InfoRádió - Infostart 50:36

Milyen titkokat rejtenek az ügynökakták? Cseh Gergő Bendegúz, Inforádió, Aréna

ügynökaktáktitkosszolgálatkommunizmustörténeleminterjúközéletéletmód
Irányultság: KonzervatívKötődés: Független
Milyen titkokat rejtenek az ügynökakták? Cseh Gergő Bendegúz, Inforádió, Aréna
tl;dr
  • Az InforRádió Aréna vendége Cseh Gergő Bendegúz történész, az ÁBTL főigazgatója; a téma az újonnan elfogadott törvény a kommunista ügynöknyilvántartások nyilvánosságra hozataláról.
  • A hatálybalépés két héttel csúszik: a levéltár kész lett volna, de a szolgálatok minősített iratainak felülvizsgálata és a 13 tagú bizottság munkába állása is időt igényel.
    1. november 4-ig hatos kartonok, P-naplók és mágnesszalag-adatok, 2027. február 25-ig mintegy 9000 beszervezési dosszié kerül fel a nyitottaktak.hu kereshető adatbázisába.
  • A várható napi több tízezer keresést a NISZ Zrt. szolgálja ki; a digitalizált oldalak láthatatlan hitelesítési bélyegzővel védettek az utólagos manipuláció ellen.
  • A levéltár 4,8 kilométer iratot őriz; mintegy 300 folyóméter maradhat minősítve – kritikus infrastruktúra, külpolitikai érdekek és külföldi informátorok védelmében.
  • A nyilvántartások hitelesek, de hiányosak (1956 és 1989 utáni megsemmisítések); a hatos karton önmagában nem bizonyíték, az új törvény viszont engedi a történészi forrásösszevetést.
  • Csak az együttműködők adatai nyilvánosak, az áldozatoké védettek maradnak; a hozzátartozók jogai bővültek, és bárki helyesbítést fűzhet a rá vonatkozó iratokhoz.
  • Kivételek nincsenek: a levéltár nem ítélkezik, csak azt dönti el, van-e valakinek kartonja; perekkel alig számol.
  • Világpélda nincs: a német Stasi-levéltár sem közölt adatbázist, Csehországot és Szlovákiát leszámítva senki; a társadalmi hatás ezért előre nem ismert.

„Lehet abból fertőzés is, és lehet abból tisztulás is. Én abban bízom, hogy inkább tisztulás lesz, mint elfertőződés." – Cseh Gergő Bendegúz a családi sebekre rátapintó nyilvánosság várható hatásáról

Részletes összefoglaló megjelenítése

Az InforRádió Aréna című műsorának 2026. szeptember 29-én délután rögzített adásában Herceg Zsolt műsorvezető vendége Cseh Gergő Bendegúz történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója. A beszélgetés középpontjában az az Országgyűlés által néhány nappal korábban elfogadott törvény áll, amely az elmúlt rendszer titkoszolgálati tevékenységének teljes körű feltárásáról és az állambiztonsági szolgálatok történeti levéltáráról rendelkezik – vagyis a kommunista diktatúra ügynöknyilvántartásainak nyilvánosságra hozataláról.

Az új törvény és a két heti csúszás

  • A jogszabály az eredetileg tervezettnél két héttel később lép hatályba, egy a beszélgetés napján beterjesztett kormánypárti módosítás alapján.
  • A főigazgató szerint a levéltár az eredeti október 20-i határidőre („nem is 23-ára") kész is lett volna; a halasztást technikai okok indokolták. A törvény nemcsak a levéltárra ró feladatot: a nemzetbiztonsági szolgálatoknak is feszített tempóban kell felülvizsgálniuk az 1990 előtti, még minősített irataikat, és a minősítésüket elvesztőket be kell szállítaniuk a levéltárba – ez lassabban halad a tervezettnél.
  • A törvény indoklása szerint másik ok, hogy a 13 tagú, a fenntartott minősítéseket felülvizsgáló bizottság megalakulásához és munkába állásához is időre volt szükség.
  • A feladat a főigazgató szerint egyszerre technikai, tudományos és edukációs kihívás: az iratanyagot értelmezni és kontextusba helyezni is kell, magyarázva, hogyan és miért keletkeztek az iratok.

Mit, mikor és hol tesznek közzé?

  • Két határidőt szab a törvény:
  • 2026. november 4-ig három irattípus kerül közzétételre: a hálózati nyilvántartó kartonok (az úgynevezett hatos kartonok, az egykori állambiztonsági hálózat nyilvántartása), a P-naplók (a beszervezési dossziék nyilvántartó könyvei), valamint a mágnesszalagok digitalizált adatai.
  • 2027. február 25-ig – a kommunizmus áldozatainak emléknapjáig – kerülnek digitalizálásra és közzétételre maguk a beszervezési dossziék, amelyből jelenleg körülbelül 9000 van a levéltárban.
  • A közzététel a levéltár honlapjáról elérhető, keresésre alkalmas adatbázisban történik; a megadott cím nyitottaktak.hu (lásd a bizonytalan szakaszokat).
  • A keresőfelületen névre, születési helyre, születési időre és egyéb adatokra lehet szűrni – nem kell minden adatot megadni, aki csak egy nevet és esetleg egy születési dátumot tud, az is találhat. A találati lista egy Excel-táblához hasonlít, amelyet születési hely vagy idő szerint rendezhet a felhasználó; a sor végén lévő linkre kattintva PDF-olvasóban jelenik meg a karton, a beszkennelt napló vagy a mágnesszalagon lévő adatok.
  • Az oldal magyarázó részeket is tartalmaz: milyen irattípusok léteznek, mit lehet belőlük tudni, hogyan értelmezendők, milyen szakkifejezések fordulnak elő bennük – mert az állambiztonságnak saját zsargonja volt, amely a köznyelvben nem honos.

Kapacitás és védelem a hamisítás ellen

  • A legnagyobb aggodalom a terhelés: a főigazgató szerint naponta több tízezer keresés fog lefutni, ami messze meghaladja a levéltár kapacitásait – egyik jelenlegi adatbázisa sincs erre felkészítve. Ezért nem saját erőből oldják meg: az adatbázis tárolását és kiszolgálását a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ Zrt.) végzi, amelynél például az ügyfélkapu is szerződésben van.
  • A feltörhetőségről: „A világon nincs olyan rendszer, amit nem lehet feltörni." – Cseh Gergő Bendegúz
  • A védelem eszköze: a közétett digitalizált oldalak megfelelő hitelesítési bélyegzőt kapnak, amely nem látszik a képen, nem rontja az olvashatóságot, de a levéltár a későbbiekben bizonyítani tudja, ha valaki letöltés után megpróbálna beletölteni vagy módosítani az iratot.

Mennyi iratanyagról van szó?

  • A levéltárak iratfolyóméterben mérnek (a papírlapok élükre állítva hány métert vagy kilométert tesznek ki): az intézményben – amely egyébként „egy kicsi levéltár" – közel 5 km, pontosabban 4,8 km iratanyag van.
  • Ha ezeket nem élükre állítanák, hanem egymásra raknák, körülbelül hatszor akkora tornyot építhetnének, mint a világ legmagasabb épülete, a dubaji Burdzs Kalifa.
  • A nemzetbiztonsági szolgálatoknál még körülbelül 300 iratfolyóméternyi anyag lehet minősítve – a levéltári 4,8 km-hez képest kevesebb mint 1%.

Mennyire megbízhatók az akták?

  • A levéltárak soha nem felelősek azért, hogy az iratokban őrzött információ pontos-e, van-e benne hazugság – már a középkori okleveleket is hamisították. A levéltár csak azt garantálja, hogy hitelesen őrzi azt, ami hozzá bekerült.
  • A titkoszolgálatok minden korban éltek azzal a lehetőséggel, hogy manipulálják az adatokat, torzított információkat rögzítsenek – de a főigazgató cáfolja, hogy valótlan nyilvántartási adatokat rögzítettek volna: a nyilvántartást nem a nyilvánosságnak, hanem egymásnak és a főnökeiknek készítették, „magukat nem akarták becsapni". Hamisított kartonokra, hamisított nyilvántartási adatokra eddig nem találtak bizonyítékot.
  • Ami viszont bizonyított: a nyilvántartásokból nagyon sok adatot töröltek, iratok tűntek el, hiányosak – a hálózati nyilvántartás soha nem volt teljes, és a főigazgató szerint soha nem is lesz az.
  • 1956: a forradalom napjaiban a legtöbb megyei központban a felkelők elfoglalták az AVH-épületeket, és keresték az iratokat; a leverés után a visszatérő tisztek bokáig jártak a szétszórt iratokban, a maradékot megsemmisítették – ezért 1956 előtt rettenetesen hiányos az anyag.
  • Később is voltak megsemmisítési hullámok – hol szisztematikusak, hol pánikszerűek. 1989 az utóbbihoz tartozik: részben bizonyítékokat tüntettek el, részben a már láthatóan fontos közéleti személyek iratait mentették el.

„az állambiztonság tagjai, tisztjei megpróbálták a saját életbiztosításukat hazavinni egy aktában, vagy sok aktában" – Cseh Gergő Bendegúz az 1989-es megsemmisítési hullámról *

Mi számít bizonyítéknak az együttműködésre?

  • A korábbi törvény szigorúan meghatározta, mikor nevezhető valakit ügynöknek – ez régóta sérelme a magyar kutatóknak. Az új törvény logikája más: megengedi, hogy az együttműködés bizonyítása ne csak meghatározott irattípusokra támaszkodjon, hanem történészi eszközökkel is történjen – források összevetésével, különböző irattípusok egymás mellé helyezésével. A főigazgató szerint ez sokkal észszerűbb és tudományosabb.
  • A hatos karton önmagában nem bizonyíték: soha nem kellett aláírni, az érintett hálózati személy soha nem láthatta – az állambiztonság saját belső nyilvántartása volt.
  • A kartonokon sok esetben feltüntették a beszervezés alapját: „pressziós alapon" vagy kényszerítő eszközökkel, terhelő adatok alapján szervezték be az embert. A „hazafias alapon" viszont a legtöbb esetben csupán az állambiztonság érdeke volt, hogy így tüntesse föl, mintha mindenki önként és lelkesen akart volna együttműködni.
  • Ha a beszervezési dosszié is megvan, kirajzolódik az együttműködés pályája: hogyan környékezték meg az illetőt, milyen gyenge ponton fogták meg, hogyan végezte a munkáját, kapott-e jutalmat vagy dicséretet, vagy hamar kizárták, mert nem volt alkalmas.

„a legtöbb esetben a hazafias alapú beszervezés is azt jelentette, hogy valamivel őt rákényszerítették" – Cseh Gergő Bendegúz *

Az áldozatok védelme és a hozzátartozók bővülő jogai

  • Az új jogszabály az együttműködők adatait teszi nyilvánossá; a megfigyelteké, az áldozatoké nem.

„Ha egy diktatúra törvénytelenül lehallgatta valakinek a telefonját, elkobozta a leveleit, megsértette a magánéletét, és ezt írásba foglalta, most egy demokráciában újra megsérteni és az áldozatokat újra kitenni… nem csak méltatlan és tisztességtelen, de végtelenül aljas tevékenység volna." – Cseh Gergő Bendegúz *

  • Aki róla jelentettek, az ma is kérheti a levéltártól az összes róla szóló jelentést, és azt is megtudhatja, ki foglalkozott vele – nemcsak az ügynökök, hanem a hivatásos tisztek. Az elhunyt megfigyeltek után a hozzátartozók is élezhetnek (ez a jelenlegi szabályozás szerint is járt).
  • A törvény a hozzátartozók körét bővítette: a házastárs most már nemcsak az együttélés időszakára, hanem a másik fél teljes iratanyagát megkaphatja; sőt a házastárs testvérére (a sógorra), vagy a testvér házastársára vonatkozó információkra is. Aki korábban beadta a kérését, érdemes lehet újra beadni.
  • A kitakarás logikája: mindenki azokat az információkat jogosult megismerni, amelyeket az irat keletkezésekor ő maga is megismerhetett volna. Ha valakiről a katonatársa jelentettek, a társak neve látszik (hiszen együtt voltak kiképzésen), de amit a szolgálat máshonnan szerzett meg – például hogy valakinek amerikai nagybácsija, hűtlenül elhagyott szeretője vagy bizonyos betegsége van –, azt takarni kell, mert az nem volt közismert a körben.

Segítség az értelmezéshez és a felhasználás feltételei

  • A honlapon tudástár menüpont és gyakori kérdések magyarázzák a szakkifejezéseket és az irattípusok jellegzetességeit.
  • November 4-én, a megnyitás napján nagy szabású nyílt napot tartanak: kerekasztal-beszélgetések történészekkel és művészekkel, a kiállítás és a raktárak megtekintése, szakértői konzultáció; a főigazgató és munkatársai is jelen lesznek.
  • Igény szerint vidéki levéltárakban, közösségi terekben is tartanak előadásokat; a levéltár erre dedikált ügyfélszolgálati vonalat is fenntart az iratok magyarázatához.
  • A nyitottaktak.hu oldalon közzétett iratok bárki számára letölthetők és tovább sokszorosíthatók – a jogszabály szerint közérdekből nyilvános adatok. Törvénysértő viszont az iratok manipulálása, részeinek átírása vagy törlése.

Helyesbítési jog: az áldozatok szava az iratok mellett

  • Nagyon fontos intézménye az új rendszernek, hogy bárki, aki szerepel az iratokban, helyesbítést fűzhet hozzá. A levéltár ezt befogadja, nem értékeli, nem mond ítéletet az igazságáról – digitalizálja, és az adott karton vagy dosszié mellé teszi. Így az érdeklődő látni fogja, mit rögzített az állambiztonság és milyen helyesbítést fűzött hozzá az érintett.
  • Dokumentumokkal igazolni nem kell: sok minden szubjektív – emlékek, érzések, amelyeket az iratok nem tükröznek. Példaként említette az 1956-os forradalmár lelki nyomását előzetes letartóztatásban, miközben az országban kivégzések folynak – ezt csak a személyes érzések és emlékek tudják dokumentálni.
  • A jog alapvetően az áldozatoké; elkövetőként még senki nem élt vele ebben a formában (volt viszont levélben tisztázás).

Nyomás a rendszerre: felmentést kérő ügynökök, lehetséges perek

  • A főigazgató számít a megkeresésekre, és már érkeznek is olyanok, amikor ténylegesen beszervezett hálózati személyek szeretnék elérni, hogy nevük ne kerüljön nyilvánosságra: bizonyítékokat próbálnak benyújtani, vagy nehéz helyzetükre hivatkoznak. A levéltár kivételt nem tehet, mert nem ítélet vagy döntés alapján közöl iratokat – a törvény az irattípust határozza meg, függetlenül attól, hogy valaki alig végzett munkát, meghiúsult beszervezés volt, zsarolás miatt működött átmenetileg együtt, vagy 20 éven át lelkes együttműködője és haszonélvezője volt a rendszernek.

„Azt mérlegeli, van hatos kartonja, vagy nincs hatos kartonja. Ha van, akkor annak ott a helye az interneten." – Cseh Gergő Bendegúz *

  • A levéltár alapvetően nem számít perekre: azt, hogy egy karton eredeti állambiztonsági forrás és a törvényi előírásoknak megfelelően került közzétételre, jogilag nehezen vitatható. Vitatható az lenne, ha a levéltár ítéletet mondana arról, valaki tényleg együttműködött-e – ilyet nem tesz. „Mi csak annyi döntést hozunk: van karton vagy nincs karton."

Mi maradhat titokban?

  • Öt nemzetbiztonsági szolgálat működik Magyarországon: az Információs Hivatal (hírszerzés), az Alkotmányvédelmi Hivatal (belső társadalmi rend védelme, kémelhárítás), a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (katonai hírszerzés és elhárítás), a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (technika), valamint a Nemzeti Információs Központ, amely a vendég szavaival „egyfajta elnyelő szervezet".
  • A szolgálatoknál körülbelül 300 iratfolyóméternyi 1990 előtti anyag lehet még minősítve; a törvény gyorsított felülvizsgálatot ír elő, amely az Információs Hivatalnál, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál, az Alkotmányvédelmi Hivatalnál és a Szakszolgálatnál is zajlik. Ami elveszíti a minősítését, bekerül a levéltárba – az iratok „csordogálnak be". A 13 tagú, részben civilekből álló, civil elnök vezetésével működő bizottság véleményezheti a fenntartott minősítéseket, végül a kormány dönt.
  • Indokolhatóan titok maradhat:
  • kritikus infrastruktúra – a Paksi atomerőmű már 1990 előtt is működött, akkor is titkos szolgálati eszközökkel védték, voltak biztosítási tervei; ugyanígy az ivóvízkészlet vagy fontos közlekedési csomópontok;
  • külpolitikai érdek – a 70–80-as években Magyarországon tanult külföldi diákok közül sokan ma miniszterek valahol a Közel-Keleten; irataik közzététele diplomáciai bonyodalmakat vagy nagyobb veszélyeket okozhatna;
  • külföldi informátorok – a magyar hírszerzés minden időben foglalkoztatott külföldi informátorokat.

„ha például a Vajdaságban egy valaki együttműködött a 80-as, 90-es években a magyar hírszerzéssel, akkor milyen sors várhat rá, vagy Kárpátalján esetleg?" – Cseh Gergő Bendegúz *

  • A levéltárnak nincs minősítési joga: azokat az iratokat, amelyeket a szolgálatok már nem tartanak minősítettnek, neki államtitokként nem kell védenie – csak a szenzitív személyes adatokat, amelyek továbbra is erős védelmet igényelnek.

Magánirat-gyűjtés: a másik oldalon maradt dokumentumok

  • A modern levéltárak egyre inkább támaszkodnak a magánirat-gyűjtésre, mert a levéltári források évszázadokon át az állam szempontjából keletkezett dokumentumok voltak – ennek voltak azonban elszenvedői is. Ezért a levéltár nagy energiákat fordít arra, hogy az állambiztonság által üldözöttek naplóit, feljegyzéseit, levelezéseit megmentsék és bevigyék az intézménybe.
  • Egykori elkövetők is néha beadnak iratokat, naplókat, eszközöket – ez ritka, de van rá példa: volt titkoszolgálati tiszt nyugdíjazása után egy-két évtizeddel juttatta el a nála maradt anyagokat a levéltárba.
  • Aki most „megüti a bokáját": a törvény határidőt ad, utána indulhat eljárás ellenük. Ez nem új rendelkezés – a korábbi törvények is mindig újabb határidőkkel próbálkoztak, de ez a jogi eszköz eddig nem volt túl hatékony.

Nemzetközi kitekintés: nincs világpélda

  • Arra, ami most Magyarországon történik, gyakorlatilag a világon sehol nincs példa. A 70-es évektől a 90-es évekig számos diktatúra bukott meg: a görögországi katonai diktatúra, a Franco- és a Salazar-rendszert követő Spanyolország és Portugália, a dél-afrikai apartheid, a dél-amerikai katonai diktatúrák – sehol sem tettek közzé ügynöklistákat, pedig demokráciák lettek.
  • Széles körben elterjedt tévedés, hogy a német Stasi-levéltár (BStU) közzétett volna valamit: a német kollégák rendkívül fontos, hasznos munkát végeznek az állampolgári információs és önrendelkezési jog, az edukáció és a kiállítások terén, de a magyaroknál sokkal szigorúbb adatvédelmi szabályaik miatt semmit nem közöltek.

„Soha semmilyen nyilvántartást, soha semmilyen adatbázist nem tettek közzé a németek." – Cseh Gergő Bendegúz *

  • Két helyen történt közzététel: Csehországban és Szlovákiában – de csak naplókat, amelyekben csupán fedőnevek és nyilvántartási adatok szerepelnek. A magyar hatos kartonok ennél sokkal több adatot tartalmaznak, a dossziék még többet. Ilyet még senki nem csinált, ezért a társadalmi hatás előre nem ismert.
  • Apró érdekesség: mindkét országban egy magyar nemzetiségű levéltár-igazgató vezette az állambiztonsági levéltárat a közzététel idején – a főigazgató szerint ez szép példa arra, hogy túl lehet lépni etnikai előítéleteken.

Társadalmi hatás: családi sebek és tisztulás

  • A főigazgató személyesen biztos benne, hogy a nyilvánosság nagyon sok családban érzékeny sebekre fog rátapintani, akár felszakítani vagy eddig nem ismert sebeket ejteni – mert a legtöbb családban ezek titkos történetek voltak, az érintettek nem szoktak róluk beszélni. Sok fájdalmas szembenézés és meglepetés várható.

„Azt szoktam erre mondani, hogy egy betokosodott sérülés esetén az orvosok általában ezt fölvágják. Lehet abból fertőzés is, és lehet abból tisztulás is. Én abban bízom, hogy inkább tisztulás lesz, mint elfertőződés." – Cseh Gergő Bendegúz *

  • A műsorvezető 36 év után kérdezte meg, hogy nem „ideje" volt-e; a főigazgató válasza: „Én szerintem igen."
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • A vendég neve az átiratban többféle torz alakban szerepel („Cse Gergő Bendeg", „Csegergő Bendegusz") – a videó címe alapján következetesen Cseh Gergő Bendegúzként értelmezve.
  • A honlapcím kétszer, eltérően hangzik el: „nyitottakták.hu", majd „nyitottaknak.hu" – a helyes alak valószínűleg „nyitottaktak.hu", de ez nem egyértelműen rekonstruálható.
  • „mi akkora is kész lettünk volna" – kontextus alapján „akkorra is kész lettünk volna" értelmű.
  • „több 10000 keresés fog lefutni egy nap" – a szám értelmezése bizonytalan; a beszéd alapján „több tízezer keresés" értelmű kijelentés a legvalószínűbb.
  • „Burcskalifa" – Burdzs Kalifa (Burj Khalifa) értelmében javítva.
  • „kommunizmus áldozatainak jaléknapja" – valószínűleg „emléknapja".
  • „Nemzeti Infokommunikáció Szolgáltató Zrt" – a hivatalos név szerint Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ Zrt.).
  • A műsorvezető egyik kérdésében szereplő „Önök az AB-nél foglalkoznak…" kifejezés a kontextus alapján az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárára utal.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Aréna Magyarország egyik legtöbbet idézett rádió műsora.

[00:00:02]Várja önt a stúdióban.

[00:00:06]Cse Gergő Bendeg történész, az állambiztonsági szolgálatok történeti levéltárának főigazgatója.

[00:00:13]Az Aréna távkési partnere a Van Magyarország.

[00:00:18]Segítse ön is munkánkat azzal, hogy feliratkozik csatornánkra.

[00:00:22]Az Ügynökakták nyilvánosságával foglalkozunk a mai arénában.

[00:00:24]Köszöntöm a hallgatókat.

[00:00:26]Herceg Zsolt vagyok.

[00:00:28]Műsorunkat a rádióban most felvételről hallják, amelyet 2026 szeptember 29-én, kedden délután 3 órától rögzítettünk.

[00:00:37]Vendégünk Csegergő Bendegusz történész, az állambiztonsági szolgálatok történeti levéltárának főigazgatója.

[00:00:41]Jó napot kívánok, köszönöm szépen, hogy elfogadta a meghívásunkat.

[00:00:46]Jó napot kívánok, köszönöm a meghívást.

[00:00:48]Az országgyűlés néhány napja elfogadta az elmúlt rendszer titkoszolgálati tevékenységének teljes körű feltárásáról és az állambiztonsági szolgálatok történeti levéltáról szóló törvényt.

[00:00:56]A jogszabály az eredetileg tervezetnél két héttel később lép majd hatályba egy beszélgetésünk napján beterjesztett kormánypárti módosítás alapján.

[00:01:06]A törvényben az olvasható, hogy az állambiztonsági szolgálatok történeti levéltára a kommunista diktatúra állambiztonsági iratanyagának központi őrzője.

[00:01:17]De feladata nemcsak az iratok megőrzése, hanem azok feldolgozása, digitalizálása, a kutathatóság elősegítése és a nyilvánosság megfelelő tájékoztatása is.

[00:01:28]Ez az ön által vezetett intézmény valaha volt legnagyobb kihívása.

[00:01:33]Igen, mondhatjuk ezt.

[00:01:36]Sok tekintetben.

[00:01:36]Jelent ez technikai kihívást, jelent ez tudományos kihívást is, mert értelmezni is kell az életanyagokat, amiket közzéteszünk, és jelent egyfajta edukációs kihívást is, mert még is kell magyaráznunk, hogy mi az, amit közzétettünk, miért az van az iratokban, és hogy keletkeztek ezek az iratok.

[00:02:02]Megpróbálunk egy kontextust is adni.

[00:02:02]az iratok értelmezéséhez.

[00:02:07]Ezt próbáljuk meg ebben a műsorban is, de a két hetes halasztást egyébként önök kezdeményezték.

[00:02:11]Szükségük van rá, olyan nagy a munka?

[00:02:14]őszintén szóval mi október 20-ára, nem is 23-ára, hanem 20-án volt az eredeti határidő.

[00:02:22]Én szerintem mi akkora is kész lettünk volna.

[00:02:25]Itt több olyan technikai kérdés merült föl, amit a amit a kormányzati jónak látott.

[00:02:32]egy ilyen kis haladékkal áthidalni.

[00:02:35]Ugye annyit kell tudni, hogy a nemcsak a levéltárra ró feladatot ez a törvény, hanem a nemzetbiztonsági szolgálatoknak is egy nagyon feszített tempóban felül kell vizsgálni a 90 előtti még minősített irataikat.

[00:02:51]És aztán azokat amik elvesztették a minősítésüket, azokat be kell szállítani a levéltárba.

[00:02:56]Ez ez egy kicsit azt hiszem lassabban halad, mint ami terveztek és olossz lehetett az egyik ok.

[00:03:03]Illetve a törvény indoklásában szerepel egy másik ok is, hogy 13 tagú bizottság fogja a minősítésüket, fenntartott iratokat felülvizsgálni.

[00:03:18]Ezek a bizottságnak a megalakulására és a munkába állására még van egy kis vagy szükség volt még egy kis időre.

[00:03:26]Milyen akták?

[00:03:26]Mikor?

[00:03:28]És hol kerülnek nyilvánosságra?

[00:03:32]A törvény két határidőt szab.

[00:03:36]Első lépésben november 4-éig, tehát 2026 november 4-éig kell közzétenni a levéltárnak három irattípust.

[00:03:45]Ezek nem akták még.

[00:03:48]Ezek nyilvántartási kartonok, illetve naplók.

[00:03:56]A a legfontosabb három irategyüttes, ami most nyilvánosságra kerül, azok az úgynevezett hatos kartonok, tehát az egykori állambiztonsági hálózat, ugye úgy hívták a titkos együttműködők különböző köreit, hogy hogy hálózat, tehát a hálózati nyilvántartó kartonok fognak először fölkerülni.

[00:04:17]a úgynevezett P napló, tehát a beszervezési dossiéknak a nyilvántartó könyvei, illetve az úgynevezett mágnes szalagoknak a Hattára.

[00:04:30]A mágnes szalagokról elég sokat beszéltünk és írtunk már, ha érdekes, ezt részletesebben is el tudom mondani, de ez a három irattípus, ami ami meg fog jelenni november 4-én a levéltár honlapján.

[00:04:45]A levéltár honlapján vagy egy másik erre dedikált weboldalon.

[00:04:50]A levéltár honlapjáról elérhető lesz.

[00:04:50]A a honlap címe nyitottakták.hu lesz.

[00:04:57]Már belefoglaltuk ezt a címet régen, és ezen fog megjelenni ez a bizonyos adatbázis, egy kereshető adatbázis, ami egyelőre ezt a három irattípust tartalmazza.

[00:05:11]És a következő határidő az 2027 február 25-e a kommunizmus áldozatainak jaléknapja.

[00:05:20]Addigra kell a levéltárnak a beszervezési dosziékat magukat digitalizálni és közzétenni.

[00:05:28]Ha majd minden készen lesz és minden fent lesz ezen az oldalon címe nyit nyitottaknak.hu, ott hogyan mire lehet majd rákeresni egyszerű laikus emberként?

[00:05:38]Hogyan kell ezt majd használni?

[00:05:42]Nagyon egyszerűre próbáltuk faragni ezt az oldalt, hogy úgy mondjam.

[00:05:48]Egyrészt több olyan információt igyekszünk megosztani a az érdeklődőkkel, hogy egyáltalán mik ezek az irattípusok, mit lehet belőlük tudni, hogy kell értelmezni, milyen szakkifejezések fordulnak elő bennük.

[00:06:02]Ez azért nagyon fontos, mert az állambiztonságnak is volt egy zsargonja, amit nem mindenki ért, sőt általában ez egyáltalán nincsen benne a köznyelvben, de nyilván mindenkit jobban érdekel az, hogy a nevek hol vannak.

[00:06:15]Lesz egy egyszerű kereső felület.

[00:06:17]Ezen a kereső felületen névre, nevére, születési helyre, születési időre és egyéb információkra, irattípusokra lehet keresni, vagy lehet szűrni.

[00:06:32]Természetesen nem kell az összes adatot megadni, mert nagyon sok esetben akik keresni fognak, csak egy nevet tudnak meg, esetleg még egy születési helyet, vagy egy születési dátumot.

[00:06:45]Lehet így is szűrni, és aki egy ilyen keresést lefolytat, az kap egy találati listát.

[00:06:51]Ezt úgy kell elképzelni, mintha egy Excel táblában megjelenne az összes Kovács János.

[00:06:57]Most azért próbálok egy olyan olyat mondani, ami talán nem talál el senkit.

[00:07:02]És akkor az összes Kovács János ott meg fogja lenni a táblában, és hogyha ő sorba rendezi őket, akkor akár születési hely vagy születési idő szerint sorba rakja azt a táblázatot, akkor ki tudja választani, hogy ő melyik személyre kíváncsi.

[00:07:18]És hogyha ezt megtalálta, a sor végén lesz egy link, és a arra kattintó egy ilyen PDF olvasó ablakban megjelenik vagy a karton, vagy megjelenik a annak a naplónak a beszkennelt formája, vagy pedig a mágnes szalagon lévő adatokat tudja elolvasni.

[00:07:36]Bírni fogja a terhelést ez az oldal.

[00:07:40]Tulajdonképpen ez az egyik legnagyobb aggodalmunk.

[00:07:41]A kollégáim szakértelmében és elkötelezettségében én 100%-ig megbízom.

[00:07:48]Tehát mi az adatbázist el fogjuk készíteni időre, az szakmailag megalapozott és jogszerű lesz.

[00:07:55]A hogy mekkora lesz a terhelés, azt mi is csak találgatni tudjuk.

[00:08:01]feltételezzük, hogy nagy.

[00:08:04]Például van erre vonatkozó irány számuk, várakozásuk, hogy egy nap vagy egy héten, egy hónap alatt hány látogató lesz, és hány keresés lesz ezen az oldalon.

[00:08:14]Erre tulajdonképpen csak találgatni tudunk.

[00:08:19]Biztosan több 10000 keresés fog lefutni egy nap.

[00:08:22]Ez messze meghaladja a levéltár saját kapacitásait.

[00:08:25]ilyen kereső vagy ilyen keresési intenzitásra a levéltár egyetlen jelenlegi adatbázisa vagy honlapja sem sincs fölkészítve.

[00:08:37]Úgyhogy mi nem is saját erőből próbáljuk ezt megoldani.

[00:08:40]A saját szervereink és a saját át adatvételi kapacitásunk ezt nem is bírná.

[00:08:48]a a Nemzeti Infokommunikáció Szolgáltató Zrt-vel, vagyis a NIS Zrt-vel, amelyik a legtöbb ilyen állami infókommunikációs szolgáltatást nyújtja.

[00:09:01]Egyebek, mert az ügyfélkaput például ővelük vagyunk szerződésben, és a az informatikai hátteret az a az adatbázis tárolását és szolgáltatását, azt ők fogják végezni.

[00:09:15]Nem tudom, hogy a levéltárosok milyen mértékegységet használnak, de mekkora mennyiségű aktáról, iratról van szó itt.

[00:09:23]A levéltárak az iratokat folyóméterbe, iratfolyóméterbe mérik.

[00:09:27]Ezt úgy kell elképzelni, hogyha az papírlapokat élükre állítjuk, akkor az hány méter vagy kilométert jelent.

[00:09:35]Most a az a mi levéltárunkban, amelyik egyébként egy kicsi levéltár, közel 5 kmnyi iratanyag van.

[00:09:45]Hogyha ezeket nem élükre állítjuk, hanem egymásra raknánk, akkor körülbelül hat akkora tornyot tudnánk építeni, amelyik a világ legmagasabb épülete most.

[00:09:55]Tehát a Burcskalifa Dubában hatszor beleférne ebbe a toronyba.

[00:10:05]Hamisítás biztos lesz.

[00:10:05]Ez az oldal dolgozunk rajta, hogy az legyen.

[00:10:11]Azt azért tudni kell, hogy a világon nincs olyan rendszer, amit nem lehet feltörni.

[00:10:19]Amit mi meg tudunk tenni, az az, hogy megfelelő hitelesítési bélyegzővel fogjuk ellátni a közétett digitalizált oldalakat.

[00:10:30]Ez nem fog látszani a képen, tehát nem fogja rontani az olvashatóságot, de azt a levéltár tudni fogja garantálni, hogyha esetleg valaki megpróbálja meghamisítani valamelyik iratot, mert mondjuk letölti és beleír, akkor a levéltereszt tudja garantálni, hogy mi bizonyítani fogjuk tudjuk majd a későbbiekben, hogy az nem az eredeti hiteles forrás.

[00:10:56]Mennyire megbízhatóak ezek az akták?

[00:10:58]Honnan fogom én tudni például, hogy akár egy elkövetőről, akár egy áldozatról nem tévedtek, vagy nem hazudtak bennük egykor az állambiztonsági szolgálatok emberei?

[00:11:11]Ez a kérdés nagyon messzire vezet.

[00:11:11]A levéltárak soha nem felelősek azért, hogy az iratokban megőrzött információ az pontos, megfelelő, nincs-e benne hazugság?

[00:11:24]Már a középkori okleveleket is hamisították.

[00:11:28]és a középkori hiteles helyek hagyományából kinövő levéltárak máik is csak azért felelősek, hogy hitelesen őrizzék meg azt, ami egyszer ő hozzájuk bekerült.

[00:11:42]Az, hogy az annak az adattartalma az valós vagy nem valós, azt már sokkal nehezebb megállapítani, mert ahogy említettem, irathamisítás az mindig volt, mert valakinek mindig érdeke az, hogy megmásítsa azt, amit az iratokban rögzítettek.

[00:11:59]A amit lehet tudni, hogy a titkoszolgálatok minden időben éltek azzal a lehetőséggel, hogy manipulálják az adatokat, hogy als eltorzított információkat rögzítsenek.

[00:12:14]De egy dolgot azért szeretnék megcáfolni.

[00:12:17]A szolgálatok abban sosem voltak érdekeltek, hogy teljesen hamis, valótlan nyilvántartási adatokat rögzítsenek maguknál, hiszen nem a nyilvánosságnak készítették, hanem egymásnak és a főnökeiknek.

[00:12:33]Pontosan így van.

[00:12:33]Magukat nem akarták becsapni.

[00:12:35]Ö, tehát azt arra érdemi bizonyítékot, hogy hamisított kartonok, hamisított nyilvántartási adatok kerültek volna be a mi rendszereinkbe, vagy pontosabban azokba a rendszerekbe, amit most őrzünk, csak régebben kerültek volna be.

[00:12:51]Erre még nem találtunk bizonyítékot.

[00:12:54]A annál több bizonyíték van arra, hogy sajnos ezekből a nyilvántartásokból nagyon sok adatot töröltek, eltűntek, elvesztek, hiányosak.

[00:13:04]Tehát teljes sohasem volt ez a bizonyos hálózati nyilvántartás, és már sajnos ezt meg kell ki kell mondjuk, soha nem is lesz teljes.

[00:13:15]Mennyi semmisült meg, vagy tűnt el az elmúlt évtizedekben, vagy az 1989-es rendszerváltás előtt hozzávetőleg?

[00:13:26]Ehhez ugye azt kellene tudnunk, hogy mennyi volt.

[00:13:27]Sajnos erre sincsenek egész pontos adatok.

[00:13:30]Amit biztosan tudunk, hogy ez például 1956-ban az diktatúra legötétebb időszakának a dokumentumai nagyon nagy részben eltűntek, megsemmisültek.

[00:13:47]Ez bizonyos sok ígérthető.

[00:13:47]56 napjaiban, a forradalom napjaiban a legtöbb megyei központban a felkelők elfoglalták az AVH épületét, és onnantól ezeket az iratokat keresték, kutatták.

[00:14:04]Amikor pedig az AVH-sok visszatértek a forradalom leverése után, nagyon sok bizonyíték van arra, vagy nagyon sok feljegyzés, hogy bokáig jártak a szétszórt iratokban.

[00:14:13]A maradékot már ők semmisítették meg.

[00:14:17]Tehát 56 előtt rettenetesen hiányos az életanyagunk.

[00:14:21]A későbbiekben is folyamatosan voltak megsemmisítési hullámok.

[00:14:27]Hol szisztematikusan, hol pedig mondjuk így pánikszerűen.

[00:14:30]Ugye 89 például egy ilyen pánikszerű megsemmisítési hullám volt, amikor látták, hogy most már a rendszer a végóráit éli, akkor megpróbálták részben a bizonyítékokat eltüntetni, részben pedig azokat a személyeket, akik már látható volt, hogy politikailag vagy közéleti szempontból fontosak lesznek, azoknak az iratait elmenteni.

[00:15:01]ö biztonságba helyezni, hogyha jó indulatú vagyok, de inkább azt mondanám, hogy az állambiztonság tagjai, tisztjei megpróbálták a saját életbiztosításukat hazavinni egy aktán, vagy vagy sok aktában.

[00:15:19]Mi számít bizonyítéknak arra, hogy valaki valóban együttműködött az állambiztonsággal?

[00:15:22]Elég egy karton?

[00:15:22]Kell beszervezési nyilatkozatot találnom ezen az oldalon, jelentést, pénzfelvételi bizonylatot.

[00:15:30]Szóval mikor mondhatja ki egy történész felelősen valakiről, hogy köznyelven szólva ügynök volt?

[00:15:39]Ez egy nagyon régi sérelme volt a kutatóknak Magyarországon, hogy a korábbi törvény elég szigorúan meghatározta, hogy mikor lehet valakit ügynöknek nevezni.

[00:15:50]A mostani törvény logikája más.

[00:15:52]Ö a mostani törvény megengedi azt, hogy a hálózat vagy a az állambiztonsággal együttműködő személy ilyen jellegű tevékenységének a bizonyítására ne csak meghatározódó irattípus legyen alkalmas, hanem egyéb történészi eszközökkel is be lehessen bizonyítani, hogy valaki ez volt valaki együttműködött a a az állambiztonsággal.

[00:16:20]Tehát a azt kell mondjam, hogy most sokkal racionálisabb ez a ez a jogszabály, mint korábban volt, mert mint minden esetben egy történész a saját kutatásai alapján, a saját módszertana alapján források összevetésével különböző irrattípusok egymás mellé helyezésével tudja megmondani, hogy valaki mit, miért és hogyan van végzett az állambiztonság számára.

[00:16:52]Tehát ilyen értelemben sokkal észszerűbb és sokkal tudományosabb lesz az a bizonyítási módszer, ahogy ahogy az az állambiztonsággal való együttműködést definiálni lehet.

[00:17:11]Mi, akik nem vagyunk történészek, viszont azt látni fogjuk, tudni fogjuk az adatbázist böngészve, hogy például valaki kényszerhatására vagy önként lett besúgó, hogy mi volt az a kényszer, vagy mi volt az a belső motiváció?

[00:17:29]Ezekben az iratokban, amiket közzéteszünk, részben lesznek ilyen információk is.

[00:17:34]Például egy hatos karton a legtöbb esetben feltüntették azt, hogy valakit pressziós alapon vagy vagy egyéb kényszerítő eszközökkel terhelő adatok alapján szerveztek be.

[00:17:53]Ami félrevezető ilyenkor sajnos, hogy a legtöbb esetben azt írták rá a kartonra, hogy hazafias alapon szervezték be, holott ez leginkább csak az állambiztonságnak volt érdeke, hogy ezt így tüntesse föl, mintogyha mindenki önként és lelkesen akart volna együttműködni.

[00:18:10]A legtöbb esetben a a hazafias alapú beszervezés is azt jelentette, hogy valamivel őt rákényszerítették.

[00:18:20]Ha a beszervezési dossié is megvan, körülbelül 9000 dossiénk van a levéltárban jelenleg, akkor abból már elég szépen ki tud rajzolódni egy ilyen hálózati személynek az életpályája, vagy mondhatjuk inkább, hogy hogy a a a állambiztonsággal való együttműködésének a pályája, mert abban Látszik az, hogy az állambiztonság hogyan környékezte meg, milyen gyenge pontot talált, mivel próbálták megfogni, milyen módszerrel, és aztán hogy végezte a munkáját, kapott-e érte jutalmat, dicséretet, vagy vagy nagyon hamar kizárták a hálózatból, mert nem volt alkalmas munkára.

[00:19:10]Megvannak maguk a jelentések, és legalábbis van meg közülük sok.

[00:19:12]Tehát mi fogunk látni olyan árnyalatokat is, hogyha az illetőt ilyen vagy olyan alapon beszervezték, hogy ő használható jelentéseket adott-e, vagy megpróbált keveset ártani.

[00:19:27]Ezt érdemes tisztázni.

[00:19:29]A mostani jogszabály abból a logikából indul ki, és szerintem helyesen, hogy az államiztonsággal együttműködők adatai lesznek nyilvánosak, akik az áldozatai voltak ennek a rendszernek, akik a megfigyeltjei voltak, akikről a jelentések szólnak, azoknak az adatait nem teszi közzé a levéltár.

[00:19:54]Ez azt gondolom, hogy így helyes.

[00:19:58]Ha egy diktatúra törvénytelenül lehallgatta valakinek a telefonját, elkobozta a leveleit, megsértette a magánéletét, és ezt írásba foglalta, most egy demokráciában újra megsérteni és az áldozatokat újra kitenni.

[00:20:14]Azt gondolom, nem csak méltatlan és tisztességtelen, de de de végtelenül aljas tevékenység volna.

[00:20:24]Én ezt nem is tudnám vállalni.

[00:20:26]Úgyhogy úgyhogy azt, hogy mit jelentett konkrétan, azt ma azért nem fogjuk megtudni, mert az már nem csak az ügynökről szól.

[00:20:34]Persze azt is mutatja, hogy az ügynök hogy viselkedik, de az már a megfigyeltekről szól.

[00:20:38]Elsősorban ilyenkor más a teendő.

[00:20:42]Ilyenkor mindenki, aki érintett egy ügyben, mert róla jelentettek, annak megvan a joga, hogy a levéltárhoz forduljon, és akkor viszont megkapja az összes róla szóló jelentést, és azt is, hogy ki foglalkozott vele nem csak az ügynökök, hanem a a hivatásos tisztek.

[00:21:02]Tehát ott egy nagyon széles körű dokumentációhoz juthat bárki.

[00:21:07]A megfigyeltek közül sokan sajnos már nem élnek.

[00:21:09]Ezt a családtagjaik, leszármazottaik is megtehetik, kikérhetik ezeket az adatokat akár már a jelenlegi szabályozás szerint is.

[00:21:20]Már a mostani szabályozás szerint is, eddig is így volt.

[00:21:23]A ami változott ezen a területen a törvényben, hogy a hozzátartozók körét bővítette a törvény, tehát azoknak a hozzátartozóknak a körét, akire vonatkozóan ki lehet kérni információkat.

[00:21:38]Ugye eddig az egyenesági hozzátartozók, tehát elhunyt szülő, nagyszülő, hát ne adj isten elhunyt gyermek vagy testvér volt az, akire ki lehetett kérni az információkat.

[00:21:53]Ez most szélesebb kört jelent a mostani jogi szabályozás szerint.

[00:21:58]Most már például házastársa esetében nem csak az együttélés időszakára, hanem a házastárs teljes iratanyagát megkaphatja.

[00:22:10]a a másik fél, tehát a a házasság másik fele, vagy a a házastársa, sőt a házastársnak a testvérét, tehát mondjuk a sógorára vonatkozó információkat is, vagy a testvér házastársára is.

[00:22:23]Úgyhogy itt a a rokoni kör kiszélesedett, úgyhogy aki eddig beadta az életanyagát, lehet, hogy érdemes lesz újra beadni, hogyha újabb információt szeretne.

[00:22:33]Viszont munkatársakra ez nem vonatkozik, csak a rokon rokonokra.

[00:22:39]Munkatársra akkor vonatkozik, hogyha netán az a munkatárs jelentett valakiről, vagy pedig olyan esetben, ha együtt, mert mondjuk egy munkatársal feltételezhetően együtt dolgozott a a az illető, vagy együtt voltak katonák, vagy együtt voltak katonák.

[00:22:55]Ugye van egy logikája a a korábbi törvénynek és a mostaninak is.

[00:22:59]Ennek pedig az a logikája, hogy mindenki jogosult azokra az információkra, amikre amiket abban az időben, amikor az irat keletkezett, akkor is megismerhetett volna.

[00:23:12]Mondok egy nagyon egyszerű példát.

[00:23:15]Ha valaki együtt volt katona négy másik barátjával és jelentettek róluk, akkor azt nyilván nem fogjuk kitakarni, hogy XY KG-vel meg TM-mel volt együtt katona, mert tudja, hát együtt voltak kiképzésen, ismeri őket, de abban a pillanatban, hogyha abban az iratban már olyan is szerepel a KG-ről vagy TM-ről, most ez egy rövidítésként mondom, amit ő nem feltétlenül tudott, mert az államiztonság azt is kinyomozta hogy az a annak a KG-nek van egy van egy amerikai nagybácsija, vagy van Netán egy hűtlenül elhagyott szeretője, vagy mondjuk olyan betegsége van, ami valamilyen szempontból az állambiztonság figyelmét fölkeltette.

[00:24:03]Ez nem nyilvánvaló, hogy akkora a katonatársak között ez közismert volt.

[00:24:06]Ezt már nem.

[00:24:10]Tehát itt a levéltárnak mindig is mérlegelnie kell, hogy mi lehetett az az információ, ami valóban köztudott volt abban a körben, ismert volt az érintett előtt, vagy mi az, amit az állambiztonság máshonnan szedett össze?

[00:24:24]Hogyan néz ki majd a nyilvánosság nyilvánossága?

[00:24:26]Tehát aki onnan letölt valamit, legyen az érintett, érdeklődő netán újságíró, az felteheti a Facebook oldalára vagy az internetre írhat és mondhat róla bármit.

[00:24:42]Igen.

[00:24:42]Ami a levéltár honlapján, pontosabban ezen a nyitottakták.hu honlapon meg fog jelenni, az bárki számára letölthető és tovább sokszorosítható.

[00:24:54]Ennek semmilyen akadálya nincs, mintogy a jogszabály azt mondja ki, hogy ezek közérdekből nyilvános adatok.

[00:25:04]Az persze törvénysértő, ha valaki ezeket megpróbálja manipulálni, megváltoztatni, bizonyos részeit átírni vagy törölni.

[00:25:11]Ez természetesen törvénysértő.

[00:25:14]azt az állampolgárokra bízzák, hogy hogyan értelmezik ezeket az iratokat, hogy mit fűznek hozzá, vagy ehhez a levéltár önök, történészek azért nyújtanak valamiféle segítséget?

[00:25:25]Igen, több szintű segítséget próbálunk nyújtani.

[00:25:28]Egyfelől már magán a honlapon is lesznek gyakori kérdések, lesz olyan tudástár nevű menüpont, amelyik a szakkifejezéseket megmagyarázza az egy irattípusoknak a jellegzetességei tartalmát megpróbálja kontextusba helyezni, értelmezni.

[00:25:51]Ez a legegyszerűbb része a tájékoztató feladatunknak.

[00:25:54]A következő szint, amit a levéltár el fog végezni, hogy a megnyitás napján október, nem most már november 4-én egy nagy szabású nyílt napot fogunk tartani.

[00:26:08]Ezen történészek, művészek fognak beszélgetni ezekről a kérdésekről ilyen kerekasztal vagy ilyen panelbeszélgetés formájában.

[00:26:20]És a az érdeklődőknek lehetősége lesz a levéltárban közvetlenül megismerni az iratanyagot, a kiállításunkat, a raktárainkat meglátogathatják.

[00:26:31]És ott közvetlenül is lesz lehetőség a levéltár munkatársaival, történészlevéltáros szakértőivel konzultálni ezekről a kérdésekről, és ott a munkatársaim, meg én is ott leszek természetesen, megpróbálunk minden felmerülő kérdésre válaszolni.

[00:26:48]és egy további szint, hogy a levéltár azt is vállalta, hogy igényesetén vidéki levéltárakban, közösségi tereken, vagy közösségi mondjuk helyszíneken előadást tart, lemegy, meg ha igény van rá, és meghívják a levéltár munkatársait, akkor beszámol ezekről a kérdésekről elmondja azt, amit tudni érdemes, vagy tudni lehet az ügynökaktákról, illetve azokról a az adatokról, amiket mi közzétettünk.

[00:27:29]Amikor majd sokan sokszor használjuk ezt az oldalt, annak lesz egy, nem akarok további terheket önökre pakolni, ügyfélszolgálata, ahová én írhatok, egy telefonszám, amit én fölhívhatok, hogyha nem értek valamit, és egy szakember segítségére van szükségem.

[00:27:43]Igen, a levéltár fönn fog tartani eddig is föntott fönntartott ügyfélszolgálatot, de erre dedikált vonal is lesz, aki konkrétan ezeknek az iratoknak a magyarázatát vagy vagy értelmezését tudja majd segíteni.

[00:28:03]A ami nagyon fontos, és ezt érdemes hangsúlyozni, hogy ezekben az iratokban nagyon sok mindenki találkozhat majd olyan adatokkal, olyan információkkal, amit ő másként tud, mert ő nem így látja.

[00:28:18]az államiztonság máshogy látta, mint mint az érintett személy vagy annak leszármazottai.

[00:28:25]És azt gondolom, hogy egy nagyon fontos intézménye ennek a mostani rendszernek, hogy bárki helyesbítést fűzhet az iratokhoz.

[00:28:33]Tehát ha ő úgy látja, hogy az a beszervezés, az az együttműködés nem úgy történt, ahogy azt az államiztonság dokumentálta, nem az volt az oka, nem az volt a formája, nem olyan módon zajlott az egész, akkor ő ezt megteheti.

[00:28:46]A levéltár ezt befogadja, természetesen nem értékeli, nem fog ítéletet mondani a levélter.

[00:28:55]Soha nem mond ítéletet arról, hogy az az irat vagy akár az ügyfélnek az állítása igaz vagy nem igaz.

[00:29:00]A levéltár ezt befogadja.

[00:29:02]digitalizálja és odateszi az adott iratkarton vagy dosz mellé.

[00:29:09]És így bármelyik érdeklődő látni fogja, hogy mit gondolt az állambiztonság, mit rögzítettek az iratok eredetileg és aztán aki ebben szerepel, aki érintett, az ehhez milyen helyesbítést fűzött.

[00:29:26]Magának az érintettek a puszta szabán túl ezt dokumentumokkal, iratokkal igazolnia kell, amit állít?

[00:29:33]Nem.

[00:29:33]Egyáltalán nem.

[00:29:33]Ezek nagyon sokszor szubjektív ö dolgok.

[00:29:36]Ő nem úgy érezte, ő úgy emlékszik, ö ő másként értelmezte azt a helyzetet, másként hatott rá az a lelki állapot, amit az illatok nem tudnak tükrözni.

[00:29:54]Mondjuk mondok egy nagyon egyszerű esetet, ha valaki valamilyen okból kifolyalag előzetes letartóztatásban van, például mondjuk egy 56-os forradalmár és tudja, hogy közben akasztások történnek az országban, kivégzik az 56-os forradalmárokat, akkor azt hiszem el lehet képzelni.

[00:30:15]Bár hála Istennek nem vagyunk a abban a helyzetben, hogy igazán vele tudjuk élni magunkat, de elképzelni el tudjuk, hogy milyen lelki nyomás lehetett azokon, akiket pont ilyen eszközökkel zsaroltak meg.

[00:30:31]Ez pedig nem fog egyértelműen ilyen mélységben megjelenni az iratokban.

[00:30:34]Ezt csak a személyes érzések és a személyes emlékek tudják dokumentálni.

[00:30:42]Megfigyelőtől és megfigyeltől egyaránt befogadnak ilyen személyes álláspontokat.

[00:30:49]Ez alapvetően a megfigyelteknek, az áldozatoknak a a joga, hogy hogy helyesbítsék.

[00:30:57]De tehát legalábbis a törvény célja, hogy egy alapvetően az áldozatok tegyék meg.

[00:31:01]Még hozzánk olyan személy nem fordult, aki elkövetőként próbált volna helyesbíteni, vagy ha fordult ilyen, akkor nyilván a levéltár ennek más formában vagy ebben nem tett eleget ebben a formában, hanem hát levelezés formájában tisztáztuk ezeket a kérdéseket az érintettel.

[00:31:24]Nem számít arra, hogy a teljes nyilvánosság után azért jönnek majd ilyen megkeresések?

[00:31:32]De számítok rá.

[00:31:32]Sokféle megkeresésre számítok.

[00:31:35]olyan megkerésre is számítok, és már érkeznek is ilyenek, amikor ténylegesen beszervezett hálózati személyek szeretnék, ha ők mégsem kerülnének nyilvánosságra, vagy az ő nevük mégsem kerülne nyilvánosságra, különböző bizonyítékokat próbálnak benyújtani, vagy saját nehéz helyzetükre hivatkozva próbálnak ö mentességet kapni ez alól, de a levéltár soha nem tehet kivételt, merthogy a levéltár nem ítélet alapján, vagy nem döntés alapján tesz közzé kartonokat vagy dosziékat, hanem a törvény az irattípust határozza meg, függetlenül attól, hogy azon az irattípuson az az illető alig végzett munkát, vagy esetleg meghiúsult a beszervez vezése, vagy csak teljesen indokolt, érthető zsarolási okból átmenetileg működött együtt, vagy akár 20 éven keresztül lelkes együttműködője volt és haszonélvezője volt az államiztonságnak.

[00:32:50]Ezeket a levéltem soha nem mérlegeli.

[00:32:52]Azt mérlegeli, van hatos kartonja, vagy nincs hatos kartonja.

[00:32:55]Ha van, akkor annak ott a helye az interneten.

[00:33:00]Perekre számítaniuk kell.

[00:33:03]A levéltár nem számít alapvetően perekre, mégpedig azért nem, mert az a kérdés jogilag nehezen vitatható, hogy egy adott karton az bekerült a levéltárba, az az eredeti állambiztonsági forrást tükrözi.

[00:33:26]Ö, és az megfelel a törvényi előírásoknak.

[00:33:31]Ez nem nagyon vitatható.

[00:33:35]Az lenne vitatható, ha a levéltár ítéletet mondana, vagy döntést hozna arról, hogy valaki tényleg együttműködött, vagy nem működött együtt.

[00:33:44]Mi csak annyi döntést hozunk, van karton vagy nincs karton.

[00:33:47]Ha van karton, az fölkerül a a az internetre.

[00:33:54]Persze ez nem zárja ki azt, hogy valaki pert indítson a levéltárra olyan indokkal, hogy esetleg mégse működött együtt, mert azért annyit tudni kell, hogy a hatos karton az önmagában nem bizonyíték.

[00:34:11]Már csak azért sem, mert azt soha nem kellett aláírni.

[00:34:16]Az egy az az állambiztonság saját belső nyilvántartása volt.

[00:34:18]Azt az érintett az a hálózati személy nem is láthatta soha.

[00:34:24]Úgyhogy elképzelhető, hogy valaki megpróbálja tagadni.

[00:34:29]De ezért jó az, hogy a törvény nem azt mondja, hogy nekünk a hálózati személyek adatait kell föltenni.

[00:34:35]az vitatható lenne.

[00:34:38]Nekünk azt kell föltenni, hogyha van hatos karton, van beszervezési doszié, vagy a mágnes szalag adatai megvannak, azokat közzé kell tenni.

[00:34:49]Ugye itt ez a nagy különbség, hogy hogy mi nem a az együttműködés formája alapján, vagy az együttműködés tényszerűsége, valószerűsége alapján döntünk, hanem hogyha van irat, közzétesszük, nincs irat, nincs mit közzétenni.

[00:35:05]Hol lehetnek még iratok?

[00:35:05]A nemzetbiztonságot említette, hogy ők is dolgoznak azon, hogy ami most titkos, a melyik lehet nem titkos.

[00:35:11]Onnan egyébként mekkora iratanyagra és milyen iratokra számíthatnak?

[00:35:15]Azokban mi lehet?

[00:35:21]Jelenleg Magyarországon működik öt nemzetbiztonsági szolgálat.

[00:35:27]Ezek alapvetően lefedik azokat a területeket, amelyet minden modern államban a titkoszolgálatok ellátnak.

[00:35:38]Információs hivatal foglalkozik alapvetően a hírszerzéssel.

[00:35:41]Alkotmányvédelmi hivatal az a nevéből is adódóan a belső társadalmi rend védelmével, illetve kémelhárítással.

[00:35:50]A katonai nemzetbiztonsági szolgálat egyszerre katonai hírszerzéssel és elhárítással, illetve a a nemzetbiztonsági szakszolgálat pedig technikát szolgáltat mindenhez.

[00:36:03]I illetve hát van még ez a nemzeti információs központ, amelyik egy ilyen egy egyfajta elnyőszert.

[00:36:09]Amit itt sejtünk, pontosan nem tudjuk, de amit a szolgálatok elmondanak, az az, hogy körülbelül még olyan 300 iratfolyóméternyi anyag lehet minősítve a nemzetbiztonsági szolgálatoknál.

[00:36:22]Ugye ha elképzeljük, hogy a levéltárban 4,8 kmnyi anyag van, akkor kevesebb mint 1 lehet még minősített ezeknek az iratoknak.

[00:36:38]Most egy gyorsított ütemű visszaminő felülvizsgálati eljárást írt elő a törvény, és mind az információs hivatalban, mind a katonai nemzetbiztonsági szolgálatnál, mind az alkotmányvédelmi hivatalnál zajlik, sőt a sőt a szakszolgálatnál is zajlik ez a fajta gyorsított felülvizsgálat.

[00:36:55]hogyha nagyon leegyszerűsítem, akkor a törvény szerint ő nekik bizonyos kategóriák alapján meg kell állapítani, hogy az még képezhet-e jelen pillanatban is államtitkot az a bizonyos információ vagy adat.

[00:37:12]Ha nem, akkor átadják a levéltárnak.

[00:37:14]Ez zajlik ez a folyamat.

[00:37:17]Hát ha nem is nagyon gyorsan, de azért csordogálnak be iratok.

[00:37:22]Ha pedig fönn akarják tartani valaminek a minősítését, akkor ez a bizonyos bizottság, ez a 13 tagú részben civilekből álló és civil elnök vezetésében működő bizottság majd véleményezheti, megismerheti és véleményezheti ezeket a döntéseket, és majd a kormány akkor eldönti, hogy ez tényleg indokolt-e, vagy sem.

[00:37:45]egyébként elnézést a profán jelzőért, de ezek izgalmas iratok ahhoz képest, mint amelyek most a levéltárban vannak.

[00:37:56]Én azt gondolom, hogy a közvélemény számára talán ezek kevésbé lennének izgalmasak.

[00:38:02]Minden ország, minden demokrácia védi a kritikus infrastruktúráját.

[00:38:08]A paksi atomerőmű már működött például 1990 előtt is.

[00:38:11]Azt már akkor is titkosszolgálati eszközökkel védték.

[00:38:16]annak akkor is voltak már biztosítási tervei.

[00:38:18]Ezek érthető talán, hogy ma sem nyilvánosak, de ugyanígy az ivóvízkészletet vagy egyéb fontos közlekedési csomópontokat mindig édett titkoszolgálati eszközökkel a magyar állam 90 előtt is, meg 90 után is.

[00:38:36]A másik ilyen, amit példaként föl lehet hozni, hogy egy külpolitikai érdek például nagyon indokolt minősítési ok lehet.

[00:38:49]Például most mondok egy példát.

[00:38:53]a 70-es 80-as években itt tanuló külföldi diákok közül, akiket esetleg megfigyelt az állambiztonság, lehet, hogy már miniszterek valahol a Közelkeleten.

[00:39:08]Most pedig hát ha kiraknánk az internetre az összes iratukat, vagy vagy szabadon kutatható lenne, az lehet, hogy diplomáciai bonyodalmakat vagy akár nagyobb veszélyeket is jelenthetne.

[00:39:19]Úgyhogy ezért vannak olyan indokolható helyzetek és esetek, amikor a a 90 előtti iratokban is maradhatnak titkok.

[00:39:30]De akkor mondok még egy utolsó példát, és ez szerintem különösen érzékeny és fontos.

[00:39:34]Külföldi hírszerzés minden esetben, minden időben foglalkoztat együttműködőket.

[00:39:42]A határaink mellett most is dull háború, a 90-es években is dult háború, és a a magyar hírszerzés mindig is foglalkoztatott külföldi informátorokat, mert ezt szolgálja, vagy ezt szolgálta és szolgálja az ország védelmét.

[00:40:03]De el lehet képzelni, hogy ha például a Vajdaságban egy valaki együttműködött a 80-as90-es években a magyar hírszerzéssel, akkor milyen sors várhat rá, vagy Kárpátalján esetleg?

[00:40:21]Úgyhogy ha valaki ezeknek az embereknek az életét kockáztatná olyan indokkal, hogy legyenek nyilvánosak az összes külföldi hírszerzési informátorok adatai, akkor azt gondolom, hogy óriási hibát és nagyon követne el és nagyon felelőtlenül járnál.

[00:40:43]Vékony jégen kell táncolniuk akkor mostanában.

[00:40:48]Ugye vigyázni kell nagyon.

[00:40:50]A levéltárnak az a szerencséje, hogy nincs minősítési joga, amit a szolgálatok már nem tartanak vagy aminek a minősítését már nem tartják fönt.

[00:41:02]A ott a levéltárnak nem kell védenie legalábbis államtitkot.

[00:41:12]Ott is persze a levéltár fog védeni személyes adatokat, mert azért ahogy említettem már a titkos szolgálatok által összegyűjtött magánéletre vonatkozó információk, szenzitív személyes adatok, ezek továbbra is jelentős és erős védelmet igényelnek.

[00:41:32]Ez viszont a levéltár dolga.

[00:41:35]Van egy másik potenciális iratforrás még magánszemélyek szekrényeiből.

[00:41:41]hagyatékokból esetleg volt szolgálati alkalmazottaktól kerülhet be önökhöz valamilyen módon iratanyag?

[00:41:49]Igen, ez nagyon jó kérdés és nagyon fontos tevékenységi területe a levéltárnak, de nem csak a mi levéltárunknak, hanem minden modern levéltár egyre nagyobb mértékben támaszkodik a magániratgyűjtés lehetőségeire, mégpedig azért, mert a levéltári források évszázadokon keresztül egy centralizált állami ami szempontot tükröztek mindig az állam hatalom, és ezt most lehet demokratikus körülmények között is érteni, és diktatorikus körülmények között is érteni.

[00:42:29]Mindig is az államrend által keletkeztetett forrásokat kép őrizték meg a levéltárak, de ennek mindig volt egy másik oldala, mert ennek voltak elszenvedői, vagy voltak alanyai az állami intézkedéseknek.

[00:42:48]Ezért az is nagyon fontos, hogy az állampolgárok ezt hogy élték meg, milyen emlékeik, milyen naplóik, milyen saját levelezéseik maradtak fönt titkoszolgálatok esetében ez különösen fontos.

[00:42:59]És a levéltár nagyon nagy energiákat fordít arra, hogy amég élő vagy hát már sajnálatos módon elhunyt személyek, akiknek az állambiztonsággal valamilyen ügye volt, ki voltak telepítve, be voltak börtönözve, üldözte őket a titkos szolgálat, az ő emlékeiket megőrizzük, az ő naplóikat, feljegyzéseiket, levelezésüket, ha tudjuk, mentsük meg.

[00:43:30]hozzuk be a levéltárba.

[00:43:30]Ebben elég komoly eredményeket és sikereket tudott már elérni a levéltár az elmúlt évtizedekben.

[00:43:40]A másik, ami a kérdés másik felét illeti, hogy egykori elkövetők is megírják-e az emlékeiket, adják leadják-e például a az általuk hazavitt iratokat, naplókat, eszközöket például.

[00:43:57]Ez azért elég ritkán fordul elő, de ilyenre is volt már példa.

[00:43:59]Olyanra is volt már példa, hogy egykori titkoszolgálati tiszt nyugdíjba menetele után egy-két évtizeddel jutott el oda, hogy a nála maradt eszközöket, a nála maradt naplókat, a nála maradt levelezéseket beadja a levéltárba.

[00:44:17]Ilyenre is van példa, de ez a ritkább.

[00:44:20]Ha most jelentkeznek ilyenek, akkor ők most megütik a bokájukat?

[00:44:24]A fennálló rendelkezések alapján indulhat ellenük eljárás?

[00:44:30]Még nem.

[00:44:30]Most a törvény ad nekik egy határidőt és azután lehet ez.

[00:44:39]De ez egyébként nem egy új törvényi rendelkezés.

[00:44:40]Ezt a korábbi törvények is mindig újabb és újabb határidőkkel próbálták.

[00:44:44]Tehát amikor módosították a törvényt, akkor mindig adtak egy határidőt, és mindenki reménykedett benne, hogy na most majd beadják ezeket.

[00:44:52]Eddig erre nem volt, vagy hogy mondjam, nem volt túl hatékony ez a jogi eszköz.

[00:45:01]Önök az AB-nél foglalkoznak azzal, hogy ennek a teljes aktanyilvánosságnak milyen társadalmi hatásai lesznek az életünk minden területén.

[00:45:09]Vannak erre például külföldi példák, amit figyelembe tudnak venni máshol.

[00:45:14]Megcsinálták, ez lett a következménye, vagy esetleg vannak-e hazai kutatások erre?

[00:45:18]Esetleg ez nem az önök dolga?

[00:45:22]A külföldi példák esetén érdemes valamit hangsúlyozni.

[00:45:29]Ilyenre, ami most történik Magyarországon, gyakorlatilag a világon sehol nincsen példa.

[00:45:35]A németek se, a lengyelek se, nem?

[00:45:36]És akkor hadd tágítsam ki a kört.

[00:45:40]Mindig csak a volti szerződés tagállamaira, vagy a volt szocialista országokra gondolunk, de a 70-es évektől a 90-es évekig számos helyen a világban megbuktak diktatúrák vagy diktatorikus rezsimek.

[00:45:56]még Európán belül is Görögországban katonai diktatúra volt, mégpedig rendkívül véres, kegyetlen.

[00:46:04]Az emberi méltóságot és a a a szabadságot a legdurvábban, tipó katonai diktatúra volt Görögországban a 70-es évek közepéig, de megbukott a frankó rendszer, megbukott a Szalazár rendszer Portugáliában.

[00:46:19]Soha senki nem beszél arról, hogy az ő ügynök listiik hol vannak, és nem tették közzé azokat sem, pedig ott demokráciák lettek utána.

[00:46:29]És akkor visszatérve, hát persze beszélhetnénk Dél-Afrikáról, a parthelyrendszer megbukott, beszélhetnénk a katonai diktatúrákról Dél-Amerikában, ott se tettek közzé ügynökaktákat.

[00:46:42]És hogyha Közép-Európában maradunk, mindenki vagy nagyon sokan azt feltételezik, hogy Németországban az egykori stázi levéltára, vagy a BSTU, ahogy nevezik, vagy ahogy rövidítik, közzétett valamit.

[00:46:56]Ez egy óriási tévedés, rendkívül fontos, nagyon hasznos munkát végeznek a német kollégák.

[00:47:02]Jól ismerjük mi őket, mert szoros munkakapcsolatban vagyunk, de az ottani jogszabályok sokkal szigorúbbak az adatvédelem tekintetében.

[00:47:10]Soha semmilyen nyilvántartást, soha semmilyen adatbázist nem tettek közzé a németek.

[00:47:17]Nagyon nagy munkát végeztek az állampolgári információs és önrendelkezési jog terén.

[00:47:21]és az edukáció, a kiállítások a a múlttal való szembenézés terén, de közzétenni semmit nem tettek.

[00:47:30]Két helyen tettek közzé hálózati vagy ügynöknyilvántartásokat.

[00:47:37]Ez Csehország és Szlovákia.

[00:47:37]Megjegyzem, ezért csak egy apró érdekesség.

[00:47:40]Mind a két országban, amikor ezeket közétették, egy magyar kolléga volt az a levéltel igazgatója, kiváló barátunk egyébként.

[00:47:55]Tehát az mondjuk egyébként megint érdekes, hogy azért eljutott ez a két ország oda, hogy egy magyar nemzetiségű levéltár igazgatót tudtak kinevezni az állambiztonsági levéltár élére.

[00:48:10]Ez szerintem egy szép példája annak, hogy túl lehet lépni etnikai előítéleteken, de nem is ez a kérdés.

[00:48:19]Szlovákiában, Csehországban közzétették azokat a naplókat, amik közül mi is egy párat most közéteszünk, de ezekben a naplókban csak nevek szerepelnek, fedőnevek és nyilvántartási adatok.

[00:48:34]Maguk a kartonok, ami nálunk közzéles lesz téve, sokkal több adatot tartalmaznak, a dossiék pedig még többet.

[00:48:42]Ilyet senki nem csinált.

[00:48:45]Ebből viszont az is következik, hogy nem tudjuk, hogy milyen lesz ennek a társadalmi hatása.

[00:48:48]Önök is kíváncsian várják, igaz?

[00:48:50]Ö kíváncsian várjuk, tartunk is tőle.

[00:48:55]Biztosak vagyunk.

[00:48:55]Én személyesen biztos vagyok benne, hogy nagyon sok családban nagyon érzékeny sebekre fog rátapintani, akár fölszakítani sebeket, vagy eddig nem ismert sebeket ej ez a történet, mert nagyon sok családban, sőt talán a legtöbb családban ezek titkos történetek voltak.

[00:49:15]Nem szoktak beszélni róla azok, akik ebbe a helyzetbe kerültek.

[00:49:24]Úgyhogy biztos vagyok benne, hogy sok fájdalmas szembenézés lesz családokban, sok meglepetés.

[00:49:33]Azt szoktam erre mondani, hogy egy betokosodott sebokosodott sérülés esetén az orvosok általában ezt fölvágják.

[00:49:43]Lehet abból fertőzés is, és lehet abból tisztulás is.

[00:49:49]Én abban bízom, hogy inkább tisztulás lesz, mint elfertőződés.

[00:49:54]36 év után ideje igaz?

[00:49:57]Én szerintem igen.

[00:49:59]Az arénát hallották az infádióban Csegergő Bendegusz történész, az állambiztonsági szolgálatok történeti levéltárának főigazgatója.

[00:50:05]Ott volt a vendégünk.

[00:50:07]Köszönöm szépen a beszélgetést.

[00:50:09]Én is köszönöm.

[00:50:09]Kedves hallgatóink, az arénát meghallgathatják az infóstart oldalán és megnézhetik a YouTube-on.

[00:50:15]Biztatom önöket, hogy iratkozzanak fel az Infádió csatornájára.

[00:50:17]A mai műsor elkészítésében Erdei Tamás, Szécsi Ágnes és Szabó Gergely segített.

[00:50:23]Én Herceg Zsolt vagyok.

[00:50:25]Köszönöm, hogy figyeltek ránk.

[00:50:28]Az Arna távközlési partnere a Van Magyarország.