Miért áll napok óta lángokban Franciaország? Szűcs Anita, Inforádió, Aréna

[00:00:00]Arén Magyarország [zene] egyik legtöbbet idézett rádió műsora.

[00:00:02]Várja önt a stúdióban.

[00:00:06]Szűcsanita, a budapesti [zene] Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok tanszékének docense.

[00:00:12]Az Aréna távközlési partnere a Van Magyarország.

[00:00:17]Segítse ön [zene] is munkánkat azzal, hogy feliratkozik csatornánkra.

[00:00:21]Köszöntöm az Infórádió hallgatóit.

[00:00:21]A mikrofonnál Kocsonya Zoltán és köszöntöm az Aréna mai vendégét, Szűcsani tehát a budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok tanszékének docensét.

[00:00:29]Jó napot kívánok.

[00:00:31]Jó napot kívánok.

[00:00:32]Köszönöm, hogy elfogadta a meghívásunkat.

[00:00:33]Hát a témánk Franciaország, hiszen a hétvégén folytatódtak az immár erőszakba torkoló tiltakozó megmozdulások szerte Franciaországban.

[00:00:41]Íradások szerint már csaknem 1000 sérült rendőről tudni, és mintegy 3000-en vannak őrizetben.

[00:00:45]Több nagyvárosban középületeket támadtak meg, gyújtottak fel.

[00:00:50]Limosban a történelmi városháza épülete gyakorlatilag teljesen le is égett, és egyébként a kár a becsülések szerint több 100 millió euróra rúg.

[00:00:58]Mi is történik most Franciaországban?

[00:01:00]Hát éppen hat hónappal az elnökválasztás előtt, így a kampány közepette.

[00:01:05]Erről beszélünk majd a következő szűk egy órában, és a történések politikai vetületeit is próbáljuk majd egy kicsit megérteni.

[00:01:16]Ugye a mostani hétvége, hogyha megnézzük a dátumot, ugye október 17-e, ez kapcsolódott egyébként a nyolc évvel ezelőtti sárga mellényes demonstrációhoz, annak a évfordulójához is igazították ezt a megmozdulást, amik egyébként most már jó egy hónapja tartanak Franciaországban számos helyszínen, számos városban.

[00:01:36]És a kezdet, hogyha megnézzük, akkor a középiskolások tiltakozó akciója volt, ha jól emlékszem, egy Párizs melletti kisváros vagy város iskolájában, vagyis a diákmegmozdulások nőttek a hetek folyamán, vagy a hetek során egy országos tiltakozássá, kibővülve aztán megannyi elégedetlen társadalmi csoporttal, mert most már ugye nem csak a diákok és különösen, hanem a középiskolások voltak elsősorban a középpontban.

[00:02:02]Szóval hova, honnan hová nőtt ez a tiltakozóhullám?

[00:02:04]teljesen jól írta le ezt a folyamatot.

[00:02:07]Kiindultunk egy szakpolitikai tüntetésből.

[00:02:10]Franciaországban nem ritká az, hogy a közoktatás kapcsán megmozdulások, tüntetések vannak, akár kisebb-nagyobb agressziót is hozva magával.

[00:02:22]Itt viszont most átfordult méghozzá októbernek a október elején, közepén mostanában fordult át egy összpolitikai üggyé ez a megmozdulássorozat.

[00:02:33][zihálás] Először ami kinőtt belőle a középiskolásoknak a tüntetése az egy érdekes módon a francia társadalom nagyon megértően és legitim módon viszonyult hozzá.

[00:02:42]Tehát értve a problémát, hiszen a az oktatásnak, a közoktatásnak a kérdése, mint szakpolitikai kérdés, [sóhajtás][zihálás] lényegében a 70-es évek óta napirenden van.

[00:02:51]Tehát azok a problémák, amikkel amik ellen először a tanárok felléptek, és a diákok úgy tüntet úgy csatlakoztak a a tüntető szárijkoló tanáraikhoz.

[00:03:04]Ezek egy társadalmi megértéssel fog találkoznak, tehát legitimnek érzi a a francia társadalom.

[00:03:10]És még október legelején is azt mutatják a felmérések, hogy [zihálás] a franciák 77%-a gondolja azt, hogy amiért kiálltak a közoktatásban, az egy valós probléma, és valóban kez de háttérben az van, hogy kevesebb pénz vagy kevés pénz jut a az oktatásra, az oktatási infrastruktúra.

[00:03:28]Itt ugye ha jól emlékszem, akkor az első ilyen megfogalmazott követelés az a tanárhiány enyhítése volt.

[00:03:34]Tehát hogy hiányoztak pedagógusok és hiányoztak tanárok.

[00:03:36]És ahogy ugye említettük is, egy Párizs melletti vagy Párizs környéki középiskolából indult a demonstráció.

[00:03:46]Ugye sokan leírták úgy, hogy hát a hátrányosabb helyzetűnek mondható párizsi elővárosok iskoláiból indult, de aztán ha jól tudom, ez elérte a belső párizsi elit gimnáziumokat is.

[00:03:57]Így van.

[00:03:57]És az egyetemeket és ez teljesen megmozdult egész Párizs.

[00:03:59]És ahogy ön is mondta, más társadalmi rétegek is csatlakoztak.

[00:04:06]Ha azt nézzük, hogy mennyi, tehát ha csak a szakpolitikai kérdésre koncentrálok egyelőre az oktatáspolitikára, akkor azt látjuk, hogy egyáltalán nem jut kevesebb pénz.

[00:04:15]Tehát az OECD átlag felett költ Franciaország a közoktatása.

[00:04:22]Ami viszont problémás, és ez azt hiszem, hogy az összes szociális ellátórendszerre igaz, hogy nagyon egyenlőtlen ennek az összegnek az eloszlása.

[00:04:29]Területig is egy területileg is egyenlőtlen.

[00:04:32]Tehát a hátrányos helyzetők, külvárosok, az ipari nagyvárosok külvárosaira jóval kevesebb pénz jött.

[00:04:39]Ö van egy úgynevezett milfőj, ez ilyen 1000erlapos rendszer, amiben megoszlik a felelősség.

[00:04:47]Tehát az állam felelős a tantervért, az állam felelős a tanároknak a béréért, de az épületeknek a karbantartásáért már a különböző közigazgatási egységek, mint a departmanok, a megyék, vagy a régiók, vagy akár a helyi önkormányzatok is oktatási szinttől függően lehetnek felelősek.

[00:05:06]Tehát nincs egy központi irányítás, aki meg tudná oldani teljes egészében az a közoktatásnak a a problémáit.

[00:05:17]És hát Francországban egy olyan rendszer van, hogy amikor tanárokat képzünk, akkor azok fiatalon meg hát egész életükben szerződéses rendszerben vannak, tehát behívhatók és áthelyezhetők, és az állam osztja el őket nagyjából, hogy hova kerüljenek be.

[00:05:35]És minden tanár a fiatal éveit a problémás iskolákban kezdi.

[00:05:38]Tehát rugalmas munkaelőként őket teszik azokra a helyekre, ahol a legnagyobban mészegénység, ahol a legnagyobban nélkülözés.

[00:05:47]Tehát ezeken a külön problémáseken, ami azt jelenti, hogy hogy itt vannak a legtapasztalatlanabb tanárok, itt a legnagyobb a fluktuáció, itt maradnak el a legnagyobb számban a a az órák, és hát itt a legalulfizetettebbek a tanárok.

[00:06:04]Tehát ha megnézzük az eloszlását például a tanári bréreknek, akkor azt lehet látni, hogy az alsó fokú oszt, és ez nem területi elosztás, hanem a az oktatási fokozattól függően, az alsó fokú oktatás az hát úgy sasper káb egy picivel van alatta talán az OECD átlagnak.

[00:06:23]És amikor belépünk a az általános, ami nálunk az általános iskola felső osztályainak felel meg a a kollézs és a lisé, ami pedig már a gimnáziumnak vagy a középoktatásnak felel meg.

[00:06:35]Ott pedig mondjuk 34%-kal keresnek többet a tanárok.

[00:06:38]Tehát nagyon elmegy az oktatás, a a a fizetés maga és a különböző rendszer egyenlőtlenségek felé.

[00:06:48]Tehát nagyon egyenlőtlen a megosztás és nagyon hátrányosan érinti az egyébként is problémás területeket.

[00:06:54]Na most ugye az oktatással kapcsolatos problémák vagy visszázságok indították el ezt a tüntetéshullámot.

[00:06:58]De hát aztán ehhez ahogy említettük ugye csatlakoztak ez az úgynevezett sárga mellényesek.

[00:07:06]a szakszervezetek, hát most ugye a hétvégi megmozdulást már kifejezetten szakszervezetek szervezték, ők biztosították a tüntetés, akkor még ugye békésen induló vagy békés tüntetésnek a az útvonalát.

[00:07:17]Tehát akkor nyilván itt azért szélesebbre tágult a követeléseknek a köre is, mert itt azért már klasszikusan a megélhetési problémák az oktatás mellett vagy az oktatás kérdései mellett gazdasági megélhetési problémák is úgymond középpontba kerültek ezeken a megmozdulásokon, illetve a mostani hétvégi erőszakba torkoló megmozduláson is.

[00:07:41]Hát azt látjuk, hogy alapvetően amikor elindul ez a tüntetés, ugye szeptember 17-én itt a kisvárosi iskolában és láthatóvá később válik husvalahanyán válik országosan láthatóvá ez a mozgalom, [sóhajtás][zihálás] akkor alapvetően szakpolitikai kérdésekről van szó és egészen októberig akkor is, hogyha a szakszervezetek mozgósítanak mellette.

[00:08:01]Most, hogy megértsük az egész politikai környezetet, nem csak az elnökválasztásokat kell látni, hanem alapvetően a a kormánynak a a hm azt akartam mondani, hogy válaszképtelenség, de talán ez egy túlzás, de na egy nagyon [torokköszörülés] megkötött keze van, vagy nem nagyon kicsi a szabadsága arra, hogy hogyan léphet fel és hogyan kezdhet párbeszédet, amikor még egy szakpolitikai tüntetés soroz sorozat zajlik, ugyanis most zajlik a költségvetésnek a vitája a parlamentben.

[00:08:35]És ebben vannak olyan elemek, amik kiváltanak mondjuk reakciókat, ilyes faajta reakciókat.

[00:08:42]Hát biztos emlékeznek a a hallgatók is arra, hogy az elmúlt években sorra buknak meg a kormányok Franciaországban pontosan a költségvetési vita miatt, hiszen az alaphelyzet az az, hogy de most hivatalban lévő miniszterelnököt is ugye kétszer kétszer nevezte ki Macron egymás után.

[00:08:58]Így van.

[00:08:58]Így van.

[00:08:58]Ö és az ő feladata lett volna ugye rendbe hozni a költségvetést, amit amit azért sikerült is, de pont a költségvetésnek a feladata az, hogy hogy az államháztartásnak a hiánya az most ugye 5%-ra jötték be, 5,4% lett.

[00:09:12]És éppen ezért, hogy megfeleljenek majd valamikor a az Európai Unió stabilitási paktumában szereplő 3%-os hiánycélnak, amit ha lefordítom egyszerű nyelvre, akkor azt jelenti, hogy egy rendes kiegyel kiegyensúzött fegyelmezett költekezést folytasson a hatá.

[00:09:33]De most jó, akkor Franciaország az egyik legeladósodottabb ország.

[00:09:37]Igen, ez egy másik dolog.

[00:09:37]Tehát a ugye a a költségvetés maga az, hogy hogy mennyit költök az állampolgájaim, vagy mennyi bevételem van.

[00:09:43]Az államadósság viszont valóban átlépte a 120%-ot.

[00:09:49]Ö nem át fogja lépni jövőre, ha így haladunk a 120%-ot.

[00:09:52]És ugye azért folyik a harc, hogy ezt a fegyelmet valahogy meg lehessen teremteni.

[00:09:58]Az államadóság azért probléma, hogy átmenjünk erre a kérdésre, mert alapvetően van egy gyengébb gazdasági növekedés, tehát nem termeli ki azt a többletösszeget, amit mondjuk 0,2%-os volt most a legut második negyedéves adat, azt hiszem.

[00:10:14]Igen, igen.

[00:10:16]Nem termeli ki azt a plusz összeget, amit igényelne.

[00:10:18]Másrészt pedig az adósságállomány különlegesen, vagy alakul Franciaországba, tehát eltérő más adóságszerkezetekről.

[00:10:27]Lejárnak azok a hiterek, amiket olcsón vettek föl, tehát a kamat az alacsony volt, és ezeket helyettesíteni kell, hogy finanszírozhassuk az adósságot, tehát továbbra is az állam tudja fizetni a a kamatokat, ezért hiteleket vesz fel, de ezek drágább hitelek.

[00:10:41]Tehát ha semmit nem csinál az állam, pusztán azért, hogy a meglévő adósságállományt finanszírozza, ezért jóval nagyobb költségvetés, a költségvetésből jóval nagyobb összeget kell fordítani az adósságfinanszírozásra.

[00:10:57]És ez okozza az egyik feszültséget.

[00:10:59]Tehát a lőkorn kormány, amivel most előállt, és ami tüzeli a kedélyeket, az utca emberének a kedélyét mindenképpen, az egy 54 milliárd eurós megszorítás, ami a elsősorban a nagyszociális ellátó rendszereket érinti, a nyugdíjatás így van.

[00:11:16]A nyugdíjat, az egészségügyet érinti, fizetések indexálásáról van szó a közszférában.

[00:11:23]Tehát csupa olyan olyan szárió, amit az utcaember egyakodva fogad, amivel nyitottabbá válik arra, hogy van egy előgetetlenség, és arra be lehet be lehet csatlakozni.

[00:11:34]Ugyanakkor a kormányt egyrészt köti a fiskális paktum, másrészt pedig köti azt, hogy és azt hiszem ez ebből a szempontból fontosabb, hogy a hitelminősítése folyamatosan romlik Franciaországnak.

[00:11:46]Egyre drágábban tud tud hitelhez jutni.

[00:11:49]Pontosan azért, mert van egy politikai stabilitás, még akkor is, hogyha van egy jó gazdasági teljesítmépesség, de nincs egy politikai biztonság arra, hogy hogy egy rendes költségvetést és tisztességes költségvetést lehet finanszírozni.

[00:12:07]Az is sokat mondó egyébként, hogy a ez a szombati párizsi demonstráció, a szakszervezetek által szervezett és biztosított demonstráció ö drágulás elleni menetként lett meghirdetve való, hogy ez volt a szlogen.

[00:12:21]Tehát ez is ez is jelzi azt a fajta elégedetlenséget.

[00:12:23]Ugye itt emlegettük többször a sárga mellényeseket, és az ő mozgalmuk hát egy erősen elitellenes felhanggal indult 201819, tehát 18 táján.

[00:12:37]Ez továbbra is tetten érhető, vagy ez továbbra is megvan ez a fajta elit ellenesség.

[00:12:42]Most ha megnézzük ugye a híradásokat, vagy megnézzük egyáltalán a hétvégi erőszakig jutó demonstrációról készült felvételeket, akkor persze nem azt mondom, hogy ott a szakszervezetek és a a sárga mellényesek, de a hozzájuk csapódó álarcos, nyilván külvárosi helyekről érkező feketeuhás fiatalok, hát azért előszeretettel törtek be párizsi luxusüzletekbe a Sanzelizé környékén, vagy a Monten sugár úton, ahol mondjuk teljesen ki is foszt Ák a Szelin Márka egyik üzletét, de hát a Dior és a Louis Won sem járt jobban.

[00:13:17]Tehát ebben is benne lehetett már ez az elitellenes felhang, de a demonstrációk mögött ez továbbra is érzékelhető.

[00:13:23]Ez a politikai elitellemesség.

[00:13:25]Én most én leválasztanám ezt a kettőt egymással.

[00:13:27]Beszéljünk külön a a ezekről a vandáleremekről.

[00:13:29][nevetés] Azt gondolom, mert ez ez egy olyan nyilván ők valahogy hozzácsapódtak ahhoz a békésnek induló tüntetéshez.

[00:13:38]Igen.

[00:13:38]És ugye ez az, amit nem láttunk.

[00:13:40]Én néztem a híradásoknak a képeit, és a a közösségi médiába is elképesztő, hogy milyen dömpingben látja az ember a pusztításnak a mértékét, ami én azt gondolom, hogy hát a leégett közép felgyűjtött középületeket Igen.

[00:13:53]Limosban, ahogyan is mondta a a városházát.

[00:13:55]Tehát rettenetes a pusztítás mértéke, amit minden én azt gondolom függetlenül jobb vagy bal oldaltól minden józan gondolkodású francia elítél.

[00:14:05]És én azt gondolom, hogy ezek a vandálók mindenféle ilyen tüntetéssel rácsatlakoznak.

[00:14:11]Tehát ez nem a tüntetésről szól, vagy a megéletés, ez a balhéról szól, ez a rombolásról szól magáról, a fosztogatásról, a lopásról, és erre nincs más mód, mint a nagyon szigorú karhatalommal való fellépés.

[00:14:22]Ez Macron elnök is a beszédében elmondta, hogy ez két különböző dolog, de hogyha visszamegyünk a dráguláshoz, hogy alapvetően ez az, ami kivisz embereket, ez egy nagyon érdekes dolog, mertogy ha megnézzük megint Európai Uniós összehasonlításban, hogy mi történik Franciaországban, hogy kétségbeessünk hirtelen a a francia jólát jóléti állam alakulása miatt, akkor azt látjuk, hogy valóban van egy 1%-os romlása a vásárlóparításnak, hogy van egy nagyon enyhe visszaesés, és ez megint én azt gondolom, hogy az eloszlás, az egyenlőtlenségek a az érdekesek.

[00:15:05]Tehát hogyha az amit általában megnéznek a francia szociológusok, politológusok ilyen esetben a szabadon elkölthető jövedelemnek az alakulása.

[00:15:14]Tehát az a jövedelem, amit adózás meg a hitelem fizetése, meg mit tudom én, a gyereknek az iskoláztatása után megmarad nekem.

[00:15:24]És ott van egy minimális romlás átlagos szinten.

[00:15:28]Ez most kifejezetten az utóbbi időszakra vonatkozó két utóbbi két évben utóbbi két évben, de ha összehasonlítom más államokkal nem kiemelkedő, tehát azt gondanám, hogy semmi különös más európai uniós államokkal.

[00:15:39]az egy hasonló megmozdulás volt egyébként Olaszországban is minden például, úgyhogy Igen.

[00:15:45]Igen.

[00:15:47]Meg Almániában meg a Argentína egyes részein meg a spanyoloknél másképp indul, de aztán ott is lett oktatási vonatkozása.

[00:15:55]Na mindegy.

[00:15:55]van egy széles körű mozgalom, de itt a drágolással kapcsolatban amit viszont látunk, az az, hogy a leszakadór rétegeknél, és ez megint a külváros, tehát megint az ipari nagyvárosoknak a külvárosa, ott sokkal rosszabbak a számok.

[00:16:10]Tehát amíg a a francia felső középosztály nem érzi meg tulajdonképpen a az elmúlt időszaknak a a az alakulását, hogy nem súlyosan érzi meg, a középosztály, még az alsó középosztály is így stabilan rendben van.

[00:16:25]Van egy erős leszakadás a a mély szegénységben élők körében, ahol ezek a tüntetések elkezdődnek, vagy ahol a tüntetések kiindulnak tulajdonképpen.

[00:16:36]És ez lehet magyarázat arra, hogy hogy mi az, ami kívülről behozza az embereket.

[00:16:41]A másik magyarázat az viszont szerintem izgalmasabb, mert nem köthető közvetlen számokhoz.

[00:16:45]Tehát megint a felmérések azt mutatják, rengeteg ugye szociológiai felmérés van pont arról, hogy megértsük a dinamikáját ezeknek a tüntetéseknek, hogy már a a felső közép vagy a felső osztályban is, társadalmi osztályban a franciáknak van egy iszonyú negatív jövőképe.

[00:17:02]Tehát a megkérdezetteknek ma most folytatak a Sevipol az N City Mountain vezetésével egy olyan kutatás aem 13000 ember volt a referencia mindenféle társadalmi rétegből és egy abszolút reprezentatív kutatásról van szó, tehát egy egy nagy minta alapján, ahol a francia 77%-a kilátástalannak ezzel a szóval látja a jövőt.

[00:17:29]Feketének látja a jövőt.

[00:17:29]Hol?

[00:17:29]ha a számokat megnézzük, akkor azért ekkora baj nem lehet.

[00:17:34]És ez az izgalmas, hogy ezt meg tudjuk magyarázni, hogy hogy ez a fajta várakozás, vagy ez a fajta pszichés percepció arról, hogy mi a társam dolga, vagy milyen kilátásaim vannak benne, vagy milyen jövőképem van, vagy hogyan viszonyok, mit várok az államtól.

[00:17:52]Ö ezt tudjuk magyarázni, és ezt lehet már magyarázni azokkal a republikánus értékekkel, ami tulajdonképpen a francia identitásnak az egyik alapja és az egyik pillére ennek a sokból az iskola.

[00:18:04]Tehát az iskola felé van egy olyan várakozás, hogy ez nem pusztán az intézménye, ahol én diplomát szerzek, meg lehetőségem van, nem tudom én, tovább menni, hanem tovább tanulni, vagy praktikusan beilleszkedni egy szakmába, hanem az a társadalmi mobilitásnak a letéteményese.

[00:18:21]Tehát egy egy jól működő osztá országban, jól működő Franciaországban az oktatás felé konkrét elvárás az, hogy mindig szabadon tartsam, hogy alulról én fel tudok mozogni a teljesítményem alapján.

[00:18:35]És ezek azok, amik az utóbbi időben akár a felvételi rendszer, ami ugye van egy ilyen elektronikus párküszöknek hívják, felvételi rendszer Franciaországban, ez például középpontjában van ennek a tüntetéseknek.

[00:18:50]pusztán annyit csinál, hogy összegzi a tanulóknak elektronikusan a az eredményeit, meg a motivációs leveleit.

[00:18:57]Ez például egy központi követelés, hogy egyenlőségeket gerjesz, vagy vagy látványosabbá teszi az egyenlőtlenségeket.

[00:19:02]Ez mind ahhoz köthető, hogy azok a vívmányok, amire a francia Köztársaság alapult, ezek nem úgy működnek, ahogy kellene.

[00:19:12]Tehát ez a percepció, ez akkor is, hogyha valaki a külvárosokból jön, és nincs sok fogalma a francia republikanizmusnak a politikai filozófiájáról.

[00:19:22]Ez az érzet benne van, mert ezt tesz minket franciává mondja a francia gondolkodás.

[00:19:27]Ettől vagyunk mások, mint a németek, mint az amerikaiak.

[00:19:32]Érdekes egyébként, hogy a akár például a a Franciaországon belüli, akár a külföldi reakciók vagy olvasatok hogyan is alakultak a tekintetben, hogy vajon kik is állhatnak a demonstrációk hátterében, mert ugye itt most már elmondtuk, hogy sárga mellényesek, szakszervezet középiskolások, egyetemisták, de a kezembe akadt egyébként az amerikai elnöknek a bejegyzése, aki ugye azt írta a hétvégi zavargás kapcsán, hogy a bevándorlók a felelősek a franciaországi zavargásokért és egyáltalán szorgalmaz, hogy Franciaország most zárja le a határait hozzátette, hogy mielőtt túl késő lenne.

[00:20:10]Jd Van az alelnöke pedig az X-en azt írta, hogy a sokszínűség és az együttérzés nevében importálták a harmadik világot Franciaországba.

[00:20:18]És egyébként a bejegyzéséhez még csatolta is ezt a Limozsi városházáról készült videót, amit már többször említettünk, amit ugye a a tüntetők közé keveredett rendbontók felgyújtottak.

[00:20:33]Pedig hát azért ha a elemzői olvasatokat nézzük, akkor itt nem feltétlenül a a külvárosok és a a migráns negyedeknek a lázadásáról van szó, ha én jól jól értem az elemzői olvasatokat.

[00:20:47]Én is azt gondolom, hogy itt azt érdemes kettő vanni.

[00:20:49]Tehát nagyon sok helyről látjuk, hogy mondjuk a a populista jobb oldalnak van egy ilyen narratívád, de máshonnan is vannak ilyen megszólalások, akik a bevándorlás kérdését ráhúzzák, vagy azzal magyarázzák.

[00:21:03]De általában amikor ilyen jellegű demonstrációk vannak, amik erőszakba fajulnak, akkor ez mindig előkerül.

[00:21:08]Ez mindig előkerülni.

[00:21:08]Igen, ez mindig előkerül.

[00:21:10]De hogyha én azt gondolom, hogy elég nézni a képeket, tehát látjuk a amikor a demonstrációkról való képeket látjuk, nagyon világosan látjuk még ha csak maszkal takarják el az arcukat, hogy hát ott bizony mindenféle bőrszín van, tehát és van fehér bőrszín is rendesen, és azok között is, akik éppen fosztogatják a boltot, van fehér borszín.

[00:21:30]Tehát, hogy nem biztos, hogy ez az oka.

[00:21:32]Én ezt egy társadalmi mozgalomként értelmezném elsősorban, és nem mosnám össze a bevandorláspitikával.

[00:21:40]Ugye érdekes egyébként beszéltünk itt a a rendőrség szerepéről meg meg hát nyilván, hogy most a rendőrségre is nagy feladata volt eddig is a rendőrségnek, hiszen azért, ahogy olvassuk a híradásokat, hát ők azért a jó részük azért három-négy hete az utcákon van, és szolgálatot teljesít, de azért érkeztek itt tudósítások hát rendőri túlkapásokról is egy 15 éves fiúnak az egyik kezét leszakította egy rendőrségi gránát, egy másik 16 éves diák félig megvakult egy gumilövedéktől máshol, akit közvet közelről találtak el könygázgránáttal, és hát persze a másik oldalon pedig a rendőrök soraiban is 100-ával vannak sérültek.

[00:22:17]Tehát most azért a a különösen a belügyminiszternek, aki egyébként rögtön lemondott, felajánlotta a lemondását, csak ezt Macron elnök nem fogadta el, de hát azért neki is nyilván Macron elnöknek is, a miniszterelnöknek és a belügyminiszternek és hát a a rendőrségnek, a csendőrségnek most azért kiemelt feladata van, hogy mi is fog történni a a következő hetekben Franciaországban.

[00:22:41]Én is azt látom, hogy egyre inkább maga a keretezése az egész történetnek az AN4 rendközpontú keretezésbe.

[00:22:49]Tehát már a bal oldalon is látjuk ezt.

[00:22:51]Nyilván nem az engedetlen Franciaország Zsanit Milánoson egy egy kivételt képez ebben.

[00:22:58][zihálás] De de más a más a keretezés és a a rendőrök valóban a tartalékaikat élik fel.

[00:23:05]Ugye nagyon ijeszt, amikor a belügyminiszter bejelenti a tévében, hogy a rendőrség elérte a határakit.

[00:23:11]Igen.

[00:23:11]Ez egy ez egy olyan mondat, amivel az egyszerű állampolgár meg hát bárki, aki aki ott lakik, és látja ezt a rendmondást, nem nagyon tud mit kezdeni, mert hát hogy megijed még jobban, hogy akkor mi lesz most a következő napokban.

[00:23:25]Tehát ez egy nagyon érdekes dolog, hogy hogy amikor látjuk azt, hogy márpedig ez október 87-étől van, hogy egyre durvulnak az erök szakos terep cselekvények.

[00:23:41]Én azt gondolom, bár nem vagyok szociológus, hogy van egy olyan csoportdinamika, amikor látja, látja azt a tömeg, hogy hogy ez a bal hét típusú dolog belefér, és viszonylag kevés embert visznek el, ami generálja azt, hogy még több ember, aki akinek aztán semmi köze nincs a megmozdulásokhoz vagy az életszínvonalért való aggodalomhoz, elmegy és fosztogat.

[00:24:03]Tehát ez egy rendvédelmi kérdés.

[00:24:08]De ebben megint a ez nem egy szélső jobboldali narréván, mindenki egyetért.

[00:24:13]Viszont a az a kérdés, hogy a rendőri túlkapások vannak-e és hogyan vannak, ez egy örök kérdés Franciaországban.

[00:24:19]Tehát ez ez 68 óta napirenden van.

[00:24:21]Hol erősebben, hol kevésb érzékenyek is erre a franciák, a francia társadalom.

[00:24:29]Érzékenyek és ez valami olyasmi, amit tapasztalnak.

[00:24:32]Tehát amikor a rendőrök fellépnek, azt nem úgy kell elképzelni, mint amikor Magyarországon felléptek mondjuk, hanem ott ott nagyon fizikai agresszió fordul elő, és nagyon sok esetben megtörténik.

[00:24:45]Vagy például ez a gránát, ami letör letépte a 15 éves fiúkra, ezért az például nem volt engedélyezve.

[00:24:51]Tehát, hogy kerül a rendőrhöz egy ilyen eszköz, vagy a rendőrökhöz egy ilyen eszköz.

[00:24:54]Ö másrészt meg a nyilván az embereknek a várakozása, és ez is egy nagyon izgalmas dolog, minthogyha a francia társadalom egyfajta kognitív disz diszonanciában lenne, merthogy a felmérések alapján egyszerre látjuk, hogy hogy nagyon magas százalék egyszerre gondolja azt, hogy jogos a követelése a a az oktatáspolitikával kapcsolatban a tüntetőknek, és tennie kell valamit a kormányzatnak.

[00:25:21]Viszont az erőszak az nem nem megoldás, és az erőszakot vissza kell szorítani, 70 akárhány százalék, tehát eltérés és a k ugye ez egy nehéz út, hogy egyfelől elvárni a rendőrségtől azt, hogy határozottan lépjen fel a rendbontókkal szemben és tartsa fenn a rendet, másfelől pedig vigyázni arra, hogy ne legyenek jogsértések a rendőri oldalról.

[00:25:43]Tehát ez egy nagyon nehéz, nehéz és kényes tüntetések, demonstráció, sorozat és kampány, merthogy hat hónap múlva elnökválasztás lesz Franciaországban.

[00:25:55]Nyilván a tüntetések az elmúlt hetek legfőbb politikai témájává váltak Franciaországban, és ezt a jövő tavaszi elnökválasztásra készülő pártok, politikai erők hát próbálják így-úgy valamilyen módon kihasználni.

[00:26:06]Ki így?

[00:26:08]Hát ki úgy.

[00:26:08]Macron elnök ezt nem igen tudja kihasználni, hiszen két ciklus után ő már nem indulhat.

[00:26:12]De az talán fontos lehet a számára is, hogy ne egy hát egy közrendjében és közbiztonságában megrendült országot hagyjon az utódjára.

[00:26:20]Így lehet.

[00:26:21]Ez így van.

[00:26:21]Ez teljesen így van.

[00:26:21]És hát amit látunk, a politikai pártoknak a a viszonyulása a megmozdulásokhoz, tehát a társadalmi folyamatokhoz, az tükrözi azt a logikát, amiből ők szeretnének politikai tőkét kovácsolni az elnökválasztásra ebből a a hát ebből a történés sorozatból, akár az erőszak részéből, akár az szakpolitikai részéből, akár [zihálás] akár bármelyik más társadalmi vonatkozásából.

[00:26:52]Ö itt nagyon sok rétegű ez a ez a rejtvény, vagy ez az ez a puzzle, ami ami összeáll, hiszen minden párt másképp viszonyul hozzá van.

[00:27:00]Ugye amit érdemes megnézni, van egy kormányzó párt, ugye Macronnak van egy van egy pártja, akinek Gabrielátali a a [torokköszörülés] jöv jelöltje az elnökválasztásokra.

[00:27:18]Gabriel centrista.

[00:27:18]Centrista erő.

[00:27:19]Igen, ez a centrista erők.

[00:27:19]És ugye meg a a jobb középerőknek azt látjuk, hogy nem látunk olyan határozott választ erre az egész tüntetés sorozatra.

[00:27:27]Tehát nem látjuk azt, hogy a a kormány átvenné a vezető szerepet itt a mozgalom felett és és lenne egy olyan dinamika, amiből azt mondja, hogy próbálom kezelni a helyzetet.

[00:27:38]Legalább erről érdemes beszélni.

[00:27:40]Érdemes arról beszélni, hogy megjelenik ugye az a szélső jobb oldalon több szélső bal oldalon több elem van a kommunista pár, de a kommunista pár mellett ott van Jean Lit Milanón, aki az engedetlen Franciaországnak a vezére.

[00:27:53]Hát ő lett most főszereplője, tulajdője, tehát ő részt veszemé személyesen és hát ünnepelve fogadják a diákok.

[00:27:58]Igen, ez egy ez megint egy izgalmas kérdés, és hát nyilván a szélső jobbnak, illetve a baloldalnak a a viszonyulása, még az izgalmas e egyébként ez a engedetlen Franciaország és a vezetője Zsánuk Lanson részéről ez egy ügyes politikai taktika vagy haszonszerzés lehet, vagy valóban központi eleme az ő pártjának a programjában az oktatás és a diákság helyzete, vagy ő csak azért állt oda kezdettől fogva a diákok mellé, akik ünnepelve fogadták [torokköszörülés] őt, merthogy ez a pártyaszám számára majd hozhat valamit.

[00:28:32]Én nem hiszem, hogy puszta oportunizmusról van szó, tehát biztos, hogy hogy a legnagyobb politikai tőkét ő tudja ebből kovácsolni, hiszen ő az, aki a második legesélyesebb most a a választásokon, tehát hogy a mostani felmérések alapján kétfordulós az elnökválasztás, és ugye nyilván második fordulóban lesz két jelölt, aki között eldől majd, hogy ki lesz a jelöl.

[00:28:51]És a mostani száriók azt vetítik előre, hogy Marin Löpen és Milanson lesz ott.

[00:28:57]Tehát Milanson számára valós tétje van annak, hogy hogy tudja formálni a a politikai közbeszédet a [nevetés] nézegettem a párt a az engedetlen Franciaország pártjának a programját, és abban azért vannak kifejezetten ígéretek megfogalmazva a fiatalok számára.

[00:29:18]Például a választójog, tehát a szavazati jog leszállítása 16 éves korra ingyenes egyetemi oktatás, ingyenes felsőoktatás, tehát kifejezetten talán még ezektől a megmozdulásoktól függetlenül is célzottan megfogalmaztak ígéreteket a hévesek számára.

[00:29:37]Nem is véletlen, hogy ő a legnépszerűbb a fiatalok körében.

[00:29:38]Tehát a a 18-24 évesek, illetve a középiskolások körében elsöprően népszerű Milanson.

[00:29:45]Ö de a amiért azt mondom, hogy nem teljesen oportunista ez a program, az pontosan az, hogy ő visszanyúl ezekhez a régi köztársasági értékekhez, és azt annak a kommunikációját vállalja föl, hogy hogy visszaállítjuk a a közoktatásnak a tekintélyét, visszaállítjuk, megoldjuk a közoktatásnak minden problémáját, és közben célzottan beszél a fiatalsághoz, ami megint egy azért izgalmas kérdés, mert a fiatalok azok, akik nyilván két elnökválasztás volt, most Máklon kapcsán is nagyon érdekes eredményeket produkált mind a kettő.

[00:30:21]Úgyhogy a a szavazói magatartást most nagyon erősen vizsgálják Franciaországban, hogy a szavazók magatartása hogyan alakul.

[00:30:26]És azt lehet látni, hogy ez a 24 év alatti korosztály és a középiskolásokat is beleértve teljesen elvesztették a bizalmukat a képviseleti rendszerben, tehát az intézményi demokratikus folyamatokban, és ők azt gondolják, hogy ha hogy ezzel a választási rendszerrel különösebben nem lehet beleszólni abba, hogy milyen lesz az életem a jövőben.

[00:30:47]Tehát ami van kérdés, azt ki kell venni az utcára.

[00:30:49]És mi lanson ezt erősíti?

[00:30:51]Tehát azt a bizalmi válságot, ami kialakult a a mostani demokratikus inek ugye az a hátulütője, hogy mondjuk Melanson a legnépszerűbb a közvéleménykutató szerint a 1824-25 év közöttiek körében.

[00:31:04]Viszont a más közvéleménykutatások meg azt mérik, hogy a 25 év alattiak általában nem szavaznak a franciaországi választásokon, hogy ők ők a legkisebb arányban ők a akik elmennek szavazni.

[00:31:16]Igen.

[00:31:16]Ezért nagyon racionális az az ígéret, hogy a 16-arra leszállítja.

[00:31:21][nevetés] Igen.

[00:31:22]Tehát, hogy célzottan tesz ígéreteket abszolon ebből, úgyhogy igen, ő jelen van.

[00:31:27]Tehát a a megmozdulások elejétől kezdve az aktivisták a ugyén érdekes riportok vannak erről.

[00:31:33]A francia sajtóban lehet látni, hogy az engedetlen Franciaország aktivistái járják ezeket a tüntetéseket.

[00:31:39]Tehát biztos, hogy nem engedik leülni, vagy biztos, hogy hogy egy politikai bekötődés itt lehetséges.

[00:31:48]És és Milansom az arcát is adja ehhez.

[00:31:50]A Igen, ez az is érdekes, hogy ő maga is ott van ezeken a demonstrációkon, pedig ha jól tudom, akkor 75 éves 75 éves politikusról van szó.

[00:31:58]7 éves.

[00:31:58]És ő ő az egyetlen, aki igazából meg tudja szólítani a fiatalokat.

[00:32:00]Tehát ez is egy nagyon izgalmas kérdés.

[00:32:02]Két nagy kérdés körrel az egyik egyébként megosztó személyiség.

[00:32:06]Tehát most hogyha a fiatalokat külön véve, ahol ő népszerű, de ha a francia társadalom egészét nézzük, akkor az ő számukra azért egy megosztó személyiségről van szó.

[00:32:15]Megosztó, mert hogy elsősorban megnézzük a korábbi kampányokat, akkor hogy milyen helyzete van Milansonnak.

[00:32:19]Mondjuk a a Marine Löpen féle nemzeti tömörülés arra építi föl a kampányát általában, hogy azért kerülünk hatalomra, hogy a szélső baloldali előretörést megakadályozzuk és mindazt, ami a szélső baloldali erődretöréssel jár.

[00:32:34]Tehát Milanson ebben a perspektívában, vagy ebben a narratívában így intézményesült, és ő az a fenyegető veszély, mondja a szélső jobb oldal, ami ellen meg kell védeni a francia vívmányokat.

[00:32:49]És hát ez látszik is, hogy mondjuk a baloldali összefogáson belül ugye a parlamenti erőkön belül van egy egy baloldali blokk, ami a legnagyobb a parlamenten belül, ami nem tud együttműködni, mert Milanson egy együttműködésen nem túl sok hajlandóságot mutató, de még mindig a blokkon belül a legerősebb elő akinek különböznek a nézetei a többiekétől.

[00:33:13]Ez például a parlamenti blokknak egy vagy blokkolásnak az egyik komoly oka.

[00:33:19]oka lett most.

[00:33:19]És igen, nagyon sokan a jobb oldalon úgy látják, de most már a középoldalon is úgy látják.

[00:33:24]Tehát Macronnak is ez a narratívája megjelenik, hogy hogy Milanson komoly fenyegetéstől jelent a köztársasági.

[00:33:33]Többször elhangzott ugye Marine Le Pen neve, illetve a nemzeti tömörülés.

[00:33:38]És hát ugye az igazi esélyese a jövő évi elnökválasztásnak a közvéleménykutatások szerint Marine Lepen, aki most ugye o ilyen 35% körüli támogatottsággal bír a felmérések szerint, és hát az elemzők szerint a mostani megmozdulások haszonélvezője is lehet.

[00:33:56]Talán éppen a keményebb rendteremtés ígéretével, ahogy azt elemzésekben is elemzői véleményként lehet olvasni.

[00:34:04]Marine Lö Pen most hátradől és kér egy kávét.

[00:34:08]lehetett ilyen cikk címeket is olvasni.

[00:34:10]Valóban így lehet.

[00:34:12]Én azt gondolom, hogy igen.

[00:34:12]Igen, mertogy ez egy helyes elemzés, mert amit ő ő ő képvisel, az az a narratíva, hogy a közép, bal és jobb közép, tehát a közép az a politikai közép az nem tudja működtetni Franciaországot, radikális változásokra van szükség.

[00:34:30]És ami most történik, az az egyszerű választópolgár szemében a demonstrációja annak, hogy valóban hát itt összedől a közrend az utcán.

[00:34:40]Tehát Marilöpennek tulajdonképpen sok mindent nem kell csinálnia, mert mutatja magát a helyzet.

[00:34:45]Viszont amit kell csinálni, és amiben ő gyenge hagyományosan, ez a vajon kormányzóképes erő ő.

[00:34:53]És erre tesz különböző ígéreteket, amik megint nagyon is érdekesek, mert egyszerre ígéri meg azt, hogy hogy visszafogja a költségvetést, tehát költségvetési megszorításokat ígér, és egyszerre ígéri meg, hogy minden szociális ellátórendszernek a működését visszaállítja, ami igen fából vaskarikának tűnik.

[00:35:14]Így első h csak amit én láttam ugye meg a a nyilatkozataiból az derült ki, hogy például az uniós befizetéseket akarja visszavenni ez most azt hiszem évi ilyen 8 milliárd euró Franciaország részéről és ezt ilyen 5 milliárd euróra szeretné visszavenni azonnal leállítaná az Ukrajnának szóló támogatásokat, tehát ő inkább más szegmensekből próbálná ezeket a költségeket előteremteni, vagy vagy visszaszerezni.

[00:35:47]Hát igen, megint ha megnézzük ezeket tételenként vagy egyesével, vagy ezt a kettőt megnézzük, akkor ha ugye az európai költségvetésnek a pénzei, a bevezetések az Európai Unió működtetésére mennek el.

[00:35:59]Ez nem nagy titok.

[00:36:02]És hát az Európai Unió működésének, mint intézményrendszernek a működés a a két nagy haszonyélvezője Németország és Franciaország.

[00:36:09]És itt nem csak a gazdasági befektetések, az európai szintű programokról van szó, gazdasági programokról van szó, hanem a politikai presztízsről is szó van.

[00:36:19]Tehát a a francia nemzeti érdeknek a az intézményeken keresztüli multiplikálása ez a szakszórá zajlik.

[00:36:27]Tehát Franciaország a saját nemzeti érdekét európai uniós érdeként jeleníti meg.

[00:36:32]És amikor mögötte nem egy 60 milliós Franciaország áll, hanem hanem egy 4-500 milliós Európai Unió, egy más a súlya, más a politikai súlya.

[00:36:43]Tehát mind a politikai presztízsből, mind pedig a gazdasági presztízsből Franciaország bőven bőven részesül.

[00:36:51]Más ezt meg ha megnézzük a az ukrajnai helyzetet, akkor a francia hadíiparnak a felpörgetése az Európai Uniós befektetéseknek, hadipari befektetéseknek a a növekedésének megint nettó haszonélvezője Franciaország.

[00:37:12]Tehát lehet ebből visszavenni, de akkor ott van a másik oldal, hogy ott bizony meg fog jelenni a könyvelésben, hogy veszteségként érint.

[00:37:20]Ez már egyébként egyértelmű és eldöntött dolog, hogy Marine Löpen indul a Nemzeti Tömörülés elnökjelöltjektjeként, mert ugye ott van Jordan Bardell a párt elnöke, talán kevésbé ikonikus figura, de hát ő egy nagyon dinamikus 30-31 éves politikus EP képviselő, a patrióták szövetségnek a az elnöke.

[00:37:41]Marin Löpen ellen pedig még most is tart az a bíróság, ugye talán a fellevviteli szakaszban van, és a azt lehet olvasni, hogy ez vélhetően a bírósági eljárás el fog tartani a következő elnök választásig, tehát nem lesz ott egyértelmű ítélet, mert azért ez talán veszélyeztetheti a a Marine Löpen elnökség indulását is.

[00:38:04]Nagyon pici esély van arra, hogy a fellevételi bíróságnál nem fogják engedni, vagy hogy [torokköszörülés] olyan tényező jön szóba, amitől nem indulhat.

[00:38:14]Mondjuk az is így csak zárójabat teszem hozzá, az is egy érdekes forgatókönyv.

[00:38:17]Lehet, hogy mondjuk történetesen elnökké választják már löpent, és utána lesz majd egy olyan bírósági ítélet, ami számára nem túl kedvező.

[00:38:23]A bíróság ítélet már megvan, és az nem túl kedvező számára, csak ugye most van egy felleviteli szakasz, amiben amiben elsősorban nem az ítélet ellen lehet fellebbezni, hanem az ellen lehet fellebezni, hogy szakszerűen zajlott-e minden a a tehát maga ha azt a kérdést, de hogy akkor ez a bírósági ügyáltalán, hogy itt ugye a pártfinanszírozásról van szó, vagy vagy tiltott pártfinanszírozásról, amiben őt elmarasztalta a bíróság.

[00:38:52]Ez egyáltalán nem is vett fényt a vagy rossz fényt az ő elnöki indulására, vagy egyáltalán a kampányára, vagy ezzel a franciák annyira nem foglalkoznak?

[00:39:05]Én azt gondolom, hogy foglalkoznak vele, tehát azért látszik az, hogy a a Marin Löpenék előretörésének, tehát a a nemzeti tömörülés előretörésének megvannak a határai.

[00:39:15]És hogy ugye visszatérünk Jordán Bardellához és Marie Löpenhez, látjuk, hogy két külön úton vinné a nemzeti törülést.

[00:39:22]Tehát teljesen más más politikai arculatot fjelenteni.

[00:39:27]Igen, abszolút.

[00:39:27]Tehát Bardella bevinni teljesen középre, tehát ő egy modern, jobb közép pártot képvisel és képzel el, hogy ezért jött borzasztó kellemetlenül a a náci múltjával meg a náci kijelentéseivel kapcsolatos sajtónnyilvánosság.

[00:39:46]Míg Löpen azért megtartaná ezt a fajta populista jobboldali, radikális jobboldali szélső nagy viták vannak.

[00:39:52]a szökadomban, hogy hogy hívjuk, de hát mindannyian értjük, hogy mi az irán van viták egyébként nagyon kemény vitá igen.

[00:40:00]Én azt gondolom, hogy amikor bírósági ítélet zajlott, akkor látszott az, hogy Bardella felépíti magát és nagyon szépen fel lett egy saját szavazóbázisa, lett egy saját bázisa a párton belül, de akkor biztos, hogy nem ő lesz az elnökjelőt ennek ellenére nagy biztonsággal lehet mondani, tehát lehet még bármi addig a hat hónapig és jöhet egy olyan it de nagyon-nagyon kicsi az esélye ennek.

[00:40:19]Tehát Marine Löpen az, akire a párt most ebben a pillanatban épül épít, aki aki egy másfajta utat lát Franciaország számára, tehát Bárellával ellentétesen.

[00:40:34]Ez ugye okoz egy párton belüli feszéltséget, de most Marin Löppernek a felépítésre zajlik, bár őt nem nagyon kell felépíteni, mert hát eléggé fel van ő építve [nevetés] az elmúlt időszakban.

[00:40:48]De az a kérdés, mert ugye eddig mindig az volt a a forgatókönyv, hogy hogy a zavazópolgárok eljuttatják a a második fordulóig a szélső jobboll jelöltet, és akkor jön egy olyan barázs, jön egy olyan összefogás, amikor befogom az orromat és fogok és szavazok a másik jelöltre, hogy ne löpen legyen a jelölt.

[00:41:10]És azzem ezt a dinamikát törte meg Macron, amikor az Európai parlamenti választások után feloszlatta a parlamentet és új választásokat írt ki.

[00:41:20]Én azt gondolom, hogy lehetett egy olyan szándék benne, hogy nagy esély volt akkor, hogy kormányzóképes erőként majd a Rassemblean Nacionál, tehát nemzeti törülés báráé kerülnek ki.

[00:41:29]És akkor ez mégse az elnöki pozíció, ami a hatalomnak a valódi birtokosa, hanem a kormány, ami azért kézbe lehet tartani egy közép elnöknek, és ott kiderül, hogy mi az, hogy kormányzóképesség, vagy mire tud jutni a Löpenék csapata.

[00:41:46]Ugye nem ez lett, hanem harmadikként jöttek ki a választásokon.

[00:41:53]Ö de ez a kérdés, hogy mennyire kormányzóképesek, amikor a a programban megjelennek már ezek az elemek, hogy két elemet egyszerre nyomunk egyszerűen, mert két különböző társadalmi réteghez próbálunk megbeszélni, de nem kompatibilisak ezek az elemek.

[00:42:06]Nagyon sok ilyen elem van, főleg a költségvetés kapcsán löpenéknek a a táboránál.

[00:42:15]Marine Lepen a a fő esélyes, ahogy ezt már többször szóba hoztuk, de hát egyébként a a nemzeti tömörülés is a jelleg szerint folyamatosan erősödni tud.

[00:42:26]Ugye most az őszi szenátusi választáson az eddig legjobb eredményét ért el a nemzeti tömörülés.

[00:42:30]Tehát úgy tűnik, hogy egyértelműen erősödésben van maga a nemzeti tömmerülés is.

[00:42:35]Ü ezt látjuk, amin ugye megint a kérdés az, hogy ez mire mire elég egy második fordulóban, amikor már két jelölt van egymás mellett, és akkor ezt meg lehet-e törni azt a fajta szavazói magatartást, hogy nem a saját preferenciám szerint szavazók, hanem Marin Löpenék ellen szavazók, mert ez már nagyon nagyon nagyon sokig forgatókönyv arra, amit a franciák lejátszanak.

[00:42:55]Hát hogy ki honnan tud még mozgósítani ott abban a második fordulóban.

[00:42:57]Tehát ez egy ez egy szűk és izgalmas játék lesz.

[00:43:02]hogy mennyire meggyőzhető.

[00:43:02]Ez szerintem egy nagyon nyitott kérdés.

[00:43:04]Tehát én ebben nem olvastam nagyon határozott véleményeket, ahol elhatározott száriót látnak erre, hogy biztos útja van Mary Löpennek, vagy nem működik a köztársasági összefogás.

[00:43:20]De én azt gondolom, hogy ezt a fajta programot egy határig kivinni, és ezzel a határhoz ők nagyon közel vannak, mert különben megyünk le középre, középen ugye onnan estek ki a republikánusok, aki a erős jobb középpárt voltak, és oda jött be Macron.

[00:43:38]És amit most látunk az utcán, az hát az a legképeződtése a Marin Löpin Penféle társadalmi összeomlás értelmezésnek.

[00:43:49]Egyértelmű trend rajzolódik ki egyébként Franciaországban, hogy az elmúlt években hát a radikális pártok tudtak erősödni.

[00:43:57]Jobb oldalon vagy sokak szerint ugye szélső jobban a nemzeti tömörülés.

[00:44:01]Marine Löpenem bal oldalon vagy szélső balon pedig az engedetlen Franciaország Jean Lück Mellansonnal és a centrumerők kezdenek kiszorulni.

[00:44:10]Ez így van.

[00:44:10]Ez teljesen így van.

[00:44:10]Tehát ez jól mutatja az a franciaknak az a várakozása, hogy hogy megint 70-80% között van az a választói réteg, aki változásokat vár.

[00:44:24]Ühüm.

[00:44:24]Tehát azt várja, hogy változzon meg a francia rendszer, és [sóhajtás] hát alakítsák át az egész köztársasági intézmény rendszert.

[00:44:32]Na most hogy az az egy elég komoly kérdés.

[00:44:35]És nyilván a ez a két párt az, aki aki leginkább arra szavaz, hogy a teljes átalakítás a mostani alkotmányos rendszernek szükséges.

[00:44:45]Az egyik ugye balról jön, a másik jobbról jön.

[00:44:47]És a középerőknek meg volt elég ideje, tehát ez tulajdonképpen 84 óta így jön be szépen a a szélső jobb, és alakítja átfokozatosan háromoztatóvá a francia politikai teret.

[00:45:05]És most is háromtató, csak most a szélső, jobb, szélső bar és a és a középelők ü vannak benne.

[00:45:16]És hát látszik az, hogy szűkül a középnek a a politikai középnek a mozgástere pontosan a költségvetési megszorítások miatt.

[00:45:23]Tehát például mondom a klasszikus forgatókönyvet az oktatás, csak hogy visszatérjünk a közoktatásnak a problémáihoz.

[00:45:32]Tényleg 84-ben több mint 1 millión voltak kéne az utcán, és megbukott a kormány egy oktatáspolitikai kérdésen.

[00:45:39]Mi volt a a recept erre?

[00:45:39]Meg általában mi a recept erre?

[00:45:43]Ilyenkor elkülönítenek a költségvetésből egy bizonyos összeget, akkor mit tudom én 4 milliárd frankot különítettek erre rá.

[00:45:50]És hát valós recepteket nyújtanak.

[00:45:54]Most ezt a kormány nem tudja megcsinálni pontosan azért, mert hogy egy 54 milliárd eurós megszorítást kell beépítenie a költségvetésbe.

[00:46:04]Ehhez egy 10 milliárd eurót akkor mellékesen az oktatásra nem tud fordítani.

[00:46:08]Tehát nem tud praktikus ötletekkel előjönni, vagy nem tud valós ígéretekkel előlni.

[00:46:13]Hát ez pedig nem vonza a szavazót.

[00:46:18]Kisebb pártok, kisebb politikai alakulatok valamilyen formában még majd bele tudnak szólni.

[00:46:23]Vajon az elnökválasztás kimenetelébe egyáltalán hogy néz ki most csak úgy nagy vonalakban ez a beapolitikai paletta a Franciaországban?

[00:46:31]Ugye többször elmondtuk már, hogy Marine Löpen az esélyes a legnagyobb támogatottsággal a közvéleménykutatások szerint ő rendelkezik o ilyen 3 35%-os támogatottsággal.

[00:46:42]És ha jól láttam, akkor a második helyen majdhogy nem fejfej mellett van Melanson és a jobb közép Eduard Philip volt kormányfő, akit még Macron nevezett ki kormányfőnek korábban.

[00:46:53]három vagy két-három évig volt kormányfő, ők mindketten ilyen 15% körüli támogatottsággal bírnak, legalábbis ez a szeptemberi felmérés eredménye ez volt.

[00:47:01]Szóval nagyjából ez lehet a paletta, és akkor ott vannak még a szociáldemokraták, talán a zöldek.

[00:47:07]Szóval alakulhat ez a mezőny, vagy ez a paletta Franciaországban?

[00:47:11]Ja, ha megnézzük a parlamentnek a lefedettségét, ami jól mutatja a választásoknak a hát, bár mondjuk ott is egy torzító rendszer van, mert nem arányos rendszer van, ez is az egyik problémája a franciáknak.

[00:47:20]Akkor látjuk, hogy mandátum számban a a nemzeti tömörülés a legerősebb.

[00:47:27]Egyedüli pártként.

[00:47:27]Hogyha megnézzük az összefogást, a parlamenti összefogást, akkor van egy jóval erősebb.

[00:47:31]Akkor össze igen, akkor ott van egy baloldali blokk.

[00:47:36]A baloldali blokban van nekünk négy pártunk, és ennek a része Melanson is, aki blokkolja ezt az összefogást.

[00:47:40]Tehát nem tud a parlament stabilan működni, mert kicsi pártoknak a a tulajdonképpen végeláthatatlan vitáibba tudunk bonyolódni, mert nincs egy döntőerő, aki át tudna vinni egy dön törvényjavaslatot.

[00:48:00]És ez a legerősebb rok, tehát négy párt együttesen, ez tartalmazza a Milansonékat, a szocialista pártot, a kommunista pártot és a zöldeket és négyen együtt adnák ki azt a kormányzó előtt, amit ugye melon szét ez elég színes paletta.

[00:48:21]Elég színes paletta.

[00:48:21]Főleg érdekes, mert ugye nyilván szélsőséges, szélső bal pártként a kommunista pártot szokták megjelölni.

[00:48:29]De most jóval együttműködőbb, mint a Milansonék.

[00:48:31]Tehát azt látjuk, hogyha megnézzük a programokat, akkor közel sem egy olyan szélsőséges programja van.

[00:48:38]A legnagyobb párt ezen belül is a szocialisták, akikre Macron már támaszkodott, meg Lőorny is támaszkodott, hogy ne bukjon el egy bizalmatlansági indítványt.

[00:48:50]És az ő viszonyulásuk ehhez a történethez nagyon óvatos.

[00:48:53]Hát ők nagyon hosszú ideig választottak egy előválasztásokkal egy jelöltet, egy közös jelöltet.

[00:49:00]Ez Gluxman lett, aki aki képviseli őket majd jelöltként, de van egy jelölt legalább.

[00:49:07]És talán ők az a hang parlamentben, aki ahol legjobban megjelennek azok a a köztársasági követelések, amiket a franciák értenek.

[00:49:16]Tehát megtartani ezeket a nagy viszont ott nem tudunk semmit a megszorításokról.

[00:49:20]Ott ott ott nem látjuk azt.

[00:49:22]És ez meg megint érdekes, hogy a francia társadalom legalább annyira szükségesnek tartja a megszólításokat, mint amennyire tiltakozik ellene.

[00:49:30]Tehát ez egy ilyen kognitív diszonancia.

[00:49:31]Úgyhogy ez érdekes, hogy ebből ők mit tudnak kihozni.

[00:49:35]És hát emellett van ugye a aki a kormányfőt adja ötödikén jött ki a választásokon.

[00:49:42]Tehát hogyha megnézem a a mandátum számokat, az a párt, ez megint egy demokratikus deficitet erősítő, vagy a bizalmat erősíti, hiszen nem szavaztunk rá, és mégis ő a kormányfőnk, ő adja a kormányfőt.

[00:49:55]Tehát löhnőnek a ahonnan jön a a republikánusoknak a pártja, ők nagyon erősen Marin Löpenféle rendpárti narratívá formálják az egészet.

[00:50:08]Nulla érzékenységgel a közoktatási kérzéssekre.

[00:50:10]Tehát, hogy ez megint mit tud vonzani, az egy jó kérdés, vagy mennyire lehet el erre bázist alapozni, de hát jól látszik az elmúlt választásokon, hogy magán a párton belül van egy egy átalakulás, amit látunk egyébként a briteknél is nagyon szépen, hogy a konzervatív nagy jobboldali pártok elkezdenek kihúzódni szélre, és a franciáknál pedig ugye a széllen levőpárt elkezd behúzódni középre, tehát ott van valamiféle zavar a klasszikus tiszta ideológiákhoz, meg pár preferenciákhoz képest.

[00:50:44]Hát érdekes ez a politikai paletta, és hát érdekes és izgalmas lesz ennek nyomán nyilván az elnökválasztási kampány és jövő év tavaszáig.

[00:50:51]Azt hiszem, hogy fogunk még erről többször beszélni.

[00:50:55]Remélem, hogy találkozunk majd még ebben a műsorban.

[00:50:57]Itt Szűcs Anita Franciaország szakértő volt a vendégünk, a budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok tanszékének docense.

[00:51:04]A műsor elkészítésében Erdei Tamás főszerkesztő vett részt.

[00:51:09]Én Kocsonyi Zoltán voltam.

[00:51:10]Köszönöm a beszélgetést.

[00:51:12]Én köszönöm.

[00:51:14]Az Aréna távközlési [zene] partnere a Van Magyarország.