InfoRádió - Infostart 49:00

Fel van adva a lecke: mi jön a Vucic-korszak után Szerbiában? Németh Ferenc, Inforádió, Aréna

szerbiaválasztásvučićkorrupciókülpolitikaközéletéletmód
Irányultság: KonzervatívKötődés: Független
Fel van adva a lecke: mi jön a Vucic-korszak után Szerbiában? Németh Ferenc, Inforádió, Aréna
tl;dr
  • Németh Ferenc külügyi szakértő az Inforádió Arénájában a szerbiai fordulatról: az egyetemista lista abszolút többséggel nyerte az előrehozott választást, Vučić elismerte a vereségét.
  • A fordulat kulcsa a 2025. március 15-i tüntetés volt (hangágyú-bevetés), amely után a szerb társadalom elhitte, hogy szavazatával változást hozhat.
  • A katalizátor a 2024-es újvidéki vasútállomási tragédia (16 halott) volt, amely rávilágított, hogy a korrupció halálos következményekkel is járhat.
  • Vučić autoriter, személyes hatalmi rendszert épített; a hadsereg nem fordult el tőle, de a népakarattal szemben valószínűleg nem teljesítene parancsot.
  • Az új kormány célja szakemberkormány felállítása, a jogállami intézmények újjáépítése, médiaszabadság és az újvidéki tragédia kivizsgálása; külpolitikában tudatosan óvatosak.
  • Legnagyobb kihívások: a heterogén győztes koalíció egyben tartása, a gyorsan kopó társadalmi egység, és a súlyos gazdasági helyzet (infláció, munkaerőhiány, ázsiai vendégmunkások).
  • Az „óellenzék" megsemmisült (az SPS kiesett a parlamentből), az SNS legitimációs válságban van, Vučićnak sincs utódja.
  • Külpolitikában Szerbia eddig haszonszerzően balanszírozott Kelet és Nyugat között; az EU-csatlakozásnak már nincs többségi támogatása, az egyetemisták népszavazást ígérnek.
  • A VMS-t „megbüntették" a választók: hat helyett csak három mandátum, novemberben kihívója is akad a nemzeti tanácsi választáson.
  • Az új magyar kormánnyal jó kapcsolat ígérkezik: sok a párhuzam a TISZA és az egyetemisták mozgalma között, a nyugat-balkáni uniós integráció közös prioritás.

„Ez egy olyan meghatározó politikai esemény, ami biztos belekerül a szerbiai történelemkönyvekbe." – Németh Ferenc

Részletes összefoglaló megjelenítése

Az Inforádió Aréna című műsorában Exterde Tibor beszélgetett Németh Ferenccel, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatójával, nyugat-balkán-szakértővel arról, hogyan sikerült a szerbiai egyetemista diákok listájának megnyernie az előrehozott parlamenti választást, miért mondott le Aleksandar Vučić, és mit várhat Szerbiában a hatalomváltás után – beleértve a Vajdasági Magyar Szövetség válságát és az új magyar kormánnyal való viszony alakulását.

A történelmi jelentőségű választási eredmény

A beszélgetés azzal a bejelentéssel indul, hogy az egyetemista lista nyerte a szerbiai előrehozott választást, és Aleksandar Vučić este 10 körül elismerte vereségét. A szakértő – aki maga is a szkeptikusok közé tartozott – elismerte, hogy a politikai elemzőközösség nagy része sokkal szorosabb eredményre számított, és szűk eredmény esetén utcai erőszakkal is kalkulált.

„Ez egy olyan meghatározó politikai esemény, ami biztos belekerül a szerbiai történelemkönyvekbe. Egy új politikai fejezet nyílt az országban." – Németh Ferenc *

Az egyetemista lista abszolút többséget szerzett, így nem kell koalíciós partnereket keresnie. A szakértő alapvetően optimista: a legfontosabb feladatok a kampányígéretek teljesítése – ami hosszú lista –, a kormányfőjelölt kijelölése és a kulcsminisztériumok (belügy, külügy) betöltése.

A lélektani fordulat: mikor dőlt el a választás?

A műsorvezető rákérdezett, volt-e olyan pillanat a két év során, amikor úgy tűnt, meglehet Veretni Vučićot. Németh Ferenc szerint az utóbbi hónapokban „megváltozott a szerb pszichológia": a szerb állampolgár elkezdte elhinni, hogy a szavazatával valóban képes változást elhozni. Az áttörés a szakértő szerint 2025. március 15-éhez, a nagy tüntetéshez köthető, amikor hangágyúkat vetettek be a békésen tüntetők ellen. Ekkor vette észre a szerb társadalom, hogy az egyetemisták mozgalom nemcsak kitartó, hanem ki tudja használni a kormánypárton belüli törésvonalakat, és képes elérni az előrehozott választások kiírását – és azon győzedelmeskedni is.

A kulcskérdés: kié a hatalmi apparátus?

A műsorvezető felvetette a klasszikus kérdéseket: kié a hadsereg, a belbiztonsági szolgálat, a titkos szolgálat, a rendőrség? A vendég válasza: a választások előtt erre a válasz egyértelműen Vučić lett volna – az elmúlt 10–15 évben mindent ő irányított, politikustól a háttérintézményeken át a rendőrségi szervekig. Jelenleg úgy látja: a hadsereg nem fordult el Vučićtól, de valószínűleg nem teljesítene olyan parancsot, amely a népakarattal állna ellentétben. Ez a tényező kulcsfontosságú a szerb történelemben, ahol már miniszterelnököt is öltek meg, és a biztonsági erők időnként beavatkoznak a politikába.

Milyen államot épített Vučić?

Németh Ferenc szerint Szerbia alapvetően autoriter állam volt a Vučić-korszakban:

„Mindent lehet Szerbiára mondani, csak azt nem, hogy demokratikus keretek között működik." – Németh Ferenc *

Ugyanakkor – hangsúlyozta – nem csak Vučić a felelős: a demokratizálódás megkésetten indult. Míg a térségben ez a 90-es évek elején kezdődött, a jugoszláviai háborúk alatt Szerbiában „mindent csináltak, csak nem demokratizálódtak". Az átalakulás csak a 2000-es évek elején indult, és rövid életű volt: 2003-ban megölték a nyugatbarát reformer Zoran Đinđićet. Több hullámvölgy után a 2010-es évektől nőtte ki magát a Szerb Haladó Párt Vučić vezetésével, aki saját, személyes hatalmi rendszert épített. Fontos következmény: felnőtt egy generáció, amelynek politikai szocializációja kizárólag Vučić alatt zajlott – számukra a most kezdődő esetleges újrademokratizálás teljesen új élmény lesz.

Mi tartotta össze a Vučić-szavazókat?

Vučić legnagyobb sikereként a szakértő azt könyveli el, hogy hatalma elején (2012–15 környékén) kihasználta a globális gazdasági növekedést, és sokáig jól balanszírozott a nyugati és keleti hatalmak között – politikailag és gazdaságilag egyaránt. Az állampolgárok stabilitást láttak, és hittek abban, hogy az ország EU-tag lesz. Ez azonban az utóbbi években összeomlott: elburjánzott a korrupció, a szervezett bűnözés szálai nemcsak az intézményeket, hanem a mindennapi élet meghatározó szegmenseit is áthatották – és egészen Vučićig hatottak. A koronavírus-járvány után elmaradtak a beruházások, megélhetési válság alakult ki.

Az újvidéki tragédia mint katalizátor

A 2024. november 1-jei újvidéki vasútállomási tragédia – amelyben 16 ember halt meg – volt az a katalizátor, amely felszínre hozta a törésvonalakat és a társadalmi elégedetlenséget, és elvezetett az egyetemisták győzelméig.

„Ez volt az első olyan eset, amikor egy korrupciós botrány miatt 16 ember halt meg. És ekkor döbbentek rá az emberek, hogy a korrupció az átlagembereket is érinti, és annak halálos kimenetele is lehet." – Németh Ferenc *

A szakértő szerint ez az elszámoltatási igényre épített a mozgalom – „teljesen jogosan" –, hiszen az előző másfél évtizedben nem történt valódi elszámoltatás: a politikusok, különösen Vučić, védték egymást és egymás gazdasági érdekeit.

Miért nem volt elég a magas szintű felelősségre vonás?

A műsorvezető azt kérdezte, megálltak volna-e a tüntetők, ha a tragédia után elég lett volna néhány vezető letartóztatása. Németh Ferenc fordítva látja a kérdést: ha a tragédia utáni hetekben teljes körű kivizsgálás és magas szintű felelősségre vonás indult volna, akkor ma már nem lenne hatalomváltás. De pontosan ez volt a probléma – a rendszer maga nem engedte meg:

„Azt a pillért, amiben a politikusokat nem vonjuk felelősségre, védjük egymásnak a hátunkat – maga a rendszer nem engedte meg, hogy ezt megcsinálja." – Németh Ferenc *

Egy ilyen letartóztatási hullám lebontotta volna a Vučić-rendszer egyik legerősebb pillérét, és felgyorsította volna a rendszer erodálódását.

Kormányalakítás: névtelen stratégia és szakemberkormány

A listavezető személye – akit a műsorvezető „orvos-kardiológus professzorúrként" említett – egyelőre nem bizonyos. A szakértő szerint ez tudatos stratégia: az egyetemisták a kampányban nem mutatták be a leendő tárcavezetőket, hogy ne lehessen őket lejárató kampányokkal menet közben leszedni. Ez az egyik legnagyobb eltérés egy magyar és a szerb kampány között: a választás kvázi népszavazás volt – „Vučićra szavaz valaki, vagy Vučić ellen? A rendszer ellen, vagy a rendszer mellett? Szerbia vagy korrupció?" –, és meggyőző győzelem született.

A pozíciók betöltéséről még nincs hír, de a cél szakemberek kormányba hozása – az előző rendszer fő kritikája ugyanis az volt, hogy nem szakismerettel rendelkező emberek kerültek tárcák élére. A szakértő szerint ez kihívás lesz, mert nehéz szakembereket rávenni a politizálásra egy olyan országban, ahol a politikusokat nemcsak köpködik, de akár meg is támadhatják. Ugyanakkor látja a reményt: a szerb társadalom mindenki azt várja, hogy hozzájáruljon a változáshoz.

Prioritások és az intézmények újjáépítése

Az új kormány először a belpolitikára koncentrál, a külpolitikai és ideológiai kérdésekben nagyon óvatos. A prioritások: a jogállamisági keretek és intézmények megerősítése, a politikai befolyástól való mentesítés, a médiaszabadság visszahozatala – amelyre régóta nincs példa Szerbiában –, és első számú célként az újvidéki tragédia körülményeinek teljes körű kivizsgálása, a felelősségre vonás.

A műsorvezető felvetette a kádári mentalitás párhuzamát: ha az embernek ismerőse vagy pénze volt, mindent elintézett, és nem bízott az intézményekben. Szerbiában is elterjedt a „dinár átcsempészése az asztalon" a gyorsabb ügyintézésért – a korrupció a társadalom minden rétegét áthatja. Az intézményekbe vetett bizalom rekordalacsony.

„Csak az erős és függetlenül működő intézmények képesek Szerbia demokratizálásának újraindítására. Anélkül ugyanaz a rendszer lesz, csak egy másfajta réteggel." – Németh Ferenc *

A szakember a jogalkotási munkát is kihívásnak nevezi: nehéz elmagyarázni a népnek, miért éppen most kell négy paragrafust módosítani, hogyan kell „apró pepecsmunkát" végezni a jogállamiság helyreállításáért.

A heterogén győztes koalíció dilemmája

A legnagyobb dilemma az lesz, hogy hogyan lehet egyben tartani a Vučić-ellenes erőket. A lista és a támogatói bázis is nagyon heterogén: ideológiailag és kelet–nyugati elköteleződésben egyaránt sokfélék. Közös cél volt Vučić eltávolítása és a rendszer alappilléreinek lebontása – de a minden kormányt sújtó kérdés az, „hogyan tovább" ennek megvalósítása után.

A társadalmi egység ritka jelenség: 2000 óta először állt össze Szerbiában a társadalom ideológiai törésvonalaktól, korosztályi és város–vidék ellentétektől eltekintve. Ez viszont törékeny lehet, és a közvélemény-kutatásokban hamar megjelenhet az egyetemisták támogatottságának csökkenése. A szakértő számít rá, hogy a „nászutas állapot" még hetekig tart, de a kormányalakítás után az átlagállampolgár számon kéri majd az ígéretek megvalósulását – az emberi természet türelmetlensége miatt viszonylag hamar.

A szerb gazdaság állapota: nincs pénz a kincstárban

A szakértő szerint a gazdasági helyzet az egyik legnagyobb probléma: a járvány óta a mutatók „finoman fogalmazva sem rózsásak". Az infláció keményen érintette az országot, az energiaárak elszálltak, megélhetési válság van, és elmaradtak a külföldi tőkeberuházások.

  • A hazautalások (a nyugat-európai vendégmunkások pénze) továbbra is a GDP nagyjából 8–10%-át adják.
  • Szerbia posztindusztriális ország: az ipari központok szenvednek, a szolgáltatási szektor dominál, Belgrádban megerősödött az IT-szektor, és számos összeszerelő üzem működik.
  • Munkaerőhiány van: Szerbia kénytelen ázsiai – főleg kínai gyárakban dolgozó – vendégmunkásokat fogadni olcsóbb bérért, mert a szerb dolgozók bérigényét nem tudják kielégíteni. „Ördögi kör" alakult ki: nincs elég munkahely, de a meglévőkre az alacsony bérek miatt a szerbek sem mennek.

A régi ellenzék megsemmisülése

A mostani parlament az egyik leghomogénebb lesz: kvázi két nagy párt/lista dominálja a nemzetiségi képviselők mellett. Az „óellenzék" – a kifejezés Szerbiában is használatos – egy része nem is indult, felismerve, hogy csak az egyetemista lista képes a Vučić-rendszer végnapjait elhozni; aki indult, nem érte el a 3%-os küszöböt sem. A Szerb Szocialista Párt – Milošević egykori pártja – története során először kiesett a parlamentből, ahogy a Vučić előtti balközép és jobbközép pártok is. Az egyetemisták a TISZA-hoz hasonlóan álltak hozzájuk: egy korszak lezárása jegyében minden együttműködést elutasítottak, már a 2024–25-ös tüntetések elején kijelentve, hogy nem engedik, hogy az óellenzék „rátelepedjen" a mozgalmukra.

Az SNS jövője és az utódlás kérdése

A Szerb Haladó Párt jelentős legitimitásveszteséget szenvedett, évek óta próbál újrabrandolni magát. A választás Vučić „utolsó menedékének" induló pályája sem sikerült. Rövid távon a szakértő szerint kizárt Vučić visszatérése vagy az SNS megerősödése, de a párt szétesése lehetséges. Bár az SNS-en belül vannak olyanok, akik túl soknak találták a Vučić-irányvonalat (és ha a párt nem szétesik, nyilván lesz, aki a másfél millió szavazóval megmutatná magát), karakteres megújítójelölő politikus nincs. Vučić tudatosan megakadályozta a belső ellenzék kialakulását, második-harmadik generációs politikai utánpótlást sem nevelt – utódja sincs.

„A párt maga Vučić volt, Vučić pedig maga a párt." – Németh Ferenc *

A szakértő kifejtette, hogy Szerbiában nem a tisztség számít, hanem az, hogy Vučić hatalmon van-e: elnök- és miniszterelnöki pozíciót váltogatta, de a valós döntéseket teljesen informálisan, az elnöki hivatalból hozta – minden minisztérium az ő alá rendeződött, az önálló döntéshozatali joga a miniszterelnökségnek sem volt. Az alkotmány szerint a miniszterelnöknek van a legtöbb hatalma; az elnök a magyarénál kicsit erősebb mandátummal bír, főleg külpolitikában, de alapvetően ceremoniális. Jellemző részlet: a 15 év választásainak eredményeit minden esetben Vučić jelentette be először, nem a választási iroda elnöke.

Vučić „legjobb katonája" Ana Brnabić, aki jelenleg ügyvivő elnök, de volt már miniszterelnök és házelnök is – mindig azt töltötte be, amiben Vučić éppen nem akart vagy nem tudott lenni.

Külpolitika: balanszírozás kelet és nyugat között

Szerbia a Vučić-korszakban a kelet és a nyugat között próbált egyensúlyozni. Az uniós integráció 14 éve áll tagjelölti státuszban, és az elmúlt 3–4 évben technikai szinten sem történt előrelépés – ennek oka a jogállamisági problémák mellett az a tény, hogy Szerbia nem szankcionálta Oroszországot, és Kínával erős kapcsolatokat ápol. A 2022-es ukrajnai háború után az EU-val való kül- és biztonságpolitikai összhang kiemelt elvárás lett a tagjelölteknek.

A szakértő szerint ezt a magatartást inkább a kisállami lét magyarázza, mint a Nemzetközösségi elkötelezetlen mozgalom emléke: „a szerb külpolitika haszonszerző, mindig afelé dörzsölődött, akitől a legkönnyebben, kondíciók nélkül sikerült nagyobb pénzt elnyerni". Példaként említette a Belgrád–Budapest vasútvonalat: az EU készített volna hozzá megvalósíthatósági tanulmányt és pénzt is adott volna, de Kínától több pénz érkezett, kevesebb előírással – a politikus a könnyebb utat és a több pénzt választotta.

Az EU-s támogatottság és a kettős mércé

2023-ban már nem volt többsége a szerb társadalomban az EU-csatlakozásnak. Az új kormány óvatosan közelít majd a külpolitikához: az egyetemisták népszavazást ígérnek a csatlakozásról, és a kampányban az EU-tagság kérdése tudatosan nem is jelent meg. Megosztó kérdések még az orosz szankciók ügye és Koszovó – bár egyetlen komoly politikai erő sem ismerné el Koszovó függetlenségét, árnyalatbeli különbségek vannak. A belső jogállamisági fókusz burkoltan az EU felé is nyitás.

Vučić, a „stabilitás garantátora" és a kettős mércé

Vučićnak sikerült meggyőznie az európai és amerikai partnereket, hogy ő a nyugat-balkáni stabilitás garantátora – miközben Boszniában és Koszovóban sokszor destabilizáló szereplőként tartották számon. Franciaország és Németország egyes tagállamok kettős mércét alkalmaztak: elismerték, hogy belpolitikailag nincs rend Szerbiában, de Vučićcal könnyű üzletet kötni, és elhitették velük, hogy az SNS az egyetlen párt, amely „be tudja vinni az országot az EU-ba". A gyakorlatban ez csak szavak szintjén jelent meg.

Szerbia regionális szerepe

Vučić nélkül is Szerbiának szükségeltetik a térség béjéhez és biztonságához: legnagyobb ország, legnagyobb gazdaság és legnagyobb társadalom, ráadásul a jugoszláv történelmi hagyományok miatt fontosnak tartja magát a térségben – Bosznia-Hercegovinában, Koszovóban, Montenegróban és Észak-Macedóniában jelentős szerb kisebbség él. A szakértő szerint ez minden mindenkori szerb vezetés kötelessége lesz.

A VMS válsága: a vajdasági magyarok „megbüntették" a szövetséget

A nemzetiségi listán a korábbi hat mandátum helyett most három jut be – ez lefeleződés, és azért is rossz, mert öt kell a saját frakcióhoz. A szakértő szerint a VMS-t két okból „büntették meg" a vajdasági magyarok:

  1. Tíz éven át sorozatosan Vučić vezette SNS-koalíciókat szolgált ki, és a kampányban is úgy tűnt, Vučićra számított mint győztesre.
  2. Az általános elégedetlenség a vajdasági magyarokat is elérte: sokan nem a VMS listájára, hanem az egyetemistákra szavaztak.

A szakértő elismerte, hogy elvileg a kisebbségi párt számára az a legideálisabb, ha jó viszonyt ápol a kormánnyal, ideálisan koalíciós partnerként „ott van az asztalnál", és képviselheti a kisebbségi érdekeket. De az utóbbi időben a vajdasági magyarok úgy érezték, a VMS inkább Vučić érdekeit érvényesítette, mint az övéket.

Új kihívó a nemzeti tanácsi választáson

A helyzet megváltozóban van: a november 8-án esedékes vajdasági magyar nemzeti tanácsi választáson a VMS-nek már van kihívója, a Vajdasági Magyar Újrakezdés (amelyet hátulról a VMDK támogat). Ott mutatkozik meg, mennyire súlyos válságban van a VMS a közösségen belül. A szakértő megjegyezte: az eddigi monopólium részben annak köszönhető, hogy „az előző budapesti kormány rengeteg pénzt és paripát öntött a VMS-be", idézőjelesen fogalmazva „kinyírva" a vajdasági magyar politikum belső ellenfeleit.

Az új magyar–szerb viszony: TISZA-párhuzamok és stratégiai együttműködés

A beszélgetés végén a magyar kormányváltás utáni kapcsolatokra tértek rá. Magyar Péter – aki az új magyar kormány vezetője – gratulált, és az egyetemisták is erőteljesen figyelték a magyarországi változásokat: az április 12-i fordulat után megnőtt Magyarország iránti érdeklődés Szerbiában (hogyan csinálták, és hogyan csinálják).

A szakértő szerint minden mindenkori magyar kormánynak elsődleges szempont a stratégiai kapcsolat Szerbiával: szomszédos országként közös problémakörök (energetika, gazdaság, infrastruktúra, migráció, biztonságpolitika) és a legfontosabb kérdés, a vajdasági magyarok helyzete kezelendő – ezek egyoldalúan nem kezelhetők.

Magyarország külpolitikájában a nyugat-balkáni uniós integráció kiemelt prioritás, és a szakértő valószínűsíti, hogy az új kormánnyal ez intenzívebb fázisba lép – magyar jó gyakorlatok átadásával. A politikai kapcsolatok szintén pozitívan ígérkeznek:

„Nagyon sok a hasonlóság a TISZA-párt, illetve az egyetemisták mozgalma között, a hatalomra kerülés körülményeit tekintve is, ami jó alap lehet nem csak a politikai együttműködésre, de arra is, hogy a vezetők közötti viszony megfelelő mederbe terelődjön." – Németh Ferenc *

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • Az átirat a műsorvezető nevét „Exterde Tibor" alakban adja vissza; a helyes név írásmódja (valószínűleg egy Inforádiós szerkesztő) nem ellenőrizhető az átiratból.
  • „Ilie Srdenovic, a listavezető" – az egyetemista lista listavezetőjének neve az ASR-ben torzult lehet; a pontos helyes névalak nem rekonstruálható biztosan az átiratból.
  • „Töd is említette" – névfoszlány, a műsorvezető torzított neve lehet; nem állapítható meg pontosan.
  • „Anna Baranabics" – a kontextus alapján (ügyvivő elnök, volt miniszterelnök és házelnök) Ana Brnabić nevének ASR-torzulása.
  • „Zorán Dinicet" – a kontextus alapján (2003-ban meggyilkolt nyugatbarát szerb reformer miniszterelnök) Zoran Đinđić nevének torzulása.
  • Az „orvos kardiológus professzor úr" kifejezés a listavezetőre vonatkozik; a személyazonosság az átirat alapján nem igazolható.
  • Több helyen félbeszakadt, összemantolt mondat szerepel (pl. „Bucisnak azt is sikerült elhitetni az EU-val"), ezeket a kontextus alapján rekonstruáltam.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Aréna Magyarország [zene] egyik legtöbbet idézett rádió műsora.

[00:00:01]Várja önt a stúdióban Német Ferenc NyugatBalkán szakértő.

[00:00:11]Az Aréna távközlési [zene] partnere a Van Magyarország.

[00:00:16]Segítse ön is munkánkat azzal, hogy feliratkozik [zene] csatornánkra.

[00:00:20]Jó napot kívánok az Aréna hallgatóinak.

[00:00:22]Exterde Tibor vagyok.

[00:00:22]A stúdióban itt van Német Ference Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója a nyugatbalkán szakértő.

[00:00:27]a beszélgetést a rádióban felvételről hallják.

[00:00:29]Köszönöm, hogy elfogadta meghívst.

[00:00:30]Jó napot kívánok.

[00:00:30]Az egyetemista lista nyerte meg a szerbiai előrehozott választást.

[00:00:34]Alexandra Vucsics este 10 körül elismerte a vereségét.

[00:00:38]Sima lesz a hatalomváltás egy olyan országban, ahol van hagyománya az erőszaknak.

[00:00:42]Ott már miniszterelnököt is öltek meg.

[00:00:45]Valóban van hagyománya az erőszaknak.

[00:00:45]Jó napot kívánok.

[00:00:47]Én is üdvözlöm a hallgatókat.

[00:00:49]viszont az egyetemista listának sikerült az, amire nagyon kevesen számítottak, illetve ebbe a nagyon kevesen számítottak körébe én is beletartozom, ugyanis sokkal szoroszabb szorosabb eseményekre számított a politikai elemzői közösség nagy része, illetve arra különösen szoros eredmények esetén, hogy Belgrád utcain erőszakos cselekményekre is sor kerülhet.

[00:01:15]Arra pedig különösen kevesen számítottak, hogy Alexander Vucs viszonylag kora este felmegy a színpadra és bejelenti választási vereségét.

[00:01:22]Ez egy olyan meghatározó politikai esemény, ami biztos belekerül a szerbiai történelemkönyvekbe.

[00:01:32]Egy új politikai fejezet nyit nyílt az országban.

[00:01:34]És az, hogy az elmúlt hetek vagy hónapok mit hoznak, én alapvetően optimista vagyok.

[00:01:40]Optimista vagyok olyan szempontból, hogy az egyetemista lista viszonylag simán tud majd kormányt alakítani.

[00:01:48]Abszolút többséget szerzett, elnyerte azon mandátumszámot, ami mellett nem szükséges koalíciós partnerek után keresnie.

[00:01:56]Ezáltal pedig a legfontosabb feladat jelenleg a kampányban megfogalmazott ígéreteik teljesítése.

[00:02:03]Ez egy elég hosszú lista.

[00:02:06]Másrészt pedig annak kijelölése, hogy ki lesz a kormányfőjelölt, és ki fogja a kulcsminisztériumi pozíciókat betölteni.

[00:02:15]Ki lesz mondjuk a belügyminiszter, vagy mondjuk a külügyminiszter?

[00:02:19]Nem is volt olyan pillanat ebben a két évben, amikor úgy látszott, hogy megverhetik Alexander Vucot?

[00:02:26]Az utóbbi hónapokban érezhető volt, és valahogy ezt megpróbálom a politika nyelvére lefordítani, hogy megváltozott a szerb pszichológia, vagy talán egy szerb állampolgár elkezdte elhinni azt, hogy valóban képes elhozni ő a szavazatával a változást.

[00:02:44]Tehát volt egy ilyen lélektani fordulat, ami tavaly március 15-én volt egy nagy tüntetés, ami hangágyukat vetettek be a békésen tüntetők ellen.

[00:02:54]És valószínűleg ez az időszak volt az, amikor ez a áttörés elérkezett.

[00:03:00]Ekkor vette észre a szerbt társadalom azt, hogy nemcsak kitartó, az egyetemisták tüntetése maga ez a mozgalom, hanem valóban képes kihasználva az egyre láthatóbbá váló törésvonalakat a kormányzópárton belül elérni azt, hogy előrezott parlamenti választásokat írjanak ki, és azon adott esetben győzedelmeskedni is tudjanak.

[00:03:25]Kié a hadsereg?

[00:03:25]Kié a belbiztonsági szolgálat?

[00:03:28]Kié a titkos szolgálat?

[00:03:28]kií a rendőrség ebben a pillanatban Szerbiában.

[00:03:32]Ezek mind olyan kulcstényezők, amik a szerörténelemből időnként beavatkoznak.

[00:03:36]Így van.

[00:03:36]És mindegyik kérdésre, hogyha a választások előtt beszélgetnénk erről, az lenne a válaszom, hogy Vucsé.

[00:03:43]Mindent az országban az elmúlt 10-15 évben Vsics irányított.

[00:03:48]Legyenek az akár politikusok, háttérintézmények, minisztériumok, hadsereg, rendőrségi szervek.

[00:03:56]Mindenért Vucsics volt a felelős, az év szava volt mérvadó.

[00:04:01]Jelenleg úgy látszik, hogy a hadsereg, nem azt mondom, hogy elfordult, Vuc Vuccsal szemben nem történt meg egyfajta elfordulás, de valószínűleg nem lenne hajlandó olyan utasításokat kiad, olyan parancsba kiadott utasításokat teljesíteni, amely a népakarattal ellenszem ellentétes lenne.

[00:04:24]Ühüm.

[00:04:24]Ö milyen államot épített Alexandra Vucics?

[00:04:27]Szerbia nagyon közel van hozzánk, de hát valószínűleg sokk még Jugoszláviát jobban ismeri, mint Szerbiát.

[00:04:33]Milyen állam?

[00:04:33]Szerbia most Szerbia alapvetően egy autoriter állam.

[00:04:39]Mindent lehet Szerbiára mondani, csak azt nem, hogy demokratikus keretek között működik.

[00:04:42]És ezért alapvetően nem csak Vucissa a felelős.

[00:04:46]Maga a demokratizálódás folyamata megkésve indult el Szerbiában.

[00:04:52]összehasonlításképpen, amíg nálunk vagy a mi térségünkben ez a 90-es évek elején kezdődött el.

[00:04:56]Szerbiában egykori Jugoszláviában a 90-es években mindent csináltak, csak nem demokratizálódtak.

[00:05:04]Tehát magában Szerbiában is a a átalakulás a 2000-es évek elején a jugoszláv háborúk lezárta után indult el, és csak pár évig tartott.

[00:05:12]2003-ban megölték a az alapvetően nyugatbarát reformer Zorán Dinicet.

[00:05:18]Ezt követően több hullámvölgyön ment át Szerbia a demokratizálódás útján, majd a 2010-es évektől nőtte ki magát a szerb haladó párt Alexander Vucs vezetésével.

[00:05:30]Vucs pedig kialakította a saját kis rendszerét, ami ahogy már említettem, amelyben a rendszerben mindenért Vucic felelt, és mindent Vuc határozott meg.

[00:05:45]Ebben a rendszerben élt egy élt Szerbia az elmúlt 10-15 évben, és hát felnőtt egy másfél olyan generáció, akinek a politikai szocializációja is csak Vucics alatt történt meg, akik számára az, ami vasárnap történt, vagy ami a vasárnapi eredmények fényében történni fog az elkövetkező hónapokban, az esetleges újrademokratizálódás az teljesen új élmény lesz.

[00:06:13]Mi volt, ami összetartotta a szavazókat Alexander Vuc mellett?

[00:06:16]Emlékszem Jugoszlávia szétesésének idejére, akkor úgy tűnt, hogy tulajdonképpen minden más etnikum a szerbekkel szemben határozza meg magát.

[00:06:25]Valami ilyesmi?

[00:06:28]Valami ilyesmi volt.

[00:06:28]Mindenképpen.

[00:06:28]Ami Alexander Vucis legnagyobb sikerént könyvelhető el, az az, hogy a hatalma elején a 2010-es években, 2012-15 környékén ki tudta használni a globális gazdasági növekedést Szerbia fejlődésére, illetve fejlesztésére, valamint viszonylag sokáig nagyon jól tudott balanszírozni a nyugati és a keleti hatalmak között, mind politikai értelemben, mind pedig gazdasági értelemben.

[00:06:56]Ebből pedig kezdetben az állampolgárok is profitáltak, és az állampolgárok pedig a stabilitást látták a Vucic féle rendszerben, és azt, hogy mellette az ország előbb-utóbb majd tud csatlakozni az Európai Unióhoz teljes jogutalként.

[00:07:12]De hát Vuc is közelrepült a naphoz, mint ahogy több más környékbeli politikai vezető is.

[00:07:22]Elburjánzott a korrupció.

[00:07:22]Az utóbbi években.

[00:07:25]A szervezetbűnözői szálak nemcsak az intézményeket hatották át, hanem kvázi a a mindennapi élet meghatározó szegmenseit, és a szervezetbűnözői szálak is szinte Vucsicsig, sőt kimondottan Vucsicsig, Vucsic irányításáig hatottak.

[00:07:43]Egy ilyen környezetben pedig viszonylag pár év alatt, de különösen a koronavírus járványt követően már elmaradtak a gazdasági beruházások, megélhetési válság alakult ki Szerbiában, egyre nagyobb lett a társalmi elégedetlenség, a korrupciót látván.

[00:08:01]Ehhez jött hozzá 24.

[00:08:04]november 1jén az Újvidéki Tragédia, és ez olyanfajta katalizátorként szolgált, ami felszínre hozta a törésvonalakat, a társadalmi elégedetlenséget, és kvázi így jutottunk el az egyetemista lista vasárnapi győzelméig.

[00:08:21]Azért burenzott el Szerbiában a korrupció, mert a központi hatalom gyönge volt, vagy azért, mert a politikusok is pénzt akartak keresni, ez két más út.

[00:08:29]Mindkettő igaz.

[00:08:29]Tehát visszatérek egy pillanatra arra a gondolatra, hogy a demokratizálódásnak, illetve a demokratikus értékeknek Szerbiában olyan sok hagyománya nincs.

[00:08:38]Tehát a 2000-es évek elején teljesen új intézményrendszereket kellett felépíteni az országon belül, és hozzá kellett szokni, hogy ezek az intézményrendszerek a demokratikus keretrendszerek szerint vagy játékszabályok szerint működjenek.

[00:08:57]És egy friss demokráciáról beszéltünk akkor is, ahogy már említettem, több hullámvöljön is keresztül ment az ország.

[00:09:03]Tehát az intézményrendszerek valóban gyengék voltak, nem voltak elég reziliensek a kívülről érkező politikai befolyás visszaverésére.

[00:09:11]Másrészt pedig nagyon lukratív üzleteket kötött Vucic, illetve a Vucicshoz köthető politikai üzleti kör mind odahaza, mind pedig külföldi partnerek bevonásával.

[00:09:23]Tehát ez a két probléma, amit Töd is említett, abszolút felerősítette egymást és az ebből kialakuló társadalmi elégedetlenséget.

[00:09:33]Ilie Srdenovic, a listavezető, ő lesz a miniszterelnök?

[00:09:35]Ez egy automatizmus, vagy nem biztos?

[00:09:38]Egyelőre nem biztos.

[00:09:41]Ez egy tudatos stratégiája egyébként az egyetemista listának, hogy a választási időszakban sem fókuszáltak kifejezetten egy jelöltre, vagy nem mutatták be mondjuk azokat a személyeket, akik adott esetben meghatározó tárcákat kapnának.

[00:09:58]És emiatt jelenleg is csak találgathatunk, hogy valóban ez a orvos kardiológus professzor úr lesz-e az egyetemista lista miniszterelnök jelöltje.

[00:10:11]Ez egy tudatos stratégia volt, aminek az volt a célja az egyetemisták érvelése alapján, hogy ne essenek a képviselőik lejárató kampányok cél célpontjából, ne lehessen leszedni őket menet közben.

[00:10:27]Így van.

[00:10:27]Így van.

[00:10:27]Tehát ez a szerintem az egyik legnagyobb eltérés mondjuk egy magyar választási kampány, illetve a jelenlegi szerb választási kampány között.

[00:10:37]És úgy látszik, hogy ez be is jött.

[00:10:38]Tehát alapvetően a kampányban nem az egyénekre, nem a listán szereplő emberekre fókuszáltak, hanem egyfajta népszavazásként tekintettek a szavazásra.

[00:10:48]Vcsicsra szavaz valaki, vagy Vucsic ellen?

[00:10:50]A rendszer ellen szavaz valaki, vagy a rendszer mellett áll?

[00:10:55]Szerbia vagy korrupció?

[00:10:55]Ezt tették föl.

[00:10:58]Ezt ezt tették fel és meggyőző győzelem született.

[00:11:02]Látszik, hogy a győzelem után a hogyan lehet egybe tartani a Vucs ellenes erőket most, hogy Vucsicsot legyőzték?

[00:11:10]Ez egy nagyon jó kérdés, és ez a legnagyobb dilemma valószínűleg, amivel majd az egyetemista lista szembesülni fog nagyon hamar véleményem szerint, ugyanis ez egy nagyon heterogén társaság.

[00:11:21]Maga a lista is nagyon heterogén, és az őket támogató szerbek közössége is nagyon heterogén.

[00:11:31]Ideológiai szempontból sokfélék, kelet-nyugati elköteleződés szempontjából is sokfélék.

[00:11:38]És a legnagyobb kihívás valószínűleg az lesz, hogy hogyan lehet majd ezen eltérő érdekeket szintetizálni, vagy adott esetben harmonizálni, hiszen az egy dolog, hogy van egy közös cél, ami összeköt minket.

[00:11:50]Vic eltávolítása, illetve a Vucicsi rendszer alappilléreinek leása.

[00:11:55]De a legfőbb kérdés, amivel minden kormánynak számolnia kell, hogy hogyan tovább, miután az a tervet megvalósítottuk.

[00:12:06]Az látszik, hogy milyen feladatokat és milyen sorrendben kell megoldania az új kormánynak.

[00:12:11]Nyilván mindent, mert hát most már mindenért ő a felelős, de valami sorrendet nyilván ki kell találni.

[00:12:17]Prioritási sorrend már körvonalzódik.

[00:12:20]mindenféleképpen a belpolitikai ügyekre kívánnak először koncentrálni.

[00:12:25]Külpolitikával vagy mondjuk ideológiai kérdésekkel nagyon óvatosak, azokat nem tekintették már a választási kampányban sem olyan témáknak, amivel foglalkozniuk kellene mondjuk a választások másnapján.

[00:12:38]Ami a belpolitikát illeti, alapvetően a jogállamisági keretek megerősítésére, intézményrendszerek megerősítésére, a politikai befolyástól való mentesség tételére koncentrálnak majd.

[00:12:51]beleért mondjuk a médiaszabadság visszahozatalát, amire már Szerbiában jó régóta nem volt példa.

[00:13:00]És természetesen az első számú prioritás a prioritások között mindenképpen az Újvidéki vasútállomáson történt tragédia körülményének teljes körű kivizsgálása és a felelősségre vonás elhozása lesz.

[00:13:16]Óhatják a szerb emberek az intézmények megerősítését.

[00:13:19]Arra gondolok, hogy mi egészen jól beleszoktunk abba, hogy a Kádár rendszerben mindent el lehetett intézni, hogyha az embernek volt ismerőse, volt pénze, és nem nagyon bíztunk az intézményekben, mert azok nem működtek.

[00:13:31]A szerbek akarnak intézményeket maguknak, ahol mindenki egyenlő elvileg.

[00:13:36]Elméletben igen, de ahogy ön is említette, a gyakorlat felülírhatja.

[00:13:42]Szerbiában is elterjedt az a rendszer, hogyha egy intézményben el szeretnénk intézni valamit, akkor átcsúsztatunk valamennyi dinárt az asztalon, a gyorsabb ügyintézés vagy az eredményesebb ügyintézés érdekében.

[00:13:53]És ezzel a példával azt szeretném demonstrálni, hogy maga a korrupció az tényleg a társadalom minden rétegét vagy mindenféle aspektusát áthatja.

[00:14:02]Ezzel felvenni a harcot nagyon nehéz feladat lesz, különösen úgy, hogy egyébként az intézményekbe vetett bizalom Szerbiában rekord alacsony szinten van.

[00:14:13]Ettől függetlenül meglátásom az, hogy csak az erős intézmények és a függetlenül működő intézmények képesek Szerbia demokratizálásának újraindítására.

[00:14:27]Tehát ha akarják az emberek, ha nem, de véleményem szerint akarják, akkor is az intézmények helyetételével kell kezdeni.

[00:14:35]Anélkül ugyanaz a rendszer lesz, csak egy másető réteggel.

[00:14:39]Az látszik már, hogy az emberek mikortól kérnek majd számon kormányzóképességet egy olyan erőn, amelynek egyetlen tagja sem kormányzott korábban.

[00:14:49]Tulajdonképpen civileknek tűnnek.

[00:14:52]Civileknek tűnnek.

[00:14:52]egyébként törekedtek is erre a lista összeállításakor, hogy olyanok ne szerepeljenek azon, akiknek megelőzően politikai tapasztalataik vannak.

[00:15:05]Valószínűleg előbb-utóbb inkább viszonylag hamar el fog következni az a pillanat, már csak az emberi természet türelmetlenségéből adódóan is, hogy az emberek elkezdenek türelmetlenek lenni, elkezdik idézőjelbe verni az asztalt, hogy hol vannak a ígéretek, illetve bocsánat, hol vannak az ígéretek megvalósít, konkrét megvalósítási formái.

[00:15:28]Ö jelenleg viszont még csak az eufória állapota érződik természetesen Szerbiában.

[00:15:38]Én arra számítok, hogy az elkövetkező hetekben azért még ez a a nászutas állapot lesz érezhető az egész országban.

[00:15:45]majd hogyha megtörténik a kormányalakítás, azután kezd el mondjuk egy átlagszerbiai állampolgár is afelől érdeklődni, hogy mikor és milyen úton, módon következnek be a választási ígéretek beteljesítése.

[00:15:59]Van bármi nyoma annak, hogy már elkezdenek keresni embereket posztokra?

[00:16:04]Tehát ki lesz a belügyminiszter, ki lesz a külügyminiszter, ki lesz a hadügyminiszter, egészségügy, közlekedés?

[00:16:10]Egyelőre nincsen.

[00:16:13]Mindenképpen szakembereket szeretnének ezen pozíciókra, akik mondjuk abban a szektorban több évtizedes tapasztalattal rendelkeznek.

[00:16:23]És ez is az egyik legfőbb kritikájuk volt az egyetemistáknak a választási kampány során, hogy az előző rendszerben olyan idézőel szakemberek kerültek, vagy ez volt a probléma, hogy nem szakemberek kerültek mondjuk bizonyos tárcák élére.

[00:16:38]akik abszolút nem értettek az adott szakterülethez.

[00:16:41]Ezen próbálnak változtatni majd az egyetemisták.

[00:16:46]Tehát én ebből arra következtetek, hogy nem politikusok, hanem szakemberek fognak a kormányba bekerülni, akik mondjuk az adott szaktárca ellátásához lehet, hogy nem fognak érteni, mert nem lesz megfelelő bürókratikus minisztérium vezetési tapasztalatuk, nincs közigazgatási tapasztalatuk, de magához az adott szakterülethez pedig megvan a kellő ismeretük.

[00:17:17]Könnyű lesz Szerbiában szakembereket rávenni arra, hogy politikusnak álljanak olyan országban, ahol a politikusokat nem csak köpködheti mindenki, hanem akár meg is támadhatja akárki.

[00:17:27]Tulajdonképpen Magyarországon sem minden szakember arra vágyik, hogy államtitkár legyen.

[00:17:36]Biztosan kihívás lesz.

[00:17:36]Viszont én látom arra jelenleg a reményt a szerptársam részéről, illetve az aktivitást, hogy mindenki valamilyen szinten hozzájáruljon a változáshoz.

[00:17:49]És hiszem benne, hogy egyrészt nehéz feladat lesz, ezt azért mindenképpen le kell szögezni, de az, hogy sikerül egy olyan gárdát összeverbálni, akik a szaktudásukkal majd hozzá tudnak járulni egy szermzat létrejöttéhez és a reformok elindításához.

[00:18:09]Innen Budapestről nézve megkapó volt látni, ahogy a gazdák traktorokkal vélik be az egyetemistákat mindenféle támadással szemben.

[00:18:17]Teljesen más társadalmi státusú csoportok működtek együtt.

[00:18:22]Ez tartósnak tűnik?

[00:18:26]Visszatérünk ahhoz a problémához, hogy mindenki Vucsics bukását, illetve a rezsim bukását szerette volna.

[00:18:30]E emellett viszont nagyon sok eltérő érdek is ütközik majd.

[00:18:36]És szerintem ez lesz az egyik legnagyobb kihívása az elkövetkező hónapoknak, különösen a kormány felállta után az új kormánynak, hogy hogyan lehet ezeket az eltérő érdekeket összhangba hozni, hogyan lehet mindenkinek egy kicsit adni úgy, hogy a társadalmi elégedetlenség ne növekedjen, hogy mondjuk a a közvemménykutatások adatain látszódjon mondjuk az egyetemisták listájának csökkenése.

[00:19:04]Ettől függetlenül ilyenre Szerbiában utoljára 2000-ben volt példa, hogy kvázi társadalmi ideológiai törésvonalaktól eltekintve összeálljon a szerb társadalom, ne számítson korosztálybeli különbség, ne számítson város, vidék ellentét és hát innen szép nyerni.

[00:19:24]Van miből adni Szerbiában a különböző társadalmi csoportoknak?

[00:19:27]Úgy áll a szerb gazdaság, hogy van a kincstárban pénz?

[00:19:33]nincsen, és sok problémával fog szembesülni nyilván a az új kormánypárt, és a gazdasági helyzet lesz az egyik olyan probléma, amit kezelni kell.

[00:19:45]Ugyanis a koronavírus járvány óta Szerbia gazdasági mutatói hát finoman fogalmazva sem rózsásak.

[00:19:54]infláció nagyon keményen érintette az országot.

[00:19:56]Elszálltak az energiaárak, megélhetési válság van Szerbiában is.

[00:20:01]Egy ilyen helyzetben elmaradtak a külföldi tőkeberuházások is, és egy ilyen helyzetben nagyon nehéz lesz pénzt előkeríteni, és akkor mindegyik gazdasági problémára rájön a gazdasági életet is átburjánzó korrupció.

[00:20:18]Miből él ma Szerbia?

[00:20:18]Volt egy olyan időszak, amikor a Nyugat-Európában vendégmunkásként dolgozó szerbek hazautalt és hazahozott pénzeiből élt jelentős részben.

[00:20:27]Most miből él?

[00:20:29]Ez egyébként a a hazautalások továbbra is meghatározó részét képzik a a szerbiai GDP-nek nagyjából 8-10%-ot, ami jelentős.

[00:20:37]Szerbia alapvetően egy posztindusztriális ország, ipari központok szenvednek, szolgáltatási szektor az, ami dominál.

[00:20:48]Belgrád az utóbbi években megerősödött az IT szektor tekintetében.

[00:20:55]Elég sok összeszerelő üzem van még az országban.

[00:20:58]Viszont egy másik problémára is szeretnék akkor itt rávilágítani, az hogy nincs elég szer munkaerő sem.

[00:21:03]Tehát Szerbia is már rákényszerült a külföldi, főleg Ázsiából érkező vendégmun munkások fogadására, akik főleg a kínai vagy más ázsiai országok által Szerbiába telepített gyárakban dolgoznak.

[00:21:21]Olcsóbb bérekért, hiszen már a szerbiai állampolgárok bérigényét sem tudják ezen üzeme kielégíteni.

[00:21:26]Tehát egyfajta ördögi kör is kialakult.

[00:21:32]Nincsen elég munkahely, de a meglévő munkahelyekre pedig szerbek már az alacsony fizetések és bérek miatt nem mennek.

[00:21:38]Mi lett a szerbiai régi ellenzékkel?

[00:21:42]Megsemmisült a szerbiai ellemzék?

[00:21:44]Megsemmisült.

[00:21:44]Pont a jelenlegi szerbiai parlament az egyik leghomogénebb lesz.

[00:21:52]az kvázi két nagy párt vagy pártlista dominálja, és ott lesznek majd még a nemzetiségi listáról bekerültek is.

[00:22:00]Az Óellenzék egyébként a Szerbiában is használatos ez a kifejezés, nem csak Magyarországon.

[00:22:08]Egy része nem is indított listát, felismerve azt, hogy az egyetemista lista az az egyetlen olyan politikai erő, ami képes az Alexander Vucféle rendszer végnapjait elhozni.

[00:22:23]Másrészt azon pártok, amelyek val indultak saját listával, nem érték el a bejutáshoz szükséges 3%-os küszöböt sem.

[00:22:32]ezen között pedig a szerbiai szocialista pártát, ez még a a Slobodán Milosevic pártja volt, is kiesett a parlamentből története során először kvázi megsemmisült, hasonlóan a Vucsicsi rendszer előtt hatalmon lévő jobb közép, bal közép pártokhoz hasonlóan.

[00:22:50]De úgy álltak a szerbiai egyetemisták az Óellenzék tagjaihoz, mint ahogyan a Tisza állt itt Magyarországon, hogy egy korszakot kívánva lezárni velük semmilyen együttműködésre nem lépnek.

[00:23:05]Igen, már maga az első tüntetések során is kijelentették 2024 végén 25 elején, hogy nem kívánnak kooperálni az óellenzéki pártokkal.

[00:23:15]Nem szeretnék azt, hogyha az OLenzék és bizonyos politikai körök vagy alakok rátelepednének az ő mozgalmukra, és elzárkóztak mindenfajta együttműködéstől a a választásokra létrehozott lista összeállításakor is.

[00:23:35]Alexandr Vucsics pártja veszített annyit, hogy az egység kérdéses legyen, vagy ez a mandátumszám, ez elég ahhoz, hogy erre még lehet építeni a továbbiakban?

[00:23:45]A szerbiai haladópárt erős ellenzéki erő lesz.

[00:23:47]Jelentős legitimáció veszteséget szenvedett el a párt már a párt is, illetve Alexander Vucic is.

[00:23:56]A párt évek óta próbálja megreformálni magát, teljesen új brendet adni magának, valamilyen úton, módon ezt a népszerűségvesztést leküzdeni.

[00:24:09]Alexander Vuc indítása pár télénnek volt az utolsó menységvára, és ez se jött be.

[00:24:16]Nem azt mondom, hogy megsemmisült az SNS, nem azt mondom, hogy Vucic politikai karrierének vége van, de rövid távon a Vuc visszatérése vagy az SNS megerősödése újra megerősödésre kizárt.

[00:24:31]Szétesésre valószínű, lehetséges.

[00:24:33]Ha bucsal nem megy, nyilván szoktak ott is lenni olyan emberek, akik azt mondják, hogy akkor majd én megmutatom, hiszen itt van másfél millió szavazó.

[00:24:41]Biztos, hogy vannak, sőt vannak az SNS-en belül, hiszen mindig is voltak olyan hangok, akiknek már egy kicsit túl sok volt ez a Vucicsi irányvonal vagy politika.

[00:24:53]Viszont egy olyan karakteres politikus sincsen, akit aki akiről most beszélni tudnánk, mint esetleg az SNS megújulásának alakja.

[00:25:04]Bucic pedig nagyon jól törekedett arra, és ez egyfajta stratégiája is volt, hogy az SNS-en belül ne jöjjön létre egyfajta belső ellenzéke, illetve ne jöjjenek, ne épüljenek fel ilyen csúnyán fogalmazva olyan politikusok, akik adott esetben Vucic hatalmát kikezdhetnék.

[00:25:25]Tehát ilyen szempontból Vucics még arra sem törekedett, hogy a párton belül egy másod vagy harmad generációs politikai korosztályt felneveljen, vagy kineveljen, és utódja sincsen Vucsicsnak a párton belül.

[00:25:40]A párt maga Vucs volt, Vucsics pedig maga a párt.

[00:25:45]Alexander Vuc célszerűen váltotta az elnöki és a miniszterelnöki pozíciókat.

[00:25:49]Melyik a fontosabb Szerbiában?

[00:25:52]Szerbiában nem az a fontos, hogy az az adott politikus miniszterelnök vagy elnök.

[00:25:57]Eddig az volt a fontos, hogy Vuc van hatal van-e hatalmon.

[00:26:00]Tehát Vucsics egy olyan rendszert hozott létre az elmúlt 15 évben, ahol nem számít az, hogy ő miniszterelnökként, elnökként vagy idézőjelben mezei politikusként van jelen a politikai szcénán.

[00:26:14]Az számít, hogy ő jelen van, hiszen az ő kezében összpontosul a hatalom.

[00:26:21]Elvileg az alkotmány értelmében a miniszterelnöknek van a legtöbb hatalma.

[00:26:27]Az elnök magyar példával összehasonlítva egy kicsit erősebb mandátummal rendelkezik, mint mondjuk a mindenkori magyar köztársasági elnök, különösen mondjuk a külpolitikában, de alapvetően ceremoniális szerepet tölt be.

[00:26:40]Ühüm az, hogy minden attól függ, hog függött korábban, hog aland mit mondott, ez informális rendszer vagy az ő kinevezettei ülnek mindenhol, mert volt rá ideje, hogy az összes intézményt maga képére formálja.

[00:26:57]Mindkettő.

[00:26:57]Alex, a Vucs, már így fogalmazunk, egykori elnöknek mindig is voltak jól bevált emberei, akiket egyik pozícióból a másikba pakolhatott, attól függően, hogy ő melyiket kívánta betölteni vagy nem betölteni.

[00:27:14]Ilyen legjobb katonája kvázi Anna Baranabics, aki jelenleg az ügyvivő elnöki szerepet tölti be, de volt ő már miniszterelnök, illetve házelnök is.

[00:27:25]minden, ami abban az esetben mondjuk Vuc nem akart, vagy nem tudott lenni.

[00:27:27]M ettől függetlenül az valós döntéseket az elnöki hivatal, pontosabban Vucs, hozta meg teljesen informális módon minden intézmény, szakminisztérium tárca Vuc alá rendeződött.

[00:27:43]önálló döntéshozatali joga a miniszterelnök sem, miniszterelnökságnak sem volt.

[00:27:52]Mindent Fuc irányított egykez.

[00:27:52]Csak egy érdekes példát hova, nagyon sok választást tartottak ebben a 15 évben Szerbiában.

[00:28:00]A választási eredményeket minden esetben Vuc jelentette be elsőnek a nyilvánosságnak, nem pedig mondjuk a köztársasági választási iroda elnöke, mint ahogyan azt mondjuk egy demokratikus rendszerben elvileg megszokott lenne.

[00:28:17]Nekiállnak a szerb jogszabályrendszer az alkotmányosság átalakításának.

[00:28:20]Az egy ilyen apró pepecsmunka.

[00:28:22]És nagyon nehéz elmagyarázni a népnek, hogy éppen most ezt a négy paragrafust miért akarom módosítani.

[00:28:31]És ez is egy kihívása lesz a az egyetemistáknak, hogy éppen megtalálják azokat a módozatokat, amiken keresztül el tudják mondani, hogy miért kell most jogi szövegeket elemezni és hosszasan vitázni vagy szövegezni jogi szövegeket ahhoz, hogy majd idővel az intézmények vagy a jogállamisági helyzet pozitív irányba változzon.

[00:28:54]Mekkora a dű Szerbiában?

[00:28:54]Mekkora elszámoltatást akarnak az emberek?

[00:28:59]Fűtötte-e-e ezt a dühöt?

[00:28:59]az egyetemisták listája vagy éppen moderálni igyekezett.

[00:29:04]Milyen volt az ő hozzáállásuk?

[00:29:06]Az egyetemista lista alapvetően erre a dűre építkezett, arra az igényre, hogy elszámoltatás legyen, valós elszámoltatás legyen Szerbiában, hiszen erre az utóbbi másfél évtizedbe nem került sor.

[00:29:20]A politikusok, különösen Vucs, védték egymást, védték saját politikai köreiket, érdekeiket, gazdasági érdekeiket és gazdasági köreiket is.

[00:29:30]Az újvidéki tragédia, aminek második évfordulója november 1jén lesz, pedig egyfajta katalizátorként szolgált.

[00:29:38]Katalizátorként szolgált olyan értelemben, hogy előttei számos korrupciós ügy volt, előttei számos tüntetésen esett át Szerbia.

[00:29:46]Viszont ez volt az első olyan eset, amikor egy korrupciós botrány miatt 16 ember halt meg.

[00:29:56]És ekkor döbbentek rá az emberek, hogy a korrupció az átlagembereket is érinti, illetve érintheti, és annak halálos kimenetele is lehet.

[00:30:05]És erre a ráeszmélésre, illetve az ebből táplálkozó elégedetlenségre és tűrel nagyon szépen rá tudtak az egyetemisták építkezni.

[00:30:17]megjegyzem teljesen jogosan.

[00:30:17]Üüm történelem könyvekben nyilván benne lesz, de nem biztos, hogy ma még lehet tudni, hogy egészen pontosan kitalálta ki, hol találta ki, hogy ebből kormányváltást is lehet, hatalomváltást is lehet csinálni.

[00:30:32]Valószínűleg ezt valahol 2025 tavaszán döntötték el, vagy legalábbis akkor merült fel az egyetemisták körében az, hogy itt képesek lehetnek ők politikai formációvá szerveződni, és majd később eljutni a kormány pozíciókig is.

[00:30:51]ugyanis 2024 novemberében, decemberében még csak az újvidéki vasútállomáson történt tragédia körülményeek kivizsgálása volt az elérendő céljuk.

[00:31:03]És akkor ez az elérendő cél hozta a többit magával, hiszen látták, hogy a kormány, és beleértve Vucicsot is elnökként abszolút nem kooperatív próbálja a ezt a cél elérését gáncsolni, illetve úgy lépett fel a diákokkal szemben, a tün békésen tüntető diákokkal szemben, mint akinek van valamitől félnivalója, és valamit rejteget.

[00:31:27]És ezeket én úgy vélem, hogy nagyon ügyesen kiszimatolták az egyetemisták, kiszimatolták ezeket a Vucicsi rendszerben meglévő törésvonalakat, és ezeket a törésvonalakat szépen az elmúlt másfél évben még jobban kitították, és utána belátták, hogyha már képesek a törésvonal kitására, akkor képesek a kormányváltásra is.

[00:31:58]szerb léleknek nem lett volna elég, hogyha Alexander Vuc becsuk egy művezetőt, egy mérnököt, egy főosztályvezetőt, meg mondjuk egy minisztert.

[00:32:06]Akkor vajon megálltak volna?

[00:32:09]Vagy amikor látták, hogy ez megy, akkor mentek volna tovább?

[00:32:11]Milyenek a szerbek?

[00:32:14]Az a probléma ezzel szerintem egyébként, hogyha a tragédia utáni hetekben egy teljes körű kivizsgálás elkezdődött volna, és ahogy ön is mondta, viszonylag magas szinteken hulladtak volna a fejek, akkor nem tartanánk ott, ahol ma.

[00:32:32]Viszont a probléma az, hogy ha elkezdődött volna egy efajta letartóztatási hullám, vagy felelősségre vonási hullám, akkor az kvázi lebontotta volna a Vucicsi rendszer egyik legerősebb pillérét, azt a pillért, amiben a politikusokat nem vonjuk felelősségre, védjük egymásnak a hátmedet közben rájöttem, hogy rossz a kérdés, hiszen maga a rendszer nem engedte meg, hogy ezt megcsinálja.

[00:32:59]Maga a rendszer nem engedte meg, hogyha a rendszerben ilyen jellegű változásokat tettek volna, akkor sokkal jobban hozzáerült volna maga Vuc a rendszer erodálódásához.

[00:33:11]Ühüm.

[00:33:11]Nem beszéltek egyelőre a szerb külpolitikai víziókról, legalábbis én idáig nem jutott el.

[00:33:19]Szerbia hova tart?

[00:33:19]Tartott nyugodra is, aztán tartott Oroszország irányába is.

[00:33:25]Hova tart Szerbia?

[00:33:25]Szerbia jelenleg, és a jelenleg alatt még ezt a Vucizsi korszakot értem, próbál a kelet és a nyugat között egyensúlyozni egyfajta ilyen balanszírozó pozíciót felvéve.

[00:33:39]Habár látszik, hogy az Európai Uniós integrációja Szerbiának jelenleg nem halad sehová.

[00:33:45]14 éve tagjelöltek.

[00:33:47]14 éve tagjelölt.

[00:33:47]Az elmúlt három-négy évben pedig a technikai szintű előrehaladásban sem történt változás.

[00:33:55]Ennek oka az a már ismertetett, nagyon sokat beszéltünk róla, jogállamisági problémák, valamint maga ez a fajta külpolitikai balanszírozás.

[00:34:03]Tehát például az, hogy Szerbia a mai napig Oroszországgal szemben nem foganosított szankciókat, illetve Kínával is erős politikai és gazdasági kapcsolatokat ápol.

[00:34:14]A 22-es ukrajnai háború után pedig az Európai Unió közös külés biztonságpolitikai irányvonalaival való összhang kiemelt elvárás lett a tagjelölt országok számára is.

[00:34:27]Tehát Szerbia továbbra is Vucs alatt arra játszott, hogy melyik nagyhatalomtól legyen az keleti vagy nyugati, tud minél nagyobb politikai és gazdasági előnyö szerezni.

[00:34:41]Ez eredeztethető.

[00:34:41]a jugoszláv el nem kötelezti státuszból vagy a mérettől függ az, hogy valaki hogyan próbál egyensúlyozni egy viharos vidéken, amilyen a nyugatbalkán vagy a szerb lélek olyan, hogy így gondolja a túlélést.

[00:34:57]Mi a magyarázata?

[00:34:59]Mindenképpen itt inkább a kisállami létet, mints sem mondjuk egyfajta tituli, el nem kötelezett mozgalom emlékét emelném ki, vagy ezzel magyaráznám a szerb külpolitikát, illetve azzal, hogy haszonszerző ez a szerb külpolitika, mindig afelé dörsgölődött, akitől a legkönnyebben kondíciók nélkül sikerült nagyobb pénzt elnyerni.

[00:35:28][torokköszörülés] logikus magatartás.

[00:35:28]Tényleg egy rövid példát ho Belgrád, Budapest vasútvonal.

[00:35:34]Lehetőség lett volna az Európai Unió égze alatt ezt a beruházást megvalósítani.

[00:35:38]Az Európai Unió el is készített egy megvalósíthatósági jelentést.

[00:35:44]pénz is érkezett volna az Európai Unió részéről, viszont Kínától több pénz érkezett, illetve kevesebb elvárás is érkezett olyan szempontból, hogy milyen mondjuk biztonsági előírásoknak kell megfelelnie az adott vasútvonalnak Szerbián belül.

[00:35:59]A politikus Szerbiában pedig nyilván a könnyebb utat és a több pénzt választotta.

[00:36:07]Olvastam már 2023-ban nem volt többsége a szerbeknél az Európai Unióhoz való csatlakozásnak.

[00:36:15]megpróbálja az új hatalom ezt megfordítani, vagy ilyen mélyen nem megy bele a szerbek magánéletébe.

[00:36:21]Megpróbálja megfordítani.

[00:36:21]Véleményem szerint nagyon óvatosan fog bármilyen külpolitikai kérdéshez és közelíteni különösen a regnálás elején az új kormány.

[00:36:31]Már csak azért is, mert a szerb társadalom, ahogy ön is említettem, nagyon megosztott.

[00:36:35]Az EU integráció kérdésében jelenleg nincsen 50%-os támogatottsága annak.

[00:36:41]Egyébként az egyetemisták majd azt ígérik, hogyha eljutnak odáig, akkor majd népszavazáson dönthetnek a szerbek a csatlakozásról vagy annak elutasításáról, de több olyan külpolitikai kérdés is van, ami ami megosztja a szerb társadalmat.

[00:36:59]Például Oroszországhoz való viszony, szankcionálja a Szerbia Oroszországot, vagy ne?

[00:37:04]Koszovó kérdése.

[00:37:04]Közeledjünk Koszovóhoz, legyünk pragmatikusak a tárgyások során, vagy ne?

[00:37:10]Természetesen Koszovo kapcsán érdemes kiemelni azt, hogy nincsen jelenleg olyan komolyan vehető politikai erő, aki elismerné Koszovó függetlenségét, de ettől függetlenül azért árnyalatbeli különbségek vannak az egyes pártok között.

[00:37:27]Ami az Európai Uniót illeti, nagyon érdekes, hogy a kampány során ez tudatosan nem is jelent meg az, hogy legyen-e Szerbia EU tag vagy nem.

[00:37:39]Viszont az egyetemisták prioritási listáján, ahogy már beszéltünk róla, a jogállamisági kérdések szerepelnek.

[00:37:46]Jogállam, az pedig erős erős feltétele az Európai Bizottság jelentései alapján annak, hogy Szerbia technikai szinten és politikai szinten is tovább haladhasson az uniós úton.

[00:37:57]Tehát nem kimondottan vagy burkoltan, de a belső jogállamissági kérdésekre való fókuszálással az Európai Unió felé is nyitna az új kormány.

[00:38:10]Ühüm.

[00:38:10]Szerbia saját magát a Nyugatbalkánon hogyan képzeli el?

[00:38:12]Mi az ő dolga?

[00:38:15]A legnépesebb, a legnagyobb GDP ország tulajdonképpen fejlettebb ott mindenkinél?

[00:38:22]legnagyobb, legnépesebb és már csak a és itt behoznám a titóféle jugoszláv történelmi hagyományokat.

[00:38:27]Történelmileg és nagyon fontosnak tekinti továbbra is magát a térségben.

[00:38:33]Arról ne is beszéljünk, hogy a környező országokban, Boszni Hercegovinában, Koszovóban, Montenegróban és Észak-Mcedóniában jelentős szerb kisebbség is él.

[00:38:44]Vuc sikeresen győzte meg az európai és azt hiszem az amerikai partnereit is arról, hogy ő a nyugat-balkán stabilitásának garantátora.

[00:38:55]Ezzel ellentétben sokszor, különösen Boszniában és Koszovóban inkább a destabilizáció egyik szereplőjeként tartották számon.

[00:39:06]De ettől függetlenül, hogyha Vucsot kivesszük ebből a képletből, Szerbia mindenképpen szükségeltetik ahhoz, hogy a térségben béke és biztonság legyen.

[00:39:13]Az önáltal elmondott indokok miatt legnagyobb ország, legnagyobb gazdaság, illetve a legnagyobb társalommal is rendelkezik.

[00:39:24]Érdekes lesz megnézni, hogy hogyan sikerül majd ezt a fajta űrt betöltenie az új szerbiai kormánynak.

[00:39:31]alapvetően viszont nincsen más lehetősége.

[00:39:35]Tehát ez egy olyan feladat, ami ami szerbia mindenkori szerbvezetésre hárul.

[00:39:43]A mindenkori szerbvezetésnek számolnia kell azzal, hogy nem csak a saját országának, hanem a tágabban vett nyugat-balkáni régiónak is biztosítani kell a biztonságát.

[00:39:53]Ühüm.

[00:39:53]Az Európai Uniót is sikerült meggyőznie Alexander Bucsicnak arról, hogy ő a nyugatbalkán stabilitásának a zálga, mert a támogatásokból ítélve, mintha sikerült volna meggyőzni az egészen a legutóbbi időkig.

[00:40:06]Az egészen a legutóbbi időkig sikerült meggyőzni.

[00:40:10]Érezhető volt, hogy sokszor kettős mércét alkalmazott, ha nem is az Európai Bizottság, hanem a jelentősebb tagállamok, mondjuk Franciaország vagy Németország Vucsicsal szemben, amíg ezen országok is elismerték, hogy belpolitikailag nincsen rendben Szerbia, aminek Vucis az oka, de másrészről viszont elismerték azt, hogy Vucsicsal könnyű üzletet kötni, másrészről pedig sikerült Vucisnak elhitetnie azt, hogy valóban ő a stabilitás megtestesítője.

[00:40:39]nem csak Szerbiában, hanem a térségben.

[00:40:42]És ami talán az uniós integrációhoz még fontosabb, Bucsisnak azt is sikerült elhitetni az EU-val, hogy az általa vezetett vagy irányított szerb haladópárt az egyetlen olyan politikai párt Szerbiában, ami be tudja vinni az országot az EU-ba, mert ők legalább valamennyire akarják.

[00:41:01]Tehát ilyenkor mivel szokott érvelni?

[00:41:04]ezzel ezzel szokott érvelni, hogy ők a stabilitást tudják garantálni, ami előfeltétele az uniós csatlakozásnak, és hogy ők tényleg akarják, de a gyakorlatban ez csak a szavak szintjén jelent meg.

[00:41:16]Nem volt levetíthető az utóbbi években semmiféle technikai vagy politikai szintű előrehaladásra.

[00:41:24]Mi lesz a vajdasági magyarok képviseletével?

[00:41:26]A nemzetiségi listán hatból három jut be a mostani számok szerint ez lefeleződés.

[00:41:31]Korábban nem volt rossz a szerba kormány és a magyar nemzetiségek viszonya a kormányban, kormányzási szinten.

[00:41:39]Most mi lesz?

[00:41:41]Ez egy nagyon kellemetlen helyzet a VMS-nek.

[00:41:43]Nem is emlékszem arra, hogy mikor érte el a VMS önálló listaként ilyen rossz eredményt.

[00:41:48]És már ez csak azért is rossz a az elnyert vagy elnyerendő három mandátum, mert öt mandátum szükségeltetik ahhoz, hogy a a belgrádi törvényhozásban saját frakciót alakítsanak.

[00:42:05]M a VMS-t megbüntették a vajdasági magyarok véleményem szerint két okból.

[00:42:11]Egyrészt elégedetlenek voltak azzal, hogy a VMS az utóbbi 10 évben sorozatosan az SNS Vuc vezette koalíciókat szolgálta ki.

[00:42:22]Koalíciós partnere volt.

[00:42:22]A kampányban is úgy tűnt nekem, hogy a Vmes vezető politikusai Vucra számítottak, mint győztesre.

[00:42:31]Másrészt pedig a Szerbiában is érezhető, és amiről már beszéltünk, általános elégedetlenség a vajdasági magyarokat sem, a vajdasági magyarokat is megtalálta.

[00:42:41]És nagyon sok vajdasági magyar nem a VMS vezette nemzetiségi listára szavazott, hanem az egyetemistákra.

[00:42:50]És ennek a kettőnek tehát a VMS-zel szembeli elégedetlenség, illetve magával az SNS-szel, Vucicsal szembeni elégedetlenség vezethetett véleményem szerint ahhoz, hogy lefeleződött és kvázi történelmi mélységekbe süllyedt a VMS támogatottsága.

[00:43:05]Elvileg lett volna a Vaddasági Magyarorszövetségének másik útja, mint a a hosszú ideje regnáló hatalommal valamiféle viszonyt kiépíteni.

[00:43:16]Ha ellenzékbe, ha ellene megy, ki tudja, lenne-e még?

[00:43:21]Az mindig jó.

[00:43:21]Sőt, egy kicsit sarkosan fogalmazok, az mindig a legjobb, hogyha a kisebbségi párt nagyon jó, kiváló viszonyt ápol a kormánnyal.

[00:43:28]Sőt, az érdekérvényesítés szempontjából az a legjobb vagy legideálisabb, hogyha formálisan vagy informálisan, de a kormánykoalíció tagjaként támogatja a kormány működését, mert akkor ott van az asztalnál, ott van az asztalnál, tud figyelni a kisebbségi jogok védelmére, garantálására, fel tudja emelni a hangját.

[00:43:49]Az utóbbi időben a VMS részéről, így érezték a vajdasági magyarok, ez elmaradt, és inkább ők a szerbek érdekeit kezdték el, bocsánat, Vucics érdekeit kezdték el érvényesíteni, mints sem a vajdasági magyarokét.

[00:44:05]Vajdasági magyarok azok a saját politikai szervezetüknek csak a vajdasági magyarok szövetségét tekintik.

[00:44:13]Volt ott korábban egy másik VMDK-nak hívták, ha jól emlékszem.

[00:44:16]Aztán abból nem lett semmi.

[00:44:18]Tehát egy dömb a vajdasági Magyar Képviselet Szerbiában most eddig a eddig az volt, ez köszönhető volt annak is, hogy az előző budapesti kormány rengeteg pénzt és paripát öntött a VMS-be, kvázi idézőjelben idézőjelesen fogalmazva kinyírta a vajdasági magyar politikumon belüli ellenfeleit.

[00:44:40]Ez a helyzet most megváltozóban van, és ezért lesz nagyon érdekes a november 8-án tartandó vajdasági nemzeti tanácsi választás, ahol a VMS-nek már van egy kihívója, a Vajdasági magyar újrakezdés, amit hátulról egyébként a VMDK is támogat, és itt látszik majd meg, hogy mennyire súlyos válságban van a VMS a vajasági magyar közösségen belül.

[00:45:07]Milyen lesz a új szerbhatalom és az új magyar kormány viszonya?

[00:45:13]Magyar Péter gratulált és azt mondta, hogy hát ismerős ez a minta.

[00:45:17]Sőt, a tudósítások szerint a az egyetemisták is nagyon erőteljesen figyelték a magyarországi változásokat.

[00:45:24]Akkor az utolsó gondolatból indulnék ki.

[00:45:26]Igen.

[00:45:26]Április 12 után megnőtt az érdeklődés Magyarország iránt Szerbiában is.

[00:45:31]Hogyan csinálták és hogyan csinálják a dolgokat április 12 után?

[00:45:35]nagyjából ezen két kérdés köré összpontosult a a kérdések köre Szerbiában.

[00:45:47]Mindenkori magyar kormánynak elsődleges szempontja a stratégiai kapcsolat fenntartása Szerbiával.

[00:45:52]Nem csak azért, mert szomszédos országok vagyunk, de maga a földrajzi közelség számos közös problémakört is hoz magával, vagy olyan területeket, amiket közösen kell kezelni.

[00:46:07]energetika, gazdaság, infrastruktúrális fejlesztések, migráció, migráció, biztonságpolitika és természetesen mindegyik felett áll a Budapest szempontjából a vajdasági magyarok helyzete.

[00:46:22]Ezek kezelése egyoldalúan nem következhet be.

[00:46:24]Ezek kezelésére a legjobb megoldás az, hogyha Budapest és a mindenkori belgrádi kormány fenntartja a stratégia együttműködését, és erre a stratégiai együttműködésre építve hozzák meg azon fontos döntéseket, amelyek a kétszág viszonyát, vagy mondjuk a vajdasági magyar közösség életkörülményeit pozitívan tudják befolyásolni.

[00:46:47]Ühüm.

[00:46:47]A kétoldalú kapcsolatok javításában érdekelt inkább a magyar kormány vagy Szerbia besegítésére az Európai Unióba.

[00:46:56]Emlékszem, Horvátország idején minden követ megmozgattak a magyar kormányok, hogy Horvátország jöjjön be az Unióba.

[00:47:01]Most szerbekkel mit akarnak?

[00:47:03]Mindkettőben érdekelt a a magyar kormány.

[00:47:05]Az Európai Uniós Integráció, nem csak Szerbia, hanem az egész Nyugat Balkán vonatkozásában kiemelt prioritás a magyar külpolitikában.

[00:47:15]Szerbiát politikai, illetve technikai szinten is támogatja a jelenlegi kormány ezen cél elérése érdekében.

[00:47:20]És én azt valószínűsítem, hogy most az új kormánnyal majd ez egy még intenzívebb fázisába lép a a kooperáció, vagy legalábbis annak segítése, hogy a magyar jó gyakorlatokat az uniós integrációval kapcsolatban Szerbiának átadjuk.

[00:47:41]ami a politikai kapcsolatokat illeti.

[00:47:44]Itt is pozitívan látom a jövőt.

[00:47:44]Én azt érzem, hogy nagyon sok a hasonlóság a tiszapárt, illetve az egyetemisták mozgalma között.

[00:47:54]nagyon sok a hatalomra kerülésének a körülményei közötti hasonlóság, ami jó alap lehet nem csak a politikai együttműködésre, de arra is, hogy a vezetők közötti viszony is megfelelő irányba vagy mederbe terelődjön.

[00:48:11]Tehát megvan a politikai szimpátia, és erre a politikai szimpátiára szerintem a közös célok vagy a nagyon sok párhuzam miatt egyfajta ilyen interperszonális jóbátság is tud épülni.

[00:48:26]Köszönöm a tájékoztatást.

[00:48:26]Az elmúlt egy órában Német Ferenc Magyar Külügyi Intézet vezetőkutatója, NyugatBalkán szakértő volt az aréna vendége.

[00:48:32]A műsor elkészítésében Szécsi Ágnes szerkesztő kollégám és Erdei Tamás főszerkesztő vett részt.

[00:48:37]A beszélgetést a rádióban most felvételről hallották.

[00:48:39]Az Infedio YouTube csatornáján is úgy fogják majd hallani.

[00:48:43]Ha oda föliratkoznak, akkor előáll az a helyzet, hogy minden beszélgetésünket automatikusan kapják majd meg.

[00:48:48]Köszönöm a figyelmet.

[00:48:48]Exterde Tibor vagyok.

[00:48:52]Az aréna távközlési partnere a Van Magyarország.

[00:48:57][zene]