Tényleg rendkívül rossz az ügyészség állapota? Hack Péter, Inforádió, Aréna
- Az Inforádió Aréna vendége Hack Péter (ELTE, büntetőeljárási jog) volt, Exterde Tiborral a legfőbb ügyészi jelölési vitáról és az ügyészség válságáról beszélgettek.
- Az ügyészség a büntető igazságszolgáltatás kulcsintézménye, mégis válságjelek mutatkoznak: a fiatal jogászok körében elveszett a vonzereje, túlterheltség és fluktuáció jellemzi.
- Polt Péter 25 évből 20-at töltött a csúcson, minden vezetői kinevezés az ő döntése volt — emiatt a Tisza-többség nem bízhat abban, hogy tőle független, pártatlan szervezet épülne.
- A köztársasági elnök előzetes egyeztetés nélkül jelölt; Hack szerint jó szándékból cselekedett, de több nevet kellett volna felkutatni, és a parlamenti pártokkal konzultálni.
- Györgyi Kálmán 1990-es, külső, ügyészi múlt nélküli kinevezése bizonyítja: a mélyen pártos, elveszett tekintélyű szervezet is rövid idő alatt presztízssé tehető.
- Az átmeneti időszak veszélyes: nincs büntetőjogi helyettes, vezetők távoznak — míg a büntetőpolitikáért a legfőbb ügyész felel, a vezetés nélküli szervezet gyakorlatilag működésképtelen.
- Reformként a cseh modellt vagy kormányzati szervet írásos, felelősséggel járó utasításjoggal javasolja — az 2011-es konstrukció szerint a büntetőpolitika ma felelőtlen.
- Az „ügyészbíráskodás" valóság: 80 ezer nyomozásból mindössze 13 ezer jut bíróságra, a vád 60%-a büntetővízsgával zárul; a túl magas váderedményesség a kontroll gyengeségére utal.
- A Fürt Pál-féle utasításokat meg kellett volna tagadni; a miniszterelnök és az ügyészség nyilvános konfliktusa pedig alapjaiban ássa alá a társadalmi bizalmat — ez különösen kockázatos.
- Az NNVVH-val rivalizálás várható, a legképzettebb ügyészek elvitele súlyos csapás; új irányváltás nélküli vezetőre volna szükség, különben a kontraszelekció tovább erodálja a szervezetet.
„Ha most lesz egy olyan legfőbb ügyész, akire úgy tekintenek, hogy ő a Tiszának a bábja, akkor semmivel nem leszünk előrébb." – Hack Péter
Részletes összefoglaló megjelenítése
Az Inforádió Aréna című műsorának vendége Hack Péter, az ELTE büntetőeljárási jogi és büntetés-végrehajtási jogi tanszékének emeritus professzora volt. A beszélgetés házigazdája Exterde Tibor volt. A téma: a legfőbb ügyészi jelölési vita és a magyar ügyészség válsága.
Az ügyészség szerepe és felépítése
- Az ügyészség a magyar büntető igazságszolgáltatás talán legfontosabb intézménye: bár a bíróság dönt az ügyek végén, az ügyészség határozza meg, ki kerül bíróság elé, mit tartalmaz a vád, és az ügy egy része már a vádemelés előtt egyszerűsített formában (közvetítői eljárás, feltételes ügyészi felfüggesztés, megrovás) zárul le.
- A magyar büntető igazságszolgáltatás vádelvre épül: a bíróság csak annak felelősségét állapíthatja meg, akivel szemben vádat emeltek, és csak a vádban foglalt cselekményben.
- A magyar ügyészség a német, osztrák, francia ügyészségekkel ellentétben független: nincs kívülről ellenőrző szervezet. Ugyanakkor szervezetileg a bíróságoktól eltérően az egyes ügyészek NEM függetlenek – rendkívül szigorú hierarchia érvényesül, „a legfőbb ügyész dönt tulajdonképpen mindenben", még a vádirat tartalmát is átírhatja.
- Az ügyészség tekintélye a szakma, a közvélemény és a politika megítélésén, valamint a szervezeten belüli kohézión és bizalmi elven múlik.
Miért mondható, hogy válságban van az ügyészség?
- Hack Péter szerint a jelek válságra utalnak: a fiatal joghallgatók körében már nem népszerű munkahely az ügyészség, „sokan akarnak eljönni, nagyon túlterheltek, akik ott vannak, nagy a fluktuáció".
- Az elmúlt 25 évből 20 évben Polt Péter volt a legfőbb ügyész, és aki ma az ügyészségen dolgozik, jelentős része az ő döntése alapján került oda – ő döntött minden vezetői kinevezésről. A közvéleményben erősen a Fideszhez kötődő személyként jelent meg, így a nem fideszes közvélemény bizalmát nem birtokolja.
- Ez az egyszemélyi vezetés más igazságszolgáltatási szerveknél nincs: a Kúria elnöke csak a Kúrián dolgozó kb. 100 bíró igazgatási vezetője, az OBH elnöke pedig nem főnöke egyik bírónak sem, a személyi döntéseket bonyolult pontozásos rendszerben, a bírói tanáccsal együtt hozza.
- Polt Péter „hosszú árnyéka" – a lezárt büntető ügyek tömegének hiányában – a Tisza-kormánytöbbség szerint jogosan teszi lehetetlenné a bizalmat abba, hogy az ő embereivel független, pártatlan ügyészség építhető. Hack szerint ez állítható, de hogy objektíven így van-e, kívülről nem megítélhető.
A legfőbb ügyészi jelölési vita
- A parlamenti többség a köztársasági elnökhöz új legfőbb ügyészjelöltet kért, aki előzetesen sem a pártokkal, sem a szakmával nem egyeztetett. Pap Gábor július közepén mondott le – nem teljesen önkéntesen, nagy nyomás hatására – azzal az indokkal, hogy az ügyészséggel szembeni politikai nyomást így tudja elhárítani.
- Pap Gábor megválasztását Hack „kellemes meglepetésnek" nevezte: szakmabeli volt, nem politikus (a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tanított büntetőjogot), ám az, hogy Polt Péter kabinetfőnöke volt, lehetetlenné tette a Tisza-párt bizalmát.
- A köztársasági elnök jelöltje szerintük ugyanúgy át van itatódva Polt Péter intézményi kultúrájával.
- Hack szerint az elnök érvei (a rendszer bonyolultsága, hogy kívülről nem lehet átlátni) kétségtelenül tartalmaznak igazságot, ő abszolút jó szándékból járt el, de érdemes lett volna több nevet felkutatni és felajánlani a parlamenti pártoknak – ahogy az Európai Bíróságra történő delegálásnál három jelöltet kell delegálni.
- A belülről jövő emberekkel szembeni bizalmatlanságnak vannak érvei: aki vezetőpozícióban volt, ahhoz a legfőbb ügyész döntése kellett. Hack nem akar döntőbíró lenni miniszterelnök és Tisza-frakció között, de az érvek megvannak.
- Jó folyamatnak tartja, hogy nem a kormány mondja meg a köztársasági elnöknek, kit jelöljön; az elnök feladata azonban, hogy a szakma és a parlamenti többség által is elfogadott személyt találjon – szerinte vannak széles körben elfogadott, hosszú gyakorlattal rendelkező szakemberek.
A Györgyi Kálmán-féle példa
- Több szereplő (volt igazságügy-miniszter és a legfőbb ügyészségen dolgozó Borbé Zoltán) is hivatkozott Györgyi Kálmán példájára, aki 1990-ben, külsőként, ügyészi múlt nélkül lett legfőbb ügyész.
- 1990-ben az ügyészség a kommunista párt irányítása alatt álló, rendkívül pártos szervezet volt – 88–89-ben erősebben kötődött a rendszerhez, mint a rendőrség; a legfőbb ügyészség pártbizottsága a rendszerváltás közepén is kirívó nyilatkozatokat tett ki.
- 1990 tavaszán a legfőbb ügyészség 13 fogalmazói állást írt ki, és Hack ismeretei szerint egyetlen jelentkező sem volt – ilyen mértékű volt a bizalomvesztés.
- Györgyi Kálmán rövid idő alatt megfordította az ügyészség társadalmi és szakmai megítélését: hatalmas túljelentkezés volt, a legjobb hallgatók mentek ügyésznek. A parlamentben is meg tudta védeni az ügyészség álláspontját, mandátuma lejártakor 80% fölötti többséggel újraválasztották.
- Az első Orbán-kormány idején médiaügyek kapcsán került konfliktusba a kormányzati vezetéssel, és máig nem teljesen világos, miért nem maradt hivatalban.
A bizonytalan átmeneti időszak veszélyei
- Pap Gábor lemondása óta a legfőbb ügyészségnek hosszú ideje nincs büntetőjogi helyettese, vezetők nyugdíjba mennek vagy lemondanak – a bizonytalanság erodálja a szakmaiságot.
- Az ügyészségen a vezetői megbízás indokolás nélkül visszavonható, míg a bíróságon nem lehet valakit leváltani vagy áthelyezni; ezért itt hihetetlenül könnyű átalakítani a szervezetet, de ehhez kiszámítható értékrend kellene.
- 2011-ben az országgyűlés a független ügyészség mellett döntve átruházta a büntetőpolitika meghatározását a legfőbb ügyészre – ám amíg nincs hosszú távra (12 évre, korábban 6 évre) kinevezett vezető, aki prioritásokat határoz meg, „az egész szervezet tulajdonképpen lebénul".
Szervezeti reformlehetőségek
- Szerinti érdemes átgondolni a jelenlegi modellt: Csehországban független az ügyészség, de az ügyészek is függetlenek személyükben – tartalmi döntésre nem utasíthatók, míg Magyarországon a felettes a vádiratot átírhatja, és az ügyészségi törvény értelmében gyakorlatilag minden ügyésznek utasíthat a legfőbb ügyész.
- Hack 1990 óta az a nézete, hogy jobb lenne egy szigorú garanciákkal körülbástyázott kormányzati szerv az ügyészség (mint Ausztriában, Németországban, Franciaországban), ahol a miniszter csak írásban, az aktába fűzve utasíthat eljárási kezdésre, és felelősséget vállal – és a büntetőpolitikáért is felelős.
- Szerinte a mostani konstrukció azt eredményezi, hogy „ma Magyarországon a büntetőpolitikának nincsen felelőse": a kormányzat semmit sem tehet az eljárások gyorsítása érdekében.
- Jó lenne a mértékletes függetlenség erős, integritással rendelkező bírókkal, hiszen a politikai célból indított eljárások a bíróságon elbuknának; a pótmagánvád intézménye pedig biztosíték lenne, ha az ügyészség nem emel vádat ott, ahol kellene.
Az „ügyészbíráskodás" és a gyakorlati adatok
- Tóth Mihály professzor is felvetette az ügyészbíráskodás kérdését – Hack szerint van igazság benne.
- 2024-ben kb. 80 000 ügyben indult nyomozás, ebből mindössze 13 000 jutott el a bírósági tárgyalási szakaszig.
- A vádat emelő ügyek közel 60%-ában büntetővízsgással (büntető végzéssel) zártak: a bíróság iratok alapján, a vádlott és tanúk meghallgatása nélkül szab ki büntetést (tipikusan pénzbüntetés, eltiltás). Az ügyek több mint 85%-ában a vádlott nem kéri a tárgyalást, csak befizeti a büntetést, „úgyanúgy, ahogy a gyorshajtási csekköveket befizeti".
- A bíróság elé kerülő ügyekben is nagyon nagy arányúak a mértékes ügyészi indítványok – ezt a 2017-es törvény vezette be, előtte erre nem volt példa. A vádlottak döntő többsége lemond a tárgyalásról: „a biztos rossz jobb, mint a bizonytalan rossz". Hack ehhez hasonlította az amerikai vádalkut, amelyet ott az ügyek 96%-ában elfogadnak.
- A magas váderedményesség kétélű: megnyugtató, hogy nem visznek félig lenyomozott ügyeket bíróság elé, de a nemzetközi szakirodalom szerint a túl magas váderedményesség, letartóztatási és lehallgatási engedélyezési eredményesség arra utal, hogy a kontroll nem működik jól, a bíróságok túlságosan rábízzák magukat az ügyészekre.
A Fürt Pál-ügy és az utasítások joga
- A lemondott központi nyomozófőügyészségi vezető ügyész, Fürt Pál azt állította, berendelték a legfőbb ügyészségre és a hangnemét próbálták irányítani.
- Hack emlékeztetett: bűncselekményre senkit nem lehet utasítani – ezt a nürnbergi joggyakorlat és a német határőr („Mauerschütze"-) perek is megerősítették. Jogszabálysértő utasításnál a beosztottnak jeleznie kell, majd írásba kell kérnie az utasítást – ami Hack szerint szociológiailag a karrier vége felé tett lépés, „mintha szigorlatot azzal kezdjük, hogy leszidjuk a professzort".
- Szerinte ezeket az utasításokat meg kellett volna tagadni: „valószínűleg másnapra a vezetői megbízását visszavonták volna, de még mindig jobb helyzetben lenne most, mint abban, amiben most van."
- Ha bizonyosodik a felelősség, az hatékony lehet a jövőre nézve: mindenki tudni fogja, hogy az együttműködés hosszú távon kockázatokkal jár.
A miniszterelnöki mentelmiügyi konfliktus kockázata
- Hack különösen kockázatosnak tartja a miniszterelnök és a legfőbb ügyészség közötti nyilvános küzdelmet: ha a miniszterelnök azt mondja, az ügyészek politikai nyomásra cselekszenek, „ettől kezdve mindenki azt mondja, hogy [...] nem bűnöző vagyok, hanem politikai [áldozat]".
- Szerinte így egy nagyon veszélyes zsákutcába került a büntetőigazságszolgáltatás, ami alapjaiban ássa alá a társadalmi bizalmat, és ezt helyreállítani utána rendkívül nehéz lesz.
Az ügyészség és az NNVVH viszonya
- A Nemzeti Vagyonvédelmi és Visszaszerzési Hivatal (NNVVH) és az ügyészség hatáskörei átfednek: lesznek olyan bűncselekmények, ahol eldöntendő, ki nyomoz – valószínűleg lesz rivalizálás, pozitív és negatív hatásköri összeütközések.
- Aggasztó, hogy ha minden irányból támadják az ügyészséget, az inkább el fogja lökni magától a kényes ügyeket.
- Kulcskérdés, kikből áll az NNVVH ügyészi állománya: ha a 50 legképzettebb, legintegritásosabb ügyészt viszi el kulcspozíciókból, az súlyos csapás az amúgy is megrendült szervezetre. (A rendőröknél hírek szerint ellenkez a jelenség: nem akarnak menni, az ügyészeknél viszont mennének – ami önmagában is jelzi a bajt.)
Kommunikáció, közbizalom, presztízs
- Polt Péter ügyészségének egyik legnagyobb problémája szerint az volt, hogy nem szerezte meg a nyilvánosság támogatását: míg az ügyvédek rendszeresen nyilatkoznak, az ügyészség nem állt ki arccal, névvel az ügyei mögé – így „a kommunikációs térben az ügyészség elveszti a vitát, és az alternatív narratíva lesz az uralkodó".
- Példaként említette, hogy az MNB-ügyben miért nem történt a mai napig semmi – ha van magyarázat, ki kellene állni vele. Jó példa Györgyi Kálmán és a korabeli fővárosi főügyész, aki rendszeresen nyilatkozott, így a politika távol tudott maradni az ügyektől.
- Hack két módon látja a büntető igazságszolgáltatás átpolitizálódását: politikai viták bíróságra kerülése (Jovic Sanader, Sárközy, a szlovén miniszterelnök példája), valamint a „morális pánik" jelensége, amikor politikai reakcióként, sokszor helyettesítő („placebó") törvénymódosítással válaszolnak a politikai szereplők.
- Az álma egy olyan ügyészség, amely erős presztízzsel van jelen a társadalomban: ha megtámadják, az ügyvédi kamarától a bírói egyesületig mindenki kiáll mellette, és mindenki tudja, hogy az ügyészség lépésekor az ügy jó kezekben van.
Kontraszelekció és jövőkép
- Az új legfőbb ügyész ne csak „másik politikai irányba állítsa" az ügyészséget – különben a következő váltásoknál újra irányt váltanak, a szervezet tovább kontraszelektálódik és erodálódik, akik maradtak, szintén távoznak (bírói, ügyvédi, NNVVH-s vagy NAV-nyomozói pozíciókba).
- Hallomásai szerint ma már nem csak erős jogi karokról, erős diplomákkal vesznek fel ügyészeket, mert nem tudnak válogatni. Az ideális az lenne, ha erős karokról, kitűnő diplomákkal (legalább cum laude, inkább summa cum laude) kerülnének be a jelentkezők.
„Ha most lesz egy olyan legfőbb ügyész, akire úgy tekintenek, hogy ő a Tiszának a bábja, akkor semmivel nem leszünk előrébb." – Hack Péter *
„Ez a vita egy nagyon megroskadt szervezetre üt még egy nagyobbat, aminek nagyon súlyos következményei lehetnek." – Hack Péter *
„A konstrukció, amit a Fidesz 2011-ben létrehozott, azzal jár, hogy ma Magyarországon a büntetőpolitikának nincsen felelőse." – Hack Péter *
„Ha politikai célból akar eljárásokat indítani a politika, ezek az eljárások a bíróságokon elbuknak." – Hack Péter *
„Az én álmom az, hogy [...] az ügyészség ilyen presztízzsel és ilyen súllyal van jelen a magyar társadalomban, és mindenki tudja, hogy ha az ügyészség lép, akkor az ügy jó kezekben van." – Hack Péter *
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „Exterde Tibur / Exterda Tibor" – a műsorvezető neve ASR-torzulás lehet, helyes alakja a forrásból nem rekonstruálható biztosan.
- „Rá Andi Péter" – valószínűleg egy volt igazságügy-miniszter nevének torzulása; a kontextusból a személy nem azonosítható egyértelműen.
- „hugye a nöndergi perkben a parancsra tettem hivatkozás" – valószínűleg a nürnbergi perrekre utal, de a mondat részben értelmezhetetlen.
- „Maer Schüzerperek" – a Mauerschütze-(határőr-)perek torz alakja.
- „KSHT" – a bizalmi indexeket készítő szervezet neve torzulhatott (valószínűleg Közvéleménykutató intézet), pontos név nem rekonstruálható.
- „Darа Péter" mint a bíróság-illetőleg ügyészségi időszakhoz kötődő név – a név helyes alakja bizonytalan.
- „Kriánnak" – ügyészségi szóvivőre utalhat, név nem azonosítható biztosan.
- „Bóndre az akkori fővárosi főügyész" – a név ASR-torzulás, pontos alakja nem rekonstruálható.
- „Jelinek ügy" – az említett ügy neve torzulhatott, nem azonosítható egyértelműen.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Aréna Magyarország [zene] egyik legtöbbet idézett rádió műsora.
[00:00:01]Várja önt a stúdióban.
[00:00:07]Hakéter jogász, az ELTE emeritus professzora.
[00:00:16]Az Arna távközési [zene] partnere a Van Magyarország.
[00:00:20]Segítse ön is munkánkat azzal, hogy feliratkozik csatornánkra.
[00:00:25]Jó napot kívánok az Aréna hallgatóinak.
[00:00:26]Exterde Tibur vagyok.
[00:00:26]A stúdióban itt van Hak Péter, az ELTE emeritus professzor, a büntető, eljárás jogi és büntetés végrehajtásiú jogi tanszék oktatója.
[00:00:33]Az ügyészség az éppen ide tartozik.
[00:00:35]Köszönöm, hogy elfogadta a meghívást.
[00:00:36]Jó napot kívánok.
[00:00:38]Jó napot kívánok.
[00:00:39]Parlamenti többség új legfőbb ügyészjelöltet kére a köztársasági elnöktől, aki előzetesen a pártokkal nem egyeztetett a szakmával igen, és beszélgetésünk idejéig fenntartja a jelölését.
[00:00:48]Bak András korábban a legfelsőbb bíróság elnöke volt.
[00:00:50]Ismeri a folyamatot, harmadjára választották meg, és alig ha nem azt is tudja, milyen állapotban van az ügyészség szerinte nagyon rosszban.
[00:00:58]Miből lehet azt megmondani, hogy egy ügyészség milyen állapotban van?
[00:01:01]Mi terheltként, ha nincsen szerencsénk, szoktuk vele találkozni?
[00:01:04]Igen.
[00:01:04]Ugye az ügyészség a magyar büntető igazságszolgáltatásnak talán a legfontosabb intézménye.
[00:01:12]Nyilván a bíróság mondja ki a végső szót az ügyek dönt az ügyek legsúlyosabb részében, de az, hogy ki kerülhet bíróság elé, hogy mit fog tartalmazni a vád, hogy az vádemelés előtt valamilyen egyszerűsített eljárással lezáródik-e az ügy közvetítői eljárással, feltételes ügyészi felfüggesztéssel vagy megrovással?
[00:01:38]Szóval ezekben a kérdésekben mind az ügyészség dönt.
[00:01:40]A magyar büntető igazságszolgáltatása vád elvre épül.
[00:01:45]A bíróság csak annak a felelősségét állapíthatja meg, akivel szemben vádat emeltek, és csak abban a cselekményben, amit a vád tartalmaz.
[00:01:56]Most eb ez a szerepe az ügyészségnek természetesen máshol is így van a világon.
[00:02:01]Ugye a magyar ügyészség annyiban speciális, mondjuk az osztrák vagy a német vagy a francia ügyészséghez képest.
[00:02:08]hogy egy független ügyészség, tehát igazából a a saját [torokköszörülés] normáit, saját maga határozza meg a jogszabályok keretei között.
[00:02:18]Tehát nincs olyan szervezet, amely kívülről ellenőrizni.
[00:02:23]Ezért az ügyészség tekintéje az részben azon múlik, hogy a szakma hogyan ítéli meg az a az ügyészeknek a munkáját.
[00:02:35]részben azon múlik, hogy a közvélemény hogyan él ítéli meg, részben azon, hogy a politika hogyan ítéli meg.
[00:02:40]És azon is múlik, hogy az ügyészségen belül van egy erős kohézió, van egy erős bizalmi elv, vagy érvényesül egy bizalmi elv, amikor egymásban bíznak a szereplők.
[00:02:58]Ugye azt is tudni kell, hogy ugyan független hasonlóan a bírósághoz szervezetileg független az ügyészség a végrehajtó hatalomtól, vagyis a kormányzattól és a törvényhozó hatalomtól, vagyis a parlamenttől, de szemben a bírósággal az egyes ügyészek nem függetlenek.
[00:03:16]Tehát itt egy nagyon szigorú hierarchia érvényesül.
[00:03:17]a legfőbb ügyész dönt tulajdonképpen mindenben.
[00:03:20]Na most ezen a területen azt kell látni, hogy ahonnan én látom az ügyészséget, onnan is bajokat látok.
[00:03:30]Tehát nem csak a köztársasági elnök úr látja ezt, hanem mások is látják.
[00:03:35]Ugye az elmúlt 25 évből 20 évig Péter volt az ügyészség vezetője.
[00:03:46]akik ma az ügyészségen ott vannak, azoknak egy nagyon nagy része részint, az ő döntése következtébe került oda, hiszen ő dönthette el, vagy a helyettese, hogy kit vesznek fel a jelentkezők közül, hogy kik a vezetők, azt teljes mértékben ő döntötte el, tehát kik a városi ügyészségek, megyei főügyészségek, fellebbviteli főügyészségek vezetői, kik az osztályvezetők, főosztályvezetők a legfőbb ügyészségen belül.
[00:04:12]Erről mind Péter döntött.
[00:04:15]Na most ugye Pt Péterrel kapcsolatban nagyon sok vita volt az elmúlt években a közvélemény előtt.
[00:04:19]Az bizonyos, hogy a közvéleményben ő erőteljesen a Fideszhez kapcsolódó személyként jelent meg, és ezért a nem fideszes közvélemény bizalmát ő nem birtokolja.
[00:04:35]És mivel ő egy személyi vezetőként sokkal, de sokkal jobban rányomta a bélyegét a szervezetre, a személyes karakterét, az értékrendjét, a felfogását, sokkal jobban rányomta, mint bármelyik igazság szolgáltatási szerv vezetője.
[00:04:54]Ugye a Kúria elnöke az tulajdonképpen csak annak a 100 bírónak az igazgatási vezetője, akik a Kórián dolgoznak.
[00:04:59]Az Országos Bírósági Hivatal elnöke ugyan igazgatási vezetője a körülbelül 3000 bírónak, de ő abszolút nem főnöke egyiküknek sem, és nem ő dönt a személyi kérdésekből, hanem egy nagyon bonyolult pontozásos rendszerben a bírójsági tanáccsal együtt dönt.
[00:05:17]Tehát az a fajta egyszemélyi vezetés, ami volt, vagy az ügyészségem van, az nincsen.
[00:05:23]Egy utolsó gondolatelnézést egy kicsit hosszabban válaszolok, hogy onnan is lehet látni az én perspektívámból, a jogi egyetemi oktatói perspektívából, hogy a a hallgatóink milyen arányban jelentkeznek az ügyészségre dolgozni, tehát mennyire népszerű a végzett joghallgatók között az ügyészség, mint munkahely.
[00:05:45]volt olyan időszak, ugye én körülbelül 40 évet tudok áttekinteni ebből, amikor az ügyészségre nagyon nagy volt a túljelentkezés.
[00:05:53]Ez a 90-es évek elején, amikor Györgyi Kálmán volt a legfőbb ügyész.
[00:05:59]Utána is volt egy időszak, amikor volt elegendő jelentkező, mert viszonylag jól megfizették az ügyészeket.
[00:06:04]volt egy időszak, amikor több fizetést kaptak, mint a bírók, bár a bértáblá alapján ugyanaz kellett volna, de náluk van egy elég erőteljes jutalmazási rendszer, tehát összességében az ügyészek fizető meghaladta a bírókét.
[00:06:18]Mostanában én azt látom, hogy nem nem vonészség a fiatal pályakezdők körül, mert túl sok túl sok bizonytalanság, túl sok vihar van a szervezet körül, sokan akarnak eljönni, nagyon túlterheltek, akik ott vannak, nagy a fluktuáció, nagyon sokan elhagyják a szervezetet.
[00:06:39]Ezek mind olyan jelek, amik amik válságra utalnak.
[00:06:41]Ugye a köztársasági elnök azzal érvel, hogy ezt a bonyolult rendszert sem alulról, sem kívülről, sem külföldről nem fogja tudni senki ellátni átlátni.
[00:06:51]Említette György Krelmentő például kívülről jött a legfőbbészi pozícióba.
[00:06:56]Jól érvel Baka András, amikor azt mondja, hogy ez egy borzasztó bonyolult rendszer.
[00:07:01]Azt gondolom, hogy nyilvánvaló fontosak az elnök úrnak az érvei és és van benne kétségtelő igazság.
[00:07:07]Ugyanakkor én is azt látom, mások is, ugye bár Rá Andi Péter is nyilatkozott ebben volt igazságügyminiszter ebben a kérdésben, vagy Borbé Zoltán, aki a legfőbb ügyészségen dolgozott hosszú ideig, és ők is mind a ketten hivatkoztak Györgyi Kálmára, hogy ön is hivatkozik rá.
[00:07:23]Ugye Györgyi Kálmán az ELTE dékánja volt, az ELTE jogikar dékánja volt a rendszerváltás idején.
[00:07:31]És ugye Antal József és Gönc Árpád ugye Antal miniszterelnökként, Gönc Árpád köztársasági elnökként megegyezett abban, hogy ő lenne a leg optimálisabb jelölt egy olyan ügyészség élére, amely amely talán még rosszabb helyzetben volt 90-ben.
[00:07:54]Szocialista rendszerből kellett átlépni.
[00:07:56]Igen, az ügyészség rendkívül pártos, tehát a kommunista párt irányítás alatt lévő szervezet volt.
[00:08:00]Azt kell mondanom, hogy 88-89-ben még erősebben kötődött a kommunista rendszerhez, mint a rendőrség vagy az egyéb állami szervek.
[00:08:11]ugye a akkor alakuló politikai formációkkal szembeni fellépéseket, ugye nyomozásokat akartak kezdeni például a Fidesz vezetői ellen, és még a a rendszerváltás közepén is olyan a legfőbb ügyészség pártbizottsága olyan nyilatkozatokat tett ki, ami ami hát egészen kirívó volt.
[00:08:32]És így például, hogy megint az egyetemi tapasztalatomat ide hozzam, ugye 90-ben a rendszerváltás évében, 90 tavaszán, amikor a szabadválasztások megtörténtek, abban az évben az ügyészség, a legfőbb ügyészség kiírt 13 fogalmazói állást, tehát kezdő jogász számára állást a fővárosi főügyészségen.
[00:08:55]És az én ismereteim szerint senki nem jelentkezett rá, tehát olyan mértékű bizalomvesztés volt.
[00:08:59]Most ebben a helyzetben Györgyi Kálmán, aki kívülről jött, ő soha nem volt ügyész, nem dolgozott ügyészként, de átlátta a folyamatokat, hiszen büntetőjogász oktatóként jól ismerte, hogy még az a témakör, amivel az ügyészségnek dolgoznia kell, és létre tudod hozni egy radikális fordulatot az ügyészség társadalmi és szakmai megbecsülésében.
[00:09:27]nyugodtan megkérdezhet bárkit, aki abban az időben akár ügyvédként, akár bíróként az ügyészséggel kapcsolatban került, hogy ez volt az aranykor az ügyészségi időszakában, amikor Györgyi Kálmán volt a legfőbb ügyész, és ő volt az, aki a parlamentben is meg tudta védeni az ügyészség álláspontját.
[00:09:46]Ö talán a idősebb hallgatók emlékeznek rá, hogy akár az igazságtétel ügyében, akár a a az egyes büntető ügyekben rendszeresen interpelálták, akkor még volt erre lehetőség.
[00:10:02]Ugye ez később megszűnt.
[00:10:02]2011 után a Fidesz megszüntette az interpelláció lehetőségét, és rendszeresen elfogadta a parlament a válaszait.
[00:10:12]Sőt, amikor őneki lejárt a mandátuma, akkor ugyan elég lett volna egyszerű többség az újraválasztáshoz, de az emlékezeteim szerint 80% fölötti többséget kapott a parlamentben.
[00:10:25]Azt hiszem, hogy csak a kisgazdák nem szavazták meg.
[00:10:28]Tehát az akkori ellenzék nagy része is és a a kormánypártok is megszavazták.
[00:10:35]Ugye aztán ugye a mai napig nem teljesen világos, hogy a a Fidesz első kormányzása idején ő miért nem maradt hivatalban.
[00:10:43]Ugye akkor a médiatörvény kapcsán került, vagy a média ügyek kapcsán került konfliktusba az első Orbán kormány vezetőivel.
[00:10:51]De az az a tény az történelmi tény, hogy Györgyi Kálmánnak nagyon-nagyon rövid idő alatt sikerült megfordítani az ügyészség társadalmi megítélését, a szakmai megítélését.
[00:11:06]Ez volt az az időszak, amikor nagyon nagy túljelentkezések voltak az ügyészi fogalmazói állásokra, és tényleg a legjobb hallgatók mentek ügyésznek, amit sajnos az utóbbi években nem látunk, hogy így lenne, és ez egy óriási feladat lenne.
[00:11:24]Tehát ha azt gondolom, hogy az egyik feladat a leendő legfőbb ügyésznek a szervezeten belül a bizalmat és a a szakmailiságot kell helyreállítani, de még nagyobb feladat, hogy kifelé megteremtse azt a bizalmat, hogy az ügyészség az az állam büntetőig igényének pártatlan, független, szakszerű politikai befolyástól ment es érvényesítője.
[00:11:56]Tehát egy olyan személyt kellene találni, aki iránt megvan ez a bizalom.
[00:12:01]Ugye a az a személy, én személyesen nem ismerem, akit az elnök úr jelölt, ugye ővele szemben látható, hogy a Tiszapárt képviselőjü között nincs meg ez a bizalom.
[00:12:10]De állítható, hogy Polt Péter korábbi legfőbb ügyésznek olyan hosszú az árnyéka az említett kinevezések miatt, hogy a kormánytöbbség, a Tiszás kormánytöbbség okkal nem bízik abban, hogy az ő embereivel egy független, pártatlan ügyészség felépíthető, mert a hosszú árnyék az lezárt büntető ügyek tömegének hiányában egy érzés.
[00:12:32]Én azt gondolom, hogy igen.
[00:12:32]Tehát akkor válaszom a kérdésére röviden, igen, hogy ez állítható, illetve, hogy most ez objektíva így van-e, azt nem tudom, ezt nem tudom megítélni, de azt tudom, hogy ugye Pap Gábor megválasztásáról annak idején én azt mondtam, hogy ez egy kellemes meglepetés.
[00:12:49]Ugye az ez az időszak volt a Fidesz kormányzás idején, amikor Polt Péterből alkotmánybírót csináltak.
[00:12:59]Tehát ő ő ő ő lemondott a legfőbb ügyészi pozíciójáról, és ugye megválasztották Pap Gábort, de a megválasztása előtt az alaptörvénybe bekerült az, vagy kikerült az a szabály, hogy az ügyészek közül kellene választani.
[00:13:17]Tehát ma ma a mai szabályok alapján lehet kívülálló is.
[00:13:19]És egy kicsit akkor tartott mindenki attól, hogy esetleg valamelyik Fidesz politikust szeretnék így Polt Péter utódjaként ugye szóba került a pletykákban, talán Tuzson Bencének a neve is, meg mások is, akik akik jogászként a kormánypártok körül forgolódtak.
[00:13:41]És er volt egy ilyen félelem, hogy még direktebben politi látványosabban politikai befolyás alá kerül az ügyészség.
[00:13:49]Ehhez képest kellemes meglepetés volt, hogy egy olyan ügyész került oda, aki hát évtizedeken keresztül ügyészként dolgozott.
[00:13:58]A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen büntetőjogot tanít.
[00:14:04]Tehát végül is nem egy politikus, hanem egy szakmabeli.
[00:14:07]De látszik, hogy az a körülmény, hogy ő akkor lett hogy mondjam, magas beosztású ügyész, amikor Polt Péter volt a legfőbb ügyész, ráadásul Pt Péternek a kabinetfőnöke volt.
[00:14:23]Ez lehetetlenné tette azt, hogy a Tiszapárt vezetői bizalommal tekintsenek rá.
[00:14:31]jogilag nem lett volna kötelezőt elmozdítani.
[00:14:34]Nem is mozdították el, hanem hanem lemondott, de a lemondása nem volt teljesen önkéntes.
[00:14:39]Tehát nagyon nagy nyomást helyeztek rá.
[00:14:41]És ugye azzal az indokkal is mondott le Pap Gábor, hogy hogy az ügyészséggel szembeni politikai nyomás így tudja elhárítani, hogyha ő félrelép az útból.
[00:14:55]Most azt én kívülről nem tudom megítélni, de úgy látszik, hogy a miniszterelnök megítéli, és a és az a Tisza kép párt képviselői frakciójának tagjai is így ítélik meg, hogy az az elnök úrnak az új jelöltje ugyanígy át van itatódva azzal az intézményi kultúrával, ami Polt Péter vezetése alatt létrejött, és amivel szemben a Tiszapártnak éles kritikái vannak.
[00:15:22]És ezeket a kritikákat azért úgy tűnik, hogy a hogy a a választópolgárok is osztották, hiszen nagyon sokan fogadták örömmel, hogy itt lesz valami változás.
[00:15:32]Az egy kicsit meglepetés, hogy amikor Pap Gábor lemondott, ugye ez már július közepén volt, és és ugye az ügyészség, tehát az egész vitának a tétje az bizonyos értelemben az ügyészség jövője is.
[00:15:48]Szóval ez egy olyan mértékig hierarchikusan szervezett intézmény, ahol a bizonytalanság az erodálja a szakmaiságot.
[00:15:57]Tehát az, hogy mondjuk időközben nyugdíjba megy egy vezető, vagy vagy nincs legfőbb ügyésznek büntetőjogi helyettese.
[00:16:06]Nincs a legfőbb hosszúhosszú ideje nincsen büntetőjogi helyettese.
[00:16:12]Tulajdonképpen hak nyugdíjba mennek, vagy vagy lemondanak, ottgyják a szervezetet, akit most a jelenleg a legfőbb ügyészi feladatokat ellátó legfőbb ügyész helyettes vezetőként megbízna, az nem tudja, hogy most egy hétig lesz-e ő főügyész, vagy vagy kerületi vezetőügyész, vagy 10 évig.
[00:16:32]nem tudja, hogyha hogy jön egy új ember, akkor nem fogja őt rögtön leváltani.
[00:16:38]Azt már látható volt, hogy Pap Gábor is elég sok átrendezést végrehajtott, váltott le vezetőket, helyezett átembereket más pozícióba.
[00:16:48]Ugye ez az ügyészségen nagyon könnyen megy más szervezetekben.
[00:16:53]Ezt a bíróságon ez rendkívül nehéz.
[00:16:55]A bíróságon nem lehet valakit leváltani, nem lehet áthelyezni.
[00:17:00]Az ügyészségen gond nélkül a törvény lehetővé teszi, hogy a legfőbb ügyész indokolás nélkül visszavonja a vezetői megbízást, és valaki mást állít a helyére, a vezetőhelyére.
[00:17:10]De ehhez kellene egy kiszámíthatóság, tehát hogy mi az a mi az az értékrend.
[00:17:15]Ez nem politikai értékrend.
[00:17:18]Ugye a tulajdonképpen azzal, hogy 2011-ben úgy döntött az országgyűlés, hogy független lesz az ügyészség, ezzel a büntető politikát, tehát azt, hogy mire teszünk nagyobb hangsúlyt, melyik ügyeket igyekszünk gyorsan elintézni.
[00:17:37]Most a kábítószerkereskedelmet, a szervezetbűnözést, a korrupciót tekintjük első számú veszélynek, vagy vagy a vagy a a közterületi rablásokat, vagy a vagy a gyermekek sérelmére elkövetett cselekményeket.
[00:17:51]Ugye nyilvánvaló, hogy ugyanúgy, mint minden szervezetnél, az ügyészségnél, a bíróságnál is korlátozottak az erőforrások.
[00:17:59]Valakinek el kell dönteni, hogy embert, pénzt, energiát elsősorban mire fordítunk.
[00:18:08]Tehát kell valamilyen prioritási lista.
[00:18:10]Ezt a magyar közjogban az ügyészség határozza meg.
[00:18:14]A legfőbb ügyész adhat ki utasításokat, hogy mire figyeljünk.
[00:18:17]amíg nincsen vezető, aki hosszú távon láthatóan ugye a az eddigi szabály 12 évre szólt a megbízatás, ugye kilenc év előtte hat év volt, tehát mindenképpen a parlamenti mandátumnál hosszabb távon vezeti.
[00:18:33]Még nincs az a vezető, aki ezeket a prioritásokat meghatározza.
[00:18:38]Az egész szervezet, hát tulajdonképpen lebénul, és és senki nem tudja azt, hogy hogy jó irányba mennek-e, hogy amiben most erőt befektetnek, arról nem fog-kiderülni egy hónap múlva, hogy nem azzal kellene foglalkozni, hanem mással.
[00:18:56]De köztársasági elnök ezeket az érveket is alig nem figyelembe véve azt mondta, hogy az ügyézi szervezet negyedik szintjéről választott egy embert.
[00:19:02]Van az ügyészi szervezetnek egyáltalán olyan szintje, ahonnan bírálatok nélkül nyugodtan választhatna embert Baka András?
[00:19:12]Hát ez egy nagyon-nagyon jó kérdés.
[00:19:14]Ugye, ahogy az előbb is említettem, 25 évből 20 évig Péter volt a a legfőbb ügyész, és a maradék időszakban is ő ott volt a legfőbb ügyészségen főosztályvezető ügyészként.
[00:19:27]Ugye tehát először az első Orbánkormány idején még Gönc Árpád jelölte őt legfőbb ügyésznek, és az első ciklusa után ugye Sollyom László nem jelölte őt újra.
[00:19:42]ami ami racionális döntés volt Sollyom László szempontjából, mert szintén akik régebben követték a politikát, emlékezhetnek rá, hogy akkor nagyon sokszor leszavazta az MSZPSZDSZ parlamenti többség PT Péternek a az interpellációkra adott válaszát.
[00:19:58]Szinte azt kell mondanom, hogy a válaszok döntő többségét szavazta.
[00:20:04]Ennek nem volt jogi következménye, de nagyon rossz volt az optikája.
[00:20:08]tulajdonképpen egy bizonyos pont és ugye a legfőbb ügyésznek a beszámolóját se fogadták el emlékezim emlékeim szerint ugye évente kell a legfőbb ügyésznek a parlamentenek beszámolni ugye Polt Péter annak idején meg is támadta a a az ügyészségi törvényt meg a büntetőeljárási törvényt is bizonyos esetekb és tulajdonképpen ő volt amögött hogy hogy hogy megszűnt az interpellálhatóság és megszűnt az, hogy egyszerű többséggel válasszák a legfőbb ügyészt és és tulajdonképpen megszűnt az ügyészségnek a a közjogi vagy politikai felelőssége, mert kérdezni lehet, de annak abszolút semmilyen következménye nincs.
[00:20:53]Tehát az, hogy Sollyom László annak idején nem jelölte Polt Pétert, az indokolt volt.
[00:20:57]Ő akkor egy Szegedi ügyész jelölt először, aki nem kapta meg a bizalmat.
[00:21:01]Aztán utána egy legfőbb ügyészségi ügyészt, a Katona Tamást, aki a katonai ügyészségen dolgozott korábban.
[00:21:13]Kocsánat Kovács.
[00:21:13]Igen.
[00:21:13]Tehát a kettő a két el összekeveredett.
[00:21:15]Igen.
[00:21:15]A két mondat összecsúszott.
[00:21:18]Tehát Kovács Tamás katonai ügyészt jelölte és ő volt egy ideig.
[00:21:22]De Polt Péter ebben az időben is főosztályvezető ügyészként a legfőbb ügyészségen volt.
[00:21:27]Tehát azt kell mondanom, hogy aki az ügyészségen nem abszolút kezdő, tehát nem az elmúlt pár hétben vagy hónapban került oda, hanem valamilyen vezetőpozícióból volt, akárcsak kerületi de egyáltalán az, hogy például valaki kerületi ügyészségről felkerül viszonylag hamar hat éven belül a legfőbb ügyészségre, ehhez is a legfőbb ügyész döntése kellett.
[00:21:51]Tehát én abban nem akarok döntőbíró lenni, hogy igaza van-e a miniszterelnöknek vagy a Tisza frakciónak abban, hogy ők a belülről jövő emberekben nem bíznak, de hogy hogy vannak érveik emellett, az biztos.
[00:22:06]Én azt gondolom, hogy hogy az elnök urat, köztársasági elnök urat a biztos, hogy abszolút jó szándék vezette.
[00:22:15]Én az ügyészségen belülről hallottam más személyek neveit is, akiket talán a az ügyészségen belül, akiketől akiktől hozzám információ jutott, ők meg egy más személyt jobban el tudtak volna fogadni.
[00:22:29]Nyilván nagyon nehéz ez, hiszen hiszen nem lehet mindaz 1800 ügyésszel személyesen beszélgetni, vagy egy egy ilyen hierarchikus szem szervezetben nem lehet népszerűségi listák alapján eldönteni.
[00:22:42]Nem biztos, hogy a legnépszerűbb vezető, a legjobb vezető egy szervezetben, de de az elnök úrnak szerintem érdemes lett volna a szakmai körökről való tájékozódás után nem csak egy, hanem több nevet meg összegyűjteni, ahogy például őt megválasztották straszburgba, ugye straszburgi bíróságra, minden államnak három jelöltet kell delegálni, és ebből a három jelöltből felajánlani a parlamenti pártoknak, és Nem csak a Tiszapártnak, de nyilván a Tiszapárt, de legalább egy jöjjön kívülről, vagy egy jöjjön kívül, de akár jöhet mind a három is kívülről, ha úgy, ha úgy ítéli meg.
[00:23:22]Ezt ezt én nem tudom.
[00:23:22]Tehát ő személy szerint úgy döntött, hogy inkább belülről jöjjön.
[00:23:26]Úgy tűnik, hogy a Tiszapárt inkább kívülről szeretne, de jobb lett volna, hogyha előzetesen tájékozódnak, mert ez a helyzet, am ez a vita, ami most kialakul, ez nem olyan vita, hogy akkor most pirosra fessük-e a Sándor fal palotta falát, vagy kékre a miniszterelnök és a köztársasági elnök között, hogy na akkor kinek a befolyása fog jobban érvényesülni, hogy ez a vita egy nagyon megroskadt szervezeten üt még még egy nagyobbat, aminek nagyon súlyos következményei lehetnek.
[00:23:59]Tehát ha most lesz egy olyan legfőbb bügyész, aki aki akire úgy tekintenek, hogy ő a Tiszának a bábja, akkor semmivel nem leszünk előrébb.
[00:24:13]Tehát nekünk az elemi érdekünk az lenne, az ország érdeke, hogy ha megmarad ez a független ügyészi intézmény, akkor találni kell egy olyan embert, aki a politikának és a szakmának viszonylag szélesebb körének a bizalmát élvezi, aki helyre tudja állítani a bizalmat a szervezetben, aki a szervezeten belüli előmenetelben az a rátermettséget, a szakmai tudást tudja érvényesíteni, Tehát egy nagyon erőteljes, meriokratikus, előmeneteli rendszert a az eddiginél sokkal átláthatóbb.
[00:24:49]Ugye a bíróságoknál kialakítottak egy fajta pontrendszert.
[00:24:54]Pályázati rendszer van, a pályázók versenyeznek egymástól.
[00:24:56]Én ma sem tudom, hogy az ügyészségen belül ezt kér.
[00:25:00]Régen voltak versenyvizsgák ügyészség belül.
[00:25:02]Így van.
[00:25:02]Hát abszolút.
[00:25:02]Tehát régen mondjuk az ügyészség mindig egy centrálisan szervezett szervezet volt.
[00:25:08]Mondjuk azt is az alkotmányozás keretében végig lehet gondolni, hogy ez jó-e így.
[00:25:12]Ugye a Csehországban, amely ugye ugyanúgy a szovjet blokból nőtt ki, és a szovjet blokkban egységesen a szovjet típusú ügyészség működött.
[00:25:23]Ugye Cseehországban független ügyészség van, de úgy, hogy az ügyészek is függetlenek személyükben.
[00:25:29]Személyükben.
[00:25:29]Tehát ők nem utasíthatók tartalmilag döntésre.
[00:25:32]Arra utasíthatók, hogy hogy a munkaidőben legyenek ott.
[00:25:37]Arra utasíthatók, hogy bizonyos számú ügyet végezzenek el.
[00:25:39]De az, hogy mi legyen a döntésük, hogy mi legyen a vádba, ugye a magyar jogszabály értelmében, az ügyészségi törvény értelmében a felettes abszolút átírhatja, vagy átirathatja a vádiratot, utasíthat adhat arra, hogy ne ez legyen a vádban, hanem az legyen a vádban.
[00:25:57]Gyakorlatilag minden ügyésznek a legfőbb ügyész adhat utasítást.
[00:26:00]Tehát ezt végig kell gondolni, hogy ez így jó-e.
[00:26:03]Még lehet gondolni azt is, hogy nem kellene esetleg az én személyes véleményem 90 óta az, hogy szerintem jobb lenne, ha az ügyészség egy nagyon szigorú garanciákkal körülbástyázott kormányzati szerv lenne, ahogy Ausztriában, Németországba, Franciaországba, ahol a miniszter nem adhat utasítást arra, hogy szüntessenek meg eljárásokat, adhat utasítást arra, hogy induljon eljárás.
[00:26:33]De ennek az utasításnak csak írásban van helye.
[00:26:37]Tehát telefonon, magánbeszélgetésben, esem kommentbe nem lehet ezt megtenni.
[00:26:42]Ezt az utasítást az ügy aktájában le kell fűzni.
[00:26:45]Tehát az ügyfeleknek, a bírónak, mindenkinek látnia kell, hogy ebben az ügyben van egy ilyen utasítás.
[00:26:53]És hogyha az ügy megbukik a bíróságon, akkor ezért a miniszter vállalja a felelősséget, és egyáltalán a büntetőpitikáért is.
[00:26:58]Most szeretném leszögezni, hogy az a konstrukció, amit a Fidesz 2011-ben létrehozott, az azzal jár, hogy ma Magyarországon a büntetőpitikának nincsen felelőse.
[00:27:13]Tehát ugye például azok a kérdések, amivel pár héttel ezelőtt foglalkozott a közvélemény, miért tartanak hat évig az eljárások?
[00:27:20]A kormányzatnak az eljárásokra gyakor a teljes gyorsaságára gyakorlatilag nincsen befolyása.
[00:27:26]A kormányzat alárendelt rendőrség és NAV az tulajdonképpen addig irányítja a nyomozást, amíg a gyanúsítás meg nem történik.
[00:27:37]onnan az ügyész irányítása alatt van a a miniszter, ha a feje tetejére áll, és 1 milliárd Ftot ad az ügyészségnek, akkor sem tudja elérni azt, hogy egy ügyet felgyorsítsanak.
[00:27:49]Ezt csak az ügyészség tudja megtenni.
[00:27:51]Most, hogy ez jó-e, hogy felelőtlen, tehát hogy a büntetőpitikának nincs felelőssége a kormánynak, mert a függetlensége az a felelőtlenséget jelenti, az a számonkérhetetlenséget jelenti.
[00:28:03]Az a fajta függetlenség, ami itt létrejött.
[00:28:07]Szerintem elég, ha a bíróságok függetlensége nagyon erős.
[00:28:09]Ugye ebben az esetben a ha politika politikái célból akar eljárásokat indítani, ezek az eljárások a bíróságokon elbuknak.
[00:28:19]Nem veszik nem veszik letartóztatásba azt, ahol bűzlik az ügy, hogy ez egy politikai leszámolás.
[00:28:28]A bíró azt mondja, hogy nem tartóztatom le, mert nem látom.
[00:28:32]ö nem ítélik el azokat a személyeket, akiknél a politikai leszámolás gyanúja felvetődik, de ehhez nagyon erős integritással rendelkező igazi független bírók kellenek.
[00:28:44]És ha meg nem emel vádat az ügyészség olyan ügyben, ahol kellene, akkor az a népvá intézménye, amit pár éve bevezettek, a pótmagánvéd intézménye, amit 2003 óta újra létezik a magyar jogban, akkor az a sértett számára, vagy a bárki számára lehetővé teszi, hogy bírósághoz forduljon.
[00:29:01]Tehát én ezt a rendszert jobbnak tartanám, és akkor nincs az, hogy ugyan a politika befolyással van az ügyészségre, de valójában úgy teszünk, mintha nem, mert ez tulajdonképpen ez volt az elmúlt időszaknak a jellegzetessége.
[00:29:16]Az ügyészség nagyon gyakran hivatkozik a magas váderedményességi mutatóra.
[00:29:17]Ez megnyugtató, mert azt jelenti, hogy nem visznek kísérletezni a bíróság elé félig lenyomozott ügyeket, vagy inkább aggasztó, mert azt jelenti, hogy meg tud állítani bármit, még mielőtt a bíróság arról döntene.
[00:29:29]Ö ugye egyfelől megnyugtató, hogy csak azok az ügyek kerülnek bíróság elé, ahol ahol megalapozottak tűnik a vád.
[00:29:37]Ugye a nemzetközi szakirodalomban a túl magas váderedményességet egyfelől, másfelől a túl magas letartóztatási eredményességet, tehát hogy gyakorlatilag amikor az ügyészség indítványozza, akkor mindig letartóztatják.
[00:29:54]A túlmagas leplezett eszközengedett lehallgatási engedélyezés, megfigyelési engedélyezéseknél.
[00:30:02]Ha itt túl magas a szám, akkor a nemzetközi szakirodalom azt mondja, hogy nem biztos, hogy a kontroll elég jól működik, és a bíróságok túlzottan rábízzák magukrakat az ügyész az ügyészekre.
[00:30:14]Tóth Mihály professzor úr írta korábban, jó pár évvel ezelőtt egy cikkében, hogy hogy az ügyészbíráskodás kérdése felmerül, hogy vajon nem az ügyészek döntik-e el-e végsősoron az ügyet.
[00:30:29]És én azt gondolom, hogy hogy ebben van igazság, hogy az ügyészeknek nagyon-nagyon meghatározó jelentősége van a büntető ügyekben.
[00:30:38]2024-ben ugye ezek az adatok állnak most még nyilvánosságra, majd októberben jelenik meg a 2025-ös év ügyforgalmi adata.
[00:30:50]2024-ben körülbelül 80000 ügyben indult nyomozás.
[00:30:54]Ebből a 800 ügyből 13000 ügy jutott el bírósági szakaszig, már bírósági tárgyalási szakaszig.
[00:31:00]Az ügyeknek egy része már a nyomozási szakaszban a vádemelés előtt el megszűnt valamilyen módon elterelés útján közvetítőjeljárás jóvátételt fizetett a terhelt.
[00:31:15]Az ügyész ügyési fel feltételes fügyészi felfüggesztést alkalmazott.
[00:31:22]vagy megszüntette az eljárást, ahol vádat emeltek, azoknak az ügyeknek több mint a fellép közel 60%-ában úgynevezett büntető végzéssel zárult.
[00:31:35]Tehát az ügyész odaadja az iratokat, és a bíróság anélkül, hogy találkozna a vádlottal vagy a tanúkkal, vagy a sértettel, az iratok alapján kiszab egy büntetést.
[00:31:44]A jelenlegi törvény szerint ez maximum feltét felfüggesztett szabadságvesztés büntetés lehet.
[00:31:50]tipikusan pénzbüntetést, foglalkozástól eltiltást, járművezetéstől eltiltást.
[00:31:54]Ugye ez azt jelenti, hogy a vádlott ilyen ügyben találkozik a rendőrrel, esetleg az ügyésszel, aztán kap egy papírt, hogy őt mit tudom hány napi tétel napi hány 1000 Ft-ra összességében 200000 Ft büntetést kap.
[00:32:12]Ez ellen a döntés ellen kérheti a tárgyalást.
[00:32:14]Az ügyeknek több mint 85%-ában nem kérik a tárgyást, mert kis szeret vádlottként bíróságra járni, befizeti, ugyanúgy, ahogy a gyorshajtási csekköveeket befizeti, vagy a szabálysértési bírságot befizeti, és ezzel le van zárva az ügy.
[00:32:30]Tehát gyakorlatilag azt látjuk, hogy 80000 ügyből 13000 ügy kerül bíróság, és még ebben a 13000 ügyben is nagyon nagy arányban vannak az úgynevezett mértékes ügyészi indítványok.
[00:32:43]Tehát amikor az ügyész azt mondja a vádiratban, hogy amennyiben a vádlót beismeri a cselekményt és lemond a tárgyaláshoz való jogáról, akkor kérem, hogy a bíróság három év szabadságvesztés szabjon ki.
[00:32:55]Az első meghallgatáson a ezt a ugye ezt a vádiratot, a vádlót megkapja, végiggondolhatja, bemegy az előkészítő ülésre, ami a hatályos törvény szerint kötelezően megtartandó.
[00:33:07]Ott a bíróság megkérdezi, hogy megértette-e a vádat, hogy nyilatkozik bűnös, és lemond a tárgyalásról, vagy szeretne ha tárgyal.
[00:33:15]És az esetek döntő többségében azt mondják, hogy hogy lemond a biztos rossz jobb, mint a bizonytalan rossz.
[00:33:22]Nem fogok én még évekig járni ide, nem fogok itt ülni a várlottak padján.
[00:33:27]Ezt mondta három év, akkor hamar túl vagyunk rajta.
[00:33:29]Ha volt letartóztatás is, sokszor ki ki kitöltve szabadul az illető.
[00:33:34]Tehát már mire megszületik az ítélet már azt a részt, amit amúgy eltöltött volna, szabadságvesztésben letölti.
[00:33:40]Tehát ezért ezt ezeket a számokat csak azért mondom, hogy érzékeltessem, hogy a 80000 megindult eljárás döntő többségében az ügyész fogja eldönteni, hogy mi a tényállás, tehát mi mit tesz a tényállás részébe, mi a minősítés és mi a büntetés is.
[00:33:58]Ugye 2017 előtt erre nem volt példa a magyar jogban, hogy az ügyész mértékre akár szóban, akár írásban indítványt tehessen.
[00:34:10]Ezt a 2017.
[00:34:10]évi 90.
[00:34:10]törvény vezette be, de most már hát a sajtóban is látjuk, hogy az ügyész öt évet kér, hét évet kér, nyolc évet kér, és az esetek többségében a vádlottak ezt inkább elfogadják, ahogyan Amerikában is ugye a vádal alkút az ügye 96%-ában a vádlottak elfogadják.
[00:34:29]Nagy érdeklődést váltott ki Fürt Pál lemondott központi nyomozófőügyészségi vezető ügyésznek az a kijelentése, hogy őt berendelték a legfőbb ügyészségre és irányba próbálták állítani a általa idézett hangnemet nem számítva.
[00:34:42]Ez belefér a felettes ügyész irányítási jogába?
[00:34:47]Hát ugye nem tudom, hogy pontosan mi hangzott el, nem csak a hangnemet, hanem a pontosan mi hangzott el.
[00:34:51]Ugye a törvény, át mind az ügyészségi törvény, egyébként a rendőrségi törvény is ugye szabályozza azt, hogy a az ilyen hierarchikus szervezetekben az első tény az, hogy bűncselekmény elkövetésére nem utasíthat a felettes beosztottat.
[00:35:09]A ha bűncselekményre utasítják, akkor az köteles megtagadni.
[00:35:16]ugye akár hamis, bármilyen bűncselekményre ugye hát emlékszünk rá, most egy nagyon messzire visszaugrok, hugye a nöndergi perkben a parancsra tettem hivatkozás és hát a nemzetközi jogban, éppen Nünbergben kialakult ez, hogy erre nem lehet hivatkozni, hogyha a végrehajtó számára nyilvánvaló, hogy amit amit tennie kell, az bűncselekmény.
[00:35:38]És ugye ezen az alapon nem csak Nürnbergben a rendszerváltás után Németországban ugye az úgy úgynevezett Maer Schüzerperekben, tehát a határőrök pereiben, akik lelőtték a a belnémet határon átszökőket, őket elítélték utána arra hivatkozva, hogy nekik látnia kellett volna, hogy ez bűncselekmény, hogy egy fegyvertelen menekülő embert, aki nem jelent életre veszélyt, azt lelövünk.
[00:36:04]Tehát ilyen értelemben ez a magyar jogban is egységes.
[00:36:06]Sem katonáknak, sem rendőröknek, sem ügyészeknek nem szabad engedelmeskedni a arra, ha bűncselekményre utasítják őket.
[00:36:17]Azért mondom, hogy nem tudom, hogy konkrétan mi hangzott el, de ha ebben ilyen volt, hogy bűncselekmény, és ő ezek után elegedett ennek, akkor ő is bűncselekményt követett el.
[00:36:27]jogszabálysértő utasításnál ugye az a a a az előírás, hogy ezt jeleznie kell a felettesének.
[00:36:34]Ha ennek ellenére felt fenntartja, akkor kérheti, hogy írásba foglalják.
[00:36:42]Ügyészi karrier vége felé tett első lépés.
[00:36:44]A írásba kér.
[00:36:45]Pontosan így van.
[00:36:45]Igen, ezt én ugye a a hallgatóimnak ezeket el szoktam mondani, és mondtam, hogy ez körülbelül annyira jó ötlet, ha valaki a szervezetben van, mintha szigorlatot azzal kezdjük, hogy leszjuk a professzort, hogy miért késett 10 percet a a vizsgáról.
[00:36:58]Tehát nyilvánvalóan szervezett szociológiailag hát e ez tehát ez valóban a karrier végé végére vége felé tett első lépés lehet, de a jogszabály ezt lehetővé teszi.
[00:37:13]Tehát én ugye azt gondolom, hogy hogy a nem ismerem belülről a szervezeti kultúrát, vagy az intézményi kultúrát, de valójában akik ott jogászként dolgoznak, azoknak tudniuk kell, hogy őnekik nem kötelességük ezt megtenni.
[00:37:29]Tehát valószínűleg ugye ezeket az utasításokat meg kellett volna tagadni.
[00:37:36]kétségtelen, hogy valószínűleg másnapra a vezetői megbízását visszavonták volna az illetőnek, de még mindig jobb helyzetben lenne most, mint ú mint abban, amiben most van, hogy meg kell magyarázni, hogy ha ilyen rossz volt, akkor miért maradt ott vezető pozícióban?
[00:37:52]Végül lemondott.
[00:37:53]Végül lemondott.
[00:37:53]Igen.
[00:37:53]De de annak idején, amikor az utasítás megtörtént, akkor miért maradt ott?
[00:38:02]Tehát én azt gondolom, hogy ezek az ügyek, hogyha a felelősség megállapítása megtörténik, a jövőre nézve hatékonyak lesznek.
[00:38:09]Tehát a jövőben mindenki fogja tudni, hogy bár rövidtávon lehet, hogy jó ötletnek tűnik együttműködni egy ilyen akarattal, de hosszú távon ez kockázatokkal jár, mert előbb vagy utóbb elő fog kerülni a felelősség kérdése, ahogy most is előkerül.
[00:38:27]És bizonyos értelemben, hogyha ez általános gyakorlat van, amit én nem tudok megítélni, hogy hogy így úgymond irányba állították az ügyészeket, akkor azért ez egy erős érv amellett, amit a Tiszapárt képvisel, hogy hogy belülről nem lehet, mert mert akár csak egy ügyben egy ügyésznek azt mondják, hogy hogy ne járjon el olyannal szembe, akivel szemben a törvény szerint el kellene járni, és ő ennek megfelel, akkor az már a bizalmat megtörte, és az ilyen ügyésszel kapcsolatban a közvéleményben is meglehet az a bizalom, hogy hát akkor most ezen túl ez lesz a gyakorlat.
[00:39:09]És ugye ebből a szempontból tartom különösen kockázatosnak és és [sóhajtás] hát, hogy mondjam, nagyon megfontolandónak azt a nyilvános küzdelmet vagy ütközést, ami most a miniszterelnök és az ügyészség között a legfőbb ügyészség között kialakult a miniszterelnök mentelmi ügye kapcsán.
[00:39:33]Mert ha a miniszterelnök azt mondja, hogy ezek az ügyészek olyanok, akik politikai nyomásra azt csinálnak, amit a nyomás tesz, akkor ettől kezdve mindenki azt mondja, hogy hát kérem, például azok, akikkel szemben az előző időszakban elkövetett bűncselekmény miatt elindul eljárás, hogy hát maga a miniszterelnök mondta, hogy az ügyészek politikai nyomásra azt csinálnak, amit a politiká nem bűnöző vagyok, hanem politikai.
[00:40:02]Így van.
[00:40:02]Így van.
[00:40:02]Tehát én azt látom, hogy most itt sikerült a a büntetőigazság szolgáltatás területén egy egy nagyon veszélyes zsákutcába belvírozni magunkat, ami ha ezen az irányban megyünk, akkor akkor alapjaiba ássa alá az igazságszolgáltatásba vetett társadalmi bizalmat, és ezt utána helyreállítani az nagyon-nagyon nehéz feladat lesz.
[00:40:24]Bárki kerül a legfőbb ügyész pozícióba.
[00:40:26]Világos-e abból bármi, hogy a nemzeti vagyon védelmi és visszaszerzési hivatal meg az ügyészség között mi lesz a viszony?
[00:40:33]Párhuzamosan egymás ellenében, rivalizálva, egymástól elvonva ügyeket?
[00:40:40]Milyen lesz?
[00:40:42]Igen.
[00:40:42]Ugye ez egy olyan feleletválasztós kérdés volt, ahol valószínűleg több válasz is jó válasz, mert viszont nyilvánvalóan lesz rivalizálás.
[00:40:49]És ugye jelenleg a büntetőeljárási törvény értelmében, illetőleg a ugye a a Nemzeti Vagyonvisszaszerzés és vagyonvédelmi hivatalra vonatkozó törvény szabályait együtt nézve ugye úgy látjuk, hogy itt vannak átfedések a hatáskörök között, tehát vannak olyan bűncselekmények, ahol ahol eldöntendő kérdés, hogy ebben az ügyben az ügyészség nyomoz kizárólag, vagy az MVVH fog nyomozni.
[00:41:14]Ugye kollégákkal éppen a mi nap beszélgetve mondtuk azt, hogy kérdeztük egymásról, hogy érti-e valamelyikünk azt, hogyha ez a vita kialakul, akkor ki fogja eldönteni, tehát ki lesz, aki a hatásköri összeütközést, akár pozitív hatásköri, tehát amikor többen egyszer mind a kettő azt [torokköszörülés] mondja, hogy ebben nekem kellene eljárni, akár negatív hatásköri összeütközést eldönti.
[00:41:40]Valószínűleg lesz rivalizálás.
[00:41:40]Ö, ha így megy tovább, tehát hogy támadják a az ügyészséget kívülről minden irányból, tehát a kormánypártok részéről is és az ellenzék részéről is, akkor akkor én attól tartok, hogy az ügyész inkább ellök magától minden ügyet, hogy ne keveredjen bele semmilyen olyan ügybe, amiből esetleg botrány lehet.
[00:42:04]De de lehet rivalizálás.
[00:42:04]Most nagy kérdés az, hogy mi lesz a kikből fog állni az MVVH-nak az ügyészi állománya.
[00:42:15]Ügyészekből állhat csak az világos, csak hogy ki személy szerint kiek.
[00:42:18]Így van.
[00:42:18]Tehát ugye abból az 1800 ügyészből, akik most ügyészként dolgoznak, mennyit fog elvinni az MVVH?
[00:42:24]Ha ha az 50 legjobbat elviszi, akik a legképzettebbek, legfelkészültebbek, akkor akkor ez azért nagyon súlyos csapást jelent az amúgy megrendült ügyészségre.
[00:42:41]Én úgy hallottam, hogy az ügyészségen belül vagy a fő a fővárosi főügyészségen belül más a megközelítés, mint a rendőröknél.
[00:42:50]Nem tudom, hogy mennyire igaz az a hír, ami múlt héten megjelent, hogy a rendőrök nem akarnak menni az MVVH-bhoz, és az azon gondolkodnak, hogy vezénylik őket oda.
[00:42:59]Az ügyészeknél úgy hallottam, hogy ők mennének, de ez is egy jele például az alapkérdésünknek, hogy baj van-e a szervezet, mert aki teheti, az inkább el akar menni.
[00:43:07]De hogyha a legpotensebb, leghozzáértőbb, legfelkészültebb, legerősebb integritással rendelkező 50 embert elviszünk kulcspozíciókból, akkor a szervezet még tovább fog meggyengülni.
[00:43:23]És ahol ennyire ki vannak a beosztottak szolgáltatva a főnökeiknek, mint az ügyészségen, ott ott ennek tényleg nagyon súlyos következményei lehetnek.
[00:43:33]Tehát én azt gondolom, hogy ezt a vitát és ezt az egész konfliktust nagyon-nagyon gyorsan le kellene zárni.
[00:43:41]Az elnök úrnak kellene olyan személyeket találni, akik a a parlamenti szavazatokat meg fogják meg tudják kapni.
[00:43:50]Nagyon jónak tartom azt, hogy nem az történik, hogy a kormány mondja meg, hogy kit jelöljön a köztársasági elnök.
[00:43:58]Tehát ezt ezt én egy nagyon jó folyamatnak tartom.
[00:44:00]De az elnöki feladat ebben az ügyben az, hogy találjon olyan személyt, akit a szakma is elfogad, és a parlamenti többség is elfogad, hiszen a szabály az, hogy ez, hogy ők döntenek.
[00:44:13]Tehát ha a legfőbb ügyész helyettese vonatkozásában jelenleg az a szabály, hogy a legfőbb ügyész javaslatára az köztársasági elnök nevezi ki, ugye az el a eb a helyettes tekintetében sem kell az elnöknek mindenkit kinevezni, akit a legfőbb ügyész indítványoz, mert mert az ő neve lesz a kinevező okmányon, és őt kérik számon, hogy miért nevezte ki ezt a helyettest.
[00:44:36]Ugyanígy a parlament is felelős, tehát nem mondhatjuk azt, hogy az elnök dönti el, hogy ki lesz a legfőbb ügyész, és és a parlament vagy elfogadja, vagy nem lesz legfőbb ügyész, hanem itt kellene egy egyeztetési folyamat, és meg kellene találni azt a személyt, akit a politika is el tud fogadni.
[00:44:55]És ebben a tekintetben szerintem jó, hogyha az ellenzék is el tudja fogadni.
[00:45:01]nem biztos, hogy megszavazza, vagy ha az ellenzék nem, akkor a szakmai közvéleményben legyen egy meghatározó személy, akit akinek akit ismernek, akit elfogadnak, aki iránt bizalom van.
[00:45:14]Szerintem vannak ilyen ilyen személyek, akiket akiket a a szakmában, széles körben elfogadnak, és hosszú gyakorlatuk van, ismerik a az ügyészség működését és a vonatkozó szabályokat, őket kellene megtalálni.
[00:45:32]Szerintem nem egy vagy nem két ilyen ember is van.
[00:45:34]Üüm, hogyha megvan az új legfőbb ügyész, ami megmutatja, hogy van mögötte politikai bizalom, mert úgy kell megválasztani, akkor van a politikának, főleg a kormányzatnak más választása, mint hogy utána békén hagyni.
[00:45:44]Se bírálni, se bíztatni.
[00:45:47]Jól lehet, a kormány szavazói végigbírálni fogják, mert azt fogják mondani, hogy ez lassú.
[00:45:54]hogy én azt gondolom, a Polt Péter vezette ügyészségnek az egyik legnagyobb problémája szerintem az volt, hogy nem szerezte meg a nyilvánosságnak a támogatását.
[00:46:07]Ugye a magyar büntető ügyeket nézve ugye azt látjuk, hogy hogy mindig csak az ügyvédek nyilatkoz a védők nyilatkoznak.
[00:46:15]Ö a tisztelet a kivételnek ugye voltak ügyészségi szóvivők néha Kriánnak volt egy időszaka, amikor még Dará Péter alatt amikor részletesen a kollégiumetők elmondták az álláspontjukat csomóan í van tehát a bíróság például Dará Péter a bíróság tekintetében próbált ezt a helyzetet kezelni ugye a törvény a bírók esetében kizárja azt hogy ők a saját ügyükről nyilatkozzanak a nyilvánosság előtt tehát a bíró az ítéletének az indokolásában mondja hogy mi a véleménye.
[00:46:45]Ahhoz hozzátenni már nem tehetettet.
[00:46:47]Egy bíró nem ülhet be a stúdióba, és nem vitatkozhat stúdióba a védővel, hogy miért volt neki mégis igaza, amikor elítélte a védencét.
[00:46:55]De az ügyészek, ha valaki nézi mondjuk az amerikai sajtót, ahol az amerikai ügyészek azért politikai figuránk, ugye a kerületi ügyészek választottak, ők mindig ott állnak a a mikrofon erdő előtt és mondják, hogy milyen alapon, miért.
[00:47:11]Most többet nem mondhatok a nyomozás érdekeire, de ez az, amit elmondhatok.
[00:47:15]Én az arcommal, nevemmel.
[00:47:18]Itt vagyok az ügy mögött, szakmai tekintélyem van.
[00:47:22]Cáfolom azt, amit a védelem mond, mert nekünk vannak tények, amik aláttámasztják a a bűnösséget, vagy nem áll rendelkezésünkre az a tény, ami alapján letartóztatnánk.
[00:47:31]Ugye ez a jogos, abban a tekintetben jogos a felvetés, hogy például az MNB ügyben miért nem történt a mai napig semmi.
[00:47:39]Ha van erre magyarázat, álljonak ki, álljon ki a legfőbb ügyész, álljon ki a a a az illetékes vezetőügyész, aki az adott területért büntetőjogi helyettes most éppen nem állhat ki, mert az nincs.
[00:47:55]A büntetőjogi helyettes nem, de a főügyész, vagy a főügyész helyettese kiállhat egy helyi ügyekben.
[00:48:00]Miért indítványoztuk a letartóztatását?
[00:48:06]Ugye itt ez mint felmerülhet, vannak ügyek, ahol már hosszú ideje folyik az elnyomozás, hosszú ideig nem tartóztattak le valakit, mondjuk a Jelinek ügyben.
[00:48:14]Most miért tartóztatták le?
[00:48:17]De mondjuk ebben van egy magyarázat, de ezt arccal, névvel, ugye a mai kommunikációs mezőben, ha csak az egyik álláspont jelenik meg, ha csak a kritikus álláspont, ha csak a védelmi álláspont jelenik meg, és a vele szembeni álláspont nem jelenik meg, akkor akkor a a kommunikációs térben az ügyészség elveszti a a a vitát, és és az az alternatív narratíva lesz az uralkodó.
[00:48:43]Jó, de az ügyész kiállhat anélkül, hogy nem érzi maga mögött a magyar állam teljes testének támogatását.
[00:48:48]Na most pontosan e abszolút igaza van és pontosan erre akartam kilyukadni, hogyha az ügyészség, ahogy annak idején Györgyi Kálmán és ő mellette például sokan emlékeznek, Bóndre az akkori fővárosi főügyész is rendszeresen ott volt a stúdiókban, nyilatkozott híradóknak, arcát, nevét adta ahhoz, amit az ügyészség az igazságszolgáltatás érdekében tesz.
[00:49:12]Ha az ügyészség ezt megteszi, akkor a politika távol tud maradni az ügytől, mert ugye az a probléma, ha az 21.
[00:49:19]században nagyon jól látjuk, hogy a büntető igazságszolgáltatás két módon is átpolitizálódik.
[00:49:26]Az egyik módja az, hogy a politikai viták bíróságok előtt folytatódnak.
[00:49:31]Nem csak Magyarországon van ez, hogy politikusok ellen büntetőeljárás indul.
[00:49:35]Ivó Szanader ugye börtönbe került az a horvát elnök, a jelenlegi szlovén miniszterelnököt is miniszterelnökként járt be a börtönbe még, mert olyan büntetés létezik Szlovéniában, hogy csak estére kell bevonulni.
[00:49:52]A Nikolás Sárközit, a volt francia elnököt elítélték.
[00:49:56]Tehát nagyon sok példa van arra, hogy hogy politikai küzdelem végül is egy büntető ügy tárgyalásán zárul le valahol.
[00:50:04]Ez az egyik módja, hogy a az igazságszolgáltatás politizálódik.
[00:50:08]A másik az a kriminológiában morális pániknak nevezett jelenség, amikor történik egy bűncselekmény kisgyerek sérelmére, vagy nagy felháborodást keltőbb, hogy annak idején például a a hogy ilyen ilyen az ügy, amikor ilyen késelési ügyek, ami ami politikai reakciót vált ki.
[00:50:32]Na most erre jelenleg a politikusok válaszolnak a sokszor sokszor nem szakszerűen, hanem kiállnak és azt mondják, hogy akkor akkor módosítjuk a törvényt, de azt ugye a tulajdonképpen csak egy placebó a közvéleménynek, mert az csak a jövőre vonatkozik és néha több kárt tesz, mint amennyi hasznod hoz.
[00:50:53]Na most ha az ügyészek, tehát a a vád, a közvád képviselője, hát a nevében is benne van, a vádló az minket képvisel, mert a bűncselekménnyel nem a jogi értelemben a egy adott személy sérelmére elkövetett bűncselekménnyelnek lesz egy sértetje, de ő például nem rendelkezhet a büntető igényről a sértet, mert a rajta keresztül az egész közösség sérül.
[00:51:18]Tehát azért büntetjük meg még olyankor is az elkövetőt, amikor esetleg a a sértet azt mondja, hogy én megbocsátok, én nem akarom, hogy megbüntessék.
[00:51:29]Mondhatja azt az ügyész, hogy én nem engedem a közvetítői eljárást, mert szeretnék példát statuálni a jövőre nézve.
[00:51:35]Megértem, hogy ő megbocsátott, de a sérelem megtörtént, és erről sokan tudnak, és hogyha ez következmény nélkül marad, akkor a jövőben hasonlóak történnek.
[00:51:44]Tehát ezért lenne szerintem nagyon fontos, hogy a közbizalmat, a vád képviselet iránti közbizalmat helyre kellene állítani.
[00:51:54]Ki kellene rövidá rövid időn belül alakítani azt a közhangulatot, hogy az ügyészek korrektek, szakszerűek, mindent megtesznek a polgárok védelmébe.
[00:52:05]Ha ez a közhangulat uralkodik, és például a ugye a KSHT csinál ilyen bizalmi indexeket, hogy melyik pozíció iránt milyen a bizalom.
[00:52:16]Most nem emlékszem, hogy az ügyészség hol áll ezen a rangsoron, de azt feltételezem, hogy nem az élén, ahol a egyetemi rektorok meg orvosok meg a tűzoltók állnak.
[00:52:26]De tehát ha ebben a rangsorban az ügyészség egy tekintélyes, a szakma által is támogatott szervezet, és ha az ügyészeket megtámadják, akkor akkor nem azt mondja a szakma, hogy hát ebben a támadásban van valami igazság, hanem az ügyvédi kamarától kezdve a bírói egyesületig mindenki felszólal, hogy elak ezeket az ügyészségtől.
[00:52:45]Tehát az én álmom az, hogy valahogy még élhetünk egy ilyen időben, ahol az ügyészség akár független ügyészségént, akár kormány alárendelt ügyészségént ilyen presztízsel és ilyen súllyal van jelen a a magyar társadalomban.
[00:52:59]És mindenki tudja, hogy ha az ügyészség lép, akkor az ügy jó kezekben van oda.
[00:53:03]A politikának nem él erre a keze, közvetlenül, akik ott döntenek, azok erős integritással, személyes integritással és nagyon biztos szakmai tudással rendelkező emberek.
[00:53:15]Azt is látnunk kell, hogy egy új legfőbb ügyésszel nincs egy másik irányba állítva az ügyészség.
[00:53:23]Pontosan.
[00:53:23]Tehát azt gondolom, ez is egy nagyon jó kérdés, hogy ha ha most az történik, hogy eddig ebbe a politikai irányba ment az ügyészség, és mostantól más politikai irányba megy, akkor akkor nem kerültünk előrébb, mert akkor ha jön egy választás négy év múlva, nyolc év múlva, 12 év múlva, vagy 16 év múlva, akkor újra dobjuk át ezt a váltót.
[00:53:44]És én azt gondolom, hogy ha ez történne, akkor az ügyészségnek az eróziója tovább folytatódna, mert azok, akik még esetleg ott vannak, és azt mondják, hogy hát nem pályázok meg egy bírói állást, nem megyek el ügyvédnek, nem megyek el, nem megyek át az MVVH-hoz, nem megyek át a NAVhoz, nem, ahol, ahol szintén ugye NAVnyomozóknál két kézzel kapnának a jól képzett ügyészségirend ügyek irányt.
[00:54:12]nem akarok ezt nem akarom ezt folytatni, akkor még tovább kontraszelektálódna a szervezet, és még tovább erodálódna az a szakmai tekintély.
[00:54:21]És ha a szakmában azt látják, hogy a hát ügyészek azok, akik akik máshol nem váltak be, vagy máshol nem találnak munkát, annak beláthatatlan közvetkezményben.
[00:54:31]En szó sincs erről most.
[00:54:32]Tehát nagyon jól képzett emberek vannak sokan, de azért én hallom azt is, hogy hogy nem a legerősebb jogi karokról nem kifejezetten nem jó diplomákkal is felvesznek ügyészeket, mert nem nagyon tudnak válogatni.
[00:54:50]Az ideális állapot az lenne, hogy hogy csak erős diplomákkal kerülnek be.
[00:54:53]Tehát legalább kumlaude, de inkább szumma kumlaude diplomákkal és a jó jó jogi karokról, az erős jogi karokról, ahol erős a verseny az intézményen belül és erős a számonkérés, onnan tudna válogatni az ügyészség.
[00:55:11]Köszönöm szépen.
[00:55:11]Az elmúlt egy órában Hak Péter az ELTE emeritus professzora, a büntetőeljárás jogi és büntetés végrehajtási jogi tanszék oktatója volt az aréna vendége.
[00:55:18]A műsor elkészítésében Szécsi Ágnes szerkesztő kollégám és Erdei Tamás főszerkesztő vett részt.
[00:55:24]Beszélgetést az Infórádió YouTube csatornáján is megtekinthetik.
[00:55:26]Köszönöm a figyelmet.
[00:55:28]Exterda Tibor vagyok.
[00:55:31]Az aréna távközlési [zene] partnere a Van Magyarország.