Félidős választások: eddig tartott a trumpizmus? Magyarics Tamás, Inforádió, Aréna
TL;DR – InfoRádió Aréna: Magyarics Tamás a 2026-os félidős választásokról
- A demokraták mindkét kongresszusi házat megnyerték; a beszélgetés központja, mennyire és miben korlátozza ez Trump elnöki hatalmát.
- A Kongresszus eszközei: az „erszényhatalom" (költségvetés-jóváhagyás), bizottsági ellenőrzés, kinevezések szenátusi jóváhagyása és az impeachment-indítás joga.
- Külpolitikában a kongresszus üzeni a háborút, ratifikálja a szerződéseket; Trump az iráni konfliktusban Magyarics szerint már túllépte a háború-hatalmazási törvény 90 napját.
- Patthelyzetet jósol: vétók és hiányzó kétharmados többségek miatt Trump rendeletekkel kormányozna, a demokraták pedig korrupciós ügyek miatt felvetik az impeachmentet.
- A vereség okai: elnöki jelölt-kiválasztási hibák, a gazdaság és vámháború miatti elégedetlenség (Nagy-tavak menti államok), a magas üzemanyagárak, valamint Trump rekordalacsony, 35–36%-os népszerűsége.
- A trumpi koalíció megrepedt: latinok és fekete férfiak elpártoltak, részben az ICE fellépésének visszaélései és a durva retorika miatt – pedig a makrogazdasági mutatók és az energia-, reindusztrializációs eredmények nem rosszak.
- A választás az „Új Amerikát" vetítette előre: első muzulmán és nyíltan meleg szenátor, fekete házelnök (Jeffries), a Squad radikális szárnyának megerősödése – a demográfiai színesedés folyamat, amit Magyarics szerint nem lehet feltartóztatni.
- 2028-ra JD Vance és Marco Rubio áll a legjobban, de Trump kemény magja miatt nyílt szembehelyezkedésre és Trump 2.0-pozicionálásra is kevés az esély; DeSantis kívülről támadhat.
- A nagy tőke mindkét félnek játszik: a védelmi ipar és a hightech két lábon áll, az olajipar és a mezőgazdasági lobbi republikánus, de a kínai vámháború itt is fájt.
- Trump valószínű figyelemeltereléssel, külpolitikai akciókkal válaszol, mert ott kevésbé kötött a keze, mint a belpolitikában.
Részletes összefoglaló megjelenítése
Az InfoRádió Aréna című műsorának vendége Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora volt. A beszélgetés a 2026-os amerikai félidős (midterm) választások eredményeit és következményeit járta körül: a demokraták mindkét kongresszusi házat megszerezték, és a beszélgetés központi kérdése az volt, hogy ez miben korlátozza és miben nem Donald Trump elnöki hatalmát, mitől veszítettek a republikánusok, és milyen irányba mozdulhat el az amerikai politika 2028 felé.
A fékek és ellensúlyok rendszere: mit tud a Kongresszus
Magyarics először az alkotmányos kereteket ismertette: az Egyesült Államok rendszere a fékek és ellensúlyok elvére épül, a hivatalos három hatalmi ág (törvényhozás, végrehajtás, bíráskodás) mellett pedig a gyakorlatban más szereplők is korlátoznak: a bürokrácia, az érdekcsoportok, a sajtó és a pénz.
A bírói hatalom a kongresszus által elfogadott és az elnök által aláírt törvényeket, rendeleteket megsemmisítheti – „most is tudjuk, hogy nagyon sok esetben Trumpnak a különböző rendeleteit különböző szintű szövetségi bíróságok vagy felfüggesztik annak a végrehajtását, vagy megsemmisítik" – mondta Magyarics Tamás.
A törvényhozás két alapvető funkciója a végrehajtó hatalommal szemben:
- Az „erszényhatalom" (power of the purse): egyetlen centet sem költhet el a kormányzat a kongresszus jóváhagyása nélkül. A kongresszus dönt a kiadások mértékéről, és speciális feladatokra is adhat vagy tagadhat meg pénzt.
- Az ellenőrzés (oversight): az állandó bizottságok teljes mértékben lefedik az összes minisztériumot – a mezőgazdasági, energiaügyi, külügyi, védelmi tárcák munkáját a megfelelő bizottságok figyelik. Ezek a bizottságok bárkit berendelhetnek, ott tanúskodni kell, és megkérdezhetik, miért és mit csinálnak.
Az impeachment mechanizmusa
A képviselőháznak különleges joga az impeachment-kezdeményezés – magas rangú tisztviselő (nem feltétlenül az elnök) vád alá helyezése. Ha az igazságügyi bizottság megalapozottnak találja a vádat, az egész ház szavaz, és többségi határozattal továbbítja az eljárást a szenátusnak, ahol kétharmados többség kell az elmozdításhoz. Fontos szabály, hogy minden bizottságban a többségi párt adja az elnököt, és arányosan is többségben van – tehát ha jelentős demokrata többség lesz, minden bizottsági elnök demokrata lesz.
A szenátus kinevezési joga és a külügyi korlátok
A szenátus jóváhagyása kell minden felső vezetői kinevezéshez: miniszterek, a CIA, az FBI, a NASA, az NSA igazgatója, a szövetségi bírák és a nagykövetek esetében is. Van kibúvó: az elnök a szenátus ülésszünetében nevezhet ki interim jelöltet (ilyen történt ifjabb Bush idején egy ENSZ-nagykövet esetében), de ez a kinevezés az új kongresszus összegyűlésével megszűnik – míg a rendes kinevezésé nem.
A külpolitikában: az elnök csak kérheti a hadüzenetet, de a háborút a kongresszus üzeni; a nemzetközi szerződéseket a szenátus ratifikálja kétharmados többséggel. Az 1973-as háború-hatalmazási törvény szerint az elnöknek 60 napja van amerikai katonák bevetésére kongresszusi felhatalmazás nélkül, plusz 30 nap a visszavonásra – Magyarics szerint az iráni konfliktusban Donald Trump „már messze túllépte a 90 napot".
Patthelyzet, elnöki rendeletek, impeachment-fenyegetés
Több demokrata képviselő már jelezte, hogy eljárást indítana az elnök ellen – elsősorban nem a háború, hanem korrupciós ügyek miatt: a család és az elnök maga is jól jött ki üzleti megállapodásokból.
Magyarics patthelyzetet jósol: ha a kongresszus törvényt fogad el, az elnök megvétózza, de a kétharmados felülbíráláshoz nincs meg a többség. Ilyenkor az elnök rendeleti úton kormányoz – ezt tette Obama, Biden, és Trump is első ciklusában. A rendeletek törvényerejűek, de hátulütője, hogy a következő, másik pártból jövő elnök első napján gyakorlatilag az összeset megsemmisítheti – törvényt viszont csak törvénnyel lehet felülírni. Szerinte mindkét párt a 2028-as választásra játszik majd: bizonyítani próbálja, hogy ők jót akarnak, a másik fél pedig az akadály – ez „eléggé éles, ahogy szokták mondani, a galériának szóló csörték lesznek a kongresszus és az elnök között".
„Az biztos, hogy egyfajta patthelyzet fog kialakulni." – Magyarics Tamás *
Folytathatja-e rendelettel az iráni háborút Trump?
Magyarics szerint nem nagyon: a kongresszus ha megvonja a pénzalapokat, nincs miből folytatni a háborút; ha pedig mégis folytatná, impeachment alá vonható, mert nem tett eleget a törvényi előírásoknak. Együttműködésre kényszerül.
Ez érdekes, mert a republikánusok maga-alapja (MAGA-szárnya) nem is támogatta az iráni beavatkozást – ők a határvédelmet és az ország védelmét helyezik előtérbe, Trump pedig azzal nyert 2024-ben, hogy „véget vetett a véget nem érő háborúknak". A demokrata baloldal eleve szkeptikus volt, ráadásul a párt bal szárnya megerősödött: sok radikális képviselő került be, akik kötődnek a demokratikus szocialista párthoz, izrael-ellenesek és palesztinbarátok. A konfliktus több szinten értelmezhető: az izraeli–amerikai–iráni háromszög, majd az öbölmenti országok, az energiaellátás, az ellátási láncok és a tengeri útvonalak kérdései. Trump szerint az elhúzódó háború és a magas energiaárak egyes helyeken a republikánusok ellen fordították a szavazókat – a dízelben gazdag középnyugati és déli államokban, a texasi mezőgazdaságban.
A félidős választás mint Trumpról szóló referendum
Magyarics kiemelte: minden félidős választás az elnökről szóló népszavazás is egyben. Népszerű elnök felhúzza pártját (ifjabb Bush 2002-ben, 9/11 után), népszerűtlen lehúzza – Trump megítélése 35–36% körül van, ami rekordalacsony.
Kulcstéma Trump jelölt-kiválasztási gyakorlata: sok biztos republikánus helyen olyan jelöltet segített pozícióba, aki jobban megfelelt a Trump-vonalnak, mint a valójában erősebb jelölt:
- Texasban John Cornyn gyakorlatilag kikerült az útból, helyette Ken Paxton lett a jelölt, aki simán vereséget szenvedett James Talaricótól – egy helyet veszítettek el, amely „pár héttel vagy hónappal ezelőtt teljesen biztos republikánus helynek számított".
- Maine-ben Susan Collins negyedik-ötödik ciklusát töltötte volna; Michiganben Mike Rogers Abdul El-Sayed ellen indult.
- Dél-Karolinában Lindsey Graham nővére indult, akit tapasztalatlan ellenfele vert meg.
„Donald Trump ugye azt mondta a választások előtt, hogy ő is a szavazólapon van. Na most utána azt mondta, hogy ő nem volt a szavazólapon." – Magyarics Tamás, a győzelemnek „sok apja van, de a vereségnek nincs egy se" mondattal kiegészítve *
A moderátor felvetette: volt már olyan, hogy Trump személyesen választott jelöltek elbuktak, és ő azt mondta, a jelöltek voltak rosszak – miért nem sikerül leszoktatni a „mindenhez én értek a legjobban" hozzáállásról? Magyarics szerint Trump döntéshozatala szokatlan, unortodox; amikor Susie Wiles jött, azt mondták, gatyába rázza majd, de Trump „eléggé szabadon járó", a tanácsadókra hallgatása kérdéses. Úgy gondolja, mivel kétszer nyert „ellenszélben, a média ellenszerébe", ismeri az amerikai lelkületet – ezért hitte, hogy az éles retorika is működik. Ám felmérések szerint saját pártján belül sincs többsége: a republikánus szavazók többsége nem a programja miatt szavaz rá, hanem mert úgy látja, a Demokrata Párt többet árt.
Miért vesztettek a republikánusok: gazdaság, üzemanyag, vámháború
Kulcsadat: a gazdaság kezelésében a demokratáknak 37%, a republikánusoknak 36% a bizalma – az eltérés insignifikáns, de az, hogy ilyen közel vannak, azt jelzi, a republikánusok elvesztették egyik ütőkártyájukat. A bevándorlás, az iráni háború és a Kanadával folytatott vámháború kérdésében is rossz osztályzatokat kaptak. A vámháború ott fájott, ahol a helyi gazdaság érzékeny rá: autóalkatrészek, tejtermékek kereskedelme a Nagy-tavak menti államokban (Ohio, Michigan, Maine).
A kongresszus-elnök összeütközés gazdasági kockázatai: ha a demokraták túl sok tételt iktatnak be a költségvetésbe, Trump megvétózza; ha nincs költségvetés, jön a leállás (government shutdown), milliószámra küldenek kényszerszabadságra a 3 milliós szövetségi munkaerőből, bezárnak a nemzeti parkok, múzeumok – „nagyszerű alkalmak arra, hogy mindkét párt a másikra mutogasson, hogy miért nem működik az ország".
Az adósságállomány is téma: az amerikai eladósodottság 100% fölötti, az adósságszolgálat óriási összegeket eszik fel a költségvetésből. Jelenleg 60% a belső, 40% a külső finanszírozás – „senki nem fogja hagyni, hogy az első támogató csödbe menjen", de a billiók hiányoznak.
Mi vált be a MAGA-politikából?
Magyarics szerint nem a MAGA lényegét, hanem a megvalósítás módját kellett el hagyniuk a pártolók – és a eredmények nem rosszak:
- A makrogazdasági mutatók jók, az infláció 3,5–6%-os, kezelhető; a munkanélküliség szintén.
- Az reindustrialization (visszaiparosítás) ütemben halad, külföldi befektetések jönnek – időnként noszogatni kell őket (alacsonyabb hitelkamat az Amerikában gyártott autókra; Biden is tett ilyet 7000 dolláros adókedvezménnyel az elektromos autóknál).
- Az USA energiaexportőrré nőtte ki magát; a Trump-adminisztráció véget vetett a zöld New Dealnek, újra beindult a fúrás, a gázvezeték-építés, a pala (shale) kitermelés – elvileg már amerikai gáz van Európában is.
- Külpolitikai sikerek: Venezuelában sikerült a rendszert leváltani, az olajkitermelést részben amerikai ellenőrzés alá vonták; Grönlandon „szabadkezet" kaptak a diplomáciai nyelven – 99 éves bérlet, de azt csinálnak, amit akarnak.
- A bevándorlás némileg csökkent, körülbelül kétmillió embert deportáltak.
A trumpi koalíció repedései
A deportálásoknak azonban ára volt: a 2024-es, évtizedek óta első népszavazati (populáris szavazati) republikánus győzelmet hozó trumpi koalíció elpártolt. 2024-ben a latinók 43%-a, a fekete férfiak 25%-a (a nők 6–7%-a) szavazott republikánusra – ez évtizedekkel korábban 10% sem volt. (Emlékeztetett: Bush-elnökség idején a karikatúra szerint Bush meghívta „az összes feketét, aki rá szavazott.")
A latinoknál nem maga a deportálás a baj – „ha már bejutottunk, felhúzzuk magunk mögött a hidat a várároknál" –, hanem a mód. Sokaknak családtagok réven várnak, hogy bejöhessenek. A kritika a kommunikációt, a markáns, „nem igazán cizellált retorikát" és a magizmust éri. A bevándorlási hivatal (ICE) fellépésében történtek visszaélések: embereket vertek, „előbb lőttek, mint kérdeztek", bevásárlóközpontokból szedtek össze embereket. Ezek jó vágóképek voltak a demokratáknak, és Trumpnak, illetve magának írták fel őket.
Az „új Amerika": demográfia és a politikai elit színesedése
A republikánus párt fő szavazóbázisa a fehér férfiak, de a fehér lakosság aránya csökken: most 47–48%, a latinok kb. 20%-ot tesznek ki (70 millió ember) – a fehér lakosság csak a latinókkal együtt számítva többség. Éles szemű megfigyelők szerint ez a választás már az „Új Amerikát" vetítette előre:
- az első muzulmán hátterű szenátor (Michiganben El-Sayed, aki „eléggé radikális nézeteket képvisel az amerikai főáramhoz képest"),
- az első nyíltan homoszexuális szenátor New Hampshire-ből,
- az első fekete kormányzónő Floridában és Georgiában, az első latinó kormányzónő Texasban.
A képviselőházban először lesz fekete házelnök: Hakeem Jeffries, aki az elnöki öröklési sorrendben negyedik (két elnök után az alelnök és a szenátus pro tempore elnöke következik), de ettől függetlenül az egyik legbefolyásosabb politikus. A demokrata pártot a színes bőrű politikusból álló Squad uralja: Alexandria Ocasio-Cortez, Ayanna Pressley, Ilhán Omar, Rashida Tlaib – és kb. 50 radikális jelölt indult demokrata színekben, fele „a számok törvénye alapján" bekerül.
Mississippi-ben a verseny még nem dőlt el: egy fekete demokrata férfi és egy fehér hivatalban lévő fej-fej mellett áll 48–49% körül a szenátusi helyért – „ilyen soha nem volt" a mély délen, ahol a republikánusok két számjegyű előnnyel szoktak nyerni, és Trump is így nyert 2024-ben.
„Színesedik az ország lakossága, ennek megfelelően színesedik a politikai elit is. Ez egy olyan folyamat, nem nagyon lehet feltartóztatni." – Magyarics Tamás *
A demográfiai trend (a fehér családoknál kevesebb gyerek születik, a külső bevándorlás nem Norvégiából jön) miatt ez a folyamat tarthatatlan. Az is kérdés, hogy ez demokrata irányú színesedés, vagy sokan „befogott orral" szavaztak demokratára, mert annyira elegek lett a republikánus vezetésből – ez most derül ki. „A győzelmet nem kell megindokolni, főleg ilyen arányú győzelmet" – Trump is elismerte, hogy a demokraták jó munkát végeztek –, „de a munka ezután fog kezdődni".
A demokraták következő lépése és Trump válasza
A demokraták dilemmája: ha nem tudnak törvényeket keresztülvinni, amelyekre 2028-ban rámutathatnak („ezt és ezt tettük, javítottuk a helyzetet"), az emberek elgondolkodnak, miért van demokrata többség. Trump és a republikánusok pedig nem engedik majd átvinni a demokratákat erősítő programokat – „űrügy mindig lesz, érv mindig lesz arra, hogy az miért nem jó".
Trump védekezik, és egyik lehetősége a figyelemelterelés: a honi pályát feladva külföldön reagál, mert külpolitikában „kevésbé kötött a keze, mint a belpolitikában".
2028: ki játszik Trump örökébe?
Donald Trump elvileg már nem indulhat újra. A leghangsúlyosabb jelöltek JD Vance és Marco Rubio – ők a felmérések szerint most a legjobb pozícióban vannak. De nehéz a helyzetük:
- Trump mögött ott a republikán kemény mag (a szavazók kb. egyharmada): aki most nyíltan Trump ellen fordul, azt 2028-ban nem felejtik el a Trump-szavazók, és már reméten a helyzete.
- Kormánytagként nem támadhatják hátba Trumpot, aki viszont személyesen is ártott a pártnak ebben a választáson.
- Ha viszont „Trump 2.0"-ként akarnak pozicionálni, azzal sem mennek sokra, mert a vereség arra mutat rá, hogy a trumpi politika – legalábbis ezzel a retorikával – ütközik az amerikaiak többségével.
„Ez idáig tartott. Szép volt, jó volt, de így ezt nem lehet folytatni." – Magyarics Tamás a vereség üzenetéről *
A nyitott kérdés: Trump light lesz, Trump 2.0, vagy „trumpizmus nélküli, vattába csomagolt Trump"? Külpolitikai dogmákat is át kell dolgozniuk: Rubio a híres akropoliszi beszédében elmondta, „kendőzetten" inkább a saját érdekeit képviseli majd az USA – de mindenki tudja, hogy egyedül nem megy: az amerikai hegemónia vagy primátus (az „birodalom" szót az amerikaiak nem szeretik, mert az „dekadens európaiaké volt – a franciáké, a briteké, a rómaiaké") szövetségesek nélkül nem valósítható meg. A briteket, franciákat, németeket, japánokat, ausztrálokat, a Quad-formációt nem lehet büntetlenül felrúgni.
Aki nem tagja a kormánynak, annak könnyebb: Ron DeSantis, aki lelépett kormányzónak, „szenteskedő Ronként" Trump kemény támadásai után (2016-ban „pici Rubiónak" nevezte Rubiót), most azt mondathatja: „én nem vagyok felelős azért, hogy a kormány és a Trump-fehér háza félrement". A színfalak mögött már óvatosan felmérik: melyik választói csoport megnyerhető, milyen szponzorok, hogyan építhető országos hálózat.
Kritikus pont: a trumpi törzsszavazók nélkül egyetlen republikánus jelölt sem tud jól szerepelni. Ha vissza tudja hódítani a fekete szavazók 50%-át, a latinokét, a külvárosi szavazókét, a nőkét – de nem olyan mértékben, hogy az rétegeket „le tudja váltani". „Itt a kört kell négyzetgé írnunk, minden esetben, kint is, bent is" – ez a demokratáknál is így van, mert az ő pártjuk is sokszínű: agresszív külpolitikahívők, izolacionisták, izrael-pártiak és palesztin-pártiak, mérsékeltek és radikálisok, államonként más érdekekkel (Alaszka nyersanyagai, Florida citrus- és mezőgazdasága, Kalifornia védelmi ipara és hightechje). A demokraták kevésbé konfrontatív külpolitikát, vámháborúk nélküli, jobban együttműködő viszonyt szeretnének a szövetségesekkel – bár Magyarics emlékeztetett: Obama 2014-ben a walesi NATO-csúcson élesen megjegyezte, hogy az európaiaknak mélyebben kellene nyúlni a zsebükbe, „különben az amerikaiak nem fogják helyettük kifizetni az ebédpénzt".
Hová törleszkedik az amerikai nagy tőke?
A moderátor rákérdezett a nagy tőke irányváltására – hol landolnak a jetek, hová mennek az utalások, mindenki Elon Muskot nézi-e. Magyarics szerint a prudentesek mindkét félnek játszanak:
- A védelmi ipar (General Dynamics, Boeing, Lockheed Martin) mindkét térfélen játszik.
- A hightech is visszassaszínázhat – Mark Zuckerberg és a többiek is; Hollywood és Kalifornia eleve demokrata beágyazottságú.
- Az olajipar inkább republikánus, mert a republikánusok adják az új koncessziókat; a zöld lobbival és a szakszervezetek többségével (tanárok) demokrata; a fuvarozók kivétel lehet, mert attól félnek, hogy a határnyitás után mexikói sofőrök elárasztják az utakat és veszélyeztetik az állásukat.
- A mezőgazdasági lobbi republikánus (középnyugat), de ott is gond van: Kína a vámháborúban a szója- és húsimportot csökkentette, helyette brazil és argentin behozatalra váltott – „össze kell rakni egy mozaikot".
A milliárdosok nemcsak jelöltekbe fektetnek, hanem alacsonyabb szinten is próbálnak mozgásokat befolyásolni: például kerületi ügyészeket és bírókat is választanak pártalapon – New Yorkban Letitia James Trump-elleni perei olyan ügyészekhez kötődnek, akik nem a Demokrata Párt révén jutottak pozícióba. Így már most el lehet kezdeni a támogatói rendszer kiépítését, vagy az ellenfél potenciális jelöltjeinek gyengítését.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- A beszélgetés zárásában a műsorvezető neve „Exterda Tibor" alakban szerepel az átiratban – a helyes írásmód nem ellenőrizhető az átiratból.
- A dél-karolinai versenyről szóló részben az átirat „Linzi Grahamnek a nővérét, Daling Grahamet" és „Andy Andrews" neveket említ; ezek az alakok torzíthatak, a pontos nevek nem rekonstruálhatók biztosan.
- A Bush-elnökség idején említett karikatúra leírása az átiratban jelentősen töredezett („ott áll Bussafér házba a néhány fekete vezetőnek a társaságában"), a pontos megfogalmazás nem rekonstruálható, csak a lényege.
- A „Nemékpnak ilyen 35-6% körül van" mondatrész torz; a kontextus alapján a republikánus megítélés 35–36% körüli értékéről lehet szó, de a mondat eleje értelmezhetetlen.
- A „japán/kínai fészek ország" megjegyzés a Nobel-békedíjról szóló részben elmosódott; a lényeg (a díjjal kapcsolatos Trump-é szarkasztikus megjegyzés) rekonstruálható, a pontos megfogalmazás nem.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Arén Magyarország [zene] egyik legtöbbet idézett rádió műsora.
[00:00:02]Várja önt a stúdióban.
[00:00:06]Magyarics [zene] Tamás külpolitikai szakértő, az Ötvös Lórend Tudományegyetem emeritus professzora.
[00:00:16]Az Arna távközési [zene] partnere a Van Magyarország.
[00:00:20]Segítse ön is munkánkat azzal, hogy feliratkozik csatornánkra.
[00:00:25]Mindkét házat megszerezték a demokratákk az amerikai félidős választásokon, és nyilván mindenkit az érdekel, hogy ez miben korlátozza, és miben nem Donald Trump elnöki hatalmát.
[00:00:33]Vannak-e ilyen lastrumok?
[00:00:37]Természetesen vannak, hiszen az elsőtt Államoknak az alkotmánya úgynevezett fékek és ellensúlyoknak az elvére épül.
[00:00:45]A hivatalos fékek ésoknak a rendszere, a törvényhozás, a végrehajtja és a bírói hatalom.
[00:00:54]Az igazság az, hogy a valóságban azért más szereplők is vannak.
[00:00:56]A bürokrácia többek között, az érdekcsoportok, a sajtó, de mondjuk, hogyha igen, tehát a pénz, tehát ez a mondjuk a hagyományos hatalmi egyensúlyt nézzük, akkor a végrehajtja a hatalmat a ellenőrzi egyrészt a bírói hatalom olyan módon, hogy a bármilyen törvényt hoz a törvényhozás és alája az elnök.
[00:01:23]azt a törvényt, rendeletet meg lehet támadni bíróságon, és adott esetben a a bíróság megsemmisíti.
[00:01:28]Tehát most is tudjuk, hogy nagyon sok esetben Tnak a különböző rendeleteit különböző szintű szövetségi bíróságok vagy föltartóztatják annak a végrehajtását, vagy megsemmisítik.
[00:01:40]Tehát ez a bírói hatalom viszont hát ugye lényeges az, hogy most nem a bírói hatalomról van szó, hanem a törvényhozásról.
[00:01:49]A törvényozás először is két alapvető funkciót tölt be.
[00:01:52]A amikor arról beszélünk, hogy mennyire elnőrzi a végrehajt hatalmas.
[00:01:57]Az egyik az úgynevezett erzény hatalma.
[00:02:01]Tehát hivatalosan egyet egy egy centeni a kongresszus váltalása nélkül.
[00:02:07]És hát a kongresszus dönt a különböző pénzügyi kiadásoknak a mértékéről.
[00:02:16]a a költségvetés és adott esetben különböző speciális feladatoknak a végrehajtására is elkönthet pénzt.
[00:02:28]A másik dolog pedig az úgynevezett ellenőrzés, tehát az, hogy a vagy az állandó bizottságok, vagy pedig különböző speciális bíróságokat lehet létrehozni, illetve nem bizottságokat, hanem bizottságokat lehet létrehozni a kongresszuson belül, és ezeknek a feladata az, hogy elnőzzék többek között, hogy hogyan működik a a a végreharei hatalom.
[00:02:52]Tehát magyarul az állandó bizottságok teljes mértékben lefedik az összes minisztériumot.
[00:02:59]Mezőgazdasági energiaügyi külügyi külügyi védelminisztériumnak a munkáját a megfelelő bizottságok ellenőrzik.
[00:03:07]És ezek a bizottságok bárkit berendelhetnek.
[00:03:12]Ott tanúskodni kell.
[00:03:15]Meg lehet kérdezni, hogy mit miért csinálnak.
[00:03:17]És hát természetesen az úgynevezett elnőzési jogkívül fontos.
[00:03:23]És hát hogyha már itt tartunk, akkor a az képviselőháznak van még egy különleges joga, az úgynevezet impeachment kezdeményezése, tehát a a váthatóság vagy vád alá helyezése egy magas rangú tisztviselőnek, nem szükségszerűen az elnöknek.
[00:03:40]Ö lehet ez miniszter bírói testület tagja aki szerintük valamilyen módon a törvénynek a kereteit áthágta.
[00:03:55]Ekkor az igazságügyi bizottság kezdeményezi az impeachmentet.
[00:03:57]hogyha ott átmegy ez az eljárás, tehát úgy gondolják, hogy megalapozott a a gyanú vagy a vád, akkor az egész ház szavaz erről és többségi határozattal akkor elfogadják ezt az impeachment eljárásnak a továbbvitelét, akkor átkerül a szenátushoz és ott a szenátusban két-os többséggel kell vagy elmozdítani, vagy pedig hogy nincs meg a két-os többség, akkor nem elmozdítani az adott tisztviselőt.
[00:04:30]hozzá kell tenni azt, hogy az amerikai rendszerbe, az összes bizottságba a mindig a többségi párt adja egyrészt az elnököt, másrodszor pedig arányosan mindig többségben vannak.
[00:04:42]Tehát hogyha most demokrata többség lesz márpig eléggé jelentős mértékű, akkor minden bizottságba bizottsági elnök az demokrata lesz és minden bizottságba a kéthad 3 negyed aránybát attól függ, hogy végülis milyen arány jön ki a demokrata és a republik képviselők között a az alsóházba és ugye a szenátusba többségben lesznek a demokraták.
[00:05:07]Tehát ez ez az egyik alapvető dolog.
[00:05:09]A másik dolog természetesen a szenátus.
[00:05:12]A szenátusnak gyakorlatilag több joga van.
[00:05:15]Ugyanis az elnök csak úgy nevezhet ki bárkit felső vezetői pozícióba, hogyha a Senátus jóvája tehát minisztereket, a CIA igazgatóját, az EBI igazgatóját, a NASA igazgatóját, az NSZ igazgatóját és így tovább.
[00:05:36]Ezenkívül a szövetségi bírók kinevezése is, nem csak a legfelsőbb bíróság, hanem alacsonyabb szinten is, a nagykövetek kinevezése is ugyanebbe a kategóriába tartozik, tehát az elnök javasol nevet, akkor a szenátus itt itt a képviselőház nem játszik szerepet, a szenátusnak a megfelelő bizottságához kerül az illetőnek a a a kinevezése, illetve hát a javaslat.
[00:06:01]hogyha mondjuk nagykövetet javasol, akkor külügyi bizottsághoz kerül, meghallgatják, és ott már idézelben meg lehet ölni a kinevezést.
[00:06:13]Hogyha továbbítják a a kinevezést a szenácius teljesülésére, végülis ott határoznak, hogy valóban megkapja az illető a kinevezést vagy nem.
[00:06:23]Ö ennek egy kibúvója van, hogyha az úgynevezett szünet alatt nevez ki valakit az elnök.
[00:06:31]Ilyen megtörtént többek között az ifjab bus esetében.
[00:06:37]Amikor a kongresszus iset alatt nevezett ki valakit, akkor hát természetesen nincsen meghallgatás, nincsen szavazás.
[00:06:46]Ez egy egy ENS nagykövetesében történt meg.
[00:06:50]Viszont ennek a hátültője az, hogy csak addig szolgál a ameddig nincs következő kongresszus és az abban a pillanatban megszűnik a megbízása.
[00:06:59]Tehát ilyen pillanatban ugyanis, hogyha valakit miniszteré neveztek ki, vagy nagykövettén neveztek ki, igaz, hogy januárban egy új kongresszus kezdődik, de a megbízás nem szűnik meg.
[00:07:11]hogyha viszont ilyen úgynevezett interim kinevezés lenne, akkor megszűnne a az illetőnek a megbízása.
[00:07:18]És hát a legfontosabb dolog az, hogy az elnök csak a kérheti a kongresszust, hogy hadat üzenjen.
[00:07:28]De a hadat a kongresszus üzen.
[00:07:28]Másodszor bármilyen nemzetközi szerződést aláírhat az elnök, de az csak akkor lép hatályba, hogyha azt ratifikálja a szenátus két többséggel.
[00:07:41]illetve hogyha most még szorosabb nézzük a történteket, Irán esetében a a kongresszus, illetve a szenátus megkérdőteti azt, hogy az elnök túllépi-e a hatáskörét vagy nem.
[00:07:55]Ugyanis egy 1973-as úgynevezett háború hatalmazási törvény alapján az elnöknek mindössze 60 napja van arra, hogy amerikai katonákat vessen be a világ bármely pontján.
[00:08:08]kongresszusi felatalás nélkül, és hogyha nem kapja meg, vagy nem is kéri, akkor újabb 30 napja, hogy visszavonja ezeket a csapatokat.
[00:08:18]És hát az igazság az, hogy az irá konfliktusba már messze túllépte a 90 napot Donald Trump, tehát itt ebbe is úgymond hát beleköthetnek, hogyha hogyan akarnak.
[00:08:30]Ö és hogyha az impeachmentel kezdtem, akkor mondjuk azzal fejezném be, már több demokrata képviselő jelezte, hogy ők eljárást indítaná az elnök ellen.
[00:08:43]Nem emiatt elsősorban, hanem korrupciós ügyek miatt.
[00:08:47]Tehát az, hogy a családja a egyes üzleti ügyletekből túlsosan jól jött ki, saját maga is jól jött ki.
[00:08:57]ö sok üzleti megállapodásból, tehát általában ilyen korrupciós ügyekbe vonnák felelősség alá.
[00:09:05]De hát meglátjuk, hogy mi történik és mi nem történik.
[00:09:09]Az biztos, hogy egyfajta padhelyzet fog kialakulni.
[00:09:12]Ögy amikor azt mondtam, hogy a a a törvényhozás fogad el törvényeket, a az elnökhöz átküldik aláírásra, az elnök megvétoztatja.
[00:09:28]Az két-os többséggel felülírhatja a kongresszust, de nincs két-os többsége.
[00:09:33]Viszont ebben az esetben ami történni fog feltehetően, hogy az elnök úgy úgymond rendelt úton fog kormányozni.
[00:09:42]Ezt tette sok elődye Obama, a Biden, vagy saját maga is ezt tette, különben az első ciklusa idején, amikor egy olyan kongresszus van, amelyikbe a a többség az ellenzéki pártból kerül ki, akkor az elnök egyszen elnöki rendeleteket ad ki.
[00:09:59]Ezek törvényerejűek.
[00:10:02]Viszont a háttütőjük az, hogy abban a pillanatban, hogyha már nem ő az elnök, akkor az az új elnök, főleg, hogyha egy másik pártból jön, az első nap gyakorlatilag az összes elnök rendeletet megsemműheti.
[00:10:13]Törvénny ezt nem lehet megcsinálni, törvényt csak egy másik törvénnyel lehet felülírni.
[00:10:20]Tehát eléggé sok ilyen alkotmányos trükk van.
[00:10:27]Valószínűsíthető ez a fajta padhelyzet, mert szerintem a demokraták is és a férház is arra fog játszani, hogy már 2028-ra megpróbál bebizonyítani az embereknek, hogy ők jót akarnak, de a másik fél az amelyik akadályoz őket ebbe.
[00:10:42]És hát ennek megfelelően majd eléggé éles, hát ahogy szokták mondani, a galériának folyó csörték lesznek a kongresszus és az elnök között a jövőben.
[00:10:59]Ühüm.
[00:10:59]Ebben a padhelyzetben elnöki rendelettel folytathatja az iráni háborút az elnök, vagy nem folytathatja?
[00:11:05]A nem nagyon folytattatja, főleg azért, mer hogy talán említettem, ez az ercény hatalma.
[00:11:11]Tehát hogyha egyszerűen a kongresszus megbonja a pénz alapokat, akkor hát nincs miből folytatni a háborút.
[00:11:19]Másodszor pedig, hogyha valóban folytathatná, akkor impeachment alá vonhatnák, hiszen hát nem tett eleget a törvényi előírásoknak.
[00:11:29]Ö, tehát itt feltetten együtt kell működni valamilyen módon a kongresszussal, ami azért lesz érdekes, mert eleve a republikánusoknál ez a maga szárny, ez nem nagyon támogatta a a az ir az iráni beavatkozást, ugyanis ők általában a határvédelmet az Egyesült Államoknak a védelmét tartják elsődlegesen szem előtt.
[00:11:54]És Donald Trump többek között azzal nyert 2024-ben is, hogy véget vett a véget nem érő háborúknak.
[00:12:02]De hát ez az iráni konfliktus most eléggé elhúzódik.
[00:12:04]Másodszor pedig a Demokrata Pártnak a baloldala eleve szkeptikus volt.
[00:12:10]Többek között azért is, mert a Demokrata Párt baloldal még most azért megerősödött.
[00:12:17]eléggé sok radikális képviselő került be, akik vagy formálisan kötődnek tagok a úgynevezett demokratikus szocialista párthoz, vagy pedig kötődnek hozzá, ők eleve izrael ellenesek és palesztin barátok.
[00:12:33]Tehát ugye ez az izraeli, illetve az iráni konfliktus, ez az izraeli, amerikai, iráni háromszögbe értelmezhető első szinten.
[00:12:44]Aztán természetesen jön a következő szint az öbölmentű országok energiaellátás a ellátási láncoknak a biztosítása, tengeri útvonalaknak az ellenőrzése.
[00:12:59]Tehát itt nagyon sok minden kérdés van.
[00:13:01]Ö az feltehető, hogy ezekbe a kérdésekbe is komoly viták vannak, lesznek.
[00:13:05]Főleg azért, mert Donald Trump úgy gondolja, hogy többek köt iráni háború a elhúzódása, illetve az abból következő mondjuk magasabb energiaárak voltak azok, amelyek egyes helyeken a republikások ellenfolyták a szavazók egy részét.
[00:13:23]Középnyugati Államok, vagy a déli államok magas dízel fogyasztóknál például.
[00:13:32]Igaza van Donald Trumpnak ügyesen érvel, amikor azt mondja, hogy az én nevem nem volt rajta a szavazólapon, én nem vesztettem, nem én vesztettem, hiszen az én nevem volt ott a szavazólapon.
[00:13:44]Donald Trump ugye azt mondta a a választások előtt, hogy hát ő is a szavazólapon van.
[00:13:50]Tehát Igen.
[00:13:50]Na most utána azt mondta, hogy ő nem volt a szavazólapon.
[00:13:55]Ö nyilvánvalóan szokták mondani a győzelemnek sok apja van, de ha a vereségnek nincsen egy se.
[00:14:04]Tehát az igazság az, hogy alapvetően minden főidős választás az elnökről szóló népszavazás vagy referendum is egyben.
[00:14:15]a a ami többek között abban nyilvánul meg, hogy hogyha van egy aránylag népszerű elnök, mint például mondjuk az ifjab volt 2002-ben a ugye a afganisztáni beavatkozás, illetve 911 után, akkor nagyon magas volt a népszerűség, és volt félidős választás, maga után húzta a republikánusokat, és akkor a republikánusok nagyon nagyot nyertek.
[00:14:39]Ha viszont egy olyan elnök van, akinek az a megítélése nagyon rossz.
[00:14:45]Nepékpnak ilyen 35-6% körül van, ami hát rekord alacsony, akkor lehúzza és nem pedig fölemeli a republikánsokat.
[00:14:59]Főleg úgy, hogy nagyon sok helyen úgynevezett mérsékeltebb republikán serteket, például például Texasban, John Cornint gyakorlatilag kitúrta a abból a pozícióból, hogy őre indulhasson.
[00:15:15]Helyette egy nagyon megkérdezthető, hátterű embert a a helyi főügyészt, Kemp Pexont sikerült neki a republikán párt jelöltjévé tenni, aki sima vereséget szenvedett.
[00:15:30]James Taller Ricótól és egy olyan helyet vesztett el, ami hát szinte korábban, mondjuk akár pár héten vagy pár hónap ezelőtt teljesen biztos republikánus helynek számított.
[00:15:43]Ö, és ez nem csak ez a ezen az egy helyen történt, hanem több más helyen is.
[00:15:48]Ö a magyarul az, hogy az elnök szinte készi vezérléssel nagyon sok úgynevezett csatér államban olyan republikáns jelölteket segített a a jelölti pozícióba, akiknél azért fertetten voltak jobb jelöltek, csak éppen nem a Trump száek megfelelően.
[00:16:13]Ezzel hozzájárult ahhoz személyesen is, hogy ezek a aránylag biztos helyek el elveszenek.
[00:16:19]Kensől kezdve Texasig Ohiói Ohio Délkarolina például, ahol Linzi Grahamnek a a nővérét, Daling Grahamet, aki semmifajta tapasztalat emredeket indították és egy ugye csak tapasztalattan, de hát nem Trump pártat támogatott demokrata Andy Andrews megverte Darling Grahamet.
[00:16:39]Ö tehát sok helyen ezek a személyes mikromenedzserés is baj volt, de általosan ez a nagyon nagyon alacsony elfogadottsága, és nem csak ez, hanem ez az általános sem az embereknek kétharmada úgy gondolta, hogy például a gazdaságot félrekezeli, pedig hát általában a republikánsok azok, akik a gazdaságnak a a menedzselésében jobb osztázatokat kapnak, mint a demokraták.
[00:17:08]ö rossz osztázatokat kapott többek között a bevándorlás kérdésében.
[00:17:14]Pedig ez is egy erős pontja szokott lenni a a republikánusoknak iráani háború kérdésében, a vámháború kérdésében, főleg Kanadával.
[00:17:25]Ugyanis mondjuk a dízel kérdést nézzük, mert még még egyszer hangsúlyoznám, hogy itt nem országos választásról volt szó, hanem sokszor helyi ügyek is döntöttek.
[00:17:37]mondjuk a dízel magas olajárak vagy üzemanyagárak középnyugati álmokba, tehát Ohio, Kansas ezeken a helyeken számítottak és itt vesztettek a republ republikánsok vagy akár Texasba, ugye hát mezőgazdáságba dolgozóknak a díza felhasználása az rendkívül nagy arányú.
[00:18:01]Az úgynevezett nagyó tavakmenti államokba, ugye megint csak ohájót lehet említeni, Misigan Mén, ahol azért jó eséllyel indulhattak volna a republikások mében, mondjuk Süzen Collins, aki már a negyedik-ötödik ciklusát töltötte volna, vagy a vagy Mike Rogers Michiganbe, ahol Abdullah Sajadellen indult, aki hát az első muzulmán hátterű szenátor lesz, és hát aki ugyancsak eléggé radikális nézetek képvisel az amerikai főáramhoz képest.
[00:18:37]Tehát ilyeneken pedig a Kanadával folytatott vámháború is belejátszott a az emberek döntésébe.
[00:18:47]Tehát az, hogy autóalkatrészek, teexport, tejtermékek hogyan tudnak az amerikaiak Kanadába válás vállalni, a kanadaiak Amerikába és így tovább.
[00:18:58]Tehát ezek a helyi kérdések is döntöttek.
[00:19:02]De visszatérve a az eredeti kérdésre, igen, Donald Trump azt hiszem, hogy felelős, és az, hogy az emberek ilyen véleményt nyilvántottak.
[00:19:12]Az elsődleges mondjuk felelősség az talán Donald Trumpra kell, hogy háruljonak.
[00:19:20]De volt már ilyen, hogy Donald Trump személyesen választotta ki a jelölteket egy-egy választásra, és azok ott el is buktak, és utána azt mondta, hogy nem voltak jók a jelöltek.
[00:19:27]Miért nem sikerül leszoktatni a mikromenedzseléstről a mindenhez?
[00:19:32]Én értek a legjobban, típusú hozzáállásról.
[00:19:34]Amikor Suzy We jött, akkor azt mondták, hogy majd ő gatyába fogja rázni és a győzelemre is vezette Donald Trumpot.
[00:19:40]Azt mondták, hogy nem lesz még egyszer ilyen.
[00:19:43]Hát Donald Trump eléggően járó.
[00:19:43]Tehát az, hogy a tanácsadókra mennyire hallgat, tehát ez kérdéses.
[00:19:50]Legalábbis az első adminisztrációjából vannak memuárok.
[00:19:56]Persze mindenki saját magát fényezi, mindenki nagyon okos a saját memuárjába, de az biztos, hogy a Donald Trumpnak a döntéshozatala az meglehetősen mondjuk szokatlan vagy unortodox és ilyen politikai ügyekben pedig úgy gondolja, hogyha ő kétszer nyert úgymond ellenszélbe a a média elsőb ellenszerébe be akkor é érez annyit az amerikai lelkületből, hogy ő tudja, hogy mi kell nekik.
[00:20:35]És hát ennek megfelelően úgy gondolta, hogy ez a maga retorika, tehát ez a meglehetősen élangú retorika, ez még mindig az embereknél kivált egy olyan reakciót, hogy hogy a hogy a republikásokra szavazzanak, hogyha akár csak befogott orral is.
[00:20:54]Az igazság viszont az, hogy felmérések szerint a maga republikánusok a republikánus párton belül sincsenek többségbe.
[00:21:03]Tehát akik egyáltalán a a pártra szavaznak, a többségük nem a maga a program miatt szavaz, sem mert republikánusok, mert még mindig úgy gondolják, hogy a Demokrata párt többet árt, mint használ az országnak.
[00:21:18]Igaz viszont, hogy most ö so úgy vélik, hogy egyfajta protzszavazás is volt, so a arra a megállapodásra jutottak, hogy a Donald Trump és a republikánsok többet ártanak az országnak és igaz, hogy a demokraták se kapnak valami nagyon jó jegyeket különböző kérdésekbe.
[00:21:41]Említettem a gazdaság menedzselését, ami az mindig az első első ponton áll, vagy első helyen áll.
[00:21:48]Itt a demokratákban, jelen pillanatban 37%-on bíznak, a republikásokban meg 36.
[00:21:56]Tehát abszolút inszinknifikáns a az eltérés, de egyáltalán az, hogy ilyen közel vannak egymáshoz, már az jelzi azt, hogy a republikánusok elvesztették az egyik olyan ütőkártyájukat, amivel általában nyelni szoktak, mert még akkor is, hogyha nem nagyon szeretik őket, mégis úgy gondolják, hogy a republikáns politika, a dereguláció, az alacsony adók még mindig inkább elősegítik az országnak a a boldogulását.
[00:22:26]mint a az ügynevezett adóztató költekező demokrata politika, magasabb adók, főleg középosztály, felső középosztály vagy a a fölötti magasabb adók a amelyeket terítenek úgymond alacsonyabb szinten.
[00:22:46]Hát ugye a kérdés az, hogy ezt mennyire tudják megcsinálni a a demokraták, mert hogyha a költségvetésbe túlsan sok ilyen tételt fognak beiktatni, akkor az biztosan meg fogja vétozni Donald Trump.
[00:23:01]Hogyha pedig nincsen költségvetés, akkor jön-e leállás és akkor kényszer szabadságra küldenek el millió számra embereket.
[00:23:10]A a szövetségi kormányzatnak körülbelül 3 millióan dolgoznak különböző persze 50 államot tekintve és akkor bezárják a nemzeti parkokat, múzeumokat, sok minden olyan intézményt, ami nem feltétlen szükséges a működéshez.
[00:23:30]És hát ezek nagyszerű alkalmak arra, hogy mindkét párt a másikra mutogasson, hogy miért nem működik az ország.
[00:23:37]Ö viszont hogyha az egészet tekintjük, akkor ö akkor nem jó a világnak se, hogyha az első tárok ilyen padhelyzetbe kerül.
[00:23:48]Mert hát ez egyértelműen többek között azt jelenti, mondjuk, hogyha az amerikai gazdaságot nézzük, hogy akár a hitelminősítők valamit rontanak, a még magasabb adót kell fizet, még magasabb kamatot kell fizetni és amúgy is több mint 100%-os az amerikai elad eladósodottság, az adósságszolgat óriási összeget mész föl.
[00:24:10]Jó, jelen pillanatban még a világ finanszírozza az amerikaiakat.
[00:24:19]Tehát 60%-ban a belső finanszírozás van, többi 40 az külső finanszírozás.
[00:24:25]Senki nem fogja hagyni, hogy az első támog csödbe menjen.
[00:24:26]Ez is biztos.
[00:24:30]De azért az a több billió dollár, amit adósság szolgáltatak el fordítani évenként, az azért hiányzik a költségvetésből.
[00:24:40]Említette a maga politikát, ez a make American Great again politika.
[00:24:42]ennek a lényegéből szerettek ki, akik kis szerettek, vagy a megvalósítás módjából szerettek ki?
[00:24:51]Ez egy nagyon érdekes kérdés, ugyanis hogyha a Trumpnak a politikáját nézzük és mondjuk az eredményeket, akkor azért nem rosszak.
[00:25:00]Tehát a úgynevezett makrogazdaság mutatók jók, az amerikai gazdaság jól működik, inflációaránlag alacsony 3,56%-os.
[00:25:10]Hát ez az kezelhető.
[00:25:10]munkanéliség hasonlóképpen kezelhető.
[00:25:16]Az úgynevezett vissza iparosítás is elég ütemben halad.
[00:25:20]A külföldi befektetések jönnek.
[00:25:23]Igaz, hogy időnként kicsit noszogatni kell a külföldi befektetéseket, tehát többekt azzal, hogy az Amerikába gyártott autók esetében a hitel kamatokat alacsonyabbra szabják, mint a külföldőbe az ott autók esetében.
[00:25:41]Jó, hát ezt megcsinálta a Biden adminisztráció is, hogy körb 7000 dollár adókedményt adott az az Amerikába gyártott elektromos autókra, mind a külföldő beazottakra.
[00:25:50]Ö, tehát iparvédelmi kezdeményezések voltak.
[00:25:56]Az elsőt Államok energiaexport exportörőré nőtte ki magát.
[00:26:02]Tehát véget vetett a a Trumpadminisztráció annak a előző demokrata kormányzat által hát szorgalmazott és végigmeddig keresztül is vitt zöld New Dealen, amit a Demokrata Párt baloldala a szorgalmas.
[00:26:19]És hát kérdés az, hogy most visszatérnek erre.
[00:26:22]Tehát ők megakadályozták az újabb újabb kutak fúrását, gázvezetékeknek az építését, a úgynevezett palag kitermelését.
[00:26:34]Mörsönt ezek beindultak Államok nettó exportát.
[00:26:37]Ezt mi is tudjuk, hogy többek között régen Magyarország egy ellen persze, hogy az mikor lesz a amerikai gáz itt, az egy másik kérdés, de hát elvili elvileg már amerikai gáz van Európában, már exportálnak az amerikaiak.
[00:26:55]Tehát ezek mind olyan a dolgok, amelyek amelyek pozitívak.
[00:26:59]Pozitív az is, hogy végül sikerült Venezuelába az rendszert leváltani, az ottani oki kitermelést is félig meddig az amerikaiak ellenőrzésük alá vonták.
[00:27:11]Ezzel is javít javították a pozíciójukat az energiapiacon.
[00:27:18]sikernek könyvető Greenland esete, ahogy gyakorlatilag hát a diplomáciai nyelven fogalmazva az amerikaiak szinte szabadkezet kaptak Grönlandon.
[00:27:27]övatosan 99 éves ö ilyen bérlet, de hát azt csinálnak, amit akarnak.
[00:27:37]Tehát ezek külpolitikai sikerek viszont és belpolitikában is ezek a a bevándorlása azért némileg csökkent, körülbelül két milli embert deportáltak.
[00:27:50]Ö viszont ennek megvolt az ára többek között az, hogy eléggé sokan elpártoltak, és nem a maga mag pártolt el, hanem az a Trump koalíció, amely 2024-ben hosszú évek óta először a republikánus pártnak többséget szerzett az úgynevezett populáris szavazatoknál elnökválasztáson.
[00:28:11]Korábban a a például az ifjab kétszer vagy Trump úgy győzött, hogy kevesebb szavazatot kapott országos viszont ezt elensőzták a az elektori kollégiumban.
[00:28:23]24-ben több szaatot kapott, mint Kamala Harris országosan először évtizedek óta.
[00:28:28]És ez egy úgynevezett trumpi koalíciónak volt köszönhető.
[00:28:33]Tehát a latinoknak 43%-a a republikáns jelőt százott.
[00:28:37]A a feketéknél a fekete férfiaknál 25% körül volt.
[00:28:43]Igaz a nőknél ez 6-7%, de akkor is sokkal magasabb, mint évek korábban, amikor átlagosan 10%-ot se nagyon kaptak a a republikánok.
[00:28:58]annak [horkantás] idején, amikor Bus volt az elnök, akkor volt egy karikatúra, hogy hogy ott áll Bussafér házba a néhány fekete vezetőnek a a társaságába, és az volt az árás, hogy Bush meghívta az összes fekettet, aki rászavazott.
[00:29:17]Tehát itt azért javított a helyzeten.
[00:29:21]Trump, ők azok, akik többek őt elpártoltak most a republikáns párttól.
[00:29:27]látták, hogy hogy megy a deportálás.
[00:29:27]Ez nem tetszett nekik, hogy hogy működik a deportálás a gyakorlatban, vagy mi nem tetszett?
[00:29:33]A deportálás egy elentmontásos dolog, mert igaz, hogy például latinó körében is akkor úgy vannak, hogy hogyha már bejutottunk, akkor felhúzzuk magunk mögött a a hidat a a várároknál.
[00:29:51]De de a nagyon sokan érdekeltek abban, hogy családtagok sok mindenki kő beköltözhessen vagy bevándorolhasson Amerikába és ők elsőban nem is azt kifogásolják, hogy deportem, hogy milyen módon.
[00:30:07]Tehát Trumpnál is az egyik baj az, hogy milyen módon kommunikál.
[00:30:12]Tehát hogyha látjuk az ezt a nagyon mondjuk markáns és hát nem igazán cizellált retorikát, magizmust igen a [nevetés] a politikát, akkor azért kiderül, hogy azért nem ördögtől való az, amit csinál.
[00:30:29]Tehát nem on össze Amerika, javultak a pozícióisok szempontból a belpolitikailagil, külpolitikailag és így tovább.
[00:30:36]viszont ahogy kommunikál, az az nagyon sok ember terje azt.
[00:30:42]És ebben az esetben is többek köznak a fellépése, ugye ez a vámés bevándorlási hivatalak a fellépése sok helyen visszaelések történtek, embereket vertek meg emberek át ástek áldozatul előbb lőttek, mint kérdeztek voltak ilyen híres esetek minden szóltáb és és más helyeken bevásárolóközpontokból szedegetik össze az embereket, akik ott egyébként vásárolgatnak.
[00:31:10]Ö igen, igen.
[00:31:10]Szóval szóval ezek a kilengések azért nem használtak, és nyilvánvalóan a a Demokrat párt rájátszott ezekre a dolgokra.
[00:31:23]Időzelben jó vágóképek voltak ezekből.
[00:31:26]És ezt mint ugye Trumpnak a számlájára írták, illetve a maga számlájára írták.
[00:31:33]Ö, illetve van még egy másik dolog.
[00:31:33]A a republikos pártnak a fő szavazóbázisa a fehérférfiak.
[00:31:45]és a férférfiaknak és általában a fehil lakosságnak az aránya a a fokozatosan csökken.
[00:31:51]Jelenban már a fehér lakosság 47-48% akkor két, hogyha hozzájuk adjuk a latinókat.
[00:32:02]A latinok nagyjából 20%-at tesznek ki 70 millió a lakosságba.
[00:32:05]Tehát már csak akkor vannak többségbe, hogyha latinokat hozzák számítják.
[00:32:11]Amúgy pedig fölhívták a figyelmet arra éleszemű megfigyelők, hogy a jelenlegi választás már egyfajta Új Amerikát vet itt maga elé.
[00:32:23]Tehát első muzulmán szenátor vagy muzmán hátterű szenátor, El Saaded, első nyílt a homoszexuális szenátor New Hampshiből első fekete kormányzónő Floridában.
[00:32:44]első latino kormányzónő Texasban, első fekete kormányzónő Gyorgzsában és így végig lehetne menni sok más helyen.
[00:32:56]Tehát ezek már ugye azt jelzik, hogy korábban fehér bőrű politikusok által elfoglalt helyre nagyon sok sok helyen, persze nem mindenhol de olyan helyeken is, ahol hát elképzelhetetlen volt, hogy ott ne egy fehérbőrű politikust válasszak meg.
[00:33:16]Már latinok, feketék, különböző átterű emberek jelentek meg.
[00:33:22]És ebből a szempontból érdekes Mississippi.
[00:33:25]MissPi hát a mélydél, tehát hogyha a médérről beszélünk, akkor ilyenek akkor akkor akkor az Mississippi.
[00:33:35]Na most mississippbe még nem dőlt el a verseny.
[00:33:39]Ez még nem volt, mert a két előt és egy fekete demokrata, a férfi és egy fehér úgynevezett incomebent fegyfej mellett van a szenátusi helyért.
[00:33:51]488 491 ez volt mondjuk délbát ilyen ilyen soha nem volt, mert ezeken a helyeken MissPi Kens és így tovább a republikások két számjegye szoktak győzni és két számjegyet győzött Trump is 2024-be.
[00:34:12]Tehát itt a profilt, hogyha nézzük, akkor már itt egy más lesz.
[00:34:15]És most először a képviselőházban különben egy fekete bőrű a házelnök lesz, Hakim Jeffries, és ő mondjuk ötödik a a az öröklési sorrendbe, de attól függetlenül a egyik legbefolyásosabb politikus függet attól, hogy most a sorra kerül-e vagy nem.
[00:34:42]A amihez azért sok minden kellene, hogy hogy ki mindenki halljon meg előtte, illetve negyedik, bocsánat, nem is ötödik.
[00:34:52]Két elnök, alelnöke és a a a Protempore elnöke a szenátusnak.
[00:35:01]De ettől függetlenül azért látszik ez a fajta átrendeződés.
[00:35:07]És amikor arról beszéltem, hogy a Demokrata párton belül megerősödik a Barszány.
[00:35:12]A Barszány is gyakorlatilag mint színes bőrű politikusból áll.
[00:35:19]Hát ugye a klasszikus hagyományos Barszány Okázi Cortez, Anan Presley, Ilhán Omar, Rashid Taib és akkor most hozzájuk csatlakozik még sok mindenki más.
[00:35:35]összeszámolták a választás, hogy körülbelül 50 radikális jelölt indul demokrata színekbe.
[00:35:41]Hát hogyha nem is válasszák meg mindenkit, akkor is mondjuk számok törvény alapján mondjuk a fele bekerül.
[00:35:48]Plusz a szenátusba is azért eléggé jelentős mértékű az előretörés ilyen szempontból.
[00:35:55]Tehát azt lehet mondani, hogy színesedik az első lakossága, ennek megfelele színesedik a politikai elit is.
[00:36:02]És hát az, hogy ennek milyen következményei lesznek a a politikába x év múlva, hát ez ez egy másik kérdés, de ilyen piacban úgy tűnik, hogy ez a folyamat ez egy olyan folyamat, nem nagyon lehet feltartóztatni.
[00:36:23]Hogyha megnézzük a a demográfiai trendeket, akkor általában a a férbőrű családoknál van kisebb gyerek szám, mint mondjuk a a az arab, fekete, latinó és egyéb családoknál.
[00:36:42]És hát ennek megfelelően azért tehát tudjuk azt és a bevándorlás is, a külső bevándorlás elsősorban ezekből az országból jön és nem a mondjuk az európai országból, nem norvégia vagy Svédország, aki bocsátó, hanem Norvégia most nem is akar küldeni, mert az egy nem tudom lehet-e, hogy milyen fészek ország.
[00:37:04]Igen, és ezt nem ezt nem nevezzük néven, de hát nincs jó véleménye.
[00:37:09]Attól függetlenül mondjuk tévedtet, mert nem a norvégok ítélik oda a a békenobedíjat, de hát mondjuk ez az a legnagyobb tévedése a Donald Trumpnak.
[00:37:25]Markáns véleményei vannak.
[00:37:27]De hát úgy tűnik, hogy akár azt is mondhatnák az amerikaiaknak bizonyos mértékig, legalábbis a többségnek ez a nagyon markáns politikai kommunikáció, ez egy kicsit túl sok már, és ugye nyugodtabb vizekre szeretnének evezni.
[00:37:44]Hát majd meglátjuk, hogy 2028-ban milyen vizek lesznek.
[00:37:50]Az biztos, hogy hogyha a jelen mondjuk megosztottság folytatódik, akkor azért a boxesket föl fogják húzni a a jelöltek, és biztos, hogy nagyon megosztó a politikai légkör fog kialakulni.
[00:38:07]De hogyha bőrszín szerint is színesedik az amerikai politikai elit, akkor ez egy demokrata irányban történő színesedés, vagy a jóég tudja, hogy most milyen irányban színesedik?
[00:38:19]Hát ezen gondolkodnak most a a szakértők, hogy a demokraták irányba a mozdult el, vagy pedig a a republikánusoktól elfelé, és a demokratákra szavaztak úgymond befogott orral sokan, mert hát annyira eléggük van a a republikás vezetésből, hogy azt mondják, hogy na hát demokraták talán máshogy fognak viselkedni.
[00:38:50]Hát ez kiderül most ilyen pillanatban természetesen, ahogy szokták mondani, a győzelmet nem kell megindokolni, főleg ilyen irány győzel, ilyen arányú győzelmet nem nagyon kell megindokolni.
[00:39:01]Azt még Tampi is elismerte, hogy demokraták jó munkát végeztek.
[00:39:05][horkantás] De a munka ezután fog kezdődni.
[00:39:07]Tehát a kérdés az, hogy mit mihez fogna kezdeni a többséggel.
[00:39:15]De hogyha azzal kezdtük a beszélgetést, hogy a Trumpot mennyien tudja kordába tartani a törvényhozás a kongresszus, a kérdés az, hogy a kongresszus mennyire tudja kordába tartani Donald Trump, mert ugye ez ilyen rókafogta csuka.
[00:39:29]A vétó a jogtól kezdve sok mindent tud azért a végrehajtalom is mondjuk a keresztül, hogy keresztülhúzza a számításokat a kongresszusba.
[00:39:45]És hogyha a kongresszus nem tud és a demokraták nem tudnak olyan törvényeket keresztülvinni, amelyeket 2028-ban az emberek elé tárhatnak, hogy kérem szépen mi ezt és ezt tettük le az asztalra, ezeknek a választói csoportoknak a helyzetét javít javítottuk itt könnyítettünk és így tovább.
[00:40:07]hogyha ezt nem tudják, akkor az emberek elgondolkoznak a a a arról, hogy akkor most miért van demokrata többség, hogyha nem nagyon változott a helyzet.
[00:40:17]Na most feltetten azért a Donald Trump és a republikások nem nagyon fogják engedni, hogy a a azokat a a programokat, amelyek nagyon-nagyon segítenék mondjuk a a demokratákat 228-ban, azokat át tudják vinni.
[00:40:35]Hát űrügy mindig lesz arra és érv mindig lesz arra, hogy az miért nem jó, és meg tudják magyarázni.
[00:40:42]De hát egy érdekes csörte lesz, az biztos a két kormányzati szerv között.
[00:40:48]Ö jelen pillanatban a demokraták vannak lépéselőnyben.
[00:40:54]Trump védekezni kényszerül.
[00:40:54]És hát a védekezésnek az egyik módja esetleg az lehet, hogy a a honipályát föladja bizonyos szempontból és idegenvizek revez, mert ott a külpolitikában azért kevésbé kötött a kezem, mint a belpolitikában.
[00:41:11]Egy választás jelezheti politikai karrierek végét, de újak kezdetét is.
[00:41:15]Látszik már a republikánusoknál, hogy kinek fénylik jobban az arca.
[00:41:19]Donald Trump elvileg következő választásról már nem indulhat, és vannak nagyon ismert jelöltek, Jay Vence, Marco, Rubio, meg még biztos sokan mások.
[00:41:28]Igen, hát ők, hogyha fényik az arcuk, akkor azt azért eltakarják kicsit, mert ők ne elég nehéz nehéz helyzetben vannak.
[00:41:35]Egyrészt azért Trump mögött van a republikán kemény mag, tehát nagyjából a szavazók egyharmada.
[00:41:45]Tehát hogyha most időzelben Trump ellen fordulnak nyíltan és szókimondóan, akkor feltetően nem fogják elfelejteni nekik ezt 2028-ban, és hogyha a törszaok nem szavaznak rájuk, akkor már reméten a helyzetük.
[00:42:03]Tehát ugye akkor azért azt is láthatják, hogy a ez a trumpi politika [horkantás] legalábbis ezzel retorikával ez azért eléggé nagy ellenásba ütközik az amerik emberek többségétől.
[00:42:17]Jedy V is nagyon keményen szokott fogalmazni.
[00:42:22]elküldi egész Európát úgy, ahogy van melege békhajratra, hogyha arra most tehát azért igen és azért azt tudni kell jó hát Marco Rubi jelentett az elsőtt államok ugye ez a híres até beszéd az akropis előtt, hogy hát most már kendőzetten fogja inkább a saját érdékeit képviselni, de a de azért mindenki tudja hogy egyedül nem megy.
[00:42:46]Tehát Egyesült Államok globális hegemóniáját vagy primátusát vagy birodalmát, bárhogy fogalmazzunk.
[00:42:57]Ugye az amerikaiak a birodalomszót nem nagyon szeretik használni, mert az ugye az a dekades európaiaké volt, franciákén a briteké, vagy akár rómaiaké.
[00:43:04]Tehát a primátus vagy hegemónia a szövetségesek nélkül nem lehet megvalósítani.
[00:43:09]Tehát a szövetségeseket valamilyen módon a maguk mellett kell tartani retorikába is.
[00:43:15]Nem szabad egyszerre elidegei a briteket, a franciákat, a németeket, a a japánokat, ausztrálokat, a bárkiről beszélünk, hanem hát ennek megvan maga a hát diplomáciai úgynevezett ugye négyese, kvadria, hogy hát mindenki a azokat a lépéseket megteszi, az előre koreografált lépéseket.
[00:43:45]ezeket azért nem lehet büntetlenül felrúgni.
[00:43:48]Tehát egyrészt ugye ez a kérdés.
[00:43:51]A másik kérdés az visszatérve erre a berpolitikai dologra, hogy hogy nem támadtatják hátba a Doná Trump töpeköt azért, mert ők a kormány tagjai.
[00:44:02]Hát ugye itt V és Rubióról beszélünk, ők vannak pillanatban a felmérések szerint a legjobb pozícióban, hogy elnökjelöltek lehessenek majd.
[00:44:10]De hát ugye ez még jövő kérdése.
[00:44:17]Általában az alelnökök hát nem mondom, hogy felkentek, de kicsit egy méterre előrébb indulnak a 100 mes versenyfutásba, vagy mondjuk akár maratonba, mint a többiek.
[00:44:32]Tehát nem dőfetik hátba többek azt a kormánytagok másod pedig hát emiatt a a maga a támogatás vagy maga a mag miatt viszont az is biztos, hogy hogyha ők Trump 2.0-ák akarnak lenni, azzal sem mennek túl sokra.
[00:44:52]Tehát ez a vereség arra mutat rá, hogy ez idáig tartott.
[00:44:59]Szép volt, jó volt, de így ezt nem lehet folytatni.
[00:45:02]Hát most a kérdés az, hogy trumpi politika egy ilyen Trump light politika lesz, vagy Trump 2.0, vagy Trump trumpizmus nélkül, Trump vattába csomagolva.
[00:45:17]Tehát ez egy kérdés.
[00:45:19]Másodszor pedig nyilvánvaló, hogyor arról beszéltem, hogy hogy fénylő arcok ugye nem nagyon akarnak örülni.
[00:45:29]többekt azért, mert aki nagyon korán kidugja a fejét a lövészárokból, azt szokták először célba venni.
[00:45:34]Tehát nyilvánvaló most mindenki aljáltás biztosítja az elnököt, hogy egy hajóba ezzünk, egy csapat vagyunk és így tovább, de ferten azért a háttérbe a színfalak mögött már óvatosan felmérik a helyzetet, hogy milyen választói csoportok azok, amelyekket adott esetben meg tudnak nyerni, milyen szponzorokat tudnak megnyerni, hogyan tudnák építeni az országos hálózatot, ami nélkül ül azért nem igazán tudnak egy potenciálként föllépni, tehát ezeket azért feltetten meg fogják tenni.
[00:46:14]Aki nincs kormányban, annak esetleg könnyebb a helyzete, mondjuk Rondi Santisznak, aki lelépett mint kormányzó.
[00:46:25]Donald Trump kemény, kemény attakjai után Ron de Santimoniusnak, szenteskedő Ronnak meg.
[00:46:31]Hát emlékezünk vissza, hogy 2016-ban a pici Rubionak nevezte Rubiot, aki hát alacsony termetű, tehát sok minden elhangzott már és sok mindennek az ellenkezője.
[00:46:45]Tehát aki nincs a kormányban, az ilyen szempontból némek könnyebb helyzetben van, mert azt mondtatja, hogy kérem szépen, én nem vagyok felelős azért, hogy a kormány és Trumpfehér háza a félreértem ezt a helyzetet, akár személyg, akár különböző politikákban.
[00:47:06]Ö és hát én ö bírálhatok, vagy hát bártabban bírálhatok, de még egyszer mondom azt, hogy ilyen pillanatban azért úgy tűnik, hogy a maga törszavazók nélkül azért nagyon nehéz a bármelyik republikáns előtnek nagyon jól szerepelni.
[00:47:29]még az, hogy adott esetben mondjuk vissza tud hódítani 50%-at a feketék fekete szavazok közül, vagy hasonló arányban latinok között, vagy a külvárosi szavazók, elővárosi szavazók közül, vagy a nők közül általában, de olyan mértékben nem, hogy ezt a választói réteeget úgymond le tudja váltani.
[00:47:51]Tehát itt a kört kell nélszögíteniük.
[00:47:56]Minden esetben, kint is, bent is.
[00:48:04]Hát erről szól az amerikai politika demokraták oldalán is különben, hogy érdek kiegyenlítés, mert a demokrata párt is azért sokszínű.
[00:48:11]Tehát egyáltalán nem arról beszélünk, hogy itt egy monolit tömp állna szembe a republikánakkal.
[00:48:20]Nagyon sokan vannak agresszívabb külpolitika hívők, izolcionalisták, izrael pártiak, palesztin pártiak [horkantás] moderátor, tehát mérsékkertek, radikálisok attól is függ, hogy ki honnan jön, mert hát nyilvánvaló, hogy mondjuk, hogyha valaki jön és ott a a természeti kincseket et kell kibányászni, akkor más mondjuk a munka hely nincs nagyon vagy valaki mondjuk Flóidába él, akkor hát a citrus export és a citrus és a mezőgazdaság fontos Kaliforniába a a védelmi iipar a hightech, tehát minden államnak megvan a sajátossága és hát ezeket mind figyelembe kell venni, a régiókat figyelembbe kell venni.
[00:49:18]Az biztos, hogy a demokraták azt szeretnék, hogy kevésbé legyen konfrontatív a külpolitika, a vámháborúk ne legyenek és hát a szövetségesekkel legalábbis retorikai szinten jobban el együtt tudjak működni.
[00:49:35]Bár megjegyzem azt, hogy Obama volt az, aki hát elég élesen vettette föl azt a a 2014-es sveci NATO csúcsták, hogy a európaiak jobban tennék, hogyha mélyebben nyúlnának a zsebükbe.
[00:49:52]Megtetik, mert különben az amerikaiak nem fogják helyettük a a kifizetni az ebéd pénzt.
[00:49:58]Ühüm.
[00:49:58]Az látszik már, hogy hova törleszkedik az amerikai nagy tőke a választás után, hol kötnek ki a jaktok, milyen repülőtereken szállnak le a jetek?
[00:50:07]Hová mennek az utalások, változik-e az amerikai nagytőke hozzáállása, vagy mindenki Elon Muskot nézi, hogy ő hova lép, mert akkor őt kell követni a jelentős a sponzorok a a jelen, akik ma sponzorálni fogják a jelentősebb jelölteket.
[00:50:25]Hát igen, hát jelen pillanatban ugye ez is egy érdekes, nem említettem itt a a republikános trumpi koalíció illetve hightech embereket bizossz vagy nekik volt egy jelentős mozgásuk az előző választáson.
[00:50:44]Időnként demokratáknál láttuk őket, majd villámgyorsan átmentek a másik oldalra.
[00:50:50]Igen, igen, átmennek.
[00:50:50]Hát itt is azért aki aki mondjuk prudens az mind a két fél fél félen játszik k mind a két év fel játszik tehát puh esik mindig általában ezek a védelmi iparákban a jelenlevők a gen dynamicsök ez a Boeingik vagy a lockhid Marty meg ezek ezek általában azért mind a két térfélen játszanak a hightech emberek is azért feltehetően tehát mask hogyha nem is pont ő, de azért a Cukenberg és a többiek azért vissza tudnak sasszíni mind a Tabii nélkül.
[00:51:30]Eleve Hollywood az és Kalifornia az demokrata beágyozottságú.
[00:51:38]A az olajipar [horkantás] az inkább marad edegő iipar inkább marad pontosan emiatt, mivel a a republikások azok, akik új koncessziókat adnak.
[00:51:50]A a a zöld lobbi az demokrata, a szakszervezetnek többsége az demokrata, kivéve egy-kettőt, mondjuk a fuvarozók nem biztos, mert a farazók attól tartanak mindig, hogy hogyha megnyitják a hatákat, akkor a mexikói sokfőrök elárasztják a az amerikai utakat és az állásaikat veszélyeztetik.
[00:52:15]a a a tanároknak, tehát a pedagógus szakszerzetek általában demokraták, a mezőgazdasági lobbi általában republikánus középnyugati államokba, de hát ott ugye ott is vannak kérdések, mert Kína többek között azzal ütött vissza a amikor az a vámháború volt, hogy a szója importot csökkentette, vagy a húsbeazat csökkentette, és helyette fölváltott Brazil és Argentin behozott tehát össze kell rakni egy mozaikot.
[00:52:47]Ö és ö az is biztos, hogy az emberek nem szívesen invesztálnak főleg nagy pénzeket abba, aki reménytelen.
[00:52:56]Persze történt már ilyen a történelemben.
[00:53:01]De vannak olyan milliárdosok, akiknek 10 20-30 millió az nem nagyon számít.
[00:53:09]hogyha befektetnek egy vagy egyik vagy másik emberbe, és ez nem csak arról van szó, hogy hogy a jelöltekbe, hanem alacsabb szinten is hogyan tudják befolyásolni a mondjuk a mozgásokat.
[00:53:20]És hát van olyan multimilli mostos milliárdos, aki mondjuk ráment arra, hogy a a kerületi ügyészeket és bírókat, mert időnként őket is választják, pártalapon választassa, mert abból esetleg a az által favorizált pártnak vannak előnyei.
[00:53:44]Hát többeköt mondjuk New Yorkban a Lecices James és a Trump elleni számtalan per indítása az olyan ügyészek nevéhez fűződik, akik hát nem a Demokrata párt által jutottak abba a pozícióba.
[00:54:05]Tehát ilyen szinten is már elkezdhetik a a különböző támogatói rendszert fölépíteni, vagy pedig hát az ellenfélnek a a a potenciális jelöltjeit gyengíteni.
[00:54:19]Köszönöm szépen.
[00:54:19]Az elmúlt egy órában Magyar Tamás külpolitikai szakértő az Ötös Lorán Tudományegye Egyetem emeritus professzora volt az aréna vendége.
[00:54:24]A műsor elkészítésében Szécs Ágnes szerkesztő kollégám és Erdei Tamás főszerkesztő vett részt.
[00:54:29]Köszönöm a figyelmet.
[00:54:31]Exterda Tibor vagyok.
[00:54:35]Az Aréna távközlési partnere a Van Magyarország.