Hitel vagy megtakarítás: hogyan dönt a magyar? Boczán Viktor, Inforádió, Aréna

[00:00:00]Aréna Magyarország [zene] egyik legtöbbet idézett rádió műsora.

[00:00:01]Várja önt a stúdióban.

[00:00:06]Bocán Viktor, a Provident pénzügyi Zrt.

[00:00:08]vezérigazgatója.

[00:00:10]Az Aréna távkési partnere a Van Magyarország.

[00:00:15]Segítse ön is munkánkat azzal, hogy feliratkozik csatornánkra.

[00:00:17][zene] Jó napot kívánok az Aréna hallgatóinak.

[00:00:21]Exterda Tibor vagyok.

[00:00:21]A stúdióban itt van Bocán Viktor, a Provident pénzügyi Zrt.

[00:00:25]vezérigazgatója.

[00:00:25]A beszélgetést a rádióban most felvételről hallják.

[00:00:28]Örülök, hogy elfogadta a meghívást.

[00:00:28]Jó napot kívánok.

[00:00:32]2022 óta kilenc országban csinálnak egy kutatást, tehát van adatmennyiségük.

[00:00:35]Ha jó volt a hipotézis, abból arról ki fog rajzolódni egy trend.

[00:00:40]Mire kíváncsiak, amikor pénzügyi kutatást csinálnak ebben a kilenc országban, amen van egy kaktojás is, az Mexikó.

[00:00:49]Igen, én is jó napot kívánok és üdvözlöm a kedves rádió hallgatókat.

[00:00:53]Valóban most már idestova öt éve végezzük ezeket a pénzügyi kutatásokat.

[00:00:58]És a kutatásnak a fő célja az, hogy megértsük az emberek pénzhez való viszonyát, a preferenciáikat és azt, hogy milyen a pénzügyi tudatosságuk.

[00:01:07]Ezt kilenc országba végezzük el egyébként rendszeresen.

[00:01:09]Ezek azok az országok, ahol ahol egyébként a a Provident valamilyen formában jelen van.

[00:01:19]És ahogy említette, igen, Mexikó kakuk tojásnak tűnik így a a tengeren túl, de egyébként a tengeren túl ott vagyunk Ausztráliába is.

[00:01:26]És így azt mondom, hogy Közékelet-Európán kívül a balti államokban, mint Észtország, Lettország vagy Litvánia például.

[00:01:35]Úgyhogy van egy széles körű kitekintésünk.

[00:01:37]Természetesen itt Magyarországon mi a magyar fogyasztókra fókuszálunk.

[00:01:41]Itt fontos elmondanom, hogy nem csak feltétlenül a Providen célcsoportjára általában szeretnénk megérteni azt, hogy a magyar embereknek milyen a pénzhez való viszonya, milyen a pénzügyi tudatossága, milyen a pénzügyi rezilienciája, hogyha úgy tetszik.

[00:01:57]De nekünk segít az is nagyon sokat, hogy azt is megértjük, hogy más országokban, más kultúrában, kicsit más gazdasági környezetbe ez hogyan néz ki, és ezekből tudunk trendeket rajzolni, előrejelzéseket megfogalmazni, illetve hát ami a legfontosabb, a szolgáltatással kapcsolatos akciókat, fejlesztéseket, és hogy a pénzügyi edukációs programunkat is milyen irányba vigyük tovább.

[00:02:19]Nagyon más mondjuk egy lett ember hozzáállása a pénzhez, mint egy mexikói ember hozzáállása a pénzhez.

[00:02:27]Végül is valami jószágot fog rajta mind a kettő venni.

[00:02:33]Igen, azt gondolom, hogy a fogyasztási célokba olyan típusú azonosságot szoktunk tapasztalni, hogy ha ezt szeretném leegyszerűsíteni, az ügyfélkörünknek az egyik része például ők valamilyen váratlan kiadást szeretnének menedzselni, ezzel szeretnének egy váratlan helyzetet áthidalni, még megvan azoknak a fogyasztóknak is a csoportja, ahol egy egy tudatos és előre tervezett hitelt cél megvan.

[00:03:01]megvalósításához vesznek kölcsönt igénybe tőlünk vagy vagy bárkitől.

[00:03:06]Hogyha a Mexikót nézzük, az egy nagyon érdekes hely olyan szempontból, hogy ott például a kutatás nagyon szépen rávilágított arra, hogy az megkérdezetteknek és minden országban egy 1000 fős reprezentatív mintáról beszélünk, nagyságrendileg statisztikail a plusz mínusz 3%-os hibahatáron belül.

[00:03:29]Így végezzük el ezeket évek óta.

[00:03:31]És a mexikói emberek, azok a 18 és 70 év közöttiek, akiket online kérdőivel megkérdeztünk, például arra a kérdésre, hogy az elmúlt 12 hónapban vette-e föl hitelt, több mint 60%-uk.

[00:03:46]Igen.

[00:03:46]Tehát a a hitelfelvételi kedv nagyon magas.

[00:03:49]Ö ezzel szemben és válaszók lett országra is.

[00:03:55]Magyarországon ugyanez például 26% lenne.

[00:03:58]A letteknél hozzánk képest egy kicsit magasabb.

[00:04:01]Nagyságrendileg az 1hauk az venne fel kölcsönt a a pénzügyi szektorból, legyen az bank vagy nem banki pénzintézet.

[00:04:13]Ühüm.

[00:04:13]Mi az, ami a hitelfelvételi kedvet inkább meghatározza a kényszer, amikor napi kiadásokra kell hitelt felvenni?

[00:04:22]a családi szokások, a hiteltermékek minősége, olcsósága, átláthatósága, vagy a a józam belátás, hogy valamit célszerűbb hitelből finanszírozni, mint mondjuk eladni a házat.

[00:04:37]Én azt gondolom, hogy mindezek összessége egyébként.

[00:04:38]Tehát nem lehet azt mondani, hogy csak és kizárólag egy szempont dominálna.

[00:04:45]Valóban, ahogy mondta is, kérdezte is, nagyon-nagyon sok szempontot figyelembe vesznek a fogyasztók.

[00:04:49]Ami egyébként látjuk a kutatásból, hogy országonként akár a kulturális környezetet figyelembe véve, vagy a gazdasági környezetet figyelembe véve eltérhet, de de azért azt látjuk, hogy van olyan is, amikor amikor mondjuk a fogyasztónak átmeneti pénzügyi gondjai vannak, tehát szüksége van a hitelre, nem tudná máshogy megfinanszírozni azt a hitelcélt, de van olyan is, amikor ez megfontolt belátás alapján ugyan lehet, hogy tudná saját forrásból finanszírozni, de azt gondolja, hogy praktikusabb ehhez inkább egy kölcsönt igénybe vennie, amikor rengeteg szempontot vesz figyelembe a fogyasztó.

[00:05:30]Ö és itt azt szoktuk tapasztalni, hogy nem csak az árazást nézi, ami első ránézésre evidens lehetne, hanem rengeteg egyéb szempontot figyelembe vesznek, akár a futamidő hosszát, az, hogy mennyi a teljes visszafizetendő, az, hogy milyen egyéb kapcsolt szolgáltatások vannak, és hogy mennyire egyszerű átlátható mondjuk egy kölcsönszerződés.

[00:05:53]Mennyire kell egy kölcsönszerződést egyszerűvé tenni, amikor a világ körülöttünk elég bonyolult?

[00:06:00]Én személyesen abban hiszek, és ez különösen szerintem a pénzügyi szektorra igaz, hogy egyszerű és amennyire csak lehet, nagyon transzparens termékekkel kell jelen lenni.

[00:06:14]Hogyha ha úgy tetszik, én azt szoktam mondani a kollégáimnak, hogy szeretném azt, hogy embernyelven érthetőek legyenekvétel hitelszerződést, akkor az sok oldal tud lenni.

[00:06:25]A betűk meglehetősen aprók, a mondatok el meglehetősen bonyolultak.

[00:06:28]És hogyha az ember átrágja a tízszeri olvasást, akkor persze megérti, de nagyon kevés ember szokta tísz elolvasni a szerződést.

[00:06:38]annyira egyszerűvé kell tenni, hogy beférjen egy A4-es lapra, és bárki megértse.

[00:06:45]Én nagyon szeretném, hogyha így lehetne.

[00:06:47]Természetesen vannak szabályozi elvárások, hogy mit kell kommunikálni az ügyféllel egy kölcsönfelvétel előtt akár, vagy a kölcsönfelvétel kapcsán.

[00:06:58]Gondolhatnék itt az általános szerződési feltételektől elkezdve nagyon nagyon sok tájékoztatási anyagra.

[00:07:03]És ezek ezek ahogy mondtál, ezek nagyon hosszúak tudnak lenni.

[00:07:07]Például nálunk akármennyire törekszem, nálunk is bizony 8-10 oldalról legalább beszélünk.

[00:07:11]Ez függhet egyébként a a kölcsön terméknek a a kategóriájától is.

[00:07:17]Egy jelzálló kölcsönnél nekem is volt hozzá szerencsém.

[00:07:23]Szó szerint 50 oldalt ír írtam alá és ezzel nem túlzok.

[00:07:29]És értelemszerűen ebben benne volt az összes olyan dolog, amit egyrészt praktikus az ügyfélnek tudni, meg azok a dolgok is, amiket kötelezően a szolgáltatónak el kell mondania.

[00:07:37]De ezenfelül én abba hiszek, és a vállalatunk is abban hisz, hogy az is nagyon fontos, hogyha ha kellennek legyen egy kivonata és amennyiben ez lehetséges, olyan a szolgáltató, vagy olyan a szolgáltatás, akkor legyen meg az az emberi kapcsolat is benne, amikor valaki eltudja ezeket nekem.

[00:07:58]És ezért szoktam azt mondani, hogy embernyelven magyarázni, hiszen a a pénzügyi edukáltsága a fogyasztóknak azért az nagyon különböző tud lenni.

[00:08:04]És ez nem egy magyar sajátosság.

[00:08:06]Ezt mindenhol látjuk, hogy van, aki ezekre fogékonyabb, van, aki otthonosabban mozog a pénzügyi világba, de vannak, akiknek kell az a segítség, még ha el is olvassa, hogy valaki elmagyarázza nekik, hogy de ez mit jelent pontosan, mert azt viszont látjuk, hogy a napvégén minden fogyasztó ugyanannyira kíváncsi, mennyire engedhetem ezt meg magamnak.

[00:08:28]Valóban ez a legjobb konstrukció, ami az igényeimnek megfelel, és ehhez bizony kell az a az a széleskörű megértés.

[00:08:35]Ö, hogy lehet a fogyasztóknak elmagyarázni azt, hogy mindig mindennek lesz kockázata?

[00:08:40]Egy hitelfelvételnek is mindig van kockázata, mert nem tudom, hogy holnap lesz-e munkám, nem tudom, hogy holnap megbetegszem-e.

[00:08:46]Nem tudom a jövőt, hogy lehet a fogyasztókat edukálni abban a tekintetben, hogy ezeket a körülményeket megértsék és ezek tudatában merjenek fölvenni hitelt, mi amikor a jövőt önök se látják.

[00:09:01]Nyilvánvalóan én azt gondolom, hogy minden pénzügyi szolgáltatónak alapvető érdeke az, hogy a pénzügyi edukáltságot, a pénzügyi oktatást segítse, és lehetőleg annyira informált fogyasztókkal működjön együtt, akik felelős döntéseket képesek hozni a kölcsönfelvételen.

[00:09:20]Azt szoktam mondani, hogy ha felelős hitelezésről beszélünk, hogy felelős hitelezést azt csak felelős fogyasztókkal tudok megvalósítani.

[00:09:30]Bármennyire is törekszem erre egyébként én, mint vállalat.

[00:09:33]És akkor itt jön annak a az a része, hogy a az ügyfélnek meg kell adni minden olyan információt és minden olyan kérdést föl kell tenni nekik, ami rávilágít arra hogy ezeket a kölcsönöket ők valóban megengedhetik maguknak.

[00:09:47]benne van akár az a minimális mozgástér is, ha mégis valami váratlan történik vele, akkor is képes lesz ezt a kölcsönt fizetni, tehát nem teljesen elmenni természetesen a falig.

[00:09:59]Értik azt, hogy amennyiben mondjuk valami váratlan dolog történik egy váratlan pénzügyi nehézségnek, vagy egy visszafizetési probléma kapcsán milyen lehetőségeik vannak, az milyen kötelezettségekkel jár.

[00:10:15]Tehát én azt gondolom, hogy minden minden kölcsönkibocsátónak alapvető érdeke az, hogy ezt a teljes körű tájékoztatást az ügyfélnek megadja, hiszen az ügyfél így fog tudni felelősen dönteni.

[00:10:28]Ugye nagyon sok országban dolgoznak, és nem minden ország az Európai Uniónak a tagja.

[00:10:32]A külső pénzügyi szabályozó környezet az nagyon befolyásolja azt, hogy milyen termékekkel lehet a piacra lépni, és hogy az ottani embereknek milyen a hitelhez való hozzáállása.

[00:10:47]Bizonyos mértékig természetesen befolyásolja.

[00:10:49]Én én erre úgy szoktam tekinteni, hogy a szabályozó által elvárt törvényi előírások, azok adnak egy keretrendszert a működésnek, és természetesen ezeket kötelezően mindenkinek be is kell tartani.

[00:11:07]Ugyanakkor ezen a keretrendszeren belül ügyfélpreferenciák azok, amik dominálnak.

[00:11:12]Tehát én el tudom képzelni azt, hogy két egyébként teljesen azonos szabályozói környezetben is lehet egy picit más a működés, hiszen a működésnek az ügyfelek elvárásaihoz kell, hogy kell, hogy igazodjon.

[00:11:26]De természetesen maga az, hogy mit vár el a szabályozó, az az nagyon sok esetben befolyásolja a szolgáltatónak a működését is, és nagyon sok esetben ez egyébként pozitív tud lenni, hiszen a szolgáltatókat rábírja arra, hogy bizonyos standardoknak megfeleljenek.

[00:11:45]És ez segít egyébként az ügyfélnek abban, hogy azok a különböző termékek, amik elérhetőek a piacon, számára jobban át átláthatóak legyenek, és könnyebben összehasonlíthatóak legyenek.

[00:11:57]De még egyszer kihangsúlyoznám azt, hogy ezen a keretrendszeren belül nagyon-nagyon sokat számít az, hogy az adott piacon, az adott ügyfélkörnek mire van igénye, és hogyan néz ki a piaci verseny, mi az, ami működik egy piacon, és mi az, amire talán a fogyasztók kevésbé a finisak.

[00:12:15]Ühüm.

[00:12:15]Van olyan, hogy a piacon egy termékről kiderül, hogy a fogyasztók igazából nem erre gondoltak.

[00:12:19]És ha igen, akkor a miért van túl bonyolult?

[00:12:24]Láttunk már ilyet, tehát láttunk olyan termékeket, amik megjelentek és utána szép lassan eltűntek, vagy vagy egy termék fölfutott, és utána viszont a kereslet csökkent rá.

[00:12:35]Én azt gondolom, hogy ezt pont a fogyasztás, a fogyasztó preferenciája befolyásolja.

[00:12:42]azért a legtöbb vállalat azt le szokta kutatni a potenciális ügyfél körében, hogy mik azok a termékek, mik azok a szolgáltatások, ami ami az ügyfelek igényeivel találkozik, de az ügyfelek igényeiré sem szabad úgy tekinteni, mint egy állandó konstans igényre, hiszen a világ változik, az ügyfelek is változnak, az életkörülményeik változnak, és ez egyébként egy jó dolog, mert idézőjelben arra arra kényszeríti olyan irá irányba tolja a szolgáltatókat, hogy folyamatosan fejlesszenek és ezeket a fejlesztéseket ügyfélligények alapján tegyék meg.

[00:13:18]Például ebbe a pénzügyi verbin kutatásunkba is az egyik dolog, amit szeretnénk folyamatosan megérteni, hogy hogy mi a kölcsönhöz való viszonya az állampolgároknak.

[00:13:26]Mi az, amit inkább preferálnak?

[00:13:29]Ha van valami, amire mélyebben kíváncsiak, esetleg valami, ami amitől tartanak, ezeket mind-mind figyelembe tudjuk akkor venni, amikor terméket és szolgáltatást fejlesztünk.

[00:13:39]Amikor a kölcsönhöz való viszonyt kutatják, akkor van olyan kérdés, amire igazán kíváncsiak.

[00:13:44]Mondok egy példát, lehet, hogy teljesen mellélövök, hogy a a fogyasztó mere-e egyáltalán elköteleződni egy pénzügyi szolgáltató mellett, hiszen hogyha tőle vesz föl kölcsönt, akkor az egy hosszútávú kapcsolat lesz.

[00:13:57]Vagy ilyen típusú kérdéseket néznek?

[00:14:02]Átvitt értelemben egyébként ilyeneket is nézünk.

[00:14:04]Tehát van rengeteg direkt kérdés, pontos számszaki adatokat kapunk, de egyébként a különböző kérdések, a különböző válaszok között igyekszünk kutatni az összefüggéseket is.

[00:14:15]Azt azért már nagyon régóta látjuk, hogy a pénzügyi szektor és maguk a kölcsönök is olyanok, ahol a bizalom az az nagyon-nagyon fontos.

[00:14:26]A bizalom alapja pedig a jó megértés.

[00:14:30]Éppen ezért szoktuk azt kutatni, hogy mennyire értik általában a kölcsöntermékeket, mennyire mennyire értik azt, hogy mik azok a szempontok, amit egy egy felelős kölcsönfelvételnél figyelembe kell venni.

[00:14:43]De ugyanannyira fontos azt is, hogy értsük azt, hogy mik az ügyfeleknek a a változó preferenciáik.

[00:14:47]ö mennyire az ár, mennyire a gyorsaság, mennyire az átláthatóság, vagy éppen egy kölcsön futamideje, hogyha már szóba került, e ez kerül előtérbe, hiszen ügyfelenként ez eltérő lehet.

[00:15:01]Vannak olyanok, akik például nem szeretnének hosszabb távon pénzügyi elköteleződést, mint amennyire szükségük van.

[00:15:09]Tehát nekik lehet, hogy egy rövidebb futamidő mondjuk jobban testhez álló, mint mondjuk egy, nem tudom 20 éves jelzállóhitel.

[00:15:16]És ezeket mind-mind értenünk kell, mert mert így tudunk akármi, akár bármilyen más szolgáltató szolgáltatást, illetve terméket fejleszteni.

[00:15:25]Azt látják a kutatásokból, hogy a az ügyfeleig a fogyasztók fejlődnek-e abban, hogy megértsék például azt, hogy egy kölcsönnek ára van, és hogy ez az ár, ez nem mindig ugyanakkora, attól függően, hogy valaki mondjuk a futamidőre lő-e, vagy valaki a kamatra lő-e, vagy vagy mire lő.

[00:15:46]fejlődnek az ügyfelek.

[00:15:48]Ebben hála Istennek azt tudom mondani, hogy fejlődünk.

[00:15:50]Nagyjából a mi a fogyasztók számára is, hogyha kifejezetten kölcsönökről beszélünk, transzparens szokott lenni.

[00:15:56]A teljes hiteldíjmutatónak a mértéke, illetve a kamat mértéke az transzparens.

[00:16:01]Ezeket minden szolgáltatónak meg kell jeleníteni.

[00:16:06]Ez a reklámozásokba is nagyon markánsan, láthatóan jelen kell, hogy legyen.

[00:16:13]Ott van mindig, hogy THM.

[00:16:13]Ennyi.

[00:16:13]Így van.

[00:16:17]Ugyanakkor talán abban fejlődnek most már a fogyasztók, hogy nem csak ezeket a szempontokat nézik, hiszen önmagában egy THM vagy egy kamat nem feltétlenül írja le az összes olyan például árazáshoz kapcsolódó kérdést, aminek az ügyfél ügyfélnek kérdése lehet, hiszen ugyanannyira fontos az, hogy mekkora lesz mondjuk a heti vagy a havi törlesztő részletnek a mértéke a futamidő végéig összesen mennyit fizetek vissza?

[00:16:44]Mi történik akkor, hogyha én előtörlesztek?

[00:16:46]Mi történik akkor, hogyha ha valamiért késedelembe esek?

[00:16:49]Ezek mind-mind olyan kérdései az ügyfeleknek, amit ők szeretnének tudni, mielőtt meghozzák a végső döntést.

[00:16:56]Tehát azt látjuk, hogy az ügyfelek egyre inkább nemcsak és kizárólag mondjuk a TH mértéke alapján határozzák meg, hogy számukra milyen megfelő kölcsön, hanem ezeket az egyéb szempontokat is figyelembe veszik, hogy például mennyi lesz a teljes visszafizetendő, mire a futamidő végére ér.

[00:17:13]Van abban eltérés a az önök operációs területén lévő országok között, hogy mennyi a pénzintézeti szektorun kívüli magánkölcsönök szomszédtól, rokontól aránya ahhoz képest, amennyit a pénzügyi szektortól vesznek föl az emberek.

[00:17:33]Igen, ezt minden országban látjuk egyébként, hogy akkor, amikor valaki kölcsönt szeretne fölvenni, akkor nem mindig legelőször egy bankra vagy egy pénzintézetre gondol.

[00:17:45]Ez országonként egyébként eltérő.

[00:17:48]Például családnak itt nagyon-nagyon fontos szerepe van, és a kutatásainkból is kijön, hogy azok, akik kölcsönt szeretnének igényelni, nagyságrendileg a országonként ez ugyan eltérő, de mondhatjuk azt, hogy a 10%-uk azt például igyekszik családon belül megoldani.

[00:18:06]További 9%-uk az a baráti ismerősi körbe.

[00:18:10]Tehát először meg szokták azt nézni, hogy és ez a kultúra és a család teljesítőképessége alapján mennyire tudom én ezt a saját környezetemben megoldani, és amikor ezt nem tudja megoldani, de olyan is van, amikor kifejezetten nem így szeretné megoldani, mert mert mondjuk nem szeretné azt, hogy nem szeretné bevonni a a rokonait, nem szeretné esetleg a hitelcélt megosztani velük, akkor jön jön az, hogy a a bankokra és a pénzintézetekre gondolnak, De de ez a családon belül úgy mondom, hogy informális hitelezés, ez minden országban elég erősen jelen van.

[00:18:47]És itt vannak egyébként különbségek, ez például Mexikóban sokkal magasabb, mint Közép-kelet-Európában.

[00:18:56]A ahol a család a családok is sokkal nagyobbak jellemzően, a családok nagyon erősen összetartóak.

[00:19:03]Ott ott ez markánsabban megjelenik mint mondjuk, ha mondhatok egy példát Csehországban.

[00:19:08]mondjuk, ahol maga ez a családfogalom is egy kicsit máshogy jelenik meg, illetve van egy egy nagyon heterogén és egy nagyon-nagyon széles pénzügyi szektor.

[00:19:21]És azért hoztam Csehországot pont példának, mert ott is a a klasszikus banki hitelezőkön kívül az úgynevezett nem banki pénzintézetekből gyakorlatilag egy nagyságrendilag egy ilyen 100 különböző és különböző szolgáltatása különböző módon működő vállalat létezik.

[00:19:41]Tehát nagyon nagyon nagyon szertágazó az a lehetőség, ami mondjuk az ügyfeleknek elérhető.

[00:19:46]És az is igaz, hogy minél szűkebbek ezek a lehetőségek, tehát így a formális hitelezés kapcsán ez annál inkább, mert az igény az meg az megadott, annál inkább előtérbe helyezi azt, hogy akkor az informális családi kapcsolatokon belül szeretnék megosztani, de de bizony megjelenhet a a nem legális hitelezés kérdése is akkor, amikor amikor ez semmilyen forrásból nem megoldható.

[00:20:15]Nem legális alatt, mintogy uzsorázást értünk.

[00:20:17]Tehát ez egy büntetőjügi kategória.

[00:20:18]Vagy az, amikor az ember kölcsönt ad, és olyan kamatot határoz meg.

[00:20:23]Tehát mi az, ami nem legális?

[00:20:25]Tulajdonképpen semmi nem legális, amikor a kölcsönt akarok adni.

[00:20:27]Hát ez egy pénzintézeti tevékenység.

[00:20:30]Így van.

[00:20:30]Ez egy pénzintézeti tevékenység, és fontos, hogy ez szabályozott keretek között mozogjon.

[00:20:36]azért, hogyha évtizedekre visszamegyünk, akkor bizony minden országban láttuk azt, hogy hogyha ezeket legális szabályozott módon a piacon jelenlévő és a teljes spektrumot lefedő szolgáltatókkal nem megvalósítható, akkor bizony ezek az illegálisan működő emberek szervezeték is előkerülnek.

[00:20:59]Én hál istennek azt tudom mondani most már két és fél évtizedes pénzügyi tapasztalattal a a hátam mögött, hogy hogy ez egyre inkább szűkül, egyre inkább elenyésző.

[00:21:11]És ezért is nagyon fontos az, hogy minden országban, minden piacon legyenek olyan pénzügyi szolgáltatók, akik a teljes spektrumot le tudják fedni, és kvázi ezen nem is tudnak teret az ilyen ilyen illegálisan működőknek.

[00:21:29]Ez egyes országok pénzügyi rendszerének fejlettsége, például az, hogy sok más típusú szolgáltató legyen, ez mindig jó az ügyfeleknek, mert ez egyrészt választási lehetőséget ad, másrészt meg rontja az átláthatóságot.

[00:21:45]Tehát annyi minden van a piacon, hogy az ember nem tudja, hogy hova forduljon.

[00:21:49]Igen.

[00:21:49]Ebben teljesen igazan szerintem kettős ez a kép.

[00:21:52]Tehát egyrészt az nagyon fontos, hogy legyen választási lehetőség.

[00:21:56]És ezen belül még külön kihangsúlyoznám a versenynek a szükségességét.

[00:22:01]A verseny az egy jó dolog.

[00:22:02]Minél több szolgáltató van, minél inkább idézőjelben meg kell, hogy küzdjenek az ügyfelek kegyéért.

[00:22:12]Annál jobban fejlődnek a szolgáltatások, annál több innováció van, jót tesz az árversenynek.

[00:22:17]Tehát csupa olyan dolog, ami egyébként találkozik az ügyfelek igényeivel.

[00:22:20]Ugyanakkor, amikor ez meg már túl sok, akkor jöhet talán a bőség zavara, amikor a fogyasztó úgy érzi, hogy kicsit eltévedt, és kell neki, itt jön vissza a pénzügyi tudatosságnak a kérdése, kellenek neki azok az irányító mankók, hogy abból a nagyon nagy választékból, ami elérhető neki, milyen szempontok alapján tudja kiválasztani azt, hogy számára melyik a legtesthez állóbb.

[00:22:44]Mit gondol arról a népi okosságról, hogy igazából annak jó hitelt fölvenni, akinek nincs is rá szüksége?

[00:22:56]Ez egy nagyon érdekes kérdés.

[00:22:56]Mert azt gondolom, hogy van is, meg talán nincs is alapja ennek a a a közmondásnak.

[00:23:05]Tehát itt választanám ketté, hogy vannak azok a típusú fogyasztók, csak hogy a közmondásnak is így így így igazat adjak.

[00:23:13]Akik egyébként tervezetten egy egy nagyobb várat, bocsánat, egy nagyobb kiadás finanszírozására vesznek igénybe egy kölcsönt.

[00:23:22]És egyébként jól kalkuláltan úgy gondolják, még ha más forrásokból meg is tudná oldani, mé mégis a kölcsön mellett dönt, mert úgy gondolja, hogy számára ez a helyes döntés, ez a kifizetődő.

[00:23:33]Ennek nagyon sok oka.

[00:23:35]Az is lehet, hogy hogy például nincs olyan liquid tőkéje most, mert befektette valahova, és annak a hoama az mondjuk magasabb, mint amit a kölcsönre fordítana.

[00:23:45]Vagy éppen annyira kedvezményes kölcsönök vannak, hogy ez most így sokkal jobban megéri, mintogyha a saját pénzét használná.

[00:23:50]Tehát valóban létezik ez a kategória is, és itt a közmondásnak igaza van.

[00:23:57]De vannak olyan élethelyzetek is, amikor akár átmenetileg is ez előfordulhat, amikor az ügyfél ezt nem tudja megfinanszírozni, hogy csak egy példát mondjak erre.

[00:24:06]Azt azért látjuk ezekből a kutatásokból, hogy a háztartásoknak nagyjából 50%-a és 18 és 70 év közötti célcsoportok lettek megkérdezve.

[00:24:22]úgy érzik, hogy ugyan tudnak gazdálkodni a keresetükből, de ez a kereset a hóvégére már elfogy.

[00:24:28]És nagyjából további 28% az, aki azt mondja, hogy semmilyen megtakarítást nem tud eszközölni.

[00:24:36]Tehát azokba az esetekbe egyébként, amikor az ügyfél nem tud megtakarítást eszközölni, de mégis megjelenik egy igény, legyen ez tervezet, vagy vagy elromlik mondjuk a hűtő a nyár közepén, csinálni kell valamit, akkor bizony föl fogja venni ezt a kölcsönt, és e ez az, amikor így a a közmondástól eltérően, ne neki ténylegesen erre szüksége van, hogy én szeretem azt a példát mondani, hogy elromlik a hűtőgép, mondjuk benne áll a sok élelmiszer, és akkor Bizony nagyon gyorsan lépni kell, és lehet, hogy azt abba a hirtelen időpillanatba saját forrásból nem tudja megoldani.

[00:25:13]Nincs ideje rá, hogy három hónapig takarékoskodjon, mert mert össze tudná talán azt a pénzt szedni.

[00:25:20]És akkor kiszámolja, hogy a világ legdrágább mortadelláját most kidobja, és az mennyibe fog kerülni, vagy felvesz egy gyors kölcsönt, megvan a hűtő és megmarad a mortadella.

[00:25:30]Abszolút.

[00:25:30]Ühüm.

[00:25:30]Amikor egy piacon kedvezményes állami termékek jelennek meg, ennek mondjuk önök örülnek vagy nem örülnek, mert ez nem a versenyt szokta segíteni.

[00:25:39]Ez azt jelenti, hogy a versenyzőknél valami kedvezőbbet dob piacra az állam.

[00:25:47]Igen, ez egy nagyon komplex kérdés egyébként.

[00:25:49]Tehát én azt gondolom, hogy megvan annak is a helye, és amikor az állam felelős módon idézőjelbe avatkozik be a pénzügyi szektorba, tehát ott, ahol erre nagy társadalmi igény van, ott, ahol erre akár a nyomott árú termékre szolgáltatásra szükség van, az tud nagyon jó is lenni.

[00:26:11]egyébként akár a pénzügyi szektornak, a szolgáltatóknak is ez tud jó lenni, hiszen attól függetlenül, hogy valami nyomott áras, ez csak az ára.

[00:26:19]Ezenkívül van még rengeteg termékparaméter, amibe a szolgáltatóknak változatlanul versenyeznie kell.

[00:26:26]Például ki tudja ezt jobb ügyfélkiszolgálással gyorsabban, transzparensebb módon nyújtani?

[00:26:34]Ez lehet mondjuk egy akár államilag szabályozott nyomottáras jelzálokhitelnél ez ugyanúgy megjelenhetnek ezek a szolgáltatói különbségek és ez változatlanul katalizálja a versenyt.

[00:26:44]Ugyanakkor amikor ez hosszú távon működik, ugyanazt nem mondanám, hogy elvesz az innovációba, vagy ellustítja a piacot, de de az fontos, hogy a a szolgáltatók azok azok versenyezni tudjanak.

[00:27:01]És ez nem csak a szolgáltatás minőségbe, ez ugyanúgy a az árba is benne van.

[00:27:04]De én ettől függetlenül azt mondnám, hogy nem tudnám azt mondani, hogy ez egy ördögtől való dolog lenne az államtól.

[00:27:14]Hiszen valószínűleg ezek kutatásalapon fogyasztói igényekkel találkoznak.

[00:27:18]Sokkal inkább az fontos, hogy még akár a az ilyen típusú termékeknél is a szolgáltatók keressék meg azokat a szolgáltatási pontokat, ahol az ügyfél élményt azt javítani lehet.

[00:27:32]Mi lesz az ügyfél élmény 2026 után?

[00:27:35]Mesterséges, intelligenciás agentekkel fogok beszélgetni, és a végén könyörögni fogok, hogy kapcsoljon már egy embert.

[00:27:43]Mi lesz ez az ez a az ügyfélélmény?

[00:27:43]Lesz egyáltalán személyes találkozás?

[00:27:49]Én én személy szerint hiszek a a személyes találkozás erejében, és ezt nem azért mondom egyébként, mert természetesen a providentnek a működése az a személyes kapcsolatokra, a személyes találkozásokra épül.

[00:28:05]Ezt sokkal inkább azért mondanám, mert a bizalom, főleg a pénzügyi szolgáltatások tekintetében, az egy nagyon fontos dolog marad.

[00:28:15]Vannak nekem olyan nagyon jó barátaim, akik mondjuk fintekkel foglalkoznak, és voltak olyan koncepciók is, hogy egy időntól eltűnnek majd a klasszikus bankfiókok, egy egy időntól már nem úgy fogunk működni, hogy két ember leül egymással szembe, és és átbeszélik a kölcsönfelvételnek a paramétereit, hanem minden online emberi beavatkozás nélkül fog történni.

[00:28:39]Ott a mobiltelefonomon fog minden történni.

[00:28:41]És ugyan a digitalizáció az elindult, és és a a szolgáltatások egyre inkább ebbe a digitális irányba mennek.

[00:28:49]Ennek rengeteg praktikus oka van.

[00:28:49]E talán egyszerűbb és gyorsabb így az ügyfeleket tájékoztatni.

[00:28:57]Költséghatékonyabb a fogyasztó is a fotele kényelméből a mobiltelefonjával megteheti.

[00:29:02]Viszont egy dolog én azt gondolom a kérdésre válaszolva nem fog eltűnni.

[00:29:08]A az emberi beavatkozásnak a szükségessége az ugyanúgy fontos lesz, hogyha ha én mondjuk én ebbe elakadok valahol, vagy nem értek valamit ebbe az online kitöltés kapcsán, akkor valakihez fordulni tudjak, aki aki ezt nekem képes és hajlandó embernyelven elmagyarázni, mert a napvégén mindegy, hogy milyen formába hitelezünk, az nagyon fontos, hogy a fogyasztó megértse, hogy miről szól az a termékszolgáltatás.

[00:29:37]ami mellett ő esetleg szeretné letenni a voksát.

[00:29:40]Úgyhogy én azt gondolom, hogy ez ez az emberi vonal az ott marad.

[00:29:44]Lehet, hogy átalakul, lehet, hogy a a kontaktcentereknek mondjuk a telefonos operátoroknak a jelentősége fog megnőni.

[00:29:53]Lehet, hogy maga a személyes kiszolgálás az mondjuk nem az első lépésbe, hanem egy későbbi ponton igényalapon fog megjelenni, de én azt gondolom, hogy ez sosem fog eltűnni teljesen, és sem a digitalizáció, sem az AI nem fogja teljes mértékben soha átvenni az ember erejét vagy az emberi beszélgetés erejét.

[00:30:16]Mert csak két ember között tud kialakulni bizalom.

[00:30:18]Én azt gondolom, hogy gép és ember között lehet megértés, lehet információt átadni, de valószínűleg bizalom nem fog kialakulni.

[00:30:27]Az pedig nagyon fontos a fogyasztónak ahhoz, hogy a végén úgy érezze, hogy minden információ bértokában tudatosan és felelősen döntött.

[00:30:37]2022 óta csinálják.

[00:30:37]Viha időszakot éltünk át.

[00:30:40]Volt nekünk devizahiteles válságunk.

[00:30:42]Aztán volt egy olyan inflációs szakasz, amikor 1520% körött volt az infláció.

[00:30:48]Aztán volt egy olyan szakasz, amikor senki nem akart fogyasztani, mert nem tudta, hogy mi lesz.

[00:30:53]Aztán most van egy olyan szakasz, amikor mindenki azt látja, hogy ha csökken az infláció, akkor nem ma veszem meg, hanem holnap veszem meg, mert holnap akkor biztos olcsóbb lesz a termék.

[00:31:03]A hitel iránti bizalmat ezek a viharok, ezek változtatták teljes mértékben?

[00:31:10]Igen.

[00:31:13]hiszen az, hogy éppen milyen gazdasági ciklusban vagyunk, mi milyen a társadalom van a bizalom, vagy akkor hadd mondjam így, hogy a fogyasztási bizalmi index, a fogyasztási bizalmi indexnek a mértéke az értelemszerűen nagyon jól előre szokta jelezni azt, hogy mikor megy arra a társadalom, hogy inkább fogyasztanának, és mikor van az, hogy esetleg ezt sokkal jobban megfontolják, vagy akár fogyasztásokat visszafognak, vagy vagy éppen éppen eltolnak, és ezt az egyes gazdasági ciklusba nagyon jól szoktuk látni, például egy nagyon magas inflációs környezetbe.

[00:31:50]Általában ez azt a hatást szokta kiváltani a fogyasztóból, hogy átgondolja a kiadásait és azokat a kiadásait, amik amik éppen nem időszerűek, elhalaszhatóak, azt akár megfontolja, hogy akár akár később tegye meg.

[00:32:07]Most azt látjuk, hogy látjuk az első pozitív jeleit.

[00:32:13]a gazdaság előrzdulásának a fogyasztói bizalmi indexen keresztül.

[00:32:18]És ez a fogyasztói bizalmi index régen még úgy néztük, hogy általában 12-24 hónapra előre mutatta, hogy mi történik majd.

[00:32:27]Tehát ekkora késés volt nagyságrendileg a mutató változása és a tényleges fogyasztás növekménye között.

[00:32:35]Ez jelentősen erőidült.

[00:32:35]Ma már inkább azt mondanám, hogy amikor a fogyasztatási bizalmix elmozdul, akkor nagyságrendileg ilyen hat hónap, hat hónapon belül már látni lehet azt, hogy a fogyasztás az vagy élénkült, vagy éppen visszaesett egy kicsit.

[00:32:50]Mi most a fogyasztás élénkülését látjuk egyébként.

[00:32:56]Nagyon érdekes adatai vannak a Magyar Nemzeti Banknak is, meg a gazdasági irányításnak is.

[00:33:00]Nagyon elképesztő mennyiségű tartalékaik vannak az embereknek.

[00:33:04]állampapírban például iszonyú mennyiségű pénzt, de nagyon sokan vannak olyanok is, akik nem tudnak kifizetni egy mosógép elromlást.

[00:33:10]Az önök adatai szerint hogy alakulnak a a vagyon folyamatok Magyarországon?

[00:33:17]Egyáltalán lehet-e általában erről beszélni, amikor nincs két egyforma család?

[00:33:24]Igen, mint ahogy mondtam korábban, a mi kutatásunk alapján ez az 1000 fős reprezentatív minta, és ez nagyságrendileg az előző években is hasonló volt némi pozitív vagy éppen negatív elmozdulással.

[00:33:38]nagyságrendileg azt látjuk, hogy az ügyfeleknek, bocsánat, nem nem ügyfeleknek, a fogyasztóknak a a nagyságrendileg fele nem képes megtakarítást eszközölni a hónap végére, tehát semmit nem takarít meg, föléli a fizetését.

[00:33:56]Még nagyságrendileg 28%-uk az, aki valamilyen csekély megtakarítást mégis el tud érni.

[00:34:04]Tehát nagyjából azt mondhatjuk, hogy a felnőtt lakosság közel 80%-a a az nagyjából a hónapon belül föléli a keresetét, vagy ha marad is belőle valamennyi a cseké mértékű, például egy nagyobb cél vagy egy váratlan helyzet finanszírozására nincsen pénze.

[00:34:24]És azt látjuk, hogy nagyságrendileg a lakosság egymada rendelkezik legalább hat hónapra megfelelő tartalékkal.

[00:34:35]A többieknek ez ez nincsen.

[00:34:39]És ezt úgy szoktuk jellemzően nézni, hogy mekkora a pénzügyi rezilienciája a társadalomnak akkor, hogyha valami váratlan dolog történik, akkor mennyi tartalékkal rendelkeznek, és ez a tartalék mennyi ideig elég.

[00:34:54]És erre mondtam azt, hogy a kutatás azt mutatta, hogy nagyságrendileg az 1adhaduknak van akkora tartaléka, ami mondjuk a hatvi jövedelmével azonos, vagy azt meghaladó mértékű.

[00:35:06]Kire kell ilyenkor mondjuk egy nem bank providentnek lőnie, akinek nincs megtakarítása, mert valószínűleg ő fog megszorulni, vagy akinek van megtakarítása, és esetleg annyira pénzügyileg tudatos, hogy valami új cél érdekében kölcsönt vesz föl, kiire lőnek ilyenkor?

[00:35:25]Mind a két célcsoport megjelenik, mert attól, hogy nincsen megtakarítása valakinek, ettől egyébként még lehet nagyon tudatos fogyasztó.

[00:35:34]Tehát én azt gondolom, hogy őket sem szabad kirekeszteni.

[00:35:37]És nagyon fontos az, hogy a pénzügyi bevonás az meg tudjon valósulni, ami szerintem a két különböző célcsoport között ugyanakkor azonos kell, hogy legyen, hogy mindegyik esetben az ügyfélnek meg kell, hogy legyen az a képessége, hogy ezt a kölcsönt ezt vissza tudja érdemben fizetni.

[00:35:57]Tehát, hogy tisztában legyen azzal, hogy az állandó kiadásai mellett, azokat is jól fölmérve, a bevételeit figyelembe véve, azok a törlesztő részletek, a kamatnak a mértéke, a futamidőnek a hossza, a teljes visszafizetendő, ezek ne csak az igényeivel találkozzanak, de biztosítsák azt is, hogy ő ezt ténylegesen képes érdemben visszafizetni.

[00:36:23]Mert egyébként ha nincs is megtakarítása, ha ez a pénzügyi tudatosság, ez megvan, én azt gondolom, hogy ez is egy nagyon jó és nagyon fontos célcsoport.

[00:36:33]Tudnak abban segíteni, hogy racionálisá racionálisabbá tenni egy ügyfélnek a pénzügyi műveleteit, a kezelését.

[00:36:42]Arra gondolok, hogy például van egy garázsa, amit nem használ, de évek óta ott áll üresen, akkor mondhatják neki azt, hogy Pista bátyám, ha ezt kiadná, akkor abból lenne mondjuk 100000 Ft bevétele, és akkor annyival kevesebb hitelt kéne fölvenni, vagy ez olyan magánügy, amibe egy pénzügyi szolgáltató már nem megy bele, pedig látja, hogy hogy lehetne racionálisábbá tenni a a pénzügyi folyamatokat.

[00:37:07]Akkor erre hadd válaszolj egy kicsit saját szemszögből, hogy mi ezt hogy csináljuk a Provident pénzügyi Zrt.

[00:37:11]Van egy nagyon széles körű társadalmi felelősségvállás programunk, aminek egyébként az egyik zászlós hajója a pénzügyi tudatosságot célzó programok.

[00:37:22]azon kívül, hogy nagyon nagyon nagyon erősen foglalkozunk a pénzügyi edukációval, és például ilyen felméréseket is pont azért csinálunk, hiszen a programunkat is úgy tudjuk frissíteni, úgy tudjuk jobban testre és ügyfélligényekre szab szabni, hogyha folyamatosan vizsgáljuk azt, hogy pontosan mi az, amire igénye van az ügyfeleknek vagy a fogyasztóknak, mik azok a dolgok, amit jobban vagy inkább kevésbé értenek, de mellett megjelennek olyan elemek is.

[00:37:52]Hadd mondjak egy konkrét példát.

[00:37:52]Van egy úgynevezett nyugdíjas akadémiánk is, ahol kifejezetten például szépkorúaknak szeretnénk pénzügyi ismeretek, pénzügyi eszközök kapcsán ö számukra releváns információkat átadni.

[00:38:09]Hiszen vannak olyan korosztályok, akik például ezt az á általános iskolába vagy a középiskolába, de akár főiskola egyetemen is ezzel nem találkoztak, vagy pont az életkoruk miatt a pénzügyi piac akkor még nagyon máshogy nézett ki.

[00:38:24]Tehát hogyha visszamegyünk nagyon-nagyon régre 30-40 évvel ezelőtre, akkor volt mondjuk egy darab pénzügyi szolgáltató Magyarországon.

[00:38:30]Ők csak azt ismerték és csak azokat a szolgáltatásokat.

[00:38:32]Tehát akkor amikor már bankkártyákat használnak, amikor már mobiltelefonról lehet fizetni, amikor már digitálisan a telefonomról akár befektetéseket is meg tudok tenni, akkor nagyon fontos az, hogy a fogyasztóknak a napra kész tudása is ehhez meglegyen.

[00:38:50]Értsék azt, hogy ezt hogy tudják jól igénybe venni.

[00:38:52]Értsék azt is, hogy mire figyeljenek oda.

[00:38:56]Például kiberbiztonságot, hogyha így így kiemelném.

[00:38:59]Tehát kifejezetten foglalkozunk a Nyugdíjas Akadémia keretében ezzel a korosztállyal is, de például amit mondott példát, egy kicsit más példát ho válasznak.

[00:39:08]Van egy kiskert programunk is, ahol például az öngondoskodást szeretnénk előtérbe hozni, ha nem is garázsról szól majd a példám, de például ha a fogyasztónak van mondjuk egy kis kertje, ami megműveletlen, akkor nem csak, hogy segítünk nekik, hogy például ha ott a háztályit megtermelni, akkor akkor piacra kevesebbet kéne menni.

[00:39:30]piacra kevesebbet kéne menni, mennyivel több maradna a a családi kasszába, de még segítséget is nyújtunk nekik.

[00:39:37]Példá ebbe a programnak a keretébe elmondjuk nekik, hogy hogy tudja azt a palántát hatékonyan nevelni, palántákat adunk nekik.

[00:39:46]Tehát igyekszünk abba segíteni, hogy hogy például egy-egy kihasználatlan lehetőséggel, mint mondjuk egy megműveletlen kert, hogy tudja a pénzügyi helyzetét javítani.

[00:39:55]Úgyhogy ez egy kicsit hasonló példa, mint a garázsm és a a amire a mi szolgáltatásunk kapcsán nagyon büszke vagyok nekünk van egy nagyságrendileg 1600 fős területi hálózatunk, a kereskedelmi tanácsadóink, akik ott vannak azokba a mikrokörnyezetekbe, ahol egyébként az ügyfeleink élnek.

[00:40:19]Tehát ők is ott élnek, jól ismerik az ügyfeleinket.

[00:40:21]a személyes jellege miatt a szolgáltatásnak van ennek egy emberarca is, és tudunk reagálni az olyan, nem véletlenül hívjuk őket tanácsadónak, az olyan helyzetekre is, a amikor mondjuk tudunk nekik segíteni.

[00:40:36]Nem feltétlenül direktbe a kölcsöntermékhez kapcsolódóan, de olyan általános tanácsokkal, amik összességébe az ő pénzügyi helyzetüket például javíthatják, vagy stabilizálhatják.

[00:40:48]Hol lehet megkeresni egy tanácsadónak a költségét?

[00:40:50]Ha jó az a tanácsadó, akkor az egy drága dolog, mert meg kell fizetni.

[00:40:55]A kamban kell megkeresni a költségét az egyéb feltételekben, ahhoz képest, mint aki mondjuk nem csinál tanácsadást, nem csinál semmi ilyet, hanem mondjuk online csinál mindent.

[00:41:07]Értelemszerűen ennek a a tanácsadásnak, az emberi munkaerőnek, ennek van egy költsége, amit különbözőféleképpen szoktak beárazni egyébként a vállalatok, a szolgáltatók.

[00:41:18]Ezt meg lehet jeleníteni egyébként a kamat mértékébe is, de de van olyan is, mint például a mi esetünkben, amikor ez egy külön opcionális szolgáltatásként van íg igény.

[00:41:29]Ezt meg lehet venni.

[00:41:29]Tehát például a pénzről beszélek, akkor van klassikus átutalásos termékünk azoknak, aki lehet, hogy nem igényli azt, hogy ez a tanácsadás meg meglegyen, nem igényli azt, hogy az otthona kényelmében történjenek például a visszafizetések, hanem ő ő bemegy, mint egy egy klasszikus fiókba.

[00:41:50]Ugyanakkor van egy opcionális kiegészítő szolgáltatás is, hogyha valaki ezt máshogy szeretné.

[00:41:57]Nem én szeretnék oda elmenni.

[00:41:59]Szeretném, hogy nekem legyen egy egy kirendelt kolléga, aki kvázi mint kicsit ilyen privátbankár, személyes tanácsadó jelleggel nekem 024-ben rendelkezésre álljon, akkor az ügyfélnek megvan ez a lehetősége, és ezt opcionális szolgáltatás keretében, díjak mentén megteheti.

[00:42:19]Tehát én azt gondolom, hogy a a szolgáltatók erre különféleképpen reagálnak, de az automatizáció mögött a szolgáltatásoknál egyébként jellemzően azért az szokott megni, hogy a vállalatok ilyenkor megfontolják azt, hogy minél kevesebb emberi erőforrást alkalmaz, annál költséghatékonyabb tud lenni a működése.

[00:42:39]Viszont itt kell megtalálni azt az egészséges egyensúlyt, hogy a hatékony szervezeti működés mellett a fogyasztói bizalom az ne sérüljön.

[00:42:48]És hogy amiben én hiszek, amit már kifejtettem korábban, a fogyasztói bizalom kialakulásánál és annak a megtartásánál szükség van emberi kapcsolatokra is.

[00:43:02]Ühüm.

[00:43:02]Örül [torokköszörülés] egy pénzügyi szolgáltató, amikor a pénzügyi tudatosság mondjuk olyan szintre fejlődik, hogy a közgázos diákok a megjelenő diákhitelt azonnal arbitrálják, merthogy meglátják, hogy egyébként ezt a pénzt, ha fölveszem, máshova beteszem, kapok 3% kamatot, vagy nem erre való volna tulajdonképpen.

[00:43:19]De hát ez a racionális magatartás.

[00:43:25]Igen.

[00:43:25]Klasszikusan nem erre találták ki, ahogy ahogy ön is mondta.

[00:43:27]Én egyébként nem gondolom, hogy ez ördögtől való lenne.

[00:43:31]Én a saját pont ezt a ezt a példát én láttam a a saját fiamnál is, hogy már ilyen irányba jártak a az agytekervényei.

[00:43:41]Azért döntő többségében azt látjuk, hogy van egy meghatározott hitelcél, egy meghatározott helyzet, aminek a a finanszírozására veszik igénybe a kölcsönt.

[00:43:52]Tehát sokkal ritkább esetben befektetési céllal.

[00:43:54]De hogyha egy konstrukció egyébként annyira kedvező, akkor akkor akár egyébként ez befektetési célt is szolgálhat, vagy vagy direktbe, amikor közvetlenül ezt a kölcsönösszeget forgatják bele valamibe, de indirekt módon is egyébként a amikor a a javait, jószágait, megtakarítását nem használja föl, mert azt azt máshol jobb hozzam mellett tudja mondjuk kamatoztatni, vagy éppen eszközökbe áll, és hogy ahhoz ne kelljen hozzányúlni, azért veszi a kölcsönt igénybe.

[00:44:26]Tehát én azt gondolom, hogy mind a kettő megjelenik, de azért a a klasszikus az nem változott, hogy a az esetek túlnyomó többségében ez egy meghatározott hitelcélt szolgál, és nem annyira befektetési jelleggel.

[00:44:41]Más nagyon a provident ügyfélköre, mint a lakossági bankielezési ügyfélkör, vagy mindenki ugyanazt próbálja megszerezni?

[00:44:51]Ha ha demográfiailag vizsgáljuk a kérdést, vagy akár jövedelem szempontjából is, akkor azt gondolom, hogy a providentnek az ügyfélköre az teljes mértékben leképezi a magyar társadalmat.

[00:45:05]Értem ezalatt azt is, hogy vannak közöttük szerényebb jövedelemből gazdálkodó ügyfelek is, de olyan ügyfelek is egyébként, akik bármelyik kereskedelmi banknak is ugyanúgy lehetnének a az ügyfelei.

[00:45:15]Ő ők ők például olyan alapon választhatnak minket, hogy mondjuk milyen gyors a kiszolgálási idő, milyen a kiszolgálásnak a minősége satöbbi.

[00:45:29]Ilyen értelemben én nem látnék nagy különbséget.

[00:45:32]Ahol talán különbség az megjelenik.

[00:45:32]És akkor itt talán a küldetésünket hoznám példának, ami a pénzügyi bevonásról szól.

[00:45:40]Hogy mi nagyon sokszor igyekszünk megadni azt a lehetőséget ügyfeleknek, akik például még hitelmúlttal nem rendelkeznek.

[00:45:49]Tehát mondjuk a központi hitelinformációs rendszerbe még még nincs egy egy pozitív rekordjuk, ami segíteni a a hitelfelvételt.

[00:45:59]Mi ezt a kezdeti bizalmat például meg tudjuk adni nekik, hiszen nagyon sokan egyébként még ma is kiszolgálnak, bocsánat, kiszorulnak a klasszikus hitelezésnek a világából.

[00:46:12]Mi mi nekik igyekszünk egy folyósót nyitni, hogy oda bekerüljenek.

[00:46:17]És példának itt azt szoktam elmondani, hogy amikor annak idején kikerültünk főiskola egyetemről, a az ember először fölcsapta, hát még annak idején még a jó álláshirdetéseket a HVG-be találta az ember.

[00:46:29]Kinyitottam, megnéztem, milyen álláshirdetések vannak, és az összes azt mondta, hogy minimum három-öt év szakirányos tapasztalat.

[00:46:38]És akkor ott áll a pályakezdő, azt mondja, hogy jó, de adja meg nekem valaki azt a kezdeti bizalmat, hogy én én meg tudjam szerezni aztán a azt a három-öt év szakirányos tapasztalatot.

[00:46:49]És én azt gondolom, hogy például az egyik dolog, amit a provident kifejezetten csinál, hogy a pénzügyi bevonáson keresztül mi kinyitjuk ezt a folyosót természetesen minden törvényi előírásnak megfelelően nekünk ugyanazoknak a jövedelem, arányos törlesztő részletszabályozás és egyéb prudenciális dolgoknak meg kell megfelelnünk, mint bármelyik más bank, ahol mi mi talán rugalmasabbak vagyunk egy kicsit, hogy amennyiben felelős módon az ügyfélnek a kölcsön kihelyezhető, akkor ezt a a kezdeti bizalmat mi igyekszünk neki, és ezt a kezdeti lehetőséget ezt neki nyújtani.

[00:47:25]Mi a az elvárható nem fizetési arány?

[00:47:25]Mi az, amire azt mondják, hogy ez rendben van?

[00:47:32]Erre nehéz azért egy egy exakt számot rakni.

[00:47:35]Természetesen minél jobb a portfólió minősége, nyilván mindenki visszafizet mindent.

[00:47:39]A az annál jobb, hiszen én én azt szoktam egyébként mondani, hogy egy rossz hiteldöntés ö az nekünk fáj elsősorban közvetlenül anyagilag.

[00:47:48]Tehát nekünk elementáris érdekünk az, hogy minél tájékozottabb és minél jobb minőségi fogyasztókkal dolgozzunk együtt.

[00:47:58]Mi nem feltétlenül egyébként, ha mondhatom így, NPL-be, a klasszikus nem fizető arányba szoktuk nézni a portfóliónk minőségét.

[00:48:05]Mi a a bruttó veszteséget szoktuk nézni.

[00:48:10]Ez azért fontos, mert nálunk a szolgáltatásba bele van kódolva az, hogy tisztában vagyunk azzal, hogy átmeneti nehézsége az bizony adódhat egy ügyfélnek.

[00:48:19]Mire gondolok itt?

[00:48:21]Az ügyfél visszafizeti.

[00:48:21]De például lehet, hogy azt mondja, hogy most ebben a pillanatban nem tudom megoldani, de hogyha két hét múlva kijön a kedves kolléga, két hét múlva mindent rendezek.

[00:48:31]Ö mi ezt igyekszünk rugalmasan kezelni egyébként ezt extra költségek nélkül, hogyha ha az ügyfél mondjuk az otthonszolgáltatásunkat vette igénybe és az ügyfél a nap végén vissza fogja fizetni.

[00:48:45]Lehet, hogy a a mondjuk a 16 hónapos futamidő az 16, fél hónap lesz, de ettől függetlenül az ügyfél visszafizette.

[00:48:51]Mi mi ezt nézzük bruttó veszteség alapon, és ez a bruttó veszteség egyébként a Providennél is a abszolút az a azon a abb a mértékben mozog, mint bármelyik kereskedelmi banknál.

[00:49:04]Tehát nagyságrendileg az ügyfeleinknek olyan alig több mint 10%-a az, ahol ez a futamidő környékén valahol nem valósul meg.

[00:49:15]Ühüm.

[00:49:15]A euróbevezetéssel ez a piac egyszerűsödni fog, bővülni fog, változatosabb lesz, hogyha az majd egyszer megtörténik.

[00:49:23]Ezen gondolkodnak már?

[00:49:25]Mert annyi fog történni, hogy euróba fogunk fizetni, de hát elvileg a jövedelmünk ugyanakkora marad.

[00:49:32]Igen, ez egy nagyon érdekes kérdés.

[00:49:32]Én nem gondolnám, hogy maga a fizetőegységnek a a mértékegysége az az befolyásolna fogyasztói szokásokat.

[00:49:42]Tehát én azt gondolom, hogy ez ez nem kéne átalakítson semmit.

[00:49:43]És most is működünk olyan piacokon, ahol egyébként az euro a fizetőeszköz, nem látunk fogyasztási preferenciákba semmilyen különbséget.

[00:49:55]Olyan országokban is működünk, ahol ugyan a a helyi valutát megtartották.

[00:49:59]Romániát tudnám ilyen példának mondani.

[00:50:02]Ha ha valaki járt Romániába, bármit akart venni, akkor gyakorlatilag minden árat Euróba tüntetnek föl, viszont lejben fizetnek.

[00:50:08]Tehát valahol az összehasonlítás mértékegysége mondanám azt, hogy hogy az euró ugyanakkor a fizetőeszköz a a mai napig a a le maradt.

[00:50:17]Nem nagyon látjuk, hogy ez a fogyasztási szokásokat befolyásolná.

[00:50:19]Azt gondolom, hogy ez a gazdaságnak más szempontok miatt lehet esetleg érdeke, de én nem gondolom, hogy a a pénzügyi szektort ez olyan mértékben megmozdítaná.

[00:50:31]Egy dolgot tudnék csak elképzelni értelemszerűen akkor, amikor valaki külföldi devizában vesz mondjuk egy kölcsönt igénybe, és hát nem kell visszamenni túl hosszan.

[00:50:43]Itt volt 2008-2009, akkor nagyon fontos, hogy azt is értse, hogy bizony az árfolyamingadozás az az önmagában egy kockázat.

[00:50:51]Tehát például, hogyha eurónk lenne, akkor mondjuk euro árfolyam miatti kockázattal egy fogyasztónak nem kéne kalkulálnia, de például az nem változna meg, hogy ugyanúgy, hogyha mondjuk dollárba vagy svájci frankba venné föl, akkor az nem tűnne el, csak a volatilitás kapcsán.

[00:51:09]Mondjuk nem egy svájci frank forint, hanem egy svájci frank euró volatilitást kellene, hogy kövessen.

[00:51:14]Köszönöm szépen az elmúlt egy órában Bocán Viktor a Provident pénzügyi Zrt.

[00:51:18]vezérigazgatója volt az aréna vendége.

[00:51:18]A műsor elkészítésében Szécsi Ágnes, szerkesztő kollégám és Erdelyi Tamás főszerkesztő vett részt.

[00:51:24]Köszönöm a figyelmet.

[00:51:25]Exterde Tibor vagyok.

[00:51:28]Az aréna távközlési partnere a Van Magyarország.

[00:51:31][zene] K