Grönland miatt szétrobban a NATO? Flamm László, Inforádió, Aréna

[00:00:00]Aréna Magyarország [zene] egyik legtöbbet idézett rádió műsora.

[00:00:01]Várja önt a stúdióban.

[00:00:07]Flam László külpolitikai és skandináv térségi szakértő.

[00:00:16]Az Aréna távközési [zene] partnere a Van Magyarország.

[00:00:20]Segítse ön is munkánkat azzal, hogy feliratkozik csatornánkra.

[00:00:25]Jó napot kívánok az Aréna hallgatóinak.

[00:00:26]Exterde Tibor vagyok.

[00:00:26]A stúdióban itt van Flam László, külpolitikai és skandináv térségi szakértő.

[00:00:30]A beszélgetést a rádióban most felvételről hallják.

[00:00:33]Örülök, hogy elfogadta a meghívást.

[00:00:34]Jó napot kívánok.

[00:00:35]Jó napot kívánok.

[00:00:36]Született egy megállapodás Grönlanddal kapcsolatban, de még mielőtt erre rátérnénk, kinek és miért fontos ez a hatalmas fagyott sziget a maga 50000 lakójával?

[00:00:48]Hát az Egyesült Államoknak rendkívül fontos.

[00:00:51]már a háború, második irák háború idején is itt támaszpontokat építettek, tehát ebből is rögtön látszik, hogy itt biztonsági szempontból értékelődött fel az Egyesült Államoknak ez a hatalmas sziget.

[00:01:03]És most elmúlt öt-h évben olyan geopolitikai változások, mozgások vannak a térségben, égolvadás, ritka föld ásványkcsekhez köz jobban hozzá lehet jutni Kína megjelenése a térségben.

[00:01:23]mind arra sarkalt az Egyesült Államokat, hogy újra elővegye ezt az ügyet, és megpróbálja a fennhatóságát jobban megerősíteni, ami már több évtizede egyébként jelen van a szigeten, csak eléggé korlátozott mértékben.

[00:01:41]De miért kellett volna ehhez megvenni, hogyha a támaszpont létesítésű joga eddig is volt, és volt is ott támaszpontja, van egy űrbázisa is ott?

[00:01:50]Igen.

[00:01:50]A hát a trumpi politika meg a retorika eléggé nehezen követhető, tehát ilyen nincs, hogy megveszek egy egy szigetet.

[00:01:59]Annak idején a 19.

[00:01:59]században ilyen előfordult, tehát például a dánoknak voltak afrikai kolóniáik, és ezeket el is adták például az Egyesült Királyságnak.

[00:02:11]De hát ez 200 akárhány évvel ezelőtt történt, és a mostani normák szerint nem adunk el szigetet.

[00:02:17]Ez Dániának a része.

[00:02:19]Grönland autonómiával rendelkezik természetesen.

[00:02:23]1970-es évek vége óta eléggé nagyfokú ez az önrendelkezés, de a lényeg az, hogy Grönlandnak a külgyeit, a biztonságpolitikáját, tehát a katonai ügyeket, Dánia intézi meg pénzügyeket is.

[00:02:40]Tehát ez változatlan.

[00:02:42]Tehát az Egyesült Államok bármit akar Grönlanddal, Grönlandon a dánokat, a Dán kormányt nem lehet kikerülni, még akkor is, hogyha meg akarja venni.

[00:02:54]Jó, de más kormányokat az Egyesült Államok azért elég simán kikerült, amikor a teljes vezetést az ágyából bevitte egy amerikai börtönbe.

[00:03:02]Grönlandon lakik 50000 ember, azok nincsenek fegyverben.

[00:03:04]Simán meg lehetne csinálni, nem?

[00:03:07]Hát most nem a eszkimókról van szó, hanem naatóról.

[00:03:10]Tehát itt a grönlandi [torokköszörülés] játékban érintett két NATO ország, az Egyesült Államok és Dánia érintettebb például Kanada, hiszen ha az Egyesült Államok meg szeretnék katonának szállni Grönlandot, utánpótlást kell biztosítani, logisztikát légiúton, Kanadát nem lehet kikerülni.

[00:03:32]Tehát a kanadai légtér, a kanadai tengeri járatok használata az az engedélyhez kötött és és hát Kanada és nátotak, tehát Kanada ebbe is bele tud szólni.

[00:03:42]De Kaná is faszírban van az Egyesült Államok.

[00:03:46]Igen.

[00:03:46]És és még egy nagyon fontos dolog, hogyha a NATO-t még jobban magára haragítja Donald Trump, akkor Egyes az Egyesült Államoknak itt a világban betöltött katonai, politikai vezető szerepe is csökkenhet, hiszen h ugye Kordában kell tartani itt a nemzetközi eseményeket.

[00:04:05]Tehát kell, hogy mondjuk az európai térségben legyen egy viszonylagos nyugalom, amit a NATO garantál, és ezért nem kellene most szétverni a NATO-t, és ezt ő is tudja, és hát Grönland erre tökéletesen alkalmas lenne, hogyha ezt az ügyet tovább radikalizálja.

[00:04:26]És az elmúlt évek ugye 2018 körül már fölmerült Trump részéről, hogy Grönlandot szeretné megszerezni valamilyen módon.

[00:04:34]eltelt hat év, nem történt előrelépés, voltak ilyen szimbolikus lépések, meg fenyegetések, meg ugye a bánszalelnök ott megjelent Grönlandon, és akkor mondta, hogy hú, itt tényleg ilyen hideg van.

[00:04:46]Tehát most hagyjuk ezeket a történeteket, de a lényeg az, hogy most az elmúlt napokban lett egy megállapodás közöttük.

[00:04:53]Ez a Nessen még fog meg jól.

[00:04:56]Ez Trumpnak arra jó, hogy arcfesztés nélkül próbáljon most ebből a gröni történetből kilépni.

[00:05:03]Ez az új megállapodás valójában arról szól, hogy a meglévő katonai bázist, az ottani jelenlétet tovább lehet fejleszteni, amire eddig is volt lehetőség, újakat építhet, nagyobb kontrollt kaphat és így tovább.

[00:05:18]Ühüm.

[00:05:19]Dániának jó a megállapodás.

[00:05:19]Szemmel láthatóan a televízió képernyőin megkönnyebbülten söröző dán politikusokat lehetett látni New Yorkban.

[00:05:28]Örültek nagyon.

[00:05:28]Okkal.

[00:05:32]Beszéltem dánokkal, és ez az a generáció, amelyik a második ráháború után nőtt fel, és az első reakciók, amikor Trump itt megpróbálta megszerezni Gröllandot, hogy ebből tényleg háború lesz.

[00:05:44]Tehát nagyon sok dán azt hitte, hogy tényleg le fogják rohanni Grönlandot az amerikaiak.

[00:05:47]mondom, ez a Dán átlagember vagy a Dán társadalom egy részének a véleménye.

[00:05:54]És ők ezérilegeztek föl, hogy akkor most pont került a történet végére, tehát nem lesz invázió, nem lesz megszállás, sikerült valamilyen papírt aláiratni a két fő között, és a veszélye elhárult.

[00:06:08]Tehát hozzáteszem, tehát Dánia a legerejétől azt mondta, tehát ez nem tárgyalási alap, tehát nekik ez minden egyes perc, ami itt a grönlandi ügy úgymond megoldásához elvezetett, ez sem megoldás, csak ideglenes, nem tudjuk, hogy holnap mi fog történni, az neki idő, pénz, pocsékolás volt.

[00:06:27]Tehát itt nincs miről beszélni Dán részről.

[00:06:30]Tehát itt megvannak a megállapodások.

[00:06:33]Dániához tartozik, autonómia van, az Egyesült Államok használhatja a korábbi szerződés értelmében.

[00:06:41]Most ezt egy kicsit kibővítettük, hogy Trump megnyugodjon, de hát kérdés, hogy mennyire nyugodott meg és meddig.

[00:06:47]Ühüm.

[00:06:47]Nekünk ugye magyaroknak nincsenek szigeteink sehol.

[00:06:49]Ezért nem nagyon értjük, hogy a dánoknak Grönland az micsoda.

[00:06:54]Kicsit olyan, mint az oroszoknak a krím.

[00:06:58]Mi milyen Dán törtelemnek a része.

[00:07:03][torokköszörülés] Itt a mondjuk a viking időkig, ha visszamegyünk, a D és a Norvég vikingek eljutottak Grönlandra.

[00:07:08]Tehát itt volt annak idején már egy történelmi kapcs, de hogyha a tisztán dán tartalmat nézzük, a 1700-as években kezdte Dánia szó szerint gyarmatosítani Grönlandot, tehát missziáriusok érkeztek, fölhúztak templomokat, jöttek dán telepesek, beindult a a helyi élet, halászat döntően.

[00:07:35]Tehát itt a 1700-as évektől már masszív D jelenlét volt, és úgymond Dánielhoz tartozott így Grönland, és az 1950-es években kapott már egyfajta belső önáróságot, de Grönland napi szinten Dánielnak a része.

[00:07:54]Mit jelent ez?

[00:07:56]Például a 1950-es évektől a háború után sokdán orvos, tanár, nővér ment Grönlana dolgozni többször annyi fizetésért és akkor ott létrehozták azt az infrastruktúrát, amit oktatás, egészségügy satöbbi, amiről beszélünk.

[00:08:15]Tehát itt itt egy mindennapi szinten megfogható kapcsolat van a két rész között.

[00:08:21]És és Dának szerves része volt Grönland ugye több mint 200 éven át.

[00:08:26]Tehát itt ők magukénak érzik Grönlandot sokkal jobban, és nem is lehet történelmi hasonlokat, párhuzamokat találni, hogy most ez melyik más esethez hasonlít.

[00:08:39]Tehát Dániának a része volt, és most kevésbé az.

[00:08:45]A grönlandiaknak mit jelent Dánia?

[00:08:45]Ott van egy autonómia törekvés.

[00:08:48]A terület maga is autonóm terület széleskörű autonómiával.

[00:08:52]Hogy tekintenek a Grönlandia Dániára?

[00:08:58]Van kétféle négyzet, ezt könnyű kitaltálni.

[00:09:01]Tehát az egyik az a hagyományos, úgymond grönlandi nacionalizmus, hogy a dánok annak idején gyarmatosították a szigetet.

[00:09:12]A másik négyzet az, hogy Grönlandon Dán segítség nélkül most itt nem csak a a humán erőforrást mondom, akik idejöttek dolgozni, hanem a D államnak a pénzügyi segítségét is.

[00:09:27]Tehát Dáni masszívan támogatja, utalja a pénzt Grönlandra, hogy itt a jóléti intézmények a rendszere az működjön, legyen iskola orvos.

[00:09:39]Legyen iskolavos.

[00:09:39]Hát a közlekedés az az nem.

[00:09:42]Tehát az egész Grönlandon ugye több mint 2 millió négy kmes területről van szó.

[00:09:48]Van körülbelül 150 km-es út.

[00:09:48]Tehát itt a közlekedést annyira nem.

[00:09:53]Nyilván a úgymond városi közle közlekedést Nuke vagy Gothub fővárosban el el [horkantás] lehet képzelni, hogy milyen, de valamennyire van.

[00:10:01]Tehát az a lényeg, hogy Dán pénz nélkül Grönlandon megáll az élet.

[00:10:07]Tehát azért ezt ők is tudják.

[00:10:09]És innentől az, hogy mi mennyire szeretnénk függetlenek lenni, meg meg a másik ugye a hadsereg, tehát a a biztonság, a katonai ügyek, tehát itt a Dán hadsereg Dánia, mint NATO tag látja Grönland biztonságát az Egyesült Államokkal úgymond társbérletben ezekkel az említett szerződésekkel.

[00:10:31]Tehát ha ebben a mostani feszült nemzetközi helyzetben bármilyen fegyveres konfliktus alakul ki az északi térségben, Grönlandon, Grönlandot érintve, kivédi meg az országot.

[00:10:42]Tehát nekik ez egy nagyon fontos szempont.

[00:10:45]És hát jelenleg a NATO, Dánia látja el ezt a feladatot, övéki a felelősség.

[00:10:51]Tehát a grönlandiaknak a nagy része racionális.

[00:10:55]Tehát tudja, hogy mit jelent ez a dán köldögzsinor.

[00:10:58]Mindenfajta értelemben védőháló, szociális értelemben finanszírozza a sziget mindennapi életét.

[00:11:05]Hát itt ez egy eléggé összetett kérdés.

[00:11:09]Nem lehet leeg egyszerűsíteni arra, hogy idejöttek annak idején 200 éve és azóta fosztogatnak.

[00:11:16]Ühüm.

[00:11:16]ez a megállapodás most ezt a feszültséget végleg lecsökkentette-e, vagy Donald Trump ébredhet úgy jövő hét hétfőn, hogy nem jó üzletet kötöttem, de hát minden üzletet újra lehet kötni.

[00:11:29]Próbáljuk meg.

[00:11:29]Hát a válaszom ez utóbbi.

[00:11:29]Plusz hozzátenném azt, hogy ebben az új szerződésben szerepe egy érdekes bekezdés, hogy minden ellenséges országnak a terjeszkedését Grönlandon a térségben, annak elejét kell venni, meg kell akadályozni.

[00:11:46]Az én első gondolatom az ott mi melyik ország ellenséges Donald Trump számára.

[00:11:52]Tehát mondja, amelyikről mondja, tehát akár egy NATO szövetséges, nézzük meg a Kanada Egyesült Államok Kereskedelmi feszültséget, tehát ott is egy NATO országról van szó, Kanadáról, tehát itt bárki lehet ellenség, nem csak a hagyományos amerikai doktrinában ellenségként elkönyvelt hallgatólagosan [torokköszörülés] akár Kína vagy Oroszország.

[00:12:13]Tehát itt itt lehet ellenség, aztán Dánia, bármelyik északi ország, bármelyik NATO ország és ennyi.

[00:12:22]Tehát nem csak arról fog szólni, hogy a spanyolokat is kiosztott annak idején Trump, hogy nem fogunk velük többet kereskedni.

[00:12:28]Tehát azért az is egy NATO ország.

[00:12:30]És most ha nem kereskedünk, hanem másfajta ellenségeskedést keresünk velük, akkor az milyen formát ölt?

[00:12:36]Tehát akkor mit jelent az, hogy ő ellenség lesz?

[00:12:38]Tehát a Grönlandra ez ugyanúgy igaz.

[00:12:40]Amikor felhozta Donald Trump a gröni lehetőséget, hogy megszerzük, akkor mindenki nagyon rövid lépésekkel jutott el a NATO szétesésének a veszélyéig, hiszen NATO tagországok kerültek egymással szembe.

[00:12:53]Ez a veszély, ez továbbra is fönn áll, ameddig nem tudjuk, hogy Donald Trump hétfőn ébred?

[00:13:00]Én [torokköszörülés] azt láttam, hogy a trumpi politikát nehéz elemezni.

[00:13:03]A mintázat az eléggé mozog, meg eltűnik, meg előjön.

[00:13:12]hogy idáig nem feszíteni a húr.

[00:13:12]Tehát az elmúlt pár évben mindig visszatáncolt Donald Trump annál a pontnál, aminha túljut, akkor valóban a NATO politikailagilag elkezd szétesni.

[00:13:24]Tehát idáig ő nem megy el.

[00:13:25]Idáig ezt láttam, hogy holnap mit fogunk látni, az egy más kérdés, de Grönland, ahogy említettem, akár Kanada esette itt a kereskedelmi háború kapcsán, az egy előszobája lett tényleg annak, hogy biztonságpolitikára terelődik már ez az ellenségeskedés, nem a gazdaságra és a kereskedelemre.

[00:13:53]És Grönland hát remélhetőleg nem fogja ezt a lehetőséget, alkalmat felkínálni, mert nekon fog örülni Oroszország és Kína, és ezt Trump is tudja.

[00:14:03]Ühüm.

[00:14:03]Oroszország és Kína most ehhez a NATON belüli turbulens viszonyhoz, hogy viszonyul?

[00:14:09]A kínaiak általában úgy viszonyulnak, hogy minthogyha nem lehetne kitalálni, hogy mit is gondolnak valójában.

[00:14:19]Kínáról elemzések is azt mondják, megvan a saját érdekszérája, mondjuk így.

[00:14:23]Tehát a Délkelet-Ázsia, Tájván ügye, tehát egy jól lehatárolt kínai érdekszféra van.

[00:14:34]A NATO meg az észak-atlanti térségnek a biztonságát garantálja.

[00:14:41]Tehát a kettőnek semmi köze egymáshoz.

[00:14:44]Tehát én úgy gondolom, hogy amíg a NATO országok részéről nem lesz további olyan lépés, provokatív lépés Kínafré, tehát ilyen volt, hogy német hadihajót fölbuk, tehát mint NATO ország hadi fölbukkantott a a kínai tenger környékén.

[00:15:07]Tehát ebből voltak már rögtön problémák.

[00:15:09]Tehát amí ezek a provokatív lépések nem szűnnek meg, addig gyanakódva fog a NATO tekinteni.

[00:15:18]Kínén úgy gondolom.

[00:15:20]Tehát mindenkinek a saját érdeksférájában van a helye, mondják ők.

[00:15:25]Tehát a NATO-nak nincs keresnivalója ebben a térségben.

[00:15:29]Üm [torokköszörülés] világos, hogy kinek a más kérdés, hogy az atlanti, az északi Grönland térségében mi a helyzet, mert ott ott nem NATOról van szó, hanem kőkemény gazdaságról.

[00:15:37]A klímaváltozás miatt hozzáfejelhetővé váltak a természeti kincsek.

[00:15:43]Ritkaföld ásványokat lehet bányászni.

[00:15:49]A amennyiben ez a folyamat folytatódik.

[00:15:52]És itt Kína számára is érdekes, illetve érdekelt, hogy hogyan alakulnak ez erőviszonyok, melyországok fognak bányászni, vagy éppen Grönlandon fognak bányászati engedélyt kapni.

[00:16:01]És Kína számára ezért érdekes ez a térség.

[00:16:07]Fontos számára.

[00:16:07]Tehát itt nem katonai szempontról szempontokról beszélni, hanem gazdasági szempontokról, de miután ez egy NATO térség a nyugat, ha a keleti részét nézzük, mert ugye a a nyugati részét nézzük, mert a keleti részén van ugye Oroszország, tehát itt ez sok szereplős játékról van szó, amikor a északi északi sarkvidéki területről beszélünk.

[00:16:32]Tehát itt Kínának is van keresnivalója idézőjelbe.

[00:16:35]Tudományos tevékenységeket folytat, meg is kapja ezért a különböző vádakat, hogy valójában kémkedik és megpróbálja fölmérni ott a biztonsági struktúrákat és így tovább.

[00:16:46]Tehát itt Kína szintén jelen van, de itt itt nem a NATO-val áll szemben, hanem itt egy olyan jelenségről beszélünk, hogy a klímaváltozás miatt a kereskedelmi útvonalak gyorsabbá válhatnak.

[00:17:00]Nem kell körbehajózni a világot, elég északról majd eljutni az európai kikötőkbe, Finnországba, Egyesült Királyságba.

[00:17:07]Hát ez a kínai gazdaság számára nagyon fontos, hogy itt mi hogyan fognak alakulni a viszonyok.

[00:17:15]És emellett, ha már lehet itt bányászni, és hát akkor miért ne?

[00:17:20]Tehát ez nem NATO ügy, hogy Kínának Grönland környékén az északatlanti térségben milyen keresnivalója van.

[00:17:29]De katonai erő nélkül ilyen érdekeket érvényesíthet egy ország?

[00:17:35]Tehát hogyha odaküldöm a bányá bányászaimat a meg a kereskedelmi hajóimat, akkor azokat valahogy biztosítani kell, hogy azok hazajöjjenek.

[00:17:43]Kell ott mellettük hajóznia olyan hajónak, és aminek csöve van?

[00:17:50]Ahogy említettem, a itt egy NATO térségről beszélünk, tehát ahol a térség biztonságát a NATO látja el.

[00:17:59]Tehát az, hogy így Trump nem véletlenül mondja azt, hogy a biztonsági térségen belül, hogyha bármilyen kereskedelmi gazdasági tevékenység végre elindulhat, illetve folytatódhat, mer eddig is volt, akkor ezt az Egyesült Államok tartsa kontroll alatt.

[00:18:19]Ez ez a legfontosabb, és ezt Kína is tudja.

[00:18:21]Tehát itt most ha megjelennek akár a kínai vagy orosz vagy később más kapacitások, tehát kereskedelmi és egyéb, ami nem biztonsági, ők tisztában vannak ezekkel a tényekkel.

[00:18:37]De én még egyszer hangsúlyozom, mi beszélünk most a biztonsági dimenzióról az északatlanti térségben, meg a klímaváltozásra.

[00:18:49]Tehát ennek ugye kőkemény biztonsági következményei is vannak.

[00:18:51]Lássuk Trump Grönland viszonyát.

[00:18:54]Ugyanakkor csak még egyszer hangsúlyozom a kereskedelmi gazdasági részt, ami ezzel összefügg.

[00:19:02]Itt van a lehetőségek hazája.

[00:19:02]Kína itt is megjelenik, ahogy az európai autóiparban kihasználja a különböző réseket és beszivárog.

[00:19:10]Nyilván másról van szó, mert itt kőkemény ugye NATO térségről van szó, hogy említettem, de mondom, ez egy komplex játék.

[00:19:17]Minden mindennel összefügg.

[00:19:20]Az északatlanti térségben az elsődleges szempont, a dimenzió, amit nem lehet kikerülni, ez a katonai szempont.

[00:19:27]Minden más erre épül, meg a politikai szempont.

[00:19:30]Ki fog bányászati engedélyt kapni?

[00:19:32]Grönlandon.

[00:19:35]Ezt a D kormány mondja meg.

[00:19:35]A Grönlandakkal egyetértésbe kaptak ott már bányászati jogot például a csehek, más ná nyilván Kína is fog próbálkozni.

[00:19:46]Hát majd meglátjuk, hogy hogyan bírálják ezeket.

[00:19:48]Tehát Innország és Svédország is csatlakozott a NATO-hoz.

[00:19:51]Svédország egy kicsit döccenősebben, mint azt mindenki várta.

[00:19:57]Ö elsősorban hát a magyar ellenállás, az előző magyar kormány ellenállása miatt az orosz háború, az oroszok háborúja motiválta-e őket, vagy ez egy hosszú folyamat volt, és ez csak a pont volt a végén a NATO tagság esetében?

[00:20:11]Igen, hát Svédország hagyományosan semleges volt, tehát a 19.

[00:20:14]századi napóeni háborúk óta nem viselt hadat [torokköszörülés] és a svédsemlegesség ez beégett a svéd mentalitásba, gondolkodásba, a svéd szociáldemokraták által felétett jóléti államba, tehát több generáció nőttebe fel.

[00:20:37]Semlegesek maradunk és jólét.

[00:20:41]És a vesztes háborúk a 18.

[00:20:41]században például [torokköszörülés] Nagypéternak a balti terjeszkedése az a svédek számára is egy intőjel volt.

[00:20:57]Elveszítették Finnországot, az átkerült a cári Oroszországhoz 1808-ban.

[00:21:05]És hát itt az oroszokkal többször háborúztak, ezért a úgymond az oroszfóbia, az orosz veszély az jelen volt mindig is a svéd fejekben.

[00:21:20]A Ukrajna elleni orosz agresszió viszont hát napok alatt megváltoztatta ezt a több mint 100 éves hozzáállást a svédekben, hogy itt mi nem akarunk nátok lenni.

[00:21:35]Hát svéd bal oldal, szociáldemokraták, hát kőkemény látóellenesek voltak korábban, impérialista igényeket szolgák és satöbbi satöbbi.

[00:21:46]Aztán mondom pár nap és minden megváltozott.

[00:21:49]Tehát megint az oroszok ugye itt vannak a Spájcban és hát ez ez ezt komolyan kell venni.

[00:21:57]Úgyhogy Svédországnak a NATOhoz kell csatlakozni.

[00:21:59]Annyira reális fizikálisan az orosz fenyegetés.

[00:22:02]Ennyi.

[00:22:02]Tehát ez egy óriási váltás volt egyébként.

[00:22:05]Bármilyen rövid idő alatt következett is be a svéd gondolkodásban, de ez ez egy mérföldkő a svéd történelemben.

[00:22:15]Tehát ez a válaszom erre.

[00:22:17]A Finnek esetében meg a közös történelem, ugye több mint 2000 kmes közvetlen határszakasz van a oroszokkal.

[00:22:28]Annakén ők is háborúztak.

[00:22:30]Ott volt a téli háború a második világháború idején, annak volt a folytatása, a kariliai háború, tehát a a fin identitás mentalitásban is ez az orosz fóbia markáns jelen volt, és a ahogy említettem a Ukrajin elleni orosz támadás mindkét ország számára azonnal fölvetett egy kérdést, hogy most mi legyen, és azonnali választ is követelt, hogy mi legyen a következő lépés, és nem habboztak a válasszal.

[00:22:57]Gyorsan megszületett a válasz a NATO belépés.

[00:23:02]Most nyugodtak, nyugodtabbak, mint korábban voltak, amikor a NATO-hoz csatlakoztak.

[00:23:06]Csak azóta a NATO-ban is történnek dolgok, például Donald Trump történik benne minden nap.

[00:23:14]Az északi is megtapasztalták azt, hogy most minden bizonytalan, senki se lehet nyugodt.

[00:23:19]Tehát itt megjelennek naponta hírek, hogy most a svéd biztonsági szolgálat ilyen információkat osztott meg, hogy most Putin éppen holnap, holnap után vagy két év múlva fogja megtámadni Európát.

[00:23:34]Ez nem lebecsülendő félreértéslelenség tények.

[00:23:38]Ez egy olyan trend, ami a bizonytalanságot jelenti a svédek számára is.

[00:23:44]Tehát komolyan veszik, nyugtalanok és számolnak azzal, hogy bármikor folytatódhat ez az orosz expanzió, amit ők mondom a saját bőrükön a történelem során megtapasztaltak.

[00:23:58]Nehezen hiszik el, de a törtelmi tapasztalat megtanította őket arra, hogy ne legyünk naívak.

[00:24:04]Tehát bármilyennyire vagyunk NATO tagok, meg itt a NATO ötös cikkel megvédenek minket, azért mondhatja ezt egy olyan ország, amelyik nem határos Oroszországgal közvetlenül meg mondhatja egy olyan is, amelyik 4-5000 km-rel arrébb van.

[00:24:18]Habár egy balisztikus rakéta vagy egyéb, az ugyanúgy válaszolhat erre a kérdésre negatív értelemben, de komolyan veszik és nyugtalanok.

[00:24:27]Minden bizonytalan és minden kiszámíthatatlan.

[00:24:31]maradva az északiál őket úgy is szoktuk mondani, hogy a fukar északi mert azt mondják, hogy nem végtelenül akarják nettó befizetőként az Európai Uniót finanszírozni.

[00:24:41]Egy következő uniós költségvetési szakasz előtt állunk.

[00:24:45]Most mit mondanak?

[00:24:49]Ugyanezt mondják.

[00:24:52]A svéd esetben még kérdéses, hiszen egy új kormány lesz nemsokára.

[00:24:55]Magdalen Anderson szociáldemokrata vezető irányításával, de idáig és az ő korábbi megnyilvánulása alapján elmondható az, hogy ez a fukar északi fogat, ez továbbra is [torokköszörülés] ragaszkodik a véleményéhez.

[00:25:15]A dánok egy rövid időre ebből most kitolattak, de ez nem jelenti azt, hogy feladják az elveiket.

[00:25:22]Mit jelent ez?

[00:25:22]Az EU következő költségvetését szeretnék módosítani olyan értem, hogy ők mint nettó befizetők szeretnék látni, hogy ezek a pénzek valóban értelmes témákra fognak-e elmenni.

[00:25:40]Ehhez hozzátartozik ez a jogállamisági mechanizmus.

[00:25:46]svédek ebben meg a dánok finnek abszolút [torokköszörülés] útrőek voltak.

[00:25:50]Tehát ők nagyon ragaszkodtak ahhoz, hogy a jelenlegi jogáisági mechanizmus is szigorúbban érvényesüljön a mostani költségvetésben, de ez nem sikerült.

[00:26:03]Most úgy néz ki, hogy ez még szigorúbb lesz majd.

[00:26:05]Most az új magyar kormány számára ez jó hír, hiszen ezeket a jogági akadályokat számolják fel folyamatosan.

[00:26:15]A rossz hír viszont az, hogy az északi a [horkantás] kohéziós felzálkoztatási pénzeket és a mezőgazdaságra fordít EU-s támogatásokat, amit majd megkap a többi ország, ezeket az összegeket akarják redukálni, vastagon visszavágni.

[00:26:34]Ez nagyon sok ország, Magyarország személy is elfogadhatatlan lesz valószínűleg.

[00:26:40]És itt a kérdés az, hogy Svédországot, többi északi országot milyen engedményekkel lehet [sóhajtás] rábírni arra, hogy ezek a források menet csökkenjenek.

[00:26:51]Nincsenek pontos számok erre, de korábbi adatok alapján azért egy olyan 13000 milliárd Ftnyi támogatás függ ettől, amit majd Magyarország megkap megkap a következő EU költségvetésbe.

[00:27:05]Tehát eléggé nagy összegről van szó.

[00:27:09]És hát nem mindegy, hogy ez hogy fog alakulni, és a svéd kormány mit fog képviselni ebben az ügyben.

[00:27:13]De ahogy említettem, a mostani még regnáló konzervatív kormány az pont itt a fukar fogathoz tartozik.

[00:27:22]Ausztriával, Hollandiával és most már Németországgal kiegészítve, akik a nettó befizetők nagy része.

[00:27:31]Dánia azért nincs ebe benne, mert ők korábban ezzel egyetértettek, csak most azt mondták, hogy igen kevesebb pénz kell itt a kohéziós alapokra, illetve a mezőgazdaságra, és a felszabaduló úgymond többletforrás menjen a védelemre.

[00:27:48]Tehát itt védelemre, illetve technológiára, tehát ebben benne van egyrészt az orosz fenyegetés elleni küzdelem, tehát még több fegyver kapacitás képességet tudunk tudjunk fejleszteni EU-s pénzből.

[00:28:03]Ez önmagában is egy párhuzamos struktúrát jelent, hiszen ott van a NATO is, abba szintén többet kell mindenkinek befizetni a GDP-ből.

[00:28:10]Ugye Trumpnak ez volt a követelménye, és ezért akadt ki a spanyolokra annak idején, hogy ők ezt nem emelték meg a GDP-s hozzájárulást.

[00:28:21]És a a másik meg az, hogy itt a technológiai fejlesztésekén is hangsúly, ugye a mesterséges intelligencia és egyéb olyan nagy meg gigaberuházások lesznek, hogy nem mindegy, hogy mostantól a kutatás fejlesztés a technológián belül milyen területekre fog irányulni ez az EU költségvetés.

[00:28:40]És a dánok és a svédek finnek mondják azt, hogy ezek a területek kiemelt figyelmet kapjanak, legyen prioritás és hogyha több pénz kell, akkor az ezekre a területekre menjen el.

[00:28:53]Viszont emiatt hiányozni fog pénz más területekről, mint a Magyarországnak fontos kohéziós meg agrárterületek, akkor ott csökkenteni kell.

[00:29:03]És ez a jelenlegi helyzet.

[00:29:05]És jelenleg nem is látom azt, hogy például a lendő szocialist szociáldemokrata a svéd kormány az engedne ebbe a kérdésbe.

[00:29:13]Tehát ők is még markánsabban támogatják Európa katonai védelmi megerősítését mint a konzervatív jelenlegi kormány.

[00:29:25]Tehát nem hiszem, hogy itt egy nagy fordulat lenne a svéd politikában.

[00:29:29]És még annyit tennék ehhez hozzá, hogy amikor arról beszélünk, hogy mondjuk Magyarország kétalú tárgyalásokat folytat egy északi országgal [horkantás] külpolitikai kérdésekben, itt valójában nem egy északi országgal tárgyal, mert az északi együttműködés, ami az 1950-es években belül jött létre, Dániel, Svédország, Norvégia Finnország, Izland, öt ország van ebben benne, NATO tagok, EU tagok.

[00:30:01]Ők itt egyfajta koordinációt valósítanak meg.

[00:30:07]Tehát mi nem tudnánk együtt mozogni mondjuk a V4-ekkel?

[00:30:09]Az új kormány úgy tűnik, hogy örömmel lép és működteti a V4-et.

[00:30:15]Sőt, a V4 tagok is úgy várták Magyar Pétert, mint a negyedik muskétást.

[00:30:21]Ez nagyon érdekes megközelítés téma, mert még annak idején a magyar külügyi intézetbe készült ilyen stratégiai anyag, hát több mint 20 évvel ezelőtt, hogy hogyan lehetne a visegrádi együttműködést hatékonyabbá tenni, hogy egy kicsit hasonlítson az északi együttműködésre.

[00:30:40]Óriási különbség van a két együttműködési minta vagy modell között.

[00:30:45]Az északiban sokkal több a közösem.

[00:30:49]Hát hasonló kultúrák, politikai kultúra, identitás, kulturális gyökerek vannak, kompromisszumkészség és így tovább.

[00:30:59]Tehát a ideológiai törésvonalak nem akadályozták meg egy ilyen nagyon pragmatikus, hosszútávú együttműködést az északi között, és erre ráhúztak egy intézményi rendszert is.

[00:31:12]Kopenhágban van a főhadiszállás, az északi miniszterek, legyen az közlekedés, szociálpolitika, környezetvédelem, rendszeresen találkoznak, közös álláspontokat alakítanak ki EU témába, NATO témába.

[00:31:27]Tehát ne higgyük azt, hogyha mondjuk a svéd újkormányaal lesz egy találkozó, akkor azt ne követnék árguss szemekkel a többi északi országok, hogy mi hangzott el.

[00:31:36]Érvényes az ukrán helyzetre, a EUs büdzsére, ott rögtön a a Finn meg a D oda fog figyelni, hogy most Svédország mit mondott itt az EU-s következő büdzséről, mit ígért mondjuk Magyar Péternek cserébe, ha ígért valamit, szerintem semmit nem fog így ígérni.

[00:31:56]Úgyhogy ezekre oda kell figyelni és az északi együttműködés ebből a szempontból tehát valóban hatékonyan működik, és nem azt jelenti, hogy át kell venni egy ilyen modellt, mert nem lehet átvenni, de vannak olyan intézményi részei, amit viszont át lehetne venni.

[00:32:09]Tehát a visságrádi országok szakminiszének egy egy sokkal jobban irányított együttműködése találkozói stratégia alkotás lenne.

[00:32:23]Legalább egy irodája a V4-eknek, ahol van egy állandó személyzet.

[00:32:26]Hát például működik ugye a a visegrádi alap, ez a pénzügyi alap, amit közösen koordinálnak úgymond különböző fejlesztésekre, támogatásokra, megy el a visegrádi térségben.

[00:32:38]Na most ennek a mintájára lehetne ezt a szakpolitikai együttműködést is valahogy fölhúzni, ahogy az északi teszik ezt már évtizedek óta.

[00:32:49]És erre mondom, Észak-Európába odafigyelnek a döntéshozók, tehát ők koncentráltan lépnek fel, közösen lépnek fel, egy bármilyen témában legyen az biztonságpolitika.

[00:33:04]Ugye az Európa politikánál már a helyzet, mert norvégok meg az izlandiak nem EU tagok, de ez nem akadályozza meg őket abban, hogy ne használják fel ezt az északi platformot pontosan arra, hogy olyan európai ügyeket formáljanak a saját igényeik szerint, amelyikre nem lenne lehetőségük, mert nem EU tagok és nem tudnak részt venni az EU-s döntéshozatban.

[00:33:24]De hát ott vannak a svéd, a Dán és a Finn testvéreink, hát majd rajtuk keresztül befolyásoljuk ezeket az ügyeket.

[00:33:31]Tehát ez egy nagyon érdekes ez az északegyüttműködés, és én szerintem a készülő magyar külügyi stratégia számára is, hogyha a visegrádi együttműködésnek a hatékonyabbá tétele is szerepel benne, akkor az északi példa ebben segít.

[00:33:48]De mondom erre már elkészültek annak idején ezek az anyagok.

[00:33:53]De bocsánat, lenne a viságrádi együttműködésnek valami olyan közös alapja, mint amilyen az északi van?

[00:33:56]Hát például szocialisták voltunk egykor valamennyien.

[00:34:01]Ugyanez a tapasztalatunk a világról.

[00:34:03]Ez nem volna elég.

[00:34:03]Vagy a napi politikai pártirány különbségek ezt fölírják?

[00:34:10]Fölírják.

[00:34:10]Más a politikai kultúra.

[00:34:10]És ez az egyik legnagyobb akadálya annak, hogy egy északi mintához hasonló visegrádi modellt építsünk fel.

[00:34:21]Pontosan itt az ideológiai törésvonalakról beszélünk.

[00:34:23]Az északiál sosem volt akadály az, hogy most egy konzervatív, egy liberális vagy egy szociáldemokrata kormányfő ülett tárgyalni a másikkal.

[00:34:36]Tehát az északegyüttműködésnek a kopenhágai [torokköszörülés] munkatermeiben, és beszél a másik keresztény demokrata vagy liberális kormányfővel, vagy a szakminiszterek szintjén.

[00:34:51]Bocsánat, de miért ott nem élethalál kérdés, hogy éppen ki van kormányon?

[00:34:55]Nálunk azt tanultuk a rendszerváltás óta, hogy lényegében az azt szokták mondani, hogy ha egy országban olajzottan működik a a politika, [torokköszörülés] a politikai kultúra kifinomult, akkor nagyon unalmas a belpolitika.

[00:35:10]És én ezt vettem észre a svédválasztásoknál, amik most voltak nemrég.

[00:35:18]Most is néztem a legfrissebb híreket, hogy hogyan áll a kormányalakítás.

[00:35:20]lesz az új bal középkormánynak ö kormányozási lehetősége, mert három mandátummal vezett csak, illetve annyival zárult le a svéd választás.

[00:35:30]És hát nem mindegy, hogy most ott a kisebb pártok, akik támogatják, azok mennyire fognak belemenni egy olyan felállásba, hogy a hagyományosan kívülálló baloldali pártot bevonják a kormányzásba, akkor az a centrum párt az kitolat, és akkor így nem lesz a kisebbségi kormány fog csak alakulni.

[00:35:51]És vártam, hogy ezek a hírek a mai napon alakulnak, és semmit nem találtam.

[00:35:57]Tehát már nem érdekli őket a választás a belpolitika ilyen értelemben.

[00:36:02]És ez magyarázat erre a kérdésre is, hogy egy [torokköszörülés] az északiál irtoznak mindenfajta bizonytalanságtól és kiszámíthatatlanságtól.

[00:36:17]És ez így volt az elmúlt 70 évben is, amik az északi, jóléti államok létrejöttek, illetve az aranykorukat ért élték.

[00:36:25]Tehát itt az, hogy egy baloldali vagy jobboldali párt az megakaszt egy kormányalakítást és emiatt akár új választásokat kelljen kiírni, ez egy megbocsáthatatlan bűn a választóknak északon.

[00:36:37]Tehát ott mindenki pragmatikus keresi a kompromisszumot, függetlenül attól, hogy jobb vagy bal oldalról van szó.

[00:36:44]És ez több évtizede így működik, és több olyan generáció nőtt föl közöttük a jelenlegi 50-60 éves politikusi vezetők, akik irányítják az északi országokat, akik eszerint cselekszenek, és ők irányítják az északi együttműködést is.

[00:37:01]Tehát most ezt lefordítom ugye a vissegrádi együttműködésre, hogyha mi tudnánk előrelépni és azért például a Ficón látom a szlovák kormányfönn, hogy ő úgy kezd pragmatikussá [torokköszörülés] válni, tehát vannak témák, amikbe már nincs az a merevelzákózás, nem csak hát a szlovákiában élő magyarok ügye az mindig egy hatalmas.

[00:37:22]Kezdem látni, hogy vannak.

[00:37:22]Tehát ez egy olyan folyamat, ami legalább látom, hogy valami elindult, ami reménykeltő.

[00:37:27]Tehát én most is emlékszem arra az északi együttműködési koordinátorra, akivel még annak idején találkoztam magyar körülügyi intézetbe, és kérdeztem tőle, hogy ön szerint ez az északi együttműködés, ezt rá lehet húzni a vízságre együttműködés és akkor így rámnézett, mos hát arra rengeteg időkel és akkor így rámutatott a félre, hogy itt a fejekbe kell változás.

[00:37:52]Tehát nagyjából amiről most mondtam, hogy teljes hát [torokköszörülés] mentalitás gondol gondolkodásbéli fordulat kell, és ez tényleg időt vesz igénybe, de én azt mondom, hogy ezt el kell kezdeni, és főleg most, amikor itt nagy [torokköszörülés] ügyekről fogunk dönteni, és egy nagyon fontos dologról van szó.

[00:38:15]Tehát itt a északi együttműködés kapcsán ugye a EU közös jövőbeli büdzséjéről is beszélünk, hogy ők koordinálják az álláspontjukat.

[00:38:26]Most a három EU-s országról van szó.

[00:38:28]Ez lesz az első olyan EU-s büdzsé 2028 és 34 között, amelyet egy olyan időszakban fognak tárgyalni, amikor orosz-ukrán háború zajléka, trumpi kiszámíthatatlan politika tombolja ki magát.

[00:38:51]Energiaválság van, a közelkeleti helyzet.

[00:38:53]Tehát itt soha nem volt még ilyen feszült geopolitikai helyzet, amikor ez az EU-s költségvetés meg fog születni.

[00:39:01]És erre 2027, én azt mondom szeptemberre, novemberéget pontot kell tenni.

[00:39:07]És itt egy adhok jellegű együttműködésről lehetne szabisságrádiak esetében, hogy itt [horkantás] a lehető legjobb pozíciót harcolják ki maguknak röviden, ne kelljen kevesebb pénzt kapniuk, mint korábban.

[00:39:21]És ehhez kellene ez a intézmény együttműködés, amit azak megvalósítottak.

[00:39:26]Tehát itt van egy olyan ügy, ami most felülírja az ideológiát a jobb és bal oldal között, és ezért ez egy fontos elem, illetve egy alkalom lehet arra, hogy jobban együttműködjenek az a visságrádiak.

[00:39:43]Ü az energiaválság ügyébe, annak megoldásában nem tudjuk valahogy bevonni a norvéguk hatalmas olajvagyonát.

[00:39:53]A [torokköszörülés] norvég eset az két szempontból is nagyon érdekes, hogy egyrészt nem EU tagok.

[00:39:58]Ugyanakkor ők tagjai az Európai Gazdasági tér vagy térségnek.

[00:40:07]Tehát ez azt jelenti, hogy ők valójában EU tagok, mert hozzáférnek a belső piachohoz.

[00:40:14]csak a politikai döntéshozatalban nem vesznek részt EU szinten.

[00:40:16]Tehát egy kvázi EU tagság, de van pár terület, például az energiapolitika, ahol ők döntenek maguktól, és ők maximálisan mozgósítanak minden képességet és kapacitást, hogy Európának több földgáz, olajat szállítsanak.

[00:40:37]Tehát itt itt nem lehet elmenni a végletekig.

[00:40:40]Tehát a norbok tudják, hogy mi a felelősségük, tudják, hogy mi a feladatuk, és eszerint is lépnek.

[00:40:46]Ez az egyik dolog.

[00:40:46]De ők egy magukban nem tudják megoldani Európának az energiaprémát, energiaválságát.

[00:40:58]Itt a vezetékek infrastruktúrát, azt azt sokkal jobban kellene még felfejleszteni.

[00:41:07]Nem is erről van szó.

[00:41:07]A a norvégok esetében van ez az olajalap.

[00:41:11]Ez az állami alap, ami a norvég olajbevételeket kezeli.

[00:41:18]Ez norvég lennék nekem is lenne tulajdonrészem az a norvégolajonban.

[00:41:23]Korlátozott mértékben lehetne, de ez egy teljesen zárt hát mondjuk úgy, hogy igen, bele lehet be lehet csatlakozni, lépni.

[00:41:33]Ö van egy plafon, tehát itt el lehet abből a bevételből x témára x norvég koronát költeni, és erre törvény szabályozás van.

[00:41:44]Tehát nem lehet azt csinálni, hogy én kiürítem ezt az alapot holnap utánra, és akkor így megoldódik Európának a energiaszükséglete.

[00:41:51]Tehát ez ez nem így működik.

[00:41:55]Tehát ők erre vigyáznak, ez a jövő befektetéssel számukra.

[00:41:59]és egy 2%-át a bevételeknek azt visszacsöpögtetik a költségvetésbe, tehát nagyon keveset.

[00:42:06]És akkor a költségvetésbe, ami abb visszajön, akkor abból finanszírozzák a jólétet, például amennyire lehet, meg lakhatást, egészségügyet, közlekedés satöbbi.

[00:42:17]Tehát ez egy ez egy, hogy mondjam, ez szent tehén ehhez nem nyúlunk hozzá, nem vágjuk le.

[00:42:24]És emellett pedig a meglévő kapacitásokat maximálisra pörgetjük, hogy Európát segítsük energiaügyekben.

[00:42:31]Tehát Norvégia esetében ezt így lehet összefoglalni.

[00:42:34]Norvégiában értem, hogy mitől működik a jóléti állam, mert ott van egy hatalmas vagyon, de jól működik a jóléti állam Svédországban és Finnországban is.

[00:42:40]Mi úgy szoktuk őket nézni, hogy ott nagyon jól megy ez, csak biztos nagyon sok adót fizetnek.

[00:42:48]Azért költözik Björnborg Monacóba.

[00:42:53]Finnország és a jólét.

[00:42:53]Ez azért érdekes, csak ugye a végét hallottam, egy rögtön eszembe jutottak a svédországi történések, például ugye a 70-es években a legnagyobb munkakeresők éppen a finnek voltak Svédországban.

[00:43:09]Tehát finneknél az a jólét 90-es évek körül következett be, ugye Nokia és társai, tehát sikerült meglovagolni ezt a telekommunikációs hullámot.

[00:43:22]Tehát én nagyon óvatos vagyok azzal, hogy mennyire van jólét ezekben az északi országokban, meg mi az, hogy jólét, tehát mihez viszonyítsuk.

[00:43:29]Az tény, hogy a svédeknél az 1950-es évektől 90-es évekig tényleg egy jóléti államról beszélhetünk.

[00:43:39]bőkező juttatások, kiszámíthatóság, stabilitás, oktatás, családtámogatás, egészségügyi ellátás, tehát minden a toppon volt, mondjuk így.

[00:43:50]Aztán ez megváltozott a 90-es években volt egy gazdasági recesszió és azóta ebből a jóléti kiadásokból ők azért faragnak rendesen.

[00:44:03]És a [torokköszörülés] D, illetve a Norvég esetet megbeszéltük.

[00:44:08]Dániel is van ez a jóléti állam, de sokkal tehát máshogy működik, mint Svédországban.

[00:44:14]Tehát az a lényeg, hogy a különböző területeken az állam masszívan jelen van, és nagyon magas szintű a többi európai országhoz képest az ellátás, illetve tehát beszélünk akár az egészségügyről, akár az oktatásról, de azért itt is most már komoly problémák vannak ezekben az országokban is.

[00:44:36]A jóléti államot fönn kell tartani.

[00:44:41]És például a svéd szociáldemokrata kormány vezet szociáldemokrata kormány fő, ha valószínűleg az lesz, Magner Anderson ő úgy kampányolt most a legutóbbi választásokon, hogy a jóléti államot fenn kell tartani és és meg is kell védeni.

[00:44:58]Na most ez két ellentétes dolog, mert a jólét kívülről megvédeni, például külső támadástól és hasonló be a bevándorlásra gondol, mire gondol?

[00:45:10]Ö a jólétti államnak a költségeit egyre nehezebb erőteremteni.

[00:45:13]A svédek is tehát szigorúítottak ezen.

[00:45:16]Lakhatási költségek, rezsi iszonyan megdarágult Svédországban 2022 után.

[00:45:23]Tehát körülbelül élelmiszer, tehát körülbelül 15-20%-kal drágább most minden, mint négy évvel ezelőtt volt.

[00:45:30]Azért ez egy eléggé nagy ugrás egy ilyen országban, ami eléggé drága.

[00:45:34]Tehát hiába vannak a havi fizetések, mondjuk 30-35000-es koron, tehát olyan 1 millió bruttó 1 millió Ft körül, azért ez nem egy akkora összeg, mert mondom mindent meg kell fizetni, minden drágább, és ez a drágulás is azért beütött a mindennapi életbe.

[00:45:54]Tehát a juléti államot sokkal nehezebb finanszírozni, mint korábban.

[00:45:59]A gazdasági helyzet nem olyan jó.

[00:46:03]Visszaestek a beruházások, munkanélküliség Svédországba, 8-9% jelenleg.

[00:46:08]Ez egy óriási szám.

[00:46:08]Tehát amikor mi a jóléti államról beszélünk, meg a 60-as70-es évekbeli aranykoráról, hát egy ekkora szám ez elképzelhetetlen volt.

[00:46:19]Akkor nincs munkaerő öy, mert hát ott van a piacon egy csomó ember, aki munkát keres.

[00:46:24]Az nem olyan, mint nálunk, hogy mi azzal küzdünk, hogy nincs már több ember, aki dolgozza.

[00:46:27]Hát a migrációt, bevándorlást nem lehet kikerülni az északi országok esetében sem.

[00:46:37][zihálás] Svédország egy külön történet, tehát a két világháború alatt semleges volt.

[00:46:44]Tehát úgymond volt ideje további ép, hogy fölépítené ezt a Uniteti államot, kellett a munkaerő.

[00:46:48]Először Európából jöttek hasson, mint az NSZK esetében.

[00:46:54]Tehát törökők Jugoszlávok Dél-Európából és aztán jöttek például a Finnek és jöttek a Európán kívüli országokból is, és ez az integrálás ez működött, tehát többé-kevésbé működött.

[00:47:12]És a 90-es évektől pedig a fekete-afrikai konfliktusok miatt egy olyan fiatal generáció érkezett az országban, mint politikai menekült, [sóhajtás][zihálás] akik életkorú, világlátások, identitásuk és egyéb miatt nem akartak integrálódni a svéd társadalomba.

[00:47:31]És ez volt az első komoly intőjel, hogy lehet, hogy nem működik ez a integrációs bevándorlási politika, ahogy eddig, de nem vették komolyan, és tényleg nem működött.

[00:47:44]És ez csak rosszabbodott azóta.

[00:47:46]Tehát de miért?

[00:47:46]Azért, mert egy olyan, ahogy említettem, politikusi generáció nőtt fel, akik radikális lépésektől is irtoznak, tehát a reform deportálni.

[00:48:01]Tessék?

[00:48:01]Nem fognak deportálni.

[00:48:01]Nem fogunk deportálni, nem mondjuk azt, hogy kérem szépen, ha három- négy év alatt nem tanul meg svédül, hogy utána munkát kapjon, munkaerőpiacon elheszkedjen, akkor visszatoloncoljuk.

[00:48:12]Tehát ilyen radikális, tabubontó [horkantás] témákat, megközelítést, egyszerűen lehetetlen elképzelni a svéd döntéshozók fejében, mert olyan generáció, amelyik nem egy ilyen feszült világban nőtt fel, hanem a jólétti államba született be, és most ők irányítják az országot.

[00:48:32]Tehát az őszámukra rendszer idegen, identitásuktól idegen olyan radikális reformokat véghez vinni, amelyek emberi szabadsággal, szabadságjogokkal kapcsolódnak össze.

[00:48:49]Hiszen egy politikai menekült később, aki még nem kapta meg a svéd állampolgárságat, tehát nekak jogja az országban.

[00:48:57]nem az a vége, hogy akor jönnek az igazi svédek, jönnek az igazi finnek, jönnek a nacionalisták, és hogyha az eddigi politikai mainstream nem oldja meg, akkor majd ők megoldják.

[00:49:09]Igen.

[00:49:09]A svédek esetében itt szeretném felhozni a bevándorlás ellenes pártot.

[00:49:15]Ez a svéd demokrata párt.

[00:49:15]A korábbi választásokon nagyon jól szerepel, tehát második legerősebb párt is volt a közvénykutatásokban.

[00:49:25]Ez mit jelent?

[00:49:27]körülbelül olyan 20% körül szerepelt.

[00:49:30]Ez egy jó arány, mert általában a két mainstream párt, a konzervatív párt meg a szociáldemokrata párt.

[00:49:37]Szociáldemokraták hagyományosan ilyen 30 akárhány százot kaptak, a konzervatívok pedig ilyen 20 meg afölött egy kicsit.

[00:49:47]És az a lényeg, hogy ez a bevándorlásellenes párt azért erősödött meg, mert a svédeknek úgymond elfogyott a türelmük.

[00:49:55]Azt mondták, hogy most már radikális lépések kellenek.

[00:49:57]Ki mondja ki azt, hogy kellenek ezek a lépések?

[00:50:00]Miért nem mondhatjuk ki?

[00:50:02]Minket úgy neveltek, hogy ezekről ne beszéljünk mások előtt.

[00:50:08]Ezért bepanaszolhatnak mások, hogy én itt akár raszista vagyok, akár felfgató vagyok, hogy ilyen ötletekkel állok elő, ami a svéd társadalomban tabu téma.

[00:50:15]És ezt a tabu gondolkodást törte fel ez a svéd demokrata párt.

[00:50:21]És 2022-ben lett egy konzervatív koalíció Svédország gén, tehát most ők veszítettek.

[00:50:31]És ezt a koalíciót kívülről támogatta ez a svéd bevándorlásellenes párt a svéd demokraták.

[00:50:36]Volt közöttük egy megállapodás és a megállapodás azt mondta ki, hogy nem lépnek be a kormányba, tehát ez a párt nem lesz tagja.

[00:50:44]viszont bármilyen javaslatot tehet x területen, és azt a kormány átülteti.

[00:50:50]Tehát kvázi kormányzási pozícióba kerültek.

[00:50:53]És itt vetődik föl a kérdés, hogyha eltelt négy év azóta, és nem javult a bűnözési statisztika, amit a bevándor bevándorlókhoz kötnek Svédországban itt a külön bandaháború, mindenki olvasott ezekre meg gyújtogatások, fegyverkereskedelem, erőszakhullám.

[00:51:15]Ez nem csökkent négy év alatt.

[00:51:18]Akkor lehet, hogy nem ez a megoldás.

[00:51:19]Akkor fölvetődött a svédekben, hogy akkor most ez a bevándorláspát mit csinált?

[00:51:24]Hiszen ők azt mondták, hogy na most végre van lehetőségünk, hogy ezt befolyásoljuk ezt az egész ügyet és elkezdjük megoldani.

[00:51:32]Nem egyik napról a másikra megy, de azért négy év az négy év.

[00:51:36]És nem történt javulás.

[00:51:36]És mi lett az eredmény?

[00:51:40]Kaptak most valami 16,%-ot.

[00:51:44]Tehát visszaestek egy kicsit, de ez a visszaesés is egy üzenet, hogy mást kell akkor csinálni, máshogy kell ezt hozzáállni, hogy hogyan, miként, azt nem tudjuk.

[00:51:54]De az, hogy ez a párt ezt nem tudta elkezdeni vagy látványos eredményeket felmutatni négy év alatt is, megvolt rá úgymond a lehetősége, mert korábban nem kapott soha ilyen vonzó egyedülálló politikai ajánlatot.

[00:52:08]Nem sikerült.

[00:52:08]És ez a tanulsága a választásoknak Svédországban.

[00:52:17]A másik meg ez a tűzfalelmélet.

[00:52:17]Ugye itt a AFD-nek a szereplése most a németországi tartalmai választások legutoljára.

[00:52:24]Ugye mindenki előjön azzal, hogy velük nem.

[00:52:26]És most már vannak olyan hírek is, hogy ebben a [torokköszörülés] tartományban SAS Anhban összeáll az összes párt ellenük, tehát a CDU-tól kezdve a baloldali párt mindenki vizsgálja jelenthetőség lehetőséget, hogy összezárjon.

[00:52:43]Tehát jobbal centrum liberális, aki csak létezik.

[00:52:48]És a svédeknél ez a tűzfal szintén létezik.

[00:52:55]a svéd demokrata párt miatt, de olyan mértékben csak, hogy a második helyezet, tehát a konzervatív párt mondta [horkantás] csak egyedül azt, hogy ők a választásuk után bevonnák ezt a radikális pártot rendesen de júure a kormányba, ha ők alakítanának kormányt.

[00:53:16]viszont az összes többi kisebb párt, akiken múlik a kormányalakítás sorsa, legyen az bal közép, keresztény demokrata, liberális, ők azt mondják, hogy nem ez a vörös fonal, ezt nem.

[00:53:29]Úgyhogy itt tartunk jelenleg.

[00:53:29]És Svédország esetében ez azért érdekes, mert itt egy-két hét múlva kiderül, hogy a szociáldemokraták milyen kormányt tudnak alakítani.

[00:53:41]Ugye három fős többségük van most úgy a parlamentben, a vele szövetséges erőkkel együtt, akik között hát vannak hárman, akik között kettő már rögtön egymásnak esett, hogy vele nem.

[00:53:54]Tehát itt itt mondom 25 olyan parlamenti mandátum van, ami átvándorolhat akkor a jobboldali irányba, de nem fog, mert a jobb oldalon ez a másik meghatározó erő mondta azt, amire az előbb utaltam, hogy mi meg a svéd demokratákat bevonnánk.

[00:54:10]Tehát itt egy érdekes felállás lesz, de hangsúlyozom, bármennyire is így első hallásra ez ilyen kacifántos, ilyen komplex történetnek tűnik, nem az.

[00:54:22]Svédeknél, ahogy említettem, a választók nem fogják megbocsátani, hogyha valaki politikai bizonytalanságot kelt instabilitást azzal, hogy most nekem ő nem tetszik, akkor ezért inkább nem.

[00:54:35]Lesz megoldás és lesz kompromisszum.

[00:54:37]Köszönöm szépen.

[00:54:37]Az elmúlt egy órában Fram László külpolitikai és skandináv térségi szakértő volt az infórádió arénájának vendége.

[00:54:42]A műsor elkészítésében Szécsi Ágnes szerkesztő kollégám és Erdei Tamás főszerkesztő vett részt.

[00:54:47]Köszönöm a figyelmet.

[00:54:49]Exterda Tibor vagyok.

[00:54:51]Az aréna távközlési partnere [zene] a Van Magyarország.