A Fidesz egy oktatási kasztrendszert épített – Így betonozza be a nyomort az iskola
Óodi Molnár Dóra műsorvezetővel és Radó Péter oktatáskutatóval beszélgetésben azt vizsgálják, miért lett „csendes" az oktatási vita Magyarországon, pedig a rendszer katasztrofális állapotban van. A 2024-es pedagógus béremelés ugyan csökkentette a frusztrációt, de az alapvető problémák megoldatlanok maradtak. Az oktatási ellenállási mozgalmak (2015–2016, 2022–2023) kifáradtak, majd a politikai helyzet változása és a választási kampány fókusza az egészségügyre terelődött, így az oktatás kikerült a közfigyelemből.
A magyar közoktatás egy zárt kasztrendszerre hasonlít, amely garantálja, hogy aki szegényen születik, szegényen marad – mobilitási csatornák nincsenek. A középosztály kivonult az állami iskolákból, magán- és egyházi intézmények felé fordult, így a szegregáció és szelekció brutális mértékűvé vált. Ez a helyzet hosszú távon társadalmi katasztrófához vezet.
Az oktatás alapvető problémái: egyrészt az intézményesített egyenlőtlenség és szegregáció, másrészt az, hogy a magyar iskola a gyerekeket nagyszüleik múltjára készíti fel, nem a globális változásokhoz való alkalmazkodásra. A kormányzat központosított, politikai kontrollra alapuló irányítása nem tesz lehetővé valódi pedagógiai fejlesztést vagy helyi autonómiát.
Radó szerint a rendszerváltás előfeltétele bármilyen radikális oktatáspolitikai fordulatnak. A civil szervezetek és értelmiség ugyan készülnek egy lehetséges kormányváltásra, de a Tisza Párt még nem nyitott felé. Az Európai Unió ezzel szemben puha eszközökkel és közös célkitűzésekkel hatékonyan működteti az oktatáspolitikát – ezt kellene Magyarországon is követni.
Az oktatási vita csendessé válása
Az adás központi kérdése: miért szűnt meg az oktatási vita Magyarországon, pedig a rendszer katasztrofális állapotban van? Radó Péter szerint a 2024-es pedagógus béremelés valóban csökkentette a frusztrációt, de csak azoknak, akik már megtanultak együtt élni a rossz rendszerrel.
„A pedagógus béremelés biztos, hogy volt valami hatása. De alapvetően semmi nem lett jobb." *
Az oktatási ellenállási mozgalmak (a 2015–2016-os kockásinges tüntetések és a 2022–2023-as második hullám) hosszú ideig tartottak, de végül kifáradtak. Radó szerint ez természetes: nem lehet tartósan fenntartani az érzelmileg felfokozott állapotot, amely az ilyen mozgalmakat jellemzi. A pedagógusok szájkolta, polgári engedetlenséget tanúsítottak, de egy idő után az energia kifogyott.
A politikai helyzet változása és az oktatás eltűnése a közfigyelemből
A kifáradás időpontjában egy új politikai helyzet alakult ki: először lett valódi alternatívája a Fidesz-kormányzásnak. Ez azonban nem az oktatás előnyére vált. A civil szervezetek és szakszervezetek a korábbi választások előtt (2014, 2018, 2022) intenzív tárgyalásokat folytattak az ellenzéki pártokkal, de a Tisza Párt még nem nyitott felé.
„Ezért egyszerűen nem jutott el odáig a Tiszapárt, hogy nyisson a civil szereplők felé. A civileket ez nem akadályozza meg semmiben. Tehát én azt látom, hogy annak ellenére, hogy most nem látom, hogy lenne partner, akivel együttműködhetnék, nem találják a kapcsolatot a Tiszához." *
A választási kampány során az oktatás nem vált központi témává, ellentétben az egészségüggyel, amely az egyik legfontosabb frontvonal. Az oktatási vita így kikerült a közfigyelemből, és ez az illúziót keltheti, hogy az emberek megbékéltek a helyzettel.
„Miközben van egy ilyen közmegyezés, többé-kevésbé erős közmegyezés arról, hogy az oktatás rettenetes állapotban van... ennek ellenére nem került ki semmi olyan a Tiszából, vagy nem csinált olyasmit a kormányzat, ami módot adna arra, hogy erős politikai konfrontáció tárgya lenne a dolog." *
Az oktatási kasztrendszer: a szegregáció és szelekció
Az oktatás legszörnyűbb jellemzője Radó szerint az intézményesített egyenlőtlenség, amely egy zárt kasztrendszerre hasonlít. Ez garantálja, hogy aki szegényen születik, szegényen marad, és nincs esélye az előrelépésre.
„Ez egy kasztrendszer, amiben ami mára kialakult a magyar közoktatás. Egy olyan kasztrendszer, ami garantálja, hogy aki alulra születik, az alul marad, aki felülre születik, az felülmarad, amiben az előrelépésnek a szemernyi esélye nincsen." *
A szegregáció és szelekció folyamata összetett. A középosztály kivonult az állami iskolákból, magán- és egyházi intézmények felé fordult – ez egy latinamerikai helyzet, amely Európában gyakorlatilag ismeretlen. Az egyházi iskolák brutálisan szelektív beiskolázási politikákat követnek, és az új egyházi iskolák alapításával tovább erősítik ezt a trendet.
„Előállt az a helyzet, ami Európában gyakorlatilag ismeretlen. Egy ilyen tipikus latinamerikai helyzet, ami azt jelenti, hogy az középosztály és az elitek teljesen kivonultak az állami oktatási rendszerből." *
A szegregáció mértéke regionálisan eltérő. Vannak olyan régiók, ahol az etnikai alapú elválasztás teljessé vált, máshol csak részben következett be. A kormányzat azonban nem végez tudatos hálózatirányítást, így a szegregáció kontrollálatlanul zajlik.
A középosztályi szülők dilemmája
A középosztályi szülők racionális döntéseket hoztak: mivel az állami iskola elfogadhatatlan minőségű, magánoktatásra költenek vagy külföldre küldik gyerekeiket. Ez azonban rendszerszinten egy súlyos drámává állott össze – ezt nevezi Radó „intézményesített felelőtlenségnek".
„Ezek a racionális döntések, ezek rendszerszinten egy súlyos drámává álltak össze. Ezt az ezt hívják az intézményesített felelőtlenség állapotának." *
Az értelmiségi középosztályi szülőknek lelkiismeretfurdalásuk van amiatt, hogy kimenekítik gyerekeiket a rendszerből, és ezzel hozzájárulnak a szegregációhoz. Azonban nem lehet tőlük azt várni, hogy ők oldják meg az oktatási válságot – szülők még soha sehol nem csináltak oktatáspolitikát.
Az oktatás alapvető problémái
Radó két fő problémát emel ki. Az első az egyenlőtlenség és szegregáció, amely a mobilitási csatornákat teljesen elzárja. A második az, hogy a magyar iskola nem alkalmazkodik a globális változásokhoz.
„A magyar oktatás megpróbálja felkészíteni a gyerekeket a saját nagyszüleik múltjára. És ez ez egy ez legalább akkora katasztrófa, és a legalább a hosszú távon legalább akkora társadalmi katasztrófát előlegez meg, mint az, hogy az oktatáson keresztül a mobilitás csatornái teljesen elzáródtak." *
Az iskola nem készíti fel a gyerekeket az információszerzés átalakult módjaira, a digitális világra, a generációs szakadékokra. Normális körülmények között a szülők és iskola között lenne kommunikáció ezekről a kérdésekről, de a központosított, mikromenedzselő rendszer ezt lehetetlenné teszi.
A rendszer szerkezete: politikai kontroll és adminisztratív irányítás
A Fidesz-kormányzat 2010 óta a „politikai kormányzást" hirdeti, amely azt jelenti, hogy kiiktatódnak a szakpolitikai viták. Az oktatási irányítók két logikában gondolkodnak: a bürokratikus-adminisztratív irányítás és a hatalompolitikai kontroll logikájában. Ezek egy mesterséges, papírokból épített világon alapulnak, amely elszakadt az autonóm valóságtól.
„Minden szó, amit most elmondtál, ez tökéletesen kívüláll kívül esik azon a referenciakereten, amiben belül az oktatásirányítók és az oktatáshoz bármilyen befolyással bíró politikusok gondolkodnak erről a dologról." *
A kormányzat 2022 után ismét hiperaktívvá vált az oktatási szektorban: megváltoztatták a minősítési rendszert, új teljesítménymérési rendszert vezettek be, és pedagógusokat kezdtek kirúgatni. Ez azonban a választások közeledtével leállt – a kormányzat nem akar konfliktusokat kelteni.
A szülői befolyás korlátai
A szülőknek normális körülmények között az iskola szintjén van befolyásuk: elvárásokat támaszthatnak, és az iskola mozgástere van arra, hogy reagáljon. A magyar rendszerben azonban az iskola egy zárt intézmény, amelyet központi túlszabályozás és tankerületi mikromenedzselés merevít meg. Emiatt a szülők nem is próbálkoznak az iskolákkal való kommunikációval – csak frusztrálódnának.
„Ha ezek a csatornák elzáródnak, ha az iskola egy zárt intézményként működik, amit központi túlszabályozással teljesen bemerevítenek, amit tankerületes tisztviselők mikromenedzselnek kívülről, illehát semmi mozgásterőt nincs arra, hogy bármilyen szülői elvárásnak megfeleljenek. És ennek következtében be se engedik őket az iskolába." *
A rendszerváltás szükségessége
Radó szerint bármilyen radikális oktatáspolitikai fordulat előfeltétele a politikai rendszerváltás. Az oktatás fölötti politikai kontrollt fel kell számolni, és az államot ki kell tolni az iskolákból. Ez nem azt jelenti, hogy az állam teljesen visszavonuljon, hanem hogy az állam és más szereplők között újra kell gondolni a felelősség megosztását.
„A forradalom ott kezdődne valószínűleg, hogy első rétegben a politikát, második rétegben az államot lefejtjük az iskoláról, a és az iskola működéséről." *
Az oktatás felszabadulásához szükséges:
1. Az oktatás fölötti politikai kontroll felszámolása
2. Az állam kitolatása a szülő–iskola–pedagógus kapcsolatokból
3. Az autonóm szereplők felszabadítása
4. Az önkormányzatok visszaadása az oktatáshoz
Regionális hálózatirányítás és racionalizálás
A magyar oktatásban sosem működött a regionális hálózatirányítás, amely a helyi adottságokból kiindulva, helyi szereplők bevonásával alakítaná ki a hálózatirányítási terveket. Ez azt jelenti, hogy mely iskolákat kell bezárni, melyeket összevonni, hol kell újakat építeni.
„Van van valami a magyar, amit a magyar oktatási irányításban soha nem működött a rendszerváltás óta egyszer sem. És ez egy dráma. A ezt pedig úgy hívják, hogy regionális hálózatirányítás, regionális tervezésen alapuló regionális hálózatirányítás." *
Jelenleg túl sok iskola van a tanulólétszámhoz képest, és ez különösen az elkövetkező négy-öt évben lesz katasztrofális, mivel a születőkorosztályok lélekszáma újra zuhan. Ez nem pénzkérdés, hanem a szelekció mozgásterét növeli – minél több iskola közül lehet választani, annál nagyobb a szülői szelektív döntések lehetősége.
A szegregáció és teljesítmény kapcsolata
A szegregáció és szelekció felerősíti a családi háttér hatását és kiszélesíti a teljesítményszakadékokat. Ha nagy a teljesítményszakadék, megnő a kudarcot valló tanulók száma. Egy szegregált iskolában pedig nem lehet felkészíteni a pedagógusokat olyan problémákra, amelyek nincsenek az iskolában.
„Ha egy iskolában nincsenek eseni gyerekek, akkor hiába tanítasz egy az ott dolgozó pedagógusoknak habilitációs és rehabilitációs technikákat meg módszereket. Ha ezeket nem gyakorolják, nem kénytelenek gyakorolni, mert eseni gyerek van a az iskolában, sajátos nevelésű igényű gyerek van az iskolában, akkor ez ilyen holtismeret, ami mintha nem is lenne." *
A szegregáció csökkentése tehát előfeltétele a teljesítmény javításának és a kudarcot valló tanulók arányának csökkentésének.
Az Európai Unió oktatáspolitikájának sikere
Az Európai Unió oktatáspolitikája Radó szerint brutálisan sikeres, mert puha, indirekt eszközöket alkalmaz: közös célok kitűzése, ösztönzők, támogatások, projektek. Az EU például 2020-ra azt a célt tűzte ki, hogy a korai iskolaelhagyók aránya csökkenjen 10% alá – és ezt elérte.
„Az Európai Unió egy brutálisan jó kormányzat rendszer oktatási értelemben is. Tehát hogyha az Európai Unió egy ország lenne, akkor olyan szupermódon kormányzott ország lenne, hogy minden más országa azt a mintát keresné, hogy hogyan csinálja az Európai Unió." *
Az EU sikere abban rejlik, hogy nem erőszakkal kényszerít, hanem befolyásolja a tagállamok viselkedését. Ez az „erős állam" mítoszával szemben áll, amely az Orbán-kormányzat ideológiájának alapja. Az erős állam csak egyszerű dolgokra képes (rúgni, tiltani), de nem képes befolyásolni a bonyolultabb folyamatokat, mint a pedagógiai fejlesztés vagy a szülői viselkedés.
„Ha én csak az erőből értek, akkor lehet, hogy egy-két dologra rá fogok kényszeríteni embereket. Ez addig működik, hogy jobbra forduljak vagy balra forduljak, ha a ha már bonyolultabb dolgokról van szó, hogyan gyógyítsak, hogyan tanítsak meg hasonló, izomból már nem nagyon lehet semmit elérni." *
A gazdasági kényszer és a hosszú távú gondolkodás hiánya
Radó szerint a magyar gazdaság hosszú távon csak akkor maradhat talpon, ha magasabb hozzáadott értékű munka felé tud elmozdulni. Ez azonban az oktatáson keresztül lehetséges, de a jelenlegi rendszer ezt nem teszi lehetővé. A kormányzat rövidtávú hatalomgyakorlásra összpontosít – legfeljebb két hónapra lát előre –, nem pedig hosszú távú gazdasági stratégiára.
„A hatalomgyakorlás rövidtávú projekt, minden nap meg kell tartani a hatalmat. Tehát mondjuk 24 órára látnak előre, jó esetben két hónapra látnak előre. Az, hogy hosszú távon mi lesz a gazdasággal, hogy milyen trendek zajlanak a munkaerőpiacon, hogy milyen társadalmi folyamatok zajlanak, nem hiszem, hogy ez különösebben érdekelni őket." *
Az oktatás alapkérdéseiről való gondolkodás szükségessége
Az igazi oktatáspolitikai kérdések nem az oktatás alapkérdéseiről szólnak, hanem olyan technikai kérdésekről, mint a finanszírozás, az önkormányzatok szerepe, az egyházi és magániskolai hálózat, vagy a szegregáció csökkentése. Azonban ezek csak akkor válnak lehetségessé, ha előbb megoldódnak az alapvető szerkezeti problémák.
„De mi nem az alapkérdésekkel vagyunk elfoglalva, és még nagyon sokáig nem az alapkérdésekkel leszünk elfoglalva, hanem olyan kérdésekkel, hogy hogyan is kellene finanszírozni az iskolát, ki az iskola? Hogyan húzzuk vissza az önkormányzatokat?" *
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- Az átirat több helyen tartalmaz szóismétléseket, félbeszakított mondatokat és ASR-hibákat, amelyeket a szövegkörnyezet alapján javítottam. Például: „izét" (gyakran ismétlődő kitöltőszó), „a a" (duplikáció), „hogy hogy" (ismétlés).
- Az „L1" kifejezés az átiratban előfordul, de kontextusa nem teljesen világos – valószínűleg egy oktatási program vagy keretrendszer rövidítése, amely azonban az átiratban nem kerül egyértelműen definiálásra.
- A „CKP" (Civilközakási Platform) rövidítés az átiratban egyszer fordul elő, de nem kerül részletesen bemutatásra.
- Az „Észországban" és „észter" kifejezések Észtországra és az észt oktatási rendszerre utalnak, de az átiratban az összehasonlítás nem teljes.
- Néhány helyen az ASR „izé" vagy „meg nem tudom" kitöltőszavakat hagyott meg, amelyeket a szövegkörnyezet alapján eltávolítottam vagy helyettesítettem.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Szeretettel köszöntöm önöket.
[00:00:00]Ez a Jelen Közéleti magazin podcastja.
[00:00:02]Én Óodi Molnár Dóra vagyok.
[00:00:04]A mai adásban oktatási témákat fogunk körbejárni.
[00:00:08]Az ötletem az, hogy egy picit beszéljünk arról, hogy az oktatás miért csendes, újra csendes.
[00:00:15]Merthogy 10 évvel ezelőtt bontott szárnyat a kockásinges mozgalom, a kockásinges tüntetés.
[00:00:21]Utána láthattuk, hogy sokszor sok alkalommal vonultak ki pedagógusok, szülők az utcára, de 2023-ban megszűntek ezek a tüntetések, azt hiszem, évvégére.
[00:00:34]És akivel ezekről a dolgokról beszélgetünk, Radó Péter oktatás kutató szeretettel köszöntelek, hogy itt vagytok.
[00:00:41]Köszönöm szépen.
[00:00:41]Szervus.
[00:00:44]Tehát az a nagy kérdés, hogy tényleg elégséges volt-e ahhoz, hogy az oktatással kapcsolatos rossz érzéseink, felháborodásunk elillanjon.
[00:00:52]Csupán azért, mert 2024 januártól valóban egy jelentős bérfejlesztés történt a pedagógus társadalomban.
[00:00:59]Azóta szinte egyáltalán nem beszélgetünk az oktatás kríziséről.
[00:01:05]A én nem értékelném túl a pedagógus béremelés hatását.
[00:01:09]biztos, hogy volt valami hatása.
[00:01:12]Tehát a azok, akik korábban a többé-kevésbé elfogadhatónak tartották azt a rendszert, vagy megtanultak együtt élni azzal a rendszerrel, amit még az előző évtizedben létrehozott a a kormányzat.
[00:01:27]Ők a az ő frusztrációjukat talán valamilyen kicsiméltékben ezt csökkentette, mármint a pedagógus béremelés, de alapvetően semmi nem lett jobb.
[00:01:37]Tehát amikor elindult a emlegetted a kockásinges mozgalmat és a 2015-16-ban elkezdődött nagypedagógus ellenállási hullámot, az első nagypedagógus ellenállási hullámot, már akkor is az volt az ember benyomása, hogy persze mindenki frusztrált amiatt, hogy fizetés ügyben nagyon csúnyán átvágta őket a a kormányzat, mármint ugye a pedagógusokat nagyon csúnyán átvágta a kormányzat.
[00:02:00]De hogyha az ember azt hallgatta, hogy milyen követelésekkel állnak elő a pedagógusok, hogy mit szeretett volna elérni, a tanítanék, vagy az akkor az akkori szakszervezetek mit szerettek volna elérni, akkor azoknak az első döntő többsége nem bérek szólt, hanem azokról az alapvető feltételekről, amik ahhoz szükségesek, hogy egy iskolában lehessen dolgozni, hogy egy iskola meg tudjon oldani problémákat, de hogy a a tehát nem lett jobb semmi azok a csak érzékelhető az éles határvonal, hogy amíg a bérkérdés nem volt rendezve, addig a egyéb reformötletekkel is kint voltak a pedagógusok az utcán, illetve a szakszervezetek is hangosak voltak, és abban a pillanatban, hogy beáradt a pénz a rendszerben, ez tegy is szerintem ez más dolog két két más dologgal függ össze.
[00:02:55]Az egyik az, hogy 22-ben elindult ez a bizonyos nagy második hullám.
[00:02:58]Tehát akkoriban a pedagógusok kirúgása, az, hogy a diákmozgalmak, újonan alakult diákmozgalmak energiát vittek az ellenállási mozgalomban.
[00:03:09]Ez egy megint egy elindulott ezt a bizonyos második hullámot, tehát a pedagógus ellenállás második hullámát, de ez ennek ugyanaz lett a sorsa, mint az elsőnek.
[00:03:20]Ugyanis az elsőnél is az történt, és a második hullámban is az történt, hogy egy darabig fel fent lehetett tartani ezt a bizonyos felfokozott, érzelmileg erőteljesen felfokozott állapotot, hogy pedagógusok szájkoltak, vagy úgy tettek, mint a szájkolnának, ha nem, mert nagyon nem, vagy polgári engedetlenedtek, vagy demonstráltak, vagy diákok izét a sorfalakat álltak a az utcán.
[00:03:47]egy darabig ezt fel lehetett tartani, de tartósan nem lehet így élni.
[00:03:52]Tehát ilyen mindenféle szempontból felfokozott állapotban elképesztő mennyiségű energiát ölve ebben a dologban.
[00:03:59]Tehát ennek az a dolog egy idő után kifulladt.
[00:04:03]Minden ilyen ellenállási mozgalom kifullad.
[00:04:05]Ezzel egy kicsit azt is mondod, hogyha újra energizálódik a rendszer valahogy, akkor a felhalmozott problémák, amik nem oldottak meg az se az első hullámban, se a második hullámban, esetleg egy új demonstráció formájában erőre, ez még csak a fele volt annak, amit mondtál.
[00:04:22]Tehát az első fele tulajdonképpen arról szólt, hogy a hogy ez egyszerűen elfáradt.
[00:04:27]Nem lehet tartósan fenntartani.
[00:04:28]Ugye egyzel kapcsolatban egy zárójelet hagy hagy mond tegyek.
[00:04:32]A ha megnézzük azt, hogy az elmúlt 15 évben kik miért álltak ellen, demonstráltak satöbbi, akkor általában ezek az ellenállási mozgalmak sokkal gyorsabban kifulladtak.
[00:04:42]a izét az oktatási mozgalma 2015-16-ban is és 2022-223-ban is meglepően sokáig tartott, tehát ahhoz képest, hogy milyen sokáig bírták, ehhez képest nem meglepő, hogy egy idő után ez egyszerűen ki kimegy a szél belőle, vagy nem nem tudok más hasonlatot használni erre, de mint említettem, ez csak az egyik része volt a dolognak.
[00:05:06]Na, ebbe a kifáradási és erős csalódottsággal jellemezhető időszakba esett bele az az új politikai helyzet, hogy lett alternatívája a rendszernek.
[00:05:22]Igazándiból most először lett a alternatívája a rendszernek.
[00:05:28]És ahogy közeledtek a választások, a ugyanaz történt, ami 2014 előtt is és 2018 előtt is, és 2022 előtt is megtörtént, hogy azok a a civil szereplői az oktatási szakmáknak szakmának, akik a ciklusok első felében inkább az ellenállásba toltak be nagyon súlyos energiákat, ezek elkezdték keresni a kapcsolatot.
[00:05:55]a választások közelettével elkezdték keresni a kapcsolatot olyan politikai szereplőkkel, akik ől azt várták, hogy majd megv egy politikai fordulattal, egy oktatáspolitikai fordulatot is képesek lesznek elérni.
[00:06:15]2014 előtt is elképesztően intenzív tárgyalások zajlottak civil oktatásban működő civil szervezetek, szakszervezetek és az ellenzéki pártok között 2018 előtt ugyanez volt a helyzet, 2022 előtt az L1 keretében ugyanez volt a helyzet.
[00:06:30]Most ez annyiban különbözik a jelenlegi helyzet a korábitól, hogy volt a az összes eddigi választások idején volt egy ellenzéki politikai establishment, ami annak érdekében, hogy a saját választói támogatottságát növelje el a haj nyitott volt arra, hogy együttműködjön oktatási civil szereplőkkel.
[00:06:57]A választások után ezt mind elfelejtették mindig.
[00:06:59]Hát az összes baloldali párt a választások másnapján már elfelejtette, hogy mi miről egyeztetett a a civil civilekkel képviselni a hát a a a a kommunikációjuk, az oktatásról szóló kommunikációjuk, az visszasüppet egy ilyen alap értelmezett kritikus, de nem túl okos izébe kommunikációba, de a választások előtt viszont a mondhat ki mondhattak a civilek bármit is a politikusok jellemzően elfogadták ezeket a dolgokat.
[00:07:34]Most annyiban van különbség, hogy egy olyan politikai párt, egyetlen egy olyan politikai párt fenyegeti a Fidesz hatalmán, ami nem egy kialakult, megállapodott pár, tehát egyszerre kell a saját magát kitalálnia és létrehoznia, és egyszerre kell hatékony gépezetként működve fenntartani azt az esélyt, hogy leválthatja a Fideszt és a Fideszhez kapcsolódó a különböző hálózatokat.
[00:08:11]Ezért egyszerűen nem jutott el odáig a Tiszapárt, hogy nyisson a civil szereplők felé.
[00:08:16]A civileket ez nem akadályozza meg semmiben.
[00:08:18]Tehát én azt látom, hogy annak ellenére, hogy most nem látom, hogy lenne partner, akivel együttműködhetné, nem találják a kapcsolatot a Tiszához.
[00:08:29]Nem találják a a kapcsolatot a Tiszához, vagy a Tisza nem találja hozzá őket.
[00:08:33]Most nem látok, nem ebbe nem látok bele, hogy milyenek a dinamikája, de mindenesetre a civilek ugyanazzal az ambícióval dolgoznak, minthogyha lenne politikai partnerük, merthogy a CKP nekiállt, a civilközakási platform nekiállt felülvizsgálni az L1 100 pontját, és ezt modernizálják, a szakszervezetek listákkal állnak elő, hogy mit vár egy politikai fordulat esetén mit vár várnak egy új kormánytól különböző értelmiségi műhelyekben zajlik arról munka, hogy milyen szociálpolitikára, milyen oktatáspolitikára, milyen közlekedéspolitikára, milyen adópolitikára lenne szükség egy politikai fordulat után.
[00:09:18]Noha ezek is inkább csak így a nyilvánosságba levegnek bele.
[00:09:23]Tehát a sem az értelmiség általában, vagy a szakértői értelmiség, sem pedig az oktatás működött civilek nem adták fel azt a bejáratott, rutint, hogy választások közelettével elkezdi kitalálni a dolgokat, vagy elkezdik befolyásolni egy esetleges új kormány oktatáspolitikáját.
[00:09:45]Csak ez most nem ölti formális tárgyalások vagy a nyilvánosság számára is látható egyeztetések formáját.
[00:09:55]Ez kimeríti a civileknek a az erőforrásait, és azért nem tematizálják a közbeszédet az oktatás ügyeiről.
[00:10:03]választási időszakban csak azt a közb csak oly módon lehet és olyan mértékben lehet tematizálni a közbeszédet, amennyiben a a amennyire a választási kampány középpontjába kerül egy dolog.
[00:10:16]Tehát azok, akik egészségpolitikával foglalkoznak, ma sokkal jobb helyzetben vannak, mert ugye az egészségpolitika a választási kampány egyik legfontosabb frontvonala.
[00:10:27]A tehát egy nagyon pro és kontra folyamatos kommunikációt bocsát ki egészségpolitikáról a Tisza is, meg a kormányzat is.
[00:10:37]És ezek és ezek teremtenek bődületesen nagy zajt.
[00:10:41]Ebbe a zajba néha beszűrődnek a a beszűrődnek szakértői vélemények is.
[00:10:48]Ebbe a zajban néha beszűrődik valami, amit a orvoskamara mond hasonló.
[00:10:52]Az oktatással nem ez a helyzet.
[00:10:55]Tehát miközben van egy ilyen köz megegyezés, többé-kevésbé erős közmegyezés arról, hogy az az oktatás rettenetes állapotban van.
[00:11:05]Nem tudom, én nem hiszem, hogy a közvélemény pontosan fel tudja mérni, hogy mennyire szörnyű állapotban van az az oktatás, de azért a arról van egy közmegyezés, hogy hát ez nem volt sikersztori, tehát hogy nagyon lerohasztották a az oktatást az elmúlt 15 a évben, de ennek ellenére nem került ki semmi olyan a Tiszából, vagy nem csinált olyasmit a kormányzat, ami módot adna arra, hogy hogy erős politik konfrontáció tárgya lenne a dolog.
[00:11:41]Ne felejtsük, hogy 2022 után a kormányzat újra hiperaktívvá vált az oktatási szektorban újra hiperaktívvá vált és előálltak mindenféle nettó hülyeséggel.
[00:11:52]a teljesítményértékelés meg nem tudom megváltoztatták a minősítési rendszert meg mindenbe itt elkezdtek belepancsolni egy ilyen negyed évszázaddal ezelőtti izét ilyen new public management technológia bérem is feltételeként a praktikusan igötötték a béremelést a izét a az újra elkezdett kormányzás látszatával ez ha úgy tetszik ez volt az egyik legfontosabb vagy faktor abban és ráadásul átment a rendszer nyitan represszív, de 22 után kezdődtek el pedagógusok kirúgásai, iskolaigazgatók leváltásai és sok minden hasonlók.
[00:12:33]A a ez a nagyon instrumentális volt a tekintetben, hogy folyamatosan energiát vitt a izébe a pedagógus ellenállásba is.
[00:12:44]Tehát már akkor is azt mondogattam állandóan, hogy a pedagógus ellenállás azért működik még mindig, és azért van benne energia, mert a kormányzat időről időre csinál valami oltári nagy marhaságot, amivel felcsűri a pedagógusok és az oktatásban működő civilek agyát.
[00:13:01]De ezt abbahagyták, tehát hogy mint mindig választások közelettével a kormányzatok nem csinálnak semmit általában sem, ez a kormányzat pedig különösen nem csinál semmit.
[00:13:13]És azóta, hogy látható módon van alternatívája a Fidesz kormányzásának, hisz a fogalmazzunk így, mértékadónak tekinthető közvéleménykutatók adatai szerén a Tisza vezet a Fidesszel szemben.
[00:13:31]Tehát ez egy teljesen új politikai helyzet.
[00:13:34]Most aztán különösen nem csinálnak olyasmit, amit amivel nagyon felbosszanthatnák az embereket.
[00:13:41]Tehát leült az oktatáspolitika.
[00:13:44]A politika nem találta meg azokat az ilyen emblematikus ügyeket, mint a hiányzó wcpapír egy kórházban, vagy az, hogy nincs fűtés, vagy hog nem elmaradnak operációk, mert nincs áram, meg nem tudom, ilyen típusú, tehát nem húsba vágó történet.
[00:14:00]Úgy van.
[00:14:00]Tehát ilyen ilyen típusú ügyek nem kerülnek be a politika főfrontjába.
[00:14:06]A lehet, hogy ez megváltozik a következő három bőhárom hónapban, de egyelőre ez a helyzet.
[00:14:11]Éppen ezért, hogy ebben a hatalmas kommunikációs zajban, amivel a egy egy kampányidőszak amivel egy kampányidőszak jár, ebben most az oktatásban nem nagyon szűrődik be semmi.
[00:14:24]Ez előállíthatja azt a látszatot szerintem, mintogyha úgy az emberek úgy megbékéltek volna a dolgokkal.
[00:14:31]Heát a Polisus Solutions nagymintás kutatásából, ami ugye az emberek problématérképét monitorozta, ott tényleg lekerült az oktatás, de az oktatás sem volt a toppom, tehát nem a bizonyos mozgalmak alatt, amikor amikor aktívak a ellenállási mozgalmak, tehát még egyszer mondom 2015-16 és 2022-223, amikor ezek a mozgalmak nagyon aktívak és képesek befolyásolni a nyilvánosságot, képesek befolyásolni a közbeszédet, és képesek befolyásolni a politikai napirendet is valamennyire.
[00:15:05]Egy autokratikus rendszerbennek a mozgástelepe lesz eléggé csekély, de amikor erre képesek, akkor az az oktatás érzékelt fontossága is megnő.
[00:15:17]Abban a pillanatban, hogy ilyen szélárnyékba vagy csendszobába kerül az oktatás, akkor ez a percepciója, annak a percepciója is megnyengül, hogy mennyire fontos az oktatás.
[00:15:29]Ez a hullámzás, ez bele van kódolva a helyzetbe.
[00:15:31]Hogyha a hosszútávú trendeket nézzük, akkor az oktatás sosem volt a a prioritások között.
[00:15:39]Az első 10-be lehet, hogy belekerült.
[00:15:42]Főleg, hogy fiatalabb, tehát hogy a szülő iskolás gyerekek szüleinek a nemzedéke és a kamaszdiákok nemzedéke, az értelemszerűen mindig nagyon fontosnak tartotta az oktatást.
[00:15:56]Ahogy megyünk előre a az életkorban, az oktatás veszít a relatív fontosságából.
[00:16:04]Tehát egy nyugdíjas persze fontosnak tartja, hogy mi lesz az unokáival, de az ami egy nyugdíjas életminősége szempontjából húsba vágó, azok az árak, a nyugdíjak, a bérek, a nem tudom és az egészségügy.
[00:16:21]Merthogy a egy a nagyon korán kezdenek el krónikus betegségekkel küzködni a a magyarok.
[00:16:28]Tehát gyakorlatilag életük egy jelentős részét az egészségügyben töltik.
[00:16:34]Tehát ez ez számunkra alapvető és húsbevágó kérdés.
[00:16:38]Az egyébként, hogy a gyerekmegőrzőként működik az iskola, most már egyre inkább mondhatjuk ezt, az nem érzékelhető a szülők számára.
[00:16:47]Tehát azért itt egy kulcselem a szülők, aktív szülőknek a a rétege is, akiknek azért mégis csak föl kéne tűnni, hogy hát az, hogyha a gyerekemnet meg akarom tanítani nyelvekre, akkor fizetnem kell a piacról.
[00:17:03]Az, hogyha edzésre kell járnia a zeneórára, ezek nincsenek meg az iskolában, ezek mind külön foglalkozások.
[00:17:11]Ö, és akkor most nem beszéltem szándékosan a az alsó rétegekről, ahol ilyen típusú erőforrások nincsenek, de hát általában ezeknek a tiltakozásoknak a a főerejét azért a középosztálybeli iskolák adták.
[00:17:25]A a nagyon fontos, hogy te magad is jelezted, hogy amikor soroltad ezeket a különböző problémákat, ezek tipikusan középosztálybeli problémák.
[00:17:32]A tipikusan középosztály beli szülők a a sokkal jobban érzékelik, hogy mennyire dráma az oktatás, amiben a ő gyerekeiket taníttatni taníttatniuk kell, de ugyanakkor sokkal gazdagabb a repertoárjuk is a tekintetben, hogy hogyan oldják meg az ezzel kapcsolatos problémákat, vagy hogyan enyítsék ennek ezeknek a problémáknak a hatását.
[00:17:58]A a szülők nagy tömege nem ilyen típusú problémákkal küzködik.
[00:18:04]A szülők nagy tömege a szülők körülbelül kétada a vagy több mint kétharmada.
[00:18:09]Az alapvetően az lepusztult állami oktatásban küldi a gyerekét.
[00:18:16]És az igazi drámák azok ott vannak.
[00:18:20]A a középosztályi szülők úgy válaszoltak a az előző évtizek közepe táján már mindenki számára érzékelhető válságra, oktatási válságra úgy reagáltak, hogy egyszerűen ott hagyták az állami iskolarendszert.
[00:18:36]Tehát előállt az a helyzet, ami Európában gyakorlatilag ismeretlen.
[00:18:40]Egy ilyen tipikus latinamerikai helyzet, ami azt jelenti, hogy az középosztály és az elitek teljesen kivon már nagyon régen teljesen kivonultak a izéből, az állami oktatási rendszerből.
[00:18:54]Ezért aztán a latin-amerikai országok a világ legszelektívebb oktatási rendszerei közé tartoznak.
[00:19:02]És most már mi is.
[00:19:02]Nem kis rrészben annak a hatására, hogy egy egészen szörnyű rendszerben az egyes szülők a saját gyerekük oktásával kapcsolatban racionális döntéseket hoztak.
[00:19:15]Teljesen érthető racionális döntéseket hoztak.
[00:19:18]És ezek a ezek a racionális döntések, ezek rendszerszinten egy súlyos drámává álltak össze.
[00:19:24]Ezt az ezt hívják az intézményesített felelőtlenség állap állapotának.
[00:19:29]De mivel a szülők jelentős része gyakorlatilag kioptolt az állami oktatási rendszerből, ezért azoknak a középosztályi szülőknek a az aránya, ha úgy tetszik, akik úgy érzik, hogy aktívan aktívan fel kell lépniük az ellen, ami történik, az nagyon kicsi.
[00:19:53]Tehát van egy kisebb szülői csoport, a szülői hang, akik nagyon okos, például nagyon okosan, nagyon aktívan a egészen elképesztő professzionalizmussal képviselnek oktatási ügyeket, és próbálnak a befolyást gyakorolni az ezekről a problémákról szóló közbeszédre, de ők nagyon kevesen vannak.
[00:20:18]A a szülő, a középosztályi szülők jelentős része egyszerűen beletörődött abba a helyzetbe, hogy egy elfogadható minőségű oktatás, a gyerekeik elfogadható minőségű oktatása az pénzbe kerül, ne adj külföldre kell hozzá költözni, vagy ha nagyobb lesz a gyerek, akkor külföldre kell küldeni egyetemre.
[00:20:38]Egyszerűen beletöröttek ebbe a hely.
[00:20:41]Érdekes, nem?
[00:20:41]Hogy ez a jelenség, jelen van az egészségügyben is, hogy individualista módon racionális döntéseket hozva a magánellátást választják a a középosztálybeliek, de ott azért van egy igazságérzet, ami fölhorgat, hogy de hát nagyon sok adót meg járulékot fizetek, és én nem tudom neked megszámolni, hogy az elmúlt 10 évben a hányszor vetette fel nekem középosztálybeli szülő Ő azt a morális dilemmát, hogy lelkiismert, ami azon alapszik, hogy lelkiismert furdaláson amiatt, hogy kimenekíti a rendszerből a gyerekét és ezzel hozzájárul ahhoz, hogy a rendszer ilyen döbbenetes mértékben legyen szegregáló és szelektáló.
[00:21:27]Tehát ha a azok azok értelmiségi középosztályi szülők, akik ben erős társadalmi felelősségtudat van, és erős morális érzék van, ezek a szülők ezt rendszeresen felvették ezt a problémát, de ugyanakkor nem lehet tőlük azt várni, hogy ők vigyék el a balhí olyan szörnyű helyzetért, amit nem ők okoztak, és nem is tudnak megváltoztatni.
[00:21:56]Szülők még soha sehol nem csináltak forradalmat.
[00:22:00]Szülők még soha-sehol nem csináltak oktatáspolitikát.
[00:22:03]Egy normális rendszerben.
[00:22:08]A a szülők befolyása nem is elsősorban arra terjedt ki, hogy az országos oktatáspolitikai döntések hogyan születnek.
[00:22:18]Vannak országok, ahol intézményesített szülői részvétel van, valahol nincsen, de nem ez a lényeges.
[00:22:21]A szülők a egy rendes, decentralizált rendszerben, ahol van működik valamifajta szülő iskolai autonómia, egy iskolával és pedagógusokkal állnak szemben, és normális körülmények között a pedagóg a szülőknek elképesztő befolyása van arra, hogy hogyan működik az iskola.
[00:22:44]az, hogy milyen elvárásokat támasztanak az iskolákkal szemben, milyen elvárásokat támasztanak a pedagógusokkal szemben, és hogy az iskoláknak mekkora mozgástere arra, hogy válaszoljanak vagy reagáljanak ezekre az elvárásokra.
[00:23:00]Ez a szülői érdekérvényesítés terepe.
[00:23:03]Ha ezek a csatornák elzáródnak, ha az iskola egy zárt intézményként működik, amit központi túlszabályozással teljesen bemerevítenek, amit tankerületes tisztviselők mikromenedzselnek kívülről, illehát semmi mozgásterőt nincs arra, hogy bármilyen szülői elvárásnak megfeleljenek.
[00:23:24]És ennek következtében be se engedik őket az iskolába.
[00:23:26]Igen, ezt akartam mondani.
[00:23:29]Tehát ennek következtében nem is zárkóznak ettől.
[00:23:30]A, mert elzárják azt a csatornát, ahol csak mind a két fél csak frusztrálódna.
[00:23:40]Egy ilyen helyzetben a a szülők megpróbálkozhatnak azzal, hogy oktatáspolitikai döntéseket befolyásoljam.
[00:23:49]Még csak nem is helyben, mert nincsenek önkormányzatok az oktatásban.
[00:23:53]kipaterolták az önkormányzatokat, amíg megpróbálkozhatnak azzal, hogy országos oktatáspolitikai döntéseket befolyásoljanak, de ez már önmagában ez egy betegségtünet.
[00:24:05]Az lehetne egy nyomás, hogy hogy azt érzik, hogy egyre távolabb van az iskola a gyerekük mindenféle tapasztalatától, tehát hogy a gyerekeknek megváltozott a gondolkodási struktúrája, az információszerzés teljesen átalakult.
[00:24:20]A szülők is nagy generációs szakadékkal rendelkeznek a saját gyerekükkel szemben.
[00:24:25]Tehát a amit az iskola még jobban fölerősít, hogy ugyanabba az iskolába járnak bele be, amibe ők jártak be 30-40 évvel ezelőtt.
[00:24:36]Erre pontosan ugyanaz a vál, amit eddig elmondtam, és előre szólok, hogy mi ha lesz még három, négy öt további középosztályi oktatási problémád, arra mind ugyanez lesz a válasz.
[00:24:45]normális körülmények között az ezzel kapcsolatos problémákat egy a szülők le tudják tárgyalni az iskolával.
[00:24:53]A elvárásokat támaszthatnak az iskolával szemben arról, hogy hogyan is kezelje ezt a izét, ezeket a digitál digitalizációval kapcsolatos generációs szakadékokat.
[00:25:07]milyen stratégiákat építsen egy iskola arra, hogy rászoktassa a gyerekeket arra, hogy informált módon, etikus módon, biztonságos módon használjanak online felületeket.
[00:25:20]Ezek reál teljesen realisztikus, valóságos és megalapozott elvárások egy iskolával szemben, egy olyan rendszerben, ahol egyáltalán elképzelhető, hogy az iskolák és a szülők között lesz kommunikáció erről, és ahol elképzelhető, hogy az iskolának és a pedagógusoknak lesz bármiféle mozgástere arra, hogy egyáltalán reflektáljanak azokra a problémákra, amiket a szülők felvetettek.
[00:25:47]De ezek lennének az oktatás alapkérdései, de mi nem az alapkérdésekkel vagyunk elfoglalva, és még nagyon sokáig nem az alapkérdésekkel leszünk elfoglalva, hanem olyan kérdésekkel, hogy hogyan is kellene finanszírozni az iskolát, ki az iskola?
[00:26:03]Hogyan húzzuk vissza az önkormányzatokat?
[00:26:05]Mit csináljunk ezzel a felduzzasztott és rengeteg kárt okozó egyházi, magániskolai hálózattal?
[00:26:10]Hogyan terelünk vissza középosztályi szülőket?
[00:26:17]a közösségi kontroll alatt lévő iskolákban, hogyan csökkentjük le a brutális a a brutál a kudarcot valló tanulók brutálisan magas arányát.
[00:26:28]Ezek lennének az igazi kérdések, de mi még nagyon sokáig nem ezzel leszünk elfoglalva, hanem azzal, hogy előállítsunk egy olyan helyzetet, amiben már ezekről a kérdésekről lehet beszélni.
[00:26:41]És ha már ezekről a kérdésekről tudunk egymás mellé kényszeríteni intézményi szereplőket, hogy beszéljék meg, tárgyalják meg, keressenek rá megoldásokat és húzzanak be erőforrásokat arra, hogy meg lehessen oldani ezeket a problémákat.
[00:26:55]Nagyon messzire kerültünk ettől.
[00:26:59]És ki csinálhatna a forradalmat?
[00:27:01]A forradalom ott kezdődne valószínűleg, hogy első rétegben a politikát, második rétegben az államot lefejtjük az iskoláról, a és az iskola működéséről.
[00:27:20]Tehát először is a politikai kontrol, az oktatás fölötti politikai kontrollt kell felszámolni, mert ez a politikai kontroll az, ami folyamatosan eszközként használja az államot arra, hogy kiterjessze a saját magát, tehát politikai kontrollt, minden egyes oktatási szereplőhöz, minthogyha rendőrt kellene állítani minden pedagógus mellé.
[00:27:42]A második réteg az, hogy gyerekek mellé már állítottak iskola őrformájában.
[00:27:45]A na ez szimbolikus, bár a ezt az represszív elnyomó funkcióját azért nagyon nem nagy gyakorolja, de nagyon szimbolikus, ugye a minisztérium úgy érezte, hogy rendőrt kell küldeni izét iskolákba.
[00:28:00]A második lépése az, hogy a gyökeresen újra kell gondolni, hogy mire is való az állam, hogy miről szól az állam, hogy mit kell csinálni az államnak, mi az, ami állami felelősségkör, hogyan osztjuk meg az oktatás kormányzásáért viselt felelősséget az állam és a legkülönbözőbb összes többi szereplő között.
[00:28:22]Ki kell paterolni az államot egy nagy rakás dologból, amibe belenyomult.
[00:28:28]Nem csak abban az értelemben, hogy belenyomult a izét a magánéletünkbe, hogy a hogy az állam kötelességének érzi, hogy szabályozza a hitéletünket, a szexuális orientációnkat, a magánéletünket, az, hogyan vagyunk magyarok, meg nem tudom, egy nagyrakás olyan magánügybe belepancsolt az állam.
[00:28:48]Ez az ez az elem, ez még mindig a politika leválasztása a dologról, de ki kell tolni az államot az iskolákból, ki kell tolni az államot a szülő, pedagógus szülő iskolakapcsolatból.
[00:29:01]Ki kell tolni az államot a helyi iskolahálózatok menedzseléséből.
[00:29:08]A meg kell meg kellene állapodnunk abban, hogy meddig húzódnak az állami felelősség határai.
[00:29:15]A és fel kellene szabadítani az összes szereplőt, az összes autonóm szereplőt.
[00:29:21]Ezt a felszabadulás élményt kellene megélnie az oktatás szereplőinek ahhoz, hogy úgy érezzék, hogy van értelme annak, hogy ők egymással együttműködve valami mást csináljanak, vagy másképpen csináljanak valamit, vagy szembenézzenek problémákkal, amiket eddig a szőnyeg alá söpörtek, mert úgysem állt módjukban bármit is kezdeni ezzel.
[00:29:44]Fel kéne szabadítani az oktatást az elnyomásával.
[00:29:49]El tudod azt képzelni, hogy ebben mondjuk a kormánypárt is kényszerül korrekcióra, és most nem tudjuk, ki fogja nyerni a 2026-os választásokat, de az is benne van, hogy a kormánypárt és 2010-es hatalom átvétel során Lánci András, a Orbán egyik fő ideológusa meghirdette a politikai kormányzást, ami azt jelentette, hogy itt kiiktatódnak a a szakpolitikai viták.
[00:30:17]Itt nem szakmai kérdésekről fognak szólni az irányító testületek a minisztériumban, hogy hogyan lehetne egy adórendszert megcsinálni, egy oktatási rendszert megcsinálni, hanem ezek nettó politikai kérdésekké váltak, és meg is szűntek a politikai viták, megszűntek emiatt a háttérintézményeknek a funkciói, nincs kutatás alárendelve egyik szakpolitikai területhez se, vagy legalábbis nem látjuk.
[00:30:43]És de az is látszik, hogy el van akadva a magyar gazdaság, és hosszútávon a termelékenység növekedése miatt, amiatt, hogy egyáltalán ez a kicsinyított gazdaság valahogy talpon tudjon maradni, ahhoz valamit kell csinálni az oktatásban, mert a magasabb hozzáadott értékű munka felé tud csak elmozdulni.
[00:31:03]Máshova nem tud nem tud annyi bangladesi vendégmunkást behozni az országba.
[00:31:06]Tehát valahogy úgy kellene irányítani hosszútávon nekik is a az a rendszereket, hogy onnan olyan gyerekek jöjjenek ki az iskolákból, akik helyett nem kell behívni a vendégmunkást.
[00:31:19]Tehát, hogy ilyen nagyon racionális korrekciós irányokra van remény egyáltalán abban az esetben, hogyha a Fideszá kormányozni.
[00:31:31]Igen.
[00:31:31]Tehát, hogy lesz-e olyan kényszer a gazdaságból?
[00:31:32]Két két két dolog jutt eszembe erről, amit a amit mondtál, de az egyik dolog az, hogy minden szó, amit most elmondtál, ez tökéletesen kívüláll kívül esik azon a referenciakereten, amiben belül az oktatásirányítók és az oktatáshoz bármilyen befolyással bíró politikusok gondolkodnak erről a dologról.
[00:31:56]Ez egy értemségi racionalizáló narratíva, amit te elmondtál.
[00:32:03]Egy oktatási irányító két fajta izében, két fajta logikában gondolkodik.
[00:32:11]Az egyik az egy ilyen bürókratikus, adminisztratív irányítási logika, ami arra, hogy hogyan működtessünk egy gép adminisztratív gépezetet.
[00:32:21]A másik pedig egy hatalompolitikai logika.
[00:32:23]Hogyan gyakoroljuk a politikai kontrollt a a rendszer szereplői fölött?
[00:32:30]Ennek a két elvárásnak kell megfelelniük.
[00:32:32]Arra vannak szocializálva, hogy ennek a k hogy ebben a két elvárás referenciapontban gondolkodjanak.
[00:32:42]nem is látnak ki ebből őszintén szólva, mert mind a kettő egy olyan autonóm valóságtól elszakadt mesterséges világon alapszik, ami papírokból épül fel.
[00:32:51]Tehát nem is nagyon látnak bele ebbe a dologba.
[00:32:56]És még nagyon udvarias voltam, mert kihagytam egy harmadik lehetséges lehetséges referenciapontot.
[00:33:03]a különböző korrupciós érdekhálózatok, egymással versenyző korrupciós érdekhálózatok közötti egyensúlyozás szempontját nagy valószínűségel.
[00:33:14]Ez a központosítás egy alkalmas eszköz.
[00:33:16]Úgy van.
[00:33:16]Nagy valóság ez is valamennyire közézik a izét a a döntéshozatalban, de olyanfjta racionalitás, amit te elvársz a kormányzattól, a szó valódi értelmében vett közpolitikai racionalitás.
[00:33:30]ebben a rendszerben nincsen, tehát nem az a probléma, hogy ezeknek a az embereknek mi van a vérünkben.
[00:33:36]Tehát hogyha a átcipeli őket a folyón, vagy áthúsztatja őket a a róka, a akkor skorpióként a víz közepén is megmarják, mert a rókát noha bele fognak fulladni a folyóba, mert ez van a vérünkben.
[00:33:51]De ennél rosszabb a helyzet, mert nem az egyes emberek vérében van benne a dolog.
[00:33:55]Ez a rendszerbe van belekódolva.
[00:33:58]ebben a rendszerben á nincs helye drámai korrekciónak, mert abban a pillanatban már a politikai stabilitást veszélyeztetni, ha valaki megpróbálkozna, hogy ilyesmivel pillanatok alatt kicsinálnák, mert politikai árulásnak tekintenék ezt a dolgot.
[00:34:17]A másik problémám pedig az, hogy hogy nem is érdekesek ezek a dolgok.
[00:34:21]Ez mind hosszútávú gondolkodáson alapszik.
[00:34:26]A a a hatalomgyakorlás rövidtávú projekt, minden nap meg kell tartani a hatalmat.
[00:34:31]Tehát mondjuk 24 órára látnak előre, jó esetben két hónapra látnak előre.
[00:34:36]Az, hogy hosszú távon mi lesz a gazdasággal, hogy milyen trendek zajlanak a munkaerőpiacon, hogy milyen társadalmi folyamatok zajlanak, nem hiszem, hogy ez különösebben érdekelni őket.
[00:34:48]Az volt a hipotézisem, lehet, hogy kicsit túl naivan, hogy előbb-utóbb helyi szinten politikai akaratban is még jelenik az, hogy azt látják az emberek a kisvárosokban vagy a hátrányosabb helyzetű településeken, hogy nem nekik jutott munka, mert ők sajnos nem tudnak elolvasni egy ez ha ez bekövetkezik, márpedig van jele arra, hogy kisvárosokban, nagyobb városokban már ez a felismerés ez, hogy úgy mondjam elérte a magyar állampolgárokat, akkor viszont vége a rendszernek.
[00:35:22]Tehát vagy az, vagy az, agy, vagy az van a, mert ebből táplálkozik a tiszta támogatottsága is.
[00:35:29]Tehát vagy az van, hogy ez a rendszer megmarad, és akkor tovább fogja működni, ahogy eddig is működött a és ha ez beleüt akadályokba ütközik, akkor még inkább represszívvé válik.
[00:35:45]A más az és ennek az alternatívája az, hogy valaki elhajtja ezt a rendszert.
[00:35:50]Tehát egy politikai rendszerváltás az előfeltétele bármilyen radikálisabb oktatáspolitikai fordulatnak, merthogy ebben a rendszerben nincs benne a korrekció lehetősége.
[00:36:05]Ez a rendszer nem tud problémákat megoldani, és nem tud újra gondolni oktatáspolitikákat.
[00:36:12]Amikor arról beszélsz, hogy mennyire szörnyű állapotban van a a magyar iskola, akkor mit emelnél ki, hogy mi a legszörnyebb attribútuma?
[00:36:22]Általában kettőt szoktam kiemelni, és mind a kettő magában is rohadtul bonyolult, és megnyílt 1 millió különböző ajtót, amik mögöttük vannak.
[00:36:32]Az egyik a a az egészen elvisélhetetlen mértékűvé fokozódott egyenlőtlenségek problémája.
[00:36:40]Ez egy kasztrendszer, amiben ami mára kialakult a magyar közoktatás.
[00:36:46]egy olyan kasztrendszer, ami garantálja, hogy aki alulra születik, az alul marad, aki felülre születik, az felülmad, amiben az előrelépésnek a szemernyi esélye nincsen, ez előrevetít egy súlyos társadalmi katasztrófát, azt a katasztrófát, hogy ezt mindenki felismeri, és senki nem tesz erőfeszítést arra, hogy az életét egy kicsit jobbá tegye azzal, hogy egy a szüleiéhez képest egy magasabb végzettséget, iskolai végzettséget, vagy sikeresebb tanulási pályát a vagy ehhez szükséges sikeresebb tanulási pályáztőm volt az emberben, hogy a gyerekem vigye többre, mint én.
[00:37:29]Ez így ilyen formán lehet, hogy nem teljesen pontos, mertogy a kül szülői vizsgálatok arról arról szólnak, hogy a szülők egyes számú prioritása Lanner Judit kutatásaiból ez jól tudható, de egyébként nemzetközi más országban végzett nemzetközi kutatásokból is ez elég jól kibontakozik.
[00:37:45]Ugye a szülők általá a szülők egyes számú prioritása általában a státuszőrzés ez egyfajta biztonsági játék, tehát hogy a e mindent megtennének azért, hogy a saját gyerekük legalább ugyanazt a társadalmi státuszt produkálja már végzettségek tekintetében, mint amit ők produkáltak.
[00:38:06]Ha nem diplomásokról beszélünk, hanem érettségizettek szakmunkásokról, vagy még annál is alacsony végzettséggel kilépőkről, kilépő szülőkről beszélünk, akkor pedig a ez már egy költséghaszon elemzés kérdése, hogy invesztálnak-e abban, hogy a gyerekük előrébb jusson, mint ami a mint ameddig ők eljutottak.
[00:38:28]És ebben a mérlegelésben az is izét a közrejátszik, hogy mire van esélye a gyereknek, merthogy egyetlen szülő sem akarja belelökni valami súlyos kudarcba a saját gyerekét.
[00:38:41]Ismerek szülőt, aki azt akarta, hogy a a kislánya izét balettáncos legyen, és a kislány annyira nem volt tehetséges, és morfológiailag olyan mértékben volt alkalmatlan ebbe a dologba, hogy folyamatos megaláztatásokba lökte bele a saját anyukája, aki a saját gyerekkoreai álmait izét akarta megvalósítani ezzel.
[00:39:01]De ez azért nagyon ritka.
[00:39:01]Tehát a szülők, ha azt látják, hogy semmi esélye nincsen a gyereknek arra, hogy sikeres legyen valamibe, akkor nem fogják azt nagyon erőltetni.
[00:39:13]A úgyhogy én azt gondolom, hogy a szülői aspirációk és a szülői döntések azok nem a motorjai igazándiból az oktatási változásoknak.
[00:39:25]A az egyéni ambícióknak ebben sokkal nagyobb szerepet tulajdonítok.
[00:39:31]A másik az, hogy kiszakadtunk a dolgok, a változások, a globális változások sodrából.
[00:39:39]A az hogy a magyar oktatási rendszer visszatért egy fél évszázados működési rendhez és izét pedagógiai paradigmához és a hasonlókhoz, vagy még öregebbhez.
[00:39:55]Ez azt jelentette, hogy teljesen elvesztettük az alkalmazkodóképességünket mi, mint magyar oktatási rendszer, miközben körülöttünk a a világban és ezen belül Magyarországon is egészen drámai átalakulás zajlik, és kísérletet sem tesz a magyar oktatás arra, hogy ezekhez a változásokhoz alkalmazkodjon.
[00:40:13]és minél nagyobbak és magadmai átalakulásról beszélsz, környezetről beszélek, technológiákról beszélek, demográfiai veszély dolgokról beszélek, a politika természetének a megváltozásáról beszélek, egy nagy rakás különböző dologról, ami teljesen átalakítja az életünket.
[00:40:33]Az iskolának az lenne a dolga, hogy ezekre a változtatás változásokra felkészítse a gyerekeket, vagy legalábbis képesség tegye őket arra, hogy alkalmazkodjanak.
[00:40:42]Bármi történik körülöttük a világban, a társadalomban, a gazdaságban, EAV a környezetben, et képesek legyenek alkalmazkodni.
[00:40:51]És a magyar oktatás nem ezt teszi.
[00:40:53]A magyar oktatás megpróbálja felkészíteni a gyerekeket a saját nagyszüleik múltjára.
[00:41:03]És ez ez egy ez legalább akkora katasztrófa, és a legalább a hosszú távon legalább akkora társadalmi katasztrófát előlegez meg, mint az, hogy az oktatáson keresztül a mobilitás csatornái teljesen elzáródtak ma Magyarországon.
[00:41:20]Ennek a kettőnek az összegződő hatása az egy szörnyűbb világ képét mutatja ki.
[00:41:29]a mutatja vagy rakja össze.
[00:41:29]Nem azt mondom, hogy ez a világ eljött, tehát hogy nincs mód korrekcióra, radikális korrekcióra, hogy nem lehetne ezzel valamit csinálni.
[00:41:39]Nem azt mondom, hogy a dolog reménytelen, csak azt mondom, hogy ez a azok a trendek, amik az elmúlt 15 évben jelle jellemezték a izé az oktatás működést, ezek fenn maradnak.
[00:41:50]Ezek egy harmadik világbeli státuszba és és életminőségben löknek vissza minket hosszútávon.
[00:41:59]És ez elég nagy katasztrófa.
[00:42:02]Itt azért a felelősség kérdése sem megkerülhető.
[00:42:06]Tehát tavaly készíthettem interjút Varga Júlia oktatás közgazdásszal, akik ugye a a közgazdasági intézeten keresztül két évente kiadják a közoktatási indikátorrendszere című kötetet, és ott feltűnt, hogy az elmúlt években a szegációs index nem súlyosodott tovább, tehát hogy 2008-tól elindult egy mélyülés és aztán utána nagyon elszabadult, aztán egyszer Igen.
[00:42:36]Gyakorlatilag stagnálni kezdett, de a 21-ben elég nagyot ugrott, és mindenféle jelekből a arra lehet következtetni, hogy ez újra felkezd felgyorsulni, de ezt még persze nem tudjuk.
[00:42:51]Júlia azt mondta akkor, hogy hogy elértük a gödöralját lényegében, hogy most már nincs kitől elszegregálni, mert annyira szétesett a magyar iskolarendszer.
[00:42:59]És mivel én gyakran járkálok hátrányos helyzetű régiókban, és a szememmel is ezt látom, tehát hogy elmegy az ember egy kistelepülésre, egy hátrányosabb helyzetű régióba, és van a roma iskola, meg a nemroma iskola, a szegény gyerekek iskolája és a nem szegény gyerekek iskolája.
[00:43:17]Itt a feltartói struktúra némileg változott, mert egy ideig, ott a 2000-es 2010-es évek végéig az állam nagyon magára maradt a a hátrányos helyzetű gyerekekkel, merthogy az egyházak jellemzően inkább az elit családok gyerekeit hívták be a saját intézményeikbe, de most már megjelent a szegregált iskola átvételénél, tehát amikor az államot kvázi megszabadítja ettől a problémától, hogy akkor akkor helyben átveszik a az állami szegregált iskolát.
[00:43:52]Ebből egyébként az is következik, hogy van egy csomó olyan település és növekszik ezeknek a településeknek a száma, ahol nincs is állami elérhető iskola.
[00:44:02]A problémára reflektálnék azért a metaforával kapcsolatban, amit a Gyuli használt.
[00:44:07]Meg te is használtál.
[00:44:07]A arra hadd mondjak valamit.
[00:44:09]A gödör ott alja ott van, ahol nincsen ásó.
[00:44:12]Ha van ásó, akkor lehet tovább mélyíteni a gödröt, és látunk olyan helyzeteket, ahol a gödör sokkal mélyebb, mint ma Magyarországon.
[00:44:26]Tehát a bán bánjunk óvatosan azzal azzal a kijelentéssel, hogy meddig lehet még izét a süllyedni, de a ami a a lényeget illeti, a vannak olyan régió régiói az az országnak, ahol a bizonyes értelemen teljes tényleg elértük a gödör alját, mert például az etnikai alapus elválasztása a gyerekeknek az teljessé vált.
[00:44:52]Vannak olyan országok, ahol ez így ilyen formán még nem teljesen igaz.
[00:44:57]Vannak olyan régiói az országnak, ahol a szociális szelekció mértéke elérte azt a mértéket, ahol már szinte teljessé vált, mert a középszág már teljesen kivonult az oktatási rendszerben, és vannak más régiói az országnak, ahol ez még annyira, ahol csak részben következett be, vagy nem ennyire markásan következett be, mivel ezek a folyamatok teljesen kontrollálatlanul és az állam által a ilyen szabadjára engedett módon zajlanak az, hogy ilyen helyi oktatási hálózatokban milyen mértékű az elkülönülés, milyen mértékű a szegáció és a szelekció.
[00:45:39]Nagy nagy részben attól függ, hogy egy-egy egy-egy egyes régiókban mekkora társadalmi egyenlőtlenségek nyomása, mennyire konfliktusak a kapcsolatok különböző társadalmi csoportok között.
[00:45:53]Vannak olyan régiók, ahol ez kisebb, és vannak olyan régiók, ahol ez nagyobb.
[00:45:59]Tehát, hogy na, ha az országos átlagokat nézzük, azok az azért megtévesztőek egy kicsit, mert az országos átlagok mögött különböző helyzetek egészen végtelen sokasága van.
[00:46:14]A és ez nem kis részben megint csak arra vezethető vissza, hogy a kormány bedobta a gyeplőt.
[00:46:20]Tehát nincs a magyar közoktatásban tervezés.
[00:46:22]Nincsen tudatos oktatáspolitika alkotás, nincs problémamegoldás, nincs a törvényeknek való megfelelés igényes, aztán különösen nem.
[00:46:32]Szóval a a ilyen spontán és vadul bújánzik minden, ami a magyar közoktatásban momentán történik.
[00:46:43]A ez egyébként a ezzel egyben azt is mondom, hogyha lenne egy oktatáspolitikai fordulat, akkor az nem abból nem feltétlenül csak az következne, hogy helyre kell állítani az különböző szereplők autonómiáját, szabaddöntési jogosultságát, az együttműködés kényszerét újra helyre kell és lehetőségét helyre kellene állítani, de ugyanakkor vissza kellene vonni bizonyos szabadságokat.
[00:47:11]Mi ilyenek?
[00:47:14]Például az, hogy azt veszek fel, akit akarok.
[00:47:16]Tehát a az, hogy az egyházi iskolák teljesen szabadon alakíthatnak ki brutálisan szelektív beiskolázási politikákat, sőt az egyházak egésze alapozhatja az oktatási stratégiáját arra, hogy az iskoláim majd szelektív beiskolázási politikát fognak alkalmazni.
[00:47:40]Ez egy olyan szabadság, amit például vissza kéne vonni.
[00:47:44]Tehát amikor korábban persze amellett élveztem, hogy az államot ki kéne paterolni a izét a az oktatásból, de oly módon kéne kipaterolni, ahogy a piacgazdaságból sem pateroljuk ki az állami piac felügyeletet.
[00:48:00]A tehát, hogy a egy kicsit ezt lehet megvalósítani a szabadiskolaválasztásnál is, tehát hogy tud államilyen kontrollfunkciót ellátni, hogy a szabadság az csak bizonyos.
[00:48:16]Oké, hozok egy példát.
[00:48:16]ugyebár a izét a az magyar oktatási szelekció egyik hajtóereje az és ebben hozzájárult ahhoz újabb és újabb egyházi iskolák alakultak különböző helyeken a a hozzájárul az hogy végtelenül sok iskolánk van a tanulólétzámhoz képest ez különösen éles lesz a következő négy-öt évben, mert éppen most zuhan be újra a a születőkorosztályoknak a létszáma tehát egy katasztrófális hatékonysági probléma van a a katas katasztrofális hatékonysági probléma nem pénzkérdés elsősorban, hanem a szelekció mozgás teratodat, akkor ez pénzk pazarlás is egymást.
[00:48:57]Ez ez pénzpazarlás is, de nem ez a legfontosabb baj.
[00:49:01]A leg az is baj, mert pedagó egy ponton túl nem lehet pedagógus béreket emelni, hogyha túlfoglalkoztatjuk a pedagógusokat, de ez egy más kérdés.
[00:49:10]Ez a az én szememben ez többi huszad rangú ahhoz képest, amiről most beszélünk, mert amiről most beszélünk, az az minél több a apró iskola között lehet választani, annál nagyobb a szelektív szülői döntések mozgástere.
[00:49:28]A Észországban például azért a legjobb iskola, a legközelebbi iskola, mert meglehetősen kevés iskola van, minden gyerek odakerül a és nincs értelme a nagyon nagy távolságra elcipelni a legközelebb iskolától a gyerekeket, mert nem feltétlenül jobb a másik iskola, mint az, ami közel van.
[00:49:53]De ennek az az előfeltétele, hogy racionáljuk az iskolahálózatunkat.
[00:50:01]A hely helyi szereplőknek odadobni a labdát és azt mondani az önkormányzatoknak, hogy visszakapjátok az iskoláti iskoláitokat, üljek össze egy ilyen járásméretű izében terület önkormányzati üljetek össze és beszéljétek meg, hogy melyik öltök iskoláját kell majd becsukni.
[00:50:18]Ez egy nonszensz.
[00:50:20]Ilyen nincsen.
[00:50:20]Tehát a attól nem fog változni semmi.
[00:50:25]Ezeken a kicsi településeken három-négy iskola is tud fejlődni az elmúlt időszakban.
[00:50:31]Nem fejlődni, hanem létrejönni a mert ezek az iskolák nem fejlődnek, csak működnek.
[00:50:37]A tehát hogy de igen, a alapvetően a szó csak kinőnek a főből.
[00:50:43]Igen.
[00:50:43]Nőnek, mint a izé, mint a bot.
[00:50:45]Tehát van van valami a magyar, amit a magyar oktatási irányításban soha nem működött a rendszerváltás óta egyszer sem.
[00:50:51]És ez egy dráma.
[00:50:53]A ezt pedig úgy hívják, hogy regionális hálózatirányítás, regionális tervezésen alapuló regionális hálózatirányítás, ami kialakítja azokat a hálózatracionalizálási terveket a helyi adottságokból kiindulva, és a helyi szereplők bevonásával kialakítja azokat a hálózatirányítási terveket, amiknek a izét, aminek alapján el fog dőlni az, hogy milyen iskolákat kell becsukni, milyen iskolákat kell összevonni, hol kell új iskolákat építeni.
[00:51:32]Ez látszik most az adatokból?
[00:51:32]Tehát van annyi adatgyűjtés a rendszerben, hogy ez látszódjon egy ilyen regionális központból.
[00:51:37]Valaki, ha valaki rászabadulna az oktatás területi adataira, és rögzítene néhány kritériumot, aminek alapján elkezded tervezni egy oktatásraási programot, a demográfiai változások, iskolai kapacitások, pedagógus ellátottság, tehát van egy nagy rakás szempont, amit izét minőség, hozzáállott érték satöbbi.
[00:52:03]nagyra társadalmi összetvételt.
[00:52:05]Nem mondom tovább, elég sok szempontot figyelembe kell venni.
[00:52:09]Valaki az asztal mellett egy jó komuterrel a rendelkezésre álló adatok alapján a minden további nélkül tudna egy ilyet csinálni, csak eznek nincs értelme.
[00:52:20]Ennek az az értelme önmagában ennek az az értelme, hogy ezt oda lehessen tenni helyi szereplők elé.
[00:52:26]És azt lehet mondani, hogy ilyen és ilyen problémáink vannak.
[00:52:32]Ennek a problémának a megoldása érdekében helyre kell állítanunk a kapacitások és a gyereklétszám közötti a egyensúlyt.
[00:52:41]És miközben ezt megtesszük, egy csomó problémát is kezelnünk kell.
[00:52:47]Például kezelnünk kell azt a helyzetet, hogy tökéletesen szegregált a helyi oktatási rendszerünk.
[00:52:53]Tökélet brutális mértékű benne a szociális szelekció.
[00:52:58]nagyon gyenge bizonyos csoportok hozzáféréseb bizonyos oktatási programokhoz és és akkor lehet itt prioritásokat érvényesíteni és itt kezdődne a játék ha ezt egy egységes szabályozott kereten belül meg rögzített határidőkön keresztül nem kis részben tervezésen és helyi szereplő között születő alkukból kell valahogy kizzadni, akkor ez valamilyen mértékben megtörténhet.
[00:53:26]De csak akkor, de akkor nem fog megtörténni, ha ebben csak az állam a szereplő.
[00:53:31]Ez nem fog megtörténni, ha nincsenek autonóm szereplői, akik egymás közötti alkúra kényszerülnek rá.
[00:53:38]Hát de akkor sem fog megtörténni, ha az állam nem rögzít szabályokat, ha az állam nem mond ilyeneket, hogy például ha most 2026 van, akkor 2028-tól vagy 2030-tól én duplán nem finanszírozok meg egyetlen egy gyerek oktatás, nem finanszírozom meg egyetlen gyerek oktatását is, mert hogyha van egy a hatosztályos gimnáziumunk, a akkor a hetedikben és Az általános iskolában a hetedikben és nyolcadikban járó gyerekek vagy az általános iskolában maradnak, vagy átmennek a izébe a hat vagy a hatosztályos gimnáziumba, de mivel a költségeket nem a gyereklétszám határozza meg, hanem a tanulócsoportok száma, a ezért aztán ott a kapacitások, na a kapacitások azok ugyanazok maradnak, tehát ugyanannyiba fog kerülni, és duplán finanszírozzuk meg annak az egy gyereknek a az oktatását, aki csak egy helyen lehet egyszerre, nem lehet mind a két iskolában, és ilyen típusú példák sokaságát lehet hozni.
[00:54:44]Tehát, hogy azt egy ponton azt kell mondani az államnak, hogy ezek a peremfeltételek, ez az információ, amit izét rendelkezésétek tudunk tudunk bocsátani.
[00:54:54]Ezek a prioritások, amelyeket érvényesíteni kell.
[00:54:58]Izzadjátok, oldjátok meg.
[00:54:58]Pontosan oldjátok meg.
[00:55:02]és 2030-tól kezdve én elmondom, hogy mit vagyok hajlandó finanszírozni és mit nem.
[00:55:10]Ez így működik.
[00:55:10]És ez így működött Észtországban is, amikor a egyes mondjuk hívjuk megyének, tehát az egyes megyében kiderült, hogy túl sok a a gimnáziumi izét kapacitások, egy pont a túl nagyok a gimnáziumi kapacitások.
[00:55:23]Egy ponton azt mondta az észt állam, hogy ettől kezdve, vagy k a két éves türelmi idő után csak egy gimnáziumot vagyok hajlandó megfinanszírozni minden megyében, döntsétek el, van két évetek, döntsétek el, hogy melyik legyen az.
[00:55:42]És még arra is nyitottak voltak, hogy ahol baj van a kapacitások elosztásához, akkor építünk egy újat és bezárjuk az összes többit.
[00:55:51]És az mekkora társadalmi ellenállást váltott ki az észter?
[00:55:53]minden bizonnyal nagyot, de olyan rohadt nagy a szakadék, és olyan mértékben megtanult mindenki együtt élni azzal a bűnrosz rendszerrel, amiben mi a amiben most élünk már közoktatási rendszerrel, hogy nem lehet ezen olyan változtatásokat végrehajtani, ami ne sértene érdekeket, vélt vagy valóságos érdekeket, mert nagyon fontos különválasztani, mert valóság ágos érdeke valakinek az, hogy a közelében legyen jó iskola, az egy vélt érdeke, hogy az a jó iskola, ahol nincsenek roma gyerekek.
[00:56:32]Tehát, mert valójában nem ez az érdeke, de a nincs olyan változtat, minél nagyobb a gödör, annál nagyobb ellenállásból ütközik az, ha a szomszédok telkéről földet akarok áthani ahhoz, hogy betemessem ezt a gödröt.
[00:56:49]Mindenképpen van ellenállás.
[00:56:52]És ezzel kapcsolatban igazándiból nem is ez a kérdés, hogy van vagy nincs.
[00:56:56]Lesz, van, lenne.
[00:56:56]A kérdés az, hogy á h a mindenkori politikai elit milyen mértékben van arra szocializálva, hogy a közgyógyt szolgálja, és ne a saját hatalmának a túlélését?
[00:57:09]Tehát, hogy mennyi kockázatot, politikai kockázatot hajlandó vállalni azért, hogy azt tegye, amit helyes.
[00:57:19]A másik része a történetnek, hogy milyen mennyire felkészült arra, hogy menedzselje a konfliktusokat, hogy hogy kezelje a konfliktusokat, hogy csökkse a konfliktusokat, hogy egy olyan deliberatív folyamatokat működtessen, amik minimalizálják a konfliktusokat, és a konfliktusok ellenére is valamilyen megállapodásra vezethetnek.
[00:57:44]Szóval a ez nem reménytelen, mert máshol vannak jól működő államok.
[00:57:48]hogy az alulteljesítők nagyon nagy arányán lehessen javítani.
[00:57:55]Tehát, hogy ez hatna a tanulói teljesítményekre is.
[00:57:58]Ha csökkentjük a szel a szelekció az nem egyéni szinten érvényesül, hanem az intézmény státuszán keresztül érvényesül.
[00:58:05]A szelekciónak az a következménye, hogy brutálisan felerősíti a családi háttér hatását és kiszélesíti a teljesítményszakadékokat, a gyerekek közötti teljesítményszakadékokat.
[00:58:17]Ha nagyon nagyok a teljesítményszakadékok, akkor megnő a kudarcot valló tanulók száma.
[00:58:23]Most nagyon magas a úgy van.
[00:58:24]Ráadásul nem lehet felkészíteni egy iskolát egy olyan problémára, ami nincs ott, nincs bent az iskolában.
[00:58:33]Tehát a ha egy iskolában nincsenek eseni gyerekek, akkor hiába tanítasz egy az ott dolgozó pedagógusoknak habilitációs és rehabilitációs technikákat meg módszereket.
[00:58:47]Ha ezeket nem gyakorolják, nem kénytelenek gyakorolni, mert eseni gyerek van a az iskolában, sajátos nevelésű igényű gyerek van az iskolában, akkor ez ilyen holtismeret, ami mintha nem is lenne.
[00:59:00]Tehát bizonyos értemen az, hogy fejleszthető legyen az oktatás ebben az értelemben, ab oly mértékben legyen fejleszthető, hogy radikálisan csökkenteni lehessen a a kudarcot való tanulók arányát és számát.
[00:59:17]Ennek is részben előfeltétele az is, hogy csökkenjen a szelekció és csökkenjen a szegáció.
[00:59:23]És persze kell hozzá egy teljes pedagógiai, kulturális megújulás is, ami viszont már egy sokkal hosszabb történet.
[00:59:33]A az is egy önálló probléma csomag része lehetne, hogy a jelenlegi rendszer miért nem teszi lehetővé a pedagógiai fejlesztést, és milyen lenne egy olyan rendszer, ahol van esélye a annak, hogy a pedagógusok gondolkodása, a az általuk alkalmazott módszertan fejlődjön és differenciáltabb legyen, és sok minden más is.
[00:59:56]Az jutott eszembe, hogy sokszor sífölik az Európai Uniót, hogy túlszabályoz dolgokat az uborka méretétől kezdve a minden is elő van írva.
[01:00:07]Ehhez képest az oktatás, mint nemzeti hatáskör abba egyáltalán nem irányelveket tán meg, fogalmaz meg ajánlásokat, de nincsenek benne kemény kimeneti kritériumok.
[01:00:19]pedig ugye a versenyképesség kérdése az nagyon terítéken van, és a nagyobb országok, nagyobb gazdasági erővel rendelkező országok kifejezetten nyomják már a bizottságot abba az irányba, hogy bürokrácia, csökkentés, versenyképességnövelés.
[01:00:36]A versenyképességnövelésnek lehetne egy olyan kulcseleme, hogy mi törekedjünk arra az Európai Unióban, hogy 18 éves korára mindenkinek legyen érettsége.
[01:00:43]Ez mondjuk egy kemény kimeneti követelmény lenne.
[01:00:47]Mondjuk olyan, hogy nem engedjük el a hiányt a különböző tagállamokban, vagy azt szankcionáljuk, hogyha a hiány bizonyos százalék fölé kerül.
[01:00:54]hogy látsz- te esélyt arra, hogy ebben a borzasztóan gyorsan változó versenyben, amiben az Európai Unió kezd lemaradni, hogy az oktatás végre elfoglalja a méltó helyét, és hogy tényleg ne a túlszabályozás irányában, tök mindegy, nemzeti hatáskörben kell elérni azt, hogy mindenki 18 évesen letegye az érettségit.
[01:01:18]De az most ezt csak példaként mondtam, de akkor ez ezt viszont számon kérjük a tagállamok.
[01:01:22]Az a jó hírem ezzel kapcsolatban, hogy a Magyarországgal ellentétben az Európai Unió egy brutálisan jókormányzatrendszer oktatási értelemben is.
[01:01:32]Tehát hogyha az Európai Unió egy ország lenne, akkor olyan szupermódon kormányzott ország lenne, hogy minden más országa azt a mintát keresné, hogy hogyan csinálja az Európai Unió.
[01:01:46]És nem azzal foglalkoznánk, hogy Finnország, Finnkormány Finnországban teljesen más körülmények között mit csinál jól és máshol.
[01:01:52]Csak, hogy illusztráljam is említett ezt az ítéletet.
[01:01:56]A 2000-es évek elején kezdtek el közös célokat kijelölni, kimeneti célokat kijelölni az Európai Unió tagállamai az oktatásban is.
[01:02:07]Ezek a bizonyos bencsmákok, ezek a célértékek, amiket ilyen 10 éves munkaprogramokra rögzítettek.
[01:02:11]2020-ra például a kitűzték azt a célt, hogy minden egyes országban és ezen belül az EU átlagában is csökkenjen 10% alá az úgynevezett korai iskolaelhagyók aránya.
[01:02:24]Ez valami olyasmi, amiről te beszélsz, ha nem is érettségről szól, hanem arról szól, hogy a korai iskoláhagyónak tekintünk mindenkit, aki befejezett középfokú végzettség nélkül lép, teljes értékű befejezett középfokú végzettség nélkül lép ki az oktatási rendszerből.
[01:02:41]Egy nagyon magasról kezdték, és elérték 2020-ra, hogy 10% alá csökkent.
[01:02:47]Ha bármelyik Európai Uniós célértéket megnézem, akkor ezt mind produkálja az Európai Unió.
[01:02:56]Egészen elképesztő hatékonysággal produkálja az Unió.
[01:02:58]És éppen azért, mert nem alkalmaz kemény eszközök.
[01:03:04]Rossz rossz irányból húzzuk a statisztikákat.
[01:03:07]Igen, mi rontjuk a statisztikákat, de sok minden másban is rontjuk a statisztikákat.
[01:03:10]Ugye ez az Unió, de hát mekkorák vagyunk az Unióhoz képest.
[01:03:14]Tehát a mi a szűk 10 milliós polgárságunk az Unió 450 milliójához képest nem egy ilyen nagyon erős statisztikarontó tényező.
[01:03:24]Tehát, hogy amit mondani akarok ezzel, az hogy az unió szoft eszközökkel produkál, és brutálisan sikeres, merthogy az a rossz képzetünk van a jó kormányzás, hogy ennek ilyen erősnek kell lennie, ilyen muszklisnak.
[01:03:38]Az az Orbán nyomja az agyónkba 15 éve az erős állam és az erős kormányok és az erős miniszterelnök mitoszát.
[01:03:47]De a a de az erős állam az egy kigyúrt állam, aki lehet, hogy le le se tud hajolni, ha lejt valamit, mert nem tud lehajolni a földre.
[01:03:57]Szóval a a felgyúrt izmok az nem azt jelenti, hogy valaki hatékonyan kormányoz.
[01:04:04]A hatékony kormányzás erőfeltétele az, hogy olyan eszközöket alkalmazzak, amivel nem kényszerítek másokat valamire, hanem olyan eszközöket alkalmazzak, amivel képes vagyok befolyásolni mások a a működését, vagy viselkedését.
[01:04:23]Ha én csak az erőből értek, akkor lehet, hogy egy-két dologra rá fogok kényszeríteni embereket.
[01:04:31]Ez addig működik, hogy jobbra forduljak vagy balra forduljak, ha a ha már bonyolultabb dolgokról van szó, hogyan gyógyítsak, hogyan tanítsak meg hasonló, izomból már nem nagyon lehet semmit elérni, de egy erős kormánynak, például egy autokratikus rendszernek, mint a ma a miénk, csak felgyúrt izmai vannak.
[01:04:51]ki tud rúgni pedagógusokat, ki tud rúgni iskolaigazgatókat, de nem képes befolyásolni, hogy pedagógusok hogyan tanítsanak az osztályteremben.
[01:05:00]Nem képes befolyásolni az iskolák belső szervezeti kultúráját.
[01:05:07]nem képesek befolyásolni a a szülők viselkedését, amikor a hát a szülők lábbal le leszavazták azt a politikát, hogy a a gyerekeket inkább szakmatanulás felé tolják a szülők, és ne érettségi és felsőoktatás felé.
[01:05:22]A szülők plegyintettek és izét és lábbal leszavazták.
[01:05:27]A diákok és a szülők lábbal leszavazták ezt a politikát, mert a kormány nem tud befolyásolni a tőle függetlenz nem tudja befolyásolni tőle független szereplők tevékenységét, mert rosszul kormányoz.
[01:05:39]Ezzel szemben az EU nagyon sikeres, sokkal sikeresebb, mint amilyen a magyar kormány a hely helytartó tanácsműködése óta volt.
[01:05:50]Bármikor is sokkal sikeresebb, mert finom, indirekt eszközökkel működik közös célok kitűzésével.
[01:05:59]Erre ráépül ráépített ösztönzőkkel, támogatásokkal, projektekkel, szoft eszközök tömegével, de képes eltolni valamilyen irányba a rendszert.
[01:06:08]A izét a az Európai Unió országainak az oktatását pedig nincs értelme temetni, merthogy a Kelet-Ázsiában van néhány olyan a oktatási rendszer, ami a mért adatok tekintetében magasabb teljesítményt produkál, mint a legjobb európai országok, de szörnyű árom, mert ezeket a gyerekeket megnyomorítják.
[01:06:33]Tehát nincs európai szülő, aki hajlandó lenne azt tűrni a, hogy azt csinálják a gyereke gyerekeivel, mint egy kelet-ázsiai mag nagy teljesítményt produkáló kelet-ázsiai országban.
[01:06:44]Tehát Európai Unió oktatása globális összehasonlításban egy nagyon jó oktatási rendszer.
[01:06:53]Most nem az en miénkről beszélünk, mert ettől egy kicsit elkezdtünk leszakadni, úgyhogy szerintem Európában nincsen baj.
[01:06:59]És amikor az Európa nyomás alá kerül, akkor általában életjeleket mutat, tehát a viszonylag gyors alkalmazkodás jeleit mutatja.
[01:07:10]A csak elé csak arról gondolni, hogy mennyi idő alatt jött le az orosz olajról.
[01:07:17]Európa megdöbbentően gyorsan lejött az orosz az orosz olajról és ráadásul Európában zajlik valamifajta stratégiai gondolkodás, olyan típusú stratégiai gondolkodás, ami Magyarországon teljesen meghal.
[01:07:28]Aki az iskola és ki legyen benne.
[01:07:32]Például például nagyon szépen köszönöm Radó Péter oktatáskutatónak, hogy itt volt velünk.
[01:07:38]Önöknek pedig köszönöm a figyelmet és ha tetszett adás, akkor kérem iratkozzanak fel a YouTube csatornánkra és ha támogatni szeretnék munkánkat, akkor kérünk egy szuper lájkot, és sok-sok podcast adással megköszönjük.
[01:07:48]Minden jót kívánok.