az államtól, és olyannyira, hogy így a gyeplőt bedobta a lovag közé." – Tanács Zoltán *
Az új modellben egyszerre jelenne meg a kutatói önigazgatás és önkormányzatiság, a Magyar Tudományos Akadémia és a kormányzat képviselete is. Az eredmény egy „akadémiához rendelt kutatóhálózat" lesz, amely nagyon nagy önállósággal működhet.
Finanszírozás: a GDP 2, majd 3 százaléka felé
A miniszter fontos üzenetként hangsúlyozta, hogy a finanszírozási modellt, a hosszú távú finanszírozást nem érinti a változás. A kormány tudománypolitikai programja emellett jelentős forrásbővítést ígér: jelenleg a GDP körülbelül 1,3 százalékát fordítja az ország K+F+I-re, és ezt négy év alatt 2 százalék fölé kell emelni – az uniós átlag jelenleg 2,2 százalék. Hosszabb távon a 3 százalékos érték a cél (kb. nyolc éven belül), amelyet az Európai Unió is várhatóan ajánlani, akár előírni fog a tagállamoknak.
„Az nem opció, hogy a kutatóhálózatra fordított kiadásokat csökkentsük. Ezeket megtartjuk, sőt hosszabb távon növelni szeretnénk." – Tanács Zoltán *
Munkajogi és vagyoni rendezés
- Munkajogi státuszok: jelenleg nem egységesek – egyes intézetek költségvetési intézményként, mások a HUN-REN-törvény szerinti sajátos jogállással (munkavállalói státusszal) működnek. A cél egy rugalmas, egyszerű, olcsón adminisztrálható forma – a munkajogra és a gazdasági-pénzügyi adminisztrációra egyaránt. A három-négy éves pályázati programok költségvetési keretek között nagyon nehézkesen kezelhetők.
- Ingatlanvagyon: a műsorvezető felhozta, hogy az MTA-val függőben lévő per is van (a „párkányjavító szett" ügye). A miniszter arra reagált: olyan jogszabályi környezetet szeretnének, amelyben az ingatlanvagyon kezelése, hasznosítása, fenntartása, állagmegóvása egyértelmű, világos keretek között történik.
Az élvonalprogram és a Krausz-kampusz sorsa
- Az élvonalprogram célja világhírű, frontvonalbeli kutatók és az ő vezetésükkel dolgozó 5-10 fős kutatócsoportok idehozása.
- A programot korábban a Krausz Ferenc Nobel-díjas professzor vezetése alatt egy KEKVA-ba „csomagolták" – a miniszter szerint maga az ötlet jó volt, de a modell nem. Augusztus 31-ével a KEKVA-rendszer mint olyan megszűnt, a korábbi cégek, alapítványok állami fenntartásba kerültek, az élvonal pedig a Tudományos és Technológiai Minisztériumhoz került.
- A programot folytatni szeretnék, az élvonalra szánt forrásokat pedig maradéktalanul a hazai kutatásfejlesztés finanszírozására fordítanák – a pénzügyminisztériummal folyó tárgyalások szerint ez megvalósítható, és illeszkedik a K+F-kiadások növelésének tervéhez.
- A műsorvezető ellenvetésére, hogy így kevesebb pénz marad a nagy tudósok idehozására, a miniszter azt mondta: ez is prioritás marad; a négy-öt évre eltervezett 260 milliárd forint ráfordításának ütemezését az éves prioritások határozzák meg. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni az alulról építkezést sem: fiatal kutatókat, PhD-hallgatókat, valamint a fiatal kutatóból topkutatóvá válást lehetővé tevő egészséges középső karrierpályát is építeni kell.
- A kampusz: az egyetemi kampuszon tavasszal elkezdett építkezés a Krauszhoz köthető CMF céghez kapcsolódik, amely molekuláris ujjlenyomat-kutatással foglalkozik. A beruházás célja egyrészt a kutatóközpont infrastruktúrája (különleges vizsgálóberendezések, hűtők, laborok), másrészt az élvonalprogram kutatócsoportjait elszállásoló kampusz. Épülettel és berendezésekkel együtt sok tízmilliárdos beruházásról van szó. Az alapozás elkészült, de még van döntési szabadság abban, hogy hány épülettömb és milyen funkciókkal épül fel – a tudományos szempontokat és a pénzügyi lehetőségeket folyamatosan egyeztetik.
- Krausz Ferenc marad-e: a miniszter szerint ez a professzor projektje, akivel folyamatosan egyeztetnek. A KEKVA-rendszer megszűnését „kormányzati adottságnak" tekintették a jogállamiság és az akadémiai szabadság helyreállítása szempontjából, de felkínálták Krausznak a részvételt az idehozandó kutatók kiválasztásában és a CMF irányításában is. Konkrétumot nem mondott: „korai megkérdezni, másrészt lehet, hogy Krausz Ferenc úrtól jobb megkérdezni."
Feljelentések, átvilágítás: a múlt feldolgozása
A több feljelentésről szólva a miniszter azt mondta: meddig jut el egy büntetőeljárás, az a kormány hatáskörén kívül van. A minisztérium azzal segíti az igazságszolgáltatást, hogy a lehető legteljesebben feltárja a helyzetet, és ha elegendő adat gyűlt össze, átadja a hatóságnak:
„Mi nem nyomozni jöttünk létre, hanem jövőt alkotni és kormányozni." – Tanács Zoltán *
Szerinte egyre gyakrabban történnek hatósági intézkedések, de „ez az eleje az egésznek", hosszú láncolat várható. Elismeri, hogy az emberek a legfelsőbb politikai vezetők felelősségre vonását várják: „Ennek minden esélyét látom, de nem tudom, hogy ez mikor és hogy fog bekövetkezni." A hatóságoknak minden eszközt biztosítani kell – informatikailag, emberben, költségvetésben.
- Autópályakoncesszió: a miniszter példaként említette, amit Vitézy úr mutatott be: az iratok alapján „eléggé egyértelmű volt", hogy Lázár János utasítására akarták kijelölni a háromszor olyan drága, 150 milliárdos koncessziót, a jóval kedvezőbb ajánlatot adó partnerek helyett. Biztos benne, hogy máshol is lesznek ilyen esetek – az utolsó hónapokban, években a kormány úgy gondolta, mindent megtehet, és „a politikai utasításból egyből üzlet születik" az arra alkalmasaknak.
- A „mikor foglalkoznak a jövővel?" kritikára: a miniszter szerint az elmúlt négy hónap alatt többet tettek, mint bármely kormány az első négy hónapjában; a közel kétszáz tételből álló Tisza-vállaláslista jelentős részét teljesítették. Példaként említette a kamarai tagdíj eltörlését, amivel 900 ezer cégtől szűnt meg az 5000 forintos befizetés, anélkül, hogy valós szolgáltatást kaptak volna érte. Szerinte a Fidesz nehezen tudja tagadni az uniós pénzek hazahozatalát és a jogállami intézmények helyreállítását.
- Átvilágítások: minden minisztériumban a vége felé tartanak, eltérő sebességgel, az örökölt terhek szerint. A miniszter a következő egy hónapban – fél évvel a választások után – szeretné ezeket lezárni, utána csak a jövőre fókuszálnának. Ugyanakkor őszintén elmondta: körülbelül fél tucat ügy van még előkészítés alatt, így a következő egy-két hétben lesznek további feljelentések is – bár „nem ez a kedvenc időtöltése".
„Úgy tűnik, mintha minden nagyobb döntés mögött egyetlen cél vezérelt volna a korábbi elitet: hogy hol lehet több pénzt kiszedni a rendszerből. Ezt rettentő elkeserítő látni." – Tanács Zoltán *
Normális esetben egy kormányváltás nem jár ilyen megrázkódtatásokkal – tette hozzá –, a közigazgatás alatta gépezetként dolgoz tovább.
Tudomány- és innovációstratégia: ritka konszenzus
A stratégia az Országgyűlés oktatási bizottságának augusztus 26-i ülésén nemcsak a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, hanem a jelen lévő ellenzék előtt is elfogadottságot talált – a műsorvezető megjegyezte: „Kétszer is el kellett olvasnom, hogy ezt elhittem." A miniszter szerint ez jó jel és fontos fundamentuma lehet a stratégiának, és bízik benne, hogy a végrehajtás során is élvezni fogják a támogatást.
A célokban mindenki egyetértett: növelni kell a K+F+I-re fordított pénzeket, a vállalkozások exportképességét, erősíteni a startup-ökoszisztémát, és az alapoktól kell építeni – az általános iskolától a középiskolán, egyetemeken, a kutatóhálózaton és az MTA-n át olyan ökoszisztémát létrehozni, amelyben az egész valódi gazdasági értékké tud konvertálódni.
Horvát Péter államtitkár „kiokoztató" számait idézve a műsorvezető megjegyezte: a GDP-arányos ráfordítás majdnem 1,4 százaléknál tart, míg van uniós ország, amelyik négynél tart. A miniszter megerősítette: Finnország például 4 százalékot költ K+F+I-re. Az út hosszú, folyamatos, szisztematikus fejlődést igényel – és nem a mennyiségen múlik minden:
- Magyarország közvetlen gazdasági támogatásra az elmúlt években hatszor annyit költött, mint Ausztria, GDP-arányosan – eredmény nélkül, mert rosszul, értelmetlen beruházásokra költötték.
- A lényeg, hogy a meglévő pénzeket észszerűen, hatékonyan költsék el, miközben idővel a ráfordítást is növelik: négy év alatt 2, nyolc év alatt körülbelül 3 százalékra a GDP-hez képest.
Innovációs szemlélet az oktatásban
A minisztérium elemzései szerint a legnagyobb probléma az oktatásnál van, ezért ott kell elkezdeni. A miniszter szerint már az alapoktatásban is el kell sajátítani az innovációhoz, vállalkozáshoz és tudományhoz szükséges alapkészségeket: jó szövegértés, kreativitás, kíváncsiság, kudarctűrőképesség, csoportmunka, nyelvtudás. Az oktatási minisztériummal közösen dolgoznak ezek tantervbe építésén.
- Középiskolai szinten már léteznek jó tehetségprogramok (mint az átiratban említett Matfin), amelyek természettudományos területen adnak extra motivációt – ezeket kiterjesztenék minden tudományterületre, és ösztöndíjprogramokat, fiatal professzori állásokat is finanszíroznának.
- A KEKVA-rendszer megszűnésével az Erasmus és a Horizon programok ismét minden intézmény számára elérhetők – így tér vissza a magyar tudomány a nemzetközi vérkeringésbe.
- A műsorvezető kétségét fejezte ki, hogy az iskolarendszer, amely a bölcsődei felvételi sikerétől teszi függővé a gyerekek életét, alkalmas-e a kudarctűrést tanítani. A miniszter reagálása: ez nem oldható meg két hét alatt – módosítani kell az alaptanterven, a pedagógusképzésen, a módszertanokon; többéves, szisztematikus program.
Mérőszámok (KPI-k): bemeneti mutatóként a költött pénz; kimeneti mutatóként a készségfejlesztő programokban (robotikai versenyek, űrhajóépítő versenyek, sakkprogramok) részt vevő diákok száma és a versenyeredmények; egyetemi szinten a publikációk, ösztöndíjak, megnyert nemzetközi pályázatok. Fontos mutató a tudományos teljesítmény gazdasági teljesítménnyé alakulása: a technológiatranszfer, a startup-ökoszisztéma, az induló vállalkozások száma, túlélési aránya, az exportárbevétel és a magas hozzáadott értékű termékek aránya, valamint a szabadalmak és szellemi tulajdoni bejegyzések száma.
Utóbbinál a miniszter óvatosságra intett: a Nokia, a Bosch, a Siemens vagy a Google magyar fejlesztőközpontjaiban dolgozó mérnöök találmányait gyakran külföldi központban jegyzik be, így a statisztika torzítható. „Nem állunk ebbe jól. Itt biztos, hogy van mit fejlődni."
Startup-támogatás és kockázati tőke
A korábbi állami modellt a miniszter kudarcnak minősítette: 10-100 milliárdos összegeket öntöttek a startup-piacra, nagyon kevés eredménnyel. Két oka volt:
- „Nem értettek a pénzosztáshoz azok, akik osztották a pénzt" – a fő mutató a pénz kiosztása volt, nem annak minősége.
- A legtöbb startupnak valójában nem a pénzhiány az igazi problémája: az elején talán néhány tízmillió forint hiányzik az induláshoz, de igazából networkre, tapasztalatra, mentorálásra, kapcsolatokhoz való hozzáférésre és vállalkozási alapismeretekre van szüksége.
Emellett a 100 százalékos, vissza nem téríthető támogatás nem célravezető: nincs benne saját kockázat és tőke, „könnyen jött, könnyen ment", és gyakran „babzsák lesz belőle, de valódi innováció nem". Sokszor ráadásul politikai alapon osztották ki a pénzeket.
Az új elvek: több cég, kisebb összegek; a co-financing – állami és magántőke közös finanszírozása; a kockázatosabb ügyeknél figyelni arra, hova teszik a pénzüket a profitérzékeny piaci befektetők, és azt esetleg pluszforrásokkal megtámogatni. Az állam önerőt biztosíthat pályázatokhoz, de a vállalkozásban mindig legyen valós saját kockázat és felelősség.
Digitális állam és a DÁP
A digitális államról szólva a miniszter szerint a cél az ügyintézés és az állami szolgáltatások közötti mozgás akadálymentes, egyszerű, gyors, „életszerű" tétele. Ennek eszköze a DÁP, az állami mobilalkalmazás, amelyre sokéves roadmap mentén egyre több szolgáltatást hordanak fel – szerződéskötéstől a szolgáltatásokba való bejelentkezésig –, és amelyen a jövőben cégek is tudnának ügyintézni.
- Stabilitás: a kérdésre, hogy a DÁP megbízható-e, a válasz tömör volt: „ez stabil, stabilan megbízhatóan működik". Minden állami informatikai rendszeren folyamatosan végeznek biztonsági auditokat; a kiberbiztonságot erősíteni kell a fokozódó külső fenyegetettség miatt.
- Felhasználói élmény: a cél, hogy ne kelljen „unalomig" ismételten megadni az anyja nevét és születési dátumot, és hogy egy felületen át lehessen lépni az adóhivatalba, a villanyszámlafizetésbe vagy a jogosítványügyekhez. A műsorvezető felhozta: a telefonján legalább öt rendszerben végződik az állam. A közszolgáltatók és a bankok is csatlakozhatnak a rendszerhez, bár a szereplők felkészültsége eltérő.
- Építészeti elv: a DÁP csak egy frontend; a lényeg a mögöttes rendszerek együttműködése és kompatibilitása.
„Nem szeretnénk egy nagy állami adatbázist vagy alkalmazást építeni, hogy minden adatunk benne van, mert az az információbiztonságilag, privacy-szempontból se lenne szerencsés." – Tanács Zoltán *
A felhasználónak kell kontrollálnia, hogy az adataihoz ki fér hozzá és mikor – ő engedélyezheti például a NAV-nak vagy a rendőrségnek egy adott ügyintézés céljából a hozzáférést.
Az állami IT-beszerzések rendbetétele
A minisztériumi átvilágítás legalább két nagy gócpontot talált az informatikai beszerzések körül:
- A Kréta–Neptun–Posidon halmaz, ahol 100 milliárdos nagyságrendben mentek ki pénzek, valószínűleg nagyon hatékonytalanul – a teljes cégcsoportot nézve több mint 350 milliárd forint értékben.
- A tegnapi bejelentéshez kapcsolódó P2M-ügy, illetve említhetők a Balásy-féle cégek is.
A beszerzési rendszert szerint a visszaélések nemcsak az IT-nél jellemzők – a rendezvényszervezés és a tanácsadás szintén tipikus területek, ahol nehéz ellenőrizni a beszerzett szolgáltatás valós értékét. Ráadásul a rendszer „lehetetlenül lassú" volt: egy állami nagyvállalat jól tudta, hogy ha beszerzési igényét a Digitális Kormányzati Ügynökségnek küldte, akár másfél évig nem történt semmi – drágán és borzalmas hatékonysággal.
A tervezett átalakítás:
- Eltörülnék az ügynökség jogát, hogy bármilyen informatikai közbeszerzést magához vonhasson. Aki – legyen az MVM, a MÁV-csoport vagy az állami nyomda – képes felelősen beszerezni egy komplex IT-szolgáltatást, az maga versenyeztetheti a piacot, és „aki a legjobb és legolcsóbb, az viszi".
- Feltétel egy egységes IT-irányítási (governance) modell: egységes állami informatikai architektúra, sztenderdek, az adatok átjárhatósága és mindenekelőtt a biztonság. A tartalmi-műszaki ellenőrzésen átesett projektek beszerzését visszaadnák annak, aki ténylegesen igénybe veszi – ő lesz a gazdája, és felelősséget kell vállalnia a döntéseiért.
- A kis tételeket („az egeret, ami elromlott") mindenki maga vegye meg – olcsóbban, mint bármely nagy keretbeszerződésben.
A központosítás tapasztalatairól:
„Minden tapasztalat azt mutatja, a KEFIS bármit, amit valaha beközpontosított – a kórházaknak a karbantartását, üzemeltetését, takarítását –, háromszor olyan drága lett. Ezek a rendszerek a lopásra lettek kihegyezve, ezeket át kell nézni, és csak ott megtartani a központosítást, ahol valóban olcsóbb árakat fog eredményezni." – Tanács Zoltán *
A kötelezően központosított beszerzéseket nem tartja szerencsésnek; az önkéntesen csatlakozható keretmegállapodások és a nagy gyártókkal kötött, tömegkedvezményes licencszerződések jók lehetnek – de nem lehetnek bennük az államra nézve kedvezőtlen, kötelező lehívási mennyiségek, amilyenekre a korábbi időszakban sok példa volt.
Mesterséges intelligencia: optimizmus kockázatkezeléssel
A miniszter technooptimistának mondta magát, de elismeri, hogy az MI-nél „a kontrollvesztés kockázata nem elhanyagolható", és a társadalmi hatások miatt is rendkívül gondosan, aktívan kell kezelni a kockázatokat.
A nemzetközi helyzet gyorsan mozog: Ursula von der Leyen nemrég az EU lassításáról nyilatkozott; a miniszter szerint ez lehet stratégiai lépés is, amivel az IPO előtt álló cégek az értéküket feltornázzák. Trump elnök – aki eddig hevesen tagadta a veszélyt – egyeztetést hívott: előtte találkoznak a vezető MI-laborok vezetőivel, és a kínai elnökkel is. „Mintha a politika is megmozdult volna abba az irányba, hogy ezzel a dologgal kezdeni kell valamit."
A társadalmi kockázatoknál a gyerekekre hozott példát: korábban azok a szülők adták a gyereknek az iPtot, akik nem szántak időt a foglalkozására – most ugyanígy adják a telefont, és a gyermek mesterséges intelligenciával beszélget. Kisgyermekkorban a veszélyek nehezen beláthatók. Az állam nem mehet be a családokba:
„Legalábbis én úgy értelmeztem a Tisza elképzelését, hogy nem fog odaülni az apuka meg az anyuka mellé, és hogy kiveresse a gyerek kezéből a mesterséges intelligenciát." – Tanács Zoltán *
Amit tehet az állam: szabályozás és felvilágosítás, tájékoztatás.
„Ha háborús óriásplakátok helyett például arra felhívó kommunikációs kampányt folytatunk, hogy tölts időt a gyermekeddel, olvass neki mesét, ne add neki a laptopot, ne add oda neki az AI-t csak úgy a kezébe felügyelet nélkül – az szerintem sokkal hasznosabb lesz a társadalomnak." – Tanács Zoltán *
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- A kutatóhálózat neve az átiratban többféle torz alakban szerepel („Honrá", „HOREN", „Hóren", „Horren", „Hurrán", „Hunrán", „Hurren") – a kontextus alapján HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat.
- „Stips András" – a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet főigazgatójának neve a szövegkörnyezet alapján Stipsicz András lehet.
- „50-ös lóránt kutatóhálózat" / „Ötvös Lóránt" – az Eötvös Loránd Kutatóhálózat (ELKH) torz alakjai.
- A KEKVA-rendszer többféle torzítással jelenik meg („KEWA modell", „KEVA", „KECA", „KEVendszer", „Kvarendszer"); a megszűnés dátuma is bizonytalanul hangzik el („ápril vagy augusztus 31-ével").
- „Az alapozás történt meg, a miépítési munkálatok vannak alapvetően meg" – a mondatszerkezet nem rekonstruálható egyértelműen; a kontextusból az derül ki, hogy az alapozás elkészült, a fölötte épülő épülettömbök száma nyitott.
- „Az 50 millió körüli sokkal kedvezőbb árványot adó partnerek" – a 150 milliárdos koncesszióval való összefüggés alapján valószínűleg 50 milliárd forintról van szó.
- „Több mint 350 millió milliárd Ft" – nyilvánvaló ASR-duplikáció; feltehetően 350 milliárd forint feletti összegről van szó.
- „KEFIS" – a központosított beszerzéseket kritizáló szervezet neve nem azonosítható egyértelműen.
- „P2M" – a tegnapi bejelentéssel kapcsolt cégnév nem azonosítható.
- „Matfin nevezetű program" – a középiskolai tehetségprogram neve bizonytalan.
- „Borsak Norbremze" – torz cégnév; a felsorolás (Nokia, Siemens, Google) alapján feltehetően a Bosch.
- „DPRA" – a kontextus alapján a DÁP-ra vonatkozik; „hogy lábbal be lehessen jelentkezni" – feltehetően „DÁP-pal be lehessen jelentkezni".
- „024-ben egész héten mindig működik" – feltehetően „0–24-ben, egész héten mindig működik" (éjjel-nappali elérhetőség).
- „A közeler tételből álló Tisza vállalásos vállalásokat… 50-200 tételt biztos" – a teljesített vállalások pontos száma bizonytalan; a beszélő valószínűleg a közel kétszáz tételből álló lista jelentős részére utalt.
- „Extibor vagyok" – a műsorvezető búcsúmondatában elhangzó saját neve nem rekonstruálható, ezért a beszélő a válaszban leíró megnevezéssel szerepel.
- „Urszula von der Lien" – Ursula von der Leyen torz alakja; „Vitézi úr" – Vitézy úr.
- „Kifejetten rossz érzésre szemlélik elkezdtük helyreállítani…" – a hosszú, központozatlan mondatrész szó szerinti sorrendje nem rekonstruálható, tartalmát az összefoglaló értelmezve adta vissza.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Arén Magyarország egyik legtöbbet idézett rádióműsora.
[00:00:02]Várja önt a stúdióban Tanács Zoltán, tudományos és technológiai miniszter.
[00:00:13]Az Aréna távközési partnere a Van Magyarország.
[00:00:17]Segítse ön is munkánkat azzal, hogy feliratkozik csatornánkra.
[00:00:22]Miniszter úr, örülök, hogy elfogadta a meghívást.
[00:00:23]Jó napot kívánok.
[00:00:25]Köszönöm a meghívást és köszöntöm a hallgatókat.
[00:00:26]Legfrissebb hírünk az, hogy Stips Andrást, a Rényi Alfréd matematikai Kutatóintézet főigazgatóját kérte fel a Honrá Magyar Kutatási Hálózat ideglenes elnökének.
[00:00:33]Mi lesz az ideglenes elnök feladata?
[00:00:38]Ugye ez a felkérés ez inkább egy ajánlás a HOREN felé, hiszen a Hóren maga az saját maga tudja megválasztani a vezetőit.
[00:00:45]És miután a kutatóhálózat átalakítása az nem egy rövid folyamat, és a kutatóhálózatból érkező jelzések azok azt mutatták a minisztérium felé, hogy akár már ezt az átmeneti időszakot is szívesebben képzelné el egy másik vezetéssel a kutatóközösség tagjai.
[00:01:07]Ezért mi azt gondoltuk, hogy egy ideglenes vezető erre az átmeneti időszakra egy jó megoldás lehet.
[00:01:11]Az ő feladata alapvetően az lenne, hogy átvezesse az intézményt egy olyan időszakon, amíg egy végleges törvény meg nem születik az újrazabályozására ennek a kutatóhálózatnak.
[00:01:26]Az ideglenes vezetőt a Hunrán jelenlegi vezetőinek kellene meghívni a feladatra azzal egyidejűleg, hogy ők lemondanak.
[00:01:33]Ott van egy elnök meg egy vezérigazgató.
[00:01:35]Ugye a Horren irányítását a jelenlegi jogszabályok szerint egy úgynevezett IT, egy irányító testület látja el, és valóban van egy elnök és egy vezérigazgató a intézmény élén, akik az operatív irányítást hajtják végre.
[00:01:52]Tulajdonképpen egy ideiglenes vezetőt ez az irányító testület tudna megbízni azzal, hogy a jelenlegi vezetőnek a az elnöknek a megbízását visszavonja.
[00:02:02]Mit gondol?
[00:02:02]Meg fogja bízni.
[00:02:02]kívülről nézve úgy tűnik, mintogyha a kormány meg a hurrán között nem volna olajozott kommunikáció.
[00:02:10]Én azt mondom, hogy egyeztetünk a kutatóhálózattal folyamatosan.
[00:02:11]Én még azt se mondanám, hogy nem jó a kommunikáció, de természetesen egy független testület döntését mi nem tudjuk előre sem meggyorsulni, sem befolyásolni, nem szeretnénk.
[00:02:21]Ez az irányító testületen fog múlni, hogy milyen döntést fogok majd meghozni.
[00:02:25]Most jelentették be a sajtóban, kaptak már a mai napon bármilyen választ arra, hogy a Hunrán milyen lépést tervez, azt mondja, hogy rendben van, vagy nincs rendben?
[00:02:35]Én úgy érzem, hogy a a folyamat abban az irányba megy, hogy ez a váltás az meg tud történni, de hogy ez pontosan mikor lesz, ezt még nem tudjuk.
[00:02:41]Üüm, milyen hosszúra tervezik az ideiglenes állapotot, és azt mit kell ezalatt megcsinálni?
[00:02:47]Rengeteg nyitott kérdés van az ingatlanoktól kezdve, még még egy függőben lévő per is van talán az MTA részéről.
[00:02:52]Tehát borzasztó bonyolultnak tűnik a helyzet.
[00:02:56]Hát egy ekkora intézményháldózat helyzete sosem komplexitásmentes.
[00:03:02]Én abban bízom, hogy az ősz során az új törvényjavaslat az meg tud születni.
[00:03:07]Tehát ha szerencsések vagyunk, akkor egy rövid egy-két három hónapos átmeneti időszakról beszélünk.
[00:03:11]Az mindenesetre arra tökéletesen megfelelő lesz, hogy az átmenetet zökkenőmentesebbé tegye.
[00:03:20]A cél az, hogy az eredeti állapotot állítsák helyre.
[00:03:23]Tehát amikor a kutatóintézetek még a Magyar Tudományos Akadémiánál voltak, erről fog szólni a törvény?
[00:03:29]Ugye az eredeti állapot az egy nagyon jó kérdés, mert mikori állapotról van szó.
[00:03:34]intézetek elcsatolása előtti az egész kutatóhálózatnak a kálváriája, ha úgy tetszik, az valamikor 2019 körül indult, amikor elindultak az átszervezések és a korábbi költségvetési intézményből először egy 50-ös lóránt kutatóhálózat alakult, és aztán 25 során valahogy ez alakult át egy Hunrend nevű kutatóhálózata, aminek tulajdonkább az átalakulás befejezése az valamikor idén tavaszra volt tehető, de mindvégig egyre fokozódó ellenállás kísérte ezt a kutatóhállózat részéről.
[00:04:06]Én azt és ebben a kollégáimmal a teljes egyetértésben vagyunk, nem tartanám szerencsésnek, hogyha teljesen megpróbálnánk az idő kerekét visszaforgatni és mondjuk egy 10 évvel ezelőtti állapotot szeretnénk visszaállítani, mert nyilván az sem volt ideális.
[00:04:21]Tehát egy olyan megoldást fogunk most találni és és kínálni.
[00:04:24]Ö ez fog a törvényjavaslatban szerepelni, ami tulajdonképpen ötvözi a korábban kialakított modelleknek az előnyös tulajdonságait, de tesz mellé egy olyan vezetési struktúrát, ami egyébként elfogadható lesz a kutatóközösség számára, mert nekik maguknak is nagyon komoly beleszólásuk lesz abban, hogy az akadémiai szabadság jegyében hogyan irányítják ezt a hálózatot.
[00:04:51]Ez egy új struktúra lesz ahhoz képest, ami az MTA-ban volt, és ahhoz képest is, ami az Ötvös Lóránban meg a Hunrendben volt.
[00:04:59]Tehát valami hibrid változatot dolgoznak ki.
[00:05:04]Én azt mondom, hogy néhány olyan fájdalmas pontot szeretnénk orvosolni, ami ami tényleg azt megkérdezettek döntő többségénél nem volt támogatható az elmúlt időszakban.
[00:05:15]És minden olyat, ami tényleg jó volt, ami előremutat, azt szeretném megőrizni.
[00:05:19]Mi az, amit biztos szeretném megőrizni?
[00:05:21]a hosszútávú kiszámítható finanszírozását a hálózatnak, ami költségvetésken átnyúló, tehát több évre szól.
[00:05:29]Ezt mindenképp szeretnénk megőrizni.
[00:05:31]Ez egy ez egy fontos eleme a hálózat jól működésének.
[00:05:35]Amit vissza szeretnénk hozni, az az egysége a kutatóhálózatnak, tehát hogy a kiszakított és egyébként az ELT-hez csatolt társadalomtudományi bölcsészettudományi intézetek, azok visszakerüljenek ebbe az egységes kutatóhálózatba.
[00:05:50]Szeretnénk a egyetemi vagy a tehát a kutatóhálatok szétszakításakor keletkezett méltánytalan helyzeteket eltérő béremelési logikákat orvosolni.
[00:06:04]Tehát szeretnénk hasonló fer működési feltételeket teremteni a kutatók számára.
[00:06:13]magát az irányítást is újra kell szabni, hiszen ha belegondolunk, akkor a Hurrennek az irányító testülete meg az egész irányítási struktúrája az nagyon hasonló volt a KEWA modellhez.
[00:06:22]Tehát tulajdonképpen kialakította az állam ezt a irányítási struktúrát, ami független volt az államtól, és olyannyira, hogy így a gyeplőt bedobta a lovag közé.
[00:06:35]Tehát lényegében semmiféle érdemi ráhatása már senkinek nem lett erre az egész struktúrára.
[00:06:41]És mi azt gondoljuk, hogy ebben nagyon fontos, hogy például az önirányítás, az önigazgatás, a kutatói önkormányzatiság elemei meg tudjanak jelenni, és megjelenjen benne egyébként maga a Magyar Tudomány és Akadémia, és a kormányzatnak is a a képviselete meg tudjon ebben jelenni, hiszen ennek a három négy félnek együttesen érdeke az, hogy a kutatóhálózat az úgy működjön, ahogy ez Magyarország érdekeit szolgálja.
[00:07:07]Tehát akkor nem lesz se KEVA, se minisztériumi irányítás tisztán, se akadémiai irányítás tisztán, se intézeti irányítás tisztán, hanem valami új modellt kell kidolgozniuk, hogy minden, tehát a mondjuk a fenntartó érdeke is érvényesülhessen.
[00:07:23]Igen, egy olyan irányítási modellt szeretnénk kidolgozni, amiben az előbb említett érdekeltek egyszerre tudnak megjelenni, de alapvetően ez egy akadémiához rendelt kutatóhálózat lesz, ami nagyon-nagy önállósággal fog tudni működni.
[00:07:36]Üüm.
[00:07:37]Amikor létrehozták az ötös lórendot meg a Hurrent, akkor mindig azzal érveltek az előző kormányzatban, hogy sokkal több pénzt kapnak kiszámíthatóan, és az mindig ott van.
[00:07:45]És ennek mindenki nagyon örült.
[00:07:47]Most örülnek ennek az új változásnak, látják a finanszírozás feltételeit az intézetekben a kutatók, tudósok?
[00:07:55]Hát az a jó hír, hogy a finanszírozási modellt, a hosszútávú finanszírozást nem érinti ez a változás.
[00:08:00]Ez egy nagyon fontos üzenet.
[00:08:02]Sőt, ugye a kormánynak a tudománypolitikai programja az azt mondja, hogy a kutatásfejlesztésre, innovációra fordított pénzeket, azokat jelentősen szeretnénk növelni.
[00:08:14]A jövőben jelenleg a GDP 1,3%-át költjük körülbelül országos szinten K+levre, innovációra, és ezt az arányt, ezt a következő négy évben föl kell növelni 2% fölé.
[00:08:28]Jelenleg az uniós átlag az 2,2%, sőt hosszabb távon valójában a 3%-os értékhez kell eljutnunk, hiszen az unió is ezt fogja valószínűleg egyébként ajánlani, vagy akár előírni a tagállamok számára a következő években.
[00:08:43]És hogyha azt a stratégiánkat, aminek a lényege, hogy magas hozzá értékű termelés, szolgáltatás, kutatásfejlesztési tevékenységet szeretnénk megvalósítani az országban, ezt szeretnénk elérni, akkor ehhez ez a forrásbővítéshez ez egy fontos feltétel.
[00:08:59]Tehát az az nem opció, hogy a kutatóhálózatra fordított kiadásokat csökkentsük.
[00:09:06]Ezeket megtartjuk, sőt hosszabb távon növelni szeretnénk.
[00:09:10]alkalmazotti munkaj státuszok is egységesek lesznek, mert most nem azok.
[00:09:16]Most nem azok.
[00:09:18]Ennek elsődleges oka, hogy költségvetési intézményként működik néhány intézet, mások pedig egy sajátos jogállás szerint, amit maga a Hunrend törvény ír elő.
[00:09:29]Ott jellemzően egyébként munkavállalóként dolgoznak a kollégák.
[00:09:32]Én igazából azt tartanám célszerűnek, hogyha ezt egységesítenénk és egy olyan formát találnánk, ami a lehető legközelebb áll a kutatóintézetek igényeihez, aminek a lényege az, hogy egy rugalmas, egyszerű, olcsón adminisztrálható működési forma legyen nem csak a munkavállalók jogállását, hanem a gazdasági pénzügyi adminisztrációt tekintve is a költségek elszámolását, a pályázati pénzek kezelését tekintve, amik jellemzően nem egy év alatt zajl lem két három- négy éves hosszabb programok vannak.
[00:10:07]Ezt igazából költségvetési keretek között nagyon nehéz jól megvalósítani.
[00:10:13]Ingatlan vagyon helyzete az állapot helyreállításáb vagy részleges helyreállításával rendeződik.
[00:10:17]Tehát ezzel nem kell most már az MTA-nak tovább fenntartással pereskednie, hogy ez kié legyen.
[00:10:23]Ki vegye meg a párkányjavító szettet?
[00:10:24]Szeretnénk olyan jogszabályi környezetet teremteni természetesen, ahol a az ingatlanvagyon kezelése, hasznosítása, fenntartása, állag megóvása az egyértelmű világos keretek között van, és nyilván erre a jogszabályalkotás során figyelni fogunk.
[00:10:43]Mi lesz az élvonalprogrammal?
[00:10:46]Az élvonal egy célját tekintve nagyon fontos kezdeményezés.
[00:10:50]És ugye maga az élvonalprogram az arról szól, hogy hozzunk ide az országba olyan élvonalbeli frontié kutatókat, akik világszinte jegyzettek, letettek már valamit az asztalra, vagy itthon, de leginkább külföldön, és ők hozzanak ide olyan kutatásokat, és ezzel együtt olyan kutatócsoportokat, tehát 5-10 fős csapatokról beszélünk, akik egy világhírű elismert professzor vezetésével egy a világ kutatási élvonalába tartozó témát dolgoznak, publikációs eredményeket, később akár üzleti sikereket tudnak ebből kovácsolni.
[00:11:32]Tehát ez egy nagyon jó elképzelés és kezdeményezés.
[00:11:36]A az egész élvonal programot egy kekvába csomagolták az elmúlt időszakban.
[00:11:39]Ögye Kraus Ferenc professzor úr vezetésével, aki egyébként egy kiváló Nobeldíjas kutatónk, és ugye nagyon örülünk, hogyha kiváló tudósaink segítik a hazai tudomány fejlődését, de a modell, amiben ezt becsomagolták ezt a programot, az nem volt jó sajnos, de ez megszűnt.
[00:11:59]Tehát ápril vagy augusztus 31-ével a a KECA modell, mint olyan, az megszűnt.
[00:12:06]Ezek a korábbi cégek, alapítványok, ezek átalakultak, állami fenntartásba kerültek, és így az élvonal is az a Tudományos és Technológiai Minisztériumhoz került.
[00:12:20]Magát a programot mi szeretnénk folytatni, tehát szeretnénk továbbra is azt a célt űzni, hogy ide kiváló kutatók és kutatócsoportok jöjjenek.
[00:12:29]és az élvonal programra szánt forrásokat, azt pedig mi szeretnénk maradéktalanul a hazai kutatás fejlesztés finanszírozására fordítani.
[00:12:40]Az erre vonatkozó tárgyalásokat a pénzügyminisztériummal folyamatosan folytatjuk és már lefolytattuk.
[00:12:47]És most az látszik, hogy programunkhoz illeszkedően az, hogy tudjuk növelni a K+ F-re fordított kiadásokat, az megvalósítható, és ebben az élvonalbeli pénzeknek megvan a maga szerepe.
[00:13:01]De hogyha az élvonalbeli pénzeket a hazai kutatásfejlesztést fordítják, akkor a nagy világhírű tudósok idehozására nyilvánvalóan nem marad annyi pénz, mint amennyire idejönnének.
[00:13:11]Mi mi ezt ugyanolyan fontos prioritásnak tartjuk, mint ahogy korábban jeleztem, ez egy jó program.
[00:13:15]Tehát a a hazai kutatásnak a fejlesztésének ez egy fontos eleme lehet, hogy pontosan azt az előre négy-öt évre eltervezett 260 milliárdot rá kell-e fordítani, azt nyilván az adott évi prioritások meghatározzák majd, de azt gondolom, hogy ezzel is foglalkozni kell.
[00:13:34]Ugyanakkor nagyon fontos elem nálunk, hogy nem szabad az alulról építkezést elfelejteni vagy háttérbe szorítani.
[00:13:40]Tehát az, hogy nekünk legyenek fiatal kutatóink, PhD-s hallgatók és itthon épüljön az a középmezőny, az a középkorosztály, aki a fiatalkutatóból a top kutatóvá válásig egyébként egy egészséges ilyen karrierpálya a legtöbb kutató számára.
[00:13:59]Ez is nagyon fontos.
[00:14:01]Tehát nekünk erre is figyelni kell, hogy ne csak a az élvonal vagy az élmezőnnyel foglalkozzunk, hanem az utánpótlást is tudjuk biztosítani.
[00:14:08]Tavasszal már elkezdték ásni egy kampusz alapját.
[00:14:10]Ebből lesz valami?
[00:14:10]Megtartják, eladják?
[00:14:14]Parkolóház lesz benne, valamit kell vele kezdeni?
[00:14:17]Nyilván parlagon nem maradhat.
[00:14:20]Hát nyilván nem szeretne egy tájsebet ott hagyni a a kormány sehol.
[00:14:22]Egyébként az egyetemi kampuszon zajlik egy építkezés valóban.
[00:14:28]Itt eredetileg a szintén a Kraos professzor úrhoz köthetően működik egy egy cég.
[00:14:37]Ez a CMF, ez a molekuláris újlenyomat kutatással foglalkozik.
[00:14:46]Ez egy nagy beruházás, aminek a célja egyrészt ennek a kutatóközpontnak az infrastruktúrájának a megteremtése.
[00:14:53]Tehát itt lehetne olyan különleges vizsgálóberendezéseket, hűtőket, laborokat kialakítani, amik ezt a kutatási területet támogatják.
[00:15:01]másrészt egy olyan tulajdonképpen ilyen kampusz épült volna itt a tervek szerint, ami ennek az évonalprogramnak a kutatócsoportjait tudja elszállásolni és helyet biztosítani számukra.
[00:15:17]Most folynak még a tárgyalások, hogy milyen irányba hogyan érdemes ezt megvalósítani, mert itt egy komoly beruházásról van szó, több 10 milliárdos értékű épületről és plusz berendezés.
[00:15:29]Plusz berendezés.
[00:15:29]Tehát öss összességében egy sok 10 milliárdos beruházásról van szó.
[00:15:32]Most jelenleg még van döntési szabadságunk abban, hogy hová szeretnénk ezt a dolgot kifuttatni.
[00:15:40]Ugye az alapozás történt meg, a miépítési munkálatok vannak alapvetően meg.
[00:15:45]És az, hogy a magasban mi épül, egy, kettő vagy három épülettömb és milyen pontos funkciókkal.
[00:15:50]Itt most még van egy döntési helyzetünk.
[00:15:52]Úgyhogy itt folyamatosan egyeztetjük a a tudományos szempontokat és a pénzügyi lehetőségeket, hogy végülis milyen irányba fog ez a beruházás befejeződni.
[00:16:02]Ismerete szerint Kraus Ferenc marad, mert ez a program ez kifejezetten a az ő projektjének tűnt.
[00:16:10]Hát ez ez az ő projektje és a professzor úrral folyamatosan egyeztetünk.
[00:16:14]Mi természetesen a KEVendszer megszűnését egy kormányzati adottságnak vettük.
[00:16:20]Ez ez fontos volt szerintünk a jogállamiság akadémiai szabadság helyreáltása szempontjából, de mi felkínáltuk professzor úrnak, hogy működjön közre az élvonalprogram további szakmai munkájában, tehát segítsen kiválasztani az idehozandó kutatókat.
[00:16:37]És ugyanúgy ennek a a CMF nevű cégnek is a az irányításába, vezetésébe természetesen számítunk rá.
[00:16:47]Az, hogy most egy beruházás pontosan milyen irányba alakul, az nem feltétlenül befolyás a cég alaptevékenységét.
[00:16:57]Úgyhogy itt még egyeztetések zajlanak, és még erről nem tudok konkrétan mondani.
[00:17:01]Tehát még azt hiába kérdezném, hogy Kraus Ferenc inkább megy, vagy inkább marad.
[00:17:07]Ezt szerintem egyrészt még valószínűleg korai megkérdezni, másrészt lehet, hogy a Kraus Ferenc úrtól jobb megkérdezni.
[00:17:13]több ügyben is feljelentést tettek a korábbi minisztériumi struktúrában önök által megismert adatok alapján.
[00:17:18]Mit gondol most?
[00:17:20]Eljut arra a politikai szintre a büntetőeljárás, amit a választóknak ígértek, vagy nem jut el?
[00:17:30]Igazából ez teljesen a kormányhatókörén kívül van, hogy meddig fog eljutni egy eljárás.
[00:17:35]Ugye attól függ, hogy tehát mi minisztériumként, és ez minden társasminisztérium is igaz, azzal tudjuk segíteni az igazságszolgáltatás, hogy a lehető legalaposabban feltárunk egy helyzetet.
[00:17:47]És amikor eljött arra a pontra, hogy mi azt gondoljuk, hogy itt most már nem a minisztérium dolga nyomozzon tovább, mert elég adatgy gyűlt össze ahhoz, hogy ezt átadjuk a hatósannak, akkor ezt mindig át is adjuk, hiszen mi nem nyomozni jöttünk létre, hanem jövőt alkotni és és kormányozni.
[00:18:01]Úgyhogy azokban az ügyekben, amikor ahol mi már feljelentést tettünk, ott szerintem eljutottunk addig a pontig, hogy ott bőségesen elég adat ahhoz rendelkezés, hogy egy egy erőforrásokkal rendelkező és ambícióval rendelkező nyomozóhatóság tudjon nyomozni, és utána majd egy bírósági szakaszban pedig, ha ezek az ügyek eljutnak odáig, akkor majd az igazságszolgáltatás teszi a dolgát.
[00:18:21]Hát azért most már egyre gyakrabban látjuk, hogy történnek hatósági intézkedések, és nyilván ez az eleje az egésznek.
[00:18:29]Én azt hiszem, hogy ez egy ez egy hosszú hosszú láncolat lesz, amíg amíg minden fontos szereplőhöz eljutunk.
[00:18:37]És nyilván az emberek valójában azt várják, hogy az általok politikailag és büntetőjogilag felelősnek tartott legfelsőbb politikai vezetők is megkapják a méltó büntetésüket.
[00:18:51]Én ennek minden esélyét látom, de nem tudom, hogy ez mikor és hogy fog bekövetkezni.
[00:18:56]Én bízom benne, hogy a választók is megértik, hogy azért ezek tényleg hosszú folyamatok.
[00:19:02]De ezér az önök, de a hatóságok számára nekünk minden eszközt biztosítani kell, hogy tudják végezni a dolgukat informatikailag, emberben, költségvetésben, hogy ne azuljon, hogy milyen gyorsan haladnak, hogy van-e erőforrásuk.
[00:19:18]Igazából arra gondolok, hogy önök most már nyilván amennyire ennyi idő alatt lehet, átlátják azt a rendszert, amit átvettek.
[00:19:24]Az úgy van megkonstruálva, hogy az ügyek megállnak egy kabinetvezetőnél, meg egy főosztályvezetőnél, vagy nem állnak meg az ügyek.
[00:19:31]Tehát van-e nyoma annak, hogy mit tudom én, politikus odaírta a nevét, hogy ezt én rendelem el, mert ha nincs, akkor a választók kabinetvezetőket fognak látni, akikről életükben először hallanak?
[00:19:44]Én én ezt nem gondolom.
[00:19:44]Tehát amit a Vitézi úr például bemutatott az autópályakonzió kapcsán, ott eléggé egyértelmű volt, hogy Lázár János utasítására akarták a háromszor olyan drága 150 milliárdos koncessziót kijelöltetni és nem az 50 millió körüli sokkal kedvezőbb árványot adó partnerekkel szerződni.
[00:20:08]Tehát ott a papírokból egyértelműen látszott, hogy Lázár János húzta le azt, hogy mit szabad, mit nem szabad, mit kéne, mit nem kéne.
[00:20:13]Én biztos vagyok benne, hogy máshol is lesznek ilyen esetek, hiszen az látszott, hogy az utolsó hónapokban, években, hosszú időszakban szinte azt gondolta a kormány, hogy mindent is megtehet, és bármit így mond a rendszernek, akkor az mint kés vajon átmegy, és a politikai utasításból egyből úzletszületik.
[00:20:34]Számukra kedvező üzlet.
[00:20:34]Nos, szerintem nem ez a helyzet.
[00:20:38]Mennyi időt köt le az elmúlt 16 év adatainak, szerződéseinek feldolgozása?
[00:20:44]Úgy is szokták kérdezni politikai ellenfeleik, hogy mikor kezdenek el végre a jövővel foglalkozni, és nem a múltal.
[00:20:51]Ez nagyon kedves, hogy ezt mondják.
[00:20:53]Szerintem az elmúlt négy hónap kormányzása alatt sokkal többet tettünk, mint bármilyen kormány az első négy hónapjában valaha.
[00:21:00]Tehát, hogyha megnézzük a közeler tételből álló Tisza vállalásos vállalásokat a programunkban, akkor annak már egy elég jelentős részét fel 50-200 tételt biztos, hogy teljesítettünk, tehát időarányosan szerintem meglehetősen jól állunk, és engem mindig boldogsággal tölt el, amikor megjelennek a intézkedéseknek a hatásai, amiket konkrétan együtt tervezgettünk a programalkotás időszakával, például, hogy eltöröljük a kamarai tagdíjat 5000 Ft minden vállalkozótól beszedték 900000 cégtől akik a kis vállalkozások és igazából olyan rettentő sok szolgáltatást nem kaptak érte amit hogy valódi haszonként éltek volna meg ezek a cégek úgyhogy szerintem amikor ilyen konkrét dolgokat teljesítünk amit vállaltunk arra kár azt mondani hogy nem csinálunk semmit csinálunk tehát tudom hogy a Fidesznek nem számít azt hogy hazahoztuk az uniós pénzeket vagy kifejetten rossz érzésre szemlélik elkezdtük helyreállítani a demokratikus jogállam megfelelő intézményi működését, de azért ezt nehéz eltagadni.
[00:22:06]Ezek valódi eredmények.
[00:22:07]Az átvilágítások minden minisztériumban nagyjából azt mondom, hogy most már a vége felé tartanak.
[00:22:15]Biztos eltérő sebességgel haladnak az egyes tárcák, attól függ, hogy milyen terheket örököltek.
[00:22:19]De én magam nagyon szeretnék most már a következő egy hónapban minden ilyesmit alapvetően magam mögött tudni, mert hiszen utána már körülbelül egy fél év eltelik a választások óta.
[00:22:31]Tehát onnantól kezdve amilyen ügybe tudunk, ott teszünk hatósági bejelentéseket, és onnantól kezdve pedig nekünk valóban csak és kizárólag a jövőre kell szerintem fókuszálni.
[00:22:42]Tehát az öntárcájától akkor nem kell arra számítani, hogy egész a kormányzati ciklus végéig minden héten egy betárazott ügy elő fog kerülni.
[00:22:50]Hogyha betározott ügyek nincsenek.
[00:22:50]Tehát most még van néhány körülbelül egy fél tucatnyi ügy nálam van még előkészítés alatt.
[00:22:58]Tehát ezt most őszintén el kell mondani, hogy a következő egy-két hétben még biztos, hogy lesznek további feljelentései, de azért nyilván nekem se ez a kedvenc időtöltésem, meg nem meg a leginspiráló feladat egy minisztériumban ezzel foglalkozni.
[00:23:12]Idás esetben egy kormányváltás az az nem jár ilyen megrázkodtatásai társadalomban.
[00:23:17]Elmennek a politika vezetők, jönnek az újak és az a közigazgatás alatta meg teszi szépen a dolgát, mint egy gépezet, és nincsenek ilyen nagy botrányok.
[00:23:26]De most tényleg egyszerűen azt látjuk, hogy mintha minden nagyobb döntés mogott egyetlen egy célvezérrel volna a korábbi elitet, hogy hogy egyszerűen hol lehet több pénzt kiszedni a rendszerből.
[00:23:40]Tehát ez ezt rettentő elkeserítő látni.
[00:23:45]Van Magyarországnak tudományos és innovációs stratégiája.
[00:23:46]Az Országgyűlés oktatási bizottságának augusztus 26-i ülésén szokatlan módon ezt a stratégiát nem csak a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, hanem az jelenlévő ellenzék is üdvözöltek.
[00:23:58]Kétszer is el kellett olvasnom, hogy ezt elhigyem.
[00:24:00]Ez azt jelenti, hogy mostantól kezdve csont nélkül megy majd a végrehajtás.
[00:24:04]A minden tényezőnek tetszik.
[00:24:08]Hát ez egy nagyon jó jel, hogy minden tényezőnek, érdekeltnek, politikai érintettnek tetszik.
[00:24:13]Ön azt hiszem, hogy ez egy fontos fundamentuma lehet egy stratégiának, és bízom benne, hogy a végrehajtás során is ezt a támogatást majd élvezni fogjuk.
[00:24:24]A célokban mindenki egyetértett, hogy Magyarországnak növelnie kell a kutatásfejlesztése, innovációal fordítatott pénzeket, növelni kell a vállalkozásoknak a a exportképességét, a startupok ökoszisztémáját erősíteni kell, és hogy ezt valahol az alapoktól kell elkezdeni.
[00:24:41]Tehát a a általos iskolaioktatás is benne a középiskolától, egyetemektől, kutatóhálózattól, MTA-tól indulva kell egy olyan egészséges ökoszisztémát fölépíteni, ahol ahol valódi gazdasági értéké tud ez az egész konvertálódni.
[00:24:58]Horvát Péter államtitkár először kiózanító számokkal kezdte 1,4-nél tart GDP majdnem, ami GDP arányos ráfordításunk.
[00:25:05]Van olyan európai uniós ország, ahol négynél tartanak, már látszik is rajtuk.
[00:25:10]Először pénzt kell beletenni a mostani struktúrába, először új struktúrát kell kialakítani és azt megfinanszírozni.
[00:25:17]A kettőt egyszerre kell csinálni.
[00:25:19]Nyilván el kell számolnia a végén a pénzzel.
[00:25:21]Mi lesz a megoldás?
[00:25:25]Hogy Finnország valóban például már olyan ország, ahol 4%-ot költenek kutatásfejlesztésre, innovációra.
[00:25:33]Hát az út az az nyilván hosszú lesz.
[00:25:33]Egy folyamatos és szisztematikus fejlődésen kell majd keresztülmenni.
[00:25:41]És neki kell látni, tehát nem nem szabad azon sokánk, hogy mennyit költünk, hanem amit költünk, azt nagyon észszerűen és hatékonyan kell elkölteni.
[00:25:48]Tehát például Magyarország egyáltalán nem költött kevés pénzt gazdaság fejlesztése.
[00:25:52]Tehát közvetlen gazdasági támogatásokra Magyarország hatszor annyit költött, mint Ausztria GDP arányosan az elmúlt években.
[00:26:00]És látjuk az eredményét?
[00:26:00]Nem.
[00:26:04]Azért nem látjuk, mert rosszul költötték el, értelmetlen beruházásokra költötték el.
[00:26:08]Tehát szerintem a kutatásfejlesztés is, az informatika is, a digitalizáció és minden olyan, hogy a meglévő pénzeket nagyon hatékonyan, ésszerűen kell elköltenünk úgy, hogy azok valóban fejlesszék az özisztémát, akkor még a kevesebb pénzből is lehet érdeméredményt elérni, de természetesen idővel a ráköltött pénzt is növelni kell, hogy ez elmondtam az elején, négy év alatt kettő, nyolc év alatt körülbelül 3%-ára szeretnénk a GDP-nek fölmenni.
[00:26:31]azt mondta a minisztérium államtitkára, hogy minden analízisből az jött ki, hogy a legnagyobb probléma az oktatással van.
[00:26:39]Tehát az oktatásnál kell elkezdeni.
[00:26:39]Az innovációs oktatásnál.
[00:26:41]Ezt hogy tervezik középiskolákban innovációs modulok mindenhová.
[00:26:47]Hol lesz, honnan lesz hozzá tanár, aki ehhez ért?
[00:26:52]Ugye vannak erre egyébként a válasz röviden.
[00:26:54]Igen.
[00:26:54]Tehát a középiskola már egy olyan terep, sőt valójában az alapfokú oktatás már egy olyan terep, és ezt a oktatási tárcával együtt lehet jól megcsinálni, ahol a az innovációhoz és egyébként a vállalkozáshoz meg a tudományhoz szükséges alapkészségeket el kell tudni sajátítani az alapoktatásban.
[00:27:13]alapoktatásban elsősorban a jó szövegértés, a kreativitás, a kíváncsiság, a kudarctűrőképesség, a csoportmunka, nyelvtudás, tehát ezeket a nagyon általánosnak tűnő, de mégis rettentő fontos képességeket kell elsajátítani.
[00:27:31]Az oktatási minisztériummal együtt nyilván dolgozunk azon, hogy ezek minél inkább beépülhessenek egy altanterbe.
[00:27:37]Középiskolában már működnek nagyon jó programok, amik például például egy Matfin nevezetű program.
[00:27:44]ami tehetséges középiskolás diákoknak kifejezetten természettudományos témában nyújt extra motivációt, képzéseket.
[00:27:54]Ezeket szeretnénk kiterjeszteni, hogy minden tudományterületen legyenek ezek elérhetők, és már itt felkeltsük a innováció, a kutatás, a a világ megismerése iránti mélyebb igényt.
[00:28:03]És aztán egyáltalán folytatni kell ezeket a programokat.
[00:28:07]Szeretnénk ösztöndíjprogramokat hirdetni, fiatal professzori állásokat megfinanszírozni, létesíteni.
[00:28:16]Nyilván nagyon fontos, hogy visszakerüljünk a nemzetközi vérkeringésbe, tehát a a Kvarendszer megszűnésével a Erasmus és a Horizon programok azok ismét elérhetővé válnak minden intézmény számára, úgyhogy nagyon sok fronton szeretnénk növelni ezt innovációs készségét, de valóban az iskolába kezdődik minden.
[00:28:32]De alkalmas a mi oktatási rendszerünk arra, hogy az innovációs készséget tanítsa annak az egyik sajátja mondják, akik innoválnak a kudarctűrőképesség.
[00:28:41]Hogyha egyszer fölálltál, akkor menni kell tovább.
[00:28:45]Harmadszor is elbukhatsz, de megint menni kell tovább.
[00:28:47]De az egész iskolarendszerünk meg arra tanítja a gyereket, hogy élethál kérdése, hogy a bölcsődei felvételid már jól sikerüljön, mert akkor leszel a végén vezérigazgató.
[00:28:57]Hogy fog ebbe beleférni?
[00:28:58]Hát kézzel kézbe kell dolgozni az oktatási tárcával.
[00:28:59]Tehát valóban ezt nem lehet két hét alatt megváltoztatni.
[00:29:04]Tehát az alaptanterven is módosítani kell, a pedagógus pedagógus képzésen, a módszertanokon is módosítani kell.
[00:29:11]Nagyon sok ponton kell belenyúlni a rendszerbe, de hogyha ezt szisztematikusan csináljuk, együtt csináljuk, akkor én azt hiszem, hogy nincs más választásom, hogy mit ezen dolgozzunk, és ez valóban egy egy többé éves program.
[00:29:23]Milyen mérőpontokat fognak beállítani?
[00:29:25]Hogy hány szabadalmat adnak be mondjuk öt év múlva?
[00:29:27]Mer nyilván jövőre nem lehet még megmérni, hogy egy most kezdődő programnak mi az eredménye, de hogynan fogják tudni, hogy az irány jó?
[00:29:35]Igen, hát nagyon sok olyan kulcsmutató, KPI van, ami menté lehet mérni egy tudománypolitikának a sikerességét.
[00:29:39]Az input mutatóról már beszéltünk, mennyi pénzt költünk rá.
[00:29:43]Az output mutatókról lehet beszélni, hogy hány diák vesz részt például, hány középiskolás részt vesz részt például olyan programokban, meg az innovációt segítik.
[00:29:52]Ugye rengeteg ilyen robotikai verseny, űrhajós építő, űrhajóépítő verseny, sakprogramok, tehát rengeteg olyan készségfejlesztő program, minél szélesebb körbe elérhetőbb kell ezeket tenni, hányan vesznek ilyenekben részt, milyen eredményeket érünk el a különböző versenyeken.
[00:30:12]Ez az iskolás szinten ez egy dolog.
[00:30:13]Nyilván az egyetemi szférában például a publikációk száma, a különböző ösztöndíj programok száma, a nemzetközi programokból elhozott, megnyert pályázatok összege, ami nagyon jó mérőszám, és biztos, hogy nekünk nagyon-nagyon nagy figyelmet kell folytani arra, hogy a tudományos teljesítményből hogy lesz gazdasági teljesítmény erre az átmenetre.
[00:30:35]Tehát javítani kell a technológiatranszfert, a startup ökoszisztémát, az induló vállalkozásoknak a támogatását.
[00:30:44]És itt lehet ezeket is mérni, hogy hány ilyen vállalkozás van, mekkorára nőnek, mennyi marad életbe 100-ból, exportárbevétel hogyan növekszik, a magas hozzárott értékű termékek, szolgáltatások árbevétele az exportból az az hogy alakul?
[00:30:55]És amit amit említett, hogy a szabadalmak vagy az ilyen szellemi tulajdonjogvé védelemhez kapcsolódó licenszek, bejegyzések száma hogy alakul, ez is lehet egy mérőszám.
[00:31:10]Önmagában egyébként ez sokszor keveset mond, ezt kell sok tényezővel korrigálni.
[00:31:14]Például nálunk tipikus jelenség, hogy itt dolgozik mondjuk a a Nokia, a Borsak Norbremze, a Siemens, a Google fejlesztőközpontjában egy csomó tehetséges mérnök.
[00:31:23]És amit itt kitaláltak, valójában az itt megszülető szellemi termékek mondjuk egy külföldi központba kerülnek bejegyzésre.
[00:31:29]Tehát itt a statisztikával is lehet akár játszani vagy torzítani az adatokat.
[00:31:37]Nyilván nekünk a reális számok látása és növelése a cél.
[00:31:39]Nem állunk ebbe jól.
[00:31:41]Tehát itt biztos, hogy van mit fejlődni.
[00:31:43]Ki fogja beletenni a kockázati tőkét az innovációba?
[00:31:45]A magánszféra, mert akkor az az ő dolga.
[00:31:48]Ha nyer, akkor hadd vigye.
[00:31:49]Ha bukik, saját zsírjára bukik az állam, mert akkor az adófizető meg fogja kérdezni, hogy oké, de ez az én adófizető pénzem, miért buktátok el harmadjára is?
[00:32:00]A kocká tőke az egy érdekes kérdés.
[00:32:00]Ugye a korábbi modellje az államnak, ahogy pénzt tett ezekbe a még nagyon kockázatos vállalkozásokban, szerintem nem volt helyes, nem volt jó.
[00:32:10]Ö egyszerűen öntötték 10 és 100 milliárdokat meglepő módon a startup piacra, de nagyon kevés eredménnyel.
[00:32:19]És ennek többnyire az volt az két két oka volt.
[00:32:25]Szerintem nem értettek a pénzosztáshoz azok, akik osztották a pénzt.
[00:32:29]Tehát őnekik egy fő mutatójuk volt, hogy kiosszák azt a pénzt, hogy az jó vagy nem jó, az nem nem az volt a mérőszámok.
[00:32:36]Nekik az volt a cél, hogy elköltsenek 50 milliárd Ftot vagy 100-at.
[00:32:39]és azt elköltötték.
[00:32:39]A másik, hogy a legtöbb startupnak valójában nem a pénzhiány az igazi problémája.
[00:32:48]Ez bármilyen furcsán is hangzik.
[00:32:50]Az elején valójában nem a tehát nem a 100 milliárdok hiányoznak egy startupnak.
[00:32:53]Lehet, hogy az elején hiányzik néhány 10 millió Ft, hogy elinduljon valamivel, de igazából neki network kell, tapasztalat kell, mentorálás kell, hozzáférés kell esetleg kapcsolatokhoz, és vállalkozási alapismeretek kellennek, hogy kell könyvelni, marketingelni satöbbi.
[00:33:08]Tehát sokszor egészen mással kéne segíteni a startupokat, mint am korábban segítette az állam.
[00:33:16]És ami még nagyon rossz volt, hogy 100%-os vissza nem téríthető támogatással ott az állam.
[00:33:21]Szerintem ez nem annyira célrevezető ebből a szektorbal.
[00:33:24]Tehát nincs benne saját kockázat, saját tőke, akkor ugye könnyen jött, könnyen megy a lapon, elköltik simán a pénzt, és lehet, hogy babzsák lesz belőle, de valódi innováció nem lesz belőle.
[00:33:32]Másrészt nagyon sokszor azért politikai alapon kerültek ezek a pénzeki szétosztásra.
[00:33:37]Tehát szerintem ha ezeken a pontokon, ahol hibákat láttunk, tudunk változtatni, akkor tudunk egy életképes egy babendszert csinálni.
[00:33:43]Azt látják, hogy mi lesz az új rendszer, csak hogy az új innovátorok fel tudjanak készülni rá, hogy lehetőleg már a az irodába a babzsák az ne legyen a költési listán.
[00:33:55]Én azt hiszem, hogy több céget kellőséget juttatni, kisebb pénzeket osztani, és mindenképpen a kofundingba hiszek, tehát abban, hogy az állam és a magántőke együtt finanszírozzam valamit.
[00:34:04]És minél kockázatosabb valami, valószínűleg a a az államnak annál inkább kell hallgatni arra, hogy a valóban profit, érzékeny piaci befektetők hova hajlandók tenni a pénzüket, és akkor azokat egy picit esetleg megtámogatni plusz erőforrásokkal.
[00:34:21]illetve amit még nagyon fontosnak látok, hogy a pályázati pályázati rendszert azt úgy alakítsuk ki, hogy az állam például biztosítson önerőt, segítsen önerőt adni olyan pályázatokhoz, ahol nem tudna egyedül elindulni mondjuk egy kisebb cég, de állami önerő segítséggel már el tud indulni, de az de a vállalkozásnak is legyen benne saját valós kockázata és felelőssége, hogy az megvalósul az a dolog vagy sem.
[00:34:44]A 100%-os visszaem térítő támogatások ezt nem biztosítják.
[00:34:49]Mi az állam, a digitális állam dolga?
[00:34:49]Ön szerint, az ön minisztériuma szerint mit kell tudnia egy államnak, amelyik azt mondja, hogy én egy digitális állam vagyok?
[00:34:57]Kell adnia egy dápot, kell egy e govov rendszert, egy EST-t?
[00:35:01]Mit kell tudnia?
[00:35:04]Hát alapvetően valahogy akadálymentessé kéne tenni a az egész ügyintézést és a és a mozgást az állami szolgáltatások között minél egyszerűbbé, minél életszerűbbé, minél gyorsabbá.
[00:35:16]Ennek egy fontos és jó eszköze lehet a DAB, tehát egy olyan állami mobil alkalmazás felület, ahol sok minden ügy elérhető, ügyintézhető, ugye szerződéskötéstől a különböző szolgáltatásokba történő bejelentkezésig.
[00:35:30]Ugye az egész DPRA mi egy sokéves roadmappel készülünk.
[00:35:34]Szeretnénk erre egyre több és több szolgáltatást ráhordani.
[00:35:39]És szeretnénk, hogyha nem csak állampolgárként, hanem cégként is tudnának itt ügyintézni a hazai vállalkozásokat.
[00:35:48]Mennyire kell stabilnak lennie egy dábrendszernek?
[00:35:49]Ugye jó arra, hogyha rendőr igazoltat, jó az erkölcs, egy csomó mindenre jó már a dáp.
[00:35:54]Ez most olyan állapotban van, hogy ez 024-ben egész héten mindig működik.
[00:36:01]Mit tapasztaltak?
[00:36:04]Hát lényegében igen.
[00:36:04]Tehát most erre rövid válasz az, hogy ez ez stabil ez stabil.
[00:36:09]Ez ez stabilan megbízhatóan működik.
[00:36:11]Nyilván minden rendszert lehet folyamatosan fejleszteni, a védelmét erősíteni.
[00:36:18]Nemcsak a DÁpon, de minden állami informatika rendszeren folyamatosan alapos biztonsági auditokat, ellenőrzéseket végzünk, megbízhatóak-e, biztonságosak-e.
[00:36:28]Kiberbiztonság területén sokat kell erősínie a magyar államnak.
[00:36:30]Tehát azt látjuk az elmúlt hónapok tényfelmérései alapján, hogy egyrészt a jelenlegi állapot, illetve a egyre fokozódó külső fenyegetettségek miatt erősíteni kell a kiberbiztonságon.
[00:36:48]És hát összességében egy digitális állam az mit nyújt a az állampolgároknak meg a vállalkozásoknak idás esetben?
[00:36:54]Hát biztos, hogy leegyszerűsített, lerövidítettű intézési idők kellenek.
[00:37:02]egyszerű, közérthető, hozzáférhető szolgáltatások.
[00:37:05]Nagyon szeretné szerintem mindenki, hogyha nem azt jelentene, nem azzal kezdődne minden esetben az ügyintézés egy állami intézménynél, hogy anyja neve, született satöbbi.
[00:37:13]Tehát, hogy ezeket a állam által unalomig ismert adatokat újra és újra és újra és újra meg kelljen adni.
[00:37:20]Tehát nyilván ha ezeken tudunk egyszerűsíteni, akkor szerintem itt itt lesz érezhető előlépés.
[00:37:25]De itt egy ilyen végső egyszerűsítés a cél, hogy mondjuk egy dápon keresztül be tudjak lépni az adóhivatalba, a villanyszámlafizetéshez, a jogosít mindenhez be tudjak lépni, vagy azért maradnak ilyen párhuzamos rendszerek.
[00:37:38]Az én telefonomon most van legalább öt olyan rendszer, aminek az állam a vége valahol.
[00:37:41]az adóhivatal, az áramszolgáltató, a Dáp meg még mit tudom én micsoda.
[00:37:49]Hát idás esetben el lehet eddig a végpontig menni, és szerintem cél is, hogy minél egyszerűbb legyen.
[00:37:53]Ugye elvileg a közszolgáltatók, de akár a bankok is csatlakozhatnak ahhoz a rendszerhez, hogy lábbal be lehessen például jelentkezni hozzájuk, lehessen ügyet intézni, szerződést kötni, de azért elég eltérő még az egyes szereplők felkészültsége, meg maga a dáprendszer is még nyilván fejleszthető majd.
[00:38:11]Nem is annyira a dáp a dáp az egy frontend.
[00:38:13]Igazából itt a mögöttes rendszerekről van szó, hogy azok beszéljenek egymással, azok legyenek kompatibilisek egymással.
[00:38:19]És ami nagyon fontos, hogy nem szeretnénk egy nagy állami adatbázist vagy alkalmazást építeni, hogy minden adatunk is benne van, mert az az információ biztonságilag privacy szempontból se lenne szerencsés.
[00:38:32]Tehát a felhasználónak tudnia kell igazából azt kontrollálni, hogy az ő adataihoz ki fér hozzá és mikor.
[00:38:36]És ő neki kéne engedélyezni azt, hogy mondjuk egy NAV, egy rendőrs, egy bármi ahhoz a speciális adatához valamilyen ügyintézés céljából hozzáférhet-e.
[00:38:45]Üüm, hogyan tervezik átszervezni vagy újraszervezni az állam informatikai beszerzéseinek rendszerét?
[00:38:53]Ennek az elmúlt 16 évben nagy valószínűséggel egy nagyon jól bejáratott rendszere alakult ki.
[00:39:00]Igen.
[00:39:00]Hát a mi általunk végzett átvilágítás során is legalább kettő olyan nagy góc pontba ütköztünk, ami összefüggésbe hozhat az informatikai beszerzésekkel.
[00:39:15]Az egyik ez a kréta Neptun Posidon halmaz, ahol 100 milliárdos nagyságrendben mentek ki pénzek valószínűleg nagyon hatékonytalanul, de ha teljes cégcsoportot nézzük, akkor több mint 350 millió milliárd Ft értékben.
[00:39:34]A másik az az kisebb, és csak egy része volt IT, de ez a tegnapi bejelentés a P2M-hez kapcsolódó, de a balási cégeket is lehetne említeni.
[00:39:43]Tehát, hogy a beszerzések rendszere önmagában szerintem teljesen visszaélésszerűen lett használva az elmúlt időszakban, és ez nem csak az IT-ra igaz.
[00:39:52]Van, vannak olyan témák, például az informatika is ilyen, de szerintem még akár a rendezvényszervezés vagy a tanácsadás tipikusan ilyen, ahol ahol nagyon könnyű azzal játszani, hogy mit hogyan szerez be és számol el aztán a teljesítőfilm.
[00:40:08]Viszonylag nehéz ellenőrizni, hogy hogy minek pontosan mennyi az értéke.
[00:40:10]Bizos dolgok nehezeníthatók.
[00:40:14]És az informatika is szerintem egy eléggé terhelt terület volt ebből a szempontból.
[00:40:18]Ráadásul borzasztó lassú volt.
[00:40:20]Tehát egy egy állami nagyvállalat az az tudta jól, hogyha az ő beszerzési igényét elküldte a digitális kormű ügynökséghez, akkor lehet, hogy másfél évig azzal nem igazán történt semmi.
[00:40:31]Tehát ez egy lehetetlenül lassú rendszer volt, ami drágán és borzasztó hatékonysággal működött.
[00:40:38]Úgyhogy szeretnénk ezt a rendszert átalakítani, egyszerűsíteni.
[00:40:39]A digitális kormányzati ügynökségtől szeretném, ha az a jog, hogy magához vonhasson bármilyen informatikai közbeszerzést, az elkerülne.
[00:40:49]Tehát ha egy ha egy adott vállalat, mondjuk egy egy MVM, egy MÁVcsoport, egy állami állami nyomda, bármelyik, tehát képes azt írni, hogy felelősen képes beszerezni egy informatikai komplex szolgáltatást, akkor a beszerzés jogát azt én nem vonnám be a központba feltétlenül, hiszen nagyon sok esetben csak lassította és drágította a rendszert.
[00:41:14]Tehát, hogy mondjuk az adóhivatalnak van szüksége valamilyen új rendszerre meg hozzá egy hároméves szupportra, akkor nem kell majd nagy keretbe beleférnie, ott megvárni, hogy ott milyen konzorcium van benne, és akkor utána elindulni a versenyen.
[00:41:28]Azt mutatja, hogy én megversenyeztetem a piacot, és aki a legjobb és legolcsóbb az viszi.
[00:41:33]Ennek lesz azért feltétele vagy egy olyan keretrendszer, amibe illeszkedni kell.
[00:41:38]Tehát ami nagyon fontos, hogy az állam olcsón, hatékonyan és olyan dolgokat szerezzen be, amik összességében illeszkednek az ő elvárásaihoz.
[00:41:48]Ez azt jelenti, hogy a nagy beszerzéseket, tehát nem nem a az egeret, ami elrobnék, azt menjen ki, azt vegye meg mindenki szerintem magától, mert sokkal olcsóbb lesz, mint bármilyen nagy keretbes beszéző valaha.
[00:41:58]Minden tapasztalat azt mutatja, a KEFIS bármit valaha beközpontosított kórházaknak a karbantartását, üzemeltetését, takarítását háromszor olyan drága lett.
[00:42:09]Tehát nem működ.
[00:42:09]Ezek a rendszerek a lopásra lettek kihegyezve, ezeket át kell nézni, és csak ott megtartani a központosítást, ahol valóban olcsóbb árakat fog eredményezni.
[00:42:20]A informatikánál ami nagyon fontos, hogy legyen egy egységes IT irányítási modell, governance modell, ami az egységes állami informatikai architektúrát, egységes sztenderdeket, az adatok átjárhatóságát és mindenek előtt a biztonságot tudja garantálni.
[00:42:37]Ha ezen a műszaki tartalmi ellenőrzésen átmegy egy projekt, és azt mondjuk, hogy ez a projekt tartalmilag passzol ahhoz, amit szeretnénk államilag, központilag elérni, akkor a beszerzések egy jelentős részét egyébként vissza lehet adni annak, aki valójában azt igénybe veszi.
[00:42:55]Ő lesz a gazdája, és az a társadalomnak, az intézményeknek, az informatikai vezetőknek mindenkinek fel kell nőnie a feladathoz, és felelősséget kell vállalni a döntéseiért.
[00:43:05]Üüm, tehát egy állami vállalat vezetője a végső ponton dönthet majd arról, hogy a piacról kitől veszi meg, hogyha az szabályos versenyben történt.
[00:43:16]Így van.
[00:43:16]A kötelező beszerzések rendszerét, kötelezően központosított beszerzések rendszerét sem tartom szerencsésnek.
[00:43:23]Szerintem jók lehetnek azok a keretmegállapodások, amikhez önként lehet csatlakozni, mert olcsóbbak, mint amit egyenként a cégek el tudnának esetleg érni.
[00:43:33]Tehát abban van ráció, hogy az állam a nagy gyártókkal, a nagy szállítókkal kössön olyan licenszmegállapodásokat, amik nagyon nagy kedvezményt biztosítanak.
[00:43:44]pusztán azért, mert hatalmas tömegek veszik igénybe, de ezeket is úgy kell kialakítani, hogy ne az államnak kedvezőtlen formulájuk legyen.
[00:43:52]Tehát hogyha én nem veszem igénybe, akkor ne kelljen mindent kifizetni.
[00:43:56]Például amire nagyon sok példa volt a korábbi időszakban, hogy olyan kötelező lehívási mennyiségeket tartalmazó szerződések voltak, amik egyszerűen hátrányosak voltak az állam számára.
[00:44:06]Ühüm.
[00:44:06]a Mesterséges Intelligencia ügyében ön technooptimista vagy katasztrófahívő, vagy a kettő közötti vonalon hol van?
[00:44:15]Hát az elmúlt hetekben is rendkívül nagy téma volt ez a sajtóban.
[00:44:18]A talán egy-két napja Urszula von der Lien nyilatkozott róla az EU-nak és most már a lassítás mert ki kell állni.
[00:44:27]Cégvezetők akik csinálják le vezetői mondták.
[00:44:30]Igen, kicsit állszent néha persze a dolog, hiszen ezzel is azt mutatják, ő mennyire veszélyesek, és az IPOK előtt álló cégek értékét még inkább strófolják föl.
[00:44:38]Tehát ebbe sok mindent ebbe is be lehet látni.
[00:44:40]De Trump elnök, aki eddig hevesen tagadta, hogy itt bármilyen veszélyen egyeztetésre hívta a kínai elnököt, előtte találkoznak a vezetőlaborok vezetőivel.
[00:44:51]Úgyhogy mintha a politika is megmozdult volna abba az irányba, hogy ezzel a dologgal kezdeni kell valamit.
[00:44:55]Én alapvetően inkább a az optimista ember típus vagyok.
[00:45:04]Az AI kapcsán azért azt látom, hogy itt a a kontrollvesztésnek a kockázata az nem elhanyagolható, tehát létezik ez a kockázat, ezzel mindenképpen foglalkozni kell.
[00:45:14]És nem csak a kontrollvesztés, hanem a az egyéb társadalmi hatások miatt is rendkívül gondosan kell figyelni az IIT, és lehetőleg aktívan kezelni is az ebből eredő kockázatokat.
[00:45:29]Mire gondolok például mi már felnőtt fejjel szembesülünk ezzel a technológiával, de ha egy egy alsós gyerek kezébe odaadjuk, és ahogy régen odaadták a szülők, akik nem nem szántak elég időt feltétni a gyermekeikre, odaadták az iPadet, hogy nézze, az se volt helyes.
[00:45:45]És akkor nézte a kis mesefilmet a gyermek.
[00:45:48]Na most odaadják ugyanúgy a telefont, és akkor beszélget egy mesterséges intelligenciával.
[00:45:53]Ennek olyan olyan veszélyei lehetnek kicsi korban, amikor még nem tudják kezelni ezt megfelelő a gyerekek, hogy hogy azt nehéz belátni.
[00:45:59]Tehát de egy állam mit tehet?
[00:46:00]Nem mehet be a családokba.
[00:46:02]Legalábbis én úgy értelmeztem a Tisza elképzelését, hogy nem fog odaülni az apuka meg az anyuka mellé, és hogy kiveresse a gyerek kezéből a mesterséges intelligenciát.
[00:46:13]Természetesen életkor függő, hogy mit és hogy lehet tenni, de mindenképpen nagyon sokat tehetünk.
[00:46:16]Egyrészt szabályzással, másrészt felvilágosítással, tájékoztatással.
[00:46:19]Tehát, hogyha háborús óriás plakátok helyett például arra felhívó kommunikációs kampányt fordít, folytatunk, hogy hogy tölts időt a gyermekeddel, olvasd neki mesé, ne ad neki a laptopot, ne adoda neki az AI, csak úgy a kezébe felügyelet nélkül, az szerintem sokkal hasznosabb lesz a társadalomnak.
[00:46:39]Köszönöm szépen.
[00:46:39]Az elmúlt egy órában Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter volt az infó rádió arénájának vendége a műsor elkészítésében Szécsi Ágnes szerkesztő kollégám és Erdei Tamás főszerkesztő vett részt.
[00:46:47]A beszélgetést az infórádióban most felvételről hallották.
[00:46:51]A YouTube-on ugyanígy fogják hallani, de ha oda föliratkoznak, akkor az összes többi beszélgetést automatikusan kapják majd meg.
[00:46:57]Köszönöm a figyelmet.
[00:46:59]Extibor vagyok.
[00:47:01]Az aréna távkési partnere a Van Magyarország.