Ukrajna: béke jön, vagy a háború legveszélyesebb szakasza? Demkó Attila, Inforádió, Aréna
- Az InfoRádió Aréna adásában Farkas Dávid vendége Demkó Attila (NKE John Lukács Intézet); a kérdés: béke jön, vagy a háború legveszélyesebb szakaszához értünk?
- A közel-keleti háború miatt 100–120 dollárra ment fel az olajár; az orosz Urals most drágább a Brentnél — Oroszországnak extra bevétel, Magyarországnak magasabb költség.
- Oroszország katonailag rossz évet zárt: a Donbasz bevétele idén nem valószínű, Liman felmentése jelentős ukrán győzelem.
- Az orosz gazdaság lassul, de fundamentumai erősek (államadósság 21–22%); rövid távon összeomlás nem várható.
„…de fájnak a szankciók, de nem is omlik össze Oroszország." – Demkó Attila
- Ukrajnának a közel-keleti konfliktus miatt kevés Patriot-rakétája maradt; a 90% feletti elfogási adatok szerinte reálisan inkább 70–80%.
- Ukrajna gazdaságilag súlyosan sérült (acélipar, agrárexport kiesett), és a demográfiai attríció nála súlyosabb; a rendezés megosztott Ukrajna irányába látszik.
- Kijevet már nappal is rendszeresen érik csapások, két hidat találat ért; a diplomaták kivonására felszólítás pszichológiai hadviselés, mögötte valós fenyegetéssel.
- Putyinra Hszi Csin-ping gyakorolja a legnagyobb befolyást, utána Trump; az európaiak háttérbe szorulnak, Kína pedig a háború csendes nyertese.
- Nyílt konfliktust egyik fél sem akar; a veszélyt a balesetek és az olcsó orosz hibrid akciók jelentik, Magyarország szerinte nem kerül Moszkva fókuszába.
- Zelenszkij pozíciója súlyos: korrupciós botrányok érik körét, népszerűsége csökkent, de nyugati vezetőkénél még mindig magasabb; a társadalom többsége most választást nem tartana.
Részletes összefoglaló megjelenítése
A beszélgetés kerete
- Az InfoRádió Aréna című műsorának 2026. október eleji adásában a mikrofonnál Farkas Dávid műsorvezető volt, vendége pedig Demkó Attila, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének programvezetője. A beszélgetés központi kérdése a cím alapján: béke jön, vagy a háború legveszélyesebb szakaszához érkeztünk?
- A vendég szerint az orosz–ukrán háború immár négy és fél éve tart, és a közel-keleti konfliktussal, illetve az amerikai–iráni szembenállással „rendkívül szoros" kapcsolatban áll.
Két konfliktusövezet, egy olajpiac: a Közel-Kelet hatása
- Demkó Attila fő elemsora az olajár: az iráni elleni amerikai–izraeli támadás előtt 50–60 dollár körül volt a hordóár, március után pedig 100 dollár fölé ugrott; azóta hullámzik 100 és akár 120 dollár között, de az átlagárak jóval magasabbak, mint a támadás előtt.
- Az Urals-típusú orosz olaj (amelyből Magyarország a százhalombattai finomítóját is ellátja) történelmileg 20–30 dollárral is olcsóbb volt hordónként a nyugati mértékadó Brentnél. Az utóbbi időszakban azonban – mivel a közel-keleti források kiestek, és India, illetve Kína igénye megnőtt – ez a felár megfordult: az adás előtt a Brent 102, míg az Urals 114 dolláron állt, azaz 12 dollárral drágábban. Ez Oroszországnak jelentős extra bevételt hoz, Magyarországon pedig megérzik a magasabb árat.
Oroszország mérlege: frontális kudarcok, olajbevételek, légvédelmi hiány
- Demkó Attila szerint katonailag rendkívül kedvezőtlen éve volt Oroszországnak: a Donbasz idén való bevétele „biztos, hogy nem fog megtörténni", sőt a Donbasz északi részén az oroszok kiszorultak – Liman stratégiai város ukrán ostrom alóli felmentése jelentős ukrán győzelem.
- Az ukrán légihadjárat komoly károkat okozott az orosz olajfinomítókban és olajexport-kapacitásokban, gázolási sorok alakultak ki:
„Oroszország most kevesebb olajat termel, mint az elmúlt években szinte bármikor, de a kevesebb is több, mert magasabb az ár." – Demkó Attila *
- Összességében: „Nem kényszerülnek térdre." A negatívum nem akkora, mint sokan gondolják, de az oroszok is negatívumban vannak az elmúlt évet nézve.
A légvédelmi rakéta-hiány és az elfogási adatok
- A közel-keleti háború jelentős katonai hatása a Patriot PAC-3-as légvédelmi rakéták hiánya: az Emirátusok, Szaúd-Arábia, Kuvait nagyon sok rakétát használtak el („nem is mindig feltétlenül indokoltan"), az Egyesült Államok pedig először a saját csapatai, Izrael és a közel-keleti szövetségesek légvédelmét látja el – Ukrajna csak ezek után következik. Ezért Ukrajnának nagyon kevés ilyen rakétája maradt, és azokat is nagyon ritkán vetik be.
- A beszélő szerint a hivatalosan hangoztatott 90% feletti elfogási arányok általában nem voltak igazak – az orosz találatok aránya eleve több volt annál, mint amit az ukránok és a nyugati média közöltek; reálisan 70–80% körüli elfogási arányról lehet beszélni, és ez hullámzik is.
- Ukrajna oldalán pozitívum volt viszont a Starlink oroszok előli lekapcsolása és a haderő átszervezése: az ukrán haderő ma hatékonyabb, mint egy-két éve volt.
Orosz belpolitika és gazdaság: nem omlik össze, de fáj
- Az Egységes Oroszország pártja nagy fölénnyel nyert a nem szabadnak nevezhető választáson (kb. 57–58% körüli eredménnyel, szemben a 2024-es elnökválasztás hivatalos, kb. 87%-os eredményével); Demkó szerint nyilván bele is nyúltak az eredménybe, és a Yabloko pártot – az egyetlen, a háborúban más álláspontot képviselő erőt – nagyon súlyosan korlátozták. Mindazonáltal az orosz társadalomban valóban megvan az a támogatás a háború mögött, amely lehetővé teszi, hogy Putyin folytassa „azt az egyébként – a beszélő szerint – maga által is hibának tartott háborút", nagyobb erőforrással, akár észak-koreai és egyéb szövetségesi segítséggel.
- Az orosz gazdaság újra lassult; az ukrán légihadjárat hatása a GDP-ben számszerűsíthető – maga Putyin a Valdaj-fórumon 1%-ot mondott, de Demkó szerint a valóság ennél valószínűleg nagyobb.
- Ugyanakkor a fundamentumok erősek: az orosz államadósság 21–22% körüli, amivel a legjobban teljesítő európai országok (Luxemburg, Észtország) kategóriájában van – a magyar 76–77% körüli. A szankciók előtt rengeteg orosz pénz áramlott ki nyugati bankokba, ingatlanokba, a riviérára; most ez a pénz nem folyik ki, így belülről finanszírozható az államadósság. A védelmi minisztériumi korrupció is csökkenthetett valamennyit.
„Van, aki összeomlásról beszél, van, aki arról beszél, hogy nem fájnak a szankciók – de fájnak a szankciók, de nem is omlik össze Oroszország." – Demkó Attila *
- Demkó figyelmeztet: sokan kiragadnak egy-egy adatot (pl. a finomítási volumen csökkenését), de az összképet nem nézik – rövid távon nincs orosz gazdasági összeomlás.
Ukrajna: a háború „utolsó szakasza" és a gazdasági attríció
- Ukrajna „már régen nem bírná" a nyugati katonai és gazdasági segítség nélkül. Ugyanakkor a nyugati média egyoldalú képet festett: az égő orosz olajfinomítókról sokat beszéltek, arról keveset, hogy mi semmisül meg Ukrajnában – az ukrán eszközveszteségek hónapról hónapra nagyobbak, mint az oroszoké.
- Az oroszok két kulcsgazdasági lábat bénítottak meg: az ukrán acélipart (a kohók nemcsak leálltak, hanem fizikailag megsemmisültek, az újraindításuk is nagyon sokba kerül), valamint a mezőgazdasági exportot, amit nehéz megsemmisíteni, de ki lehet zárni a világpiacról – amit az oroszok el is értek. Ez sok tízmilliárd dolláros kiesés.
- Az USA már nem ad több tízmilliárd dollárt a költségvetési támogatásokba (segélye nem szűnt meg teljesen, de nem éri el az európai nagyságrendet) – Ukrajna főleg Európától függ.
- A beszélő úgy emlékszik, 2025 végén még ebben a stúdióban beszéltek arról: a háború utolsó szakasza a legrosszabb – „hát ez most látszik". Szerinte nem lesz még két-három év a háborúból, a rendezés alapjai már látszanak, egy megosztott Ukrajna irányába.
„Az oroszok nem foglalják el Kijevet, az ukránok meg nem verik ki az oroszokat az országból. Ilyen értelemben ez egy hosszan elhúzódó utolsó szakasz." – Demkó Attila *
- Szeptemberben az ukránok Limantól északra nettó mintegy 400–500 négyzetkilométert vettek vissza – ez az első nettó nyereség 2022 ősz óta, jelentős ukrán győzelem, de nem fordítja meg a háború menetét. Nagyobb, sok tízezer négyzetkilométeres területi változásra semelyik fél részéről már nem számít; inkább több száz, esetleg pár ezer négyzetkilométeres mozgások várhatók.
- A döntő nem a csata, hanem az attríció – beleértve a demográfiai attríciót, amely Ukrajnában sokkal súlyosabb:
„Ukrajna egyre nagyobb mértékben függ a nyugati segélyektől… az ukrán emberi erőforrások előbb merülnek ki, mint az oroszok." – Demkó Attila *
- A technológiai hullám is elfogy: Ukrajna idén egy neki kedvező hullámon ülve ért el győzelmeket is, de az oroszok adaptálódtak.
„A hullámoknak sajnos az a tulajdonsága, hogy nem tartanak örökké… most az oroszok vannak hullámban." – Demkó Attila *
- Az oroszok most a Geran-4 és Geran-5 sugárhajtású drónjaikban erősek; erre jön majd az ukrán válasz (elhárító drónok), majd az oroszok gyorsabb hajtóművekkel vágnak vissza – ez a verseny folyik, és az attríció közben a kisebbet sújtja jobban, ami Ukrajna.
A front helyzete és a rendezés két lehetséges útja
- A háború hivatalos célja a két donbászi köztársaság népének „védelme" volt – pedig korábban évente 20–40 (ritkán 100) halott volt a konfliktusban, azóta pedig mintegy 600 000 ember halt meg. A Donbasz városainak többségét az oroszok lerombolták: Mariupolban és másutt is 100% körüli a rombolás; Pokrovszk után, ha így folytatódik, Szlovjanszk és Kramatorszk következik – „ezt nevezik felszabadításnak az oroszok".
- A fronton az oroszok bejutottak az utolsó négy nagy városba: Kostjantinyivka nagy része orosz kézben van, Druzhkivka felé nyomulnak, viszont északon, Szlovjanszk környékén visszaszorultak. A Donbasz bevétele nem zárható ki a jövő évben – ezzel Putyin „ráüthetné a pecsétet": ezért kezdtük, győztünk.
- A második, békésebb út, hogy a nyugat olyan csomagot kínál – büntetést és pozitívumokat is, akár szankciók enyhítését, akár egy nagy kelet–nyugati rendezést –, amely arcmentést jelent Putyinnak. A fájdalomnál pedig rövid távon a katonai helyzet számíthat inkább, mint a gazdaság.
- Történelmi példa: 2022 tavaszán az Isztambuli folyamat azért indult, mert Geraszimov jelentette Putyinnak, hogy a Kijevnél zajló támadást nemcsak fenntartani nem tudják, de az egész támadócsoportosítást elveszíthetik – ezért vontak vissza „nagylelkűen" Kijev alól. Akkor az orosz hadsereg mondta, hogy meg kell állapodni. Ha ma is ezt mondaná a hadsereg – amelytől Putyin a hatalmát leginkább félti –, akkor elindulna a megállapodás, de ilyet a beszélő nem lát.
A nagyhatalmi sakktábla: Merz, Trump és a kínai tényező
- Friedrich Merz kijevi látogatásán Putyinnak üzent: készek vagyunk a tárgyalásra, hagyjuk abba a háborút, mindkét félnek jobb lesz – a beszélő szerint ez egy szimbolikus, a híres „bontsátok le a falat" típusú gesztushoz hasonlítható üzenet volt. Belpolitikai olvasata is van: az AfD (Weidelék) azzal támadja, hogy kimegy a pénz Ukrajnába, így a „igenis tárgyalunk az oroszokkal" üzenet befelé is szólt.
- A német adatok kedvezőtlenek: Merz személyes támogatottsága kb. 10%, a pártja 18%, míg az AfD 32% – ehhez képest még Trump is jól áll. Trump viszonya Putyinnal közelebbi, mint Bidéné volt, de áttörést ők sem értek el, és rá kell figyelnie a félidős választásokra és a Közel-Keletre is.
- Putyinra gyakorolt befolyás szerint a sorrend:
„Az európaiak nem tudnak annyira hatni Putyinra, mint az amerikaiak és a kínaiak… az első szerintem Hszi Csin-ping, utána Donald Trump, és az európaiak valahol a fasorban." – Demkó Attila *
- A britek az oroszoknak „vörös posztó": velük le sem ülnének; a franciáknál közeleg az elnökválasztás. Az oroszok remélhetik, hogy Európában olyan politikai fordulat jön (pl. az AfD felemelkedése révén), amely fogékonyabb az orosz kérésekre.
- A kínaiak – a beszélő pekingi tapasztalatai alapján – jelezték, hogy nem fognak komoly nyomást gyakorolni Oroszországra.
Kína, a háború csendes nyertese
- Kínának a háború folytatásából több pozitívuma van, mint negatívuma: leköti az amerikai figyelmet, és a nyugati fegyverkészletek jelentős része elégett Ukrajnában és az iráni háborúban – az a légvédelmi rakéta, harckocsi, lőszer, ami ott semmisült meg, nem megy Tajvanra, Japánba vagy Dél-Koreába. Kína a legkevésbé érintett nagy hatalom; a dróntechnológiában kivétel, ott az oroszok és az ukránok járnak élen, bár a nyugat is tanul Ukrajnától.
Kijev a célkeresztben: diplomaták kivonására felszólítás és hídtámadások
- Az orosz felszólítás – hogy a diplomaták hagyják el Kijevet – Demkó szerint pszichológiai és információs hadviselés, de valós fenyegetés is áll mögötte.
- A vendég 2024-ben járt utoljára Kijevben: akkor a nappalok majdnem normálisak voltak, ritkák voltak a nappali támadások; ez 2025-ben megváltozott, 2026-ra pedig a nappali támadások teljesen hétköznapivá váltak – nincs olyan óra, amikor nyugodt lehetne az ember, az éjszakai szirénák miatt aludni sem lehet (kivéve két-három emelet mélyen). Korábban hetente átlag egy-két halott volt Kijevben, most ez napi szintre ment – ilyet a háború legeleje óta sem láttak.
- A Dnyepert Kijevnél nyolc híd köti össze (hat közúti, egy vasúti, egy gyalogos; a metró is hidakon halad át). Ebből kettőt már találat ért – az egyik csapás reggeli csúcsforgalomban érte a hídforgalmat; két sebesültről beszélnek az ukrán források, ami a beszélő szerint szinte csoda. A kábelhidak kábeleinek sérülése nehezebben javítható, mint az úttest „befoltozása".
- Kijev egyharmada a balparti, milliós lakótelepekből álló városrész, kétharmada a dombos, történelmi jobbpart – a vendég szerint kicsit Budapestre hasonlít, csak a Dnyepr Kijevnél szélesebb a Dunánál, km hosszú hidakkal. Ha a hidakat heteken át napról napra támadják, a tömegközlekedést és a gazdaságot is megbéníthatják a 3 milliósnál nagyobb városban – az ország számára súlyos csapás.
- Kijevbe a háború alatt sok gyár, köztük fegyvergyár és drónösszeszerelő üzem költözött (a legjobb légvédelem és a politikai kímélet miatt); a belváros egy éve még épen volt, most már a Tudományos Akadémia épülete is találatot kapott.
- A hidak elleni támadás lehet üzenet is: ne folytassátok az olajfinomítók elleni csapásokat, ne támadjátok a moszkvai reptereket, amit Zelenszkij meg is fenyegetett. A kínai légitársaságok egyre nagyobb ívben kerülik el Moszkvát; ha egy drón csak megközelíti a Seremetyjevót, a gépek egész nap nem szállnak fel – a négy nagy moszkvai reptér kiesése óriási csapás lenne.
„Amikor azt gondoljuk, hogy a két fél gyűlöli egymást, akkor jól gondoljuk, de amikor azt gondoljuk, hogy a két fél nem beszél egymással, akkor rosszul gondoljuk." – Demkó Attila *
„Az biztos, hogy a két fél beszél egymással. Ez 100 százalék." – Demkó Attila *
- Lehetséges ukrán válaszlépés a moszkvai repterek intenzívebb drónos támadása, vagy egy jelentős akció a krími híd ellen. A hidak nehéz célpontok: egy négy éve ismételten támadott, máig álló (rossz állapotú) híd is mutatja, milyen nehéz egy hidat megsemmisíteni.
- A diplomatákkal kapcsolatban nincs tömeges kivonulás – az rossz üzenet is lenne a szövetségesek részéről –, de valószínű, hogy a családtagok, a nem nélkülözhetetlen munkatársak nem térnek vissza, a sérülékenyebbeket pedig nem küldik ki.
Zelenszkij pozíciói: választás, népszerűség, korrupciós botrányok
- Zelenszkij népszerűsége csökkent, de még mindig jóval magasabb, mint a vezető nyugati politikusoké. A háborús viszonyok közötti választás megtartásának lehetőségét Ukrajnában senki nem kérdőjelezi meg: a (vendég szerint „Fedarov" néven említett) korábbi, népszerű védelmi miniszter, akit Zelenszkij részben azért váltott le, mert vetélytársát látta benne, jelentős népszerűséget veszített, amikor felvetette a választás lehetőségét.
- Az ukrán társadalom többsége úgy érzi, háborúban választást nem lehet tartani; aki a fűtőanyag-ellátásért aggódik, nem a választásra gondol – az egzisztenciális napi kérdések dominálnak. Ebben az értelemben az oroszok akaratlanul Zelenszkijt segítik, aki nem akarja megmérettetni magát.
- Korrupciós botrányok: a korrupcióellenes ügynökség „körbe lőtte" Zelenszkij környezetét – a kabinetfőnöktől számos volt miniszterig, az amerikai nagykövetig; ezek mind Zelenszkij ismerősei, sokszor barátai. Ursula von der Leyen New Yorkban Zelenszkijnek is elmondta, hogy a korrupció szintjét csökkenteni kell. A téma 2025 nyara óta már nem tabu Nyugaton: a korrupció a Porosenko-korszakhoz képest semmiképpen nem csökkent, „csak átalakult" – most nem Porosenko és köre, hanem Zelenszkij köre a középpontban; magáról Zelenszkijről viszont nem szivárgott ki semmi.
- Összegezve: politikai helyzete nagyon súlyos, de támogatottsága még nem rendült meg annyira, mint számos nyugati partneré.
A NATO-kockázat és a hibrid háború eszkalációja
- Demkó szerint ez az időszak „legalább olyan veszélyes, mint a háború kezdete": a legveszélyesebb az, amikor nem látszanak tisztán a játékszabályok. 2022 ősz után a veszély csökkent, 2023–2026 között viszont nő, részben az orosz szubverzív (szabotázs- és egyéb hibrid) akciók európai növekedése miatt, részben az árnyékflotta-hajók elfogásából fakadó feszültségek miatt.
- Nyílt konfliktust egyik fél sem akar: Oroszország hagyományos háborút elveszítene, a nukleáris eszközök pedig mindenkinek – az oroszoknak is – létvesztést jelentenének. Katonailag Kalinyingrádban és a Baltikum mentén alig van orosz katona, az erők Ukrajnában vannak lekötve, így nagyarányú orosz támadásra nem számít.
- A vendég inkább a balesetektől fél: mi történik, ha az oroszok rálőnek egy – mondjuk észt vagy finn – árnyékflottás hajót elfogó egységre, vagy egy drón berepül egy európai iskolába? „Kizárható? Sajnos nem." Egy ilyen incidens után elindulhat egy beláthatatlan folyamat. Már 2022-ben is majdnem lelőttek egy brit felderítőgépet a Fekete-tenger felett, a fedélzetén húsz-harminc katonával.
- A felkészülésre vonatkozó kormányzati üzenetekkel (tartós élelmiszerek felhalmozása – Baltikum, Lengyelország, Nagy-Britannia) a vendégnek nincs problémája:
„Szerintem egyébként érdemes mindenkinek otthon tartani egy bizonyos mennyiségű túlélőkészletet." – Demkó Attila *
- Fontos árnyalat: Lengyelország vagy a Baltikum fölé becsapódó drónnál hihető az „eltévedés" magyarázata – néha akkor is elhisszük, ha tudjuk, hogy direkt volt, hogy elkerüljük a konfliktust; Londonban egy becsapódást már nem lehet így magyarázni. A legkevésbé egy direkt támadás a briteket fenyegeti, oda drón nem „tévedhet be".
- Az érzékeny zóna azok az országok, amelyeken át a fegyverszállítás megy: az oroszok a lengyel határtól 100–200 méterre lévő vasútvonalakat is támadják – meghalhat lengyel vasutas vagy átlagpolgár is. Románia, Lengyelország és a Balti országok ebből a szempontból „a frontvonalon" vannak (ukrán drónok Szentpétervár támadásakor a balti légtér mentén repülnek, és át is tévednek); Kárpátalja földrajzi okokból nehezebben támadható.
- Finnország például kijelentette: nem adja a légvédelmi rakétáit, mert saját fenyegetettség alatt áll – ezzel kevesebb segély jut Ukrajnának. Az orosz műveletek Európában olcsóak: „eldobható" ügynököket alkalmaznak – nem kiképzett szuperügynököket, hanem társadalmi peremhelyzetű embereket, akiket 5000–10 000 euróval csábítanak gyújtogatásra.
„Az oroszok ezt növelni fogják, mert olcsó ahhoz képest, hogy mekkora kárt okoz Európán belül." – Demkó Attila *
- Nyíltabb támadást viszont nem lát: nagyon drága, és a válasz Oroszországnak is nagyon sokba kerülne.
Lengyel–ukrán feszültségek és a térségi versengés
- A lengyel–ukrán feszültség egy része történelmi, másik része a regionális vezetőszerepért folyó versengés: mindkét ország törekszik a térség vezetésére – Lengyelország gazdasági és lakossági súlyával, Ukrajna a kiépített, erős hadseregével.
- 2022-ben sokan remélték egy új konföderáció megszületését; ez az ív nem futja be magát: a viszony már most rossz, és ha a PiS vagy a Konföderáció kerül kormányra, még rosszabb lehet.
- Ukrajnának több szomszéddal nincs jó viszonya: a szlovák–ukrán kapcsolat sem túl jó, a románokkal is vannak feszültségek – ott a legkevesebb, pedig komoly területi viták voltak. Kivétel Magyarország, ahol a viszony jobb.
Magyarország biztonsága az új kormányzati helyzetben
- Két alaptényező: Magyarország NATO- és EU-tag, így a védőernyő kötelezettségekkel jár –
„Ergo, ha ott történik valami, és mondjuk az ötödik cikk életbe lép, akkor mi is ugyanúgy háborúban vagyunk, mint bárki más." – Demkó Attila *
– a vendég ugyanakkor erre nem lát sok esélyt.
- A magyar politikai irányváltásnak vannak pozitívumai, de rejthet veszélyeket is az orosz kapcsolatban: Oroszország eddig „kesztyűs kézzel" bánt Magyarországgal, ez változhat – Kárpátalja kaphat több támadást (eddig egy nagyobb volt), pedig oda is költöztek komoly ipari kapacitások, fegyvergyárak, mivel Kijev és Kárpátalja volt a legvédettebb. Magyarországon eddig nem történt kinetikus hibrid akció – nem égett le magyar gyár, szemben Lettországgal, a lengyelországi (Starlink-központként értelmezett) létesítménnyel, a cseh fegyvergyár-robbanással és a bolgár példával; orosz kémkedés viszont „ezerrel" volt az országban.
- Demkó szerint nem valószínű, hogy Magyarország Moszkva fókuszába kerül: a fegyverszállítmányok nem Magyarországon át mennek (hanem Románián és Lengyelországon), az árnyékflottát nem Magyarország akadályozza (hanem Észtország és a balti államok, a skandinávok, dánok), és nem Magyarország a leghangosabb Ukrajna-támogató (hanem mondjuk a britek). „Nem látok olyan nagy változást, hogy Magyarország előrelépett volna és azt mondaná az oroszoknak: ide lőjetek."
- Szerinte racionális a kormányzati törekvés: az orosz energiahordozók megtartása ameddig lehet – ez abszolút magyar érdek, ellátásbiztonsági okból is, nem csak árak miatt; igaz, most az orosz olaj drágább a sokéves átlagnál, így kevésbé éri meg a nyugati árhoz képest, de ez visszaváltozhat.
- Fontos a NATO-n és az EU-n belüli, a szövetségesekkel kialakult konfliktusok rendezése is – ez egyensúlyozás, nem egyszerű feladat. Ukrajnával elsősorban a kárpátaljai magyarok érdekében kell javítani a viszonyt, és a vendég reméli, hogy Ukrajna végre teljesíti a megtett ígéreteket.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- A vendég neve az átiratban többféleképpen szerepel („Demco Attila", „Dengko Attilla") – a videó címe és a bevezető alapján Demkó Attilaként azonosítva.
- „az URS, tehát az orosz fő egyik legfontosabb orosz olajtípus" / „114 dollár… az URAS" – az Urals típusú orosz olajként értelmezve; a „Brend" alak Brent-ként javítva.
- „Luxemburg, Gészország" – a legalacsonyabb államadósságú európai országok felsorolásában valószínűleg Észtország; bizonytalan.
- „a Patriot Pack 3-as elhárító rakéták" – Patriot PAC-3 légvédelmi rakétaként értelmezve; a „nagyon kevés packasa van Ukrajnának" kifejezés ennek alapján javítva.
- „Mariopol még Soszó" – a 100%-os rombolás példáinál a második városnév (feltehetően Szoledar) bizonytalan azonosítású.
- „Most Druskifka felé próbálnak menni" – valószínűleg Druzhkivka városáról szól; bizonytalan.
- „Ugye Fedarov volt védelmi miniszter, dobta ezt be" – a Zelenszkij által leváltott, népszerű volt védelmi miniszter neve az átiratban bizonytalan; a személy a kontextus alapján nem azonosítható egyértelműen.
- „az atokai híd" – a négy éve támadott, máig álló híd neve az átiratban értelmezhetetlen; a híd azonosítása (pl. krími/kercsi vagy más híd) bizonytalan.
- „amit részben elsíboltak" – az orosz tőkekivitelről szóló mondatban ez a szó értelmezhetetlen; a gondolat (orosz pénzek kifolyása nyugatra) a szövegkörnyezetből rekonstruálható.
- „akkor meg a létatét lenne mindenki számára" – kontextus alapján (nukleáris eszközök) valószínűleg létvesztés; bizonytalan.
- „akkor bejöhet löpen" – értelmezhetetlen kifejezés a német helyzetről szóló részben (AfD 32%-a kapcsán); a mondat lényege – az AfD kormányra kerülhet – a szövegkörnyezetből rekonstruálva.
- „Hidakol lehetett járni" – Kijev 2024-es nappali állapotának leírásánál ez a kifejezés értelmezhetetlen.
- „ugye ami lépcséve történt, hogyha több, több 1000 liter kerozin fölgyullad" – az említett drónos incidens helyszíne és pontos azonosítása bizonytalan.
- „Lengyelországban most egy Starling központ égett le" – Starlink-központ-ként értelmezve; az eset konkrét azonosítása bizonytalan.
- „nagyon sok gyárat, főleg Fegyőher gyárat hoztak Kievbe" – fegyvergyárat-ként értelmezve.
- „Vejdelék azzal támadják" – az AfD (Weidelék) támadásaként értelmezve a német belpolitikai kontextus alapján; bizonytalan.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Arén Magyarország egyik legtöbbet idézett rádió műsora.
[00:00:02]Várja önt a stúdióban.
[00:00:06]Demco Attila, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet programvezetője.
[00:00:13]Az Arna távközési partnere a Van Magyarország.
[00:00:17]Segítse ön is munkánkat azzal, hogy feliratkozik csatornánkra.
[00:00:22]Köszöntöm az infádió hallgatóit.
[00:00:22]A mikrofonnál Farkas Dávid.
[00:00:23]A stúdióban Dengko Attilla, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács intézetének programvezetője.
[00:00:29]Köszönjük, hogy elfogadta a meghívásunkat.
[00:00:32]Köszönöm a meghívást.
[00:00:35]Nem nagyon tudunk túl sok pozitív fejleményről beszámolni.
[00:00:36]Az orosz-ukrán háború is.
[00:00:39]Most már ő négy és fél éve tart.
[00:00:41]A Közelkeleten is mindig történnek események, és ugye az amerikai iráni szembenállás, illetve a térség konfliktusa most már szintén hosszú ideje tart.
[00:00:50]Ez a két terület, illetve ez a két konfliktusgóc jelenleg milyen kapcsolatban van egymással?
[00:00:56]Melyik hogyan hat a másikra?
[00:00:58]Rendkívül szoros a kapcsolat.
[00:01:01]Az első az olajárak miatt, hiszen az 5060 dollár körüli olajárakból lett egy 100 dollár fölötti olajár március után.
[00:01:13]Hogyha megnézzük a grafikonokat, akkor egy hatalmas ugrás van márciusban, az olajárakban, és azóta van egy hullámzás, tehát van amikor akár 120 dollárig is felmegy, aztán 100 dollárá visszanéz, de de jóval magasabbak az átlagárak, mint a iránelleni orosz iránelleni amerikai izraeli támadás előtt.
[00:01:35]És ez nyilván hatással van az orosz-ukrán háborúra, hiszen Oroszországnak ez egy jelentős bevételi többlet.
[00:01:42]Különösen úgy, hogy ugye a URS, tehát az orosz fő egyik legfontosabb orosz olajtípus ára, amit mi is veszünk, annak az ára általában alacsonyabb volt.
[00:01:53]Az elmúlt éveket, évtizedeket nézzük, mint a Brend, a nyugati mértékadó olajnak a olajtípusnak az ára.
[00:02:02]Ugye ez egy más típusú olaj is, tehát a mi mi olajfinomítőnk eleve erre vannak optimalizálva, de még olcsóbb is volt.
[00:02:11]Tehát volt, hogy 20-25-30 dollárral hordónként.
[00:02:13]Ez egy nagyon jelentős különbség.
[00:02:15]Az utóbbi időszakban először zárult ez a zolló, és ahogy egyre nagyobb igény lett az orosz olajra, főleg Indiában és Kínában, ugye, mert kiestek a közelkeleti források, drágább lett az URS, tehát az orosz olaj, ami mondom hagyományosan történelmileg olcsóbb, mint az egyéb olajtípusok, vagy a legtöbb fontos egyéb olajtípus, ami ami egy jelentős extrabevételt jelent Oroszországnak.
[00:02:39]Most 10 dollárral drágább, tehát 102, most az adás előtt néztem meg, 102 dolláron állt a brend.
[00:02:46]114 dollár a 12 dollárral drágábban állt az URAS, amit amit egyébként mi is megérzünk, hiszen mondom ez a fő, még mindig ez a legfontosabb olajt típus, ami bejön Magyarországra, ugye 100ambulattai olajfinomítóba.
[00:03:01]Összességében az oroszoknak ez a helyzet mennyire kedvező, hogyha persze lehet azt kedvezőnek nevezni, hogy azért az ukrán drónok okoznak problémákat Oroszország területén is.
[00:03:09]Ez egy rendkívül kedvezőtlen év volt sok tekintetben az oroszoknak, főleg ha a frontvonalakat nézzük, illetve a stratégiai mélységi csapásokat nézzük.
[00:03:20]Nagyon sok negatívum történt Oroszország tekintetében.
[00:03:23]Az orosz kalkulus azt azt tekintve, hogy beveszik ebbe az évbe a Donbaszt, ez már biztos, hogy nem fog megtörténni.
[00:03:30]Sőt, Donbasz északi részén az oroszok inkább kiszorultak.
[00:03:33]Egy Liman nevű stratégailag fontos várost az ukránul gyakorlatilag felmentettek az orosz az orosz ostrom alól.
[00:03:40]Tehát van rengeteg negatívum, de ezt ellensúlyozza ez a pozitívum.
[00:03:45]az, hogy nagyobb szüksége van a világpiacnak az orosz olajra, hajlandó érte többet fizetni, és ez többletbevételeket jelent az orosz költségvetés.
[00:03:53]Az orosz oroszok nagyon sokat vesztettek az ukrán légihadjárattal, olajfinomítók elleni sőt olajxport kapacitások is estek ki.
[00:04:03]Tehát Oroszország most kevesebb olajat termel, mint az elmúlt években szinte bármikor, de a kevesebb is, több, mert magasabb az ár.
[00:04:09]Tehát hogyha megnézzük a veszteségeket és a nyerességeket, akkor még így is negatívumban vannak sok tekintetben az oroszok, ha ezt az elmúlt évet nézzük, de ez a negatívum nem akkora, mint sokan gondolják.
[00:04:22]Pont nem kényszerülnek térdre.
[00:04:24]Nem kényszerülnek térdre.
[00:04:24]Ráadásul van még egy nagy pozitívum, ugye a Patriot Pack 3-as elhárító rakéták, légvédelmi rakétáknak a hiánya.
[00:04:31]Ami azt jelenti, eleve mindig több volt a az orosz találatok aránya annál, mint amit az ukránok meg a nyugati média mondott.
[00:04:40]Tehát itt azért volt egy optimizmus, ezt azért lássuk be.
[00:04:42]Tények az azért fontosak.
[00:04:44]Ennél többször találtam be, tehát nem ezek a 90x%-os elhárításit ráták általában nem voltak igazak.
[00:04:50]80 körül inkább nehéz megmondani, de 70-80 körül általában.
[00:04:54]De ez is olyan, hogy hullámzik, mikor mennyi.
[00:04:56]Tehát azért nagyon nehéz egy egy évre megmondani, de az, hogy 90 az az valószínűleg túlzás volt, meg ezek a 90 fölöttiek, de most gyakorlatilag nincs, vagy nagyon kevés, ami a ballisztikus rakétákat illeti, nagyon kevés packasa van Ukrajnának, nagyon ritkán vetik be őket.
[00:05:13]És ez azért van, mert a közelkeleten azért elég szabadon használták el az Emirátusok, Szaarábia, Kuvait, ezek az országok nagyon sok rakétával rendelkeztek, de nagyon sokat el is lőttek, nem is mindig feltétlenül indokoltan.
[00:05:29]És ugye ők a prioritás az Egyesült Államok számára most nem Ukrajna, tehát ha szállítani kell rakétákat, akkor nyilván a saját csapatok légvédelme az első.
[00:05:37]Izrael szintén mondjuk Izraelenek van egy vannak saját légvédelmi rakétái, de mondjuk az egyes Egyesült Arab Emirátusok szintén kiemelten fontos, hogy ezek közeli Katar, közeli barátai az Egyesült Államoknak, és Ukrajna csak ezek után jön.
[00:05:52]Tehát tehát ez is egy hatás.
[00:05:55]Tehát szerintem van egy gazdasági hatás, meg van egy katonai hatás, ami ami gyengíti Ukrajnát.
[00:05:59]Úgyhogy egyébként más területeken mondjuk a Starling lekapcsolása az oroszok részére az nagyon nagyot hatott és pozitívan Ukrajna számára.
[00:06:10]Meg az haderőnek az átszervezése is.
[00:06:13]Az ukrán haderő az most hatékonyabb, mint egy-két évvel ezelőtt volt.
[00:06:15]Tehát ezek pozitív hatások, de ezeket jelentős mértékben ellensúlyozta a közelkeleti háború negatív hatássorozata.
[00:06:24]Mennyit billenthet át a mostani helyzeten, hogy Vladyimir Putyin elnöktámogatottsága még szilárdabb, ugye az egységes Oroszországpárt nagy fölénnyel győzött néhány hete.
[00:06:35]Hát egy olyan választáson, ami semmilyen szempontból nem nevezhető szabadnak, nyilván van jelentősége.
[00:06:42]Tehát azt nem lehet mondani, hogy az orosz népnek egy jelentős része ne állna a jelenlegi orosz elnök mögött.
[00:06:50]Maximum nem olyan arányban, mint a végeredmény.
[00:06:54]De valószínűleg nem olyan arányban, mint a végeredmény.
[00:06:55]Ugye talán 57 vagy 58% lett a vége.
[00:06:59]Hát én azt mondanám az elnökválasztásokra, hogyha visszamegyünk az előző elnökválasztásokra, az talán 87% lett.
[00:07:07]Így nem emlékszem rá pontosan, de hát ezek ezek fogalmazzuk ugye a tervezőasztalon született eredmények.
[00:07:13]Tehát Oroszországban nem, tehát az, hogy teljesen figyelemben kívül hagyható néparat, az nem igaz.
[00:07:21]Az, hogy egyáltalán nincs ellenzék, az így ebben a formában nem igaz.
[00:07:26]Bár a jablokot nagyon súlyosan korlátozták.
[00:07:28]ugye az egyetlen egy olyan pártot, ami a háború kérdésében más álláspontot képvisel, mint a kormány.
[00:07:35]De hát azért ez egy hihetetlenül korlátozott folyamat volt, és nagyon valószínű, hogy bele is nyúltak az eredménybe.
[00:07:43]De ezekkel a zárójelekkel együtt is azt lehet mondani, hogy az orosz társadalomban megvan még az a kellő támogatás sajnos a háború mögött, ami lehetővé teszi, hogy Voladyimir Putyin folytassa ezt a egyébként szerintem maga által is hibának tartott háborút.
[00:07:55]már lassan ötödik éve és nagyobb sebességre kapcsolhatja, tehát fordíthat a háborúra több erőforrást, több pénzt és akár mondjuk nagyobb segítséget kérhet a szövetségeseitől, Észak-koreától vagy másoktól.
[00:08:12]Ugye nézzük meg az orosz gazdaság elmúlt évi adatait.
[00:08:15]Ö, tehát eleve lassult megint az orosz gazdaság, aminek van egy olyan oka is, hogy az ukránoknak a légihadjárata az száalékosan mérhető a GDP-ben.
[00:08:25]Ezt még Putin is elmondta valdajban.
[00:08:27]Ő 1%-ot mondott.
[00:08:30]Én nem fogom tudni menülni, hogy ez valószínűleg valószínűleg inkább kevesebb a valóságnál, hogy ez mennyire pontos.
[00:08:37]De hát azért hihetünk, hogy ez a ez a ez a mérce, tehát ennél csak több lehet, mint amit Vladimir Putyin mondott.
[00:08:42]Tehát az a negatív hatás, ami az orosz gazdaságot érte.
[00:08:44]De azért a fundamentumok, hát hogyha európai szinten nézzük, a 22% körül vagy 21% körül orosz államadósság, hát a legjobb európai ország, ugye legalacsonyabb államadóssággal rendelkezópai országok, Luxemburg, Gészország, ezek vannak nagyjából ebbe a kategóriába.
[00:09:03]Ugye a magyar az nem tudom én, 76-77 körül van, és ezzel még az Európai Uniós átlagat.
[00:09:08]Csak azt mondom, hogy az oroszoknak van még lehetősége pénzt bevonni akár saját ugye belülről Oroszországon belülről.
[00:09:16]Miért?
[00:09:16]Mert nem folyik ki annyi pénz Oroszországból.
[00:09:18]Ezt mindig elfelejtjük, hogy a szankciók ugyan nagyon komolyan hatnak Oroszországra, de rengeteg pénzt vittek ki Oroszországból a szankciók előtt.
[00:09:27]sok-sok 10 milliárd eurónyi pénz, amit részben elsíboltak, az ment ki Nyugat-Európába, nyugati bankokba, nyugati ingatlanba, nyugati nyugaton elköltött életbe.
[00:09:38]Tehát az oroszel elit az olasz riviérán, a francia riviérán Spanyolországban szórakozott.
[00:09:43]Tehát itt nagyon sok pénz nem megy ki az országból, amit részben ugye befektetnek, részben mehet az államadósság finanszírozása.
[00:09:50]Valamennyit azért valószínűleg csökkentettek a korrupción is, különösen a védelmi minisztériumban.
[00:09:55]Tehát az összképet kell nézni.
[00:09:57]Az a probléma, én azt látom, hogy nagyon sokan kiragadnak egy-egy dolgot, hogy most mennyivel csökkent mondjuk az orosz ojfinomításnak a volumene.
[00:10:04]Ez igaz.
[00:10:08]De a másik részét nem nézik meg, hogy még milyen lehetőségei vannak az orosz gazdaságnak.
[00:10:12]És van aki összeonlásról beszél, van aki arról beszél, hogy nem fájnak a szankciók, de fájnak a szankciók, de nem is omlik össze oroszek.
[00:10:19]fájnak a az ukrán légicsapások, nagyon súlyosak az olajfinomítás tekintetében.
[00:10:25]Tényleg kilométeres sorok voltak, de nem omlik benne előssze Oroszország.
[00:10:28]Tehát ezt a szürkeséget nagyon ritkán lehet érzékelni sajnos a nagy nemzetközi lapokban, hogy nem ez és ezért van ez egyébként, hogy egy egy idő után meg átesnek a ló túloldalára.
[00:10:38]A Oroszország összeomlik, ja nem omlik össze, még akár öt évig folytatja a háborút.
[00:10:46]És milyen a helyzet Ukrajnával?
[00:10:46]Ukrajna meddig bírja?
[00:10:48]Hát ugye ez itt a a nagyobb kérdés.
[00:10:50]Ugye Ukrajna már régen nem bírná, ha nem lenne nyugati segítség.
[00:10:54]Tehát a nyugati, katonai és gazdasági segítség nélkül akármilyen hősiesek is az ukránok meg akármennyire összeszorított foggal küzdenek, ezt már nem bírták volna.
[00:11:05]És ez a másik része, mondom, amiről kevesebb beszélünk, mert a nyugati médiák tele voltak azzal, hogy hogyan égnek az orosz olajfinomítók.
[00:11:12]Az elmúlt pár hétig nem nagyon jelent meg az, hogy mi semmisül meg Ukrajnában.
[00:11:16]egyébként ez a frontra is igaz, hogy nagyon sokat beszélünk az orosz veszteségekről és keveset az ukránról, ami nem ad egy reális képet arról, hogy valójában mi folyik.
[00:11:25]Tehát például beszélettünk erről az elmúlt hónapokban az ukrán eszközveszteségek hónapról hónapra nagyobbak, mint az orosz eszközveszteségek.
[00:11:32]Na mindegy.
[00:11:32]De visszatérve a gazdasághoz, gyakorlatilag az ukrán acéli part, ami egy jelentős lába volt Ukrajnának, azt megsemmisítették.
[00:11:39]pontosabban leállt.
[00:11:42]Ugye ott az acéliiparnál én nem vagyok acéliipari szakértő, de az újraindítása a kohóknak az se egy egyszerű dolog, mert nagyon sokba kerül, de valami meg is semmisült.
[00:11:50]Tehát nem csak leállt, hanem fizikailag is megsemmisült.
[00:11:56]A ugye a mezőgazdaságnál nem lehet ezt megcsinálni, nem lehet a mezőgazdaságot megsemmíteni, de azt nagy nehézzé lehet tenni, hogy ez az export kikerüljön a világpiaccra, és az oroszok ezt elérték.
[00:12:06]Tehát miközben égtek az olajfinomítók, meg elszáltott egy fedele egy nagy tartályynak, ugye ez a kép szerintem sokaknak megvan, miközben ez történt, és az oroszoknál tényleg komoly problémákat okoztak a az ukránok, edig Ukrajnában két nagyon fontos gazdasági területet gyakorlatilag megbénítottak az oroszok.
[00:12:26]És ez sok 10 milliárd dolláros kiesés.
[00:12:28]Ugye Ukrajná így is a nyugattól, főleg Európától fött, mert az amerikaiak már nem kívánnak bele több 10 milliárd dollárt adni a költségvetési pénzbe.
[00:12:36]Valamit adnak egyébként az az amerikai támogatásra szűnt meg teljesen, de nem az a nagyságrend, mint az európai.
[00:12:43]De volt ez a láb is, tehát a nyugati segély meg volt azért saját ukrán termelés.
[00:12:47]Most ezt lökt lökték ki az oroszok, és még jöhet lehet rosszabb is.
[00:12:52]Talán itt ebbe a stúdióba beszéltünk arról 25 végén, hogy a háború utolsó szakasza a legrosszabb.
[00:12:57]Hát ez most látszik.
[00:12:59]És ez az utolsó szakasz egyáltalán abban az értelemben az utolsó szakasza, hogy ugye négy és fél év telt el.
[00:13:03]Én nem hiszem, hogy két-három év még ebből hátra van.
[00:13:08]Tehát meg sok tekintetben azt lehet mondani, hogy látjuk a rendezés alapjait.
[00:13:14]Egy ideje már látjuk.
[00:13:14]ilyen értelemben már új nagy meglepetés nem lesz.
[00:13:16]Tehát az oroszok nem foglalják el Kievet, az ukránok meg nem verik ki az oroszokat az országból.
[00:13:22]Tehát ilyen értelemben ez egy hosszan elhúzódó utolsó szakasz, de én nem látom azt, hogy egy radikálisan új szakasz lenne, akármelyik fél megfordítja.
[00:13:32]Ebb.
[00:13:32]Ugye most hónapokkal ezelőtt arról beszéltek nagyon sokan, hogy Ukrajna megfordította a háború menetét.
[00:13:37]Abban az értelemben, hogy ez a rendezés, ez valószínűleg erre fog kifutni egy megosztott Ukrajnára.
[00:13:41]Ebben az életemben semmiképpen nem fordította meg a háború menetét, de Oroszország se fordítja már meg.
[00:13:47]Tehát én nem látom azt, hogy Oroszország azt az eredményt el tudja érni.
[00:13:51]Sőt, ezt nem látom már 22 ősze óta.
[00:13:55]Tehát, hogy nagy területi változások már nem valószínű.
[00:13:57]Én nem látom azt, hogy sok 10000 n kmes területi vál változások lesznek.
[00:14:00]Több 100 n km lehet, pár négyz km lehet.
[00:14:02]Az ukránok most vettek vissza szeptemberben nettóba körülbelül 4 és 500 n km közötti területet.
[00:14:11]Ez most nettó nyeresége Ukrajának, ilyen nem volt 22 ősze óta, de ez nem fordítja meg a háború menetét.
[00:14:18]Ez Limontól északra egy jelentős ukrán győzelem, és sajnálatos módon nem egy csatá múlik a háború, hanem azon, amiről az előbb is beszéltük, a gazdasági részéről, az attríciós részéről, ami demográfiai attríciót is jelent.
[00:14:31]Ukrajnában ez sokkal súlyosabb, mint Oroszországba.
[00:14:36]És a katonai helyzet az önmagában csak egy pillanatkép.
[00:14:39]A nagykép az ez, hogy valójában a két ország hátországa hogy áll, mi mennyik mennyire stabil.
[00:14:43]Ukrajna egyre nagyobb mértékben függ a nyugati segélyektől, egyre nagyobb mértékben függ attól, hogy mennyi embert tudnak behozni.
[00:14:52]Ugye az ukrán emberi erőforrások előbb merülnek ki, mint az oroszok, meg a technológiától.
[00:14:56]Tehát ami Ukrajnát a haderő átszervezése mellett megmentette ebben az évben nagyobb nemhogy vereségektől, hanem győzelmeket is hozott, az a technológiai hullám, amin éppen Ukrajna ült.
[00:15:08]Ugye egy olyan hullámon ültek, ami nekik kedvezett.
[00:15:10]De ez a hullám ugye a hullámoknak sajnos az a tulajdonsága, hogy nem tartanak örökké.
[00:15:16]Ez már lefele megy, mert az oroszok adaptálódnak.
[00:15:17]És most az oroszok vannak hullámban, főleg a sugárhajtású drónjaik, a Gerán 4, Gerán ötösök által, amire persze jön majd az ukrán válasz.
[00:15:27]az elhárítóanok, a sugárhajtásra lehető dologok, de akkor az oroszok majd egy nagyobb sugárhajtóművet raknak bele, még gyorsabbat és így tovább.
[00:15:32]És ez a harc, ez folyik, de az attríció közben a kisebbet sújtja jobban, és ez Ukrajna.
[00:15:40]Az látszik-e, hogy meddig éri meg folytatni a Vladyimir Putyinnak ezt a háborút, vagy mi lehet az a pont, vagy akár mi lehet az a fordulat, amely áttörést jelenthetne a háború lezárásához, vagy a tárgyalások érdemi megkezdéséhez?
[00:15:54]Ugye Ukrajna meg a nyugat már tárgyalni akar régen, tehát ez az oroszokon múlik, hogy ez a háború nem fejeződött be.
[00:16:01]Miért?
[00:16:01]Ugye mert Oroszország, Vladyimir Putyin papíron, nem igaz, de papíron a háborút azzal kezdte el, hogy meg megvédjük a két dombaszi köztár szakadár köztársaság népét.
[00:16:14]Ugye minden évben volt előtte 20 30 40 volt, amikor 100 halott, ami nem kevés, nem beatalizálni akarom, csak azóta meghalt 600000 ember.
[00:16:24]Tehát ilyen jól sikerült a védelem, illetve hát hogyha a műholdképeket nézzük, akkor a Donbasz városainak többségét az oroszok lerombolták azokat a városokat, amelyeket úgymond fel akarnak szabadítani.
[00:16:33]Még Mariopol még Soszó, tehát van, ahol 100% körüli a rombolás.
[00:16:38]Tehát gyakorlatilag nincs épület, ami ne sérült volna meg.
[00:16:39]Ezt nevezik felszabadításnak az oroszok, ugye Pokrovsk például, de hát ugye most kerül sor, vagy most fogják lerombolni az oroszok, ha ez így folytatódik, Slavianskot és Kramatorskot is.
[00:16:49]Tehát ilyen a felszabadás, de akkor is az orosz legendáriumban ennek fel kell, hogy fel kell, hogy szabadítsák ezt.
[00:16:58]Tehát ez az egyik, hogy ez sikerül.
[00:17:00]Tehát beveszik a domba.
[00:17:00]Azt most nagyon lelassultak.
[00:17:02]Ugye Limánnál mondom vereséget szenvedtek, de ezt ez nem zárja ki, hogy mondjuk a jövő évben valami történik és sikerül.
[00:17:08]Ugye bejutottak a négy utolsó nagyvárosba, hogy a Konstantinfka nagy része az már orosz kézben van.
[00:17:13]Most Druskifka felé próbálnak menni.
[00:17:16]Viszont mondom Északon, Slavens környékén viszont visszaszorultak az oroszok.
[00:17:20]Tehát lehet ez, hogy elfoglalják a Dombaszt és akkor rá tudja ütni Putyin a pecsét.
[00:17:24]Tehát hogy ezért kezdtük a háborút.
[00:17:26]Mondom zárójel nem ezért kezdték, vagy nem csak ezért, és akkor győztünk.
[00:17:30]Másik lehetőség, ugye itt Putyinon múlik nagy rész most már, vagy jelentős részben.
[00:17:38]Másik lehetőség, hogy olyan ajánlatokat kap nyugatról, tehát nem csak büntetést, de büntetést is, negatívot is, meg pozitívot is, hogy mit ad mit adunk pozitívba, akár szankciók ügyében, akár egy nagy kelet-nyugati rendezés ügyében, ami arcmentő lehet számára.
[00:17:53]Ez egy második verzió, ami ami leállíthatja ezt a háborút.
[00:17:58]Tehát akár a fájdalom, akár a haszonnak a a potenciálja.
[00:18:05]És a fájdalomnál mondjuk szerintem a katonai helyzet tudna érdekes lenni inkább, mint a gazdaság.
[00:18:09]Ugye azt megbeszéltük, hogy valószínűleg rövidt távon nem lesz orosz gazdasági összomlás.
[00:18:14]Nézd, csak egy példát akarok mondani.
[00:18:16]22 tavasszán miért kezdett el Oroszország tárgyalni Ukrajnával?
[00:18:22]Ukrajna is ugye ez volt a híres isztambuli folyamat.
[00:18:23]fő az volt, hogy Gerasszimov jelentette Putyinnak, hogy nemhogy nem tudjuk fenntartani a támadást Kérnél, hanem az egész támadócsoportosítást elveszíthetjük.
[00:18:31]Ez volt az a híres pillanat, amikor az oroszok nagylelkűen mondták, hogy a tárgyalások elősegítése ismét idézőjel és zárójel érdekében visszavonulunk Kievtől.
[00:18:43]Azért vonultak vissza, mert nem tudták tartani ezt a támadást.
[00:18:44]És akkor az orosz hadsereg azt mondta, hogy meg kell állapodni, különben baj lesz.
[00:18:48]Tehát az orosz hadsereg mondta ezt Putyinak.
[00:18:53]Ha most az orosz hadsereg olyat mondana, hogy meg kell állapodni, és a nyilván az orosz hadseregtől félti leginkább a hatalmát Ladyimir Putyin, akkor akkor megállapodna, vagy elindulna a megállapodás fel, csak nem látok ilyen szituációt.
[00:19:08]A nemzetközi szereplők a nagypályások közül tud-e még bárki hatni érdemben Vladyimir Putyinra?
[00:19:13]Most ugye Friedrich Mertz Kievben látogatott, üzent is Putyinnak, Donald Trumpnak nyilván valamivel azért közelebb a viszonya Putyinnal, mint Joe Bidennek volt, de az elmúlt években azért ők se értek el áttörést.
[00:19:26]Ráadásul a belpolitikájukra is kell figyelni.
[00:19:29]Ugye Friedrich Mert pocsékulál Németországban, Donald Trumpnak jönnek a félidős választások és akkor még ott van a közelkelet, és meg annyi más téma.
[00:19:37]Igen, Mercihez képest még Donald Trump is kiválóan áll, azt hiszem pont duplálja a támogatottsága az Egyesült Álban, mert az talán 18%-on álltja és ő maga olyan 10%-on.
[00:19:48]Igen.
[00:19:48]Húha.
[00:19:48]Akkor akkor még a Donald Trump háromszor olyan jól áll, mint mert legalábbisem ezt személyt illeti.
[00:19:55]Tehát én ezt gondolom egyébként ezért belpolitikai olvasata is van annak, amit Merc mondott.
[00:19:59]Az egyik az, hogy mi is készek vagyunk a tárgyalásra.
[00:20:01]hogy ezt nagyon határozottan elmondta Kievben is.
[00:20:06]Ez egy kicsit olyan volt mint Kennedy beszéde, hogy ez le kell rombolni a falat.
[00:20:12]Legyetek legyetek végre okosak.
[00:20:18]És hagyjuk abba ezt a háborút.
[00:20:18]Mind a kettőnek jobb lesz.
[00:20:20]Mr.
[00:20:20]Putyin.
[00:20:20]Ez nem is Kenedi, talán régen volt, aki semmis számoljuk fel a falat, zárjuk le a háborot.
[00:20:28]Valami ilyen szimbolikus gesztus akart ez lenni szerintem.
[00:20:30]Merc részéről ezek a ezek a mondatok, amiket Kievben elmondott.
[00:20:38]És ez befele is szólt, hogy igenis tárgyalunk az oroszokkal, mert Vejdelék azzal támadják, hogy viszik ki a pénzt Ukrajnába, de nem támogatják az oroszokat.
[00:20:45]Tehát szerintem ez a ez az európai kép, hogy az európaiak mennyire ki tud hatni Putyinra, ugye, mert ez volt a kérdés.
[00:20:52]Az európaiak nem tudnak annyira Putyinra hadni, nyilván, mint az amerikaiak és a kínaiak.
[00:20:56]Tehát, hogyha sort kéne felállítani, hogy kire hallgat leginkább Putyin, az első az szerintem Sigin Ping, utána Donald Trump és az európaiak valahol a fasorban.
[00:21:09]A fasorban vannak, de nyilván Friedik Merc meg Németország a fontosabbak között van.
[00:21:12]A britek az vörös posztó az oroszoknak, tehát szerintem le se ülnének velük.
[00:21:17]Meg ott vannak még a franciák nyilván.
[00:21:19]Tehát ez a sorrend nagyjából ugye a franciáknál is közeleg az elnökválasztás ugye az is egy és az oroszok már csak bocsánat, hogy visszautalok, hogy miért nem hagyják abba az oroszok, mert reménykedhetnek abban, hogy lesz egy olyan európai változás, ugye Mert, ahogy ő mondta, akkor 10%-on áll, a pártya 18%-on, az AfD 32%-on, akkor bejöhet löpen.
[00:21:38]Tehát az oroszok reménykedhetnek abban, hogy egy olyan európai politika lesz, ami ami sokkal inkább nyitott nyitott arra, amit amit az oroszok kérnek, vagy mondanak, vagy követelnek.
[00:21:53]Én Én nem látom azt mondom, hogy Cinping meg a kínaiak rákényszerítenék az oroszokat a háború befejezés.
[00:21:58]Miért?
[00:22:00]Mert ugye vannak negatívumai ennek Kínára nézve, de sokkal több a pozitívuma, hiszen az amerikaiak figyelmét leköti.
[00:22:07]Leköti.
[00:22:07]Hát meg a fegyverzett.
[00:22:07]Tehát nézzük meg, hogy hol tehát az európai amerikai fegyvertalékoknak, fegyverkészületeknek egy jelentős része elégett Ukrajnába és most az iránelleni háborúba.
[00:22:17]Most az a légvédelmi rakéta, az a harckocsi, az a lőszer, ami ami ami ott már megsemmisült, vagy súlyosan megserült, az nem tud menni Tajvanra, vagy nem tud menni Kínát, Kínával szemben bárhova, a Japánba, Dél-Koreába.
[00:22:36]Tehát a a nagy kép az ez, hogy ugye minden mindennel összefügg.
[00:22:38]Ugye kérdezte az összefüggéseket, nem csak a közelkelet függ össze az orosz-ukrán háború, hanem a távolkeleti feszültség is összefügg.
[00:22:45]És ha valami valaki nyertese volt ennek ennek a háborúnak, akkor az kéna, mert az ő képességei nem degradálódtak, még a nyugati meg az orosz képességek degradálódtak.
[00:22:54]Bár mondom, teszem hozzá, a dróntechnológiában nyilván az oroszok meg az ukránok élen járnak a világba, tehát nem mindenbe gyengültek az oroszok se.
[00:23:02]Meg nyilván a nyugat is tanul Ukrajnától, de a legérintetlenebb szuperhatalom vagy nagy hatalom ebbe az egész válság sorozatba az Kína.
[00:23:10]De és nekik ez nekik ők már zárnák szerintem az iráni konfliktust, mert ugye az olaj miatt az oroszukránt miért kéne zárniuk?
[00:23:21]A kínai most voltam Pekingben, mert megmondták, hogy ők nem fognak az oroszokra nyomást gyakorolni.
[00:23:23]Komoly komoly nyomást semmiképpen sem.
[00:23:27]Oroszország felszólította a diplomatákat, hogy hagyják el Kievet.
[00:23:31]Mekkora ennek a jelentősége, a súlya?
[00:23:34]Szerintem ez a pszichológiai hadviselés, információs hadviselés része.
[00:23:36]Az oroszok csinálják ezt már régen, de azért van mögötte valós fenyegetés is.
[00:23:45]Kievet megnézzük, 2024-ben voltam utoljára, a nappalok majdnem normálisak voltak ki.
[00:23:51]Hidakol lehetett járni, nagyon ritkák voltak a nappali légi támadások.
[00:23:56]Ez 25 folyamán már változott.
[00:23:58]26-ra teljesen jellemzőek a nappali támadások.
[00:24:01]Nincs olyan óra, amikor az ember nyugodt lehetne kijebben.
[00:24:05]Az éjszakák azok azokon nem lehet aludni.
[00:24:08]Aki aki legalábbis nem két vagy három emelet mélyen van, az hallja a szirénákat, hallja a robbanásokat.
[00:24:15]Tehát eleve nehéz egyébként diplomatának is nehéz lenni kijebben, nem hogy egy átlag kijevi polgárnak, mert nyilván a éjszakákat nem alszik normálisan végig az ember, annak az évek során azért meglesz az egészségügyi következménye.
[00:24:29]De ennél rosszabb most már a helyzet.
[00:24:32]Tehát a helyzet az, hogy régebben, hetente volt átlagban egy-két halott, most ez napis szintre ment.
[00:24:37]Tehát a Kievben sem láttunk ilyet a háború legeleje óta, hogy ennyire sok lenne a halott és a sebesült.
[00:24:43]És hogyha megnézzük a fotókat, amik az északi hídon, a déli hídon készültek, meg a filmeket, Ivben ugye a Nyepert összekötő nyolc híd közül kettőt már találat érte, és úgy, hogy a forgalom ott volt a hídon, ez nem éjszaka volt, legalábbis a az egyik támadás az az reggeli csúcsforgalomba készült.
[00:25:04]Csoda, hogy vagy történt csoda, hogy hogy nem volt több sok halott.
[00:25:10]Két sebesültről beszélnek az ukrán források.
[00:25:12]Tehát az ami mondjuk egy-két évvel ezelőtt még természetes volt, hogy nappal 99,9%-ig biztos lehet benne az ember, hogy nem lesz semmi, az nagy megváltozott.
[00:25:22]Tehát ilyen értelemben pszichológiaihadviselés is, amit az oroszok csinálnak, csak raknak mögé tényeket is.
[00:25:29]Azt a tényt, hogyha valaki az utcára kilép, és egy hídon átmegy, akkor biztos, hogy az eszébe fog jutni az a fotó, vagy az a kép, amit sokan láthattunk, hogy belecsap ugye a híd kábeleibe, pilonjaiba a az orosz orosz cirkáló rakéta.
[00:25:47]Tehát azt mondanám, hogy Kievre nagyon-nagyon nehéz hónapok várnak, még nehezebbek az elmúlt egy-két hónapnál is, amik elever rend kívül nehezek voltak.
[00:25:58]A diplomaták, illetve azok az országok, amelyek még tartanak nagy követeket, diplomáciai képviseleteket, Kievben hogyan reagálhatnak erre?
[00:26:06]Hát ugye ez országfüggő.
[00:26:06]22-ben ugye februárjában sok ország visszavonta a diplomatáit, más országok meg nem.
[00:26:15]Ugye a inverzió előtti hetekben az Egyesült Államok is vissza vissza kivonta ki ebből a diplomatái nagy részét.
[00:26:21]Én még nem láttam olyan hírt, hogy tömegesen hagynák el diplomaták kijev.
[00:26:26]Nyilván ez egy rendkívül rossz üzenet, főleg a szövetségesek részéről, tehát Ukrajina szövetségesei részéről, ha a diplomaták elhagyják, de az, hogy családtagok, nem feltétlenül szükséges személyzet már nem megy vissza esetleg mondjuk egy á eltávozásról vagy nem hoznak be újjakat a kiesők miatt, ez valószínű.
[00:26:48]És lehet, hogy a mit tudom én, a sérülékenyebb munkatársakat, idősebbeket, terhes hölgyet esetleg nem kiküldenek, tehát hogy nem ne jöjjön vissza, de nem nincs ez tömegesen, de nem ennek nem is ennek van a jelentősége, annak van a jelentősége, hogy ez az orosz kampány hogyan hat kievre, ami nem csak Ukrajna politikai szíve, hanem gazdaságilag is nagyon fontos.
[00:27:09]És itt egy 3 milliós vagy 3 millión nagyobb lakosságú városról beszélünk, aminek ha sikerül a hídjait megbénítani, akkor akkor az ország gazdasága által mérnek az oroszok egy nagy csapást.
[00:27:23]Miért?
[00:27:23]Ugye Kievben nyolc híd van a a Nyeperen.
[00:27:26]Ebből hat a közúti híd, egy vasúti, egy gyalogos.
[00:27:28]És akkor vannak kombinált hidak, ahol a metró, például két metró vonal van, ugye úgy, ahogy nálunk két metró vonal megy át a folyón, csak mind a kettő egy hídon, tehát nem alagútban.
[00:27:40]A híd az sebezhető a rakéták számára, tehát a metrót el tudják vágni, trollibuszok mennek, hát a tömegközlekedést meg magát az autós közlekedést, hogyha ezt heteken át napról napra megismétlik.
[00:27:50]És ugye itt vannak kábelhidak is, amik sebezhetőbbek.
[00:27:54]És most, hogy jól láttam ezeken a filmeken, fotókon, akkor a kábeleket eltalálták.
[00:28:01]Az nem olyan.
[00:28:01]Tehát nyilván ez is egy műszaki kérdés, de ha sorra érik a kábeleket egy kábelhídnál a támadások, az okozhat problémát.
[00:28:07]Az úttestet azt be lehet foltozni, a kábeleket helyre rakni, az egy picit nehezebb szerintem.
[00:28:15]Tehát, tehát itt lehet komoly probléma.
[00:28:17]És mondom, Kiev 1ada van a balparton, az egy főleg főleg lakótelepekből álló lakógyed nagyrészt, nem egy negyed, tehát ez óriási ugye milliós.
[00:28:25]És a kétharmada van a jobb parton, az a történelmi városneyed.
[00:28:30]Egyébként kicsit hasonlít is Budapestre kijebben, mert a a jobb part, ez a történelmi rész, ez magasabb.
[00:28:36]Ez egy dombokon van, és utána van egy van a nyeper, ami széles, ami szélesebb a Dunánál.
[00:28:41]kisebb folyó egyébként, de de Kievnél egyértelműen szélesebb, mert szigetek vannak, ártér van, tehát egyé km hosszú hidak ezek, ezek nem 4-500 mesek, mint a pesti hidak, és sebezhetők, tehát főleg a főleg a tömegközlekedést, tehát a metrót azt biztos, hogy ki tudják lőni az oroszok, és akkor mondjuk egy nagyon fontos napi közlekedési eszköz szűnne meg a a város két partja között, vagy vagy a folyó két partja között.
[00:29:09]Összességében a háborúra mekkora hatása lehet az ilyen fajta nyomásgyakorlásnak és mondjuk Kiev szinte teljesen élhetetlenné tételének.
[00:29:19]Egy fővárosról beszélünk, ami gazdaságilag is súlypont.
[00:29:22]Nyilván nem úgy, ahogy Budapest Magyarországon vagy London az Egyesült Királyságban, mert 35 milliós lehetett Ukrajna a teljes körű háború előtt, és annak nagyjából a tizede volt Kiev, most meg 25 milliós, és valószínűleg több mint a tizede Kiev, de ez nem az ipari kapacitás, mert nagyon sok gyárat, főleg Fegyőher gyárat hoztak Kievbe drónösszeszerelő üzüzemeket.
[00:29:47]Miért?
[00:29:47]Meg Kievnek volt a legjobb légvédelme, és Kievet politikai okokból Kievet nem támadták annyira az oroszok.
[00:29:53]Mondom, Kiev belvárosa egy éve, amikor ott jártam, még teljes gyakorlatilag teljesen épp volt.
[00:29:57]Na most már láttuk a Tudományos Akadémia épületével mi történt.
[00:30:00]Ugye hidakat nem támadták korábban.
[00:30:02]Ezek ezek újdonságok.
[00:30:06]Tehát tehát szerintem nagyon súlyos hatásai lehetnek, ha ez így fenn marad hosszú távon.
[00:30:10]De az is lehet, hogy ez csak egy üzenet az ukránoknak, hogy ne folytassátok így az olajfinomítók elleni csapásokat, ne támadjátok a moszkvai reptereket.
[00:30:20]Ugye Zelenski megfenyegette a moszkvai reptereket és ezt én én is láttam, mert három éve járok folyamen évben szeptemberben Kínába és három évvel ezelőtt még Moszkva mellett repültünk el, láttam a várost.
[00:30:32]Két évvel ezelőtt már egy olyan 100 km-rel Moszkvától északra.
[00:30:38]Most meg egy hatalmas évbe kerülte el a kínai légitársaság Moszkvát, meg a meg az orosz a délebreli orosz részeket.
[00:30:47]Miért?
[00:30:47]Mert félnek a drónháborútól.
[00:30:48]És ez bizony kihat a repterekre.
[00:30:51]És ha a négy nagy muszkvai reptér megménul, ez óriási csapás lenne viszont Moszkvára.
[00:30:55]Tehát lehet, hogy erről is van szó, hogy jelzik az ukránoknak, hogy kérem, ha arra készültök, amire mi gondolunk, hogy készültök, mondjuk az orosz repterek elleni támadásra, akkor készüljetek fel arra, hogy nem lesznek híd a Kievben, vagy a krími híddal kapcsolatban ugyanez.
[00:31:09]Tehát itt egy csomó dolog a háttérben azért zajlik.
[00:31:12]Tehát amikor azt gondoljuk, hogy a két fél gyűlöli egymást, akkor jól gondoljuk, de amikor azt gondoljuk, hogy a két fél nem beszél egymással, akkor rosszul gondoljuk.
[00:31:21]Milyen válasza lehet erre az ukrán vezetésnek?
[00:31:23]Hát az egyik válasz, amit mondtam, hogy mondjuk a moszkvai raptereknek a folyamatos támadása drónokkal még intenzívebben.
[00:31:31]Hát ugye támadták a reptereket, de azért ez nem volt folyamatos.
[00:31:33]Tehát gondoljuk azt el, hogy elég ha egy drón megközelíte egy nagy reptelet, mondjuk a seremetje volt, akkor a gépek nem szállhatnak föl, és akkor egész napra menetrend.
[00:31:42]Tehát nem kell, hogy becsapódjon, de mondom el, tehát ez a a azok a légitársaságok, amik repülnek Oroszországban, azok is egyre inkább elkerülik Moszkvát.
[00:31:49]Tehát azért ennek vannak gazdasági hatásai.
[00:31:52]Tehát lehet ez nem de nem tudjuk, hogy az oroszok, tehát én nem akarok itt találgatni.
[00:31:57]Az biztos, hogy a két fél beszél egymással.
[00:32:00]Ez 100%.
[00:32:00]Tehát lehet, hogy valamit üzentek az oroszok ezzel a hidak elleni támadásra, hogy ezt ne.
[00:32:05]Az is lehet, hogy valamit megbosszultak a hidak elleni támadásra, és lehet, hogy jön egy ukrán eszkaláció, és mondjuk a krémi híd ellen látunk valami nagyon jelentős ukrán akciót.
[00:32:15]Bár egyébként a kijevi hídak is mutatják, meg meg az atokai híd is mutatja.
[00:32:20]Az atokai híd az egy óriási túlélő az oroszok, mert négy évet támadják, és még mindig áll.
[00:32:23]Egy nagyon rossz állapotban van, de még áll az a híd, hogy nehéz a hídekat megsemmisíteni.
[00:32:31]Nem tudjuk, de az eszkalálódás, tehát ez egy eszkaláció.
[00:32:34]Az eleve rossz helyzetben, a hidak elleni ilyen mértékű támadás az mindenképpen egy jel.
[00:32:43]Volodimir Zelenszkénynek mekkora a mozgástere ebben a helyzetben?
[00:32:45]Ugye nem rendezték meg az ukrán választásokat a hagyományos időben.
[00:32:50]Most már nagyon hosszú ideje, további időszaka van ennek a ciklusnak.
[00:32:57]Mekkora az ő legitimációja az ukrán nép előtt?
[00:32:59]Ugye beszéltünk arról, hogy mennyire népszed Donald Trump vagy Friedrich Merc.
[00:33:03]Hát Zelenszki népszerűsége is csökkent, de még mindig jóval népszerűbb a vezetőnyugati politikusoknál.
[00:33:11]És azt nem kérdőzik meg Ukrajnában, hogy háborús viszonyok közt választásra nem tud sor kerülni.
[00:33:16]Ugye Fedarov volt védelmi miniszter, dobta ezt be, és el is vesztette a népszerűsége egy jelentős részét.
[00:33:23]Tehát ugye ez egy nyári esemény sor, amikor leváltotta az előző népszerű 35 éves magas, jóképű védelmi minisztert.
[00:33:30]Zelenszki vélhetően azért is, mert félt, hogy a vetélytársa tud lenni.
[00:33:35]és a védelmi miniszter fölvetette a választások lehetőségét, és akkor elpárolg a támogatásának egy jelentős része, mert az ukrán társadalom pontosan érzi, hogy nem lehet ezt ezt meglévni, vagy többsége az ukránoknak érzik, hiszen a napi életüket befolyásolja az orosz.
[00:33:51]Tehát amikor valaki azt szervezi meg, hogy hogy legyen fűtőanyag, vagy mondjuk a dácsájába kimenekül a térre, akkor nem arról fog gondolkozni, hogy hogy hogy választani akarok most feltétlenül.
[00:34:01]Tehát amikor egzisztenciális kérdések vannak, és Ukrajnán van egyre több ember számára az egzisztenciális napi kérdések, a döntők, akkor nem erről fog gondolkozni.
[00:34:09]Én értelemben az oroszok még segítenek is annak, aki nem akar választást Ukrajnában.
[00:34:12]És nyilván Zelenszki nem akar nem akarja megmérettetni magát.
[00:34:16]Miért?
[00:34:16]Hát ugye nagyon sok körülötte a botrány.
[00:34:19]Ugye erről nem beszéltünk még.
[00:34:21]Tehát gyakorlatilag a a korrupcióellendes ügynökség körbelőtte már Zelenszkit, tehát nem nagyon van körülötte olyan, akit valamilyen szinten ne érintett volna.
[00:34:30]Legalábbis a pletykák szintjén ez a szertág azok nem is egy korrupciós korrupciós ügyek sorozata, tehát a kabinet főnökétől kezdve számos volt miniszteréig, az amerikai nagykövetéig, és ezek személyes ismerősei, sokszor barátai Zelenszkinek.
[00:34:46]Nem véletlenül mondta Urzula von der Lien is Zelenskinek, hogy a korrupció szintjét csökkenteni kell.
[00:34:49]Meg is fagyott a levegő New Yorkban.
[00:34:51]Hát ugye ez egy egy ideig tabu volt nyugater.
[00:34:56]Tehát egy évvel ezelőtt lehet, tehát 2025 nyara óta lehet erről beszélni, hogy a korrupció szintje az nem igazán csökkent.
[00:35:03]Mondjuk az előző a Juscenko, vagy a Juscsenko Janukovics kormányhoz képest talán, de az se biztos, de a Porosenko kormányzathoz képest semmiképpen nem csökkent a korrupció szintje, csak átalakult.
[00:35:13]Tehát hogy most nem Porosenko és baráti köre, hanem Zelenskiről nem tudunk, tehát azt vegyük ki.
[00:35:20]ZKől nincs hír, tehát róla nem szivárgott ki eddig semmi, de a baráti köre hát az körbe van lőve.
[00:35:26]Tehát nagyon-nagyon súlyos ilyen értelemben a politikai helyzete Zelenskinek.
[00:35:32]És azért nem hiszem, hogy zálást választást akarna.
[00:35:36]Bár mondom, az ő támogatottsága még nem rendült meg olyan mértékben, mint mondjuk nyugati partnereik közül számosé.
[00:35:44]Mekkora veszély annak jelenleg, hogy ez a mostani konfliktus a NATO-ra is átterjed, tehát akár egy orosz NATO szemben állás jön.
[00:35:50]Ilyen értelemben ez az időszak legalább olyan veszélyes, mint a háború kezdete.
[00:35:55]Az volt a legveszélyesebb időszak, amikor még nem láttuk tisztán a játékszabályokat.
[00:36:02]Utána szerintem 22 után, 22 ősza után ennek a veszélye csökkent.
[00:36:05]23, 24, 25 és 26-ban növekszik a veszély részben.
[00:36:10]Azért mert az oroszok is próbálják növelni a a szabotázs meg egyéb hibrid támadásaik számát Európában.
[00:36:17]Ez volt korábban is, tehát 2007 óta tudunk, sőt előtte is orosz akciókról európai területen, de ez egy növekvő tendenciát mutat, és és ebből lehet baleset.
[00:36:32]Persze nyilván az európai nyomás is egyre nagyobb Oroszországon az árnyékflottán ugye meg elfogtak orosz hajókat ebből feszültség támat mi van akkor tegyünk most forgatókönyvezzünk nem hiszem hogy bármelyik fél nyílt konfliktust akarna Oroszország sem akar nyílt konfliktust mert azt hagyományos konfliktus lenne elvesztené ha nem hagyományos eszközökhez nyúlna akkor akkor meg a létatét lenne mindenki számára de az oroszok számára is.
[00:37:00]Ugye akkor nukleáris eszközökről beszélünk.
[00:37:03]Például Kaliningrádban alig van orosz katona, Baltikumban alig Baltikum mentén alig van orosz katona.
[00:37:09]Ezért se számítok arra, hogy egy nagy arányú orosz támadás tudna indulni, mert le vannak kötve Ukrajnában.
[00:37:13]De mi van akkor, hogyha az oroszok laknak mondjuk egy különítményt egy árnyékflottás hajóra, amit mondjuk az észtek vagy a finnek elfognak, és lövöldözés, támadés halottak vannak mind a két oldalon.
[00:37:26]Vagy van egy dróntámadás, akár véletlen, akár direkt egy orosz drón berepül, és mondjuk megöl egy iskolában néhány gyereket, egy európai országban.
[00:37:38]Kizárható ez?
[00:37:38]Sajnos nem.
[00:37:41]Abból mi lehetne?
[00:37:41]Tehát én inkább a balesetektől félek, nem attól, hogy bármelyik fél direkt belemegy egy ilyenbe.
[00:37:48]Az oroszok direkt végeznek akár halottakkal is járható műveleteket, ugye ami lépcséve történt, hogyha több több 1000er kilónnyi kerozin fölgyullad, akkor abba a ártatlanok is meghallhattak volna, ugye, amik a dróntámadáskor.
[00:38:06]Tehát nem direkt takarják, de lehet ebből baleset.
[00:38:08]És és és akkor akkor valaki hozhat egy olyan döntést, ami után elindul egy egy beláthatatlan folyamat.
[00:38:15]Tehát én ettől tartok, hogy növekedett ennek, tehát a amire ki akarok lukadni, ahhoz képest, ami mondjuk két év vagy három évvel ezelőtt volt, növekedett, szerintem ez a 22-es szint közelében van.
[00:38:24]Akkor is voltak olyanok, hogy mikor az oroszok majdnem lelőttek egy brit felderítőgépet a fekete tenger fölött, amin legalább 30 vagy 20 brit katona volt.
[00:38:32]Összességében egyébként az, hogy bizonyos kormányok azért a lakosságnak is adnak ilyen jellegű jelzéseket, hogy mondjuk akár készüljenek arra, hogy ez egy lehetséges forgatókönyv, még ha nem is valószínű.
[00:38:48]Mennyire lett önbeteljesítő jóslat?
[00:38:50]Tehát mennyire szerencsés az, hogyha azt mondják, hogy halmozzanak fel, mondjuk tartós élelmiszert.
[00:38:53]Néhány országban azért vannak erre jelek, illetve akár kormányzati nyilatkozatok is.
[00:39:00]Ja, Baltikumban, Lengyelországban vannak ilyen jelek, de Nagy Britanniában is azért hát igen, de mondjuk leginkább legkevésbé, tehát egy direkt támadás legkevésbé riteket fenyegeti, hiszen oda nem fog eltévedni egy drón.
[00:39:10]Ha ha ott csapódik be egy drón, akkor nem lehet azzal magyarázni, hogy hogy eltévedt Lengyelországba meg Baltikumba, még akkor is, ha nem eltévedt, akkor is lehet azt mondani, hogy eltévedt, és akkor mi meg elhietjük, hogy eltévedt.
[00:39:22]Ugye ez is fontos még, ha tudjuk is, hogy az oroszok direkt csináltak valamit, amiben meghaltak emberek, van, hogy elkerüljük a konfliktust, mondhatjuk azt, hogy elhisszük, hogy nem direkt volt.
[00:39:31]Tehát azért mondjuk, ha Londonban történik egy ilyen, akkor nehéz, akkor legfeljebb hát nem bizonyítod, hogy az oroszok voltak.
[00:39:39]Tehát én azt mondom, hogy ezzel semmi gond nincs, hogy halmozzanak fel az emberek tehát ezekkel a tanácsokkal, mert szerintem egyébként érdemes mindenkinek otthon tartani egy bizonyos mennyiségű túlélő készletet, mert akár még Magyarországon is lehet egy olyan hovi arra, hogy mondjuk négy napig bizonyos településekről ki nem megy, mert senki meg nem megy, tehát nincs élelmiszerellátás.
[00:39:59]Nyilván nálunk ez nem nagyon jellemző, de azért a stratégiai gondolkodás.
[00:40:03]De én szeretném, hogyha a magyar népesség jobban gondolkodna az ilyen dolgokról, tehát ne érezzük magunkat teljesen kényelmesen.
[00:40:11]Nem hiszem egyébként, hogy ilyen veszély fenyeget.
[00:40:14]Magyarországra különösen nem, mert mi nem vagyunk ebbe a zónába.
[00:40:18]Ugye melyik az érzékeny zóna a balesetek meg a provokációk szemszögéből?
[00:40:23]Azok, akik nagyon sok fegyvert adnak Ukrajnának, ott a határátkelők támadása, ugye Lengyelországon keresztül megy rengeteg fegyver, akkor a Lengyelország melletti határát került vasutakat támadják már az oroszok.
[00:40:34]100 mre vagy 200 mre lengyel határtól meghalhat benne akár a lengyel oldalon is valaki szerencsét még akkor is az ukrán oldalon csapódott be egy srapnál eltalálja meghalhat egy lengyel vasutas vagy egy lengyel átlagpolgár is nálunk azért ez így nincs meg Kárpáté eleve nehezebben támadható sok sokok miatt de földrajzi oka is vannak nyilván politikai ok már most kevesebb de kárpát kevesebbet támadják Románia Lengyelország a Balti országok abszolút ott vannak a frontvonalon ebből a szemszögből.
[00:41:08]Részben azért is, mert az ukrán drónok is használják a balti légtér melletti orosz légteret, de még ukrán drónok is tévednek át, mert ugye a Szent Pétervárt ahogy támadják.
[00:41:17]Tehát összességében azt mondanám, hogy oda kell figyelni.
[00:41:22]Tehát valós az a fenyegetés, hogy az oroszok részéről több művelet lesz Európában.
[00:41:26]Ennek az oka az, hogy azok az európaiak, akik erőforrásaikat az orosz műveletek elhárítására összpontosítják, vagy mondjuk a légvédelmi rakétáikat megtartják, mint Finnország, ugye Finnek azt mondták, hogy nem adunk.
[00:41:39]De miért?
[00:41:41]Mert van a rossz fenyegetés.
[00:41:41]Annyival kevesebb segítséget kap Ukrajna.
[00:41:43]Tehát itt viszonylag kevés befektetéssel ezeknek a műveleteknek.
[00:41:46]Egyébként itt gyakorlatilag eldobható idézőjelben eldobható ügynököket alkalmaznak az oroszok.
[00:41:52]Olyat, akinek mondták, hogy 5000 euró-t kapsz, ha felgyújtasz valamit.
[00:41:55]Ezek nem kiképzett specnatos szuperügynökök, hanem valaki aki aki a társadalomnak nem a csúcsán van, és 5000 EUR vagy 10000 EUR vagy bármi ilyen ígéret, az az őt bevonja egy ilyen egyébként életveszélyes dologba.
[00:42:11]Tehát, tehát az oroszok ezt növelni fogják, mert olcsó ahhoz képest, hogy mekkora kárt okoz Európán belül, de mást nyíltabb támadást én nem látok, mert egyrészt nagyon drága, másrészt a válasz olyan lehet, ami Oroszországnak nagyon sokba kerül.
[00:42:28]A lengyelek ugye hagyományosan is nem kedvelik az oroszokat, de azért az utóbbi hónapokban, években az ukránokat sem annyira.
[00:42:35]Tehát azt lehet hallani, hogy azért a akár a gazdasági szempontokat, ha nézzük, akár az elmúlt évek történéseit, már nem akkora az ukrán barátság Lengyelországban sem.
[00:42:46]Lehet-e ennek bármi jelentősége?
[00:42:49]Mindenképpen van egy lengyel-krukrán feszültségének egy része a történelem, egy része pedig az, hogy ki legyen a térség vezetője.
[00:42:58]És Ukrajna is törekszik erre a szerepre, meg Lengyelország is törekszik erre a szerepre.
[00:43:02]És nyilván Lengyelországnak azért gazdaságilag meg lakosságban azért nagyobb erre a a lehetősége.
[00:43:09]Ukrajna meg nyilván háborút folytat, és egy nagyon erős hadsereget épített ki, és mondhatja ezt, hogy ezért tehát van itt van egy ilyen típusú versengés is, meg van a történelem is, és ezt ezt a kettőt nem lehet kikerülni.
[00:43:23]Tehát én nem látom, hogy a lengyel kapcsolat azt az ívet futja be, mint amit sokan reméltek 2022-ben, hogy itt akár még Konföderáció is létre újra, ugye a régi Lengyel Konféderáció képeként, utóképeként, vagy egy történelmi történelmi párhuzamként.
[00:43:40]Tehát szerintem itt a viszony és már most is rossz, ha esetleg a Pace vagy a Konfederáció kerül kormányra, akkor még rosszabb lehet.
[00:43:50]És ez látható, tehát az ukrán ukrajna és szomszédok közti több szomszéddal van nem annyira jó viszony.
[00:43:56]Ez nem ez nem javult az utóbbi időszakban.
[00:44:01]Mondjuk Magyarország egy kivétel, de mondjuk a szlovák-krán viszont se túl jó, de még a románokkal is vannak feszültség.
[00:44:07]Ott a legkevesebb egyébként érdekes mondom, pedig ott területi viták is, nagyon komoly területi viták is voltak.
[00:44:13]Magyarország biztonsága hogyan alakulhat, illetve az új kormány stratégiája?
[00:44:18]Két dolgot kell látni.
[00:44:18]Az egyik dolog az, hogy Magyarország a NATO és az EU tagja.
[00:44:22]Ergo, ha bármely NATO és EU tagot, mert ugye mondtam, hogy mi nem vagyunk olyan közvetlenül érintettek, de ha ott történik valami és mondjuk az ötödik cikke életbe lép, akkor mi is ugyanúgy háborúban vagyunk, mint bárki más.
[00:44:34]Ez ezzel jár a NATO meg a EO, amely egy védőernyő, de kötelezettségekkel is jár.
[00:44:39]Én nem mondom, nem látok erre sok esélyt, de ezt ezt nem lehet elkölni.
[00:44:43]Ugye a másik dolog az, hogy vannak változások a magyar politikai irányban, aminek vannak pozitívumai, de rejthetnek veszélyeket is ugye az oroszokkal kapcsolatban, mert Oroszország eddig keszű kesztyűskézzel bánt Magyarországgal.
[00:44:56]Ez változhat.
[00:44:56]Tehát Kárpátaljal kaphat akár sajnos több támadást.
[00:45:01]Eddig szerencsére csak egy nagyobb támadás volt, de ez megtörténhet, mert Kárpátai is vittek egyébként komoly ipari kapacitásokat az ukránok.
[00:45:09]Kievbe, Kiev meg Kárpátaja volt a legvédettebb, ezért sok gyár odament beleértve fegyvergyárakat is, tehát ez is változhat.
[00:45:18]Meg Magyarország nem volt terepe azért az ilyen hibrid akcióknak.
[00:45:22]Nem gyulladt föl egyetlen egy magyar gyár se, ugye mint Lettországban, ugye Lengyelországban most egy Starling központ égett le.
[00:45:29]Tehát nem voltak ilyen akciók, ugye Cseehországban a fegyver gyárrobbanás, ugyanez Bulgáriában, Magyarországon nem voltak ilyen nagyon látványos.
[00:45:35]Nyilván az oroszok kémkedtek ezerrel.
[00:45:38]meg itt voltak az országban, de nem a kinetikus műveteket nem hajtottak végre.
[00:45:42]Tehát ezek változhatnak a következő időszakban.
[00:45:47]Akár még fókuszba is kerülhet Magyarország, vagy ez azért majdnem, hogy kizárható?
[00:45:52]Hát kiz nem nem valószínű, inkább ezt mondanám.
[00:45:55]Nem nem hiszem, hogy Magyarország Moszkva fókuszába kerülne, mert egész egyszerűen nem Magyarországon keresztül megy ez a rengeteg fegyver, ami Ukrajnában megy, ez Románia és Lengyelország.
[00:46:05]Nem Magyarország akadályozza adott esetben az orosz árnyékflottát, hanem mondjuk Észtország meg a meg a többi balti állam, meg a skandinávok, dánok.
[00:46:13]Tehát nem Magyarország a leghangosabb Ukrajna támogatásában, hanem mondjuk a britek.
[00:46:19]Tehát Magyarország én nem látok olyan nagy változást, hogy Magyarország előrelépett volna és azt mondaná az oroszoknak, hogy ide lőjetek.
[00:46:28]Tehát szerintem racionális a politika, meg kell őrizni az orosz energiahordozókat ameddig lehet.
[00:46:32]Ez abszolút magyar érdek.
[00:46:34]Még akkor is, ha most drágább egyébként az orosz olaj a a sok éves átlagnál.
[00:46:39]Tehát már nem éri meg annyira a nyugattival szemed, de ez ez visszaváltozhat.
[00:46:45]Tehát ellátásbiztonságokból is, nem csak anyagi, nem csak árokokból fontos az orosz gáz meg az olaj.
[00:46:49]Szerintem ezt a kormányzat igyekszik megtartani, de az is fontos, hogy azokat a konfliktusokat, amik kialakultak a NATO-ban meg a Zeon belül a szövetségeseinkkel, ezeket rendezzük.
[00:47:01]Tehát ez egy egyensúlyozás, ami nem egy egyszerű dolog.
[00:47:06]Meg nyilván Ukrajnával is, elsősorban a kárpátai magyarok érdekében javítani kell a viszont, és nagyon reméljük, hogy amit Ukrajna megígért, azt végre fogja hajtani.
[00:47:14]Köszönöm szépen a beszélgetést.
[00:47:16]Köszönöm szépen.
[00:47:17]Önök az elmúlt szűk 50 percben Demco Attillát, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács intézetének programvezetőjét hallották.
[00:47:23]A műsor elkészítésében Szécsi Ágnes és Erdei Tamás főszerkesztő vett részt.
[00:47:27]Most megköszöné figyelmüket a műsorvezető, Farkas Dávid.
[00:47:33]Az aréna távközlési partnere a Van Magyarország.