Uniós pénzből épített gettót Nyíregyháza: így finanszírozza akaratlanul az EU a szegregációt

[00:00:00]Szeretettel köszöntöm a hallgatókat, nézőket.

[00:00:02]Ez a Jelen közéleti magazin podcastja.

[00:00:05]Én Ónodi Molnár Dóra vagyok.

[00:00:07]Mielőtt elkezdenénk a mai adásunkat, kérem önöket, hogy iratkozzanak fel a YouTube csatornánkra, hogy ezzel is támogassák a munkánkat, illetve hogyha egy szuper láj-ot nyomnak, azért külön köszönettel tartozunk, hiszen azzal még több támogatást kapunk.

[00:00:23]És még egy szolgálati közlemény, hogy nemrégiben jelent meg Kijutunk című bukazinunk, amely a mára kialakult belpolitikai helyzetet elemzi interjúkkal, írásokkal.

[00:00:32]Szeretettel ajánlom önöket.

[00:00:34]Önöknek ez a Jelen pont médiaoldalon megrendelhető, illetve a Rilay újsági újságárusoknál megvásárolható.

[00:00:42]És akkor fordulok a mai Andás adás vendége felé.

[00:00:44]Ö köszöntöm a stúdióban Muhi Erika ügyvédet, a Nemzeti Etnikai és Kisebbségi Jogvédő Iroda munkatársát.

[00:00:52]Ez a szervezet a diszkrimináció ellen küzd és különösen a joma roma jogvédelem a áll a fókuszában.

[00:01:02]Köszönöm, hogy eljöttél a stúdióba.

[00:01:04]Köszönöm a meghívást.

[00:01:06]És telefonon, úgyhogy ez most egy ilyen különleges adás lesz.

[00:01:08]Telefonon köszöntöm a Hátrányos Helyzetű Családok Országos Egyesületének elnökét, Glonci Lászlót, aki szintén a diszkrimináció elleni fellépést, jogvédelmet tűzte a zászlajára, és emellett célja az Európai Uniós pénzek ellenőrzése is.

[00:01:23]Szia Laci!

[00:01:26]Köszönöm, hogy itt vagy velünk.

[00:01:28]Köszönöm a megkívást.

[00:01:28]Nagyon sokszor beszélünk az uniós források szabályos elköltéséről, és azt látjuk számos tagállamban, hogy a megvalósult projektek azok nem mindig tartják tiszteletben az alapjobok alapjogokat, és egy-egy fejlesztés helyett, területnek a fejlesztése helyett azt látjuk, hogy számos csoport diszkriminációt szenved el, amit úgy lehet összefoglalni, hogy a közös pénzünkből megy a temérdek pénz különböző fejlesztésekre, és az lát látszik, hogy nemhogy a probléma megoldódna, hanem a probléma mélyül, amelyet egyébként a projekt hivatott volna orvosolni.

[00:02:05]Az EU Bridge nevű civil szervezet nemrégiben publikált egy kutatást, amely hat országra terjedt ki, köztük Magyarországra, és azt állapította meg, hogy Magyarországon 88 milliárdi Ftnyi ilyen projekt volt.

[00:02:21]Tehát 88 milliárd Ft ment a kukába már olyan értelemben, hogy nem orvosolta a problémát, hanem mélyítette a problémát, amelyet egyébként a projekt célzott azzal, hogy megsértette az Európai Unió alapjogi kartáját.

[00:02:35]És fordulok Erikhoz, hogy egy picit beszéljünk arról, hogy mit jelent ez az alapjogi karta.

[00:02:42]Az alapjogi karta egy nagyon régi, ha úgy tetszik, nagyon régi alapdokumentuma az Európai Uniónak.

[00:02:48]2007-es dokumentumról beszélünk, csak valamiért nem volt a köztudatban.

[00:02:55]És az utóbbi néhány évben az Európai Unió is, én úgy látom, sokkal nagyobb hangsúlyt fektetett az alapvi kartának a gyakorlati megvalósulására.

[00:03:07]úgy kell elképzelni, hogy az az alapjogi kartát, mint mondjuk a hasonlóképpen az emberiok európai egyezményéhez, tehát azokat a polgári, politikai szabadságjogokat szabályozza vagy fekteti le a unión belül, amelyeket mondjuk már találkoztunk, amelyekkel már találkoztunk a különböző emberi jogi egyezményekbe.

[00:03:30]A mi szempontunkból a legfontosabb a az alapjogi karta tekintetében ugye ez a diszkriminációmentesség, ugye tilos a hátrványos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmódnak a megvalósulása.

[00:03:42]És amit említettél, ez a bridge kutatás, ami egy nagyobb európai uniós projekt, két éves projekt kapcsán került rá sor Magyarországon is, ugye ők is kifejezetten azt nézték meg, hogy vajon az alapjogi kartának mely jogait, tehát az ott lefektetett alapjogok közül melyet sérti, az oktatáshoz való jog, a diszkriminációhoz való jog, a szociális ellátáshoz való jog.

[00:04:04]És ezt vizsgálták ugye ebben a hatországban, többek között Magyarországon is.

[00:04:11]Miért fontos az ebben lefektetett elveknek megfelelni?

[00:04:13]Tehát hogyha meg csatlakoztunk a tagállamokkal együtt, ezekkel az érintett tagállamokkal együtt, mert ugye főleg kelet-európai országokra vonatkozott a kutatás.

[00:04:27]Nyilván a joggrendünket valamennyire át kellett rendezni a csatlakozás pillanatában.

[00:04:32]Elvileg mindennel rendben kell, hogy legyen.

[00:04:36]Elvileg igen.

[00:04:36]A gyakorlat meg mindig más.

[00:04:38]Azt kell, hogy mondjam, hogy nagyon sok olyan projektet látunk a munkánk során, Laci is, én is majd Laci be tud számolni a nyíregyházi projektről, ami egy nagyon sarkalatos példája ennek a hogyan tudunk úgy elkölteni pén még el is költjük, még még a célt is kábé megvalósítjuk.

[00:04:56]Tehát nem arról szól a projekt megvalósítása, hogy nem tudom én, bűncselekmények vagy bármi korrupció történne, tehát megvalósul a projekt.

[00:05:05]mégis azokat az alapjogi kritériumokat, amelynek meg kéne felelni, azokat nem teljesítjük, mert például azt szeretnénk elérni, hogy csökkenjen a szegáció egy adott településen, de a projekt meg úgy valósul meg, hogy valójában nem csökken, hanem fenntartjuk, vagy esetleg elmélyítjük a szegregációt.

[00:05:28]Tehát már hiába lett színesebb, szebb, szagosabb mondjuk az iskola, vagy a új lakásba költöznek az emberek, hogyha az ugyanakkor egy szegrezet, azt nem változtat, hogy a ha nem léptünk előre, ugyanott topogunk a a egy helyben, nem léptünk előre, nem történtek meg olyan strukturális változások, amelyek pont azt segítenék, hogy hogy valóban fejlődjön és előrelépjen mondjuk egy társadalmi csoportjeles ül a romák ebben a kérdésben.

[00:05:59]Ezért van az, hogy most már egyre több egyébként is az uniós a most már folyamatban lévő meg a most kiírásra került uniós projektekben már nagyon-nagyon figyelnek arra, hogy az alapjogi karta célkitűzései megvalósuljanak.

[00:06:17]Akkor fordulok Laci hozzád.

[00:06:17]Ebből a kutatásból kiderült, hogy Magyarország volt az egyetlen olyan tagállam, ahol civiljelzésre az alapjogok megsértése miatt az Európai Bizottság egy már megnyert projektnél visszavonta a támogatást, és ez ez a civil jelzés, ez tőled érkezett.

[00:06:34]Te találtad meg azt a projektet, amiből látszott, hogy itt sajnos nem a céloknak megfelelően költötték el a pénzt.

[00:06:42]Kérlek, mesélje erről nekünk.

[00:06:45]Nyegyházi megyei jogú vágos önkormányzata teleprehavitáció szempontjából megnyert az EU EU-nál 1 760 millió Ftot plusz egy másik pályázatot.

[00:06:59]Ez egy egybe kötött páat, közösen a ami ugye elvileg a római integrácsot kellett volna, hogy elősegítse.

[00:07:10]Az első 15 családnál az egyenlő bánásmód, hatóság, aki akkor még teljesen független volt, megállapította a jogsértést és kötelezte az önkormányzatot arra, hogy erre vonatkozóan ezt a fajta jogsértést szüntesse meg, és a pályázatnak megfelelően tele rehabilitációt hajtson végre, de úgy, hogy a érintett családokat kimondottan integrált lakó övezetbe kell, hogy helyezzék, illetve többségüket.

[00:07:53]Hát ezt akkor a nyíregyházi önkormányzat megtámadta ezt és akkor már én képviselőkét jeleztem, hogy ez a pályázat úgy, ahogy van.

[00:08:09]Jelenleg úgy néz ki, hogy nem hogy az integrációt fogja elősegíteni, hanem egyértelműen a szegrációt lakatás területén, illetve félve attól, hogyha a másik homatelep felszámolása teljes mértékében megtörténik, akkor a Mikluskatolikus kimondottan romareget járt a iskola tehát Szegrá cigányiskola lé Ábal is növekedni fog.

[00:08:40]Akkor csak, hogy a hallgatóink értsék a kontextust.

[00:08:43]Tehát felszámoltak egy cigánytelepet, és az ahelyett, hogy különböző helyekre a városban szétköltöztették volna az embereket, vagy találtak volna más városokat, tehát hogy integráltan tudjanak lakni a felszámolt telep lakói, a huszár telepre költöztette a város ezeket az embereket, ami eleve egy nagy létszámú szegregátum cigánytelep Nyíregyházán, és ez a telep növekedett tovább a a felszámult telepnek a lakó óival, és ilyen formán növekedett a helyi szegregált iskolának is a létszáma, hogy azok a gyerekek, akik az átköltöztetés során ugye elveszítették a korábbi körzetes iskolájukat, ami ugye integrált iskola volt, kénytelenek voltak az iskolaváltás során elszenvedni azt a diszkriminációt, hogy bekerültek egy cigány iskolába.

[00:09:36]Igen.

[00:09:36]Ugye az annyival kiegészíteném, hogy akkor én az akkori római önkormányzatnak voltam az elnökese és akkor még tudtam tárgyalni kétszer a polgármester úr és kértem, hogy ezt a fajta tevékenységet, illetve a folyamatot szüntessük meg, mert álláspontok szerint ez EU kartogot fog sérteni, amennyiben ez megvalósul.

[00:10:03]illetve kértem, hogy az egyenlő bánásmóz hatóság határozata alapján folytassák tovább a a pályázat megrahajtását, a dezekrációs folyamatot.

[00:10:16]Hát hát a teljes mértékben elzárkóztak a város és akkor elkezdett egy elkezdtem kutakodni, tehát közekadatigénylések és minden dokumentum beszerzése megtörtént, amit úgymond nagy nehez kiadtak.

[00:10:34]Hozzáteszem, minden ki volt akarma.

[00:10:34]És akkor több éves, több egy éves kutatás eredmény után, amikor már látszódott az, hogy a keleti lakótelepnek a a 90%-a át lett telepítve, egyértelműen megállapítható volt, hogy már akkor olyanutos Görögkatolikus egyháziskolának a létszáma is növekedett elég jól, illetve a huszár telepre vonatkozóan közel akkor egy olyan 3-400 fő családnak két akkor már látszott az, hogy megduplázódott, illetve duplázódott a létszám.

[00:11:16]Jelenleg most pár pillanat ennek a pályázatnak köszönhetően, amikor teljesen lezárult a soramikos katolikus egyháziskolának a létszáma szinte a 70 főről felment 150 160 főre, illetve a huszán telep lakosságát illetően közel 2000 ember lakik itt.

[00:11:38]Ö akkor tettem egy uniósú megsértését panaszt az Európai Bizottságnak több évig vizsgálták, azt hiszem három évig és három év után egy ilyen újévi ajándékként jött egy levél, melybe tájékoztatak arról, hogy a pályázatok nem támogatnak, minősítik tekintettel arra, mivel uniós kardot sértettek.

[00:12:02]Az egy eléggé különleges helyzet, hogy a hat országból Magyarország volt az egyetlen és Glonci Lászlónak köszönhetően, ahol egy ilyen alapjogi sérelemre hivatkozva visszavontak támogatást.

[00:12:16]Szerintettek, és most mind a kettőtőket kérdezem, miért van az, hogy ennyire nehezen felismerhető az alapjogi sérelem, ehhez kevés a civil aktivista, nincs elég kapacitás az emberjogi védelemben ezekben az országokban.

[00:12:32]Mi az oka annak, hogy ilyen kevés ügy van, és hogy csak Magyarországon volt ez az egyetlen egy ügy?

[00:12:39]Kezdem akkor én ö a ugye azt kell látni, hogy ez a tehát az, hogy az, hogy megfeleljenek a projektek az alapjúi kartának, ez egy ilyen horizontális szempont.

[00:12:47]Ez nagyjából úgy néz ki, hogy át kéne, hogy hassa az egész projektet.

[00:12:52]Bármilyen projektről beszélünk, nem csak a mondjuk a telepfelszámolás vagy az oktatás területén megvalósuló projektek, hanem úgy általában minden uniós projektnek úgy kéne megvalósulnia, hogy a hogy hogy ezeket a horizontális szempontokat figyelembe vesszük.

[00:13:10]Mert ha nem, akkor valóban a bizottsághoz lehet fordulni.

[00:13:14]Nekem az a tapasztalatom régebbről, és nem a mostani időszakról is, meg régebb mostaniról is, meg a régebbről is, hogy hogy azért nagyon messze van ám ide Brüsszel, és nem csak nálunk, hanem nyilván a többi uniós országban is így van.

[00:13:30]Tehát amit ők ők papírt látnak, ők papírból dolgoznak.

[00:13:33]A bizottság emberei nem jönnek ide.

[00:13:35]Laci hívására idejöttek, megnézték, látták, nyilván saját szemükkel tapasztalták, hogy hogy ellentétes folyamatok történnek, mint amit mondjuk, de nem a a karta meg ugye általában az emberi jogi egyezmények előírnak, meg a magyar jog is egyébként, tehát az egyenlő bánásmódól szóló törvény is sér törvényt is sértette ez az egész eljárás.

[00:13:59]véleményem szerint az egy más kérdés, hogy a bíróság mit mondott e tekintetben.

[00:14:02]Tehát, hogy ők nem látnak el idáig.

[00:14:05]A civiljelzés is nagyon nehéz, merthogy a civilek is nagyon sokan nincsenek tisztában azzal, hogy ilyen esetben, ha a belső jogorvosati lehetőségek nem működnek, vagy nagyon nehézkesek, akkor a bizottsághoz lehet fordulni.

[00:14:21]Egyébként egy nem túl bonyolult panaszmechanizmus alapján egy ki kell tölteni egy online űrlapot gyakorlatilag.

[00:14:29]Tehát, hogy nem egy nem annyira bonyolult, és meg lehet meg lehet tenni magyar nyelven, hiszen ugye az uniónak a magyar is egy hivatalos nyelve, de hogy Magyarországon ezzel nagyon kevéssé vannak tisztában a civilek is.

[00:14:40]Laci, miért van az, hogy ennyire nehéz civileket találni, vagy neked a munkádat mi nehezíti leginkább, amikor ilyen típusú ügyekkel találkozol?

[00:14:48]Hát én a legelsőnek megerősítem Edikát a tekintetben, hogy az Európai Unió és az Európai Bizottságnak egy nagy problémája van, hogy valóban messze van az európai bizottság Magyarországhoz képest távolságilag, és ezeket a pályázatokat beszámolók alapján fogadják el.

[00:15:15]Én úgy gondoltam, hogy amikor meg levesgették, hogy meg pontosan mikor dátum szerint hány órakor lesz a véleges pályázat leadása, akkor küldtem az Európai Bizottságnak egy levelet, melybe kijöttem két héttel hamarább, hogy személyesen jöjjenek le és győződjünk meg arról, hogy valójában uniós kardanyogot sértő állapotot hoz valósított meg az önkormányzat.

[00:15:44]És ennek elég is tettek, le is jöttek egy teljes bizottság.

[00:15:47]Megnéztük a reprezentációt, amit a város bemutatott.

[00:15:53]Meg utána körbevittem őket a a településen, beszélgettek a családokkal, majd a polgármesterrel is találkozott az Európai Bizottság, és akkor állapították meg, hogy valójában tényleg az a amit én benyújtottam, az helytálló.

[00:16:13]A feltett kérdésre azért azt hozzáteszem, hogy Magyarországon szerintem idáig nem sok ember foglalkozott uniós kardó megsértéssel.

[00:16:22]Tehát itt a civil szféráról is gondolok.

[00:16:29]Azt látom, hogy nagyon kevés civil ismer fel az uniós karty jogbot, amikor sérül és nem mennek a jelzések.

[00:16:34]Ez többségében arra is lehet hivatkozni, hogy nincsenek tisztában azzal a úgymond a civil szervezetek vagy magánemberek, hogy van egy űrlap a bizottság részéről, ami bármikor bárol elérhető az oldalukon, azt le kell tölteni, és akkor az gyönyör szépen ki kell tölteni, és be kell küldeni.

[00:16:58]Tehát nem sok tart valóban jól mondja Erika a panaszt le kell érni egy-két sajtócikkel meg alátámasztani és akkor onnantól kezdve tudják vizsgálni.

[00:17:11]Ennek hatására azért hadd jegyezzem meg, hogy Nyíregyházak mintájára azért sikerült egy nagyon jó jelzést is adni, korai jelzést, amit Hajdó Hadház önkormányzata akart végrehajtani.

[00:17:25]Az is egy teleprehabitáció volt, és ott egyeztetést folytattam, egy személyes találkozót folytattam a polgármester, alpolgármester, jegyző, aljegyző és a románetiségi önkormányzattal, ahol egyértelműen elmondták, hogy ők valójában úgy akarják azt a teleprehavitációt megcsinálni, hogy azoknak az embereknek, aminek a 14 vagy 15 családról beszélünk, se ingatlant nem kínálnak fel.

[00:17:50]Tehát a hajléktalan válást lett volna okozta volna ez a telephaikáció, illetve a gyermekkiemelést, hogyha nem tudod hova vinni a gyermekedet, akkor ugye ezek a gyermekek, mint a családban való kiemelést okozta volna.

[00:18:05]Én akkor újból benyújtottam egy panaszt, és a korai jelzésnek köszönhetően is már könnyebb helyzete van az Európai Bizottság.

[00:18:14]ennek mintájára, gyeregyházi mintájára nem támogatnak vette a Hajdóházi pályázatot.

[00:18:22]Így nem tudta a Hajdóházi önkormányzat a pályázatot végrehajtani.

[00:18:28]Igaz, hogy a területet lebontották.

[00:18:33]Annyi eredménye csak lett, hogy ezeket az embereket elhelyezte az önkormányzat különböző ingatlanokbal lakni.

[00:18:40]Tehát a legnagyobb baj az, hogy a az alap kartában senkire senki nem foglalkozott Magyarországon, de szerintem Európában sem.

[00:18:52]Azért példéték föl, hogy Nyíregyházi.

[00:18:55]Mesélnél röviden arról, hogy amikor a nyíregyházi teleprehabilitáció megtörtént, és átköltöztek a a felszámolt telepről a a másik cigánytelepre az emberek, akkor mivel, hogy te ott élsz, látod, hogy mi történt, hogy az miért okozott súlyos problémákat, hogy ennyire megnőtt a szegregátumnak a létszáma.

[00:19:17]Szerintem sokan a nézőink, hallgatóink közül nem tudják elképzelni azt, hogyha egy nagyon rossz minőségű lakóingatlanból átköltöznek ugyan egy másik cigánytelepre, de azért mégis csak egy icike picikével jobb körülmények közé, akkor az tulajdonképpen miért nem tekinthető sikernek?

[00:19:38]Hát tulajdonképpen két ok van, ami ebben nagyon fontos.

[00:19:46]Az, hogy ezek a gyerekek többsége a 90%-a mind a 900%-kal integrált iskolába jártak, kétes iskolába jártak, ami egy nagyon jó oktatási rendszerrel rendelkezik.

[00:20:02]a családok, hogy átkerültek ide a buszár telepre azt érték el, hogy helyközelségre hivatkozva a gyerekeiket mindent kivették a integrált iskolából és beiratták ide a Solan Miklós Katolikus egyháziskolába, hiszen az volt közel.

[00:20:25]Így van.

[00:20:25]Tehát helyi közelség ez közel 100 még annyi sincs némelyik házhoz.

[00:20:30]Tehát erre van tekintettel.

[00:20:36]Az, hogy mi okozta ezt, azért 400 lakott itt először huszárelepen.

[00:20:44]Most ki lehet mondani, hogy az egyik legnagyobb rezervátum lett a huszártelepből.

[00:20:53]Az, hogy az életminőség milyen, azt szerintem nem is nem is lehet megkérdőjelezni.

[00:20:59]Tehát a ott már 2000 ember lakik együtt egy roma telepen.

[00:21:06]Elég hosszkörülmények vannak és itt mindenfajta tekintetben úgy gondolom, hogy sérültek az emberek.

[00:21:14]Tehát ezt nem lett volna szabad így megcsinálni Európa uniós pénzből ezt a telepravitációt.

[00:21:21]De nagyon nehéz megfogni ezt a témát, mert hogy amikor korrupcióról beszélünk, akkor általában az elcsalt közbeszerzések meg a haveroknak kiszervezett üzlet jut eszünkbe, és nehezen tudjuk értelmezni azt, hogy tulajdonképpen az is korrupció, hogyha hatalmi céloknak alárendelve, mert nyilván itt a többségi választói akarat kiszolgálásaként vagy hanyagságból, ilyen értelemben mindegy is, de hogy nem ö felelnek meg az alapjogi kritériumoknak.

[00:21:54]Ez egy nagy dilemma lehet a munkátok során.

[00:21:57]Hát mi azért tehát mi nagyon nyilván jogászként, jogvédőként Laci is azért ezen a területen dolgozik, tehát mi kifejezetten azt nézzük meg, nem, merthogy nem nem azt vizsgáljuk, tehát nem mi vagyunk az OLAF, vagy nem mi vagyunk a magyar ügyészség.

[00:22:11]Mi azt tudjuk tenni civilként, hogy hogy tényleg arra nézünk rá, hogy milyen uniós forrásokhoz jutnak hozzá a települések, adott települések, vagy ha nem a település, akkor mondjuk az adott pályázó.

[00:22:24]És ebben a programban, amiben ugye most dolgozunk már most majdnem egy éve, egy közös értékeink pályázat keretében megvalósuló program, ami szintén uniós program, de ugye magyarok, tehát magyar pályázók vagy pályáztatók nál nyertünk, hogy úgy mondjam.

[00:22:44]Tehát ebben a projektben mi kifejezetten azt vizsgáljuk, mert azt vizsgálhatjuk, hiszen ahhoz értünk, hogy mik azok az alapjogi jogsérelmek, amelyek esetleg előfordulhatnak ezeknek a pályázatoknak a tehát uniós pénzek, uniós pályázatok egy más szemszögből, egy más olvasatból, mint amit eddig ugye hallottunk számtalan pályázatban, vagy nem tudom én a lombon sétlány, ahol nincs is lombkorona, tehát ezek teljesen mások itt ezekben a projektekben.

[00:23:14]Ö a tehát a azt kell látni, hogy hogy megvalósultak a projektek, megvalósult a huszártelep is, csak pont az a baj vele, és ez a baj ezekkel nagyon sok esetben, ezekkel az uniós pályázatokkal, hogy arra nem figyelünk, hogy ne okozzunk újabb jogsértést.

[00:23:32]Ugyanez történik azokban a projektekben, amik amik például most lakhatási projektként valósulnak meg a Máltai szeretetszolgálatnak a a legalábbis álláspontunk szerint nak a megvalósításában.

[00:23:48]Tehát egy irdatlan nagy uniós projekt rengeteg pénzzel, de hogy azt gondoljuk, hogy az nincsen rendben, hogyha lakhatási problémákat akarunk megoldani, akkor megint csak a szegregátumokban szeszünk in Igen.

[00:24:01]A a megvalósító, tehát az nincsen rendben.

[00:24:05]Én azt gondolom, mert ezzel nem oldottuk meg, nem segítettünk azon a problémán, amiből kiindultunk.

[00:24:10]Tehát hogyha ezért fontos lenne az, hogy akár amit te is említettél, hogy a bizottság egy kicsit jobban, ha tudna persze nyilván hát hus nem tudom én hét tagország, nem tudom rálátni ezekre a projektekre, merthogy amúgy meg szép színes és szagos, csak nem biztos a projektbeszámolókban minden nagyon szép.

[00:24:30]hát meg is valósulnak, hiszen ugye mi is jártuk a vidéket és találkoztunk és tényleg jobb lakásba költöztek, tényleg a megvan a megfelelő felszereltsége az ingatlannak, tehát hogy egy csomót persze nyertek vele az emberek, csak csak ettől még akkor a gyerek a szegregált iskolába fog járni, mert nyilván az van legközelebb, tehát hogy hosszabb távon meg nem oldottuk meg a problémát mégse.

[00:24:54]Ö éppen akartam kérdezni, hogy milyen friss ügyeken megy a munka most éppen.

[00:25:00]Tehát mik azok, amiket már beazonosítottatok, hogy alapjogisérelem gyanús?

[00:25:07]Egy egy ügyen dolgozunk.

[00:25:11]Az pedig nem más, mint a magyar Máté szervezet szolgálattal fémelezett szociális bérlakás vásárlás és annak bérbeadása.

[00:25:24]Ugyanz a pályázat arról szólt, hogy hátrányos helyzetű roma embereket a pályázat folyamán jobb lakáskörmények közé kell, hogy helyezzék a a aki jelentkezik és megpályázza.

[00:25:45]Illetve az volt a kitétel, hogy nem szerot.

[00:25:50]A közé adatiglés az egy nagyon fontos adatokat tartalmaz.

[00:25:55]A 900%-a a megválságolt ingatlannak száma mind segregátumban van, illetve veszélyeztetett szegrátum terület környékén.

[00:26:11]És ezért is gondoljuk azt, hogy ez úgy ahogy van, ez a pályázat uniós karty jogos állapot.

[00:26:17]Arról nem beszél szociális bérlakásokról beszélünk.

[00:26:24]A vizsgálat során mindig megkeresünk mindenkit polgármesterekkel, családokat.

[00:26:29]Igaz, hogy a család, az érintett családok nem adhatnak interőt, hiszen titottartási szerveznak alá.

[00:26:38]Tehát teljesen jogos, hogy nem veszélyeztetik, illetve nem mondanak semmit.

[00:26:47]Viszont azt látjuk, viszont már bizonyított, hogy a megválság ingatlanok 9% cigánytelepen vannak.

[00:26:58]Azt is látjuk, hogy a béleti díj ahhoz képest, hogy szociális ingatról beszélünk, szociális berlakásokról beszélünk, az önkormányzatok által kiadott szociális bérlakásoknak a a háromszoros a négyszeres bérleti díjat fizetnek.

[00:27:18]Tehát illetve ugye a maga a pályázat arról is szólt, hogy munkahelyi teremtés szempontjából is fontos, hisz a családokat mentorálják, illetve munkahelyeket biztosítanak neki, hogy tudjanak dolgozni.

[00:27:36]A arra is kit a pázat, hogy ez öt évig hosszabbítható évente, és öt év után ezek az emberek, akik ebben a a szociális lakás programb bejutnak, elvileg össze kell, hogy tudjanak annyit gyűjteni, hogy egy ingatlant tudjanak venni a későbbiek folyamán.

[00:27:56]Tehát jöveden nem függő.

[00:27:56]Mi azt látjuk a helyszíneket és azt tapasztaljuk, hogy szinte k kierem jelenteni, hogy a négyszeres ötszörös bérleti díjat kéri el a magyar Mát Szeretetszolgálat.

[00:28:11]Illetve azt is tapasztaljuk, hogy ezek a családok soha az élben nem fognak tudni venni ingatlant, saját ingatlant, hiszen nem tudnak megcsorgolni annyi pénzt, hogy egy ingatlant bárhol is tudjanak venni.

[00:28:25]Nem a korrupció részét vizsgáljuk még egyszer, mint ahogy a Mugel elmondta, hanem maga a jogsértést, az alapjogi jogsértést és valóban ezt vis ezt is azonban nem csak ezt nem csak ebben a vagy ezt a projektet vizsgáltuk.

[00:28:41]Ugye volt egy van már egy sikeres ügyünk ebben a projektben, ez a bizonyos Tiszavasvári buszügy.

[00:28:48]És amit még arról beszéljünk pár mondatot, mert ugye a nem biztos, hogy a hallgatóink, nézőink tudják, hogy miről van szó.

[00:28:56]Laci, ezt is te tártad föl.

[00:28:59]Hát igen, ez egy nagyon hosszú munka volt, hisz több évig küzködtünk azon.

[00:29:07]Ugye felmenni a rendszerben ott a a bírósági végzésnek megfelelően kértem az államtitkárságot, oktatás fennak államtitkárságot, hogy felmenő rendszerbe az az iskola szűnjön meg.

[00:29:19]Ez a ez egy telep mellett lévő szegregált iskola volt és felmenő rendszerben meg megszűnt.

[00:29:28]Viszont onnantól kezdve a gyerekek gyalogoltak 3-4 kmt reggel, illetve este, hova télben fagyba, kánikulába.

[00:29:39]Közkutak nem voltak, hisz el van zárva.

[00:29:42]Tehát még inni se tudtak a gyerekek.

[00:29:45]és próbáltunk mindenfajta megoldást találni, de mindenhol fárokba ütköztünk, tehát petíciókat gyűjtöttünk alá.

[00:29:54]Dr.

[00:29:54]Horlás Ferenc közösségszervező, tüntetésszervezet, tehát egyszerűre nem tudtunk mit kezdeni.

[00:30:03]És akkor jött az, amikor ugye Erikával egy ott bucvani jelentést csináltunk, meg az be lett nyújtva, és az a ott bucvadi vizsgálat annyira jól sikerült, hogy ennek köszönhetően egy kicsikét a minisztériumok, hiszott fel lettek szólítot az értékett minisztériumok, önkormányzat, tankel, mindenki, hogy próbáljanak meg helyi tömegközlekedést biztosítani, hogy egy kicsikét megsmékeljük, azért a jelen heti nap is részese volt, főleg on the golná dolga, aki minden egyes lévő tud, hisz ő írja meg minden cikkünket, illetve a becga a házon kívül ö újságíróniója.

[00:30:52]Igen.

[00:30:55]És na ennek köszönhetően most október 1jétől működik Tisza Vasváriba egy helyi tömegközlekedési járat, aminek ugye nem csak az volt a lényege, hogy iskolabuszként működjön, hisz arra más nem ülhetne fel, hanem a helyi lakosokat is kiszolgálná, hiszen a boldogba, gyógyszerába, postára, orvosi rendelőbe több kilométert kell, hogy bicikliz.

[00:31:22]vagyok az idősek és a nem idősek, betegek és nem betegek, mondjuk ilyen intézményekbe.

[00:31:27]Tehát ezért is volt fontos és ez tényleg nagyon jó, hogy most per pillanat működik.

[00:31:32]Hát nagyon kíváncsi leszek, hogy vajon megk milyen lehetőség van például megfogni esetleg kérdezem, hogy megfogható-e az önazonossági törvény, amely ugye nagyon látványosan diszkriminál és látjuk, hogy kiket nem engednek költözni bizonyos települések.

[00:31:55]Nagyon érdekes, mert végignézve most már 100 valahány ö kis település 110 valahogy így írta vagy hozott ilyen típusú rendeletet, hogy nem engedik a beköltözést csak bizonyos feltételek mellett.

[00:32:13]És hogyhogy nem ezek a feltételek nagyon egybeesnek bizonyos társadalmi rétegeknek a tulajdonságaival.

[00:32:23]Ezért felmerül bennem a kérdés, hogyha ez egy ennyire látványosan diszkriminatív rendelkezés, illetve rendelet, ami aonósági törvényből következik, akkor az nem mondható ki általánosan, hogy hogy ez az alapjogokat sérti, hiszen minden településnek van esélyegyenlőségi terve.

[00:32:45]Minden település a a amely az Európai Unióhoz tartozik, köteles betartani az alapjogi kartát.

[00:32:52]Sőt, köteles be betartani minden egyes ugye úgy általában a működése során be kell tart tartani az alapjogi kartát, ha és amennyiben európai uniós pénzeket használ föl, megvalósítva valamiféle projekteket, azt majdnem minden település gyakorlatilag minden település.

[00:33:11]Majdnem nagyon van, hogy nincs.

[00:33:12]Igen.

[00:33:12]Megnéztük.

[00:33:15]Azt gondolom, hogy lehet mit kezdeni alapjogi kartajogsértés tekintetében ezekkel a helyi önazonosságról szóló rendeletekkel is.

[00:33:25]Egyrészről meg is próbáltuk már az az Európai Ombutzmanhoz fordultunk egy panaszbeadvánnyal, meglátjuk, hogy az milyen eredményre vezet, vagy mit lehet azzal kezdeni.

[00:33:36]úgy általában a helyi önazonosságról szóló jogszabálynak a diszkriminatív jellegét kihangsúlyozva.

[00:33:44]Ezt is többek között azért tudtuk így megtenni, mert hogy ez ügyben is született egy állásfoglalás a Blackközönő nemzetiségi biztos helyettes részéről.

[00:33:54]És én önkéntes kollégákkal már megnéz megnéztük, hogy Borsod Borsod megyében ugye ebben a programban, amiben most dolgozunk, ez a bizonyos kép közös értékeink programban, három megyét vizsgálunk mi, vagy három megyét néztünk meg, hiszen azért ez egy pici projekt, nem tudunk benne nagyon nagy léptékű dolgokat megtenni.

[00:34:16]Bocsodabo zemplén, Hajdúbihar és Szabolcat már Bereg megyéket.

[00:34:20]És most megnéztük, hogy azokon a településeken, akik elfogadták a megyébe, egyébként ahogy itt szokták mondani, ilyen bokorszerűen, tehát nagyon sok szabolcsi, Borsodi és Hajdúbihar béli település van, akik elfogadtak ilyen rendeleteket, és megnéztük, hogy vajon van-e vannak-e uniós támogatások azokban a településeken, és azt kellett, hogy lássuk, hogy igen, tehát minden minden település vesz igénybe csatornára, vízfelújításra, iskola felújít, én nem tudom mire kapott már pénzt az Európai Uniótól.

[00:34:54]És hogyha a mostani projektjét oly módon valósítja meg, hogy oda nem tudnak emberek beköltözni, mert mertogy ugye a helyi özonosság rendelet kizár egy társadalmi csoportot, jelesül a romákat, akkor bizony felmerül megint csak az alapjogi jogsértés, tehát a kartának a megsértése.

[00:35:11]És akkor ezzel adab abszurduma belső jogot meg lehet, tehát lehet egy egyen előbánásmód miatti eljárást indítani, meg lehet keresni a monitoring bizottságokat.

[00:35:22]minden európai uniós országban léteznek ezek a monitoring bizottságok, amelyeknek zömmel kormányzati szereplők a tagjai, de vannak benne civilek is.

[00:35:31]Úgyhogy mi például arra is gondoltunk, hogy a monitoring bizottságot megkínáljuk egy ilyen panasszal valamelyik a megyékből valamelyik települések vonatkozásában, hogy mondjuk vízfelújításra, vízhálózat felújításra vettek föl, tehát kaptak uniós támogatást az adott településen, és bizony most nem engednek beköltözni embereket, nem tudják igénybe venni a település szolgáltatásait, magyarán sérülnek a az alapjogi kartában leírt követelmények.

[00:36:00]Meglátjuk, hogy mit szól rá a monitoring bizottság.

[00:36:02]Tehát, hogy a az a mi eredeti elképzelésünk valóban az volt, hogy leg, hogy úgy általában meg egyébként vizsgáljuk ezeket az uniós projekteket.

[00:36:13]A helyi önazonosság rendeletek pedig annyira adják magukat, hogy meg kell nézni ebből a szempontból is, hogy azt nem tudtuk kihagyni ebből a projektből.

[00:36:23]zárókérdésként engedjétek meg, hogy hadd kérdezzem meg, hogy most az van, hogy a bizottság egy picit komolyabban veszi ezt az alapjogi feltételességet, ahogy a jogállamisági feltételt is ugye jobban vizsgálja, hogy ez most kezd beépülni a következő költségvetési ciklushoz, mint egy kritériumrendszer, és azért kezdett a figyelme talán jobban odafordulni az alapjogsérelemre, vagy ezek most csak ilyen elszigetelt pálotok, aztán majd vagy lesz belőle valami, vagy nem?

[00:37:04]Mi a mi számotokra az út, ami a továbblépés jelentené?

[00:37:11]Én nem olyan rég voltam itt az Európai Parlamentben, ahol kilenc nemzetközi ország vett részt.

[00:37:23]jelen volt az európai parlament képviselői, európai bizottság tagjai, illetve a európai korpusban.

[00:37:35]Nyomatékosan kértem az Európai Bizottságot és a parlamentet, hogy az első, amit nagyon fontosnak tartunk, hogy a kötelezési eljárás.

[00:37:42]Nekünk már van olyan ügyünk, ami 10 éve folyamatban van, hogy ezt jó lenne, hogyha minél hamarább lezárnák.

[00:37:50]Kértem az Európai Bizottságot és a parlamentet is, hogy próbálják meg úgy, hogy az európai uniós panaszokat, amiket beküldenek helyszíné szemre látogatásával Nyíregyházak mintájára látogassák meg és győződjenek meg.

[00:38:11]Arra is kértem a bizottságot, hogy ott, ahol az uniós karta megsértés meg megvalósult, és ebben határozatot hozott az Európai Bizottság, ott nem csak elég az, hogy megvonják a visszafiztetést, hanem egy különbtetésként zárják ki azokat az önkormányzatokat minimum öt évre az az uniós jog megsértése miatt a pályázati lehetőségből.

[00:38:37]Ez azért lenne fontos, mert az egy dolog, hogy most valakinek megvonjuk a a maradék önkormányzaton megvonjuk a támogatást, viszont ugyanúgy tud pályázni.

[00:38:50]Az én álláspontom pedig az, hogy visszatartó erő legyen, hogy minden egyes önkormányzat, és most nem csak Nyegyházáról beszélünk, hanem az egész Magyarországon lévő önkormányzatokról, hogy egyszerűsek vegyék tudomásul azt, hogy nem lehet ütetlenül úgy uniós pénzt elkölteni, hogy az uniós kartyog sírt.

[00:39:17]ö meggyőződésem, hogy a parlamentben, illetve a a bizottsági részéről megjelent képviselők, ezt jól fogadták, és szerintem ezt elég komolyan veszik és vették is, hiszen külön tudtam beszélni olyan emberekkel, akik pontatalban vannak, akik ezt ávaják és arról tájékoztattak, hogy a felvetésem az teljesen jogos, és hogy ezt megfontolás aláteszi a a bizottság, illetve a parlament is.

[00:39:55]Én úgy gondolom, hogy hogy nem engedte el az Európai Bizottság az orvos karty jogot, hiszen fontos és mint ahogy fogalmaztam, hogy ne legyen az Európai Unió Zagobert bácsi, hogy csak nyomjuk belefállamokba az EU-s pénzeket, hogy ott közben uniósokot sértenek, kartyokot sértenek.

[00:40:20]Tehát ezt kell megszüntetni és ahhoz pedig azt kell, hogy szankcionálni kell.

[00:40:25]bizonyos önkormányzatokat akkor, amikor a jogs megállapítják.

[00:40:29]Már említettem az elején, hogy ezek egy ilyen horizontális szempontok, tehát ELFben minden pályázatnak meg kéne felelni ennek a a az alapjogi kartában szereplő kitételeknek, vagy vagy paragrafusoknak, ha úgy tetszik.

[00:40:42]Tehát, hogy ez régóta van, meg folyamatosan van az Unióban.

[00:40:47]Én most azt látom így az utóbbi néhány évben így a pályázatokat, hogy valahogy mintogyha szigorúan szigorúbban vennék, mert lehet, hogy pont az történt így az elmúlt mondjuk mióta Magyarország tagja vagy a kelet-európai blokk államai is bekerültek az unióba.

[00:41:02]Nyilván azokra talán jobban rálátunk, mint mondjuk a nyugat-európaiakra, hogy hogy hogy ezt úgy hagyták, hogy meg úgy megtörténjen minden, hogy hogy elfogadtuk a beszámolókat, hogy ott azért minden nyilván a papíron gyönyörűen le volt írva, és és hogy a valóság meg nem ennyire szép.

[00:41:22]Tehát én azt hiszem, hogy szigorúbban veszik tényleg, hogy ezek a mondom mindig tehát, mert ez fontos, hogy a horizontális szempontok megvalósuljanak, csak nagyon nehéz ezt a napi munkába átültetni, vagy hogy tényleg ez úgy legyen, hogy hogy sérül az alapjogi kartában foglalt mondjuk a diszkriminációhoz fűződő joga az embereknek, hogyha mondjuk egy útépítés kapcsán, amikor amikor az utat út utat fejlesztünk és uniós pénz van benne, akkor az valamiért a cigánytelep szélén megáll.

[00:41:53]De miért is?

[00:41:53]Tehát az rögtön már, tehát csak ezt nem gondolunk bele, merthogy mert hogy hát jó, hát erre volt pénz, ezt pályáztuk, de nem, hogyha pályáztunk, akkor úgy kell pályázni és úgy kell megvalósítani, hogy mindenhová jusson.

[00:42:07]Akkor a városközpontba kevesebb utat építünk, de máshova is jusson.

[00:42:11]Tehát, hogy ezeket a civilek, ahogy mondtam az elején, a civilek se látják át.

[00:42:16]még a 2000-es években lehet kitalálva vagy fejlesztve ez a bizonyos esélyegyenlőségi terv, ami ezt hivatott volna hát előrejelezni, hogy egy adott településen milyen problémák vannak, és a beérkező pénzért cserébe ezeken a problémákon dolgozni kellett volna, és bizonyos időközönként egy ellenőrzés során lehetett volna meggyőződni arról, hogy hogy valójában ezeket az öt éves vállalásokat a települések álták-e vagy sem, erre nem került sor, azt hiszem, egyetlen egyszer sem.

[00:42:53]Hát papírgyártásban mindig nagyon ügyes volt az Európai Unió, és sokszor a papírok mögé bújva nem veszik észre a nagy egészet, de mivel vannak ilyen projektek, mint a tiétek ez talán egy kicsit most reflektorfénybe kerül.

[00:43:09]Köszönöm szépen Muhi Erika emberi jogi ügyvédnek és Glonci László, Roma polgárjogi aktivistának, hogy velünk volt.

[00:43:17]Önöknek pedig köszönöm a megtisztelő figyelmet.

[00:43:19]M.