Jelen hetilap 1:17:05

Fontosabb az élet értelménél? Cserna-Szabó András és Darida Benedek az örök másnaposság-űző nyomában

irodalomkultúratörténeleminterjúfilozófia
Irányultság: LiberálisKötődés: Független
Fontosabb az élet értelménél? Cserna-Szabó András és Darida Benedek az örök másnaposság-űző nyomában
tl;dr

Cserna-Szabó András és Darida Benedek beszélgetnek a Jelen hetilap csatornán a „Nagy Macskajkönyv" című, 2025-ben megjelent harmadik kiadásáról, amely a másnaposság történetét, filozófiáját és kultúráját tárgyalja. A könyv eredetileg 2007-ben jelent meg humorműként, de a szerzők rájöttek, hogy a témában valóban komoly filozófiai, történelmi és szociológiai rétegek rejlenek.

A másnaposság szó viszonylag friss magyar szókincsünkben – mindössze száz éves –, és a szerzők a 19. századi sajtót átnézve számos szép, költői kifejezést találtak rá (macskakarmolás, cicusnyöszörgés, savanyúj józanság stb.). A könyv azt mutatja meg, hogy a nyugati kultúra szinte minden korszakában és műfajában megjelenik a másnaposság motívuma, Platóntól Shakespeare-en át a modern irodalomig.

A szerzők szerint minden művészeti korszaknak megvan a saját halucinogénje: a görögöknél a bor, az impresszionistáknál az abszint, a cseh kultúrában a sör, az orosz szovjet időkben pedig a legkülönfélébb helyettesítések. Széchenyi István „A pálinkáról" című műve azt mutatja, hogy az ipari pálinka elterjedése katasztrofális társadalmi pusztítást végzett a 18–19. századi Magyarországon.

A könyv 77 receptet tartalmaz, amelyeket a szerzők történeti forrásokból és saját kutatásokból válogattak össze. A másnaposság kezelésének fővonala végigmegy az évszázadokon: folyadékpótlás, levesek, savanyú és könnyű ételek – nem pedig édes vagy zsíros fogások.

A könyv születése és evolúciója

A „Nagy Macskajkönyv" (illetve korábbi nevén „Jaj a legyőzötteknek") 2007-ben jelent meg Cserna-Szabó András és Darida Benedek közös munkájaként. A szerzők szerint eredetileg egy humorművet szándékoztak írni, amely egy kitalált tudományt, a „katenamerológiát" (másnaposságtudományt) vizsgálna meg. Azonban az írás során rájöttek, hogy a téma sokkal mélyebb, mint elsőre gondolták.

„Útközben, hogy elkezdtük ezt csinálni, rájöttünk, hogy ez nem is annyira vicces. Nem csak a másnaposság nem vicces, hanem az az egész kérdés olyan dolgok felé visz, amik nagyon komoly dolgok, például a bűhödésnek a filozófiája felé." *

Az első kiadás még tartalmazott egy hányós zacskót, amely az első Malév-repülőgépek hányózacskójának parafrázisaként működött. A második kiadás (Magvető Kiadó) már nem tartalmazott ilyet, de a harmadik kiadás első 100 példánya (gyűjtői kiadás) ismét kapott egy ilyen különleges elemet.

A könyv folyamatos fejlesztés alatt áll: a szerzők egy mappában gyűjtik az új ötleteket és témákat, amelyek még hiányoznak – például a női másnaposság mélyebb feldolgozása, Shakespeare-paródiák, vagy a modern közösségi média és a másnaposság viszonya.

A másnaposság szó története és nyelvészeti aspektusa

A szerzők a 19. századi magyar sajtót átnézve végigkövették a másnaposság szó kialakulásának folyamatát. Megállapították, hogy a „másnaposság" szó viszonylag friss a magyar nyelvben – mindössze körülbelül száz éves, a 20. század elején jelent meg.

Korábban azonban a szó más jelentéssel bírt: nem az egyetlen nap után maradó szenvedésre utalt, hanem a folyamatos ivásra – vagyis arra, hogy valaki tegnap is ivott, ma is iszik. A német „Kacenjammer" szóból származó kifejezés legalább 50–100 éves fejlődési folyamaton ment keresztül, amíg végül a „másnaposság" szó állandósult.

A szerzők számos szép, költői kifejezést találtak a 19. századi sajtóban, amelyek ezt az állapotot jelölték:

„Fővárosi lapok 1873–1878: gyomorhurut, farsangiláz; Szegedi Híradó 1876: utóbajok; Debrecen 1878: hideg borzongatás; Magyar Polgár 1880–1897: macskakarmolás, cicusnyöszörgés; Esztergom és vidéke 1880: a gyomor bánata; Ellenzék 1883: borcsömör; Krassó-Szörényi Lapok 1884: kandurkorság; Vasárnapi Újság 1887: macskakín; Pesti Hírlap 1890–1898: macskanyösször; Országvilág 1890: kútyalagos; Nemzet 1890: macskakeserű; Székely Nemzet 1894: makutyi állapot, borbánat; Pécsi Újság 1894: savanyúj józanság; Tolna Megyei Közlöny 1895: macskakeserv."

A szerzők szerint ezek a kifejezések sokkal költőibbek és kifejezőbbek, mint a végül meghonosodott „másnaposság" szó.

Miért „macskaj"?

A könyv címében szereplő „macskaj" szó eredete érdekes etimológiai történet. A szerzők szerint a macska azért vált a másnaposság szimbólumává, mert az az egyetlen olyan közönséges háziállat, amely tudatosan tisztítja meg magát, ha valami nem stimmel a szervezetében.

„A macskának, tehát macska az egy nagyon okos állat egyébként, és pontosan tudja, hogy mikor tesz magának rosszat. Ha valamit össze összeeszik, és azt érzi, hogy nincsen rendben, akkor jó esetben elkezd hüvetlegelni, amitől kijön belőle minden, ami nyomja a kicsi kis hasát." *

A kutyánál ez a reflexió nem létezik, vagy másképpen működik. A macska képessége a gyors felépülésre és az öntisztításra vált a másnaposság metaforájává.

A másnaposság a nyugati kultúrában

A szerzők azt mutatják meg, hogy a másnaposság motívuma szinte minden korszakban és műfajban megjelenik a nyugati kultúrában. Platón „Lakoma" (görögül Symposion) című dialógusa már a kezdetektől foglalkozik ezzel a témával – a görög szimposzion szó valójában „együttvást" jelent, és az egész párbeszéd másnapos beszélgetésből nő ki.

„Szókratész nem vesz részt az előző napi bulin, hanem frissen megfürödve, felöltözve megérkezik, és kiosztja a desztillált észt tulajdonképpen a többi okos görögnek, és megmutatja, hogy tulajdonképpen hogy kell ezt csinálni." *

A görögöknél a borfogyasztás szigorú szabályok alá tartozott: volt egy borkirály, aki eldöntötte, hogy mennyire higítsák a bort és mikor lehet újra inni. A vegyítés nélküli bor fogyasztása (szimbor) az alkoholizmus szinonímájának számított.

Minden korszaknak megvan a saját halucinogénje

A szerzők azt az érdekes megfigyelést teszik, hogy minden művészeti korszaknak megvan a saját, jellegzetes szert, amely meghatározza annak hangulatát és lényegét:

„Ahogy mondjuk a görög kultúrától ez a borfogyasztás elválaszthatatlan, ahogy mondjuk Hunteres Thomtól mindenféle mindenféle fel lehet szúrni, be lehet szúrni. Minden korszaknak megvan a az a hallucinogén, ami ami hozzátartozik a ennek a korszaknak a hangulatához, lényegéhez tulajdonképpen." *

Az abszint különösen érdekes eset: az 5 órakor (a „zöld óra") fogyasztott ital majdnem tiszta alkohol volt, amelyhez idegmérget adtak. Egy francia orvos olyan keményen lépett föl ellene, mint Széchenyi a pálinka ellen, mert úgy gondolta, hogy Franciaország meg fog szűnni az abszint miatt.

Széchenyi István és az ipari pálinka katasztrófája

A könyv egyik legérdekesebb fejezete Széchenyi István „A pálinkáról" című, viszonylag kevéssé ismert munkájáról szól. Széchenyi ebben a műben a pálinkán keresztül fogalmazza meg a Reformkort megelőző 50 év magyar történetét.

„Széchenyi szerint a magyar társadalomban egy ilyen végtelen alkoholizmus, tehát és a legrosszabb formája csemőtől az öregasszony által, akit el tudsz képzelni, tehát hogy ő nem tud lovagolni, mert mindenhol részegek fekszenek az utcán." *

Széchenyi adatokkal támasztja alá állításait: a 18. századi végén a pálinka még hihetetlen drága ital volt, mivel gyümölcsből készítették. Azonban amikor az ipari szeszgyártás elterjedt – krumpliból, gabonából készült pálinkák –, az ár drámaian leesett, és ez katasztrofális társadalmi pusztítást végzett.

Széchenyi egy konkrét példával illusztrálja ezt: amikor kastélyát felújíttatja, megijedett az építőanyag és a munkások kifizetésének költségeitől. Azonban rájött, hogy mivel ő volt a településen a kocsmai jog tulajdonosa, az építkezésre fordított pénz pálinka formájában visszakerült a saját zsebébe. Az alkoholizmus olyan mértékű volt, hogy az emberek házaikat eladták pálinkáért, a pénzforgalom szinte teljesen szétesett, és minden munkabér pálinka formájában történt.

„Nincs nagyobb ellensége Magyarországnak a pálinkánál." *

Hasonló jelenség játszódott le Londonban a ginnel: egy időben több gin pub volt a városban, mint ahány lakos.

Az orosz szovjet koktélkultúra

A szerzők Venyedikt Jerofejevet idézik, aki „Moszkva–Petuski" című regényében a szovjet időszak hiánygazdaságában a szesz helyettesítésének szörnyű módjait dokumentálja. A regényben olyan koktélreceptek jelennek meg, amelyeknek összetevői között megtalálható a kölni, a lábizzadás elleni szer, a sampon, a rovarirtó, a fékolaj, és még a parkettlakk is.

„Szatkó, a gazdag vendég nevű sampon például. Van olyan koktélja, például a kánaáni balzsam, az denaturált szből, barna sörből és tiszta politúrból készül. A fehér orgona készítéséhez pedig a névadó kölnibe lábizzadás elleni szert, zsiguri sört, illetve alkohol tartalmú lakkot kell adagolni." *

A szerzők szerint ezek a receptek valódi, nem kitalált dolgok, és jól mutatják, hogy olyan nincs, hogy valaki szomja és nem tud inni. Ezekhez képest a magyar „gulyás kommunizmus kézműves koktél kreálmányai" – mint a vasbeton (vodka, abszint, törum, beherovka, tonik) vagy a búvár (sör, vodka) – viszonylag fantáziátlannak tűnnek.

A szerzők a COVID-időszakban személyesen is megismerkedtek az 80%-os szeszesitallal, amikor a Móric Zsigmond körtéren egy kocsmában házhoz szállítás alatt nyitva tartottak és forraldbort árultak. Az egyik ötlet az volt, hogy ezt az erős szeszt kenyérbe csöpögtessék, hogy gyorsabban hatjon.

A másnaposság filozófiája és vallási vonatkozásai

A szerzők azt hangsúlyozzák, hogy a másnaposság valójában az emberi természet alapvető küzdelmét tükrözi: tudjuk, hogy mi rossz, mégis megcsináljuk, és ugyanazokkal a következményekkel szembesülünk újra és újra.

„Van egy ilyen egyrészt egy nagyon logikus konklúziója, meg nagyon emberi konklúziója. A logikus konklúziója az ugye az, hogy nincsen élvezet, aminek ne kéne megfizetni az árát." *

Dante „Isteni színjátéka" külön passzusokat szentel a nagy fogyasztású embereknek a pokolban. A középkori erdélyi orvosi szövegek azonban sokkal megbocsátóbb hozzáállást mutatnak: az egyik orvos kifejezetten javallja, hogy hetente egyszer nagyon berúgni kell, mert az megtisztítja a szervezetet.

A szerzők szerint a világvallások közül több is foglalkozik ezzel a témával. A Biblia a teremtés történetével kezdődik – az ember ártatlanul születik, de előbb-utóbb elkövet valamit, amitől az ártatlanság vége. Erre vannak rituálék: a katolikusoknál a gyónás, ahol jóvá lehet tenni a bűnöket.

„Én nem érzek nagyon más logikát ebben a másnaposságban sem, mint hogy a saját emberi természetünk küzdünk." *

A szerzők szerint a szókratész és a Svejk archetípusa az, aki soha nem részeg és soha nem másnapos – ezek az ideális, de emberi szempontból elérhetetlen figurák.

A másnaposság kezelésének történeti módszerei

A szerzők 77 receptet gyűjtöttek össze a könyvbe, amelyek a különböző korszakokból és kultúrákból származnak. A másnaposság kezelésének fővonala végigmegy az évszázadokon, és viszonylag konzisztens:

  1. Folyadékpótlás: levesek, különösen húslevesek
  2. Savanyú és erős ételek: savanyú hering, szalontüdő
  3. Könnyű ételek: nem zsíros, nem édes
  4. Gyógysör és gyógyborok: vizezett bor

„Az édes az mindig kizárva. Lehet, hogy valakinek pont ez jön be, de azért most a fővonalról beszélek. Ez az édes kizárva alapvetően ugye folyadékpótlás, tehát levesek. Akkor ilyenkor nagyon jól esik az embernek valamiért a savanykásabb, erősebb dolgok." *

A savanyú hering például évszázadokon keresztül tartja magát a másnapos étkezésben. A Krúdi Gyula „A boldogult úfikorom" című regényében szereplő szalontüdő is ezt a tradíciót folytatja.

A szerzők azonban figyelmeztetnek, hogy a szakácskönyvekből történő következtetések nagyon kockázatosak. A 19. század végéig a szakácskönyvek csak a felső 5–10% konyhájáról árulkodnak, és ezeket általában szakácsok írták, nem pedig a főzni tudó nők. Az első olyan szakácskönyv, amely a polgárlányoknak szólt és anyaghányadokat tartalmazott, csak a 20. század elején jelent meg.

Gasztronómiai források megbízhatósága

A szerzők részletesen tárgyalják, hogy milyen problémák merülnek föl a történeti gasztronómiai források használatakor. Darida Benedek szerint a szakácskönyvek mellett az irodalmi szövegek is megbízhatatlan forrásnak bizonyulhatnak.

„Rúdi, akit mi a nagy gasztropápának tartunk, és a legnagyobb gasztroírónak, levesírónak, ő ő egy nagyon megbízhatatlan forrás, tehát hogy ő nála az egész konyha, étkezés az egy költészet, az egy szimbólum, az egy az az nem nem a hitelességről szól." *

Krúdi például egy novellájában először pálinkát kér, majd három oldallal később kiderül, hogy pacalt eszik – számára a tüdő és a pacal szinte felcserélhető. Ezzel szemben Móric Zsigmond vagy Tömörkény István szociológiai pontossággal festik le a gasztronómiát.

Az első európai nyomtatott szakácskönyv, Platina „Tisztességes gyönyörű" című műve olyan alapanyagokat és fűszerezéseket tartalmaz, amelyek a 15. századi Rómában egyáltalán nem voltak jellemzőek – a könyv a pápa udvarában és hercegeknek szolgáló szakácsok számára készült.

A másnaposság és a közösségi média

A szerzők azt vizsgálják, hogy a modern közösségi média és az internet által kínált uniformizált, tökéletesre csiszolt valóság hogyan viszonyul az olyan emberi mulasztásokhoz, mint a másnaposság. Cserna-Szabó András szerint a közösségi médiában nincs hely az ilyen „szégyenteljes" dolgoknak, és ez a szilencium veszélyes lehet.

„Ebben a közösségi médián edzett, uniformizált tökéletesre hepehupa csiszolt állvalóságban, amit amit mondjuk a közösségi média platformok vagy az internet tár elénk, egyrészt mennyire férnek bele ezek a nagyon emberi mulasztások vagy hibák." *

A szerzők szerint azonban a másnaposság valójában egy megtisztulási rituálé, amely során az ember bűntudatot és szégyenérzetet él át. Ezt követően gyakran felhajtóerővel tör belőle az, hogy valami jót cselekedjen – például húslevest főzzön a családnak, vagy másként próbáljon meg hasznosnak lenni.

A másnaposság és a kultúrafogyasztás

A szerzők azt is megemlítik, hogy a másnaposság alatt a kultúrafogyasztás nagyon fontos lehet. Az ember hosszú ingben marad a lakásban, és valamit csinálnia kell. Cserna-Szabó szerint azonban meg kell válogatni, mit fogyaszt ilyenkor.

„Például Schopenhauer nem szabad olvasni, horrorfilmeket nem szabad nem szabad nézni, háborús filmeket nem szabad nézni. Tehát ami még a depressziót növeli, azokat a kulturális termékeket távol kell tartani." *

Helyette olyan vidám, de nem túl macsó filmeket vagy műveket ajánl, amelyeknek csodálatos a vége – olyan történeteket, amelyekben a rossz ember végül megjavul és példás családapa lesz belőle.

A női másnaposság

A szerzők elismerik, hogy a könyv nagyobb hangsúlyt fektet a férfi másnaposságra, mint a női aspektusra. Azonban van egy fejezet a női másnaposságról, és a szerzők úgy gondolják, hogy egy negyedik kiadásban ezt sokkal mélyebben kellene feldolgozni.

„Pedig szerintem azért már mondjuk a 21. századi popkultúra az az kitermelte a női italok, tehát a koktélkultúra, a Szex és New York által mondjuk térképre tett kozmopoliten koktél." *

A szerzők szerint a női másnaposság és az azzal kapcsolatos kultúra (például a koktélkultúra) külön fejezetet érdemel.

A könyv folyamatos fejlesztése

A szerzők hangsúlyozzák, hogy a „Nagy Macskajkönyv" egy soha nem befejezendő projekt. Ahogy befejezik az egyik kiadást, rögtön jönnek az új ötletek. Van egy mappájuk, amelybe folyamatosan gyűjtik az új témákat és forrásokat.

„Tehát szeretnénk egy olyan nagy fejezetet, ami a nyugati filozófia és a másnaposság kapcsolatáról szól. Én éppen most találtam egy remek részletet Schopenhauernel, ami amivel tudnánk nyitni." *

A szerzők szerint hiányzik még Shakespeare (különösen Falstaff), sok filozófiai szöveg, és számos más szerző. A könyv már most egy Révai-lexikon vastagságú munka, de még mindig vannak hézagok.

A könyv kultusza

A szerzők megosztanak néhány szórakoztató történetet a könyv körül kialakult kultuszról. Az egyik legmókásabb eset egy pécsi kocsmában történt, ahol a könyvet ki kellett láncolni a pultra, mert az első kiadást ellopták. Az ürge (a könyv tulajdonosa) egy olyan dedikált példányt hozott el, amely ki volt láncolva, és azt mondta, hogy ez a „kocsmai példány", amely tanácsokat ad a másnapról.

Egy másik történet szerint a könyvet gyakran lopják a könyvesboltokból – nem magát a könyvet, hanem a benne lévő hányós zacskót. Az egyik könyvesbolt eladója azt mondta, hogy a könyv nagyon jól fogy, nők veszik férfiaknak, és mindig azt kérdezik, hogy van-e még az „alkoholista szakácskönyvből", de az egyetlen probléma az, hogy kilopják belőle a hányós zacskót.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „Katenamerológia" – a szerzők által kitalált tudománynév a másnaposságtudományra (görög „katena" = lánc, „merologia" = tudomány, de valójában neologizmus)
  • „Ficskúidézet" – valószínűleg Ficskó vagy hasonló név, de az átiratban nem egyértelmű
  • Néhány helyen a szerzők nevei vagy a hivatkozott művek címei homályosak maradtak az ASR-hibák miatt, de a kontextusból általában rekonstruálhatók
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Szeretettel köszöntöm a jelen YouTube csatornájának minden kedves nézőjét.

[00:00:01]Én Kormos Lili vagyok.

[00:00:04]Ha nem szeretnének lemaradni a további tartalmainkról sem, akkor iratkozzanak fel erre a csatornára, illetve kövessenek minket a Facebookon is, mert többek között olyan beszélgetésekkel készülünk önöknek, mint amilyen ez a mai is.

[00:00:17]2007-ben megjelent Cserna Szabó András és Darida Benedek közös könyve a jaj legyőzötteknek az első nagy magyar katenamerológiai, vagyis másnaposságtudományi alapmű, ami nem sokkal később Nagy Macskaj könyvé nőtte ki magát, majd 2025-ben majd 20 évvel az első változat megjelenése után megjelent az agyon bővített változat, a Giga Nagy macskajkönyv.

[00:00:43]És ennek kapcsán fogok most beszélgetni a szerzőkkel, Cserna Szabó Andrással és Darida Benedekkel.

[00:00:49]Sziasztok, köszönöm, hogy eljöttetek.

[00:00:51]Helló, köszönjük a meghívást.

[00:00:51]Lili, mi a másnaposság ellenszer?

[00:00:54]Az körülbelül olyan volumenű kérdés, és nagyjából olyan régóta foglalkoztatja az emberiséget, mint a mi az élet értelme, vagy hogy működik a szerelem, vagy hasonló nagy volumenű kérdések.

[00:01:09]Hogy jött az, hogy legyen egy első macskajkönyv?

[00:01:12]miből indult, és aztán hogy születtek ezek a nagy testvérei a az első verziónak.

[00:01:19]Hát tulajdonképpen az első verzió, vagy hát a az egész az egész projekt úgy indult, hogy tulajdonképpen egy humoros könyvet, egy irónikus könyvet akartunk létrehozni.

[00:01:31]Tehát kitaláltunk egy egy álltudományt, amit ugye mi hoztunk létre, ez a katenamerológia.

[00:01:40]És ugye a humornak a tárgya az lett volna, hogy egy olyan dolgot vizsgálunk, ami teljesen elképzelhetetlen, hogy egy komoly tudománynak a tárgya legyen, és hogy hogy ezzel humorizáltunk volna, és hát útközben útközben, hogy elkezdtük ezt csinálni, rájöttünk, hogy ez ez nem is annyira vicces.

[00:02:00]Tehát, hogy egyre inkább Persze nem a másnaposság nem vicces.

[00:02:03]Hát igen, hát nem csak a másnaposság nem vicces, hanem az az egész kérdés olyan olyan dolgok felé visz, amik nagyon komoly dolgok, például a bűhődésnek a a filozófiája felé.

[00:02:17]Az egész könyv ugye a harmadik agyon bővített kiadásig nem vesztette el ezt az irónikus jellegét, de azért rengeteg, szerintem rengeteg komoly dolgot is érintünk közben.

[00:02:30]Tehát az az derült ki például, hogy akárhova nyúl az ember a a mondjuk a nyugati kultúra történetében, akkor előbb-utóbb belebotlik egy egy másnapos történetbe.

[00:02:40]A egész nyugati filozófia mondjuk ugy ilyen Platón szókra tész, tehát egy olyan olyan dialógussal indul egy olyan platóni párbeszéddel a lakomat című művelnek már a címe is kicsit árulkodó meg görögül a szimposzion annyit jelent, hogy együttvás.

[00:02:59]Tehát igazából nem lakumáznak az emberek, hanem innának, ha már nem lennének eleve másnaposak.

[00:03:02]És ebből a a másnapos beszélgetésből nő ki egy nagy beszélgetés a szerelemnek a lényegéről példának okáért.

[00:03:11]Mondjuk legyen ez az egyik egyik pontja, ameddig a mi figyelmünk kiterjedt.

[00:03:16]A másik fele az azért, mert az is egy másnap, az ugye ez első nagy másnaposság gyógyszer, hogy a szerelemről beszélgessünk, mert az megnyugtatja az idegeket állítólag.

[00:03:28]Mondj erről azért megosszanak a vélemények szerintem.

[00:03:30]Igen.

[00:03:30]Tehát egész tehát azt is írjátok rögtön az elején, hogy nincs egyetemes megoldása ennek a kérdésnek.

[00:03:35]Tehát lehet, hogy van akinek az működik, hogy lehet nekem van egy másik gyanút.

[00:03:38]Tud mindig a pontos receptje Platónak úgy szól, hogy hogy beszélgetés a szerelemről, illetve el kell küldeni a fúvalás lányokat.

[00:03:46]Tehát én azt korabeli fúvolás lányokról fogalmazott meg egy lehelett finom kritika.

[00:03:51]És még egy nagyon fontos, tehát előjön a a gyógysör vagy gyógybornak a a fogalma, mert azt mondja, hogy el kell küldeni a fuvolás lányokat, Erosról kell beszélgetni és sokkal jobban kell vizezni a bort.

[00:04:04]Ugye a ugye mi rájöttünk arra, hogy azzem, hogy egy arisofanész darabban találtuk meg, hogy tulajdonképpen a görögök vicceházmestert fogyasztottak 3-2ett arányban.

[00:04:13]Na most ennél sokkal jobban vizezni már nem nagyon lehet a bor, de tulajdonképpen ez egy ilyen nagyon lightos gyógybor.

[00:04:20]És ugye rögtön ugye akkor a a majdnem a majdnem jelennel vagy a közelmúlttal össze van kötve a dolog, és eljutunk a Hajnóci Péternek a fokozatos kiúzanodás elvéig, hogy azért annál nagyobb butaság nincsen, mint mint drasztikusan abbahagyni az ivást rögtön.

[00:04:38]Abból csak rossz dolog lehet.

[00:04:38]És ez ezt már szokrátész is tudja, aki ugye nem vesz részt az előző napi bulin, hanem frissen megfürödve, felsorúzva megérkezik, és kiosztja a desztillált észt tulajdonképpen a a a többi többi okos görögnek, és megmutatja, hogy tulajdonképpen hogy kell ezt csinálni.

[00:05:00]Tehát, hogyha az ember azt gondolná, hogy hogy a másnaposságról, vagy legalábbis mi azt gondoltuk, amikor elkezdtük, hogy hogy hát ez ez ennek nem nagyon fogunk ilyen irodalmi, filozófiai, történelmi nyomait találni, hiszen erről nem nagyon illik beszélni a nyugati társadalomban a másnaposságról.

[00:05:17]Tehát, hogy ha megnézed, hogy mennyi mennyi mámorvers van, mennyi olyan irodalmi szöveg van, ami a részegségről szól, a mámorról szól, és ugye ez ugye ez a a bebaszás tulajdonképpen az egy az egy közösségi élmény.

[00:05:35]Tehát elmegyünk a kocsmába és megcsináljuk a melót.

[00:05:37]És az egy a ugye ez a ez az egész ö ivás máámor az egy az egy nagy csapatjáték.

[00:05:47]Miközben ott van a mástaposság, azt meg illik négy fal között csinálni.

[00:05:49]Az ön arra gondoltunk a Bencével, hogy milyen jó lenne, hogyha csinál lennének ilyen másnaposság klubok.

[00:05:58]Hát lehet egyébkén más szorongást oldaná egyébként.

[00:06:01]Köz Igen.

[00:06:01]Hogy azt is, hogy ahogy ahogy az ivást is közösségben csináljuk, lennének tipikusan olyan helyek, ahova másnapossal lehet menni.

[00:06:07]lenne gyógyszer, kóla, ki mit ki miben hisz, joghurt, narancslé satöbbi, satöbbi.

[00:06:14]És akkor így együtt kibeszélnénk ezt az egészet.

[00:06:19]Lenne gyógysör, le mindenféle dolgok vagyun valahogy valahogy ez olyan ez kicsit olyan ez a másnaposság, mint mondjuk a ezt megpróbálom szépen mondani, mint a az ürítés, hogy azt úgy azt se úgy közösségbe végezzük.

[00:06:34]Tehát, hogy enni az egy az egy általában egy közösség élmén így elmegyünk az étterembe és eszünk, de utána mindezt kiüríteni azt ugye négy fal között csináljuk.

[00:06:44]Abban van valami van valami szégyenteljes.

[00:06:47]És ilyen egyébként a másnaposság is, hogy abban van valami van valami szégyentes.

[00:06:50]Tehát ott van például a Petőfi, aki nem ivott.

[00:06:55]Ennek ellenére rengeteg bor borverset írt, de egyetlen egy másnaposságot.

[00:07:01]Hát ez nyilván azért, mert az empíria hiányzott ehhez a ehhez a dologhoz.

[00:07:04]Tehát ez egy baromi érdekes dolog, hogy ezt valamiért a a mi kultúránkban a részegség nem annyira szégyellendő.

[00:07:11]Tehát van egy olyan foka, ami még nem szégyellendő, az egy ilyen, de ez meg valami sötét oldal, amit amit amit nem szabad kivinni az utcára.

[00:07:18]Ennek ellenére mi nagyon meglepődtünk, mert rengeteg olyan szöveget találtunk.

[00:07:24]Hát itt van lassan egy Révai lexikon vastagságú ö ö ö szakmunka van, és még mindig egy csomó minden.

[00:07:33]Tehát ez az a könyv, amit szerintem soha nem fogunk befejezni, mert ahogy befejeztük, rögtön jöttek a a következő ötletek, tehát hogy például rájöttünk, hogy nincs benne Shakespeare, nincs benne Falsta Staff rengeteg olyan filozófiai szöveg nincsen benne.

[00:07:47]Tehát szeretnénk egy olyan nagy fejezetet, ami a nyugati filozófia és a másnaposság kapcsolatáról szól.

[00:07:56]Én éppen most találtam egy remek részletet Shopenhanél, ami amivel tudnánk nyitni.

[00:08:00]Tehát van egy van egy fájlunk, amiben folyamatosan pakoljuk azokat a dolgokat, ami majd a hát ezt egy egy életen át kell játszani, sőt még azon is túl nem véletlenül mondta azt a Temesi Ferenc, hogy egyetlen egy igazi másnap elleni gyógyszert ismer a halál tulajdonképpen.

[00:08:19]De egyébként a a szégyenen túl szerintem ennek van egy olyan aspektusa is, hogy amikor az ember szenved és mondjuk ennek a fizikai aspektusait is átéli, nem csak a metafizikait, akkor jobb egyedül.

[00:08:35]Tehát ki mondjuk egy egy pokoli fejfájással ki szeretné még beszélnének is hozzá, vagy nem tudom.

[00:08:40]Tehát nem én nem csak a szégyent látom feltétlenül ebben, hanem a szenvedés magányosságát is.

[00:08:47]Én azt is, azt is látom benne, a most egy példa jut erre eszembe a a kötetből a a drága Beherivánnak a története, aki az egyik alter góly egy Günt Ernő nevű úriember volt, és a a Behernek, vagy egész pontosan a a Günterőnek a receptje úgy szól a másnaposságra, hogy főz a családnak egy nagy adagúclevest.

[00:09:08]És ebbe én azt azt érzem, és teljesen át tudom élni, amikor úgy egyébként nagyjából mozgásképtelen az ember meg értelmes dolgokat nem tud csinálni, akkor is ezt a ezt ezt a szorongást, ezt a bűntudatot, ezt a közösség ellen elkövetett merletet azzal próbálja enyhíteni, hogy a környezetének tesz valami hasznosat.

[00:09:28]Hát illetve a húsleves lesb azt odarakod és az úgy békén van.

[00:09:33]Odateszi az ember.

[00:09:33]Igen.

[00:09:33]Meg egyébként egyébként nagyon sokan esküznek a tehát ezek a mindenféle kórhelylevesek, húslevesek, hogy ezek állítólag enyhítik ezeket a fizikai tüneteket is.

[00:09:42]Igen.

[00:09:42]Tehát pontosan erről beszéltem a legelején, hogy ez egy viccnek indult vállalkozás volt, és folyamatosan olyan dolgokba ütköztünk közbe, olyan fogalmakba, ami kevésbé vicces.

[00:09:52]Ugye most elhangzott már a szenvedés, elhangzott a bűntudat, elhangzott a sötét oldal, elhangzott a magány.

[00:10:00]Tehát, hogy itt azért rengeteg olyan dolog jött be, amit azért ugye megpróbáltuk megtartani ennek a a a az irónikus hangvételét.

[00:10:14]Amit ugye azért volt nehéz, mert az első és a második kiadás után is voltak olyan kritikák nem csak hivatalos kritikák, hanem ilyen mindenféle ilyen kommentek meg nem tudom, amiből az látszik, hogy ugye a a magyar társadalomnak a a humorszintje, a humorértési szintje az nagyon alacsonyan van.

[00:10:31]Tehát valahogy nem vagyunk a humorral kibékülve, nem nagyon akarjuk érteni.

[00:10:36]Ezért aztán a harmadik kiadásnak az elején megpróbáltuk jelezni, hogy ebbe azért nem mindent kell komolyan venni.

[00:10:43]Tehát itt az azért parodisztikus szövegek vannak, például ugye nem tudom, Hanvas paródia, Hemingway paródia, tehát hogy amikor valaki olvas egy egy mondatot, az az nem biztos, hogy hogy egy az egybe komolyan értendő.

[00:11:01]azt figyeltem, és erre egyébként a nemrég megjelent egy cikkakönyvről Ács Boritól a a Telexen, és én másképp fogalmaztam meg magamban, de az ő összefoglalása jobb, hogy ez tényleg olyanok a szövegek vagy az egyes fejezetek, mint a a spicchatárán mozgó sztorizások a pultnál egy kocsmában, és de hogy követnek logikát, meg megvan a megvan a maguk szerkezete, szervezője, hogy ez mennyire volt szerkesztésileg nehéz kézben tartani ezeket a szövegeket, hogy hogy valahol le legyen zárva, hogy valahonnan valahova eljusson, és hogy meglegyen ez a tagoltsága, ami ami ugye látható a könyvben, hogy ókortól a jövőb tekintésig, Erdélytől a a regények magándetektíveig így tovább.

[00:11:50]Tehát, hogy volt a a tehát egy nagyon komoly szerkesztői munka, amit amit szíózan végz a végez az ember.

[00:11:56]Igen, mert van ez a van ez a Hemingway mondat, hogy ír részegen szerkesz józanul.

[00:12:00]Úgyhogy ez szerintem ezt beart nem tudom mond gonzó újságírás is, ha egyáltalán van olyan ők is valami ilyesmit mondtak, hogy a a vagy vagy akkor legyen magánál az ember, amikor ír, vagy akkor amikor szerkezd a kettőt nem érdemes keverni, vagy soha, vagy soha, vagy soha.

[00:12:17]És azért itt is ez történt, hogy ahogy ezt elég szervezetten csináltuk, szerintem, hogy fölosztottuk, hogy kinek melyik témája a kézre, mihez volna kedve és valahogy úgy ki adta adta utána ez a sok-sok történet a kiadott egy ívet, ami nagyjából kronológiai és egymás szerkesztő és egymásnak a szövegeit szerkesztettük.

[00:12:37]Tehát, hogy mondjam neked, ez nem úgy nem úgy történt, hogy ültünk a kocsmába reggeltől estig.

[00:12:41]És én nem is így képzeltem, csak kíváncsi voltam, hogy Bár volt rá precedens, szerintem.

[00:12:45]Há de hogy nem szóval, hogy hogy az az nagyon sokat segített, hogy a legelején kitaláltuk ugye ennek a szerkezetét, ami egy kronológiai szerkezet, tehát hogy ugye mivel nagyot akartunk alkotni már az elején ez volt a célkitűzésünk, azt gondoltuk, hogy ez a ez a kacán amerológiának a a a világtörténete lesz, tehát gyakorlatilag az ókortól napjainkig.

[00:13:09]Most ezt igen, azért mondom, ezt egy picit túteljesítettük, mert még a jövőbe is ö tekintünk.

[00:13:17]Úgyhogy nekem ez egy ez egy megszokott felállás volt, mert nekem az összes könyvemet a Bence szokta szerkeszteni.

[00:13:23]Tehát ő az a szerkesztő, aki először vagy az ő az az olvasó, aki először látja a az én könyveimet.

[00:13:30]És akkor visszafele ez mondjuk én is voltam már te szerkesztőd több ízben is a Platina szakácskönyvnél például biztosan.

[00:13:37]Tehát, hogy hogy a külső szem az a másik, tehát nem kellett külön szerkesztőt ehhez ehhez ehhez fölvennünk.

[00:13:43]És hát nyilvánvaló, hogy hogy már már van egy ilyen ceruzánk, amivel amivel olvasunk, egy külön kati amerológiai ceruza, és én megmondom őszintén, már nem nagyon van olyan könyv, amiben ne találnék valamilyen másnapossági fragmentumot.

[00:14:03]Ühüm.

[00:14:03]Ja.

[00:14:03]Azt szokták mondani, hogyha valakinek kalapácsa van, akkor minden szögnek néz.

[00:14:06]Mikor elkezdtük ezt a projektet, akkor én nagyon hamar azon kaptam magam, hogy akármelyik kedvencemet előveszem, akár kortársatá klasszikus, akkor előbb-utóbb bele belefutok óvatatlanul egy ilyen másnapos passzusba.

[00:14:17]legyen az a mondjuk a Hajnuci az teljesen nyilvánvaló, de mondjuk a Bugakovtól kezdve elég elég sok helyen, ahol így meglepődik az ember meg a fejében, nem a mámorral meg a duhajkodással, meg nem tudom, de költesz egy életművet vagy egy szerzőt.

[00:14:30]és hogy ugye az első körben azért azokra a szerzőkre támaszkodtunk, akik úgy elsőre eszünkbe jutnak erről a témáról, tehát mondjuk Hemingway, Hrabal, Hajnóci, Hunteres Thomson, Hunteres Thomson, szóval azok a szerzők jutottak eszünkbe.

[00:14:47]Aztán persze tágult, és nem csak a és nem csak a szer olyan szerzők kerültek bele, akiről mondjuk nem gondolnánk, hogy a témában szakértő, hanem olyan megközelítések is voltak, amik az első kötetben még nem voltak, például a nyelvészeti megkülönb megközelítés.

[00:15:06]Tehát ebbe a a szövegbe, bár azért próbáltuk ezt nem tudományosan előadni, hanem egy ilyen novellába helyeztük, novellaszerű szövegbe helyeztük ezt az egészet.

[00:15:16]Például van egy olyan szöveg, hogy a 19.

[00:15:18]század második felének sajtóját végolvasva eb ebből a szempontból megnéztük, hogy hogyan alakul ki ez a szó, hogy másnaposság mikor jön.

[00:15:29]Tehát ez valamikor egyébként nagyon érdekes, hogy ez a másnaposság szó ez ez egy nagyon friss szó egyébként a 20.

[00:15:38]század elején jön be a tehát egy körülbelül bő 100 éves szó.

[00:15:46]A igaz már a 19.

[00:15:46]század legvégén megjelenik ez, hogy valaki másnapos, de akkor még egészen mást jelent.

[00:15:52]Akkor még azt jelenti, hogy valaki több ö több napja, vagy legalább két napja iszik.

[00:16:00]Tehát a másnapos az azt jelenti, hogy tegnap is ivott, meg ma is iszik.

[00:16:02]Tehát nem ez a nem a magányos magányos szenvedésnek a a a szava, hanem a hanem a folyamatos ivásnak a szava.

[00:16:11]És egyébként ez egy nagyon gyötrelmes út volt, és rengeteg szó, ugye jön a németből a a Kacenjamer szó, és ez egy legalább 50- 100 éves folyamat, legalábbis a sajtó alapján, amíg amíg ez ez a másnaposság szó megjelenik, folyamatosan kerülnek be, folyamatos szóalkotás folyik.

[00:16:32]Ö ugye a Nagy-magyarország területén megjelenő sajtót átnézve rengeteg rengeteg szóalkotás.

[00:16:40]Majd hogyha lehet ebből föl is olvasnék néhányat, mert szerintem szerintem gyönyörű.

[00:16:46]És akkor egyszer csak valamiért ez egyébként ez a nem túl izgalmasnaposság szó állandósul.

[00:16:51]Ennél egyébként sokkal szebb és költői szavak születnek ebbe az 50- 100 évbe.

[00:16:57]De valamiért valamiért ez alakul ki.

[00:17:00]Nagyon érdekes, hogy hogy miközben ez a ez a nyelvészeti megközelítés folyt, akkor jöttünk rá tulajdonképpen arra is, hogy tulajdonképpen miért hívják ezt macskaajnak.

[00:17:14]És miért?

[00:17:15]Van egy van egy a ő a macskaszakértől a csapatba.

[00:17:18]Igen.

[00:17:18]A a gyerekeim Révin, akik ilyen komoly macskatartók.

[00:17:24]Az az, hogy hogy a macskának, tehát macska az egy nagyon okos állat egyébként, és pontosan tudja, hogy mikor tesz magának rosszat.

[00:17:33]Ühüm.

[00:17:34]A testének.

[00:17:34]És hogyha valamit valami hülyeséget össze összeeszik, és azt érzi, hogy nincsen nincsen rendben, akkor jó esetben elkezd hüvetlegelni, amitől kijön belőle minden, ami nyomja a kicsi kis hasát.

[00:17:45]Osszább esetben meg elkezdi a a szobanövényeket váltsni.

[00:17:49]Igen.

[00:17:49]És hogy ez például a kutyánál nem létezik, vagy máshogy létezik.

[00:17:52]Tehát ilyen ilyen nagyon nagyon hányós háziállatunk az egyedül a macska.

[00:17:55]És valószínűleg emiatt, hogy ezt a párzamatot megmonták a hányós, tehát hogy tehát hogy tisztítja meg.

[00:18:03]Van egy ilyen macska betegség, hogy hogy nagyon sokszor hál és nagyon gyorsan fölépül ebből a betegségből.

[00:18:10]Igen.

[00:18:10]Akarat.

[00:18:10]Tehát, hogy azt látod, hogy feltőleg a macska időc világát nem tudja, és könnyít magán, és fél perc múlva kutya baja nincsen.

[00:18:17]Aha.

[00:18:18]Na, néhányat néhányat fölolvasok.

[00:18:21]Jó.

[00:18:21]És akkor akkor akkor mondok hozzá lapcímeket is, újságcímeket is, meg évszámokat is.

[00:18:27]Azt mondja fővárosi lapok 1873-178 gyomorhurut farsangiláz szegedi híradó, 1876 utóbajok.

[00:18:41]Debrecen 1878 hideg borzongatás magyar polgár 1880-1897 macskakarmolás cicusnyöszörgés és ez mind a két cz-vel ráadásul tehát ez ez csodálatos esztergom és vidéke 1880 a gyomor bánata ellenzék 1883 borcsömör krassó szörényi lapok 1884 Kandurkorság, Vásárhely és vidéke 1886 jaj de fáj.

[00:19:16]Kolozsvár gósnya, ugye ez egy székely kifejezés.

[00:19:22]Vasárnapi újság 87 Macskakín, budapesti hírlap 90 macskanyösször.

[00:19:30]Pesti hírlap 9098 zákányos tegnapos, országvilág 90 kútyalagos.

[00:19:38]Nemzet 1890 macskakeserű, Eger 91 macskanyögés Magyar Hírlap 94 makutyi állapot Székely Nemzet 94 borbánat.

[00:19:50]Hát ez is gyönyörű a borbánat szerintem Pécsi Újság 94 Savanyúj Józanság.

[00:19:55]Nekem ez is nagyon tetszik.

[00:19:59]Kakasmárton 95 a gyomor macska zenéje.

[00:20:02]Tolna megyei közlőny 95 macakeserv.

[00:20:08]Aztán most már csak néhányat még mondok.

[00:20:10]Korhelyláz, ég pokokol és a macska jaj egyébként először 1882-ben íródik le ez a szó, de aztán van ilyen példa, úgyhogy hosszú hingeskedik, ugye, ami a szerintem a a a régi férfi háló ruhára utal, hogy az ember akkor ugye egész nap egész nap nem öltözik fel.

[00:20:32]Bár szerintem már az is egy egy nagy dolog, ha ilyenkor a cipőnket levetjük lefektés előtt.

[00:20:38]Úgyhogy ö ö gyönyörű kifejezések vannak.

[00:20:42]Ehhez képest szerintem tényleg elég lapos a másnaposság.

[00:20:48]Hát prózai.

[00:20:48]Mindenesetre a ugye az, hogy kiderült számotokra, hogy ebben több van, mint az, hogy hogy poénból írtok esszéket ebben a témában, és van egy van egy egészen jól kutatható aspektus, ez rendben van, de hogy mondjuk mikak azok a korszakok vagy történeti időszakok, amiket meglepően könnyű volt, tehát számotokra is meglepően könnyű volt a témában kutatni, és maradtak feljegyzések, és hol volt a legnehezebb, mondjuk a másnapos ágra vonatkozó, akár orvosi, akár gasztronómiai ajánlásokat, vagy eszéket, feljegyzéseket olvasni.

[00:21:28]Hát korszakban biztos biztos volt a nem tudom én a verlenék az egész egész szimbolizmus az az ott kézelő volt, tehát hogy már ott volt ennek egy kultúrája a Bódlertől kezdve mindenkinek a tudmódosítása, ami amihez nekem például tehát mi csináltunk olyan eszéket is, amik nem ilyen szigorúan kronológiai sorrendésbe illeszkednek, ahol azt éreztük, hogy valahova kell egy kitérőt tenni.

[00:21:56]Ott ott beiktattunk egy úgynevezett epizódikus elmélkedést a a Bri Savaránnek a mintájára, és ilyen epizódikus elmélkedés született például a sportolókról vagy a zenészekről.

[00:22:06]A sportolóknál egy kicsit többet kellett turkán, de aki keresanál, tehát ott is gyönyörű szép történeteket tanáltunk a ezekről a egészséges életmódot folytató emberekről.

[00:22:21]Igazából nem volt olyan korszak, ami ami nehéz volt.

[00:22:25]Ühüm.

[00:22:25]Ugye ez a nyugati kultúrában az alkohol azért elég régen be van épülve.

[00:22:30]Tehát ö a középkorból is rengeteg ilyen orvosi szöveget találtunk, ami azzal foglalkozik, hogy ugye ott például a a szakácskönyveknek mindig volt egy volt egy hátsó melléklete, ami általában a a háztartással és és nagyrészt a a borokkal foglalkozott például azzal, hogy hogyan lehet a rossz borokat megjavítani, hogyan kell tárolni a borokat.

[00:22:55]És rengeteg ilyen orvosi feljegyzés volt, ami ami arra vonatkozik, hogy hát ez egy elég gyakori betegség volt a másnaposság, tehát hogy mindenféle mindenféle történeti korba, ugye az ókorba, a középkorba, hát ugye ha az ember kinyitja ráblét, akkor azért nem olyan nehéz abba abba boros és másnapos állapotokat, vagy vagy mondjuk vont, vagy vagy akármi mást.

[00:23:23]Arra jöttünk rá egyébként, hogy ahogy ezeket a korokat ugye elkezdtük külön kezelni, hogy tulajdonképpen minden művészeti korszaknak megvan a saját maga halucinogénje, ami ami azért nagyon keményen rányomja a bélyegét erre a korra.

[00:23:40]Tehát hogyha mondjuk az egész mondjuk az egész a a cse kultúrának az aranykorára gondolsz, tehát a a filmbe a cse újhullám, hrabál satöbbi satöbbi, az az egy ilyen az egész korszak, és talán még hozzácsaphatjuk ugye a hasekot is, tehát ez még sokkal hamarabb hamarabb kezdődik, meg az Egonervénk is, satöbbi.

[00:24:02]Tehát, hogy ez egy ilyen egy ilyen sörös félrészeg, amit az ember prágába szokott csinálni, hogy hogy 15 sört issza haznap, mert már reggel 10-kor megittta az első sört, de valahogy nem részeg, valahogy valahogy csak egy ilyen egy ilyen spicces, sörös folyamatos lebegésben van.

[00:24:19]Nekem arabál ilyen, hogy egy ilyen folyamatos lebegésben vagyunk, de hát ugye az a fajta durvulás, amit mondjuk az impresszionisták csináltak, hogy füllevágás satöbbi, az meg mondjuk az abszint nélkül elképzelhetetlen.

[00:24:35]Tehát elválaszthatatlan.

[00:24:38]Elválaszthatatlan.

[00:24:38]Ugye a ahogy mondjuk a a görög kultúrától ez a a borfogyasztás elválaszthatatlan, ahogy mondjuk Hunteres Tom Zoltól mindenféle mindenféle fel lehet színi, be lehet szúrni.

[00:24:51]Igen, a az is tehát hogy hogy minden korszaknak megvan a a az a hallucinogén, ami ami ami hozzátartozik a ennek a ennek a korszaknak a hangulatához, lényegéhez tulajdonképpen.

[00:25:05]Igen.

[00:25:05]Hogy mond mondjak egy egészen közeli példát a a készítettük ezt a kötetet, ebbe belekerült egy olyan fejezet, írtunk egy olyan fejezetet is, ami Szécchenyi Istvánnak egy viszonylag kevés ismert munkájával foglalkozik, aminek az a címe, hogy a pálinkárul.

[00:25:22]Most ez egy nagyon érdekes történet nekem.

[00:25:24]A ugye hitelt olvasni általában nem szoktuk, de tudjuk, hogy van, vagy tudjuk, hogy volt a stádium és így tovább.

[00:25:33]és név nélkül adott ki, de valóban ő írta egy egy kis rövid, talán 60-70 oldal az egész, ez a címe, hogy a pálinkáról, és ő tulajdonképpen a pálinkán keresztül fogalmazza meg a Reformkort megelőző 50 évnek a magyar történetét, és egy ilyen egészen elképesztő adatokat egészen elképesztő dolgokat állít, és ilyen nagyon kemény adatokra hivatkozva, tehát ugye tudjuk, hogy ő végzett közgazdász volt, Széchenyi István és földolgozott mindenféle adójegyzékeket, ilyen katonai sorozási jegyzékeket és így tovább.

[00:26:10]És és ebből vont lekövetkeztetéseket, megnézte, hogy mennyibe került mondjuk a saját koránál egy fél évszázaddal korábban a pálinka.

[00:26:18]És az derült ki, hogy ugye 1700-as éveknek a a végén az még egy hihetetlenül drága ital volt, hiszen alapvetően gyümölcsből készítették.

[00:26:26]És arról is néz mindenféle kimutatásokat, hogy mondjuk 1700 és évek végén jellemzően csak hat évente termett annyit mondjuk a Silzva, hogy abból érdemes legyen pálinkát fűzni, és emiatt olyan ára volt, hogy azt a akárki nem engedhette meg magának.

[00:26:41]És amikor viszont elterjedtek ezek a a krumpliból, gabonából mindenféle dolg előállított ipari szeszek, amiknek ugye csak a neve pálinka, akkor viszont hihetetlenül leesett a az áruk, és ez valami elképesztő pusztítást végzett Széchenyi szerint a magyar társadalomban.

[00:26:58]Csak egyetlen egy példát szeretnék erre mondani.

[00:27:00]Amikor ő főúrként valamelyik kastélyát föl akarja újítatni, akkor leírja ebben a Pálinkárú című könyvben, hogy hogy ő nagyon megijedt a költségektől, hogy ott építőanyagot kell vásárolni, kifizetni a mestereket, kifizetni a trógereket és így tovább.

[00:27:15]És ahogy elkezdődt az építkezés, rájött arra, hogy ezek igazából egy fillérjébe nem kerül, merthogy ő volt a kocsmátási jognak a tulajdonosa azon a településen.

[00:27:22]És az, amit ő elköltött munkabérre, az egy az egybe pálinka formájában visszakeremít a saját zsebébe.

[00:27:30]Hát igen, apokaliptikus állapotokat fest a a szabadságharc előtti Magyarországról.

[00:27:35]Tehát gyakorlatilag egy ilyen végtelen alkoholizmus, tehát és a legrosszabb formáj csemőtől az öregasszon által, akit el tudsz képzelni, tehát hogy ő nem nem tud nem tud lovagolni, mert mindenhol részegek fekszenek a az utcán, hogy azt, amit régen mondjuk kivitt kivittek a a a mezőre egynapi dolgozáshoz, mondjuk vagy munkához, kivittek egy üvegbort, most egy üvegpálinkát visznek ki.

[00:27:57]ö öenféle ilyen ilyen ilyen lukakba laknak, mert eladják a vagy pénzé teszik a a házukat és pálinkát vesznek.

[00:28:07]Pénzforgalom már alig van, mert mindent pálinkába fizetnek.

[00:28:11]Lehet, hogy ebben némi némi túlzása van a a a Grófúrnak, de ugye az az utolsó mondata, hogy nincs nagyobb ellensége Magyarországnak a pálinkánál, tehát valami egészen drasztikus.

[00:28:22]Ö ahogy egyébként ugye például ugyanez megtörténik Londonban is ugye a Ginnel, hogy több több ö több gin pub van egy időben Londonban, mint ahány lakos van.

[00:28:36]Ö ez egy pár évent meg a Gin történetéről egy egy mű.

[00:28:39]És hát hiet ez az ipari ipari pálinka készítés, ez hihetetlen pusztításokat visz végbe a a lakosság körébe, mert viszonylag olcsón lehet drasztikus alkoholhoz nyúlni.

[00:28:53]Na és ugye hát ez ugye ez a ahogy ahogy mondtam, hogy a művészeti korszakokhoz is hozzátartozik mindig a saját halucinogényük.

[00:28:59]Tehát az egy hrabar egy hrabar regényben nem várom el, vagy nem várom soha azt, hogy valaki mondjuk mondjuk levágná a fülét.

[00:29:09]Tehát ahhoz kell a kell az abszint, amibe akkor még ugye ö jól mondom fehér űrömfű nevű abszintum.

[00:29:17]Öy nagyon csúnya idegméreg egyébként.

[00:29:19]Amellett, hogy ez egy majdnem tiszta alkohol volt, tehát egy egy majdnem tiszta alkoholhoz hoz hozzáadtak egy egy idegmérget.

[00:29:28]Azt ugye 5 órakor volt ez a zöld óra, amikor a amikor az angolok teáztak, később dztek.

[00:29:35]Öö akkor ők ezt fogyasztották.

[00:29:38]Hát ettől gondolhatod, hogy izé és ugye utána jött valami francia orvos, aki erre rájött és ugyanúgy föl volt ezzel háborodva, és azért harcolt, hogy ezt ezt valahogy valahogy oldjuk meg az abszint kérdést, mert Franciaország meg fog meg fog szűnni.

[00:29:52]Tehát tulajdonképpen egy ugyanolyan olyan drasztikusan lépett föl, mint ahogy ahogy Széchenényi.

[00:29:59]Tehát itt azért minden korszaknak megvan a a meghatározó.

[00:30:03]Hát ugye kí mi kicsit beleragadtunk ebbe a pálinkakorszakba, nem tulajdonképpen.

[00:30:08]Tehát hogy jó, nem a biztos, hogy az ipari pálinka is fogy rendesen Magyarországon, most már ugye a házi pálinka is újra.

[00:30:15]Tehát itt azért itt azért ugye egy ha egy hamvasi hamvasi fogalmat ö hozzak elő, azért mi elég keményen pálinkanemzet vagyunk.

[00:30:26]Úgyhogy csak még egy dolog erről, hogy a a van egy kedvenc orosz írónk, hogy szovjet írónk, a Venyedikt Jerofej, és az is nagyon tanúságos, amikor ő arról arról számolve többek közt ebben a Moszkva Petuski című alapvetésében, hogy hogyan helyettesítették a a hiánykországokban, például a szovjet időkben a szezt, és ott ilyen egész borzalmas dolgok kerülnek elő a talán még az oktolony az a kölni a legenyhébb, de ebben ebben a ebben a regényében ír olyan olyan koktélrecepteket is, amiknek tartozékai között megtalálunk a fékolajtól kezdve a rovarítirtóporig mindenféle borzalmakat, ami nyilván egy túzás meg karikatúra, de azt nagyon jól megmutatja, hogy olyan nincsen, hogyha valaki szomja és akkor nem tud inni.

[00:31:15]Igen, hát egy egy párat had olvassak föl azért.

[00:31:20]Tehát amiről a fejezet is a címét kapta, nekem a kedvencem a az egyik ilyen szovjet koktélnak az egyik alapanyaga a szatkó, a gazdag vendég nevű sampon például.

[00:31:29]De van azt mondja, van olyan van olyan koktélja, például a kánaáni balzsam, a költői című kánaáni balzsam, az denaturált szből, barna sörből és tiszta politúrból készül.

[00:31:46]A fehér orgona készítéséhez pedig a névadó kölnibe lábizzadás elleni szert, zsiguli sört, illetve alkohol tartalmú lakkot kell adagolni.

[00:31:58]Úgyhogy és akkor ugye itt itt amikor és ezek létező dolgok, tehát ezeket nem mi találtuk ki, bár a receptjei ugy ki mondjuk parkett, azért nem minden receptet érdemes elkészíteni, tehát hogyha valaki mondjuk parkettalakot talál egy egy koktél receptbe, azt nem biztos, hogy el kell készíteni.

[00:32:14]De hát ugye ez felnőtteknek való ez a könyv, akik el tudják ezt dönteni.

[00:32:19]És ennek kapcsán, hogy ugye a Jerofajevnek a különböző szovjet koktéljait fölsoroljuk, hát elég elég unalmas magyar kreálmányok is szóba kerülnek.

[00:32:33]Biztos, hogy mindenki tud ilyeneket.

[00:32:37]Ugye a Jerofejevnél korpásodás elleni hajszesz, rovarirtó, fékolajak, samponok satöbbi vannak.

[00:32:43]azt mondja, ezen valódi ingyenségekhez képest milyen fantáziátlannak tűnnek a magyar gulyás kommunizmus kézműves koktél kreát kreálmányai.

[00:32:52]Itt van például a vasbeton.

[00:32:56]Ezt nem tudom, hogy ismerted a vasbetont.

[00:32:57]Ez kér ez egy feles vodka, egy feles abszínt, egy és egy és egy feles 80%-os tórum kiegészítve fél beherovkával és 2 dl tonikkal.

[00:33:14]Aztán ott van a búvár, korsós sörbe, poharastól beleeresztett feles kalapács, fél deci vodka egy pohár sör.

[00:33:24]szivacsgyöngye.

[00:33:25]Zárás előtt a pultról vagy az asztalokról szivaccsal felitatták a kiömlött piákat, majd a pohárba csavarták.

[00:33:31]Aztán van még a mi a Ez két cent unikum és k cent vodka.

[00:33:34]Vagy éppen a mi a ez 2 cml unikum és 2 cm szívapálinka.

[00:33:41]Tehát, hogy itt azért azért látszik, hogy azért egy ilyen szociológia mélyfúrást is végeztünk, hogy hát én a vasbetonnal a könyvben találkoztam először, de tehát a a strórum említésétől is szaltózott egyet a gyomrom.

[00:33:57]Úgyhogy mi ezzel egyébként a covid időszakában ismerkedtünk meg mélyebben ezzel a 80%-os szeszesitallal, mert a Móric Zsigmond körtéren alapozó, vagy hogy hívják ezt a ezt a helyet, azt hiszem alapozónak hívják, és be volt zárva a covid alatt, viszont ugye volt egy ilyen szabály, hogy házhoz szállítás esetén nyitva lehet tartani.

[00:34:21]Tehát kinyitottak egy kisablakot, és hazavihetted a forradbort.

[00:34:24]De ez ugye egy-két órán keresztül tartott talán hétig, tehát volt egy ilyen kijárási tilalom este 7-ig vagy nyolcra.

[00:34:31]Igen, assiszem.

[00:34:34]És lehet, hogy 7tig volt.

[00:34:34]És akkor úgy ez úgy folyt, hogy akkor nem tudom, ez 5 órakor kinyitott ez a hely, forraltbort árult és akkor egy-két óráig lehetett ott maradni.

[00:34:43]Baromi hideg volt ugye a forradból ez egy kicsit segített, de hát azért mégis egy-két óra alatt azért nagyon nehéz berúgni, tehát vagy nagyon gyorsan kellett forradborozni.

[00:34:51]És akkor kitalálták ezt, hogy akkor tesznek ebből a ebből a ebből a 80%-os roomból, amit egyébként én gimnázista koromban láttam azt, hogy hogyan csinálják ezt az alkoholisták, akik már ugye nem nagyon tudtak inni, és a a belecsöpögtették a kenyérbe, és úgy ették a a sima kenyeret rummal, és akkor akkor azt ittuk, tulajdonképpen egyet vagy kettőt kellett ebből ebből meginni.

[00:35:24]Meg volt megvolt az első, de szerintem ezt csak egyszer próbáltuk ki, mert ez az ez nagyon pusztító volt.

[00:35:27]Pusztító volt.

[00:35:27]Az tény.

[00:35:27]Azt én szerintem volt ez többször is, de legyen egyszer.

[00:35:31]Egyszer egyszer biztos volt.

[00:35:34]Ugye 77 recept van a könyvben.

[00:35:37]Ezek közül a van ami kimondottan ott is meg is van hivatkozva, hogy ezek már az adott korszakban is másnaposság ellen javallott receptúrák voltak.

[00:35:48]De hogy mennyi volt, amit mondjuk ti válogattatok ki, saját tapasztalat vagy gondolat alapján, hogy hogy odapasszolt az adott fejezet végére?

[00:36:04]Úgy úgy emlékszem, hogy általában azért az történt, hogy a a szövegből valahogy kiderült a recept is.

[00:36:08]Tehát nem az volt a cél, hogy a olyan receptekkel szórjuk el, amit mi kis kísérleteztünk, hogy jó nekünk, hanem Aha.

[00:36:16]Hanem nem tudom én a a Hajnócinak a legendás kisegényében a Haná kilovagolt Perzsiában, ott ott van egy van egy elég emlékezetes ilyen halászlievés egy borzalmas nem is másnap, hanem har nap után, akkor ott logikus volt, hogy hogy keressünk egy halászli receptet, vagy például a ugye kiterjedt a figyelmünk arra is, hogy a a kiszen van egy kórhely halászlé nevű műfaj.

[00:36:42]Igen, igen, igen, igen.

[00:36:42]Tehát az ott az ott adja magát.

[00:36:44]volt, ahol meg improvizálni kellett a a tehát egy-két ilyen történelmi figurát is megvakaráztunk, például a Nagy Sándort, aki azon kívül Nagy Hódított, azon kívül tigris részség.

[00:36:55]Így van.

[00:36:55]És egy egy nagyon komoly alkoholista volt, aki valószínűleg ebbe is halt bele.

[00:37:00]És a a az ókori görög konyháról egyetlen egy recept kivételével semmit nem tudunk.

[00:37:06]Ez is ez a ez a Mitáos nevű szakácsakinek egy egy És az se egy recept, hanem egy egy sor.

[00:37:12]Egy soragosag szagos halat.

[00:37:14]Önsd le olívaolajjal és hints meg sajtal.

[00:37:16]Ennyit tudunk a ennyi a komplett óigörék konyha.

[00:37:18]Hát illetve Homérosználnál nyilván nyilván vannak tehát például Homirosnál van vírus recept recept ennyi maradt.

[00:37:26]De recept ennyi maradt.

[00:37:26]A konyháról kicsivel többet tudunk.

[00:37:28]Tehát a a arról, hogy a a Nagy Sándor idejében mit tettek másosságra, arról csak tippelni lehetett.

[00:37:35]Azt viszont tudtuk, hogy ő Makedon volt alapvetően, úgyhogy kerestünk egy Makedon töltött paprikareceptet.

[00:37:42]Hát igen.

[00:37:42]És van azért egy ugye ebbe a ebbe például amikor megnéztük a 19.

[00:37:46]század sajtóját ebből a szempontból ugye már az ez az arkánumon elég jól kutatható, tehát ühüm nem kell végolvasni a 100 év sajtóját, hanem csak ugye keresünk benne bizonyos szavakra.

[00:38:02]Akkor megnéztük, hogy mit ajánlanak.

[00:38:04]Tehát azért van itt egy lehet itt azért variálni, persze mindenki másban hisz, de azért van egy ilyen fővonala a másnapos étkezésnek, és mindig is volt.

[00:38:14]Tehát azért az édes az mindig kizárva.

[00:38:18]Lehet, hogy valakinek pont ez ez a ez ez jön be, de azért most a fővonalról beszélek.

[00:38:23]Ez az édes kizárva alapvetően ugye folyadékpótlás, tehát levesek.

[00:38:28]Akkor ilyenkor nagyon jól esik az embernek valamiért a savanykásabb, erősebb dolgok.

[00:38:34]Valószínűleg az erős az az orrodat is tisztítsa.

[00:38:39]A savanyú az valamiért kibéleli a kibéleli a gyomrodat.

[00:38:41]Ö könnyebb ételek, tehát nem a zsírosabb ételekről van szó.

[00:38:48]Tehát ezért aztán például ugye évszázadokon keresztül tartja magát.

[00:38:52]Ugye az a hasaknál is előfordul, rengeteg helyen előfordul ugye minden korhely, halalászlé és a a savanyú hering.

[00:38:59]Tehát például a savanyú hering az egy az egy az mindig egy ilyen farsang utáni étel volt, ilyen ilyen kórhelyétel volt.

[00:39:09]Ugye ez akkor például a a savanyú a savanyút a szalontüdőm, amit amit állítólag ezt az innyes mester írja, hogy hogy ugye ezt ilyen gyógysörök mellé ö adták a kocsmába.

[00:39:22]Ennek is ugye az volt a problémája, hogy gyorsan rendbe rakta az embert együtt a gyógysörökkel, és gyakran átfordult a ló túlsó oldalára.

[00:39:31]Tehát azért mondom, hogy van egy ilyen fővonal, amit mondjá, hogy hogy en pontosan ennek van egy iroda, ami emléke is a krúinak a boldogult úfikorom című regényében, mint király utca 40 igen benne pécs városáben kerettörténet annyi, hogy egy lump társaság másnaposan beesik oda, majd pedig a napnak a végére ismét megalapozzák a következő napi másnaposságot, és ott ha a Krúdi jól írta, és a Pásl alatt valóban a a szalontidőt értette, akkor akkor ők is szalonidővel is sőrel próbálnak túlesni az előző napi meg próbáltatásokat.

[00:40:11]Igen.

[00:40:11]Ide meg én tennék egy zárójelet, hogy ezt utána majd megcsillagoz csillagoz meg a végén, hogy hogy ezt azért mondta Bence, hogyha hietünk Rudinak, merthogy ugye mi elég régóta foglalkozunk gasztronómiai forrásokkal.

[00:40:26]Ezek ugye rengeteg probléma van, akár a szakácskönyveket, ugye a szakácskönyvek azért nagy a szakácskönyvekből egy kor gasztronómiájára következtetni azért nagyon nehéz vagy problémás, mert ugye a gyakorlatilag a 19.

[00:40:40]század végéig, 20.

[00:40:43]századi a szakácskönyvek azok a a felső 5-10%-nak a konyhájáról árulkodnak.

[00:40:49]Tehát ezek meg nem az írta általában, aki főzött, de ezeket ezek ezek ezeket szakácsok írták.

[00:40:55]szakácsoknak.

[00:40:55]Tehát ezek szakkönyvek voltak.

[00:40:57]azért nem voltak például anyaghányadok benne, mert ez ugye az első olyan szakácskönyv, amit főzni nem tudó nőknek írnak, az ugye a a 20-as30-as években a Móra Ferencnél, aki azt írja az előszóban, hogy hát már nem a fiatal lányok nem tudnak, a polgárlányok nem tudnak főzni, én meg akarom tanítani őket, és akkor megtanítja bevásárolni, satöbbi.

[00:41:19]Tehát addig ezek szakmunkák voltak, és ugye azok a szakácsok írták, akik arisztokratáknál, főpapoknál, nagypolgároknál voltak alkalmazásba, és ezt és ezt át akarták adni az egyik szakácsnak a a tudásukat, a másik, vagy csak önmaguknak föl akarták jegyezni ezeket a dolgokat.

[00:41:38]Nagyon kevés kivétel van.

[00:41:40]Ilyen kivétel például a az első magyar nyomtatott szakácskönyv 1695-ben jelent meg Kolozsváron, amiről azt gondoltuk először, hogy egy polgári szakácskönyv, vagy az első polgári városi szakácskönyvünk, de kiderült, hogy nem, hanem a csiki ferences szerzeteseknek a kézirata került be Kolozsvárra, és ezt adták ki a nagyon-nagyon minimális változtatással, és ugye ott a a Ferences szerzetesek magukra főztek.

[00:42:09]És tulajdonképpen azért jegyezték föl, ők nem tudtak főzni nagyrészt, hanem hogy aki a jövő héten fog főzni, annak ez egy ez egy támpontot, egy segítséget nyújtson.

[00:42:19]Na most nagyon problémás forrás például az irodalom is, mert vannak olyan íróink, akik szociológiai pontossággal festik le a a gasztronómiát.

[00:42:29]Ilyen mondjuk a Móric, ilyen a tömörkény.

[00:42:36]Ö ilyen talán szerintem a szerintem a a a Kosztolányi nagyon sokat meg lehet tudni egyébként mondjuk a francia konyháról, Szomoriból satöbbi.

[00:42:48]Rúdi, akit mi a nagy gasztropápának tartunk, és a legnagyobb legnagyobb gasztroírónak, levesírónak, ő ő egy nagyon megbízhatatlan forrás, tehát hogy ő nála az egész konyha, étkezés az egy költészet, az egy szimbólum, az egy az az nem nem a hitelességről szól.

[00:43:06]Tehát mondok egy példát.

[00:43:09]Pont a Pisli, nem tudom melyik mi a címe a novellának.

[00:43:16]Kér egy kér egy bemegy a kocsmába valaki, kér egy pály három oldallal később kiderül, hogy pacalt eszik.

[00:43:26]Tehát neki az, hogy a a a krúdinál az, hogy valami tüdő vagy pacal, az tulajdonképpen majdnem mindegy.

[00:43:34]Az, hogy a az, hogy az újházi leves az tyúkból készül, vagy kakasból, az nála teljesen mindegy.

[00:43:40]A nagyendrénél baromira nem mindegy, hogy az meg a Móisznál se mindegy, hogy ez tyúk vagy kakas.

[00:43:47]Tehát azért az írókkal is nagyon nagyon vi vigyázni kell, hogyha hogyha gasztronómiai forrásnak tekinti az ember.

[00:43:55]És akkor most jön a csillag.

[00:43:57]A mondta az András is, hogy hogy szakácskönyvből arra következtetni, hogy a korban mit tettek az emberek, az az mindig tényleg egy ilyen nagyon rizikós vállalkozás.

[00:44:04]És erre most két példa jutott nekem is az eszembe.

[00:44:07]Az egyik a első európai nyomtatott szakácskönyv a Platinának a ühüm tisztességes gyönyörű című munkája, ahol ahol a az alapanyagok is olyanok, meg a fűszerezés is olyan, hogy lehet tudni, hogy tehát 1460-as években egyáltalán nem volt jellemző Rómától 20 mre sem, hogy ilyeneket ettek volna.

[00:44:29]Tehát nem ettek ugye általában húst se, meg a fűszerezésnél is, ami ami fűszereket fölhasznál egy egy fogáshoz, vagy ajánl egy fogáshoz, ott ott lehet tudni, hogy egy falunak az édes költségvetése megy bele, mit tudom én, kubéba, bors meg galanga, meg egyebek formájába.

[00:44:46]Meg a szövegből is ott kiderül, hogy az egy nagyon válogatott embereknek készül.

[00:44:49]Platinának az életrajzából tudjuk, hogy ő ő pápai udvarba szolgált, hercegeknek szolgált, satöbbi, satöbbi.

[00:44:55]Tehát fogalma nem lehetett arra, hogy egyébként a nép, a nép, az Isten adta a nép az mi teszik.

[00:44:59]Vagy egy másik példa is eszembe jutotta a hát meg ott ugye volt egy kézírásos forrás.

[00:45:06]Igen.

[00:45:06]A kom a könyve, aki aki egyébként szintén, aki főpapoknak, főpapoknak meg főuraknak volt a hát most hogy mondanánk, ilyen magánszakács volt tulajdonképpen egy ilyen ilyen magánséf.

[00:45:18]Igen, de most egy másik szöveggel is foglalkozunk Andrással, amit meg 1000 1300-as években írtak.

[00:45:25]latinul egy két könyvből álló mű, amit egyiket egy olyan olyan fickó írt, aki valahol a mai Franciaország területénett, a másik felét egy olyan, aki a mai Dél-Olaszország területén, és ott ott a recepteknél például sokszor elhangzik az, hogy hogy így készítsd el ezt meg ezt a fogást, és így szolgáld fel az Úrnak, vagy így így tárald fel az udvarnak.

[00:45:45]Tehát hogy ez is egy 700 éves szakácsk nincsen arra, hogy kiderül belőle, hogy akár a szakács mit eszik.

[00:45:52]Az derül ki, hogy aki megengedheti magának, hogy szakácsa legyen és fűzön neki, az egyébként miket szokott készíteni.

[00:45:57]De hát ez mondjuk az első magyar kézírásos szakácskönyvre is érvényes a szakácsmesterség.

[00:46:04]Tudjuk ez ugye egy jól emlékszem 16.

[00:46:07]századi kézirat egy Erdélyi, nem tudjuk, hogy melyiknek, de az egyik Erdély fejedelemnek a szakácsot is ugye ezek a mondatok, hogy ezt a részét ad a fejedelemnek, ez mehet a nem tudom.

[00:46:18]Tehát, hogy ugye itt ugye az a nagyon nagy probléma, hogy hogy azért tudunk nagyon keveset, ugye az első népszámlállás József korábban készült, és akkor azt valami olyasmi jött ki, hogyha jól emlékszem, olyan 90% körül volt a földműveseknek a száma, és akkor körülbelül 10% volt ez a városi polgár, földbirtokos, arisztokrata, pap satöbbi, főpap, nem tudom.

[00:46:42]Tehát, hogy hogy hát egy ilyen szűk 10%-nak a a garzonómiáját ismerjük meg ezekből a szakácskönyvekből.

[00:46:52]És ráadásul van még egy probléma ezekkel a szakácskönyvekkel, hogy a 19, tehát hogy itt a ahogy a a itt nem voltak szerzői jogok a gasztronómiába, a szakácskönyv írásba, ugye az irodalomba is ez egy idő után jön be, egy ideig nincsenek szerzői jogok.

[00:47:08]Bárki bárkitől tulajdonképpen lophat.

[00:47:08]A 19.

[00:47:11]század híres magyar szakácskönyvei azok úgy úgy készültek általában, hogy fogtak egy franciából németre fordított ö már bevált szakácskönyvet, ami ami elfogyott Berlinbe, Bécsbe, Párizsba, jó sok példányba, azt lefordították magyarra, ráírták, hogy nemzeti pirosfehér zöld magyar magyar szakácskönyvm és és kiadták, és akkor az ember kinyitja, mit 1800 5-ös vagy 56-os vagy tök mindegy.

[00:47:45]Kinyitja és akkor látja, hogy a teknős békalevessel kezdődik és akkor azér elcsodálkozik ezzel.

[00:47:50]Hát nyilván ennek ez az oka, hogy hogy ezek ezek mind fordítások.

[00:47:56]Még ráadásul nem is a a a magyar felső rétegnek a az étkezését ismerjük meg belőle, hanem mondjuk a párizsi felső rétegnek az étkezését ismerjük meg belőle.

[00:48:06]Ugye ez már a 19.

[00:48:06]század második felébe jön, hogy megjelennek olyan szakácskönyvek, amiből már azért valamennyire lehet következtetni a a az adott kornak a a a teljes étkezésére.

[00:48:18]Talán az első ilyen az mondjuk a Rézi néninek a szakácskönyve, amiből azért érződik, hogy mit tudom én, Szegedi Kalács van benne, meg meg Tiszaszelet, meg tehát hogy érződik, hogy ez egy ez egy ez egy adott kornak és egy adott városnak a a receptjei is megjelennek benne.

[00:48:37]Biztos, hogy abban is van átvétel és fordítás, de már azért van valami köze a a az adott étkezési kultúrához.

[00:48:45]ráfordultatok a arra, amit meg akartam kérdezni, hogy ugye ti olyan e a macskaj könyv evolúcióján túl is foglalkoztatok több olyan szöveggel, ami a gas gasztronómiáról szól?

[00:48:59]Tehát nem csak receptgyűjtemény, hanem mondjuk ilyen plusz információk is vannak benne egy adott korszakról, vagy vagy vagy földrajzi egységről legyen szó, akár a a az erdélyi lakomáról legyen szó, akár a Platina szakácskönyvéről, a Rézi néni szakácskönyvéről, erről a könyvről, hogy én azt írtam fel magamnak kérdésként, hogyha megnéz ember egy korszakban, ahogy megnézted a vagy megnéztétek, hogy adott idő időszakban a sajtó a másnaposságra, hogy hivatkozott.

[00:49:33]Ha megnézzük mondjuk egy korszaknak a szakácskönyveit, vagy a a receptúráit, akkor abból mire lehet következtetni.

[00:49:40]És azt véglig most megválaszoltátok, de akkor úgy módosítanám a kérdést, hogy van-e, vagy volt-e olyan korszak, vagy például a mostani, amikor ilyen elképesztő bőségben vannak szakácskönyvek a a könyves boltok polcain, amikor mondjuk az átlagember vagy a mindennapok étkezésére lehet következtetni abból, vagy a nem is feltétlenül az étkezésekre, de mondjuk a szokásokra, vagy arra, hogy mi a fontos abból, hogy milyen típusú szakácskönyvek vannak a könyvesboltokban, és Mi fogy mondjuk a legjobban?

[00:50:12]Milyen típusú szakácskönyvből adnak el a legtöbbet?

[00:50:17]Hát figyelj, egy kornak és egy területnek a gasztronómiáját azért rengeteg minden meghatározza, hogy most olvastam egy könyvet például meg egy készülünk egy egy ilyen, nem tudom, ilyen vacsoraestekre egy Shakespeare fordító sráccal, aki újrafordította a szonetteket, és ő azt találta ki, hogy legyenek sonek és legyenek Shakespeare szonettek, és legyenek Shakespeare korából ételek.

[00:50:39]Na most ugye akkor már a angol már vannak angol nyelvű szakácskönyvek.

[00:50:48]Nyilván ezekkel megint az a probléma, hogy nem a népi étkezést írják le, hanem ugye a nagyjából mondjuk az arisztokrciának az étkezését, de hát ugye például ott is hihetetlenül meghatá teljesen a a klíma hihetetlenül meghatározza egy egy tjegységnek a a gasztronómiáját.

[00:51:08]Tehát, hogy az, hogy például a a mediterrán gasztronómiába ilyen il mi van, az az teljesen más, mint ugye egy szigetországnak a ugye ott ott akkor nagyon meghatározza a Shakespeare korának a gasztronómiáját, például az, hogy ha jól emlékszem ilyen 250-260 böjti nap van például még.

[00:51:34]Tehát például nem a böjti napokon nem lehet például már még vajat se használni, ezért veszik a legrosszabb minőségű olívaolajat.

[00:51:45]És ugye van Shakespeare egy ilyen mondat, például egy hogy vagy hasonlat, hogy sötét volt, mint az olaj.

[00:51:52]Hát mert a ugye a a meditá a spanyolok a legrosszabb minőségi olívaolajat adták el.

[00:51:59]Tehát ott is azért a amikor Shakespeare korának a garzonómiáját próbálja valaki földeríteni, akkor is az, hogyha csak a szakácskönyveket tekinti, akkor egy nagyon hamis kép fog elé tárulni.

[00:52:11]Tehát nagyon érdekes, hogy ezzel szemben ugye ahol példá nagyon nagyon erős húsfogyasztás van ebbe a korszakba, Angliába.

[00:52:19]Ez nyilván a klímát klímától is függ.

[00:52:22]Ezzel szemben például a mediterrán gasztronómia, ugye a görög az ókori görög és latin gasztronómiának is ugye a az aranykortők úgy képzelték el, hogy vegetáriánus.

[00:52:34]Nagyon kevés hús van, nagyon sok zöldség van, nagyon sok hal van.

[00:52:40]Egyébként az pont Angliában is ugye nagyon nagyon sok hal van.

[00:52:45]Szóval, hogy hogy rengeteg mindenből adódik össze egy egy gasztronómia, és hogyha ha sokféle forrást használ az ember, akkor ez úgy nagyjából egyébként földtérképezhető.

[00:52:56]Én most rengeteg Shakespeartet olvastam ebből a szempontból.

[00:53:03]Ö ö hát hihetetlen hihetetlen érdekes, hogy Shakespeare is, hogy tele van pakolva a gasztrztronómiai utalásokkal, amehát rengeteg következtetést lehet már maga a Glób színház is, ahol ugye lehetett enni, az is egy baromi érdekes dolog, meg a meg a PUB kultúra.

[00:53:23]Úgyhogy ha az ember sokféle forrást használ, akkor akkor akkor ezekhez közelebb lehet férkőzni valahogy.

[00:53:31]Másik, ami ami másik dolog, ami eszembe jutott, és azt fel is írtam ezt az idézetet, a Ficskupáltól másnaposighidegen forró életre gondolva ugye a a leves recepthez ukroska igen ajánlja ezeket a szavakat és én ebbe találtam valami végtelenül emberit, tehát megjelent előttem egy kis másnaposan didergő lélek, aki csak egy kis törődésre vágyik.

[00:53:59]meg meg egy jólevesre és és gondol azokra a napokra, amikor majd jobb lesz.

[00:54:08]És tulajdonképpen ha belegondolsz, nem sok minden változik, mert amikor ugye azt mondja Szokrácész pár ezer évvel ezelőtt, hogy hogy engedjük el a fuvoláslányokat, nyilván amikor az ember kétségbe van esve, meg szomorú, meg szenved, meg szégyelli magát satöbbi, akkor jó ilyen forró dolgokra gondolni, mint a mint a a mint a szerelem például, valami pozitív dolgokra.

[00:54:33]Tehát, hogy ilyenkor egyébként nagyon nagyon nagyon fontos, hogy másnaposan például a kultúrafogyasztás, mert az ember ugye ott hosszú ingeskedik a lakásba, és valamit csinálnia kell, tehát hogy az úgy, tehát hogy ilyenkor azért filmeket néz, olvas.

[00:54:46]Én például másnaposan rengeteg kultúrát szoktam izé magamhoz venni.

[00:54:51]Na most azt nagyon meg kell válogatni.

[00:54:54]Tehát például Sopenhavert nem szabad olvasni, horrorfilmeket nem szabad nem szabad nézni, háborús filmeket nem szabad nézni.

[00:55:01]Tehát ami még a depressziót növeli, azokat a kulturális termékeket távol kell tartani.

[00:55:08]Tehát ilyenkor ilyen nagyon-nagyon vidám, de mondjuk ilyen nem tudom belevó macsó háborús fent, hogy piszkos 12 olyat se.

[00:55:18]Hát lehet, hogy lehet, hogy hát ilyenkor ilyen ilyen habkönnyű habkönnyű végjátékokat kell szerintem nézni, aminek aminek csodálatos a vége.

[00:55:29]Egyébként lehetne csak csinálni.

[00:55:29]egy ez például egy egy nagyon jó üzletág lenne, hogy hogy külön másnaposságra ugye gyártanak gyógyszereket, gyártanak italokat, folyadékpótlás, vitaminpótlás, vaspótlás, mit tudom én mi pótlás, hogy olyan művészeti alkotásokat létrehozni, amit kifejezetten másnaposságra ajánlanak a a a készítők.

[00:55:50]Tehát, hogy a hogy a mondjuk olyan a vége, hogy van egy egy rossz ember, aki egész életében lump volt, és elitta a családjának a pénzét.

[00:56:01]és és izé, de a végére megjavul, és példás családapa lesz belőle, és akkor az ember ezt háromszor, négyszer megnézi egy másnaposság alatt, és a lelke kezd kezd fölépülni.

[00:56:10]Tehát ilyen ilyeneket kell szerintem szerintem fogyasztani ilyenkor.

[00:56:17]A szóval visszatérve a kiinduló gondolathoz, hogy a és anélkül, hogy a mértéktelen italozást propagálnám, de hogy ebben az egészben és és ha ha van tanulsága a könyvnek, akkor számomra ez volt.

[00:56:30]Van egy ilyen egyrészt egy nagyon logikus konklúziója, meg nagyon emberi konklúziója.

[00:56:35]A logikus konklúziója az ugye az, hogy nincsen élvezet, aminek ne kéne megfizetni az árát.

[00:56:40]És most nem csak a másnapra gondolok, ha sokat eszünk, meghízunk.

[00:56:44]Ha ha fégtelenül bulizunk, kiaavatlanok leszünk.

[00:56:47]Ha sokáig akarunk élni, akkor az azt jelenti, hogy idősödni fogunk, ráncosodni fogunk.

[00:56:53]Nem leszünk már olyan szépek, frissek, fiatalok.

[00:56:55]És igen, hogyha ha lumpenkedünk és sokat iszunk, akkor másnaposak leszünk.

[00:57:00]És még egyszer visszacsatolva az előző gondolatomhoz, ez ebben szerintem van valami végtelenül emberi.

[00:57:08]Hibázunk és megfizetjük az árát.

[00:57:13]Tudjuk, hogy milyen következményei vannak annak a rossz döntésnek, amit megcselekedtünk már egyszer, és megcselekedjük újra és újra és és ugyanazokkal a következményekkel, és semmi nem változik, és mégse tanulunk belőle.

[00:57:27]És az jutott erről eszembe, és tök kíváncsi vagyok, hogy ezt hogy látjátok, hogy ebben a közösségi médián edzett, uniformizált tökéletesre hepehupa csiszolt állvalóságban, amit amit mondjuk a a közösségi média platformok vagy az internet tár elénk A egyrészt mennyire fél férnek bele ezek a nagyon emberi mulasztások vagy hibák.

[00:58:04]Másrészt, hogyha hogy attól, mert nem beszélünk róluk, vagy nem mutatjuk meg őket, vagy vagy az egészet eltoljuk egy ilyen paraván mögé, attól még ez létezik, csak csak valahogy az egésznek a szorongató jellege, amiből pont ez a meleg megbocsátó emberség hiányzik, ami nekem a ficskúidézetből süt.

[00:58:27]ez veszik el, akkor akkor annak milyen következményei lehetnek?

[00:58:33]Hát ugye ezzel kezdtük a beszélgetést, hogy ez valamiért egy ilyen, hogy nem beszélünk róla, ez egy ilyen szégyenteljes dolog a kultúrában, a másnaposság.

[00:58:41]Ö pedig egy egyrészt emberi, másrészt pedig rengeteg tehát azért ebben van egy felhajtóerő is, tehát sokféle másnaposság van.

[00:58:49]Ugye nálunk van rengetegféle másnaposságot megkülönböztetünk.

[00:58:53]Ugye a tigris másnaposságtól kezdve a a a Ringlishp módszeren keresztül nekem az egyik kedvenc másnaposságom, amit egyébként rengetegszer megtapasztaltam már életemben, az a hrabali másnaposság.

[00:59:10]Ugye van nálunk kafkai másnaposság, amikor az ember bogárként vagy rovarként ébred föl.

[00:59:15]Ehhez ugye kreáltunk is egy receptet, azt se készítse el senki, mert az abba asszem, hogy csótány van talán csótányt tettünk bele.

[00:59:23]A hrabali másnap az egy hrabal idézetből, egy szövegrészből indul ki.

[00:59:29]Azt írja Krabal, akitől szintén a kacája, mert nem volt egy nem volt idegen, hogy hogy ő minden jó ötletét, minden minden ö jó írásának az ötletét másnaposan találta ki, mert ő ilyenkor ugye a megtisztulás motívuma ilyenkor ő mindig mosogatott a a házimúrik után ugye ott maradt ez a csomó edény és akkor ő mindig végtelen végtelen mosogatá sba kezdett, és mindig a az anyukájának a hangját hallott a háta mögül, aki mindig azt kérdezte tőle, hogy mi lesz belőled így, kisfiam, és ettől ő úgy szégyelte magát, hogy az egy ilyen felhajtóerő volt, és azt, hanem ő neki azért mégis csak van a vannak mégse egy lump gazember, hanem ő neki azért mégis csak van a vannak céljai az életben, és ő igenis igenis lesz valaki.

[01:00:23]És sőt ezt ezt abszolút inspirálta ez a ez a ez a ez a bűntudat tulajdonképpen ez a szégyenérzet.

[01:00:33]Én ezt nagyon sokszor érzem, hogy ugye és azt hiszem talán ezt a Belcher is írja a Günternővel kapcsolatban, hogy ilyenkor amikor az ember másnapos és szégyelli magát és bűntudata van és akkor akkor hihetetlen ö erővel tör belőle föl az, hogy valami jót cselekedjen a világgal és megmutat.

[01:00:53]Ilyenkor szoktunk húslevest főzni az egész családnak, megmutatni, hogy mégis csak hasznos társadő, tehát hasznos építőkövei vagyunk mind a családnak, mind a társadalomnak.

[01:01:03]Tehát azért mégse kell minket azért teljesen leírni, csak azért, mert hajnal három-kor négy kézlább jöttünk haza.

[01:01:08]Meg azért gondolj bele, hogy a világvallások közül is nem egy tehát, hogy ez egy örült nagy problémája az embernek, hogy hogy van egy van egy természete, amiről azt gondoljuk, hogy hajlik a jóra, de valahogy valahogy mindig hülyeséget csinál.

[01:01:23]De erről szól a viszonylag ismert kollégánknak a könyve, a Biblia.

[01:01:27]Ezzel kezdődik a teremtés történetével, hogy megteremtődik az ember, vagy ha akarjuk világra jön ártatlanul, tele jó szándékkal satöbbi, satöbbi, és előbb-utóbb csak elkövet valamit, amitől ez a ez a ártatlanság a véget éér, és erre vannak rituálék.

[01:01:42]Katolikusoknál az, hogy elmegyünk jóni, és úgy tesszük jóvá bűneinket.

[01:01:47]Tehát, hogy én én nem érzek nagyon más logikát ebben a másnaposságban sem, mintogy a saját emberi természetünk küzdünk.

[01:01:52]Igazából amit most éppen a rosszalkodásnak a tárgya, az nem egy tömeggyilkosság volt, hanem egy nagyon csúnya berúgással, nem tudom én a két ljukúban.

[01:02:01]És hát azt is hozzá kell tenni, hogy miközben ezt a könyvet írtuk, azért rájöttünk, hogy az istenek közöttünk járnak.

[01:02:07]Tehát ott van például Szokratész, aki soha nem részeg és soha nem másnapos, és ez utána Szokratész gyakorlatilag Svej képébe visszatér, aki szintén soha nem részeg és soha nem másnapos.

[01:02:21]Tehát azért vannak vannak ilyen emberetti ere.

[01:02:22]Egyetlen egyszer részeg egyébként, legalábbis hasság szerint a sveik, amikor parancsra meg kell inni egy fél liter kónyakot.

[01:02:30]Igen.

[01:02:31]De az az egyetlen egyés akkor is parancsra történt, tehát hogy az igazából nem számít.

[01:02:34]És nekem már megfordult a fejembe egyszer-kétszer, hogy ha belegondolunk, tulajdonképpen a szókratészisés irodalmi figuraként létezik.

[01:02:41]Tehát tudjuk, hogy ő volt, de amit tudunk róla abból ő egy szót nem ért le.

[01:02:45]Tehát ez csak a a csak a Platónon meg egy-két tanítványon keresztül maradtak fel még róla a töredékek.

[01:02:51]És a a smekről is egyébként irodalom történészek azonosították, hogy ez ki lehetett körülbelül ez a figura.

[01:02:57]Tehát hogy hogy mondjam neked?

[01:02:57]Látja ezeket már valaki együtt?

[01:02:59]Tehát lehet, hogy ez ez ugyanaz a két csak.

[01:03:03]Hát ugyan ugyanaz az archetípus.

[01:03:03]Igen.

[01:03:04]Akorát igen.

[01:03:05]A és sajnos példájukat követni kicsik vagyunk.

[01:03:08]Ezt még hozzá kell tennem.

[01:03:10]írtok a könyvben arról is, hogy tehát a a mámor a részegség megítélése és hogy miként értelmeződik a másnap, hogy például ugye a a az isteni színjátékban, a pokolban külön passzust szentelnek a a nagy fogyasztású embereknek a túlvilágon, de hogy például én az Erdély fejezetben egy ilyen meglehetősen megbocsájtó emberséges attitűdöt éreztem, hogy ez is benne van, ső utána ott szerepel, hogy néha még szükséges is egy-egy görbe éjszaka, mert mert máshogy nem lehet megtisztulni sem a nyomasztó gondolatoktól, se semmi mástól.

[01:03:48]hogy arra találtatok-e valami mintát, vagy vagy láttatok-e összefüggést, hogy mondjuk akár egy-egy nemzet, akár egy-egy vallás tükrében, vagy akár egy-egy korszak tükrében, mi volt a viszonya akár a a mértéktelenséghez, akár a a máshoz, ami ami utána következett, hogy mindig ez a bűn és bűnhődés tematika uralkodott, vagy vagy ennek voltak egyéb értelmezései is?

[01:04:15]Hát nyilván a mennyiségi határok azok azok koronként azért nyilván változnak.

[01:04:20]Ugye a görögöknél is ugye volt egy volt egy határ.

[01:04:23]Ugye ennek egy mitológiai történetet is szenteltek, hogy ugye az első az első görög, aki aki megkapta Dioniszosztól a szőlőtőkét, és először készített bort, és utána megkínálta a szomszédokat, de azok a annyira berúgtak, hogy izé agyon verték.

[01:04:40]Ugye ez a történet utána még még folytatódik.

[01:04:43]Másnaposan azért kicsit szégyelik magukat és eltemetik a tagot.

[01:04:48]De ez egy ez egy hosszú történetté válik.

[01:04:50]És ugye ebből van az, hogy az ugye az ember bemegy egy ókori múzeumba, akkor végestel végestelen végig semmi mást nem lát, csak köcsögöket.

[01:05:01]És hát na ezekbe lögybölték a a a vízzel.

[01:05:04]Ugye ez a történet ez arról szól, hogy hogy vizezni kell a bort, meg különben baleset lesz belőle.

[01:05:10]Agyon vered a szomszédot, az senkinek nem hiányzik.

[01:05:14]Ezért gyakorlatilag egy fröccsöt kell inni.

[01:05:17]De hát azért látszik, hogy mondjuk a azokból az orvosi könyvekből, amik mondjuk a középkori Erdélyben születtek, hát ott ugye például a valamelyik erdei orvos megjegyzi, hogy hogy kifejezetten javalt egy héten egyszer nagyon berúgni, mert az megtisztítja a szervezetet.

[01:05:36]egyébként én ebben hiszek, tehát hogy a a hogy a szervezetet a szervezet ez megtisztítja mindenféle testnyíláson keresztül napokon keresztül tisztul az ember ilyenkor.

[01:05:48]Tehát, hogy ennek ebbe ebbe van ebben van orvosi ráció.

[01:05:53]Én azt gondolom a hogy hogy igen.

[01:05:55]Meg lehet, hogy ebben a Bandinak az erdélyi gyökerei is benne vannak, mert a az ő javaslata volt az, hogy az első kiadásnál 52 receptet tettünk a kötetbe.

[01:06:05]Pont ebből a megfontolásból, ugye egy héten egyszer azért ezzel muszáj túlesni.

[01:06:08]Igen.

[01:06:09]Tehát mi beálltunk emögé a vélemény mögé.

[01:06:11]Még a rómaiakról annyit, hogy meg a görögökről, hogy a a tehát egyébként Szókratésznén is egész pontosan a lakómánál valami olyasmi hangzik el, hogy hogy nem teszik, tehát nem nem mondják meg azt, hogy kinek mennyit kell inni, mert normálisan ez úgy nézett ki a görögöknél meg a rómaiaknál is, a civilizált civilizált ivás, hogy volt egy borkirály, aki aki azt aki az ivásnak a ritmusását eldöntötte.

[01:06:35]Tehát azt is, hogy hogy mennyire higítsák a bort, meg azt is, hogy mikor mikor lehet megint a a krátér, mit tudom én, a pohárhoz nyúlni.

[01:06:43]És ez ez annyira így volt, hogy a a valószínűleg akkor is voltak már valami bornál töményebb italok.

[01:06:48]Ezt onnan onnan lehet tudni, hogy a görögnek volt erre egy szava, a metű, amiből az ametiszt szó is szárazik különben, ami azt jelenti, hogy akit nem érint meg a metű, nem érint meg a a az ital, mert ugye az ametiszt volt az a varázsé tartott kő, ami megvad észegségtől satöbbi, satöbbi.

[01:07:08]És tehát nem csak, hogy a a bornál bonyolultabb dolgokat nem akarták, hanem a a szimbornak, az a szimborívás is tulajdonképpen az alkoholizmusnak volt a a szinonimája.

[01:07:16]És ezt onnan tudjuk például, hogy a valamelyik neró a sok közül, mert ilyen utónvel több császár is volt.

[01:07:24]Talán a Claudiusnak is Nero volt a nevének a vége, és neki az volt a gú neve, hogy Meró.

[01:07:28]A a Merum szóból, ami annyit jelent, hogy szimbor.

[01:07:31]Tehát ugye valakire azt mondták, hogy szimborívó, az olyan, mintha manapság azt mondom, hogy hát tudod az Alkesz Jóska, tehát aki vegyitetlenül vissza, az az valami borzalom.

[01:07:42]Hát most ez ugyanaz a szint, csak mondjuk a ugye a legvégő stádium az mindig a töményborral az a az a legkeményebb.

[01:07:49]De hogy ugye van itt egy hamvasfejezet is, ami gyakorlatilag egy hamvas essének a paródiája.

[01:07:57]Ugye Hamvason mindig jót lehet parodizálni, mert egy olyan stílusa van, de ugye ő megkülönböztet két van egy ilyen nemzetkarakterológiai eszbefuttatás, ahol megkülönböztet bornemzeteket és pálinkanemzeteket.

[01:08:12]A bornemzet az olyan, hogy nincsenek nagyhatalmi vágyaai, nem szokott lerohanni más országokat, más földrészeket satöbbi.

[01:08:21]És akkor például ilyen bornemzet a francia, ilyen bornemzet a spanyol.

[01:08:26]az akár az amerikai, akár az észak-afrikai lakosságfolni.

[01:08:30]Igen, igen, igen, igen.

[01:08:33]Hát ugye például, ha jól emlékszem most lehet, hogy rosszul fogom mondani, ugye Shakespearnél most ebben benne vagyok, ott egy az eredetiben ezt mindenhol össze-vissza fordítják, Aszunak, mindenféle dolognak.

[01:08:45]Ugye már ez a a ugye ez a serry portói dolog már megjelenik, ami tulajdonképpen hogyha ha jól mondom, akkor ez egy erősített bor, tehát borpárlattal erősített bor, amit én azért szerettek, azt hiszem, hogy szek néven fut Shakespearnél, és rengetegszer Falstaff is állandóan eszpiálja satöbbi, satöbbi.

[01:09:07]Ugye ez is a éghajlatból jön, hogy egy erősített bort, ugye ezek ezek mind ilyen spanyol területekről, déli területekről jönnek.

[01:09:16]Ez a gyűjtőneve akkor még, hogy ha jól emlékszem, szek ugye te tudod?

[01:09:21]Nem tudom, lehet, hogy most tévedek, akkor elnézést kérek mindenkitől, de hogy hogy hát ennek az esős folyamatos folyamatosan nedves, hideg, de hát ilyenkor milyen milyen jól esik az, hogyha az ember nem bort iszik, hanem egy erősített a tömény az talán már túlzás lenne, mert azt hisz nyilván whiskyt isznak egy idő után, de hogy hogy egyébként a a a seribbe, a portóiba mindig benne van az, hogy hogy az az önnyugtatás, nem, hogy hát egy kicsit erősebb italt iszok, de azért én nem töményezek.

[01:09:58]Ez egy azért ez egy valamiféle Igen.

[01:10:01]Igen, igen.

[01:10:01]De hogy ez érdekes, hogy azért ez nagyon keményen lekerült a popkultúrába is a a Sherinek a Zugivásnak a ö megint csak a szinonímája.

[01:10:11]Tehát gondolj bele, hogy a az Agata Krisztinél vannak ilyen ilyen hősnők, akik csak egy kicsit serrizik, csak egy kicsit elmegy, kortyolgat meg nem tudom is izében a halálanírus például van egy ilyen karakter, aki aki fölcsempészeti mindig a a serijet, de egyébként mondjuk a Harry Potterben is van Alkeszt nagyni, aki aki csak a serit iszogatja, de az viszonylag így szorgalmasan.

[01:10:32]Hát egy kis borocska.

[01:10:34]Mégse tömény.

[01:10:34]Mégse tömény.

[01:10:36]Borocska.

[01:10:36]Mégse tömény, de azért Igen, igen.

[01:10:37]Igen.

[01:10:40]Egyébként a tehát a a női női szál az, ami ami nekem hiányzott a könyvből, egy egész fejezet van a női másnaposságról.

[01:10:49]Igen, de a akkora hangsúllyal nem kerültek bele, mint a a férfielség.

[01:10:56]Pedig szerintem azért már mondjuk a a akár a 21.

[01:10:57]20-21.

[01:10:57]100 popkultúra az az kitermelte a a akár a a női italok, tehát a a koktélkultúra, a Szex és New York által mondjuk térképre tett kozmopoliten koktél, a a ennek az egésznek a a vonatkozását egy mondjuk még gigább macskaj könyvbe már ez is beleférhet.

[01:11:24]Ugye rengeteg rengeteg új ötlet és új fejezet van, mint már mondtam.

[01:11:29]Tehát biztos, hogy nagy könyvek vannak, tökéletes könyvek nincsenek, úgyhogy és ezt mi a most is folyamatosan gyűjtjük egyébként a témákat.

[01:11:39]Ez hazamegyünk, és ez az ötlet be fog kerülni abba a mappába, aminek a helye van.

[01:11:45]Majd föl fogunk hívni, mert én azt hiszem, hogy ezt a sorozatot még nem láttam.

[01:11:51]Amit én többször is úgy a hat évadot, úgyhogy be tudok számolni.

[01:11:53]és és szeretnénk majd forrásokat kérni ehhez, hogy hol lehet hol lehet ezekhez a forrásokhoz hozzájutni.

[01:11:59]Hát nyilván ennek az egyik oka az, hogy két férfi írta és ö arról tudtunk írni, amit ismerünk.

[01:12:08]Igen, de egyébként van benne pont az előbb említett Hambas paródia, az egy az egy női másnaposságot taglalja.

[01:12:16]Öeng dolog kimaradt ebből még.

[01:12:22]Mi nagyon szeretnénk, hogyha lenne lenne negyedik kiadás is.

[01:12:24]Még annyit elmondanék erről a kiadásokról, hogy hogy ugye az első kiadásban volt egy hányós zacskó, és a második kiadásba, második kiadásban már nem volt, ugye az első az Alexandránál jelent meg.

[01:12:41]És akkor mi kitaláltuk, hogy olvastunk egy ilyen tolsti mondatot, hogy a az igazán nagy regényekről fölösleges kritikát írni, mert az egy igazán nagy regény, egy igazán jelentős regény önmagába foglalja a saját kritikáját is.

[01:12:56]És akkor azt gondoltuk, hogy ez ebben az esetben, ebben a témában egy hányuzzacskó lehet.

[01:13:02]Akinek ez nem tetszik, az fogja a hányúzzacskót és ír egy kritikát.

[01:13:05]Dobj egy kritikát és dobd bele dobd bele egy kritikát.

[01:13:07]A második kiadás, az is már egy jelentősen bővített kiadás volt.

[01:13:13]Az a magvetőnél jelent meg.

[01:13:15]És hát ugye a magvető kiadónak a portfóliójához képest ez egy kicsit úgy kilógott, hogy egy egyrészt, hogy szakácskönyv, másrészt az, hogy díjas között egy hányó könyv.

[01:13:29]Hát akkor akkor még talán csak egy nobeldíjas volt, de már két nobel igen.

[01:13:32]Között.

[01:13:32]Ha között, akkor igen, akkor áll, hogy és hát úgy ő láttam, hogy ott a hogy mindenki ugye egy kicsit olyan furcsán nézett a kiadóba erre, hogy hát azért ez nem biztos, hogy ide való ez a könyv, de de a Morcsányi Géza nagyon ő liberálisan beleegyezett ebbe, nagyon nyitott volt ebbe a dologba.

[01:13:54]És akkor amikor majdnem kész volt a könyv, akkor kérdeztük, hogy Géza és akkor a hányós zacskó, és akkor eltorzult az arca, és azt mondta, hogy ez a magvetőkiadó, itt nem lesz hányos zacskó, értitek?

[01:14:06]És akkor megértettük, hogy itt nem lesz hányoszacskó.

[01:14:10]Egyébként ez a ugye a az első kiadás ez a Malév, akkor még volt Malév, és ez a Malév hányoszacskójának egy parafrázisa volt.

[01:14:16]Kicseréltük a szövegeket.

[01:14:19]És most ugye az néztem, hogy a tiét pont nem olyan, ugye, mert errezem a bemutatóról Igen, hogy hogy most ennél a harmadik kiadásnál ugye azt talál azt találta ki a kiadó, hogy nem lesz benne hányós zacskó, mert nagyon megdobná az árát, az amúgy is magas árát, viszont az első 100 darabot, ami ilyen gyűjtőknek gyűjtőknek készült, abba tesz abba abba volt az első, az egy ilyen special edition volt, és tehát ebből létezik 100 olyan példány, amiben Megint van hányzacskó, ami egyébként akkor is óriási siker volt, hogy könyvesboltba, ahova jártam szinte naponta annak idején, mindig kérdeztem, hogy hogy fogy a könyv, és azt mondták, hogy nagyon jól fogy, nők veszik férfiaknak, és úgy hívj, mindig úgy kérdezik, hogy van-e van-e még az alkoholista szakácskönyvből, és azt mondja, egyetlen egy baj van, hogy kilopják belőle a a hányós zacskót.

[01:15:14]Tehát hogy az az sokkal jobban fogy.

[01:15:14]a annak egyébként ennek az egész kötetnek egyébként lett egy ilyen kultusza az évek során, tehát ilyen dedikálásokon meg fölolvasások után nagyon sok ilyen úgynevezett ilyen rajongóval vagy gyűjtővel nagyon sok ilyen mókás történetünk volt.

[01:15:30]Szerintem az egyik legmókásabb az volt, amikor egyszer Pécsen dedikáltuk ezt a könyvet, és megjelent egy ürge, azt hiszem, hogy a második kiadással talán.

[01:15:38]És képzeld el, hogy egy ilyen nagyon profi look, tehát nem nem egy bicskával, hanem valami valami erre alkalmatos szerszámmal géppel egy luk volt ide belefúrva.

[01:15:52]Abban még volt is valami fém dolog beletéve, és nem értett, így odaadta, hogy akkor ezt dedikáljuk, és akkor mondta, hogy a nem tudom, arany az aranyvirág, a pécsi aranyvirág sörözőnek most mondtam egy egy nevet, és nem értettük ezt a lukat itt, és azt mondta, hogy hát ez a kocsmai példány, mert kitett egyet a ki volt lánc tessék.

[01:16:14]Ki volt láncolva?

[01:16:14]Igen.

[01:16:15]Ki volt?

[01:16:15]Igen.

[01:16:15]Hogy azért volt, mer ki volt téve a pultra, hogy azt, hogy a hogy hogy tudják meg, hogy mi lesz másnap tanácsok satöbbi.

[01:16:21]És képzeld, hogy az első kiadást azt ellopták, és a második kiadást azt kiláncolta a pulthoz, és azt a példányt levette a láncot, és azt hozta el, ami ami ami oda oda ott volt.

[01:16:35]Azóta se jártunk, megértük, hogy elmegyünk abba a pécsi kocsmába.

[01:16:39]Szerintem azóta se voltunk.

[01:16:41]Szerintem az úti bezárt.

[01:16:42]Igen.

[01:16:42]Meg olyan ritkán járunk kocsmába, hogy tulajdonképpen ez érthető is.

[01:16:48]Cserna Szabó András, Darida Benedek, köszönöm, hogy itt voltatok.

[01:16:50]Köszönöm a beszélgetést.

[01:16:52]Önöknek köszönjük a figyelmet, ahogy a az interjú elején is mondtam, ha szeretnének értesülni a legfrissebb tartalmainkról, iratkozzanak fel a YouTube csatornánkra.

[01:17:00]Hamarosan újabb adással jelentkezünk.

[01:17:03]M.