Lehet másképp tanítani a magyar iskolákban? Thaisz Miklós, Inforádió, Aréna

[00:00:00]Aréna Magyarország [zene] egyik legtöbbet idézett rádió műsora.

[00:00:01]Várja önt a stúdióban.

[00:00:06]Taisz Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat ügyvezetője.

[00:00:11]Az Aréna távközési [zene] partnere a Van Magyarország.

[00:00:16]Segítse ön is munkánkat azzal, [zene] hogy feliratkozik csatornánkra.

[00:00:20]Köszöntöm az infóádió hallgatóit.

[00:00:20]A mikrofonnál Kocsony Zoltán és köszöntöm az Aréna mai vendégét, Tajsz Miklóst, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat ügyvezetőjét, a Szeretetszolgálat iskola alapítványak volt elnökét.

[00:00:30]Jó napot kívánok.

[00:00:33]Jó estét kíván.

[00:00:34]Köszönöm szépen, hogy eljött hozzánk.

[00:00:34]És ezt az iskola Alapítványt azért is tettem hozzá, mert hát oktatás lesz a témánk a következő szűk egy órában.

[00:00:42]magyar [horkantás] Máltai Szeretszolgálathoz, a Szeretetszolgálat iskola alapítványához kapcsolódó oktatási nevelési tevékenységről beszélgetünk a következőkben, de igyekszünk majd kitekinteni azért a közneveléshez kapcsolódó folyamatokra is.

[00:00:56]Kezdjük is talán azzal, hogy a Máltai Szeretetszolgálat, ha jól tudom, akkor vagy jól láttam, akkor 20 köznevelési intézményben kezdte meg most szeptemberben ezt a tanévet.

[00:01:07]Új intézmények is vannak a hálózatban, és csaknem 5000, ha jól mondom a számot, 5000 gyermek tanul, vagy kap óvodai nevelést ezekben az intézményekben, vagy hát az iskolai, általános iskolai, vagy akár a szakoktatásban vesz részt.

[00:01:19]És azt is talán érdemes elmondani így bevezetőben, hogy ezek az intézmények jellemzően hátrányos helyzetű, leginkább halmazottan hátrányos helyzetű régiókban működnek.

[00:01:29]Nyilván eleve ez is adális feladatokat, [horkantás] a hagyományos oktatási formáktól eltérő feladatokat és pedagógiai modelleket.

[00:01:38]De ezen túl vagy ezzel természetesen együtt véve hogyan írható le, hogy miben is különböznek a Máltai szeretetszolgálati iskolái úgymond a hagyományos magyarországi iskoláktól és a hagyományos magyarországi oktatási rendszertől?

[00:01:53]Igen, hát távolabbról nézve természetesen nem különböznek, hiszen Magyarországon független attól, hogy állami, egyházi vagy magánfenntartású egy óvoda iskola, középiskola, ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá, ugyanazok a szakképzettség, vagyok, ugyanaz a tantterves, de ugyanazok a tanttervek, ugyanazok a tank, a nemzeti alattantervatkozik mindenkire, és ugye a kerettantervek is az utóbbi időszakban.

[00:02:14]Ehhez azért vagy erre föl lehet fűzni speciális pedagógiai modelleket, gondolom vagy módszert.

[00:02:20]Igen.

[00:02:20]Ugye a az előző oktatáspolitika elég határozottan meg szabta tantervi szabályokat, de azért már az elmúlt 16 évben is történt egy elmozdulás az időszak második felében abba az irányba, hogy az iskoláknak a szakmai önállósága, autonómiája némileg azért növekedett.

[00:02:41]Noha még nem tartunk ott, ahol ez valószínűleg ideális lenne.

[00:02:44]Na de akkor a Magyar Mártai Szeretetszolgálat által fenntartott intézményekről pár szót.

[00:02:48]Hát valóban vannak bölcsödeink, óvodáink, általános iskoláink és szakképző intézményeink egyaránt.

[00:02:54]Ahogy mondta, ezek döntően a felzárkózó településeken vannak.

[00:03:00]Ez a fogalom ez tulajdonképpen az ország 300 legeslegszegényebb kistelepülését takarja.

[00:03:05]Tehát az óvodáink, általános iskoláink azok szinte kivétel nélkül ezeken a településeken vannak.

[00:03:11]És noha a jogszabályok azok valóban, ahogy mondtam, ugyanazok vonatkoznak ránk, mint bárki másra.

[00:03:17]Ettől függetlenül annyira mélyszegénységben dolgozunk gyakorlatilag ezeken a településeken, hogy nyilvánvalóan egy speciális kiemelt figyelem, tudás és hálózat az, amit nyújtanunk kell ahhoz, hogy érdemi esélyeket teremtsünk, mert nyilván ezeknél a gyerekeknél, akik a legszegényebb kiselepüléseken élnek, borzasztó hátrányból indulnak.

[00:03:43]Csak egy számot szoktam idézni leginkább, ami kifejezi azt, hogy mekkora hátrányok vannak, amikor a hatodik általános iskolás magyar átlag kompetencia eredményeket nézzük, az jóval magasabb, mint a 10.

[00:04:00]évfolyamra járó halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeké.

[00:04:04]Tehát gyakorlatilag években kifejezve már az általános iskola legelején egy, de inkább két éves hátrányban, lemaradásban vannak ezek a gyerekek.

[00:04:18]Úgyhogy nagy erőfeszítések kellenek, nem csak az iskolától, óvodától, bölcsödétől, hanem talán az egy jó lehetőség a Maltai szeretetszolgálatnál, hogy mi egy komoly hálózatban tudunk gondolkodni.

[00:04:31]Ezeken a nagyon szegény felzárkózó településeknél vannak úgynevezett jelenlétpontjaink.

[00:04:37]Ez a szociális munkának egy bázisa ezeken a kis településeken.

[00:04:46]És több helyen van óvodánk és iskolánk egyaránt, ami ugye nem jellemző, miután aigen az elmúlt 15-20 évben úgy alakult, hogy az önkormányzatok tarták fent jellemzően az óvodákat, az állam tartja fönt jellemzően az általános iskolákat, és a kettő között valamilyen kapcsolat van, de az esetek nagy részében nem elég szoros az együttműködés.

[00:05:07]Na most nyilván ahhoz, hogy valós esélyeket tudjunk teremteni, ahhoz egy ívben kell gondolkodni, már a fogantatástól el kell kezdeni, és egészen a foglalkoztatásig kell kísérni, támogatni a gyerekeket, diákokat, családokat, szülők bevonásával, hiszen nélkülük nem sok esélyünk van.

[00:05:27]És azt csináljuk mi, hogy ezeken a településeken létrehoztunk úgynevezett helyi kerekasztalokat, egy rendszeresen ülésező fórumokat, ahol részt vesznek az óvodamunkatársai, az iskolamunkatársai, a családsegítő.

[00:05:46]Olyan is van, hogy ha szükséges, akár a rendőr kapitányt is odahívjuk, a védőnő, kulcszereplő mindenhol, ha tudjuk, akkor a szakszolgálatokat megszólítjuk, gyerekvédelmet, tehát minél több lokálisan érdekelt szereplőt, partnert, stakeholdert, ahogy szokták mondani, és így közösen beszélünk konkrét gyerekekről is, konkrét családokról is, hogyha mondjuk egy krónikus hiányzó család van, vagy vagy általános együttműködésben, mert hogyha egy ilyen hálózatot építünk a leghátrányosabb helyzetű térségekben, akkor sokkal több esélyünk van, mert sajnos a azért az a jellemző sok helyen, hogy az egyes intézmények kollégái, azok alapvetően a jogszabály által meghattozott feladatokban, intézményi keretekben, korosztályokban gondolkodnak és kevésbé, hogy mondjam, megoldásfókusszal arra koncentrálnak, hogy az adott gyereknek mik a problémái, mi lehet amögött, hogy mondjuk Ez ez egyébként mindez egyfajta ilyen előzetes feltérképezést is jelent ezeken a településeken.

[00:06:50]Tehát hogy ide mondjuk milyen oktatási módszertan szükséges, milyen gyerekekre, mely gyerekekre kell különösen figyelni, mert nyilván a hátrányos helyzetű régióban, azon az adott településen is nagyon különböző élethelyzetű gyerekek vannak.

[00:07:06]Így van.

[00:07:06]Így van.

[00:07:06]Tehát ez ez nagyon nagyon jó a kérdés.

[00:07:08]Tehát gyakorlatilag messziről nézve 2000 fő körüli település, ahol jellemző hátrányosetők vannak, mondjuk Tolna megyében meg Baranyában vagy Borsodban.

[00:07:19]Távorról nézve hasonló a szociokulturális háttér, de ha közelebb megyünk, megvizsgáljuk a konkrét iskolát, a konkrét gyereket, a konkrét közösséget, akkor bizony már sokkal nagyobb különbségeket találunk, mint gondolnánk.

[00:07:32]Ugye a Máltai Szeretszolgálat szociális programjainak is egy alapvetése az, hogy ahol megjelenünk, ott felállítunk egy, úgy szoktuk mondani, diagnózist és folyamatosan igyekszünk jelen lenni a település életében, hogy akkor tudjunk gyakorlatilag a telepen dolgozó kollégáink konkrét tapasztalataiból kiindulva kialakítani azt a szolgáltatási portfóliót, amit tudunk nyújtani.

[00:07:58]És nyilván most itt elsősorban oktatásról beszélünk, tehát ez az iskolákban, óvodákban, bölcsödékben sincsen másként.

[00:08:03]Talán abban vagyunk más fenntartók a Magyar Mát Szeretszolgálat iskolapitány részéről többek között.

[00:08:08]Nem csak abban, [horkantás] hogy van ez a hálózatunk, amit ki tudunk használni a gyerekek érdekében, hanem mi a fenntartói szerepet elsősorban nem egy ilyen adminisztratív szerepnek fogjuk föl, hanem konkrét szakembereink vannak az Iskola Alapítványnál, akik egy folyamatos állandó kapcsolatban vannak az iskoláink, óvodáink pedagógusaival, vezetőivel.

[00:08:36]konkrétan részt vesznek mondjuk a vezetőfejlesztésben, a pedagógus és nem pedagógus kollégáink mentalhigién támogatásában.

[00:08:47]És ami legalább hiszen csak egy pillanatra itt megállok, mert ugye a jóllét biztosítása az nagyon fontos alapelvünk.

[00:08:55]És a jól étet itt értem a gyerek és a pedagógus és a nevelőoktatómunkát segítő kollégák jóléte alatt is.

[00:09:02]Tehát hogyha ő nincsen jól önmagával, nem érzi jól magát a bőrében, akkor ugye máró kizárt, hogy sikeres legyen.

[00:09:11]De ugye ha ezen túl vagyunk, megvannak a fizikai feltételek, amennyire ezt ugye tudjuk biztosítani az átvett, leromlott épületek kapcsán, de igyekszünk itt is megfelelni.

[00:09:21]A legfontosabb ugye még a szakmai támogatás.

[00:09:25]Tehát tulajdonképpen mi úgy képzeljük el ezt az egészet, hogy egy közös tanulószervezetként fogjuk föl magunkat, mint iskola alapítványos kollégák és az adott iskola óvoda pedagógusai, nevelő oktatómunkát segítői, a portástól kezdve a takarítónőig mindenki, és közösen próbálunk folyamatosan reagálni azokra a helyzetekre, problémákra, nehézségekre, amelyek jelentkeznek.

[00:09:48]Mindez egyébként óhatatlanul más típusú feladatot jelent, vagy más típusú feladat végzést kíván meg a pedagógusoktól is.

[00:10:00]Azért a jelen pedagógus képzése nem feltétlenül készít fel erre a területre talán, és nem készíti fel a hallgatókat erre.

[00:10:07]És a személyes indíttatáson kívül vagy amellett vajon mi kell ahhoz, vagy mit kell ahhoz hozzátenni, hogy egy tanító, egy tanár, vagy akár egy óvodapedagógus megállja a helyét ezen a terepen, ezen a nem könnyű terepen?

[00:10:19]Igen.

[00:10:21]Azt egy 90-es évekbeli kutatás azt mutatta ki, hogy a tudást azt 70%-ba a gyakorlati tapasztalat által szerzi meg az ember.

[00:10:34]Ez vonatkozik egyébként a pedagógusra is, meg a gyerekre is, hozzáteszem.

[00:10:37]Tehát itt át tudnánk vezetni az aktív tanulással, ami az iskolákban is egy fontos dolog, hogy ne csak frontális oktatások zajlanak, és a pedagógusokra, szakembereinkre is.

[00:10:45]Tehát ahogy mondja, az egyetemeken, főiskolákon, hát ugye, hogy mondjam régóta közkeletű vélekedés és sok igazság van benne, hogy nem feltétlenül a tehát jelentős részben nem a gyakorlatra, valóságra készítenek fel a felsőoktatási intézmények.

[00:11:02][horkantás] Tehát 70% a tapasztalati tanulás, körülbel 20% a a hogyzett társadalmi tanulás, amikor a partnerekkel a társadtól fel vérteződik a a kolléga, a pedagógus vagy akár a gyerek.

[00:11:15]És körülbelül 10% a formális tanulás, ami beépül nekünk.

[00:11:19]Tehát gyakorlatilag arra akartam ezek erre két legyet ütve egycsapásra, hogy mind a gyerekeknél a az aktív tanulás, az interakció a lényeg és a kollégáknál is.

[00:11:28]Tehát egyszerűen kell egy elkötelezettség.

[00:11:32]a pedagógusok és kollégáink részéről.

[00:11:32]És hogyha megvan az egyértelmű elkötelezettség, akkor gyakorlatilag a megoldás Ühüm.

[00:11:42]fókusza, vagy említettem, addig kell keresni, kutatni az eszközöket, megoldásokat, amíg azok működni kezdenek.

[00:11:49]De ha jól tudom, akkor, vagy legalábbis erről olvastam egy helyütt, hogy van egy olyan törekvés is a Máltai Szeretetszolgálat iskoláinál, hogy a az ott tanult tehetséges diákokat aztán akik történetesen pedagógus képzésre mentek és pedagógusok lettek, azokat visszahozzák ezekre a településekre, ezeknek a településeknek az oktatási intézményeibe.

[00:12:12]Ez működik?

[00:12:12]Nagyobb számban is meg?

[00:12:15]Igen, tehát hogy konkrét példát mondjak.

[00:12:17]Például a Kunhegyesi járás az ország egyik legszegényebb járása a Jászagykzónok megyében.

[00:12:21]Ott két viszonylag nagy településen is van.

[00:12:27]Óvodánk is, iskolánk is, bölcsödénk is egyébként.

[00:12:28]Tisza bőn és Tiszaburán.

[00:12:28]Most Tiszabőt azt úgy kell elképzelni, ez egy olyan 2300 fős település körülbelül.

[00:12:36]Tiszabura az 3000 fölött van.

[00:12:36]Egyikinnél 350 gyerek jár az iskolá, másiknál 460 gyerek körül.

[00:12:42]Tehát olvastam, hogy itt nagyon most körülmények voltak.

[00:12:43]Azért is érdemes talán erről beszélni, mert éppen 10 éve annak, hogy itt a szeretetszolgálat átvette ennek a két iskolának a fenntartását, amelyek akkoriban, ahogy láttam, az ország legrosszabb helyzetben lévő iskolái közé tartozak beázott helységek, akadozó áramellátás fűtés, ebédlő hián a gyerekek az udvaron dobozból étkeztek.

[00:13:04]És mindez nem a múlt század 40-es vagy 50-es éveiben, hanem éppen 2010 után történt.

[00:13:09]Igen.

[00:13:09]Na hát akkor akkor meséljük egy kicsit Tiszabőről a konkrét például a maradat.

[00:13:12]Tehát 2016-ban 10 évvel ezelőtt vettük át az államtól a tankerülettől a tiszabői általánoskát és a Tiszaburait.

[00:13:19]Tiszabő önn és Tiszaburán egyáltalán egyelőtt az volt a helyzet, hogy nem volt napközi.

[00:13:23]Tehát a ebédet megkapták a gyerekek.

[00:13:26]Tiszaburána elképesztően lepukkant étkezőbe.

[00:13:28]Tiszabőn még étkező sem volt.

[00:13:31]Az udvaron dobozb.

[00:13:34]aentek.

[00:13:35]Ehhez képest az épülethez, évtizedek óta senki nem nyúlt korábban.

[00:13:39]Azóta nem csak a épített környezetet sikerült megváltoztatnunk, bővítenünk, felújítanunk, satöbbi.

[00:13:45]Nyilván az étkezés az nem is kérdés, hogy a körülményekhez képest méltó körülmények között tudnak enni a gyerekek.

[00:13:51]A napközis csoportok számát, ha említeném, Tiszaburán nulláról indultunk.

[00:13:58]nulláról.

[00:14:01]Jelenleg 22 napközis és délutáni foglalkozási csoport van.

[00:14:04]A pedagógus és nem pedagógus kollégák létszáma több mint duplájára emelkedett, úgyhogy a diáklétszám valamelyest nőtt, de messze nem ennyivel.

[00:14:16]Óriási és szembetűnő változások vannak Tiszabon.

[00:14:22]Ugye lett tornaterem.

[00:14:27]A pedagógusokkal kapcsolatban én azt a képet szoktam használni, én nagyon szeretem a Gyűrűkura című filmet, amikor van az Elvarázol Gondornak az elvarázsolt királya, aki egy ilyen pókhálószerű szövettel van lesz befonva, és egyszerűen megmételyezték bizonyos erők.

[00:14:48]És amikor megtörténik a csoda, akkor hirtelen lehull róla a pókháló, és hirtelen önmaga tud lenni.

[00:14:53]Tiszab, amikor átvettük az iskolát 10 évvel ezelőtt, hogy érthető legyen a kicsit messzirő hozott példám, akkor nagyon sokan mondták, hogy innen mindenkit ki kéne rúgnunk, az összes tanárt ki kell rúgni, merthogy ezek alkalmatlanok arra, hogy bármit csináljak.

[00:15:07]Mi ebben nem hittünk.

[00:15:08]Mi amikor átveszünk iskolát, óvodát, akkor mindig az alapvetés, hogy megtartunk mindenkit, meg nézzük, mit tudnak.

[00:15:14]És bizony ugyanazok a kollégák, akik ott voltak 10 éve, Tiszabén vagy Tiszaburán, azok most is ott vannak.

[00:15:23]Jelentős része, mondjuk így most is ott van.

[00:15:26]óriási változást tud jelenteni önmagában az, hogy ha már mást nem is csinálnánk, ezt nem szörűen csinálunk, de ha nem is csinálnánk már csak hagyjuk őket dolgozni, hagyjuk őket, hogy kijöjjön belőlük az, amit tudnak, hogy egy fenntartó ne azt nézze, hogy milyen adminisztrációt végez a kolléga, és számszerűsíthető eredményeket néz csak a foglalkozások számáról, nem pedig arról, hogy konkrétan mi történik.

[00:15:48]Ha elkezdünk velük közösen gondolkodni, ahogy mondtam a szakmai kollégáink, szakértőinkkel, közösen gondolkodhatnak abban, hogy milyen pedagógiai módszereket próbálnak ki.

[00:15:58]Ehhez kapnak támogatást, némi pénzt is.

[00:16:01]Nem azért, mert mi sokkal több pénzből gazdálkodnánk, mint más.

[00:16:05]Sőt, erről majd, ha érdekli, akkor beszélek, mert ez is egy közkeletű téma, vagy talán érdeklődés.

[00:16:10]Meg általában az van a a szerintem a gondolatmenetünkben, hogy a az egyházakhoz tartozó vagy az egyházi fenntartású iskolák azok jobb anyagi feltételekkel rendelkeznek és jobb anyagi körülmények között dolgozhatnak.

[00:16:25]Ugye ez ugye nincs így, de mindjárt beszélhetünk erről, hogyha gondolja.

[00:16:30]De csak még befejez az előző gondolatmenet.

[00:16:34]Egyszerűen az, hogyha a pedagógusokat hagyjuk dolgozni, hogyha adunk nekik eszközt, adunk némi pénzügyi mozgásteret, adunk szakmai támogatást, adunk folyamatos képzést, nem úgy, hogy beráncigáljuk őket Budapesten, lemennek kollégák és arra képzik, amire kell, a hatékony írás, olvasást tanításra, a mesepedagógiára, a nagy mozgások mozgásterápiára, mert ugye ahogy nagyon sok szakember elmondta már szerintem ebben a műsorban is, meg máshol is, az idegrendszeri érést [zihálás][sóhajtás] azt Azt elsősorban a idegpályák segít, tehát hogy egyszerűen a mozgás fejlesztése az segíti az idegrendszeri érést.

[00:17:09]Márpedig az idegrendszer életlen gyerekek nem tudnak úgy tanulni.

[00:17:13]Szóval, hogy hogy ebben támogatást, partnerséget kapnak a kollégák, akkor igenis csodákra képesek, mert azok, akik ezen a pályán maradtak, azoknak a nagy többsége az elkötelezett jó szakember.

[00:17:24]És ezek tanulói eredményekben is mérhetők, mert ugye itt beszéltünk arról, hogy ugye most már nyilván van ebédlő, felújított épület.

[00:17:34]Normális körülmények között lehet tanulni és tanítani, de mondjuk a tanulói eredményekben is jelentkeznek a az úgymond sikerek.

[00:17:41]Nem tudom, hogy egyáltalán ez érdemjegyekben mérhető-e ez a siker, vagy érdemjegyekben kellemérni.

[00:17:48]Igen.

[00:17:48]Mindenképpen mérni kell, baromi nehéz mérni és úgy gondolom, hogy nem érdemi jegegyekben kell mérni.

[00:17:54]Tehát tulajdonképpen a hosszú távon mindenképpen mérhető eredménynek kell lenni.

[00:18:00]Tehát mi mi mit értek ezalatt?

[00:18:02]Többen jutnak ebbe érettségit adok középiskolába ezekből a nagyon hátrányos helyzetű iskolákból bent tudnak-e maradni a középiskolában.

[00:18:08]Merogy az a jellemző sajnos, hogy körülbelül kilenc évfolyamig még mindenki eljut, mert 16 éves korig tart a tankötelezettség, de utána pont 16 éves kor körül a nagyon hátrányos helyzetű gyerekek lemorzsolódnak, hogy mi megint mondjak két számot.

[00:18:24]gyorsan az úgynevezett korai iskolaelhagyás mutatója országosan olyan 9,3-4% körül van most.

[00:18:31]Tehát ez azt jelenti, a korai iskolenelhagyás az egy ilyen európai fontos mérőszám.

[00:18:35]Azt jelenti, hogy azt nézi, hogy azok a 18 és 24 közötti fiatalok, akik legfeljebb általóiskolával vég rendelkeznek, és nem járnak középiskolába, vagy nem tanulnak, azok korai iskolá vagyokk, tehát 18-24 éves, akinek max általános iskolában is nem tanul.

[00:18:52]tegyük hozzá zárójelbe, hogy hogy ez a lemorzsolódás majd talán erről is beszélünk részletesebben, mert ugye vannak szakmai vagy szakoktatásbeli programjai is a szeretetszolgálatnak.

[00:19:01]És azért ha megnézzük a számokat, legalábbis én ilyen számadatokat találtam, hogy ez a lemorzsolódás éppen a a szakoktatást, a szakképzés, a szakközépiskolai képzést érinti hátrányosan.

[00:19:14]Ott ilyen 30% fölötti a remorzsolódási arány.

[00:19:16]A gimnáziumoknál meg ez olyan 6-7% körül van csak.

[00:19:19]Igen.

[00:19:21]És az országos átlagban azt akartam mondani, hogy az országos átlag tehát 9,3% ez a kora iskoláhagyó.

[00:19:24]A roma közösségben ez 58%.

[00:19:30]Óriási a különbség.

[00:19:30]És ugye nyilván a azt kérdezte, hogy milyen mérőszámok vannak, amik tudják mutatni a mi eredményeinket.

[00:19:36]Nyilván a korai iskolágy az fontos mérőszám, érettségítható továbbtanulás fontos mérőszám, a hiányzásoknak az aránya fontos mérőszám.

[00:19:44]És nagyon fontos az országos kompetenciamérés, amiről biztos, hogy nagyon sokan tudnak.

[00:19:49]Ez egy ez egy nemzetközi díjakkal kitüntetett professzionális mérési rendszer Magyarországon körülbelül 2000 óta működik minden évben matematika szövegért is.

[00:20:00]És az a helyzet, hogy és egyúttal azért ehhez kapcsolódik egy ilyen tanulói háttérvizsgálat is.

[00:20:02]Tehát vizgálják a Igen.

[00:20:05]A a szociális hátteret is vizsgálják.

[00:20:07]És az a baj, hogy ez a mérési rendszer ez nagyon jó.

[00:20:09]Csak ugye mi mennyit ér ez a mérési rendszer?

[00:20:14]Mikor ér valamit?

[00:20:14]Akkor ér valamit, hogyha erre egy tudatos stratégia tud épülni.

[00:20:18]A pedagógusok, akik foglalkoznak a gyerekkel, értik, hogy mi ez.

[00:20:21]Értik, hogy mit kell csinálni, értik, hogy milyen eszközöket kell használni, és mit miért használnak.

[00:20:26]Mondok egy példát, hogy mit milyen folyamaton mentünk keresztül, amikor átvettük ezeket az iskolákat, és én is egyébként 2016-ban érkeztem a mantai iskolapítványhoz, pont amikor átvettük a Tiszabői, Tiszabúra iskolát, kettő között nincs összefüggés, ez egy véletlen egybeesés.

[00:20:40]És akkor ugye elkezdtünk sok mindennel kiszéletezni.

[00:20:47]Tanítsuk meg a tanítóinket arra, hogy hogy kell írást tanítani, krízbe írni például, meg ilyen egyéb technikák.

[00:20:54]Elkezdtünk ezekről mindenféle bemutatókat tartani.

[00:20:55]Nyilván a hozzáértő szakértőket hívtunk.

[00:20:57]Csak rá kellett jönnünk néhány év alatt, hogy ilyen módszereket meg tudnak tanítani a meg tudnak tanulni a kollégáink, de ha igazából nem értik az egész rendszert, hogy hogy mit, miért, hogyan kell fölépíteni, akkor nem sokat ér az egész.

[00:21:15]Ezért elkezdtünk egy külső szakértők bevonásával egy olyan folyamatot, ahol itt is az iskolánk, iskolánk pedagógusai és az iskolapalapítvány szakértői közösen, vagy egy közös tanuló csoportot alkotva közösen elkezdeni [torokköszörülés] azon dolgozni, hogy hogy építsük föl elsősorban az olvasásírás szövegértéstulást meg a matematikát.

[00:21:34]Az alap mindennek ez az alapja itt van a legnagyobb zuhanás.

[00:21:39]Most is a pízán és a szövegértésbe zuhant a legjobban egyébként a magyar gyerekek teljesítménye.

[00:21:44]Sajnos jobban több ugasztó is, mert ez az alapja minden és és arra jöttünk rá, hogy ugye nagyon-nagyon szisztematikus, tehát ez egy nagyon-nagyon nehéz munka.

[00:21:54]Nem elég annyi, hogy figyeljetek a szövegértés tanítása, mert ez nem így működik.

[00:21:57]Ezt meg kell közösen tanulni.

[00:21:59]Ehhez rengeteg idő, energia plusz energiabefektetés kell.

[00:22:05]És [horkantás] arra is rájöttünk, hogy a mi településeinken a legfontosabb nem feltétlenül az átlageredmény a kompetenciérésen, hanem az, hogy ne funkcionális analfabétaként hagyják le az általános iskolát.

[00:22:16]Most nem akarok ilyen nagyon mély részletekbe belemenni, hogy mi mit jelent a nullás meg egyes kompetencia szinte a kompetenciál mérésben.

[00:22:23]Lényeg az, hogy elérjék azt a szintet, ahol tudnak szövegért szöveget érteni, alapműveleteket elvégezni.

[00:22:30]Tehát az, hogy nem lehet a legháltányosabb helyzetű csoportokat egyből az országos átlag szintjére trenírozni, mert nem fog működni, a közkerti kifejezésre élve lépésről lépésre kell haladni.

[00:22:42]Tehát a nullás kompetencia szinten lévő gyereket először az egyesig kell elvinni, mert hogyha olyan bonyolult felatokat csináltatunk vele, ami a hármast vagy a négyest cza, akkor az biztos, hogy kudarci élmény lesz.

[00:22:55]Tehát ez egy nagyon szisztematikus munka.

[00:22:57]Na most az eredményekről kérdezett, és nem akarom megkerülni a kérdést.

[00:23:00]Vannak eredményeink, de nyilvánvalóan messze nem tartunk ott, mint szeretnénk.

[00:23:03]Tehát van egy Tarnabod nevű Heves megyei kistelepülés, ahol nagyon szép sikerekről tudok beszámolni, ahol megtaláltuk azt az igazgatót.

[00:23:11]Mindig kulcskérdés az igazgató.

[00:23:13]Megtaláltuk azt az igazgatót, azt a nevelőt és a az igazgató után jön a pedagógus.

[00:23:18]De hogy ugye nem utána jön, úgy értem, hogy ugye az igazgatónak rendkívül nagy, főleg egy pici iskolában, egy pici hátran helyzet az átlagnál is nagyobb jelentősége van talán.

[00:23:30][horkantás] megtaláljuk azt a közösséget, elkezdünk szisztematikusan építkezni, ott átvariáltuk az egész tantervet, az a projektoktatás van, blokkokban tanítják a a közismereti tantárgyakat délelőttként.

[00:23:45]Ott megvalósul már évek óta az, amiről egyébként Lannert Judit miniszterasszony nemrég beszélt arról, hogy sőt a kiadtak egy a minisztérium kiadott Áyi Mariett államtitkár asszony, kiadtak egy 14 pontos ajánlást az alsó tagozatokban mit kéne csinálni.

[00:24:01]Travna von gyakorlatilag ezt csináljuk.

[00:24:04]Tehát például az, hogy bemegy a gyerekaslatsom előtt csinál, hát már öt éve ezt csináljuk és mások is csinálják.

[00:24:11]Tehát szigetszerűen sok jó innováció van a magyar iskolákban.

[00:24:13]Tehát gyakorlatilag bejönnek reggel a gyerekek Tarnabodon, fogat mosnak, reggeliznek, nagy mozgásokat végeznek.

[00:24:20]A idegrendszér isről beszéltem.

[00:24:23]Beszélgetőkörről induló a nap.

[00:24:25]És aztán jönnek a kompetenciafejerlesztések szövegért és matek délelőtt, minden délelőtt hétfőtől csütörtökig.

[00:24:31]Pénteken pedig blokkokba szervezve ilyen képességfejlesztés, közös zenélés, sport, állat, asszisztátia, tehát sok minden történik, mert pénteken korábban azóta tapasztalt, hogy már nem jöttek sokan iskolába, de hogyha ilyen izgalmasabb dolgok vannak pénteken, akkor jönnek.

[00:24:48]Tehát, hogy lehet eredményeket elés, ahol ez megvalósult, ott jó eredményeink vannak, de nem akarok sikerpropagandát folytatni.

[00:24:55]Nyilván van olyan iskolánk, ahol ezt még nem sikerült ezt az áttörést elérni, mert ez egy folyamatos sziszi fuszi munka, és a gyerekek kompetencia fejlesztése egyébként csak részben az oktatásról múlik, noha evvel sose szabad takaróznunk.

[00:25:09]szóba került az oktatási tárcánál éppen a mostani tanévkezdéshez igazítottan elkészült 14 pontos javaslatcsomag ugy az alsótaozatos oktatás gyermekközpontú megújítására ennek van is egy szlogje legyen élmény az oktatás mondhatjuk hogy ez kulcszó lehet az ugye annyiszor hallunk erről hogy élményalapú pedagógia meg élményalapú oktatás erre kell törekedni valóban igen.

[00:25:36]Hát mindenképpen nagyon fontos, hogy a gyerekek jól érezzik magukat.

[00:25:40]Ugye a beszélgetés első felében beszéltem a jól létről, hogy érezze jól magát a pedagógus gyerek mindenki.

[00:25:44]Tehát nyilván ez egy alapvető fontosságú dolog egy gyerek jól érezze magát az iskolával és persze történjen meg a fejlesztése, de nem attól lesz attól fog gyorsabban fejlődni a gyerek, hogy 45 perces órákon végigverjük rajta a tankönyvet.

[00:26:00]Sőt, hát most itt ugye pont ebbe a 14 pontos javaslatok között ugye egy ilyen rugalmasabb óraszerkezet meg órarend is van, hogy legyenek például rövidebek ezek a Igen.

[00:26:10]Amire egyébként eddig is lehetőség volt, de nem élnek jellemzően ezzel a legtöbb helyen.

[00:26:14]Most ez egy ajánlás tulajdonképpen, amely ugye a minisztérium hangsúlyozése az iskolák szakmai autonómiájára amit amit növelni akarja és már történ egy-két lépés ezen a téren.

[00:26:24]Ezzel is én magam részéről teljesen egyetértek, hiszen fontos, hogy érezzék, hogy ők dönthetnek.

[00:26:31]Itt ugye az ajánlásban nagyon sok olyan pont van, amelyik amelyik abszolút a jó irányba mutat.

[00:26:39]Tehát az, hogy nyugodtan lehet elnyújtva tanítani a az írást, olvasást, szövegértés, az alapkompetenciafejlesztés a van a fókuszban, a interaktív élménypedagógiai módszerek alkalmazása, a rugalmas óraszervezés és nagyon sok egyéb javaslatot is kiadott egyébként a van itt egy érdekes egyébként például ez a fejlesztő értékelés, hogy osztályozás helyett egyfajta ilyen személyre szabott visszajelzést kap első elsőben eleve nem numerikus értéken is van egyébként lehet, hogy ennek még kés a későbbi évfolyamokon is lehet haszn használni.

[00:27:21]Van vannak nekünk is olyan iskoláink, ahol már bevezették azt, hogy nem csak első, hanem később alsótazott további évfolyamain is nem is használják a numerikus értékelést, csak akkor, hogyha kötelező mondjuk egy iskolaváltásnál átváltani, átkonvertálni a szöveges fejlesztőértékelést.

[00:27:35]Tehát nagyon fontos a fejlesztőértékelés, nagyon fontos a mese, a művészetek, a nagymozgások, amir az első félidőben szintén beszéltünk, hogy a nagymozgások, mozgásterápia, mozgásfejlesztés.

[00:27:48]Igen, hát különösen, amikor azt mondjuk, hogy itt hét hat hét-nyolc éves gyerekekről van szó, akiknél a nyilván a mozgás az hét nyolc éves gyerekekről van szó, mondjuk és ráadásul, ahogy ezt említettem az első blogba, a leghátrányosabb feletű iskoláknál itt akár egy-két éves lemaradásban is lehetnek a gyerekek.

[00:28:04]Ö napláne egyébként bármilyen furcsa és indokolatlan Budapesten többen maradnak az óvodában hat éves kor után mint ezekből a nagyon-nagyon hátrányos helyzetű hát ugye itt ez érdekes ugye mert így itt ugye volt polémia és vita ezzel kapcsolatosan hogy az iskolaérettség megállapítása itt azért voltak ilyen kötelező előírások az elmúlt években, hogy ugye meg volt határozva hogy akkor hat éves kortól a betöltött hatodik életév után akkor igenis tessenek iskolába menni lehetett a ez alól felmentést kérni, de igen.

[00:28:40]És lehet, hogy nagyon sokan erről mondjuk nem is tudtak.

[00:28:42]Voltak olyan szülők, például ezeken a településeken talán nem nagyon tudtak a szülők arról, hogy erre milyen lehetőség van.

[00:28:47]pedig hát ez az iskolaérettség, ez ez központi kérdés lehet, hiszen eleve ugye erre utaltunk már, és ez a 14 pontos javaslatcsomag, és jó részt ezt próbálja valamilyen formában talán kezelni, hogy az óvodából iskolába vezető átmenet az egy nagyon érzékeny terület és nyilván, hogy erről különösen vannak tapasztalataik, hiszen több településen óvodát és általános iskolát is működtetnek egy fedél alatt.

[00:29:15]Így van.

[00:29:15]Így van.

[00:29:15]Nagyon fontos, hogy az a gyerek, akinek az az érdeke, hogy az óvodában maradjon még egy évet, vagy akár kettőt bizonyos esetekben, azok tudjanak maradni és megfelelő fejlesztést kapjanak.

[00:29:26]Ebben most elmozdult az új oktatási kormányzat abba az irányba, hogy most már nem ez szükséges feltétlenül a szakszolgálat döntése, hogy maradjon.

[00:29:36]Ez azért is jó egyébként, mert az is köztudomású, hogy a szakszolgálatok, a pedagógiai szakszolgálatok, akik meg állapítják a sajátos növelési igényt, nagyon-nagyon le vannak terhelve, és fölösleges olyan dolgokkal terhelni, amik nem feltétlenül szükségesek, inkább azokkal foglalkozzanak, akikkel feltétlenül szükséges.

[00:29:55]Na most az óvoda iskola átmenet szintén egy nagyon-nagyon fontos dolog egyébként, akár csak az alsó, felső közötti átmenhet, amiről egyébként kevesebb szó esik.

[00:30:04]Pedig nagyon fontos dolog, mert egyébként ugye a felső tagozattal talán még nagyobb probléma van, mint az alsó tagozattal.

[00:30:14]De visszatérve az óvoda iskola átmenetre, nálunk több jó gyakorlat van erre nézve.

[00:30:19]Na, nyilván az nagyon-nagyon fontos, hogy a általános iskolai tanítók már az óvoda végehez közeledve közösen tartsanak foglalkozásokat a kis ovisokkal.

[00:30:34]csinálunk nyári táborokat több településünkön, amikor a leendő iskolások közösen táboroznak a leendő tanítóikkal, és még ott van sok esetben az óvodapedagógus is.

[00:30:47]Tehát az a fontos, hogy ilyen tanulást támogató témeket, csapatokat hozzunk létre, és folyamatosan segítsük, támogassuk a gyerekeket, mert ez az átmenet, ez nagyon nagyon nagyon érzékeny.

[00:30:59]Hát ugye itt a itt ez a képlet így jobban adódik, de ugye nagyon kevés helyen van együtt óvoda és általános iskola.

[00:31:09]Tehát egy általános iskolába akár egy kerület vagy egy városnak a több szegmenséből érkeznek a kis diákok, tehát ott azért ezt nehéz megvalósítani.

[00:31:19]Igen.

[00:31:19]Nyilván nekünk könnyebb a helyzetünk ott, ahol saját magunk fenntartásra az óvoda is, iskola is, de azért hozzáteszem, hogy ennek azért, tehát azért ez nem egysebészet.

[00:31:25]Tehát ugye, hogyha a gyerek érdekét nézi, márpedig a gyerek érdekét nézi az óvodát, és akkor most teljesen mindegy, hogy az állam vagy az önkormányzat tartja fönn ugye éppen az óvodát meg az iskolát.

[00:31:36]Nyilván a gyerekek érdekében ezt az együttműködést, ezt a szakemberhálózatot, ezt sokkal jobban kellene működtetni.

[00:31:43]Tehát ez mindenképpen egy nagy kihívás.

[00:31:45]meg lehet ezt valósítani akár, illetve a a alsó tagozatból a felső tagozat felé való átvezetést is meg lehet valósítani.

[00:31:54]Abszolút meg lehet valósítani és meg is kell valósítani és egyszerűen közös csapatokban kell gondolkodni.

[00:31:58]Sőt tovább megyek, ugye arról is beszéltünk már, hogy a állos iskola és középiskola közötti átmenet is, tehát az összes átmenet az rendkívül fontos a gyerekek számára.

[00:32:14]Mondok egy középiskolai példát is, ha már az átmeneteknél tartunk.

[00:32:17]Vannak olyan gyerekek, akik mondjuk egy zsákfaluban nőnek föl elképesztő szegénységben.

[00:32:25]Nyilván azért zárójában hozzáteszem, hogy mi a Mátés szeretett szolgálatnál a legesleháltányosabb kis településekkel foglalkozunk elsősorban, tehát nem a magyar átlaggal.

[00:32:32]Na most képzeljenek [horkantás] el egy olyan kis települést, mondjuk két példánámra a Tolna megyei Gyulajon hallottam ilyen példákat, [horkantás] ahol a kisgyerek korábban 14-15 éves koráig nem ment ki a 900 fős faluból.

[00:32:52]Ühüm.

[00:32:52]Gyakorlatilag ez egy szokták mondani spontán szegálódott iskola, gyakorlatilag szinte kivétel nélkül roma közösség jön oda.

[00:33:00]És amikor a középiskol felveszik, mert a 16 éves tönkötettség miatt még felveszik, és amikor életében először száll egy távolsági buszra, és bemegy mondjuk Dombovárra 15 évesen, akkor ott biztos, hogy nem fogja tudni megállni a helyét.

[00:33:17]De mi ott azt csináljuk például, hogy már általános iskolában, például a természettudományos tantárgyaknál, ahol nincs is szakképzett tanár megfelelő az ált iskolába, már az általános Iskola hatodik, hetedik, nycadik évfolyamán visszük be Dombóvárra őket, hogy szakos tanárok a dombovári iskolánkba tanítsák őket, megmutassák a várost, megmutassák az iskolát, megmutassák a kollégiumot, ami szintén egy nagyon, hogy mondjam?

[00:33:41]ö fontos ö ö ö ö ö hely lehet a gyerekek életében, csak ugye azt is trenírozni kell arra a családot, a gyereket, hogy ugye ne egy ilyen nagyon idegen városi távoli valaminek tekintse azt a kollégiumot, hanem megértse a szülő, a család, hogy ott be kell illeszteni.

[00:33:58]És akkor itt itt utalnék a a szülők fontosságára is.

[00:34:03]Elképesztően fontos az, amire szintén kicsi hangsúly fektetődik sok helyen, hogy a szülőket bevonni, megértetni velük a dolgokat.

[00:34:13][horkantás] élménypedagógiáról kérdezett az előbb is a a minisztérium egyébként szerintem kiváló ajánlására az alsó tagozatot illetően volt olyan iskolánk, ahol nem most 8-10 évvel ezelőtt elkezdtük a élménypedagógia szellemében bevezetni az újszerű tanítást első osztályba.

[00:34:33]Elnyújtott írásolvasás, tanítás, játszvatanulás, mesék beépítésével satöbbi.

[00:34:40]Mi történt?

[00:34:40]Az átlagosan maximáltanos iskolát végzett szülők szinte fölázadtak, hogy mit bohóckodunk itt a gyerekeikkel, miért nem tanítjuk őket rendesen.

[00:34:50]És nyilván ők a legjobbat akarják a gyereküknek, ezért szóltak, de éppen ezért nagyon-nagyon fontos, hogy a szülőkkel megértessük azt, hogy mit miért csinálunk, megértessük velük azt, hogy mi a gyerekek érdeke.

[00:35:03][zihálás] azzal is nagyon sokat kísérleteztünk, hogy a szülő értekezeteken, akár óvodában, akár általános iskolában megjelenjenek a szülők.

[00:35:12]E erre is nagyon sokféle verzió van, és több helyen arra jöttünk rá egyébként, hogy a legjobb, hogyha együtt beszélünk a szülőkkel és a gyerekekkel közösen.

[00:35:22]Ez egy ilyen sajátos hármas egység, nem?

[00:35:25]Hogyha ez jól működik, ez a szülőig pedagógus és diák.

[00:35:30]Tehát en ennek hogyha hogyha ez a hármas egység működik és megvan, akkor akkor az már a sikeres oktatásnak is egy záloka lehet.

[00:35:38]Így van.

[00:35:38]Mert mert így csak közösen működik.

[00:35:39]És mondok fordítva is példát, tehát hogy nagyon szép példá itt látjuk pont a Heves megyei Tarna voltot talán már említettem egyszer ebben a az adásban.

[00:35:48]Ott például bevezettük a egyrészt szint egy jó minisztérium kezdeményezés idén, hogy a gyermekek és diákok hangja című projektnap idén először meg volt hirdetve ilyen fakultatív jelleggel, bármelyik iskolába felhasználva, ha akarták, nem volt muszáj felhasználni a minisztériumi ajánlásokat.

[00:36:06]Tarthattak egy olyan napot, ahol a diákokat megkérdezik bizonyos dolgokról, milyen a jó iskola, egyebek.

[00:36:13]És itt például [horkantás] Tarnabondon csináltak ilyet, és kitalálták azt, hogy örökbe fogadnak zöld területeket a a faluban, és elkezdik közösen gondozni azokat a kerteket, és tulajdonképpen így oda-vissza tud hatni a szülő a gyerekre, és az iskola és a gyerek a a családra, a szülőkre.

[00:36:34]Tehát nagyon szép példáit tanuljuk ennek.

[00:36:39]Tehát ahogy fogalmazott, hogy hármas egység, a az iskolai pedagógus, a szülő és a gyerek, ezt a közösséget, ezt erősíteni kell, mert csak így van valóság.

[00:36:50]Igen.

[00:36:50]Csak ilyenkor szerintem felvetődik talán egy kérdés, hogy vajon meddig tolható ki az iskola vagy a pedagógus szerepvállalása?

[00:37:00]Mennyire és hogyan kapcsolódhat egyáltalán a a gyereknevelésbe?

[00:37:04]mondjuk olyan helyzetekben, ha a családi háttérből adódóan itt vannak hiányosságok, de hogy meddig mehet el a pedagógus?

[00:37:11]Igen, az igazság, hogy ez egy teljesen jogos kérdés és jogosan kérdezi meg ezt egy szakember még az áltiskoli tanárok közül, hogy van-e neki dolga azzal, hogy a gyerek mit csinál a középiskolába.

[00:37:20]Mi a máltánál?

[00:37:22]Ahogy említettem már, a megoldásfókusz van és a gyerek érdekéből indulunk ki.

[00:37:30]És erre is mondok példát, hogy például Tiszabőről vagy Tiszabáról a gyerekek jellemzően kunhegyesre járnak középiskolába, a szakképzésbe, és például Tiszabül a közlekedés nem megoldott.

[00:37:46]Hiába van fizikailag nagyon közel, mégis csak másfél óra, pedig körülbelül 10 kmről beszélünk, de másfél óra, ha tömegközlekedésre mennek, és napi egybusz megy egy egy jön körülbelül.

[00:37:54]Ezt próbáltuk elintézni, a valán nem sikerült az elmúlt 10 évben.

[00:37:58]Viszont egy használt kisbussszal segítünk a gyerekeket beszállítani a középiskolába, és mentoráljuk.

[00:38:05]Tehát vannak olyan elhivatott gyakorlatilag azt kell mondjam, hogy társadalmi munkába dolgozó kollégáink az állatos iskolákba, Tiszab, Tiszabudán, Tarnabodon sok helyen, Tarnabodról meg Egerbe nagy sikerünk, hogy a Egri Szilágyi Gimnáziumba is járnak már Heves Megyei Tarnabodról gyerekek.

[00:38:22]korában ilyen nem volt, és a volt osztályfőnöke az iskolából mentorája, de jogos a kérdés teljesen, hogy nem lehet mindent a tanárral terhelni így is elképesztően hát talán nem is tudja vállalni, nem tudja felvállalni, meg hogy milyen jogosítványai, meddig mehet el, milyen jogosítvány ezek ezek teljesen jogos kérdések és nyilvánvalóan nem elvárható a tanártól, a játiska tanártól, hogy ezt az ő nyakába vegye, de mégiscsak a a probléma az adott, tehát a gyereknek fog fogni kell a kezét minél több szakembernek, akivel bizalmi kapcsolatot tud kialakítani a gyerek.

[00:38:59]segíteni, támogatni kell, és a szülőt ugye érdekelteni, megértetni a szülővel, hogyha ez ez, mert ugye én is Budapesten élek nagyon sok középosztálybai csá, ugye ez nem kérdés, hogy a a szülő azt gondolja, hogy 16 év után is tanuljon tovább a gyerek, de bizony vannak olyan közösségek, megint elmondom, nem az magyar átlagról beszélek, hanem mondjuk a legeslegszegényebb nyomorban élő kistelepüléseken és szegregátumokban élőknél.

[00:39:26]Ott bizony korán sem evidencia, hogy a 16 éves gyerekkel akkor teszek a legjobbat, hogyha támogatom a középiskolai tanulását, támogatom a kollégiumi [horkantás] ellátását, mert sokszor az a magától értetődő tanult minta, hogy menjél dolgozni, keressél te is pénzt, akkor több jutalap nagy családnak.

[00:39:43]És nem azért, mert rosszat akarnak a gyereküknek ezek a családok, hanem mert egyszerűen ebbe szocializálódtak, és ebbe ahogy szintén itt itt utaltunk rá, tehát ez nem csak az iskola dolga.

[00:39:54]Tehát ezért mondom, hogy a ezek a szociális hátrányok, amelyeket mindenki az iskolára néz, vagy legtöbben az iskolára néznek, hogy meg kell oldani a felzárkózást, ezt nem tudja az iskola egyedül megoldani.

[00:40:05]Ez csak ahogy mondtam az első részben, a kerekasztalok, ahogy együttműköd a gyerekvédelem, a családsegítés, a a védőnő, az iskola, a satöbbi, satöbbi.

[00:40:15]Ezt együtt lehet csak kezelni, máshogy esélyünk sincsen.

[00:40:21]Most mióta beszélgetünk nekem rendre egy szó forog a fejemben.

[00:40:26]Ez a szó ez a ez az esélygyenlőség, vagy az esélyegyenlőség az oktatásban is.

[00:40:31]Ugye itt speciális helyzetről van szó, mert ugye a Máltait szeretetszolgálat ahogy már többször elhangzott, hátrányos helyzetű térségekben, hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozik.

[00:40:43]De ha azt mondom, hogy esélyegyenlőség, hát akkor ha visszatekintünk a az elmúlt évekre, akkor a az iskolák, az általános iskolák központosítása vagy államosítása mellett éppen [torokköszörülés] az az érv volt, hogy úgymond ne legyen a szegény önkormányzatnak szegény iskolája, a gazdagabb önkormányzatnak meg jobban felszerelt, jobban ellátott, kiváló oktatókkal, pedagógusokkal, hát úgymond kipárnázott ot iskolája, vagyis, hogy batonyától nemes medvesség, lehetőleg azonos eséllyel és azonos feltételrendszerben tanuljanak a diákok.

[00:41:25]Ez illúzió?

[00:41:25]Illúzió volt már akkor is, és illúzió ma is.

[00:41:28]Hogyan látja?

[00:41:30]Hát [horkantás] nem nem rövidtávan biztos, hogy egyáltalán nem reális.

[00:41:34]Most a oktatási reformról, a korábbi oktatási reformról meg a iskolák államosításáról nem szeretnék részletesen beszélni.

[00:41:41]Nyilván ez egy másik beszélgetés tárgya.

[00:41:43]Aztán el lehet mondani, aztán el lehet mondani, hogy a a legkisebb önkormányzatoknál ott segítséget jelenthetett az állami rendszer.

[00:41:56]Én szerintem egyébként a tankerületi méret az egy jó méret, csak nem mindegy, hogy hogy használjuk.

[00:42:03]Tehát ezt lehetne úgy is használni, hogy az iskoláknak a szakmai autonómiája, az iskolaigazgatóknak a munkáltatói joga, az iskoláknak van saját költségvetése.

[00:42:14]Most mintha ebben az irányba haladnánk, az iskolaigazgatók az állami rendszerben is most visszakapták a munkáltató jogkat, és csak akkor a pedagógusok mozgáste is.

[00:42:24]Igen.

[00:42:24]Tehát, tehát ez mindenképpen fontos, de maga a tankerületi méret, ilyen méretgazdaságségi szempontból szerintem nem rossz.

[00:42:30]Az egy más kérdés, hogy a mondjuk a budapesti iskolákat, vagy a miskolci, vagy a debreceni, vagy a győri iskoláknál is ez a jó megoldás?

[00:42:43]Ezt nem tudom.

[00:42:43]A ami még fontos az, hogy tehát egyszerűen pozitív diszkrimináció kell, hogy így nagyon egyszerűen fogalmazzak a leghátrányosabb helyzetű térségekben, kisteréseken, kisvárosokban.

[00:42:57]Ebbe történt azért némi előremozdulás az elmúlt években is.

[00:43:01]Jelenleg van egy úgynevezett esélyteremtési illetmény rész, tehát van több pénzt kapnak, több fizetést kapnak most azok a pedagógusok, akik a hátrányos helyzetű gyerekekkel nagy arányban folytatnak, foglalkoznak.

[00:43:12]Tehát szerintem ez egy fontos és jó lépése volt az elmúlt időszaknak.

[00:43:18]Ezt mindenképp tovább kell vinni.

[00:43:20]Ö nagyon érdekes a magyar iskolarendszer egyébként.

[00:43:24]Ez megint egy messzire vezető mondat, amit most elkezdek, de azért ha már elkezdtem befejezem, hogy Magyarországon az iskolák mérete sokkal kisebb az európai átlagnál.

[00:43:33]Sokkal kisebb, sokkal kisebb számú, tehát 200 alatt van, ha jól emlékszem, az az a magyar álltalános iskolák átlagos diáktétszáma, míg a európai OSD átlag az jól van 300 fölött van.

[00:43:47]Tehát a magyar iskolarendszer, ahogy szintén ezt is szokták szakértők, szakemberek mondani, egyszerre nagyon forráshiányos, de bizonyos értelemben pazarló is.

[00:43:56]Ugye iskolaszerkezet változtatása az meg egy nagyon nagyon nehéz művelet, és nem lehet csak úgy neki esni.

[00:44:04]Hát én bízom benne, hogy most elkezdődött egy ilyen stratégia alkotási folyamat.

[00:44:08]Azt mondja a minisztérium, hogy ebben nagyon sok mindenkit be fog vonni.

[00:44:12]végére ígérnek egy stratégiát és másfél éven belül egy új nemzeti alaptantervet.

[00:44:16]Tehát én nagyon bízom benne, hogy ezek a ezek a egyeztetések, ezek tényleg egy komoly szakmaegyeztetések lesznek.

[00:44:22]A jelek azok bizatóak, de nem akarom elkiabálni.

[00:44:24]És akkor akkor a végén kiforhatja magát.

[00:44:28]De nem vagyok benne biztos egyébként, hogy az iskola szerkezetváltoztatása feltétlenül az egyetlen módja annak, hogy javítsunk a az esély teremtésen.

[00:44:41]Pedig ugye a ahogy a pízeredmények is mindig mutatják, a magyar iskolarendszer sajnos a a legrosszabb háromban van a tekintetben, hogy az iskolarendszer mennyire nem tudja kompenzálni a szociokulturális hátrányokat.

[00:44:52]Amint a hat-nyolc évfolyamos iskolákról mondott miniszterasszony, ez hallottam, hogy nagy viharka egyébként az iránnyal én azt kell mondjam, egyetértek, amit miniszterasszony mondott.

[00:45:04]Tehát nyilván a hat-nyolc osztályos gimnáziumokat nem lehet és nem szabad egy tolvonásra eltörölni.

[00:45:11]Tehát ez nyilván ez bűn lenne, de annak a kimondása, hogy csak azért, hogy elszipkázzanak gyerekeket a hat-nyolcossz gimnáziumok, pedig nem adnak hozzáadott értéket, az azt mindenképpen fölvizsgálnám is, és szerintem érdemes legalábbis ezt is a stratégiai alkotás közben alaposan megvitatni, hogy hogy meddig engedjük, mert ugye a másik európai meg OSCD-s európai uniós, hogy mondjam, kritika a magyar oktatási rendszerrel az előbb említetteken kívül az, hogy túl korán van az a szelekciós pont, tehát ugye 10 éves kor körül negyedik után nagyon sok gyerekor.

[00:45:46]Igen, ráadásul akkor már egy szinte egy felvétel kell a gyereknek szembesülnie 10 éves korában.

[00:45:55]Nagyon fogy az időnk és azért szeretném, hogyha még szót ejtenénk, mert ugye beszéltünk már lemorzsolódásról, iskolából való kimaradásról és erre vannak a az iskola alapítványnak programjai.

[00:46:08]itt a dobbantóprogramra és a műhelyiskola modellre gondolok, illetve hát ezek ugye ezt a bizonyos átmenetet is hivatottak segíteni, de ezek elsősorban inkább a a szak szakoktatást, a szakmatanulást egyáltalán az ásztalos iskolából a középfokú oktatásba való átmenetet hivatottak segíteni.

[00:46:29]Igen, itt már néhány példát mondok, amennyire van időnk.

[00:46:31]Persze ugye a szakképzési rendszer bevezetésre került az elmúlt néhány évvel ezelőtt egyen öt-h évvel ezelőtt a úgynevezett rugalmas tanulási utak.

[00:46:41]Én ezt egy jó dolognak tartom.

[00:46:43]Itt ebbe a körbe tartozik a orientációs évfolyam, akik általános iskola után Igen.

[00:46:51]Igen.

[00:46:52]még nem készek arra gyakorlatilag, hogy hogy megállják a középiskolába.

[00:46:55]És vannak ezek az ilyen második esélytípusú rendszerek, mint például a műhelyiskola vagy a dobbantó program.

[00:47:04]A dobbantóprogram az azt jelenti, hogy olyan 15 évesnél idősebb fiatalok, akik nem rendelkeznek általános iskolai végzettséggel sem, és lemorzsolódtak az oktatásból, őket visszavezetni úgy, hogy gyakorlatilag akár kevesebb mint egy év alatt, vagy maximum egy év alatt, ha elvégzik a dobbantóprogramot, akkor akkor is, ha csak mondjuk öt általános iskolájuk van 16 évesen, sok ilyen gyerek van egyébként, már mi a furcsa, akkor fel tudják tehát fel tudnak zárkózni.

[00:47:34]egy év alatt, és hogyha erre az egy évre ráhúznak még egy fél év, egy éves úgynevezett műhelyiskolát, akkor tehát egymásra épülmásra épül a kettő, a dobbantó és a műhelyiskolát.

[00:47:44]Tehát úgy van, hogy a akinek nincs nyolc általánosa, az dobbantót kell, hogy végezzen és utána műheiskolát végez.

[00:47:52]Akinek már van általános iskolája, de a középiskolából lemonzsódott, annak nem kell a dobbantoz, egyből mehet a műhelyiskolába.

[00:47:57]Ez fontos, hogy nem lehet a fő irány.

[00:47:59]Tehát az nagyon fontos, hogy a fő csapásirány az, hogy minden fiatalt 16 éves kor után is megtartsunk a középiskolába, segítsük, hogy elvégezzen.

[00:48:09]De ha lemorzsolódott onnan és elment, nem kudarcélményekkel távozott a hagyományos iskarendszerből, akkor neki föl leheten egyfajta második esélyként, vagy nem tudom, hanyadik esélyként a ruhalmas robbantó és műhelyiskola vonalat, ahol gyakorlatilag nem a kudarcok által övezett hagyományos tanításban, hanem gyakorlatilag ez a mestertanítvány jellegű tanulásban szerezzen egy részszakmát.

[00:48:34]És utána nagyon fontos, hogy először is van egy rész szakmája, ami nyilván több, mint az általános iskola.

[00:48:41]Igen.

[00:48:42]Viszont arra is van lehetősége a részakmával, hogy visszakapcsolódjon a hagyományos szakképzésbe, és tudjon szakmai vizsgát tenni és akár érettség tenni.

[00:48:52]Megvan egy motiváció.

[00:48:52]Tehát erre nagyon jó kísérleteink vannak.

[00:48:54]Például Dombováron, ahol szintén van középiskolánk, az Eszterházi Miklós középiskola, és ott nagyon sok programunk van.

[00:49:02]Gyakorlatilag nem ismernek elveszett gyereket a kollégák.

[00:49:05]Ott van középiskola, kollégium, egy kicsi kollégium kifejezetten a hátrányos helyzetű gyerekekre fókuszálva, a zene és a sportot is alkalmazva egyéni mentorálással tanulást támogató témeknek nevezik, tehát csoportok, vagy hogy van ugye a zenetanár, a kollégiumi nevelő, a pedagógus közösen a gyerekkel szisztematikusan foglalkozva nem engedve el a helyét.

[00:49:26]Képzeljék el, hogy a dombovári kollégiumokban, amelyiket néhány éve vettük át ezt az iskolát is, korábban nagyon évekig nem újította föl senki.

[00:49:34]Mi úgy újítottuk fel nem sok pénzből saját kollégáink közreműködésével a kollégumű szobákat, hogy a gyerekek tervezték gyakorlatilag meg, hogy mi legyen a szoba, és kérték, hogy legyenek kicsi hűtők.

[00:49:48]Őőkálták a linóleinköz közösség építés és ott ott tehát hogy közösen amit még talán ha van annyi időnk egy percünk egy percünk akkor még a gyöngyösi iskolánk modelléről beszélnék pár szót mert ott meg azt csináltuk hogy nem a rugalmas tajos ez a második esély hanem a főcsapás irány a hagyományos szakképző kilenced évfolyamán projekteket cs csinálnak.

[00:50:15]Tehát abszolút eltörölték a hagyományos órarendet, megnézték a tantervet, felosztották projektekre a vendéglátópö képzésünkbe az évet.

[00:50:23]Az első négy hét az egyfajta orientáció, motiváció, hogy örüljenek, hogy is miért járnak ide, miért van értelme szakmát tanulni.

[00:50:32]és utána ilyen hat hetes projektekben, amit mindig projektzáró koronáz meg a végén, így tanulják meg a a tanartalmakat, és akkor amikor a szakmai vizsgára kerül a sor, vagy az ágazati alapvizsgára kilencedik évvégén, akkor már nem az első helyzetük az, hogy hogy vizsgaszituáció.

[00:50:48]És az eredményeink ott például kimutathatóak.

[00:50:50]Drassztikusan csökkent a bukások aránya, szinte megszűnt, a hiányzások aránya is csökkent némileg, és a szakmai vizsgán, ha egy objektív vizsga, az eredmények is javultak.

[00:51:00]izgalmas és hát jól láthatóan eredményes és hatékony projektek ezek az elmúlt órában Tajs Miklós a Magyar Máltai Szeretetszolgálat ügyvezetője volt a vendégünk itt az arénában köszönöm a beszélgetést, köszönöm, hogy eljött hozzá.

[00:51:13]Köszönöm szépen.

[00:51:15]Az Arna távközlési partnere a Van Magyarország.

[00:51:18][zene] K