2000 milliárd euró a tét: vétó lesz vagy megegyezés? Zalai Csaba, Inforádió, Aréna

[00:00:00]Arén Magyarország [zene] egyik legtöbbet idézett rádió műsora.

[00:00:02]Várja önt a stúdióban.

[00:00:06]Zalai Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa tanulmányok tanszék oktatója.

[00:00:16]Az Arna távközési [zene] partnere a Van Magyarország.

[00:00:20]Segítse ön is munkánkat azzal, hogy feliratkozik csatornánkra.

[00:00:25]Milánóban, Párizsban, Lionban és az albániai Tiranában is zavargások vannak, és ezek a képek meg a hírek lenyomják a híroldalak aljára az Európai Uniós költségvetés tárgyalásáról szóló híreket.

[00:00:37]A belső bajok a nagy uniós országokban ezek gyorsítják vagy lassítják a költségvetés elfogadásának folyamatát, mert egy laikus mind a kettő mellett tud érvelni, hogy gyorsan csináljuk meg, és akkor úgy menni neki a választásnak, vagy pont fordítva ne vállaljunk kötelezettséget, mert nem tudjuk, hogy mi leszünk itt még ezután.

[00:00:56]Én azt gondolom, hogy ebben a helyzetben, amiben most Európa találja magát, és ebben a nagy globális kontextusra is gondolok, abban a helyzetben ezek a problémák valószínűleg gyorsíthatják a költségvetés elfogadását.

[00:01:06]Egész egyszerűen annyi minden problémával kell az Európai Uniónal foglalkozni, hogy nem teheti meg az Európai Unió, hogy évekig ezzel az egy kérdéssel gyakorlatilag lebénítse a saját maga döntéshozatalát.

[00:01:16]Ugye a globális kihívások között orosz-ukrán háború az Amerika Egyesült Államoknak az időnként a kereskedelem politika tekintetében folytatott sajátos politikája.

[00:01:27]A kínai kereskedelmi kapcsolatok kérdését is rendezni kell.

[00:01:32]És hát emellett olyan fontos kérdések vannak, amiről ő is utalást tett.

[00:01:34]ezek a megérhetési költségek, amik mind az energiaárak, illetve ezekre a globális konfliktusokra vezethetőek vissza.

[00:01:41]De van a nagyurópai uniós országoknak, Franciaországnak az unió egyik vezetőereje.

[00:01:44]Olaszország egy másik vezetőerő, Németország egy harmadik rendkívül fontos ország elég ereje ahhoz, hogy a saját ízük szerint átvigyék a költségvetést.

[00:01:53]Ott van még az Európai Parlament is, aminek a végén csomagban kell szavaznia, vissza is dobhatja.

[00:01:59]Ez pontosan így van.

[00:01:59]De azt gondolom, hogy az Európai Unió költségvetését a bizottság szántszándékkal, olyan szerkezetben, olyan nagysággal osta létre, hogy ebben mindenki meg fogja találni magának azokat a fontos prioritásokat, amire otthon hazafelé menve el tudja mondani, hogy győztünk.

[00:02:14]Ez számunkra nekünk fontos.

[00:02:14]Ha majd belemegyünk a részletekben, én azt gondolom, hogy a költségvetés négy nagy kérdésről szól.

[00:02:19]Az első az maga a kölcsögetés nagysága, a szerkezete.

[00:02:21]A második az, hogy ezt a szerkezetet mire fordítjuk, melyek azok a prioritások és kihívások, amelyekre az Európai Uniónak a következő időszakban fordítania kell a forrásokat.

[00:02:31]A harmadik az mindig arról szól, hogy ezeket a forrásokat hogyan fogjuk tudni összeszedni.

[00:02:35]És a negyedik azok ilyen technikai jellegű kérdések, de azok nagy meghatározóak tudnak lenni a tekintetben, hogy pontosan ki határozza meg, hogy az összegeket, a programokat mire lehet költeni, milyen feltételek mentén.

[00:02:45]Tehát ha úgy tetszik, ez a végrehajtással kapcsolatos kérdések, ez a négy nagy kérdés az, ami meghatározza a költségvetési tárgyalásoknak.

[00:02:53]Kezdjük akkor az elsővel.

[00:02:53]Az a jó európai uniós közös költségvetés, ami nagyobb, mint a korábbi, vagy az a jó európai uniós költségvetés, ami takarékosabb, mint a korábbi?

[00:03:02]Hát, hogyha abból a megfeletésből megyünk neki a kérdésnek, hogy sokkal több kihívás van most az Európai Unió előtt, mint volt 10-15 évvel ezelőtt, ugye beszéltünk a globális kihívásokról.

[00:03:12]Ö ennek az egyik legnagyobb új kihívása az a közös védelemppolitikai kapacitások képességeknek a kialakítása.

[00:03:16]Azt gondolom, hogy a polgárok az elmúlt négy évben az orosz-ukrán háború kitörése óta jogosan várják ezt azt el, hogy az európai politika nagyobb képességet hozzon létre és akkor nagyobb felelősséget váljon a védelem tekintetében.

[00:03:31]De ezen túlmenően van egy zöld átállás, vannak az energiai összeköttetése kérdés, amik most éppen a magas energiaárakban csapódnak le.

[00:03:39]van a versenyképesség kérdése.

[00:03:41]Tehát egy sor olyan új kihívással szembesülünk most az elmúlt pár évben, amire többlet költségeket kell fordítani, miközben a szerződés meg is határozza azokat a területeket.

[00:03:49]Itt elsősorban az agrárpolitikára kell gondozni, a kohézi politikára kell gondolni, amelyek szerződéses kötelettségből fakadóan az unió költségvetésének megfelelően kezelni kell.

[00:04:00]Magyarán, hogyha tényleg többletkihívások vannak, akkor azt gondolom, hogy az a jó válasz, hogyha azt is mondjuk, hogy ehhez többletforrásokat is biztosítunk.

[00:04:06]Egy Európai Uniós állampolgár ugyanazokat a prioritásokat szokta azonosítani, mint az Európai Uniós döntéshozó.

[00:04:13]Arra gondolok, hogy egy Oroszországgal szomszédos uniós állam állampolgára valószínűleg másképp tekint a közös védelempiára, mint egy spanyol, aki messze van Oroszországtól.

[00:04:23]Ez biztosan úgy van, és ez a védelmi kiadások tekintetében is nagyon szépen tükröződik ez az összeg, hogyha a GDP arányos kiadásokat nézzük, az Oroszországhoz közelebbi keleteurópai országoknak jóval magasabb jellemzően 3-4% körüli a GDP arányos költségvetési kiadás a védelemppolitika tekintetében.

[00:04:41]Ha elmegyünk délre, dél-nyugat-Európában, Spanyolország Olaszország jellemzően 2-2% alatti összegekről beszélünk.

[00:04:47]Ettől függetlenül az Európai Uniónak van egy egy ilyen közvéleménykutatása, amit rendszeresen el szokott végezni.

[00:04:56]Megkérdezi a polgárokat, hogy mely kérdések azok, amik számukra fontosak.

[00:04:59]És ebben azért elég nagy összhang van az Unió polgárai tekintetében.

[00:05:01]A védelemppolitika, a védelmi kiadások kérdése, ezek mind-mind olyan kérdések, ahol mind az összes tagállamnak a top három, top négy kérdései között szerepelnek.

[00:05:11]De az Európai Uniós állampolgár a védelempolitikai kiadások növelését a közös költségvetésből várja, vagy a saját kormányától szokta elvárni, hogy akkor fordítsál kevesebbet egészségügyre, hogy legyen több tankunk.

[00:05:24]Mián ez egy olyan kérdésről, ami hatáskörileg még mindig a tagállamok körébe tartozik.

[00:05:28]Tehát ugye az unió azokkal a kérdésekkel tud igazából rendelkezni, amelyek hatásköröket átruháznak a tagállamok az unió számára.

[00:05:36]A védelem és a biztonságpolitika azok a szuverenitásnak azon nagyon érzékeny kérdései, amelyek még mindig nemzeti hatáskörbe tartoznak.

[00:05:43]Az a jó hadsereg, amit én parancsnokolok.

[00:05:45]Így van.

[00:05:45]Pontosan.

[00:05:45]Ugyanakkor viszont a költségvetési mozgástér tekintetében az uniónok nagyon szigorú szabályai vannak.

[00:05:51]Ugye gondoljunk itt a master kritériumokra, amelyek nyilván az elmúlt 10-15 év tapasztalatából levonva egy ilyen 3%-os költségvetési küszöböt szabnak a tagállamok számára.

[00:05:59]Ez a valóságban alapvetően jóval kisebb.

[00:06:03]Tehát a kölcsögetési mozgástérnek a megteremtése abban sokat tud az unió segíteni.

[00:06:07]Másrészt olcsó hitelek nyújtásával azon országok számára, akiknek mondjuk a hitelfelvétel jóval drágább, mint az Átlagos Unió Oktogán számára, egy többlet forrást tud teremteni.

[00:06:17]Tehát e tekintetben a bizottság, illetve az Unió tud segíteni a költségvetési mozgástérnek a mővítésébe.

[00:06:22]Másrészről viszont nem mindegy, hogy abból az összegből miket fejlesztünk, és annak az ösztönözése érdekében, hogy azokat a képességeket fejlesszük, amiket mindannyian fontosnak tartunk, és ezt mind közös európai ipari bázisra alapján tegyük meg, tehát ne az amerikai, dél-koreai, izraeli fegyvereket szerezzük be, hanem ennek jövőben nézve legyen európai fejlesztési vonatkozása is.

[00:06:45]Ebben tud az Unió és a bizottság segíteni.

[00:06:48]Például abban a bizottság tud segíteni, hogy melyik országban legyen a közös haderőfejlesztésnek a a technikai középpontja.

[00:06:56]Franciaország, ha jól emlékszem a számokra a világ második számú fegyverexportőre nagyon komoly.

[00:07:02]Tehát ott vannak még a németek, és ki fogja eldönteni, hogy ezen az üzleten, ki keres a franciák vagy a németek?

[00:07:06]És ott vannak az olaszok is, nekik is van saját fegyvergytásuk, a cseheknek is van, mindenkinek.

[00:07:13]Hát ebbe a bizotság nem fog tudni segíteni, de abban tud ösztönzőleg közre játszani, hogy olyan forrásokat biztosít, amivel a közös beszerzéseket, a közös fejlesztéseket adott esetben olcsóbban meg lehet tenni, és ebben a szempontból érdekükben áll a francia német az olasz cégeknek együttműködni, különösen abban a szempontból, hogy Amerikában azért azok a fegyvergyártó cégek jóval nagyobbak, mint Európában, amelyek léteznek.

[00:07:35]Tehát hogyha reálisan szeretnénk az amerikai, a dél-korai, az izraeli cégekkel versenyezni, ahhoz előbb-utóbb szükséges lesz európai bajnokoknak a létrehozására, és ezt a összeolvadási folyamatot tudják ezek az Európai Unió szabályok, költségvetési források segíteni és ösztöni adott esetben.

[00:07:53]Az egy jó meglátás, hogy a befizető fukarok állnak az egyik oldalon és a kedvezményezett fejlesztendő országok állnak a másik oldalon, vagy ennél bonyolultabb a kép?

[00:08:02]Ennél biztos, hogy bonyolultabb a kép, de azt gondolom, hogyha egy kicsit leegyszerűsítjük ezt az egész költségvetési tárgyalás sorozatot, akkor hagyományosan mindig arról szól a tárgyalás sorozat, hogy vannak azok az országok, akik nettó kedvezményezettei a költségvetésnek, jellemzően a kevésbé fejlett közép és dél-európai országok, amelyek a kohézus források révény jelentős összegekhöz jutnak hozzá.

[00:08:24]Ehhez hozzá még lehet csatolni azokat az országokat, akik a mezőgazdasági forrásokból viszonylag nagy részaránnyal részesülnek.

[00:08:30]És hát vannak azok az országok, ezek a fukarországok, ez a hat ország alapvetően Németország vezetésével ide tartozik, Hollandia, Finnország, Svédország, Dánia és Ausztria.

[00:08:42]Ezek pedig nyilván azok az országok, akik többet fizetnek meg az Unió költségvetésébe, mint amit visszakapnak.

[00:08:47]Tehát az ő érdekük az, hogy a kölcsögvetés csökkenjen, illetve azok a tételek csökkenjenek, amelyek nem ők számára fordítódnak, hanem amik a az alapvetően kevésbé fejlett országok számára.

[00:08:57]Az a tétel, nem igaz már, hogy azért kapnak a később csatlakozott országok, a fejletlenebb országok uniós forrásokat, hogy nagycuk lehessenek a fejlett országoknak, mert most már minden kínai, tehát már nem a fejlettországok piacai vagyunk, hanem kínáik.

[00:09:12]Én inkább egy másik logikát használnék el tekintetben.

[00:09:14]Amikor 93-ban létrejött a közös piac, akkor emögött azért a a politikusok és a közgazdások felhívták arra a figyelmet, hogy egy ilyen egységes piacban általában tőke, a munkaerő oda szokott koncentrálódni, ahol eleve versenyképes az iparág, és eleve megvannak azok a feltételek rá, és ez egyfajta koncentrációt indítaná erre Európába.

[00:09:33]magyarán lennének olyan országok és régiók, akik ebben a versenyben lemaradnak.

[00:09:36]Annak érdekében, hogy a bővítés a bocsánat, a közös piac létrehozásának az előnyeiből minden európai polgár, minden régió valamilyen mértékben részesülhessen, ennek az érdekében hozták létre a kóézős politikát, aminek pont az lenne a lényege, hogy ezeket a különbségeket mind országok szintjén, mind a régiók szintjén kiegyenlítjék.

[00:09:57]Tehát nem feltétlen a piacokra hegyezném ezt ki, hanem magának az unió és a belső piacnak a működésére.

[00:10:01]És ebből a szempontból ez a ez az alaptétel, ez továbbra is érvényes.

[00:10:07]Mezőgazdasági források elosztásában lehet nagy elmozdulás.

[00:10:10]Ha elnézem Franciaországot, ott sokkal kisebb dolgokért is óriási balhé van, mint mint a mezőgazdasági források megvágása.

[00:10:18]Itt azt kell tudni, hogy a az Európai Unió költségvetése az alapvetően forrásokat osztál el, illetve vannak olyan ágazatok, ahol kifejezetten gyakorlatilag csak az európai források állnak rendelkezésre annak érdekében, hogy azt a piacot tudják szabályozni.

[00:10:29]A mezőgazdaság, mint a legrégebbi közös piat közös politikák egyike, az pont egy olyan terület, ahol gyakorlatilag nincsenek nemzeti források, hanem itt az uniós közvetlen mezőgazdasági források azok, amelyek a a mezőgazdasági termelőknek a jövedelmét fenntartják.

[00:10:45]Ezt természetesen a nemzeti szinten ki lehet egészíteni, de itt alapvetően maga az uniós költségvetése az, ami meghatározza ennek az ágazatnak a jövedelmezőségét.

[00:10:52]Magyarán e tekintetben a mozgástért azért is szőjük, mert hogyha arról beszélünk, hogy az Európai Uniónak ebben a globális versenyben valamifajta stratégiai önállóságra kell szertennie, akkor az élelmbiztonság, az élelmiszer ellátás biztonsága azok olyan fontos szempontok, ami miatt szerintem a a mezőgazdaságra fordított források összegét nem igazán lehet csökkenteni.

[00:11:13]Azt talán meg lehet tenni, hogy olyan szempontokra is költsünk, vagy elsősorban olyan szempontokra költsünk, ami a a költség a környezetvédelmi szempontok mellett még egyéb olyan szempontokat is figyelembe vesznek, mint például a vidékfejlesztés, ami egyfajta a regionális kiegyenlítéshez hozza vezetőt célok.

[00:11:29]Tehát a források nagyságát nem, de talán a célkitűzéseket lehet változtatni.

[00:11:35]Nem is akar senki hozzányúlni a közös agrárpolitikához.

[00:11:36]Ez a közös költségvetésen belül hagyományosan egy rettenetesen nagy rész talán a legnagyobb.

[00:11:43]Ez így van, de azt gondolom, hogy miközben ennek a részaránya a költségvetésekről költségvetésekre fokozatosan csökken, ezért ez továbbra is egy jelentős tétel marad.

[00:11:51]Ugye ha történelem visszanézzük az elmúlt 20-25 évre, akkor egy 20-25 évvel ezelőtt a a mezőgazdaságra fordított költségvetési részarány az körülbelül 45-50% volt.

[00:12:01]Ez az a legutóbbi költségvetési tárgyalások alatt valamivel 1egyharmad alá csökkent.

[00:12:09]Ö nagyjából egy harmad részt tettek ki a koziós kiadások, és minden egyéb más volt egy másik harmad.

[00:12:12]És ezek az arányok fokozatosan évről évre változnak.

[00:12:16]A mostani bizottsági javaslat alapján gyakorlatilag ez a két összeg, ami korábban kétharmadát adta a költségvetésnek, ez nagyjából egy a felére csökkent le a költségvetési kiadásokna.

[00:12:27]Magyarán egy jelentős forrás részarányt már az új kihívásokra fordít az Európai Unió.

[00:12:33]Ebben benne van a védelempolitikától kezdve a kutatás és fejlesztés a versenyképességi kérdéseken át és sor olyan kérdés, ami természetesen minden uniós polgár számára fontos.

[00:12:43]Van egy prioritási sorrend az Európai Uniós bizottsági döntéshozók fejében, hogy mi az, amiről először meg kell állapodni, hogy utána át tudjunk menni a másikra, és hogyha az is megvan, akkor menjünk a harmadikra, vagy folyamatosan, párhuzamosan mindenről mindig tárgyalnak.

[00:12:59]Gyakorlatilag folyamatosan mindenről párhuzamosan tárgyalunk.

[00:13:00]Ugye hagyományosan a költségvetési tárgyalásoknak a forgatónőkönyve az úgy nézett ki, hogy megállapodtunk először a költségvetés nagyságáról.

[00:13:07]Ez nagyjából beszorította a mozgásteret.

[00:13:10]A főszám a főszámokról.

[00:13:11]Így van.

[00:13:11]Ez volt ugye a nettó befizetőknek az érdeke, hogy nagyjából korlátok közé szorítsák a költségvetést, és utána gyakorlatilag a legfőbb kezdezményezett országok egymás között játszották le ezt a a tárgyalás sorozatot.

[00:13:23]Ö most egy picivel máshogy néz ki a helyzet.

[00:13:25]Ugyanis a bizottság részben tudatosan a kohéziós és az agrárpénzeket egy nagy költségvetési fejezetbe szorította.

[00:13:32]Ezzel két dolgot tért el.

[00:13:34]Egyrészt össze, illetve egy koalícióba zta a nagy agrár, illetve nagy kohéziós támogatottságokat előnyben részesítő tagállamokat.

[00:13:42]Ebben a szempontból a kohéziók barátai csoport kiegészült Franciaországgal.

[00:13:47]Ez ez gyakorlatilag megváltoztatta a dinamikát, mert eddig Franciaország az Németországgal együtt mindig egy ilyen sajátos álláspontot képviselt.

[00:13:54]Most a franciák ebből fakadóan miután minden két csoportnak az a lényege, az a az a főtörökvés, hogy az a pénzeket korlátok közé, illetve nagyjából azon bizottsági javaslat mentén megtartsa.

[00:14:05]Ezért egy sokkal erősebb koalíció áll szemben a korábbi tárgyalásokhoz képest.

[00:14:09]Még a másik oldalon a Németország által vezettó befizetők csapatát.

[00:14:13]Helyenként a belgák, helyenként majd az írek, majd hogyha végig lesz az elnökség fogják erősíteni.

[00:14:20]Tehát én azt gondolom, hogy eléggé kiegyensúlyozott a frontok a tekintetben, hogy ebben a kérdésben valószínűleg olyan nagyon nagy változás nem lesz majd érzékelhető a végeredménytek.

[00:14:29]Ki mivel szokott érvelni?

[00:14:29]Ki mit dob be?

[00:14:32]Hogyha azt elfogadod, akkor én elfogadom a te javaslatodat.

[00:14:33]Kinek mi fontos ilyen a tárgyalásnak ebben a szakaszában?

[00:14:36]Hát ugye ilyenkor mindig előjön a nettó költségvetési egyenlegnek a szemlélete.

[00:14:42]Ugye minden tagállam azt nézi meg, hogy a közös költségvetésben mennyit fizetek be, mennyit kapok vissza, és hát a a kettő közötti különbség a lehető legnagyobb legyen.

[00:14:49]És hát ezeket a számokat mindenki úgy próbálja kozmetikázni, hogy az a számára mindig a legkedvezőbb módon nézzen ki.

[00:14:56]Ugye sokat nehezít vagy bonyolít a tárgyalásokon az, hogy miután ez egy hét éves időszakról szóló tárgyalássorozat, a pénzeket lehet folyóáron mérni, meg lehet egy adott évnek az értéke tekintetében nézni, és itt adott esetben a költségvetés nagysága 15-20%-os különbséget is tud mutatni.

[00:15:15]Tehát nyilván akik arra akarnak hivatkozni, mint általában a nettó befizetők, hogy óriási nagyra nőtt a költségvetés nagysága, azok a folyóáras számakat fogják mondani.

[00:15:24]És ugye ezzel kapcsolatban mindig el szokott hangozni, hogy hát 2000 milliárdos költségvetésről beszélünk.

[00:15:31]Ugyanakkor, hogyha figyelembe vesszük, hogy ez a költségvetési időszak, ez 2028 és 34 közötti időszakra vonatkozik, nyilván egy jövőbeli eurónak az értéke kevesebb, mint egy jelenbeli eurónak.

[00:15:41]Tehát hogyha ennek az időszaknak az összegét, azt a 2000 milliárdot a 2025-ös éves árfolyamokon számítva, tehát a jelen értékét számítom ennek a költségvetésnek, akkor már csak egy 1760 milliárdos összegről beszélek.

[00:15:54]Tehát itt egyrészt lehet játszadozni a pénzeknek a nagyságával, ki melyik tételt tartja fontosabbnak.

[00:15:57]Másrészt hát nyilvánvalóan vannak ilyen progresszívnak minősített költségvetési források, kutatás és fejlesztés, adott esetben a versenyképességet növelő versenyképességi alap, amelyeket úgy lehet keretezni, hogy ezek a jövőben mutató beruházások szemben a régi hagyományosnak menetett költségvetési forrásokkal, mint a mezőgazdaság és a kohézió.

[00:16:19]Tehát így be lehet keretezni a történetet a jövő és a múltnak a történetébe, de itt mindig arról van szó, hogy a tagállamok a saját jól felfogott érdekeiket próbálják meg előttebe helyezni.

[00:16:29]Tagállamok abban egyetértenek most, hogy melyek az Európai Unió legfontosabb problémái, amik mögé költségvetést kell tenni.

[00:16:36]Abban mindenképpen egyetértés van, hogy az a négy-öt új kihívás, amelyekről már részben beszéltünk, azokra nagyobb forrásokat kell majd költeni.

[00:16:44]De amikor még nem tudjuk pontosan, hogy mekkora az az összeg, amit szét lehet osztani, akkor természetesen egyelőre még korai arról beszélni, hogy erre vagy arra a tételre többet vagy kevesebbet fogunk költeni.

[00:16:55]Most valahogy párhuzamosan mennek a tárgyalások.

[00:16:56]Ugye a nettó befizetők érdeke az, hogy a költségvetés nagyságát csökkentsék.

[00:17:01]Ugye a mostani múlt héten lezárlott európai tanácsűlésen első alkalommal volt vita arról az írelnökség által beterjesztett új javaslatcsomagról, amely már egy 8%-kal megvágta a költségvetés nagyságát.

[00:17:13]Ebből fakadón át is priorizálta ezeket a forrásokat.

[00:17:18]És hát innentől kezdve [torokköszörülés] a kettő együtt megy, tehát a nagyság, a prioritásoknak a az ide-oda tologatása.

[00:17:25]De nagyjából én azt gondolom, hogy annak ellenére, hogy a a vita az most indult meg, én a kompromisszomat azt gondolom, hogy nagyjából látni vélem, illetve azt gondolom, hogy kezd felrajzolódni egy olyan a megoldási meg képlet, amely ha a politikai szándék megvan mögötte, a következő hónapokban megoldás felé tudja vinni ezeket a tárgyalásokat.

[00:17:48]nettó számít, vagy számít a szabályozási környezet is.

[00:17:51]Minden európai bizottsági szövegben ott van a a bürokrácia csökkentés, a folyamatok egyszerűsítése, mintogyha ez valamiféle csodaszer volna, de olyan sokszor emlegetik, hogy mindig fölmerül az emberben a kérdés, hogyha ilyen sokszor emlegették, akkor miért nem csinálták meg, és miért nem jutottunk el a csoda állapotába mostanra már.

[00:18:14]Hát ha megengedi, akkor ezt egy picit magyar szempontból nézném.

[00:18:16]Nem mindegy az, hogy a magyar kormány a tárgyalások végén mekkora forrást fog hazahozni a koheziós források tekintetében.

[00:18:22]Nagyon fontos lesz az, hogy ezeket a programokat milyen feltételekkel milyen célokra lehet költeni, és ebben a bizottságnak mekkora szerepe van.

[00:18:29]Tehát a a mennyiség mellett a minőség is nagyon fontos, és ezek is nagyon fontos részemei a tárgyalássorozatnak.

[00:18:35]Ühüm.

[00:18:38]Bíznak a befizető országok annyira a kedvezményezett országokban, hogy ne szigorítsák tovább a felhasználás feltételeit?

[00:18:44]Tehát ne akarják megmondani, hogy azt az eurocentet pontosan mire kell, hogy költsd.

[00:18:50]Én azt gondolom, hogy az elmúlt pár évnek a a problémái és ebből Magyarországon azért emlékszünk olyan konfliktusokra, ami a bizottság meg a magyar kormány között pont az európai pénzek felhasznása tekintetében fennállt.

[00:19:02]Ezek mind abba az irányba vitték a a gondolkodást, hogy szigorúbbak legyenek a a az elköltésnek a szabályai.

[00:19:09]ezen túlmenőleg a bizottság az egyszerűsítés elve alapján nagyon sok korábbi programot egy nagy programra vont össze, és ebből fakadóan egy nagy nemzeti terv keretébe fogta össze a korábbi kohíziós és agrárkiadásokat.

[00:19:25]Ezzel jóval nagyobb ráhatása van a folyamatra és a folyamatoknak az elköltésére is.

[00:19:29]Notabene a kóézős politika tekintetében a korábbi alapvetően már elköltött számláknak a finanszírozása helyett ezeket a forrásokat úgynevezett mérföldkövekhez szeretné majd kötni.

[00:19:39]Tehát így a kifizetések is a teljesítményhez lesznek kötve.

[00:19:44]Tehát az egész logikája egy picit a teljesítményorientáltság irányába fog mutatni.

[00:19:50]Tehát megnézik, hogy mit csináltunk és utána jön a fizetés.

[00:19:52]Tehát addig csináljuk nagyjából magunk.

[00:19:54]O olyannyira, nem olyannyira, hogy az Európai Bizottság a tagállamoknak általában minden évben egy úgynevezett európai szemeszterben meghatározza azokat a fajsúlyos gazdaságpolitikai, illetve szociálpolitikai intézkedéseit, amit úgy gondol, hogy az európai célok elérése érdekében annak az adott tagállamnak teljesíteni kell.

[00:20:12]Ezek az úgynevezett országspecifikus ajánlások.

[00:20:16]És ezeknek az uniós forrásoknak ezeket a célokat is kell adott esetben szolgálniuk.

[00:20:21]És amennyiben ezeknek a céloknak az előrésében nincsen előromozdulás, akkor azokat a programokat, amik ezeknek a dedikált céljait hívatottak elérni, azokban egy egész egyszerűen nem fog folyosítani a bizottság pénzeket.

[00:20:32]És szemben a korábbi adott esetben befogyasztással a mostani szabályok elvileg lehetővé teszik azt is, hogy ezeket a pénzeket egy-két év múlva adott esetben átsorrolják más forrásokhoz vagy más tagállamokhoz.

[00:20:44]Tehát ilyen szempontból jóval nagyobb lesz majd a nyomás a tagállamokon, ha és amennyiben ez a jelenlegi bizottsági javaslat fog majd a vég a nap végén elfogadást.

[00:20:52]Ezt úgy jel képzelni, hogyha az Európai Unió ad mondjuk a magyarországi tanárok fizetésére egy jelentős pénzt, akkor mint ahogy korábban adott, akkor odaírja, hogy ezzel a pénzzel mit kell elérni, és hogyha azt nem éri el a magyar kormány, és ezt nem mi mérjük, hanem ők, akkor ezt a pénzt leállítja, elveszi a programot és kész.

[00:21:08]Pontosan ezt kell ezzel alatt érteni.

[00:21:10]Tehát meg lesznek határozva azok a célok, amelyekre bizonyos forrásokat kell majd költeni.

[00:21:15]És ha amennyiben azok a mérföldkövek, amik a célok teljesítéséhez időosan ki lesznek előzetesen, meg lesznek előzetesen határozva, azokat időben nem teljesíti az adott ország, akkor egy egy bizonyos határidőt követően ezek a források adott esemel el is veszhetnek.

[00:21:32]A bővítéstől fontos most tárgyalni?

[00:21:32]Akar az Európai Unió most bővíteni?

[00:21:35]A Nyugat Balkánon van hon éve tagjelölt ország.

[00:21:41]Szerbiában már évekkel ezelőtt utolsó számok szerint az unióhoz való csatlakozási vágy az az emberek felére csökkent, vagy az alá?

[00:21:47]Nem is nagyon akarnak már jönni.

[00:21:48]Van még értelme erről beszélni?

[00:21:51]Mindenképpen van, merthogy van 10 olyan ország, aki jelenleg deklaráltan szeretne az Európai Uniós csatlakozni, és ezek között van egy olyan ország, amelynek a csatlakozási tárgyalása nagyjából most már a végső szakaszához érkezett.

[00:22:04]Ez Montenegro.

[00:22:04]Gyakorlatilag a 35 tárgyalási fejezetből 21-22-t lezárt a az ország.

[00:22:10]Elkezdtük a csatlakozási szerződésnek a szövegezését.

[00:22:13]Tehát gyakorlatilag a finishbe fordult ez a folyamat, és belátható időn belül, hogyha ezt a folyamatnak ezt a lendületét fel fogja tudni tartani Montenegro, akkor ez egy egy másfél éven belül adott esetben a csatlakozási tárgyasok végéhez el fog jutni.

[00:22:26]Ö ami azt is jelenti, hogy azt követően egy sikeres csatlakozási szerződésre véglegesítést követően a tagállamokban, illetve Montenegroba sorrakerő ratifikációt követően egy két-három- négy éven belül ez az ország csatlakozni fog.

[00:22:42]De Montenegro mögött ott vannak még Albánia picit jobban lemaradva és otthon még Ukrajna.

[00:22:48]És ez igazából a legnagyobb kérdés a bővítés kapcsán, hiszen amíg Montenegro, Albánia esetében két kis országról beszélünk, amelynek ellenyésze a népessége, ellenyésze a gazdasága, nem fogja az unió működését alapvetően meghatározni az a két ország csatlakozása, addig egy Ukrajna nagyságú méretű országnak a csatlakozása az mind az uniós intézmények a költségvetésnek a nagyságára, illetve az uniós politikák működésére óriási hatással van.

[00:23:16]És miután az ukránoknak az elmúlt négy évben nem csak, hogy tagja előtti státusztattunk, hanem gyakorlatilag elkezdtük a csatlakozási tárgyalásokat, ezért előbb-utóbb avval a kérdéssel az Európai Uniónak majd foglalkoznia kell, hogy milyen olyan feltételeket kell meghatározni annak érdekében, hogy Ukrajna tudjon csatlakozni, ha és amennyiben hiteles perspektívát akarunk az ukránoknak nyújtani.

[00:23:36]És akkor itt jön vissza ez a két kérdés, hiszen a bővítés előfeltételei az egyik oldal, de ehhez beletartozik a költségvetés.

[00:23:42]És akkor ha már a költségvetésről is most tárgyalunk, akkor ezt a kérdést érdemes megvitatni, hiszen előbb-utóbb foglalkoznunk errzel a kérdéssel.

[00:23:52]Meg csinálhatjuk azt Ukrajnával, mint amit Törökországgal csinálunk.

[00:23:54]Vajon mióta várja Törökország?

[00:23:58]Ma már nem is várja valószínűleg, hogy tag legyen.

[00:24:02]Én azt gondolom, hogy ez egy ez egy nagyon nehéz kérdés, amire az Európai Unió tagállamának a többsége nem mer őszintén válaszolni.

[00:24:09]Ameddig a háború zajlik Ukrajnában, addig természetesen annak érdekében, hogy a háborút az ukránok fenntartsák, annak érdekében a bővítésnek a lehetősége az biztos, hogy mindenképpen fel akarja tartani a tagállamoknak az újnyom a töbksége.

[00:24:22]Ha és amennyiben egyszer a véget ér a háború, és eljutunk azokhoz a nagyon érdemi kérdésekhez és nagyon érzékeny kérdésekhez, amik például majd a holland agrártermelőknek az érdekeit fogja érdekelni, amelyek adott esetben a német vegyipar vagy a nehéziparnak az érdekeit fogja majd sérteni, akkor én attól félek, hogy ez a folyamat le fog lassulni, és hát akkor fog majd eldönteni, hogy mennyire gondolják komolyan ezek a tagállamok a bővítést.

[00:24:48]Most már számolgatnak a tagállamok döntéshozói azzal, hogy mit lehet nyerni, meg mit lehet veszíteni Ukrajnán például újjá lehet építeni.

[00:24:53]Az egy óriási üzlet, de nem mindegy, hogy ki finanszírozza.

[00:24:59]Így van.

[00:24:59]Bár én azt gondolom, hogy most a közgondolkodásban alapvetően az ukrán védelmi képességek vannak.

[00:25:03]Ugye egy olyan hadseregről beszélünk, amely messze meghaladja a legnagyobb tagállam Németország hadseregét is.

[00:25:08]Arról nem beszél, és azt akartam pontosan mondani, hogy ez egy harcedzett hadsereg.

[00:25:13]Ráadásul vannak olyan technológiák, például a dróntechnológia, ahol a világ élvonálába tartozik a az ukrán hadipar.

[00:25:18]Tehát ez egy óriási nagy fegyvertény egy olyan országot a sorunk közé tart fogadni, amely az európai védelmi képességet jelentős mértékben növelni.

[00:25:29]De hogyha ránézünk Ukrajna területére, ez egy borzasztó nagy kiterjedésű ország.

[00:25:32]A Európának az egyik legnagyobb éléskamerája volt, tehát mezőgazdasági területek tekintetében is nagyon sokat hozzá tudna járulni Európa élelembiztosságának.

[00:25:43]a a biztosításához, és hát nem utolsó sorban Ukrajna területén olyan kritikus nyersanyagforrások találhatóak, amelyek az európai ipar számára elengedhetetlenek.

[00:25:53]És az az Európai stratégiai autonómiáról szóró gondolkodásnak az egyik csapásiránya az pont az volt, hogy azokat a meglévő sérülékenységeinket, gondolok itt elsősorban a kritikus nyersanyagoknak a behozatáraára, amelynek egy jelentős részét Kínából kell, hogy beszerezzük.

[00:26:08]Nem kéne kuncsorogni Kínának, és hát nem is kellene magunkat függővé tenni Kínától, hiszen ahogy az Amerika Egyesült Államok esetében láttuk, egy egyszerű kereskedelmi kérdést, azt adott esemen mindig egy nagyobb prizmán keresztül keresztül nézi az Európai Unió.

[00:26:23]Mit fognak tenni az amerikaiak Ukrajna védelmi kapacitásai kapcsán, hogyha mi a kereskedelmi háborúba beleállnánk?

[00:26:29]Magyarán, hogyha az Európai Unió szeretne ezen nagy globális versenytársak mellett egyfajta önálló pólusként megjelenni és önmagá a a saját érdeke mentén döntést hozni, ahhoz bizony Ukrajna nagy hozzáadott értékkel bír.

[00:26:44]Számolnak az Európai Uniós döntéshozók azzal, hogy az ukrajnai politikai meg társadalmi kultúra az jelentős részben más, mint a nyugat-európai ország?

[00:26:51]Oké.

[00:26:54]Egyelőre nem.

[00:26:54]Én azt gondolom, hogy egyelőre még a háború fényén keresztül, illetve annak a prizmáján keresztül nézik nagyon sokan Nyugat-Európában ezt a kérdést, és nagyon sokan ugye abba a kontextusba helyezik ezt az egészet, hogy Ukrajna a mi szabadságunkért, a mi védelmünkért harcol.

[00:27:09]És hát nagyon kevesen vannak annak tudatában, hogy tulajdonképpen azért Ukrajna, ahogy ön is mondja, azért a nyugat-európai fő sodortól értékét tekintetve azért egy picit arrébb helyezkedik el, de egyelőre még ebben az eufóikus állapotban vannak a nyugat-európai országok.

[00:27:24]Miközben egyébként azért nem olyan régen egy 10-15 évvel ezelőtt Hollandiában éppen arról tartottak egy sikertelen népszavazást, hogy ukrajna és Európai Unió között egy kereskedelmi megápadást hozzunk, akkor éppenséggel azt mondták a az a hollandók, hogy hát ők ebből nem nem köszönök szépen, de nem kérnek.

[00:27:41]A Green Dealből, ami az Európai Bizottság jelenlegi politikájának egyik pillére maradt valami?

[00:27:47]Igen, maradt.

[00:27:47]Én azt gondolom, hogy ez megint egy picit át lett keretezve a korábbi időszakhoz képest.

[00:27:51]Ugye korábban 19 és 24 között az akkori első Fondellen bizottság alatt ennek egy jóval nagyobb ideológiai hátteret adtak.

[00:27:58]Európának élen kell járni a világban ahhoz, hogy példát mutassunk a tekintetben, hogy a klímaváltozást hogyan lehet elérni és hogyan lehetne 2050-ig ezt a klímasemlegességet elérni.

[00:28:08]Azóta a versenyképesség sokkal fontosabb szemponttá vált az Európai Unióban, de az energiaárak, a az önellátás, a stratégiai autonómia miatt a az átállás egy újabb keretezést nyert, hiszen Európának a versenyképességi hátránya az elsősorban az energiaárakra vezethető vissza.

[00:28:28]Ugye Európa nem jelent nem rendelkezik azokkal az önálló energiaforrásokkal vagy fosszilis forrásokkal, amelyek adott esetben mind az Egyesült Államok, Oroszország, de Kína esetében is rá biztosítják azt, hogy versenyképesben tudnak, illetve olcsóbban tudnak termékeket előállítani.

[00:28:43]Magyarán, hogyha versenyképességet akarunk növelni, akkor a zöld átállás és annak a megújuló erőforrásokra történő átállása az megint egy új jelentőséget kap.

[00:28:52]Innentől kezdve ez a kérdés továbbra is fontos, de az is igaz, hogy azok a nagyon szigorú szabályok és azok a nagyon előrehozott teljesítési határidők, azok egy kicsit más megközlítést nyernek azáltal, hogy most a versenyképességi szempontokat próbáljuk meg előtérbe helyezni.

[00:29:08]Egy költségvetésben kell arról filozofálni, hogy honnan lesz mondjuk dízelüzemanyag az Európai Unióban a következő hét évben, vagy ez nem költségvetési kérdés?

[00:29:17]Ez alap nem költségvetési kérdés.

[00:29:17]Ez egy nemzetstatégia, nemzetbiztonsági kérdés, amely tekintetében azért van az uniós tagállamok között ö koordináció.

[00:29:25]De ez tipikusan egy olyan kérdésről, a bizottság szeretne a tagállamok segítségére állni.

[00:29:29]Ugye a mostani Európai Tanács ülésen is elhangzott az, hogy ami már kőolaj esetében a bizottság részéről egyfajta segítségnyújtásként elhangzott az elmúlt pár évben, hogy megpróbálja a tagállami igényeket össze csoportosítva egy nagyobb tárgyalási potenciállal a bizottság tárgyalásokat folytatni a nagy olajipari országokkal.

[00:29:49]Ezt a földgáz esetére is a bizottság kilátásba helyezte, de minden tagállam inkább úgy volt vele, hogy ez ezek olyan nagyon súlyos nemzeti érdeket érintő kérdések, ahol a tagálok nem szívesen adják ki a gyeplőt a kezükből.

[00:30:03]De nem nem is volna értelme.

[00:30:03]Egy nagyobb szereplő a piacon valószínűleg nagyobb árengedményt tudna elérni.

[00:30:07]Bár emlékszünk a covidbeszerzések időszakára, amikor hát egymás elől csliszták el repülőtereken a szállítmányokat.

[00:30:14]Tehát az nem volt például sikeres.

[00:30:16]Értelműen még csak csak csak csak csak lehetne, de itt azért vannak olyan korlátok, amelyek teljesen más helyzetbe hoznak egyes tagálmoknak.

[00:30:23]Itt ugye nem kell nagyon messze menni.

[00:30:25]Magyarországnak ugye az összeköttetései, energetikai összeköttetései hagyományosan kelettnyugati irányúak.

[00:30:32]Ugye annak idején a 60-as években, 70-es években, amikor ezek kiépültek, azok egy irányú gyakorlatilag a Szovjetunióból vezettek ezekbe a a Szovjetunió érdekében álló országokba.

[00:30:40]És hiányzik az az észak-déli összeköttetés, amely lehetővé tenni adott esetben, hogy hozzájuk Magyarországra akár Kőolajföldgáz tekintetében, akár az öböl országból is nagy mennyiségben lehessen szállítani.

[00:30:51]Tehát eleve a korlátok az infrastruktúra tekintetében továbbra is meghatározzák a tagállami politikákat.

[00:30:59]Másrészt azért sok olyan tagállam van, ahol tipikusan nagy energiacégek vannak, amelyeket nem utolsósorban nemzeti célok, illetve a nemzeti politika is támogat.

[00:31:08]És hát adott esetben azoknak a cégeknek a az érdekeivel ütközhet, hogyha ezeket több más céggel kellene együttesen tenni, hiszen ezeknek a cégeknek megvannak a jól kiépített kapcsolatai, ami miatt adott esetben, mint a MOL esetében ezt látjuk, olcsóbban tud adott esetben forrásokat beszerezni.

[00:31:26]Végleg lemondott az oroszországi energiáról az Európai Unió, a költségvetésből ez ki fog derülni.

[00:31:32]Ez nem a költségvetésből derül ki, ez a korábban meghozott szankciós csomagokból derül ki.

[00:31:36]Ugye immáron 21 szankciós csomagot fogadtunk el.

[00:31:38]Ezek írják azt elő, hogy gyakorlatilag amióta kitört az orosz-ukrán háború, azóta az a politikai cél kitűzés, amit megfogalmaztak a tagállamok, nevezetesen, hogy teljes mértékben szakadjunk le az orosz fosszilis energiákról, az gyakorlatilag ma már teljes körűvé vált a legalábbis a kőolaj és a földgáz tekintetében.

[00:31:55]És gyakorlatilag az a határidő az megvan az jövő éven fog majd leárni, amikor már a földgáz és a kőolaj tekintetében Európában már nem lehet behozni.

[00:32:04]kell az Európai Unió költségvetési ciklusának Donald Trumphoz igazodnia, aki hétfőn képes elrendelni vámháborút lényegében az egész világ ellen, majd kedden képes ezt visszavonni, hogy szerdán egy újabb intézkedéssel forgassa föl a piacokat.

[00:32:18]Nem azt gondolom, hogy ilyen napi ingadozásokra nem lehet érzéken a költségvetés.

[00:32:21]Már csak azért sem, mert ugye ahogy a a beszélgetésre legelején talán már erre hivatkoztam, ez a költségvetési időszak, amiről most tárgyal az Európai Unió, ez tulajdonképpen 2028 és 34 közötti időszak.

[00:32:33]Hát ugye minden számítás szerint Trumpnak maximum, ha jól számolom, egy másfél éve lehet ezalatt az időszak alatt.

[00:32:40]Tehát a költségvetés időszaknak a legelejére talán lesz ráhatása.

[00:32:43]Igen, de állítólag már megfogant a fejébe, hogy ő még túl fiatal ahhoz, hogy visszavonuljon.

[00:32:48]Sok mindent nyilatkozott már az amerikai elnök.

[00:32:49]Én e tekintetben óvatos lennék, hogy megpróbáljam megérteni és megfejteni az ő állításait, de az biztos, hogy a a költségvetési tervezéskor egy sokkal hosszabb időszakot tekintenek át a tagállamok.

[00:32:59]Ö de ilyen szempontból a Trump jelenség, illetve a az amerikai törekvés, ami mögött azért több adminisztráción átíva előbb szándékot lehet felfedezni, az azért abba az irányba mutat, hogy Amerikától valószínűleg mind energetikailag, mind biztonságilag az Európai Unialak valamilyen szinten függetlenednie kell.

[00:33:17]Honnan lehet azt megtudni, hogy az Európai Unió a versenyképességről mit gondol?

[00:33:20]Van egy évekkel ezelőtti drági lett a jelentés, volt a Budapesten egy hatalmas konferencia.

[00:33:24]Mindenki itt volt, mindenki azt mondta, hogy ez a jó irány, és még határidővel ellátott intézkedési tervek is voltak.

[00:33:31]Eltelt két év, mennyit mentünk ebben előre?

[00:33:35]Sőt, ha megengedi, szerkeszt úr, volt egy budapesti nyilatkozat is, amit azért amit amiért azért a volt kollégáim elég sokat dolgoztak, hogy bekerüljön.

[00:33:41]Ez ezek ilyen szépségtapaszok, amik sokáig, sok évig egy-egy uniós dokumentumnak a a a részei maradnak.

[00:33:48]félretéve ezt ahogy ön is mondja, a drága és a leta jelentésekben meghatározott diagnózissal tulajdonképpen a összes tagállam egyetért át.

[00:33:58]Emött alapvetően 3 plusz k olyan kérdés rejlik meg, amiben azt gondolom, hogy tagállamok között teljes mértékű egyetértés van.

[00:34:05]Az első ez az energiaárak kérdése.

[00:34:08]Erről már beszéltünk.

[00:34:09]Az energiárak tekintetében nagyon fontos lenne az Energiauniónak a létrehozása, ami azt is feltételizja, hogy az előbb már említett energiai infrastruktúra, összeköttetések vége kiépüljenek.

[00:34:20]Ez ugye azt is jelenti, hogy kőolaj, földgázvezetékeket kell a tagállamok között meghozni, de nem utolsóban nem utolsó sorban a magas feszültségi vezetékek.

[00:34:28]Ugye nagyon sokat beszélünk az elektrifikációról, arról, hogy egyre nagyobb mértékben a a tömeg, illetve a közti közlekedés áthelyeződik az elektromos a meghajtott autókra.

[00:34:40][torokköszörülés] ehhez ehhez a hálózatokat kellene fejleszteni, összeköttetni, ezek hozzájárulnának ahhoz, hogy a az energiárak, ami a versenyképességet aláhassák, ezek csökkenjenek.

[00:34:47]Tehát ez ebben a kérdésben van nagy fokú konszenzus.

[00:34:51]Itt itt nagyon sok pénzre van szükség.

[00:34:53]És a tekintetben azt gondolom, hogy a költségvetés csak egy kisegítő szerepet fog tudni játszani, de ez fontos szerep lehet azon országok esetében, mint Magyarország, ahol a költségvetési mozgást tér jóval kisebb.

[00:35:05]A második ilyen kérdéskör az a, amit már ön is szóba hozott, ez a túlszabályozás kérdésköre.

[00:35:10]E tekintetben megint csak egyhangúság van a tagállamok között, hogy az Unió túlságosan szigorú, túlságosan sok területre kiterjődően próbálja szabályozni a mindennapi életet.

[00:35:20]Ez részben a zöld átállással kapcsolatos ideológiai háttérnek is köszönhető.

[00:35:27]Most ez a hangsúly most már a meghozott, korábban meghozott a a vállalkozásokat, a kisvállalkozásokat nehéz helyzetbe hozó adminisztratív tehknek a csökkentésére irányul.

[00:35:36]Ebben megint azért van előrelépés, és azt gondolom, hogy ez az a téma, ahol a leginkább sikerült eddig a drági jelentésnek a a javaslatait figyelembe menni.

[00:35:46]És van egy harmadik, talán egy nagyon nehéz, de talán nagyon fontos kérdéskör.

[00:35:50]Nevezetesen az, hogy hogyan fogjuk tudni az innovációt és a kutatásfejlesztést Európán belül legalább az amerikai és a kínai szintre felemelni.

[00:35:59]És ebben az egyik legnagyobb kérdés az, hogy hogyan fogunk ehhez tudni forrásokat szerezni.

[00:36:02]És ha az ember megnézi a különbséget a tekintetben, hogy miért van az, hogy a 10 legértékesebb cég a a világon, abból gyakorlatilag nyolc amerikai, egy taiváani meg egy szaúdi van, és még a top 50-ben sincsen csak maximum egy vagy két európai.

[00:36:19]Emgött elsősorban az a probléma húzódik meg, hogy Európán belül a kockázati tőke beruházások jóval alacsonyabb szintet érnek el, mint az Egyesült Államokban.

[00:36:31]jellemzően olyan három-négyszer nagyobb a kockázati tőke befektetés az Egyesült Államokban, amely azért mégis ahhoz hozzájárul, hogy az ilyen nagyon kockázatos új technológiafejlesztésekre megalapuló cégeknek a finanszírozását, azokat megvalósítsa.

[00:36:45]Ehhez Európában egész egyszerűen nincsen megfelelő forrás.

[00:36:49]És itt jön be a drági tervnek az a pontja, ami egy megtakarítási és beruházási uniót szeretne létrehozni.

[00:36:56]ugyanis jelenleg 27 szétöredezett nemzeti tőkepiac létezik minden kísérlet ellenére.

[00:37:02]Hiába van Európá nagyon nagy megtakarított tőkéje, ezeket a beruházásokat, jellemzően nyugdíjalapok, jellemzően egészségügyi biztosítóknak a megtakarításait, ezeket Amerikába az ottani fejlett tőke és pénzpiacra szokták befektetni ezek a nagy alapok, amelyek aztán jóval olcsóbban és jóval nagyobb kockázattal, de tudnak olcsón hiteleket biztosítani ezeknek a vállalkozásoknak.

[00:37:24]Mert a cél az lenne, hogy Európában ugyanilyen fejlett megtakarítás és tőke uniót hozzunk létre, és ezzel tudnánk olcsó nagy mennyiségű tőkét biztosítani ezen kockázatos vállalkozások számára.

[00:37:35]Ezt az Európai Unió lakossága dízne?

[00:37:37]Elképzelem, amikor a magánnyugdíjpénztábor megjön a levelem, hogy hány olyan startupot kellett leírni 10-ből jellemzően kilencet, ami egyébként bebukott.

[00:37:45]Ö örvendeznének a a megtakarítók?

[00:37:49]Én azt gondolom, hogy itt itt megint Európában egy kicsit a végletekbe szoktunk esni.

[00:37:52]Ugye az, hogy Európában jóval szigorúbbak a tőke szabályozások, illetve a befektetéseket övező törvények, ez a 2008-9-es gazdasági pénzügyi válságra vezethető viszont, amikor Európa jóval hosszabb ideig egy négy-öt éven keresztül volt magával elfoglalva, mert ez ez aztán egy gazdaság és egy eurozóna és egy adósság válságá ment át, ami miatt Európa megtanult ezt a leckét, de annak idején jóval szigorúbb szabályozást hoztunk létre.

[00:38:19]És most, amikor viszont a a fejlődéshez kellene többletforrásokat előteremteni, akkor igazából azokat a lehetőségeket, amiket eddig magunktól távol tartottunk, egészen egyszerűen nem engedhetjük meg, hogy ezeket ne használjuk.

[00:38:31]Tehát én azt gondolom, hogy a szabályozás tekintetben biztos, hogy majd kevésbé lesz szigorú.

[00:38:35]De nem kell valószínűleg rögtön az amerikai szabályozást példaként venni.

[00:38:39]De hogyha ebben történne előrelépés, akkor azt gondolom, hogy lehet, hogy 10-ből egy vállalkozás fog majd alapvetően nyereségessé válni, de lehet, hogy ez lesz az a vállalkozás, amely a Microsofttal, Google-al meg a nagyamerikai cégekkel majd adott esetben versenyben fog tudni kerülni.

[00:38:56]És akkor magány nyugdíjpénztáram arról tájékoztat, hogy orbitális hozamot ért el, mert egy olyan startupot finanszírozott, ami épp most nyomja le a Google-t.

[00:39:03]Még ez is előfordul.

[00:39:03]Még ez is előfordul.

[00:39:05]És akkor én is én is részesedek belőle, mert én akkor fogom, mint egyszerű állampolgár ezt az ötletet támogatni, hogyha a végén nekem ebből valami hasznom lesz.

[00:39:13]Így van.

[00:39:13]B azt gond valószínűleg a nyugdíjmegtakarítások kevésbé lesznek kockázatosak, mint más egyéb befektetési formák, de mondjuk legalábbis lehetőség szintjén ezen alapok számára is meg lehetne nyitni bizonyos részarányát az ő számokra meglévő tőkéjüknek a befektetésére.

[00:39:29]Magyarország, az új magyar kormány mit akar elérni az Európai Unió következő költségvetési ciklusában?

[00:39:33]Vannak-e olyan dedikált célok, amelyeket kimondva, kimondatlanul, de ott ül a miniszterelnök meg a tárgyalócsapat fejében, hogy ezt muszáj elérni?

[00:39:41]Én azt gondolom, hogy a a magyar kormánynak a magyar kormány tulajdonképpen abban a szerencsés helyzetben van, hogy a a fő érdekeink belesimulnak ebbe a koízió barátai csoportolásnak az érdekeibe.

[00:39:54]Magyarán minél nagyobb koíziós forrásokhoz jussunk hozzá, minél nagyobb agrár forrásokhoz jussunk hozzá, és ezeknek az elköltése tekintetében a lehető legnagyobb szabadságtere legyen a magyar kormánynak.

[00:40:04]Tehát e tekintetben azzal a 17+1 országgal nagyon azonosak az érdekeink.

[00:40:08]Van itt egy magyar sajátos szempont.

[00:40:11]Ez pedig arra vonatkozik, hogy a korábbi kormány alatt elvesztett forrásokat valamilyen szinten lehetne kompenzálni.

[00:40:17]Én erre látok némi esélyt.

[00:40:21]Azt nem hinném, hogy azt a elviszített több mint 2 milliárd eurót vissza lehetne szerezni, de azt gondolom, hogy hogy van talán arra mozgástér, hogy egy pár száz milliót adott esetben e tekintetben a magyar kormány vissza tudjon szerezni.

[00:40:31]És hát vannak nagyon sajátos érdekeink, amelyek például éppen nem a koohézős országokkal szoktak minket egy csoportba vinni.

[00:40:37]A befizetések tekintetében ugye Magyarország az Unió külső határain helyezkedik el, és azok a vámbevételek, amik a Magyarországon jutnak el először a közös piacra, amik nem feltétlen a magyar gazdaságot, hanem adott esetben a környéken érő gazdaságok szereplői számára megy, ezeknek egy részét vissza tudja tartani az a hatóság, aki ezeket beszedi.

[00:40:57]Ez nevezetesen nyilván a magyar ország esetén a NAV.

[00:41:00]Ez eddig 25% volt.

[00:41:03]Tehát minden egyes vám beszedett vám euróból 25 euró centet meg tudott szerezni a magyar állam beszedési költségként.

[00:41:09]Ebben a tekintetben mi a hollandokkal és az összes több ilyen nagy külső határral rendelkező országgal egy hajóba nevezünk, és például azért harcolunk, hogy e tekintetben ne csökken ez a 25%-os visszatartási lehetőség, amelyet most a bizottság éppen 10%-ra akar visszaszorítani, mert ez éves szinten is adott esetben több 100 millió eurós kiesést jelent a magyar költségvetés számára.

[00:41:32]Tehát vannak olyan kisebb-nagyobb kérdések, ahol az érdekeink más-más tagállamokkal, akár a nettó befizetőkkel kerülnek összhangba.

[00:41:41]Ühüm.

[00:41:41]Itt akkor azt kéne elérni, hogy megmaradjon ez a 25 EUR cent plusz még növekedjen is a belépő határforgalom Magyarországra, mondjuk egy Ukrajna irányából, és hogy sok befizetésből akkor egyszerűbben meg lehetne élni.

[00:41:54]Igen, bár éppen az ukránok tekintetében ugye ott a szabadkereskedelmet irányoztuk elő, tehát ott éppen a a meglévő vámat építettük le, tehát azzal próbáltuk preferenciális módon az ukrán termékeket piacra juttatni, amiből aztán pont a mezőgazdasági tekintetében azért itthon is meg a környezőszakban jelentős problémák halmozódtak föl, de az biztos, hogy Magyarország nyilván egy kicsi nyitott exportér orient orszánként eleve abban érdekelt, hogy kereskedjünk a világ országaival.

[00:42:21]És ilyen szempontból a kereskedelemnek a fejlesztése akár a keleti irányban, akár a kínaiakkal, az természetesen Magyarország érdekében áll.

[00:42:29]Lehet úgy értékelni a miniszterelnök bejelentését, hogy kapott egy politikai ígéretet arra, hogy a napi 1 millió eurós bírságot, ami egy bírósági döntés miatt van, ezt majd valahogy fogják kezelni.

[00:42:39]Tehát van az Európai Unióban, aki odaszól egy politikusa bíróságnak, hogy csináljatok valamit ezzel a büntetéssel?

[00:42:46]Nem, ez ez biztos, hogyan nem így fog működni.

[00:42:47]Én azt gondolom, hogy a tehát azt nem fogja tudni a magyar kormány megkerülni, hogy a a vonatkozó uniós szabályozásnak eleget tegyen.

[00:42:56]Ugye jelenleg az a probléma, hogy Magyarország egy egy vonatkozó uniós a menekültügyi szabályozással kapcsolatos jogszabálynak nem tesz elegát.

[00:43:04]Erről bírósági döntés van.

[00:43:06]ezt be kell tartani.

[00:43:08]Tehát én azt gondolom, hogy a legelső kérdés az, hogy milyen úton és módon fogja a magyar kormány azt a vonatkozó jogszabályt módosítani annak érdekében, hogy ezt az összhangot megteremtse.

[00:43:18]És ebben adott esetben tud a bizottság segítséget nyújtani, hogy milyen olyan módon lehet ezt megtenni, hogy azért a a káposzta is megmaradjon, meg a kecske is jól lakjon.

[00:43:27]Főleg annak a fényében, hogy az elmúlt pár évben azért jóval szigorúbb irányba ment el az európai migrációs politika meg menekült politikának a szabályozása.

[00:43:35]Tehát a bizottság, ha úgy tetszik, lehet proaktívabb és lehet elnézőbb a magyar szabályozással szemben, de nem lehet megkerülni azt a problémát, hogy ehhez a magyar jogszabályokat módosítani kell.

[00:43:46]Üüm migrációs paktum ügyében.

[00:43:46]Mi most a magyar álláspont?

[00:43:49]Ez egy nagyon hosszú évek alatt kiüzdött megszült megállapodás, amit amikor végre aláírták, akkor ott úgy jelentették be, hogy ez egy rettenetesen fontos dolog, és most már végrehajtásban vagyunk.

[00:44:02]Hát a migrációs paktum tekintetében ért ez az a terület, ahol olyan nagyon nagy változást én nem délek érzékelni az új meg a volt kormány között.

[00:44:09]E tekintetben a magyar politika mindig is arról szólt, hogy a legfontosabb az, hogy egészen egyszerűen a határokon kell megállítani a migrációt.

[00:44:17]Magyarán senki nem jöhet be az Unión határon belülre, akik adott esetben erre nem nem jogosultak.

[00:44:24]Ugye a probléma abból fakad, és ez a jelenlegi migrációszabályozás sem oldja meg, hogy gyakorlatilag be lehet lépni úgy az unió területére, hogy van akinek nincsen nemzetközi menekültügyi jogosultságra lehetősége.

[00:44:38]Ezeket nem lehet utána a határon kívülről áttesékelni, hanem ezek benn maradnak az unióban.

[00:44:43]És miután ezeket az embereket jellemzően nem is lehet nagyon zártább obrokba tenni, hiába adott esetben kitoloncolásra kerülnének egy-egy hosszabb bírósági eljárást követően, ezek adott esetben addigra már egy másik tagállamba teszik át a a a székhelyüket.

[00:44:57]Innentől kezdve nem lehet tudni, hogy kik vannak az unió benül.

[00:45:02]Magyarán a magyar politika mindig is arra vonatkozott, hogy ezeket a kérdéseket a határ mentén kell elbírálni, és csak azokat szabad beengedni, akik erre jogosultak.

[00:45:09]Ehhez viszont ugye szükséges a határ túloldalán lévő kormányoknak az együttműködése.

[00:45:16]Létre kell hozni olyan táborokat, amelyek viszont nem felelnek meg az emberi és kisebbségjogi kérdéseknek.

[00:45:21]És akkor az innentől kezdve Európában nem is sikerült megfelelően szabályozni.

[00:45:26]Üüm hetes cikk szerinti eljárás még az előző kormányok idején indult.

[00:45:27]Ezeknek van valami kezelési módja, vagy hát végig kell csinálni a magyar kormánynak is?

[00:45:34]Ugye ez a folyamat elindult egy egy jó pár évvel ezelőtt, és igazából megreked, mert se az előrelépéshez, se a visszalépéshez nem volt meg a megfelelő tagállami támogatottság, és ezért ez egy befagyott konfliktussá vált.

[00:45:45]Én azt gondolom, hogy most, hogy a kondicionálsi eljárást sikerült ma az új magyar kormánynak lezárnia, ezzel szerintem szép lassan el fogunk jutni majd odáig is, hogy a hetes cikkelyeki szerinti eljárást is majd előbb-utóbb remélhetőleg fel fogja tudni meg fogja tudni le fogja tudni zárni a a magyar kormány.

[00:46:05]Tehát én én azt gondolom, hogy egy belátható időn belül erre sor fog kerülni.

[00:46:08]Más magyar Péter tárgyaláste technikája az Európai Unióval, mint Orbán Viktoré volt, azt mondta még a kormányalakításkor, hogy nem fog minden a áron vétózni.

[00:46:16]Most pedig azt mondta, hogy a csak akkor lesz költségvetés, hogyha a magyar érdek maradéktalanul teljesülnek.

[00:46:22]Ez nem ugyanazt jelenti.

[00:46:24]Nem az én tisztességem vagy tisztességem megvédeni a magyar miniszterelnökét, de hogyha jól értem, ő ezt maga is revidiálta egy tegnap vagy tegnapelőtti interjújában.

[00:46:33]Én én azt gondolom, hogy a vé szónak Magyarországon egy nagyon rossz szájíze van érthető módon az elmúlt pár évre tekintetében.

[00:46:39]A magyar miniszterelnök szerintem beleilleszkedett azon tagállamok csoportjába, akik azt mondták, hogy a jelenlegi feltételek mellett nem fogadható-e el számára ez a költségvetési javaslat.

[00:46:49]És ebben nem volt egyedül.

[00:46:51]Ebben szerintem a tagállamak tónlnyoma többség ugyanígy gondolkozott.

[00:46:54]Együtt megyünk.

[00:46:55]Együttmegyünk a 17-ekkel.

[00:46:55]És ez egy kicsit olyan, mint egy ilyen biciklivseny.

[00:46:58]Van, van, aki éppen az élen van, utána cserélik egymást a vezetők, és utána más kerül az élre.

[00:47:02]De abban mindenki egyetért, hogy ebből a jelenlegi írjavaslatból talán még egy jobbat ki lehetne hozni.

[00:47:08]És éppen ezért most még a taktika mindenkit abba az irányba vezet, hogy azt mondják, hogy ez számukra egyelőre elfogadhatatlan.

[00:47:14]A német kancellátor kezdve a belga miniszterányaknál állt, a magyar miniszter a sokadik volt ebben a sorban, aki azt mondta, hogy ebben a formájában jelenleg számára nem elfogadható a költség.

[00:47:25]benne vagyunk a boyban, és ez a boy az egy nyerésre esélyes csapat.

[00:47:29]Így van.

[00:47:29]De én azt gondolom, hogy hogy az a beszélgetés elején is jeleztem, én én látok rá esét, hogy ha nem is év végéig, de január-februájáig erről a költségvetésről sikerül megállapodásra jutni.

[00:47:40]Köszönöm a tájékoztatást.

[00:47:40]Az elmúlt egy órában Zalai Csaba a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi tanára, az Európa tanulmányok tanszék oktatója volt az infrádió arénájának vendége a műsor elkészítésében Szécsi Ágnes szerkesztő kollagám és Erdely Tamás főszerkesztő vett részt.

[00:47:51]A beszélgetést az Infádi YouTube csatornáján is megfigyelhetik haud föliratkoznak.

[00:47:56]Minden beszélgetést automatikusan kapnak majd meg.

[00:47:58]Köszönöm a figyelmet.

[00:47:58]Exterda Tibor vagyok.

[00:48:02]Az aréna távközlési partnere a Van Magyarország.

[00:48:10]K