InfoRádió - Infostart 46:34

Mekkora kockázatokat rejt a 2027-es költségvetés? Horváth Gábor, Inforádió, Aréna

interjúköltségvetési tanácsköltségvetésgazdaságpolitikaállamadósságközéletéletmód
Irányultság: KonzervatívKötődés: Független
Mekkora kockázatokat rejt a 2027-es költségvetés? Horváth Gábor, Inforádió, Aréna
tl;dr
  • Vendég: Horváth Gábor, a Költségvetési Tanács elnöke — a 2027-es költségvetési javaslatról beszélgettünk, amelynek tervezetével szemben a tanács nem emelt kifogást.
  • A tanács nem az elosztáspolitikát, hanem kizárólag a költségvetési fegyelemmel való összhangot vizsgálja; augusztustól formális vétójoga megszűnt, a politikai felelősség a parlamenté.
  • Pozitívumként értékelte a tervezés őszre való visszakerülését és azt, hogy a kormányzat nem optimista ugrással, hanem az elemzői átlag körüli növekedéssel számol.
  • A 4,9%-os hiánycél ambiciózus, szigorú végrehajtást igényel; a kétharmados parlamenti helyzet Horváth szerint inkább lehetőség, mint kockázat.
  • A tartalékolás példái: rezsivédelem és a gyógyszerfinanszírozás, míg kockázatot hordoz a kiskereskedelmi különadó, a vagyonadó és a külső felektől függő tételek (pl. uniós bírság, koncessziók).
  • A 2026-os költségvetési módosítás „tiszta lapot" teremtett: a valósághoz közeli számokra épülhet a 2027-es tervezés — ám két hónap alatt 2%-ról 1,7%-ra módosult a növekedési előrejelzés.
  • Kiemelte a „hogyan költés" fontosságát: a béremelkedés csak termelékenységnövekedéssel fenntartható; az AI-ban Európának nem a versenyre, hanem a beépítésre érdemes fókuszálnia.
  • A vállalati terhek nőnek (társasági adó, innovációs járulék, különadók), ezért kulcskérdés az uniós források gyors termőre fordulása és az adójogszabályok hosszú távú kiszámíthatósága.
  • Az adósság a régióban a legmagasabb, ami kamatkiadásokat termel; az euróban való eladósodás és a hiteles euro-út csökkentheti a költségeket — a kormány- és jegybanki kommunikáció összhangja most stabil.
  • Az árstop fokozatos kivezetését jó iránynak nevezte: az ártorzítás kiszorítja az árak információs és fogyasztás-szabályozó szerepét.

„Végleges csak a halál" — Horváth Gábor a Költségvetési Tanács folyamatosan fejlődő jogállásáról és feladatairól.

Részletes összefoglaló megjelenítése

A műsor és a szereplők

Az InfoRádió Aréna című beszélgetőműsorának vendége Horváth Gábor, a Költségvetési Tanács elnöke volt; a műsort Exterde Tibor vezette, közreműködött Szécsi Ágnes szerkesztő és Erdélyi Tamás főszerkesztő. A beszélgetés középpontjában a 2027-es központi költségvetés törvényjavaslatának tervezete állt, amelyet a tanács véleményezett, és amellyel szemben egyhangú döntéssel nem emelt alapvető kifogást.

A Költségvetési Tanács szerepe és a megszűnt vétójog

  • A Költségvetési Tanács az Országgyűlés mellett működő tanácsadó, véleményalkotó szerv, amelyet európai uniós jogszabályok alapoznak meg; hasonló intézmény minden tagállamban létezik, Magyarországon 2009 óta működik.
  • Horváth korrigálta a felvezetést: a tanács nem azt vizsgálja, hogy a költségvetés elosztási, ellátáspolitikai szempontból „jó-e" — vagyis hogy kinek mi jut benne —, hanem kizárólag a költségvetési fegyelem szempontjából értékel: megfelel-e a tervezet az alaptörvényben rögzített adósságszabálynak és az uniós előírásoknak.
  • A munka logikus sorrendje szerint először a makrogazdasági pályát vizsgálják — azt, hogy a kormány terve passzol-e abba a világba, amibe készül —, majd magát a költségvetést. Tavaly év végén ültették át azt az uniós irányelvet, amely kifejezetten előírja a makropálya és a költségvetési előrejelzések utólagos értékelését is.
  • Augusztustól megszűnt a tanács „vétójoga": korábban kifejezetten hozzá kellett járulnia ahhoz, hogy a parlament zárószavazást tarthasson a költségvetésről. Ma már nincs formális jogosultsága, de fenntartásait, alapvető ellenvetéseit jelezheti. Horváth szerint ez nem változtatja meg a tanács módszertanát, nyelvezetét vagy érvelését, és a döntés politikai felelőssége helyesen a parlamenté.

„Hát úgy fogalmaznék, hogy végleges csak a halál." – Horváth Gábor arról, hogy a tanács jogállása és feladatai folyamatosan fejlődnek *

Bizonytalan világgazdasági környezet és a tervezés őszre való visszakerülése

  • A tanács anyagaiban évek óta visszatérően hivatkoznak a megnövekedett kockázatokra, amelyekhez a „Trump-féle bizonytalansági együttható" is hozzátartozik: egy nap vámjelentést adnak ki, a másikon visszalépnek.
  • A 2010-es évek második felének alacsony kamatkörnyezetében és kiszámítható világában még belefért, hogy a költségvetést tavasszal tervezték; a 2020-as évekre ez megváltozott. A tanács ezért régóta szorgalmazta a tervezés őszre való visszakerülését, ami most törvénybeiktatva megtörtént — ezt pozitívumnak értékelte.
  • Pozitív változás, hogy a kormányzat nem számol újabb nagy ugrással a jövő évre: a három recessziós, illetve szerény növekedésű év után idén tapasztalható élénkülés ellenére a prognózis az elemzői átlag körül, kissé azalatt van. A piaci konszenzusznál nem extrém vagy túlzó optimista kormányzati számok — Horváth szerint ez önmagában kockázatkezelés, és a piac is pozitívan értékeli.

„Nem számol újabb nagy ugrással a jövő évre a kormányzat, hanem ahogy le is írtuk, az elemzői átlag körül, kissé azalatt van ez a prognózis." – Horváth Gábor *

Óvatosság és tartalékolás

A bizonytalanságra óvatos tervezéssel és tartalékolással lehet reagálni. A tartalékok közé tartozik a rendkívüli kormányzati intézkedések sora, de az is, hogy egyes előirányzatokat a tapasztalati kockázatok alapján eleve nagyobb összeggel terveznek. Ilyen a rezsivédelem — ahol a kormány indokolt, látható emeléssel számolt az energiaárak alapján —, és a nagyértékű gyógyszerfinanszírozási sor, amelynél a tanács az elmúlt években rendre túllépést jelzett, az idei módosítás és a jövő évi tervezés viszont már biztosítja a megfelelő nagyságrendet.

Kétharmados kormány, hiánycél, „megszorítás" helyett korrekció

  • Az új kormány szintén kétharmados, ami Horváth szerint inkább lehetőség, mint kockázat: könnyebben módosíthat jogszabályokat és állíthat intézkedések mögé politikai támogatást, ami segítheti a költségvetés megvalósítását. Ugyanakkor a 4,9%-os hiánycél ambiciózus, és a minisztériumi kiadáscsökkentés nagyon szigorú végrehajtást igényel.
  • A rendszerváltás óta volt három olyan év — 1996, 2007, 2012 —, amikor legalább 3 százalékpontos hiánycsökkentést sikerült elérni, különböző kormányzatok alatt. Ezekben a csökkenés nagyobbik része az elsődleges hiányból, vagyis valós kiadáscsökkentésből jött, nem a kamatkiadások spórolásából — akkor a kormány óhatatlanul magán is spórolt.
  • A műsorvezető a „megszorítás" és „csomag" kifejezésekre utalt; Horváth jelezte, hogy szakmai testületként e politikailag túlterhelt szavakat nem használja.

„Számos más olyan kifejezés van a magyar nyelvben, ami nincs ennyire átpolitizálva, és ezzel is a szakmát lehet a kommunikációban hangoztatni: korrekció, reformok, konsolidáció." – Horváth Gábor *

Külső feleken múló kockázatok

A költségvetésben olyan tételek is vannak, amelyek kimenetele harmadik felektől — esetenként ellenérdekelt felektől — függ: koncessziós szerződések, a napi 1 millió eurós migrációs bírság ügye. Itt eltérőek a kockázatok: az Európai Unióval valószínűsíthetően tető alá hozhatók a megállapodások, máshol nagyobbak a kockázatok, és fennáll az elhúzódó megegyezés vagy a bírósági folytatás lehetősége is. A kormánynak egyetlen tervet kell letennie az asztalra, és a hitelességét növeli, hogy vállalja a számokat — de a háttérben, mint minden szervezet, vészforgatókönyveket is készít.

Bevételi kockázatok

  • A bevételek legnagyobb része az adók és járulékok. A kiskereskedelmi különadóval kapcsolatos kötelezettségszegési eljárás kimenetele mindenképpen kockázatot rejt — „az végképp nem nálunk fog eldőlni".
  • A vagyonadónál a szabályozással és végrehajtással kapcsolatban nincs tapasztalat, ami extra kockázatot jelent; a tervezett bevétel 200 milliárd forint — jelentős, de nem a költségvetés legfontosabb talapzata.
  • A fogyasztáshoz kapcsolt adók előirányzata a bevételek 27,8%-a. A jövő évi tervezett jövedelem-átrendezés az alacsonyabb jövedelműek felé a fogyasztás szempontjából pozitív: ők nagyobb „kedvvel és nagyobb kénytelenséggel" fogyasztanak, elhalasztott fogyasztásokat is pótolhatnak, ez pedig csökkenti az áfa-bevételek megvalósulásának kockázatát.
  • A háztartási fogyasztás a GDP mintegy fele, és a GDP-komponensek közül viszonylag a legkönnyebb előrejelezni, mert minden háztartásnak van alapfogyasztási kosara; a költségvetési előterjesztések a növekedési számokat ritkán találták el, de a fogyasztáshoz sokkal közelebb voltak.

A 2026-os módosítás mint „tiszta lap"

  • Horváth szerint egyik kormány sem indulhat tiszta lappal — mindenki viszi az elődje örökségét. A mostani kormány azonban a költségvetési prudencia szempontjából kulcsfontosságú aktust hajtott végre: 2026 augusztusában módosította az idei költségvetést, így a valósághoz közel álló számokra építheti a 2027-es tervezést. A tanács korábban javasolta is, hogy jogszabály rögzítse: ha a megvalósulás bizonyos küszöbértéket meghaladóan eltér, kötelező legyen a módosítás.
  • A bizonytalanság illusztrálására: az augusztusi módosítás az idei évre 2%-os növekedéssel számolt, míg október végén a 2027-es javaslat már csak 1,7%-kal — mindössze két hónap alatt történt korrekció, ami jelzi, milyen nehéz most előrejelzést készíteni.

„A kormány tulajdonképpen magának olyan értelemben tiszta lapot teremtett, hogy áttekintette az örökséget, azt feldolgozta, erre reflektált egy költségvetési módosítással." – Horváth Gábor *

Fenntarthatósági elemzés és a „hogyan költés" kérdése

  • A fenntarthatósági elemzés új feladat a kormány és a tanács számára egyaránt: a tavaly átültetett uniós irányelv előírja, hogy a kormányok a költségvetési terveiket fenntarthatósági szempontból is elemezzék. A jogi értelmezés szerint ez a környezeti fenntarthatóságra is vonatkozik, de a tanács részletesebben elsősorban a költségvetési fenntarthatóságot tudja értékelni.
  • Horváth hangsúlyozta, hogy a költségvetésről többnyire csak a „mennyit költünk" kérdésében beszélünk, pedig legalább olyan fontos, hogyan költjük el a pénzt. Az időzítés gyakran uniós források határideje miatt torzul, pedig hosszú távon a projektek minősége a lényeg. Az uniós és nemzetközi módszertanok — többéves költségvetési keretek, eredménymérőszámok — arra szolgálnak, hogy ne csak azt mutassák meg, hány forint ment el egy projektre, hanem azt is, például az egészségügyben hogyan javult az ellátás.

Bérek, termelékenység, innováció és az AI

  • A bé dinamikus emelkedése akkor nem rontja az egyensúlyi mutatókat, sem az inflációt, ha a termelékenység javulásával párhuzamosan valósul meg. A költségvetésből következtetni lehet erre, de Horváth ezt inkább a makroelemzők feladatának hagyta.
  • A kutatások támpontot adhatnak, mire érdemes költeni: az oktatás és a felnőttképzés a tudásvagyont növeli, az innováció pedig akkor növeli a termelékenységet, ha hasznosul a gazdaságban.
  • Dani Rodrik nemrég megfogalmazott tanácsát ismertette Európára: az AI-ba való befektetés óriási tőkét igényel, és Európa valószínűleg nem versenyezhet jól az USA-val vagy Kínával saját adatközpontok és vezető cégek építésében, de ha az AI-t jól építi be a gazdaságába, megszerezheti a termelékenységi nyereséget.
  • Az AI-adatközpontokat telepítő vállalatok ösztönzése lehet adókedvezménnyel vagy közvetlen támogatással; Horváth elmondta, hogy kevésbé híve a közvetlen támogatásoknak — és emlékeztetett: a költségvetés mindig az adófizetők zsebére megy, akár támogatásról, akár adókedvezményről van szó.

Vállalati terhek, beruházási fordulat, középtávú terv

  • A lakossági oldalon átcsoportosítás zajlik az adóváltoztatások révén, a vállalati oldalon alapvetően teher növekedésről beszélhetünk: az 500 millió eurónál nagyobb éves bevételű vállalatok társasági adóterhe emelkedik, nő az innovációs járulék, és megmaradnak a szektoriális különadók. Ezt ellensúlyozhatja az EU-ból várhatóan nagyobb forrás — a kulcskérdés, milyen gyorsan válnak ezek termőre forduló beruházásokká.
  • A beruházások az elmúlt négy évben, és idén várhatóan is negatívak voltak, de a csökkenés üteme mérséklődik (2024-ben volt a legalacsonyabb az éves szint), ezért remélhető jövő évre a fordulat — az 5% fölötti hozzájárulás elérése azonban a fenti hatások eredőjén múlik.
  • Az új kormány módosíthatja az EU-val kötelező középtávú fiskális-strukturális tervet; az egyeztetések zajlanak, a terv még nem ismert, de a kormány kiadott egy 2027–2030 közötti középtávú gazdaságpolitikai és költségvetési programot: lassú, fokozatos élénküléssel, 2030-ra 3,1%-os növekedéssel, a hiányt 4, majd 3,4, majd 2,8%-ra csökkentve. Ennek eredménye folyamatosan csökkenő, de nem ugrásszerűen mérséklődő GDP-arányos államadósság.
  • A vállalatoknak ennél részletesebb információkra — például az adójogszabályok hosszú távú kiszámíthatóságára — van szükségük a beruházási döntésekhez.
  • A hiánycsökkentés lépéseiről: egyértelműen az elején kell nagyot lépni, ráadásul választás és kormányváltás után, amikor mindenki „jó hangulatban" van, könnyebb elfogadtatni a lépések szükségességét. Horváth szerint e helyzetből reálisan nem várhatók a betervezettnél magasabb növekedések; ha a viszonylag szerény, de folyamatos adósságcsökkentő pálya sikerül, „jó úton vagyunk".

„Ez a kulcskérdés, amit mondott. Tehát elméletben abszolút lehetséges, mert valóban a vállalatoknak erre van szükségük, hogy hosszútávú kiszámíthatóságot lássanak." – Horváth Gábor *

Export és uniós források hatása

  • A kormányzat óvatosan a nettó exportnál sem számol pozitív hozzájárulással: az erős fogyasztásnak és főleg a beruházásoknak is lesz importvonzata. A termőre forduló beruházások — autógyár, elektronikai termelő üzem — hozzájárulása valószínűleg csak az importnövekedést ellensúlyozza.
  • A fő exportpiacokon várható lassulás kockázat: ha ott csökken a kereslet, kevesebb lesz a magyar termékek iránti kereslet is.
  • Az uniós források összegszerűen rettentő nagyok, de Horváth szerint a „hogyan költés" legalább olyan fontos: van, ahol jövőre szemmel látható lehet a hatás, máshol — például vasútfejlesztéseknél, vonatbeszerzéseknél magas importarány miatt, vagy európai számításkapacitás-projektekbe való betársulásnál — a hatás nehezen számszerűsíthető és csak hosszabb távon bontakozik ki.

Devizafinanszírozás, euró-út, kommunikáció

  • Az adósságszint 35 éve magas, a régióban a magyar GDP-arányos adósság a legnagyobb, ez folyamatosan nagyobb kamatkiadásokat jelent, ami minden konszolidációs lépést megnehezít.
  • A kamatkiadások csökkentésének egyik lehetősége az alacsonyabb kamatozású, euróban történő eladósodás — de csak akkor, ha nem áll fenn extrém árfolyamkockázat. Ez akkor csökken, ha hiteles a kormány gazdaságpolitikai terve és az euróhoz vezető út. Hivatalos eurocsatlakozási dátum, sőt árfolyammechanizmusbeli belépési dátum még nincs; valamilyen mértékű devizafinanszírozás fenntartása indokolt, de az árfolyamkockázatra a tanács is felhívta a figyelmet.
  • A kormányzati és jegybanki kommunikáció összhangja rendkívül sokat számít: korábban már kis mértékű eltérés is rezdüléseket okozott a piacon. Most hónapok óta stabil az árfolyam és az állampapírok hozama, ami Horváth szerint visszaigazolja, hogy jelenleg összhang van a kommunikációban.
  • A középtávú lépéssorhoz való ragaszkodás menetközben is ellenőrizhető, és üzenetértékű a Magyarországot finanszírozó befektetők felé: ha költségnövelő sokkok (üzemanyag, energia) érik az országot, a kormányzat aktívan reagál-e azok ellensúlyozásával.

Árstop, ársapkák és az árinformáció szerepe

  • A műsorvezető felvetette, hogy ahhoz vagyunk szokva, hogy ha valami megdrágul, a kormány ársapkát vezet be vagy — mint a mostani — havi 5000 forintos dízelkompenzációt ad, ahelyett, hogy az emberek egyszerűen kevesebbet vennének belőle.
  • Horváth pozitív példaként említette az árstop bejelentett kivezetését: az ártorzító intézkedések nagy hátránya, hogy kiveszik az árinformációk közvetítő szerepét. Az ár ösztönzi az érintetteket, hogy kevesebbet fogyasszanak, helyettesítsenek, hatékonyabban használjanak; a támogatásnak lehet helye, de az árösztönző szerepet érdemes a lehető legteljesebb mértékben fenntartani.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „Exterde Tibor" – a műsorvezető neve az átiratban kétszer azonos alakban szerepel, de pontos helyesírása nem ellenőrizhető az átiratból; a hangzás alapú alakot megtartottuk.
  • „Az Aréna távközlési partnere a Van Magyarország" – a partner neve valószínűleg ASR-torzult, a pontos név nem rekonstruálható biztosan.
  • „megnövekszik a társasági adó 91%-ra" – az összefüggés alapján (nagyvállalatok társasági adóemelése) a „91%" feltehetően „9%"-ként hangzott el, ezt korrigáltuk, de az átirat alapján nem egyértelmű.
  • „nagy értékű gyógyszerfinanszírozás sor" – valószínűleg „nagyértékű gyógyszerfinanszírozási sor" értendő; a javítás magától értetődő, de a pontos elnevezés nem ellenőrizhető.
  • „búbeli tapasztalatok" – kontextus alapján feltehetően „búbilományi" vagy „büdzsébeli" tapasztalatokra utalhat, a pontos szó nem állapítható meg biztosan.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Aréna Magyarország egyik legtöbbet idézett rádió műsora.

[00:00:02]Várja önt a stúdióban.

[00:00:06]Horvát Gábor a költségvetési Tanács elnöke.

[00:00:16]Az Aréna távközési partnere a Van Magyarország.

[00:00:20]Segítse ön is munkánkat azzal, hogy feliratkozik csatornánkra.

[00:00:24]Jó napot kívánok az Aréna hallgatóinak.

[00:00:26]Exterde Tibor vagyok.

[00:00:26]A stúdióban itt van Horvát Gábor, a költségvetési tanács elnöke.

[00:00:29]A beszélgetést a rádióban most felvételről hallják.

[00:00:31]Köszönöm, hogy elfogadtam a meghívást.

[00:00:32]Jó napot kívánok.

[00:00:35]A tanács véleményezte és egyhangú döntéssel nem emelt alapvető kifogást a 27-es központi költségvetés törvényjavaslat tervezete ellen.

[00:00:41]A tanács nem vizsgál elosztási és ellátáspolitikai kérdéseket, vagyis azt nem nézi, hogy az jó-e, hogy kinek mi jut benne, hanem mit csinálnak, és milyen módszerrel vizsgálják.

[00:00:54]Jó napot, kánok.

[00:00:54]Köszöntöm a kedves hallgatókat.

[00:00:55]Ö a tanács az országgyűlés mellett működő tanácsadó véleményalkotó szerv.

[00:01:03]Ög Európai Uniós jogszabályok alapozzák meg hasonló intézmények létét minden tagországban, és Magyarországon már 2009 óta létezik költségvetési tanács.

[00:01:16]Annyit korrigálnék a a felvezető szövegen, hogy vizsgálja a tanács, hogy jó-e a lépés, de kizárólag a költségvetési fegyelem szempontjából.

[00:01:26]illetve ugye a legfontosabb, hogy a tanács mond arról véleményt, hogy megfelel-e a benyújtott költségvetési törvény tervezet az adósságszabályoknak értve ezen a magyar alaptörvényben rögzített adósságszabályt és az európai uniós előírásokat is.

[00:01:41]Mit néznek meg először a makrogazdasági környezetet, hogy az a terv, amit egy adott kormány csinál, az egyáltalán passzol-e abba a világba, amibe csinálja a tervet?

[00:01:52]Igen.

[00:01:52]A makrogazdasági előrejelzést is, amely pályára a költségvetés épül, megnézi a tanács és megnézi magát a költségvetést is.

[00:02:00]Ez megint összhangban van az Európai Uniós előírásokkal.

[00:02:03]Ugye tavaly év végén történt egy irányelvnek az átültetése, amelyik ugye kifejezetten előírt a költségvetési tanács számára, hogy utólagosan értékelje a makrogazdasági pályát és a költségvetési előrejelzéseket is, de értelemszerűen a a logikus sorrendje ez a munkának, és ezért is így tükröződik ez a költségvetési tanács által kiadott véleményekben, hogy az első helyen, első pontban, általában a makropályáról szólunk.

[00:02:33]Nem új intézmény a költségvetési tanács, de a jogosítványai meg a jogállása nem mindig voltak ugyanilyenek.

[00:02:39]Ez most egy végleges állapot, hogy véleményt mondanak, de nincsen vétójoguk a költségvetés tervezetével kapcsolatban.

[00:02:44]Hát úgy fogalmaznék, hogy végleges csak a halál.

[00:02:49]Ö hiszen ö fejlődik a világ, változnak a magyar jogszabályok is, az unió előírásai is, ö viszonylag fiatal intézmények a költségvetési tanácsok Európában is és a világban is.

[00:03:06]Ezért azt gondolom, hogy valahol törvényszerű, hogy folyamatosan fejlődnek a tanáccsal szembeni elvárások, a tanácsoknak kiosztott feladatok.

[00:03:14]Valóban az idei év egyik változása az volt, hogy augusztusban megszűnt a vétó joga a tanácsnak, ami legegyszerűbben vétójognak nevezhető.

[00:03:27]Jogilag ez nyilván egy bonyolultabb formula volt.

[00:03:29]A költségvetési tanácsnak kifejezetten hozzá kellett járulnia, hogy a parlament szavazni tudjon a költségvetésről, tehát megtörténhessen a zárószavazás.

[00:03:40]Most már ilyen formális jogosultsága nincsen, de természetesen a fenntartásait, vagy akár az alapvető ellenvetését jelezheti.

[00:03:47]Viszont a döntésnek a politikai felelőssége szerintem egyébként helyesen a parlament kezében van.

[00:03:56]A vétójog megszűnése után szabadabban érvelhet a költségvetési tanács, vagy egy kicsit szűkebben érvelhet, mertogy nincsen vétőiga?

[00:04:02]Mind a kettő mellett lehetne érveket sorolni?

[00:04:04]Én azt gondolom, hogy ez nem változtatja meg a a tanácsnak sem a mozgásterét, illetve sem a módszertanát, vagy nyelvezetét, vagy vagy érvelési technikáját, hiszen amit a tanács vizsgál, az nem változott alapvetően.

[00:04:20]Hogyan tudnak a makrogazdasági környezettel számolni, amikor abban ott van például a Trump féle bizonytalansági együttható?

[00:04:27]Egyik nap világ áfákat meg vámokat, meg mindent elrendel, a másik nap ebből visszalép, ki tudja mit hoz a harmadik nap.

[00:04:36]A tanács anyagaiban már évek óta visszatérő hivatkozás van a megnövekedett kockázatokra.

[00:04:45]említette egy faktort, ez sem lenne kevés, de sajnos van sok másik is.

[00:04:50]A 2010-es évek második feléhez képest egy nagyon alacsony kamatkörnyezetben, egy jól kiszámítható világgazdasági viszonyrendszerben még az a gyakorlat is belefért viszonylag nagyobb tévedések nélkül, hogy a költségvetést tavasszal tervezték, de a 2020-as évekre egyértelműen megváltozott a helyzet.

[00:05:11]Nem véletlenül szorgalmazta a tanács azt is folyamatosan, hogy kerüljön vissza őszre a tervezés.

[00:05:19]Ami most megtörtént törvénybeiktatottan.

[00:05:22]Tehát ez mindenképpen pozitívum.

[00:05:25]Ez a kockázatfelhívás most is megjelenik a tanács véleményében, ami pozitív változás a makropálya tervezésében, hogy még a korábbi években jellemző volt az, hogy a nem túl jól alakuló adott év után egy erős felpattanást feltételezett a költségvetést tervező gazdaságpolitika.

[00:05:50]Most ez a gyakorlat változni látszik, és idén tapasztalható már a gazdasági élénkülés a három mögöttünk hagyott recessziót, illetve nagyon szerény növekedést hordozó év után.

[00:06:01]Ennek ellenére nem számol újabb nagy ugrással a jövő évre a a kormányzat, hanem ahogy le is írtuk, ugye az elemzői átlag körül kissé azalatt van ez a prognózis.

[00:06:16]Ühüm.

[00:06:16]a bizonytalanságra tartalékolással, óvatossággal szükséges reagálni, vagy előremeneküléssel szükséges reagálni, amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra.

[00:06:25]Egy háztartás legalább kétféleképpen szokott ilyenkor csinálni, és az állam mégis egy háztartás csak nagyobb.

[00:06:31]Igen, azt gondolom egyrészt óvatos tervezéssel, mint ami megjelenik ebben a a jövői becsésben, másrészt tartalékolással.

[00:06:38]A tartalékoás jelenti a tartaléknak nevezett sorokat a a költségvetésben, mint amilyen például a rendkívüli kormányzati intézkedések sor.

[00:06:50]De természetesen azt is, hogy bizonyos előirányzatok, ahol búbeli tapasztalatok vagy kockázatok alapján feltételezhető, hogy nagyobb lesz a költés, már eleve nagyobb összeggel vannak tervezve.

[00:07:01]Ilyen például a rezsivédelemre fordított kiadás, ahol ahol egy látható emeléssel számolt a kormány, ami indokolt is az energiaárak alakulását elnézve, illetve ilyen például a nagy értékű gyógyszerfinanszírozás sor, ami egy kisebb tétel, de azért nem jelentéktelen, és ahol a tanács az elmúlt években szintén rendre felhívta a figyelmet, hogy túllépés várható, de most az idei költségvetés módosításában, illetve a jövő évi tervezésében látjuk azt a korrekciót, ami ami megteremti azt a nagyságrendű emelést, ami feltételezhetően már biztosítja, hogy elegendő legyen ez az előirányzat.

[00:07:40]Számulnia kell a tanácsnak azzal a ténnyel, hogy az új kormányunk sem akármilyen kormány, hanem ez is egy kétharmados kormány, mint amilyen az előző kormányok voltak.

[00:07:46]Lényegében tejhatalmú, tehát bármit bármikor megcsinálhat, hogy ez egy lehetőség, vagy inkább egy kockázat, mert a költségvetésnek egy horgonnak kéne lennie, ami egy stabil pont mindenkinek.

[00:08:00]Én a lehetőség oldalát hangsúlyoznám ennek, rögtön hozzátéve, hogy ez nem azt jelenti, hogy hogy könnyű dolga lesz, de annyiban mindenképpen növeli a mozgásterét, hogy a kormánynak, hogy könnyebben tud jogszabályokat módosítani, ha ez szükséges.

[00:08:14]Politikai támogatást azonoknál fogva, hogy a parlamentben a szavazatok több mint kétharmadát birtokolja, könnyebben tud beállítani bizonyos intézkedések mögé.

[00:08:28]Tehát azt gondolom, hogy ez ez segítheti a költségvetésnek a megvalósítását.

[00:08:32]Ezzel együtt mivel ambiciózus a hiánycsökkentési cél, a végrehajtásnak vannak kockázatai, vagy úgy is mondhatjuk, hogy vannak nehézségei ezzel együtt?

[00:08:41]Ö megalapozottnak látják a 4,9%-os hiánycélt, de figyelmeztetnek arra, hogy a minisztériumok kiadásainak csökkentése meg nagyon szigorú végrehajtást igényel.

[00:08:56]látott már olyan kormányt az elmúlt időszakban, amelyik saját magán spórolt.

[00:09:02]A ha az elmúlt időszakot kiterjesztjük mondjuk a rendszerváltás utáni időszakra, akkor van arra példa, hogy hogy hasonló nagyságrendű hiánycsökkentést sikerült már végrehajtania.

[00:09:16]Ráadásul ezek különböző kormányzatok voltak, mert amikor a a főhiányszám legalább 3% pontot előre csökkent, az a három év az 1996, 2007 meg 2012 volt.

[00:09:23]És ezekben az években ennek a csökkentésnek jellemzően a a nagyobbik része jött az elsődleges hiány, tehát nem a kamatkiadásokon való spórolásból, hanem az elsődleges hiány csökkentéséből, amikor ugye óhatatlanul kellett, hogy magán is spóroljon a kormány.

[00:09:44]Ezeket mindig valamilyen csomagnak hívták.

[00:09:45]Általában ezzel fenyegetni szokás a társadalmat.

[00:09:47]Lát most olyan mértékű hiánycsökkentést, ami eléri a a rémisztő megszorítás mértékét, a csomagok mértékét.

[00:09:58]Említette azt a két kifejezést, amit én nem használok a nyilvános megszólalásaimban, nem véletlenül kívül mindenki más.

[00:10:04]Igen, de pont ezzel tartom magam ahhoz, amit képviselek, és ahogy a tanács is eljár, ez egy szakmai véleményalkotó testület.

[00:10:13]Értelemszerűen, mivel a költségvetésről van szó, ennek komoly politikai kihatásai is vannak, de az ilyen típusú vitákat politikai döntéshozókra hagyja a tanács, és én magam is.

[00:10:25]Számos más olyan kifejezés van a magyar nyelvben, ami nincs ennyire átpolitizálva, és ezzel is a szakma állatot lehet a kommunikációban hangoztani.

[00:10:34]Korrekció, korrekció, reformok, konsolidáció.

[00:10:36]Igen.

[00:10:39]Ezeket lehet rám mondani, de nem használhatjuk a megszólítás kifejezést, de önhatja.

[00:10:43]Én nem használom.

[00:10:43]Úgy fogalmazom.

[00:10:46]Azt is leírják, hogy ahol külső szerződéses partnerrel való szerződés megszüntetésről van szó, koncessziós szerződések, a napi 1 millió eurós migrációs bírság, ott azért az ellenfél is a pályán van.

[00:10:57]Ennek mekkora kockázata van akkor, amikor ezek lehet, hogy a bíróságon fognak eldőlni, amelyek ugye nincsenek a kormány befolyása alatt?

[00:11:06]Igen, megint erős kifejezés ugye az ellenfél szó, de tény és való, hogy harmadik feleken adott esetben akár ellenérdekelt feleken múlhatnak ezek a megállapodások, ezeknek a módosítása.

[00:11:18]Itt eltérőek a a kockázatmértékek, hiszen van, ahol olyan előzményeket látunk, ahol valószínűsíthető, hogy tető alá sikerül hozni a megállapodásokat.

[00:11:30]Gondolok itt az Európai Unióra elsősorban.

[00:11:34]máshol lehetnek nagyobbak a kockázatok, és valóban fennáll annak is a kockázata, hogy hogy elhúzódó megegyezés lesz csak vagy akár a bíróságon folytatódik.

[00:11:42]Ezért is hangsúlyoztuk ezeket a kockázatokat, hogy a a költségvetési tanács a tényekből tud kiindulni, tehát ami már rendelkezésre áll.

[00:11:53]Természetesen az élet az folyamatosan zajlik.

[00:11:56]Tehát nem csak most, korábban is volt olyan helyzet, amikor még nem volt minden törvény beiktatva, még nem állt rendelkezésre minden feltétel.

[00:12:05]Ez ez egy kockázat objektíve is egy kockázat.

[00:12:11]A végrehajtás során kell ezt kezelnie a kormányt.

[00:12:13]Azt látják, hogy ilyenkor a kormány ezekre a kockázatokra különböző terveket, kimeneteket tervez a költségvetésben, vagy a kormánynak mindig egyet kell beírnia, hogy az ő elképzelései szerint hogy fog alakulni például a koncessziók vagy a bérsek?

[00:12:27]A kormánynak egy költségvetési tervet kell letennie az asztalra, és nyilván a hitelességet is növeli az, hogy a kormány beáll-e mögé ezek mögé a számok mögé, és minden erejével azon dolgozik, hogy hogy ez a pálya valósuljon meg.

[00:12:38]Nyilván a háttérben a kormányzat, mint ahogy minden szervezet készít vészforgatókönyveket is.

[00:12:46]Ühüm.

[00:12:46]A bevételi források legnagyobb hányada az adó és járulói bevételek.

[00:12:50]Ebben látnak kockázatot a kiskereskedelmi különadóval kapcsolatos kötelezettségszegési eljáráson kívül, ami aztán végképp nem nálunk fog eldőlni.

[00:13:00]Így igaz.

[00:13:02]ennek az eljárásnak a a kimenete az mindenképpen kockázatot rejt.

[00:13:09]A az egyes előirányzatoknak a teljesülését bevételi oldalon is kisebb vagy nagyobb kockázatok övezik.

[00:13:13]A tanács jellemzően azoknál a soroknál hivatkozott erre, ahol a az átlagosnál ez nagyobbnak tűnt valamilyen okok miatt.

[00:13:26]kiemeltük például a vagyonodó esetében, hogy ugye itt a szabályozással és a végrehajtással kapcsolatban nem áll rendelkezésre tapasztalat, nyilván ez extra kockázatot jelent.

[00:13:37]Ugye egyébként az állami számvevőszék az, aki kiemelt soronként megvizsgálja a tételeknek a megalapozottságát.

[00:13:45]Tehát költségvetési tanács feladata ebben egy kicsit eltérő.

[00:13:47]Mondom, mi csak a legkiemelkedőbb kockázatokat hangoztattuk soroké.

[00:13:50]A legkiemelkedőbb kockázatok azok, amelyek a legnagyobb bevételkieséssel járó kockázatok, vagy amelyek a legkevésbé valószínűek.

[00:13:57]Oda akarok kijukadni, hogyha ezek úgy alakulnak, ahogy nem szeretné a kormány, akkor ezek meg tudják borítani a költségvetést, vagy nem akkor tételeket?

[00:14:06]Inkább a inkább az utóbbit mondanám, tehát ahol a a végkimenetel az legnagyobb eséllyel eltérhet attól, mint amibe van tervezetve.

[00:14:13]Tehát például a a vagyonadóból tervezett bevétel ez 200 milliárd Ft.

[00:14:17]Ez nem egy jelentéktelen összeg, de azért messze nem a legfontosabb talapzat, amire támaszkodik a jövő évi költségvetés.

[00:14:26]A fogyasztáshoz kapcsolt adók előirányzata, a bevételek 27,8%-a, ez ott van a az anyagukban.

[00:14:32]Nyilván ez egy tényszám.

[00:14:33]A fogyasztáshoz kapcsolt adók bevételének növekedésével számolnak.

[00:14:39]Van egy jövedelemtranszfer átalakítása.

[00:14:41]Az alacsonyabb jövedelműek felé róluk.

[00:14:43]Azt szokta mondani a közgazdaságtan, hogy ők nagyobb kedvvel fogyasztják a pluszpénzt, amennyiben van plusz pénz.

[00:14:51]Igen.

[00:14:51]A megragadta a lényeget.

[00:14:51]Ugye hozzátenném azt is, hogy nagyobb kedvvel és nagyobb kénytelenséggel, mi hogy a kisebb jövedelmüknek a nagyobb hányadát kénytelen kis fogyasztásra fordítani, és szűkebb idők után vagy jobb idők bekövetkeztével.

[00:15:09]nyilván korábbi elhalasztott fogyasztásokat is tudnak akár pótolni, vagy olyan extra fogyasztásokat megvalósítani, amit egyébként egy normál, folyamatos kiszámítható jövedelem mellett nem, de mondjuk egy komolyabb emelkedés vagy vagy rendkívüli transzfer esetén viszont megvalósítanak.

[00:15:28]És valóban ilyen értelemben a lakossági befizetéseken belül a jövő évre tervezett átrendezések azok a fogyasztás szempontjából pozitívak, tehát erősítik a növekedésnek a fogyasztási lábát.

[00:15:40]És mivel a ehhez kapcsolt bevételek, ugye ahol az áfa emelkedik ki, azok elsősorban ettől függnek.

[00:15:47]Ez úgy mondanám, hogy csökkenti az álfa beevételek megvalósulásának a kockázatát.

[00:15:53]Azt honnan lehet érezni, vagy tudni, hogy mekkora lesz ez a fogyasztásbővülés?

[00:15:57]Én emlékszem még olyan pénzügyminiszterre, aki valósággal könyörgött az embereknek, hogy vegyenek már egy új hűtőt.

[00:16:08]Valóban történhetnek olyan események, amik amik kitéríthetik az előrejelzéseket, de összességében a bruttó hazai termék a GDP növekedéséből mégis relatíve a háztartások fogyasztását talán a legkönnyebb előrejelni.

[00:16:24]Ö ez ugye nagyságrendileg kiteszi a felét a bruttó hazai terméknek, és hacsak nem történik rendkívüli esemény, mondjuk ilyen volt például a 23-as megugró infláció is, ami nagyon visszavetette a fogyasztást, akkor nincsenek benne nagyon nagy kilengések, hiszen van egy olyan alapvető fogyasztási kosara minden embernek, minden háztartásnak, amire költ, és hogyha nagy sokkok nem érik, akkor ezekbe be évről évre csak kis változás történik.

[00:16:56]Hogyha megnézzük a az elmúlt éveket is, amikor ugye a teljes növekedési számot hát mondjuk úgy, hogy ritkán sikerült eltalálni a a költségvetési előterjesztésben, de a fogyasztásnövekedéshez sokkal közelebb voltak a az előrejelzések, mert valójában a többi komponenst nehezebb előrejelezni.

[00:17:15]Amikor egy korábbi kormányzatok nehezen találják el a növekedési számokat, akkor a költségvetési tanács ez az ő rovásukra írja, a külső környezet rovására írja ilyen, vagy egyáltalán foglalkozik-e ezzel, mert nyilván a az előző számok alapossága az valamennyire iránymutató a következő számok alaposságára is.

[00:17:35]Igen.

[00:17:35]a költségvetési tanácst nem a a felelősük megállapításával köti össze ezeket a nem megvalósult előrejelzéseket, de mindenképpen befolyásolja a véleményét, hiszen ahogy ön is említette, hogyha egy évben, amire már mondjuk tavasszal egy következő évi költségvetést felépítettek, nagyon elmaradnak a mondjuk a bevételek, akkor ugye ennek a következő évi költségvetésnek már a bázisa sérül.

[00:18:06]ha a növekedés lelassul, annak általában vannak áthúzódó hatásai a következő évre is.

[00:18:11]Tehát ez a rosszul tervezettség, ez hatványozódhat.

[00:18:17]Ez úgy tükröződött a költségvetési tanács korábbi véleményeiben, hogy ilyenkor erősítettük a kockázatfelhívást.

[00:18:26]Úgy tekinti a tanács most, hogy az új kormány tiszta lappal indul, vagyis azok a számok, amiket a költségvetésbe beleírt, és amire azokat alapozza, azok rendben vannak?

[00:18:39]Ahogy ugye fogalmazza a vélemény, összességében megalapozott ez a költségvetés.

[00:18:42]A mondat első felére egyik kormány sincs olyan nagyszerű helyzetben, hogy tiszta lappal tudna indulni, hiszen mindenki viszi az előző kormány örökségét.

[00:18:51]Ez a mostani kormánynak is kellett számolni, és ezt meg is tette.

[00:18:59]A költségvetési tanács és a költségvetési prudancia szempontjából.

[00:19:03]Ennek azt az aktusát emelném ki, hogy 2026 augusztusában benyújtott a kormány egy módosítást az idei költségvetési törvényhez, hiszen a az elmúlt években sokszor lehetett hallani a közbeszédben, és maga a tanács is leírta, hogy hogy nem csak a korai tervezés miatti nagyon eltérő megvalósulás az ami a költségvetésnek az iránytű szerepét rongálja, hanem az is hogyha a nagyon eltérően megvalósuló költségvetés változatlan marad, és nem történik meg annak a módosítása, nem tedi a valóságot.

[00:19:41]Így van.

[00:19:41]Ö és erre vonatkozóan tettünk is javaslatokat, hogy akár olyan jogszabályban rögzített szabályokat is alkothatna a kormány, amik előírják, hogyha akár a makropálya, akár a költségvetési előrejelzésekhez képest a megvalósulás az eltér egy bizonyos küszöb értéket meghaladó módon, akkor történjen meg a költségvetésnek a a módosítása.

[00:20:04]Ugye a most a kormányzat 2026 ö augusztusában benyújtotta, és ugye azóta már túl vagyunk a zárószavazáson is.

[00:20:16]Ilyen értelemben, visszatérve a az eredeti kérdésére, a kormány tulajdonképpen magának olyan értelemben tisztalapot teremtett, hogy áttekintette a az örökséget, azt feldolgozta, erre reflektált egy költségvetési módosítással, amivel párhuzamosan nyilván dolgoznia kellett már a 27-es éven is.

[00:20:36]De így azt gondolom, hogy biztosabb alapokra építhet azt a tervez.

[00:20:42]26-os módosítás az a biztos alap, amire lehet építeni a jövő 27-es költségvetést, mert azzal a valósághoz közeli állapotot állított elő a számokban is a kormány.

[00:20:53]Így kell elképzelni.

[00:20:55]Tehát ez egy szilárd dolog.

[00:20:57]mélyre nézett a a számoknak és és tudta, hogy hogy mit örökölt.

[00:21:01]És nyilván segítette a tisztán látást az is, hogy ugye augusztusban történt ennek a benyújtása, amikor már ugye túl voltunk majdnem az év kéthmadán, tehát biztosabban lehet előre látni.

[00:21:12]A bizonytalanság az nem csökkent a világban.

[00:21:17]Ugye ennek illusztrálására jelezném azt, hogy ugye a 26.

[00:21:23]augusztusában benyújtott 26-os költségvetési módosítás az idei évre 2%-os gazdasági növekedéssel számolt.

[00:21:30]Ugye két negyed év adatainak és még mondjuk a júliusi ö bizonyos adatoknak az ismeretében.

[00:21:36]És amikor most október végén két hónappal később ugye a 27-es költségvetés tervezetét benyújtotta a kormány, akkor az idei évre már csak 1,7%-os növekedéssel számolt.

[00:21:48]Tehát mindössze két hónap elteltével, és akkor ugye már ugyan még nem volt kint a a hivatalos GDP szám harmadik negyedévre, de nyilván so indikátor már ismert volt.

[00:22:03]Tehát a kormányzat a harmadik negyedéves GDP szám ismeretében helyesen mérte fel, vagy jelezte előre, hogy hogy ez a korrekció indokolt lehet.

[00:22:13]Ez is jelzi azt, hogy hogy a jelen világgazdasági környezetben és európai konjunktúrában nem egy egyszerű feladat ez az előrejelzés.

[00:22:24]A tanács szerint az egy jó jel, hogyha a kormánytervezői nagyjából a piaci konszenzusznak megfelelő számokat írnak le, mert valószínűleg akkor a piac is azt fogja értékelni.

[00:22:36]A annyiban mindenképpen, hogy nem jellemzi extrém vagy túlzó optimizmus a a kormányzati terveket, az már ugye önmagában egyfajta kockázatkezelés.

[00:22:51]Tehát ez ez üdvözlendő a költségvetési prudencia szempontjából a a tanács részéről, és ezt nyilván a piac is értékeli, hogy hogy egy adott pillanatban jók-e a a piaci előrejelzések.

[00:23:04]Hát egy adott pillanatban jók, lehet, hogy azok is megváltoznak egy-két hónapon belül, de a de a piac elsősorban ezekhez viszonyítja a kormányzati előrejelzéseket.

[00:23:16]És hogyha az ott van a közelében, vagy mint most, ahogy a tanács is leírta, hogy ugye valamivel a középérték alatt, akkor azt azt ők is pozitívan érték.

[00:23:22]Nem árt, hogyha ugyanazt gondoljuk a világról, a piac meg egy abban dolgozó kormány, és ha kicsit konzervatívabb, akkor az még jobb.

[00:23:31]Így van.

[00:23:31]Így van.

[00:23:33]A véleményükben több helyen is szükségesnek tartják, hogy a kormány továbbra részletezze azokat a terveket, amiket a költségvetésben írt.

[00:23:38]Az első ilyen talán a fenntarthatósággal összefüggésben felmerülő feladatok.

[00:23:42]Ezek szükségszerűen mindig kiadások?

[00:23:49]Nem feltétlenül.

[00:23:51]Ez egy új feladat a fenntarthatósággal összefüggésben.

[00:23:53]Ezt emiatt kellett megjeleníteni a a tanácsnak.

[00:23:55]Nem csak a tanácsnak új feladata, hanem a kormánynak is.

[00:23:59]Ez a beszélgetés korábbi részében már hivatkozott.

[00:24:02]Tavaly évén eltűnt átültetett uniós irányelvből következik.

[00:24:09]A kormányok számára azt írja elő, hogy elemezzék a saját költségvetési terveiket a fenntarthatóság szempontjából is.

[00:24:17]A tanácsoknak pedig azt írja elő, hogy ennek a szempontrendszernek a feltüntetését vizsgálja a tervezetekben.

[00:24:23]Üm tehát lehet mondjuk egy átszervezés, egy okosabb működés, nem csak feltétlenül egy kiadási előirányzat, amit most még nem írtak bele.

[00:24:33]Ó, a költségvetési fenntarthatóság szempontjából feltétlenül ö és ugye a tanácsnak a a kompetenciái elsősorban ezen a a téren vannak.

[00:24:42]Ö jogi értelmezések szerint a fenntarthatósági elemzést ennél bővebben értelmezi az uniós jogszabály.

[00:24:51]Tehát itt a környezeti fenntarthatóságról is van szó, de abban a tanács inkább csak azon az alapon vizsgálódik, hogy megvannak-e ezek a a részek a a tervezésben vagy hiányoznak.

[00:25:05]És a költségvetési fenntarthatóság az, ahol ahol részletesebb véleményt tud adni.

[00:25:10]És amit említett, az egy tökéletesen jó példa.

[00:25:15]Én magam is szoktam hangoztatni, hogy költségvetéssel kapcsolatban legtöbbször csak arról beszélünk, hogy mennyit költünk.

[00:25:22]De szerintem legalább olyan fontos kérdés, hogy hogyan költjük el azt a pénzt.

[00:25:28]A költségvetési pénzek elköltésének hogyan járt?

[00:25:31]Ezt a költségvetési tanács látja?

[00:25:33]Ez majd jövőre fog bekövetkezni.

[00:25:35]Lehet, hogy szépen, egyenletesen.

[00:25:35]Az is lehet, hogy az évvégén nagy hajrában szórnak ki mindent.

[00:25:39]Az is lehet, hogy az év elején szórják ki.

[00:25:41]Nem nagyon lehet tudni.

[00:25:44]Igen.

[00:25:44]A hogyannal kapcsolatban az időzítés az fontos kérdés tud lenni.

[00:25:49]Sok esetben sajnos ez úgy jelenik meg, hogy van egy nagyon szoros határidő, el kell költeni egy forrást, mondjuk egy uniós forrást, amikhez ugye mindenki határidők kötődnek, és ugye azt egyik kormányzat sem akarta és akarja felvállalni, hogy késlekedés miatt forrásztés következik be.

[00:26:09]Ö de valójában ugye hosszú távon fontosabb a projektek, a megvalósított projekteknek a a minősége, és valóban ezt leginkább utólagosan lehet mérni.

[00:26:26]És az európai Európai Unió maga is, és más világszervezetek is ugye erősen propagálják azokat a a módszertanokat, amik a kormányzati projektek megvalósításának a minőségét tudják emelni.

[00:26:41]az előkészítés, a több éves költségvetési keretek bevezetése, illetve olyan mérőszámoknak a meghonosítása, ami egy egy-egy projekt végeztével nem csak azt tudja megmutatni, hogy hány adó forintt ment el az adott projektre, hanem hogy mondjuk annak eredményeképpen a megcélten, mondjuk hogyan javult az ellátás, hogyha az egészségügyről beszélünk, hogy mi volt az értelme a pénzköltésnek.

[00:27:10]Így van.

[00:27:12]A bé dinamikus emelkedése akkor nem hat kedvezőtlenül a gazdaság egyensúlyi mutatóira, beleértve az inflációt is, ha a termelékenység javulásával párhuzamosan valósul meg.

[00:27:20]Ezt írják, minden közgazdász ezt mondja: "A termelékenység javulásának bármilyen jele egy költségvetésből kiolvasható, vagy az majd a gazdaságpolitika napi munkája lesz?"

[00:27:34]Meg a vállalatoké?

[00:27:36]Igen, következtetni lehet, de ezt már meghagynám azoknak a makroelemzőknek, akik ugye eggyel tovább mennek még a költségvetési tanács feladatánál is.

[00:27:48]Valóban általában a a közgazdaságtalan a az utólagos mérésekben jobb.

[00:27:52]A az összekötése a költségvetési intézkedéseknek és a termelékenység valószínű változásának viszont azért fontos, hogy ugye ezek a kutatások, eredmények, javaslatok támpontot tudjanak adni a kormánynak, hogy mire érdemes költeni ahhoz, hogy a termelékenységet növelni lehessen a a gazdaságban.

[00:28:12]Ugye az oktatást, a felnőttképzést szokták említeni, mint ami a a tudás vagyonát megnöveli a a az adott országnak.

[00:28:25]És ez hasznosulhat a a munkaerőpiacon.

[00:28:30]Az innovációt szokták mondani, de ugye az innováció akkor tudja a termelékenységet növelni, hogyha az is hasznosul a gazdaságba.

[00:28:40]Dani Rodricknak egy közelmúltbeli írása hívta fel a figyelmet arra, hogy a jó az innovációra költeni akkor, ha sikerül helyben hasznosítani, de az sem feltétlen probléma, ha egy máshol megvalósított innovációt sikerül beépíteni a saját gazdaságba.

[00:28:58]Ő Európa számára fogalmazta meg ezt a tanácsot, hogy az AI-baan való befektetés óriási tőkét igényel.

[00:29:06]Ö Európa nem biztos, hogy ebben jól tud versenyezni az Egyesült Államokkal vagy Kínával, de ha az AI-t jól építi be a gazdaságába, anélkül, hogy saját maga mondjuk nagy adatközpontokat vagy vagy vezető cégeket építene, akkor meg tudja valósítani ezt a termelékenységi nyereséget.

[00:29:27]De ezt egy költségvetés van, akkor ezt valahogy úgy kell keresni, hogy milyen adókedvezmény meg egyéb kedvezmény jár az AI adatközpontokat telepítő vállalatoknak.

[00:29:36]Ha a kormány ezt nem a saját zsebére, egészen pontosan az én zsebemre akarja csinálni.

[00:29:43]A a költségvetés mindig az adófizetők zsebére megy.

[00:29:46]Akár közvetlen támogatásról beszélünk, akár adókedvezményekről beszélünk.

[00:29:51]Ugye pont a az átcsoportosításokhoz vagy a vagy az intézkedésekhez a az egyik mozgástér ugye a költségvetés és a kormányzati bejelentések tanúsága szerint, hogy ugye például társasági adókedvezmények rendszerét felülvizsgálják és kevesebbet adnak, de valóban az egyik ösztönző az az adókedvezmény lehetősége lehet közvetlen támogatásokkal is ösztönözni a a vállalatokat.

[00:30:16]Önt kevésbé vagyok hív a közvetlen támogatásoknak.

[00:30:23]Ez közgazdasági vélemény.

[00:30:28]Európában ezek nagyon fontosak mindenhol, nem csak Magyarországon, más országokban is a különösen a kisebb és közepes vállalkozások felé irányított támogatások.

[00:30:39]Leírják, hogy a beruházások jelentős élénkülése jelenthetne egy jelentős fordulatot.

[00:30:44]látják a beruházások jelentős illénykülésének bármilyen jelét, vagy ez egy költségvetésből nem is olvasható ki?

[00:30:54]A költségvetési intézkedéseknek lehet hatása a beruházásokra.

[00:30:56]Hogyha megnézzük a az elmúlt négy évet, meg az idei évre vonatkozó előrejelzéseket, akkor azt látjuk, hogy hogy mindegyik évben várhatóan az idei évben is negatív volt a beruházások változása.

[00:31:12]Van ennek egy dinamikája, tehát a az éves érték az 2024-ben volt a a legalacsonyabb, 25-ben már kisebb volt, és idén várhatóan még kisebb lesz ez a a csökkenés.

[00:31:21]Tehát ez alapján lehet remélni azt, hogy jövő évre látjuk már a fordulatot, és pozitív lesz a beruházás hozzájárulása a brutó hazai termék növekedéséhez.

[00:31:36]A míg a lakossági oldalon elsősorban az adóváltoztatások révén a jövedelmek egyfajta ácsoportosítása zajlik.

[00:31:44]a vállalati oldalon, bár ott sem a nagyobb és a kisebb vállalatokat egyformán, de alapvetően tehernövekedésről beszélhetünk.

[00:31:55]Ugye a nagy 500 millió eurót meghaladó várbevételű vállalatok esetében megnövekszik a társasági adó 91%-ra, ugye növekszik az innovációs járulék és ugye megmaradnak a a szektoriális különadók.

[00:32:10]Tehát összességében a válati szféra az nagyobb befizetésekkel járul hozzá a a költségvetéshez.

[00:32:19]Ezt ellensúlyozzák a kormány által meghirdetett programok.

[00:32:22]az, hogy ugye az EU-tól számíthatunk valamivel több forrásra.

[00:32:27]Itt nyilván kulcskérdés az, hogy ezeket milyen gyorsan lehet bevezetni a gazdaságba, milyen gyorsan válnak ezek olyan beruházásokká, amik termőre is fordulnak.

[00:32:36]Ezeknek a hatásoknak az eredője fogja eldönteni, hogy hogy hogy milyen impulzust kapnak a vállalatok ezen a téren.

[00:32:44]Tehát, hogy megvalósulhat-e ez a beruházási fordulat a jövő évre vonatkozóan.

[00:32:51]és hogy milyen erővel, hogy ezt az 5% fölötti mértéket el tudjuk-e érni.

[00:32:55]Hát a beruházásokhoz szükséges üzleti bizalom tehernövekedés idején elméletileg megvalósulhat.

[00:32:59]Tehát mondhatja valaki azt, hogy jó, jó, növekednek a terrek, de legalább látom, hogy mi lesz a következő négy évben, kiszámoló még így is megéri, vagy ez elméleti lehetetlenség?

[00:33:09]Ez a kulcskérdés, amit mondott.

[00:33:09]Tehát elméletben abszolút lehetséges, mert valóban a vállalatóknak erre van szükségük, hogy hosszútávú kiszámíthatóságot lássanak.

[00:33:20]Ugye az idei évben, mivel új kormányunk van, lehetőség van az Európai Unió által jóváhagyott és ugye kötelezően megalkotandó középtávú, fiskális strukturális tervnek a módosítására.

[00:33:32]Az erről szóló egyeztetések zajlanak a kormány és a az Európai Unió között, de nem ismerjük még magát a tervet.

[00:33:42]A kormány viszont már kiadott egy olyan középtávú gazdaságpolitikai és költségvetési programot, ami a 2027-es 2030-as időszakra vonatkozik.

[00:33:49]És nyilván ennek a számai meg ennek a tartalma azért erősen orientáló a tekintetben, hogy körülbelül mi várható majd az uniónak is benyújtandó tervben.

[00:34:04]Ugye ebben az látszik, hogy relatív óvatos növekedéssel számol a a kormány.

[00:34:14]Tehát lassú fokozatos élénküléssel 2030-ban 3,1%-os növekedéssel.

[00:34:23]és a költségvetési konszolidációnak a jövő évre tervezettnél kisebb lépésekkel való folytatásával ugye 4 majd 3,4 majd 2,8%-ra szeretnék csökkenteni a a hiányt.

[00:34:34]És ugye ez a gyorsuló, de nem kiugró növekedés párosulva a lépésenkénti hiánycsökkentéssel ugye azt eredményezi, hogy van egy a olyan adósságpálya, ami folyamatosan csökkenő GDP arányos államadósságot tartalmaz, de ugye nem tud óriási lépésekkel csökkenni ez az adósság.

[00:35:00]Ez már nyilván orientálja a vállalkozásokat.

[00:35:05]De nyilván a beruházások megterülésének számításánál még ennél részletesebb információkra vágyik a vállalati szféra, például az adójogszabályoknak a hosszútávú kiszámíthatóságát.

[00:35:18]Az egy jó kormányzati ritmusérzékre van, hogy az első lépés a hiánycsökkentés irányába a legnagyobb, és akkor utána kisebbek és kisebbek jönnek, vagy a mert ez a végén ott van egy választási ciklus megint.

[00:35:30]Egyértelműen a az elején kell nagyot lépni, az elején talán könnyebb is lehet nagyobbat lépni, különösen így, hogy ugye választás után, kormányváltás után vagyunk.

[00:35:42]Ö még mindenki hangulatban van.

[00:35:47]Mondhatjuk így.

[00:35:47]Igen.

[00:35:47]Hogy alig ha nem könnyebb ilyenkor elfogadtatni bizonyos lépéseknek a a szükségességét, és aztán ez később nehezebbé válhat.

[00:35:56]Ö ahogy mondtam, nagyon bizonytalan világgazdasági környezetben vagyunk.

[00:36:06]Tehát még, hogyha a kormányzat lépésről lépésre meg is valósítja, amit eltervezett, még a későbbi évekre is, ahol még a részletes tervek nem ismertek, ugye egy jöhet olyan sok, ami ami kitérítheti a a pályáról ennek a konszolidációnak a végrehajtását.

[00:36:24]Ezért fontos az, hogy hogy konzervatív vagy relatív konzervatív legyen a makropályának is a a megtervezése.

[00:36:32]Ö és ezért mondom azt, hogy hogy a jelen bizonytalan környezetben erről az adósságszintről indulva a betervezetnél magasabb növekedéseket úgy reálisan nem várhatunk.

[00:36:48]Ö azt mondom, hogy ha ezt a pályát sikerül elérni, és ezt a a viszonynlag szerény, de mégis csak folyamatos adósságcsökkentést, akkor akkor jó úton vagyunk.

[00:37:00]A középtávú pálya, amit az előbb említett, a kormány szerint az gazdaságpolitikai fordulatot fog okozni.

[00:37:06]Két fő forrása lesz az államműködési kiadásainak csökkentése, amiről már beszéltünk, és a hazahozott európai uniós források hatékony felhasználása.

[00:37:15]Ez utóbbi, ez mekkora lökést tarthat egy egyszerű ember számára ránézésre.

[00:37:20]rettentő sok pénz.

[00:37:23]Így van.

[00:37:23]Önmagában összegszerűen nagy.

[00:37:26]Itt utalok vissza arra, amit mondtam, a a hogyan költésnek a jelentősége legalább akkora, mintogy mennyit tudunk elkölteni.

[00:37:38]Ahogy mondtam, egyrészt számít az, hogy ezt milyen gyorsan és mennyire jó projektekhez sikerül bevezetni a gazdaságba.

[00:37:46]Ebben az esetben ugye már jövőre szemmel látható lehet a hatás.

[00:37:49]Vannak olyan projektek is, ol viszont kisebbnek prognosztizálható a közvetlen hatás, vagy csak jóval hosszabb távon jelentkezhet.

[00:38:04]Mert például mondjuk komoly import arány kötődik hozzá, például vasútfejlesztések, vonatbeszerzések kapcsán, vagy azért, mert olyan európai projektekbe való betársulást jelent, ahol például a majd megvásárolható számítókapacitás mindenképpen tudja segíteni a magyar cégeket, de előre ez nehezen számszerűsíthető és majd hosszabb távon bontakozhat ki ennek a hatása.

[00:38:29]A tanácsa véleményében is írja, hogy az exportkapacitásnak növekednie kellene, merthogy termőre fordulnak azok a gyárak, amelyeket korábban építettük.

[00:38:38]De azt is írja néhány sorról korábban, hogy a fő exportpiacainkon megnövekedéscsökkenés várható.

[00:38:44]Miből fogják megvásárolni a mi termékeinket?

[00:38:49]Ha ott növekedéscsökkenés van, akkor Günternek is kevesebb pénze lesz új bidt venni.

[00:38:55]Így van.

[00:38:55]Ez a ez az egyik kockázata a a nettó export komponens megvalósulásának.

[00:39:01]Ugye a kormányzat ezen a soron is óvatos volt és azt mondta, hogy a jövő évben nem tud még a nettó exportnak pozitív hozzájárulása lenni, hiszen egyrészt a az erős fogyasztásnak is lehet importvonzata, a beruházásoknak meg még inkább.

[00:39:20]Tehát ha beruházások élénkörni tudnak a várt mértékben, annak szinte elkerülhetetlenül lesz egy import vonzata.

[00:39:30]És egy ilyen esetben a a termőre forduló beruházások, ugye itt van köztük autógyár, van köztük elektronikai termelő üzem is, szóval az ő hozzájárlások lehet, hogy arra lesz elég, hogy valamennyire ellensúlyozza ezt az importmegrást.

[00:39:46]Ö deviz finanszírozás a jelenlegi lejáratok mellett kockázatos, vagy ez teljesen rendben van az eladósodottságunk kifelé?

[00:39:59]A azzal kezdem, hogy az adósságszintünk 50 éve magas.

[00:40:05]Ezzel az örökséggel fordultunk már rá a rendszerváltozásra is.

[00:40:10]A régióban még mindig miénk a a legnagyobb GDP arányos adósság.

[00:40:16]És ez egy folyamatos terhet jelentett a mindenkori magyar gazdaságnak és a mindenkori magyar kormánynak.

[00:40:21]A rendszerrelátás óta folyamatosan jóval nagyobb kamatkiadásokkal kell számolnia a a magyar büdzsének, és ez mindig egy fokkal nehezebbé teszi a konszolidációs lépéseket.

[00:40:37]is a ezen a kamatkiadáson való spórolásnak ugye az egyik lehetősége hogyha az alacsonyabb kamatú devizában, praktikusan euróban veszünk fel adósságot, amennyiben nem szembesülünk extrém árfolyamkockázattal, mikor nem szembesülünk azzal, hogyha hiteles a a kormányzatnak a gazdaságpolitikai terve, illetve a költségvetése, és ennek a végrehajtása is ráadásul hogyha az euróhoz vezető út hiteles, akkor az ugye azt fogja jelenteni az idő múlásával, hogy ugye egyre kevésbé az euró jelenti az árfolyamkockázatot, hanem a fennmaradó forint.

[00:41:21]Ennyire persze ne szaladjunk még előre, hiszen még nincsen hivatalosan kisűzött sem eurocsatlakozási dátum, sem előtte az árfolyammechanizmusba való belépési dátum.

[00:41:34]Valamilyen mértékű deviza finanszírozás fenntartása indokolt lehet, de erre az árfolyamkockázatra valóban a tanács is felhívta a figyelmet.

[00:41:44]Az euro bevezetés felé vezető út akkor hiteles, ha elég katonás?

[00:41:53]Én inkább azt mondanám, hogyha hogyha az előre felrajzolt íven, az előre lefektetett lépések elvek mentén zajlik, hogy hogy mennyire nevezhető katonásnak, amit a a középtávú tervben látunk, ez akár ízlés dolga is lehet.

[00:42:11]Az első lépés az azt gondolom, hogy hogy kellően nagy ebben és a és a továbbiaknak a a megítélését az dönti el, hogy mennyire tud ragaszkodni a kormány ehhez az előre meghirdetett lépéssorhoz.

[00:42:27]Ennek az állomásai mindig a következő évi költségvetésnél derülnek ki, vagy a menetközbeni módosításnál is kiderülhet már, hogy letére az útról?

[00:42:34]Ö menetközben is kiderülhet, ö óhatatlanul nagyon nehéz ugye pontosan a terveket ö megvalósítani.

[00:42:44]Itt ebben az tud üzenetértékű lenni a piac felé is, a Magyarországot finanszírozó befektetők felé is.

[00:42:52]hogyha azokra a hatásokra, sokkokra, amelyek letéríthetik Magyarországot erről a az útról, a kormányzat aktívan reagál és próbál olyan intézkedéseket tenni, amivel ellensúlyoz-e ezeknek a sokoknak a hatását.

[00:43:10]Üm a sokkok általában valamilyen költségnövelő hatással járó sokkok.

[00:43:12]Az üzemanyagok ilyet szokott lenni, az energiaok ilyen szokott lenni.

[00:43:17]Erre nem nagyon lehet másképp reagálni, mint valami átcsoportosítással valahonnan elvenni.

[00:43:26]Az egyik lehetőség igen, hogy megnövekszik a a költsége valaminek.

[00:43:32]Ugye ennek a az egyik kezelési módja igen, hogy valahonnan máshonnan elveszünk.

[00:43:38]Van egy másik kezelési mód, kevesebbet használunk fel abból, ami drágább lett.

[00:43:44]Mikor tudunk kevesebbet felhasználni?

[00:43:46]Hogyha az ár, mint információ, az közvetítve van a felhasználók felé.

[00:43:50]Ha valami nagyon megdrágul, ennyi.

[00:43:53]Én már nem veszem meg.

[00:43:55]Akkor akkor próbálja helyettesíteni.

[00:43:57]Igen, de ahhoz vagyunk szokva, hogyha valamit ennyiért már nem vennénk meg, akkor jön a kormány és bevezet egy ársapkát, vagy mint a mostani kormány ad egy 5000 Ft-os havonta járó dízelkompenzációt.

[00:44:07]Nem ahhoz vagyunk szokva, hogy akkor nem vesszük meg.

[00:44:12]Igaz, említek egy pozitív példát is, ugye a az Árstopnak a bejelentett kivezetését.

[00:44:20]Az ilyen jellegű ártorzító intézkedéseknek az a nagy hátránya, hogy kiveszik az árinformációk közvetítő szerepét.

[00:44:28]is lehet a egy adott költségnövekedés, árváltozás veszteseit más módon is kompenzálni, de azt gondolom, hogy a az ár szerepét érdemes meghagyni, mert az minden egyéb intézkedés nélkül ösztönzi az érintetteket arra, hogy kevesebbet fogyasszanak az adott termékből vagy szolgáltatásból, megpróbálják helyettesíteni, hatékonyabban használják azt fel, és ezen túl lehet helye a támogatásnak.

[00:44:58]nak, de azt gondolom, hogy hogy közgazdaságilag és a költségvetés szempontjából is az helyes, hogyha az árösztönző szerepét azt a lehetséges mértékig fenntartjuk.

[00:45:08]Üüm a jó dolgok, drágák, ezt mindenkinek meg kell tanulnia.

[00:45:12]A kommunikáció számít, ez nem számszerűsíthető, de ahogyan a kormány vagy a jegybank időként az euró felé vezető útról beszél, ez a piacok számára egybecsengő, meggyőző?

[00:45:21]Valóban ezt akarjuk, vagy még nem?

[00:45:27]A kommunikáció rendkívül sokat számít.

[00:45:29]Ezt nem csak most az Euró bevezetés kapcsán, de a megelőző időszakban is lehetett látni, hogy a kormányzati és a jegybanki kommunikáció összhangjának a megbomlása az az viszonylag kis mértéknél is már rezdüléseket tudott okozni a a piacon.

[00:45:47]És az, hogy most a piacok gyakorlatilag tartják a az értékítéletüket már hónapok óta, hogyha most árfolyamban vagy a magyar állampapírok hozamában fejezzük ki, akkor azt gondolom, az az visszaigazolja, hogy most van egy összhang ebben a kommunikációban.

[00:46:08]Köszönöm a tájékoztatást.

[00:46:08]Az elmúlt egy órában Horvát Gábor a költségvetési tanács elnöke volt az infádió arénájának vendége.

[00:46:14]A műsor elkészítésében Szécsi Ágnes szerkesztő kollégám és Erdélyi Tamás főszerkesztő vett részt.

[00:46:17]A beszélgetést az Infórádió YouTube csatornáján is megtekintetik.

[00:46:20]Köszönöm a figyelmet.

[00:46:22]Exterda Tibor vagyok.

[00:46:26]Az aréna távközlési partnere a Van Magyarország.