Költségvetés: kockázatok és mellékhatások. Nyeste Orsolya és Árokszállási Zoltán, Inforádió, Aréna
-
Az Inforádió Arénában Nyeste Orsolya (Erste) és Árokszállási Zoltán (MBH) elemezte a kormányváltás utáni első költségvetést, az adó- és támogatáspolitikai fordulatot, a „NER-telenítést” és az euró-bevezetés kilátásait.
-
Jövő év: 4,9%-os hiánycél a 7,5%-ról — a szerkezete agresszív, mert egyidejű kiigazítást és népjóléti intézkedéseket (béremelések, nyugdíj- és adócsökkentés) tartalmaz, de a vendégek szerint megvalósítható.
-
Az inflációs cél (3%) mindkét elemző szerint optimista, mert a jövedelemkiengedés kereslet-, az adóemelések költségtoldalról is nyomhatják az árakat.
-
A piacok bizalma „kényszerpályára” állítja a kormányt: ha megcsúszik a hiány, azonnali korrekciókra kell számítani.
-
A termelékenységre alapozott középtávú növekedési terv jó irány, de hosszú távú cél — a kulcs a nagyobb, versenyképesebb cégek kialakulása; az olcsó hitelrendszer eddig inkább konzerválta a lemaradást.
-
A „NER-telenítés” nem számszerűsíthető pontosan, de a GDP több százalékát érintheti; a lényeg a piaci koordináció és a verseny előtérbe helyezése az állami válogatás helyett.
-
Az euró-bevezetés jó horgony a kiszámíthatósághoz, de energiahatékonyság és a versenyképesség nélkül eurozónabeli tagság hátrányt jelenthet — a forintgyengülés-kompenzáció is elvész.
-
A különadók megmaradnak, részemben emelkednek; árnövelő hatásuk gyenge beruházási hajlandóságot és magasabb inflációt okozhat — ezért az elemzők csak 2,5%-os növekedést várnak.
-
Az Otthon Start kivezetése gyors és kiszámíthatatlansági üzenetet küld, de makroszempontból indokolt, mert nem volt célzott és felfútta az ingatlanárakat.
-
A ciklusvég idegen az euró-közelségtől: a választási évre átszámítva 6 pontos hiányjavulás terv — ilyet a magyar gazdaságtörténetben még nem láttak.
Részletes összefoglaló megjelenítése
Az Inforádió Aréna című műsorában Nyeste Orsolya, az Erste vezető elemzője és Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Központ igazgatója beszélgetett a műsorvezetővel a kormányváltás utáni első költségvetési tervekről, az adóváltozásokról, az Otthon Start program kivezetéséről, az úgynevezett „NER-telenítésről" és az euró-bevezetés kilátásairól.
A kormányváltás utáni gazdaságpolitikai fordulat
A beszélgetés kiindulópontja, hogy a kormányváltás után a gazdaságpolitikában is „nagy fordulat" történt, bár – ahogy Árokszállási Zoltán fogalmazott – nem teljes fordulat, mert vannak megmaradó, a közgazdászok által kritizált elemek, például a rezsicsökkentés. Ugyanakkor szerinte látszik „egyfajta Európa felé mozgás, integráció erősödése, a közös pénz átvételére való törekvés", amelynek egyik legfontosabb előfeltétele éppen a költségvetési hiány csökkentése.
„Ugye a kormányzat állítása szerint ez 2026-ban a GDP 7,5%-át is elérheti. Na most ez nyilvánvaló, hogy ilyen hiányt tartósan több éven keresztül nem lehet futtatni, hiszen ez csak olyan magas áron, olyan magas kamatköltségek mellett lehetne finanszírozni, ami nagyon röviden elvezetne ahhoz, hogy kvázi Magyarország egy adósságválságba kerülne." – Árokszállási Zoltán *
A magyarázat kedvéért magánháztartási hasonlatot használt:
„A költségvetési hiány, az ha elfut, az ugyanazt jelenti, mint egy magánháztartásnál, amikor a végén már csak a kamatokra termelek, és a jövedelmem nem fogja kiadni azt, és még a tőketörlesztés még szóba sem kerül." – Árokszállási Zoltán *
A műsorvezető felvetésére – hogy az állam mégis kedvezőbb helyzetben van, mert pénzt tud nyomtatni – a vendég elismerte, hogy ez technikailag lehetséges, de általában rosszul szokott végződni: a vége „könnyen egy hiperinfláció vagy nagyon-nagyon magas infláció lehet". Jelenleg azért tudja a piac finanszírozni az idei magas hiányt, mert elvárása és reménye, hogy az középtávon fenntartható szintre csökken.
A jövő évi költségvetés: agresszív, ambiciózus, de megvalósítható csomag
Árokszállási Zoltán elmondta: amikor meglátta a tervezetet, „egy kicsikét ambiciózusnak" tűnt, de nem feltétlenül a hiánycél miatt – a kb. 5%-os, pontosabban 4,9%-os célt a piacok „jó néven vették". A meglepetés inkább az intézkedések összetétele volt: nem várta, hogy a GDP 5%-ára rúgó jövedelemkiengedő, népjóléti jellegű intézkedések lesznek, miközben adóemelésekre is sor kerül. Mint mondta, a 7,5%-ról 5% alá való lejutás mellett a kormány „többet is nyújt": az alacsony keresetűeknek, a nyugdíjasoknak, és kb. 600 ezer fő bérét is jelentősen megemeli. Ezért szerinte „eléggé agresszív összetételű csomag" született, de a hiánycél nem meglepő, „nem lesz annyira könnyű elérni, de be lehet futni".
Nyeste Orsolya szerint a terv megvalósítható: a 2,6 százalékpontos hiánycsökkentés egy része „alacsonyan lógó gyümölcs", mert 2026-ról sok egyszeri tétel kiesik, ami automatikusan javítja a helyzetet – a minisztériumi előrejelzés szerint így jutunk 7,5-ről 6,1%-ra. Erről a 6,1-ről kell 4,9%-ra csökkenteni, ami „több mint a GDP 1%-a", tehát nem egyszerű, de elérhető. A kérdőjelek inkább azért merülnek fel, mert ritkán látott gazdaságpolitikai helyzet, hogy a kormány egyszerre akar kiigazítani és teljesíteni meglehetősen ambiciózus társadalompolitikai célokat és választási ígéreteket.
Makropálya: nagyjából kijön, de az inflációs cél optimista
Árokszállási szerint „a makropálya nagyjából kijöhet", az egyetlen, ami neki optimistának tűnik, nem a növekedés, hanem az infláció:
„Nekem az infláció tűnik egy picikét optimistának ezzel a csupán 3%-kal." – Árokszállási Zoltán *
Az érve: a társadalompolitikai intézkedések (adócsökkentés az átlag alatt keresőknek, a legalacsonyabb nyugdíjak emelése, béremelések) jelentős része fogyasztásba megy, ami keresletoldalról, míg a sok pici adóemelés költségoldalról húzhatja az árakat. A növekedési előrejelzést az ő számításaikkal összhangban lévőnek látja, és a 364-es átlagos euróárfolyammal tervezett pályát is reálisnak tartja. Kockázatként említette, hogy a több mint 400 milliárdos, még szét nem bontott minisztériumi megtakarításoknál kérdés, sikerül-e megvalósítani.
Nyeste Orsolya szintén korrektnek látja a tervezetet: nem terveztek túl magas gazdasági növekedést, amely miatt az adóbevételek eleve nem teljesülnének. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy „rendkívül bizonytalan globális környezetben élünk", egy fokozódó energiaválság miatt a növekedési várakozás elcsúszhat. A kiadási oldalról nehéz bármit mondani, amíg a költségvetési törvény – ami „napok kérdése" – meg nem jelenik.
A piacok bizalma mint kényszerpálya
Árokszállási Zoltán egy fontos mechanizmusról beszélt: az, hogy a piacok ennyire bíznak abban, hogy a pálya be fog futni és be fog vezetésre kerülni az euró, „köti a kormány kezét":
„A piacok ennyire bíznak ebben, hogy be fogjuk futni ezt a pályát a következő években, és be fogjuk vezetni az eurót, az köti a kormány kezét annyiban, hogy ha esetleg jövőre azt látja, hogy lehet, hogy nem fog ez a 4,9 összejönni, akkor fog lépéseket tenni, hogy ne legyen magasabb a hiány." – Árokszállási Zoltán *
Szavai szerint a kormány „kényszerpályán mozog": bármint gondolnak az intézkedésekről, egy kisebb megcsúszásra utaló jel esetén korrekciós lépésekre kell számítani.
Kisebb és hatékonnyabb állam – megvalósítható-e?
A műsorvezető szkeptikusan tette fel a kérdést:
„Amióta én az óvodás kort elhagytam, minden kormány azt mondta, hogy egy kisebb és hatékonyabb államot akar megcsinálni. Aztán általában minden kormánynál elindult egyfajta burjánzás." – a műsorvezető *
Nyeste Orsolya szerint ez a kormány a korábbiaktól markánsan tér el abban, hogy a gazdaságfejlesztést és az állami beavatkozást teljesen másképp képzeli el: kimondott cél, hogy „egy kicsikét hagyni kell, hogy a magángazdaság magától tudjon növekedést produkálni", és ezt „eddig elhiszi mindenki, a piacok is elhiszik, hogy egy szabad, liberális piacgazdaság fog épülni". Szerinte a korábbi rendszer – a széles körű, kevés feltétellel járó kamattámogatások – arra nevelte a vállalkozásokat, hogy „valami manna potyogjon fölülről", és abban bízzanak, hogy baj esetén úgyis segítenek rajtuk. Ez most kevésbé lesz így, ami a támogatások célzottabbá válásával és a visszafogottabb állami beavatkozással együtt csökkentheti a bürokráciát.
Árokszállási Zoltán egyetértett, és hozzátette: a beruházási kiadásoknál tervezett 20%-os csökkentés „brutálisan hangzik", de ha ezeket tényleg uniós pénzekkel helyettesítik, akkor akár a növekedési áldozata sem lesz érdemi. Ugyanakkor óvatosságra intett: az EU-s források jelentős része már előre el van kötve – például a vasúti gördülőállomány, a HÉV-szerelvények megújítására létrehozott entitások révén –, és az ilyen beruházások lényegében importot jelentenek: „amit importálunk, azt ugye kifizetjük, persze a beruházás megnő, de ugyanannyival megnő az import, ott nem nagyon van plusz hozzáadott érték" – bár hosszú távon igenis értelme van lecserélni az 50–60 éves szerelvényeket.
Termelékenység: a régi növekedési források kimerültek
Nyeste Orsolya a frissen publikált középtávú költségvetési kitekintőről beszélt: a kormányzat a középtávú növekedés javulását a magasabb termelékenységtől és attól reméli, hogy a magyar gazdaság magasabb hozzáadott értékű tevékenységekre tud átállni – a munkaerő- és tőkebevonás révén korábban növekedést hozó tényezők kimerültek. A dokumentumban „nagyon pofás ábrák" szerepelnek arról, hogy Lengyelországban nem a munkaerő és a tőke, hanem a termelékenységi faktor adott sokkal több növekedési többletet. Ő ezt így kommentálta:
„Hát erre tényleg azt tudja az ember mondani, hogy igen, sok sikert Magyarországnak, ez így legyen, de azért ezt látni kell, hogy ez nem az egyik évről a másikra tud bekövetkezni. Ez egy hosszú távú sztori." – Nyeste Orsolya *
Ez meg is jelenik a pályán: 2027–28-ra még 3% alatti növekedéssel számol a kormányzat, és 2030–31-re jelez előre 3%-ot – ami „nem úgy van megfogalmazva, hogy ez előrejelzés, hanem az, hogy ez egy célpálya".
Árokszállási a hatékonyságjavítást nem szektornézeti váltásként, hanem főleg a cégméret kérdésén keresztül magyarázte: a mérethatékonyság elve szerint a nagyobb cégek optimalizálni tudják költségeiket, többet adnak el ugyanannyi géppel és emberrel. Szerinte a magyar gazdaság problémája, hogy „nem nőnek elég nagyra a cégek, nem fognak össze a cégek", és a korábbi olcsó hitelrendszer ezt konzerválta: a vállalkozások olcsó hitelből vettek új furgont, de „ugyanazt ugyanúgy csinálták, mint 10–20 évvel ezelőtt". „Az olcsó hitel inkább konzerválja a lemaradást is" – és az új kormány ezzel szakítani akar, ami nehéz, de kis, nyitott gazdaságként „Magyarország nem tekinthet el attól, hogy versenyezzen a világban".
NER-telenítés: nehezen számszerűsíthető irányváltás
A műsorvezető arra kért magyarázatot, hogyan lehet számszerűsíteni a pénzügyminiszter által gyakran emlegetett „NER-telenítést", illetve mennyibe kerül a korábbi szerződések felmondása vagy a pereskedés. Árokszállási Zoltán őszintén elmondta:
„Én megmondom őszintén, én nem tudnám ezt a dolgot számszerűsíteni, hogy ez mit jelenthet a magyar gazdaságban." – Árokszállási Zoltán *
Szerinte nem is erre kell kihegyezni a kérdést: a kormányzat lényege, hogy az állam helyett „bízzunk a piaci koordinációs mechanizmusokban, bízzunk a verseny erősödésében". Emlékeztetett, hogy a tipikus magyar történet – az akkumulátorgyárak sztorija – „nem egészen úgy végződött, mint ahogy ezt előzetesen remélni lehetett": az állam ne válassza ki, kinek enged közbeszerzéseken nyerni, kinek adjon óriási támogatást, hanem a verseny döntsön a jó cégek megmaradásáról és a versenyképtelenek kieséséről, ettől remélve fenntarthatóan magasabb növekedési pályát.
Ezzel kapcsolatban a vendégek megpróbálták közelítőleg megbecsülni a korábbi állami beavatkozás mértékét: ha a gazdasági és működési funkciók GDP-arányos súlyát Magyarországon a régiós vagy európai átlaghoz hasonlítjuk, a különbség „a GDP-nek a több százalékpontjára rúg – 2, 3, 4, de akár lehet, hogy több százalékpont". Mivel a GDP 1%-a több mint 900 milliárd forint, ez jelentős összeg – de a hirtelen „szétdurrantás" komoly mellékhatásokkal járhat, mert már beállt egy rendszer.
A műsorvezető felvetette a kockázatot: mi lesz, ha minden megint a külföldi cégeknél köt ki, akik 40 éves versenyelőnnyel rendelkeznek? Arra is hangot adott, hogy vevőként mindegy, ki szolgálja ki olcsóbban. Nyeste Orsolya erre azt fejtette ki, hogy az orvosság az lehet, ha Magyarországon is kialakulnak erős exportkapacitású cégek – szerinte ez a magyar gazdaság egyik legnagyobb problémája, hogy a Richter, a Mol és az OTP mellett „nagyjából évek óta ugyanezt a három multicéget" tudjuk mondani, de a KKV-szektorban is van tér exportképes kis- és középvállalkozások kitermelésére. Hozzátette: bár a világ jelenleg inkább bezárkózás, blokkosodás és vámháborúk felé tart, a szabadabb kereskedelem és az exportképes gazdaság mégis fontos cél, mert „fogyasztásból nem tudunk tartósan, fenntarthatóan nőni", és a szolgáltatásfejlesztésből sem – viszont szolgáltatóközpontok idevonzása vagy magyar tulajdonú szolgáltatóközpontok kiépítése is belefér az exportképes fejlődésbe.
Egy másik vendég – a csehországi példát hozva – arról beszélt: a cseh bankszektor teljesen privatizált volt, mégsem mondható, hogy rosszabbul működne a magyarnál; sőt „alacsonyabb költségek mellett, alacsonyabb kamatmarzs mellett egy elég hatékony bankszektor alakult ki" – ott semmilyen nemzeti tulajdon nem maradt. A kockázat azonban szerinte benne van az ügyletben, ezért az adott helyzetet kell megvizsgálni döntéskor.
Az euró-bevezetés mint horgony – és az energiahatékonyság kockázata
A vendégek szerint az euró-bevezetés kitűzése segít a kiszámíthatóságban:
„Szerintem segíthet. Tehát ez egy jó horgony, mert az euró-bevezetéshez elég sok mindent kell teljesíteni." – Árokszállási Zoltán *
Ahogy kifejtette: ha valaki tudja, hogy a cél az euró, akkor nagyjából tudja, mi fog beleférni a kormány döntéseibe, így jobban tud tervezni – „ami ebből nagyon kilóg, azt úgyse fogja megcsinálni a kormány". Ugyanő hangsúlyozta: a jó euró-bevezetés nemcsak hiánycsökkentés (ami „abszolút minimum"), hanem például energiahatékonyság is. Az eurozónában is lehetnek sokkok, például energiapiaci sokk, amely Magyarországot a többinél jobban érintheti: ha nem szigetelünk jól, nem csökkentjük, hogy egységnyi GDP-hez mennyi energiát használunk, akkor az eurozónán belül is versenyképességi hátrányunk keletkezhet – „mert akkor még rezsicsökkentés sincs". A műsorvezető arra hívta fel a figyelmet, hogy eurozónabeli tagság esetén a forint már nem tud gyengülni, amivel eddig részben kompenzálták a magasabb hazai termelési költségeket – ezért még fontosabb a hatékonyság. Árokszállási szerint a kormány erre az energiahatékonysági területre úgy tűnik, figyel, több ilyen beruházást lát a tervekben.
Politikai ciklus: az ígéretek korai teljesítése
A résztvevők fanyalgó megjegyzéseket tettek arra vonatkozóan, hogy a költségvetés már az elején megpróbálja teljesíteni a kampányígéreteket. Árokszállási Zoltán elmondta, a klasszikus minta szerint „politikai ciklusnak az elején érdemes a fájdalmas intézkedéseket megtenni", és ő arra számított, hogy nem adnak eleve ennyit – „Medgyessy Péter annak idején meg is csinálta" a fájdalmas intézkedéseket. Nyeste Orsolya azonban rámutatott: Medgyessy 100 napos programjában is elég sok népjóléti intézkedés volt, tehát viszonylag hasonlított a mostanihoz.
A legérdekesebb adalék a választási ciklus végi pálya:
„Tehát pont amikor már elméletileg nagyon közel lenne az euró, ugye akkor jön egy újabb választási év Magyarországon. És erre egyébként a piacok is elfigyeltek, hogy 29-ben ugye 3,4%-os GDP-arányos hiányt céloz meg a kormányzat, 30-ban pedig 2,8-at. Na most egy választás előtti évről, egy választási évre ráfordulva GDP-arányában 6 pontos javulás, hát ilyet még nem láttunk a magyar gazdaságtörténetben." – Nyeste Orsolya *
Hangsúlyozta: lehet, hogy jobb lett volna már 2029-re 3% alá vinni a hiányt, akkor a választási évre nagyobb mozgástere lenne. Szerinte az új, korábban nem létező párt számára azért volt fontos, hogy a választási ígéretekből legalább egy nagy része valósuljon meg – „és ez ugye valahol a hátulütő is".
Különadók megmaradnak – és egy része még emelkedik is
A vendégek kiemelték: a különadórendszer megmaradt, sőt a terhek egy része emelkedik, ami középtávú kérdéseket vet fel. Árokszállási szerint hosszabb távon reális, hogy a különadók kivezetésre kerülnek:
„Nekem például elég furcsa lenne, hogyha egy ilyen külön szerkezettel – vagy halkan megjegyzem, ezzel a rezsicsökkentési rendszerrel – lépnénk be mondjuk az eurozónába. Azt nem tartom annyira valószínűnek, addig valami módosításnak itt kellene lennie." – Árokszállási Zoltán *
Szerinte valószínűleg arra vár a kormány, hogy az évtized végére a gazdaság annyit nőjön, hogy a különadókat óvatosan kivezetgesse; ő azzal számol, hogy évtized végére ezek érdemben kisebbek lesznek.
Nyeste Orsolya emlékeztetett: a különadók 2010-től épültek be, bevételeik a költségvetés bevételeinek kb. 5–6%-át adják, ezért egyik kormány sem engedheti meg, hogy egyik napról a másikra törölje őket – „meg kellene mondani, hogy honnan jön helyette a pénz". Megjegyezte: 2025-ben a kormány több adót szedett be a különadókból, mint társasági nyereségadóból. Makroszinten a rendkívül alacsony, 9%-os társasági adókulcs és a különadók kiejthetik egymást, de mikroszinten bevizornyítják a rendszert: vannak büntető jellegű adózást fizető szektorok és vállalatok, és vannak kedvező helyzetben lévők – ezeken a torzításokon középtávon el kellene gondolkodni.
A különadók inflációs hatása és a beruházási óvatosság
A vendégek szerint az adók terhei akkor válnak problémává, ha árnövelő hatásuk van: a vállalatok akkor is hajlamosak átpréselni a megemelt terheket a fogyasztói árakba, ha a terhelés egyes szektorokat jobban érint. A magyar különbség az, hogy ezek az esetlegesen árnövelő különadók „egy alapvetően inflációs természetű gazdaságra mennek rá" – ez a jövő évi költségvetés makrogazdasági szempontból kritizálható pontja.
Ennek következménye lehet a vállalati beruházási hajlandóság visszafogottsága: a beruházásokat a profitkilátások és a hangulat húzza, és „ha kapok egy újabb adót a nyakamban, akkor ez nem néz ki annyira jól". Ezért ők óvatosabbak a kormánynál a beruházási pályát illetően; ők a nettó exportot, a külső keresletet és az ipar bizonyos egyszeri tényezőit látják a növekedés fő hajtóerejének, és GDP-növekedésre kb. 2,5%-ot várnak.
Jövedelem-átrendezés és közszféra-béremelések
A tervezet a kampányígéretekhez híven valóban átrendezi a jövedelmeket – a vendég ezt akár „egyfajta baloldali jellegű intézkedéseknek" nevezte: az alacsonyabb jövedelműek adóterhelése csökken, a legalacsonyabb nyugdíjak emelkednek, a szép kártyás juttatás arányaiban a kisebb nyugdíjúaknak többet ér, a családi pótlék duplázása pedig elsősorban az alacsonyabb jövedelmű, gyereket nevelő háztartásoknak segít.
Az állami szektorban tervezett béremelésekről elhangzott: a rendőrök, könyvtárosok, közszolgák bázisbérét nézve „egészen elképesztő nettókat" keresnek, miközben mindenki kevésnek találja a saját fizetését. Ugyanakkor a béremelések makroszinten „jó pár tízmilliárd forintba" fognak kerülni (az átirat szövege alapján jó pár tíz milliárd forint többszöröséről lehet szó), és – ahogy a résztvevő fogalmazott – „minden igény jogos, minden adó torzít, de minden kiadás jogosnak mondható valakinek a szempontjából", mégis valahol meg kell húzni a határokat, és a hiányt fenntartható szinten kell tartani.
Oktatás és egészségügy: több pénz, de hogyan?
A vendég elismerte, hogy az oktatás és az egészségügy – klasszikus közgazdaságtani példák az állami feladatokra – a magyar költségvetésben az elmúlt 10–15 évben a régiós összehasonlításban jelentősen kevesebb pénzt kapott, „van helye annak, hogy itt emelés legyen". Ugyanakkor egy meglepő példát hozott fel:
„Én például a horvát IMF-riportban – 2025-ben készült ez – azt olvastam, hogy Horvátország… előtt pozitív példaként emlegették Magyarországot, hogy ha a horvát egészségügyet meg oktatást olyan hatékonyan működtetnék, mint tényleg – ezt ez volt leírva –, mint Magyarországon, olyan hatékony lenne, akkor mennyit tudnának spórolni ezeken az alrendszereken?" – Nyeste Orsolya *
A tanulság szerinte nem a magyar rendszer dicsérete, hanem az: „ha többet költünk, akkor nagyon oda kell figyelni arra, hogy hogyan költjük el" – egy rossz szerkezetű rendszerre több pénzt önteni nem feltétlenül javítja az ellátás minőségét. Emlékeztetett, hogy a 2000-es évek elején, a szocialista kormány idején komoly szakmai viták folytak arról, szabad-e több pénzt ráönteni ugyanolyan szerkezetű egészségügyi rendszerre – most az alulfinanszírozottság miatt hallani kevesebb ilyen vitát, de ő reméli, hogy a kormány a költségvetés hogyanjára figyel.
Az Otthon Start kivezetése: gyors tempó, kiszámíthatósági kérdés
Az Otthon Start program leállításáról és utódprogramjáról elhangzott: a helyzet „nagyon-nagyon gyorsan pörög", a program jelenleg csak nagyon kivételes esetekben elérhető a november közepéig – például ha valaki már aláírt adásvételi szerződéssel rendelkezik, vagy már beadta az építési engedélyt. A jogalkotó célja valószínűleg az volt, hogy megelőzze az utolsó rohamot: az Otthon Start nagyon vonzó volt, és lehetett tudni, hogy „valami jóval célzottabb dolog fogja felváltani". Az új rendszer több szempontból szigorúbb: például 50–50%-os tulajdonlásnál már nem vehető fel a hitel, és 45 év fölött már nem lehet igényelni.
A vendég kritikája szerint az Otthon Start makroszempontból sok mindenből kritizálható volt: hozzájárult az ingatlanárak emelkedéséhez, és nem volt célzott – „mindenki felvejhette befektetési célból is, tehát nem gondolom, hogy az államnak a feladata az, hogy olcsó hitellel támogassa bármely állampolgárnak a befektetési célű lakásvásárlását". A kormány változtatásai ezt finomhangolják.
Ugyanakkor a gyors tempónak van hátulütője is: „akkor megint az üzenet, hogy jött egy új kormány, és akkor mindent kidobunk" – pedig azt mondták, ami jó, az marad. Ez az üzenet ellen hat annak, hogy a gazdaságpolitika kiszámíthatóvá válik: „nem csináljuk azt, hogy beadunk tucatnyi törvényt, amelyek már másnaptól érvényesek, és esetleg egy egész szektor adóterhelését vagy működési feltételeit átalakítják."
Kamatkörnyezet: a kiigazítás egyik célja az olcsóbb finanszírozás
A műsorvezető felhozta a középtávú kitekintő állítását, miszerint hosszabb távon a piaci kamatszint lecsúszhat a ma támogatott kamatszintjére. Nyeste Orsolya megerősítette, hogy ez lenne a költségvetési kiigazítás egyik célja:
„Ha a hiány nem száll el és az adósságterhek nem szállnak el, hanem mindkettő fenntartható szinten alakul, akkor ez azt jelenti, hogy az államadósságot olcsóbban, alacsonyabb kamatszint mellett lehet finanszírozni." – Nyeste Orsolya *
Elmagyarázta a kamattranszmisszió mechanizmusát: az állampapír hozamgörbe alakulása döntő hatással van a háztartási és vállalati hitelek kamataira, ezért az állam fegyelmezett gazdálkodása tartósan alacsony kamatkörnyezetet alakíthatna ki, ami segítené a hitelezést és a gazdaság fejlődését.
Árokszállási Zoltán ehhez tett hozzá egy óvatos megjegyzést: mindez attól is függ, milyen kamatkörnyezet lesz az eurozónában. Az elmúlt hónapokban emelkedő, inflatórikusabb kamatkörnyezetet látnak, ami szerinte „reméljük, hogy nem fog jelentősen tovább folytatódni" – de előfordulhat, hogy néhány év múlva nem a 3–4%-os kamatszint alakul ki, és az nem a magyar pálya csúszása miatt lesz így, hanem mert az eurozónában sem marad már olyan alacsony a kamatszint.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „Exterde Tibor" / „Exsterda Tibor" – a műsorvezető nevének ASR-írása bizonytalan; a helyes névalak nem rekonstruálható biztosan.
- „NBH elemzési Szentrum" – a helyes alak valószínűleg „MBH Elemzési Központ"; az összefoglalóban így használtuk.
- „az otthoncentrumot váltó vekerlek program" – az Otthon Startot felváltó új program neve az átiratban torzult, nem rekonstruálható.
- „Torsival" – egy harmadik személyre (valószínűleg a stúdió egyik szereplőjére) tett hivatkozás neve bizonytalan.
- „beadunk stalát törvényeket" – a mondatrész értelmezhetetlen; a kontextus alapján „sorra/tucatnyi törvényt" értettük alatta.
- „kiflip.hu" – a cégnév ASR-torzult alakja, nem rekonstruálható biztosan.
- „Urván László" – valószínűleg Urbán László közgazdászra utal, de nem biztos.
- „Megyesi Péter" – a helyes alak Medgyessy Péter (volt miniszterelnök, 100 napos program).
- „Rikt" – a Richter cég ASR-torzult alakja.
- „nertelenítés" – „NER-telenítés" (a Nemzeti Együttműködés Rendszerének felszámolása) értendő alatta.
- „ezek nagy arrendszerek" – kontextus alapján valószínűleg „ezek nagyon nagy rendszerek" értendő.
- „kvázi győzzön a Jobbik az adott piacon" – a komparatív előny tételéhez fűzött szójáték; a „Jobbik" itt nem politikai párt, hanem „a jobbik" (termék/cég) értelmű.
- A beszélőkon konkrét attribúciók (melyik vendég melyik mondást mondta) az átirat alapján nem mindenhol egyértelműek; a bizonytalan állításokat ezért névtelenül vagy leíró megnevezéssel szerepeltettük.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Aréna Magyarország [zene] egyik legtöbbet idézett rádió műsora.
[00:00:01]Várja önt a stúdióban.
[00:00:06]Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője [zene] és Árokszállási Zoltán az MBH elemzési Centrum igazgatója.
[00:00:16]Az Aréna távközési [zene] partnere a Van Magyarország.
[00:00:20]Segítse ön is munkánkat azzal, hogy feliratkozik csatornánkra.
[00:00:25]Jó napot kívánok az Arena hallgatóinak.
[00:00:27]Exterde Tibor vagyok.
[00:00:27]Itt van a stúdióban Nyeste Horsolja, az Erzte vezetőelemzője és Árszállási Zoltán az NBH elemzési Szentrum igazgatója.
[00:00:34]Kezcsoklom, jó napot.
[00:00:34]Köszönöm, hogy elfogadták a meghívást.
[00:00:35]Lassan hihetetlen üzemmódba kell kapcsolni ahhoz, hogy az ember tudja figyelni a költségvetés tervezetének állapotát, az adótörvényeket, az otthoncentrumot váltó vekerle programot, a nertelenítés, meg az elszámoltatás aktuális állását, meg azt, hogy mit gondolnak mindenről az úgynevezett piacok.
[00:00:53]Ö az eddig megismert tervezetek azok mit üzennek állampolgári nyelvvel lefordítva, azaz nekünk?
[00:01:03]Hát ároszáros izmá [nevetés] össze lehet egyáltalán foglalni valamit.
[00:01:07]röviden nehéz lenne.
[00:01:07]Én azt gondolom, hogy ha mondjuk röviden össze akarom foglalni, hogy mi történik, az az, hogy ugye a kormányváltás után van egy nagy fordulat, ami gazdaságpolitikai szempontból is azért többé-kevésbé érdemi.
[00:01:20]Nem mondom azt, hogy teljes fordulat, mert azért vannak olyan intézkedések, amik megmaradnak, amiket a hozzánk hasonló ilyen közgazdászok még kritizálni is szoktak, például rezsicsökkentést, tehát hogy ez nem megy el, de azért az látszik, hogy hogy van egyfajta Európa felé mozgás, integráció erősödése a közös pénz átvételére való törekvés.
[00:01:40]És ugye ennek egyik legfontosabb előfeltétele az a költségvetés ilyen csökkentése.
[00:01:44]Hogyha nagyon röviden akarom, akkor talán így lehet összefoglalni, de ennek rengeteg dimenziója van, úgyhogy úgyhogy gondolom erről majd most sokan beszélünk lesz majd egy kérdésem, mégpedig az, hogy a költségvetési hiány csökkentése az nekem, mint állampolgárnak jó-e, de most még nem itt tartunk.
[00:01:58]Este, mit üzennek az eddigi tervezetek, amelyek menet közben is [torokköszörülés] képesek változni, mert a kormánytagok időnként a Facebookon magyarázzák el, hogy mit fognak csinálni, és az nem mindig passzol a korábban elmagyarázott történetekkel.
[00:02:12]Ö igen, hát a költségvetési hiánycsökkentése ugye attól függ, hogy honnan indulunk el.
[00:02:16]Tehát mi egy nagyon-nagyon magas költségvetési hiányról fogunk elindulni.
[00:02:20]Ugye a kormányzat állítása szerint ez 2026-ban a GDP 7,5%-át is elérheti.
[00:02:26]Na most ez nyilvánvaló, hogy ilyen hiányt tartósan több éven keresztül nem lehet futtatni, hiszen ez csak olyan magas áron, olyan magas kamatköltségek mellett lehetne finanszírozni, ami nagyon röviden elvezetne ahhoz, hogy kvázi Magyarország egy adósságválságba kerülne.
[00:02:47]ö egyszerűen a hiány finanszírozása olyan erőforrásokat igényelne, és annyi mindent emésztene fel, hogy bekerülnénk egy nagyon-nagyon rossz adósságspirálba.
[00:03:01]Tehát én azt mondom, hogy a költségvetési hiánynak a csökkentése az mindenképpen elsőrendű feladat.
[00:03:05]Most a költségvetési hiány az ha elfut, az ugyanazt jelenti, mint egy magánháztartásnál, amikor a végén már csak a kamatokra termelek, és a jövedelmem nem fogja kiadni azt a és még a tőketörlesztés még szóba nem kerül.
[00:03:19]Tehát ezt így kell elképzelni állam esetében nagyjából.
[00:03:22]Szerintem jó a jó a hasonlat, jó a példa, mert csak hogy értsük, hogy mivel játszun.
[00:03:26]bele lehet futni ilyen helyzetbe.
[00:03:27]Annyi ugye a különbség, hogy az állam az nyilván kedvezőbb helyzetben van egy magánháztartásnál vagy egy magáncégnél is, hiszen neki azért megvan lehetősége arra, hogy egy bizonyos mennyiségig tudja esetleg ezt a költségvetési hiányt mindenféle pénztnyomtatásokkal finanszírozni.
[00:03:45]Da de ezt általában nagyon-nagyon rosszul szokták ez nagyon-nagyon rossz üzenetnek számít a befektetők szempontjából, illetve általában a gazdasági élet minden szereplője szempontjából, hiszen ennek a vége pedig könnyen egy hiperinfláció vagy nagyon-nagyon magas infláció lehet.
[00:04:06]Tehát azért az államnak egy kicsit bővebbek a lehetőségei, mint a mint egy magánháztartásnak.
[00:04:12]Ugye látjuk most is, hogy az idei évi magas hiánynak a finanszírozása semmilyen problémát nem okoz.
[00:04:19]De ez azért nem okoz most semmilyen problémát, azért finanszírozza meg a piac ezt a magas hiányt, mert ugye az az elvárása és abban bízik, hogy ez a magas hiány középtávon egy fenntarthatóbb szintre tud csökkenni.
[00:04:35]Milyen a jövő évi költségvetésünk?
[00:04:37]Óvatos a realista, optimista, elrugaszkodott?
[00:04:40]Egy csomó jelzőt lehet olvasni erről.
[00:04:42]Önök szerint milyen jövő évi költségvetésünk tervezete nincs még bent?
[00:04:48]Számomra amikor megláttam a költségvetési tervet egy kicsikét ambiciózus volt, nem feltétlenül a hiánycél szempontjából, mert azt körülbelül 5%-ra kellett belőni.
[00:04:55]És az, hogy négyessel kezdődik, azt azért a szerintem a piacok jó néven vették.
[00:04:59]Na, maguk az intézkedések számomra egy kicsit, tehát én nem gondoltam volna, hogy a GDP5%-ára rúgó ilyen, hát hogyan fogalmazzak jövedelemkiengedés, népjóléti jellegű intézkedések lesznek.
[00:05:13]Én azt hittem, hogy ennek kisebb lesz a mértéke.
[00:05:14]És ugye a másik oldalon meg lehet látni, hogy adóemelések is szükségesek.
[00:05:18]Tehát nem elég az, hogy hogy a költségeket csökkenti a kormány, hanem hanem adó adómelekésekben is gondolkodik, mert ugye a 7, félről, amit az Orsi mondott, ahhoz, hogy lemenjenek 5% alá, és közben még azért többet is nyújtsanak, ugye a az alacsony keresetűeknek, meg a nyugdíjasoknak, meg ugye 600000 főnek elég jelentősen megemelik a bérét is.
[00:05:40]Szóval ezzel együtt így nagyon nehéz lett volna csak a kiadásokat kiadáscsökkentéssel ezt finanszírozni.
[00:05:45]Úgyhogy, úgyhogy számomra azért egy eléggé agresszív, összetételű csomag vagy költségvetés, de a jövő évi hiánycél az, hogy ilyen 5 körül van, és inkább 4,9, az az nem meglepő.
[00:05:54]Nem mondanám nagyon durván ambiciózusnak sem.
[00:06:00]Nem lesz annyira könnyű elérni, de szerintem ezt be lehet futni.
[00:06:04]Agresszív, ambiciózus.
[00:06:04]Most már ezt ráragasztottuk nyeste orság szerint milyen a költség?
[00:06:08]Ö, megvalósíthatónak tűnik.
[00:06:08]Tehát ez egy valóban ambiciózus hiánycél.
[00:06:11]Ög a kormányzat az elején próbál nagyot lépni ezzel a hiánycsökkentéssel, de azért azt kell látni, hogy ennek a GDP arányában 2,6% pontos hiánycsökkentésnek egy része az az elég könnyen elérhető.
[00:06:28]Tehát úgy szoktunk mondani, hogy alacsonyan lógó gyümölcs, ugye a 2026-os évről nagyon sok minden ki fog esni jövőre, ami automatikusan javítja a jövőévi hiányt.
[00:06:43]És akkor ugye a minisztérium előrejelzése szerint így jutunk el.
[00:06:46]Az automatikus hiánynövelő tételek kiesésével jutunk el 7,5-ről 61-re.
[00:06:50]Na most erről a 61-ről kell ugye 49-re csökkenteni a hiányt.
[00:06:57]Ez nem egy egyszerű feladat.
[00:06:59]Ez ugye több mint a GDP-nek az 1%-a, de megvalósítható.
[00:07:02]Itt inkább ugye amiatt merülhetnek fel kérdőjelek, hogy hogy ez valóban nem túl gyakori eset a gazdaságpolitikában, illetve a gazdaságtörténetben, hogy a kormányzat úgy igazít ki, hogy közben a szintén meglehetősen ambiciózus társadalompolitikai céljait és választási ígéreteit is meg akarja valósítani.
[00:07:29]koherensek a tervezetben a számok, tehát a hiánycsökkentés, a növekedésterv, az infláció, ez ha egyben nézik, ez kijöhet, vagy nem így függnek össze a dolgok.
[00:07:43]Összefüggnek így a dolgok.
[00:07:43]Szerintem a makrupálya nagyjából kijöhet, ahol számomra egy kicsikét optimistának tűnik, az egyébként nem is a gazdasági növekedés mértékben mértéke.
[00:07:51]Nekem az infláció tűnik egy picikét optimistának ezzel a csupán 3%-kal.
[00:07:56]Ugye ahogy említettem meg ahogy Orsi is említette a társadalmi politikai célok mögött azt kell érteni, hogy ugye a a az átlag alatt keresőknek csökken a az adója nőnek a legalacsonyabb nyugdíjak nem is kicsit meg ugye elég sokan kapnak fizetésemelést és azért ennek egy jelentős része fogyasztásba fog menni.
[00:08:15]Ez ugye keresletoldalról húzhatja az árakat, másik oldalról meg sok pici adómemmelés van, ami költségoldalról húzhatja az árakat.
[00:08:20]Egyébként növekedés szempontjából én azt gondolom, hogy nagyjából mi is körülbelül ezt ezt ezt jelezzük előre az NBH-ban.
[00:08:29]Az árfolyamálya, ami ha jól emlékszem 364-es átlagos Euruf árfolyammal terveznek, az is teljesen azt gondolom, hogy oké.
[00:08:37]És hát, hogyha az intézkedéseket nézzük, azért ott lehet esetleg gondolkodni azon, hogy a kiadás ccsökkentésen ugye van egy olyan rész, ami több mint 400 milliárd, és az ilyen minisztériumi megtakarításokat takarja, azok még nincsenek szétbontva, ott azért lehet esetleg olyan, hogy hogy sikerül-e vagy nem sikerül.
[00:08:52]Viszont én azt mindenképpen el akarnám mondani, hogy hogy az, hogy hogy a piacok ennyire bíznak ebben, hogy be fogjuk futni ezt a pályt a következő években, és be fogjuk vezetni az eurót, az köti a kormány kezét annyiban, hogyha esetleg jövőre azt látja, hogy hát lehet, hogy nem fog ez a 4-9 összejönni, hanem mondjuk 5,s fél felé megyünk, most mondok valamit, akkor akkor fog lépéseket tenni, hogy hogy ne legyen magasabb a hiány.
[00:09:15]Tehát, hogy egy ilyen szempontból valamennyire ilyen kényszerpályán mozog a kormány.
[00:09:22]Úgyhogy lehet akármit gondolni ezekről az intézkedésekről azt gondolom, hogyha jövőre véletlenül lenne egy kisebb megcsúszásra utaló jel, akkor akkori intézkedések lesznek, hogy be tudják futni ezt a pályát.
[00:09:31]Nyósúly koherensek benne a számok?
[00:09:34]Én is korrektnek látom alapvetően a költségvetést.
[00:09:36]Ugye nem az van, hogy hogy itt valami túlságosan nagy gazdasági növekedést terveztek volna be, és amiről ugye előre lehetne tudni, hogy az adóbevételek az felültervezett növekedés miatt úgy sem fognak teljesülni, tehát korán sem ez a helyzet.
[00:09:52]Ugyanakkor azért azt látni, hogy bevételi oldalról tényleg az jelentheti a legnagyobb kockázatot, hogyha ez esetleg ez a gazdasági növekedés mégsem így alakul.
[00:10:02]Tehát ez a növekedési előrejelzés jelenlegi tudásunk szerint rendben van.
[00:10:07]Hát azonban ugye akkor lát az azt azt azonban ugye látni kell mellette, hogy egy rendkívül bizonytalan globális környezetben élünk.
[00:10:16]Tehát egy fokozódó energiaválságon sajnos ez a növekedési várakozás elcsúszhat.
[00:10:22]Úgyhogy úgyhogy ez mindenképpen egy kockázat.
[00:10:26]A kiadási oldalról nagyon-nagyon nehéz bármit mondani.
[00:10:30]Talán egy picit tisztábban látunk, hogyha a költségvetési törvény is megjelenik.
[00:10:35]Én úgy tudom, hogy ez is már napok kérdése, hogy a kormány benyújtja a kész költségvetési törvényt a parlamentnek.
[00:10:43]kiadási oldalról tényleg azt látni, hogy nagyon-nagyon ambiciózusak a kiadáslefaragási tervek, főleg ugye ami az állam saját működését illeti.
[00:10:54]Tehát ugye alapvetően az van a fókuszban, hogy az állam magán szeretne nagyon-nagyon sok pénzt megspórolni a felesleges kiadásoknak a levágásával.
[00:11:04]És hát erről most bármit mondani, hogy ez sikerülhet-e vagy nem, nagyon nehéz.
[00:11:09]Ugye erről nem nagyon van tapasztalatunk.
[00:11:11]Tehát tényleg azt látjuk, hogy a bürokrácia az az hajlamos túlterjeszkedni és hajlamos folyamatosan nőni.
[00:11:18]Tehát ez mindenképpen egy különleges eset, hogy hogy az állam kevesebbet szeretne költeni önmagára, minisztériumok működésére.
[00:11:26]És hát mikor fogjuk ezt látni?
[00:11:29]jövőre fogjuk látni, amikor jönnek ki hónapról hónapra a havi költségvetési mérlegek, és ekkor meg tudjuk nézni, hogy valóban ezek a kiadáslefaragási tervek ezek meg tudnak-e valósulni.
[00:11:43]És nem csak, hogy meg tudnak valósulni, hanem hogy ez fenntartható-e.
[00:11:47]Tehát középtávon is számíthatunk-e arra, hogy egy olcsóbb állam tud működni Magyarországon.
[00:11:53]Amióta én az óvodás kort elhagytam, minden kormány azt mondta, hogy egy kisebb és hatékonyabb államot akar megcsinálni.
[00:12:01]Aztán általában minden kormánynál elindult egyfajta burjenzás, mert kellettek ide is államtitkárok, oda is kellett egy kormánymegbízót, minden feladata nagyjából volt külön ember.
[00:12:09]Elméletileg hogy lehet megcsinálni egy kisebb és hatékonyabb államot, amikor a feladatok nem csökkennek?
[00:12:16]Itt azért szerintem ha vissza tudunk térni a legelső kérdésre, hogy miben lát, hogy mit, hogy tudjuk összefoglalni a költségvetést meg az új kormány terveit, azért ez egy markáns változás az előző kormányzathoz képest, hogy a gazdaságfejlesztést, meg a gazdaságban való beavatkozást ez a kormány teljesen máshogy képzeli el, mint az előző.
[00:12:31]És ugye ki is van mondva, hogy egy kicsikét hagyni kell, hogy a magnazdaság magától tudjon növekedést produkálni.
[00:12:38]És ezt eddig elhiszi mindenki, a piacok is elhiszik, hogy egy szabad liberális piacgazdaság fog épülni.
[00:12:47]Emtt van racionális megfontolás.
[00:12:47]Én azt gondolom, tehát a korábbi rendszert sok szempontból tényleg lehetett bírálni azért, mert ugye nagyon széles körű támogatásokat biztosított kamattámogatásokat, amik mellé mérsékelten voltak feltételek oda aggatva, és azt lehetett látni sokszor, hogy úgy tűnik, minthogyha a vállalkozások folyton azt várnák, hogy hogy valami manna potyogjon fölülről.
[00:13:08]Ez az egyik dolog.
[00:13:11]Járadékvadászok, de mi is azok vagyunk állampolgárok.
[00:13:13]Itt nem is feltétlenül járadékvadászatra gondolok, mert a járeledékvadászat szerintem azt is feltételezi, hogy valaki megpróbál kijárni magának valamit.
[00:13:19]Itt igazából arról van, arról beszélek, hogy hogy egy idő után bízhattak abban a vállalkozások, hogy majd úgy, hogyha baj lesz, majd úgy is segítenek rajtunk.
[00:13:27]És ez azért most egy kicsit kevésbé lehet.
[00:13:31]Így szerintem ez csökkentheti a bürokrácia mértékét.
[00:13:33]A másik oldalról pedig úgy tűnik, hogy hogy tényleg az ilyen célzottabb támogatások felé indulunk el.
[00:13:39]Plusz azt gondolom, hogy az ilyen állami beavatkozás a a a gazdaság menetébe az is visszafogottabb lehet.
[00:13:45]És hogyha ez mind így van, akkor azért a bürokrácia is csökkenthető.
[00:13:49]Persze amiről most beszélek, az inkább egy ilyen magasról nézem, holisztikusabb dolog, de van mögötte ráció.
[00:13:54]Én azt gondolom.
[00:13:57]Ühüm.
[00:13:57]És te jósuljon, meg lehet csinálni egy kisebb, hatékonyabb államot?
[00:14:00]Igen.
[00:14:00]Én el tudok képzelni, és még itt egy dolgot tennék ehhez hozzá.
[00:14:02]Tehát tényleg jó lenne Magyarországon, ha kisebb lenne az állam és hatékonyabb lenne, de még egy dolgot tennék hozzá, ami ami segíthet a jelenlegi helyzetben, hogy ugye az állam azt szeretné, hogy a beruházási kiadásokat, azokat inkább EU pénzből fedezzük a jövőben.
[00:14:18]És ezen az alapon, hogy ugye a beruházási kiadásoknál is szeretnének egy 20%-os csökkentést, ami tényleg brutálisan hangzik, de hogyha ezeket tényleg sikerülne helyettesíteni az EU-s pénzekkel, mint finanszírozási lehetőségekkel, akkor azt mondom, hogy ennek még a növekedési áldozata sem lenne, vagy lenne olyan nagy, vagy lehet, hogy egyáltalán nem is lenne.
[00:14:46]Ezt úgy kell elképzelni a gyakorlatban, hogy egy beruházó üzletember nem a saját zsebéből meg a többiek az állami pénzből fog beruházni, hanem levesz egy európai uniós pénzt és abból csinál beruházást.
[00:15:00]De kinek a kockázatára csinálja ilyenkor a beruházást?
[00:15:01]Azon bukni is lehet.
[00:15:04]Igen, de ugye az Európai Uniós forrásoknak van azért egy bürókratikus menete.
[00:15:07]Nyilván pályázni kell, azokat a pályázatokat ellenőrzik, satöbbi, satöbbi.
[00:15:11]Itt ugye az a az a az volt a probléma eddig, hogy az Európai Uniós pénzek jelentős része nem volt nem volt felhasználható Magyarország számára.
[00:15:16]Ez szerencsére úgy tűnik, hogy nem probléma.
[00:15:19]És tényleg én is egyetértek itt Torsival, amit hozzáadott ahhoz, amit mondtam, hogy hogy ezzel lehet azért a gazdasági növekedést valamennyire valamennyire serkenteni.
[00:15:26]Az lehet, hogy azért leegyszerűsítő, hogy nem magam ruházokban nem leszedek egy egy pénzt a polcról, ami EU-s pénz.
[00:15:35]Nyilván arra pályázni kell.
[00:15:35]És azért azt is látni kell, hogy ezek az EU-s pénzek most már így elég jól kvázi előre el lettek költve.
[00:15:41]Tehát nagyon sok ugye külön entitást hozott a kormány például létre arra, hogy hogy a vasúti gördülőállományt ugye megújítsák HÉVszerelvény satöbbi.
[00:15:49]Az gyakorlatilag egy olyan dolog, ami amit ugye importálni fogunk.
[00:15:53]Annak például mondjuk nem nagyon lesz azért gazdaság növekedés gyorsító hatása, hiszen amit importálunk, azt ugye kifizetjük persze beruházás megnő, de ugyannyivel megnő az import.
[00:16:03]Ott nem nagyon van plusz hozzáadott érték.
[00:16:04]Abban viszont hosszú távon igenis lehet hozzáadott érték, hogy ne mondjuk a 60-as években az NDK-ban gyártott évszerelvényeken utazzunk.
[00:16:12]Úgyhogy úgy de mindig azok a legpontosabbak egyébként az egész gördülőállományban állítólag az összes vasúton belül.
[00:16:19]Hát igen, de azért mégis csak 50-60 éves szerelményekről beszélünk, tehát tehát szerintem épp ideje volna őket lecserélni.
[00:16:26]Az Európai Uniós támogatások tömege az elég ahhoz, hogy szemmel látható növekedést okozzon Magyarországon, mert még a hatékonyságnöveléstől nem is beszéltünk.
[00:16:36]Attól, hogy valahonnan pénzt veszünk, attól nem biztos, hogy az az egység, ahol ami elkölti, az hatékonyabb is lesz.
[00:16:43]Hát igen, ez pont a ma publikált középtávú költségvetési kitekintőben került hangsúlyozásra inkább, hogy a kormányzat alapvetően a középtávon növekedés javulását ettől reméli, amit említett, tehát egy magasabb termelékenységtől, illetve attól, hogy a magyar gazdaság át tud állni magasabb hozzáadott értékű [horkantás] tevékenységekre.
[00:17:08]Tehát tehát ugye tényleg ez van a fókuszban, hogy a régi források a növekedésnek a régi forrásai, hogy egyre több munkaerőt vonunk be és egyre több tőkét vonunk be.
[00:17:17]Ezek úgy tűnik, hogy kimerültek.
[00:17:22]Igen.
[00:17:22]Tehát tényleg ezt a tényező termelékenységet kellene javítani.
[00:17:24]És és ebben az anyagban, amit ma publikált a kormányzat, tényleg nagyon pofás ábrák vannak arról, hogy Lengyelországban nem is jelentett annyival több növekedési többletet a a munkaerő és a tőke, hanem ez a termelékenységi faktor az, ami sokkal jobb náluk, mint nálunk.
[00:17:48]És emiatt nőérdemben vagy nőtt érdemben gyorsabban a lengyel gazdaság az elmúlt években, mint a magyar gazdaság.
[00:17:55]Hát erre tényleg azt tudja az ember mondani, hogy igen, sok sikert Magyarországnak, ez ez így legyen, de azért ezt látni kell, hogy ez nem az egyik évről a másikra tud bekövetkezni.
[00:18:08]Ez egy hosszútávú sztori, és ez meg is jelenik egyébként a növekedési előrejelzésekben, mert hogyha megnézzük, azért 27-28-ra még 3% alatti növekedéssel számol a kormányzat, és az időszak végére 30-31-re jelez előre 3%-os növekedést, ami nem is úgy van megfogalmazva, hogy ez előrejelzés, hanem az, hogy ez egy célpálya.
[00:18:35]Ühüm.
[00:18:35][torokköszörülés] Tehát bíznak benne, hogy meglesz, de akkor addig föl kell építeni azokat az egységeket, amik mondjuk gumiabroncs helyett mondjuk szoftvert gyártanak.
[00:18:41]Ez elég nagy ugrásnak tűnik.
[00:18:43]Nem csak feltétlenül erről van szó, szerintem itt a hatékonyságjavításnál visszatérnék arra, amit korábban mondtam, hogy ugye sokáig az volt, hogy a magyar vállalkozások azt mondták, hogy jó, van ez a nagyon jó, olcsó hitel, veszek belőle egy új furgont és ugyanazt csinálom, mint eddig.
[00:18:58]És ugye megnyerem azt, hogy az új furgont olcsóbban tudtam megnyerni, ezért az amortizáción nyertem valamit.
[00:19:04]És de egyébként ugyanazt ugyanúgy csinálom, mint 10-20 évvel ezelőtt.
[00:19:06]Ugye ez egy probléma, hogyha közben a versenyképességet javítani kell, mert pont az lenne a lényeg, hogy ne ugyanúgy és ne ugyanazt csináljam.
[00:19:13]Nem feltétlenül arról van szó, hogy más szektorokba kell átmenni, hogy szoftvert kell fejleszteni, hanem hogy mondjuk nagyobb méretet kell elérni.
[00:19:19]Ugye senkinek nem teszi szállítványoz mondjuk egy kiflip.hu-t megcsinálni például.
[00:19:25]Például.
[00:19:25]És most a furgon példát csak azért hoztam, mert szerintem egy könnyen megérthető példa, de én nem feltétlenül a szállítmányozásra gondoltam, hanem inkább arra, hogy hogy ugye itt a a cégméret ugye van a közgazdaság tanban egy olyan mondás, hogy mérethatékonyság.
[00:19:38]Tehát ugye, hogyha elég nagyra tudunk nőni, akkor ugye a költségeinket tudjuk úgy optimalizálni, hogy hogy ez a ez a termelékenység lát, tehát többet tudunk eladni ugyanannyi géppel meg emberrel, mint hogyha kicsik vagyunk, akkor nem tudjuk ezt megcsinálni.
[00:19:51]És ez például a magyar gazdaságnak egy problémája, hogy nem nőnek elég nagyra a cégek, nem fognak össze a cégek.
[00:19:57]És ugye nyilván, hogyha az ember kapja az olcsó hitelt, akkor azért ki lehet húzni elég sokáig, csak ez inkább konzerválja a lemaradást is.
[00:20:06]Tehát pedig hát ez az és azt gondolom, hogy az új kormány ezzel szakítani akar.
[00:20:09]Ez nem egy könnyű dolog szerintem, mert ugye ez nehézség.
[00:20:12]Tehát hogy ilyenkor ilyenkor az van, hogy hú, hát akkor ki kell találni, hogy mi legyen.
[00:20:18]Meg kell nézni utána a számokat, nem megy a cégem, el kell adni.
[00:20:20]Hát akár ez is felmerülhet, de hogy ez nyilván egy kihívás, csak ugye az a helyzet, hogy egy kicsi nyitott gazdaságként Magyarország nem tekinthet el attól, hogy versenyez a világban, hogyha szeretne fejlődni, akkor muszáj ezt csinálni.
[00:20:33]Ühüm.
[00:20:33]Hogyan lehet a nertelenítést számszerűsíteni?
[00:20:36]A pénzügyminiszter sokszor beszéle erről, ezt a kifejezést használja.
[00:20:40]Ez azt jelenti, hogy majd nem kötnek olyan szerződéseket, amelyeket korábban kötöttek.
[00:20:43]Azoknak is nyilván lesz költsége, hogy ezeket felmondják.
[00:20:47]Lehet, hogyha valaki el fog menni bíróságra, és akkor hosszantartó pereskedés lesz.
[00:20:50]Van ennek egy száma, hogy az abból mennyi jön ki?
[00:20:54]Hát én megmondom őszintén, én nem tudnám ezt a dolgot számszerűsíteni, hogy ez mit jelenthet a magyar gazdaságban.
[00:20:58]És szerintem nem is feltétlenül erre kell ezt a dolgot kihegyezni, hanem inkább ugye arra kell a dolgot kihegyezni, hogy hogy úgy tűnik, hogy a kormányzat azzal próbálkozik, hogy ahelyett, hogy az állam mindent megmond, hogy kiválasztja azokat a cégeket, akik akiket úgy gondol, hogy ki kell választani, vagy kiválasztja azokat a gazdasági ágazatokat, amiről az állam úgy gondolja, hogy azokat fejleszteni kell, és akkor mondjuk nagyon-nagyon sok sok állami támogatást elkölt arra, hogy ezekben az ágazatban dolgozó cégek Magyarországra jöjjenek, itt ruházzanak be.
[00:21:38]Ugye tipikus magyar történet az akkumulátorgyáraknak a sztorija, ami hát azért nem egészen úgy végződött, mint ahogy ezt előzetesen remélni lehetett.
[00:21:51]Tehát, hogy ahelyett, hogy az állam megmondaná azt, hogy ki mit csináljon, mibe kell beruházni, melyik cégeket tesszük exportképessé, melyik melyik cégeknek engedjük meg, hogy mondjuk közbeszerzéseken nyerjenek.
[00:22:06]Úgy tűnik, hogy ehelyett a direkt kéziérlés helyett inkább az lesz az irányvonal, hogy akkor bízzunk inkább a a piaci koordinációs mechanizmusokban, bízzunk inkább a versenynek az erősödésében, és hát ettől remél az új gazdaságpolitika egy olyan típusú termelékenységnövekedést, hatékony javulást, a jó cégeknek a megmaradását, a rosszabb cégeknek, a versenyképtelen cégeknek a piacról történő kiesését, ami ugye a nap végén, és úgy látom, hogy ezt már az időszak, az előrejelzési időszak végére remélik, egy egy magasabb növekedési pályára tudja állítani a gazdaságot, és egy fenntarthatóan magasabb növekedési pályára tudja állítani a gazdaság.
[00:22:54]Van elég jó magyar cég ahhoz, hogy a versenyben tudjon nyerni, vagy mindent meg fognak nyerni a külföldi cégek, akiknek van egy 40 év versenyelődjük, mert ők korábban kezdték a kapitalizmust, mint a mieink.
[00:23:05]Szerintem ez egy kockázat, ez egy fontos kockázat, amire most rámutatott szerkesztő úr.
[00:23:09]Ez itt ez itt nem feltétlenül egyszerű.
[00:23:14]De azért azt is látni kell, hogy az tényleg igaz, hogy Magyarország az elmúlt években jóval többet k az állam jóval többet költött olyan funkciókra, mint akár a régióban, más országok vagy Európában, hogy ugye ez a nertelenítés nagyon nehéz emellot rakni, de ha mondjuk akarunk valamit mégis megpróbálni találni, akkor lehet egy olyan összehasonlítást elvégezni, hogy a gazdasági funkciók meg a működési funkciók a GDP arányában Magyarországon mennyivel nagyobbak, mint a régiós átlagban vett szám, vagy vagy Európában.
[00:23:44]És ez a GDP-nek a több százalék pontjára rúg.
[00:23:48]2 3 4 de akár lehet, hogy több százalék-ára.
[00:23:50]És hogy a GDP 1% az több mint 900 milliárd Ft, akkor szorozzuk be ezt ezzel.
[00:23:55]És akkor és akkor ennyi.
[00:23:55]Ugye az a nagyon nehéz, hogy tényleg már beállt egy rendszer, hogyha ezt azonnal szétdurrantjuk, akkor ott azért elég komoly elég komoly mellékhatások jöhetnek.
[00:24:05]A másik pedig az, hogy tényleg abban azért van valami, hogy hogy ha megint minden külföldi cégek csinálnak, mint régebben, most ez nagyon nagy leegyszerűsítés volt azért, hogy hogy annak az nem feltétlenül 100%-ban szuperpzitív, hogy úgy mondjam, de majd akkor a profit is nyilván náluk van, de ez egyszerű.
[00:24:26]Igen, de azért lehet látni, hogy vegyünk egy másik országot, ami ugye hasonló hasonló cipőben volt, mint Magyarország, kicsit fejlettebb Csehország.
[00:24:33]Ott például azt lehet látni, hogy hogy mondjuk a bankszer teljes mértékben privatizálva volt, és hát azért utólag nem lehet azt mondani, hogy mondjuk a Csech bankszektor sokkal rosszabbul működne, mint a magyar.
[00:24:42]Sőt, tehát hogy azért azt kell, hogy mondjam, hogy ott azért alacsonyabb költségek mellett, alacsonyabb kamatmazs mellett egy elég hatékony bankszektor alakult ki, de ott ott semmilyen nemzeti tulajdon nem maradt semmilyen.
[00:24:54]Tehát, hogy ez ez mindig az adott helyzetet meg kell vizsgálni, és úgy érdemes erről erről döntést hozni, de azért ez ez a fajta kockázat azt gondolom, hogy azért benne van.
[00:25:03]Igen.
[00:25:03]A olyan látja ezeket a mellékhatásokat, vagy mindegy nekem, mint vevőnek, hogy kiszolgáltat, hogyha az olcsóbban csinálja, mint aki korábban csinálta.
[00:25:12]Még annyit szerettem volna tényleg ehhez a témához hozzátenni itt a kiszolgáltatottság meg erős versenytársak témájához, hogy hogy ugye ez ellen orvosság lehet, hogyha Magyarországon is létrejönnek olyan cégek, amelyek erős exportkapacitással bírnak.
[00:25:26]És ez például egy magyar gazdaságnak egy nagyon-nagyon fontos problémája, hogy nem nagyon lehet megnevezni olyan magyar céget, amelyikről elmondanád, hogy na ezt a magyar céget az egész régios piacon ismerik.
[00:25:39]Richttert például ismerik.
[00:25:40]Hát a Rikt.
[00:25:40]Igen, a Rikt, a Molt, az OTP-t nagyjából évek óta ugyanezt a három multicéget mondjuk, de mondjuk a KKV szektorban is úgy gondolom, hogy van tér arra, hogy tényleg itt is exportképes kis és középvállalkozások termelődjenek ki.
[00:25:58]És akkor bizony mi leszünk a külföldiek, akik külföldön konkurenciát jelentenek a belföldi gazdasági szereplőknek.
[00:26:05]És akkor igaz lehet az, hogy [zihálás] hát a közgazdaságtannak ez is egy alaptétele, hogy a komparatív előanyag tétele is kvázi győzzön a Jobbik az adott piacon.
[00:26:15]Persze azért hozzá kell tenni ehhez azt, hogy megint a globális változásokat, hogy a világ most azért annyira nem ebbe az irányba tart, tehát inkább bezárkózás van most, meg blokkosodás, meg vámháborúk, nem feltétlenül a szabadkereskedelem, de ettől függetlenül én úgy gondolom, hogy ez egy fontos gazdaságpolitikai cél lehet Magyarországon, ami ami miatt ami ami segíthetné a középtávú növekedést, hiszen mi egy kis és nyitott gazdaság vagyunk, fogyasztásból nem tudunk tudunk tartósan fenntarthatóan nőni.
[00:26:49]Hogyha nem tudunk fogyasztásból nőni, akkor a szolgáltatásfejlesztésből sem tudunk növekedni.
[00:26:52]Vannak olyan országok, amik erre építik az életüket, hogy a szolgáltatások az erősek.
[00:26:57]Hát igazából itt ebben az exportképes dologban ebben ugye nem csak feltétlen, nem feltétlenül a termelés, a szolgáltatások is benne lehetnek.
[00:27:07]itt ugye, hogy hogy szolgáltatóközpontokat tudjunk ide vonzani, vagy esetleg úgymond magyar tulajdonú magyar hátterű szolgáltatóközpontok épüljenek ki.
[00:27:16]Ez viszont ez megint egy olyan történet, hogy hogy alapvetően a gazdaságpolitikának a kiszámíthatósága, az előrejelezhetősége az az nagyon-nagyon fontos dolog a tié.
[00:27:30]10 évre, hogy valaki azt mondja, hogy van egy ötletem.
[00:27:33]10 évre nem is, de azért egy két-három évre jó lenne előrelátni, akár a lehetséges adóváltozások, akár minden egyéb kormányzati terheknek a tekintetében.
[00:27:47]De az euróbevezetés kitűzése az nem jó eszköz erre, mert akkor nagyjából mindenki tudja, hogy ha az a cél, akkor ebbe mi fog beleférni egy kormány részéről, és akkor én is jobban tudok tervezni, mert ami ebből nagyon kilóg, azt úgy se fogja megcsinálni a kormány, mert nem fér bele az euró irányába.
[00:28:02]Szerintem segíthet.
[00:28:02]Tehát ez egy jó horgony, mert az euróbevezetéshez elég sok mindent kell teljesíteni.
[00:28:06]Én azt gondolom egyébként, hogyha jól akarunk belépni az eurozónába, akkor nem csak arról van szó, hogy a költségvetési hiányt kell csökkenteni.
[00:28:12]Az nyilván egy minimum, abszolút minimum és teljesítendő, de emellett a már ugye sokszor beszéltünk a versenyképességet, de most kiemelnék egy egy olyat, hogy energiahatékonyság.
[00:28:25]Most ugye az eurozónában, tehát hogy nem úgy kell elképzelni az eurozónát, mint egy megérkeztünk és jaj de jó nyilván a mostantól kezdve minden rendben van.
[00:28:32]Ott is lehetnek úgynevezett ilyen olyan sokkok, amik amik Magyarországot sokkal jobban érintik, mint a többi eurozónás országot.
[00:28:37]És például egy energiapiaci sok az a mai napig ilyen.
[00:28:39]És hogyha ebben mondjuk nem fejlődünk, addig magyarul nem szigetelünk jól, nem csökkentjük, hogy ez nem csökkentjük azt, hogy egységnyi GDP-t mennyi energiával állítunk elő, akkor egy ilyen sok az eurozónán belül is elég komoly versenyképességi hátrányt okozhat Magyarországnak, mert akkor még rezsicsökkentés sincs.
[00:29:00]Igen.
[00:29:00]Most inkább arra gondoltam, hogy akkor nem tud a forint gyengülni, amivel legalább a magyar termelési költség ugye külföldő oldalról nézve csökken, mert akkor mindenhol euró lesz, és viszont nálunk jobban nő, mert még hatékonytalanabbak vagyunk energia szempontjából.
[00:29:12]Tehát ezért például mi mi bemegyünk az eurozónába, ezekre is nagyon kellene figyelni.
[00:29:17]Mondjuk itt azért én azt gondolom, hogy a kormány erre úgy tűnik, erre az energiahatékonysági dologra igyekszik figyelni.
[00:29:23]Tehát itt elég sok beruházást látok, amit szeretnének megvalósítani.
[00:29:27]Jó régóta, ha jól emlékszem, talán Urván László óta tudjuk, hogy egy választási program az a kampány az nem kormányprogram, különösen nem költségvetés.
[00:29:35]Az megígérteket, az eddig megismert tervek azok nagyjából lefedik, mert akkor béke lesz.
[00:29:41]Ha nem fedik le nagyon, akkor meg nem lesz béke.
[00:29:45]De én azt gondolom, hogy hogy ez a költségvetés ugye amit emítettem a műsor első felében, hogy agresszívebb, mint amit ugye az agresszívet arra gondoltam, hogy sokkal többet ad már az elején azokból az ígéretekből, amiket megígértek.
[00:29:57]Tehát én azt gondolom, hogy hogy ez tényleg politikai szempontból történt, hogy hogy ilyen legyen.
[00:30:01]És ugye ahogy a szerkesztő mondta, hogy akkor így béke lesz.
[00:30:05]Igen.
[00:30:05]Így akkor a a támogatottságot fel lehet tartani.
[00:30:07]Én azt gondolom, hogy hogy ez a költségvetés azért elég jól mutatja, hogy hogy az új kormány tényleg már az elején megpróbál megvalósítani az ígéreteit.
[00:30:16]Én, mint ilyen fanyalgó közgazdász erre azért azt tudom mondani, hogy hát én arra számítottam, hogy esetleg nem adnak már az elején ilyen sokat.
[00:30:23]Ugye szokott lenni ez a klasszikus megközelítés, hogy politikai ciklusnak az elején érdemes a fájdalmas intézkedéseket megtenni.
[00:30:31]Megyesi Péter annak idején meg is csinálta.
[00:30:33]Ö igen, bár mondjuk emlékeim szerint Megyesi Péter 100 napos programjában ugye elég sok elég sok olyan népjóléti intézkedés volt.
[00:30:40]Úgyhogy az viszonylag hasonlított a mostanira, de hogy hogy ugye klasszikusan, mertogy majd a amikor majd jönnek a választások, akkor lehet ugye kicsit jobban kiengedni.
[00:30:50]Én azt hittem, hogy ezt a mintát jobban fogjuk követni abból a szempontból.
[00:30:54]Persze követjük, hogy a költségvetési hiányban tényleg egy ambiciózus csökkentés van, de benne vannak tényleg egy nagy rész, amit amit amit ahogy az elején mondtam, ugye adó emelis nélkül nem is nagyon lehetne finanszírozni.
[00:31:06]Tehát, hogy a kiadáscsökkentés mellett azért, hogy körülbelül a GDP 1%-a, ha jól emlékszem a az összes ilyen adóemelés, ugye a Tao vagyonadó és az összes kisebb adó, amit emelnek, az azért a GDP 1%-ára rúg körülbelül.
[00:31:19]Egy ciklus végén el se nagyon lehetne engedni, ott már nagyon közel van az euro, nem?
[00:31:23]Hát igen.
[00:31:26]Hát igen.
[00:31:26]Este tartják az ígéreteket, hogy látjuk.
[00:31:29]Igen.
[00:31:29]Tehát tehát igazából ez ez egy picit zavarba ejtő ezekben a költségvetési tervekben.
[00:31:33]Tehát pont amikor már elméletileg nagyon közel lenne az euró, ahogy fogalmaztál, ugye akkor jön egy újabb választási év Magyarországon.
[00:31:41]És erre egyébként a piacok is elfigyeltek, hogy 29-ben ugye 3,4%-os GDP arányos hiányt célt meg a kormányzat, 30-ban pedig 28-at.
[00:31:51]Na most egy választás előtti évről, egy választási évre ráfordulva GDP arányában 6 pontos javulás, hát ilyet még ugye nem láttunk a magyar gazdaságtörténetben, tehát tehát ez ez mindenképpen érdekes, hogy megvalósítható-e.
[00:32:10]Tehát lehet, hogy jobb lett volna már 29-re 3% alákkenteni a hiányt, és akkor választási évre egy picit nagyobb mozgástere lehetne a kormányzatnak, de tényleg összességében azt látjuk, hogy hogy egy olyan új kormány alakult, egy olyan párt alakított kormányt, aki aki eddig nem létezett korábban.
[00:32:35]Tehát én úgy gondolom, hogy ezért is volt nekik annyira fontos, hogy ezeknek a választási ígéreteknek legalább egy részét meg tudják valósítani, vagy elég nagy részét meg tudják valósítani.
[00:32:48]És hát ez ugye valahol a hátulüt is, mert például ugye megmaradt a különadórendszer, sőt még a különadóterhek emelkednek is.
[00:32:57]Ugye általában véve a vállalati adóterhek magasabbak lesznek, tehát számos olyan apró apró adóváltozás történik a jövő évi költségvetésben, aminél felmerül a kérdés, hogy esetleg nem-e lesz ezeknek addicionális inflációs hatásuk.
[00:33:19]Lehet számolni tehát például azzal, hogyha a kisker különadó megmarad, akkor annak milyen hatása lesz?
[00:33:23]Tehát most mondjuk az inflációban ezt ki lehet valahogy számolni, mert akkor nyilván a kormány is kiszámolja, és ha úgy látja, hogy ez probléma, akkor majd módosít.
[00:33:32]Hát alapvetően ugye itt mindig amikor ilyen adók vannak, meg különadók, meg árvéstoppok, illetve egyáltalában véve a vállalatok úgy gondolják hogy az adórendszer az torzít, tehát mondjuk egyes szektorokat nagyobb mértékben terhel, mint más szektorokat, akkor ugye hajlamosak arra, de lehet, hogy enélkül is hajlamosak lennének arra, hogy ezeket a megemelkedett terheket a fogyasztói áraikban megjelentessék.
[00:34:01]És Magyarországon ez azért probléma, tehát nem [horkantás] biztos, hogy az a probléma önmagában, hogy mondjuk egy pár tized ponttal emelkedik egy külön adókulcs, hanem inkább az, hogy egy alapvetően inflációs természetű gazdaságra mennek rá ezek az esetlegesen áratnövelő külön adó terhek.
[00:34:20]Szerintem ez jövő évi költségvetésnek mindenképpen egy olyan pontja, amit amit kritizálni lehet makrogazdasági szempontból, illetve hát érezni azt is, hogy hogy a vállalati szektor azért nem feltétlenül erre számított.
[00:34:42]Ühüm.
[00:34:42]Az, hogy egy vállalati szektor nem feltétlenül erre számít, annak lehetnek következményei.
[00:34:46]Hát a a növekedés egy jelentős része a termelésben adódik el.
[00:34:51]Tehát ott ott termelődik meg.
[00:34:55]Valamekkora hatása, azt gondolom, hogy lehet.
[00:34:57]Itt például, hogyha makrogazdasági dolgokra fordítjuk le ezt a dolgot, akkor mi emiatt például óvatosabbak vagyunk, mint a kormány a beruházási pálya előrejelzés tekintetében?
[00:35:07]Miért csinálnám, hogyha nem látom, hogy a környezetem jó?
[00:35:10]Igen.
[00:35:10]Meg meg általában azért a beruházásokat erőteljesen azt húzza, hogy milyenek a profit kilátásaim.
[00:35:14]És hogyha a profit kilátásaim romlanak, akkor általában nem akarok annyira beruházni.
[00:35:18]ugye a makrogazdasági modellezésben is, hogy amikor beruházásokat próbál valaki előrejelzni, általában a profit kilátásra meg a hangulatból indul ki.
[00:35:25]Ugye, hogyha kapok egy újabb adót a nyakamban, akkor ez nem néz ki annyira jól.
[00:35:29]Ugye itt sokat beszéltünk a műsor első felében az EU-s forrásokról, az azért mindenképpen pozitívba fogja lendíteni jövőre, de mi azért jóval óvatosabbak vagyunk, mint a kormány ebből a szempontból.
[00:35:37]inkább a nettó exportut látjuk jobbnak, a külső keresletet meg a magyar iparban, ezeket az egyszeri dolgokat, amik húzhatják a növekedéss jövőre.
[00:35:45]És ezért a GDP-ben nem látom radikálisan más szinten.
[00:35:47]A növekedésre ez olyan 2,5% körülátjuk mi is, de a beruházás oldalán én óvatosabb előrejelzést adnék le.
[00:35:56]Például azért, mert ugye a adóat azért tartalmaz az a ez a ez a csomag, és az az tud ilyen tud ilyen negatív hatással járni a beruházásokra.
[00:36:05]Ühüm.
[00:36:05]Az adó kivezetésével az elemzések számolnak?
[00:36:10]Önök számolnak azzal, hogy előbb-utóbb nagyjából olyan rendszerünk lesz, mint mindenki másnak magyarán.
[00:36:13]A különadók kijönnek a rendszerből?
[00:36:17]Hát ugye ez hosszabb távon reális szerintem.
[00:36:20]Tehát jövőre láthatóan ugye a költségvetési hiány lecsökkentése miatt is ugye nem nem csökkentették a különadókat, sőt bizonyosen még emeltek is.
[00:36:30]Én azt gondolom, hogy azt gondolom, hogy hosszabb távon ennek azért be kell következnie.
[00:36:34]Nekem például elég furcsa lenne, hogyha egy ilyen külön szerkezettel, vagy halkan megjegyzem, ugye ezzel a rezsicsökkentési rendszerrel lépnénk be mondjuk az eurozónába, az számom, tehát azt nem tartom annyira valószínűnek, addig valami módosításnak itt kellene lennie, csak nyilván valószínűleg arra vár a kormány, és ez mondjuk azért többé-kevésbé reális vállalkozás, hogy addigra már a gazdaság fog annyira nőni, hogy el lehet kezdeni ezeket azért így óvatosan kivezetgetni.
[00:36:58]Úgyhogy én például azzal számolok, hogy majd az évtized vége felé ezek azért már érdemben kisebbek lesznek, mint ma.
[00:37:06]És évtized végére teszi.
[00:37:09]Igen.
[00:37:09]Tehát azt azért látni kell, hogy amikor elindultak ezek a gazdaságpolitikai tervezések, költségvetési tervezések, ugye teljesen irreális elvárás volt, hogy ezek a külön adók meg tudnak szűnni.
[00:37:21]Ugye 2010-től épült fel lényegében ez a rendszer, és azóta ezek az adóbevételek annyira szerves részét képezik a bevételi oldalnak, hogy egyszerűen egy kormányzat sem engedheti meg magának, hogy ezeket egyik napról a másikra eltörölje.
[00:37:36]Tehát meg kéne mondani, hogy honnan be.
[00:37:39]Igen.
[00:37:41]Tehát Igen.
[00:37:41]Tehát nagyjából a költségbeté bevételeinek 5-6%-a külön adókból jön.
[00:37:45]ö több adót beszedett 2025-ben, akkor néztem meg a kormányzat a különadókból, mint a társasági nyereségadóból.
[00:37:53]Tehát a ugye emel, tehát nyilván ebben az is terepet játszik, hogy ez az alacsony társasági nyereségadó kulcs viszont rendkívül kedvezőnek vagy rendkívül alacsonynak számít.
[00:38:06]Tehát vállalati szempontból makros szinten lehet, hogy ez a két dolog kiejti egymást, mikroszinten viszont bevizorzítást a rendszerbe annak köszönhetően, hogy vannak szektorok, illetve vállalatok, akik büntető jellegű adózást fizetnek.
[00:38:22]Még vannak olyan szektorok és vállalatok, akik sokkal kedvezőbb pozícióban vannak, az alapvetően alacsony társasági nyereségadó miatt.
[00:38:30]Tehát itt lehet, hogy ezeken a torzításokon majd középtávon el kellene gondolkodni, és ezt ezt valamilyen módon csökkenteni, hiszen ennek tényleg lehet egy olyan hatása, hogy hogy akkor a vállalatoknak a beruházási hajlandósága, hiába várjuk, hogy nőjön, mégsem fog olyan mértékben nőni, mint reméltük.
[00:38:53]Mennyire rendezi át a jövedelmeket az eddig megismert adó és költségvetési tervezet?
[00:38:58]Az volt a mondás a kampány, mert hogy az alacsonyabb jövedelmű szektorok felé kell átrendezni a jövedelmeket.
[00:39:03]Átrendezik?
[00:39:05]Igen, tehát tényleg ezt látni benne, ezt akár fogalmazhatunk is úgy, hogy egyfajta baloldali jellegű intézkedések valósultak meg, ami ugye a háztartási szektort illeti, tehát ugye az alacsonyabb jövedelműeknek az adóterhelése, az terhelése csökkenni fog, illetve ugye a nyugdíjak esetében is a legalacsonyabb nyugdíjak emelkednek, illetve ez a szép kártyás megoldás is azt jelenti, hogy arányaiban egy alacsonyabb nyugdíjat kapó nyugdíjasnak többet jelenthet ez a szép kártyás juttatás, mint egy magasabb [horkantás] nyugdíjat kapó nyugdíjasnak.
[00:39:42]Ugye a családi pótléknak a duplázása is alapvetően az alacsonyabb jövedelmű és gyereket nevelő háztartásoknak tud segíteni.
[00:39:51]Illetve hát azért vannak ugye az állami szektorban jelentős viszonylag jelentős béremelések is.
[00:39:57]Am ez sosem elég, hogyha a bázist nézzük a rendőrök szerint, a könyvtárosok szerint, a közszolgák szerint, tehát egészen elképesztő nettókat keresnek.
[00:40:09]Így van.
[00:40:09]Ez a béremelés ugye az a kategória, amikor ugye mikroszinten mindenki úgy gondolja, egy nagyon keveset keres, tehát a saját fizetésével soha senki nincs megelégedve, de azért azt látni kell, hogy az államnak ezek azért makros szinten azért jó pár 10 milliárd Ftba bele fognak kerülni.
[00:40:26]Még akkor is, hogyha tényleg a másik oldalról hozzátesszük, hogy ezekben a szektorokban ezek a bérigények teljesen jogosak.
[00:40:37]Ugye ez a nagy nehézsége mindig a dolognak, hogy minden igény jogos, minden adó torzít, de minden kiadás jogosnak mondható valakinek a szempontjából, de hát azért valahol mindig meg kell húzni a határokat, korlátokat, és és akkor el kell dönteni, hogy hogy akkor mire költünk, mennyi adót szeretnénk beszedni, milyen szerkezetben, és ugyanakkor a hiányt is azért fenntartható szinten kell tartani, hiszen azzal indult a beszélgetés, hogy nem lehet tartósan 7% fölötti költségvetési hiányt futtatni egy országnak.
[00:41:18]Olyan nagy rendszereket, mint mondjuk az oktatás meg az egészségügy, ezek átalakítását megígérték nyilvánvalóan, mert látják, hogy milyen állapotban van.
[00:41:26]Ezek jelentős tételek egy költségvetésben, tehát ez mindig kifizetéssel jár, hogyha mondjuk az egészségügyet meg az oktatást át akarom alakítani, vagy jobban kell megszervezni és pont.
[00:41:36]Ezek elég nagy tételet jelentenek a egy egy állam költségvetésében.
[00:41:38]Tehát itt itt jó sok pénz elmegy.
[00:41:40]Ugye az oktatás ugye rengeteg rengeteg fiatal van, akiket ugye oktatásban kell részesíteni.
[00:41:46]Tehát ez az államnak egy kiemelt feladata és ezt ugye nem lehet versenypiaci kör egy bizonyos szintig biztos nem lehet versenypiaci körülmények között csinálni.
[00:41:52]A felsőoktatásban már ott azért lehet, hogy ki lehet nyitni, de nyilván a közoktatást azt az állam az az állam feladata, az egészségügy is nyilván az állam feladata.
[00:42:00]Ezek ilyen klasszikus példák a közgazdaságtan.
[00:42:02]És emiatt ezek nagy arrendszerek.
[00:42:07]És azt is ki lehet jelenteni, hogy bárkivel hasonlítjuk össze a magyarországi költéseket.
[00:42:10]Eddig, amit az állam megtett az elmúlt 10-15 évben, jelentősen kisebb volt, mint akár a régióban.
[00:42:17]Úgyhogy [horkantás] azt gondolom, hogy van helye annak, hogy itt emelés legyen.
[00:42:21]Viszont szeretnék hozni ide egy példát, ugye most, hogy megyünk befelé az eurozónába, nézünk olyan országokat, amik nem olyan régen léptek be, például Bulgária vagy Horvátország.
[00:42:29]Én például a Horvát IMF riportban 2025-ben készült ez.
[00:42:34]Azt olvastam, hogy Horvátország és most megdöbbentő lesz.
[00:42:37]Horvátország előtt pozitív példaként emlegették Magyarországot, hogy horvát a horvát egészségügyet meg oktatást olyan hatékonyan most tényleg ezt ez volt leírva, mint mint mint Magyarországon olyan hatékony lenne, akkor mennyit tudnának spórolni ezeken az alrendszereken?
[00:42:54]Ezt tényleg leírta az IMF.
[00:42:55]Szerintem ez ez azért egy durva dolog.
[00:42:58]Én nem ezt javaslom.
[00:42:58]Nem, e nem az az üzenet.
[00:43:00]Az üzenet az, hogyha többet költünk, akkor nagyon oda kell figyelni arra, hogy hogy költjük el.
[00:43:04]És ugye amit szerkesztő úr mondott, hogy hogyan szervezzük meg.
[00:43:07]Szerintem ez nagyon-nagyon fontos.
[00:43:09]Ugye 20 évvel ezelőtt a 2000-es években a szocialista kormány akkor azért volt egy időz, ugye pont talán megyesi Péter idejére esett, hogy több pénzt költöttek és ott akkor volt erővit, hogy szabad-e ezt, szabad-e ennyit, szabad-e egy ugyanolyan szerkezetű egészség, ugye ráönteni több pénzt.
[00:43:23]És ott azért ebből komoly szakmai viták voltak.
[00:43:25]Most én nem hallom annyira ezeket a vitákat.
[00:43:27]Az is igaz, hogy akkor nem volt ennyire alulfinanszírozott a rendszer, ezt ki lehet jelenteni, de én azt nagyon remélem, hogy figyelnek arra, hogy hogyan költenek, mert mert mert ugye egy rossz szerkezetű rendszerre rátenni több pénzt, az az nem feltétlenül fog javítani az ellátás minőségét satöbbi.
[00:43:44]Tehát ez szerintem fontos igen.
[00:43:45]A törvénytervezetekre, azok olvasására kell átterveznünk a hosszútávú döntéseiket, például, hogy fölveszek egy lakáshitelt, vagy várjuk meg, amíg megvan a törvény, és akkor kezdjük el áttervezni.
[00:43:56]Az idő ilyenkor sokszor nagyon fontos.
[00:44:01]Hát igen.
[00:44:01]Itt ugye, hogyha most az otthonstart programról van szó, mikortól indul, ez se teljesen világos, hogy mikortól vártja le a vekerlek.
[00:44:10]Igen, nagyon nagyon gyors a a pörgés.
[00:44:12]Most így per ma vagy ebben a pillanatban, ahol itt ülünk, én én úgy tudom, hogy az otthonstar programnak ugye csak nagyon kivételes esetekben lehet még a november hónap közepéig, hogyha már az ember aláírt adásvételivel rendelkezik, vagy már beadta az építési engedélyt, valami ilyesmi.
[00:44:26]Én azt gondolom, hogy itt a célja a jogalkotónak, azaz a kormánynak az lehetett, hogy megelőzze azt, hogy egy utolsó roham legyen, mert ugye az otthonstart program az azért nagyon vonzó, és lehetett tudni, hogy valószínűleg valami jóval célzottabb dolog fogja felváltani.
[00:44:39]Így is van.
[00:44:41]Viszont nyilván mivel mindenki látja, hogy ez lesz, azért hogyha mondjuk hagynának egy két-három havi időt az átmenetre, akkor nagyon-nagyon sokan jönnének, hogy akkor gyorsan meg mind megnézni, hogy a három meg az 5% között mennyi a különbség, és hogy megéri-e ezért a 2%-ért sietni, és mindenki arra jutna, hogy meg persze, hát igen, meg ugye, hogy az új rendszerben már nem lesz az, hogyha valaki 50-50%-ban tulajdonos, akkor akkor még felveheti.
[00:45:02]Az újban ugye már nem, 45 év kor fölött már nem lehet satöbbi.
[00:45:06]Sok szempontból szigorúbb az új rendszer.
[00:45:08]Szerintem ezt akarták elkerülni.
[00:45:10]Valószínű, hogyha nem ilyen nagyon gyors a tempó, akkor ezeket a amit szerkesztúr mondott, hogy nem is lehet tudni, hogy mikortól meddig.
[00:45:17]Ezeket talán el lehetett volna kerülni, de ugye a kormány iszonylag gyorsan tempóban dolgozik, úgyhogy valószínűleg annak a következményét látjuk most, de a szándékban egészen biztos vagyok, hogy a kormány azt akarta elkerülni, hogy hirtelen egy óriási roham legyen a bankokon még.
[00:45:32]Ühüm.
[00:45:32]Este mikor hozunk döntést.
[00:45:34]Valószínűleg ez volt a cél, hogy akkor most hát novemberde decemberben ez a bankok megrohanása ez ne következzen be.
[00:45:43]Mik bankok ebben gyakorlottak voltak az otthonstartra is, hétvégi munkával készültek föl, tehát mindenki, aki élt és mozgott volt.
[00:45:50]Igen, de azért ugyanakkor a vállalati szféra, de akár a háztartások szempontjából is ennek van azért egy olyan hátulütője, hogy hogy akkor megint az üzenet, hogy hogy jött egy új kormány, és akkor mindent kidobunk, és mindent, amit a régi kormány javasolt.
[00:46:12]Pedig azt mondták, hogy ami jó, az marad.
[00:46:15]Ez ez most ugye a otthonstartot nem minősíti, mert az otthonstartot makroszempontból nagyon-nagyon sok mindenből minden szempontból lehet kritizálni.
[00:46:23]Ö többek között ugye a ö ingatlanáremelkedés, amit ezzel sikerült elérni, hogy az, hogy egyáltalán nem volt célzott, tehát mindenki fölvehette befektetési célból is, tehát nem gondolom, hogy az államnak a feladata az, hogy olcsó hitellel támogassa bármely állampolgárnak a befektetési célű lakásvásárlását.
[00:46:47]Tehát az otthonstartnak azért voltak olyan elemei, amelyek kritizálhatóak.
[00:46:51]Na most ugye a kormány ezekkel a változásokkal ezt valamilyen módon finomhangolni próbálja az otthonstartnak ezeket a hátulütőit.
[00:47:01]De ugye ez a történet, amit ebből ki akartam hozni, hogy akkor egyik pillanatról a másikra kidobjuk, és jön a másik.
[00:47:10]Ez megint az ellen dolgozik, hogy akkor kiszámítható gazdasági környezet előre lehet tervezni.
[00:47:18]Nem csináljuk azt, hogy beadunk stalát törvényeket, amelyek már másnaptól érvényesek, és esetleg egy egész szektornak mondjuk az adóterhelését vagy a működési feltételeit átalakítja.
[00:47:29]Tehát ez ez megint egy olyan történet, ami az otthonstart körül történt, ami ami a gazdaságp ami az ellen az üzenet ellen hat, hogy akkor innentől kezdve a gazdaságpolitika, az államműködés kiszámítható lesz, a vállalatok egy viszonylag kiszámítható környezetben tudnak majd tervezni, működni, operálni.
[00:47:53]középtávú kitekintőben lehet olvasni azt, hogy ha a dolgok kiegyenesednek egy idő után, akkor olyan lesz a piaci kamatszint lakásoknál például, mint amilyen most a kedvezményes kamatszint.
[00:48:03]Ez elvileg megcsinálható.
[00:48:03]Tehát tényleg az lenne a normális kamatszint.
[00:48:08]Igen.
[00:48:08]Hát ez is lenne egy célja a költségvetési kiigazításnak.
[00:48:10]Tehát hogyha a hiány nem száll el és az adósságterhek nem szállnak el, hanem mind a kettő fenntartható szinten alakul, akkor ez azt jelenti, hogy az államadósságot olcsóbban, alacsonyabb kamatszint mellett lehet finanszírozni.
[00:48:26]Márpedig ugye az, hogy az állampapír hozamgörbe az hogyan alakul egy röörga.
[00:48:32]Annak ugye döntőhatása van arra, hogy hogyan alakulnak a hitelkamatlábak, akár a háztartások hiteleit nézzük, akár a vállalati szektornak nyújtott hiteleket.
[00:48:43]Ugye ez a kamattranszmissziónak a lényege, lényegében az, hogy hogy az, hogy az állam az államnak mekkora terhet kell fizetnie az adóssága után, az befolyásolja elég nagy mértékben az egész gazdaságnak a kamatkörnyezetét.
[00:49:02]És hát valóban ez lenne az ideális, hogyha az állam olyan fegyelmezett gazdálkodást tudnak folytatni, hogy az államadósságot a finanszírozók relatíve olcsón megfinanszíroznák, és kialakulna egy tartósan alacsony kamatkörnyezet, ami nyilván segítené a hitelezést és hát ezáltal a magyar gazdaságnak a fejlődését.
[00:49:25]Hozzá akartam ehhez tenni valamit.
[00:49:25]Igen, egyébként egyetértve azon, amit Orsi mondott, egy olyan dolgot azért behoznék ide, hogy attól is függ mindez, hogy most el lehet-e érni ezeket a támogatott kamatokat, vagy nem, hogy egyébként az eurozónában mekkora lesz a kamat.
[00:49:35]Ezt csak így zárójelben hozzá kell tennem.
[00:49:39]Most ugye például ilyen inflatórikusabb, magasabb komatkörnyezet kialakulását látjuk az elmúlt hónapokban.
[00:49:43]Reméljük, hogy nem fog ez jelentősen tovább folytatódni, de ugye lehet ebből az egy olyan is, hogy néhány év múlva majd mondani fogják, hogy jaj, hát nem alakult ki a 3-4%-os kamat, de az lehet, hogy azért lesz, mert az eurozónában sem olyan alacsony kamatszintek voltak már.
[00:49:58]Ezt csak hozzá akartam tenni a rendkedvéért.
[00:50:00]Még messze van.
[00:50:00]Köszönöm szépen.
[00:50:00]Az elmúlt egy órában Nyeste Orsolja, az Erzte vezető elemzője és Árokszállási Zoltán az NBH elemzési centrum igazgatója volt az aréna vendége.
[00:50:07]A műsor elkészítésében Szécsi Ágnes szerkesztő kollégám és Erdei Tamás főszerkesztő vett részt.
[00:50:12]Az infórádióban ezt a beszélgetést felvételről hallják.
[00:50:16]A YouTube csatornán szintén felvételről fogják hallani, mert még nincs ott.
[00:50:18]Ha oda föliratkoznak, akkor az összes további beszélgetésünket külön keresés nélkül fogják megkapni.
[00:50:23]Köszönöm a figyelmet.
[00:50:25]Exterda Tibor vagyok.
[00:50:28]Az Arena távközlési partnere a Van Magyarország.