Nyer vagy veszít Budapest a kormánnyal kötött alkuval? Karácsony Gergely, Inforádió, Aréna
- Karácsony Gergely a kormány–főváros megállapodást védi a kerületi polgármesterek kritikáival szemben: szerinte a megállapodás megakadályozta a főváros pénzügyi összeomlását.
- A főváros eláll a pereitől, cserébe 120 milliárd forintos konszolidációt kap – ez a perelt összeg kb. 86 százaléka, azonnal, nem évek múlva.
- A szolidaritási hozzájárulásról: az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek mondta ki a rendszert, január 1-jéig új, kiegyensúlyozó szabályt kell alkotni; érdemi, de nem radikális csökkentést várnak.
- 2027-től 50–50 százalékos állam–főváros finanszírozás jön a budapesti és agglomerációs közösségi közlekedésben: egységes menetrend, tarifa és BKK-szolgáltatás a hárommilliós várostérnek.
- A felszabaduló forrásokat köztisztaságra, zöldfelületekre és lakhatásra fordítják; a BKK felett paritásos igazgatótanács, a főváros pedig költségvetési felügyelőt fogad be.
- A parkolás egységesítése a legnagyobb vita: 13 párhuzamos rendszer helyett egy központi, rendszámfelismerős rendszer jönne, ami Karácsony szerint évi 10 milliárd forintot takarítana meg – ötszörös útfelújítási keret.
- A parkolási bevételeket törvényileg útfelújításra kötnék; a kerületek kompenzálásán dolgozik, és a „Rogán-örökség" (forrásmegosztás, idegenforgalmi adó) rendbetételét is ígéri.
- Közös állam–főváros projektek: Rákosrendező (50 milliárdos telekár megtakarítás), diákváros, valamint közös dunai hajózási cég a kiszámítható kikötői bevételekért.
- Az olimpiai pályázatban nincs új stadion és kormányzati pénz 2030-ig; a diákváros lenne az olimpiai falu, és Karácsony felvetette egy közép-európai, több országos olimpia ötletét is.
- A palackgyűjtő hajléktalanok új, komplex jelenségét dedikált szociális, addiktológiai és pszichiátriai forrásokkal kezelné, rövid távú megoldást nem ígér.
Részletes összefoglaló megjelenítése
Miért volt szükség a megállapodás: a csődközeli főváros
A műsorvezető azzal vezette fel a beszélgetést, hogy a fővárosi kerületi polgármesterek körében csalódottság, düh és elárultság-érzés mutatkozik meg a friss kormány–főváros megállapodás – elsősorban a parkolási rendszert érintő – elemei miatt, és többan szervezkednek is ellene. Karácsony Gergely szerint arra, hogy mit fogunk látni, a válasz az: „egy sokkal jobban működő várost" – és nem szabad lebecsülni azt a jelentőséget, hogy a főváros nem sodródott az összeomlás felé.
Karácsony értelmezésében a megállapodás rövid, közép- és hosszú távú megoldásokat tartalmaz, és mindegyik kulcsfontosságú. A rövid távú kérdés az idei év lezárása:
„2026-ban tulajdonképpen a főváros eljutott arra az állapotra, hogy ha nincs kormányzattal való kooperáció, együttműködés, akkor egyszerűen pénzügyileg nem tudja zárni az évet." – Karácsony Gergely *
Ekkor egy „nehezen definiálható összeomlás" alakulhatott volna ki. A parlamenti választási kampányban a fővárosi vezetés azt ígérte, hogy „eltolják a biciklit" április 12-éig, tudva – és ezt mindenki őszintén elmondva –, hogy nem tudnak és nem is akarnak együtt élni azokkal az állami megszorításokkal, amelyek már rövid távon is lehetetlen helyzetbe hozták a fővárost.
A 2025-ös évet még sikerült lezárni, részben azokból az uniós projektekből kiszedett pénzből, amelyeket a főváros előfinanszírozott, de rengeteg számlát 2026-ra csúsztattak: „papíron, talpon maradtunk", miközben ez rendkívül méltatlan és fenntarthatatlan helyzet volt. Karácsony szerint az előző kormány éppen azért nem vitte csődbe a fővárost, mert nem tudta:
„Az előző kormány azért nem vitte csődbe a fővárost, mert nem tudta. Nem azért, mert nem akarta, hanem azért, mert nem sikerült neki." – Karácsony Gergely *
A perek elengedése: 120 milliárd, a követelés kb. 86 százaléka
A megállapodás első része, hogy a főváros eláll azoktól a perektől, amelyeket az előző kormánnyal szemben indított, cserébe egyszeri 120 milliárd forintos konszolidációt kap. Ez nagyjából a perelt összeg – mintegy 140 milliárd forint – 80–85, illetve Karácsony későbbi szóhasználatában 86 százaléka. Jogi értelemben ez nem peren kívüli megállapodás, politikailag azonban azzal rokonítható; Karácsony szerint „majdnem a peres követelést nyerték meg ezzel", ráadásul nem három év múlva, „amikor már hajunkra kenhetnénk, mert akkor már rémes csődbe mentünk volna", hanem most, amikor a legjobban kellett.
A perek elengedésének fő oka az idő: azok két-három évig tartanak, és „két-három év múlva mi már nem vagyunk sehol". Emellett Karácsony nem akar a kormánnyal perben állni, mert az nem partnerviszonyt jelentene:
„Sokkal jobb a tárgyalóasztalnál eldönteni valamit, mint a bírósági tárgyalóteremben." – Karácsony Gergely *
Az alkotmánybírósági döntés fontos „adu" volt a tárgyalóasztalnál, de a fő adu az, hogy az új kormány nem engedhette meg, hogy „a nemzet fővárosa beleálljon a földbe" – ez politikai kényszerhelyzet volt, és a felek az utolsó percig győzködötték egymást a nagyobb összegről. A tárgyaláson nem sikerült elérni a kért, nagyobb konszolidációt: „nagyon-nagyon nehéz lesz zárni az évet, de valahogy majd megoldjuk."
Karácsony szerint a megállapodás egy általános üzenet a magyar önkormányzati világnak: ez a kormány nem az előzőhöz hasonló rendszer. A korábbi érv – hogy nem érdemes önkormányzati pénzt kérni, mert úgyis „Tiborcz István zsebébe" vándorol – ma már nem áll fenn; az új kormány költségvetésében az önkormányzatok igényei mellett a szociális dolgozóké, a családi pótlék-emelésé és az egészségügyé is verseng. A partnerség részben azt jelenti, hogy a központi költségvetés is nehéz helyzetben van, és ez a támogatás az, amit a kormány adni tudott.
A szolidaritási hozzájárulás jövője és az Alkotmánybíróság
A főváros pere nem a szolidaritási hozzájárulás egészéről szólt, hanem arról a különbözetről, amely a fővárost „nettó befizetővé" tette: „oké, hogy az állam nem ad pénzt a feladatainkra, de ne is vegye el a saját pénzünket." Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a rendszer a jelen formájában alkotmányellenes – „így nem lehet szedni, de ebből nem következik, hogy nem lehet szedni". A parlamentnek január 1-jéig alkotmányos, települések közötti kiegyensúlyozó rendszert kell alkotnia; a név maradhat, a metódus nem.
A jövő évi könnyítés nagyságrendje még nyitott: a kormány nem akarta kőbe vésetni addig, amíg nem egyezik meg a kerületekkel, a megyei jogú városokkal és a mintegy 300 jelenleg befizető településsel. Az idén 100 milliárd forintos fővárosi befizetés „brutális összeg"; Karácsony egyébként a befizetői kör bővítését is javasolná, mert szerinte a Fidesz kampánycélból csökkentette azt. Jövő kedden az önkormányzati és nemzeti együttműködési tanács ülésén mutatja be a kormány az önkormányzatokat érintő költségvetési terveit.
Két vita létezik: a mértéké (mennyit kell befizetni) és a jogié (milyen jogcímen szedi be az állam, és mire fordítja). Az utóbbi fontos, mert az Alkotmánybíróság a helyi önkormányzatok európai kartájára hivatkozva azt jelzi: ezt a pénzt nem lehet egyszerűen a nemzeti költségvetés „nagy közös kalapjába" dobni, hanem az önkormányzati rendszeren belül, településtől településig kellene eljutnia – „ettől még nagyon messze vagyunk". Vannak kiegyensúlyozó programok (Szent István vidékfejlesztési program, a települések rendkívüli támogatása, Magyar Falu, versenyképes járások), de ezek összege eltörpül a beszedett pénzhez képest.
Az eredmény: a főváros szimbolikusnál nagyobb, érdemi, de nem radikális csökkentést vár, és ha ezt is beszámítják, Budapest nem lesz nettó befizető – „elértük azt, amit alkotmányosan korábban vitattunk".
A műsorvezető felvetette, hogy a kerületek elveszítették a bírósági precedenst, és perrel torpedózhatják meg a megállapodást. Karácsony szerint ez új helyzet: a jogállami eszközök most már végigfutottak – beperelték a kormányt, meg is nyerték az első, 2023-ban indított pert tavaly (a kártérítés viszont külön per lett volna). Az előző összetételű Alkotmánybíróság „dódónai", azaz jósdai döntést hozott: a döntésben alkotmányosnak mondta a rendszert, az indoklásban viszont leírta az ellenkezőjét, ami orientálta a bíróságokat. Most más Alkotmánybíróság van, ezért a kormánynak komolyan kell vennie, hogy az aggályokra reagáló érdemi biztosítékokat beépítő jogszabályt alkosson – „emberpróbáló feladat" január 1-jéig.
A közösségi közlekedés 50–50 százalékos modellje
A megállapodás középtávú eleme, hogy 2027-től a főváros és a kormány 50–50 százalékban finanszírozza a budapesti és agglomerációs közösségi közlekedést. Ez hárommillió ember életét befolyásolja pozitívan, és a főváros számára pénzügyi kikönnyítés: a város nem „beleroskad" abba, hogy egyedül finanszírozza Magyarország legnagyobb közösségi közlekedési rendszerét. Az idén több mint 220, a jövő évben 170 milliárd forintot költenek közlekedésre. A felszabaduló pénzt köztisztaságra, zöldfelületekre, lakhatási programokra tudják fordítani.
Az állam 50 százalékos tulajdonosként beszáll, és a BKK az egész mintegy hárommilliós várostérséget fogja kiszolgálni. A jelenleg párhuzamosan működő két rendszer – amely az utasok felől a tarifamegállapodás miatt tűnik egységesnek – összecsatolása óriási hatékonysági tartalékkal jár: egységes menetrend, professzionális utastájékoztatás, elektronikus jegyrendszer, mind az infrastruktúrában, mind a szolgáltatásban minőségi ugrás.
Az agglomerációs autóforgalom a város legnagyobb környezeti, közlekedési, gazdasági és társadalmi kihívása – ennek a fele az agglomerációból jön:
„Ezt nem tudjuk csökkenteni ebben a városban, meg fogunk fulladni." – Karácsony Gergely *
A válasz nem az autóforgalom bővítése, hanem jobb közösségi közlekedés: bussávok a Budakeszi útra, kötöttpályás fejlesztések (HÉV-ek, elővárosi vonatok), az uniós forrásokból beruházási boom, a 3-as metró meghosszabbítása északi vasúti kapcsolatokkal. Karácsony kiemelte, hogy a budapesti agglomerációs vasúti stratégiát – amelyet Vitézy Dávid miniszter úrék dolgoztak ki a BFK élén – most kezdik megvalósítani.
A szolgáltatási tartalékra példa: „a Zsámbékről jövő sárga buszra senki nem száll fel Budapesten", pedig ugyanúgy elviszi az utast a Budakeszi útról a Moszkva térre; az országbérlet rá érvényes, de ez nincs benne az utazásszervezés filozófiájában.
A jegyárakról: miután közös tarifa van, csak együtt lehet dönteni az emelésről – ezt már a tarifamegállapodás eldöntötte. Karácsony szerint pozitív tendencia, hogy a bérlettárfiákat az átlagbérhez mérték lecsökkenteni (az átirat 155, valójában feltehetően 1,55 százalékot említ), és az átlagbér-növekedést követő emelés rendben lenne, de abban közösen kell dönteni az állammal. Nagyvárostérségekben – mint Párizs – jellemzően az állam szolgáltatja a közösségi közlekedést; itt kötelező partnerség és konszenzusos menedzsment jött létre, amelynek előnye, hogy a budapestiek ma kapott szolgáltatási minőségét megkapják az agglomerációban élők is.
Vezetés, felügyelet, takarékossági vállalások
A BKK felett az állam és a főváros paritásos, négy- vagy hatfős igazgatótanácsot alakít, amely a személyi döntésekről dönt; a struktúra január 1-jéig lép életbe. Karácsony bízik a mostani menedzsmentben, hogy ha a bizalom kölcsönös, ezzel a csapattal mennek tovább.
A főváros a megállapodásban vállalta a költségvetési felügyelő befogadását. Karácsony szerint ez közös érdek és közigazgatási – nem politikai – poszt: valaki látja a gazdálkodás minden adatát.
„Van az a régi pesti vicc, hogy a hosszú távú barátság alapja a pontos elszámolás. Nekünk nincsenek titkaink." – Karácsony Gergely *
Szerinte a felügyelő „a főváros lobbistája lesz a kormánynál", aki tanúsítja, hogy a főváros gazdálkodása felelős és takarékos. A személyválasztás a pénzügyminisztérium dolga; Karácsony szerint ott „kiváló csapat" állt össze, és nyilván szakembert jelölnek majd.
A másik oldalon a főváros is vállalt valamit: takarékos üzemmódra állt át anélkül, hogy a közszolgáltatások mennyiségét és minőségét rontotta volna – cégeket vont össze, hat éven át folyamatosan csiszolta a működést. A jövő évben mégis mintegy 20 milliárd forintot (kb. 10 százalékot) ki kell vonni a működési büdzséből, ami „nagyon kemény vágás" hat év vágásai után; ennek jelentős része a kamatköltségek – a korábban felvett, drága pénzügyi eszközök – csökkentéséből származik. A több miniszterelnöki „trükkök szájával éltetek túl" váddal kapcsolatban Karácsony büszke: „túléltünk, miközben meg akartak fojtani."
Parkolás: egységes rendszer, technológiai váltás, évi 10 milliárdos pazarlás
A műsorvezető szerint ez okozta a legnagyobb vitát; felhozta, hogy Baronyi Krisztána (a név az átiratban így szerepel) a korábbi, központi Centrum Parkolás szervezetre hivatkozott, ahonnan sok embert elvittek. Karácsony válaszában kettéválasztotta a kérdést: az egységes fővárosi parkolási rendszert – jelenleg 13 párhuzamos rendszer működik – ma már lényegében senki nem kérdőjelezi meg; a vita a kerületek kompenzálásáról szól.
A rendszer egységesítését technológiai átalakulás indokolja: az európai nagyvárosokban (Amszterdam már tíz éve, Prága is) rendszámfelismerő automaták ellenőrzik a parkolást – nem a parkolóőrt csippantják be. Ezt kerületi szinten nem lehet hatékonyan kivitelezni. Karácsony hangsúlyozta: senkit nem vádol korrupcióval – a főváros 2019-ben megtiltotta az alvállalkozók bevonását, így a rendszer „kitisztult" –, de nem hatékony:
„Az én becslésem szerint évente nagyjából 10 milliárd forintot dobunk ki az ablakon." – Karácsony Gergely *
Ez pénz, amit az autósok befizetnek, és joggal várnak cserébe például úthálózat-fejlesztést, amely katasztrófális állapotban van: a Flórián felüljárót most újították fel, a Petőfi híd hamarosan sorra kerül, majd az Árpád híd – „elképesztő amortizációs veszteség van az autós infrastruktúrában". A 10 milliárd megtakarítása ötszörözné a főváros útfelújítási keretét.
„Nagyon rossz főpolgármester lennék, ha bele tudnék törődni, hogy 10 milliárd forint egy hatékonytalan struktúra miatt kidobásra kerül az ablakon egy ilyen forrásszegény időben." – Karácsony Gergely *
A megállapodás új eleme, hogy a kormányoldal támogatja azt a parlamenti törvénymódosítást, amely szerint a parkolási bevételek egy tágan értelmezett, komplex útfelújítási célra (utak, járdák, zebrák, útfelület-elemek, fasorok) kötöttek lennének, másra nem költhetők. Karácsony dolgozik egy javaslatcsomagon – városrehabilitációs és lakhatási, valamint a közterületeket meghatározó szociális, speciális ellátásokat igénylő forrásokon –, hogy a kerületeknek is megkönnyítse a váltást. Pikó András zuglói tapasztalatára (kevés pénz, sok feladat) azt válaszolta: „nem vagyunk még a folyamat végén." A pénz felhasználásáról a főváros szakmai útfelújítási terve dönt, amelyet ki kell terjeszteni a kerületi utakra is; akinek kész terve van, előnyt élvez. Példaként említette, hogy a zebrafelfestések legalább felét újra kellene festeni.
A kerületi viszonyok rendbetétele: Rogán-örökség, forrásmegosztás, Margit-sziget
Karácsony szerint a parkolási ügy mögött egy „Rogán-örökség" áll, amely három elemben mutatkozik meg: (1) a parkolási rendszer, amelyet nem társadalmi egyeztetéssel, hanem random politikai döntéssel hoztak létre, kizárva a fővárost a saját közterületei üzemeltetéséből; (2) a főváros idegenforgalmi adóbevételeinek elvétele, miközben a turizmus feladatai ott vannak; (3) a forrásmegosztási rendelet, amely a kerületek között súlyos diszkriminációt okoz – a 16. kerület szerinte évi 4 milliárd forintot veszít emiatt.
Rogán Antal 2010 és 2014 között egyszerre volt parlamenti képviselő és ötödik kerületi polgármester, és „kilobbizta ezeket a várost megfolytó szabályozásokat". Az V. kerület elképesztően túlfinanszírozott – nem azért, mert jól gazdálkodnak, hanem mert bizonyos adónemek oda folynak be, miközben a lakossága csökken –, és a parkolási bevételekről még információt sem ad át. Ha a leggazdagabb (V.) és a legszegényebb (16.) budapesti kerület egy lakosra jutó adóbevételét hasonlítja össze, a szorzó három és félszeres.
„Ma már az az érv, hogy a gonosz kormány elviszi a pénzünket, ez az érv nincs." – Karácsony Gergely *
Ezért most van a pillanat a rossz szabályok rendbetételére: a kérdés végső soron az, hogy egy kerület parkolási bevétele fontosabb-e, mint a családi pótlék emelése. A részleteket a Fővárosi Közfejlesztési Tanácsban fogják megbeszélni; Karácsony összehívja a budapesti önkormányzatok szövetségét, a tagságukat most felfüggesztőket is. A 13. kerület jogos igényének tartja a Margit-sziget visszakapását – Tóth József azért lépett ki akkor a szövetségből, mert egy random politikai döntéssel vették el a szigetet. Az építési szabályzatok módosításáról is szó esik, amelyek a fővárosi polgármestereket hátrányosan érintik.
A 23 kerület kérdésében Karácsony álláspontja egyértelmű: közjogi átalakítást, kerületmegszüntetést nem támogat, bár egy 1990-es „időutazó" valószínűleg kevesebb kerületet tervezne. Erősebb kerületekben gondolkodik – az egészségügyi és oktatási intézményeket vissza kellene adni nekik –, de erősebb fővárosban is, hiszen az országnak decentralizáció felé kellene lépnie. A korábban a Tisza-programban szereplő Budapest-törvény helyett feltehetően törvénymódosítások sora jön: a fővárosi közfejlesztési tanács törvénybe foglalása és a regionális közösségi közlekedés szervezőjét biztosító törvény – „lépésről lépésre ez a Budapest törvénye kezd kialakulni".
A fővárosi közgyűlésben 17 igen szavazat kell egy rendelethez; a Tisza-párt és a Podmaniczky Mozgalom együtt sem tölt be ezt (13 mandátum), így megállapodási kényszer van. Az elvi döntéshez – az egységes rendszerhez – azonban Karácsony ragaszkodik, mert erre kapott felhatalmazást, és mert látja a számokat és a 10 milliárdos pazarlást.
Nagyvárosi projektek: Rákosrendező, diákváros, dunai hajózás
Rákosrendező: elindult a mestertervezés, és elvi döntés született arról, hogy a projektet az állam és a főváros közösen valósítja meg. Ez hasznos, mert az állam amúgy is a legnagyobb közlekedési beruházásokat csinálja, és a fővárosnak nem kell kifizetnie a telek mintegy 50 milliárd forintos árát – a főváros „beleásta a lábát az ajtóba", mielőtt a területet a külföldi tulajdonos eladta volna. Vannak garanciák arra, hogy a város érdekeit szolgáló, megfizető lakhatással épülő városrész születik.
Diákváros: ez mindig is állami projekt volt; a tervet a Fudan Egyetem budapesti campusának elképzelése „ütötte agyon" – „borzasztó mellékút" volt. A kormány most visszatért a diákváros megépítéséhez, amelyben a főváros minden támogatást megad.
Hajózás: „közös lónak túrósa köpü" – a folyómeder az államé, a partszakasz a városé, ezért a hajózási társaságok eddig mindig az egyik féllel állapodtak meg a másik háta mögött, kijátszva őket. A megoldás egy közös, állam–főváros hajózási cég, amely üzemelteti a Dunapartokat: kiszámítható piaci viszonyt teremt a hajósoknak, több pénzt tud majd elkérni tőlük, akik „szívesen fizetnek egy kiszámítható és jó szolgáltatásért", és a bevételt a város fejlesztésére forgatja vissza – win-win helyzet.
A turizmus és a helyi lakók érdekeinek ütközése az európai nagyvárosok egyik legfontosabb konfliktuszónája. Karácsony egyetért azzal, hogy a pesti alsó rakparton – amelynek zöldítése és a városhoz való hozzáadás fontos cél – kevesebb kikötőpont kell, cserébe máshol kell infrastruktúrát kínálni, például könnyű átszállást a turistabuszokhoz. A cél egy csomag, amely mind a lakosság, mind a turizmus szereplőinek igényeit figyelembe veszi.
Olimpiai pályázat: Budapest az új kormány alatt
A kormányzati kommunikáció szerint városi kérdés a pályázat, Vitézy Dávid pedig úgy nyilatkozott, hogy 2030-ig a kormány nem száll be a finanszírozásba, új stadion pedig nem lesz. Karácsony szerint „nem lesz új létesítmény, nem lesz" – ezzel a miniszter úr álláspontja tökéletesen összecseng. A koncepcióterven a Magyar Olimpiai Bizottsággal közösen dolgoznak, hamarosan bemutatják.
A koncepció nem számol 2030-ig kormányzati, direkt forrással, és nem épít semmit csak az olimpia miatt – „ami az olimpiához kell, az kell, ami az élethez is kell". Az uniós fejlesztések adják a lökést. Budapest ugyan soha nem volt olimpiai helyszín, de a „lopakódó olimpiai koncepció" részeként – a kormány nem merte kimondani, hogy olimpiát akar, de úgy csinált, mint aki akarja – gyakorlatilag felépített egy olimpiai infrastruktúrát.
Karácsony paradoxonnak nevezte, hogy bár sokan Orbán Viktor álmának tartják az olimpiát, éppen Orbán bukása nyitotta meg az utat:
„Orbán Viktor megbukott és van egy új kormány, ez nyitotta ki annak a lehetőségét, hogy Budapest és Magyarország pályázzon." – Karácsony Gergely *
Egy „Orbán-féle kleptokráciának, korrupt államnak" sem a magyarok nem adtak volna felhatalmazást, sem a nemzetközi világ nem mert volna belemenni. Emlékeztetett Schmitt Pál szavaira: a Nemzetközi Olimpiai Bizottság nem a politikusoknak iszik, saját embereit küldi, és megméretteti, hogy a magyarok akarják-e az olimpiát.
Az IOC ma már nem „füstös szobában" dönt: elődöntők és rövidített lista (a következő európai helyszínre két-három város) alapján választ. Karácsony főpolgármesteri célja, hogy Budapest rajta legyen ezen a listán – utána még lehet visszalépni, de ha lekerül, „oda már fölkötni nem lehet". A legfrissebb kutatások szerint a támogatottsági szint megvan ahhoz, hogy Budapest bekerüljön a shortlistbe; a koncepció támogatottsága egyébként magasabb, mint az olimpia spontán támogatottsága. A koncepció elemei: nem építünk stadiont; a diákváros lesz az olimpiai falu – a budapesti lakhatási válságot orvosolandó bérlakások és kollégiumok épülnek, amelyeket egy hétig használ az olimpia.
Karácsony szerint ez lehetne a világ első, több országot érintő, közép-európai olimpiája: semmilyen szabály nem tiltja (kivételek már vannak, például a portugáliai szörfözés). A szomszédos országokban – például Szlovákiában – vannak olyan sportlétesítmények (raftingpálya), amelyek nálunk nincsenek és nem is érné meg megépíteni; egy háromórás körön belül kompakt olimpia lenne ez, kisebb távolságokkal, mint a legutóbbi milánói. Az üzenet: „Magyarország a Kárpát-medence fővárosa", amely tudja, hogy együtt él e népekkel – ez az ország pozicionálása a nacionalizmus és kirekesztés korszaka után, a sporton túl a közéletben és a turizmusban is. A turizmusimázs-részt így foglalta össze:
„Meg tudjuk mutatni a világnak azt, hogy Budapest nem egy olyan hely, ahol olcsó az alkohol és lehet nagyokat hányni a Kazinczy utcába, hanem egy olyan hely, ahol itt van a Duna, ahol itt vannak ezek a gyönyörű történelmi épületek." – Karácsony Gergely *
Hajléktalan palackgyűjtők a városban
A műsorvezető a botcsinálta palackgyűjtőkről kérdezett – azokról az emberekről, akik rosszabb életet élnek, és akiknek a hideg beálltával valahova menniük kell, de hazamenni nem fognak, mert ott nincs palack. Karácsony szerint ez „nagyon nehéz, nagyon komplex kérdés", amely jogos indulatokat vált ki, és nem tudja ígérni, hogy rövid távú megoldás van. A jelenség részben szezonális: a jelenlegi tudás szerint sokan vidékről érkeztek, a nyarat húzzák ki a városban, télen ez nehezebb. Ők teljesen mások, mint a szociális munkások által ismert hajléktalan emberek – ez egy új jelenség.
A válasz a dedikált forrás: nem csak a parkolásra és az útfelújításra kell, hanem a mély szociális krízis kezelésére is – addiktológiai és pszichiátriai ellátás irányultságaival, alacsony küszöbű szociális intézményekkel. Karácsony azon gondolkodik, hogyan lehetne a pénzügyi szabályozásokat úgy alakítani, hogy legyen világos stratégia és forrás arra, hogy a ma közbiztonságinak látszó – valójában közbiztonsági, szociális és egészségügyi – krízishelyzettel szembenézzen a város.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „Exterde Tibor" – a műsorvezető neve csak ebben az alakban szerepel az átiratban, torzított lehet.
- „Baronyi Krisztána" – a kontextus alapján kerületi polgármesterre utal (a Centrum Parkolásra hivatkozik), de a név írásmódja és pontos tisztsége bizonytalan.
- „Tót József" – kontextus alapján (13. kerület, Margit-sziget) a XIII. kerületi polgármester, Tóth József neve értendő.
- „Smid Pál" – a Nemzetközi Olimpiai Bizottságról szóló részben Schmitt Pál neve torzulhatott így.
- „Tiborc István" – Tiborcz István nevének torz alakja.
- „boldom mozgalom" – a Podmaniczky Mozgalom értendő.
- „elbi döntés" – valószínűleg „elvi döntés".
- „155%-áig lecsökkentettük a bérlettárokat" – az átlagbérhez viszonyított arány értendő; a valódi szám feltehetően 1,55%.
- „most mondok egy becsést a Szola" – értelmezhetetlen töredék; becslés megjelölése értendő.
- „udborkateleket" – értelmezhetetlen; útfelület-elemek (pl. gumibordák) lehetnek.
- „nem ad egy kanyivas se" – értelmezhetetlen; valószínűleg „egy fillért sem".
- „A zsábérő jó sárga busz" – feltehetően „a Zsámbékről jövő sárga busz".
- „rafting például Brunóban van, Belodrom" – bizonytalan szakasz; a városnév és a létesítmény (esetleg Brnó / velodrom) nem rekonstruálható biztosan.
- „a világ első nemzetközi olimpiája" – a kontextus alapján több országot érintő, közép-európai olimpia értendő.
- „kletokráciának" – kleptokráciának értendő.
- „állami megszólítások" – kontextusból állami megszorítások értendők.
- A kamatköltségekről szóló részlet („ötnél talán több… még mindig 15") – pontatlan, milliárdos nagyságrend valószínűsíthető, de a pontos szám nem rekonstruálható.
- „Fudán elképzelés" – a Fudan Egyetem budapesti campusára vonatkozó terv értendő.
- „Talfa közösség" – a közös tarifamegállapodás értelmében.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Arén Magyarország egyik legtöbbet idézett rádió műsora.
[00:00:02]Várja önt a stúdióban.
[00:00:06]Karácsony Gergely Budapest főpolgármestere.
[00:00:11]Az Aréna távközlési partnere a Van Magyarország.
[00:00:16]Segítse ön is munkánkat azzal, hogy feliratkozik csatornánkra.
[00:00:20]Jó napot kívánok az Aréna hallgatóinak.
[00:00:22]Exterde Tibor vagyok.
[00:00:22]A stúdióban itt van Karácsony Gergely egy főpolgármester.
[00:00:24]Köszönöm, hogy elfogadta a meghívást.
[00:00:26]Jó napot kívánok.
[00:00:26]Köszönöm a lehetőség.
[00:00:28]Fővárosi polgármesterek csalódottak, dühösek, elárultnak érzik magukat.
[00:00:30]Van aki már ötödik kerület a perc szervezi, amikor a kormányfőváros megállapodás parkolási rendszert érintő részéről van szó.
[00:00:40]Mi fogja és mikor azt eldönteni, hogy ez egy jó megállapodás vagy nem jó megállapodás?
[00:00:44]Mit fogunk látni?
[00:00:46]Egy sokkal jobban működő várost.
[00:00:46]És az, hogy a főváros nem mecsült be, azért ezt nem becsülném le ennek a jelentőségét.
[00:00:54]Ez a megállapodás tartalmaz a főváros számára rendkívül fontos és és előnyes rövid és közép és hosszútávú megoldásokat.
[00:01:05]Mindegyik nagyon fontos, ami nagyon fontos, hogy tudjuk zárni az idei évet.
[00:01:09]Ugye ez egyáltalán nem volt biztos.
[00:01:11]2026-ban tulajdonképpen a főváros eljutott arra az állapotra, hogyha nincsen kormányzattal való kooperáció együttműködés, akkor egyszerűen pénzügyileg nem tudja zárni az évet.
[00:01:20]és egy nehezen definiálható összeomlás alakulhat ki.
[00:01:27]Mi azt vállaltuk a parlamenti választási kampányban, hogy valahogy eltoljuk a a várost, a biciklit, úgy tetszik, április 12-éig, tudva azt, és ezt őszintén elmondva mindenkinek, hogy nem tudunk és nem is akarunk együtt élni azokkal az állami megszólításokkal, amelyek lehetetlen helyzetbe hozták a fővárost már rövid távon is pénzügyi szempontból.
[00:01:45]Tehát a megállapodás egyik része az, hogy a főváros eláll azoktól a perektől, amelyeket az előző kormányonnyal szemben indított.
[00:01:50]kap egy egyszeri 120 milliárdos konszolidációt, ami nagyjából a átadunk perelt összegnek a 80-85%-a, és akkor tudjuk zárni az idei évet egyébként nagyon-nagyon verejtékesen és nagyon-nagyon nehezen.
[00:02:03]Tehát úgy érzékelte, hogy ez a kormány az új hagyta volna csöndbe menni Budapestet, amit az előző kormány sose hagyott, mert a végén valahogy valahogy mindig nem a az előző kormányon múlt volna, akkor nem tudom, hogy mi lenne.
[00:02:14]Az előző kormány azért nem tudta, azért nem vitte csődtbe a főváros, mert nem tudta.
[00:02:18]Nem azért, mert nem akarta, hanem azért, mert nem sikerült neki.
[00:02:21]Van az a híres mondás ugyan az előző kormányszóvétól, hogy de sikerült, nem sikerült.
[00:02:25]2025-ös évet úgy tudtuk zárni, hogy valamit sikerült azért a kormányból kiszedni azokból az európanos projektekből, amiket mi előfinanszíroztunk.
[00:02:38]De úgy tudtuk zárni a 2025-ös évet, hogy rengeteg számlát álltottunk 26-ra, tehát gyakorlatilag, hogy mondjam, papíron, talpon maradtunk, de hát nyilvánvaló volt, hogy ez egy, hogy ez egy nagy rendkívül méltatlan és fenntarthatatlan helyzet.
[00:02:51]Tehát a rövid távú megoldás az, hogy 26-ot tudjuk zárni.
[00:02:54]Nem sikerült elérnünk azt, amit szerettünk volna tárgyulasztalnál.
[00:02:57]Most őszinte leszek.
[00:02:58]Tehát mi egy nagyobb konszolidációs igényel léptünk föl, és nagyon-nagyon nehéz lesz zárni az évet, de valahogy valahogy majd megoldjuk.
[00:03:07]Tehát ez a része, ez rendben van.
[00:03:07]Te az bocsánat, még a perekre visszatérve, a szolidaritási hozzájárulás szolhós perekben, ahogy röviden mondjuk nyerésre álltak.
[00:03:15]Mi győzte meg arról, hogy ezt érdemes elengedni és a teljes siker helyett részikerért alkudni?
[00:03:20]Mert ha jól értem, akkor itt most ezt kellett csinálni.
[00:03:24]Hát az idő, hát mire ezek a perek végigmennek, az két-három év.
[00:03:26]Két-három év múlva mi már nem vagyunk sehol.
[00:03:28]Tehát de nem, de ez ez az egyik egyébként nagyon praktikus oka, de a másik oka az, hogy én nem akarok a kormánnyal perben állni, és nem azért nem akarok, mert politikailag ez kedvező vagy kedvezőtlen, hanem azért, mert az azt jelenti, hogy mi nem egy partnerviszonyban vagyunk.
[00:03:46]Én azt gondolom, hogy sokkal jobb a tárgyuló asztanál eldönteni valamit, mint a bírósági tárgyaló teremben.
[00:03:51]Ezért választottuk ezt a ezt a megoldást és nem is valójában a perek persze és az alkotmánybíróság legutóbbi döntése, ami ugye tulajdonképpen az egész rendszernek az alkotmányos problémáira fölhívta a figyelmet, az nyilván egy nagyon fontos adóu volt nekünk a tárgyulasztalnál, de a fő adó az volt, hogy az új kormány nyilvánvalóan nem engedette meg azt, hogy a nemzet fővárosa beleálljon a földbe.
[00:04:15]Tehát ez ez egy politikai kényszerhelyzet volt.
[00:04:17]A kormány ezt értette és nagyon feszült, és tényleg az utolsó percig győzköttük egymást, hogy a főváros egy nagyobb összeget kapjon.
[00:04:26]Ugyanakkor azt azt is el kell fogadnom.
[00:04:27]És ez szerintem van egy ez egy általános üzenet a magyar önkormányzati világnak, hogy nem egy olyan kormánnyal vagyunk, állunk szemben, amely kapcsán bármi, ami az önkormányzatok kapcsán fölmerül, jogos igény.
[00:04:43]Ott mindig azt tudjuk mondani, hogy azért nem adunk pénzt az államnak, mert úgyis a Tiborc István zsebével andul.
[00:04:47]Ez a kormány most éppen egy olyan költségvetést akar összeállítani, amiben az önkormányzatok jogos igényei mellett ott vannak a szociális dolgozók jogos igényei, a családi pótlék emelés jogos igényei, az egészségügy plusz forrásigénye.
[00:04:59]Tehát, hogy ez egy teljesen más politikai helyzet.
[00:05:02]A partnerség az azt is jelenti, hogy nekünk, mint önkormányzatok tudomásul kell bennünk, hogy a központi költségvetés is nagyon nehéz helyzetben van.
[00:05:11]Tehát ebben a helyzetben ez a támogatás azt gondolom, hogy egy olyan támogatás, amit a kormány tudott adni.
[00:05:17]Egy olyan támogatás, ami minket kihúz a vízből, és itt jön a közép és a hosszútáv, és egy olyan fejlődő pályára tudunk állni, ami a későbbiekben az ilyen típusú helyzeteknek az újra termelődését megakadályozza.
[00:05:30]Korábban egy 400 milliárdos összegre kumulált a szolidaritási hozzáárulás által Budapestnek okozott kárt.
[00:05:34]Akkor a perektől való elállással akkor ezt tulajdonképpen végleg elengedte?
[00:05:38]Hát ugye mi ugye két két szám van, és a kettő külön értelmezendőendő.
[00:05:45]Az egyik az, hogy az alkotmánybíróság ugye azt mondta ki, hogy maga a szolitási hozzájárulás rendszere alkotmányellenes abban a formában, hogy ezt most kivetik.
[00:05:54]Tehát így nem lehet szedni.
[00:05:55]Így nem lehet szedni, de ebből nem következik, hogy nem lehet szedni.
[00:05:56]És a mi pertaktikánk, folyamatosabban a mi peres követelésünk az nem a szolitási hozzájárulás összegének az egészéről szólt, hanem arról az összegről, amely a fővárosi önkormányzatot úgynevezett nettó befizetővé tette.
[00:06:09]Tehát magyarán mi azt pereltük a bíróságon, hogy oké, hogy az állam nekünk nem ad egy kanyivas se arra, hogy állássuk a feladatainkat, de ne is vegye el a saját pénzünket.
[00:06:16]Tehát ez a ez a különbözetet pereltük, ami nagyjából ilyen 140 milliárd Ft.
[00:06:20]Tehát egy peren kívüli megállapodás ez jogi értelemben nem az, politikai értelemben lehet annak vagy ahhoz hasonlítani valami ilyesmihez.
[00:06:29]Azt gondolom, hogy egy peren kívüli megállapodásban a általam perelt és hosszú évetkel később realizálható összennek a 86%-ában megállapodni.
[00:06:39]Szerintem ez egy jó egyesség.
[00:06:40]Tehát majdnem a peres követelést nyerték meg ezzel.
[00:06:42]tulképpen igen.
[00:06:43]Tulajdonképpen igen.
[00:06:43]Az a különbség, hogy nem három év múlva kaptuk meg, amikor már hajunkra kenhetnénk, mert akkor már rém csőbe mentünk volna, hanem most, amikor ez legjobban kellett.
[00:06:49]Tehát ilyen szempontból azt gondolom, hogy ez egy ilyen ez egy mind a két fél számára hát cipőállal, de elfogadható egyesség.
[00:06:57]És hát a jó egyesség mindig azon alapszik, hogy mind a két fél egy kicsit csalódott.
[00:07:01]Amikor valaki elad egy lakást, vagy vagy esz egy lakást, mindenki azt gondolja, hogy lehetett volna kicsit drágábban eladni, vagy lehetett volna kicsit olcsóbban venni, de aztán végig mégis csak megállapodtak.
[00:07:09]Tehát valahogy mindenkinek jó, nagyjából így élem meg a 26 zárását.
[00:07:12]De ami nagyon fontos, hogy az ember rövidávámon sok mindent kibér.
[00:07:17]Ezt magánéletünkben is tudjuk, hogyha látja a perspektívát, látja azt, hogy nem kell ezeket a gyötrelmeket újra és újra átélni, és van valamilyen fény az alagút végén.
[00:07:24]És az, hogy 27-ben majd az elkövetkezőben folyamatosan a főváros és a kormány 50-50%-ban finanszírozza a budapesti és agglomerációs közösségi közlekedést.
[00:07:35]Ez túl azon, hogy 3 millió embernek az életét nagyon pozitívan befolyásolja.
[00:07:42]A fővájvárosi önkormányzat számára pénzügyi szempontból egy nagyon-nagyon fontos kikönnyítés gyakorlatilag azt jelenti, hogy a város nem fog beleroskadni abba, hogy finanszírozza Magyarország legnagyobb közösségi közlekedési rendszerét, mert nem egyedül kell ezt megtennie, hanem egy nagyobb rendszer egészeként, szereplőként, de mégis tulajdonképpen a a terbíró képességének megfelelő arányban kell, hogy ezt finanszírozza.
[00:08:04]Ez egy óriási dolog hosszútávon, mert pénzügyi szempontból fenntartható pályára tesz minket vissza.
[00:08:11]Tehát azt a pénzt, amit nem kell beletennünk a közösségi közlekedésbe, bele tudjuk tenni a köztisztaságba, a a zöldfelületek fenntartásába, lakhatási programokba, és így tovább, és így tovább.
[00:08:20]És van egy esélyünk arra, hogy az Európai Uniós források felhasználásával megvalósuló beruházásokkal párhuzamosan egy jobb szolgáltatási minőséget adjunk az egész agglomerációban és az egész budapesti várostérségben, és tudjuk csökkenteni a Budapestre zúdoló autóforgalmat, ami a tulajdonképpen ma a legnagyobb környezeti, közlekedési, gazdasági társalmi kihívás, amivel a városnak szembe kell nézni.
[00:08:45]Az állítható, hogy ezzel a politikai megállapodással nem lesz Budapest nettó befizető, vagyis elérték azt, amit a szolidaritási adó bírósági támadásával elkívántak érni?
[00:08:55]Igen, ugye itt van még egy egy tétel, amit nem tudok egész pontosan definiálni, mert még nincsen ebben végleges döntés.
[00:09:01]A nagyságrendét azért látjuk, ez pedig a szóítási hozzájárulásnak a csökkentése.
[00:09:05]Ugye nagyon-nagyon fontos, hogy ez a fővárost, ez a rendszer úgy lett kimatekozva, hogy a főváros sújtsa a legjobban, de azért nem csak minket érint.
[00:09:13]És nyilván a kormány egyébként nagyon helyesen a főváros számára adott könnyítés, jövőér vonatkozó könnyítés nem akarta kőbevésnél addig, amíg nem állapodik meg a kerületekkel és a megyejú városokkal, illetve hát azzal a 300 településsel, ami jelenleg befizet.
[00:09:27]Én egyébként javasolnám, hogy ezt a kört bővítsük ki, mert a Fidesz az előző körben egy politikai kampánycélból szerintem csökkentette a befizetőtnek a számát, de ez most egy másik kérdés.
[00:09:40]Ez a pénzügyminisztérium kompetenciája.
[00:09:44]A lényeg az, hogy hogy lesz még egy könnyítés, és hogyha ezt is belekalkulál, akkor nagyjából ott tartunk, hogy a város tulajdonképpen nem nettó befizető.
[00:09:52]Tehát elértük azt, amit alkotmányosan korábban vitattunk.
[00:09:55]Voltak önkormányzatok, amelyek vártak a főváros pereinek kimenetelére Budai tudnám ilyet mondani.
[00:09:59]Ők most tulajdonképpen megfürödve ott állnak, mert nem lesz bírósági precedensük.
[00:10:03]Mit tanácsolna nekik?
[00:10:06]Mert van bírósági precedens.
[00:10:06]Van bírósági precedens, hiszen nincs kikényszerítve.
[00:10:09]Igen.
[00:10:09]Igen.
[00:10:09]Szóval a történet az úgy néz ki, hogy mi 213-ban 23-ban indítottuk el az első pert, és ezt a pert nyertük meg tavaly.
[00:10:17]Tehát el lehet látni, hogy milyen idő kifutása van.
[00:10:21]És most nem akarom eljogászkodni, főleg mivel nem vagyok jogász.
[00:10:23]Meg most már alapvetően szerintem ez egy politikai közé közpolitikai kérdés, és nem pártpolitikai jogi kérdés.
[00:10:29]De ugye mi megnyertünk egy pertigazgatási bíróságon, arról, hogy a közigazgatási jogot sértő módon vették el a pénzünket.
[00:10:39]Ebből nem következik az, hogy nekünk jár kárterítés.
[00:10:41]Megalapoz egy kárterítési per, de az egy másik per.
[00:10:43]Tehát mire végig perlekedjük ezt a folyamatot, hát addigra, hogy mondjam, sok víz lefolyik a Dunán még ezen a szegény alacsony vízállás mellett is.
[00:10:51]Tehát én ezt én ezt mondtam mindig az én polgármestertársaimnak, hogy szerintem tárgyalasztóhoz kell ülni.
[00:10:57]És azért azt vegyük nagyon komolyan.
[00:11:00]Az alkotmánybíróság azt mondta, hogy a parlamentnek január 1jéig meg kell alkotnia egy alkotmányos települések közötti kiegyensúlyozó rendszert.
[00:11:08]Ezt hívhatjuk szóítási hozzájárulásnak továbbra is, de a az egész metódusát teljes mértékben át kell alakítani.
[00:11:15]És ebben az önkormányzatok partnersége, hogy megtaláljuk azt a megoldást, amivel együtt tudunk élni, és például nem fogják az önkormányzatok újra perelni az államatot, mert azt gondolják, hogy nem felelt meg az új szabályozása az alkotmányos az alkotmánybíróság döntésének.
[00:11:28]Ez egy politikai, a jó értelembe vett politikai megállapodásnak a kérdése is.
[00:11:34]De volt szó az önök kormányfőváros megállapodásán ezekről, hogy az összes többi önkormányzattal meg is kellene egyezni, beleírtve a budapestieket is?
[00:11:43]Abban az értelemben igen, hogy emiatt nem nem lett véglegsítve az, hogy a következő évtől a fővárosnak mennyivel csökken ez a befizetési kötelezettség, hogy idén 100 milliárd Ft.
[00:11:50]Tehát azért ez egy brutális összeg.
[00:11:55]És jövő héten kedden lesz egy következő önkormányzati nemz nemzeti együttműködési tanácsülés, ahol a következő költségvetés kapcsának bemutatja az önkoratokat érintő terveit.
[00:12:06]Tehát ennek azért konkretizálódnia kell.
[00:12:08]És tulajdonképpen van egy egy mértékvita, tehát hogy mennyi a befizetési kötelezettség, meg van egy egy jogi vita, hogy ezt milyen jogcíen egészen pontosan hogyan szedi be az állam és mire fordítja.
[00:12:20]Az utóbbit azért hangsúlyoznám, mert az alkotmánybíróság döntése, amely behivatkozza a a nemzetközi megállapodásokat, amelynek Magyarország része, például a helyi önkormányzatok európai kartályát, az alapján azért az következik, hogy ezt a befizetést, amit az önkormányzatok adnak ennek az intézménynek a keretében, azt nem lehet egyszerűen bedobni a nagy közös kalapba, a nemzeti költségvetésbe, hanem az önkorati rendszeren belül településtől településig kéne eljutnia.
[00:12:50]Ettől már nagyon messze vagyunk.
[00:12:50]Ö vannak olyan kiegyensúlyozó mechanizmusok, ugye van ez a Szent István vidékfejlesztési program, van a a települések rendkívüli támogatása, van a Magyar Falu program, a versenyképes járások program.
[00:13:02]Tehát vannak olyan programok, amelyek tulajdonképpen amelynek a fő kedvezményezettjei az alacsonyabb adóerőképességű magyar települések.
[00:13:10]Tehát van lenne hova adni a pénzt, de ennek a szumma mennyisége az eltörpül attól, mint amit az állam beszed.
[00:13:17]Egyszer mint 100 a fővárost érintően a szimbolikusnál nagyobb, érdemélyi, de nem radikális csökkentéssel számolunk.
[00:13:27]Szerintem ez érvényes az önkormati rendszer egészére, és ennek a részleteit nyilván a kormány jövő héten fogja tárni az önkormányzatok elé.
[00:13:34]Közgyűlésen nyilván átmegy.
[00:13:34]A polgármesterek azonban dönthetnek úgy, hogy perre viszik.
[00:13:38]felkészültek arra, hogy egy politikai megállapodást a budapesti kerületek megpróbálnak megtorpedózni.
[00:13:44]Végülis jogállam van bármit.
[00:13:47]Persze és szerintem ez egy új helyzet.
[00:13:49]Tehát most már nem arról van szó, hogy tehát nincsenek lefolytva azok a azok a jogállami eszközök, amelyek az önkoratok élhetnek.
[00:13:56]Tehát én én ezek meg se voltak lefolytva, beperelték a kormányt.
[00:13:58]Hát bepertük és meg is nyertük, de mondjuk az Alkopánbíróságról azért nem mondom, hogy lepattantunk az előző Alkánybíróságról, mert tulajdonképpen egy ilyen dodonai döntést hozott az Alkmánybíróság.
[00:14:07]Azt mondta, hogy alkotmányosan nem problémás, majd az indoklásban leírta, hogy de.
[00:14:11]És a bíróságot azért ez orientálta a bizonyos döntésekben.
[00:14:16]De most már egy másik alkotmány, de olyan másik alapánybíróság van.
[00:14:18]Ezért szerintem a kormánynak nagyon komolyan kell venni azt a feladatot, hogy az alkánybíróság aggályaira reagáló érdemi érdemi biztosítékokat a rendszerbe beemelő jogszabályálytó alkossón ezen dolgozik a kormányzat.
[00:14:31]Nem egy egyszerű történet, tehát szerintem emberpróbáló feladat januárgel eljutni egy új szabályozásig, de remélem, hogy sikerülni fog.
[00:14:41]Hogyha a 27-es szolidaritási hozzájárulás mértékét kulcsát még nem tudjuk, akkor mi a biztosíték arra, hogy meg lehet csinálni a hiány újratermelődése nélkül a 2027-es évet?
[00:14:53]Hát ez egy jó kérdés.
[00:14:53]Ö a nagyendet azért tudjuk, tehát én azt gondolom, hogy önmagában egy nagyon fontos dolog, hogy az idei évben mi több mint 220 milliárdot költöttünk közösségi közlekedésre, és a jövő évben pedig 170 milliárdot fogunk költeni.
[00:15:06]Tehát hogy azért van egy nagyon erős kikönnyítés, és az is nagyon fontos, és ezt ezt ezt szintén a, hogy mondjam, a partnerség kapcsán szeretném hangsúlyozni, hogy mi vállal mi is vállaltunk valamit ebben az egyenségben.
[00:15:21]Nagyon 20 fontos.
[00:15:23]Igen, azt vállaltuk, akkor közési felügyelőt a költségvetési felügyelő az az szerintem közös érdek, mert ez az arról szól, hogy van valaki, aki minden adatot lát a mi gazdálkodásunkban.
[00:15:31]És egyébként ez szerintem nekünk jó, mert mi úgy gazdálkodunk, hogy minden próbát kiállunk, bármilyen politikai hogy mondjam, csípelődések vagy éppen támadások is értek minket.
[00:15:43]Mindig kiderült, hogy valójában a mi gazdálkodásunk az egy nagyon felelős és rendkívül takarékos gazdálkodás.
[00:15:49]Az elmúlt éveket részben azért is tudtuk túlélni, mert nagyon nagy mértékben tudtuk hatékonyábbá tenni a gazdálkodás cégek összevás.
[00:15:58]Ott ül egy közgyűlés egy hatalmas Tisza frakcióval, bármilyen belenézhetnek bármibe.
[00:16:04]De ez nagyon fontos, hogy ez nem egy politikai poszt, ez egy közigazgatási poszt.
[00:16:07]A mostani jogszabályokban is van.
[00:16:09]A kormány kinél lehet bármilyen állami szervére felügyelőt.
[00:16:11]Én kifejezetten örülök neki, hogy ez van.
[00:16:14]Van az a régi pesti vicc, hogy a hosszú távú barátság alapja a pontos elszámolás.
[00:16:18]Nekünk nincsenek titkaink.
[00:16:22]Tehát én nagyon örülnék, hogyha jön valaki, aki aki jogosult belátni minden olyan adatba, ami egyébként nincs fönn feltétlenül az interneten, mert egyszerűen nyilván rengeteg adatot tárolunk.
[00:16:32]Tehát a legszívesebben én a az egész világot behívnám költségvetési meg megfigyelőnek, mert nincsenek titkaink.
[00:16:38]Tehát ez ő lesz a főváros lobbistája a kormánnyal, és azt fogja mondani, hogy tényleg így van, ahogy a főváros mondja, ezek ezt fogja mondani.
[00:16:43]Ezt fogja mondani.
[00:16:45]Lehet, hogy nem ezzel az attitűdel érkezik, de hogy azért fog hazamenni, abba biztos vagyok.
[00:16:48]De tudják már, hogy ki lesz, nem?
[00:16:49]De hát ebben a ez ez ez azt gondolom, hogy lesz hát nyilván szakember lesz.
[00:16:52]Ez föl se merül, hogy ne az legyen.
[00:16:55]Vizgáló van van.
[00:16:55]Szerintem ezt a miniszter úr el fogja dönteni.
[00:16:57]Ott egy kiváló csapat állt össze a pénzügyminisztériumban.
[00:17:01]Nyilván találnak majd a megfelelő kollégát.
[00:17:03]Mi szeretettel látjuk, és tényleg ez közös érdek, tehát hogy én szeretném nagyon világossá tenni az, hogy mi nagyon-nagyon pénzügy, nehéz pénzügyi helyzetben perrel politikai módon ellentartottunk a kormányzati megszorításoknak, és azt az elvet követtük, hogy a közszolgáltatások mennyiségét és mindenségét nem akarjuk rontani.
[00:17:22]Ebből nem követ következik az, hogy ne álltunk volna át egy sokkal takarékosabb üzemmódal, mint amit bármit korábban a főváros csinált.
[00:17:28]És ezt az üzemmódot kell tovább vinnünk, mert hogyha ezt a 20 milliárdot úgy kell értelmezni, hogy ez a 20 milliárd a működési költségvetésünknek azon részéből kell kivonni, amely része a közösségi költsvetési finanszírozás feletti rész.
[00:17:44]Tehát hogyha mondjuk azt mondom utcaházszám, hogy jövőre van mondjuk 170 milliárd Ft, amit befizetünk a közösségi költség közlekedésen nagyjából mondjuk 80 milliárd Ft, most mondok egy becsést a Szola, amit ki kell fizetnünk, akkor marad nagyjából 200 milliárd Ft működési büdzénk.
[00:18:01]Ebből kell kivenni a 20-at.
[00:18:03]Tehát egy 10%-ot ebből meg kell.
[00:18:05]Ez egy nagyon kemény vágás és úgy, hogy hat év folyamatos vágás után vagyunk.
[00:18:09]Van már sejtésük, hogy ezt hol lehet lámpát hamarabb lekapcsolják és kicsit sötétebben leszünk, vagy nem?
[00:18:12]Ilyen ilyen nem lesz.
[00:18:13]Ilyen nem lesz.
[00:18:15]Nem fogjuk és akkor azt ha nem vesszük észre, azt fogják mondani.
[00:18:17]Korábban is meg lehetett volna csinálni, hiszen nem vettük észre meg egy egy részét egy részére ez azért nem igaz, mert egy pontot biztosan látok.
[00:18:24]A mértékét nem tudom még pontosan megmondani, de de egy jelentős része lesz ennek a spórolásnak.
[00:18:31]Az a kamatköltség.
[00:18:33]Tehát mi az, hogy több miniszterelnök is vádolt minket azzal, hogy trükkök szájával éltünk túl.
[00:18:41]Én erre büszke vagyok, mert túléltünk, miközben meg akartak folytani.
[00:18:42]Tehát ha nyilván aki akit lány akart nyomni a bízalá kapaszkodik mindenbe.
[00:18:47]Például olyan pénzügyi eszközökbe, amelyek hát elég drága a pénzügyi maradságok.
[00:18:51]Tehát kamatköltségeink körüli van a kamat annyi szerintem nincsen, de ötnél talán több.
[00:18:58]Tök marad még mindig 15.
[00:18:59]Hát igen.
[00:18:59]Ezt csak azért akarom mondani, hogy amikor akkor az önkormányzatok teljes joggal partnerséget várnak a kormánytól, akkor valójában nem partnerséget várnak, hanem pénzt.
[00:19:11]Azt mondják, hogy kapjunk több pénzt.
[00:19:12]Ezt én értem és egyet is értek vele.
[00:19:12]De most nem egy maffia államtól akarjuk elvenni, visszavenni az adófizetők pénzét, hanem egy olyan kormánytól, ami rendbe akarja tenni az alapvető közszolgáltatásokat, adót akar csökkenteni, családi potékét akar emelni.
[00:19:25]Szóval ennek a pénznek nagyon sok helye van.
[00:19:27]Az önkarti világnak a partnerség egyében.
[00:19:28]El kell mondani azt, hogy ő mit hoz ebbe a partnerségbe.
[00:19:33]Például szerintem azt, hogy rosszul működő, hatékonytalan struktúrákat lebont.
[00:19:37]Van a fővárosnak rosszul működő hatékonytalan struktúrája még ennyi év tartoz takarékoskodás után?
[00:19:44]Van, de ez valóában nem a főváros, hanem a főváros és az agglomerációs közösségi közlekedés párhuzamos működéséből származó hatékonytalanság.
[00:19:55]És ezt amikor azt mondjuk, hogy megcsináljuk azt, hogy a BKK nem csak Budapesten szolgáltat, hanem az állam beszáll 50%-os tulajdonsként és az egész 3 milliós lakos kiszolgáló aációtnak fog szolgáltatni, azzal egy óriási lépést teszünk egy hatékonyabb kszolgáltatásuk irányába, mert ugyanis ez a rendszer most párhuzamosan működik.
[00:20:16]volt egy nagy összekapcsolás, hiszen a tarifa közösségi megállapodással gyakorlatilag az utasok oldaláról már ez egy rendszernek tűnt, de azért ez nagyon messze van még ettől.
[00:20:23]Ö, és ebben óriási hatékonysági tartalék van, és nem azért akarjuk ezt kiaknázni, mert pénzt akarunk kivonni a rendszerből, nem, hanem szeretnénk egy jobb szolgáltatást nyújtani, és Budapestnek majdnem annyira fontos, hogy érdől be lehessen jutni a városba tömegközlekedéssel jól, mint amennyire fontos az, hogy a városon belül is lehessen jól közlekedni, mert az autóforgalom fele az agglomerációból jön.
[00:20:47]Ezt nem tudjuk csökkenteni ebben a városban, meg fogunk fulladni.
[00:20:49]Ahz vonalakat kell építeni.
[00:20:52]Most úgy tűnik, hogy reggel befele nem lehet közlekedni ezeken az utakon, Buda környékbeli hegyekbe.
[00:20:59]Estefelé meg meg fordítva van.
[00:21:03]Nézze, a nyilván az úthálózatnak vannak fizikai korlátai.
[00:21:05]Akkor a mekkora?
[00:21:06]Akkor mekkora.
[00:21:06]De hát nem is autóforgalomban gondolkodunk, hanem abban gondolkodunk, hogy van egy jobb közösségi közlekedés.
[00:21:11]Ugye budakzi úton mindig dugó lesz.
[00:21:13]Ha lesz egy bussáv, akkor legalább 20 nem fog állni a dugóba.
[00:21:16]és még sorolhatnám az ilyen típusú beruházásoknak a végtelenségét.
[00:21:21]Ezeknek egy része kötöttpályás fejlesztés, Hévek, elővárosi vonat.
[00:21:24]Erre egy nagyon komoly lehetőséget jelentenek a megérkező európaios források.
[00:21:30]Tehát itt egy óriási beruházási bum lesz, sokkal jobb lesz a a kötöttpályas közlekedés az agglomerációból Budapestre.
[00:21:39]A hármas metró meghosszabbítása is egyébként elsősorban ebből a szempontból fontos, mert nagyon fontos északi vasúti kapcsolatokat fog elérni már a hármas metró.
[00:21:47]És akkor ezt nulláról kell csinálni.
[00:21:48]Van egy budapesti agglomerációs vasúti stratégia?
[00:21:52]Nem, nem a nullá.
[00:21:52]Nem, gyakorlatilag azt csináljuk, azt kezdjük el megvalósítani, amit még ugye a BFK élén vitézi miniszter úrék dolgoztak ki.
[00:21:57]Ez egy nagyszerű stratégia, ambíciós stratégia, forrásigényes stratégia, de azért most az európaios források egy jelentős részét erre is föl lehet használni.
[00:22:08]Tehát egyszerre bővítjük a szolgáltatásnak a az infrastruktúrális elemeit.
[00:22:12]Tehát nagyon-nagyon fontos, hogy a szolgáltatásnak része az, hogy van egy egységes menetrend, hogy egy egységesen elgondolt szolgáltatásokban gondolkodunk, van egy professzionális utastájékoztatás, van egy elektronikos egy rendszer satöbbi, satöbbi.
[00:22:27]Tehát mind az mind az alapinfrastruktúrában, mind a szolgáltatásban egy minőségű ugrás lesz e ezzel a változással.
[00:22:34]És ebben volt a legnagyobb tartalék.
[00:22:37]És ezt a fővárost azért nem tudta önállóan megcsinálni, mert ugye a mi törvényi feladatunk az az a hely helyi közlekedés, tehát a városhatáron belül.
[00:22:46]Ebben nyilván volt még tartalék, de az igazi tartalék az abban van, hogy a két rendszert, ami a városon belül összeér, ezt megpróbáljuk ennek a szinergiáit felszínra hozni.
[00:22:56]A zsábérő jó sárga buszra senki nem száll föl Budapesten.
[00:23:00]Pedig az a busz ugyanúgy elviszi őt a Budakeszi útról a Moszkvaérre.
[00:23:02]Csak senki nem tudja, hogy az a busz egészen pontosan hova jár, jó rá a jegyen, vagy nem jó rá egyen.
[00:23:07]Országbérletük.
[00:23:07]Hát kell venni egy országbérletet, akkor arra jó.
[00:23:10]Arra arra jó.
[00:23:10]Ez kétségtelen csak nincs benne a a az utazadásszervezés filozófiájában, hogy az agglomerációba bejövő közlekedést a városon belül is használjuk.
[00:23:18]Ez egy óriási tartalék, de van egy egészen konkrét tartalék még.
[00:23:20]Ez pedig a buszágazat.
[00:23:23]Ühüm.
[00:23:23]De bocsánat.
[00:23:25]Ha 50%-os tulajdonosai lesznek a közösségszervezésnek, ki fogja eldönteni, hogy mennyi legyen a jegyár?
[00:23:31]Ki lesz az új Vajda Pál, aki azt mondja, hogy amíg én itt ülök, addig jegyáremelés nem lesz.
[00:23:34]Az a bevételek egyik lába?
[00:23:38]Ez egy jó kérdés.
[00:23:38]De igazából ez már eldőlt, mert amikor megkötöttük a tarifa megállapodást, akkor azt is vállaltuk, és engem azért is nagyon sokan támadtak, és azt kell mondani, hogy nem lett igazuk, ahogy most is támadnak, akik nem értik ezt a rencát, és most is elesz igazuk, de majd az élet ezt nyilván eldönti.
[00:23:53]onnantól kezdve, hogy közös tarifa van, márpedig ez szerintem nagyon helyes, onnantól kezdve csak együtt tudunk dönteni az emelésről.
[00:23:59]Én egyébként azt gondolom, hogy Budapesten egy nagyon pozitív tendencia volt, hogy gyakorlatilag az budapesti átlagbér 155%-áig lecsökkentettük a bérlettárokat.
[00:24:10]Ezt kellene tartani.
[00:24:12]Tehát én azt gondolom, hogy az átlagbér növekedését követőremelés az teljesen rendben van, de ebben közösen kell döntenünk az állammal.
[00:24:18]Tehát de ez eddig is így volt.
[00:24:20]Tehát a a regens BKK-tól függetlenül a Talfa közösség már ez kijelölt ezt az utat, hogy nekünk együtt kell döntenünk ebben.
[00:24:27]És szerintem ez az egyedüli helyes út az ilyen típusú várostérségekben, mint amilyen Budapest, egyébként jellemzően az állam szokta szolgáltatni a közösségi közlekedést.
[00:24:37]Éppen azért Párizsnak nincsen a Párizs városnak van betározat, de az önkormányzatnak nincs, mert az is egy óriási várostérség.
[00:24:44]Itt itt azt a megoldást találtuk, hogy van egy kötelező partnerség, egy olyan menedzsment val, ahol az állam és a főváros csak együtt tud dönteni ennek az összes előnyével és hátrányával, mert lehet, hogy bizonyos konfliktusokban meg kell tudni állapodni, de az előnye sokkal több, mert azt jelenti, hogy konszenzusos döntés van, konszenzusos menedzsment van, és az, hogy a BKK szakmai integritását tiszteletben tartja a kétpolitikai szereplő, ez azt fogja eredményezni, hogy amit ma a budapestiek megkapnak, szolgáltatás minőséget, ezt megkapják az agglomerációban élők is, és ez szerintem a legjobb hír hosszútávon pénzügyileg a fővárosnak és közpolitikai szempontból közö közösségi közlekedés minőség szempontjából.
[00:25:24]A budapesti cégvezetők rendszerével a Budapest kormány megállapodásban lesz valamilyen változás, vagy mindenki marad a helyén, csak az igazgatóságokba jönnek be a kormány meg a főváros emberei?
[00:25:32]Ugye a BKK esetében ugye egy olyan vezetési struktúrában állapodtunk meg, ez január 1jéig lép életbe, hogy az állam és a főváros egy négy fős vagy hat fős, teljesen mindegy.
[00:25:44]Szóval egy parításos igazgatótanácsot alakít ki, és ez dönt a személy kérdésekben.
[00:25:51]Én azt gondolom, hogy a én bízom a BKK mostani menedzsmentjében, hogyha ez a bizalom kölcsönös tud lenni a kormányzat részéről, akkor szerintem ezzel a csapattal tudunk menni tovább.
[00:26:00]Ühüm.
[00:26:00]Parkolás.
[00:26:00]Ez okozta a legnagyobb vitát.
[00:26:02]dühöt váltott ki a fővárosi polgármesterek körében.
[00:26:05]Semmi esély nem volt arra, hogy a kormányfőváros megállapodás előtt megpróbálja őket meggyőzni?
[00:26:13]Ugye érdemes szerintem kettő választani, hogy miről is szól a vita.
[00:26:17]Mert a vitának van egy olyan eleme, ami úgy tűnik, hogy már nem vita tárgya, mégpedig az, hogy tulajdonképpen ma már senki nem kérdőlezi meg azt, ami ennek a döntésnek az egyébként az egyedüli pontja jelenleg, hogy egy egységes fővárosi parkolási rendszer legyen.
[00:26:31]Baronyi Krisztána azért utalt a centrum parkolóra, ahonnan elég sok embert elvittek, tehát ez egy központi szervezet volt.
[00:26:38]Én értem, de hogy mondjam, az az sem a szereplők, sem a helyzet nem ugyanaz.
[00:26:40]És a helyzetet is szeretném hangsúlyozni.
[00:26:44]Ugye az, hogy rendbe tesszük a kormány és a főváros viszonyát, ez egy óriási lépés, de egy kicsit rendbe kell tennünk a főváros és a kerületek, illetve a kerületeken belüli viszonyrendszereket is.
[00:26:55]És ebben az ügyben az a helyzet, hogy van egy van egy rogáni örökség, ami egyébként három elemben is megmutatkozik.
[00:27:02]Az egyik a parkolási rendszer, amit egyébként nem egy társadamegyeztetés után, hanem egy random politikai döntéssel hoztak létre.
[00:27:10]felvették a fővárostól még a saját közteretein is az üzemeltetésnek a lehetőségét, miközben már akkor is mindenki tudta, hogy ennek az ellenkezét kéne csinálni.
[00:27:17]Ugyanez igaz egyébként annak arra is, hogy a főváros elveszítette az idegenforgalmi adóbevételeit, miközben a turizmus feladatai a fővárosnál vannak, és akkor egy teljesen random politikai döntéssel rögzítették azokat a viszonyokat, az úgynevezett forrásmegosztást, hogy a kerületek, a kerületekre jutó itarűzésé adó részt, azt hogyan osszák meg egymás között.
[00:27:38]Ez ez mind a három kérdés szerintem súlyos károkat okozott a a Budapest egészének.
[00:27:44]És az utóbbi egyébként nem is a fővárosi kerületek viszonyát illeti, hanem azt a nagyon súlyors diszkriminációt, hogy bizonyos kerületek, főleg a nagy népességű kerületek egyébként évi, tehát a parkonás az egy bocsánat piszticsári tétel a forrásmegosztáshoz képest.
[00:27:57]A 16.
[00:28:00]kerület szerintem évi 4 milliárd Ftot veszít.
[00:28:02]Né évente 4 milliárdot veszít azért, mert a forrásmegosztási rendelet számára hátrányos.
[00:28:06]Tehát ezek ezeket a dolgokat el kell kezdenünk kibeszélni.
[00:28:11]Visszatérve a parkolásra, mert ugye jelenleg ez van csak az asztalon.
[00:28:16]Az, hogy egy egységes fővárosi parkolási rendszer legyen, amit a főváros üzemeltet, az nem csak egyszerűen azért egy hatékonysági kérdés és egy helyes választás, mert most 13 párhuzamos rendszer van, hanem azért is, mert van egy technológiai átalakulás, és ezt a technológiai átalakulást nem lehet kerületi szinten az előnyünkre fordítani.
[00:28:35]A technikai átalakulás az az, hogy az európai nagyvárosokban, Amszterdamban már 10 éve, de hát más prágában meg szóval Budapesthez mérhető fejlettségű városokban is már nagyon régóta rendszámfelismerő automatákkal ellenőrözik a parkolást.
[00:28:48]Tehát végigmegy autó a városon, nem egy nyilván, hanem annyi, amennyi kell, és leolvassa a rendszámokat, és egy tök központbásból le lehívja, és egyébként azonnal, ahogy mondjuk az autópályán megy a büntetés, hogyha valakinek nincsen matricája, küldi a büntetést.
[00:29:03]Nem a parkulőt csippant.
[00:29:06]Hát igen, ez egy nagyon-nagyon drága történet.
[00:29:08]Ugye mi mindent megtettünk azért, hogy olcsóbbá tegyük a parkolás üzemeltetést.
[00:29:12]Ugye nem kellenek most már a parkolóák.
[00:29:17]És és ezt a rendszert egyébként még az előzők ciklusban kezdtük el, amikor a kötelező parkoló automata lényszámot próbáltuk csökkenteni, tehát próbáltuk összekelni a kerületeket, hogy hogy olcsóbb rendszert üzemeltessenek.
[00:29:30]És szerintem, és ebben szeretnék világosan fogalmazni, senkit nem vádolok korrupcióval.
[00:29:35]Szerintem a korrupciót sikerült kizűzni ezekből a rendszerekből.
[00:29:38]Részben azért, mert a főváros még 2019-ben megtiltotta az alvállalkozó bevonását a parkolás üzemeltetésbe.
[00:29:44]Tehát a kerületek csinál, tehát ez kitisztult.
[00:29:45]Ettől még ez nem hatékony rendszer.
[00:29:47]Tehát az én becslésem szerint évente nagyjából 10 milliárd Ftot dobunk ki az ablakon.
[00:29:51]10 milliárd Ft olyan pénzt, amit a az autósok befizetnek, joggal várnak el cserébe, azon kívül is valamit, hogy meg tudnak állni egy parkolóhelyen, például az úthálózat fejlesztését, ami katasztrófális állapotban van.
[00:30:05]És nem csak az utak, a felüljárók, a hidak.
[00:30:09]Ugye most itt, ahol beszélgettünk, éppen a flórián felüljárót felújítottuk, de hát ilyenből van még 20.
[00:30:12]Ott van az Petőfi híd, amit hamarosan fel kell újítanunk.
[00:30:16]Az Árpád híd következik újra, tehát elképesztő amortizációs veszteség van.
[00:30:23]az autós infrastruktúrában.
[00:30:23]Ezt muszáj led dolgoznunk valahogy.
[00:30:26]És ha csak azt a 10 milliárd Ftot megsporjuk, amit kidobunk az ablakon, akkor már akkor azt jelenti, hogy meg ötszöröztük a főváros útfelújítási keretét.
[00:30:37]De mit csináljon az a kerület, aki nem feltétlenül az útfelújításra szeretné költeni, mert szóesz van, és megpróbálja rákölteni szociális intézményekre, lakások felújítására.
[00:30:45]Van ilyen kerület, aki ezt meg is mondja, hogy az hiányozni fog, és nem tudja, hogy honnan fogja megszerezni a pénzt.
[00:30:50]Igen, ez már egy jogos vita, ugye?
[00:30:53]Tehát egy hog mondjam, egy újdonság van ebben az ez az egységes parkolási rendszer kialakításában.
[00:31:00]Azért gondolom, hogy ez nem egy újdonság, mert én ezzel nyertem választást 19-ben azzal a politikai szövetséggel, amelynek a keretében ezeket a polgármestereket megválasztották.
[00:31:08]Tehát az, hogy ezt a főváros olcsóbban üzemeltesse a technológiai lehetőségeket k kihasználoda, amelyek városi szinten kiaknázható tartalékok és kerületi szinten kevésbé.
[00:31:17]Ezt én azt látom, hogy ezen már nincs vita.
[00:31:19]Egy új elem van, hogy ez és ez valóban a kormányzati megállapodásnak a része, hogy a kormány, vagy a a kormányoldal annak a annak a célnak a megvalósítása érdekében támogatna egy ilyen parlamenti törvénymódosítást, ami még előttünk van, és annak a társadalmi és politikai vitá is előttünk van, hogy ez egy útfalajúási egy tágértelemmel vett, tehát nem csak betont, komplexen járdákat, zebrákat, udborkateleket, fasorokat jelentő felújítási meg létezne a pénzt, máshra nem lehet költeni.
[00:31:47]Igen, ebből nem következik az, hogy nem kellene megpátikázni más pénzeket.
[00:31:50]Tehát én én dolgozunk egy olyan javaslatcsomagon, hogy például városrehabilitációs és lakhatási, vagy éppen kifejezetten a ma a közterületeinket alapvetően meghatározó szociális, speciális ellátási formákat, igénylő forrásokat találjunk.
[00:32:09]Tehát azért szeretném mondani, hogy hogy én én azt gondolom, itt van az ideje, hogy kibeszéljünk eddig kibeszéletlen dolgokat.
[00:32:14]Ebből nem következik az, hogy nem lesz ilyen típusú forrás.
[00:32:20]De szerintem az joggal elvárható, és hogy mondjam, én azért nem vagyok az autósok védőszentje, szerintem ezt kevesen mondanák rólam, de szerintem az nem nem nincs rendben, hogy a parkolási bevétel egy az egyben elpárolog más közpolitikai célok, egyébként adott esetben fontos és helyes célok finanszírozására.
[00:32:39]Ez egy ez egy eléggé kötött pénz, és én nem nagyon emlékszem Európában olyan helyet, ahol ne lenne valamilyen egyértelmű célja.
[00:32:45]Jellemzően egyébként a az útfelújításokba forgatják vissza.
[00:32:50]Akkor mit csinálna Pikó András helyett például, aki megmondja, hogy neki ennyi milliárd Ft fog hiányzni, és nem az, hogy szebb legyen az autóparkolóknak a helye, hanem tök más feladatokról, amelyek égető feladatok.
[00:32:58]Ha ő lenne a polgármesteri, Zuglóban látott ilyet nyilván, hogy csak a feladat, kevés a pénz.
[00:33:04]Mit csinálj?
[00:33:05]Persze, világos.
[00:33:05]Én azt tudom erre mondani, hogy hogy nem vagyunk még a folyamat végén.
[00:33:10]Tehát az ön a kerületi gazdálkodásokat érintő kérdések, más kérdések is napirenden vannak.
[00:33:13]És és megpróbálunk ebből egy olyan csomagot összerakni, ami egy kicsit megkönnyíti ennek a váltásnak az elfogadását, vagy vagy kigazdálkodását.
[00:33:27]Az kétségtelen, és erről muszáj egy kicsit beszélni, tehát amikor nem azért hozom előantalt, mert politikailag ez egy ilyen nagyon ezzel, hogy mondjam, itt felül lehet írni mindenféle érveket.
[00:33:39]Rogán Antal mint ötödik heti polgármester lobbizta ki ezeket a törvény változásokat és az a helyzet, hogy bizonyos kerületek elképesztően túlfinanszírozottak az ötödik kerület.
[00:33:51]Tehát elképesztő adóbevételeik vannak, és nem azért, mert jól gazdálkodnak, azért, mert oda folynak be bizonyos adónemek, miközben a lakosság megcsökken.
[00:33:58]Ha megnézzük azt, hogy és a parkolási pénzeket nem is tudjuk pontosan, mert az ötödik kert az konkrétan nem áll velünk szóba.
[00:34:03]Tehát nem csak, hogy nem adják át nekünk a nekünk jutó pénzt, de még információt se adnak.
[00:34:08]Tehát a parkolási bevétel még erre jön rá.
[00:34:11]De ha megnézem a leggazdagabb és a legszegényebb magyar kerületet, vagy budapesti kerületet, bocsánat, megnézem azt, hogy mennyi az egyfére jutó adóbevétel az ötödik kerületnek és mennyi a 16nak, akkor a szorzó az három és félszeres.
[00:34:23]Tehát én abba nem vagyok hajlandó beletörődni, hogy egy olyan intézményrendszerünk van, és még egyszer mondom, ez a kerületek közötti viszont jelenti, nem a keretés és a főváros közötti viszonyt, ahol a 16.
[00:34:34]kerületi polgár harmad annyit se ér, mint egy ötödik kerületi, mert most ez a helyzet, így vannak beállítva az adórendszereink.
[00:34:42]Azért, mert Rogán Antal 2010 és 14 között egyszerre volt parlamenti képviselő és polgármester, és kilobizta ezeket a várost egyébként megfolytó szabályozásokat, ezekhez muszáj hozzányúlni.
[00:34:52]De hol nyúlnak hozzá közfejlesztési tanácsban?
[00:34:54]Megbeszélik a polgármesterekkel.
[00:34:55]Az egyik nagy fájdalmuk nyilvánvalóan jogosan az volt, hogy őket most ebbe nem vonták be.
[00:35:01]Hát ebbe nem pontuk be, de hát most jönnek a részletek, és vannak még további javaslatok, amibe szeretném őket bevonni, és egyébként szeretném őket bevonni abba is, hogy találjunk egy modus vendyt a településeinket érintő más ügyekben, például a az építési szabályzatokban, ahol most a a főváros nagyon-nagyon hátrányosan és egyébként azt gondom, hogy fővárosi polgárokat hátrányosan érintő szabályokat kellene korrigálni.
[00:35:24]Tehát én azt gondolom, hogy nyilván kinyílik ilyenkor minden kérdés, kinyílik azt, hogy kellene egyáltalán 23 kerület Budapesten.
[00:35:30]Az én álláspontom egyértelmű.
[00:35:31]Tehát én közjogi átalakítást azért nem támogatok, mert történek úgy alakult, hogy Budapesten van 23 kerület.
[00:35:38]Nyilván, hogyha most lenne egy időutazó kapszulánk, és visszamennék 1990-enhez, szerintem mindenki azt mondaná, hogy nem kell ennyi kerület.
[00:35:44]sokkal erősebb főváros kell az eddigi tapasztalatok alapján, de ilyenünk nincsen.
[00:35:48]Fogadjuk el azt, hogy van egy kialakult intézményrendszer, ez egy érték, amire lehet építeni, de finomhangulás fővárosi és kerületek között és finom hangulás kerület és kerület között, ez mindenképpen szükséges.
[00:35:59]És az elkövetkező hetekben én szeretném, hogyha erről tudnám majd beszélgetni, össze fogom hívni a budapesti önok szövetségét, azokat is, akik most felfedezteték a tagságukat, hogy be tudjanak kapcsolódni a döntésekben.
[00:36:10]Itt van a 13.
[00:36:12]került jogos igénye, amelytől elvették a Margit szigetet.
[00:36:14]Szerintem az a jogos igény, hogy visszakapják.
[00:36:16]Azért lépett ki akkor Tót Józepgármester úr, mert er egy parametri döntésen random elvették a Margit szigetet.
[00:36:22]Tehát van több dolog van az asztalon.
[00:36:24]A parkolás volt az első, de azt tőlem ne kérje senki.
[00:36:29]És tényleg ezt most nagyon szeretnék ebben nagyon világosan fogalmazni, hogy most van az a pillanat, amikor rendbe tudunk tenni rossz szabályokat.
[00:36:40]És ma már az az érv, hogy a gonosz korany elviszi a pénzünket, ez az érv nincs.
[00:36:45]Tehát most meg kell védenünk azt, hogy miért gondoljuk azt, hogy a X kerület parkolási bevétele az fontosabb, mint a családi pótlék emelés, mert a kérdés végsősoron így merül föl.
[00:36:54]Úgy merül föl, hogy az állam mennyit tud adni az önkormányzatoknak a forráskivonások kompenzálására, milyen léptékben tudja konszolidálni az önkormázati szektort.
[00:37:05]Ez azonban egy más nagyon hasznos és helyes társadalmi célokkal versengő költségvetési kiadás lesz.
[00:37:12]Tehát nekünk egy olyan önkormányzati rendszert kell fölépítenünk a partnerség jegyében, amiben mi is viszünk valamit, és amit tudunk vinni, az egy hatékonyabb és igazságosabb belső szabályozás.
[00:37:22]Én erre szeretnék javaslatot tenni.
[00:37:24]A parkolás az egyik eleme ennek, messze nem az egyetlen, de meg tudják csinálni saját hatáskörben fővárosi közfelület közfejlesztési tanácsban, vagy kell hozzá jogszabálymódosítás, mint amúgy ezekhez, amiről most megállapodtuk?
[00:37:36]Nyilván kell, kell abszolút, abszolút kell.
[00:37:38]Mindenhez kell egyébként a hogy a parlament önmagában a parkolási rendszert átrakító döntést hoz, például az önkormányzati törvényt módosítja, és azt mondja, ez egy főrosi feladat, hát utána jön a java.
[00:37:49]Hát a főrasi közgyűlésnek el kell fogadni az új rendszert.
[00:37:51]A fői közgyűlésbent A fői közgyűlésben bent ülnek polgármesterek, alpolgármesterek.
[00:37:57]Ott nincs többség egy természetes politikai többség sem a Tiszának, sem a Fidesznek, sem senkinek.
[00:38:01]Tehát ott a Tiszának még Vitézi Dávidnak együtt már van.
[00:38:05]Nem, nem, még ott sincs.
[00:38:06]Nincs, nincs, nincs.
[00:38:06]Hát a matematika az kemény dolog.
[00:38:08]17 igen szavat egy rendelethez.
[00:38:10]A Tiszapárt és a boldom mozgalom az 13.
[00:38:12]Tehát van egy van egy megállapodás kényszer.
[00:38:14]Tehát ez nem dőlt még el, hogy ez egészen pontosan mit jelent.
[00:38:18]ami eldőlt, ahhoz viszont azért ragaszkodom, mert én erre kaptam a budapestiektől felhatalmazást, és mert látom ezeket a számokat, látom azt, hogy hogy Prága hogyan üzemelteti a parkolási rendszerét, és látom azt a 10 milliárd Ftot, amit minden évben kidobunk az ablakon.
[00:38:33]Hát ez, hogy mondjam, nagyon-nagyon rossz főpolgármester lennék, ha bele tudnék abba törődni, hogy 10 milliárd Ft egy hatékonytalan struktúra miatt kidobásra kerül az ablakon egy ilyen forrás szegény időben.
[00:38:44]De ha megvan a 10 milliárd, tegyük föl, hogy sikerül megtakarítani, akkor azt kidönti el, hogy az hova kerüljön?
[00:38:47]akkor jöhetnek lobbizni ölte a polgármesterek, vagy annak lesz egy rendje, hogy ezt mire kell költeni?
[00:38:54]Lesz egy rendje, ugye van a fővárosnak van egy útfaláítási terve.
[00:38:55]Az útfeláítási terv az egy szakmai terv arról, hogy milyen prioritásban vannak az utak, amiket fel kell újítani.
[00:39:01]Mivel eddig ez saját forrásból működött, ezért ezen csak fővárosi tulajdonú utak vannak.
[00:39:09]De nagyon-nagyon fontos, hogy ennek a mostani elvi döntésnek, még egyszer mondom, elvi döntésnek része az, hogy a budapesti úthálózat egészében gondolkodunk.
[00:39:16]Tehát a kerületi úthálózatot is bele kell rakni ebbe a tervbe, ha úgy tetszik, meg kell alkotni ezeket a prioritásokat.
[00:39:22]Én azt javaslom polgármestertársaimnak, hogy akiknek vannak útfelújítási terveik, azonnal vegyék őket elő, porolják le, és és mondják azt, hogy na jó, akkor oké, értjük, vagy hát nem értjük, mindegy, de elfogadjuk, hogy ez van.
[00:39:35]Hogyha a parlament így dönt, akkor ezért ehhez azt gondolom, hogy érdemes utána alkalmazkodni, de akkor ezt meg ezt az utcát épít újítsuk meg, ezt a járdát építsük meg, ezt az úrpolai életet ezt pótoljuk.
[00:39:46]Hát csak egy példát, hogy mondjak.
[00:39:47]Budapesten a zebrafelfestések legalább felét újra kéne festeni.
[00:39:50]Ez első halásra nem tűnik olyan nagy feladatnak, de hát azért ez egy óriási város és nagyon sok ezer zebra van.
[00:39:58]Tehát, hogy hogy mondjam, ezek mind-mind a kerületi igényeket is jógal szolgáló források lesznek, de muszáj egy egységes Budapestben gondolkodnunk.
[00:40:05]Tehát az az elképzelés, tehát hogyha, hogy is mondjam, a parkoló helyek mondjuk helikopter leszállópályák lennének, akkor érteném, mert akkor leszállt a helikopter valahol egy kerületben, és ott parkol, tehát valahogy oda is kell mennie ennek az autónak.
[00:40:18]Egy egységes budapesti úthálózatban kell gondolkodnunk.
[00:40:23]Egyébként zebrákban és járdákban és fasorokban is, amikor útról beszélek, akkor mindig ezt képzeljük hozzá.
[00:40:27]Az egészet kell finanszíroznunk ebből a közös kalapból, és abból a kalapból ki mennyit kap, az egy az egy szakmai kérdés.
[00:40:35]És és akinek vannak tervei, azok nyilván előnyt élveznek szemmel azokkal, akiknek nincs.
[00:40:40]Nemette a közigazgatási beosztástól szóló régi vitát biztosabban, hogy a következő budapesti önkormányzati választás az olyan lesz, mint az eddigiek az elmúlt 30 évben.
[00:40:46]Ezt sokan kedvükre érdeke megfelelően módosították.
[00:40:52]Hát a kérdés az, hogy én mit gondolok, mit gondolok helyesnek, akkor én azt gondolom helyesnek, hogy van főváros és vannak kerületek.
[00:41:00]Méghozzá az a 20 kerület, 23 kerület, amit megismertünk.
[00:41:03]Ezeknek megvan a maga identitása, a maga intézményei.
[00:41:08]Valójában a kerületek én hitem szerint vissza kéne, hogy kapjanak egészségügyi oktatási intézményeket.
[00:41:13]Tehát én egy erősebb kerületekben gondolkodom, de egy erősebb fővárosban is, hiszen alapvetően egy decentralizáció előtt kéne, hogy álljon az ország.
[00:41:22]Budapest törvény.
[00:41:22]Ez is az asztalunk volt valakinél már például ilyesmi.
[00:41:26]Hát ugye a Tisza programban volt egy Budapest törvény.
[00:41:28]Hát tulajdonképpen lehet, hogy ez nem egy törvény lesz, hanem törvénymódosítások sora.
[00:41:31]Az FKT, tehát a főárosi közvetések tanácsának a törvénybe foglalása az egy nagyon-nagyon komoly lépés.
[00:41:38]A regionális közösségi közlekedés szervezőt biztosító törvény az egy nagyon-nagyon fontos törvény.
[00:41:43]Ha úgy tetszik, hát lépésről lépésre ez a Budapest törvénye kezd kialakulni.
[00:41:48]De a lényeg az, hogy én abban a vitában, hogy kellnek-e kerületek vagy nem, az én álláspontom teljesen egyértelmű, és én soha nem fogom támogatni azt, hogy a kerületeket megszüntessék.
[00:41:57]Egy vannak olyan elhajlások, amelyek főleg az elmúlt 16 évben lettek a főváros és a kerületek viszonylatában és a keretek közötti viszonylatokban, amiket viszont most, amikor itt van a történelmi pillanat, van hozzá kétharmad egy olyan parlamenti többség, amely egyébként nem érintett ezekben a belső vitákban.
[00:42:13]Tehát tehát tehát a Tiszá Tisza Tiszának nincsenek olyan nincsen Tiszának csak álláspontja van ebben az ügyben, üléspontja nincs.
[00:42:23]Ez ez egy szerencsés helyzet.
[00:42:23]Most szerintem ezeket a dolgokat rendbe lehet tenni, és ha vannak rövidtávú érdeksérelmek, azokat egy hosszabb távon egy jobban működő város messze messze kompenzálni fog.
[00:42:34]Rákosrendező, hajózás, rakpartok, diákváros, ezek számonkérhető tervekkel rendelkező elképzeléseknak, vagy lesznek, vagy olyan, amit mindenki mondta, hogy meg kéne csinálni, és évtizedekig mondhat, hogy meg kéne csinálni.
[00:42:49]Rákos rendezőnél ugye elkezdtük a mestertervezést.
[00:42:50]Most az elképzelés, erről szólett egy elbi döntés, hogy a Rákosrendező projektet az állam és a főváros egy közös projektben valósítja meg.
[00:42:58]Ez azért nagyon hasznos, mert egyébként is az állam csinálja meg a legnagyobb közlekedési infrastruktúrális beruházásokat.
[00:43:04]Kettő, nekünk nem kell kifizetni a teljes féelárat a telekért, mert ugye mi mi beraktuk a lábunkat az ajtóba, mielőtt besukódott volna és elvitte volna a külföldi tulajdonos, mint főárosi önkormányzat, de mi nem tudunk kifizetni még 50 milliárdot egy egy telekre.
[00:43:17]Tehát és nem is és azt gondolom, hogy végülis a nap végén az a kérdés, hogy egy a város érdekeit szolgáló városrész épül-e megfizető lakatással.
[00:43:25]Erre vannak garanciák.
[00:43:25]Tehát a rákosrendező az megy tovább.
[00:43:28]A diákváros az egy állami projekt volt mindig is.
[00:43:31]Ugye volt egy borzasztó mellékút, amikor ugye a Fudán elképzelés gyakorlatilag ezt ezt tulajdonképpen adagta tette.
[00:43:39]Hál istennek most a kormány visszatért ahhoz a tervéhez, hogy megépíti a diákvárost.
[00:43:42]Ebben n ny nyilván minden támogatást megadunk, de ez ez egy állami projekt volt korábban is.
[00:43:48]A hajózás.
[00:43:48]Na, ez tipikusan az az elfuserát történet, amit rendbe kell raknunk, és már 30 éve meg kell volna csinálni, és most megcsináljuk.
[00:43:56]Ugye itt is az van, hogy közös lónak túrósa által, tehát az a a folyómeder az államé, a parszakasz a városé, ezért a hajózási társaságok mindig az egyikkel előbb megállapodnak, mint a másikkal.
[00:44:07]Kijátszanak minket egymással szemben.
[00:44:07]És ebből egyébként valójában a hajózási cégeknek is rossz helyzet alakult ki.
[00:44:13]Mert egy kiszámíthatatlan random politikai döntések által rángatott hajózási helyzet alakult ki, ami mindenkinek rossz.
[00:44:19]Tehát megint egy winwin helyzet lehet.
[00:44:21]Az állam és a főváros, ahogy az elbi döntés szól, létrehőz egy hajózási céget, amely üzemelteti a Dunapartokat, akkor egy kiszámítható piaci viszonyt teremt a hajózóknak.
[00:44:30]Ezáltal a turizmushoz hozzá tud járulni.
[00:44:32]Sokkal több pénzt el tud kérni a hajósótól, akik egyébként szívesen fizetnek egy kiszámítható és jó szolgáltatásért, és ezt a pénzt vissza tudja forgatni a város fejlesztésére.
[00:44:41]Megint egy winbin helyzet.
[00:44:43]A turizmus érdeke lesz vajon az erősebb, vagy a lakók érdeke lesz az erősebb?
[00:44:46]Mert a lakók most azt szeretnék, hogy ne a Szent István park előtt parkoljon a hajó, és egész éjjel menjen a dízelgenerátor benne.
[00:44:53]Ez egy nagyon-nagyon fontos kérdés, és ebben meg kell találni a az egyensúlyt, de ennek is az a feltétele, hogy legyen egy kiszámítható piaci viszony, mert hogyha hajósnak azt tudom mondani, hogy figyelj, a Szent István parkban nem tudsz kikötni, de kit tudsz kötni egy másik helyen, és most direkt nem mondom, de azért úgy adja el a jegyet azzal a felárral, hogy a parlamentre néz a hajó a kajüt.
[00:45:11]Nem lehet mindent.
[00:45:11]Tehát a turizmus és a helyben lakó városlakóknak az érdekeinek az ütközése az egyik legfontosabb konfliktus zónája ma az európai nagyvárosoknak.
[00:45:21]Ez Magyarországon és Budapesten is így van, de vannak eszközök, amelyekkel tudjuk ezt enyhíteni.
[00:45:27]Például azzal, hogy jó infrastruktúrát építünk a belvárosban, de nem ennyire a lakosság számára kitett helyeken.
[00:45:35]Nem ezt szeretnék ebben előre rohanni, hogy milyen alternatívákat tudunk kínálni, de fogunk tudni kínálni.
[00:45:41]érdemi jó együttélést a helyi lakosság és a városlakok között.
[00:45:44]Én azzal teljesen egyetértek, hogy a pesti asópart, amelynek a zöldítése és a városhoz való hozzáférésnek a a a az a a a elősegítése az egyik legfontosabb célunk, hogy ott sokkal kevesebb hajózási kikötőpontot kell létesíteni, ezért el egyetértek.
[00:46:01]Cserébe pedig máshol kell biztosítanunk például olyan inté infrastruktúrát, ahol mondjuk könnyen át lehet szállni a turistabuszokba.
[00:46:08]Tehát, hogy erre erre össze kell rakni egy egy olyan csomagot, ami ami lehetővé teszi azt, hogy hogy mind a lakosság, mind pedig a a turizmus szereplőinek a az igazát egyaránt figyelembe tudjuk venni.
[00:46:21]Budapest pályázik az olimpiára.
[00:46:21]Kormány informa, kormány szóvőin a miniszterelnök azt mondta, hogy városi kérdés.
[00:46:26]Vitézi Dávid pedig azt mondta, hogy 2030-ig kormány nem száll be a finanszírozásba új stadion.
[00:46:32]Az biztos, hogy nem lesz új létesítmény, nem lesz.
[00:46:33]Mi a pályázatunknak a modellje?
[00:46:39]Ugye ezen ezen a pályázaton, ezen a koncepcióterven bőszen dolgozunk.
[00:46:42]Hamarosan ezt is fogjuk mutatni a a magyar olimpiai bizottsággal közösen.
[00:46:49]De amit miniszter úr mondott, annak tökéletesen megfelel.
[00:46:51]Tehát mi azt gondoljuk, hogy nem kell 2030 cig egy félelér költségvetési pénzt sem rakni ebbe.
[00:46:57]Más csak azért sem, mert ami az olimpiához kell, az kell, ami az élethez is kell.
[00:47:01]És ezek az Európai Uniós fejlesztések, amelyek ma megjelennek Magyarországon és megjelennek Budapesten, ezek tulajdonképpen egy óriási lökést adnak abb az irányba, hogy a város utonérje magát az elmúlt évtizedekben elmaradasztott fejlesztésekkel, és ott legyen annak a döntésnek a kapujában, hogy bevállaljon egy ilyen eseményt.
[00:47:19]Tehát nem számolt ez a koncepció korábban sem 2030 kormányzati direkt forrással.
[00:47:24]És ami nagyon-nagyon fontos, hogy az az se számol, hogy érdemi sport beruházásokat kell megvalósítani.
[00:47:32]Egyrészt Budapest egy olyan város, amely bár még nem volt olimpiai helyszín, de gyakorlatilag felépített egy olimpiai infrastruktúrát.
[00:47:39]Most ez jó vagy rossz, ezen lehet vitatkozni, meg lehet, hogy kell is, de bizonyos szempontból az idő ezen túllépett, ezek a stadionok megépültek, és nyilván abból a lopakódó olimpiai koncepcióból épültek meg, hogy a kormány ugye nem merte kimondani, hogy olimpiát akar, de úgy csinált, mint aki akarja.
[00:47:55]Én azt gondolom, hogy a kormányváltás paradox módon nagyon sokan azt gondolják, hogy Orbán Viktor álma az olimpia.
[00:48:01]Szerintem az, hogy Orbán Viktor megbukott és van egy új kormány, ez nyitotta ki annak a lehetőségét, hogy Budapest és Magyarország pályázon, mert Orbán Viktor féle kletokráciának, korrupt államnak sem a magyarok nem adtak volna felhatalmazást egy ilyen vállalkozásra, sem a nemzközi világ nem mert volna belemenni egy ilyen politikailag, hogy mondjam, nagyon-nagyon kétes megítélésű kormánnyal egy ilyen partnerségbe.
[00:48:22]Fognak mellette erősen kampányolni.
[00:48:24]Emlékszem még Smid Pál ült abban a székben, amikor azt mondta, hogy azért azt ne higi, hogy a Nemzetközi Olimpiai bizottság majd a politikusoknak fog inni.
[00:48:30]ide fogja küldeni a saját embereit, és meg fogja méretni, hogy a magyarok akarják-e ezt az olimpiát.
[00:48:37]Az eszésbe a kormány nem állt bele, de ez most egy a város ügye.
[00:48:40]Tehát a kormánynak akkor kell ebben belépnie és akkor itt ilyen szempontból érdemes egy kicsit megnézni azt, hogy mi is az a procedúra, ami révén eldől, hogy egy város olimpiai helyszín lehet-e.
[00:48:49]Most már nem az van, hogy van egy pályázat, és akkor mindenki beadja, és akkor valahogy ezt értékelik, és valahol egy egy füstös szobába ez eldől, hanem egy ilyen ilyen, hogy mondjam, ilyen elődöntők vannak, vagy szóval egy ilyen procedúra, és most tulajdonképpen lehet tudni, hogy mely városok kandidálnak, vagy mely országok, és lesz egy rövidített lista.
[00:49:07]Nekem az a célom főpolgármesterként, hogy ezen a listán rajta legyünk, mert hogy mondjam, ha rajta vagyunk a listán, akkor még mindig dönthetünk úgy, hogy nem megyünk tovább, de ha le ha le lekerülünk erről a listáról, akkor akkor oda már fölködni nem lehet.
[00:49:19]És a mostani közelmi kutatások azt mutatják, hogy most az a támogatsági szint megvan, ami kell ahhoz, hogy a rövid shortlist kerüljön Budapest bekerüljön abba a két-három város közé, ahol a következő európai helyszínt kiválasztják.
[00:49:35]És akkor utána kell átbeszélnünk részletesebben ezt a koncepciót, amely koncepciónak a támogatottsága egyébként sokkal magasabb, mint az olimpia spontán támogatottsága.
[00:49:42]És ebben olyan elemek vannak, hogy egyrészt nem építünk stadiont, kettő, nem építünk semmit az olimpia miatt egyébként más sem, csak olyan dolgot, amit amúgy is meg kell épülnie.
[00:49:51]Egy konkrét például beszéltünk a diákvárosról, tehát ebben a koncepcióban az szerepel, hogy a diákváros lesz az olimpiai falu.
[00:49:56]Tehát a magyar budapesti lakhatási válságot orvosolandó bérlakások és kollégiumok épülnek, és egy hétig használja az olimpia.
[00:50:06]Hát ez szerintem ez egy csodálatos koncepció.
[00:50:09]És van még egy eleme, amit szerintem nagyon-nagyon fontos elmondani.
[00:50:14]Ez az olimpia lehet a világ első nemzetközi olimpiája.
[00:50:19]Jelenleg sem tiltja semmilyen szabály, meg vannak kivételek, tehát Portugáliaban szörfőznek, tehát hogy ezeket tudjuk.
[00:50:23]De ugye Budapest és Magyarország egy viszonylag kisország, egy olyan egy olyan politikai játéktérben, ahol a nagyok ami a nagyokra van szabba.
[00:50:31]És ez mindenkinek rossz.
[00:50:33]És aznak az elvi lehetősége, hogy egy közép-európai olimpia fővárosa legyen Budapest, amelyben a magyar települések és a költöző országok települései, ha van olyan sportinfrastruktúrájuk, ami máshol nincs a régióban, be tudjanak ebbe kapcsolódni.
[00:50:48]Ez szerintem egy elképesztően pozitív üzenet, mert arról szól, hogy Magyarország a Kárpátmedence fővárosa, de pontosan tudja azt, hogy hogy hogy mi együtt élünk ezekkel a népekkel ebben a gyönyörű tágban.
[00:50:58]Von adnának a remeksi terepeiket egy olimpiá Szlovákiának vannak olyan nem tudom olyan sport létesítményei ami nálunk nincs és egyébként nem is tud lenni mert mert nem éri meg megépíteni rafting például Brunóban van Belodrom nem tudom tehát hogy tehát ha húzunk egy három órás kört az még mindig fizikailag egy nagyon kompakt olimpia egyébkén kompaktabb mint a legutóbbi milánoói ahol egy sokkal nagyobb fé időben nagyobb távolságok voltak és van azt üzenjük a világnak hogy mi büszk magyarok vagyunk büszkék vagyunk a fővárosunkra Büszkék vagyunk a sportolóinkra, büszkék vagyunk a történelmi múltunkra, és büszkék vagyunk arra, hogy ezekkel a népekkel osztozunk ezen a múlton.
[00:51:35]Ez szerintem egy egy olyan országban, ami az elmúlt évtizedekben, vagy másfél évtizedben a nacionalizmus, a kirekesztés, a mások lenézését emelte a politikájának a a a homlokterébe, és és magyarkodott ahelyett, hogy hogy büszke lett volna igazából, és ebből származó magabiztossággal nyutott volna partnerséget másoknak.
[00:51:57]Ez szerintem ez újra pozícionál Magyarországot a a nemzetközi piacon, nem csak a sportban, hanem a hanem a közéletben, és ami nagyon-nagyon fontos a turizmusban is.
[00:52:09]Tehát meg tudjuk mutatni a világnak azt, hogy Budapest nem egy olyan hely, ahol olcsó az alkohol és lehet nagyokat hányni a Kazinci utcába, hanem egy olyan hely, ahol itt van a Duna, ahol itt vannak ezek a gyönyörű történelmi épületek.
[00:52:19]Ö van egy várossszövet, ami azt gondolom, hogy egész az egész világon nagyon sokak számára egy gyönyörűséget fog jelenteni, hogyha látják több milliárdan mondjuk egy olimpiai helyszínként a televízióban.
[00:52:31]Még egy kérdés a végére.
[00:52:31]Van-e a fővárosnak dolga a palackozókkal, akik ugyanolyan állampolgárok, mint mi ketten, csak rosszabb életet élnek, és jön a hideg, és előbb-utóbb valahova menniük kell, de haza nem nagyon fognak menni, mert ott nincs palack.
[00:52:42]Itt is kevesebb lesz.
[00:52:44]néve.
[00:52:46]Ez egy nagyon-nagyon nehéz kérdés, nagyon komplex kérdés és nagyon sok és jogos indulatot vált ki.
[00:52:50]Nem tudom azt ígérni, hogy erre van rövidtámú megoldás.
[00:52:54]Azt gondolom egyébként, hogy ez a jelenség részben szezonális a szónak abban az értelmében, hogy valóban az eddigi tudásunk alapján nagyon sokan egyébként valahonnan vidékről érkeztek, és akkor a nyarat valahogy kihúzzák a városban, és így tesznek szert valamilyen jövedelemre.
[00:53:10]Nyilván a té időszakban ez nehezebb.
[00:53:12]Teljesen mások ezek az emberek, mint akik a mi szociális munkásaink által ismert halétalan emberek a városban.
[00:53:17]Tehát, hogy ez egy ez egy új jelenség.
[00:53:21]Erre is azt tudom mondani, hogy a a városnak kell dedikált forrás az ilyen mély szociális krízis megoldására.
[00:53:27]Tehát nem csak a parkolásra és az útfelújításra kell dedikált forrás.
[00:53:32]Tehát én az azon gondolkodom, hogy hogyan lehetne-e a a pénzügyi szabályozásokat úgy alakítani, hogy legyen egy világos stratégiánk és ehhez forrásunk ahhoz, hogy ezekkel az elmélő szociális krízis helyzetekkel az addiktói ellátás irányosságaival, a pszichiátriai ellátás irányosságaival, az alacsony küszöbő szociális intézmények igényével tudjunk valamit kezdeni és tudjunk érdelmi forrást biztosítani arra, hogy a ma közbiztonságinak látszó, valójában közbiztonsági és szociális és és egészségügyű krízishelyzettel szembenézünk.
[00:54:05]Köszönöm a tájékoztatást.
[00:54:05]Az elmúlt egy órában Karácsony Gergely Budapest főváros főpolgármester volt az aréna vendége.
[00:54:09]A műsor elkészítésében Szécsi Ágnes szerkesztő kollégám és Erdai Tamás főszerkesztő vett részt.
[00:54:13]Köszönöm a figyelmet.
[00:54:16]Az aréna távközési partnere a Van Magyarország.