InfoRádió - Infostart 48:45

Cserben hagyta a különalkuval Budapest a többi várost? Cser-Palkovics András, Inforádió, Aréna

önkormányzatköltségvetésadópolitikaszolidaritási hozzájárulásdecentralizációközéletéletmód
Irányultság: KonzervatívKötődés: Független
Cserben hagyta a különalkuval Budapest a többi várost? Cser-Palkovics András, Inforádió, Aréna
tl;dr
  • Cser-Palkovics András (Székesfehérvár polgármestere, a megyei jogú városok szövetségének elnöke) az ÖNET minisztériumi üléséről és a 2027-es költségvetésről beszélt.
  • A tájékoztatás szám nélküli volt, csak elvek hangzottak el: csökkenő bevételi, növekvő kiadási oldal; egyetlen konkrétum ~15%-os átlagos csökkentés a szolidaritási hozzájárulásban.
  • Fehérvár befizeti a hozzájárulást (idén 9,5 Mrd Ft), de a megoldás szerinte politikai, nem jogi; az Alkotmánybíróság a Budaörs-ügyben jogalkotási kötelezettséget írt elő.
  • A főváros negyedéves befizetését támogatásként kapja vissza a kormányzattól – a több mint 300 befizető önkormányzat ugyanezt követeli.

„Nem többet, nem kevesebbet, mint a főváros, mert szerintem úgy egyenlő, hogyha mindenki ezt a támogatást megkapja.” – Cser-Palkovics András

  • Likviditási kockázat: lesz önkormányzat, amely nem tudja befizetni; a kormányzat egyedi kiegészítő támogatást kínál, de ő általános szabályokat szeretne.
  • A nyolc önkormányzati szövetség tavasz óta közösen lép fel: decentralizáció, feladatok visszaadása megfelelő finanszírozással, agglomerációs logika, megyei szint új hatáskörökkel.
  • Ellentmondásos jelzés: Hegedűs miniszter a védőnői szolgálat visszaadásának elmaradását jelentette be, pedig ez Tisza-programígéret volt; a szövetségek egyeztetést kezdeményeznek.
  • Bizalmatlanság érzékelhető: a Tisza nem indult a helyi választásokon, és a ciklus lebegtetése egy ekkora szektor számára elviselhetetlen bizonytalanság.
  • Reformjavaslat: a hozzájárulás kötése az iparűzési adóhoz, legfeljebb 15%, a csökkentett teher fele agglomerációs büdzsébe menjen a környező településeknek.
Részletes összefoglaló megjelenítése

Az ÖNET-ülés: tájékoztatás számok nélkül a 2027-es költségvetésről

Az InfoRádió Aréna című műsorának vendége Cser-Palkovics András Székesfehérvár polgármestere, a megyei jogú városok szövetségének elnöke volt; a beszélgetést a rádióban felvételről közvetítették. A beszélgetés kiindulópontja az önkormányzatok nemzeti együttműködési tanácsának (ÖNET) az előző napi, minisztériumi ülése volt, amelyet a kormányzat – Lőrincz Viktória miniszterasszony – hívott össze. A fő napirend a 2027-es állami költségvetés önkormányzati fejezetéről szóló tájékoztatás volt.

Cser-Palkovics elmondta: konkrét számok nem hangzottak el, de fontos elveket kimondtak. Az önkormányzati alfejezet bevételei csökkennek – ez az önkormányzatok felől nézve azt jelenti, hogy kevesebbet kell befizetniük, ami valószínűleg a szolidaritási hozzájárulás, illetve a köznapi nevén „versenyképes járások programjára" vonatkozó befizetések csökkenését jelzi. A kiadási oldal növekszik – ami reménye szerint az államtól a feladatellátáshoz kapott normatívák emelkedését, valamint azt az ígéretet jelzi, hogy reálértéken nőni fog az önkormányzatok támogatása. A kormány aznap véglegesítette a költségvetési tervezetet, amelyet a költségvetési tanácshoz, majd a parlamenthez terjesztenek.

„Kaptunk egy tájékoztatást, bár számok nélkül, de azért fontos elvek kimondásra kerültek." – Cser-Palkovics András *

Egyetlen konkrét szám elhangzott: a kormányzat jövőre átlagosan körülbelül 15%-os csökkentésben gondolkodik az idei szolidaritási hozzájárulás mértékéhez képest – képletet azonban nem mutattak, így nem tudni, mit jelent pontosan az „átlag". A következő napokban ez kiderülhet.

A műsorvezető felhívta a figyelmet a jelképes részletekre is: a kormányzati oldalt nem a miniszter, hanem államtitkári szinten képviselték (ahogy a budapesti megállapodásnál is eredetileg három politikus volt jelen a képen, a harmadikat kivették). Cser-Palkovics szerint korábban is voltak ülések és ülésen kívüli önkormányzati egyeztetések, amelyeken a miniszterasszony maga vett részt; ezúttal Stumpf Péter miniszterhelyettes és Hoffmann István államtitkár helyettesítette, arra hivatkozva, hogy közben zajlik a költségvetés zárása. Ő úgy fogalmazott: ha a miniszter közben az önkormányzatok számára pozitív eredményeket ért el a költségvetésben, akkor megérte. A tárgyalópartnerekről korrektséget mondott: elmondták, miben tudnak tájékoztatni és miben nem. Ami hiányzott – ezt Gémesi György is szóvá tette –, hogy az eljárásrend szerint a pénzügyminisztériumnak is jelen kellett volna lennie; eddig minden egyeztetésen helyettes államtitkári szinten képviseltette magát, most viszont nem, a költségvetés zárására hivatkozva.

Szolidaritási hozzájárulás: holnap esedékes befizetés, alkotmánybírósági döntés, politikai megoldás

Székesfehérvár befizeti a szolidaritási hozzájárulást, ahogy eddig is tette – van törvényi határidő és kötelezettség, ettől függetlenül elemzik a Budaörsre vonatkozó alkotmánybírósági döntést, akárcsak a kormányzati oldal. Cser-Palkovics régóta vallja, hogy itt elsősorban nem jogi, hanem politikai megoldásra van szükség: az önkormányzatok az elvvel általában egyetértenek, a kiszámítási módot tartják bonyolultnak, az elosztási mechanizmust kevésbé átláthatónak, a mértéket pedig eltúlzottnak. Ha ezekben a kérdésekben politikai megállapodás születhetne – kiindulva abból, amit a Tisza a kampányban ígért (a programban a szolidaritási hozzájárulás „jelentős csökkentése" szerepel) –, és 2027–28–29-ig el lehetne jutni odáig, az ő érzése szerint ez lenne a politikai megállapodás, amelyet jogi köntösbe kellene tenni. Az Alkotmánybíróság ugyanis azzal van problémája, hogy az eljárási struktúrát nem tartja jogszerűnek – és ezt meg kellene oldani azért is, hogy az önkormányzatok ne kerüljenek abba a kellemetlen helyzetbe, hogy pert indítsanak a magyar állam ellen. Ezt sem a kormányzat, sem a szektor nem szeretné. Bár a probléma e kormány öröksége, az ő felelőssége már a kezelése.

„Itt elsősorban nem egy jogi megoldásra van szükség, hanem egy politikai megoldásra." – Cser-Palkovics András *

Az alkotmánybírósági döntés lényege (a Budaörsöt érintő ügyben): a jelenlegi kiszabási mód, illetve az, hogy a hozzájárulás nem vitatható bírósági úton, nem felel meg az Alaptörvénynek, és jogalkotási kötelezettséget írt elő. Ezt a minisztérium az ülésen elismerte, és jelezte, dolgoznak egy jogi megoldáson – ígéret volt, hogy a következő hetekben egyeztethetnek róla. Cser-Palkovics szerint a kormányzat szabályozási oldalon kényszerhelyzetbe került, de ők nem „jogászkodni" szeretnének, hanem politikai megállapodást kötni.

Fehérvár nem nettó befizető (több normatív támogatást kap, mint amennyit befizet), ezért a nettó befizetők pereit nem támadhatta. A városnak idén 9,5 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást kell fizetnie; ebből több mint 3 milliárdot fizet be a rádióban elhangzott időpont szerint „holnap".

„Mennyire jó lenne, hogyha ezt a város fejlesztésére, közszolgáltatásokra fordíthatnánk." – Cser-Palkovics András *

A fővárosi megállapodás: „nem többet, nem kevesebbet, mint a főváros"

A főváros és a kormányzat közötti megállapodás egyik fontos eleme, hogy a negyedik negyedéves befizetési kötelezettség teljesítését a főváros támogatásként megkapja a kormányzattól. A több mint 300 szolidaritási hozzájárulást fizető önkormányzat pontosan ugyanezt követeli – nem többet, nem kevesebbet, mint a főváros. Érdemi választ erre eddig nem kaptak. Cser-Palkovics szerint közérthető, hogy nem lehet olyan, hogy az egyik település támogatást kap ahhoz, hogy kötelezettségének eleget tegyen, miközben az összes többi nem – hiszen minden polgár, kicsi vagy nagy településen, ugyanolyan jogokat élvez.

„Nem többet, nem kevesebbet, mint a főváros, mert szerintem úgy egyenlő, hogyha mindenki ezt a támogatást megkapja." – Cser-Palkovics András *

A főpolgármester a támogatás fejében elállt az állam ellen indított perektől. Cser-Palkovics szerint a jogi eljárásnak két iránya volt: egyrészt a nettó befizetők támadták a hozzájárulást (Fehérvár ezt nem tehette meg), másrészt az eljárási jogból fakadó kérdéskör, amelyet az Alkotmánybíróság a Budaörsre vonatkozó döntésében kimondott. Az ülésen ígéret született a jogi megoldásról szóló egyeztetésre, de a vita végső soron pénzről szól.

A különalku tárgyalási pozíciókra gyakorolt hatásáról Cser-Palkovics nem kívánt véleményt nyilvánítani, csak annyit látott, hogy a főváros és a kerületek között komoly konfliktus alakult ki; a beszélgetésben elhangzott, hogy a polgármesterek jelentős része elvesztette a bizalmát a főpolgármesterben, és ennek komoly politikai következményei vannak. Hozzátette: a főváros–kormányzat viszony mindig is speciális volt és a nagyságrendek miatt az is marad, ám a megyei jogú városok szövetségének 25 tagvárosa mintegy kétmillió ember otthona – nagyságrendileg összemérhető.

„Mi nem kérünk mást és nem kérünk külön elbánást, viszont azt kérnénk, hogyha a főváros kap valamire támogatást, akkor arra kapjon a többi önkormányzat is." – Cser-Palkovics András *

Tudtak arról, hogy a főváros tárgyal – a főpolgármester a tényről, de a tartalomról korábban nem tájékoztatta őket; a megállapodás részleteit is csak a nyilvános bejelentéskor ismerték meg. Amennyire ismeri a megállapodást, a fővárosi önkormányzatnak is komoly vállalást kellett tennie: saját költségvetésében körülbelül 20 milliárd forintot kell megtalálnia. Ugyanakkor szerinte kevésbé érzékelhető benne a decentralizáció, inkább további központosítás (parkolás, közösségi közlekedés) – ám ez is megnyitja a lehetőségek ajtaját: évek óta szorgalmazza, hogy a megyei jogú városok agglomerációs logikán szervezhessék meg a helyi és helyközi, busz- és vasúti közlekedés összekapcsolását, és talán most Vitézy Dávid miniszterrel lesz erre lehetőség. Önkritikusan hozzátette: hosszú évek óta szomorúan látta a korábbi kormányzat és a fővárosi önkormányzat konfliktusát, mert az nemcsak a feleket, hanem a teljes önkormányzati szektort hátráltatta – sok kritikus állami döntés ebből a konfliktusból származtatva született.

Likviditási kockázatok és a szektor pénzügyi nyomása

Sajnos vannak önkormányzatok, amelyeknek a negyedik negyedéves befizetés likviditási problémát jelent, és Cser-Palkovics szerint lesz olyan, aki egyszerűen nem tudja befizetni.

„…lesz olyan, aki azért nem tudja befizetni, mert nem lesz a számláján annyi, mint amennyi a szolidaritási hozzárulás összege tekintetében őt kötelezettségként terheli." – Cser-Palkovics András *

Ha Fehérvár nem fizetne, a kincstár pár napon belül inkasszálná az összeget, mert a számláján van fedezet – ez szerinte senkinek sem jó. Hitelfelvétel is felmerülhet, de nem egyszerű: a 2013–14-es adósságkonszolidáció (amikor a kormány két ütemben átvállalta az önkormányzati adósságállományt) óta szigorú, kormányengedélyhez kötött a hitelezés; az éven belüli likviditási hitelt pedig év végéig vissza kell fizetni, és a két időpont most egybeesik. Stumpf Péter az ülésen kérte, hogy mindenki határidőre fizesse be a negyedik negyedéves hozzájárulást, akinek nehézsége van, az pedig egyedileg forduljon a kormányzathoz, ahol egyedi kiegészítő támogatást vizsgálnak. Cser-Palkovics inkább általános szabályokat szeretne az egyedi kérelmek helyett – az ígéret ugyanis az ilyen mechanizmusok megszűnése volt. Öt hónap nem mindenre elég idő, de mindenki tudhatta, hogy közeledik az évzárás, és jön az alkotmánybírósági döntés.

A szektor helyzete egyre feszültebb: sok önkormányzatnál a bevételek elmaradnak még a tavalyitól is, nő az adósságállomány és a költségek szintje. Fehérvári példa: az önkormányzati intézmények és épületek működtetéséhez (közszolgáltatások és közvilágítás nélkül) az árambeszerzés ára jövőre önmagában 250 millió forintos többletkiadást jelent – nem beszélve a közvilágításról, a gázról és egyéb költségekről.

Fehérvár pénzügyi helyzete és megtakarítási lehetőségei

Fehérvár önkormányzatának 0 forint az adósságállománya, és rendelkeznek kis tartalékokkal is – de ez az erős helyi iparnak és gazdaságnak köszönhető. Még az idei évben is csak a tavalyi teljesítményt tudja biztosítani az ipar: évek óta először nem nő az iparűzési adóbevétel, és nagyjából 1 milliárd forinttal elmarad az előzetesen kalkuláltaktól. Emiatt folyamatosan újabb megtakarításokra kényszerülnek. A kérdésre, hogy kibírná-e, ha a kormány a fővárosi mintára tőle is megtakarítást követelne a támogatásért, azt felelte: mindenhol mindig lehet megtakarítani, a kérdés az, hogy az mennyire megy a közszolgáltatások rovására.

Példaként említette, hogy több mint 11 000 lámpatestet cseréltek ledes közvilágításra, amivel több mint 60%-os energiamegtakarítást értek el – ilyen befektetésekből szívesen gondolkodna. Régóta előkészített projektjük, hogy a város mellett pályázat útján kiválasztott magánberuházóval naperőmű-park épüljön, amelynek olcsó energiájával látnák el az önkormányzati intézményeket; reméli, az új kormány ezt engedélyezi. Ajánlkozott is: szívesen leül a kormányzattal, és megmutatja a fehéri számokat, hogy látszódjanak a szektor belső problémái – és érdemes volna áttekinteni, milyen feladatokat várnak el az önkormányzatoktól és milyen finanszírozással.

A nyolc önkormányzati szövetség közös fellépése és alapelvai

A fővárosi megállapodással szemben pozitív jelenség, hogy tavasz óta a nyolc országos önkormányzati szövetség – a kistelepülésektől a fővárosi és megyei önkormányzatokig – együtt tud működni. Augusztus 5-én közös javaslatcsomagot fogalmaztak meg a kormányzat felé, ezt október 1-jén, az önkormányzatok napja alkalmából megismételték, és egy gödöllői találkozón szövetségek közötti megállapodást is aláírtak.

Az alapkérdésekben egyetértés van: „egy település egy önkormányzat", decentralizációra van szükség, és több, ma az államnál lévő feladatot vissza kellene adni az önkormányzatoknak – megfelelő finanszírozási struktúrával. Részletkérdésekben lehetnek eltérések a szövetségi álláspontok között (kistelepülés, járási központ, régióközpont, főváros, kerület más-más helyzet). A legkisebb településeken is legyen polgármester, testület és jegyző – az önkormányzatiság a legkisebb településen is jelenjen meg –, a társulásokat pedig pozitív diszkriminációval kellene elősegíteni. Ígéretet kaptak arra is, hogy nem egy-egy elemet emelnek ki, hanem az összes magyar önkormányzat szintjén nézik át a rendszert; ezt a miniszterasszony is megfogalmazta.

Agglomerációs gondolkodás: feladatmegosztás a városok között

Cser-Palkovics az agglomerációs logika beemelését szorgalmazza az önkormányzati gondolkodásba. Példái: ha a veszprémi állatkert az útfejlesztéseknek köszönhetően 20 percre került, Fehérvárnak nem kell és nem is lehet saját állatkertet létrehoznia – oldani kell viszont, hogyan jutnak el oda a fehéri diákok, óvodások. Fordítva: Fehérvárnak van minősített nagy szimfonikus zenekara és balettegyüttese, amely a régió – Veszprém, Tatabánya, Érd, Dunaújváros – komolyzenei kínálatát is biztosítja, hiszen Magyarországon Budapest kivételével minden város valójában európai mércével középváros. Gazdagabb országok is alkalmazzák a települések közötti feladatmegosztást, és így az állami költségvetésnek is kevesebbe kerül, miközben a polgár érzékelhetően jobb szolgáltatáshoz jut. A presztízs-kérdésekről (kinek legyen színháza, kórháza) azt mondta: Veszprémnek és Fehérvárnak is kiváló színháza van, ez nem probléma; az egészségügyben eleve állami fenntartású intézmények vannak. A sportban is működik a felosztás: Veszprémnek a világszínvonalú férfi kézilabdacsapat, Fehérvárnak a jégkorong, az utánpótlásban viszont már együttműködnek. Kulturális-történelmi együttműködés is van – „királyok és királynék városáról" lévén szó –, Veszprémmel és Esztergommal is, a 2038-as, Szent István halálának ezredik évfordulójára emlékeztető emlékév pedig már látótávolságban van.

Fehérvár részben a budapesti agglomerációhoz is tartozik, miközben saját, 60–80 kilométeres körzetű ingázó munkavállalói köre van (az átiratban itt 300, illetve 30 000 fős érték szerepel – lásd a bizonytalan szakaszokat); a kereskedelem a bevásárlóközpont-fejlesztéseknél is agglomerációs logikával számol. A városnak régóta működik városkörnyéki alapja: Fehérvár teszi a forrást, a környező települések közösen döntenek a felhasználásról, a döntések döntő része egyhangú.

Megyei szint és közvetlen uniós források

A megyei önkormányzatokat megtartanák – a kistelepülésektől a fővárosig és a megyei jogú városokig mindenki így gondolkodik a szövetségben –, de nem a jelenlegi hatáskörökkel: a fejlesztéspolitika és a térségi szolgáltatások összehangolása terén kellene bővíteni a szerepüket, mert csak így nyerne újra értelmet ez a szint. Különösen fontos lenne ez a közvetlenül elérhető európai uniós forrásoknál, amelyekben Magyarország messze elmarad a nyugati, déli és északi európai térségekhez képest. A megyei jogú városok többsége hivatalán belül is képes szakembergárdát fenntartani az angol nyelvű, speciális pályázatokhoz, de egy kicsi önkormányzat kishivatallal ezt nem tudja megtenni – ebben a megyei önkormányzatok segíthetnének. Ezek apró pályázatok: testvérvárosi együttműködéshez, rendezvényekhez, infrastrukturális célokhoz is; az uniós büdzsét terhelnék, nem a magyar államit, és jó lenne, ha a magyar arány ebből növekedne.

„Nem várhatunk mindig mindent a magyar államtól, a mindenkori kormánytól, a mindenkori költségvetésből." – Cser-Palkovics András *

Az alkotmányozás, az adóosztás – és a védőnői szolgálat körüli ellentmondás

Az új kormányzat és a Tisza a kampányban decentralizációt ígért, és sok feladat visszaadását az önkormányzatoknak megfelelő finanszírozással. A szövetségek ígéretet kaptak arra, hogy részt vehetnek az alkotmányozási folyamatban, ahol strukturálisan át lehet gondolni a közigazgatást és az önkormányzatiságot: a feladatokat és a kiszámítható finanszírozást, beleértve a helyi adókat, az állami normatívát, a feladatfinanszírozást és az átengedett adókat – például a gépjárműadóból és a személyi jövedelemadóból való újraosztást. Cser-Palkovics felvetette a vagyonadó kérdését is: ez új adónem, és például Svájcban a kantonokon túl az önkormányzatok is részesednek a helyben megképződő vagyonadóból; szükséges lenne egy önkormányzatok közötti kiegyenlítő mechanizmus is.

Ugyanakkor ellentmondásos jelzéseket tapasztalnak a tárcák között: miközben ígéret van az érdemi egyeztetésre – például újonnan létrejövő munkacsoportok keretében –, az egyik esti híradóban Hegedűs miniszter bejelentette, hogy a védőnői szolgálatot és az alapellátást egységesen szeretnék kezelni, és a védőnői szolgálatot nem adják vissza az önkormányzatoknak.

„Közben pedig tegnap azt hallom este az egyik híradóba, hogy Hegedűs miniszter úr bejelenti, hogy egységesen szeretnék a védőnői szolgálatot és az alapellátást kezelni, és a védőnői szolgálatot nem adják vissza az önkormányzatoknak." – Cser-Palkovics András *

Ezzel legalább két probléma van: a Tisza programjában le van írva a védőnői szolgálat visszaadása, ehhez képest mindenfajta egyeztetés nélkül hallják, hogy nem történik meg. Ráadásul az az utalás, hogy ezt „egységesen az alapellátással" kezeljék, ellentmondásos, hiszen az egészségügyi alapellátás ma önkormányzati feladat – ha az állam ezt is átvenné, az nem decentralizáció, hanem további központosítás lenne. A szövetségi vezetőkkel még aznap este megbeszélték, hogy egyeztetést kezdeményeznek Hegedűs miniszterrel, megismerik az álláspontját és egyeztetéseinek eredményét, és csak ezután teszik hozzá a saját véleményüket.

Hatáskör-visszaadás: mi maradjon az államnál, mi az önkormányzatoknál

A kétharmados új hatalommal való tárgyalásról szólva Cser-Palkovics nem az óvatosságot, hanem a türelmet említette: 16 év után új kormány állt fel, idő kell az elképzelések megfogalmazásához és az egyeztetésekhez – ám fel kell hívni a figyelmet, ha a programmal ellentétes tervek látnak napvilágot. A felhatalmazás ugyanis a program végrehajtására szólt.

„Mi nem kérjük mást, mint amire az emberek április 12-én egyébként voksoltak, és amiről döntöttek." – Cser-Palkovics András *

Nem elvárható, hogy minden lépés azonnal megtörténjen, de az, hogy az irány helyes legyen, és az egyeztetések a kormányzati döntéseket megelőzzék – az igen. Hozzátette: az előző kormány alatt is elmondta, ha az önkormányzatok számára hátrányos döntés született, és ugyanígy fog eljárni e kormány idején is.

A hatáskör-visszaadás „áráról" azt mondta: a végső mérce az, hogy a polgár mit érzékel – ki tud jobb szolgáltatási színvonalat nyújtani. Szerinte a védőnői szolgálat államhoz kerülése hibás döntés volt, különösen, hogy az iskolai védőnők az önkormányzatoknál, miközben az iskolák az államnál, a többi védőnő pedig az államnál van – ez átgondolatlan. Ha a helyben elérhető, megtalálható, számonkérhető, felelősségre vonható önkormányzat nyújtaná a szolgáltatást, az előrelépés lenne. Az építésügyi hatósági hatásköröket vissza kellene hozni a jegyzőkhöz (ez is ígéret volt) – ma mindenki az önkormányzatot szídja, pedig valójában nem a testület, hanem a jegyző hatásköre volt. Ami szerinte maradjon az államnál: a kormányablak-rendszer (állami okiratok kiadása az államnak felel meg) és a nagykórházak (a létszám, technológia, fejlesztési igény miatt). Az alapellátást viszont a védőnői szolgálattal együtt az önkormányzatok tudják működtetni, még ha vannak is problémák – az üres álláshelyek, a háziorvoshiány humán erőforrás- és pénzügyi kérdés, ami attól nem oldódik meg, hogy az állam szervezi. Erre példa az iskolaügy: az iskolákat több mint egy évtizede vette át az állam, de a problémákat nem tudta megoldani – az általános iskolák és a középiskolák kérdését is fel kell vetni a tárgyalásokon. A minisztérium és az önkormányzati államtitkárság szerinte partnernek és elkötelezettnek látszik.

Bizalmatlanság és a ciklus lebegtetése

Cser-Palkovics szerint a legnagyobb probléma a kormányzat bizalmatlansága az önkormányzatok iránt: a Tisza 2024-ben – a fővárosi közgyűlés kivételével – nem indult a helyi választásokon, így nincsenek polgármestereik és képviselőik a helyi testületekben, ami érzékelhető bizalmatlanságot kelt. Sőt, mintha „lebegtetnék", hogy az önkormányzati ciklus végigmeny-e, előre hozzák-e a választásokat, vagy összefügg-e ez az alkotmányozási folyamattal és a cikluskorláttal. Nem biztos, hogy mögötte politikai döntés van, de egy ekkora struktúrát – amely rengeteg embert foglalkoztat, fontos közszolgáltatásokat és hatósági feladatokat lát el, fejlesztéseket hajt végre – nem szabad éveken át bizonytalanságban tartani.

„Szerintem nem szabad egy ekkora struktúrát éveken keresztül bizonytalanságban tartani." – Cser-Palkovics András *

A szolidaritási hozzájárulás átalakításának javaslata

A szolidaritási elv alkalmazása a települések között számos uniós tagállamban létezik, alacsonyabb vagy magasabb mértékben – a magyar rendszerben nem az elvet, hanem a mértéket és az elosztás módját kifogásolják. A megyei jogú városok szövetsége közös álláspontként azt fogalmazta meg: egyszerűsítsék le a számítást, és az előző évi iparűzési adóbevételhez kössék a hozzájárulást, legfeljebb 15 százalékban – ez a megyei jogú városoknál nagyjából a jelenlegi teher felét jelentené. Az elfelezett összeg felét (a jelenlegi teher kb. negyedét) pedig nem az állami költségvetés, hanem egyfajta „agglomerációs büdzsé" kapná, amelyből a környező települések részesülnének. Az indoklás: a napi rendszerességgel beingázók is megdolgoznak a helyi gazdasági teljesítményért, amelyből Fehérvár helyi adót kap, ezért az ő településeiknek is jutnia kellene a forrásokból. A rendszer közös érdekűvé tenné a fejlődést, és elkerülné azt a tendenciát, hogy a legkisebb település is ipari parkot akarjon a szélére anélkül, hogy a terhekkel – dugókkal, környezeti terhekkel – számolna: Fehérváron is naponta ugyanolyan dugók alakulnak ki, mint a fővárosban, és ezeket a terheket nem lehet a városból kinyomni.

„Együtt sírunk, együtt nevetünk, mindenki abban lesz onnantól kezdve érdekelt, hogy mi növekedjünk, mert ha mi növekszünk, akkor ők is többletbevételhez fognak jutni." – Cser-Palkovics András *

Az ellenőrzésre vonatkozóan kiemelte: a jogszerű elköltést ma is ellenőrzik – a kormányhivatal törvényességi felügyeletet lát el, az Állami Számvevőszék tematikus ellenőrzéseket végez (Fehérváron is folyik ilyen). Az önkormányzatiság elvéből viszont az következik, hogy a forrásokról a helyi közösség megválasztott képviselői döntsenek.

„A helyi közösség és annak megválasztott képviselői, vezetői hoznak döntéseket, és a helyi közösség majd kőkeményen eldönti egy választás során, hogy ez átláthatóan és jó célokra került-e felhasználásra." – Cser-Palkovics András *

A jövő évi költségvetés olvasása és a további lépések

A költségvetési tervezetben az önkormányzati fejezetet fogják elsősorban elemezni – abban van a legtöbb szám. Először a főszámokat látni, a kincstári, településenkénti lebontás később érkezik, de a főszámokból és a költségvetés szöveges részéből sok minden következik: kiemelten figyelik majd az olyan megfogalmazásokat, mint az „adóerőképesség alapján elosztandó", mert az a településeket sújtaná, amelyek magas helyi adóbevétel – és így magas szolidaritási hozzájárulás – mellett élnek. Ha a 2027-es büdzsében valóban csökkenő irányú lépés lesz, az előremutató, hiszen régóta erre várnak – de nem mindegy a mérték, és az sem, hogy miközben egy tétel csökken, mi történik a többivel: ha a normatívák nem fedezik a feladatokat, a végső saldo is lehet negatív. Cser-Palkovics szerint pár nap elegendő lesz az irány megítéléséhez, pár hét a számszerűsítéshez; ígéretet kaptak arra is, hogy a következő időszakban lesz ülés és hasonló egyeztetés az önkormányzati szövetségek, a minisztérium és a kormányzat között.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • A műsorvezető neve az átiratban kétszer „Exterde Tibor"-ként hangzik el; a névalak bizonytalan, esetleg más név (pl. „Erdei Tibor") torzulása.
  • A „Hoffman Ismán" személynév bizonytalan; a szövegkörnyezet (államtitkár úr) alapján a szövegben „Hoffmann István" alakkal értelmeztük, de a pontos név nem rekonstruálható biztosan.
  • A Fehérvárra ingázók száma az átiratban ellentmondóan szerepel: egyszer „több mint 300 munkavállaló", később „30000 ember"; a valós érték nem állapítható meg bizonyossággal.
  • A műsorvezetői bevetésben elhangzó „eredetileg három pólpitus volt bent" kifejezés értelmezése bizonytalan; a kontextus alapján valószínűleg „három politikus volt bent (a képen), de a harmadikat kivitték" jelentésű.
  • A mondatrész „ezért fontos az SC kérdése" nem értelmezhető pontosan; a szövegkörnyezet (helyi adók, gépjárműadó, vagyonadó) alapján valószínűleg az iparűzési adóra utal.
  • Több mondat eleje torzult az automatikus felismerés miatt (pl. „Ö, és mi történ ebből?" → „És mi történik ebből?"; „t várhatóan átlagban…" → „várhatóan átlagban…"); ezek a szövegkörnyezet alapján rekonstruálhatók, a lényegük nem veszett el.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Arén Magyarország [zene] egyik legtöbbet idézett rádió műsora.

[00:00:02]Várja önt a stúdióban.

[00:00:06]Cser Palkovics András, a megyei jogú városok szövetségének elnöke, Székesfehérvár polgármestere.

[00:00:16]Az Arna távközési [zene] partnere a Van Magyarország.

[00:00:20]Segítse ön is munkánkat azzal, hogy feliratkozik csatornánkra.

[00:00:25]Jó napot kívánok az Arena hallgatóinak.

[00:00:26]Exterde Tibor vagyok.

[00:00:26]A stúdióban itt van Cser Parkovics András Székesfehérvár polgármestere a megyei Juggó városok szövetségének elnöke.

[00:00:32]A beszélgetést a rádióban most felvételről.

[00:00:34]Haá polgármester úr, örülök, hogy elfogadta a meghívást.

[00:00:36]Jó napot kívánok.

[00:00:38]Jó napot kívánok.

[00:00:38]Köszöntöm a minket hallgatókat és köszönöm a beszélgetés lehetőséget.

[00:00:42]Ülésezett az önkormányzatok nemzeti együttműködési tanácsa a minisztériumban.

[00:00:45]Erről egyelőre a kormányzat hivatalos tájékoztatást még nem adott ki, de az ön hivatalos Facebook oldalán már lehet látni, hogy ott mi történt.

[00:00:52]Azt mondja, hogy konkrét számok nem hangzottak el.

[00:00:54]Akkor végül is mire jutottak?

[00:00:58]A tegnapi öetülés összehívását a minisztérium kezdeményezte.

[00:01:02]Hőrinc Viktor miniszterasszony.

[00:01:04]És a napirendben a legfontosabb napirend a 2027.

[00:01:08]évi állami költségvetés önkormányzati fejezetére vonatkozó tájékoztatás szerepelt.

[00:01:14]Kaptunk egy tájékoztatást, bár számok nélkül, de azért fontos elvek kimondásra kerültek.

[00:01:23]A fontos elv az valójában annak a megfogalmazása volt, hogy az önkormányzati alfejezete a költségvetésnek az a bevételek vonatkozásában csökkenést fog mutatni.

[00:01:33]Ugye ez megfordítva az önkormányzatok oldaláról azt jelenti, hogy kevesebbet kell befizetnünk.

[00:01:37]Ugye ez valószínűleg a szolidaritási hozzájárulásra, illetve a köznapi elnevezésében versenyképes járások programjára vonatkozó befizetések várható csökkentését jelzi.

[00:01:48]A másik pedig a kiadási oldal pedig növekedni fog, hogy megint az önkormányzatok oldaláról fogalmazhatom meg.

[00:01:56]Ez azt eredményezheti, vagy legalábbis remélem, hogy ezt jelzi, hogy az államtól az önkormányzatoknak juttatott feladatellátáshoz kapcsolódó normatívák összege emelkedni fog, illetve az a nagyon fontos kitétel elhangzott, hogy reál értéket tekintve növekedni fog az önkormányzatok támogatása az állami költségvetésből.

[00:02:17]De hogy ez pontosan mit jelent, azt nem tudjuk, nem ismerjük.

[00:02:20]Az hangzott el, hogy a mai nap folyamán fogja a kormány véglegesíteni a jövő évi büdzsét tervezetét, és holnap fogja megküldeni azt a költségvetési tanácsnak, illetve begyújtani ezt követően valamikor a parlamentnek.

[00:02:35]Egy szám azért elhangzott, ami az egy konkrétum a szolidaritási hozzáárulásra vonatkozóan, mely szerint t várhatóan átlagban 15%-os csökkentésben gondolkodik a kormányzat jövő évre vonatkozóan az idei szolidaritási hozzárulás mértékéhez képest, de nem láttunk erre vonatkozó képletet.

[00:02:56]Most se tudjuk, hogy ez átlagszó itt pontosan mit jelent, de a következő napokban ez ki fog derülni.

[00:03:02]Hy, egy mediatizált világban élünk, a Facebookról tájékozódunk, a képek is nagyon fontosak.

[00:03:07]Számít valamit, hogy nem a miniszter képviselte a kormányzati oldalt, hanem államtitkári szinten képviselték, mert még az is számított, hogy a Budapest főváros megállapodásnál eredetileg három pólpitus volt bent, de aztán a harmadikat kivitték, és így végül csak kettő maradt.

[00:03:21]Tehát még ilyenekből is következtetéseket szoktunk levonni.

[00:03:24]Úgy korrekt, ha elmondom, hogy ugye volt már korábban ennél a kormánynál önlés, illetve öneten kívüli önkormányzati egyeztetés is.

[00:03:32]Ez ennek a zömén miniszterasszony jelen volt, és ő képviselte a minisztériumot.

[00:03:36]Mi úgy tudtuk egyébként, hogy ez tegnap is így történik, de miniszterhelyettes úr, illetve államtitkár úr kimentette miniszterasszonyt, éppen arra hivatkozva, hogy az ülés közben is zajlottak a költségvetési egyeztetések és a zárása a költségvetés tervezetének.

[00:03:54]Én azt mondom, hogy ha miniszterasszony közben, miközben mi tárgyaltunk, az önkormányzatok számára pozitív eredményeket ért el, akkor megér költségvetésbe, akkor megérte.

[00:04:01]Egyébként Stumpf Péter és Hoffman Ismán is korrekt tárgyalópartner volt.

[00:04:06]Korrektül azt is elmondták, hogy miben tudnak minket tájékoztatni és mely területek, amiben nem.

[00:04:11]Talán amit inkább hiányoltuk, ezt egyébként Gémesi György szóvá is tette, hogy ilyenkor mindig az önre vonatkozó szabályok és keretek adta eljárásrend szerint is a pénzügyminisztériumnak jelen kellett volna lennie.

[00:04:24]Eddig az összes egyeztetésen egyébként képviselte helyettes államtitkári szinten magát a pénzügyminisztérium.

[00:04:31]Tegnap azonban nem.

[00:04:33]Szintén az volt a hivatkozási alap, hogy zajlik a költségvetésnek a zárása.

[00:04:38]Nagyon közel van a szolidaritási adó befizetésének a határideje.

[00:04:40]Befizeti Székesfehérvár első részt?

[00:04:44]Székesfévár önkormányzata be fogja fizetni, ahogy eddig is megtette.

[00:04:48]tudjuk, hogy ugye van egy alkotmánybírósági döntés Budaörősre vonatkozóan, amit értelemszerűen most elemez mind a kormányzati oldal, mind az önkormányzati oldal, de ettől van egy törvényi határidő és kötelezettség, úgyhogy mi ennek eleget fogunk tenni.

[00:05:03]Nyilván két dologban bizakodva tesszük ezt.

[00:05:06]Egyrészt én régóta azt vallom, mióta ezek a jogieljárások zajlanak is, mindig ezt képviseltem, hogy itt elsősorban nem egy jogi megoldásra van szükség, hanem egy politikai megoldásra.

[00:05:17]a szolidaritási hozzáárólás elvével egyetértenek általában az önkormányzatok, annak a kiszámítási módját tartjuk bonyolultnak, az elosztási mechanizmusát kevésbé átláthatónak, és a mértékét pedig eltúlzottnak.

[00:05:29]Tehát ha ezekben a kérdésekben születhetne egy jövőbeli politikai megállapodás abból kiindulva, amit a Tisza megígért a kampányban, ami egyrésztől azt hangzott el, hogy megszünteti a szolidaritási hozzárulást, leírva a Tisza programjában úgy szerepel, hogy jelentősen csökkenti azt.

[00:05:46]Ha ebbe az irányba el tudunk lépni, és 2728,29-ben eljutunk idáig, akkor úgy érzem, hogy ez lehet a politikai megállapodás, amit nyilván jogi köntösbe kell tenni, hiszen az Alkotmánybíróságnak pont az a problémája, hogy nem tartja az eljárási struktúrát jogszerűnek.

[00:06:00]Tehát ezt meg kéne oldani, már csak azért is, hogy mi önkormányzatok pedig ne kerüljünk abba a kellemetlen helyzetbe, hogy akár per társaságba perelnünk kelljen a magyar államot.

[00:06:10]Jobb lenne ezt elkerülni.

[00:06:10]Ez szerintem nem hiányzik az önkormányzati szektornak sem, és nem hiányzik a kormányzatnak sem.

[00:06:15]Csökkentésnek van itt a az ideje még akkor is, ha tudjuk, hogy ennek a kormánynak ez egy örökölt problémája.

[00:06:22]Viszont ez a kormány felelős már azért, hogy ezt a problémát kezelni és megoldani tudja.

[00:06:26]És van még egy nagyon fontos kérdéskör.

[00:06:28]Ugye itt ebben a műsorban is pár nappal ezelőtt itt volt főpolgármester úr, és beszéltek a főváros és a kormányzat között létrejött megállapodásról.

[00:06:37]Ugye ennek ennek megállapodásnak egy fontos eleme, hogy ezt a bizonyos negyedik negyedéves befizetési kötelezettséget támogatásként megkapja a főváros a kormányzattól.

[00:06:45]Mi nem kérünk mást a többi több mint 300 önkormányzat, aki szolidaritási hozzárulást fizet, mint ugyanezt.

[00:06:52]Nem többet, nem kevesebbet, mint a főváros, mert szerintem úgy egyenlő, hogyha mindenki ezt a támogatást megkapja.

[00:07:00]Úgyhogy ezt az igényünket korábban és a tegnapi önlésen is elmondtuk.

[00:07:02]Sajnos erre érdemi választ nem érkezett, de talán minden minket hallgató érzi, hogy olyan nem lehet, hogy az egyik település megkapja támogatásként, hogy egy kötelezettségét elegetnek eleget tudjon tenni, miközben az összes többi pedig nem.

[00:07:17]Hiszen minden polgár bárhol is éljen ebben az országban, kicsi vagy nagy településen, azt gondolom ugyanolyan jogok illetik meg.

[00:07:24]Székes-Fehérvár fűzött bármilyen reményt a főváros által az állam ellen indított perekhez, amelyektől végül főpolgármester úr elállt a támogatás fejében.

[00:07:35]Azt gondolom, hogy két iránya volt ennek a jogieljárásnak.

[00:07:36]Az egyik, hogy akik nettó befizetők voltak, tehát már többet fizettek be szolidaritási hozzárulásként az államnak, mind amit az államtól kaptak, azok ezt támadtak.

[00:07:45]Ezt például mi nem támadhattuk volna, mert nálunk ez most sem igaz valamennyivel.

[00:07:50]Ez egy csökkenő olló volt, vagy záródó olló volt sajnos, de még mindig többet kaptunk és kapunk az állami költségvetésből normatív támogatást, mint amit befizetünk szolidaritás az erst.

[00:08:02]Ez nálunk egyébként 9,5 milliárd Ft, amit nekünk idén be kell fizetnünk.

[00:08:06]Több mint 3 milliárdot fogunk holnap befizetni az állami költségvetésbe.

[00:08:10]Mennyire jó lenne, hogyha ezt a város fejlesztésére, közszolgáltatásokra fordíthatnánk.

[00:08:14]A másik eljárási kérdéskör, jogi kérdéskör, az pedig pont az eljárási jogból fakadt magyarul.

[00:08:19]És ezt az Alkotmánybíróság kimondta Buda vonatkozásában, hogy a jelenlegi kiszabási mód, illetve az, hogy ez nem vitatható jogi eljárások keretében, mondjuk bírósági úton, ez nem felel meg az alkotmányos alaptörvényi rendelkezéseknek, és felhívta a kormányzat figyelmét, hogy itt jogalkotási kötelezettsége van.

[00:08:40]egyébként ezt elismerte tegnap is az ölésen a minisztérium, és azt is jelezte nekünk, hogy ezzel kapcsolatban már a kormányzat dolgozik egy jogi megoldáson, gondolom valamilyen jogszabálytervezeten.

[00:08:50]És ami fontos ígéret volt, hogy erről lesz alkalmunk a következő hetekben egyeztetni.

[00:08:55]Ezt meg fogjuk ismerni és bízom benne, hogy egy olyan megoldás születik, ami mind a kormányzat, mind az önkormányzati szempontból jogilag jogi keretet megadja, és az elfogadható.

[00:09:05]De ez egy dolog, a másik valójában pénzről szól ez a vita.

[00:09:10]Úgyhogy meglátjuk, hogy mire jutunk.

[00:09:14]Az alkotmánybíróság döntése azonban nagyon fontos, és itt szerintem kényszerhelyzetbe került a kormányzat szabályozás oldalán, de még egyszer nem jogászkodni szeretnénk, hanem politikai megállapodást kötni.

[00:09:25]Ühüm.

[00:09:25]Kell egy ilyen viszonylag bizonytalan jogi helyzetben egy befizetés mellé valami jogfenntartó nyilatkozatot tenni, hogy a kormány papíron is lássa, hogy ez nem biztos, hogy ez a pénz végül az övék.

[00:09:37]Igen, egy ilyen jogi megoldáson mi is gondolkodunk.

[00:09:39]Viszont tudni kell, hogyha nem fizetné be mondjuk Fehérvár önkormányzata ezt a szolidaritási hozzárulást a holnapi nap törvényes határidőben, akkor pár nap múlva egyébként inkasszálná ezt a kincstár, és miut aán Fehérvár számláján van annyi forrás és pénz, amennyi ehhez szükséges, ez nyilván ezt meg is tudná tenni.

[00:09:57]Ez szerintem nem jó senkinek, de tudni kell, hogy sajnos vannak olyan önkormányzatok ma már az országban, akiknek ez a negyedik- negyedéves befizetés az komoly problémát, méghozzá likviditási problémát is fog jelenteni.

[00:10:12]És szerintem lesz olyan, aki azért nem tudja befizetni, mert nem lesz a számláján annyi, mint amennyi a szolidaritási hozzárulás összege tekintetében őt kötelezettségként terheli.

[00:10:22]A következő napoknak ez biztos érdekes kérdése lesz, de közben figyelnünk kell, hogy a beterjesztésre kerülő állami költségvetés tervezete 27-re vonatkozon, akár a főszámok tekintetében, akár az egyes képletre vonatkozó számítások vonatkozásában mit üzennek majd az önkormányzati szektornak.

[00:10:42]Ha valóban csökkentés irányába teszünk egy lépést, az mindenképpen előremutató.

[00:10:47]Régóta szeretnénk ezt elérni.

[00:10:49]Én örülök, ha ezt most megtesszük, de nagyon nem mindegy, hogy ennek a mi a mértéke, és nagyon nem mindegy, hogy miközben mondjuk egy tétel csökken, az összes több mivel mi történik, mert ha mondjuk normatívában meg nem kapunk elegendőt, akkor összességében lehet, hogy a szaló az még negatív is tud lenni, miközben nagyon nehezen fogják az önkormányzatok zárni az idei költségvetési évet, mert sajnos a bevételeink elmaradnak sok esetben még a tavalyi bevételektől is.

[00:11:14]Nő az adósságállomány, ami szerintem senkinek nem érdeke, és nő a költségek szintje, csak, hogy egy fejhvári tételt hag említsek.

[00:11:23]Nyilván mindenhol máshol is ugyanígy igaz, csak az árambeszerzésünkön elért ár az a jövő évben csak az önkormányzati intézmények és épületek működtetése vonatkozásában, tehát ebben az egyéb közszolgáltatások nincsenek benne, a közvilágítás nincsen benne.

[00:11:40]250 millió Ft-os költségnövekményt jelent majd.

[00:11:43]És ez csak egy áram.

[00:11:45]Nem beszéltünk közvilágításról, gázbeszerzésről, egyéb költségekről.

[00:11:49]Tehát az önkorati szektor egyre nagyobb pénzügyi nehézségekkel néz szembe.

[00:11:55]Ebbe egészen biztos, hogy muszáj számítanunk a kormányzat segítségére.

[00:11:59]Mit csinál egy önkormányzat, hogyha nincs a számláján annyi, amiből a szolidaritási hozzájárulás adó részét be lehetne fizetni?

[00:12:05]Fölvesz hitelt, annak van egy költsége, és aztán azt a költséget megpróbálja valahogy elszámolni.

[00:12:10]Igen, ez az egyik lehetséges út, de nem könnyű ez az út.

[00:12:12]Miért?

[00:12:12]azért, mert korábban még az adósságkonszolidációt követően megszületett szabályok révén, ugye itt talán így emlékeztessük a hallgatókat, hogy 2013-14-ben az akkori kormány teljes egészében, két ütemben átvállalta az önkormányzatok adósságállományát, viszont megszigorította, hogy a jövőre nézve hogyan lehet fölvenni egy önkormányzatnak hitelt.

[00:12:34]Lehet mind nem lehet, et kormányedély, kormányhivat meg ennek egy eljárási rendje, hogy hogyan tud engedélyt kérni.

[00:12:41]Éven belüli likviditási hitelt természetesen fölvehet egy önkormányzat, viszont azt az év vége fele közeledve vissza kell fizetni.

[00:12:51]És most ez a két időpont, ez gyakorlatilag egybe esik.

[00:12:54]Úgyhogy ezért lesz a következő néhány nap érdekes és izgalmas.

[00:12:58]Egyébként Stumpf Péter miniszterhelyető úr azt kérte az öülésen, hogy mindenki határidőbe füzesse be a negyedik negyedéves szolidaritási hozzárulást, és akinek valamilyen problémája, nehézsége van települési szinten ezzel, az pedig egyedileg forduljon a kormányzathoz, és egyedileg meg fogják vizsgálni, hogy van-e lehetőség egy-egy kiegészítő támogatás biztosításával adott településen segíteni.

[00:13:23]És nyilván ez az adott településnek fontos, és biztatnám is a polgármester kollégákat, hogy akiknek ilyen nehézségeik vannak, forduljanak a pénzügyminisztériumhoz vagy a vidékfejlesztési minisztériumhoz, de ezért jobb lenne, hogyha ezek nem ilyen egyedi kérelmek alapján működő mechanizmusok lennének, hanem általános szabályok, mert ugye mi volt az ígéret, hogy ezek szűnnek meg, és jó lenne, hogyha ezek megszűnnének.

[00:13:46]Én elfogadom, hogy öt-hón még nem minden probléma kezelésére alkalmas idő, de azért azt mindenki tudta, hogy közeledünk egy évzáráshoz, mindenki tudta, hogy a szolidaritási hozzárulás az egy nagy kérdés.

[00:13:59]És azt is, hogy az alkotmánybíróság hamarosan, és azóta ez ugye meg is történt, meghozza a saját határozatát.

[00:14:04]Az önkormányzatokat a kormányfőváros különalkú, ez milyen tárgyalási pozícióba hozta?

[00:14:09]Ez javított rajta, mert látták, hogy lehet itt külön alakukat csinálni, vagy inkább rontottal, mert hát ez mindenki más kihagyásával történt a fővárosban.

[00:14:17]A polgármesterek egy jelentős része elvesztette a bizalmát a főpolgármesterben.

[00:14:23]Tehát nagyon komoly politikai következményei vannak.

[00:14:25]Igen, azt látjuk nyilván, hogy a főváros és a kerületek között most e tekintetben egy komoly konfliktus alakult ki.

[00:14:30]kéne be semmiképpen nem szeretnék véleményt nyilvánítani.

[00:14:34]A többi önkormázi szövetség vonatkozásában majd meglátjuk, hogy javította vagy gyengítette a pozíciókat.

[00:14:42]Magyarul, hogy a tárgyalásoknak mi lesz a végeredménye.

[00:14:46]Szerintem azért tegyük hozzá, hogy a főváros és egy a fővárosi önkormányzat kormányzat viszonyrendszer az mindig is speciális volt és a nagyságrendek okán mindig speciális is lesz.

[00:14:54]De például a megyeiugú városok szövetsége ugye 25 várost foglal a tagjai közé.

[00:14:59]És ez mindegy két millió embernek az otthona ez a 25 város.

[00:15:04]Tehát ilyen értelemben azért nagyságrendileg összemérhető ez a 25 település.

[00:15:09]És ennek a mindennapi kérdései a főváros kérdéseivel.

[00:15:11]Mi nem kérünk mást és nem kérünk külön elbánást.

[00:15:15]viszont azt kérnénk, hogyha a főváros kap valamire támogatást, akkor arra kapjon a többi önkormányzat is.

[00:15:20]Ami viszont nagyon pozitív volt, és ezen nem érzékelek most sem szerencsére törést, hogy tavasz óta együtt tudnak működni az önkormányzati szövetségek.

[00:15:30]Ugye nyolc ilyen működik a az országban a kistelepülésektől egészen a fővárosi megyei önkormányzatok magukba foglaló szövetségek.

[00:15:39]Mi augusztus 5-én megfogalmaztunk egy közös javaslatcsomagot a kormányzat irányába.

[00:15:46]Ezt megismételtük most október 1jével, ugye az önkormányzatok napja alkalmában, Gödöllön előtte pár nappal tartott alkalmon, találkozón alá is írtunk egy szövetségek közötti megállapodást, és én azt érzékelem, hogy ez továbbra is egy erős szövetség.

[00:16:03]Tudtunk arról, hogy a főváros tárgyal, erről főpolgármester úr bennünket nem annak tartalmáról, csak tényéről korábban is már tájékoztatott.

[00:16:14]Ebben a vonatkozásban tehát nem lepett meg bűnünket az, hogy kötöttek egy megállapodást, de annak tartalmát mi is akkor ismertük meg, amikor a nyilvánosság előtt ez bejelentésre került.

[00:16:23]De mi nem ezzel szeretnénk foglalkozni, hanem az egyéb önkormányzatok, települések kormányzat közötti viszonyrendszerrel.

[00:16:28]Hozzátéve, hogy amennyire én látom, ez a fővárosi megállapodás, ez sok egyéb kérdést is érint, és bizony a fővárosi önkormányzatnak is komoly vállalást kellett tenni, ha jól emlékszem, talán 20 milliárd Ftot kell a saját költségvetésében megtalálni, ami azért fővárosi önkoráti szinten is egy nagyon-nagyon komoly forrás.

[00:16:46]Amit én látok, hogy azért ebben viszont kevésbé érzékelhető a decentralizáció, inkább egyfajta további központosítás.

[00:16:54]Gondolok itt a parkolásra, nem tisztem róla beszélni, de a a magára a közösségű közlekedésre is, de azért ez mint minden ilyen lehetőséget is kinyit.

[00:17:03]Hiszen például én évek óta szorgalmazom azt, és talán most Vitézi Dávid miniszter úrral lesz is erre lehetőség, hogy agglomerációba gondolkodva szervezhessük meg a megyejugúvárosoknak a közösség közlekedését is.

[00:17:17]Tehát végre a helyi és a helyközi közösségi közlekedést, buszközlekedést, vasüti közlekedést össze lehessen egymással kapcsolni.

[00:17:25]Ez egy sokkal hatékonyabb, jobb szolgáltatátási színvonalat jelentő az emberek számára egy egy előrelépést biztosító megoldást lehetne.

[00:17:34]Úgyhogy ilyen szemmel is figyeljük azt, hogy a főváros milyen megállapodást köt az állammal.

[00:17:40]Talán annyit önkritikusan azért tegyük hozzá, hogy én hosszú évek óta szomorúan láttam azt, hogy milyen konfliktus alakult ki a korábbi kormányzat és a fővárosi önkormányzat között.

[00:17:52]És azért is, mert szerintem ez nem jó nyilván a fővárosnak, és láthatólag politikailag nem volt jó az előző kormánynak sem, de a teljes önkormányzati szektor számára jelentett ez problémát, mert ebből a konfliktusból lett aztán sok állami döntés levezetve, ez alapján meghozva, ami bizony a teljes önkoráti szektor számára kritikus döntés volt.

[00:18:13]Fehérvár kibírná, hogyha a kormány főváros mintájára a támogatásét cserébe valami megtakarítást követelnének.

[00:18:20]Tőle mondjuk arányosan nem 20 milliárdot, hanem valahány milliárdot.

[00:18:24]Az elmúlt években az önkormányzatok élete mindig a megtakarításokról szólt, von volna még valamit megtakarítani ott.

[00:18:30]Azt gondolom, hogy mindig mindenhol lehet mit megtakarítani.

[00:18:33]Az a kérdés, hogy az mennyire megy a mondjuk a közszolgáltatások rovására.

[00:18:36]Fehérvár önkormányzatának egyébként 0 Ft az adósságállománya, és bizonyos kis tartalékokkal is rendelkezünk, de ez azért van, mert nagyon erős helyi iparral és gazdasággal bír Fehérvár zárójel.

[00:18:49]Sajnos ez az ipar is most csak az idei esztendőben a tavalyi teljesítményt tudja majd biztosítani mondjuk a helyi adók vonatkozásában.

[00:18:58]Tehát hosszú idő óta először a mi iparűzési adóbevételünk sem fog emelkedni, és nagyjából 1 milliárd Fttal el fog maradni az előzetesen kalkuláltakhoz.

[00:19:07]képest.

[00:19:07]És ez nagyon sok önkormányzatnál így van.

[00:19:09]Magyarul ebben a pillanatban is rá vagyunk kényszerítve arra, hogy újabb és újabb megtakarításokat találjunk.

[00:19:17]És a megtakarítás is nagyon sokféle lehet.

[00:19:19]Például amikor mi teljes egészében több mint 11000 lábbatesttel cseréltük a közvilágítást és ledes megoldásra tértünk át, akkor több mint 60%-os energiamegtakarítást értünk el, ami nyilván főleg ilyen magas energiaár szinten nagyon komoly kiadáscsökkentést is eredményezett.

[00:19:37]Én ilyenekbe gondolkodnék és a befektetés vissza is hozza, és szerintem ilyenekbe lenne érdemes gondolkodni.

[00:19:43]Ha előbb említettem, hogy mekkora probléma az áramárnak az emelkedése, nekünk nagyon régóta előkészített egy projektünk.

[00:19:50]Remélem, az új kormány ezt elengedi és megengedi, hogy magánberuházásba, pályázat útján kiválasztott beruházóval egy napel naperőmű park alakulna a város mellett, és ebből a parkból nyert olcsó energiával tudnánk az intézményeinket annak az áramellátását biztosítani.

[00:20:09]Ha ilyenekbe lehetne gondolkodni, akkor ezzel az állam is jól járna, és az adott önkormányzatok is komoly úgy megtakarítást érnének el, hogy közben a közszolgáltatás nemhogy nem csökkenne, hanem adott esetben az emberek úgy érzékelnék joggal, hogy növekedne, erősödne, javulna, mindegyikre szükség van.

[00:20:29]De állunk rendelkezésre a kormányzatnak, üljünk le, akár én a fehjelvári számokat is nagyon szívesen megmutatom nekik azt is, hogy az elmúlt években hogy alakult, és azt is, hogy bizony nagyon komoly belső problémák vannak ma az önkoráti szektorban.

[00:20:42]És jó lenne erről is beszélni, hogy milyen feladatok ellátását várunk el a jövőben az önkormányzatoktól, és ahhoz milyen finanszírozást biztosítunk, mert ha ezt nem tesszük az asztalra, akkor akkor nagyon könnyű nagyon rossz és tévútra terelődni, mert például ma egyetlen egy városnak kötelező önkormányzati feladata a közösségi közlekedés, az fővárosnak.

[00:21:07]Se Debrecennek, se Szegednek, se Fehérvárnak, sem Miskolcnak.

[00:21:08]Egyik várost sem tudjuk ma ugye közösségi közlekedés nélkül elképzelni.

[00:21:12]kötelező feladat kellene, hogy legyen, és ehhez igenis az államnak normatíva útján támogatást kellene biztosítani.

[00:21:18]Én úgy gondolom, hogy például ez egy jogos kérdés, de például Vörösmarti színház, ami nélkül egyáltalán nem tudom elképzelni Fehérvár és környezetének kulturális életét, de ma önként vállalt feladata az önkormányzatoknak egy színháznak a működtetése, miközben szerintem kötelező feladat.

[00:21:35]Egyébként ehhez például mi egy nagyon korrekt állami támogatást kapunk több mint 600 millió Ft-ot éves szinten.

[00:21:41]Csak azt szerettem volna az asztalra tenni, hogy nem jó, ha egy-egy elemet emelünk ki.

[00:21:46]Ez egy nagyon nagy struktúra, az egészet kellene áttekinteni.

[00:21:50]Egyébként erre viszont kaptunk ígéretet az újkormányzat részéről.

[00:21:55]miniszterasszony is megfogalmazta ezt, hogyha nem egy elemet emelünk ki, hanem az összes magyar önkormányzat szintjén nézzük, akkor a nyolc önkormányzati szövetség, amelyek történelmileg tök más alapokon szerveződtek meg, méret satöbbi, satöbbi, ezek képesek egyetérteni abban, hogy milyen legyen az új önkormányzati rendszer Magyarországon, ha egyszer lesz olyan?

[00:22:14]Igen.

[00:22:14]Összességében az az alapdokumentum, amit megfogalmaztunk augusztus elején, talán augusztus 5-én, és ugye múlt hét vagy két héten ez már nyilvános is, az ezekre az alapkérdésekre kiterjed, és ebben a nyolc szövetség közösen gondolkodik, és gyakorlatilag megállapodott.

[00:22:30]Sok részletkérdés van, ahol adott esetben lehetnek a szövetségi álláspontok között is különbségek, hiszen nem mindegy, hogyha egy kistelepülésről, nem mindegy, hogyha egy régióközpontról, egy járási központról, vagy éppen egy fővárosról vagy egy kerületről beszélünk, de az alapkérdések vonatkozásában például, hogy egy település egy önkormányzat, ami egy alapkérdés, például, hogy decentralizációra lenne szükség, például abban is van egyetértés, hogy több ma államnál lévő feladatot igenis vissza kellene adni az önkormányzatoknak ebben szerintem nagy egyetértés van a szövetségek között.

[00:23:07]Az, hogy egy település egy önkormányvezetes szó szerint kell érteni a Balatonfelvidék sok apró településén, akkor mindenütt lesz polgármester, testület, megjegyző.

[00:23:16]Igen, ez ugye most is van.

[00:23:16]Az más kérdés, hogy a feladatellátásban mondjuk a társulások kérdését hogyan segítjük elő.

[00:23:23]Ö de az önkormányzatiság igenis a településen, akár a legkisebb településen is jelenhessen meg, hogy ennek mi a feladata, hogy ennek mi a finanszírozása, a költsége, az lehet már ezeknek a tárgyalásoknak a a az alapja.

[00:23:38]Az, hogy a társulásokat hogy segítjük elő pozitív diszkriminációval adott esetben, hogy támogatjuk, hogy az agglomerációs logikát, hogy emeljük be végre az önkormányzati gondolkodásba.

[00:23:49]Itt is hadd mondjak fehérvári példát.

[00:23:49]Ha a Veszprémben van egy kiváló szép állatkert, ami ugye az elmúlt évek közútfejlesztésé okán gyakorlatilag 20 perc alatt elérhető, akkor Fehérvárron nem kell és nem is lehet létrehozni egy állatkertet.

[00:24:02]Oldjuk meg, hogy a fehérvári diákok vagy óvodások hogy jutnak el mondjuk a veszprémi állatkertbe.

[00:24:08]Fordított példát is mondok.

[00:24:11]Nálunk van minősített nagy szimfonikus zenekar, vagy van balettunk, balettegyüttesünk, hogy ez pedig régió szinten Veszprém komoly zenei kínálatát is, Tatabánya, Érd, Dunaváros komoly zenei kínálatát is tudja biztosítani és garantálni, mert nem vagyunk akkora ország és nem vagyunk akkora városok, hiszen amit mi nagyvárosnak tekintünk Magyarországon, Budapest kivételével, az összes többi az valójában középváros európai szinten is.

[00:24:36]És nálunk gazdagabb országok is alkalmazzák azt, hogy települések között is van egyfajta feladat megosztás.

[00:24:43]Ezért mondom azt, hogy agglomerációban is kellene gondolkodni, és ezt szerintem pozitívan tudná finanszírozni az állam.

[00:24:50]Hogyha ilyenekben települések egymás között meg tudnak állapodni, akkor összességében ehhez forrást biztosít.

[00:24:56]Ez az állami költségvetésnek kevesebbe kerül, mintha egyénként mindenkinek oda kell ezt a pénzt adni.

[00:25:02]Összességében pedig mit fog látni ebből az egyén, az ember, a polgár, hogy hogy egy jobb koncertre tud beülni, vagy egyébként egy még szebb állatkertbe tudja elvinni a gyermekét vagy az unokáját.

[00:25:12]Említette a regionális szerveződés lehetőségét?

[00:25:15]Hogyan fognak például Veszprémmel megegyezni abban, hogy kinek legyen színháza?

[00:25:19]Ez presztízs.

[00:25:21]Kinek legyen rendelője, kinek legyen kórháza.

[00:25:23]Nem láttam még olyan polgármestert az elmúlt 30 évben, aki hogyha egy kórházzal bármi terve lett volna a kormánynak, akkor ne a saját testével védte volna meg, hogy márpedig az neki kell.

[00:25:34]Ezek azt gondolom, hogy különböző területek és különböző intézményt típusok.

[00:25:37]Azt gondolom, hogy Veszprémnek egy kiváló színháza van, és Fehérvárnak is kiváló színháza van.

[00:25:40]Önmagában ez ez nem probléma, és ennek így is kell maradni.

[00:25:44]Az egészségügyben eleve állami fenntartású intézmények vannak, tehát ott a döntési lehetőség az államnál van.

[00:25:50]De igenis meg lehet találni azokat a kérdéseket, például a közösségi közlekedés szervezése, ahol ma már nagyon-nagyon sok közös elem van a települések között.

[00:25:57]És előbb is említettem példát, hogy például nagy minősített szimfonikus zenekar nincs minden megyejogú városban sem.

[00:26:04]Balett nincs minden megyejogú városban.

[00:26:08]Sportszintjén is, hogyha ugye van Veszprémnek egy kiváló Európa, sőt világszínvonalú kézilabda csapata a férfiaknál, akkor nekünk nem erre kell kialakítanunk a sportstratégiánkat.

[00:26:17]Ha nálunk van egy jégkorong, akkor fordítva, de például az utánpótlást szinten már együtt tudnak ezek a szervezetek és mögöttük a városok működni.

[00:26:27]Nem beszélve arról, hogy van egy csomó kulturális, történelmi vagy rendezvénykérdés, mégis csak királyok és a királynék városáról beszélünk, ahol eddig is együttműködött Veszprém és Székesfehérvár, vagy mondjuk Fehérvár és Esztergom, hogy Szent Istvánnak két városát mondjak, hiszen mégis csak a 2038-as Szent István emléké, mint egy ezredik évforduló is most már látótávolságon belül van.

[00:26:49]Ezekben fontos lenne, hogy együttműködjünk.

[00:26:51]És ugye van az a nagyon érdekes agglomerációs kérdés, hogy például Fehérvár már részben Budapest agglomerációjának is része, de közben van egy saját agglomerációnk is, egy saját ingázó munkavállalói körünk 60 70-80 km-es körön belül, hiszen több mint 300 munkavállaló ingázik minden nap Fehérvárra hogy a munkahelyen a saját és a családja egzisztenciáját megteremtse.

[00:27:14]Tehát ezekben a kérdésekben ma is együttműködés van.

[00:27:18]Vagy például nálunk bevásárlóközpont fejlesztéseket végez a kereskedelem, akkor ők már agglomerációs logika alapján számolják ki, hogy egyáltalán hány vásárlóra számíthatnak, és így próbálják a saját bérlőiket megtalálni.

[00:27:32]Tehát én úgy érzem, hogy igenis területről területre változón ezt át lehet gondolni.

[00:27:38]Én azt állítom, hogyha képesek vagyunk néhány település egymással bizonyos kérdésekben megállapodni, akkor ez hadd legyen jó példa, és elé álljon oda az állam.

[00:27:47]Itt Fehérváron is van erre példa régóta, hiszen van egy városkörnyéki alapunk, ami a Fehérvár tesz pénzügyi forrást, de a környező települések tudják ezt fölhasználni úgy, hogy közösen hozzuk meg a döntést.

[00:27:59]És a döntések döntő része, én nem is emlékszem másra, egyhangú döntésre születik meg.

[00:28:05]Tehát ha rábízzuk a a az önkormányzatokra, akkor az igenis majd fölnövünk ehhez a feladathoz, mert föl kell nőni nőnünk ehhez a feladathoz, mint rengeteg egyéb dologhoz.

[00:28:13]Közvetlen uniós forrásokban sokkal jobbnak kell lenni a magyar településeknek.

[00:28:17]Itt is egymást szerintem segítenünk kell.

[00:28:21]Felértékelődnek a testvérvárosi kapcsolatok.

[00:28:23]Tehát én azt mondom, hogy változik a világ, és abban igenis az önkormányzati szektornak is változnia kell.

[00:28:29]Nem várhatunk mindig mindent a magyar államtól, a mindenkori kormánytól, a mindenkori költségvetésből.

[00:28:34]Amit el kell viszont válnunk, hogy kritikusan szemlélve az elmúlt éveknek a centralizáció a túlságosan központosításra vonatkozó törekvéseit az államnak azért van egy új kormányzat.

[00:28:49]Ez az új kormányzat és a Tiszapárt a kampányban mit ígért?

[00:28:53]Decentralizációt és azt ígérte, hogy nagyon sok feladatot az állam át fog adni az önkormányzatoknak finanszírozással finansz megfelelő finanszírozási struktúrával együtt.

[00:29:03]És szeretnénk, hogyha ezt már látnánk, hogy pontosan mikre és hogyan gondol.

[00:29:08]Mi azt fogalmaztuk meg, és ebben kaptunk egyébként ígéretet a kormányzat részéről, hogy az alkotmányozás folyamatába had vegyünk részt, hiszen ott lehet strukturálisan átgondolni a közigazgatás kérdéseit, az önkormányzatiság kérdéseit, meghatározni, hogy milyen feladatok legyenek az önkormányzatoknál, és ahhoz milyen kiszámítható finanszírozás társuljon, beleértve a helyi adók kérdését, az állami normatíva, feladatfinanszírozás kérdését és az átengedett adók kérdését is.

[00:29:37]gondolok itt gépjárműadóra, hogy újra kapjanak belőle az önkormányzatok személyjövedelemadóra, hogy újra kapjanak belőle.

[00:29:44]És én fölvetném most a vagyonadó kérdését is, hiszen ez egy új adónemként kerül most bevezetésre.

[00:29:48]És például Svájcban ott a kantonokon túl az önkormányzatok is szerepet kapnak ebben és kapnak a vagyonadónak a helyben megképződő részéből is.

[00:29:58]És igenis, közben pedig legyen valamilyen kiegyenlítő mecchanizmus az önkormányzatok között is.

[00:30:04]Úgyhogy várjuk, hogy a kormányzat mely feladatoknál gondolja úgy ilyen egyeztetések során, hogy azokat jobb lenne, ha a jövőben nem az állam, hanem újra az önkormányzatok látnák el.

[00:30:16]De itt is olyan érdekes dolgokat tapasztalunk, és kicsit ellentmondásos dolgokat a különböző tárcák között is, hiszen ahol miközben az egyik oldalon megkapjuk az ígéretet, hogy ezekben az ügyekben bevonnak bennünket, és érdemben egyeztetések lesznek például az ön keretében újonnan létrejövő munkacsoportok keretében.

[00:30:35]Közben pedig tegnap azt hallom este az egyik híradóba, hogy Hegerűs miniszter úr bejelenti, hogy egységesen szeretnék a védőnői szolgálatot és az alapellátást kezelni, és a védőnői szolgálatot nem adják vissza az önkormányzatoknak.

[00:30:52]Most ezzel legalább kettő probléma van.

[00:30:55]Az egyik, hogy a Tisza programba le van írva, hogy a védőnői szolgálatot visszaadják az önkormányzatoknak.

[00:31:01]Ehhez képest mindenfajta egyeztetés nélkül csak azt halljuk, hogy ezt nem kívánják megtenni.

[00:31:08]Ráadásul van benne egy nagyon érdekes egy mondat, utalás arra, hogy ezt egységesen kezeljék az alapellátással az egészségügyben.

[00:31:14]Igen ám, de az egészségügyi alapellátás ma az önkormányzatok feladata.

[00:31:18]Esetleg annak volt ez az üzenete, hogy az alapellátást is az állam szeretné átvállalni, de akkor ez nem decentralizáció lesz, hanem újra további központosítást eredményezne.

[00:31:30]Mit tettünk tegnap este?

[00:31:32]Megbeszéltük több szövetségi vezetővel, hogy kezdeményezni fogunk egy egyeztetést Hegedűs miniszter úrral, és szeretnénk vele leülni, megismerni az ő álláspontját, az ő egyeztetéseinek az eredményét, és utána hozzátenni a saját véleményünket.

[00:31:47]Mennyire kell óvatosnak lenni egy új kétharmados hatalommal?

[00:31:52]Tehát hogy kell ilyenkor tárgyalni, amikor azt látják, hogy a programmal ellentétes nyilatkozatok és tervek látnak napvilágot?

[00:32:01]Én nem most az óvatosságszót említeném, hanem inkább nyilván a türelmet.

[00:32:03]Tehát föláll 16 év után egy új kormány, akkor igenis ott kell adni türelmet és időt ahhoz, hogy a saját elképzeléseiket meg tudják fogalmazni, és az egyeztetéseket le tudják folytatni.

[00:32:17]Akkor is, hogyha az a program nem passzol.

[00:32:18]De de fel kell hívnunk a figyelmet, hogyha ehhez képest mást ígértek.

[00:32:20]Főleg, mert ugye azt halljuk minden egyéb témában hetek meg hónapok óta, ahol mondjuk vitatottabb kormányzati döntés születik, vagy társadalmi konfliktust okozó döntés, hogy na de erre adtak felhatalmazást a Tisza szavazói, a Tisza kormánynak, de ugye a a program végrehajtására adtak felhatalmazást, és például ebben a programban az önkormányzatok vonatkozásában hatáskör visszaadás szerepel számos területen.

[00:32:49]Tehát mi nem kérjük mást, mint amire az emberek április 12-én egyébként voksoltak, és amiről döntöttek.

[00:32:53]És ebben az önkormányzatok vonatkozásában ez szerepel.

[00:32:59]De az nem elvárható szerintem, hogy azonnal minden ilyen lépés történjen meg.

[00:33:03]Az elvárható, hogy ebbe az irányba menjen a folyamat, és ezek az egyeztetések tartalmi szinten a kormányzati döntések meghozatalát megelőzően egyébként megtörténjenek.

[00:33:15]Szerintem ez elvárható.

[00:33:15]Aki pedig engem ismer vagy figyeli az én polgármesteri munkámat, az pontosan tudja, hogy én az előző kormány alatt is elmondtam, hogyha valamely ügyben úgy éreztem, hogy az önkormányatok számára hátrányos döntés születik.

[00:33:27]Igaz, hogy elmondtam azt is, az szerintem pozitív.

[00:33:29]Én ugyanígy fogok eljárni ezen kormány idején is.

[00:33:33]Önkormányzati polgármesteri szemszögből nézve egy hatáskör visszaadásnak mi lesz a megfizethető ára?

[00:33:38]Tehát ingyen leves nincs.

[00:33:41]Ha valaki visszaad hatáskört és még finanszírozza is, akkor azért mindig kér valamit.

[00:33:46]Igen, de én onnan közelítenék meg minden ilyen kérdést, hogy a végső soron az adott szolgáltatást, közszolgáltatást igénybevő polgár mit fog érzékelni?

[00:33:53]Ki tud neki jobb szolgáltatási színvonalat nyújtani az adott kérdésben?

[00:34:00]Szerintem a védőnői szolgálat, most maradjunk ennél a példánál, az egy hibás döntés volt, hogy átkerült az államhoz.

[00:34:07]Ráadásul ilyen nagyon faramuci hely helyzet alakult ki, hiszen az iskolai védőnők ma az önkormányzatoknál vannak, miközben az iskolák az államnál, és általában a védőnők meg az államnál.

[00:34:20]Most ennek mi értelme van?

[00:34:22]Ez egy összisszaság.

[00:34:25]És igenis úgy gondolom, hogyha ezt egységessé lehetne tenni, és a helyben az az önkormányzat nyújtaná ezt a szolgáltatást, aki helyben van, aki elérhető, aki megtalálható, aki számonkérhető, aki felelősségre vonható, és nem egy központosított állami szervezeti struktúra és rendszer, ami megint nagyon messze van az adott településtől.

[00:34:45]Én úgy érzem, hogy ez könnyen belátható ennél a kérdésnél, hogy ez biztos, hogy előré lépést jelentene.

[00:34:50]Rengeteg konfliktusunk van építkezésekhez, beruházásokhoz kapcsolóan.

[00:34:55]Eljutunk az építésügyi hatás hatósági hatáskörököz.

[00:35:00]Mindenki az önkormányzatot szíja.

[00:35:01]Igen.

[00:35:01]Miközben egyébként valójában ez nem is igazán az önkormányzat hatásköre volt, mert az önkormányzat ugye a képviselőtestület képviseli, a polgármester satöbbi, hanem a jegyzőknek a hatásköre volt.

[00:35:10]De igenis szerintem a jegyzőkhöz vissza kellene ezt hozni.

[00:35:15]egyébként ez is ígéretként volt megfogalmazva.

[00:35:17]Mondok mást például az okmányiroda, ami annak idején így került át az államhoz, azt én nem, ami ma már ugye a kormány ablakrendszer, az szerintem jó úgy, ahogy van, nem kell, hogy az visszakerüljön az önkormányzatokhoz, a településekhez, mert azt az állam tudja jobban megszervezni.

[00:35:33]Alapvetően állami okiratok, dokumentumok kiadása történik.

[00:35:38]ot szerintem az államnak kell, hogy szerepe és felelőssége legyen.

[00:35:39]Pé a nagykórházak esetében nem hiszem, hogy az önkormányzatok be tudnának vagy akár akarnának lépni, mert olyan nagyságrendű intézményekről beszélünk, munkavállalói létszám, technológiai igény, folyamatos fejlesztési kérdés, költségvetés, hogy szerintem igenis azt az államnak kell jól megszerveznie, de igenis egy alapellátás a védőnői szolgálattal szerintem tud az önkormányzatoknál működni, még akkor is, ha vannak ma is problémák.

[00:36:07]nagyon sok üres álláshely, mondjuk a háziorvosoknál is folytathatnánk.

[00:36:11]Na de ez finanszírozási kérdés elsősorban nem azért nincs valahol ma háziorvos, mert egy önkormányzat azt nem tudja megszervezni, hanem annak humán erőforrás és pénzügyi okai vannak, ami nem fog önmagában megváltozni csak azért, mert holnap adott esetben az állam fogja ezt szervezni.

[00:36:26]És erre kiváló például az iskoláknak a kérdése.

[00:36:28]Az iskolákat több mint egy évtizede átvette a magyar állam, de ehhez képest a problémákat nem tudta kezelni és megoldani.

[00:36:35]Szerintem az iskolák kérdését is föl kell vetnünk, hogy mi van az alapokkal, az általános iskolákkal, mi van a középiskolákkal, az mind-mind tárgyalásoknak a nyomán kialakuló jó megoldás lehetne.

[00:36:47]És bízom benne, hogy tényleg ezekre az egyeztetésekre lesz is lehetőség.

[00:36:54]Egyébként ebben a mi minisztériumunk és az önkormányzati államtitkárság úgy látom, hogy partner és úgy látom, hogy elkötelezett is.

[00:37:01]Lát az új kormányzatban egy olyan nagy vonalóságot, hogy hagyja, hogy az önkormányzatok megerősödjenek, mert akkor ott ellenzéki tűzfészkek is lehetnek.

[00:37:09]Egy erős önkormányzat az egy nagyon nagy legitimitás a polgármestert közvetlenül választják.

[00:37:13]Az nem akárki.

[00:37:16]Szerintem kiváló a kérdés, mert én ezt érzem a legnagyobb problémának, hogy és ezért látom azt, hogy mintha nem teljesen ugyanaz történne minden területen már az önkormányzatokra vonatkoztatva, mint ami abban a bizonyos programban szerepel, mert érzékelek egy nagyfú bizalmatlanságot a kormányzat részéről az önkormányzatok irányába, hiszen az önkormányzati struktúrába, kivéve a fővárosi közgyűlés 2024-ben a Tisza nem indult el a választásokon, magyarul nem juttatott politikai szereplőket, közéleti szerep őket a helyi testületekbe.

[00:37:45]Nincsenek polgármestereik, nincsenek önkormányzati képviselőik, és igenis emiatt érzékelhető egyfajta bizalmatlanság.

[00:37:52]És ami szerintem sokkal rosszabb még ennél is, hogy egyfajta mintha lebegtetése történne annak, hogy akkor az önkormáti ciklus végig fog menni, vagy adott esetben ennek valamilyen választási struktúrája előre lesz hozva, vagy esetleg ez összefügg az alkotmányozás folyamatával, mivel a cikluskorláttal ezen a a szinten, és mintha ezt lehet, hogy nem levegtetés a jó szó, lehet, hogy nem születtek politikai döntések, de egy ekkora struktúrának, ami ennyi embert foglalkoztat, amelyik az egy nagyon-nagyon fontos közszolgáltatásokat biztosít, nagyon sok hatósági feladatot ellát, és nagyon sok fejlesztést folyamatosan végrehajt.

[00:38:31]Szerintem nem szabad egy ekkora struktúrát éveken keresztül bizonytalanságban tartani.

[00:38:38]A megyei önkormányzati szint megváltoztatása, aminek nem tudjuk még a pontos részleteit, ez a az önkormányzatokat ez érinti valahogyan.

[00:38:46]Tehát kell ezzel foglalkozniuk?

[00:38:46]kell foglalkozni, és ez a nyolc szövetség foglalkozott is ezzel, és ebben a bizonyos többször már általam említett dokumentumban szerepel is erre javaslat.

[00:38:56]Mi megtartanánk a megyei önkormányzatokat, és ezt a kistelepülésektől kezdve egészen a fővárosig, a megyei jogú városokig mindenki így gondolja, az más kérdés.

[00:39:02]És ebben egyetértünk a kormányzati kritikával, hogy nem a jelenlegi hatáskörök mellett, hanem elsősorban a fejlesztéspolitika térségi szolgáltatások összehangolása tekintetében ennek a bővítése szükséges, mert akkor nyer újra értelmet ez az önkormányzati szint, de igenis erre a szintre szükség van.

[00:39:21]És mondok rögtön egy rá egy speciális ügyet, ami viszont nagyon-nagyon fontos, mert sok forrás található benne.

[00:39:27]Sajnos közép-európai szinten is jellemző, és Magyarországra is ez elmondható.

[00:39:32]hogy nagyon le vagyunk maradva a közvetlenül elérhető európai uniós források vonatkozásában más európai térségektől, akár nyugat, akár dél, akár Észak-Európa.

[00:39:44]Ebben sokkal, de sokkal több forrást tud elvinni a saját településeikre, civil szervezeteikre, fejlesztéseik megvalósítására.

[00:39:55]Ebben biztos, hogy fejlődnünk kell.

[00:39:55]a megyejogúvárosok zömében, a saját hivatalukban meg tudják oldani, hogy legyen egy olyan szakember gárda, aki ezeknek a speciális pályázatoknak az összeállítására, angol nyelven történő benyújtására alkalmas és képes.

[00:40:09]De könnyű belátni, hogy egy kicsi önkormányzat kishivatallal, kevés köztisztviselővel ezt nem fogja tudni megtenni.

[00:40:17]Például ebben szerintem a megyei önkormányzatoknak igenis lehetne szerepe, de ezek régiós mér léptékű pályázatok, nem?

[00:40:26]Ezek abszolút kispályázatok.

[00:40:26]Nekünk is van olyan pályázatunk, amit testvérvárosunkkal, más európai uniós tagállamból, valahol mi vagyunk a gesztorok, van ahol csak partnerek vagyunk, viszünk végig.

[00:40:35]ebben nagyon pici kis rendezvényekhez kapcsolódó pályázatok is vannak, és vannak kifejezetten infrastruktúrális célokat maguk előtt célként kitűzni alkalmas Európai Uniós pályázatok is.

[00:40:46]Tehát ebben van most egyszerűsítsük le pénz, és ezt nem a magyar állami költségvetésből kellene elhozni, nem azt terhelné, hanem az uniós büdzsét, és ennek az aránya folyamatosan növekszik.

[00:41:00]Jó lenne, ha ebből a magyar arány is növekedni tudna.

[00:41:05]Ühüm.

[00:41:06]szolidaritási adó ameddig van, mi lenne az adó alapja, és mekkora mértéket tartanának általánosan kigazdálkodhatónak.

[00:41:13]nyilván nincs két egyforma település, nem mindenhol jön be ugyanannyi, és nem mindenhol gazdálkodnak ugyanúgy.

[00:41:20]Ugye ez régóta már a magyar településpitikának és az országos politikának is témája a szolidaritási hozzájárulás, de azért azt mindig látnunk kell, hogy ilyenfajta kiegyenlítő mechanizmus vagy szolidaritási elv alkalmazása a települések között számos európai uniós tagállamban létezik.

[00:41:39]Van, ahol ennél alacsonyabb mértékű, van ami magasabb mértékű.

[00:41:44]amit mindenki valahogy próbál megoldani.

[00:41:47]A mi esetünkben is szerintem nem önmagában az elv kifogásolható, és nem is azt kifogásoljuk hosszú évek óta, hanem ennek leginkább a mértékét, illetve az elosztás módját.

[00:41:56]A megyejogú városok szövetsége azt fogalmazta meg közös álláspontként, hogy egyszerűsítsük le a számítás módját.

[00:42:06]Ma egy nagyon bonyolult képlet alapján számítják ezt ki, hanem ehelyett mondjuk azt, előző évi iparűzési adóbevételhez kössük, és ezt maximáljuk 15%-ban.

[00:42:20]Ez a megyejugú városok esetében egyébként nagyjából felezését jelentené a mostani mértéknek.

[00:42:25]egyéb településtípusoknál lehetett meg különböző okok miatt adóerőképességi számítás, lakosságszám miatt ennek más eredménye, tehát azt lehet, hogy máshogy kell kezelni.

[00:42:37]Mi a magunk javaslatát tudtuk megfogalmazni.

[00:42:40]Tehát még egyszer ez azt jelenteni, hogy a mostani mértéket körülbelül felezni tudnánk.

[00:42:43]és ennek a a az elfelezett összegnek a felét, tehát a jelenleginek nagyjából a negyedét pedig nem az állami költségvetés kapná meg, hanem egyfajta agglomerációs büdzsé, és ott alakítsunk ki valamilyen struktúrát, ami ennek a felosztásáról, elosztásáról tud szólni és rendelkezni.

[00:43:02]Miért fontos ez?

[00:43:02]Mert valójában itt jelentkezne a szolidaritás elve.

[00:43:06]Mert mi történik Fehérvár esetében?

[00:43:08]mondtam, több mint 300 munkavállaló érkezik más településekről, Fehérvárra minden nap, hogy munkát végezzen.

[00:43:15]Az a gazdasági teljesítmény, amit a fehérvári vállalkozások előállítanak, és amiből ők helyi adót fizetnek Fehérvár önkormányzatának, azért ez a 30000 ember is egyébként megdolgozott.

[00:43:26]Tehát jó lenne, ha az ő településük is közvetlenül jutna ezeknek a forrásoknak a terhére pénzügyi lehetőségekhez.

[00:43:38]És ezért mondjuk, hogy a mi esetünkben 9,sés5 milliárd Ft az idei szolidaritási hozzárólás.

[00:43:43]ennek nagyjából a fele maradna az önkormányzatunknál, akkor az bizony meglátszana az utak állapotán, a közszolgáltatások színvonalán, a klímaváltozásra szembeni küzdelem kérdéseiben, a lakhatás kérdéseiben, a közösségi közlekedésben, sok mindenben.

[00:43:58]A másik, az összeg másik fele pedig ugye elfeleződne.

[00:44:01]Egyik részét befizetnénk az államnak, a másik részét pedig megkapná x kmenen belül valamilyen módszertan alapján meghatározott településeknek a sora.

[00:44:11]Ö, és mi történ ebből?

[00:44:11]együtt sírunk, együtt nevetünk, mindenki abban lesz onnantól kezdve érdekelt, hogy mi növekedjünk, mert ha mi növekszünk, akkor ők is többletbevételhez fognak jutni, és el lehetne kerülni azt a hát nem feltétlenül helyes tendenciát, hogy a legkisebb település is a település szélére valamilyen ipari parkot szeretne.

[00:44:30]Nem tudva számolna azzal, hogy ez nem csak költségvetési bevételt hoz, hanem bizony rengeteg terhet is jó egy településre, amit a szolidaritásra együtt viszont nem tudunk kitolni Fehérvárról.

[00:44:41]Tehát az, hogy minden nap reggel nálunk ugyanolyan dugó alakul ki, mint a fővárosban, délután ugyanez történik fordítva.

[00:44:48]Ennek a környezeti közlekedési terhét nem tudom kinyomni a városból, mint ahogy Budapest sem tudja ezt ezt mentesíteni magát.

[00:44:55]Tehát itt azért az is fontos, hogy ezeket is kezelnünk kell tudni.

[00:45:01]Ezt sok esetben pénzből tudjuk megtenni, és igenis a helyi gazdaság tudja ezt előállítani.

[00:45:06]De ne csak a helyi adókról beszéljünk e tekintetben, hanem ezért fontos az SC kérdése, ezért fontos a gépjárműadó kérdése, ezért vetettem föl a vagyonadó kérdését, mert ez így együtt tudna egyfajta finanszírozást biztosítani.

[00:45:19]a adóelosztást, ezt például a szolidaritási hozzájárulásnak a bevételi oldalát, ezt kell valakinek ellenőriznie, hogy ez egy értelmes cél legyen, vagy azért önkormányzat az önkormányzat, bármekkora is, mert ő felel azért, hogy jól dolgozik, vagy nem jól dolgozik, és ha nem, majd akkor elzavarják a következő választáson.

[00:45:37]Én úgy érzem, hogy az önkormányzatiság elvéből az fakadt, hogy ezekről a forrásokra az önkormányzat, önkormányzatok tudjanak dönteni.

[00:45:47]Természetesen mint minden forrásfelhasználásunkat és minden döntésünket alapvetően jogszerűségi szempontból, de különböző szervezetek ma is ellenőriznek.

[00:45:55]Legyen az a kormányhivatal, amelyik fajta törvényességi felügyeletet lát el, vagy lá mondjuk akár az állami számvevőszék, amelyik rendszeresen jön tematikusan ellenelőrőzni az önkormányokat.

[00:46:06]Most is van a mi városunkban is ász ellenőrzés különböző az ő munkatervükben szerepelt szereplő ellenőrzési terv és tematika alapján.

[00:46:16]Tehát nyilván a jogszerű elköltést ellenőrizni kell, de az önkormányzatiság világából szerintem az következik, hogy a helyi közösség és annak megválasztott képviselői, vezetői hoznak döntéseket, és a helyi közösség majd kőkeményen eldönti egy választás során hogy egyébként ez átláthatóan és jó célokra került-e felhasználásra.

[00:46:37]igen, akkor azt a polgármestert, azokat a képviselőket újra fogja választani.

[00:46:41]Ha nem, akkor majd másokat fog megbízni ezzel a felelősséggel és ezzel a szolgálattal.

[00:46:47]Ha megjelenik a jövő évi költségvetés tervezete, milyen sorokat fognak benne összenézni, hogy lássák, hogy a dolgok önök szerint jó irányba mennek-e, vagy rossz irányba mennek?

[00:46:55]A legfontosabb ilyenkor nekünk az önkormányzati fejezetnek az értékelése, hiszen a legtöbb szám az ebben szerepel, még akkor is, hogyha ez először általában főszámokat jelent csak és később történik a a kincstári lebontásra ennek már településekre, akkor látjuk mi teljesen pontosan mondjuk a Fehérvárra vonatkozó adatokat, de azért a főszámokból sok minden már következik, illetve a költségvetés szöveges részéből, tehát hogy hol jelennek meg azok a bű bűvös szavak, hogy adóerők képesség alapján elosztandó, mert akkor az megint azok a települések fognak rosszul járni, ahol egyébként a szolidaritási hozzárulás is magas, hiszen amögött magas az adó bevétel.

[00:47:39]Ezeket fogjuk tudni az első napokba és hetekbe értékelni, de azért nyilván sok állami költségvetést láttunk már, sok önkormányzati költségvetést készítettünk már, kiváló szakembereink vannak, tehát pár nap elegendő lesz annak eldöntésére, hogy az irány mi, és utána pedig pár hét kell ahhoz, hogy aztán ezt számszerűsíteni is tudjuk.

[00:47:58]Ha látják az irányt, akkor újabb önet, összehívás és újabb tárgyalás.

[00:48:01]Igen, és erre is kaptunk ígéretet, hogy következő időszakban lesz öet, illetve önhez hasonló egyeztetés az önkormáti szövetségek és a minisztérium, illetve a kormányzat között.

[00:48:12]Köszönöm a tájékoztatást.

[00:48:12]Az elmúlt egy órában Cserpalkovics András Székesfehérvár polgármestere, a megyei Jogu városok szövetségének elnöke volt az aréna vendége a műsor elkészítésében.

[00:48:21]Szétsi Ágnes szerkesztő kollégám és Erdei Tamás főszerkesztő vett részt.

[00:48:22]A beszélgetést a rádióban most felvételről hallották.

[00:48:26]Az Infádió YouTube csatornáján is úgy fogják hallani, ha oda föliratkoznak, minden beszélgetést automatikusan kapnak majd meg.

[00:48:31]Köszönöm a figyelmet.

[00:48:33]Exterde Tibor vagyok.

[00:48:37]Az aréna távközlési partnere [zene] a Van Magyarország.

[00:48:43]é