Nyugdíj 2027: ki jár jól, és ki marad le? Farkas András, Inforádió, Aréna

[00:00:00]Arén Magyarország egyik legtöbbet idézett rádió műsora.

[00:00:02]Várja önt a stúdióban Farkas András nyugdíjszakértő a Nyugdíj Guru News alapítója.

[00:00:12]Az Aréna távközlési partnere a Van Magyarország.

[00:00:16]Segítse ön is munkánkat azzal, hogy feliratkozik csatornánkra.

[00:00:21]Köszöntöm az infóádió hallgatóit.

[00:00:21]A mikrofonnál Kocsonyi Zoltán és köszöntöm az Aréna mai vendégét, Farkas András nyugdíj szakértőt, a nyugdíj Goru News alapító főszerkesztőjét.

[00:00:29]Jó napot kívánok.

[00:00:31]Jó napot kívánok.

[00:00:32]Köszönöm, hogy elfogadta a meghívásunkat.

[00:00:34]Megvannak a jövő évi költségvetés számai és ennek tükrében ehhez kapcsolódóan a nyugdíjakkal kapcsolatos változások és számok is előttünk vannak.

[00:00:41]Az már köztudott, hogy január 1jétől a kormány 120000 Ft-ra emeli a nyugdíj minimumot, és sávosan emelkednek az ennél magasabb összegi nyugdíjak 146000 Ft-os határig.

[00:00:55]Komoly segítségnek számít majd mindez?

[00:00:57]Hát több mint 120000 nyugdíjasé jelenleg úgy láttam vagy úgy olvastam 120000 Ft alatti öregségi nyugdíjból.

[00:01:02]És hát tegyük hozzá még azt is zárójelbe, hogy a jelenleg a nyugdíj minimum az 28500 Ft, tehát ez egy markáns emelés mindenképpen.

[00:01:11]Igen, természetesen ez egy nagyon fontos lépés volt a Tisza kormánytól, már 20 éve esedékes lépés, ugyanis a korábbi 28500 Ft-os nyugdíj minimumot azóta se emelték semmivel.

[00:01:21]Tehát azt ezt leválasztották a rendszerről, bebetonozták ebbe a szégyenteljes összegbe.

[00:01:27]Viszont azt hozzá kell tenni, hogy igazi jelentősége a nyugdíjrendszeren belül nem igen volt már ennek a pici összegnek.

[00:01:32]Mert a 120000 Ft alatti nyugdíjasok számából is látjuk, akik most 127000-en vannak, hogy aki ezen belül 300 Ft alatti nyugdíjat kap, az néhány ezer fő.

[00:01:43]Tehát igazán nem ezek miatt fontos, vagy nem a néhány pici nyugdíjas miatt fontos ez a lépés, hanem azért, mert a minimál nyugdíj az jelzi azt, hogy a kormány nem feledkezik el a legszegényebb, legelesettebb nyugdíjasokról sem.

[00:01:57]Ezért én szerintem ez egy nagyon fontos lépés.

[00:01:59]Az, hogy pont 120000-re emelik, az nyilván egy politikai döntés volt, mert a környező országokban 160000 Ft a nyugdíj minimum, még lehet hova fejlődni, de egy nagyon fontos dolog, hogy ez a 120000 Ft, ez 2028-tól már követi a nyugdíjakat, tehát ugyanúgy emelni kell majd a nyugdíjem és a nyugdíjemelés rendszeréből, ami nagyon fontos.

[00:02:20]Hasonlóképpen egy fontos intézkedés, hogy a végre emelni fogják a nyugdíjemelés mindenkori mértékével az árvaellátás minimumát is, ami most 20%-kal emelkedik jövőre és fölmegy 60000-re a 50000-ről az korábban 24250 Ft volt.

[00:02:35]Tehát látszik a fejlődés íve.

[00:02:38]És az is nagyon fontos, hogy a 120000 Ft az új minimálnyugdíj fölötti sávokban 146000 Ftig egy pótlólagos emelés 12000 és 6000 Ft közötti összegekbe.

[00:02:48]Ez nekem túl szűknek tűnik ez a poffer zóna.

[00:02:51]Én fölnyomtam volna minimum 180000 Ft-ig ezt a pótlólagos emelést azért, mert ha akarunk ideológiai hátteret ehhez az emeléshez, akkor a 180000 Ft az a relatív szegénységi küszöb lesz jövőre.

[00:03:09]Fesávoltam volna plusz emelést.

[00:03:11]Hát nyilván oszottak, szoroztak és a költségvetés ennyit enged tulajdonképpen ez a szegénységi küszöb, ez ugye itt visszaköszön itt a 120000 Ft-os nyugdíjminimumnál is, mert olvasom, hogy ez plusz 123 milliárd Ft, tehát egy tekintélyes tétel a költségvetés számára, de hát hogyha azt mondjuk, hogy 1200 Ft-os nyugdíj, az még mindig nagyon alacsony összegnek számít.

[00:03:32]Hát valahol a szegénységi küszöb tájékában a KSH-nak van egy táblázata, amely szerint a megélhetéshez 65 év felett nagyon szűkös feltételekkel 15-16000000 Ft szükséges.

[00:03:45]Jövőre még több lesz.

[00:03:45]Na mindegy.

[00:03:45]Hát most egyelőre ez a ezzel ez ezt kell szeretnünk.

[00:03:50]Ez ez van benne a jogszabálytervezetben, amit hamarosan elfogadnak.

[00:03:55]Ez a szűk puffer zóna, ez növelhető jövőre adott esetben, hogyha éppen lesz erre pénz.

[00:04:00]Ö, de a lényeg az, hogy a a nagy tömeget, tehát a 216000 öregségi nyugdíjast és a 400000 egyéb hasonló ellátásban részesülő embert, ami a magyar lakosságnak az egy negyede, őket igazán ez nem érinti, mert ez csak a legalsó réteget érinti.

[00:04:14]Tehát ami fontos, hogy a jövő évi nyugdíj költségvetés az a nagyon szegény nyugdíjasok javára tesz bele plusz pénzeket.

[00:04:22]És nagyon fontos viszont, hogy nehogy megijedjenek a többi nyugdíjasok, hogy senkitől nem veszel semmit.

[00:04:27]Tehát amit a nagyobb nyugdíjasok, vagy akár az egész magas nyugdíjasok megszereztek és megkaptak nyugdíjat, azt nem csökkentik semmilyen módon.

[00:04:35]Arra ugyanúgy vonatkozik majd jövőre a a rendes nyugdíjemelés, ez a inflációkövető 3%-os.

[00:04:41]Hát most már több mint vélhető, mert ez van benne a tervezetben.

[00:04:44]Habár maga a költségvetési tervezet, törvénytervezet még nem jelent meg, csak a bejelentésekből tudunk tájékozódni mi is.

[00:04:54]De ez a 3% szerintem biztosra vehető.

[00:04:56]annyi lesz a rendes nyugdíjemelés, mert hát ez már ugye januárban elindul január 1jétől ez már így van, ez él.

[00:05:01]És ezen felül még egy csomó ilyen pici intézkedés van, ami szintén a szegény nyugdíjasok javára szolgál.

[00:05:08]Az özvegyi nyugdíjat arányosan emelik a különféle igaz a rokkantsági ellátással mi a helyzet?

[00:05:15]Mert ugye ezt szoktuk emlegetni rokkantsági nyugdíjnak is, de ez korábban ugye csaknem 15 éve ez le lett választva a nyugdíjrendszeről és egészségügyi ellátásnak minősül, de ez is, ha jól láttam, akkor ilyen 110-115000 embert érint.

[00:05:32]A itt azért szét kell választani elő, ami a minimál nyugdíjemelés rendszerét illeti, abba beletartozik majd a 65 évesnél idősebb rokkantsági ellátottak ellátásának az emelése.

[00:05:41]Ők néhány ezren vannak.

[00:05:43]Ennek az az oka, hogy a rokkantsági ellátásban részesülő személy, ha betölti a nyugdíjkorhatárát, akkor igényelheti a rendes öregségi nyugdíját, ami jellemzően magasabb mostanában, mint a rokkantsági ellátásra.

[00:05:55]Tehát inkább azt választja.

[00:05:57]Úgyhogy ő már nem rokkantsági ellátott, hanem öregségi nyugdíjas.

[00:05:59]De akinél fordított ez az arány és kisebb lenne a kiszámított nyugdíj, mint az ő ellátása, akkor ő kérheti a rokkantság ellátását élete végéig.

[00:06:07]Na, rájuk is az vonatkozik, hogy nem lehet 120000 Ftnál kevesebb.

[00:06:11]És ott is a 146000 Ft-ig lesz egy kiegészítő ellátásemelés az ő részükre.

[00:06:17]De aki ami a többségét illeti a rokkantsági és rehabilitációs ellátottaknak, ugye akik 238000-en vannak és még nem töltötték be a 65 éves nyugdíjkorhatárukat, ők meg egy 10%-os rendkívüli emelésben részesülnek.

[00:06:29]Tehát az ezeket az ellátásokat nem 3%-kal, hanem 10%-kal emelik, ami több mint a semmi.

[00:06:37]Jóval több mint a semmi.

[00:06:37]De természetesen arra számíthattak a a vagy arra számítanak ezek az ellátottak, hogy majd egy kicsit érdemben is megnövelik ezeket az ellátásokat.

[00:06:48]Igazság szerint a rokkantsági és rehabilitációs ellátással 2012 óta az a baj, hogy ezek nem nyugdíjak, hanem ahogy említette, egészségbiztosítási ellátások, pénzügyi ellátás és az összegük jellemzően jóval kisebb, mint a korábbi átlagos rokkantsági nyugdíjösszegek voltak.

[00:07:04]Ezt csak úgy lehetne orvosolni, hogy vagy megemeljük jelentősebben a loksági ellátások összegét aktív korúaknak is.

[00:07:13]Hát valahogy a nyugdíjrendszerhez belehelyez nyugdír vag visszahelyezzük a a nyugdíjrendszerbe, mint ahogy az európai unió országainak többségében van, ahol a roksági nyugdíjakat azt ugyanúgy beépítik a nyugdíjrendszerbe, mint ahogy nálunk is ez volt 2011-ig.

[00:07:26]És akkor lehet jobban szabályozni a a az akkori rokkansági nyugdíjaknak az összegét.

[00:07:34]Egyelőre ez még nincs napirenden, de talán majd egyszer egy nagyobb nyugdíjreform keretében ez is szóba kerül.

[00:07:40]Ugye ezek a főbb számok talán a jövő évi nyugdíj változásokhoz kapcsolódóan, de további felzárkóztatás jön a nyugdíjak esetében 2027-től a nyugdíjas szép kártya révén, és itt is egy sávos rendszer lesz.

[00:07:53]Ennek nyomán a 250000 Ft alatti nyugdíjasok évi 50000, 250 és 500000 Ft közöttiek évi 25000 Ft-os juttatást kapnak, ami ugye elkölthető élelmiszerre, gyógyszerre vagy pihenésre.

[00:08:08]Hát mondjuk, hogyha pihenést választja valaki, akkor ez a 25000 Ft, hát nagyjából egy éjszakai szállás egy alacsonyabb kategóriáig.

[00:08:16]Tényleg nem ez nem ez volt a terv eredetileg, hanem az, hogy a 250000 Ft-nál kisebb nyugdíjban részesülők évig 200000 Ftot kapnak.

[00:08:23]Igen, hát ez állítólag fokozatosan felmenő rendszerben majd így lesz, csak ez most a számítottak a nyugdíjasok a a választási program alapján, hogy megkapják a 200000et, illetőleg a 100000 Ft-ot, ugye 500000 Ft alatt 100000 Ft járna.

[00:08:38]Most ehelyett van ennek az egy ne4e.

[00:08:40]Erről egyébként csak onnan tudunk, hogy a teljes új nyugdíjas szépkártya bevezetés 370 milliárd Ftba kerülne, ami egyébként zárves megjegyzésen még mindig nem éri el egy havi nyugdíj összegét, tehát annál kisebb összegez.

[00:08:54]És mivel gondolom nem találtak 370 milliárd Ftot most szabadon, ezért úgy gondolták, hogy akkor negyedét kifizették most.

[00:09:00]És utána gondolom hát egyébről ugye most az a terv, hogy 2030-ig folyamatosan nem is lenne különösebb gond.

[00:09:07]Az a baj, hogy időközben a a nyugdíjrendszerbe beépített 14 havi nyugdíjal viszont úgy döntött a vagy ennek kapcsán úgy döntött a kormány, hogy nem adja meg a nyugdíjasok által várt két heti részletet 202-ben, hanem marad egy hetinél.

[00:09:23]Ennek nagyon egyszerű prózai oka lehet.

[00:09:25]Egy heti nyugdíj 150 milliárd Ft.

[00:09:27]150 milliárdot valahogy kiszorítanak jövőre, de 300 milliárd Ft az már egy kicsit soknak tűn.

[00:09:39]miattomódí úgy érzi igazán nem járnak jobban a a ezzel a kormánnyal hiszen nem kapják meg a két heti 14 havi nyugdíjat amit egyébként senki nem ígért meg azt ígérték hogy 2030-tól lesz egy plusz havi nyugdíj addig ez az egy heti volt betéve ez most megmarad hát valahogy ezt mindenki úgy gondolta hogy akkor ez évől évben majd mindig a maximum hajt most annyit kell tudni hogy Ha ha egy heti nyugdíj 150 milliárd, azt is valahonnan elő kell teremteni.

[00:10:06]És ne felejtsük el, hogy ott van a 13.

[00:10:08]AV nyugdíj, ami meg egy 600 milliárdos tétel, amit senki nem akar hozzányúlni, tehát azt is megkapják jövőre.

[00:10:14]És a a ezzel kapcsolatban ilyen nagy tételek még a nők kedvezményes nyugdíja, ahhoz sem akarnak hozzányúlni, nincs szigorítás a tervekben.

[00:10:26]Nő 40, a nők 40.

[00:10:26]Ez szintén egy 600 milliárdos plusz tétel.

[00:10:28]Tehát összességében, amit a Tisza bevállalt jövőre csak a plusz juttatásokra 13.

[00:10:33]a 14.

[00:10:33]havi egyheti részére, meg a nők kedvezvényes nyugdíjára az összesen így is 1450 milliárd Fös Igen.

[00:10:41]És ugye a 13 és a 14.

[00:10:45]havi nyugdíjnak az első vagy a remélt második hete.

[00:10:47]Hát ezek nyilván fontos juttatások a nyugdíjasok számára, de éppen ön itt az infórádióban néhány héttel ezelőtt azt mondta, és ez úgy megmaradt az emlékeimben, hogy a 13 és a 14.

[00:11:00]havi nyugdíj voltak éppen politikai adománybag.

[00:11:02]És ez azt jelenti, hogy szervesen nem kapcsolódik a nyugdíjendhez és a nyugdíj emelés rendszeréhez.

[00:11:07]A nyugdíjemelést azt rávezették ezekre is a plusz ellátásokra is, tehát ugyanúgy jövő 3%-ban emelkedik majd, de ez egy idegen test a nyugdíjrendszerben.

[00:11:18]A magyar nyugdíjrendszer az munkanugdíjrendszer, tehát a ki kell termelni a járulékokkal meg a szolgálati idővel a nyugdíjogosultságunkat.

[00:11:25]Ez 12 hónapra van kitermelve, hiszen 12 havi fizetések alapján fizettük a járulékot.

[00:11:37]az eg oan plus juttatás amin semmen járulékfedezetát emiatt nem fizet senki plusz járulékot hanem ezt elő kell teremtenie az egyéb adóbevételek terhére tehát ez a költségvetési ez unikális magyar hogy vagy máshol Európában van ilyen juttatás nem olyan szempontból nem unikális nagyon sok helyen van 13-14 nyugdíj de vagy teljesen megszolgált értelemben mint például az osztrákoknál ott a 14 havi bérből vont járulékokból fedezik a 14 havi nyugdíjat.

[00:12:05]Vagy pedig úgy, mint például a lengyeleknél, ami hasonlít a miénkre, de sokkal óvatosabban terveztek a lengyel kollégák.

[00:12:15]Ott azt mondják, hogy a a 13.

[00:12:18]havi nyugdíj az az ottani minimálny nyugdíjnak, tehát a körülbelül 163000 Ft-nak felel meg egységesen mindenkinek.

[00:12:24]És a 14.

[00:12:24]Havi nyugdíj az meg maximum 400000 ottani, tehát 400000 Ft-nak megfelelő nyugdíjig adható.

[00:12:29]Afölötti nyugdíjakra már nem, és ott is csak a minimálnyugdíj bizonyos százalékát adják oda.

[00:12:36]Nálunk más volt a logika.

[00:12:39]A21-ben, amikor elkezdődött a 13.

[00:12:41]nyugdíj visszaépítése egyértelműen politikai célzattal, 2022-ben az akkori választásoknál hirtelen februárban mindenki kapott egy pluszhavi nyugdíjat.

[00:12:52]Ennek örült a 2 millió meg nyugdíjas, meg a 400000 egyéb ellátott.

[00:12:55]És megfelelően ez a szavazási hajlandóságban is úgy látszott akkor, hogy az megtérül.

[00:13:01]2026-ban már nem működött ez a technológia, és ráadásul nem tudták odaadni a plusz egy havit, hiszen arra már sehol nem találtak pénzt, csak plusz egy hetit adott oda az előző kormányzat egyértelmű politikai plusz juttatásként.

[00:13:14]Most egy ilyen plusz juttatás az olyan, mint egy szociális juttatás, azt nem megszolgáltam, hanem azt adják.

[00:13:20]Tehát az állam dönti el, hogy mit kíván adni, csak itt ugye óriási korlátokba ütközik az állam, és egyfelől abban, hogyha valamit megígér egy kormányzat, onnan iszonyatosan nehéz visszatáncolni, sőt a 13.

[00:13:31]ha nyugdíj kapcsán egyértelmű politikai öngyilkosság már onnan visszatáncolni.

[00:13:35]A 14.

[00:13:37]havi műval az még nem épült be annyira.

[00:13:39]Ott még sokféle választási lehetőség van.

[00:13:41]Úgy látszik, hogy most biztonsági játékból jövőre csak ez a befagyasztott egy heti jön ki, de nincs eltörölve.

[00:13:47]De azért itt is a 13.

[00:13:47]havi nyugdíj esetében is felvetődött az, és hát voltak erről viták, polémiák, hogy hogy itt is a rászorultsági szempont valahogy érvényesüljön, tehát ne törvényszerűen az legyen, hogy akinek majd 120000 Ft vagy 150000 Ft a nyugdíja, az ugyanúgy ezt az összeget kapja.

[00:14:05]Meg akinek mondjuk 700000 Ft a nyugdíja, az is ezt a 700000 Ft-os nyugdíjellátást kapja 13.

[00:14:13]Ez egy olyan filozófiai döntés volt, politikai filozófiai döntés, hogy nem akarták ezt a rászorultsági elvet belehozni a rendszerbe.

[00:14:20]Egyrészt már így nagyon megbonyolítja a dolgot.

[00:14:22]Másrészt pedig arra számítottak, hogyha mindenki megkapja a dupla nyugdíját, akkor az dupla boldogság lesz, mert a kis nyugdíjasnak is dupla boldogság, ha dupla összeget kap.

[00:14:31]Na most a lengyelek azt mondták, hogy no mindenki kapja meg a az ottani minimál, és akkor a kicsi nyugdíjasnak annak magasabb lesz, a nagy nyugdíjasnak meg kisebb lesz.

[00:14:43]Volt egy ilyen felvetés, hogy akkor azt mondjuk, hogy az ugye idén azt hiszem, hogy ilyen 265000 Ft körül van az átlagnyugdi, ugye ez jövőre várhatóan kell 272.

[00:14:54]Igen.

[00:14:54]Tehát, hogy akkor ez az átlagnyugdíj összege lenne mondjuk a úgy tűnik, hogy jövőre még nem lesz ilyen típusú változtatás.

[00:14:59]Mondom a 13 nyugdíjhoz már nem nagyon lehet, az már beépült, az az tényleg bele van betonozva a rendszerbe.

[00:15:06]A 14 ha nyugdíjal még sokféle dolgot tudnak még megtenni, de igazán most az a probléma, hogyha 2027-re a 14.

[00:15:13]havi nyugdíjnak is csak az egy heti része jön, és a beígért szépkártyának is csak az 1 ne4 jön, akkor az összességében jóval meg a tehát alul marad a várakozásokhoz képest, ami a nyugdíjasokban benne van.

[00:15:27]És azért érdemes a kormányzatnak is esetleg felülvizsgálni az álláspontját, hogy vagy a szép kártyát nyomja meg.

[00:15:32]Ez lenne egyébként kormányzati szempontból előnyös, mert annyit tudni kell, hogy a szép kártyát ugye elkölti a nyugdíjas, az utolsó fillérig el fogják költeni viszonylag gyorsan, akár 50000, akár 200000 Ft.

[00:15:44]És ennek viszont rögtön visszajön legalább az 1egyharmada adókban forgalmi adóre, akár gyógyszer bárm ez és az a rengeteg adót az mindjárt az 1egyharmadával olcsósítja a kormány számára.

[00:15:57]Tehát nem 370 milliárd Ftba kerülne a teljes szépkártyás rendszer, hanem csak 240-250 milliárdba, amit azért már jobban össze lehet rakni a költségvetés.

[00:16:10]Itt a beszélgetésünk során rendre előkerül a rászorultság, illetve a rászorultsági elv, az alacsonyabb nyugdíjal rendelkezők.

[00:16:15]Hát mondhatjuk, hogy most azért ők vannak egyértelműen fókuszban, főként rájuk irányult a kormány figyelme most itt a jövétésben is a nyugdíjal kapcsolatos számokban.

[00:16:28]Tehát nagyobb hangsúlyt kap a korábbinál a szolidaritás elve is.

[00:16:31]Azt sokkal nagyobb hangsúlyt, amit én nagyon üdvözlök, mert Magyarországon rettenetesen alulfejlett a szolidaritási mind az ösztön, mind pedig a beépített szolidaritási elvműködés.

[00:16:43]És ezért ez rendkívül fontos.

[00:16:46]Bár a nyugdíjasoknak érdekes módon a jobban eleresztett rétegeit zavarja ez a szolidaritás érthetetlen módon, hiszen ki a csuda irigye el mondjuk egy 120000 Ft-os nyugdíjat.

[00:16:57]Ha nekem van 300 vagy 400000, akkor miért szólógatok be?

[00:16:59]Miért próbálom azt hozzám?

[00:17:02]Tömintelen olyan kommentár érkezik, hogy ez mind ingyen élő volt.

[00:17:06]Ők nem fizették a járulékot, ez tüccsök módon éltek, miközben mi hangyaként szorgosan dolg.

[00:17:11]Miközben annyit tudni kell, a kis nyugdíjasok óriási többsége, azért kicsi nyugdíjas, mert régen állapították meg a nyugdíját.

[00:17:21]és az úgynevezett relatív elszegényedési csúszda, ami minden nyugdíjast érint.

[00:17:24]A friss nyugdíjasokat kevésbé, mert ők most lettek nyugdíjasok, a régieket egyre nagyobb mértékben.

[00:17:29]Ők azért lettek ennyire kicsi nyugdíjasok, tehát a nyugdíjuk összege azért lett ennyire kicsi, mert a régen megállapított nyugdíjat elkoptatta az a folyamat, hogy a nyugdíjakat csak a az inflációval emeljük, miközben az átlagkeresetek meg az utóbbi 15 évben sokkal gyorsabban nőttek, mint az infláció.

[00:17:46]Nyílik az olló, és ez az olló csap vissza.

[00:17:48]egyebek között, akiknek eleve nem lett volna túl magas a nyugdíjuk, nekik mára már rendkívül pici lett a nyugdíj.

[00:17:55]Ez a valorizációnak az a negatív hatása, amit csak ilyen plusz juttatásokkal lehet ellensúlyozni.

[00:18:03]Ha azt mondjuk egyébként, hogy kisnyugdíjak meg kisnyugdíjasok felzárkóztatása, a legnehezebb körülmények között élők segítése, akkor itt még nagyon sok teendő lenne a nyugdíjrendszerben is akár.

[00:18:15]Egyrészt igen, a most jelen pillanatban ezek az intézkedések direktbe olyan 200000 nyugdíjast, közvetve pedig a egyéb minimális emelésekkel 445000 nyugdíjast és egyéb ellátottat érintenek, de ez még mindig a teljes nyugdíjas és egyéb ellátott társadalomnak kevesebb, mint az 1yede.

[00:18:34]Tehát ahhoz, hogy minden nyugdíjasnak tudjunk segíteni és fokozottan tudjunk segíteni a mészegénységben élőknek, biztos, hogy kell a jövőben kidolgozni egy olyan nyugdíjemelési rendszert, ami egyrészt figyelembe veszi a kereseteket is, hogy ez a bizonyos olló ne tudjon a végtelenség nyílni.

[00:18:50]Másrészt pedig figyelembe vesz valamilyen zár teszem hozzá, hogyha jól tudom, akkor ezt például néhány környező országban meglépték Csehországba, Szlovákiába, Lengyelországba már valahogy hozzá tökéletes példa nekünk ezek az országok, mert ott odaadják a nyugdíjasoknak a teljes inflációt, mint nálunk, tehát 3%-ban de megnövelik ezt, hogy a ha volt reál keresett növekedés az előző évben, tehát hogy nem a nominális, hanem a reál kereset, akkor annak odaadják az 1eghaát felét pluszba, és ezért megszű kevésbé nyíl bizonyos lelassult ez az óinyílás egy ezt a modellt ezt simán be lehetne nálunk is vezetni ugye az az ennek a visszatartó ereje pénz annyit kell tudni hogy 1% pontnyi nyugdíjemelés az nagyjából 60 milliárd Ft lesz jövőre tehát hogyha 3%-kal emelkednek januárban a nyugdíjak az 180 milliárd Ftos kiadás ha mondjuk 6%-kal emelkednének amit ez az új rendszer alapján meg lehetne állapítani mert idén körülbelül 6%-os lesz a reál keresetnövekedés annak a fele 3% azt hozzáadnánk a az inflációs 3 az 6% akkor az azt jelenti, hogy újabb plusz 180 milliárd Ftot kell erre előteremteni.

[00:20:01]Csak hogy ezzel egyrészt meg tudom ezt a bizonyos nyugdíjas elszegényedést állítani.

[00:20:06]Tehát nem fognak olyan helyzetek előállni, amikor egyszerre olyan sok szegény nyugdíjas lesz, hogy valamit mindenképpen kell tenni, és akkor egyszerre kell odaadni több pénzt.

[00:20:15]2005-ben volt ilyen, most meg a minimálny nyugdíjak kapcsán jövőre lesz ilyen, hanem akkor folyamatosan lehet csökkenteni a nyugdíjas elszegényedést.

[00:20:23]Ennek az ára nem annyira magas, ha a 180 milliárdot nézzük, hogy a kedves hallgatók, nézők képbe kerüljenek.

[00:20:29]A jövő az idei nyugdíjkassza az 7200 milliárd Ft.

[00:20:34]A jövő évi nyugdíjkassza valószínűleg 7600-7700 milliárd Ft lesz.

[00:20:40]Majd ezt mindjárt kiderül a köl.

[00:20:42]Ez a GDP-n belül egyébként az talán a legnagyobb tétel, nem?

[00:20:46]Ha önállóan nézzük a legnagyobb, de ha európai uniós összehasonlításban nézzük, elképesztően keveset költünk a nyugdíjasainkra.

[00:20:52]Ugyanis a unió átlaga az öregségi nyugdíjak tekintetében 9%, nálunk az öregségi nyugdíjak tekintetében 6%.

[00:20:59]Tehát még az uniós átlagnál is 1adhaddal kevesebbet fordítunk a nyugdíjasainkra.

[00:21:04]Ha meg a komplett nyugdíjkasszát nézzük az összes ellátottat, akkor az az unió átlagában 11%.

[00:21:10]Nálunk meg 7,5 7,8.

[00:21:10]Tehát itt látszik, hogy hogy van mozgástér, de a mozgástér akkor lesz, amikor a költségvetésben elkezd áramolni a pénz, annak meg az a feltétele, hogy nőjön a GDP.

[00:21:23]És hogyha nő a GDP, akkor természetesen ez a 7,5 7,8% is sokkal magasabb abszolút összeget jelenthet, különösen, hogyha még egy stratégiai döntéssel mondjuk fölelegeljük ezt 8 vagy 8,5%.

[00:21:35]Tehát akkor előbb-utóbb azért valamilyen módon a nyugdíjaknak az úgymond karbantartását azt el kell valamilyen módon végezni akarjuk elszédí ne nyíljon és hogy ez a relatív elszegényedés ez ne gyűrűzzön be aztán nagyon drámai módon í és így így nem drámai költségekkel meg lehet akadályozni ezt a mi szegénységbe zuhanást ami egyébként minden nyugdíjast fenyeget és hiába van 13 havi nyugdíj meg részleges 14 havi nyugdíj hiszen ezek is osztják a nyugdíjemelésben a többi nyugdíjsort gyors tehát ezek is egy idő után elvesztik azt a pozitív értéküket, hogy most nő az elkölthető jövedelme, mert a nyugdíjasok úgy érzik, hogy nem nő.

[00:22:13]Hiszen a ha a keresetek sokkal gyorsabban nőnek, mint a nyugdíjak, ugye az határozza meg az országos kereslet, fogyasztói keresletet, az határozza meg az árakat, tehát az fölhúzza az árakat, és hiába emeltek az én nyugdíjamon 3%-ot, ha azt tapasztalom, hogy 5 6 7 8%-kal is magasabbak adott esetben az árak.

[00:22:30]Most pillanatnyilag egy kegyelmi állapot van, mert az infláció most nagyon alacsony.

[00:22:36]Ugye hát tudtuk, hogy rettenetes magas volt, és akkor benne van ez a színusz görb.

[00:22:40]Most éppen az alján vagyunk.

[00:22:40]Na de ez bármikor megváltozhat, és akkor megint duplán, triplán fognak a nyugdíjasok szeméni.

[00:22:46]Igen.

[00:22:46]Hát ugye emlékezhetünk erre, hogy volt ez a 20% feletti infláció, nem is olyan régen, és akkor nyilván a nyugd nyugdíjemelés mértéke is ehhez igazodott, vagy ehhez kapcsolódott, de azért ezt az időszakot talán senki sem síra vissza még.

[00:22:57]Vélhetően a nyugdíjasok sem.

[00:22:59]Nyugdíjasok rettenetesen szenvedtek emiatt.

[00:23:00]Igen, igen.

[00:23:01]Pedig hát akkor nyilván nagyobb volt a nyugi korrekció is.

[00:23:02]Csak de a a az érzékelt infláció az mindig magasabb, mint a a hivatalosan mért infláció és akkor az érzékelt infláció nagyságrendekkel többnek érződött a nyugdíjasok számára.

[00:23:14]És ez milyen lelki terhet is jelentett, különösen a szegény nyugdíjasok számára.

[00:23:19]Igen.

[00:23:19]Hát csak nem nem csak lelki teher volt, hanem hogyha bementünk a a boltba vásárolni, akkor az étem, hogy azon felül még lelki még szegényebbnek érezhetik mag.

[00:23:28]És hát nyilván nagyon fontos a nyugdíjak összege mellett a nyugdíj megállapításának a kérdése, és van itt egy bűvös szó, vagy inkább egy bűvös szám, amit talán éppen ilyenkor az év végéhez közeledve várnak a nyugdíjba a készülők.

[00:23:40]Ez a bizonyos valorizációs szorzó, próbáljuk meg ezt egy kicsit körbejárni.

[00:23:45]Ez értékkövetési szorzóként meghatározza a következő években nyugdíjba vonulók juttatását.

[00:23:50]Mondhatjuk ezt nagyon fontos eleme a nyugdíjszámításnak.

[00:23:54]Ugye a nyugdíj számítás két vagy a nyugdíj összegi két dologtól függ, hogy milyen hosszú szolgálati időt szereztünk.

[00:23:59]Ettől függ majd egy végső nyugdíjszorzó, ami mondjuk 40 évnél 80%, 45 évnél 90%.

[00:24:09]Minden egyes évhez rendel egy szorzót a törvény.

[00:24:11]A másik, és itt van szerepe a valorizációnak, azt pedig meg kell határoznunk az úgynevezett életpálya átlagkeresetet, amiben az 1988.

[00:24:18]január egy után szerzett összesen.

[00:24:24]De miért csak az?

[00:24:24]Miért csak az 1988.

[00:24:26]január?

[00:24:26]Mert amikor a hatályba lépett 1998 január 1jén a ma is hatályos akkor új nyugdíjörvény, akkor a nyugdíj törvény alkotói úgy döntöttek, hogy legalább egy 10 éves visszatekintő időszak kell a nyugdíjak megállapításához.

[00:24:41]Ezért 88 január 1jében rögzítették ezt.

[00:24:45]Tehát addig tudunk visszamenni.

[00:24:46]Addig kell visszamenni.

[00:24:46]Korábbi idő az csak nagyon kivételes esetekben számít be.

[00:24:51]egyébként pont 1988 január 1jén vezették be a személyi jövedelemadót.

[00:24:55]Tehát még ez még ilyen az is ilyen ilyen mérföldkör.

[00:24:58]Na most 88.

[00:24:58]január 1-től a nyugdíjmegállapítás kezdő napjáig figyelembe kell venni minden egyes évben az összes olyan keresetünket, ami után járulékot fizettünk.

[00:25:07]Ez egy óriási munka, hiszen a 88-as keresettől a 2026-os keresetig mindent figyelembe kell venni a jövő évi nyugdíjmegállapításkor.

[00:25:17]És ez úgy néz ki, hogy előtte minden egyes évre ki kell számolni a nettó akkori éves keresetünket.

[00:25:22]A nettó akkori éves keresetünk az attól függ, hogy milyenek voltak a nyugd az adótörvények, a járuléktörvények.

[00:25:30]Millióféle járulékot kellett fizetnünk, és azt most visszafelé le kell vonnunk ebből a keresetből.

[00:25:37]És akkor minden évre kapunk egy ilyen tiszta nettó összeget.

[00:25:39]Igen ám, csak mondjuk a 1998-ba vagy 2000-ben lehet, hogy csak 3 4 5000 10000 Ft szerepel itt a a éves keresetnél.

[00:25:50]Hát az semmit nem érne ma a nyugdíjhoz.

[00:25:52]Ezért kell bevezetni az értékkövetési szorzókat.

[00:25:54]ugyanis a valorizáció révén mi a nyugdíjba vonulás évét megelőző év országos nettó átlagkeresetéhez igazítjuk az összes korábbi év ki külön kiszámolt nettó kereseteit nagyon bonyolultnak hangzik nagyon bonyolult de hát algoritmusok végziknek szegény programozó matematikusok biztos őszülnek mindig a magyar államkincstárba, amikor ezeket meg kell csinálni minden évre de lényeg az amikor így kiszámoltuk ezeket a minden évre külön-külön a nettó keresetet Tehát azokat kell felszorozni ezzel a bizonyos valorizáció szorzóval.

[00:26:31]Ez egy táblázat, egy szorzótáblázat, ami minden egyes évre külön megadja, hogy hányszorosára kell fölhúznunk a kiszámított átlagkeresetet, és ezt fogja kiadni az életpálya átlagkeresetünk a valorizált, tehát az a a előző évi keresethez optimalizált összegét, és akkor innen már tudjuk tovább számolni.

[00:26:49]De akkor erre megvannak a programok, amik ezt biztosan elvégzik, tehát nem Hilda néni számolja meg összesíti ezeket a hát ez lehetetlen lenne természetesen.

[00:26:58]A maga a valorizáció az az egyik legfontosabb eleme nyilván emiatt a nyugdíjszámításnak.

[00:27:03]Tehát mindenki, aki jövőre megy nyugdíjba, de tudjuk már a jövő évi valorizáció 9%-ra tehető, az eddigi adatok alapján 9%-os lesz.

[00:27:12]Ez mikor lesz biztos?

[00:27:12]majd február a decemberben már lehet tudni pontosan ugyanis az éves átlagkeresetet kell majd néznünk tehát a a 2026 január-december közötti 12 havi éves átlakés a ez a kilences szorzó ez jó lehet egy januárban nyugdíjba menőnek e hát persze hogy jó lesz hát ez azt jelenti, hogy a ha idén ment volna nyugdíjba akkor de két évvel ezelőtt ez 13%-nál is több volt ez a szó az attól függ hogy mennyi volt a megelőző évig tehát a nyugdíjba nyugdíj megállap ítás évét megelőző évi átlagkés.

[00:27:45]De óhatatlanul akkor, aki a 13% 13zó ment már kapott idén 9%-kal többet, és ehhez képest kap 9%-kal többet jövőre.

[00:27:54]Tehát ezek folyamatosan épülnek föl és növek növekednek ezek a szorzószámok.

[00:27:56]Az alapképlet az azt tanúsítja, hogy minél később megyek nyugdíjba, annál jobban járok.

[00:28:03]Az igaz, de akkor az azt kivehetjük ebből a rendszerből, hogy vannak jobb évek, meg szerencsésebb évek, amikor nem a nyugdíj megállapítás éve az döntő tényező.

[00:28:12]Ezért kell nagyon odafigyelni, hogy melyik ugye nem kötelező rögtön igénybe venni a nyugdíjat, amikor teljesítem a feltételeit.

[00:28:20]Ö és itt el kell különíteni ráadásul a nők kedvezményes nyugdíját, meg a a nyugdíjkorhatár betöltése után igénybe vett nyugdíját, mert a nők kedvezményes nyugdíjá most annyira kedvező, hogy én minden kedves hölgynek, aki igénybe akarja venni, akár idén, akár jövőre, vegye azonnal igénybe, amint teljesítette azt a kettős időfeltételt, ugye a 40 évi jogosító időt, azon belül 32 évny, de hogy ez akár jobb is lehet, mintogyha megvárja az illető az öregé.

[00:28:46]Most egész biztos, hogy jobb, hogyha mellette dolgozik tovább.

[00:28:48]Tehát hogyha egy hölgy elmegy ndíjba és mellette dolgozik tovább, akkor egyrészt megkapja a nyugdíját mindenféle levonás nélkül, plusz megkapja a keresetét járólmentesen és szochómentesen.

[00:28:59]Tehát ennél e mé az öregségi nyugdíj mellett is megkapnál majd, hogy na de addig, ha egy nő most elmegy mondjuk 61 évesen, akkor már négy évnyi nyugdíj 48 havi plusz a négy évnyi 13.

[00:29:12]havi plusz négyszer a egy heti 14.

[00:29:16]nyugdíjat kapja, meg a időközi nyugdíjemeléseket is.

[00:29:18]És hogyha várna a nyugdíjkorhatára betöltéséig, nem tudna annyival magasabb lenni a nyugdíja, mint amennyit már juttatásként pluszban megkap.

[00:29:27]Különösen a magas keresetű hölgyeknél őrületes előny, hogyha ő el tud menni úgy nyugdíjba, hogy járulékmentessé válik a keresetre, hiszen egy magas keresetnél az a 18,5%-os nettó keresetnövekedés az az óriási pluszt jelent.

[00:29:40]Tehát a nők kedvezményes nyugdíját ott nagyon nem kell gondolkodni.

[00:29:44]Ha dolgozik valaki, vegye igénybe, és akkor dolgoz 40 év ehhez mindenképpen kell a 40 évi jogosítóidő.

[00:29:51]Korábban nem lehet, de hát ezt ma már gyakorlatilag a aki elkezdett dolgozni a a mit tudom én egy szakmunkás képző után, az már 58 évesen igénybe vett.

[00:30:02]Jellemzően egyébként 62 évesen veszik igénybe a hölgyek.

[00:30:05]De ha jól tudom, akkor ugye ebbe például a felsőfokú tanulmányok nem számítanak bele, mint ahogy egyébként az öregségi nyugdíjnál ott ott abszolút szolgálati időnek minősül.

[00:30:13]998 előtt annyi részletszabály van a nyugdíj rendszerben, 98 előtt végzett nappali tagozatos tanulmányok beszámítanak, 98 után már csak akkor, hogyha kötünk egy külön társadalombiztosítási megállapodást erre.

[00:30:27]De hát akkor most a csak a nőkedvezes nyugdíját, hogy zárjuk le, oda nem számítható be a jogosító időbe semmilyen tanulmányi idő, de amikor megállapítják az érintett hölgynek az öreg a nyugdíját, akkor már beszámítják ezt is szolgálati időként, tehát növeli a nyugdíjorzóját.

[00:30:41]Most ugorjunk át a másik témára, a korhatár betöltése utáni nyugdíjra.

[00:30:46]Itt nagyon-nagyon figyelni kell arra a pontosan a valorizáció miatt, hogy melyik évben menjek el.

[00:30:52]Ki kell számolni, hogyha én mondjuk teljesítem jövő januárban a öregség, akkor töltöm be a 65 éves nyugdíjkoratáromat, akkor a jövőre már a 9%-kal várhatóan magasabb valorizációs szorzókkal állapítják meg a nyugdíj alapját képező átlagkeresetet.

[00:31:09]Tehát ez egy jó induló dolog lesz.

[00:31:09]Na de ha esetleg még egy nagyon jó állásban vagyok magas keresettel, akkor érdemes esetleg kiszámolni azt is, hogy mikor lesz egy plusz évvel hosszabb a szolgálati idő, mert az egy 2%-os javulást jelentet a ott is van egy szorzó a végső számításnál.

[00:31:27]És aztán azt is nagyon érdemes megnézni, hogyha nagyon magas a kereseten, például most a orvosi illetmények emelése az utóbbi években az jelentős volt.

[00:31:36]Ott nagyon meg érdemes megfontolni, hogy 65 évesen menjen el egy orvos, vagy inkább 68 évesen, mert menet közben megdobja az életpály átlag keresetét ez a magas jelenlegi illetménye, amiután ugye fizeti ő a járulékot, ezért is számít bele majd a nyugdíjába.

[00:31:52]És akkor mit tudom én 68 évesen ha elmegy, akkor sokkal magasabb lehet a nyugdíja, mintogyha idén megy el.

[00:31:58]De itt megint csak ki kell számolni, hogy mikor jár jobban, hiszen a figyelembe kell venni, hogy a nyugdíjmegállapítás évét követő évtől jár a 13.

[00:32:08]nyugdíj, meg esetleg a 14-nek az aktuális része.

[00:32:10]Tehát sok-sok kicsi számítást el kell végezni ahhoz, hogy az optimális időzítési időpontot meg lehessen határozni.

[00:32:18]De ezek közül az egyik legfontosabb, hogy hogyan alakul a valorizáció.

[00:32:22]Tehát érdemes figyelni, hogyha idén nő majd a átlagkereset, biztosan nő, azt tudjuk, akkor jövőre nő a valorizációs szorzó, nagyjából 9%-ra számítunk, és hogyha jövőre is nőni fog majd az országos nettó átlagkereset, akkor az azt jelenti, hogy 202-ban tovább nő még a mostani értékekhez képest is ez a valorizáció.

[00:32:43]Tehát akkor már azt is számításba kell venni, hogy érdemesebb esetleg elhalasztani a nyugdíjat.

[00:32:47]Hát akkor sok mindenre kell figyelni.

[00:32:51]Tehát nem vadul és gondolkodás nélkül beleugrani az első lehetséges alkalomra, hanem ki kell számolni, hogy mikor.

[00:32:58]Ugye a Nő 40 program előnyeit említette az imént.

[00:33:01]Rendre fölvetődik a férfiak 40 program is, de ez mondhatjuk, hogy azért nagyjából lekerült napirendről, tehát ennek nem sok esélye lehet.

[00:33:10]Nem, nem került le, csak a jövő évi költségvetési törvényben ennek még nincs nyoma.

[00:33:13]Már nyilván, mert ez egy hosszabb előkészítés, de továbbra is lehet erről gondolkodni, vagy van benne van a választási programban, tehát nem mutasították el.

[00:33:22]Eredetileg ez a, ha jól tudom, a jobbikos, aztán mi hazánkos kezdeményezések voltak.

[00:33:26]Nem ördögtől való gondolat, de a férfiak 40 az ördöktől való.

[00:33:31]Azért, mert már a nők 40 is ugye folyamatosan a határokat feszegeti, mert eleve a nők 40-nek és nők 43-nak kellene lennie, mert amikor 2011-től lehet igényelni a nők kedvezményes nyugdíját, akkor 62 év volt a nyugdíjkorhatár.

[00:33:47]Azóta ez fölment 65 évre, de ez a három éves nyugdíjkorhatár növekedés az nem tükröződik a jogosítóidő követelményébe.

[00:33:54]Tehát az maradt 40 év az elmúlt 15 évben.

[00:33:57]Nem emelkedett föl se 41-re, se 42-re.

[00:34:04]ez nagyon jól hangzik.

[00:34:04]Ez egy szintén egy politikai döntés, hiszen a és ráadásul lehet támogatni még filozófiai szempontból is, meg mindenféle szempontból, mert a nők javára mindenképpen kell egy pozitív diszkriminációt beletenni a nyugdíjrendszerbe, mert a gyermeknevelés, mert a láthatatlan otthoni munka, mert 1000 dolg emlékezhetünk, hogy azelőtt ugye volt egy öt éves különbség a nyugdíjkorhatár esetében is a nők és a férfiak között nagyon régen.

[00:34:28]Én nem ez is 55 évő férfi aztán.

[00:34:33]Aztán ez most egységesen 65 év erre a férfiak azt mondják, hogy igen, de mi rövidebb ideig élünk.

[00:34:39]Hát ami részben igaz 65 éves korban várható további élettartal Magyarországon a nők javára négy évvel hosszabb.

[00:34:47]Születéskor viszont sokkal ott majdnem nyolc évvel hosszabb.

[00:34:52]Tehát látszik ugye ahogy öregszünk, azért összeérnek ezek a várató élettartalmak.

[00:34:55]De az biztos, hogy az egy jogos érv a férfiak részéről, hogy ők rövidebb ideig élnek, mégis csak később, vagyis 65 éves korban mehetnek nyugdíjba.

[00:35:03]Korábban egyáltalán nem.

[00:35:03]Ez 2011-ben szünntek meg a korhatár előtti kedvezményes, korengedményes és mindenféle egyéb ilyen nyugdíj, aminek volt persze indokoltsága, de a valódi indokoltsága csak annyi volt, hogy spóroljanak a nyugdíjkasszá.

[00:35:20]Ezek a kórkedvezményes nyugdíj, hát ez a bizonyos foglalkozási körökben még most is van.

[00:35:23]Nem, nincs.

[00:35:24]Sajnos nincsen.

[00:35:24]Nem is lehet szerezni, ami azért disznóság, mert azt a korkedvezményt azt megfizette a munkáltató.

[00:35:31]Volt egy külön kedvezmény biztosítási járulék, amit a munkáltató fizetett.

[00:35:35]A ha valaki olyan munkáján dolgozott, amire kiterjedt a korkedvezmény, a radiológiai a sugárzásos környezetbe, a a mélyfúrásos környezetbe, a bányákban, a közlekedésbe és arra is a a a hivatásos állomány tagjaira is kiterjedt.

[00:35:53]Ez egy az egyben megszűnt.

[00:35:56]2014 óta nem lehet már ilyen jogosító időt szerezni, kedvezményt.

[00:35:59]És ez egy óriási hibája a magyar nyugdíjrendszernek, hiszen mindenhol van, kivéve nálunk, mert mindenhol elismerik azt, hogyha valaki a egészségét különösen fenyegető környezetben dolgozik, az megérdemli azt, hogy korábban nyugdíjba mehessen.

[00:36:15]Hát ha nem lenne például a Franciaországban a pilóták 52 évesen mehetnek el nyugdíjba, és hogyha ezen próbálnak szigorítani, akkor föll egész Franciaország.

[00:36:28]az érintettek közöge, ezt abszolút rendezni kéne, de hogy visszajöjjek a a férfiak 40 témához, azt is meg lehet oldani úgy, hogy ne legyen se idegen test és ne tegye tönkre a finanszírozását a nyugdíjrendszernek.

[00:36:42]Ezt mindenhol úgy oldják meg, hogy a korhatár előtt igénybe vehető nyugdíjakat levonás terheli.

[00:36:46]Egy büntetőlevonás, egy málusz, ami jellemzően annyiszor 5%, ahány évvel korábban veszem igénybe a nyugdíjat.

[00:36:55]Jellemzően 62, pontosabban három évvel a korhatár betöltése előtt engedik a rendszerekben.

[00:36:59]A férfiak nagyon boldogok lennének, hogy 62 éves kortól elmennének nyugdíjban.

[00:37:04]Még akkor is, ha így mondjuk 14-15%-kal kisebb lenne a nyugdíjuk életük végéig.

[00:37:08]Nagyon sok embernek ez óriási könnyebbséget és megoldást jelenthetne az életében.

[00:37:12]De akkor viszont a nők kedvezményes nyugdíjához is hozzá kéne olyan szempontból nyúlni, hogy a meg nem lehetne úgy adni nők kedvezményes nyugati ott ott meg semmilyen levonást ne érvényesítsenek.

[00:37:22]A biztosítás matematikai egyensúly, azt mindenképpen meg kell teremteni, de nyilván lehet a pozitív diszkriminációt érvényesíteni a nők javára, hogy az ő nyugdíjukat mondjuk annyiszor 1-2% levonást terhelné csak ahány évvel korábban mennek el a férfiaknál meg annyiszor 4-5-6% terhelni.

[00:37:42]Ja, hogyha már kedvezményes nyugdíjakat említünk, ugye nyilván ugye ez azt is jelentheti, hogy akkor az illető kiszáll a járulékot fizetők köréből.

[00:37:48]Ha ezt sokan vagy egyre többen teszik, az jelenthet akár egy nyugdíjrendszer vonatkozásában fenntarthatósági gondokat, vagy fenntarthatósági problémát?

[00:37:57]Persze persze ugye régen azért oldották meg úgy, hogyha mondjuk a kedvezménynél maradva, hogy a munkáltató előre megfizette azt, hogy ő korábban megy el.

[00:38:05]Tehát a bevételek nem csökkentek emiatt.

[00:38:07]Na most így viszont ha egy munkáltató, tehát ha most ezt bevezetnénk, akkor meg kéne küzdeni a munkáltatókkal, meg kéne küzdeni egy csomó, le kéne küzdeni a hölgyekkel, akik azt mondják, hogy de hát nekik eddig járt volna nulla levonással az öregségi nyugdíj.

[00:38:19]Tehát sok ez politikailag ez egy macerás, abszolút macerás dolog, de van rá megoldás.

[00:38:25]A nyugati megoldások működnek, a ugyanúgy működik a lengyel meg a Cse, meg a szlovák megoldás is.

[00:38:30]Ezeket lehet tanulmányozni, és adja a lényeg, hogy tilos kapkodni.

[00:38:34]Tehát ezt nem lehet politikai üzenetekben megoldani, hogy gyerekek holnaptól férfiak 40 van és izé igyunk rá három pálinkát, ami egyébként segít a helyzet, mert korábban meghalunk tőle.

[00:38:45]Tehát így nem lesz hosszú a terhelés, de ez minden nyugdíjreform az hosszabb előkészítést igényel.

[00:38:50]Ugye ezek a mostani intézkedések, ezek nem reformerejű intézkedések, hanem ezek a a szegény nyugdíjasok javára szolgáló meg a nyugdíjrendszer eddigi működését fenntartani kívánó intézkedések, de semmilyen érdemi változást ez még nem jelent a nyugdíjrendszer működésében.

[00:39:05]ha már fenntarthatóságról beszéltünk, és hát ennek kapcsán azért szóba került a nyugdíjkorhatár, és azért rendre olvasni szakanyagokat is, elemzéseket is nyugdíjkorhatár esetleges emeléséről.

[00:39:23]Ez ugye, ahogy az előbb is már beszéltünk róla, ez most egységesen nőknél és férfiaknál nálunk Magyarországon ez 65 év, de hát azért van egy erős demográfiai nyomás, nő a várható élettartam, bár hát erre is utaltunk az imént, hogy Magyarországon egy 65 évesen nyugdíjba menő férfinak hát átlagosan 10 14 nyugdíjas év jut, de azért mindez feszegeti, feszegetheti a nyugdíjkorhatárt esetleges emelés irányába.

[00:39:49]És azért megnéztem én itt számokat például Olaszországban, ahol egyébként 67 év a a nyugdíjkorhatár, éppen most 202 januárjától, igaz, hogy csak egy hónappal, de hozzácsapnak egy hónapot a nyugdíjkorhatárhoz, és ez emelkedik majd évről évre mindig egy-egy hónappal.

[00:40:07]Tehát ez azt jelenti, hogy Olaszországban 2029-ben 67 és fél év lesz, de Dániában jelenleg is het amit egyébként az egyik legjobb nyugdíj a világon az egyik legjobb nyugdíjrendszernek tartanak, ott 70 év a nyugdíjkorhatár.

[00:40:22]De hát arra is emlékezhetünk másfél, hogy Franciaországban tavaly hát országos tüntetéssorozat volt és 62-ről akarták megemelni, és aztán vissza is léptek, és ezt most 2028-ra kitolták a nyugdíjreformot.

[00:40:37]De hát lángolt fél Franciaország.

[00:40:39]Na most a válaszhoz tisztázunk egy pár dolgot.

[00:40:41]A Magyarországon nincs a nyugdíjkorhatár a 65 éves korban várható további élettartalamhoz kötve, míg az Európai Unió országainak többségében már 17 országban ahhoz van automatikusan kötve.

[00:40:56]Tehát ha 65 éves korban várható élettartam nő egy évet, akkor az ott automatikusan nő.

[00:41:01]De például a Finnek sokkal okosabbak, ők azt mondják, csökkenhet is ez a nyomorult élettartam, hiszen például a covidnál visszaesett a 65 éves korban várható élettartam, a Finnek akkor vissza is vették a nyugdíjkorhatárt.

[00:41:14]Tehát akkor csökkentettek egy éve.

[00:41:15]Van, aki egy évvel, van, aki nyolc hónappal, van aki négy hónappal, vagy pedig egy hónapos ciklusokra bontva növeli vagy csökkenti a nyugdíjatát.

[00:41:24]A magyar helyzet ettől eltér.

[00:41:26]Nálunk ez egy a törvény rögzítette ezt a 65 évet.

[00:41:28]Szerintem elkapkodva és túlfutottunk a dolgon.

[00:41:33]Ugyanis a 62 évről 65 évre történő hároméves nyugdíjkorhatár emelés, ugye ez másfél évtized alatt zajlott le, addig a 65 éves korban várható élettartamunk nem nőtt három évvel, alig egy évvel lett magasabb.

[00:41:45]Tehát magyarán előrefutottunk, túlságosan magas Magyarországon.

[00:41:50]Ezért én be is dobtam azt, hogy ideiglenesen 2037-ig le kéne csökkentenünk 64 évre a nyugdíjkorhatárt.

[00:41:58]Túl túlságosan.

[00:41:58]Hát benne vagyunk a fősodorban, csak az élettartamunk maradt le.

[00:42:02]Nem is beszélve arról, hogy az egészségben várható élettartamunk az egész egyszerűen tragikus.

[00:42:06]Az a 26-27.

[00:42:08]helyen vagyunk a az Unióban.

[00:42:08]Na most a várható élettartamhoz lehet kötni a magyar nyugdíjkorhatárt is.

[00:42:14]Ez körülbelül egy évtizedig semmilyen hatást nem gyakorolna erre a 65 évre.

[00:42:19]Mondom én szívem szerint 64 évre leszedetném.

[00:42:21]Ez a férfiaknak örül vagy férfiak számára lenne különösen fontos, mert ők valóban meggyötörve érnek el sokszor a 65 évig.

[00:42:32]És hát viszonylag kevés év év jut nyugdíjas évkén.

[00:42:34]Igen.

[00:42:34]Hát 14,4 a átlagosan a férfiaknak 18,4 a nőknek, de természetesen ez a mondjuk egy nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgy az több mint két évtizedig nyugdíjas.

[00:42:44]Tehát itt nagyon nagy aránytalanságok is kialakulhatnak.

[00:42:49]Ezt szintén a a ö ezt a nyugdíjkorhatár kérdést, ezt nem lehet csak úgy önmagába kikapni és külön megvizsgálni.

[00:42:54]Ezt minden nyugdíjrendszerbe bele kell építeni, hogy mi éri meg, mi az, ami fenntarthatóvá teszi, vagy fenntarthatónak tartja meg a nyugdíjrendszert.

[00:43:04]És még egy fontos dolgot szeretnék behozni a beszélgetésbe.

[00:43:07]Egy nyugdíjrendszerről meg a nyugdíjasokról nem lehet csak a nyugdíj pénzbeli összege kapcsán beszélni.

[00:43:13]a nyugdíjasok életét az határozza meg, hogy milyen az egészségügyi ellátórendszer, hozzáfér neknek-e, milyen a egyáltalán van-e rendelő a környezetükbe, van-e gyógyszertár a környezetükbe.

[00:43:23]Tehát az az életminőségüket, az egészségügyi ellátórendszer, a szociális ellátórendszer, az idős otthoni ellátások és az otthoni ápolási struktúrák.

[00:43:33]Ez mind-mind befolyásolja, de legfőképpen az, hogy el tud-e menni bevásárolni közel, hogy ott van-e orvos, hogy van-e ott gyógyszertár, hogy ha mondjuk ugye állandóan hangsúlyozzuk, hogy dolgozzon a nyugdíjas, ameddig csak tud, hát olyan helyen kell ahhoz lakni, ahol van olyan munkáltató, aki fölveszi a nyugdíjast, vagy a nyugdíjasnak olyan vállalkozása van, amit nyugodtan vihet tovább 70-75 éves koráig is.

[00:43:54]Na de ez gyakorlatilag a főváros, meg a megyeszékhelyek, meg egy-két nagyobb város, ahol ez biztonságosan megoldható.

[00:44:04]Rengeteg nyugdíjas, aki kisebb településeken él, az nem tud hova menni.

[00:44:08]Tehát ő rájuk külön kell mindig gondolni, és a településfejlesztésének is egy külön ágát kell, hogy képezze.

[00:44:12]Az időskúról való gondoskodás, az elvándorlásuk megakadályozása, vagy éppen támogatása, attól függ, hogy hol élnek.

[00:44:20]Tehát ezek mind annyira összetett kérdések, hogy nem szabad kizárólag azt nézni, hogy hány forint nyugdíja van egy nyugdíjasnak.

[00:44:28]Ugye itt nyugdíjreform irányairól fenntartható nyugdíjrendszerről beszéltünk, és tényleg csak egy-két percünk maradt, és gondolom, hogy ezt nehéz így röviden megválaszolni, de vajon hogyan néz ki egy igazándiból fenntartható nyugdíjrendszer?

[00:44:40]Jó esetben a járulékbevétel fedezi a nyugellátásokat.

[00:44:44]Ez egy viszonylag egyszerű képletnek tűnik.

[00:44:46]Igen, de hogyha megnézzük a gazdasági folyamatokat, hogy a az automatizáció, az ipar 4.0, 5.0, 6.0, a szolgáltatásoknak a forrongása, a mesterséges intelligencia térhódítása, ezt mind összevesszük, akkor az élő munkát terhelő járulékokra épített rendszer, amit a múlt században találtak ki, az nem lesz hosszú távon elegendő ahhoz, hogy a nyugdíjak fedezetét kitermelje.

[00:45:11]Tehát kell állampolgári alapnyugdíjról beszélnek már több helyen, az meg öngondoskodásról.

[00:45:16]Hát természetesen az is egy a tehát minden nyugdídrendszer jelen pillanatban három lábon áll az állami nyugdíj, hogy foglalkoztatói pillér meg az öngondoskodás.

[00:45:25]Nálun például nincs foglalkoztató egyáltalán nincs.

[00:45:27]Tehát eleve billeg egy bicebóca nyugdíjrendszerünk van és ezt kell majd ezzel kell szembesülnünk a jövő kihívásaival.

[00:45:35]Én mondom biztos, hogy a adóbevételekre épített nyugdíjrendszereknek a kora jön majd hogy látja egyébként, hogy mikor szembesülhetünk ezzel?

[00:45:45]Azt olvastam valahol, hogy olyan 2035-37 körül a Ratkóunokák tömeges nyugdíjba vonulásakor már lesznek vagy lehetnek gondok, akkor elindul.

[00:45:53]És nem h biztosan lesznek gondok.

[00:45:56]Biztosan lesznek gondok.

[00:45:56]Jelen pillanatban évente 90-95000 új nyugdíjas van Magyarországon és néhány ezernyi egyéb látott.

[00:46:03]2037-től meg lesz 1400-160000 évent.

[00:46:06]Tehát meg és néhány éven belül a 2 millió öregségi nyugdíjasból lesz két és fél millió öregségi nyugdíjas.

[00:46:14]Tehát egy 20%-os terhelés pluszban jelenik meg, miközben szembesülünk majd azzal, hogy változik a világ, változik a gazdaság, változnak a megadóztatható vagy járulékkal terhelhető jövedelmek.

[00:46:25]Ilyenkor már elkezd, nem, hogy ilyenkor már most el kell kezdeni gondolkodnunk azon, hogy hogyan lehet fogyasztási adóalapúvá tenni, vagy a termelést megadóztatni.

[00:46:33]A robotadóról cikkeznek már világszerte, és a állampolgári alapnyugdíj megteremtésével adni egy olyan biztonsági hálót minden idős embernek, aminek a hálónak a sűrűsége csak attól függ, hogy hány évet élt az adott országban.

[00:46:49]Köszönjük szépen a tájékoztatást, köszönöm a beszélgetést.

[00:46:51]Az elmúlt órában Farkas András nyugdíjszakértő, a Nyugdíj Guru News alapító főszerkesztője volt a vendégünk itt az arénában.

[00:47:00]A műsor elkészítésében Erdei Tamás főszerkesztő vett részt.

[00:47:02]Én Kocsonya Zoltán voltam.

[00:47:04]Köszönöm, hogy velünk tartottak.

[00:47:07]Az aréna távközlési partnere a Van Magyarország.

[00:47:15]K