Mit hoz és mit visz a vagyonadó? Butor Gábor és Fajcsák Gábor, Inforádió, Aréna

[00:00:00]Aréna Magyarország egyik legtöbbet idézett rádió műsora.

[00:00:02]Várja önt a stúdióban Bor Gábor ügyvéd adótanácsadó és Fajcsák Gábor az RSM Hungary adóüzleták vezetője.

[00:00:16]Az Arna távközési partnere a Van Magyarország.

[00:00:20]Segítse ön is munkánkat azzal, hogy feliratkozik csatornánkra.

[00:00:25]Jó napot kívánok az Arena hallgatóinak.

[00:00:26]Exterde Tibor vagyok.

[00:00:26]Még kettő napig tart a vagyonadóról szóló törvény társadalmi egyeztetése.

[00:00:30]Itt van a stúdióban Bor Gábor ügyvéd adótanácsadó és Fajság Gábor az RSM Hungary adóüzletág vezetője.

[00:00:36]A beszélgetést felvételről hallják.

[00:00:38]Köszönöm, hogy elfogadták a meghívást.

[00:00:42]Már a törvénynek a bevezető második szakaszában is az áll, hogy a közterhek rendszerében a jövedelmi és fogyasztási viszonyok mellett kellő hangsúlyt kap a teherviselés harmadik pilléreként az adózók vagyoni helyzete.

[00:00:52]Mitől függ az, hogy egy adó, ha az vagyonra vonatkozik, gazdaságosan beszélhető?

[00:00:59]Jó rég nem próbálkoztunk vagyonadóval.

[00:01:05]Fancság Gábor.

[00:01:07]Alapvetően talán még nem próbálkoztunk, bár egyébként az adórendszerben létezik egyképp kisebb, egy-két kisebb adó, nem, ami a vagyonadó jeleit mutatja, ugye építményadó például, tehát amikor vagyontárgyat adóztatunk, de ilyen típusú, mint a nettó vagyon adó, ilyen nagy kvázi teljes vagyoni helyzetet megadózni megpróbáló adó nem még nem létezett.

[00:01:32]Pontosan ezért nehéz is megmondani, hogy mikortól lesz ez gazdaságos.

[00:01:37]Nyilvánvalóan az a legfontosabb, hogy egy olyan adót alkossanak, ami alapvetően széleskörűen kiterjed a vagyonelemekre, és könnyen beszedhető, könnyen megállapítható.

[00:01:48]adminisztrációban lehetőleg alacsony adminisztrációval jár, hiszen ekkor lehet könnyen ellenőrizni, könnyen a szabályokat követni, és akkor talán gazdaságosabb ugye maga ez az egész adóbeszedés, amitől ugye sok függhet a végén, hogy mennyi lesz a szaldója az adónemnek.

[00:02:04]Ühüm.

[00:02:05]Az számít egy adónál, hogy az gazdaságos-e, vagyis hogy többet hozzon be, mint amennyit a beszedésére egyébként fordítani kell.

[00:02:10]Ez egy igényes, emberigényes, szoftverigényes, mindenféle igényes feladat.

[00:02:17]Hát alapvetően szerintem azért elsősorban az adózásnak nem ez a legfontosabb szerepe.

[00:02:20]Természetesen számít, hiszen nyilván hogyha az egész többe kerül, mint amennyit hoz, akkor akkor nem feltétlenül éri meg.

[00:02:27]De hát ugye itt az adózás tekintetében nagyon sokszor a társadalmi igazságosság ugye a a vagy felelősségvállalás, vagy adott esetben ugye a a terhek mondjuk megfelelő súlyozottan egyenlő elosztása, ugye, hogy akinek esetleg több van, fizessen többet.

[00:02:44]Ezek az elvek nagyon fontosak.

[00:02:46]Tehát a társadalmi igazságosság szempontjából nem igazán fontos az, hogy mennyibe kerül és mennyit hoz, de a nap végén annak azért sok értelme nyilván nincsen, hogyha hogyha többe kerül, mint amennyit hoz.

[00:02:58]Utójából.

[00:02:58]Igen.

[00:02:58]Én én itt amit amit kiemelnék, az az, hogy itt a tervezettel, illetve az indokolással egy időben egy hatásvizsgálati lap is nyilvánosságra került, és itt ugye szerepel egy körülbelül 800 milliárd Ft, amit várható bevételként előirányoznak, illetve 15000 lehetséges adóalany plusz 2000 plusz 2000, ami ez a vagyonkezelési konstrukciók, amik egy ilyen sajátos eset.

[00:03:22]Tehát látható, hogy azért a az állam oldaláról is ez egy mindenképpen fontos adat, hogy hogyha egy új adónemet megpróbálunk bevezetni, akkor akkor a mögött megfelelő adózási bevétel is legyen.

[00:03:34]Ugye itt az előzményeket kapcsán még azt érdemes egyébként megemlíteni, hogy talán vannak olyan hallgatók, akik emlékeznek a luxusadóra.

[00:03:40]ez a 2005 követő években került bevezetésre, ami egy ehhez hasonló adó nem volt a magyar adórendszerben, és és ugye ez némiképp előkép is lehet, illetve tekintetjük úgy, mint egy sikertelen próbálkozás, mivel ott mutatta, hogy egy új adónemnek a bevezetése az az milyen problémás, mert első időszakban ott a beadott bevallások száma az igencsak elmaradt a várakozásokhoz képest.

[00:04:07]Tehát itt is egy kihívás, hogy vajon egy új adó nem, egy teljesen új szabályozás, az az ténylegesen elhozza-e azt, hogy a megfelelő számú bevallás az benyúításra kerül?

[00:04:18]Főleg, ha egyébként azért itt a a felkészülési idő meglehetősen rövidke, mert ugye a hatályba lépés az már december 15-én várható.

[00:04:26]Üüm, látta az adónak egy ilyen társadalmi igazságosság érzetet erősítő szerepét, hogy akik nem tartoznak a hatályá alá, azok örüljenek, hogy a gazdagok is adózni fognak?

[00:04:37]Tehát az adó dogmatikában van ilyen cél?

[00:04:42]Hát lehetséges igazából itt az egyik egyik cél, sőt különösen a vagyonadónak az egyik deklarációja vagyoni egyenlőtlenségeknek a a kiegyensúlyozása.

[00:04:52]Tehát itt látni kell egy olyan célt, hogy hogy mind Magyarországon, mind más országokban, tehát ez egy globális strend, ö az látható, hogy a vagyonosabb embereknek a a vagyongyarapodása, tehát akár a top 100 emberrel, de akár a felső 10zről beszélhetünk, a vagyongyarapodás az jóval magasabb, tehát körülbelül egy ilyen 300-400%os, mint általánosságban a társadalomnak a a megtakarítása.

[00:05:18]ügyesen bánnak a jövedelmeikkel.

[00:05:21]Hát vagy valamilyen valamilyen okból kifolyólag, akár Magyarországon, akár globálisan valahogy ez ez szükségszerű velejárulja a globális piacnak.

[00:05:30]Ez ez ez elképzelhető.

[00:05:34]És ezt az egyenlőtlenséget hivatott tulajdonképpen ez a vagyonadó többek között, mert hát nyilván ugye erre más eszközök is vannak, de többek között ezt hivatott vagy ez a ez a kísérlet, hogy ezt az egyenlőtlenséget valamilyen módon kiegyensúlyozzuk vagy kompenzáljuk.

[00:05:49]Ö ez mind az indokolásból, mind a preambulumból, mind ugye a kapcsolódó kormányzati kommunikációból ki kitűnik, hogy hogy ezt a ezt a fajta ollót, ami a társadalomba kinyílt, tehát a a az átlagos réteg, illetve a szegényebb réteg illetve a a vagyonos réteg közötti különbséget valamilyen módon egy ezzel az adónemmel kompenzáljuk.

[00:06:10]Ugye vagyon elméletileg és tiszta, teljesen jogkövető magatartást feltételezve egy adózott jövedelemből halmozódik föl, akkor ilyenkor az adózott jövedelemből felhalmozott vagyont duplán adóztatjuk, vagy hogyha hivatkozunk az alaptörvényre, hogy a társadalmi egyenlőtlenségeket kiegyenlítjük ezzel és a közös teherviselést jobban szétpodlasztjuk, akkor ezzel rendben van.

[00:06:35]Hát ugye szószoros értelmében véve, vagy hát úgy szakmailag kettős adóztatásról ilyen esetben nem beszélünk, nincs szó.

[00:06:44]Már nyilván gondolhatjuk azt, vagy lehet azt mondani, hogy hogy itt másról annyi szó, mintogy egy adózott jövedelemből még további adókat fizetünk.

[00:06:51]De hát leegyszerűsített példával élve ilyen hasonló helyzet már egyébként is előfordul, mert most amit a munkabért megkapunk, azután már fizettünk személyvedelemadót, járulékokat satöbbi, majd utána bemegyünk a boltba, és áfát kell utána fizetni, vagy vagy még egyéb terheket.

[00:07:09]Ö, úgyhogy hasonló úgymond kettős vagy többes adóztatási szituáció már egyébként is van, vagy akár utána mondjuk építményadót fizetni a a az adott tulajdonomban álló építmény után.

[00:07:22]Tehát hasonló van, inkább csak azt mondanám, hogy ez az adónem eddig nem volt benne a közgondolkodásba.

[00:07:27]Tehát most ma eddig mondjuk egy áfa fizetésen senki nem gondolkodott, hogy vajon ez kettő sadoztatás.

[00:07:34]Hát volt rá gondolkodás, de nem általánosságban, vagy vagy nem köznyelvileg volt rá gondolkodás.

[00:07:42]Milyen esetben egy szinten arról van szó, hogy nem azonos az adótárgy, tehát elméletileg kettős adóztatás az nem valósul meg.

[00:07:48]Fancság Gábor szerint is rendben van.

[00:07:50]Tulajdonképpen senki nem fog elmenni az alkotmánybíróságra, ezért meg nem biztos, hogy nem.

[00:07:53]Ez szakmailag ez nem kettős adóztatás.

[00:07:56]Ühüm.

[00:07:56]sértheti egy ember érdekét az, hogy eddig nem tudtuk, hogy gazdag, de most, hogyha adó alanya lesz, akkor fogjuk tudni, hogy gazdag, és a gazdagokat nem szeretjük, kivéve, hogyha mi magunk vagyunk azok.

[00:08:08]Alapvetően nem fogjuk tudni a azt, hogy itt ebben az országban mindenki szivárobb.

[00:08:14]Ennek nem szabadna ugye ezt adótitoknak hívják.

[00:08:16]Tehát az, hogy az adóhatósághoz valaki benyújt egy adóbevallást, az elvileg csak rátartozik.

[00:08:19]Most magánszemélyekről beszélünk.

[00:08:21]Nyilván lehetnek olyan körülmények, ami miatt akár nem is kiszivárok, hanem mindegy, most nem mennék bele, vannak olyan országok, ahol ahol ez alapvetően egy egy-egy része, akár nyilvános adat is.

[00:08:34]Nálunk ennek nem szabadna elméletben kiszivárognia.

[00:08:40]Az egy másik kérdés, hogy hogy a hatóság azt szerintem egyébként is tudja.

[00:08:45]Tehát amiről beszéltünk is a ható hatásvizsgálati lapok kapcsán, teljesen egyértelmű, hogy hogy a pláne a vagyon tárgyakról, mint ingatlanok, biztos, hogy rendelkezésre állnak már szűrések és adatok cégértékekről ugyancsak.

[00:09:01]Tehát én azt gondolom, hogy hogy a közvélemény nem tudja, és szerintem nem nagyon fogja megtudni.

[00:09:06]A hatóság meg már úgy is tudja, és nyilván már várja is azt, hogy ki milyen a a vagyont fog bevallani.

[00:09:12]Lehet, hogy náluk is lesznek meglepetések, hogy a számot ők eltalálták-e, de az, hogy úgy nagyjából kik lehetnek a vagyonadó alanyai, szerintem azt nagy nagyságrendileg már tudták azonosítani.

[00:09:22]Ühüm.

[00:09:22]Hatásvizsgálati lap szerint 15000 vagyonos magány szeméről is 2000 vagyon kezelési adóalany lesz érintett, de már én 25000-es számot is hallottam a kormányzat részéről.

[00:09:31]ö jól becsülnek.

[00:09:35]Valóban 15 és 25 között van azoknak a száma, akik beleesnek.

[00:09:40]Hát ezt szerintem ők ők ők hozzánk képest ők jobban tudják, de én azt gondolom, hogy annyiból, amit így így én is hallottam ezeket a nyilatkozatokat, és egyre több helyen lehet ezt most hallani, hogy hogy már 15-25000 és kicsit így mennek ezek a pontosítások.

[00:10:00]Mi is, ahogy elkezdtünk ugye az elmúlt hetekben egyre erősebben foglalkozni a témával az ügyfeleink kapcsán is, azért az látszik, hogy sok olyan ember beleeshet, akiről akár ő saját maga sem gondolta volna feltétlenül.

[00:10:11]Ugye itt biztos, hogy lehetett már rengeteget a sajtóban másról is olvasni arról, hogy azért azért itt nyilván ez egy picit bulvárosan vagy viccesen hangzik, hogy nem is tudtam, hogy milliárdos vagyok, de alapvetően gondoljunk abba bele, hogy hogy van egy cégem, amit most egy cégértékeléssel adott esetben lehet, hogy túlbecsül a a maga a jogszabály által meghatározott mechanizmus.

[00:10:38]Adott esetben lehet egy olyan ingatlanom, aminek lehet egy olyan értéke, amit vagy nem gondoltam.

[00:10:46]Most itt szóba kerülhetnek régi budai hegyvidéki ingatlanok, amiket még saját maguk, saját kezükkel húztak fel emberek, és most egyszer csak milliós négyzetméter ára, több milliós négyzetméter árakról beszélünk.

[00:11:01]Tehát és maga a cégértékelés során is majd talán kitérünk rá, hogy hogy történik ez a módszer.

[00:11:08]azért nem kell olyan nagyon nagy cégnek és olyan hatalmas nyereséget hozó cégnek lennie, hogy hogy már igen komoly értékel legyen.

[00:11:15]Tehát egy saját ház, egy nyaraló, egy jobb autó meg egy cég, az akár már megvalósíthatja, hogy valaki eléri ezt az 1 milliós határt.

[00:11:22]És szerintem amit mi látunk, hogy egyre többen realizálják, hogy esetleg beleesnek, lehet, hogy a kormányzati oldalon is látják azt, hogy hogy hát nyilván ők a adófizetés szempontjából a nagyobb vagyonú emberekre gondoltak, hiszen ők fogják, szerintem nagyon kevesen lesznek azok, akik az adó nagyon nagy százalékát fogják adni, de az összes többi az egy szélesebb réteg lehet.

[00:11:47]Ühüm.

[00:11:47]Igen.

[00:11:47]Igen.

[00:11:47]Hát én úgy látom, hogy itt a az előzetes becslés az feltehetően ugye a két legfontosabb vagyontárnyon alapszik, ami atály alá tartozik, tehát az ingatlan és a a céges részesedések.

[00:12:00]És ezekre azért meglehetősen megbízható adatai vannak az adóhatóságnak.

[00:12:02]Ugye az ingatlanértékek elsődlegesen a a az illeték bejelentések alapján, tehát az illeték vagyonszerzés kapcsán már évtizedek óta adatbázist épít az adóhatóság.

[00:12:16]Tehát arról megbízható információk vannak, hogy egyes ingatlanok bizonyos országrészeken milyen értékkel bírnak.

[00:12:22]Tehát az viszonylag jól becsülhető még akkor is ugye, hogyha itt mindenféle saját értékelést is lehet hozni, meg meg más lehetőségek is vannak.

[00:12:32]Tehát ez a belföldi ingatlanok az jól körülhatárolható, illetve a céges részesedések értéke, mivel ott a nyilvánosan elérhető beszámolón alapszék tulajdonképpen az értékelés, meg azonban szereplő információk, tehát ez ez is egy jól jósolható.

[00:12:47]A többi vagyontárgy, amik külföldön található ingatlanok például, vagy külföldi részesedések nehezebben jósolhatóak, illetve hát nyilvánvalóan elképzelhetőek olyan ingógyontárgyak, nem tudom, valakinek egy egy festmény alapul a fiókjában, amit azért visszaglag nehezen lehet jósolni, de hát ott ugye magát a piaci értéket is azért meghatározni igencsak problémás.

[00:13:08]Tehát én szerintem ez a a becslés, vagy ez az előzetes hatástanulmány, ez alapvetően ezen a két főon elemen alapszék, ami azért azért egész jól látható, hogy körülbelül mennyit ér.

[00:13:20]Üüm a még mindig a hatásvizsgálati lapnál maradva azt mondják, hogy egy NAV ingatlanértékelési modell kiépítése meg a bevallási nyomtatványok elkészítése kell még hozzá, de ezek már részben kész vannak.

[00:13:32]Valóban ennyi kell méghozzá, hogy ez a rendszer jól működjön.

[00:13:38]Hát a rendszer, hogy részben már elérhető, vagy vagy működőképes, ez ez valószínűleg azon alapszik, amit említettem, ez az illetékbejelentések alapján épített épített rendszer.

[00:13:47]Hát én azért azt látom, hogy a az értékelés si rész az ugye az a leghosszabb az egész jogszabályban meglehetősen részletesen került kidolgozásra.

[00:13:59]Tehát az az elmondható, hogy én legalábbis a saját várakozásaimhoz képest jóval részletesebben kidolgozott.

[00:14:08]Tehát nagyon sok sok potenciálisan felmerülő kérdésre választ, de hát azért már akár ügyfelek részéről, akár máshonnan is lehetett hallani olyan kérdőjeleket, amiket azért még ez a tervezet még nem rendez megnyugtatóan.

[00:14:21]Tehát azért ezt, hogy hogy innentől kezdve több kérdés nem lesz a rendszer kapcsán, azt azt azért nem tudnám garantálni, de nagyon előremutatónak találom magam részéről, hogy ez a nyilvános adatbázis ez ez elkészül vagy elérhető lesz.

[00:14:35]Ez nem csak vagyonadó, hanem hanem életék szempontból, ami ugye egy átlagembert is nap mint nap érintén akár egy ingatlanvásárlás kapcsán, hogy amikor én beírom, hogy mennyi, megmondja, megmondom, hogy mennyi illeték, aztán az adóhivatal azt a saját rendszere alapján ellenőrzi.

[00:14:49]hogy elkérés van, akkor megmondja, hogy mennyit fizetek.

[00:14:52]Tehát ez az a rendszer.

[00:14:53]Igen, igen, igen, igen.

[00:14:53]Én azt gondolnám, és ez ez a ez a napi használat során is, vagy akár egy ingatlanvásárlás előtt is szerintem nagyon hasznos lehet.

[00:15:03]Furcsa, hogy a vagyonadóig kellett várnia erre ennek a ennek a bevezetésére vagy nyilvánossá tételére.

[00:15:07]Üm, Gábor, ennyi kell hozzá.

[00:15:09]Nagyjából kulcsra kész a rendszer, hogy látja?

[00:15:13]Hát ugye a NAVnak a rendszerét szerintem biztos, hogy már régóta építgetik erre vagy ezzel kapcsolatban.

[00:15:21]ö és azt hallani, hogy hogy nyilván ez csak találgatás, tehát ezt a tanácsadói szféra nem hiszem, hogy hogy valid információkkal rendelkezik, de de azért amiket hallunk háttérbeszélgetéseken valószínűleg az ingatlanérték megállapítására tényleg állrendelkezésre, és nem csak illetékhivatal, hanem rengeteg egyéb olyan adatbázis, amiből a NAV okosíthatja a saját rendszerét.

[00:15:42]És nyilván ma a mesterséges intelligencia megjelenésével szerintem valószínűleg elértük azt a lépcsőfokot, ahol ebből már egy hatékonyan működő rendszert lehet alkotni.

[00:15:54]Én sajnos, és ez nem a NAVnak szól, hanem így az informatikával, általánosságban ö véve is azt látom, hogy azért mindig az elején akadozhat, mindig a kicsit azért elcsúszhat, még pontosítani kell.

[00:16:08]Tehát én nem gondolnám azt, hogy ez január 1-től ez teljes mértékben és 100%-osan működni fog, de ha belegondolunk a a digitális fejlesztésekbe, és ebben Magyarországon pláne az adóhatóság, a magyar adóhatóság nemzetközi szinten is azért eléggé a az élmezőnybe tartozik.

[00:16:26]A azt már tapasztalatból tudjuk mondani, hogy ez egy-két év alatt el tud jutni arra a szintre, ahonnan ez már tényleg egy valóban és jól használható rendszer lesz.

[00:16:37]Tehát ha így nézzük, akkor szerintem az ingatlanértékeléssel kapcsolatban biztos, hogy biztos, hogy lehet egy hasznos és jól működő rendszert csinálni.

[00:16:44]A cégértékelés az egy másik téma, ugye arra nem lesz NAVrendszer, az szerintem az az egy külön lapra tartozik.

[00:16:51]Míg mielőtt belemennénk a cégértékelésben, azt írja a törvény és a magyarázat ezt el is magyarázza, hogy május 14-étől a köztudomásúvá válástól lehet elvárni a rendeltetésszerű joggyakorlást.

[00:17:00]Szó, hogy vagyonadó lesz, ezt a kampány óta tudjuk.

[00:17:02]aki előtte optimalizált, átszervezett, megoldotta, hogy egy elképzelt vagyonadó alól mentesüljön, vele van mit kezdeni, vagy ő ügyes volt?

[00:17:14]Hát szerintem aki utána csinálja, ott se biztos, hogy ez olyan egyszerű, mint ahogy a tiltószabály próbálná ezt tiltani.

[00:17:22]De szerintem ez vicca verza elmondható.

[00:17:24]azért emlékszem én még a vagyonosodási vizsgálatok idejére is ugye az még korá jóval korábban volt, tehát az már több mint 20 éve, ha jól mondom, és egyébként is az adóhatósági ellenőrzések rendszere azért az egy olyan dolog, hogy vannak alapelvi szabályok, amik nem feltétlenül a törvény betűjéből levonhatók, hanem a ahogy szokták mondani, eset összes körülményeire tekintettel kell értékelni és vizsgálni valamit.

[00:17:54]Tehát szerintem önmagában ez a köztudomásra jutás, ez csak egy plusz jó szabály, vagy plusz pozitív szabály a jogalkotói és a hatósági oldalon vagy számukra.

[00:18:07]Tehát nyilvánvaló és teljesen érthető okokból tették bele ezt a törvénybe és nyilvánvaló, hogy ennek lesznek is az alkalmazást illetően pozitív hatásai a fizetendő adó összegére tekintettel.

[00:18:24]Tehát valószínűleg kevésbé lehet majd elkerülni, de én csak ebből kifolyólag azért nem vonnám le azt a következtetést, hogy ez a fekete vagy fehér, hogy előtte még jó volt és utána nem.

[00:18:35]Szerintem itt itt a ahogy mondtam, az eset összes körülménye lesz a meghatározó, mert majd biztos belemegyünk ebben nagyon-nagyon sok egyedi helyzet lehet, és a vagyonadó tipikusan az az adó nem, ahol próbáltuk, próbálhatunk mindent leszabályozni, csak maga a az emberi élet, ahogy ahogy megy előre, ugye a családi helyzete, a vagyoni helyzete valakinek vagy mindenkinek teljesen eltérő kis apróságokat, színes dolgokat hozhat, és ezt nem lehet mindent szabályba írni.

[00:19:05]Még egy általános kérdés még mielőtt belemennénk a rendkívül érdekes részletekbe.

[00:19:08]Látják a piacon az ébredést, a mozgást, hogy akik úgy gondolják, vagy most ébrednek rá, hogy az adó alanyai lesznek, azok elkezdik átgondolni a folyamataikat, és elmennek tanácsadókhoz?

[00:19:18]Ön abszolút én én őszinte legyek, ezt már a már az év eleje környékén láttunk mozgásokat.

[00:19:23]Tehát a ugye a vagyonadó bevezetése az ugye mint ahogy talán volt is róla szó, ez már a már a választási kampánynak is egy fő üzenete volt, vagy egy fő ígérete volt, és és azért már sokan akkor kezdték átgondolni a a adott helyzet, jelenlegi helyzetüket.

[00:19:41]Ö nyilvánvalóan ez amint egyre konkrétabbá vált, egyre nagyobb számban jelent meg.

[00:19:49]És most, hogy ez ez a tervezet, ez nyilvánosságra került, illetve hát ugye a médiában is gyakorlatilag mindenhol vagyonóról vagyonóról szól minden, ezért tényleg egyre nagyobb a mozgolódás és hát arról szívesen is beszélek, hogy milyen milyen főbb irányokat látunk egyébként így a a az ügyfelek, illetve a potenciális érintettek részéről.

[00:20:08]Az tény egyébként, ahogy Gábor is említette, hogy sok olyan van, aki aki tulajdonképpen eddig nem számolt azzal, hogy a vagyonadó hatály alá fog tartozni, mégis most azzal szembesül, hogy hogy mégis valahol a határ környékén tartózkodik, úgyhogy a mozgolódás az az megindult, illetve hát korábban megindul, de most mindenképpen jobban felé.

[00:20:32]Mit kérnek az ügyfelek?

[00:20:32]Csak, hogy egy pillanatra bele tudjam magam élni egy milliárdos helyzetébe?

[00:20:38]Mit kérnek?

[00:20:38]Hát igazából én a a főbb főbb stratégiákat vagy főbb megközelítéseket tudnám vázolni.

[00:20:48]Tehát tulajdonképpen van egy van egy olyan vonal, aki aki ennek a jogszabály alkotmányosságát, illetve a jogszabályszerűségét vitatja ugye ennek az egész vagyonadónak maga akár ez a kétszeres adóztatás miatt önmagában, hogy ezt bevezetik, önmagában, hogy 1 milliárd a a határ, egyáltalán miért pont 1 milliárd a határ, illetve akár amiatt, hogy hogy ugye van ez az új rendeltetésszerű szabályozás, ami ahogy ugye volt róla szó, ez május környékén megszabja ezt a határt, hogy ez vajon nem-e visszamelőleges hatályú jogalkotás olyan szempontból, hogy hogy most ugye októberben vagyunk és most azt mondják, hogy már május már nem csinálhattam valamit.

[00:21:30]Eddig majdnem úgy gondolkodom, mint egy milliárd.

[00:21:33]Tehát tehát van ez a kicsit ilyen harciasabb, aki aki azt mondja, hogy ezt az ügyet ezt ezt az alkotmánybíróság elé kell citálni, vagy hát ugye vagy valamilyen valamilyen fórum elé, de de a legpraktikusabb meg a legaktuálisabb az az minden esetben az alkotmánybíróság.

[00:21:49]Ö ugye van az a gondolkodás, aki azt mondja, vagy mondta már korábban is, hogy akkor az elköltözés, illetőségváltás, vagyonkihelyezése külföldre elmenekülök a a vagyon megfizetése alól, kevésbé a a a jogi ö vonal, és hát ugye van az szerintem, aki aki pedig inkább a kivárásra, illetve a szabálynak az értelmezésére hagyatkozik.

[00:22:12]Tehát most akkor ő is a tervezet alapján megcsinálja a saját maga kalkulációját, és akkor akkor meglátjuk, hogy hogy mi hogyan alakul.

[00:22:22]Azért még ebben is lehetséges változás és és kiváló.

[00:22:25]Igen.

[00:22:25]Tehát én én ezt a három fő fő irányt látom.

[00:22:28]Hát meglátjuk, hogy hogy melyik lesz a az ideális, mert mert nyilvánvalóan az az előre előzetesen biztosan látható, hogy az alkotmánybíróság az ezzel a szabállyal fog foglalkozni.

[00:22:41]úgy vagy az egész törvénnyel, vagy csak bizonyos rendelkezéseivel, hogy ez mikor jön el, az az nagyban függ, például ugye akár a köztársasági elnöktől is mit kezd vele, mert ugye azért az nagyon fontos lehet az időzítés szempontjából, hogyha adott esed a köztársaság elnök ezt nem írná alá ezt a jogszabályt, vagy megfontolásra küldi, vagy az alkotmánybírósághoz, akkor ennek a hatályba lépése az azért már nagyon nem biztos, hogy időszerű lesz, mert a december 15 azért két hónap múlva itt van.

[00:23:12]Tehát akár azt is jelentheti, hogy hogy ez a 26 végi állapot szerinti vagyonadófizetés, ez valamilyen módon mégsem megvalósítható, de hát ezt majd meglátjuk.

[00:23:22]Ernél ugyanez a minta?

[00:23:24]Hát alapvetően igen, a egyetértek, hogy ez a három irány lehetséges.

[00:23:26]Szerintem azt azért fontos kiemelni, hogy ebből azért a harmadik irány az, ami ami szerintem a legtöbb ügyfélnél is felmerül, és valószínűleg a legracionálisabb is.

[00:23:36]Tehát ma önmagában az, hogy támadni a teljes vagyonadó törvényt szerintem azt én azt gondolom, hogy nehéz lesz, de nyilván ezt biztos, hogy hogy akinek ez fontosabb, az az lehet, hogy ebbe jobban beleásta magát.

[00:23:50]Én inkább a részletszabályok oldalán az elköltözés az szerintem majd ez is lehet szóba kerül, azt több oldalról is próbálják megakadályozni, és szerintem elég jó szabályokat találtak rá.

[00:24:02]Itt is lehet mondani, hogy mindig lehet próbálkozni, még az is lehet, hogy sikerrel, de azért azért én itt nagyon gyorsan leszögezném, hogy a magyar összeadó teher akár az, hogy TBS számlánk van, hogy rökösödési illetékmentesség van, hogy 9%-a társasági adó 15000.

[00:24:21]Tehát, hogy hogy nehéz, át lehet most direkt nem akarok szándékosan országokat mondani.

[00:24:26]Ugye tőlünk keletebbre azért sokáig, most már kevésbé, de sokáig nagyon sok adómentes ország is volt és a többi, és a többi.

[00:24:35]Nem biztos, hogy ott olyan jó élni, mert itt azért mégis csak az Európai Unióban talán egy picit mi máshoz vagyunk szokva, és szerintem ez is sokat nyomhat alattba, de amit a leginkább kiemelnék inkább az, hogy hogy itt a részletszabályok, amit a a amit elhangzott, hogy hogy egyedi helyzetek, egyedi esetek vannak, és mind az ingatlan, mind a cégérték tekintetében, akár az ingóságok tekintetébe a kivételszabályok egyébként a a vagy pedig a a nagyon részletszabályok azok ha az ember leül és végigszámolja, akkor biztos, hogy talál olyan dolgokat, vagy találhat olyan dolgokat, ami vagy lehetőséget kínál számára, vagy egyébként is ott van és most bizonytalanságot jelent, vagy pedig akár a jogszabály tekintetében még finomításra is szorulhat.

[00:25:26]Tehát azért egy-két olyan szabályt már szerintem láttunk mi is, ami most azt nem merném kijelenteni, hogy jogilag megkérdőjelezhető, de hogy azon majd lehet, hogy meg fognak próbálkozni adott esetben ügyfelek, hogy megkérdőjelezzék, azt azt azt már látunk ilyeneket.

[00:25:44]Tehát inkább inkább mivel ahogy már elhangzott, ez egy nagyon részletes, nagyon jól kidolgozott szabály de pontosan ezért, mivel rengeteg szabály és rengeteg részletszabály van, az egyedi esetekben hozhat olyan vagy okozhat olyan helyzeteket, ami adott esetben lehet, hogy magát a szabálynak a alkalmazhatóságát vagy jogszerűségét esetleg megkérdőjelezi némelyek esetében.

[00:26:10]Úgyhogy ezt meglátjuk.

[00:26:12]bonyolultsági sorrendben menve mi az a vagyon, amit viszonylag egyszerű bevallatni, felkutatni, és mi az, amit már bonyolultabb, nehezebb?

[00:26:22]Hát mi a sorrend?

[00:26:23]Vacsá Gábor alapvetően ezt könnyű megmondani, mert a pénz és az értékpapír legalábbis az értékpapírok nagy része, ami leginkább könnyen egyrészt mondjuk így megtalálható és egyébként az értéke is könnyen megállapítható, hiszen akkor is, hogyha párnacihában van otthon.

[00:26:39]Természetesen akkor nem.

[00:26:39]Ez teljesen jogos.

[00:26:41]Hát nem mondanám, hogy ennek a reneszánszát fogja okozni a vagy vagyan adó, de azért szerintem ez egy reális kockázat adott esetben, hogy azért lehet olyan, de nem tudom, ezek inkább az ilyen kicsit a a a az amerikai, vagy még inkább az angol filmek jutnak eszembe, hogy a kert végébe akkor elások egy zsákpénzt.

[00:27:00]Azért ez szerintem Magyarországon nem gondolnám, hogy így előfordul.

[00:27:04]Meg hát ugye akkor nem termel semmit, és nyilván annak úgy hosszú távon sok értelme nincs.

[00:27:11]Például nem lehet belőle kifizetni a vagyonadót, hogyha nem termel a pénz.

[00:27:14]Így van.

[00:27:14]De mondjuk, ha nem tudnak róla, nem kell fizetni.

[00:27:16]Inkább itt azt kell mondani, hogy hogy feltehetően a a vagyonok legtöbbjének a hoama az tud magasabb lenni 1%-nál, vagy ugye még nem beszéltünk róla, de 100 milliárd Ft vagyon felettél század a vagyonadó.

[00:27:31]Tehát ha ennél nagyobb hozama van, akkor akkor pluszban vagyok.

[00:27:33]Az egy másik kérdés.

[00:27:35]a 3%-a hozamom és annak az 1%-a vagyonadó, akkor nyilván az 1ada ment el, tehát az egy magas adómérték valójában.

[00:27:45]Nyilván nem a jövedelemre fizetem, tehát így gyorsan szögezzük rá, hogy ne keverjük össze ezt a példát kicsit félreérthető, de alapvetően ez a lényeg, hogy ha többet tudok termelni egy adott tőkével, mint amennyi adót kell utána fizetnem, akkor akkor nyilván azért megéri befektetni.

[00:27:58]Tehát a pénz utólhetősége, ha bankszámlán van, és nem a kertben elásva, akkor ma már gyakorlatilag a legtöbb ország bankjai jelentenek adatokat a ami a magyar adóhatósághoz egy évvel később eljut.

[00:28:14]Tehát nagyjából persze vannak mind van olyan ország a földön, ahonnan nem kapunk jelentést, de nem biztos, hogy ott a legbiztonságosabbak a bankok, és ott szeretnénk tartani a pénzünket.

[00:28:24]Ha pedig arra térünk át, hogy most az értéküket mennyire nehéz vagy egyszerű megállapítani, nyilván a pénznek a az az értéke, ami, de az értékpapírok esetében is ugye a legtöbbnek, amibe egy átlagember, még ha gazdag is befektet, az jellemzően valamilyen piaci jegyzetértékkel rendelkezik, és ebben az esetben ez viszonylag egyszerű az értékmeghatározás.

[00:28:48]pénz értékét azt ú mindig forintban kell nézni, vagy hogyha másban tartom, akkor évvégén meg kell néznem az aktuális árfolyamot, és akkor az forintban annyi, mert hogy ezért egy nap a az, tehát nem adó tárgyév van, hanem egy nap ez a magyarázata.

[00:29:03]Ö hát nem hiszem, hogy ezért van, de de igen, és még ráadásul pontosítanék is, mert nem feltétlenül ugye egy nap, hiszen a befektetési portfóliók esetében különböző értékpapíroknál vannak elég sok részletszabály van, de van olyan szabály, ami azt mondja, hogy nem a zárónapi árfolyam, hanem az utolsó 30 nap átlag záró árfolyama, ami számít.

[00:29:26]Tehát, hogy de most nem ennék ennél jobban nem mennék Igen.

[00:29:28]Ennél jobban nem mennék bele a a részletszabályokba, de alap alapvetően az eredeti kérdése persze az adót magyar forintban fizetjük, tehát előbb-utóbb valahogy azt ki kell számolni, hogy az mennyi.

[00:29:37]Igen.

[00:29:39]Ühüm.

[00:29:39]Ami nincs.

[00:29:39]Igen.

[00:29:41]Igen.

[00:29:41]Ja.

[00:29:41]És erre erre szolgál alapvetően az, hogy az MMB által közzétett árfolyamon kell ezt egyszerűsítve átváltani.

[00:29:46]Tehát hogyha ez euróban van, vagy amerikai dollárban, akkor akkor ezen MMB árfolyam, tehát utolsó napi MMB árfolyam alapján kell átváltani.

[00:29:54]És hát ugye azért nem adóévet használ, ezt talán az indokolás is kitérre, hogy hanem hanem egy napot, tehát hogy ezt az adóévet nem, mert nem egy időszakot adóztat a törvény, hanem egy napot, ami jelen esetben ugye 26.

[00:30:07]december 31 is minden évnek az utolsó napja lesz.

[00:30:11]Tehát, hogy arra a napra elkészíteni ezt a ezt a bevallást, azt az állapotot kell vizsgálni, nem egy nem egy adott időszakot.

[00:30:18]egyébként ami ugye még a hogy mi mennyire könnyen felkótathatóak a a vagy mi a legkönnyebb ugye itt ami problémát okozhat véleményem szerint azért a azért a külföldön lévő vagyontárgyak tehát jó nyilvántartással rendelkezünk a belföldi ingatlanokról a gépjárművekről légijárművekről tehát ugye amik valamilyen nyilvántartásban szerepelnek vagy a a céges részesedésekről erről is cégjegyzékből egy ilyéb nyilvántartásokból tudunk információ célt szerezni, de azért a a jó adat csere, adatszolgáltatás ellenére azért biztos, hogy vannak olyan országok, ahol egy részesedésnek vagy egy egy bármilyen vagyálynak a felkúthatása azért okozhat problémákat.

[00:31:02]Jó, de itt igaz ez az összefüggés, hogy minél biztonságosabb az adott ország, valószínűleg annál jobb a nyilvántartási rendszere is.

[00:31:08]Tehát valószínűleg, ha cbound van egy villám, akkor ott ott az adatszolgáltatás is olyan.

[00:31:15]Igen, igen.

[00:31:15]Tehát ami ami azért a a uniós államok, illetve az OECD államok, tehát mondjuk azt ez körülbelül egy a a nagy része a potenciális országoknak az igen, de hát nyilván lehetnek a karibszigeteken olyan országok, ahol ahol az ő felkutatás okozhat problémákat.

[00:31:32]Igen, de ugyanakkor azért azt is tegyük hozzá, hogy a felkutatáshoz ahhoz kell egy indikáció, tehát ahhoz tudnom kell, hogy keresnem kell valamit.

[00:31:44]És én a akár OECD vagy EU-s országokban is azt mondom, hogy jelenleg ugye a pénzügyi információkon túl nincsenek egyéb adatcserék, mármint automatikus adatcserék, ami ami eleve automatikusan jön.

[00:31:59]Tehát igényelni lehet, akár az EUs irányelvek, akár kettős egyezmények alapján az adóhatóságnak egy csomó lehetősége van információt kérni, ami már eleve nehéz lehet, vagy vagy lassú lehet, de előbb-utóbb eljutnak a megfelelő információig, de ha nem tud róla, akkor ez már egy nehezebb dolog.

[00:32:17]És mostanában azért az, hogy Horvátországban vagy Spanyolországban vesz magának valaki nyaralót házat, a a az a vagyonosak körében szerintem elég elterjedt.

[00:32:26]Én nem tudok róla, hogy Spanyolországból jelenleg az ingatlantulajdonosok nevét azt elküldenék Magyarországra, ha ezek magyar ingatlantulajdonosok.

[00:32:39]És igazából ez ugyanúgy egy cég esetében, ha nekem van egy spanyol cégem magánszemélyként, mert mondjuk a magyar cégemen keresztül tartom, akkor már lehet, hogy könnyebben látom, de van egy spanyol cégem, akkor akkor ez így nem nyilvánvaló, és nem teljesen egyszerű, hogy erről a hatóság tudjon.

[00:32:55]Természetesen itt is azért közvetett információk útján a spanyol házat, mikor megvettem a magyar bankszámlámról fizettem, küldi nekem évente, vagy akár levonják a bankszámláról, a számlámról évente, vagy havonta a rezsiköltséget, vagy bármi egyéb szolgáltatási díjat.

[00:33:10]Ha cégem van, osztalékot kaptam mondjuk tőle, és akár még a vagyonbevallásomban, vagy bocsánat, az adóbevallásomban is szerepeltettem a külföldről kapott osztalékot, vagy a külföldön szerzett kamatjövedelmet, az már a külföldi bankszámlámra utalhat.

[00:33:26]Tehát vannak közvetett információk, amit össze lehet szedni, de mivel ezek nem automatikusak, nem egy-egy listában állnak, ezt már sokkal nehezebb összeállítani.

[00:33:34]Ezt egy-egy ember egyéni adóellenőrzésnél tudják vizsgálni, de egy 15-25000-es mintában már alapvetően előre várni és tudni róla, az egyáltalán nem egyértelmű.

[00:33:51]Úgyhogy szerintem, és ezért is mondtam, hogy szerintem a pénz és az értékpapír vajon az, ami leginkább utolérhető.

[00:33:58]Ettől függetlenül természetesen senkit nem bátorítanék arra, hogy minden mással játszon, de hogy a hatóságnak nehezebb dolga lesz vele, az biztos.

[00:34:06]Jó, de ez egy detektív munkának tűnik, hogyha nem tudja, hogy hol van, akkor el kell kezdeni, hogy jött-e a helyi takarító cégtől a takarítástól számla, milyen ingatlant takarított, ki fizette kié az ingatlan.

[00:34:19]Ez így van.

[00:34:19]Igen.

[00:34:21]A a alapvetően viszont azért a jogszabályban, az adójogszabályokban vannak komoly büntetési tételek.

[00:34:26]Tehát ha lehet, hogy 10 évig megúszom, de utána mondjuk az utolsó öt év még el nem évült részét nekem mondjuk egy plusz 50% bírsággal kell megfizetnem, ne adj isten esetleg azt mondják, hogy ez egy szándékos adóelkerülés, és valahogy behúzzák a 200%-os bírságot rá, akkor ha volt 50 millió vagyonadóm, és erre még utána 100 milliót rá kell tennem az 150, és ezt mondjuk öt évre visszamenőleg, akkor az egyszerre hirtelen lehet, hogy nagyon sok lesz.

[00:34:54]Tehát azért az, hogy nem könnyű megtalálni és nem könnyű utolérni, az nem biztos.

[00:35:00]Ugye ez kvázi olyan, mintogyha pénzt fektetünkbe.

[00:35:04]A kockázat az nem mindig azonos azzal, hogy azonnal én bukok is a pénzemen, de ha egyszer lebukok, akkor az utána nagyon fájhat.

[00:35:10]Tehát én szerintem mindig voltak olyanok, akik próbáltak ö mondjam, jövedelmet vagy vagyont eltitkolni, de és ez adott esetben akár sokáig sikerülhet is, de adott de de ugye annak ott a kockázata, ha egyszer ez kiderül, akkor utána sokkal többe kerül.

[00:35:30]Ühüm.

[00:35:30]Öt év itt is van az általános elévülés.

[00:35:34]Tehát úgy van, hogy öt évig kell megoldani, hogy ne derüljön ki, ha valaki ilyenben gondolkodik.

[00:35:39]Hát alapvetően az általános elévülés ugye én azt gondolnám, ugye tehát azt azt fontos a a működési mechanizmusát kiemelni, hogy itt ugye ahogy volt róla szó nem az adóhatóság fogja megállapítani ezt az adót, hanem a jövő év, augusztus 31-éig a az adózónak kell egy bevallást benyújtania.

[00:35:56]Tehát hasonlóan működik, mondjuk mint egy SIA ugye ott a május 20-ai határidő, az talán közismertebb, tehát hogy a maga az adózó fogja ezt elkészíteni, és akkor majd egy ellenőrzés során fogjon a az adóhatóság ezt ezt megvizsgálni.

[00:36:08]És ugye itt itt fontos, hogyha van kérdés, akkor az iratokkal nekem kell tudnom alátámasztani.

[00:36:16]Tehát nekem is van egy ilyen iratmegőrzési kötelezettségem.

[00:36:20]maga alapvetően az általános adójogi elévülés ugye a bevallás benyújtását követő bevallás benyújtásának az évének az utolsó napja tehát december 31-től számított öt év tehát alapvetően öt év vagy öt és fél évig merülhet fel potenciálisan a a a vagyonadónak a vizsgálata és akárhányszor újr kezdi a hatóság az újraindul tehát így nem lehet elmenekülni előle hát ugye a következő évnek az elévülése akkor megint csak mondjuk 27 auguszt 20 és 31, akkor a 27.

[00:36:50]december 31 és utának számított öt év végéig kell, tehát ez mindig csúszik egy következő évre.

[00:36:58]Úgyhogy alapvetően egy egy-öt évvel számolnunk kell.

[00:37:00]Igen.

[00:37:00]És addig akkor az iratokat is meg kell tudni őrizni.

[00:37:02]Tehát hogyha bármilyen kérdés van a a egy ellenőrzés során, akkor ezt alá kell tudnom támasztani, hogy miért annyi volt az érték.

[00:37:10]Ugye itt ami egy fontos dokumentum lehet az a általam hozott, tehát úgymond a saját magam által készíttetett értékelések, mert bizonyos esetben van arra is lehetőség, főleg ugye az ingatlannál és a cégrészesedésnél emelik-e az adóhatóság, ahol én alá tudom támasztani saját független szakértő által készítetett értékeléssel az értéket.

[00:37:32]Itt ez ugye nagyon fontos dokumentum, hogy ez milyen napra vonatkozik, milyen időszakra vonatkozik, és hogy ezt kikészítette, mert ugye erre is mindenféle részletszabályokat tartalmaz a törvény.

[00:37:42]Tehát itt egy egy kellő bevétellel rendelkező független és megfelelő szakképesítéssel rendelkező értékelőnek a a szakvéleményét kell hoznom.

[00:37:52]Ez ez egy kulcskérdés lehet itt, hogy ezeket ezek az értékelések ezek öt évig meglegyenek kicsit több mint öt évig.

[00:37:59]Hát mint mind a ketten a a piacon dolgozók.

[00:38:01]Én jól értem, hogy itt 2 millió Ft-ot lehet a független értékelésre elszámolni.

[00:38:05]Egyébként annyit költök rá, amennyit akarok, de hogyha háromszor nagyon alálövök annak, mint amit az adóhivatal mond, akkor kizárnak a szakmából egy időre.

[00:38:16]Tehát hogyha volna a szabályozásban egy egy ilyen hát, hogy úgy mondjam, figyelmeztetés a piacon dolgozó független értékelőkre, hogy nagyon-nagyon figyeljenek oda, hogy hogy értékelnek.

[00:38:26]Ö igen.

[00:38:26]Én én úgy értem, hogy ez a levonási lehetőség, tehát ez a ez a két milliós levonási lehetőség, ez egyébként minden esetben van, mert ugye van arra is lehetőség, hogy hogy én magam hozok egy értékelést, de nem kötelező ennek az értékelésnek az alkalmazása jogszabály alapján.

[00:38:41]És én úgy értem, hogy ez a levonási lehetőség, ez csak akkor van, hogyha kötelező a jogszabály szerint a ha az értékelést hozni.

[00:38:49]Tehát ez ez ha én hozok, akkor de nem kötelező, akkor akkor ez nem feltétlen levonás.

[00:38:54]És egyébként meg a köl költség az hát ilyennel nyilvánvalóan magasabb is lehet, attól függ, hogy milyen vagyontárgyakat kell értékelni, vagy mennyire kiterjedt ez a vizsgálat.

[00:39:04]Hát itt itt inkább azt mondanám, hogy van egy egy kedvezményre való lehetőség, vagy hát egy ilyen oldóalap csökkentési lehetőség, ami ami egy szükkörben alkalmazható, de hát maga az összege az az ennyiben van meghatározva, tehát az nem egy nem egy annyira magas.

[00:39:20]Igen.

[00:39:23]Illetve itt azért szerintem azt érdemes látni, hogy egyébként a például a cégértékelések tekintetében is, akik végezhetnek értékelést, olyan feltételeknek kell megfelelniük, értve ezalatt a árbevételi különböző árbevételi előírásokat, hogy egyrészt viszonylag kevés, másrészt nagyobb cégek fognak ennek megfelelni.

[00:39:46]Én nem gondolom, hogy az ő esetükben ez ez egy reális kockázat lenne, hogy majd ők megpróbálnak a megbízó érdekeit képviselve valamilyen nagyon-nagyon valóságtól elrugaszkodott értékeléseket összeállítani.

[00:40:02]Elég nagyok ahhoz, hogy ne lehessen őket megvenni magyarul.

[00:40:05]Így van.

[00:40:05]Így van.

[00:40:05]És ez reputációs kockázat is.

[00:40:07]Tehát azt természetesen én nem mondom, hogy az ügyfelek érdekeit adott esetben nem képviselik, ha ha annak van valamilyen szinten egy kis rugalmasság a rendszerben.

[00:40:16]Azért ezt nyilván mindig egy egy értékbeestés az sosem fekete vagy fehér, de az, hogy ezek komoly 1020-30%-os eltéréseket, tehát ilyen nagyon nagy százalék-os eltéréseket okozzanak, azért az kétséges.

[00:40:29]És itt egyből föl is hívnám a figyelmet arra, hogy olyan szabály is van ugye, hogy ha jól emlékszem az ingatlanértékelések esetén, hogyha ha a az értékelés 20%-kal eltér a navá a a jogszabály által jelzett módszerek alapján megállapítható értéktől, akkor annak az eltérésnek az indokát külön az értékelésben szerepeltetni kell.

[00:40:52]Tehát, hogy itt és az lehet igaz is.

[00:40:56]Az lehet igaz is.

[00:40:56]Tehát most itt tényleg nagyon-nagyon egyszerű dolgokra is gondolhatunk.

[00:41:02]Adott esetben lehetnek olyan akár értéknövelő felújítások, akár olyan értékcsökkentő helyzetek, ami ami egy jelentős állapotváltozást okoz.

[00:41:11]A a ami mondjuk nem feltétlenül, ugye itt arról beszélünk, hogy egy ingatlannál alapvetően a fő módszerek onnan indulnak, hogy szerzési érték és esetleg ha régebben szereztem, akkor annak egy indexzálása valamilyen statisztikai indexszel, vagy pedig a NAV rendszerét kell vizsgálni, vagy NAV rendszere által adott számot, ami nyilván egy összehasonlítja a más hasonló ingatlanokkal, de azzal ezek a rendszerek nem tudnak dolgozni, ha nekem leégett a házam, ha adott esetben egy olyan műszaki állapotra értéket kell számolni, ha leégett a ház, ha volt biztosítás.

[00:41:45]Nem, ugye a jogszabály ezzel nem foglalkozik.

[00:41:48]A jogszabály azt mondja, hogyha nem is tudom pontosan a terminológiát, amit használ, de ha valamilyen jelentős értékváltozás következett be, akkor akkor lehet szakértői értékbecsülést alkalmazni, és ott mondja ki azt, hogyha ez emlékeim szerint 20%-ban határozza meg a a korlátot, hogyha ez 20%-nál magasabb eltérést mutat az előírt módszerekhez képest, akkor azzal már az értékbecslésben foglalkozni kell.

[00:42:16]Úgyhogy szerintem ebben a tekintetben is elég alapos lett a jogszabály.

[00:42:20]Ühüm.

[00:42:20]Elég alapos a jogszabály abban, hogy megmondja, hogy a tőzsdén nem jegyzett, vagyis ottani értékkel nem bíró gazdasági társaság egy Kft.

[00:42:26]értéke az mennyi?

[00:42:29]Hogy kell megállapítani?

[00:42:32]Hát igen, ez a ez a ez a leg érzékenyebb pontja talán az egésznek, mert ugye itt eddig inkább az ingatlanértékelésről volt szó, az talán exzaktabb több módszer is ugye ez a navátal közétett nyilvántartás is rendelkezésre állít.

[00:42:45]viszont ezt maga a jogalkotó is érezte, hogy ez egy ez egy súlyos téma, amilyen ez külön mellékletbe került ki, egy ilyen hosszabb mellékletben került ez került ez felsorolásra.

[00:42:53]És ugye itt ez korábban is elhangzott, hogy ezt a sváj úgynevezett svájci modellt, vagy svájci módszer az ami amit mintaként használt.

[00:43:01]Ezt az indokolást is tartalmazza.

[00:43:03]Tehát valamilyen módon ez volt a az előképe a a magyar szabályozásnak.

[00:43:09]Hát itt itt el lehet mondani, hogy ebben azért ö a beszámolóban szereplő adatokból indul ki, és magának a megalkotásnak a célja az volt, hogy egy egyszerű, megbízható és maga az indokolás szerint a valósnál némiképp alacsonyabb forgalmi értéket adjon ki.

[00:43:29]Hát bizonyos eseteg, mert ez azért azért kérdéses, hogy ez ez mennyiben valósul meg.

[00:43:36]Tehát én szerintem mostanában végzik a egyes cégtulajdonosok a mintaszámítást, ugye ez alapján a számítás alapján, vagy ez alapján a kép képlet alapján.

[00:43:45]Tehát itt alapvetően a saját tőke, ami a beszámolóban szereplő saját tőke, és a és az adózott eredmény az, ami két olyan kulcs elem, ami alapján a cégértéket meg lehet vagy meg kell határozni.

[00:43:59]Ez adott esetben, ahogy talán itt el is hangzott, azért meglehetősen kicsi vagy a KKV szektornak inkább a középmezőnyében található cégeknél is akár eredményezheti azt, hogy hogy ezt az 1 milliárdos határt az adott cégulajdonos eléri.

[00:44:16]Úgyhogy ez a ez ezzel még mi is ismerkedünk ezzel a képlettel, hogy ez ez mennyiben valós, vagy mennyiben tényleg azt eredményezi, hogy a a piacinál némiképp alacsonyabb értéket hoz.

[00:44:26]Ö viszont itt is ki kell emelni, hogy nagyon sok forgatókönyvre kitértek, és és nagyon részletes ez a ez a számítás.

[00:44:33]Ö ühüm egyelőre igen.

[00:44:37]Egy Kft tulajdonos ilyenkor okoskodhat, úgyhogy nem kéne inkább elérni az 1 milliárdos értéket, mert azt az 1% adót én inkább egy új gépsorra fordítanám, és csak ezt meg tudja oldani ilegálisan.

[00:44:52]Hát fölvesz egy hitelt.

[00:44:56]Most azt nem mondanám, hogy ez ennyire egyszerű.

[00:44:58]És és ez most a kérdésnek három része is van, amire három különböző választ lehetne most adni.

[00:45:02]úy elnézést ért, hogy nem tudok egyenes választ adni, de kezdjük onnan, hogy hogy egyébként annyira nem is az 1 milliárd lesz ott a cél, mert ha csak van egy 200 milliót érő háza, vagy 100-150 milliót érő, ez ez vidéken sem annyira tehát egy egy jól menő, közepes KKV tulajdonosának feltehetően már ilyen szintű vagy mértékű háza van.

[00:45:24]Ugye ne felejtsük el, hogy a gépjárművek esetén már 10 millió Ft feletti értékben beszámítandó a vagyonba van egy 40-50 milliós autója, akkor ezt is azonnal hozzá kell tenni.

[00:45:36]Ha ne adj isten az elmúlt 10 évben jól ment és vett föl osztalékot is, és ezt ő szorgos hangya módjára nem elköltötte, hanem félretette, akkor adott esetben a bankszámláján is lehet némi akár egy-200 milliónyi KP.

[00:45:51]És akkor most már arról beszélgetünk hirtelen, ha jól számolom, hogy mondjuk 400 millió Ft érték, és akkor hirtelen, ha vállalkozása, ha már 600-at ér, akkor eléri a az 1 milliárdos vagyoni küszöbértéket ez a vállalkozó.

[00:46:05]Tehát szerintem egy picit ebből a szempontból, bár ezt se mondanám, hogy alacsonyra lő, mert itt nagyon gyorsan kihangsúlyoznám, hogy más országokban, ahol van vagy adó, egyébként a magyarnál alacsonyabb adómértékről indul.

[00:46:15]Tehát mind a norvég, mind a svájci, spanyol az talán hasonló, de de a lényeg, hogy a a három fő olyan ország, ahol még Európában van vagyon adó, abból kettőnél sokkal alacsonyabb mértékkel indul.

[00:46:31]Ugyanakkor nyilván ott is különböző egyéb faktorok vannak, ami miatt ez elfogadható, hogy miért alacsonyabb.

[00:46:36]Visszatérve a magyarra, én azt gondolom, hogy ez nem magyar, hanem emberi sajátosság, hogy értelemszerűen az ember a saját pénzét azt azért a leghatékonyabban szeretné.

[00:46:50]Az meg a termelés és magára fordítani.

[00:46:51]Hát vagy termelésre, vagy magára, mert itt az előbb, amit mondtam, persze nem gondolom, hogy hirtelen ezt fogja okozni, de ha az ember elkölti a pénzét, ugye, és nem a vagyonadóra fizeti be, akkor lehet, hogy nagyobb élvezetet okoz számára.

[00:47:04]Tehát adott esetben ugye itt nyilván ez is egy külön különbségtétel, hogy nem arra fizetünk ugye, ami amit elköltöttünk, vagy amink volt, hanem ami van.

[00:47:18]viszont viszont nyilván az, hogy szerintem a beruházásokra egyébként ez lehet hatással, lehet hatással az, hogy hogy milyen összeget ugye megvan az a megszokott szint, megvan az a megszokott életviteli szint, amiben ezek az emberek élnek.

[00:47:33]És most direkt ne a szándékosan ne a nagyon gazdagokról beszéljünk, ahol nem valószínű, hogy a és itt megint nem szeretnék általánosítani, mert ahogy mondtam, mindenki egyedi esett, tehát ezt sem tudom mondani, hogy mindenkire igaz, hogy nem érinti, de a legtöbb esetben vagyonadó nem feltétlenül fogja befolyásolni, hogy ő milyen házban lakik, milyen autót vezet, hova megy nyaralni, mennyit költ el egy utazásra.

[00:48:00]De ez a egyébként nyilván létszámát tekintve ez a kisebb része a vagyonosoknak.

[00:48:04]nagyobb része a vagyonosoknak, ha azt mondják, hogy néhány 100 millió Ftos eredménye van évente, amiből ő mondjuk eddig 100 milliót költött magára a 200-ból, és 100-at forgatott vissza, most meg hirtelen esetleg adott esetben még pár 10 millió Ftot el kell költeni a vagyonadóra, ami mondjuk 200 millióból 100-at költöttem el, most meg még elmegy akkor hirtelen már csak 70 marad a 100-ból.

[00:48:31]Ez persze nyilván annak, aki aki nem ebben a vagyoni helyzetben él, ez is jelentős és nem feltétlenül érzi át, de a abban a tekintetben, hogy megvalósítok-e egy beruházást, beszállok-e egy akkora vagy beszállok-e egy olyan dologba, ami most négy-öt évig lehet, hogy csak viszi a pénzt és nem hozza.

[00:48:50]Ezeket a úgymond beruházási döntéseket nyilvánvalóan befolyásolja azt, hogy a vagyoni helyzetemet ez érinti-e úgy, ahogy én már nem szeretném vagy sem.

[00:48:59]Ez megint egyedi dolog lesz.

[00:49:03]Üm, de ez elképzelhető, hogy inkább a vagyon fölélése irányába mozdítja el az embereket, hogyha ott vannak a még négy birkintáska, még négy meltű, még négy mandzetta gomba, hogy a törvény magyarázatának az ékszerekről szóló felszorolását olvasom.

[00:49:16]Ugye azért lehet ez problémás, akár ugye itt a kölcsönfelvétel is elhangzott, amit ugye le kell vonni, csak hát annak valamilyen megnyilvánulása lesz.

[00:49:24]Tehát ha kölcsönt veszek föl, akkor bejön pénz és a pénz szintén a a vagyon részét képezi.

[00:49:30]Tehát ráadásul ott még annak megfelelő összeg is be fog érkezni.

[00:49:34]Tehát ott végül is ugyanott vagyok.

[00:49:38]Az még költsége is van.

[00:49:38]Voluk a tanácsadó a a birkintáska meg egyéb egyéb luxus termékeknél pedig szintén ott vagyok, hogy az ingó dolog az az szintén egy egy érték mellett figyelembe veendő.

[00:49:48]Tehát valamit valamire cselérek, ugyanúgy a vagyonadó tárgya lesz.

[00:49:53]Tehát itt itt nem egy ingatlanodóról van szó, mondjuk, vagy mint ez a korábbi luxusadó még csak az ingatlan volt a tárgya.

[00:49:58]Ö nincs olyan lehetőségem nagyon, amivel azt mondom, hogy valamit valamire cserélek, hogy ezt veszek belőle, és akkor így ki tudok kerülni a vagyonadó hatály alól alá.

[00:50:09]Tulajdonképpen az ingónál azt mondja, hogy akkor ott a piaci értéket kell figyelembe venni.

[00:50:15]Amit hát azér megint megél egy külön beszélgetés, hogy ott a piaci értéknél milyen problémák jöhetnek be.

[00:50:22]De még adott esetben egy műtárgynak a vásárlásánál még oda is kerülhetek, hogy több vagyonadót kell fizetnem, mert kevesen bért megvettem egy drágább műtárgyat és és a vagyonadó alapomat megnöveltem.

[00:50:35]De piaci érték azt azt hogy lehet megmondani?

[00:50:36]Az annyi, amennyiért adott pillanatban valaki megveszik.

[00:50:38]Nem annyi, amennyit ígér érte, hanem amennyiért megmozdul a pénz.

[00:50:43]De ez csak akkor realizálódik, hogyha megmozdult a pénz.

[00:50:47]Hogy lehet valaminek, ami nem mozgott, a piaci értékét meghatározni?

[00:50:52]Hát azért erre erre vannak módszerek a jogszabályban.

[00:50:55]Tehát a ahogy az ingatlanról is beszéltünk, a cégértékelésre is ez az úgynevezett svájci módszer, ez ott van.

[00:50:59]Az ingóságok esetében is vannak bizonyos szabályok.

[00:51:05]Tehát hogy most szerintem a kereteket feszegetnénk, ha mindent elkezdenénk, mert tényleg ahogy mondtuk is, hogy csak a cégértékelés már egy külön melléklet, többoldalas mellékletben jelenik meg.

[00:51:13]De szerintem az, hogy lehet értékelni az a és egyébként vannak elég jó szakmai módszerek.

[00:51:21]Én inkább arra térnék ki, és itt kerülgettük a forrókását így, de hogy így kicsit térjünk arra ki a bizonytalanságát tekintve, hogy lehet-e támadni és hogy lehet támadni és mit lehet támadni.

[00:51:33]ebben az úgynevezett svájci módszerben, amiben a a tőke és a jövedelem termelőképességét vizsgálják a cégnek, és ennek egy átlag számítással alkalmazott értékét használják a vagyonadóhoz, mint cégérték.

[00:51:50]Ebben van egy egy lefixált dolog, mégpedig ez a úgynevezett tőkésítési ráta, ami 15%.

[00:51:55]Ezt emberi nyelvre fordítva elnézést azt jelenti, hogy a egy vállalkozás elmúlt három adóévi adózott eredményének a számtani átlagát kell venni és ezt tekinteni a cégérték 15%-ának, amit ha megfordítok, ez azt jelenti, hogy 6,67-tel kell megszorozni körülbelül ahhoz, hogy kapjak egy hozamértéket a cégre.

[00:52:22]Ez kétharmados súllyal számít.

[00:52:24]a saját tőke érték 13-os súllyal, és akkor ennek a ilyen súlyokkal használt átlagával lesz a végén meg a cégértékem, amire fizetnem kell a vagyonadót.

[00:52:33]Na most ez a 6,67-es szorzó, ez viszont egy fix mutató, aminek a hátránya az, hogy bár beszéltünk róla, hogy a a jogalkotó kommunikációja alapján az volt a a szám vagy a szabály megalkotásánál a fő szempont, hogy ne keletkeztessen lehetőség szerint jogvitákat és alulértékelje a cégeket.

[00:52:54]Szerintem ez a 6,67-es szorzó, ez már csak azért is lehet kérdéses önmagában, mielőtt a magyar cégeket vizsgálnánk, mert mert pontosan ilyen cég lehet, hogy egy sincs, lehet, hogy van, ugye nyilván ezt nem tudjuk, de hogy egy ilyen fixállás ez azt eredményezi, hogy lesz olyan cég, amit alul értékel, lesz olyan cég, amit felülértékel.

[00:53:19]Nekem ez egy picit már kérdőjeles, hogy ez ennyire leegyszerűsíthető-e jogilag, de még egyszer nem szeretnék előre szaladni abba, hogy ez ez jogszerű vagy nem.

[00:53:30]Igazából csak mint kérdés, én is már magamban ezt fölteszem, hogy hogy ez ez vajon mit fog majd jelenteni, és pláne hatását illetően, hiszen nem nagyon foglalkozik az ember azzal, hogy valami esetleg nem állná ki feltétlenül a jog próbáját, ha amúgy idézőjelben jobban járok és alulértékeli a cégemet.

[00:53:50]Na de azért ha a magyar átlag KKV-ra gondolunk és és egy cégértékelésnél nagyon fontos, hogy mi a cégméret, a azért, mert a magyar piacon és a hozzánk hasonló országokban a a tranzakciók során a azok a cégek értékesek, akik a külföldi nagyon nagy tőkével rendelkező országbeli multik vagy cégek számára is értékesek, érdekesek.

[00:54:17]Ezek jellemzően nagy méretre vadásznak, tehát hogy sok milliárdos, 10 milliárdos, akár 100 milliárdos most fortban üzletekre, sőt inkább tehát ők ők azért inkább dollárban a 100 millió dolláros vagy fölötte lévő üzletekre vadásznak.

[00:54:35]Most megint ha egy magyar tőzsdei cégre, egy MOL vagy OTP-re gondolunk, ott lehet, hogy simán alulértékeli egy ilyen szorzó.

[00:54:41]nem vagyok befektetési tanácsadó, tehát nem akarok, tehát nem ebből az irányból közelítek, de egy átlag vidéki kis KKV az alapvetően szerintem nagyon sok tulajdonos lenne, aki ha azt mondaná neki valaki, hogy most ez ennek a számtani átlagnak 6,66-szorosáért eladhatom a cégemet, akkor ő azonnal eladná.

[00:55:04]És az ő esetükben már kérdőjeles számomra, hogy hogy biztos olyan könnyen el fogják-e fogadni, hogy nekik azután kell vagy önót fizetni.

[00:55:11]És itt még elnézést, de egy számot itt hadd dobjak be csak a 6,67-tel.

[00:55:15]Ez azért tegyük össze, hogyha nekem az elmúlt három évem adózott eredmények a számtani átlaga 150 millió Ft, akkor az kerekítve a 6,67-tel az ugye az egy 1 milliárd Ft.

[00:55:28]Tehát azért szerintem ha most így a hallgatók közül így végiggondolják páran, hogy ők vajon azt gondolják-e a cégről, ha a 150 millió Ft jövedelmet tud nekik évente terelni, hogy az 1 milliárdot ér, akkor nem vagyok benne biztos, hogy azt gondolják, hogy hogy az ér annyit, vagy hogy egy ilyen mértékű cég nagyon sokszor az alapítótól függ, és a többi.

[00:55:51]Most nem akarok minden esetet elmondani, de de azért sok esetben attól működik, hogy az a vezető, aki Így van.

[00:55:57]És ha ő nincs ott, akkor lehet, hogy nem ér.

[00:55:59]Ezért mondom, hogy ő biztos, hogy találunk olyan akár nyugdíjkorhatár közeli vagy felett lévő cégulajdonost, aki még ma is dolgozik, mert nem tud mást kezdeni a cégével, és közben ezért a pénzért bármikor kiszállna.

[00:56:12]Köszönöm szépen a magyarázatot.

[00:56:12]Nem végeztünk ezzel még, mert a jogszabályt előbb-utóbb el fogják fogadni.

[00:56:16]Köszönöm szépen.

[00:56:18]Az elmúlt egy órában Fajcság Gábor az RSM Hungary adóüzletág vezetője és Bor Gábor ügyvéd adótanácsadó volt az aréna vendége.

[00:56:24]Köszönöm a figyelmet.

[00:56:25]Exterda Tibor vagyok.

[00:56:28]Az Arna távközlési partnere a Van Magyarország.