Elfogy a magyar Kárpátalján? Brenzovics László, Inforádió, Aréna

[00:00:00]Arén Magyarország egyik legtöbbet idézett rádió műsora.

[00:00:02]Várja önt a stúdióban Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke.

[00:00:13]Az Aréna távközési partnere a Van Magyarország.

[00:00:17]Segítse ön is munkánkat azzal, hogy feliratkozik csatornánkra.

[00:00:22]Az orosz-ukrán háborúról és kiemelten a kárpátaljai magyarságról beszélgetünk a mai arénában.

[00:00:26]Köszöntöm a hallgatókat.

[00:00:29]Herceg Zsolt vagyok.

[00:00:29]A műsort a rádióban most felvételről hallják, amit 2026.

[00:00:34]október 6-án, kedden délután 1 órától rögzítettünk.

[00:00:36]Vendégünk Brenzovics László, a kárpátajai Magyar Kulturális Szövetség elnöke.

[00:00:40]Jó napot kívánok, elnök úr.

[00:00:43]Köszönöm szépen, hogy elfogadta a meghívás.

[00:00:45]Jó napot kívánok.

[00:00:45]Köszönöm a meghívást.

[00:00:46]Ön évek óta Magyarországon él, nem Ukrajnában, nem Kárpátalján.

[00:00:48]Muszáj elmondanunk a hallgatóknak, hogy miért mi történt önnel, miért kell itt élnie.

[00:00:57]Hát 2019-ben bűnvádi eljárást indított az Általam vezetett alapítványok ellen a ukrán titkosszolgálat, az SBO szeparatizmus finanszírozásának a vágyával.

[00:01:10]És hát tartottak házkutatást az irodám irodáimban és az otthonomban is, és aztán behívtak kihallgatásra, de ez hétfőn történt sütörtökon kellett volna bemennem és nekem Magyarországon volt dolgom.

[00:01:23]ö kulcsomót kiengedtek a határon.

[00:01:27]És akkor az ügyvédeim tanácsára nem mentem vissza, mert azt mondták, hogy ezek a vádak ellen nem lehet szabadlában védekezni, és ez ilyen előzetes letartóztatáshoz vezethetett volna, ami Ukrajnában nem egy szokatlan dolog, úgyhogy azóta Magyarországon vagyok, és azóta ez a nyomozás tovább zajlik, nem zárták le ezt az ügyet, de furcsa módon az alapítványok is tovább műk működnek, és hát semmifajta vádirat ebben a kérdésben nem született.

[00:02:05]Alaptalannak tartja a gyanúsításokat?

[00:02:07]Abszolút alaptalannak tartom.

[00:02:07]Ugye ezek az alapítványok az Egánede Gazdaságfejlesztési Központ, a Kárpátai magyar főiskoláért Alapítvány.

[00:02:15]Ez általában ugye ilyen programokat hirdetett a gazdaság támogatására, vagy pedig éppen a KPT magyar főiskolának a támogatására.

[00:02:27]az ukrán törvényeknek megfelelően és teljesen átláthatóan jártunk el.

[00:02:33]Ha ez nem jogi megalapozottságú ügy, akkor politikai.

[00:02:38]Valószínűleg politikai.

[00:02:38]Valószínűleg a politikai, valószínűleg összefüggésben volt az akkor le éppen lezajlott kárpátyi önkormányzati választ választásokkal, illetve belejlett abba a magyares hisztériába, amit azokban az években sok ukrajnai politikai erő média gerjesztett.

[00:03:00]Ha holnap átlépni az ukrán határt, mi történne önnel?

[00:03:03]Nem tudom.

[00:03:03]Azt senki sem tudja.

[00:03:05]Senki sem tudja, hogy mi történne.

[00:03:07]Történhetne bármi?

[00:03:07]Azonban nyilván kapcsolatban vagyok a jogi képviselőmel azokkal az emberek, akit ismerek az ukrajnai politikumból, még olyan javaslat nem hangzott el, hogy hogy térjek vissza.

[00:03:26]Másrészt pedig ugye én azt várom, hogy ezeket az ügyeket lezárják.

[00:03:30]Magyarországon biztonságban érezheti magát.

[00:03:33]Azt hiszem, hogy igen.

[00:03:35]Nem értékfenyegetések?

[00:03:37]Nem.

[00:03:37]üzeneteket sem kapott Ukrajnából, hogy mit kellene vagy nem kellene tennie.

[00:03:41]Nem.

[00:03:43]Magyarországról hogyan tudja ellátni egy ukrajnai kárpátaljai kisebbségi szervezet elnöki teendőit?

[00:03:49]Nyilván nem teljesértékűen.

[00:03:49]A helyzet az paradox, hiszen mindenki látja ennek a nehézségeit és a furcsaságát.

[00:03:59]De hát olyan döntésbe elé kerültem akkor ugye én amikor nem tértem vissza, akkor összehívtuk a KPTB a kulturális szövetségnek a választmánat, és én lemondtam.

[00:04:12]A választmány azonban nem fogadta el a lemondásomat, illetve azóta újra választottak elnöknek.

[00:04:16]Az én részem elől nem ragaszkodom ehhez a pozícióhoz.

[00:04:19]Az van, hogy ez egy olyan cserbenhagyás lenne, hogyha ők úgy gondolják, a szövetség úgy gondolja, hogy én nekem kellene az elkor.

[00:04:29]Én azt nem vállalom, akkor ez egyfajta cserpbehagyás.

[00:04:31]És ugyanakkor pedig a másik serpenyőben ott van az, hogy teljes értékűen ellátni ezt a feladatot nyilván innen nem lehet, de hát ez nem egy egyszemélyes szervezet.

[00:04:41]30 több mint 300 tagunk van.

[00:04:43]A elnökség választvány, vannak munkatársak, akik a ellátják a feladatukat.

[00:04:48]Minek kellene történnie, hogy ön úgy érezze, biztonságban hazatérhet Kárpátaljára?

[00:04:53]Én úgy érzem, hogy ezeket az ügyeket le kellene zárni.

[00:04:57]Le kellene zárni, de ez nem történik meg.

[00:04:59]Ügyészségre nem adták át, nyomozást folytatják, tehát egy ilyen ilyen lebegtetik ezt az egész kérdést.

[00:05:08]pedig teljesen nyilvánvaló az, hogy semmifajta olyan bűncselekményt, amit itten nekünk főróra nem követtünk el.

[00:05:13]Ez egy magyar sors Kárpátaljáról.

[00:05:18]Most nézzük az egész közösséget, egyáltalán azt, hogy hány magyar él jelenleg Kárpátalján.

[00:05:26]Ezt nem tudja senki.

[00:05:26]Az a helyzet, hogy ugye nagyon sokat foglalkozik a média, magyar média, világmédia és Ukrajnával, Kárpátaljával.

[00:05:38]És az egyik ilyen kérdés az, hogy na Ukrajnának mennyi a lakossága, mennyi Kárpátának a lakossága, mennyi a Kárpátai magyarságnak a száma.

[00:05:48]Itt csak becsülni lehet, hiszen 2001-ben volt utoljára népszámlálás Ukrajnában, tehát hivatalosan ezek az adatok vannak meg.

[00:05:55]Tehát ezzel kell kalkulálni, amikor bármiről beszélünk, mert ez volt az utolsó népszámlálás.

[00:06:02]Akkor mennyien voltak?

[00:06:02]Akkor 154000 volt Ukrajnában és 151000 volt Kárpátalján, illetve Ukrajnának a lakossága volt azzem, hogy 47 vagy 48 millió.

[00:06:10]Na most azóta nagyon sokféle szám kering.

[00:06:17]Egy Ukrajna lakosságáról beszélnek arról, hogy hogy vannak 30 millióan, 25 millió van, 20 millió van.

[00:06:26]Épp ugye a Kárpáti magyarság is különböző számok vannak, de 130000 700 80000 becsülni lehet.

[00:06:34]Én azt hiszem, hogy én úgy vélem, illetve más olyan szakértők is ezeket kérdéseket, becsüléseket tettek közzé, hogy épp Ukrajna lakossága, épp úgy a Kárpáti Magyarorság lakossága is tulajdonképpen megfeleződött az elmúlt időszakban.

[00:06:51]elsősorban a a menekültek a kivándorlás következtében, másik pedig a születési rátának a a rendkívül alacsonysága miatt.

[00:07:00]Tehát én a úgy gondolom, hogy kárpáti bajság jelenleg 70-80000 lehet, de ezt nem tudom hivatalosan állítani.

[00:07:08]Ez egy ilyen gondolat ezzel kapcsolatban és épp úgy, ahogy Ukrajna lakosságával kapcsolatban is senki pontos számot mondani nem tud.

[00:07:17]akik elmentek Kárpátaljáról, ők java részt hová mentek?

[00:07:20]Magyarországra vagy Nyugat-Európába?

[00:07:25]Ez egy érdekes dolog, mert ahogy vizsgálták a a kutatók ezt a dolgot, kiderült, hogy a legnagyobb hulláma a Magyarországon való letelepedésnek az az 2014-ben volt, és nem pedig 22-ben.

[00:07:40]A Kárpáti magyarság érezte azt, hogy itt baj lesz és ma akkor próbált itt valamifajta ilyen bázisokat létrehozni.

[00:07:48]Ugye ezek nagyrészt visszatértek, miután itten valami házat vettek, vagy pedig valami más ilyen dolgot intéztek maguknak.

[00:07:59]És utána pedig ugye a 22-ből mondjuk egy bizonyos ideig még a határ nyitva volt a a háború kezdete után, akkor is eljöttek viszonylag sokan.

[00:08:06]Illetve az történt, hogy ugye Kárpáter úr mindig a történelem folyamán nagyon sokan dolgoztak külföldön, elsősor Magyarországon.

[00:08:17]És ezek a férfiak egyszerűen ugye nem tértek vissza.

[00:08:22]És a ugye a családjaik, az asszonyok, a gyerekek, az idősebbek, azok nagyrészt otthon maradtak.

[00:08:27]De minél tovább tart a háború, annál inkább egyesülnek a családok, és ez is hat erre a folyamatra.

[00:08:34]Érdekes mód szintén, ahogy vizsgálták ezt a kérdést a a kutatók, hogy KPT magyarság döntő része az a aki áttelepült, az Magyarországra települt át és a határmenti régióba.

[00:08:49]Sőt ugye úgy, hogy a ungmegyeiek, az ungváriások, azok általában Kisvárda és környékén, a berekszásziak ugye vásárosnak Nyíregyházi irányába, és ott a szőlősi járásból pedig Fehér Gyarvat és környékén.

[00:09:06]Ott a határmenti térségbe találtak maguknak lakást, házat, valamifajta megéletést azért, hogy abba bízva mindig, hogy vissza tudnak majd menni, illetve a határ közeléből tudják az otthoni dolgokat befolyásolni, irányítani.

[00:09:20]Kisebb rész ugye természetesen Budapest, illetve vannak Csehországban és és Németországba, de a döntő többségük azok Magyarországra telepedtek át.

[00:09:33]Ez az exodusz ugye nem kárpáti magyar jelenség.

[00:09:40]Kárpáttajáró egyes számítások szerint magyarokkal együtt körülbelül 300000 ember költözött el.

[00:09:44]Ukrajnából pedig szintén nem tudjuk mennyit, de ezeknek a szám millióra teszik, akik ugye Európa különböző országaiban vannak.

[00:09:53]És hát most bármelyik európai városba, fővárosba megyünk, találkozzunk ukránokkal.

[00:10:03]Tehát ez egy ez egy nem jellemzően nem egy magyar különlegesség, hanem az egész Ukrajna lakosságára jellemző.

[00:10:13]Azok a kárpátajai magyarok, akik átjöttek Magyarországra, már úgy tűnik, végleg letelepedtek itt, vagy akár Nyugat-Európában, és nem mennének haza akkor sem, ha végetérne a háború, vagy hazamennének, ha végetérne a háború?

[00:10:26]Nyilván egyi döntés kérdése.

[00:10:26]Szerintem döntő többsége haza akar menni, de hát itten az időfaktor, a háború nagyon sokáig tart, és ugye minél tovább tart a háború, annál többen illeszkednek be az adott társadalomba, és annál nehezebb a visszatérés.

[00:10:44]Másrészt pedig a minél tovább tartó háború Ukrajnában, annál inkább nehezednek az ottani viszonyok.

[00:10:53]Én akivel beszélek, vagy pedig akivel találkozom, azok nyilván van honágyuk és szeretnének visszatérni, de ugye azt tudni kell, minél tovább tart ez, annál csökkennek az esélyek.

[00:11:03]És megint csak nem csak a kárpátai magyarokra vonatkozik, hanem az összes olyan ukrán állampolgárra, aki áttelepedett Európába millió számra.

[00:11:18]Vannak belső menekültek is Ukrajna más részéről.

[00:11:21]időközben hányan költöznek Kárpátaljára?

[00:11:25]Hányan költöztek Kárpátaljára és ők kik?

[00:11:30]Különböző számok vannak, tehát számokkal itten bajban leszünk.

[00:11:32]Tehát itt valamikor Volimir Mikita a kormányzó 500000 embernek a beköltözéséről beszélt, amit én azért soknak tartok, mert hogyha vesszük a kárpát lakosság a háború előtt körül 1 millió 1000 volt, az 500000 ember beköltözése, azt én nem tartom fizikailag lehetségesnek.

[00:11:54]Más számok 300000-re tették a beköltözőknek a számát, és akik hivatalosan regisztráltak, az olyan 170000.

[00:12:03]Na most én a 300000 körülre, 170 és 300000 körülre tenném ezt a számot.

[00:12:10]Ezek döntő többségében kelet-ukrajnaiak, kelet-ukrajnai frontközelében lévő nagyvárosokból, Kramatoszból, Harkovból, Zaporuzséből költöztek be.

[00:12:24]Ivből is.

[00:12:24]És mi van ezek urbánus emberek?

[00:12:27]Ezeknek a döntőt többsége a kárpátai városokba, elsősorban Ungvára költözták be.

[00:12:33]Ungvár teljesen átalakult.

[00:12:35]Egyes számítások szerint Ungvárnak a lakossága megduplázódott a háború kezdete óta.

[00:12:41]Nagyon sok vállalkozás és gyár is átköltözött.

[00:12:44]Emiatt a Kárpáta bevételei megnövekedtek.

[00:12:47]Megugrott az ingatlanpiac is.

[00:12:49]Ezek általában orosz nyelvű kelet-ukrajnai városlakók.

[00:12:55]Alapvetően megváltoztatta az ő beköltözésük a kárpátaljai mindennapokat, a térség etnikai nyelvi összetételét.

[00:13:04]Igen, igen.

[00:13:04]Megváltoztatta alapvetően a demográfiai válság akkora Kárpátalján, hogy ez a változás minimum hosszútávak, ha nem véglegesnek tűnik.

[00:13:13]Most nem lehet tudni azt, hogy mi lesz a háború után.

[00:13:16]Ugye a kárpát időszakokat átélt a történelemben korábban is, hiszen amikor a csehszlovák köztársasághoz is tartoztunk illetve később a Szovjetunióhoz és akkor mindig a az adott nemzetnek a képviselői ugye megjelentek Kárpáttaján Csehek két világháború között olyan 40-500en voltak az akkori kisebb lakosságú Kárpátaljá Szovet idején szintén hasonló létszámú orosz volt Kárpátalján.

[00:13:51]Ezeknek voltak iskoláik meg kulturális intézményeik.

[00:13:58]Viszont a amikor a Csesszlovákia főivatalma megszűnt, akkor a csehek hazamentek, és jelenleg nincsenek csehek Ungvára.

[00:14:06]Épp úgy a szovjet megszelése után is szinte az oroszok eltűntek a városainkból.

[00:14:11]Most más a helyzet, de én úgy gondolom, hogyha béke lesz egy tartós béke, és a keret-ukrajnába a viszonyok stabilizálódnak, akkor ezek ezeknek az embereknek a döntött többsége vissza fog költözni.

[00:14:28]Az asszimiláció felgyorsult a mindennapi életben Kárpátalján.

[00:14:33]Kárpátalja sose nem sosem volt jellemző az asszimiláció.

[00:14:36]Tehát kárpáti magyarság nem asszimilálódott.

[00:14:43]annak rendkívül sok oka van.

[00:14:46]Az egyik az, hogy a KPT magyarság kétharmada az faluhenél, az tömben, egy ilyen 25 km ában a magyar határ mentén.

[00:14:59]A városokban talán volt ilyen, de az se, az sem volt jellemző.

[00:15:02]Tehát asszimiláció nem nagyon van Kárpátája.

[00:15:06]Má mármint a magyarokat illeti.

[00:15:09]Most sem.

[00:15:09]Tehát most nem nehezebb egy kicsit nem asszimilálódni?

[00:15:16]Nem, hát ez Kárpátalja ugye a az elmúlt 100 évb öt államnak a kötelékében volt és hát mindig megtartotta és a létszáma nem csökkent.

[00:15:28]Nem csökkent.

[00:15:30]Milyenek a mindennapok most Kárpátalján?

[00:15:33]Milyenek a megélhetési viszonyok?

[00:15:33]A munka, a lakhatás, a közbiztonság.

[00:15:35]Nehéz ezt innen elképzelni, de önnek talán van tudomása még akkor is, ha itt kényszerűen lenni.

[00:15:41]Kellene megkérdezni, akik otthon vannak.

[00:15:47]Hát tragikus a helyzet.

[00:15:47]Tragikus a helyzet.

[00:15:53]Kárpátaja azért kevesebb támadást kapott, mint Ukrajnának a többi része különböző okok miatt, de azért régi jodók vannak.

[00:16:03]A családok egy jelentős része szétszakadt.

[00:16:10]Ugye a férjek általában külföldön vannak, a nőknek a válára nehezedik a ezek a dolgok.

[00:16:15]És annak ugye különböző kategóriája az embereknek, az egyiknek az, aki olyan munkahelye van, amely számára halasztást jelent a katonai behívó elől, vagy akinek nincsen, és ott van a Damoklészka adja a feje fölött, hogy behívatják katonának, vagy azok, akiket már behívtak katonáknak és a családjaik, az idősebbek.

[00:16:43]Tehát mindenképpen a helyzet az tragikus.

[00:16:46]Ami a megélhetést illeti, hát természetesen az is rendkívül nehéz.

[00:16:55]Bár a külföldi támogatások miatt ugye ilyen ellátási gondok igazából nincsenek, de ez az egész háborús hangulat az mindenre rányolja a bégét.

[00:17:05]Nincs igazából munka, de munkaerő sincsen, hiszen férfiak nincsenek.

[00:17:13]És hát minden minden dolog nehézséget okoz.

[00:17:17]És ez a háborús fásultság ez ami rányomja a béit az egész országra és így a kárpát magyarságra is.

[00:17:28]Hány kárpátaljai magyar halt meg eddig az orosz-ukrán háborúban?

[00:17:32]Pontos számunk nincs ezzel kapcsolatban.

[00:17:34]150 körül ő lehet ezeknek a száma.

[00:17:36]De hát ezt nem lehet pontosan elmondani.

[00:17:38]Itt is különböző számok vannak, hiszen nem regisztrálják őket, mint mint magyar elhunyt.

[00:17:44]Kárpátal nehéz megállapítani egyébként valakinek a neve után, hogy ő magyar-e vagy nem.

[00:17:48]Az eltűnteket ugye azt eltűntnek vannak nyilvánítva, de ugye ez a szám magas és a ugye a háborúgú az 2014-ben kezdődött az első szakaszáb 12 ember halt meg, azóta sokkal több.

[00:18:07]És hát annyit tudunk, hogy szinte minden nap van temetés a a városokban, és ezek a temetők azok egyre nőnek.

[00:18:14]Persze semmifajta olyan pontos adat, hogy ebben a háborúban összesen mennyi áldozat volt nincs.

[00:18:22]Itt is olyan számok keringenek, amelyek tökéletesen ellentmondanak egymásnak.

[00:18:28]Sokan meg is sebesülnek a kárpátaljai magyarok közül a fronton.

[00:18:33]Persze, de hát itt is arról van szó, hogy nincsenek pontos számok azzel kapcsolatban.

[00:18:36]Általában azzal kell számolni, hogy egy halottra körülbelül három sebeszült jut a a katonai számítások szerint ezzel kell kalkulálni.

[00:18:46]Az elesett kárpátaljai magyar katonák családjai és a sebesültek megkapják az ukrán államtól azt az anyagi és erkölcsi támogatást, ami kijár az ilyen áldozat?

[00:18:57]kell, hogy kapják, de ezzel is vannak problémák, hiszen elsősorban az eltűntek vonatkozásában aki eltűnt, az nem kapja meg, illetve az elég komoly bürokrácia van ezzel kapcsolatban.

[00:19:09]Tehát ehhez is eléggé nehezen tudnak hozzájutni a az áldozatoknak a hozzátartozói.

[00:19:17]A kényszersorozások, az úgynevezett kényszersorozások azok tartanak.

[00:19:21]Itt talán definíciós problémáink is vannak, hogy egyáltalán mi az a kényszersorozás.

[00:19:25]És mi különbözteti meg a hadiállapot idején törvényesen elrendelt mobilizációtól?

[00:19:33]Hogy történik ez?

[00:19:33]Ez a fogalom körül ugye itt Magyarországon vita van.

[00:19:36]Ugye ez egy ilyen tükörfordítás.

[00:19:41]Hát úgy lehetne megfogalmazni, hogy a kényszerzorozás azok a törvénytelen sorozások, a sorozások közben eltöltett törvénytelenségekre utal.

[00:19:52]Például hát például az, hogy erőszakkal, például az, hogy jogtalanul, például az, hogy ugye korrupta rendszer, például az, hogy méltatlan körülmények.

[00:20:07]Számos ilyen eset volt.

[00:20:07]És itt én nehéz helyzetben vagyok, mert én nem akarok vádaskodni ezzel kapcsolatban.

[00:20:12]De hát ugye maga Lubinec joggi biztos is Kárpátalán járt és megállapított olyan dolgokat különösen az Ungvári meg más ilyen hadkiegészetű parancsnokságon hogy törvénytelenséget követték el és mltatlan körülmények között tartották ott az embereket ez Ukrajnában általános ezt láthatjuk a különböző internetes felvételeken és rendkívül komoly felháborodást okoz a lakosság körében, hogy nem tartják be a hatályos törvényeket a katonai behívások ügyében.

[00:20:57]Olyanokat is elvisznek, akiknek mentességük lenne, olyanokat is gyakran bevisznek.

[00:21:04]olyokat is bevisznek, akik nem felelnek meg a a követeleknek, és egyáltalán az egész dolognak az erőszakossága az, ami az embereket fölháborítja, és aminek ugye van alapja, és hiszen itten több ilyen eljárás is zajlott és zajlik a a hadkészeti parancsnokságok ellen, de ez egy rendkívül kényes kérdés, és ugye adi állapot van, és az állam igyekszik ezeket a dolgokat, meg a katalanság is eltúlni, de ez ez egy közáborodást okozó dolog, ami nemcsak Kárpátaljára, hanem az egész országra jellemző.

[00:21:50]A korrupción nem háborodik fel senki, mert az Ukrajnában a rendszer része.

[00:21:57]Korrupción fölháborodnak egyébként a ország legutóbbi közelkutatások szerint az ország bajai között a nyilatkozó polgárok a korrupciót tették a az első helyre.

[00:22:10]Ugyanakkor az Ukrajnában sokszor a dolgok elintézésének egyetlen módja, nem?

[00:22:15]Hát sajnos így alakult ki.

[00:22:15]Sajnos így alakult ki.

[00:22:17]kétsíten tény az, hogy van egy olyan mondás, hogy hogy a korrupció Ukronában nem a rendszer negatívum, hanem maga a rendszer.

[00:22:29]Erre is nagyon sok nagyon sok példa van.

[00:22:33]A kárpáti igazóban éppen most olvastam, hogy az a vezető, akinek döntenie kell a katonák alkalmasságáról, őt vonták most eljárás alá korrupció miatt?

[00:22:42]Igen.

[00:22:42]Igen.

[00:22:42]Tehát ez is egy ilyen bevett dolog.

[00:22:45]Ez nem csak Kárpátaljá, hanem ezek a egészségügyi bizottságok is nagyon sok helyen korruptak, de az egész rendszer önmagában korrupt.

[00:22:52]Itt nem beszélek arról, hogy miért mennyit kell fizetni, hogy ne vigyenek be, vagy elengedjenek, vagy ide kerül.

[00:22:58]Tehát ez ezek olyan tények, amelyek igen gyakran bizonyításra kerültek, illetve a különböző más olyan korrupciós ügyek, amiről a sajtóban olvashatunk.

[00:23:12]említette a háborús fáradtságot, a háborús fásultságot.

[00:23:14]Ez milyen érzéseket jelent a mindennapokban?

[00:23:17]Ilyenkor mit tesz az ember, vagy mit nem tesz az ember, ha ilyet érez?

[00:23:21]Miben nyilvánul meg ez a háborús fásul?

[00:23:25]Reménytelenség.

[00:23:25]Reménytelenség az, hogy elhúzódik, egyre nagyobb a szenvedés és nem látni a végét, és és reménytelenség érzés van.

[00:23:33]Hát ez példá elsősorban ugye abban mutatkozik meg, hogy például, hogy a a fertilitási ráta az 1% alatt van, tehát nincsenek gyerekek, nem születik szinte egyáltalán gyerek, hiszen szülők úgy gondolják, hogy nem biztos az, hogy a jövendő ennek a gyerek számára.

[00:23:54]A másik pedig az embereknek a külföldre való nagy mértékű távozása, amikor nem egy egyszerű dolog ottgyni valakinának a szülőföldjét és elmenni a semmibe, mégis ugye milliószávra megtették.

[00:24:07]És mindenki azt mutatja, hogy hogy a háború ennek a ezeknek a dolgoknak a fő okozója az, hogy fölszámolódik a a önmagában az egész az oktatás egészségügy, hiszen hogyan lehet úgy oktatni, amikor folyamatosan légi riadók vannak.

[00:24:27]És hát ez a nyomasztó légkör, ami van egy ilyen háborús helyzetben, az természetesen kihat mindenkire.

[00:24:36]És hát ugye egyre erősödik az a az a gondolat, hogy ideje lenne békét kötni, ideje lenne valamilyen mód módon ezt a háborút lezárni.

[00:24:49]A 16119-es számú törvényjavaslatot október 1jén nyújtották be az ukrán parlamentnek, és a KMKSZ, illetve az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség október 2-ai közös nyilatkozata szerint az átfogóan és érdemben rendezheti a kisebbségek oktatási jogait Ukrajnában.

[00:25:09]Beszélgetésünk napján, ha minden igaz, az ukrán parlament oktatási bizottsága is megtárgyalja.

[00:25:14]Ha ezt a változtatást elfogadják, és menetközben nem módosítanak rajta, akkor az oktatás ügyében lezárulhat a magyar ukrán vita.

[00:25:26]Szerintem igen.

[00:25:26]Egyébként a információ szerint a utatási bizottság egyhangúlag elfogadta a törvénytervezetet.

[00:25:36]Nyilván itt is egy ilyen kompromisszumos dolog született.

[00:25:38]ö elég hosszasan tárgyalták ezt a ezeket a alapvető kérdéseket a Magyarország és Ukrajna képviselői szakértői a Kárpát magyarság szakértőinek a bevonásával.

[00:25:56]És hát végül is ugye sikerült egyfajta ilyen közösen megállapodni, azt alá is írták, és ennek alapján készült el ez a ez a törvénytervezet.

[00:26:05]Ugye nekünk voltak jogaink aanyelvű oktatáshoz, amit a 2017-es törvény elvettesen jogtalan, hiszen ukrán alkotmány értelmével nem lehetett volna törvényeket hozni, amely szűkítik a meglévő jogokat egyrészt, másrészt Ukrajnának Ukrajna és Magyarország között volt egy alapszerződés, amely szintén arra irányult, hogy biztosítsák a ká Páti magyarságnak oktatási, illetve Ukrajnának voltak európai kötözességvállalásai, nemzetközi kötesség válásá eban a kérdésben.

[00:26:42]Neken én ez megszületett, utána a magyar-ukrán kapcsolatokban keletkezett egy ilyen feszültség, illetve mi irányunkban, és folyamatosan azért küzdöttünk, hogy ezeket a jogainkat renoválják.

[00:26:58]És hát ha ezt elfogadják, akkor ebben a részben, ami az oktatási részt illeti, nagy részt, ugye visszakapjuk azokkalokat a jogainkat, amelyekkel korábban rendelkeztünk.

[00:27:11]Ide nem új jogokról van szó.

[00:27:12]Men, jog, milyen jogok ezek?

[00:27:12]Tehát mit fog ebből észrevenni mondjuk egy berekszászi magyar iskola tanára, a diákja vagy szülője?

[00:27:22]A helyzet a következő, hogy korábban voltak magyar oktatási nyelvű iskolák, ahol az oktatás ugye első osztálytől, óvodától a a érettségéig, magyar nyelven folytatott, szünetben a szülőrtekezeteken, a különböző rendezvényeken szabadon lehetett használni a magyar nyelvet, magyar szimbólumokat.

[00:27:45]Most ezt korlátozták.

[00:27:48]Először ugye az volt a törvénybe olyan rendelkezések voltak, amelyek ugye fokozatosan áttér jelentettek volna az elemiskola után minél nagyobb oroszával kellett volna Ukránra áttérni.

[00:28:00]Ez azonban ugye az ellenállás miatt nem valósult meg.

[00:28:03]Ezt egy rendelettel hatályon kívül helyezték idelenesen.

[00:28:08]Viszont ugye nagyon sok kérdést nem rendeztek és így például az iskoláknak a státuszát, hogy legyen olyan iskola, amelyet úgy hívnak, hogy magyaroktatási nyelv iskola, illetve az, hogy az órákon kívül is lehessen magyar nyelven szabadon.

[00:28:21]Bármilyen abszurdnak tűnik, de hát körvény előírt azt és azt írta elő, hogy az órákon lehet magyarul beszélni, viszont már a szünetbe illetve a különböző rendezvényeken ott nem.

[00:28:34]Egy iskolai ünnepséget ukránul kellett megtartani, de az órát lehetett magyarul.

[00:28:37]az órát lehetett magyarul, de ebben is bizonytalanságok voltak ezekben a kérdésekben, mert ugye Ukrajnában azért se pros nem szokták a tőveket egészében végrehajtani, de számos feszültséget okozott és és itten elvi kérdésekről is szó volt ezekben a dolgokban és aztán számos más-olyan nansz volt, az érettségi vizsgálatnak a lefordítása, meg más-más olyan kérdés, amelyek ugye bizonytalanok voltak, és Ez most itten rögzítésre került, és azt hiszem, hogy hogy hogy ez a törvény, hogyha elfogadják, életbe lép, akkor egyfajta stabilitást okoz, fog okozni majd a magyar iskolarendszerbe.

[00:29:24]Ugye az el kell mondjuk azt, hogy Kárpátal ján háborús időszak ellenére egyetlen egy magyar iskola és egyetlen egy magyarosztály sem zárt be.

[00:29:35]És a szülők, magyar szülők magyar iskolába adják a gyerekeiket, és hát tanári kar is igyekszik ellátni a a kötségeit, és bármifajta ilyen feszültség volt, vagy pedig ilyen probléma, azt tapasztaltuk, hogy hogy kiállnak a saját iskoláik mellett ebben a helyzetben.

[00:29:55]Minden jogszabály annyit ér, amennyit végrehajtanak belőle.

[00:29:56]Hol a garancia arra, hogy ez nem egy újabb ígéret marad?

[00:30:02]Először is törvény lesz belőle, tehát van mire hivatkozni.

[00:30:03]Másrészt ugye az van, hogy KPT magyarság az elég határozottan kiszokott állni a saját jogai mellett, és hogyha van neki kapaszkodója, hivatkozási alapja, akkor azt még határozatban tudja megtenni.

[00:30:18]Másrészt pedig ugye van egy olyan dolog, a Ukrajnának az európai integrációja, amelyben ugye Magyarország számos alkalommal felhívta a figyelmet arra, hogy itt nem problematikusnak tartja kisebbségiuk, elsősorban a magyaroknak a elvagait, és ez a folyamat nem zárult le, és itten mód van arra, hogy ezt fölvessék.

[00:30:42]Sőt, most már annál inkább, mert ugye ez a kötösségvállalásuk, ez bekerült abba az anyagba, amit nekik teljesíteni kell ahhoz, hogy elnyerjék az Európai Uniós tagságot.

[00:30:54]Tehát ez egyfajta, ameddig ez a folyamat tart, ez egy fajta garancia.

[00:31:00]De hát ugye reméljük azt, hogy ez meg fog meg fog történni, és ebben a helyzetben beáll stabilitás az iskolarendszerünkbe.

[00:31:10]Mikor lehet ebből törvény?

[00:31:10]Mikor lehet ebből stabilitás?

[00:31:13]Mikortól kaphatják vissza a mindennapokban agyagaikat?

[00:31:17]Hát ma hogy elfogadta a bizottság, szerintem a hónap közepéig, végéig ezt beterjesztik a parlament elé, és akkor meglátjuk azt, hogy hogy elfogadják, nem fogadják-e, el, módosításokkal fogadják-e.

[00:31:33]Én azt hiszem, hogy el fogják fogadni.

[00:31:35]Önöknek, kárpátaljai magyaroknak elegendő az, hogyha Kiev nem értékalapon, hanem érdek alapon adja vissza ezeket a jogokat, vagyis azért, hogy a magyar kormány ne blokkolja tovább az uniós csatlakozásról szóló előkészítő tárgyalásokat?

[00:31:52]Nézze, nem tehetünk mást.

[00:31:52]Ilyen körülmények vannak.

[00:31:57]Ugye teljesen nyilvánvaló, hogyha mi azt akartuk és azt szerettük volna, hogy hogyha visszatérnének ezekben a kérdésekben a azokhoz a jogelvekhez, amelyek az ukrán alkotmányban és a nemzetközi szerződésekben is az ukrán magyar alapszerzésben vannak lefektetve.

[00:32:19]Az ukrán állampolitika megváltozott 2014 után, és egyfajta ilyen erőszakos ukránosítási folyamatok kezdődtek meg, amely negatívhatott a társadalomra.

[00:32:34]És hát ebben a helyzetben ennyit sikerült, vagy ezt sikerült ezzel kapcsolatban elérni.

[00:32:42]Azt hiszem, hogy a tartós béke szempontjából fontos lenne, hogyha visszatérnének az a politikához, amely megengedőbb, elfogadóbb az ukraj nemzeti kisebbségelyek kérdésében.

[00:32:56]Jelenleg ez nincs így.

[00:32:58]Hogyan értékeli most?

[00:32:58]Hogyan írná-e most Magyarország és Ukrajna kapcsolatát?

[00:33:01]Itt értékek is közelednek, vagy még csak érdekek?

[00:33:09]változik az ukrán-magyar kapcsolat a korábbiakhoz képest.

[00:33:13]Azonban ez a változások, ezek nem könnyűek.

[00:33:16]Hát a Ukrajn, ukrán vezetés meg az ukrán közem egy jelentős része ugye azt várta a magyarországi kormányváltástól, hogy hogy ezeket a kérdéseket, amelyek KPT.

[00:33:33]Magyarságokal voltak kapcsolatos, az új kormány feladja.

[00:33:35]És hát ez nem történt meg.

[00:33:38]Sőt az egyik első nyilatkozása, nyilatkozata az új miniszterelknak az volt, hogy itten tartjuk magunkat ahhoz a dolghoz, hogy a KPT magyarságokat jogait renoválni kell, és akkor beszélhetünk ezekről a kérdésekről.

[00:33:51]Ez meglepte őket, de hát végül is ugye a utának meg újrakezdődtek a tárgyalások, és végül is ez az eredmény született vagyis meg fog születni ez az eredmény, és aztán azok a kapcsolatoknak az építése az mehet tovább.

[00:34:07]már ugye tudjuk azt, hogy hát egyáltalán nem lesz könnyű háborús viszonyok között ezeket a kapcsolatokat teljes egészében helyreállítani.

[00:34:26]Azt tudjuk azt, hogy itten item úgy próbálják beállítani némelyek Magyarországon, hogy itten magyar specifikumról van szó.

[00:34:39]pedig ezt nem ez nem felel meg a valóságnak, hiszen még Lengyelországgal, vagy pedig más Szlováki, más szomszédos országokkal is, vagy akár Romániával is, vannak Urnának érdekell érdekelentétei, vitái, feszültségek ebben a viszonyban.

[00:35:03]Szerintem ez természetes, és az is természetes, hogy törekedni kell a jó szomszédi kapcsolatnak a kialakítására.

[00:35:10]De azt én azt szeretném aláhúzni, hogy Magyarország, a magyar társadalom az szolidáris volt Ukrajnába, befogadta a menekülteket.

[00:35:22]Itt az ukrajnai menekültek biztonságban érzik magukat, beszéljenek bármilyen nyelvet is.

[00:35:27]Semmifajta atrocitásra nem került sor.

[00:35:32]És hát Magyarország igen jelentős humanitárius támogatást nyújtott és nyújt Ukrajná.

[00:35:40]Érdemes talán azt is kiemelnünk, hogy az előbb említett oktatási nyelvi törvényjavaslat ott nem kifejezetten a kárpátaljai magyarokra szabták, hanem minden kisebbség Igen, de mi harcoltuk ki.

[00:35:49]Úgyhogy ebben ezzel kapcsolatban ugye mások is kiálltak természetes adottan tervezetek.

[00:35:58]Elsősorban itten a románoknak vannak hasonló érdekeik.

[00:36:05]hiszen nekik van még ilyen teljes iskolarendszerük, de a leghatározattabban ezeket a kérdéseket a magyar kormányzat képviselte.

[00:36:13]Van a Tiszakkormánynak kijelölt felelőse a kárpátjai magyar ügyekért, akár önnek itt, akár a kollégáinak onnan van kivel konkrétan tárgyalnia?

[00:36:22]Hát magyar intézményrendszer működik.

[00:36:24]Ö a nagykövetség, sőt Kárpáttaján van két főkonzulátus és Ungváron és Perekszázbanak vannak vezetői, munkatársai, akikkel ugye kapcsolatban vannak, amelyek van nemzetpolitika államtitkárság, a Külügyminisztérium, számos olyan szerv van, amely foglalkozik határúti magyarsággal, így a kárpáthelyi magyarsággal is.

[00:36:49]Az a támogatási rendszer, amelyből magyar iskolák, óvodák, kulturális intézmények és vállalkozások működtek Kárpátalján, ezek segítségével működtek.

[00:36:59]Szóval ez a rendszer, ez változott a magyarországi kormányváltás óta, vagy pedig zökkenőmentesen megy minden tovább?

[00:37:07]Kpát magyarságnak szüksége van a támogatásra.

[00:37:12]talán inkább sokkal nagyobb mértékben, mint a a többi határonti magyar közösségnek, amely jobb helyzetben van és a háborús helyzet is indokolja.

[00:37:26]Amiatt ugye ezek a támogatás rendszerek döntőpont igen jelentősek a KPT magyarság fennmaradása szempontjából.

[00:37:34]oktatási nevelési támogatás, zin program, más ilyen a kárpát egyetemnek a a támogatása, a színháznak a támogatása.

[00:37:48]Ezek ebben az évben folytatódtak, tehát minden olyan program, amely a múlt évben volt, ezek beindulnak.

[00:37:58]Nyilván a jelenlegi kormány kialakítja a saját hatáuli politikát és támogatási rendszerét is.

[00:38:09]Erről beszélnek, de kétségtelen tény az, hogy a Kárpáti magyarságnak továbbra is ezekben a kérdésekben hangsúlyoz hangsúlyosan kell szerepelnie.

[00:38:20]És lényeg, lényege az, hogy a ennek a folyamatossága, hiszen ha ezek a dolgok megszakadnak, akkor intézményeknek kell bezárniuk, vagy pedig és azokat nagyon nehéz lesz, nagyon nehéz lenne újra nyitni, de egyelőre úgy tűnik nekem, hogy ezek a támogatási rendszerek, ezek folytatódni fognak, ami ami lehetővé teszi azt, hogy hogy a Kárpátai magyar intézményrendszer ilyen nehéz körülmények között is fönn maradjon.

[00:38:52]Ezek az ügyek kihatnak arra, hogy Ukrajnában hogyan ítélik meg Magyarországot.

[00:38:55]De én ezt kérdezem, mert nem tudom, talán ő jobban tudja.

[00:38:59]Ukrajnában úgy általánosság van az ukrán közvélemény ítéli meg ma Magyarországot?

[00:39:06]a kárpátai magyarság és a Magyarország ellen.

[00:39:09]Hát olyan 2000 14, de inkább igen 2014 után egy elképesztő propagandakampány kezdődött el, amit mi is nagyon furcsáltunk akkor.

[00:39:26]Szinte nem volt olyan hét, hogy az ukrán médiában nem ne lett ne jelent volna meg egy cikk, egy tévműsor, egy vitaműsor, ahol a a magyarságot vádolták volna különböző kérdésekkel, és ennek meglett az eredménye, hiszen a közutatásság szerint ugye a legnegatívabban az oroszok után a szomszédos ország közül a az ukránok, a magyarokhoz viszonyulnak, de ennek nem volt semmilyen fajta alapja szerintem, hanem bizonyos fajta politikár próbálták ezt a feszültséget gerjeszteni.

[00:40:07]Ez bennünket is rendkívül negatívan érintett.

[00:40:10]ö összeszámolták a kárpátai kutatók azt, hogy körülbelül 176 ilyen magyares akció volt a 10-es években Kárpátalján itten voltak szoborongállások, voltak magyarázás tüntetések, feliratok, felrobbantották a KMK székházát, felgyújtották a KMK székházától.

[00:40:42]határhoz zaklatták a külföldre utazó Kárpátai magyar közéleti személyiségeket.

[00:40:46]A Mirotvor nevű dolog, ahol nem tudom, hogy 500 vagy 600 Kárpáté magyarnak a neve található.

[00:40:53]És bizony ez a propaganda kapás, ezek az intézkedések, ezek negatívan befolyásolták a két ország viszonyát is.

[00:41:03]És most is látjuk azt, hogy vannak olyan erők, amelyek amelyek ezt újra megpróbálják megjátszani.

[00:41:07]Hát nézzük a legutóbbi dolgokat.

[00:41:09]Ugye kezdődnek a viszonyok viszonylag rendeződni, beterjesztik ezt a törvénytervezés.

[00:41:17]Egyből jön a Mirthorec a futballistával, ugye Kerkez Milossal és aztán meg hétvégi Balázsal, és akkor megint kezdődik, tehát eltereli a figyelmet arról a pozitív folyamatokról, amik beindultak és ezzel számolni kell a jövőben.

[00:41:32]A kárpátaljai magyar közösséget az ukrán közvéleménynek ez az előítéletes és befolyásolt része, vagy akár az önáltal vezetett szervezetet a mindenkori budapesti kormánnyal azonosítja.

[00:41:44]És most tényleg mindegy, hogy Fidesz vagy Tisza kormány van, de hogy annak a kiterjesztett karjának, meghosszabbított karjának azok a propagandisták, akik ezzel foglalkoznak hivatalból, azok igen, de itten különbséget kell tenni a ugye a kárpáté magyarságot, vagy pedig a magyarságot, mint olyat a médiából megismerő ukrán közvéleménye és a a kárpáttajai lakosok között mindenfajta ilyen dolog ellenére a Kárpátalján a nemzetiségek közötti béke azt sikerült meg megőrizni.

[00:42:23]Tehát a helyi lakosok között ilyen feszültség a még a legrosszabb időkben sem sem keletkezett.

[00:42:32]Ameddig lesz ez a propaganda, addig lehet hergelni és lehet feszültséget gerjeszteni.

[00:42:41]Még igen gyakran alap nélkül is.

[00:42:41]Sajnos ilyen társadalomba élünk, ahol a médiának és a médiakampányoknak nagy a befolyása a közvéleményre.

[00:42:52]Ismerethiány is lehet emögött.

[00:42:52]Nem.

[00:42:54]Ennek is elmesélem, amit az ukrán nemzetiség parlamenti szószólójának, Grexa Liliának is elmeséltem ebben a műsorban, hogy egy diplomás kievi menekült, akinek az elszállásolásában a háború kitörése után részt vettem, tőlem értesült Trianonról.

[00:43:12]Nem tudta, hogy Kárpátalja valaha Magyarország része volt.

[00:43:15]Nem állítom, hogy ez egy reprezentatív minta volt.

[00:43:19]Engem mindenesetre megdöbbentett, és kiderült, hogy ismerethiány és nem valamiféle befolyásoltság vagy propagandahatás van az ő véleménye mögött.

[00:43:30]ismerethián ismerethiányt ugye propagandával nagyon könnyű helyettesítené.

[00:43:35]neki ezt nem tanították, azt mondtad neki neki akinek nincs ismeretei ugye az nagyon könny könnyebb befolyása, mint annak akik vannak.

[00:43:42]És hát az utóbbi évtizedben Magyarországról az ukrán médiában nagyon kevés pozitív dolog jelent meg.

[00:43:56]Ennek a törvényjavaslatnak, az oktatási nyelvi kérdése rendezésére hivatott jogszabálynak most milyen egyébként az ukrán sajtó vízhangja?

[00:44:07]Vegyes.

[00:44:07]Inkább arra irányul, hogy kénytelenek vagyunk elfogadni, mert ettől függ az, hogy tovább léphessünk a az Európai Uniós integrációnak az útján.

[00:44:19]A kárpátajai magyarok is azt szeretnék, hogyha Ukrajna minél hamarabb az Európai Unió tagja lenne.

[00:44:26]Páeti magyarok támogatják Ukrajnának a Európai Uniós integrációját.

[00:44:28]Igen, de nem minden áron.

[00:44:33]Mi az, hogy minden áron?

[00:44:33]Mindenki a saját mindenki a mindenki a saját helyzetéből indul ki, abban reménykedik, hogy akkor jobb lesz.

[00:44:40]Viszont van egy olyan dolog, hogy ugyanakkor a KPT.

[00:44:45]ragaszkodik a nyelvi oktatási jogaihoz is.

[00:44:50]Tulajdonképpen az uniós tagság azt már önmagában képes garantálni, ha komolyan veszik és betartják.

[00:44:56]Hát ha komolyan veszik és hogyha betartják meglátjuk, de ugye itten tudom azt, hogy a szomszédos államokban számos fenntartás van, most jogos fenntartás van Ukrajnának az európai integrációs törekvésel kapcsolatban.

[00:45:07]viszont a kárpátai magyarságnak ez érdeke.

[00:45:13]És hát abban reménykedünk, hogy ezekben tehát minden a békén múlik.

[00:45:15]Tehát azt tudni kell, hogy éten beszélünk ezekről a kérdésekről, meg nagyon fontosak a jövőt illetően.

[00:45:25]Tehát mindez a béke nélkül nem sokat ér.

[00:45:30]Azzal is fogjuk zárni a beszélgetést, de előtte arról, hogy a belső megosztottságuk Kárpátalján enyhülőben van, nekem legalábbis feltűnő volt, hogy közös közleményben üdvözölte a KMKSZ, tehát az ön szervezete és az UMDS ezt a bizonyos törvényjavaslatot.

[00:45:47]azért voltak vitáig.

[00:45:49]Nem nagyon.

[00:45:49]Hát a nézzel innen az is úgy.

[00:45:53]Kápátai magyarság az egy különleges közösség, mert ugye a egyetlen egy ukrajnai nemzeti kisebbségnek sincs politikai szervezete, csak a magyarnak, de annak kettő van, tehát hogy legyen miből választani.

[00:46:08]Ez ez történelmeg így alakult ki.

[00:46:12]nyilván konkurenseik voltunk a különböző választásokon.

[00:46:17]ukra magyar demokrata szövetségnek voltak közöttünk feszültségek is, de hát végül is beszélő viszonyban vagyunk egymással, és a az érdekeink azok nagyrész közösek, és ez természetesen, hogy hogy mindenfajta olyan dologban, amelyek az egész magyar közösséget érintik, azokk abba egyeztetünk, közösen alakítjuk ki a véleményt, és hogyha sikerül nekünk közös véleményt kialakítani, akkor ezt közösen képviseljük.

[00:46:42]Ezekben az esetekben sikerült közös véleményt kialakítani, és ezt közösen képviseljük.

[00:46:48]Nyilván a a bajba és az embert azért összehozza.

[00:46:53]Elnök úr, ön szerint mikor és hogyan fog végetérni ez a háború?

[00:46:55]Mi fog maradni Ukrajnából, Kárpátaljából, a kárpátaljai magyarságból?

[00:47:01]Hát, hogyha nem lesz atomháború, akkor a akkor a orosz-ukrán konfliktus az békével fog végetérni, ami nem lesz könnyű.

[00:47:13]kompromisszokat megtalálni.

[00:47:13]Jelenleg még nem látni azokat a dolgokat, amelyekben azt a minimumot, amelyben a háborúzó felek meg tudnának egyezni.

[00:47:24]Bár ugye egyre nagyobb a háborús fáradtság, béke lesz, a feszültség tovább marad, és hát be fog indulni egy olyan folyamat, amely a amely a stabilizációjás irányába hat abban az esetben, hogyha a helyzet nem eszkalálódik tovább.

[00:47:45]Jelenleg azt látjuk, hogy a helyzet eszkalálódik, tehát nem abba az irányba mennek a folyamatok, az eszkaláció irányába mennek.

[00:47:50]És az eszkaláció ugye Európára is egyre inkább átterjed.

[00:47:56]Látjuk azokat, halljuk azokat a nyilatkozatokat, amit az európai vezetők tesznek ezzel kapcsolatban.

[00:47:59]A légicsapások erősödnek, nagyon nehéz időszak elé néznek a nagyvárosok.

[00:48:09]Azt is látjuk, hogy Ukrajnának az ipara, a mezőgazdasága, a a közlekedése óriási veszteségeket szenved az emberek.

[00:48:19]Egyre több a polgári áldozat, ami rendkívül rendkívül sajnálatos és rendkívül nehéz hónapokat vetít előre közössen a téli időszakban.

[00:48:32]Én azt remélem, hogy elég utóbb ugye mégis csak beindul olyan folyamat, amely amely nem az eszkaláció, hanem ellenkezőleg a a bék irányájába fog hatni.

[00:48:43]Nem lesz könnyű és nem lesz rövid.

[00:48:48]Hátha igaz a mondás, az a régi szólás, hogy a hajnal előtt a legnagyobb a sötétség.

[00:48:54]Ez biztosan igaz ez a mondás.

[00:48:54]Hát most már elég sötét van szerintem ahhoz, hogy hajdalodjon.

[00:48:59]A kárpátaljai magyarság mindent túlél.

[00:48:59]A kő marad.

[00:49:05]Kárpátalesi magyarság marad.

[00:49:09]Története során nagyon sok mindent átélt ez a közösség.

[00:49:14]És most is látjuk életképességeit, és azt, hogy ragaszkodik a szülőföldjéhez, ragaszkodik a intézményrendszeréhez, oktatásáhez és nyelvet és nyelvéhez, és ami egy rendkívül tiszteletre méltó dolog.

[00:49:28]És akkor ön is hazamehet.

[00:49:29]És akkor én is hazamehetek.

[00:49:31]Most azonban itt volt, és ezt köszönöm önnek.

[00:49:33]Az Arénát hallották az infó rádióban.

[00:49:35]Brenzovics László, a kárpátaljai magyar kulturális szövetség elnöke volt a vendégünk.

[00:49:39]Köszönöm elnök úr.

[00:49:41]Köszönöm szépen kedves hallgatóink, az arénát meghallgathatják az infostart oldalán és megnézhetik a YouTube-on.

[00:49:46]Bízatom önöket, hogy iratkozzanak fel a csatornánkra és lájkoljanak, kommenteljenek, osszák meg a tartalmainkat.

[00:49:52]A mai műsor elkészítésében Erdei Tamás, Szécsi Ágnes és Ruc Barbara segített.

[00:49:57]Én Herceg Zsolt vagyok.

[00:49:59]Köszönöm, hogy figyeltek ránk.

[00:50:02]Az Arna távközlési partnere a Van Magyarország.

[00:50:09]élet