InfoRádió - Infostart 48:46

Drónok, rakéták, béketárgyalások: mi a garancia a békére? Resperger István, Inforádió, Aréna

ukrán háborúhaditechnikadrónháborúbiztonságpolitikairáni atomválságközéletéletmód
Irányultság: KonzervatívKötődés: Független
Drónok, rakéták, béketárgyalások: mi a garancia a békére? Resperger István, Inforádió, Aréna
tl;dr
  • Vendég és téma: Resperger István ezredes, biztonságkutató beszélt az ukrajnai háború aktuális helyzetéről, a közelgő Abu-Dzabi tárgyalásokról, a drónforradalomról és az iráni konfliktusról.
  • Diplomáciai fordulat: November 10–11-én háromoldalú (USA–Oroszország–Ukrajna) tárgyalások kezdődnek Abu-Dzabiban, amelybe Európa is bekapcsolódhat; a fronton kulminációs pont alakult ki, egyik fél sem képes további területet szerezni.
  • Tűzerő-adatok: Orosz napi 9000 tüzérségi lövés és 70 000 siklóbomba évente az ukrán oldalon szemben, miközben a drónokban (napi 8000:2000) az ukránok vannak fölényben.
  • Biztonsági garanciák: A béke kulcskérdése, ki vállalja a békefenntartást – az USA „csendes kivonulást” folytat a NATO-ból, Oroszország pedig semlegességet és NATO-mentességet kér Ukrajnától.
  • Légvédelmi hiány: Ukrajna legnagyobb problémája az elfogórakéta-hiány; a 500 Patriot-rakétára szóló amerikai üzletet európai országok finanszírozzák, a szállítás azonban csak 2030 körül várható.
  • Drónforradalom: Az olcsó drónok (1000–1500 dolláros, 50–60 km-es hatótávval) forradalmasítják a hadviselést, de Resperger óvatosságra int – „meglesz a drónnak is az ellenfele” (pl. lézerfegyverek).
  • Nyugati harckocsik a fronton: Az Abrams és Challenger típusok sebezhetőnek bizonyultak, tömeges bevetésük nem lehetséges; a HIMARS-okkal végrehajtott Vivaldi hadművelet 16 települést szabadított fel.
  • Jelidézet: „Ez egy kettős élű fegyver… elvisszük a háborút az oroszoknak Moszkvába, de annál vadabbak az orosz válaszok Kijevre.” – Resperger István
  • Iráni hadművelet: Részleges siker a légiuralom és az atomprogram visszavetése, de a rezsim megdöntése nem történt meg; az akció 39 napja 37,5 milliárd dollárba került, és diplomáciai megoldás felé mozdulás várható.
Részletes összefoglaló megjelenítése

Az InfoRádió Aréna című műsorának vendége Resperger István ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutatóközpont igazgatója volt. A műsorvezető, Kocsonya Zoltán által vezetett beszélgetés középpontjában az ukrajnai háború aktuális katonai helyzete, a közelgő Abu-Dzabi tárgyalások, a modern hadviselés technológiai forradalma és az iráni konfliktus állt.

Diplomáciai fordulat: az Abu-Dzabi tárgyalások

November 10–11-én háromoldalú egyeztetés kezdődik Abu-Dzabiban amerikai, orosz és ukrán részvétellel – a friss információk szerint a kör bővülhet, mert a francia külügyminiszter a hétvégén megerősítette, hogy Európa is bekapcsolódhat. A háromoldalú diplomáciai egyeztetések még februárban szakadtak meg, azóta kizárólag a fegyverek és a drónok „játszották a főszerepet" a háborúban.

Resperger szerint valóban fordulat felé lehetünk:

„Én az ortodox karácsonyra várok egy kis enyhülést, legalább tűzszünetet." *

Hozzátette: el kell mozdulniuk a feleknek, mert az arcvonalon mindkét oldalnak vannak ugyan harcászati sikerei, de nagyobb területet egyik sem tudott visszaszerezni – kialakult egy kulminációs pont, amelyben egyik fél sem képes tovább támadni.

A front helyzete: felőrlő harc és tűzerő-adatok

  • Siklóbombák: Oroszország idén kb. 70 000 GPS-vezérelt siklóbombát vet be (tavaly 51 400-at), 1500 kg-ig terjedő tömegben, a frontvonal mögülről, kb. 60 km-ről indítva, anélkül hogy a légvédelem közelébe kellene mennie.
  • Tüzérség: napi kb. 9000 lövés orosz, 2000–2500 lövés ukrán oldalon.
  • Drónok: napi 8000:2000 arányban, az ukránok javára – itt sikerült valamit elérniük.
  • Ukrán szárazföldi drónok: idén 22 000 gépágyús, légvédelmi vagy páncéltörő rakétás, irányba „lerakott" pilóta nélküli eszközt rendszeresítettek az emberhiány ellensúlyozására.

Resperger szerint a felek a háborúban egymás súlypontját keresik: Oroszország esetében ez egyértelműen az olaj- és fölgázbevételekből finanszírozott háború (Ukrajna 40 napos kampányban támadta ezeket), Ukrajna részén pedig az energiahálózat és a nyugati támogatás megtörése a cél. Az orosz előrenyomulás a kritikus területeken nem halad – falvakat, kisebb településeket sikerül ellenőrzésük alá vonni, nagyobb horderejű eredmények nincsenek. Ugyanakkor naponta 100–150 zászlóaljnyi vagy harcsoportnyi erőt vetnek be, hogy lassan is, de felőröljék az ukrán erőket.

Számháború a veszteségekről

Egy finnországi tudományos konferencián orvosok amputációs adatokból próbálták becsülni a halottak számát: az első világháborúban az amputáltak 10–11-szerese, Vietnámban kb. 10-szerese, az amerikai terrorizmus elleni háborúban 6,4-szerese volt a halottakénak – ezekkel a szorzókkal „borzalmas adatok" jönnek ki.

Biztonsági garanciák és a béke kérdései

A tárgyalások központi kérdése a biztonsági garancia. Zelenszkij ukrán elnök a tárgyalások előtt így nyilatkozott:

„Ukrajna kész megtenni a szükséges lépéseket a háború lezárása érdekében, de országa számára csak a gyakorlatban is érvényesíthető, vasbeton szilárdságú biztonsági garanciák jelenthetnek elfogadható megoldást." *

Resperger szerint ez „nagy kérdés", mert mást jelenthet az ukránoknak és mást az orosz félnek. Emlékeztetett: 2014 körül, Donyeck egyes részeinek megszállásakor 80 km-es biztonsági zónát hoztak létre, ennek ellenére a felek napi 30-szor lőtték egymást. Ki vállalja most a békefenntartást? Az amerikaiak láthatóan kimaradnának, NATO-erőket pedig az oroszok nem látnának szívesen – különösen olyanoktól, akik Storm Shadow rakétát adtak Ukrajnának, mint a franciák és a britek.

A régi amerikai biztonságtervezet szerint az EU 100 milliárd dollárt, az orosz befagyasztott vagyonból további 100 milliárdot adna a helyreállításra – a kárösszeg egyébként tavaly 450, idén már 588 milliárd dollár.

Az amerikai jelenlét alakulása

Az Egyesült Államoknál „kivonulásszerű, csendes kivonulás" figyelhető meg a NATO-ból: egy-egy tiszt helyére nem hoznak új amerikai katonát, de van egy 75 000 fős alsó határ, ami Európában nem csökkenthető ennél. A lengyelek bázist építenek és mindent felajánlanak, csak jöjjenek; a Baltikumban amerikaiak és németek települnek.

Ukrajna haderőmérete és utánpótlás

  • Az oroszok szerint a tervezett 800 000 fős ukrán haderő irreális – a békeidőszakban 120 000 volt. Ez évi kb. 100 milliárd eurós kiadást jelentene (tisztek fizetése, kiképzés), valamint közel 1000 harckocsi és 1000 tüzérségi eszköz fenntartását.
  • Ukrajna demográfiailag „nagyon elfogyott"; páncélos alakulatoknál egyszerűen nincs harckocsizó, aki kiképzést kapott – vagy elesett, vagy gyalogosként kellett küzdenie. A drónok miatt a 20–20 km-es zónában harckocsival nem lehet mozogni, a kiképzést hátországban kellene folytatni.
  • Oroszország előnyben van: 9 millió kiképzett tartalékosa van, 1,5 milliós haderőt tud feltölteni. A veszteségek azonban jelentősek, és a toborzás már csak 20–22 000 főt hoz, így a létszámfölény, a csapatcserélés lehetősége fogy. Ukrajnánál ez a lehetőség még rosszabb.

Oroszország a semlegességet kéri: Ukrajna ne legyen NATO-tag, ne legyen területén rakéta vagy amerikai fegyverzet. Egy lehetséges kompromisszum: NATO-országok légiereje a szomszédos országokból „garantálja" a biztonságot.

Légvédelem: a Patriot-hiány mint központi kérdés

Zelenszkij Patriot légvédelmi rendszerekhez való elfogórakéták biztosítását sürgeti – ezek hiánya az ukrán oldal legnagyobb problémája a ballisztikus rakétákkal szemben. Adatok:

  • A mostani öbölháborúban az öbölországi szövetségesek kb. 1100 Patriot-rakétát használtak el; a gyártás jelenleg kb. 650 darab évente, amit Amerika 2000-re szeretne felfuttatni – de akkor is előbb az amerikai és NATO-készleteket kell feltölteni.
  • Németországnak 85 Patriot-rendszere van (darabja 1,3 milliárd dollár), amelyek készleteit is fel kell tölteni, mert ők is adtak át eszközöket Ukrajnának.
  • Tegnapelőtt 36 ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát – ehhez minimum 40–50 elfogórakéta kell; október körül 60–100 darabja lehetett, tehát hiány van.
  • Október végén az amerikai kormányzat 2,1 milliárd dollár értékben, 500 rakétára szóló értékesítési dokumentumot hagyott jóvá – de a vételárat Kanada, Németország és Norvégia finanszírozza. Ez jelzi, hogy Washington „hátralépett", és üzleti alapon kezeli a támogatást.
  • A gyártási kapacitás miatt az 500 rakéta legyártása 10–20 hónap, így kb. 2030-ra kerülhet Ukrajnához – „az már késő időpont".

Egyéb légvédelmi eszközök: a NASAMS kisebb képességű (40 km hatótáv a Patriot 120 km-es felderítéséhez és 40–60 km-es elfogásához képest), ebből 14-et kaptak, kettő megsemmisült; IRIS-T-ből 12-t kaptak, idén még 12-t a németektől (20–40 km hatótáv). A 1200 km-es frontvonalhoz, a fővároshoz és az erőművekhez képest ez kevés.

Mélységi csapások és az eszkaláció kérdése

Ukrajna mélységi csapáseszközei: a Flamingó rakéta 3000 km-ig, a Storm Shadow 400 km-ig, a Neptun 280 km-ig ér – de nagy gyártásuk nincs. Az elmúlt 22 hónapban Ukrajna 57 rakétát indított orosz területre, kb. 12 000 kg robbanóanyaggal – miközben a be lőendő orosz katonai célterület kb. 35 Magyarország-nyi.

A Tomahawk-rakéták ügye: az alapváltozat 1500 km-es, az új amerikai változat 2400 km-es stratégiai hatótávolságú. Oroszország 10 taktikus atomfegyvert telepített Fehéroroszországba, mire a NATO-csúcson elhatározták, hogy német bázisokra telepítenek Tomahawkokat és hiperszónikus rakétákat. Tomahawkot Ukrajna nem kapott – szakértők szerint azért veszélyes lett volna, ha más kezekbe kerül, és Washington az eszkaláció elkerülését is fontosnak tartotta.

A mélységi csapásokról Resperger kettős értékelést adott:

„Ez egy kettős élű fegyver... elvisszük a háborút az oroszoknak Moszkvába, Szentpétervárra, de ennek hatása van, hiszen annál vadabbak az orosz válaszok Kijevre, illetve az erőművekre." *

Hivatkozott a kurszki hadművelet tapasztalatára: amikor az ellenség „orosz anyaföldre" lép, rengeteg önkéntes jelentkezik a kiűzésére.

A drónforradalom a hadviselésben

Resperger óvatosan fogalmaz: a „hadradalmi" változáshoz – mint a tűzfegyver, a harckocsi vagy az atomfegyver esetében – az kell, hogy a szervezetet, a technikát és az eljárást is átalakítsa. A drónok esetében ez részben már megtörtént:

  • Az 1000–1500 dolláros száloptikás drónok 50–60 km mélységig képesek csapást mérni. A felderítés–csapás–értékelés ciklus a korábbi 25 percről 3–5 percre rövidült.
  • Tengeren: Ukrajnának nincs haditengerészete, egyetlen hajója sincs, mégis 110 Magura vízi drónnal 800 km-re tolta hátrébb az orosz flottát, hajókat süllyesztett el.
  • Szárazföldön: idén először történt, hogy három orosz katona szárazföldi drónnak adta meg magát, és az ukránok drónokkal indítottak támadást emberhiány miatt.
  • A harcászati filozófia megváltozott, de Resperger óvatosságra int: mint a harckocsi és a páncéltörő fegyver versenyénél, most is köztes állapotban vagyunk – „meglesz a drónnak is az ellenfele". Legalább kilenc ország kísérletezik lézerfegyverrel, amely 4–6 km-ről tud drónt lőni, de a 1200 km-es frontra túl sok drága eszköz kellene.

„Mindig egy kiegyensúlyozott fejlesztésre kell összpontosítani a magyar honvédségnek is: legyen felderítő drónom, legyen harckocsim, legyen tüzérségem meg nagy távolság." *

Hangsúlyozta: ha minden harckocsiból drónt vesznek (egy Leopard árából kb. 1400 drónt lehetne), „ha lehullanak a drónok, akkor harckocsi se lesz – akkor mivel védjük meg az országot?"

Gyártás, elfogó drónok, fejlesztések

  • Ukrajna jelentős német támogatással jövőre közel 8 millió drónt fog gyártani.
  • Oroszország az iráni Sahed drónokat alakítja át – az ötödik változat sugárhajtású, a korábbi 150–200 km/óra helyett akár 1000 km/órás sebességgel, nehezebb elfogni; havonta 4000-et gyárt belőlük (darabja kb. 20 000 dollár).
  • Elfogó drónok: orosz oldalon a Jolka, ukrán oldalon a Sting – egyszerű, 2000–2500 dolláros eszközök, amelyek nagy sebességgel nekiütköznek és robbannak a betörő drónnak.
  • Amerikai fejlesztésű harci drón, a „Troublemaker": 10 órán át repül, 1300–1400 km-t tesz meg, felderít és támad, teherautóról is indítható.
  • A nagy hatótávolságú drónok platformfüggetlenek: felderítő vagy csapásmérő fejet lehet rájuk tenni, a mesterséges intelligencia a tüzérség lőelemzésében is segít.

A Vivaldi hadművelet és a hagyományos fegyverek

Az ukránok északi szárnyon indított Vivaldi hadműveletével közel 16 települést, mintegy 200–270 négyzetkilométert szabadítottak fel. Az orosz nagy stratégia a Donyec-térségben a három „erődváros" – Kostyantynivka, Kramatorszk, Szlovjanszk – északi és déli elszigetelése. A művelet hat dandárral, kb. hatezer fős erővel indult, és több elem együttesére épült: HIMARS-sorozatvetők 80 km mélységű rakétacsapásai, az elektronikai harc, a tüzérség 20–30 km-es, valamint a nagy hatótávolságú drónok 100–200 km-es mélységű csapásai az orosz tartalékokra és logisztikai bázisokra.

„A fegyvernemek királynője, azt mondják, továbbra is a lövész katona – ahol az ő csizmája van, ott van a haderő." *

A 42 HIMARS-rendszerből az oroszok öt év alatt négyet tudtak kilőni – nagyon precíziós fegyver, de a frontvonalból kellett elhozni őket a művelethez.

Harckocsik: a nyugati típusok tűzkeresztsége

  • Ukrajna 31 Abrams harckocsival kezdte – „a lebutítottabb változatát" kapva –, ebből közel 26-ot kilőttek; utána Ausztrália 49-et adott át, ezek a hátországban vannak, „nagyon óvják" őket.
  • A Leopard-program: a németek, dánok és más NATO-országok közel 150 Leopard 2-est biztosítottak (a modernebb A7/A8-asok, mint amilyen a Magyar Honvédségnek van, nincsenek a fronton).
  • A britek egyetlen századnyi, 13 Challenger-t adtak – és megtörtént, ami a történelemben még nem: az oroszok kilőtték (korábban csak az öbölháborúban semmisült meg egy Abrams, azt is baráti tűzben).
  • Az 50–70 tonnás nyugati harckocsik ugyanúgy elakadnak az aknamezőkön, és a páncéltörő tüzérség, rakéták, harci helikopterek ugyanúgy elpusztítják őket – tömeges bevetésük nem lehet, máshogy kell felhasználni.

Resperger egy afgán mondást idézett az ukrán fegyverszállításokról:

„Mindig kapunk fegyvereket az amerikaiaktól, de annyit sose kapunk, hogy győzhessünk is vele." *

Zsaluzsni, a korábbi ukrán hadseregparancsnok szavai szerint: „mindig kaptunk valamit, de az oroszok ezt mind kitanulták." A háború elején 75 000 kézi páncéltörő fegyvert kapott Ukrajna (a Javelin darabja kb. 70 millió forint) – „ennyi harckocsi a világon nincsen", és a brit vezérkarfőnök szerint „luxus", hogy Ukrajnának több Javelinje van, mint Nagy-Britanniának.

Föld alatti harcok és megerődített védelmi vonalak

A frontvonal alatt már gázvezetékekben, föld alatti acélcsövekben csapnak össze a felek – az ukránoknál ennek a Veles hadművelet nevet adták. Az oroszok korábban sikeresen alkalmazták (városközpontba jutottak be), most az ukránok is. Resperger szerint rendkívül összetett művelet: a cső nem emberméretű, hajlítva kell benne járni, vizet, élelmet kell vinni, és előzetesen ellenőrizni kell, hogy a vezeték ne legyen nyomás alatt. Különleges műveleti besorolású akció, „lesz külön emlékérem, aki ilyenben részt vett".

Ukrajna az orosz felőrlő műveletet mély, megerődített védelmi vonalakkal lassítja – az oroszok a Donbaszban már hatot elfoglaltak, de mögöttük még négy van, és ott vannak az „erődvárosok", amelyek a legtöbb betont tartalmazzák. Az ukránok nagy veszteséget okozhatnak, hátrébb vonulhatnak, és a betonerődítményekben, föld alatti óvóhelyekben levő személyzetet nehéz megsemmisíteni.

Az iráni háború: részleges célok, magas költségek

Február végén indult az Egyesült Államok és Izrael közös katonai akciója Irán ellen. A célkitűzések: a katonai képességek lerombolása, a nukleáris és ballisztikus rakétaprogram megfékezése, a rezsim megbuktatása voltak.

Amit sikerült elérni:
- A totális légiuralom kivívása – a nagyhatótávolságú iráni légvédelmi eszközök kiiktatása után a légierő szabadon tevékenykedett.
- A vallási vezető és a forradalmi gárda vezetésének kiiktatása (bár sokan szerint helyükre még radikálisabbak kerültek).
- Az atomprogram állítólag három-öt évvel visszavetődött.

Amit nem sikerült:
- Irán 1 millió négyzetkilométerrel nagyobb Ukrajnánál, 1 millió fős hadserege van, több százezer célponttal – kb. 450 izraeli és kb. 500 amerikai géppel nem lehet pillanatok alatt legyőzni.
- A hegyvidéki barlangokban, védett helyeken tárolt rakéták kétharmada és a drónok fele még megvan; a 2500 ballisztikus rakétából a nagy részét nem sikerült felszámolni.
- A rezsim megdöntése nem történt meg: a hazahozott Reza Pahlavi-opció Irakban sem működött, Ahmadinedzsád pedig Izraellel való egyezkedése miatt nem népszerű. A nagy kérdés: hosszú távon megmarad-e a reform, vagy valami új térhet vissza.

Költségek és fenyegetések: az első 39 nap 37,5 milliárd dollárba került; az öbölvidék kb. 1000 Patriot- és kb. 800 Tomahawk-rakétát (darabja 2 millió dollár) használt el védekezésként; Trump a folytatáshoz 67,5 milliárdot kért a költségvetéstől. Irán föld alatti tengeri aknákkal fenyeget (a biztosítók magas díjakat kérnek a hajóktól), és a forradalmi gárda földrajzi korlátozás nélküli csapásra kapott felhatalmazást, ami Európát is érintheti. A centrifugákban 440 kg 60 százalékosra dúsított urán van – ha 90 százalékra dúsítanák, kilenc atomfegyverhez lenne elég.

Diplomáciai kitekintés

Trump a CNN-nek nyilatkozva – korábbi fenyegetőzései után – azt mondta, valószínűtlen az újabb nagyszabású támadás Irán ellen. Resperger szerint Trump logikus döntéseket hoz: most jobban meghallgatta az egyesített vezérkari főnököt és a hírszerzést, mert „egy nagyon elhúzódó háború várhat rájuk". A diplomácia felé mozdulást az is indokolja, hogy nemcsak a Hormuzi-szoroson átfolyó világolaj 20 százaléka, hanem a teljes világkereskedelem forog kockán – ennek kb. fele Kínába és Indiába megy, így Pekingnek is érdeke a tárgyalóasztal. A Báb el-Mandeb szorosnál a jemeni lázadók ellenőrzése szintén súlyos hatással van a világkereskedelemre; Kína tartalékai pedig már kimerültek, miközben a világ „gyártói" – a kínaiak és az indiaiak – nyersanyagfüggők.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „Klicskót halljuk mindig ki. Rasutyica időszaka" – a mondat töredékes; valószínűleg Klicskó (Kijev polgármestere) és a „raszputyica" (őszi-tavaszi időszak) kifejezésekre utal, de a teljes mondat nem rekonstruálható biztonsággal.
  • „a veszteségek most már elérték a 2527000 főt havont" – az átirat számait nem lehet egyértelműen visszafejteni; a kontextus alapján valószínűleg havonta 25–27 000 fős orosz veszteségre utal.
  • „napi 100-150 zászlóajat vagy 100 harcsoportot az oroszok bevetnek" – a mértékegységek (zászlóalj/harcsoport) és számok torzultak; a napi 100–150 egységnyi bevetés valószínűtlenül magasnak tűnik.
  • „közel 1103 darabot, 60 darab, 65 a gyártása, ha vona" – a Patriot-rakétákra vonatkozó számok (elhasznált mennyiség, gyártási kapacitás) töredékesek; a 650 darab/év gyártási kapacitás értelmezés bizonytalan.
  • „Vivaldi hadművelete" – a hadművelet neve az átiratban csak ebben az alakban szerepel, a valós elnevezés nem ellenőrizhető.
  • „200, 500 és kilmenéenként mély megerődített védelmi vonalakat" – a távolságadatok (valószínűleg méterenkénti sűrűségre utal) torzultak.
  • „100 millió euró körülbelül évente a tisztek fizetése" – a nagyságrend (millió vs. milliárd) az átiratból nem dönthető el egyértelműen.
  • „Yolkát" – az orosz elfogó drón neve csak fonetikusan azonosítható, a helyes írásmód bizonytalan.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Arén Magyarország egyik legtöbbet idézett rádió műsora.

[00:00:02]Várja önt a stúdióban.

[00:00:06]Respger István ezredes.

[00:00:06]A Magyar Agrár és élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutatóközpont igazgatója.

[00:00:14]Az Aréna távközlési partnere a Van Magyarország.

[00:00:19]Segítse ön is munkánkat azzal, hogy feliratkozik csatornánkra.

[00:00:23]Köszöntöm az infó rádió hallgatóit.

[00:00:23]A mikrofonnál Kocsonya Zoltán és köszöntöm az Arena mai vendégét.

[00:00:27]Tresperge István ezredest, a Magyar Agrár és élettudományi Egyetem Szent István Biztonság Kutatóközpont igazgatóját.

[00:00:33]Jó napot kívánok.

[00:00:36]Jó napot kívánok.

[00:00:36]Üdvözlöm a hallgatók.

[00:00:38]Köszönöm, hogy elfogadta a meghívásunkat.

[00:00:39]November 9-én, hétfőn rögzítjük ezt a mostani beszélgetést, és épp november 10-én, illetve 11-én háromoldalú egyeztetést tartanak majd Abu Zabiban amerikai, orosz és ukrán részvétellel.

[00:00:51]Sőt, hát a friss információk szerint lehet, hogy ez a kör ez bővül, mert valamilyen formában talán Európa is bekapcsolódik a tárgyalásba, legalábbis a francia külügyminiszter a hétvégén megerősítette ezt az információt.

[00:01:04]Tehát akár így, akár úgy a háromoldalú diplomácia egyeztetések, ha jól emlékszem, akkor még februárban szakadtak meg, tehát jó nyolc hónappal ezelőtt.

[00:01:12]Azóta azért a fegyvereké, a drónoké volt a kizárólagos szerep a az ukrajnai háborúban.

[00:01:17]Vajon jelenthet ez most valamilyen szinten fordulatot, ha mondjuk béketárgyalásoknak nevezni még korai is lenne?

[00:01:25]Afelé megyünk, hogy azért most a diplomácia egyeztetéseké lehet a ha nem is a főszerep, de legalább szerepet kaphat.

[00:01:32]Én azt gondolom, hogy igen, én az ortodox karácsonyra várok egy kis enyhülést, legalább tűzszünetet.

[00:01:41]is írt leveletak, hogy a humanitárius dolgokat próbálják rendezni ott Heron megyében.

[00:01:47]Én azt gondolom, el kell, hogy mozduljanak, ugyanis ha az arcvonalat végignézem, akkor vannak mind a két félnél harcászati sikerek.

[00:01:53]Nagyobb területet egyik sem tudott visszaszerezni.

[00:01:59]Egy kicsit ilyen padhelyzethez közeli ahoz közeli a helyzet, igen, hogy kialakult egy ilyen kulminációs pont, hogy már egyik sem tud tovább támadni területet.

[00:02:08]szerezni.

[00:02:08]Ha végignézzük az arcvonalat, akkor a az orosz részről azt látjuk, hogy ugye főleg siklóbombákkal próbálnak operálni.

[00:02:18]Ezekből idén körülbelül 70000et fognak bevetni, tehát iszonyú mennyiségben.

[00:02:25]A tavalyi évben 51400-at dobtak le.

[00:02:29]Ezek ugye GPS vezérelte jel alapján halálpontosan csapódnak be.

[00:02:37]1500-tól kg-ig.

[00:02:41]A arcvonalon a helyzet a tüzérségnél nem sokat változott.

[00:02:44]9000 lövés orosz oldalról, 2000-2500 ukrán oldalról, drónból pedig napi 8000 a 2000-hez az ukránok javára.

[00:02:55]Tehát itt sikerült némiképpen valamit elérni az ukránoknak.

[00:03:02]Amit még láthatunk, hogy megy egyfajta számháború most elég régóta, hány halott van, hány sebesült van.

[00:03:10]Most a finneknél volt egy tudományos konferencia már februárban, ott próbálta egy orvost kiszámolni, hát elég régi adatok alapján, hogy például a az amputációk alapján mennyi halott lehet Ukrajnában.

[00:03:28]Na most ugye az első világháborúban körülbelül amennyi amputált volt, annak a 10-11zerese volt halott.

[00:03:36]A vietnámi háborúban ez 10 körül volt, és az USA terrorizmus elleni háborújában 6,4.

[00:03:45]Na most ha ezekkel szorozzuk meg ezeket a számokat, akkor borzalmas adatok jönnek ki.

[00:03:55]És és azt gondolom, hogy mind a két fél hát a háborúban keresi az ellenfélnek a súlypontját, amit ha megsemmisít, akkor elérheti a győzelmet.

[00:04:04]Ezt általában az úgynevezett kritikus sebezhetőségen keresztül Oroszországban ez egyértelmű.

[00:04:13]Amiből finanszírozzák a háborút, az az olaj, földgáz, bevételek.

[00:04:16]Ezeket támadta Ukrajna ugye egy 40 napos kampányban.

[00:04:23]és Ukrajna részén is ugyanez a helyzet.

[00:04:26]Ott ugye az energiahálózatot és hát ugye azt a nyugati támogatásnak a megtörésére próbál Oroszország összpontosítani, de az arcvonalon már nem látunk jelentős dolgokat.

[00:04:37]Tehát akkor tulajdonképpen a az orosz előrenyomulás az nem nagyon halad a kritikus területeken, tehát mennek mennek előre, de ez azt jelenti, hogy mondjuk egy-egy települést, vagy egy kisebb települést, vagy egy egy falut sikerül esetleg az ellenőrzésük alá vonni, de de nagyobb horderejű dolgok nem történnek.

[00:04:57]Tehát most majd amikor odaülnek a tárgyalóasztalhoz a felek Abudzabiban, és nyilván ilyenkor azért ránéznek a térképre, hogy ki lehet jobb helyzetben, mert ez nyilván a tárgyalási stratégiát azért befolyásolja, akkor nem nagyon látszik, hogy bárki is jobb helyzetben lenne.

[00:05:12]Hát nyilván az oroszok állnak Ukrajna területén itt ez a ez a egy jobb helyzet, de ugye amit amit látni kell, hogy itt naponta azért 100-150 zászlóajat vagy 100 harcsoportot az oroszok bevetnek.

[00:05:25]Tehát ha nagyon lassan is ez a felőrléssel próbálják az ukrán erőket felőrölni.

[00:05:31]Ukrán részről például idén 22000 szárazföldi drónt, azaz pilóta nélküli eszközt rendszeresítettek gépágyúval, légvédelmi vagy páncéltörő rakétával egy-egy irányba lerakva.

[00:05:44]Tehát az emberhiányt próbálják ezekkel ellensúlyozni.

[00:05:52]A amit még láthatunk, az ugye a a veszteség adatokon túl, hogy ki hol áll, és hát hogy mi mi az, ami ami ami még előjöhet ebben a háborúban.

[00:06:04]Ugye a NATO tett egy nagy vállalást Ankarában.

[00:06:07]Ha eléri a NATO az 5%-ot a GDP-ből, ez 15szöröse lesz az orosz GDP-nek.

[00:06:13]Tehát egy nagyon jelentős katonai és gazdasági lépést tett előre.

[00:06:20]Emellett azt mondta a Nátó, hogy ötszörösére emelem a drónerőknek a létszámát, a csapatokat, és közel 40 milliárd dollárt fordítok drón beszerzésekre, ami Ukrajnának a nagy gyengesége és ugye jön a tél és hát Klicskót halljuk mindig ki.

[00:06:40]Rasutyica időszaka, ugye sokat emlegettek az előző teleken is, itt mínusz6 GW-nyi teljesítmény hiányzik Ukrajnából, és most módszeresen Ukrajna közepét, a fővárost, a hidakat, az energialétesítményeket, és olyan drónok kerülnek bevetésre, ami ami olyan eszköz, amivel a nagy hatótávolságú vezetékeket és oszlopokat, tehát kumulatív gránátokat vetnek be.

[00:07:08]Hát a háborús adatok, hogy itt a tárgyalásokhoz is visszamenjünk.

[00:07:14]Tavaly 450 milliárd dollár volt az összkár Ukrajnában, idén már 588 milliárd dollárnál tartunk.

[00:07:23]Ugye ha a tárgyalásokhoz leülnek a felek, akkor nagyon sok mindent elő kell venni.

[00:07:29]Ugye Ukrajna részéről az egy nagyon fontos dolog, hogy valaki vállaljon garanciát a biztonságért, az övért.

[00:07:37]Ő Ameriká mostani tárgyalások kapcsán is azt mondták, hogy ez lehet az egyik központi kérdés.

[00:07:43]De hát valójában ezzel lehetett Ukrajnát rávenni arra ezzel a tárgyalás.

[00:07:48]Egyébként érdekes, amit Zelenski ukrán elnök nyilatkozott most éppen a tárgyalások előtt, hogy Ukrajna kész megtenni a szükséges lépéseket a háború lezárása érdekében, de országa számára csak a gyakorlatban is érvényesíthető.

[00:08:00]Hát úgymond vasbeton szilárdságú biztonsági garanciák jelenthetnek el a fogadható megoldást.

[00:08:04]Hát ez azért nagy kérdés, hogy ez a vasbetonszilárdságú biztonsági garancia ez mit jelent?

[00:08:09]Mert nyilván mást jelenthet az ukránoknak és nagyon mást jelenthet a az orosz félnek is.

[00:08:16]Pontosan.

[00:08:16]Tehát már voltak korábban ugye 2014 körül is, amikor a Donyeck bizonyos részeit megszállták az oroszok, akkor már volt egy tűzszünet és egy 80 km-es biztonsági zónát hoztak létre.

[00:08:31]Ennek ellenére a felek napi 30-szor lőtték egymást.

[00:08:35]Tehát most is ki kivállalja azt, hogy majd békefenntartóként beáll a felek közé?

[00:08:40]Meg hát, hogy egyáltalán ezt a békefenntartó egységet ki biztosítaná, mert hát az amerikaiak úgy tűnik, hogy ebből szeretnének kimaradni.

[00:08:49]NATO erőket meg nem hiszem, hogy az oroszok nagyon szívesen látnának a kéni.

[00:08:53]Tehát harmadik típusú találkozásokra lesz szükség.

[00:08:58]Ugye a régi biztonságtervezetet vettem elő, amit az amerikaiak leírtak, hogy a békének minden ágát, tehát a gazdaságot, hogy például az Európai Unió adjon 100 milliárd dollárt, az orosz befagyasztott vagyonból adjanak 100 milliárd dollárt a helyreállításra, tehát ugye 600 milliárd dollárnál tartunk.

[00:09:18]Ami ugye a két félnél a nagy kérdés, az egyik az, hogy hogy lesz ez a biztonsági garancia.

[00:09:24]Ugye az amerikaiaknál látunk egy kivonulásszerűséget a NATO-ból, egy csendes kivonulást.

[00:09:29]Azaz ha megszűnik egy-egy beosztása egy amerikai tisztnek, akkor annak a helyére már nem hoznak az amerikaiak új embert Amerikából.

[00:09:39]Viszont van egy felső határ, ez a 75000 fő, hogy ennél kevesebb nem lehet Európában.

[00:09:45]Most a lengyelek építenek bázist és felajánlják az amerikaiaknak, hogy mindent megkapnak, csak jöjjenek oda.

[00:09:54]Ugye a Baltikumba is terepültek amerikaiak, németek, tehát van egyfajta törekvés.

[00:09:59]Viszont Oroszországnak az érdekeivel ellentétes, hogy olyanok jöjjenek békét fenntartani, akik például a strom shadow rakétát adták, mint a franciák és a brittek.

[00:10:12]Aztán a fegyveres erők kérdése, mekkora hadereje lesz Ukrajnának a háború után?

[00:10:17]Ugye az oroszok azt mondták, hogy ez a 800000 fő, ez irreális.

[00:10:19]A béke időszakban ez 120000 volt korábban.

[00:10:24]És hát ha demográfiailag nézzük Ukrajnát, akkor nagyon elfogytak az emberei, és ez iszonyú mennyiségű pénzt jelent.

[00:10:33]Ez 100 millió euró körülbelül évente a tisztek fizetése, a kiképzés.

[00:10:41]És hát közel 1000 harckocsit, 1000 tüzérségi ezt kezd fönntartani.

[00:10:43]Ez is óriási pénz.

[00:10:46]Meg van még itt ezen a téren a az utánpótlás, mondjuk emberi erőforrást tekintve, akár az ukránoknál, akár az oroszoknál.

[00:10:54]Én azt gondolom, hogy Ukrajna nagy problémákkal.

[00:10:56]küzd egy páncélos alakulatról olvastam, hogy egyszerűen nincs harckkocsizó ember, aki kiképzést kapott erre, mert vagy már elesett a fronton, vagy gyalogosként kellett, hogy küzdjön.

[00:11:10]Tehát nagyon nehéz feltölteni, illetve hát kiképzést kellene folytatni.

[00:11:16]És azért a manapság a drónok világába, a harckocsival abba a 20-20 km-es zónába nem lehet mozogni, tehát ezt a hátországba kellene csinálni.

[00:11:27]elég nehéz helyzetben vannak.

[00:11:30]És az oroszoknál az utánpótlás az mennyire adott, vagy mennyire megoldott?

[00:11:34]Mert hát ugye népesség számban, lélekszámban sokszoros a a az orosz népesség a az ukránnak.

[00:11:38]De hát azért itt is azért lehetett hallani zsoldosokról, kényszerű besorozásról, toborzásról.

[00:11:47]Tehát azért ott sem egyértelmű helyzet.

[00:11:49]Talán az utánpótlást tekintve.

[00:11:49]Azt lehet mondani, hogy ugye Oroszország abb a jó helyzetben van, hogy 9 millió kiképzett tartalékosa van, és a másfél milliós haderőt fel tudja tölteni.

[00:11:59]Most általában még ugye a toborzással próbálják ezt, de a veszteségek most már elérték a 2527000 főt havont az arcvonalon.

[00:12:11]Ez nem minden kihalott, de sebesült, kezelába leszakadt, aki már nem hadrafogható.

[00:12:19]eddig olyan 20-22000 embert tudtak betoborozni, most már nincs meg őnekik sem az a nagy lehetőségük, hogy létszámfölénybe legyenek, cseréljék a csapatokat, tehát éppen hogy pótolni tudják a veszteségeket.

[00:12:33]Ukrán oldalon ez még rosszabb ugye ez a lehetőség.

[00:12:41]És akkor ugye a béketárgyalásoknál semlegességet kér Oroszország, mindenképp ezt várja el.

[00:12:45]Ne legyen NATO tag, ne legyen a területén rakéta, amerikai fegyverzet.

[00:12:50]Tehát a biztonsági garancia meg ugye az egy kérdés, hogy akkor mondjuk repülő erőket állomásoztatok NATO helyeken, és onnan garantálom a biztonságot.

[00:13:01]Ez is lehet egy megoldás.

[00:13:06]Most egyébként, hogyha megnézzük a a hadász vagy a harci helyzetet, akkor mi az, ami leginkább nehézséget okoz jelenleg az ukrán hadseregnek, vagy az ukrán hadvezetésnek.

[00:13:17]Ugye az ukrán elnök patriot légvédelmi rendszerekre szükséges elfogó rakéták biztosítását sürgette most legutóbb is, amikor éppen a az abudzabi tárgyalásoknak az előkészítése zajlott.

[00:13:29]Egyébként is ezek a patriot rakéták jelentik, jelenthetik a központi kérdést.

[00:13:34]Ezekből van hiány az ukrán oldalon, mert azt olvastam, hogy ebből most szinte mindenütt hiány van, vagy kevés van ezekből az eszközökből.

[00:13:43]Igen.

[00:13:43]Ugye az öböl háborúban annyit elhasználtak mostani öbölháborúban az öböl országok, mint Ukrajna négy év alatt, tehát közel 1103 darabot, 60 darab, 65 a gyártása, ha vona.

[00:13:54]Ezt szeretné Amerika felfuttatni 2000 darabra, de hát akkor is az amerikai készleteket kell föltölteni, a NATO készleteket.

[00:14:05]Vannak olyan NATO országok, mint Németország 85 patriot rakéta rendszere van, ugye ez 1,3 milliárd dollár darabja.

[00:14:13]Ennek a készleteit is fel kell tölteni, mert ők is adtak át Ukrajnának készleteket, és akkor ezután kerülhet sor Ukrajnára.

[00:14:20]Van olyan felfogás is egyes szakértőktől, hogy NATO országok visszaléphetnek, hogy Ukrajna előbbre kerüljön.

[00:14:27]Csak itt mindig van a most meg majd a kapok kérdése.

[00:14:32]Tehát Ukrajnának most kellene rakéta.

[00:14:34]Tegnap előtt 36 balisztikus rakétával támadták Ukrajnát.

[00:14:38]Ehhez minimum ugye 40-50 darab Patriot rakétára lenne szükség, hogy biztosan meg tudja védeni.

[00:14:49]Ühüm.

[00:14:50]A hírek szerint 60 100 darab volt neki október körül, tehát itt hiány van.

[00:14:54]A többi rakétatípusból, amivel ugye mélységi csapásokat tudnoszokra, ott meg az orosz végtelen nagy terület jelenti a problémát.

[00:15:05]Hiszen gondoljuk el, hogy ugye a flamingó rakétával 3000 km-es mélységük tud csapni Ukrajna.

[00:15:11]A Stromshadowból 400 kmig, a Neptunnal 280-ig.

[00:15:20]Viszont nincs nagy gyártás ezekből.

[00:15:20]Én most megnéztem, a utolsó 22 hónapban 57 rakétát tudott indítani Ukrajna Oroszország területére.

[00:15:33]Ez körülbelül 12000 kg robbanóanyag.

[00:15:33]Ez havonta 680 kg robbanóanyag.

[00:15:36]Viszont a terület 35 magyarországi terület, amit be kellene lőni, ahol orosz katonai bázis van, repülőtér, logisztika, nem beszélve a civill létesítmény.

[00:15:51]Mindenesetre én most találtam egy hírt miszerint most október végén jelentette be az amerikai kormányzat, hogy jóváhagyott egy programot és jóváhagyott Patriot elfogó rakéták értékesítésére szóló dokumentumot Ukrajna számára.

[00:16:05]Ez ráadásul ilyen 2,1 milliárd dollár értékben ez 500 rakétát jelent.

[00:16:12]Mondjuk ez is már ilyen üzleti alapon történik, mert ennek a vételárát már Kanada, Németország és Norvégia finanszírozza.

[00:16:18]Tehát ez is jelzi, hogy azért Washington már hátralépett ebből, és szereti ezt inkább ilyen üzleti alapon végigvinni ezt a dolgot, hogy hát itt vannak ezek a hadászati eszközök, tessék, meg lehet vásárolni és aztán oda lehet adni Ukrajnának.

[00:16:34]Igen, hát ez Európa legnagyobb problémája most, hogy ugye korábban körülbelül 130, az amerikaiak szerint 180 milliárd dollárt fektettek be az ukrán háborúba Bidenék alatt.

[00:16:45]Ugye Trump ezt átváltotta üzletre, hogy Európa majd ezt megveszi.

[00:16:51]Viszont itt is az a probléma, hogy ez az 500 rakéta az minimum 10-20 hónap a legyártása, és ez olyan 2030-ra kerülhet Ukrajnához, tehát az már késő időpont.

[00:17:01]És itt a választások előtt állunk most már és a béketárgyalások előtt ezen a hát úgymond üzleti alapon vagy üzleti szegmensben Európa mit tud átvállalni?

[00:17:12]Át tudja vállalni azt, amit eddig vélhetően át tud valamennyit nagy részben vállalni abból, amit eddig Amerika biztosított?

[00:17:20]Hát szerintem jelentős visszaesés van, és ha megnézzük, ugye azért sok helyen a belpolitika meghatározó.

[00:17:25]több ország visszalépett attól, hogy további fegyvereket adjon Ukrajnának, illetve a finanszírozásból is kiléptek.

[00:17:32]Én de az, hogy most ugye a félidős választások után azért a a kongresszusban ugye a demokrata többség adott, azért a demokraták nyitottabbak voltak a Ukrajna finanszírozását tekintve.

[00:17:49]Ez ho azért változást, vagy ettől azért nem kell nagy reményeket hívni?

[00:17:54]hiszem szólamokba biztos hozni fog, de azért mindenki realista lesz, hogy a gazdaságot először Iránnal kell rendezni a háborút, és utána kell Ukrajnát segíteni, és a ugye a belpolitikai részt és a gazdaságot rendbe tenni, hogy ne legyenek ilyen üzemanyag az Amerikai Egyesült Államokban.

[00:18:15]Ha ezek rendbe jöttek, akkor lehet Ukrajnának nagyobb lehetősége, hogy mi is hiányzik Ukrajna számára, és hogy mit kaphat Ukrajna.

[00:18:22]Azt olvastam, hogy az európai szövetségesek is szállítottak már korábban is Ukrajnának például légvédelmi eszközöket.

[00:18:28]Nem tudom, hogy jól hejtem a neveket, ICT és Nazams, de ezek azért kevésbé hatékonyak az orosz ballisztikus rakétákkal szemben, mint mondjuk a patriotszerek.

[00:18:41]Igen, a patriot alkalmas ugye akár a hiperszónikus rakéta a ballisztikus rakéta elfogására is, ha többet indítanak rá.

[00:18:50]A Nezms ugye a Patriot egy 120 kmes területet tud felderíteni és 40-60 kmenen belül le is lövi az ellenséges rakétát.

[00:19:00]A Nezems kisebb képességű, 40 km-es hatótávolságú.

[00:19:04]Ebből 14 darabot kaptak.

[00:19:07]Kettő semmisült meg.

[00:19:07]Kaptak Iris légvédelmi rakétát 12-t, és idén még kapnak 12-t a németektől.

[00:19:16]Ezek 20 és 40 km ható távolságúak.

[00:19:20]Csak mindig a 1200 km-es arcon arra gondoljunk bele, hogy eddig ugye 3omszor 14 darab eszközről beszélünk, aminek kellene biztosítani az arcvonalat, a fővárost és az erőműveket.

[00:19:36]Ezenkívül kapnak most franciáktól és a spanyoloktól légvédelmi rakétákat, illetve van egy amerikai törekvés, hogy a Patriot rakéta az égisz légvé balisztikus rakéta programban a szám hármas és hatos rakétákat egységesítik, hogy többet tudjanak gyártani.

[00:19:55]Ez lehet egy mencsvár még ebbe az irányba Ukrajnának.

[00:20:01]Fontos lehet Ukrajna számára, hogy olyan hadászati eszközökkel is rendelkezzen, ami mélységében mondjuk orosz területeket elér.

[00:20:10]Hát láthattunk most ugye felvételeket is arról, hogy Moszkva környéki fontos létesítményeket értek el orosz vagy ukrán drónokkal.

[00:20:22]És hát emlékezhetünk arra, hogy volt is egy tárgyalás.

[00:20:26]Hát ez most már jó talán két évvel ezelőtt volt, amikor Trump és Zelenski tárgyalásán felvetődött, aztán éppen Trump vetette föl, hogy elérhetőek-e akár Szent Pétervár vagy Moszkva ukrán hadászati eszközökkel, hogy ez fontos lehet továbbra is az ukrán félnek, vagy ez inkábást jelent ugye, de hogy ez egyúttal azért egy kicsit tabú is, mert ezt azért mintogyha ebből Washington is visszatáncolt volna és mintha figyelmeztette is volna.

[00:20:51]az ukrán felett, hogy lehetőleg ezzel a lehetőséggel ne éljenek.

[00:20:57]Igen.

[00:20:57]Én azt gondolom, hogy ez egy kettős élű fegyver.

[00:21:01]Emlékezzünk vissza a Kurski hadműveletre.

[00:21:03]Bemennek orosz területre.

[00:21:07]Egy darab embert nem kell fogni az oroszoknak.

[00:21:09]Nagyon sok önkéntes jelentkezik, hogy kiverje orosz anyaföldről ugye a betolakodókat.

[00:21:13]Itt is azért ugye elvisszük a háborút az oroszoknak Moszkvába, Szent Pétervárra meg a különböző területekre, de ennek hatása van, hiszen annál vadabbak az orosz válaszok Kievre, illetve a a az erőművekre, de ugye ennek azért van egy ezek szerint azért egy ilyen pszichológiai vetülete is, mert hát Igen.

[00:21:38]Igen.

[00:21:40]Szóba kerültek a az imént már a a drónok.

[00:21:43]Mondhatjuk azt, hogy a modern hadviselésben most mindenki drónokat fejleszt, illetve drónok elleni védelemre koncentrál.

[00:21:49]Egyúttal folyamatos a technológiai fejlesztés, a technológiai innováció is ezen a téren.

[00:21:55]Hát lépten nyomon mi civil hírfogyasztók is rendet találkozunk ezekkel a kifejezésekkel, hogy counter drón, meg száloptrikás drón, meg sugárhajtású drón.

[00:22:04]Szóval ezek lettek a a központi elemei, vagy legalábbis a nagyon fontos elemei a modern hadviselésnek.

[00:22:10]Én óvatosabban fogalmaznék.

[00:22:10]elhozta.

[00:22:13]Ugye a hadtudományon belül van egy olyan fogalom, hogy a hadradalma, tehát a tűzfegyverek, a tengeralatt járó, a harckocsi, az atomfegyver, az nagyon jelentős változást hozott a hattudományban, akkor, ha a szervezetet, a technikát és az eljárást is érinti.

[00:22:31]És most azt mondhatjuk, hogy a nagyon olcsó drónok, ez a 10 vagy 1500 dolláros száloptikás drónok, ezek közel 50-60 kmes mélységig képesek csapásokat mérni.

[00:22:44]Megváltozott az egész harcászatnak a filozófiája.

[00:22:51]Régen 25 percbe tellett, hogy felderítettük az ellenséget, csapást mértünk rá, felmértük újra, újra csapást mérünk.

[00:22:59]Ez most három-öt percre tevődik.

[00:23:04]A másik ugye, hogy ez a dróntechnológia olyan platformokat hoz létre a szárazföldön, vízen és a a levegőben is, amire korábban nem volt példa.

[00:23:17]Ukrajnának például nincs haditengerészete, nincs egy hajója, viszont volt korábban 110 darab Magura víz drónja, amivel 800 km-rel hátrébb tolta az orosz flottát.

[00:23:28]ugyanis ezek 800 km-re elmentek, elsüllyesztettek hajókat.

[00:23:34]Szárazföldi platformok, 22000 darab szárazföldi pilóta nélküli gépágyúval vagy rakétával felszerelt drónt alkalmaztak idén az ukránok.

[00:23:45]50000 darabot akarnak, tehát ez is mutatja, hogy kevés az emberük.

[00:23:51]Ez is óriási dolog.

[00:23:55]illetve hát a háborúban először megtörtént idén, hogy három orosz katona megadta magát egy ilyen szárazföldi drónnak, illetve az ukránok ilyenekkel indítottak támadást, mert kevés emberük volt.

[00:24:07]De abból a szempontból én óvatos lennék, hogy mint ahogy a harckocsi meg a páncéltörő fegyver között is mindig volt egy verseny.

[00:24:18]Most egy köztes állapotban vagyunk.

[00:24:21]Van a régi világ a harckkocsik, a drónok, robotok, mesterséges intelligencia, de meglesz a drónnak is az ellenfele.

[00:24:29]Tehát legalább kilenc ország kísérletezik, például a lézerfegyverrel.

[00:24:35]4-6 kmről le tudják lőni, de ugye az 1200 km-re nagyon drága fegyverekből nagyon sok kellene.

[00:24:43]Tehát mindig a mennyiség a kérdés, hogy megéri-e ennyit befektetni.

[00:24:47]A másik pedig az, hogy mindenki azt számolgatja, hogy egy leopard harckocsiból 1400 darab drónt tud venni.

[00:24:54]Igen, de ha lehullanak a drónok, akkor harckocsi se lesz.

[00:24:57]Tehát akkor mivel védjük meg az országot?

[00:25:02]Tehát én azt mondom, mindig egy kiegyensúlyozott fejlesztésre kell összpontosítani a magyar honvédségnek is, hogy legyen felderítő drónom, legyen harckocsim, legyen tűzérségem, meg nagy távolság.

[00:25:12]De mondhatjuk azt talán, hogy hibrid hadviselés, tehát hogy több többféle eszközt kell utána úgy hibrid.

[00:25:21]Igen.

[00:25:21]Igen.

[00:25:21]De ugye az oroszok elvitték a hibrid szót már.

[00:25:26]Igen.

[00:25:26]Valóban azért az látszik, hogy az elmúlt időszakban gyökeresen átalakult a hadászat és a hadviselés.

[00:25:31]a hagyományos fegyverzet azért, bár emlegettünk itt most hagyom úgymond hagyományos eszközöket, de azért ez óhatatlanul visszaszorulóban van, mert azért véletlenül továbbra is szükség van, és szükség lesz harckocsikra, helikopterekre, tűzérségi eszközökre, meg hát emberre, emberi erőre is.

[00:25:52]Pontosan.

[00:25:52]Tehát én azt gondolom, hogy egy kiegyensúlyozott fejlesztéssel lehet sikereket elérni.

[00:25:58]Itt van például a Vivaldi hadművelete, ugye az ukránoknak.

[00:26:04]Közel 16 települést, majdnem 200270 n km-t szabadítottak fel.

[00:26:08]Ugye az oroszok nagy stratégiája az a a Donyec térségében, hogy a három erődvárost, Konstantinovka, Kramatorx és Szloviá északról és délről elszigeteljék.

[00:26:24]És ugye az északi szárnyon folyó műveleteknél indult ez a vivaldi hadművelet, ami ugye hadd dandárral, egy hatestnyi erővel próbálták megcsinálni.

[00:26:35]Ehhez szükség volt azokra a rakétacsapásrokra, ugye amit a Hmars sorozatvetővel tudnak megvalósítani 80 km-es mélységig.

[00:26:47]Az elektronikai harc, hogy zavarják a ott levő orosz csapatokat.

[00:26:50]a tűzérségre, hogy ugye körülbelül 20-30 km-es mélységben csapásokat tudjanak mérni, illetve a nagy hatótávolságú drónokra, hogy 100-200 km-es mélységben az orosz tartalékokat, az orosz logisztikai bázisokat tudják támadni.

[00:27:11]Így sikerült északról és délről egy kitüremkedést vagy zsákot körbevenni az ukránoknak a hat dandárral, és nagyon jelentős területet, bár ugye ez azért a térképen annyira nem látszik, ez a 200 n km, de ez egy szépségtapasz, hiszen az ukrán haderő most ilyen műveletekre képes.

[00:27:33]testnyi erőkkel körülbelül ekkora területeket tudna visszavenni, de azt is meg kell jegyezni, hogy ugye ahhoz, hogy ezen a területen sikert érjenek el, a frontvonalból kellett elhozni a Heimars sorozatvetőket.

[00:27:47]Ugye 42-t kaptak az Amerikai Egyesült Államokból, ebből négyet tudtak az oroszok öt év alatt kilőni.

[00:27:55]Ez egy nagyon precíziós fegyver, nagyon biztos fegyver a drónokkal, a szárazföldi drónokkal és hát a különleges műveleti erőkkel sikerült megvalósítani.

[00:28:06]Tehát ez is mutatja, hogy kell a drón a mélységi csapáshoz, kell a felderítéshez, a tűzcsapás pontosításához.

[00:28:16]De hát a fegyvernemek királynője, azt mondják továbbra is a lövész katona, ahol az ő csizmája van, ott van a Hader.

[00:28:25]Egyébként a drónok tekintetében ez jellemzően vásároltechnika, megvásárol drónok vagy saját fejlesztések is vannak.

[00:28:32]Ugye iráni drónokról lehetett hallani már a háború kezdetén is az orosz oldalon.

[00:28:36]Aztán ennek mintájára, ha jól tudom, akkor az oroszok is fejlesztettek saját eszközöket, de az ukránok is kifejlesztettek elfogó drónokat.

[00:28:46]Tehát most már azért beindult egy saját fejlesztés is drónok tekintetében.

[00:28:50]Pontosan Ukrajna közel 8 millió drónt fog gyártani a jövő évben jelentős német támogatással Ukrajna területén.

[00:28:58]Oroszország pedig ugye az Irántól átvett sahet drónokat alakítja át.

[00:29:03]Ennek már az ötödik változatát látjuk, ami mint egy repülőgép olyan meghajtással rendelkezik.

[00:29:12]Ez egy tovább fejlesztett át Igen, ez egy továbbfejlesztett, ez sugárhajtás.

[00:29:15]Ugye a korábbi drónok egyszerű motorral közel 150-2000 km-es sebességre voltak képesek.

[00:29:23]A mostaniak elérhetik majd az 1000 km/órát, tehát még nehezebb elfogni őket.

[00:29:29]A másik nagy világ az elfogó drónok.

[00:29:33]Orosz oldalon a Yolkát látjuk, a Stinget pedig az ukrán oldalon, ami egy nagyon egyszerű drón.

[00:29:40]Ez az első lépcsője a drónok elleni védelemnek.

[00:29:46]Ezeket indítják, nagy sebességgel ütközik és robban a drónnal szemben, amit beküldenek a légtérbe.

[00:29:52]Ezek körülbelül 2000-2500 dollárba kerülnek.

[00:29:57]Ugye a shahed drónok meg 20000-be, de abból is 4000et gyárt havonta Oroszország.

[00:30:03]És ezeket látjuk különböző csapások folyamán.

[00:30:09]Most lehetett olvasni egyébként egy ez egy amerikai fejlesztés, egy amerikai fejlesztésű harci drónról.

[00:30:13]Ez a Troublemaker állítólag 10 órán át repül, 1300-1400 km-t képes megtenni, kémedni, támadni és tud, ráadásul egy teherautóról is indítható.

[00:30:25]Tehát akkor ezek már ilyen egészen indató fantasztikus eszközök.

[00:30:29]Hát pontosan.

[00:30:29]Tehát egy egy közös platformról indíthatóak.

[00:30:32]Ugye a shahed drónokat ilyen állványos rendszerről, teherautóval szállítják az adott helyszínre, leteszik, indítják 10-esével, 20-asával.

[00:30:45]De ezek a nagy hatótávolságú drónok, korábban a Bajraktárról hallottunk a háború elején, a török drón az is szinte egy napig a levegőben volt 1000 kmre és négy páncéltörő rakétát tudott magával vinni.

[00:30:58]Itt is az a kérdés, milyen platformot tudok rátenni.

[00:31:00]Ugye egy repülőgép az vagy vadász, vagy elfogó, vagy bombázó.

[00:31:06]Itt amit akarok.

[00:31:06]Tehát ha akarom felderítő fejet teszek a drónra, ha akarok csapásmérő, azaz már nem kamikáz drón, nem fog visszatérni, hanem csapást mér, vagy éppen a tüzérséget segíti a mesterséges intelligenciá, hogy hova lőjenek, hogy helyesbítsenek.

[00:31:22]Ugye a tűzérségi rendszerről már beszélgettünk, a Highmars rakéta tűzérségi rendszerről, de hát ugye szóba kerültek, amikor ugye hagyományos fegyverzetről esett szó, szóba kerültek a harckocsik.

[00:31:36]Ezen a téren most milyen eszközök állnak rendelkezésre a két oldalon, az orosz, illetve az ukrán oldalon.

[00:31:44]Ugye az oroszoknál emlékezhetünk a T72-es harckocsikra, az ukránoknál talán az amerikai harckocsikra.

[00:31:51]Utánanéztem mindkettő ilyen 70-es évekbeli fejlesztés, tehát mintogyha eljárt volna felettük az idő, eltelt fél évszázad.

[00:32:00]Még az afgánok mondták egyszer régebben, a háború folyamán, hogy mindig kapunk fegyvereket az amerikaiaktól, de annyit sose kapunk, hogy győzhessünk is vele.

[00:32:09]Tehát ugyanígy vannak az ukránok is.

[00:32:11]Megismétlődik a ugye 31 darab Ebrems harckocsival kezdődött, de hát annak is a lebutítottabb változatát kapták meg az ukránok.

[00:32:20]Ebből közel 26-ot kilőtek, majd ezt követően 49 darab ebremszet adott át Ausztrália Ukrajnának.

[00:32:27]Ezek még valahol a Hátországban vannak, ezeket nagyon óvják.

[00:32:33]Ezt követte ugye a leopard program.

[00:32:35]Mikor Amerika megtette a lépéseket, akkor a németek, a dánok, a a többi NATO ország biztosított közel 150 darab Leopard 2-es harckocsit.

[00:32:47]Ezekből már vannak modernebbek is, de a ami Magyarországnak van, a Leopard 2, A7 és A8-as, ezek nincsenek a had szinttéren.

[00:32:59]Emellett a brittek a Challenger harckocsitosítottak, viszont csak egy századot, 13 darabot.

[00:33:06]És hát megtörtént itt, ami még a történelemben nem.

[00:33:10]Az oroszok kilőtték ezt a harckocsit, hiszen eddig még csak az öbölháborúban sikerült kilőni egy darab ebremset, azt is a vagy Challengert, azt is a saját baráti tűzben lőtték ki.

[00:33:20]Amit el lehet mondani erről, ezt főleg ugye a nagy tavaszi támadáshoz akarta felhasználni Ukrajna, viszont rendkívül súlyos eszközök, 50-70 tonnás eszközök.

[00:33:32]Ezek ugyanúgy elakadnak az aknamezőn.

[00:33:35]A orosz védelmi rendszer előtt a páncéltörő tüzérség, a páncéltörőrakéták, a harci helikopterek ugyanúgy elpusztították a harckocsikat is.

[00:33:46]Tehát sokan azt mondták, hogy lejárt az idejük, hát máshogy kell felhasználni őket, tehát tömegessel nem lehet bevetni, mert azt felderítik, csapást mérnek rá.

[00:33:59]Mostanában kevesebbet hallani, olvasni a tomahak rakétákról.

[00:34:02]Korábban voltak erről tárgyalások, Washington és Kiev között, Ukrajna nagyon szeretett volna ilyen típusú rakétákat, aztán kaptak végül, mert Washington többször jelezte, hogy szeretné elkerülni, hogy Netán ezen eszközök révén eszkalálódjon a helyzet a fronton.

[00:34:17]Pontosan ez a másik meglátás, hogy nagyon sok szakértő felveti, hogy meddig megy ez a háború, hogyan fog még ez eszkalálódni.

[00:34:28]Ugye a Tomahok rakétának az alapváltozata 1500 km-es stratégiai hatótávolságú.

[00:34:35]A második változata, ami Amerika most rendszeresített, az 2400 km.

[00:34:38]Ugye a NATO mindig tükörválasztad arra, amit Oroszország csinál.

[00:34:45]Oroszország telepített 10 darab atomfegyvert Fehér Oroszországba.

[00:34:50]Ekkor a NATO csúcson elhatározták, hogy német bázisokra fognak ebből a tomahók rakétából és a hiperszónikus rakétákból telepíteni, hogy onnan tudjanak csapást mérni Oroszországra.

[00:35:04]Tehát Amerika Oroszországhoz méri magát.

[00:35:07]Ez stratégiai fegyver.

[00:35:10]Tomahokokból nem kaptak.

[00:35:10]Nagyon sok szakértő felvetette, hogy az egyrészt veszélyes, ha más kezekrőt.

[00:35:18]Ühüm.

[00:35:18]És az eszkalációhoz visszatérve, ugye a háború elején Ukrajna rengeteg kézipáncéltörő fegyvert kapott és kézi légvédelmi rakétát.

[00:35:27]Például a Javelin páncéltörő rakéta, ugye, ami felülről támadja meg a harckocsit, viszont ennek darabja 70 millió Ft.

[00:35:34]75000 darab kézi páncéltörő fegyvert kapott Ukrajna a háború elején.

[00:35:41]ennyi harckocsi a világon nincsen.

[00:35:43]És a brit vezérkarfőnök mondta, hogy azért az luxus, hogy Ukrajnának több javelin páncéltörő rakétája van, mint Nagy-Britanniának.

[00:35:53]És ugye ez orosz kézre is került.

[00:35:55]A háború második részében a harckocsikról, a High sorozatvetőkről beszélhetnénk.

[00:36:00]És ugye az F16-ok, a Rafael és majd a Grippen vadászgépeknek a gyártása és átadása Ukrajnának.

[00:36:11]Ugye Zsaluzni a korábbi hadsereg parancsnok mondta, hogy mindig kaptunk valamit, de az oroszok ezt mind kitanulták.

[00:36:17]Tehát a harckocsikat, a tüzérséget, a páncéltörő eszközöket.

[00:36:23]Aztán jöttek a drónok és ugye a nagyhatótávolságú rakéták, de hát azt látjuk, hogy ezekből nem áll annyi rendelkezésre, hogy ez döntő legyen.

[00:36:31]És hát ugye orosz oldalon meg a azok a szélsőséges politikusok már fölvetették, hogyha további nagy hatáóávolságú fegyvereket kap Ukrajna, akkor miért nem alkalmazunk atomfegyvert?

[00:36:45]Igen, ez rendre azért előkerül a nukleáris fenyegetés és fenyegetettség a a hát nem csak a tárgyalóasztaloknál, hanem a politikusok vagy a katonák is utalnak erre rendszeresen.

[00:36:58]A katonai eszköztárról beszélgettünk, és éppen a mi nap olvastam tudósítást arról, hogy a frontvonal alatt már föld alatti alagutakban csapnak össze az orosz és az ukrán fegyveres erők.

[00:37:13]Egészen elképesztő, hogy ilyen gázvezetékekben, föld alatti acélcsövekben zajlanak harcok.

[00:37:16]Az ukránoknál egyébként már neve is van mindennek.

[00:37:21]Ez a Veles hadművelet.

[00:37:23]Akciófilmekben is kevéssé hihető, és mégis zajlok ez zajlik ez valóságban a fronton és a front.

[00:37:29]Igen.

[00:37:29]Ezt korábban az oroszok is kipróbálták, nagyobb területeket tudtak vele visszaszerezni, egy város központjába jutottak be.

[00:37:35]Most az ukránok próbálták meg ugyanezt, és ugyanezt sikert lehet elérni.

[00:37:40]Nyilván nagyon fontos előkészületei vannak ennek logisztikailag, hiszen ez a cső nem egy emberméretű.

[00:37:48]Ilen tehát egyrészt hajlítva kell járni, rengeteg vizet, élelmet, logisztikai dolgot kell magukkal vinni és hát azért ez egy hosszú művelet és hát ugye előtte ellenőrizni kell a vezetéket, hogy ez ne legyen nyomás alatt, ne legyen hirtelen gáz benne.

[00:38:07]Tehát ez egy nagyon összetett művelet.

[00:38:10]Ez sikeres volt korábban az oroszoknál is és a ukránoknál is.

[00:38:13]Én azt gondolom, a különleges műveletek közé besorolható és lesz külön emlékérem, aki ilyenben részt vett.

[00:38:23]Az hát ugye ez is azt jelzi, amiről korábban beszélgettünk, hogy az emberi erő az ugye megkerülhetetlen a harctéren továbbra, és azért lesznek ilyen típusú frontszolgálatot teljesítők, lesznek lövészek lesznek gyalogos katonák lesznek, és talán lesznek lövészárkok is, akár épp úgy, mint a az első világháborúban, vagy később a második világháborúról kiépült mazsinó vonalban.

[00:38:48]Tehát ez ugyanúgy megvan, vagy ugyanú adott még?

[00:38:50]Igen, pontosan.

[00:38:50]Tehát Ukrajna a védelmét azzal tudja fokozni és lassítani ezt az orosz felőrlőműveletet, hogy szinte 200, 500 és kilmenéenként mély megerődített védelmi vonalakat hozott létre.

[00:39:06]Az oroszok például a Donbasban már hatot elfoglaltak, de emögött még van négy darab ilyen védelmi vonal, és ugye ott vannak az erődárosok, ami a legtöbb betont tartalmazza egyes szakértők szerint.

[00:39:19]Ugye a ukránok erre alapoznak, hogy nagy veszteséget tudnak okozni, ha szükséges, hátrébb tudnak vonulni, és sokkal nehezebb megsemmisíteni az ilyen betonerődítményben föld alatti óvóhelyen levő személyeket.

[00:39:39]Ez ennek egy módja van oroszlésről.

[00:39:41]Ezek a siklóbombák, ugye, ami egy egyszerűbb buta bomba.

[00:39:47]szárnya van körülbelül 60 kmről a front vonal mögül indítható.

[00:39:51]Nem kell a légvédelem közelébe menni az orosz repülőerőknek, és pontosan becsapódik, ahol különböző ukrán védelmi létesítmények vannak.

[00:40:03]Mondom ezekből 70000 várható idén, hogy ez be fog csapódni a különböző helyeken.

[00:40:11]Váltsunk akkor most egy vagy ugorjunk egy nagyot a a térképen, és a beszélgetés vége felé közeledve azért ejtsünk szót Iránról és az iráni helyzetről.

[00:40:20]Ugye február végén indult az Egyesült Államok és Izrael közös katonai akciója Irán ellen.

[00:40:24]Nagyon változó és váltakozó intenzitással zajlottak a harcok.

[00:40:29]De hát azért a jelek szerint Iránt nem sikerült térdre kényszeríteni, viszont minden jel szerint ez az iráni akció igencsak befolyásolta az amerikai félidős választásokat, és hozzájárult jócskán a republikánusok gyenge eredményéhez.

[00:40:42]Mi az, ami katonai szempontból mondjuk eredményként könyvelhető el Washington számára?

[00:40:47]Mert a célkitűzések hát azok ugye Irán katonai képességének a lerombolása, nukleáris program megfékezése, ballisztikus rakétaprogram megsemmisítése volt a cél, meg hát ugye a rezsim megbuktatása.

[00:41:00]Na most katonai téren mi az, amit sikerült elérni Iránban?

[00:41:05]Katonai téren ugye Benjamin Natanjau rávette Trumpot, hogy ezt gyorsan elintézik.

[00:41:11]Hát úgy volt, hogy ez egy egy hetes 10 napos művelet lesz.

[00:41:13]Ez ez ez, ami ebből megvalósult, az a totális légiuralomnak a kivívása.

[00:41:19]Tehát sikerült kiatni a nagyhatótávolságú iráni légvédelmi eszközöket, tehát a légierő szabadon tevékenykedhetett ebben a rendszerben.

[00:41:30]Viszont Irán 1 millió négy km-rel nagyobb, mint Ukrajna.

[00:41:34]1 millió fős hadserege van.

[00:41:37]több 100000 célpont van, amit meg kell semmisíteni.

[00:41:43]Van egy aszimmetria a két oldalon 450 vadászgépe van ugye Izraelnek.

[00:41:50]Körülbelül a két repülőgéphordozón és a bázisokon, ami az amerikaiaknak ott volt, lehet, hogy 500 darab volt.

[00:41:55]1000 géppel nem lehet egy ekkora országot pillanatok alatt legyőzni, és ez iszonyú költségbe kerül.

[00:42:03]sikerült a vallási vezetőt kiiktatni, a forradalmi gárda vezetését.

[00:42:09]Igen.

[00:42:09]És sokan azt mondják egyébként, hogy hely helyükre még radikálisabb így van.

[00:42:13]Még radikálisabbak kerültek.

[00:42:16]És azt is el lehet mondani, hogy ez nagyon sokba kerül.

[00:42:18]Tehát az első 39 nap 37,5 milliárd dollárba került.

[00:42:22]Itt lőte el ugye a öböl térsége közel 1000 darab Patriot rakétát védekezésül és körülbelül 800 darab tomahók rakétát, amiknek 2 millió dollár darabja.

[00:42:38]A költségvetéstől még Trumpék kértek 67,5 milliárdot a folytatásra.

[00:42:45]Tehát nem tudhatjuk, hogy mi következik.

[00:42:47]Itt a köztes időben az egyik szigeten légvédelmi rendszert telepített Irán.

[00:42:53]Ezeket semmisítették meg, illetve nagyon sokszor látjuk a pszichológiai játékot.

[00:42:58]Az irániak bejelentik, hogy az ománi félszigetnél ők aknákat helyeztek el.

[00:43:04]Ezt még ugye nagyon nem sikerült bizonyítani rá egy hétre Trump közül, hogy ezeket fölszedték, de azért a hajókra a biztosítók elég magas díjat kérnek, hogy azért ne menjenek oda.

[00:43:13]És ugye ezek nem felszíni aknák, hogy nekimegy a hajó és akkor felrobban.

[00:43:21]Ez települ a tengerfenéken, érzékeli a mágneses változást, a hajócsavart, akkor fog följönni és úgy robbantja föl a hajót.

[00:43:29]Tehát iszonyú veszélyes játékot játszik.

[00:43:33]Ami nem sikerült, az a különböző hegyvidéken, barlangokban, illetve védett helyen levő rakétáknak a kétharmada még megvan Iránnak, tehát egy tipikus aszimmetrikus hadviselést tud folytatni, illetve a drónjainak a fele szintén megvan.

[00:43:50]Sőt kértek az orosz ezek az iráni ballisztikus rakéták, amiknek a nagy része, ugye ez 2500-zal rendelkezett Irán, ha jól emlé nem sikerült felszámolni.

[00:44:04]Tehát ennek a nagy része még vagy egy jó része még meg a két rak vagy a drónoknak a fele megvan.

[00:44:08]Ugye azt mondja Izrael, de hát Benjamin Netjaut hallottuk már nagyon sokszor nyilatkozni az iráni atomprogramtól, mindig 90%-on állt.

[00:44:16]Most három-öt évvel visszavetették.

[00:44:19]viszont a centrifuga rendszerében van 440 kg 60%-ra dúsított urán.

[00:44:26]Ha ezt 90%-ra tudják dúsítani, akkor lesz kilenc atomfegyverük.

[00:44:32]Ugye ezt szeretné megakadályozni Amerika és Izrael.

[00:44:38]Sőt, a NATO csúcstalálkozó zárómondatában is benne van ez.

[00:44:41]Tehát a három nagy célkitűzésből részlegesen sikerült.

[00:44:47]A negyedik, hogy a rendszert megdöntik-e, vagy hoznak valakit kívülről.

[00:44:52]Ugye az vallási vezető van, és most felhatalmazta a forradalmi gárdát, ha támadást éri Irán, földrajzi korlátozás nélkül hajtson végre csapásokat.

[00:45:03]Ez még Európát is érintheti, ugye Törökország felé is rőtek ki rakétát.

[00:45:08]A második változat volt, hogy hazahozzák Reza Paklavi fiát, hogy ő lesz a vezető.

[00:45:14]Ez ugye még Irakban sem ment, tehát ott a síták megmondják, hogy ki legyen.

[00:45:19]A harmadik változat ugye a Akmedin Zsinád volt a korábbi miniszterelnök, hogy esetleg ő lesz, de ugye ő meg ha egyezkedett a a zsidó állammal, akkor azért ő se olyan szeretett személy.

[00:45:32]Tehát az a nagy kérdés Iránnak hosszútávon megmarad reform, vagy vagy valami újra tud térni Irán, hiszen azért óriási problémái vannak.

[00:45:43]Oroszország nem tud olyan segítséget adni.

[00:45:46]Kína és Oroszország tudott felderíté hírszerző információkat adni a dróncsapásokhoz.

[00:45:54]Repülőterek, radalokat lőttek ki.

[00:45:56]viszont gyógyszerhiány van, áramány van, benzinhiány van, ismer és óriási probléma van.

[00:46:02]Két-három napos munkahét van, nem a jólét miatt, hanem azért, mert egyszerűen nem tudnak termelni.

[00:46:09]Mindenesetre Donald Trump most talán egy vagy két nappal ezelőtt a CNN nekinyilatkozott, és hát most úgy fogalmazott a korábbi, hát nem éppen halkszavú fenyegetései után, hogy valószínűtlen az újabb nagyszabású támadás irán ellen.

[00:46:25]Tehát ez talán azt jelezheti, hogy a diplomáciái lehet a terep a jövőben vagy a közeljövőben.

[00:46:31]Én azt gondolom, Trump elnök is azért logikus döntéseket hoz.

[00:46:36]Ugye a háború elején itt nagyon gyorsan belement ebbe.

[00:46:42]Katonai tanácsadók próbálták kicsit visszahúzni ebből a történetből.

[00:46:48]Most szerintem azért jobban meghallgatta az egyesített vezérkari főnököt a hírszerzést, hogy mi várhat még rájuk.

[00:46:57]Egy nagyon elhúzódó háború várhat rájuk, de ugye Iránnak is rengeteg belső problémája van.

[00:47:02]Én azt gondolom, hogy most a diplomáciában fog valamit elérni, hiszen nemcsak a hormuziszoros 20% olajáról van itt szó, hanem ugye a teljes világkereskedelemről.

[00:47:14]Ennek a 20%-nak a 50%-a körülbelül Indiába és Kínába megy.

[00:47:21]Tehát Kínának is érdeke, hogy Iránt abba az irányba terelje, hogy tessék tárgyalóasztalhoz ülni, tessék elérni, hogy a szankciókat feloldják, és akkor megindulhat Irán is egy fejlődésbe.

[00:47:35]Illetve ugye a Babel Mandep szorosnál ugye a jemeni lázadók ellenőrizték hosszú ideig ezt a területet.

[00:47:43]Ez is iszonyú hatással van a világkereskedelemre, hiszen bármennyire is nem tetszik, ezek úgynevezett folytópontok, amivel meg lehet folytani az olajkereskedelmet, a világ működését.

[00:47:55]Kína hosszú ideig ügyesen tartalék és felhasználta a tartalékait, de ő is felélte ezeket.

[00:48:01]És azért a világba tudjuk, hogy a kínaiak és az indiaiak a nagy teljesítők, akik gyártanak, őnekik szükségük van erre.

[00:48:13]Hát meglátjuk, hogy valóban a diplomácia eszköztárával és a tárgyalóasztalnál folytatódik-e a történet.

[00:48:17]Köszönöm szépen a beszélgetést.

[00:48:19]Az elmúlt órában Lesperger István ezredes, a Magyar Agrári és élettudományi Egyetem Szent István Biztonság kutatóközpont igazgatója volt a vendégünk itt az arénában.

[00:48:29]A mostani műsor elkészítésében Erdei Tamás főszerkesztő vett részt.

[00:48:32]Én Kocsonya Zoltán voltam.

[00:48:34]Köszönöm, hogy velünk tartottak.

[00:48:38]Az aréna távközlési partnere a Van Magyarország.