Ki viseli a felelősséget az ügynöklista hibáiért? Sári Zsolt, Inforádió, Aréna
- Az ügynöklistás hiba: Lezsák Sándor tévesen szerepelt ügynökként, valójában megfigyelt volt; a miniszterelnök bocsánatot kért, a levéltár főigazgatója felelősséget vállalt, belső vizsgálat folyik.
- Sári Zsolt államtitkár: a tárca nem kezdeményezhet vizsgálatot (az ABTL az Országgyűlés alá tartozik), és nem kaptak információt időnyomásról vagy rendszerhibáról.
- A 60 000 névből kevesebb mint 200 volt hibás, ezeket már törölték a rendszerből.
- Aktanyitás ütemezése: a hatos kartonok, mágnesszalagok és nyilvántartási adatok már elérhetők; a B-dossziék (beszervezési iratok) 2027 februárjáig jönnek — az áldozatok dokumentumai nem lesznek publikusak.
- A cél a „hallgatás korának" lezárása: tanácsadó testület és mentálhigiénés telefonszám segíti a társadalmi feldolgozást, elkerülve a pártpolitikai instrumentalizációt.
- Sári szerint a főbűnös a rendszer volt, az apák bűneiért a mai generációk nem felelősek; a megismerés és az ítéletozás nem azonos.
- Rainer M. János vezette bizottság vizsgálja a titkosszolgálatoknál maradt dokumentumok titkosításának feloldását.
- Közgyűjteményi bérek: a szakszervezet bértáblát közölt (460–915 ezer forint bruttó), differenciált, strukturált bérfejlesztést ígérnek az érdekképviseletek bevonásával.
- Az MNMKK integrációt bukásnak nevezte: visszaállítják az intézmények önállóságát, nyílt vezetői pályázatokat írnak ki, belső ellenőrzések folynak.
- Kulturális finanszírozás: 2027-re független, szakmai testületek döntenének a támogatásokról a „kézből etetés" helyett; könyvtári stratégia novemberre, kulturális stratégia januárra készül.
Részletes összefoglaló megjelenítése
Az ügynöklistás hiba: mi történt, és ki vállalja a felelősséget?
Az adás középpontjában az állambiztonsági ügynöklisták nyilvánosságra hozásának első napján felfedezett hiba áll: tévesen úgy tűnt, Lezsák Sándor is ügynök volt, miközben valójában őt magát figyelte meg a kommunista állampárt idején. Sári Zsolt, a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős minisztérium közgyűjteményekért és örökségvédelemért felelős államtitkára elmondta, hogy a miniszterelnök bocsánatot kért az érintettől:
„Ezért miniszterelnök úr elnézést kért, bocsánatot kért az érintettől." *
A történeti levéltár vezetője azt nyilatkozta, hogy ő vállalja a felelősséget, de előbb derüljön ki, pontosan mi történt. A levéltár főigazgatója belső vizsgálatot rendelt el, az államtitkár szerint meg kell várni az eredményeit.
Sári Zsolt kitért arra, hogy a kulturális tárca nem tud ilyen típusú vizsgálatot kezdeményezni, hiszen az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ABTL) nem a kormányzat, hanem a magyar országgyűlés alá tartozó intézmény. Hozzátette: a tárca és a levéltár munkatársai semmilyen információt nem kaptak arról, hogy időnyomás lenne, hogy nem üzembiztos a rendszer, vagy hogy nehéz lenne a határidőre élesíteni — vagyis a politikai következményeket viselik egy hibáért, amelyben nem vettek részt. A beszélgetésben elhangzott az értékelés is:
„Végre van egy olyan történet, amiben semmilyen hibát nem lehet rájuk húzni, mert ebben aztán egyáltalán nem vettek részt." (utalva arra, hogy a Fidesz „életjeleket mutat" az ügy kapcsán) *
A hiba mértékéről elmondta: a 60 000 névből tudomása szerint kevesebb mint 200 volt hibás, és ezek már nincsenek is fenn a rendszerben — viszonylag gyorsan törölték a mágnesszalagokról hibásan a rendszerbe került neveket.
Arra a kérdésre, hogy politikai felelősségig eljuthat-e az ügy, úgy válaszolt: ha van, akkor lehet, de szerinte nem ez a kérdés, hanem azt kell megnézni, mi történt és miért történhetett meg a hiba — és ő megvárná a vizsgálat eredményeit. Szó esett arról is, hogy mi lesz azokkal az emberekkel, akik nem közszereplők, nem ismert emberek, akiknél nem „leperlik a nadrágot az államról", hanem csak otthon szembesülnek a következményekkel.
Az aktanyitás ütemezése és szabályai
Sári Zsolt részletesen bemutatta, hogyan zajlik a titkosszolgálati dokumentumok nyilvánosságra hozatala — szerinte „most megnyílt egy kapu, ezen a kapun bárki beléphet". A folyamat két lépcsőben történik:
- Első ütem (megtörtént): hozzáférhetővé tették az úgynevezett hatos kartonokat, a mágnesszalagok által őrzött anyagokat, valamint a nyilvántartási rendszerben lévő adatokat.
- Második ütem (2027 februárjáig): nyilvánosságra hozzák az úgynevezett B-dossziékat, vagyis a beszervezési dossziékat, amelyekben a beszervezett, illetve beszervezésre kiszemelt „hálózati személyek" szerepelnek.
Fontos szabály, hogy az áldozatoké — azok, akiket megfigyeltek, akikről jelentettek — dokumentumai nem kerülnek nyilvánosságra, mert nem az a cél, hogy az ő történeteiket közszemlére tegyék. A levéltár honlapon sok magyarázó dokumentumot, szöveges anyagot, kisfilmet tett elérhetővé az adatok értelmezéséhez. Emellett mostantól nemcsak kutatók, hanem az érintett családtagok is hozzáférhetnek a levéltárban kutatható — de nem publikus — adatokhoz.
Aki kutatóként hozzáfér az adatokhoz (és ehhez már nem kell történésznek lenni), annak mindenki saját büntetőjogi felelőssége, hogy azokat hogyan teszi nyilvánossá — ezt a sajtótájékoztatón is hangsúlyozták.
Társadalmi trauma, párbeszéd és a feldolgozás módja
Az államtitkár — aki korábban etnográfusként terepmunkát is végzett — kifejtette: le kell számolni a félinformációkkal és a pletykákkal, hiszen a kisközösségek úgy működnek, hogy „azt hallottam Pistáról, hogy… és ennyi". Az aktanyitás célja szerinte a „hallgatás korának" lezárása:
„Egy nemzetként azt szeretnénk, hogyha mi lennénk az utolsó olyan nemzedék, amelynek a múlttitkaival kell élni, és végre kibeszélhetnénk azokat a traumákat, amiket az elmúlt diktatórikus, totalitárius rendszerek Magyarországra, a magyar emberekre erőltettek." *
Hozzátette: ennek 35 évvel ezelőtt kellett volna megtörténnie, és a „Dunagate-ügy" is jól mutatta, hogy a nyilvánosságra hozatal elmaradása tudatos volt — hiszen akár a politikai, akár a gazdasági elit érintett lehetett. Szerinte a dokumentumok csak töredékei az eredeti állománynak: több tízezer kartont, dokumentumot semmisítettek meg az elmúlt időszakban.
A feldolgozást támogatandó a kulturális tárca létrehozott egy tanácsadó-kísérő testületet, amelyben történészek, szociológusok és transzgenerációs traumákkal foglalkozó kutatók segítenek olyan anyagok összeállításában, amelyeket családokban, kisközösségekben lehet használni. Elindítottak olyan telefonszámokat is, ahol mentálhigiénés szakemberek segítenek a feldolgozásban — ez a jövő évi tavaszig folyamatosan elérhető lesz.
Kiemelte, hogy a testületnek el kell kerülnie a „teljes pártpolitikai instrumentalizációt": nem a mutogatás eszköze, hanem a közös történelmi feldolgozás legyen az cél. A demokráciáról így fogalmazott:
„A demokrácia pont arról szól, hogy nem kell egyetértenünk, de meghallgatjuk a másikat… és ami a vitakultúra alapja, azok a tények legyenek." *
A rendszer mint főbűnös, és az áldozatok védelme
Sári Zsolt szerint a bűnös elsősorban maga a rendszer volt, és „ebben a hálózati személy, az ügynök, az egy pici, a legalsó foka volt ennek a rendszernek". Fontosnak tartotta leszögezni:
„Az apák és a nagyapák bűneiért a mai generációk nem felelősek. Tehát ezt nem szabad átvinni a leszármazottakra." *
Kihangsúlyozta, hogy a megismerés és az ítélethozatal nem ugyanaz: az áldozatot védeni kell, nem áldozathibáztatásról kell beszélni. Sok hálózati személy maga is áldozat volt — zsarolással, családi helyzettel, egyéni történetekkel vitték rá őket az együttműködésre. A beszélgetésben elhangzott egy temetői metafora is:
„Amikor bemegyünk egy temetőbe, ott az áldozat és a bűnös egymás mellett fekszik." *
A fiatal generációkről azt mondta: nem eltörölni akarják a múltat, hanem „túllépni" rajta, megérteni, miért történt, hogy ez tanulság legyen — és a terhet csak úgy lehet letenni, hogy kibeszélik.
Kormányzati magatartás és jogi kérdések
A műsorvezető kérdezett rá: mi van, ha kormánynál magas rangban dolgozó ember érintettsége derül ki? Az államtitkár szerint ha valakiről bebizonyosodik, hogy vezető pozícióban van, akkor a személynek magának kell kiállnia és elmondania, illetve a fölötte álló vezetőnek kell ezt eldönni — és a kormány megfelelő döntést tud hozni. Két esetet különböztetett meg: tettes vagy áldozat — „nem lehet ugyanazt a döntést meghozni mind a két esetben".
A műsorvezető felvetette, hogy nem akarja-e a kormány „mindenkinél nagyobb testével" belépni ebbe a párbeszédba, hiszen amikor egy kormány győzködi az állampolgárt, az mindig gyanús. Sári Zsolt válasza: nem kormányzati feladat — ott vannak a szakmai szervezetek, intézmények, a felkészült levéltári és múzeumi munkatársak, akik tudnak segíteni.
Jogi tesztről is szó esett: mi lesz, ha valaki bírósághoz, alkotmánybírósághoz, Strasbourghoz vagy az Európai Unióhoz fordul az adatközlés megakadályozására? Az államtitkár szerint a független igazságszolgáltatás minden esetben meg fogja tenni, amit kell, és neki államtitkárként nem kell pressziótól tartania: az Országgyűlés hozta a törvényt, az ABTL pedig a törvény szerinti adatokat tette elérhetővé — jogi aggály esetén a független magyar bíróság fogja helyrehozni az esetleges hibákat.
A kormányzati mértéktartásról kérdezve elmondta: a kormány nem fogja fegyverként használni a nyilvánosságra került információkat, akkor sem, ha az ellenoldal valamelyik emberéről derül ki érintettség:
„Nem fogunk kipécézni senkit… nem személyről, hanem a tettekről akarunk beszélni. Nem a személy a fontos, hanem a tett." *
Szerinte ez a kormány „nagyon demokratikus kormány", és nem akarnak ugyanabba a hibába esni, amibe az elmúlt időszakban számos kormány esett — ez a kormány felvállalta, hogy „egy nemzet vagyunk".
A szolgálatoknál maradt dokumentumok és az ellenőrző bizottság
A magyar állam birtokában lévő dokumentumokról elmondta: nem tudható, hogy az összes állománynak mekkora része van nálunk és mekkora semmisült meg. A levéltár nem a kormánynál, hanem a magyar parlament alá rendelt intézményként működik.
A törvény fontos eleme, hogy felállt egy bizottság — amelyet Rainer M. János vezet —, amelynek feladata megvizsgálni azokat a dokumentumokat, amelyek jelenleg még a különböző titkosszolgálatoknál vannak, és kezdeményezni a titkosítás feloldását. A törvény kihirdetése óta már több százezer dokumentum bekerült a levéltárba, mert a szolgálatok átadták azokat. A bizottság lényege, hogy a nemzetbiztonsági érdekeket és a múlt feltárásának kötelezettségét egyszerre kell figyelembe venni — a szakértők tudják megítélni, mi maradhat titkosítva és mi kerülhet a levéltárba.
Közgyűjteményi bérek és szakszervezeti követelések
A közgyűjteményi dolgozók szakszervezete üdvözölte az új kormánnyal elindult pozitív fejleményeket, de sajnálatosnak tartja, hogy a bérük nem változott — konkrét bértáblát is közöltek: a tudományos fokozattal rendelkező, szakteljesítményű munkakörök felső határa 915 000 forint, a működést támogató munkakörök alsó határa pedig 460 000 forint bruttó. A műsorvezető szerint ezek „nem orbitális bérek".
Sári Zsolt — aki maga 30 évet dolgozott múzeumban — elmondta, hogy személyesen is találkozott a szakszervezeti vezetőkkel, és ismerik a követeléseket. A jelenlegi költségvetés azt a bérnövekményt biztosítja, amit a kormány elsőre meg tudott határozni. A tárgyalások fontos eleme lesz az érdekegyeztető tanács újrarendeltetése. Több szempontot is említett:
- alacsony bérszínvonal a kulturális területen,
- az intézményeken belüli bérolló,
- a szektoron belüli, intézményhálózatközi bérfeszültségek.
A béremelést ezért differenciáltan és struktúráltan kell kezelni, és ebbe a folyamatba a következő napokban, hetekben be kívánják vonni az érdekképviseleteket. Hosszabb távon — a négyéves ciklus alatt — egy olyan helyzetet szeretnének elérni, amely már nem csak „kezeli a helyzetet", hanem normális bérhelyzetet teremt. Elismerte: az átvett gazdasági helyzet sokkal rosszabb volt, mint azt a kormány formationkor gondolta, de sok ágazatban sikerült elindítani a bérfejlesztést, és a jövő évben ez jelentősebb igénykielégítés lehet a szektorban.
A pénzügyi keretekre vonatkozó kérdésre — miszerint Magyarországnak középtávú költségvetési terve van, és az euró bevezetése felé haladva csökkenő hiánnyal, kevesebb pénzzel kell gazdálkodni — úgy reagált: a tárcák folyamatosan egyeztetnek, de a bérkérdés egy csomag. Fontosnak tartja lebontani azokat a struktúrákat és párhuzamosságokat, amelyek miatt „kifolyt" a pénz a rendszerből, és rendezni kell az intézmények működési költségeit is, hiszen a fejlesztésekkel párhuzamosan az intézményfenntartási költségek nem emelkedtek.
A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ bukása és az önállóság visszaállítása
Sári Zsolt az elmúlt időszak egyik legnagyobb tévedésének nevezte a Magyar Nemzeti Művelődési… pontosabban a Magyar Nemzeti Múzeum közgyűjteményi központ (MNMKK) létrehozását, amelyben az Országos Széchenyi Könyvtár, a Nemzeti Múzeum, az Iparművészeti Múzeum, a Természettudományi Múzeum, a Vendéglátóipari Múzeum és az orvostörténeti múzeum integrálódott. Szerinte az egymástól nagyon különböző intézmények összecsomagolása nem vált be:
- az első egy évben szinte nem működött a rendszer, nem tudtak kiállításokat rendezni, kiadványokat kiadni, mert a közbeszerzési rendszert nem sikerült felállítani;
- egyáltalán nem lett olcsóbb a működés;
- tucatszámra, oldalszámra érkeztek panaszlevelek a munkavállalóktól;
- az Iparművészeti Múzeum kilenc éve zárva van, pedig Budapest egyik legjelentősebb műemléképülete;
- a Természettudományi Múzeum és az OSZK épülete és belső struktúrája is rossz állapotban van;
- csak a Magyar Nemzeti Múzeumnak több mint 40 fíliája van — a mamut jellegű struktúra nem tudott reagálni a változásokra.
A munkatársak mentális állapota is rossz — ezen is segíteni kell. A jövő évet a folyamat meghatározó évének nevezte: az intézmények szakmai önállóságának és függetlenségének visszaállításával párhuzamosan átlátható, transzparens, nyílt vezetői pályázatokat írnak ki minden intézmény vezetői pozíciójára, és az új vezetőktől is ugyanezt a gyakorlatot fogják elvárni a középvezetők kinevezésénél. A Magyar Nemzeti Levéltár vezetői pályázatát már lezárták: a pályázatokat nyilvánosságra hozták, a munkatársak szavaztak, és az üzemi tanács, illetve a szakszervezet kötött mandátummal érkezett a bizottságba.
Azt is elmondta: a belső ellenőrzések azt vizsgálják, hogy a vezetői szintek megfelelőek-e, a szerződések az intézmény érdekeit védik-e, és valóban az alapfeladatokhoz szükséges beszerzések történnek-e. Ha nincs pénzelfolyás, akkor mindenképpen szükség van az állami támogatás további emelésére — de nem feltétlenül voltak az eddigi folyamatok átláthatóak és jól kezelt ügyek.
Könyvtárak, kistelepülések és a kulturális alapellátás
A műsorvezető felhívta a figyelmet: vidéken a könyvtárak sokkal fontosabbak, mint Budapesten, mert van, ahol ez az egyetlen hely, ahol az ember olvasni, beszélgetni tud, ha nem akar a kocsmaba menni — ráadásul kocsmából is egyre kevesebb van. Sári Zsolt erről így fogalmazott:
„Nem lehet tudni, hogy melyikből lesz a következő Krasznahorkai László. Nem tudjuk előre." *
A könyvtári, múzeumi és levéltári területen felkérték a szakmai szervezeteket stratégiai javaslatok (kvázi stratégiák) kidolgozására: a könyvtáros szervezetek novemberre ígérették a könyvtári stratégia megfogalmazását, a múzeumi szervezetek már több ajánlást megfogalmaztak. A cél, hogy januárra meglegyen a tárca által megfogalmazott kulturális stratégia. Az államtitkár kihangsúlyozta: „nem jó az, hogyha megint azt a vonatot követjük, hogy van Budapest és Budapesten kívül" — példaként említette a Szabó Ervin könyvtár kerületi fiókönyvtárait, amelyek ugyanazt a közösségi, agóra-funkciót töltik be, mint egy kis település könyvtára.
Példák a jó gyakorlatokra: az egri könyvtár rotálja a könyvállományát a megye kistelepülésein; Pécsen könyvtárbuszt indítottak olyan településekre, ahol már nem működik könyvtár. Fontos szereplő az iskolai könyvtár is — szerinte sokak szocializációjában ez volt „az első belépési pont", amikor egy tanár vagy könyvtáros az első könyvet a kezünkbe adta. Minden kistelepülésen biztosítani kell a kulturális alapellátást, mert „a kultúra szabadsága, a művészet szabadsága egy demokratikus államnak az alapértéke" — és a hozzáférés lesz a következő időszak kulcsa.
A kulturális finanszírozás átalakítása: független testületek és a „kézből etetés" megszüntetése
A műsorvezető felvetette: a kulturális szervezetek azt észlelték a költségvetési tervezetben, hogy ugyanazt látják, mint az Orbán-kormány utolsó évében — az Orbán-kormány intézményei kapnak automatikusan pénzt. A miniszter technikai magyarázatot adott erre, mondván, hogy ezt nem lehet egyik napról a másikra megváltoztatni. Sári Zsolt erre kifejtette: a jelenlegi tervezet a jogszabályi környezetre épülő számokat tartalmaz, de 2027-re olyan jogszabályi hátteret akarnak kialakítani, amelyben független, szakmai alapon működő testületek hozzák a támogatási döntéseket:
„Nem az én dolgom, nem a mi dolgunk [eldönteni], hogy mi a jó kultúra, mi a szép festmény, ki a jó zenész." *
A miniszter szerint nem a miniszteri keretet kell magasan tartani, hanem ezt kell egyre lejjebb — 10 százalékra, 5 százalékra — szorítani, és minden pénzt azok a bizottságok osszanak ki, amelyek felhatalmazást kapnak a szakmai szervezetektől. Sári Zsolt szerint ilyen összetételű bizottságokat az elmúlt időszakban nem látott. Fontos szempont az is, hogy a kulturális területen sok olyan alkotó dolgozik, aki nem tartozik szervezethez — az ő hangjukat is meg kell hallgatni.
A jelenlegi struktúrát kritizálta: „kézből etetés rendszerre" alakult ki, amelyből egy kulturális intézmény működése nem függhet meg — az intézményi függetlenség és gazdasági biztonság együtt kell, hogy valósuljon meg. Több száz találkozót folytatott szervezetekkel és egyénekkel a portfólióján: nemcsak pénzügyi kérdésekről van szó, hanem struktúrákról és akaratról — arról, hogy legyenek-e elég alkotóházak, hogyan működjenek az alkotótelepek, hogyan döntsenek a díjakról, hogyan jutnak el közvetlenül a helyi közösségek kulturális egyesületeihez.
Ókovács Szilveszter lehetséges pere
A műsorvezető utalt arra, hogy az államtitkár portfóliójáért nem neki kell pereskednie Ókovács Szilveszterrel — aki, ha betartja az ígéretét, be fogja perelni az államot azzal az állítással, hogy „semmi nem igaz abból, amit a per tartalmaz". Sári Zsolt erre csak annyit mondott: „Köszönöm a tájékoztatást." — a téma ennél nem került részletesebben kibeszélésre.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „Rajnerem János" – a bizottság vezetőjeként említett név a kontextus alapján valószínűleg Rainer M. János történész nevének ASR-torzulása.
- „Krasznaorkai László" – a könyvtár- és íróidézésnél elhangzó név helyesen valószínűleg Krasznahorkai László.
- „Ókovát szilveszter" – a műsor záró szakaszában említett név helyesen valószínűleg Ókovács Szilveszter.
- „Magyarországűlés hozott egy törvényt" – az összefoglalóban „Országgyűlés"-ként értelmezve.
- „Strasburg" – a jogi fórumként említett helység helyesen Strasbourg.
- A „MNMKK" rövidítés a beszélgetésben "Magyar Nemzeti Múzeum közgyűjteményi központ"ként hangzik el; a szó szerinti hivatkozások az átiratból származnak.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Arén Magyarország egyik legtöbbet idézett rádió műsora.
[00:00:02]Várja önt a stúdióban.
[00:00:06]Sári Zsolt, a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős minisztérium, közgyűjteményekért és örökségvédelemért felelős államtitkára.
[00:00:17]Az Arna távközési partnere a Van Magyarország.
[00:00:22]Segítse ön is munkánkat azzal, hogy feliratkozik csatornánkra.
[00:00:27]Elnézést kért a miniszterelnök Lezsák Sándortól, amiért tévesen úgy tűnt, minthogyha ügynök lett volna, pedig őt figyelték meg a Kommunista Állampárt idején.
[00:00:35]A történeti levéltár vezetője azt mondja, hogy ő vállalja a felelősséget, de előbb derüljön ki, hogy pontosan mi történt.
[00:00:40]Takarítsa el az a romokat, aki a hibát csinálta ma este.
[00:00:45]Világos, hogy ki csinálta a hibát?
[00:00:46]Nem tudjuk.
[00:00:46]Én a kultárca képviseletében nem is tudom ilyen típusú vizsgálatot kezdeményezni, hiszen a ABTL az nem a kulturális tárca és nem a kormányzat alá tartozó intézmény, hanem a magyar országgyűlés alá tartozó intézmény.
[00:01:01]Én azt tudom és azt gondolom, hogy a hogy a levéltár munkatársai mindent megtettek azért, hogy hiba nélkül tudják ezt az ügyet elindítani.
[00:01:11]Ö a 60000 névből úgy tudom, hogy kevesebb mint 200 hiba volt, és már nincs is fönt a rendszerben, tehát viszonylag gyorsan törölték is a mágnes szalagokról hibásan a rendszerbe került neveket.
[00:01:26]Én ennyit tudok jelenleg.
[00:01:27]nem a kormányzathoz és nem a közgyűjteményi érségvédelmi tárcához tartozik semmilyen módon azt él, akkor információt sem kaptak arról, hogy időnyomás van, hogy nem üzembiztos a rendszer, hogy nem biztos, hogy a megszabott határidőre ki kéne élesíteni.
[00:01:42]Mi semmi ilyen információt nem kaptunk, csak a politikai következményeit viselik, merthogy úgy tűnik, hogy a Fidesz életjeleket mutat.
[00:01:48]Végre van egy olyan történet, amiben semmilyen hibát nem lehet rájuk húzni, mert ebben aztán egyáltalán nem vettek részt.
[00:01:53]Politikai felelősségig eljuthat ez az ügy?
[00:01:55]Hát, hogyha van, akkor lehet, de én azt gondolom, hogy ez nem ennek a kérdése, hanem azt kell megnézni, és abban azt gondolom, hogy a levéltár ezt a feltárást meg is teszi, hogy mi történt és miért történhetett meg ez a hiba.
[00:02:13]Ezért miniszterelnök úr elnézést kért, bocsánatot kért az érintettől.
[00:02:18]A levéltár főigazgatója belső vizsgálatot rendelt el, tehát én megvárnám a vizsgálatnak az eredményeit.
[00:02:24]Van a kormánynak azzal dolga, hogy mi lesz azokkal az emberekkel, akik nem közszereplők, nem ismert emberek, és nem biztos, hogy leperlik a nadrágot az államról, hanem csak otthon szembesülnek a következményekkel, amikor lemennek a boltba.
[00:02:36]Én azt gondolom, hogy mivel, hogy már nincsenek fönt, tehát hogy viszonylag gyorsan lekerültek azok az emberek, akik tévesen kerültek föl rendszerbe.
[00:02:45]Én azt gondolom, hogy az egész akta megnyitásnak a kérdése az volt, hogy le akarjuk zárni a hallgatás korát, nem akarjuk, hogy tovább kísértsen az a az a múlt, ami lehetővé tette a zsarolhatóságot, lehetővé tette azt, hogy találgatások legyenek.
[00:03:05]Ö egy nemzetként azt szeretnénk, hogyha hogyha mi lennénk az utolsó olyan nemzedék, amelynek a múltitkaival kell élni, és végre kibeszélhetnénk azokat a traumákat, amiket az elmúlt diktatórikus, totalitárus rendszerek Magyarországra, a magyar emberekre erőltettek.
[00:03:26]Eléggé cizellátnak látják a rendszert.
[00:03:28]Most egy nevet látok, illetve azt, hogy a mágnes szalagokon érintette.
[00:03:30]Ebből én nekem, mint laikustak nehéz eldönteni, hogy ki volt a tettes, meg ki volt az áldozat, mert ebből nem is lehet.
[00:03:38]Azt gondolom, hogy ezt úgy lehet elképzelni, hogy most megnyílt egy kapu.
[00:03:43]Ezen a kapun bárki beléphet.
[00:03:43]A jelenleg ugye két lépcsőben történik meg a titkosszolgálati dokumentumoknak a nyilvánosságra hozatala.
[00:03:53]Az első ütem megtörtént tegnap, ami azt jelenti, hogy hozzáférhetővé tettük az úgynevezett hatos kartonokat.
[00:04:03]Hozzá férhetővé tettük azokat az anyagokat, amiket a mágnes szalagok őriek, amikből egy olyan szalag volt, ami ezeket az adatokat rögzítette.
[00:04:14]Nyilván hozzáférhetővé tettük azokat az adatokat, amik egy nyilvántartási rendszerben voltak, és jövő év február végéig hozzuk nyilvánosságra azokat az úgynevezett B doszékat, ami a beszervezési doszékat jelenti.
[00:04:27]Ez azt jelenti, hogy azok az adatok kerültek és kerülnek nyilvánosságra, amiben a beszervezett vagy beszervezésre kiszemelt úgynevezett hálózati személyek szerepelnek.
[00:04:40]Az áldozatok, azokat, akiket megfigyeltek, azokat, akikről jelentettek, azoknak a dokumentumai nem kerül természetes módon nyilvánosságra, hiszen nem az a cél, hogy őket és az ő történeteket közszemlére tegyük.
[00:04:55]A lehetőség, amit a parlament által elfogadott törvény ad, az azt jelenti, hogy ezek az adatok nyilvánosságra kerülnek.
[00:05:04]Amúgy a levéltár a honlapon nagyon sok magyarázó dokumentumot, szöveges anyagot, kisfilmet, értelmező kontextus teremtő szövegeket tett hozzáférhetővé, hogy értelmezhetőek legyenek akár az úgynevezett hatos kartonon lévő adatok.
[00:05:20]Másrészt pedig az, hogy mostantól nemcsak kutatók, hanem az érintett családtagok hozzáférhetnek azokhoz az adatokhoz majd.
[00:05:34]amik a levéltárban kutathatók, csak tehát nem lesznek publikusak.
[00:05:36]Éppen azért, hogy az áldozatokat, a megfigyeltek személyes adatait, életét védeni tudjuk.
[00:05:44]De és amikor ezt valaki hozzá kutatóként, és ehhez már nem kell történésznek lenni, de mindenki felelősséget vállal, és amikor ezeket az adatokat megismeri, az azt is elfogadja, hogy az ő felelőssége, büntetőjogi felelőssége, erre tegnap is a sajtótájékoztatón fölhívtuk a figyelmet, hogy mindenkinek a saját büntetőjogi felelőssége, hogy ezeket az adatokat hogyan teszi nyilvánossá.
[00:06:10]Ön terepen is megfordult etnográfus.
[00:06:10]Így működnek a kisközösségek, hogy az emberek elolvassák az összes háttéranyagot, vagy úgy működnek a közösségek, hogy azt hallottam Pistáról, hogy és ennyi.
[00:06:22]Igen.
[00:06:22]Ez nagyon fontos, hogy hogy le kell számolnunk azokkal a módszerekkel, amik az a a félinformációk, a pletykák.
[00:06:33]És azt gondolom, hogy pontosan az a fajta párbeszéd, amit el akarunk indítani ezzel az aktussal, ez arról szól, hogy egyrészt átlépünk a múlt árnyékán, nem akarjuk, hogy tovább mérgezze a társadalmat az elmúlt rendszerek diktatúrák bűneinek az árnyéka.
[00:06:54]Másrészt pedig való igaz, hogy ennek 35 évvel ezelőtt kellett volna megtörténnie.
[00:06:59]Akkor volt rá a kormánynak felhatalmazása, az a kormány váltotta le a szocialista rendszeret.
[00:07:05]Én én azt gondolom, hogy hogy talán a az elmúlt időszak különösen mondjuk a a Dunagate esete is jól mutatta, hogy itt azért tudatos volt az, hogy nem hozzák nyilvánosságra, hiszen akár a politikai elit, akár a gazdasági elit érintett lehetett.
[00:07:23]És ugye az is nagyon fontos, hogy a jelenleg elérhető és a levéltárban meglévő dokumentumok, adatok, azok töredékei azoknak az adatoknak, amik magát a kommunista rendszer titkoszolgálati hálózatát jelentették.
[00:07:42]Itt több 10000 adat, karton, dokumentum semmisült, semmisítettek meg az elmúlt időszakban.
[00:07:49]Az első nap hibája után miért kellene bíznom, bíznunk az állami rendszerekben, az állami közlésben?
[00:07:58]Azt gondolom, hogy azért kellene és kell megbízni ebben, mert a magyar közgyűjteményi struktúra, a levéltárak, a könyvtárak és a múzeumok az elmúlt időszakban bebizonyították, hogy minden hibája ellenére olyan demokratikusan működő belső struktúrákkal rendelkeznek, amik a hozzáférhetőséget, amik a tudományos megalapozottságot tartják a legfontosabbnak.
[00:08:25]És én tényleg hiszek abban, hogy minden egyes kisközösségben, és a kis közösség alatt nem csak azt értem, hogy kis település, nagy települések, és a fővárosban is megvannak azok a kis közösségi helyszínek, a amikben a könyvtárak, a levéltár és a múzeumok már nemcsak a saját primer feladatukat látják el, hanem egyfajta agóraként működnek.
[00:08:46]És ez az agóra szerep adja meg a lehetőséget arra, hogy a hiteles történelmi adatokkal együtt olyan párbeszéd induljon el a közösségekben, amik segítik megérteni, hogy mi miért történt.
[00:09:00]Mert mertogy a rendszer volt a a bűnös.
[00:09:02]A rendszer volt az, amely ezt az egészet létrehozta.
[00:09:07]És ebben a hálózati személy, az ügynök, az egy pici a legalsó foka volt ennek a rendszernek.
[00:09:14]A rendszer teljességét, a rendszer bűnösségét kell nekünk föltárni ezekben a beszélgetésekben.
[00:09:21]Be akar lépni a kormány ebbe az agórába a maga mindenkinél nagyobb testével, amikor egy kormány győzködi valamiről az állampolgárt, ez mindig egy kicsit gyanús, vagy hagyja, hogy ezt mi magunk beszéljük ki, és ha kérdésünk van, akkor menjünk a történészekhez.
[00:09:34]Én azt gondolom, hogy nem a kormányfeladal ott vannak azok a szakmai szervezetek, azok az intézmények, amelyek ebben tudnak közreműködni és tudnak segíteni.
[00:09:42]A a múzeumok, a levéltárak kutatói, munkatársai föl vannak készülve szakmailag erre.
[00:09:49]És van egy nagyon fontos a az ügynökakták megnyitásával párhuzamosan a kulturális tárca létrehozott és fölállított egy úgynevezett tanácsadókísérő testületet, ahol történészek, szaksziológusok, transzgenerációs traumákkal foglalkozó kutatók segítenek olyan anyagok összeállításában, ilyen anyagokat tesznek közé, amiket családokban, kisközösségekben lehet használni.
[00:10:14]olyan telefonszámokat indítottunk el, ahol föl lehet hívni mentálhigiéniás szakembereket, támogató szakembereket, akik akár az akut problémák esetén is tudnak pozitív támogatóüzenetekkel segíteni feldolgozni ezeket az eseteket, és ez folyamatosan jelen lesz a a jövő év tavaszáig, tehát folyamatosan próbáljuk támogatni és segíteni ezt a folyamatot, de ez nem kormányzati feladat.
[00:10:42]Mennyire rémültek meg, amikor az első nap hibáját meglátták?
[00:10:47]Prognosztizálták-e, hogy mi lesz ebből azon kívül, hogy az ellenzéki párt kapva kap rajta?
[00:10:52]Én azt gondolom, hogy nem.
[00:10:52]Tehát csak arra kell fölkészülnünk, hogy minden ilyen helyzetben meglegyen az a támogató és segítő háttér, ami ami a társadalmat, a közösségeket és az egyén tudja segíteni.
[00:11:07]Tehát az azt gondolom, hogy hogy egy nagyon fontos, hogy a társadalmi trauma elkerülése egy olyan alacsony bizalmú, gyenge szólítatású társadalomban is működni tud, ami ami a 21.
[00:11:22]századra Magyarországon kialakult.
[00:11:25]Egy szakmailag támogatott feldolgozást akarunk.
[00:11:27]És ez nagyon fontos, hogy hogy ez a támogató testület, ez a kísérő testület elkerülje a teljes pártpolitikai instrumentalizációt, hiszen nem cél hogy családokon belül, generációkon át, politikai táborokon megmerevedett határok között maradjon ez, hanem pontosan az, hogy ez nem a mutogatás eszköze, hanem a közös történelmünknek a feldolgozása legyen.
[00:11:53]az, hogy mi tudunk együtt beszélgetni arról, hogy mi történt az elmúlt évtizedekben.
[00:11:58]És azt gondolom, hogy hogy a demokrácia pont arról szól, hogy nem kell egyetértenünk, de meghallgatjuk a másikat, odafigyelünk a másik véleményére, és ami a párbeszéd, ami a vitakultúra alapja, azok a tények legyenek, és a tényekre alapozott vita, amiben a másikat nem ellenségnek tekintjük, hanem ugyanannak a közösségnek a tagja, nem kizárjuk, hanem azt mondjuk, hogy igen, értem, hogy te másként gondolkodsz, másként látod ezt a kérdést, elfogadom, hogy te másként látod.
[00:12:29]Itt vannak az én érveim, és ez az érv alapú beszélgetések kell, hogy legyenek ennek a nem csak ennek az egy társadalmi traumának, hanem valamennyi társadalmi és történelmi traumánknak a feldolgozásában.
[00:12:41]Mit gondol ebbe a párbeszédbe?
[00:12:41]Az egyet nem értés, a meg nem bocsátás gesztusa az belefér, amikor azt mondom, hogy értem, hogy mit mondasz, de sosem fogok tudni neked megbocsátani, mert mit írtál rólam.
[00:12:53]Azt gondolom, hogy ez ez ezt ez ez mindig személyes.
[00:12:55]Tehát ezt mindig az adott ember kell, hogy eldöntse, de de az ha azt mondja, hogy hogy elfogadom, hogy te másként és és és van egy nagyon fontos, tehát hogy hogy az apák és a nagyapák bűneiért a mai generációk nem felelősek.
[00:13:13]Tehát ezt nem szabad átvinni a leszármazottakra.
[00:13:20]azt kell kezelni, hogy igen, az az ember hibázott.
[00:13:24]És nagyon fontos, hogy hogy ezek a hálózati személyek miért lettek hálózati személyek?
[00:13:30]Azért itt nagyon sok, tehát nagyon sokszor önmaguk is áldozatok voltak.
[00:13:34]Tehát meg kell ismernünk azokat a történeteket, amik az egyes személyek mögött állnak.
[00:13:42]Mi motiválta?
[00:13:42]Miért történt az, hogy őt beszervezték?
[00:13:44]Milyen, mivel lehetett zsarolni?
[00:13:46]Mivel lehetett támadni?
[00:13:46]mivel lehetett megfogni.
[00:13:49]És még sokszor, amikor csak az szerepel a kartonon, hogy hogy hazafias alapon, ott se biztos, hogy csak ez szerepelt.
[00:13:56]Ott is meglehet az, hogy voltak olyan családi hátterek, ami miatt ő belement ebbe.
[00:14:02]Rengeteg ilyen történetet tudunk.
[00:14:06]És csak nem nagyon szeretjük majd elmesélni, hogy engem azzal zsaroltak meg, hogy mondok egy példát, hogy rendszeresen ittasan vezettem, vagy szexuális szokásaimmal zsaroltak meg.
[00:14:16]Ezt az ember nem fogja a vitába belevinni, nem fog ezzel érvelni, hogy értsd meg, ezért történt.
[00:14:22]Ne, nem ezt fogja belevinni, azt fogja belevinni, hogy olyan élethelyzetem volt.
[00:14:25]Én azt gondolom, hogy hogy a hogy hogy a mai fiatal generáció már egészen másképp néz erre.
[00:14:32]Én azt veszem észre, hogy hogy nem eltörölni akarják, hanem hanem túllépni, megérteni, hogy miért történt az akkor, de hogy ez már egy tanulság legyen, és ne kisértsen tovább minket, hanem hanem le tudjuk tenni.
[00:14:48]De a terhetni csak úgy lehet, hogyha ezt megbeszéljük, kibeszéljük, és nem tüskeként, nem olyan teherként visszük magunkkal, amit amit nem tudunk kibeszélni, mert nincsenek információink, mert mert tabuk vannak és és titkosított témák vannak.
[00:15:05]Én ezért tartom azt nagyon nagyon fontosnak, hogy hogy hogy azt a fajta közérdeket, a kutatás szabadságát, az információs önrendelkezést és a nemzetbiztonságot egyaránt szem előtt tartva beszéljük ezeket a dolgokat, meg hozzuk nyilvánosságra ezeket a ezeket az információkat, és lehetőséget biztosít a rendszer arra, hogy hogy agóraként ott vannak azok, azok a helyszínek, amelyek lehetőséget biztosítanak arra, hogy hogy beszéljünk róla, hogy kérdezzünk szakembereket, hogy hogy családok végig tudják azokat a történeteket beszélni, megérteni amik a saját múltjukat, és és hogy ezek a ezek a történetek, ezek a mi közös történeteink, mi együtt vagyunk.
[00:16:03]És hogyha egy egy hasonlát, hogy amikor bemegyünk egy temetőbe, ott az áldozat és a bűnös egymás mellett fekszik.
[00:16:09]Gondolkod fontos, hogy ezt a társadalmat, hogy ebben a társadalomban mi magunk képesek legyünk beszélni ezekről a történetekről.
[00:16:19]Gondolkodnak-e azon, hogy mi lesz, hogyha kormánytag államtitkár vagy a kormánynak magas rangban dolgozó ember érintettsége derül ki?
[00:16:27]Az alkotmánybíróság azt mondja, hogy egy tagjuk, mintha érintett volna, hogy ők majd ha mindent tudnak, akkor mondanak valamit, de nem hagyhatják figyelmen kívül.
[00:16:35]A kormány hogy áll ehhez?
[00:16:37]Figyelmen kívül hagyhatja, ilyen történik.
[00:16:38]Én azt gondolom, hogy hogy tehát ha valakiről bebizonyosodik és olyan pozícióban van, ami vezető pozíció, akkor ott igenis a annak kell egyrészt maga a személynek kell kiállni és elmondania, másrészt a fölötte dolgozó, működő, vezetőnek kell ezt eldönni.
[00:17:08]Én azt gondolom, hogy amikor ilyen helyzetbe kerülünk, akkor a kormány megfelelő döntést tud hozni akár az adott emberről, akár arról a közösségről, amiről szó van.
[00:17:19]Igen, de két eset lehetséges, hogy tettes volt, vagy áldozat.
[00:17:21]Nyilván nem lehet ugyanazt a döntést meghozni mind a két esetben.
[00:17:25]Hát te tehát bocsánat, az az áld az ez egész arról szól, hogy az áldozatot védeni kell.
[00:17:29]Tehát nem itt nem áldozathi hibáztatásról kell, hogy beszéljünk.
[00:17:32]És ugye ahogy ahogy már előjöttek történetek, hogy hogy vannak akiket az 56-os tevékenysége miatt hoztak olyan helyzetbe, vannak akit családi helyzete rengeteg olyan egyéni történet van, amit amit ismerni kell ahhoz, és nem ítéletet mondani.
[00:17:56]Tehát a megismerés és az ítélethozatal az nem egy és ugyanaz.
[00:18:01]Ez a megismerés folyamata.
[00:18:03]fel kell nőnünk ahhoz, hogy hogy hogy képesek legyünk megbeszélni azokat a történeteket, amik az elmúlt évtizedekben történtek velünk.
[00:18:14]Futtattak jogi tesztet a nyilvánosságra hozatal egyes lépéseiről, hogy mi lesz, hogyha valaki elmegy a bíróságra, hogy állítsák le az egészet, mert ez nekem érdeksérelmet okoz, és majd mondja Lezsák Sándor példáját, vagy elmegy az alkotmánybíróságra, vagy elmegy Strasburgig, elmegy az Európai Unióba.
[00:18:29]Én azt gondolom, hogy a hogy a független igazságszolgáltatás minden esetben meg fogja tenni azt, amit meg kell tennie.
[00:18:35]Én nem gondolom, hogy államtitkárként nekem bármilyen presszióra kellene itt gondolnom.
[00:18:43]Van megszületett egy döntés, a Magyarországűlés hozott egy törvényt, az ABTL hozzáférhetővé tette azokat az adatokat, amiket a törvény szerint neki hozzáférhetővé kellett tenni.
[00:18:56]És azt gondolom, hogyha itt bármilyen jogi aggály fölmerül, akkor meg kell tenni azokat a lépéseket, és a független magyar bíróság meg fogja hozni azokat az ítéleteket, amik ezt helyreeszik.
[00:19:10]Látják-e, hogy mikor lesz sikeres ez a történet, amikor mindenki megnyugszik, amikor már a sajtó nem ír róla, amikor mindenki otthon elfogadja, hogy a családjában vagy a szomszédjában volt ilyen, de hát egy nemzet vagyunk.
[00:19:22]Csak ez miből fog látszani?
[00:19:26]Én azt gondolom, hogy a hogy az egyik tehát maga a fo magát a folyamatot én úgy úgy úgy képzelem el, hogy egyrészt a a múlt megismerés az az közérdek.
[00:19:39]ennek ez egy lépése.
[00:19:42]Akkor fog és akkor éri el az eredményt ez, hogyha hogyha képesek leszünk leülni és a múltat már úgy kezelni, és ezeket a a múlt titkait már nem titokként, hanem olyan eseménytként dolgozzuk föl, ami megtörtént velünk.
[00:20:05]tudjuk azt, hogy a legfőbb bűnös az maga a rendszer volt, és képesek vagyunk ezeket a terheket egyénileg kisközösségi és nagyközösségi, nemzeti szinten is letenni, és azt mondani, hogy igen, ezek a mi történeteink, ezeket ez az ország történetében ezek megtörténtek.
[00:20:27]Ezek az egyének történetében is megtörténtek.
[00:20:30]már tudjuk, már ismerjük, ezért már nem kell, hogy ez szégyen, hogy ez kibeszéletlenség legyen, hanem ezt lerakva tovább tudunk menni.
[00:20:38]Említettem az előbb, hogy a múltunk megbeszélésének góájában a kormány nem akar beszállni, nem akarja megmondani, hogy mit kell erről gondolni.
[00:20:46]Nem is fogja soha fegyverként használni a nyilvánosságra került információkat, hogyha az ellenoldal valamelyik emberéről derül ki.
[00:20:55]Tehát képes lesz a kormány magát ettől megtartóztatni.
[00:20:57]Egy kormány mindig erősebb, mindig több lehetősége van.
[00:21:01]Igen, de hogyha demokratikus, és márpedig ez a kormány nagyon demokratikus kormány, akkor azt gondolom, hogy igen, hiszen nem ez volt, nem politikai fegyverként akarja használni akkor se, ha támadják.
[00:21:10]Egy kormányt mindig támadnak.
[00:21:15]Az ellenzéknek az a feladata.
[00:21:16]Pontosan.
[00:21:16]Pontosan.
[00:21:18]De hogy nem szeretnénk ugyanabba a hibába esni, amiben az elmúlt időszakban számos kormány esett.
[00:21:24]Azt gondolom, hogy hogy ez a kormány fölvállalt, hogy hogy egy nemzet vagyunk, és nem nem támadunk ezzel, hiszen ezek egyéni történetek.
[00:21:37]Nem fogunk kipécni, nem fogunk és a másik, nem személyről, hanem a tettekről akarunk beszélni.
[00:21:43]Nem a személy a fontos, hanem a tett.
[00:21:45]És nagyon fontos, hogy hogy amikor azt gondoltuk, hogy teljesítjük a rendszerváltás ígéretét, akkor valóban arról beszélünk, hogy lezárjuk azt a azt az időszakot, ami a hallgatás kultúrája volt.
[00:21:59]Nem akarjuk elhallgatni, de ezt nem fegyverként fogjuk használni, nem fegyverként kell használni.
[00:22:05]Ez ez a történelmünk része.
[00:22:08]Meg lehet csinálni ezt a folyamatot a magyar állam birtokában lévő dokumentumokkal.
[00:22:12]Nem tudjuk, hogy ennek az összesből mennyi része van nálunk, mennyit semmisítettek meg.
[00:22:17]Sok mindent nem tudunk erről.
[00:22:19]Tehát ami önöknél van egy kormánynál, az elég, hogy ez a folyamat végigmenjen.
[00:22:23]Hogy látják most?
[00:22:25]Hát ugye egyrészt a vannak információk, amik a levéltárban vannak, az nem a kormánynál van, hanem az állam magyar parlament alá rendelt levéltárnál.
[00:22:35]És ugye a törvénynek van még egy nagyon fontos eleme, az, hogy fölállt az a bizottság, amely ellenőrzi azokat a dokumentumokat, amik jelenleg még a titkoszolgálat, a különböző szolgálatoknál vannak, nincsenek feloldva a titkosítás alól.
[00:22:54]Már a törvény megjelenése és hatályba lépése után a szolgálatok átadtak a levéltárnak dokumentumokat.
[00:23:06]Tehát a törvény kihirdetése és a ma között már több 100000 dokumentum bekerült a levéltárba, mert a szolgálatok átadták.
[00:23:17]És az a bizottság, amelyet Rajnerem János vezet, annak az a feladata, hogy a jelenleg még a szolgálatoknál lévő és a titkosítás alól fel nem oldott dokumentumokat megvizsgálja, és kezdeményezze azoknak a feloldását, hogy bekerüljenek a levéltárba.
[00:23:32]Ugye nagyon fontos, amit mondtam, hogy itt itt a nemzetbiztonsági érdekeket ugyanúgy figyelembe kell venni, mint a a múlt feltárásának a kötelezettségét és a kötelességét.
[00:23:44]De ma meg van győződve a szolgálatok együttműködési készségéről egy szolgálatnak.
[00:23:48]A szolgálatoknak mindig lehet olyan érdeke, amelyről mi nem is tudhatunk, hogy van, mert hát a lényegi elemük, hogy nem szabad, hogy tudjuk, hogy van.
[00:23:57]Igen.
[00:23:57]Ezért van ez a bizottság.
[00:23:57]Tehát azért van ez a történészekből, szakértőkből álló bizottság, hogy ők megnézzék, tehát ők átesnek azon a nemzetbiztonsági átvilágításon, ami szükséges ehhez, és ők meg tudják ítélni azt, hogy valóban olyan érdek fűződik még a tit a titkosításhoz, ami nem feloldható, vagy ez feloldható és bekerülhet a levéltárba, és a levéltár földolgozhatja ezeket az anyagokat.
[00:24:23]Azt gondolom, hogy ez egy nagyon fontos lépés, hiszen eddig valóban azt lehetett látni, hogy nagyon sok olyan iratanyag volt, amit a szolgálatok nem adtak át a levéltárnak.
[00:24:33]Most ebben is elindult egy folyamat, ami ami a megismerhetőséget, a hozzáférhetőséget fogja biztosítani.
[00:24:40]A közgyűjtemény és dolgozók szakszervezete üdvözli az új kormány felállásával elindult pozitív fejleményeket, de sajnálattal állapítja meg, hogy a bérük nem változott, ezért meg is mondják, hogy mennyit szeretnének.
[00:24:51]még egy konkrét bértáblát is közölnek, és hát megmondják, hogy nagyjából most mennyit keresnek.
[00:24:55]Plusz azonnali tárgyalás.
[00:24:57]Tárgyalnak természetesen a tárca létrejte után viszonylag hamar én személyesen is találkoztam a szakszervezet vezetőivel, aztán több államtitkár és helyettes államtitkár társaságában meg is látogattuk őket.
[00:25:20]ismerjük és tudjuk.
[00:25:20]Ugye én a 30 évet dolgoztam múzeumba, tehát hogy nagyjából kollégáig, kollégáimmal beszélgettem, ismerem a a bérhelyzetet a közgyűjteményi területen.
[00:25:35]A jelenlegi költségvetés azt a bérnövekményt biztosítja, amit a jelenlegi helyzetben elsőre a kormány meg tudott határozni a közgyűjteményterületnek.
[00:25:47]Én azt gondolom, hogy itt a tárgyalások nagyon nagyon fontos eleme lesz, hogy hogy újra működtetni fogjuk az érdekegyeztető tanácsot.
[00:25:58]Tehát, hogy valódi párbeszédet szeretnénk a szakszervezettel.
[00:26:04]tudjuk a követeléseiket, tudjuk azt, hogy valóban szükség van egy nagy arányú bérfejlesztésre a kulturális területen.
[00:26:11]Ö és a bérfejlesztés mellett nagyon fontos, hogy az ágazatnak az intézményi stratégiája, az intézményi struktúrájának az átalakítása, a fenntartási költségek biztosítása is egyszerre valósuljon meg, mert nem fog segíteni sem, ha csak az egyik oldal, sem ha csak a másik oldalra történik a pénzek fejlesztése.
[00:26:36]A ami a bérkérdést illeti, ugye azt is látni kell, hogy az ágazat egyszerre küzd azzal, hogy alacsony a bérszínvonala a kulturális területnek.
[00:26:50]Egyszerre küzd azzal, hogy intézményen belül is kinyílt az olló, tehát az egy intézményen belül dolgozók között is elég nagy bérfeszültség van.
[00:26:58]És és az a a szektoron belüli intézményhálók között is jelen van ez a bérolló.
[00:27:04]Tehát ezeket is kell kezelnünk.
[00:27:07]És ugye a amikor a szakszervezet munkatársaival, vezetőivel, tagjaival találkoztunk, akkor elmondtuk, hogy amikor a béremelés kérdését kezeljük, akkor azt is tudjuk, hogy ezt differenciáltan kell kezelni.
[00:27:22]nem lehet öy feltétlenül jó, hogyha ezt ö általánosítjuk, hanem a jelenleg rendelkezésre álló fejlesztési lehetőséget struktúráltan és differenciáltan tudjuk biztosítani.
[00:27:35]Az, hogy ez hogyan valósuljon meg ehhez, ebbe a folyamatba és ennek a kialakításába a következő napokba, hetekben szeretnénk bevonni magát a az érdekképviseleteket is.
[00:27:49]Nem orbitálisak ezek a bérigények, ahogy én ezt megnéztem.
[00:27:51]A tudományos fokozattal rendelkező és ilyen munkát végzőknek 915000 Ft ez volna a teteje.
[00:27:59]Az alján pedig a működést támogató munkakörben 460000 Ft bruttó.
[00:28:01]Ezek nem orbitális bérek.
[00:28:04]Mitől függ az, hogy ezt meg lehet-e kínálni, meg lehet-e adni?
[00:28:09]Hát az egyik nagyon fontos, hogy nézzük meg, hogy honnan indulunk, tehát hogy mi van, mi van most, mi az, amit átvettünk, tehát hogy milyen helyzetben van ez a terület, és ahhoz képest hova akarunk eljutni, és ezt egy éves költségvetésben meg tudja-e a kormány tenni, akkor amikor nem csak a kulturális terület bérszínvonala ennyire alacsony, hanem a szociális az egészségügyi támogatók, a az oktatástámogatók, tehát nagyon sok szakszervezetek ezt mondják is egymásról, hogy együtt kell megcsinálni.
[00:28:42]Ez ez így van.
[00:28:42]Én is azt gondolom, de hogy azt a tortát, amit felosztunk, azt így kell értelmezni.
[00:28:47]Tehát teljesen megértem a a kollégáknak és a az érdeképviseletnek a a véleményét.
[00:28:54]Jelenleg a kormány ezt tudta biztosítani, de ez nem jelenti azt, hogy ezzel le is zárul a béremelés és a bérfejlesztés kérdése.
[00:29:02]Én azt gondolom, hogy hogy hogy a négy éves ciklus alatt kell eljutnunk egy olyan helyzetbe, ami kez ami már nem csak azt mondjuk, hogy kezeli a helyzetet, hanem normális bérhelyzetet hozott létre.
[00:29:16]Tudjuk azt, hogy ezt ezt nem négy évre akarjuk elhúzni.
[00:29:20]Most átvett a kormány egy olyan költségvetési helyzetet, amiről amikor létrejött a kormány, nem is tudtuk, hogy mi vár ránk.
[00:29:30]Sokkal rosszabb volt a az a gazdasági helyzet, amivel szembesültünk.
[00:29:33]ehhez képest tudtuk nagyon sok ágazatban a bérfejlesztést elindítani, és reményeink szerint a jövő évben ez egy sokkal jelentősebb igénykielégítés lehet az a a szektorterületen.
[00:29:51]Nem várom, hogy a pénzügyminiszter nevében ígéretet tegyen nyilván.
[00:29:52]Ezt körülbelül meddig lehet megcsinálni?
[00:29:54]Van Magyarországnak egy középtávú költségvetési terve.
[00:29:58]a végén be kéne vezetnünk az eurót.
[00:30:00]Egyre kisebb hiánycsökkentéssel számolunk, de a végére le kell csökkenteni a hiányt, tehát nem lesz több pénzünk.
[00:30:06]Tehát meddig lehet ezt az ígért 25%-ot megcsinálni?
[00:30:11]Tehát én én én szeretném, hogyha ez viszonylag gyorsan menne, de ezt én, mint kultúrá, a kultásárcánál dolgozó államtitkár mondom, nagyon fontos, hogy a hogy a különböző tárcák folyamatosan egyeztetnek és tárgyalnak.
[00:30:22]A én én én tényleg azt gondolom, hogy jelenleg a kulturális tárcában a bérkérdés az egy csomag, és nagyon fontos azt megnézni, hogy az elmúlt időszakban a kulturális terület finanszírozása hogyan valósult meg, és hogy ebben a struktúrában lebontani a párhuzamosságokat, lebontani azokat a struktúrákat, amik nem támogatták az egyes intézményeket és az intézményekben dolgozókat, hanem kifolyták, kif kifolyt ebből a rendszerből a pénz.
[00:30:59]És hogyha ezeket sikerül megállítani, akkor olyan lehetőséget tudunk teremteni, amiben akár a bérfejlesztés.
[00:31:05]Számomra államtitkén nagyon fontos, hogy azt az intézményrendszert, ami ezt az egészet működteti az örökségvédelemben, a közgyűjteményi területen, azoknak az intézményeknek a működési költségét is rendeznünk kell, hiszen a fejlesztésekkel párhuzamosan nem valósultak meg az intézményfenntartási költségeknek az emelései.
[00:31:27]Ühüm.
[00:31:27]Az intézményi költségek csökkentésében egy ideig a koncentráció volt a varázszó, mert a méretgazdaságosság mindent megold.
[00:31:33]Most van egy új varázszó.
[00:31:37]A hát ugye a szerintem az elmúlt időszak egyik a közgyűjteményi területen az egyik legnagyobb tévedése az a Magyar Nemzeti Múzeum közgyűjteményi központ létrehozása volt, amikor olyan intézményeketek az önállóságát szüntették meg és hoztak létre egy nagy szervezetet, ami bekerült az Országos Széchenyi Könyvtár, a Nemzeti Múzeum, az Iparművészeti Múzeum, a Természettudományi Múzeum, a Vendéglátóipari Múzeum, az orvostörténeti múzeum, Tehát, hogy egymástól még a közgyűjtemények is, de nagyon különböző intézmények, de mondjuk a beszerzést azt jobban meg lehetett csinálni, mert úgy, hogy az első egy évben nem működött nagyjából a rendszer, nem tudtak kiállításokat, kiadványokat kiadni, mert a közbeszerzési rendszert nem lehetett fölállítani.
[00:32:24]Tehát egyáltalán nem lett olcsóbb a közgyűjteményi központ működésével ezeknek az intézményeknek.
[00:32:31]Ezeket az intézményeket azt gond nagyon jól ismerem.
[00:32:35]Rengeteg nagyon jó kollégám dolgozik ezekben az intézményekben.
[00:32:38]A az első hónapok arról szóltak, hogy tucatszámra, oldalszámra kaptam a munkavállalói kollégáktól származó leveleket, panaszokat, hogy mi és hogy nem működik.
[00:32:53]Én azt gondolom, hogy hogy nagyon fontos, hogy a szakmai munka integritása, a szakmai munka függetlenségének a visszaállításával párhuzamosan indítsuk el azokat a folyamatokat, a amely ezen intézmények gazdasági integritását is érintik, mert nem lehet úgy szakmai függetlenséget, szakmai teljesítményt elvárni, hogy nem tudjuk biztosítani ezeknek az intézményeknek a a forrását nem tudjuk biztosítani ezeknek az intézményeknek a működését.
[00:33:26]E csak ebben az egy rendszerben, ami a közgyűjteményi központ volt.
[00:33:34]Be volt zárva az iparművészeti múzeum kilenc éve.
[00:33:36]Budapest egyik legjelentősebb műemléképülete.
[00:33:42]A természettudományi múzeum hányattatott sorsa.
[00:33:44]Az OSZK nincs jó állapotban, sem maga az épület, sem a belső struktúrája.
[00:33:52]Csak a Magyar Nemzeti Múzeumnak több mint 40 fíliája van.
[00:33:57]már önmagában egy olyan intézményi struktúra jött létre, ami ami a mamut jellegénél fogva nem tud és nem tudott olyan ütemben reagálni a változásokra, nem tudta ennek az összevonásnak a a kényszerét és ebben a kényszerben való előrelépést megoldani.
[00:34:16]Ö és azt is láttuk, hogy itt nem csak egyszerűen intézményi struktúrális problémák vannak, nem csak egyszerűen az intézmények működésének a a nehézségei vannak, hanem az intézményekben dolgozók mentális állapota is rossz állapotban van.
[00:34:34]Tehát nekünk most erre is segítséget és megoldást kell adni, hogy ezek a közösségek újra elkezdjenek tudományos, ismeretterjesztő agóraközekként működni.
[00:34:44]És én abban bízom, hogy a hogy a jövő év ennek a folyamatnak egy nagyon meghatározó éve lesz, amikor az intézmények függetlenségével, a függetlenség visszaállításával, a szakmai önállóság visszaállításával meg tudjuk azokat a kereteket fogalmazni, hogy ezekben a hogy ezek az intézmények elkezdjenek olyan belső struktúrákat létrehozni, amik működési képessé teszik.
[00:35:11]És azt gondolom, hogy az nagyon fontos, hogy hogy azzal együtt, hogy az MNMKK-ba integrált intézmények visszakapják az önállóságukat, az átláthatóság nagyon fontos szerepet kap.
[00:35:25]És ennek az első állomása az lesz, hogy átlátható, transzparens és nyílt vezetői pályázatok jelennek meg minden intézmény vezetői pozíciójára.
[00:35:34]És a kiválasztás folyamatában, amikor meglesznek az új vezetők ezeknek az intézményeknek az élén, akkor tőlük ugyanezt a folyamatot fogjuk elvárni, hogy az intézményen belül is ugyanez az átláthatóság, a középvezetők kinevezése ugyanilyen átlátható folyamatok révén kapjon keretet, hogy a munkavállalók lássák és ismerjék, hogy milyen keretek között milyen struktúrában működik az intézmény.
[00:36:04]Ebben a magyar nemzeti Levéltár vezetői pályázatát már lezártuk.
[00:36:08]Ott ez nagyon szépen visszaköszönt, hiszen átlátható folyamatban nyilvános pályázat a a pályázók pályázatait nyilvánosságra hoztuk.
[00:36:18]A munkatársak megismerték, a munkatársak szavaztak és az üzemi tanács és a szakszervezet bizottsági képviselője ezzel a kötött mandátummal érkezett a bizottságba, amit a munkavállalók képviseltek.
[00:36:32]Ühüm.
[00:36:32]De ahhoz, hogy visszanyerje egy múzeum a szakmai integritását, valószínűleg olyan ember fogja megpályázni, aki látni akarja, hogy mekkora költségvetésből dolgozhat, és annak nagyobbnak kell lenni valószínűleg, mint a korábbi költségvetés, mert akkor tudja megtartani az embereket, meg akkor tudja az ambícióit megmutatni.
[00:36:47]Lesz-e a múzeumoknak több pénzük?
[00:36:49]Hát ezen dolgozunk, hogy hogy egyrészt tudjuk növelni az intézmény költségvetési kereteit, másrészt az is nagyon fontos, hogy milyen belső költségvetési szerkezet van.
[00:37:02]A belső ellenőrzések, a vizsgálatok pontosan arra irányulnak, hogy azt megnézzük és lássa a fenntartóminisztérium is, hogy a belső struktúrák azok hatékonyak-e.
[00:37:16]Valóban úgy vannak a közpénzek kezelve az intézményekben, hogy ezek gazdaságosan, átláthatóan azokra a feladatokra vannak alokálva, ami az alapfeladata az intézménynek.
[00:37:29]De hol fyhat el egy minisztériumban pénz?
[00:37:31]Ezt se tudom képzelni.
[00:37:31]Nem a viszont ebben mind múzeumban bocsánat.
[00:37:35]Hát meg kell nézni, hogy hogy hány vezetői szint van, szükség van-e ezekre a vezetői szintekre, milyen szerződéseket kötnek, azok valóban az intézmény érdekeit képviselik-e és védik-e.
[00:37:50]Meg kell nézni, hogy valóban olyan beszerzések történnek-e, amik az intézmény alapfeladatainak a működéséhez szükségesek.
[00:37:57]És ha ezek valóban működnek, és nincs ilyen pénzelfolyás, akkor mindenképp szükség van arra, hogy az állam tovább emelje.
[00:38:06]Én azt gondolom, hogy hogy ez a cél, de azt is látni kell, és azt gondolom, hogy már bizonyos intézmények esetében e ezt a visszajelzések mutatják is, hogy nem feltétlenül voltak ezek mindig átlátható folyamatok és jól kezelt ügyek.
[00:38:19]A könyvtárak, mint intézmények fejlesztését tervezik.
[00:38:23]Ezek vidéken sokkal-sokkal fontosabbak, mint itt Budapesten, mert van ahol ez az egyetlen olyan hely, ahol be lehet ülni, lehet olvasni, megbeszélgetni, ha az ember nem a kocsmába akar menni, kocsmából is egyre kevesebb van már vidéki könyvtárprogram lesz.
[00:38:38]A minden terület, a könyvtári terület, a múzeum és a levéltári területen is fölkértük a szakmai szervezeteket, hogy készítsenek olyan javaslatot, kvázi stratégiákat, könyvtári stratégiát, levéltári és múzeumi stratégiát, amit a kormány és a kultális tárca föl tud használni.
[00:39:00]Ezzel kapcsolatban is rendszeresen egyeztettem szakmai szervezetekkel.
[00:39:02]A múzeumi szervezetek már nagyon sok ajánlást megfogalmaztak.
[00:39:07]Ezeknek az összedolgozása zajlik.
[00:39:09]Novemberre ígérték a könyvtáros szervezetek, hogy a könyvtári stratégiát ők megfogalmazzák.
[00:39:17]Ez azért fontos, mert olyan párbeszédet hoztunk létre, amiben a szakmai képviselők, a szakmai szervezetek tudják elmondani, hogy ők mit gondolnak a saját feladatukról.
[00:39:27]Nagyon fontos, hogy nem nélkülük, hanem velük együtt kell a kormánynak meghatározni azokat az irányokat, amik egy-egy területnek a a közgyűjteményi ágazaton belül a következő időszakra feladatokat, stratégiákat jelölnek ki.
[00:39:44]Ha ezeket megkapjuk, ez nagyjából most az évvé vége, akkor az a célunk, hogy januárra meglegyen az a tárca által megfogalmazott koncepció, amit aztán ami egy ami egy kulturális stratégia, és ebben szerepet kell, hogy azt kapjon, hogy ezek az intézmények és akkor hogy konkrétan a könyvtárak.
[00:40:04]Ön azt gondolom, hogy nem jó az, hogyha megint azt a vonat követjük, hogy van Budapest és Budapesten kívül.
[00:40:12]A pár héttel ezelőtt voltam a Szabó Ervin könyvtárban.
[00:40:19]Elképesztő az a munka, amit a kerületekben a Szabó Ervin könyvtár, fiókönyvtárai végeznek, mert ugyanazt a feladatot látják el, mint egy kis település könyvtára.
[00:40:29]Közösségi térként, agóraként működnek.
[00:40:32]És a mai könyvtár feladata már nem egyszerűen csak az, hogy hogy könyvet biztosít az olvasóknak és az olvas olvasnivágyóknak, hanem hanem olyan közösségi térként működik, ami valóban betölt olyan funkciókat, hogy találkozhatnak emberek, különböző érdeklődésű emberek.
[00:40:50]Ö a könyvek kölcsönzése, az olvasáskultúra népszerűsítése az az elképesztően fontos könyvtári feladat, de hogy ennek a könyvtári feladatnak különösen vidéken nem önmagában valónak kell lenni, hiszen azt már látjuk, hogy nagyon sok helyen kis településeken a könyvtár mellett a helyi falumúzeum aztán a művelődési ház, ezek egymásra vannak utalva, és nagyon fontos, hogy olyan közösségi terekként működjenek, megint ez a szó jut eszembe, hogy agóra, mert szerintem ez tényleg kifejezi azt, hogy hogy mi ma egy közgyűt ilek voltak a művelődési házak a szocializmus végén, mindenki odajárt.
[00:41:35]és hogy hogy ezeket a funkciókat, hogy és hát elképesztően jól működnek működik az, hogy például az egri könyvtár a könyveid, amit beszerezt, azt elkezdi forgatni a megye kistelepülési könyvtáraiban, és időszakonként ad, aztán azt visszaveszi, és újakat ad, tehát hogy újabb és újabb könyvek jelenjenek meg a vidéken.
[00:41:59]Pécsen könyvtárbuszt indítottak olyan településekre, ahol már nem működött a könyvtár.
[00:42:05]De kell ilyenkor az államnak valami minimumszolgáltatást, am tud mondjuk a szerb határ mellett itt sikéri el, hogyha a hetente csak két gyerek megy be, akkor is legyen könyvtár, mert nem lehet tudni, hogy melyikből lesz a következő Krasznaorkai László.
[00:42:16]Nem tudjuk előre.
[00:42:19]Ez így van.
[00:42:19]És akkor ebbe én belehoznék még még egy nagyon fontos szereplőt, mert nem feltétlenül csak a a települési könyvtár játszik ebben szerepet, hanem az iskolai könyvtár, amikor a gyerek az iskolai könyvtárba a szünetbe be tud menni.
[00:42:35]Én azt gondolom, hogy nagyon sokan vagyunk még, akiknek a a szocializációjában az iskolai könyvtárak kiemelkedő szerepet játszottak, mert az volt az első belépési pont, amikor az iskolai könyvtárosú vagy valamelyik tanárunk az első könyvet a kezünkbe adta, mert fölfigyelt, hogy a matematika, a történelem, a földre az érdekel, és a kezünkben nyomott egy könyvet, hogy hogy ezt olvasd el.
[00:43:00]Azt gondolom, hogy ez az volt az első belépési pont.
[00:43:03]És igen, minden egyes kistelepülésen biztosítanunk kell a kulturális alapellátást, és hogy a kultúra szabadsága, a művészet szabadsága az egy demokratikus államnak az alapértéke és a hozzáférés.
[00:43:19]És azt gondolom, hogy ez lesz a kulcs a következő időszakban, hogy mennyire tudjuk a hozzáférést biztosítani.
[00:43:25]És azt gondolom, hogy a következő időszak programjainak nagyon fontos eleme lesz, hogy ezeket a független intézményeket úgy támogassuk, hogy olyan programok jöjjenek létre, ami a hozzáférést tudja biztosítani.
[00:43:41]De milyen kultúrához akar a kormány hozzáférést biztosítani?
[00:43:43]kulturális szervezetek átböngézték a költségvetés tervezetét, felüvöltöttek lényegében, hogy ugyanazt látják, mint az Orbán kormány utolsó évben az Orbán kormány intézményei kapnak automatikusan pénzt.
[00:43:56]Erre a miniszter adott egy technikai magyarázatot, hogy ezt nem lehet csak úgy egyik napról a másikra megváltoztatni.
[00:44:01]De milyen kulturális hozzáfést akarnak?
[00:44:03]Egyenlő mértékűt mindenki az érdeme szerint.
[00:44:06]visszalendül az inga most azok irányába, akik 16 évig nem kaptak, és akik eddig kaptak, azok most nem fognak kapni.
[00:44:13]Én Én szeretném, hogyha ha nem egy államtitkár, vagy nem egy miniszter döntené el, hogy mi a jó kultúra, mi a szép festmény, ki a jó zenész, nem az én dolgom, nem a mi dolgunk.
[00:44:27]A pontosan erről szól, hogy hogy a a jelenleg a költségvetés tervezete, hiszen ez egy tervezet, ebben a jelenlegi jogszabályi környezetre épülő számokat lehet látni, ahogy miniszterelnök úr és miniszter úr is elmondta, azon dolgozunk, és azok az átalakítások zajlanak, amik lehetővé teszik azt, hogy 202-ben már nem a korábbi struktúráknak megfelelő költség vetési irányok és számok, keretek működjenek, hanem a jogszabályok áthírásával, új jogszabályok létrehozásával terepet adjunk annak, hogy igenis a kultúra szabadsága, a művészet szabadsága teret ad azoknak az alkotóknak, azoknak a közösségeknek, akik ebben élnek, és olyan keretek jöjjenek létre, olyan bizottságok, olyan testületek hozzák meg ezeket a döntéseket, amiket nem a minisztérium irányít, hanem független szakmai alapon működő testületek hozzák meg ezeket a döntéseket.
[00:45:38]Ezeknek kell azokat a jogszabályi háttereit kialakítani, ami lehetővé teszi, hogy ezek működjenek már 2027-ben is.
[00:45:44]El tud képzelni olyan testületeket, amelyben együtt ül a Magyar Művészeti Akadémia küldötte a Széchenyi Akadémi, a Független színházaké, a könyvkiadóké, mindenki, hogy abból hogy lesz-e egy olyan döntés, ami aztán a végén mindenkinek megfelel, és senki nem azt mondja, hogy ez a múltrendszer.
[00:46:02]Hát, hogyha ha ha val ha valamennyien, amiket fölsorolt szerkesztő úr, benne van a bizottságban.
[00:46:10]Én nem láttam az elmúlt időszakban ilyen típusú bizottságokat.
[00:46:14]Bizott volt.
[00:46:15]De most csinálnak ilyen bizottság, pontosabban hagyják, hogy ezek megalakuljanak és amit ők mondanak, arra a kormány azt mondja, hogy ez a ti ügyetek.
[00:46:21]Én nem szólok bele.
[00:46:23]Legyen úgy hát ez a cél.
[00:46:23]az a cél, hogy ne egy minisztér, tehát például a a amikor a támogatási összegek megfogalmazódtak, akkor miniszter úr megfogalmazta, hogy hogy ezeket az összegeket folyamatosan csökkenteni kell.
[00:46:39]Tehát nem a miniszteri keretet kell magasan tartani, hanem ezt kell egyre lejjebb 10%-ra, 5%-ra leszorítani, és minden pénzt azok a bizottságok osszanak ki a kulturális területen, amelyek felhatalmazást kapnak a szakmai szervezetek által, hogy ők tudnak, ők ismerik, ők működtetik, ők éltetik ezeket a területeket.
[00:47:03]És nagyon fontos, azt gondolom, hogy ebben a ebben a gondolkodásban az is, hogy hogy a helyi közösségek hangját is meghalljuk, hogy mi az ő szerepük, mi az, amit ők szeretnének.
[00:47:17]És ezért az is fontos, hogy ez a fajta társadalmi párbeszéd, ez a lehető legszélesebb legyen a szakmai szervezetekkel.
[00:47:25]De azt is látni kell, hogy itt nagyon sok olyan a kulturális területen alkotó dolgozóember van, aki nem tartozik szervezetekhez.
[00:47:35]Hát nem akart semmilyen szervezett tagjá és hogy az ő hangjuk függetlenektől is függetlenek és hogy az ő hangjukat is meghalljuk.
[00:47:44]Az én portfólióman, a közgyűjteményi területen, az örökségvédelemben és az alkotóművészeti területen több tuat találkozásom volt szervezetekkel, egyénekkel, pontosan azért, hogy hogy minél több információ birtokában legyünk, hogy ők mit gondolnak.
[00:48:03]hogy mik azok a a helyzetek, amiken változtatni szeretnének.
[00:48:07]És itt sokszor nem pénzügyi kérdésekről van csak szó, struktúrákról van szó, akaratról van szó, hogy hogy beleszólásuk van.
[00:48:18]És a következő lépés az, hogy megvannak ezek a keretek.
[00:48:20]És akkor nézzük meg, hogy ebbe a keretbe mi az, amit bele tudunk tenni.
[00:48:24]Van-e elég alkotóház?
[00:48:27]Jól működnek-e az alkotótelepek?
[00:48:29]Ö hogyan döntünk díjakról?
[00:48:33]Hogyan hozunk létre díjbizottságokat?
[00:48:35]Hogyan tudunk közvetlenül eljutni a helyi közösségekben lévő szervezetekhez, az ott működő kulturális egyesületekhez?
[00:48:47]Ők milyen feladatot szeretnének ellátni, ahhoz milyen forrásra van szükségük.
[00:48:51]Tehát ez egy nagyon komplex rendszer, amit azt gondolom, hogy hogy ez a struktúra, ami Magyarországon kialakult, ez alapvetően arról szólt, hogy az állam oldja meg ezeket a feladatokat.
[00:49:01]És nagyon sokszor a kulturális területen, a közgyűjteményi területen is az volt, hogy elképesztő sok helyről kapták a pénzeket.
[00:49:09]Szinte ilyen bocsánat a kivét, de kézből etetés rendszerre alakult ki, és ezt kell megszüntetni.
[00:49:15]Nem szabad, hogy ettől függjön és ezen múljon egy kulturális intézménynek a a működése.
[00:49:23]Ezt a fajta intézményi függetlenséget, ami egyfajta gazdasági biztonságot is jelent, mert akkor tud szakmailag igazán független lenni.
[00:49:30]Ezt kell majd biztosítanunk.
[00:49:32]Hogyha a portfóliát jól értem, akkor nem önnek kell járnia, pereskednie Ókovát szilveszterrel, aki valószínűleg azt, ha betartja az ígéretét, akkor be fogja perelni az államot.
[00:49:41]Azt mondja, hogy semmi nem igaz abból, amit a per nem tartozik.
[00:49:45]Köszönöm a tájékoztatást.
[00:49:45]Sári Zsoltot a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős minisztérium közgyűjteményi és örökségvédelemért felelős államtitkárát hallották a műsor elkészítésében Szécsi Ágnes szerkesztő kollégám és Erdei Tamás főszerkesztő vett részt.
[00:49:58]Köszönöm a figyelmet.
[00:49:59]Exterde Tibor vagyok.
[00:50:02]Az aréna távközlési partnere a Van Magyarország.