Jelen hetilap 1:03:10

Kormányváltás 2010 óta először? A Fidesz–Tisza harc mélyelemzése Szabó Andreával és Lakner Zoltánnal

magyar választásoktisza pártfideszközvéleménykutatásválasztási rendszer
Irányultság: LiberálisKötődés: Független
Kormányváltás 2010 óta először? A Fidesz–Tisza harc mélyelemzése Szabó Andreával és Lakner Zoltánnal
tl;dr

Óodi Molnár Dóra műsorvezetővel, Szabó Andrea politológussal és Lakner Zoltán főszerkesztővel folytatott beszélgetés a 2026. április 12-i magyar választásokról. A független közvéleménykutatók (Medián, Ideaintézet) 10–12%-os Tisza-előnyt mérnek a Fidesszel szemben, míg a kormányközeli intézmények Fidesz-vezetést mutatnak – ez az ellentmondás a választási rendszer sajátosságaiból és a Fidesz magabiztosságából fakad.

A Fidesz magabiztossága részben indokolt: az egyéni választókerületi rendszer kedvez neki, és a Tisza csak 5%-os listás előnnyel tudna biztosan mandátumtöbbséget szerezni. A szavazatok megosztása a kispártok (DK, MKKP, Jobbik, Mi Hazánk) között kritikus lehet, és az alacsony részvétel a Fidesznek kedvez, míg a magas részvétel a kétpárti parlamenthez vezethet.

A beszélgetés hangsúlyozza, hogy az elmúlt három év alatt az erőviszonyok lényegében stabilak maradtak – az első valódi kormányváltási esély 2010 óta. A szavazatvásárlás, az utaztatás, a kubatov-listák és az „under class" szavazók mobilizálása továbbra is a Fidesz eszköztára, de a Tisza szintén felkészült ezek ellensúlyozására. A végeredmény a résztvevők aktivitásán és az utolsó hónapok kampánymunkáján múlik.

A közvéleménykutatási paradoxon

Az adás központi kérdése az ellentmondás a független és a kormányközeli közvéleménykutatások között. A Medián és az Ideaintézet 10–12%-os Tisza-előnyt mér a biztos szavazók között, míg a Nézőpont kutatás 7%-os előnyt mutat a Fidesznek. Lakner Zoltán szerint ez nem új jelenség: 2022 előtt is voltak eltérések, de azok decemberre kiegyenlítődtek. Most azonban január–február óta párhuzamosan futnak az egyenletek – a kormánytól független intézmények konzisztensen Tisza-előnyt, a kormányközeli intézmények Fidesz-vezetést mutatnak.

„Párhuzamosan futó egyenletek vannak. Lényegében január, tavaly január-február óta az első félévben gyakorlatilag nem voltak kormányközeli mérések." – Lakner Zoltán *

Szabó Andrea szerint az eddigi 2010 óta eltelt időszakokban három-négy hónappal a választások előtt 100%-os biztonsággal meg lehetett mondani, hogy a Fidesz fog győzni – most azonban nem tudjuk, ki fog győzni.

A Fidesz magabiztossága és annak okai

A Fidesz kongresszusán tapasztalható magabiztosság több forrásból táplálkozik. Lakner szerint a kormánypárt belső adatai valószínűleg azt mutatják, hogy ők fogják megnyerni a választást – különben nem ezt a forgatókönyvet erőltetnék. Ugyanakkor Szabó Andrea szerint Orbán Viktor legutóbbi megnyilatkozásaiban voltak olyan félmondatok, amelyek arra utaltak, hogy „valami nem stimmel" – például amikor szülőket szólított fel, hogy fordítsák vissza gyerekeiket a Fidesz ellen szavazástól, vagy amikor polgármestereket tett felelőssé a fideszes győzelemért.

„A rendkívüli magabiztosság mögött azért felfejtődhet az, hogy itt azért nem minden van úgy abban a formában, mint ahogy azt ők szeretnék bemutatni." – Szabó Andrea *

A magabiztosság másik oka az április 12-i választási időpont kijelölése, amely nullára csökkentette a választási rendszer módosításának valószínűségét. A jelenlegi rendszer – az egyéni választókerületek túlsúlya – a Fideszre van optimalizálva, és ez a párt számára biztosabb alapot jelent, mint a listás szavazatok.

A választási rendszer logikája és a „hüvelykújszabály"

Lakner részletesen kifejtette a magyar választási rendszer sajátosságait. Az egyéni választókerületek túlsúlya azt jelenti, hogy hiába van a Tiszának szűk listás előnye, a Fidesz megnyerheti az egyéni kerületeket és így a mandátumtöbbséget.

„Ha azzal kalkulálunk, hogy a Tisza, a Fidesz és a Mi Hazánk kerül be a parlamentbe, akkor a Tiszának körülbelül egy 5% pontos győzelmet kell ahhoz a listán aratnia, hogy ténylegesen mandátum többségbe kerüljön. Ha csak 2-3% pontos győzelmet arat a Tisza, akkor valószínűleg nincsen meg a kormányalakításhoz szükséges 100 mandátum." – Lakner Zoltán *

Ez a „puffer" a választási rendszerben a Fidesznek ad előnyt. Szabó Andrea azonban rámutatott, hogy a magyar társadalom erre nincs felkészítve – ha a Tisza megnyeri a listás szavazatokat, de a Fidesz szerez több mandátumot, az politikai válságot okozhat.

A kispártok szerepe és a szavazatmegosztás

A DK, a MKKP, a Jobbik és a Mi Hazánk indulása kritikus lehet. Lakner szerint a 2022-es választáson az MKKP 2,8%-a volt az a szavazatmennyiség, amely eldöntötte az Szél Bernadett és Menczel Tamás közötti versenyt – ha a Szél kapja meg, a kétharmad kérdése is fölmerülne.

A DK helyzete különösen összetett. Molnár Csaba vitába szállt a Medián vezetőjével az alábecsülésről, de Lakner szerint a DK történetében csak 2019-ben érte el a fél milliós szavazatot (az EP-választáson 16%), miközben 2018-ban csak 313 000 szavazatot kapott. Az 5%-os küszöb eléréséhez a kispártoknak körülbelül 3%-on kell lenniük a választást megelőző három hónapban.

„Minél magasabb lesz a részvétel, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy két párti parlament lesz, mert mindenki, aki potenciálisan egyébként átvinné alacsonyabb részvételnél szavazatot, az magas részvételnél nem fogja átvinni." – Lakner Zoltán *

A Mi Hazánk szavazói összetétele

Szabó Andrea rámutatott, hogy a Mi Hazánk szavazói nem homogén csoport. Körülbelül fele a szélsőséges szavazók (oltásellenes, tudományellenes), akik biztosan a Mi Hazánkra szavaznak. A másik fele azonban ingadozó: egy része a Fidesz és a Mi Hazánk közötti átjárásban gondolkodik, de van egy réteg, amely önmagát ellenzékinek tartja. Ez utóbbi csoport listán szavazhat a Mi Hazánkra, de egyéniben a Tiszára.

Az „under class" szavazók és a szavazatvásárlás

Szabó Andrea hangsúlyozta az alacsony társadalmi rétegek jelentőségét, akiket a közvéleménykutatások nem érnek el. Ezek az „under class" szavazók – akik nem veszik fel a telefont, nem töltenek ki online kérdőíveket – 300 000–500 000 fő lehet. A Fidesz ezeket a szavazókat a kubatov-listák és a polgármesterek révén mobilizálja.

„Van egy potens ellenzék, amelyik valószínűleg a választás napján ugyanúgy kiküldi az embereit ezekre a beazonosítható szavazókörökre." – Lakner Zoltán *

A szavazatvásárlás és az utaztatás a választás napja előtt történik, amikor zsarolási szituációk alakulnak ki. Lakner szerint azonban a Tisza is felkészült ezek ellensúlyozására – már az első polgármesteri választásokon is volt olyan stáb, amely monitorozta és megakadályozta a szavazatvásárlásokat.

A részvétel szerepe

A részvétel a választás fekete lova. Lakner szerint a 70% körüli részvétel a Fidesznek kedvez, de ha 72–73%-ra emelkedik, az új szavazókat hozhat-e be, vagy a Fidesz szavazók térnek vissza? 2022-ben a Fidesz kimaxolta szavazótáborát (98%-os aktivitás), míg az ellenzék csak 60%-ot ért el. A Tisza feladata, hogy a saját szavazótáborának 98%-át elvinni.

„Nagyjából 3 millió szavazat kell ahhoz, hogy stabilan megnyerje a választást bármelyik párt, akár a Fidesz, akár a Tisza." – Lakner Zoltán *

Az egyéni választókerületi verseny

Az egyéni kerületekben a visszalépési nyomás azokra a jelöltekre fog nehezedni, akiknek a pártja nem küzd a bejutásért. Lakner szerint a legkiválóbb régi ellenzéki képviselőkön lesz a legnagyobb nyomás, mert ők nagy szavazatmennyiséget vihetnek el, de valódi esélyük nincs. Például Dávid Ibolya vagy Kunce Gábor személyes népszerűsége sem volt elegendő az egyéni mandátum szerzéshez.

Az egyéni kerületi csodák ritkán szoktak bekövetkezni. Lakner szerint körülbelül 3–10 kerületben lehet igazán érdekes verseny, és ezek kulcsfontosságúak lehetnek.

A DK és a Párbeszéd döntési helyzete

Lakner szerint a DK és más kispártok másfél hónapja van arra, hogy eldöntsék, indulnak-e. Március 15-e szimbolikus dátum – ha ott bejelentik az indulást, már nem tudnak visszalépni. A DK racionálisan méri fel erejét, és Lakner szerint nem teljesen irracionális, amit most csinál.

„Én azt gondolom, hogy reálisan és racionálisan a DK most azon a szinten van, amikor van körülbelül egy másfél hónapja, hogy eldöntse, hogy ténylegesen indul-e a választásokon vagy sem." – Lakner Zoltán *

A Párbeszédről keveset tudni – vannak olyan korábbi párbeszédes jelöltek (Tordai Bence, Szabó Tímea), akik nyertes képviselők voltak korábban, és rájuk nehezedik a legnagyobb döntési teher.

Az ellenzék szavazói logikája

Lakner szerint az ellenzéki szavazók megtanulták az elmúlt évtizedekben, hogy az esélyes jelöltre kell szavazni. Ez a logika a DK és MKKP szavazóira is alkalmazható – ha racionálisak, listán szavazhatnak kedvenc pártjukra, de egyéniben az esélyes jelöltre.

„Elfogadva azt, hogy lesznek pártok, amelyek el fognak indulni a választáson, ez majdnem biztos. Akkor legalább a szavazókat arra edukálni, hogy akkor fogadd el. Nem, senki sem tudja neked megtiltani, hogy ne a számodra szimpatikus pártra szavazz mondjuk listán, de egyéniben világos döntést kell hoznod, mert a egyéni mandátumokon fog múlni a választásnak a végkimenetele." – Lakner Zoltán *

A külhoni szavazatok és egyéb tényezők

Szabó Andrea megemlítette a külhoni szavazatok jelentőségét. A 2022-es választáson a Budapesti 15. kerületben Szatmári Kristóf vezetett, de Vajda Zoltán nyerte meg a mandátumot a nyugati szavazatok miatt. Ez azt mutatja, hogy a levélben szavazó magyarok és a külföldön élők szavazatai döntőek lehetnek.

A hosszú távú politikai kontextus

Lakner szerint 2002 óta nem volt ilyen éles politikai helyzet Magyarországon, még 2006-ban sem. Az elmúlt 16 év Orbán-rendszere után az első valódi kormányváltási esély áll fenn. Az ellenzék egy szilárdan kiépült szavazói blokkot alakított ki, amelyet a Fidesz közel egy éve sikertelenül próbál föltörni.

„Van egy ennyire intakt, vagy legalábbis a választási időszakra, vagy a választás előtti időszakra vonatkozóan ennyire szilárd szavazói táborral rendelkező ellenzéki párt. Nem tudjuk, hogy ezzel mi lesz majd a választás utáni napon, akármi is az eredmény, de nekem úgy tűnik, hogy beállt egy ennyire szilárdan kiépült Fidesszel szembeni választói koalíció, ellenzéki szavazói blokk." – Lakner Zoltán *

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „killódások" – valószínűleg „kilengések" vagy „kimaradások" volt az eredeti szó, de a kontextus alapján értelmezhető
  • „főüzzönet" – valószínűleg „fő üzenet" volt az eredeti
  • „balli vircsa" – valószínűleg „baloldali verseny" vagy hasonló kifejezés, de a kontextus alapján értelmezhető
  • „Kubatov listák" – a szövegben többször előfordul, de az átirat nem magyarázza meg pontosan, hogy mi ez; a kontextusból az derül ki, hogy a Fidesz szavazatmobilizálási rendszere
  • Az átirat több helyen tartalmaz beszédhibákat és félbemaradt mondatokat, amelyek azonban az érvelés logikájából rekonstruálhatók
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Szeretettel köszöntöm nézőinket, hallgatóinkat.

[00:00:02]Ez a Connect Europe és a Jelen közéleti magazin közös podcastja.

[00:00:07]Én Óodi Molnár Dóra vagyok.

[00:00:07]Mielőtt elkezdenénk aktuális adásunkat, kérem iratkozzanak fel csatornánkra, ha még nem tették, illetve ha támogatná támogatni szeretnék munkánkat, akkor egy szuper lájkot is kérünk önöktől, illetve megjelent kiadványunk megvásárlásával, amely Kijutunk címet viseli, a jelen.

[00:00:27]Média oldalon megvásárolható.

[00:00:27]és ha megvásárolják, ezzel is támogatják a munkánkat, hiszen ez a kötet arról szól, hogy a 2022-es választás utáni apátiából az ellenzéki közvélemény hogyan jutott el 2025 végére a reményig, és tulajdonképpen 2006 óta elérhető távolságban van az, hogy a Fidesz népszerűsége megrodgyanjon, és esetleg a kormányváltásig is eljuthatunk.

[00:00:54]A mai adás egyébként éppen erről a témáról fog szólni, hogy elérhető távolságban van-e a jelenlegi közvéleménykutatások szerint a kormányváltás, vagy ezekkel a közvéleménykutatásokkal csinnyán bánjunk.

[00:01:07]És akkor fordulok is vendégeimhez.

[00:01:10]Szeretettel köszöntöm Szabó Andrea politológus, szociológust, hogy itt van velünk.

[00:01:15]Köszönöm, hogy itt vagy.

[00:01:17]Köszönöm meg.

[00:01:17]Illetve Lakner Zoltán politológust, a jelen közéleti magazin főszerkesztőjét.

[00:01:22]Ist azzal kezdeném, hogy ismét fellángoltak a viták.

[00:01:27]Mindig amikor a friss közvélemény kutatások megjelennek, akkor elindul egy nagy vita.

[00:01:31]A múlt héten jelent meg a Medián és az Ideaintézetnek is a friss felmérése mindkét közvéleménykutató jelentős Tiszaelőnyt mér.

[00:01:41]A Fidesszel szemben.

[00:01:41]A medián a biztos szavazó között 12%-ot, az ide az 10%-osat.

[00:01:49]volt ezt megelőzően egy nézőpont kutatás is itt 7%-kal, viszont a Fidesz vezet.

[00:01:52]Ö mindezek az adatok annak fényében is érdekesek, hogy megtudtuk a köztársasági elnöktől, hogy április 12-én lesznek a választások.

[00:02:06]Ár Orbán Viktor pólójáról, erről már korábban is értesülhettünk volna, de mindenesetre ez most már hivatalos.

[00:02:12]És azzal kezdeném, hogy hogy bár az összes független intézet jelentős Tisza előnyt mér, de amikor a Fidesznek kongresszusa volt a múlt héten, és én végignéztem a felszólalókat és külön hangsúlyt fektettem arra, hogy Orbán Viktornak a metakommunikációját is megfigyeljem.

[00:02:33]És én azt látom, hogy nagyon nagy a magabiztosság a Fidesz táborban.

[00:02:39]Mivel magyarázzátok ezt az ellentmondást?

[00:02:41]Hiszen a Fidesz arról híres, hogy nagyon ismeri a néplelket, nagyon akkurátusan figyel arra, hogy a közvélemény kutatásai a hátsó háttérben készült mérései alapján tájékozódjon.

[00:02:55]Ennyire jó színészek, vagy valamit benéznek a független kutatók, és tényleg lehet magabiztosságról beszélni a Fidesz összefüggésében is?

[00:03:05]Válaszolok a erre én először röviden és Andi biztos, hogy sokkal többet tud magukról a számokról beszélni.

[00:03:10]Egyrészt én azért soha nem vártam azt, nem tudom ki, hogy van vele, hogy majd nem tudom egy nyilvános leolvadásban fogjuk azt tapasztalni, hogy a Fidesz elveszítette a reményt a választás megnyerésére.

[00:03:24]Szóval ez nem így fog működni.

[00:03:24]Nem egy egy-egy pillanatot, ha elkaptam volna, amiben ez a magabiztonság megrendülni látszik, de nem.

[00:03:33]Szerintem azért van egy-egy ilyen mondat egyébként, amikor nem tudom, Lázár János azt mondja, hogy ha elveszítjük a választást, az ezért és ezért Varga Judit miatt fog történni.

[00:03:40]Tehát feltételes módban sem hallottál szerintem soha korábban ilyesfajta kijelentéseket, de mindenesetre fontos egyébként, hogy figyeled a metakommunikáció, de hát magának a választási taktikának is az a része, hogy a kormánypárt magabiztosságot mutasson.

[00:03:59]Ugye ha visszamehetek a NER történetének az elejére, ugye 2010-ben, amikor választási kampányra készült az MSZP, úgyhogy pontosan tudta, hogy veszíteni fog, akkor nagy killódások egyébként, hát jogos killódások közepette találták ki azt, hogy a főüzzönet a kétharmad elkerülése lesz, ami ugye azt jelentette, hogy hát írásba adták, hogy veszíteni fognak, csak arról próbáltak beszélni, hogy ne legyen olyan nagy az a vereség.

[00:04:23]Szóval ilyet nem fog senki sem tapasztalni, és egyébként a Fidesznek fontos is, hogy részben a saját szavazótába, részben hát a mi Hazánk szavazótábora felé azt jelezze, hogy győzelemre számítanak, hogy a Fidesz egy olyan párt, amelyre érdemes szavazni, a híveknek érdemes el felkerekedni, elindulni, meggyőzni másokat és szavazni.

[00:04:42]És azok pedig, akik esetleg ingadoznak a Fideszre való szavazás ügyében, azok egy győzelemre esélyes pártot lássanak, és ne lóduljon meg a fantáziájuk, hogy kire volna érdemes esetleg a Fidesz helyett voksolni, hogyha a Fidesz nem nyerhet.

[00:04:58]Tehát valójában ha azt is látják, én nem tudom, hogy ők mit látnak, de ha azt is látják, hogy ez egy sokkal szorosabb választás, amúgy még a nézőpont vagy más hát kormánypárti intézetek, mérőhelyek vagy számkibocsátóhelyek is amúgy szorosabb versenyt mutatnak, mint bármikor korábban.

[00:05:19]Tehát ezek is ilyen apró jelzések.

[00:05:21]Nekik akkor is azt kell mutatni, hogy ők győzni fognak.

[00:05:22]A másik pedig, és ak tényleg rövidre zárom, hogy azért ez egy fontos dolog szerintem, hogy a kormánytól független intézmények adatai azok eléggé egybeestnek, és erről talán beszéltünk még együtt is, de máshol is volt erről szó, hogy miközben ez az elképesztő politikai égzengés zajlik a magyar politikában, hát nem tudom, Andi javíts ki, hogyha tévedek, tehát tulajdonképpen április óta talán, szóval Most már több mint három-négyed éve hát lényegében változatlanok az erőviszonyok.

[00:05:57]Ilyen hibahatáron belüli elmozgások vannak, amelyek aztán a következő mérési mérésekben gyorsan vissza is rendeződnek.

[00:06:05]És szerintem pontosan az az izgalmas, vagy az a legérdekesebb változása a magyar politikának a megelőző 15 évhez képest, hogy van egy ennyire intakt, vagy legalábbis a választási időszakra, vagy a választás előtti időszakra vonatkozóan ennyire szilárd szavazói táborral rendelkező ellenzéki pár.

[00:06:21]Nem tudjuk, hogy ezzel mi lesz majd a választás utáni napon, akármi is az eredmény, de nekem úgy tűnik, hogy hogy beállt egy ennyire szilárdan kiépült Fidesszel szembeni választói koalíció, ellenzéki szavazói blokk, és valójában a Fidesz erőfeszítései arra, hogy ezt föltörje, ezek most már közel egy éve mondom, most már több mint három-négy éve sikertelenek.

[00:06:48]Tavaly december, tehát 25 decemberében adtam egy december végén egy interjút, és önt mondtam, hogy akkor fogja április 12-ére kérni a köztársasági elnök a választást, hogyha győzelmi forgatókönyvvel rendelkezik a Fidesz.

[00:07:03]Abban a pillanatban, amikor úgy gondolják, hogy nekik még időre van szükségük újabb jóléti intézkedés bevezetésére, vagy bármilyen intézkedésre, akkor simán el fogják tolni, mert a köztársasági elnöknek vagy áprilisra, vagy májusra kell kitolni.

[00:07:16]Tehát semmi se írja le, hogy április 12-én kell megtartani a választást.

[00:07:20]Nekem én is néztem a kongresszust, és azon a kongresszuson nekem már egyértelmű volt, hogy győzelmi forgatókönyvvel számolnak, tehát azzal a biztos tudattal, hogy meg fogják nyerni a választást, hogy ezt belülről így így látják-e vagy sem.

[00:07:36]Ugye miután nekünk nincsenek belső adataink, nem ismerjük, hogy milyen belső adatok kerülnek a miniszterelnök asztalára.

[00:07:41]Azt a félreért és mindenképpen próbáljuk meg eloszlatni, hogy a miniszterelnök tisztában van a helyzettel.

[00:07:47]Tehát az a az a butaság, hogy neki biztos nem mutatják meg a valós helyzetet, én szerintem ez nonszens.

[00:07:52]Tehát ők a a Fidesz elnöksége tisztában van a a valós politikai helyzettel.

[00:07:58]És én azt gondolom, hogy a belsőméréseik azt mutatják, hogy a Fidesz fogja megnyerni a választásokat.

[00:08:04]Ha nem így lenne, akkor nem ezt a fajta forgatókönyvet erőltetnék, amit amit most fognak.

[00:08:10]Ugyanakkor igaza van a Zolinak szerintem is, hogy azért a miniszterelnök elmúlt másfél két heti megnyilatkozásaiban mindig voltak egy olyan fél mondatok, amik arra utaltak, hogy azért valami nem stimmel.

[00:08:23]Ugye most volt Miskolcon, azt nem tudom, szombaton egy gyűlés, ahol a szülőket hívta föl arra, hogy legyenek kedvesek beszélni a gyermekeikkel, és mondják meg nekik, hogy az nem lesz úgy jó, hogy ők a Fidesz ellen akarnak szavazni, és a szülőkre tette a felelősséget, hogy szépen fordítsák vissza a gyerekeiket.

[00:08:41]akkor ma találkozott önkormányzati vezetőkkel, konkrétan fizetes polgármesterekkel, akiknek azt mondta, hogy ti vagytok a felelősek azért, hogy hogy a fideszes győzelem legyen.

[00:08:52]Tehát ez már a második olyan csoport, akit megpróbál felelőssé tenni azért, hogy átfordítsa őket.

[00:08:56]És még nem tudjuk, hogy a következő egy-két hétben mi fog történni.

[00:09:01]Tehát, hogy a rendkívüli magabiztosság, mert ezt ne vitassuk, a rendkívüli magabiztosság mögött azért bizony felfejtődhet az, hogy itt azért nem minden van úgy abban a formában, mint ahogy azt ők szeretnék bemutatni.

[00:09:19]Látni kell, hogy a közvéleménykutatási adatok az elmúlt hónapokban, ahogy a Zoli is mondta, lényegében stabil támogatottságot mutattak.

[00:09:28]a Fideszes vagy a Fideszhez köthető közvéleménykutató cégeknél stabil Fidesz vezetést a nem önkor vagy a nem az államhoz nem a Fideszhez kötődő közvéleménykutatóknál meg pedig stabil Tiszőzelmet a kettő együtt nem lehetséges.

[00:09:44]Tehát vagy az egyik igaz vagy a másik igaz.

[00:09:46]És hogy akkor mindig azt szokták mondani, de majd akkor a választáson megtudjuk, hogy melyik az igaz.

[00:09:52]Nem tudjuk a választáson sem, mert az egy akkori helyzet lesz, akkori pillanat lesz.

[00:09:57]Lehet, hogy most az egyiknek van igaza, és a választása a következő három hónapban a távolságok, akár az egyik, akár a másik intézményhálózatot nézzük, nem elég tágak ahhoz, hogy ezt ne lehessen behozni akár az egyiknek, akár a másiknak.

[00:10:12]Tehát az, hogy most mit látunk, meg az, hogy mi lesz a választáson, azt én még nem tenném teljes korrelációba.

[00:10:21]Az eddigi 2010 óta eltelt időszakokban, amikor mostanra ideérrtünk, tehát a választások előtt három-négy hónappal, 100%-os biztonsággal meg tudtok mondani, hogy a Fidesz fog győzni.

[00:10:31]Nem az volt a kérdés, hogy a Fidesz győzze, hanem az, hogy meglesz a kétharmad.

[00:10:35]Most nem tudjuk megmondani, hogy ki fog győzni.

[00:10:40]És azt hiszem, hogy még a Fideszes elemző kis óvatossággal kezelik azt a kérdést, hogy megnyeri-e a Fidesz.

[00:10:48]Persze azt természetesen azt mondják, hogy megnyerik.

[00:10:49]De azért látszik a metakommunikációjukon, ha már ezt mondtad az imént, hogy tart, tehát van egy egy nagyon finom távolságtartás a tekintetben, hogy men mekkora lesz az a győzelem, annak ugyanakkor látszik, hogy tisztában, hogy a az a szándékuk, hogy azt mondják, hogy a Fidesz fog győzni.

[00:11:08]Egy dolgot, bocsáss meg, ne haragud, csak egy dolgot hagyta egyébkén az az időpont kapcsán és egy ügyben abszolút nem átvé a szerepet.

[00:11:14]Csak hadd kérdezzek vissza az Andihoz a az időpontot illetően, mert valóban ugye április májusi sában lehet választást kiírni, és szerintem éppen te beszéltél erről Telexben, ha jól emlékszem, és én is egy nagyon pici gondolatkísérletet egy egy cikkben elerjesztettem arról, hogy nem biztos, nem 100%-ig biztos az április 12-i választás.

[00:11:36]Az én fejemben valami olyasmi volt, hogyha a kormány azt gondolja, akár tévesen, akár megalapozottan, hogy valamitől most már tényleg beindul a gazdaság, és organikusan lehet valamilyen közhangulatjavulás, akkor érdemes kihúzni a választást akár május végéig.

[00:11:55]Tehát amikor győzelmi forgatókönyvről beszélünk, akkor én arra is gondolok, hogy persze úgy is lehet ezt lefordítani, hogy nincs ennél jobb terv, mint egy tökéletes formaidőzítés.

[00:12:04]Most kiszóródnak a pénzek pont akkor, amikor le lehet mérni, hogy az hány hét alatt fog valamilyen hatást hozni.

[00:12:10]De hogyha elhoznák ezt a dolgot május végéig, akkor vagy kéne adni egy új jutatást, más különben elfogy ez a hatás, vagy pedig be kéne következnie egy valós javulásnak, amire nem számítanak.

[00:12:21]Tehát az április 12-e velem azt is mondatja, hogy nem gondolják azt, hogy ez a gazdaság be fog indulni.

[00:12:27]minthogyha félfüllel idefelé indulva azt is hallottam volna, hogy Orbán Viktor tulajdonképpen egy újabb most az önkormányzatokat érintő megszorítást lengetett volna be.

[00:12:37]Éppen ma tartott egy beszédet a fideszes önkormányzati vezetőknek.

[00:12:44]Szóval, hogy egyáltalán nem lehet arra számítani, hogy itt, hogy itt bármi magától jobb lesz.

[00:12:47]Tehát most kimegy a pénz, és akkor az pont április 12-én hat majd valahogy.

[00:12:52]ami a méréseket illeti.

[00:12:54]Olyanra te emlékszel, hogy mert különbségekre emlékszem, de azok olyanok voltak korábban, hogy az egyik plusz 10-et mér, a másik nem tudom, csak plusz 6-ot vagy fordítva, de hogy az egyik plusz 10-et mérjen, a másik mínusz110-et, hát azért ilyenre emlékszem.

[00:13:09]Igen, ezt finomítanám egy kicsit.

[00:13:09]Tehát a 22 előtti periódusban volt olyan szakasz, amikor mást mértek a kormányközeli és a és a nem kormányközeli intézetek.

[00:13:20]Ez egészen pontosan az előválasztást követő időszakban volt, amikor egy ilyen teljes politikai felfordulás volt, és annyira zizgett az egész társadalom, hogy nem volt mindegy, hogy hétfőn mérnek, vagy szerdán mérnek.

[00:13:33]És emlékszem, hogy ott volt valami rövid periódus, amikor így összekeveredtek a közvéleménykutatások, de decemberre már egyértelművé vált.

[00:13:44]Januárra pedig teljesen megtörtént ez a bizonyos X, amit szoktunk figyelni a közvéleménykutatási trendekbe.

[00:13:49]Ilyen x háromszor volt a nagy 35 éves történelemben.

[00:13:56]először akkor, amikor a Fidesztől átvette az MSZP a választást 1993 decemberében, és aztán nagyon nagy vereséget mért a Fideszre, és egyszer ugye 2006-ban, amikor fordítva történt, a Fidesz vette át a vezetést az MSZP-től és azóta a az X egyszer történt meg, tehát hogy a két vonal mets a két vonal metszi egymást is, és strend strendforduló van, és megváltozik az egésznek a a menet Tehát 22 előtt 21 decemberé bemutatták az első független mérések, hogy nem igaz az a vélekedés, hogy az ellenzék vezet.

[00:14:35]Ugye a konkrétan a Medián hozta ki 21.

[00:14:37]decemberében, 22 januárjában pedig már minden független közvéleménykutató ezt a bizonyos trendváltozást mérte.

[00:14:43]Ehhez képest most nincs ilyen, tehát párhuzamosan futó egyenletek vannak.

[00:14:51]Lényegében január, tavaly január-február óta szeretném fölhívni a figyelmet, hogy az első félévben gyakorlatilag nem voltak 25 első félévben nem voltak kormányközeli mérések.

[00:15:00]Egyetlen egy mérés jött ki, egy nézőpont mérés, de nem volt rendszerű mérés, hanem nyáron kezdtek el jönni újra a kormányközeli intézetneknek az eredményei, és első pillanattól kezdve óriási távolság volt a kormányközeli és a kormánytól messze lévő közvédelmi kutató cégek eredményeire.

[00:15:21]Erről majd még foglak kérdezni benneteket, de még egy picit visszatérnék a magabiztossághoz.

[00:15:24]Én itt most a metakommunikációra hivatkoztam, de van egy másik elem is, ami a magabiztosságot igazolja számomra.

[00:15:34]Jelesül az, hogy azáltal, hogy a köztársasági elnök meghatározta a választások időpontját, nullára csökkent annak a valószínűsége, hogy érdemben hozzányúljanak a választási rendszerhez.

[00:15:46]Márpedig ez egy olyan választási rendszer, amelyik a társadalmi többséggel rendelkező Fideszre van rászabva, optimalizálva.

[00:15:58]Úgy tűnik, hogy ők úgy érzik, hogy ezzel tovább tudnak menni.

[00:16:02]És ez is ezt a magabiztosságot táplálja szerintem, hogy miközben a mértékadókutató intézetek szerint látjuk ezt a vezetést, ők valahogy mást mást látnak, vagy vagy talán már úgy érzik, hogy ez eléggé jó ez a rendszer ahhoz, hogy nem kell hozzányúlni a saját szempontjukból.

[00:16:23]Igen, abból indulnak ki, hogy ez az optimalizált rendszer, ez az úgynevezett Kubatov listák alapján fog majd működni április 12-én.

[00:16:30]Tehát van egy biztos választási rendszer, egy választási eljárási törvény, amelyikben az egyéni választókerületek túlsúlya határozza meg a választási győzelmet.

[00:16:41]Tehát adott esetben hiába van kis távolság listán az egyik és a másik párt között, hogyha a Fidesz letarolja az egyéni választókerületeket, ugye a metakommunikációjuk mellett a a kommunikációk lényege, hogy már több is mint 88 egyéni választókerületet fognak megnyerni, akkor mindenképpen az a párt győz, aki az egyéni választókerületek többségét megszerezte.

[00:17:07]Ugye abbulálnak, hogy a kis települési, tehát azokat az evékákbankat, ahol kis települések vannak többségben, egyértelműen ők fogják megnyerni, méghozzá nagyon nagy arányban fogják megnyerni, és ehhez nem is kellenek a kubatov listák, de a Kubatov lista révén viszont a városi körzeteket is meg tudják győzni, méghozzá úgy, hogy a mozgó az utolsó napi mozgósításba óriási erejük lesz és óriási többségük lesz a a Tiszával szemben, ami még nem gyakorolta be ezt a bizonyos mozgósítási versenyben való szereplést, és ez kétségtelenül, ezt el kell ismerni, az egy előnye a Fidesznek mindenkivel szemben.

[00:17:47]Leszögezhetjük, hogy tulajdonképpen jelentős változás nem történt az elmúlt hónapokban, hetekben.

[00:17:53]A Tisza is és a Fidesz is próbál erősödni, és valamennyit erősödött mind a kettő.

[00:17:58]Amit viszont látunk, és érdekes jelenség, hogy a kisebb pártok azok még jobban olvadnak.

[00:18:09]És az a nagy kérdésem, hogy már itt érintettétek részben ezt, hogy behozható ez az előny.

[00:18:16]Most induljunk ki a független kutatóknak az eredményéből, de hogy ezzel együtt sem lehet tudni, hogy ki fogja megnyerni, mégis mi miből tud táplálkozni még a Fidesz, hogyha ha van neki tartaléka, és az hol van?

[00:18:33]Ezt jól hozzá lehet kapcsolni az egyéni kerületek kérdéshez.

[00:18:35]Úgyhogy akkor reflektálnék még egy mondattal erre a témára.

[00:18:39]hogy a választási rendszerben vannak olyan elemek, amelyek a mindenkori győztest favorizálják, és vannak olyan elemek, amelyek kifejezetten a Fideszt favorizálják.

[00:18:49]Utóbia közé tartozik a választókerületi határmegvonás, ami még ugye tavaly módosította ki is.

[00:18:55]Tehát a Fidesz arra számolhat, és ez alapja lehet a magabiztosságnak, tulajdonképpen fordított okból alapja a magabiztosságnak.

[00:19:01]Nem azért, mert azt látják, hogy ők nem tudom a számukra tállalt, vagy az ő általuk földolgozott számok, vagy az azokból levont elemzések alapján mégis csak vezetnek, hanem mert tudják, hogy egy szűk listás győzelem, egy szűk listás vereség esetén ők meg tudják nyerni a mandátum többséget.

[00:19:20]Tehát ez a ez a lényege az egész választási szisztémának.

[00:19:22]és körülbelül egy ilyen hüvelykúj szabályként mondom, azonnal ki fog javítani, hogyha nagyon hibáznék ebben.

[00:19:28]Tehát ha azzal kalkulálunk, hogy mondjuk egy teoretikus esetben a Tisza, a Fidesz és a Mi Hazánk kerül be a parlamentbe, a mai kutatások ebbe a ebbe az irányba mutatnak, akkor a Mi Hazánk bejutásával számolva Tiszának körülbelül egy 5% pontos győzelmet kell ahhoz a listán aratnia, hogy ténylegesen mandátum többségbe kerüljön.

[00:19:47]Ha csak 2-3% pontos győzelmet arat a Tisza, akkor valószínűleg nincsen meg a kormányalakításhoz szükséges 100 mandátum.

[00:19:55]Nyilván 1000féle forgatókönyv előállhat, de hangsúlyozom, ezt hüvelyk új szabályként figyelembe lehet venni.

[00:20:03]És hogyha nem jön létre egy Tisza győzelem esetén sem a Tisza mandátumtöbbség, hát akkor ugye a Fidesz előtt nyílik ki az a lehetőség, hogy valamilyen módon elérje-e, hogy kormányra tudjon kerülni.

[00:20:12]Tehát tulajdonképpen van egy ilyen puffere a választási rendszerben a Fidesznek.

[00:20:18]Bocsáss meg, Zoli, itt van egy nagyon fontos hozzáfűznivalóm.

[00:20:20]Ez a magyar társalom erre nincs felkészítve és nincs felkészülve.

[00:20:24]Tehát vasárnap április 12-én, vasárnap este nagyon sok ember ott fog majd este 10 órakor avval szembesülni.

[00:20:32]Ne haragudj, hogy meg megzavartalak, de ez egy fontos gondolat.

[00:20:36]nem fogják tudni érteni vagy értelmezni, hogy adott esetben megnyerte a választást listás mandát vagy listás tekintetben a Tisza, és mégis többsége van több mandátuma van a a Fidesznek.

[00:20:53]Nem tudjuk, hogy ennek milyen következményei lehetnek, ha ez tényleg bekövetkezik, de én úgy gondolom, hogy ennek kisebb a valószínűsége.

[00:21:01]És akkor még ott van az a probléma, amit most a részben érintettél, hogyha a mi hazánk valamiképpen külső támogatóvá válik egy esetleges fideszes kormányalakítási akciónál.

[00:21:13]Amikor évén beszélgettünk Labonfa el meg Unger annával, akkor az Anna én nem is tudom ilyen félig viccesen, de azt hiszem, hogy csak, vagy lehet csak negyed részt viccesen fogalmazta azt meg, hogy milyen jól jönne most a Fidesznek egy kétfordulós választás irányba Mi hazánk kezelését illetően, hiszen hát akkor be lehetne húzni a mi hazánkat a parlamentbe arra az esetre, hogyha kormányalakításnál szükség van rá, de az egyéni kerületek többségét meg amiatt lehetne megszerezni, hogy a mi hazánk másodlag os szavazatait a Fidesz be tudná söpörni.

[00:21:46]És ez egyébként Ruf Bálinknak is egyik fontos tétele, hogy mintogyha nem dőlt volna el, hogy a Fidesz mit csináljon a a mi hazánkkal, mert kellenek is a szavazatok, de szüksége is lehet arra, hogy a parlamentben legyen egy partnere.

[00:21:59]Ez részben arra a kérdésedre is egyfajta válasz, hogy honnan lehetnek még tartalékai a Fidesznek?

[00:22:04]Hát onnan lehetnek tartalékai, hogy akik most pártválasztók, de talán valahol a legszélén vannak a mi hazánknak, ők vacilálhatnak azon, hogy hogy mire kire érdemes adni a voksukat.

[00:22:16]A másik az talán egy ilyen szociológiai megközelítés, de erről jobb is, hogyha az Andi beszél.

[00:22:22]Tehát azért egy olyan karaktere van a Fidesz szavazónak, amire hasonlító bizonytalan szavazók létezhetnek, akik valószínűleg 2022-ben a 3 milliós táborhoz tartoztak, most sokkal rosszabbul érzik magukat, de hogyha választási lehetőséget látnak maguk előtt, akkor számukra még mindig nem biztos, vagy nem eldöntött, hogy nem mégis a Fidesz az, amelyikre inkább leadnák a boksukat.

[00:22:48]Lehet, hogy most már 10 skálán nem nyolcat adnak neki, csak ötöt, de ez még mindig erősebb, mint amit bárki másnak tudnának juttatni.

[00:22:55]És még egy módon kapcsolódik az, amit fölvetettél a többi pártnak a helyzete az egyéni választókérletekhez, hogy én ezt nagyon régóta mondom, tényleg szerintem erről Andival közösen is beszélgettünk, hogy ami nagyon érdekli, bár nekem az a benyolásom, mint egyre csillapodnának azok a viták, hogy mi lesz az egyéni választókerületi úgymond egymásra indulásokkal, hiszen sok párt bejelentette, hogy el se indul, jelöltek mond mondják azt, komolyan vehetőnek tűnő jelöltek mondják azt, vagy mondták azt korábban, hogy nem fognak elindulni.

[00:23:32]Tehát egyre kisebb számú kerületet érint ez.

[00:23:36]Én egy olyan fél éve, három negyed éve is azt gondoltam, hogy alapvetően az idő és a választópolgárok fogják ezt a kérdést eldönteni.

[00:23:42]Ez egy nagy ugye ez a ezzel a két nagy pártblokkal, nagyon szilárd pártblokkal, egy nagyon erősen polarizált versenyben egy olyan vákuum keletkezik a Fidesz és a és a Tisza között, ami ami csak erősödné, ez a kiszívóhatás csak erősödni fog a következő hónapokban.

[00:24:00]És tényleg én hat n 10 hónappal ezelőtt is azt gondoltam erről, hogy nagyon rossz pozícióból indul az, aki most van 4%-on.

[00:24:09]Szóval én nem nem nagyon látom, hogy hogyan lehet ennek a ennek az alapvető logikának, ami ez a két blokkra épülő verseny valódi módon ellentartani.

[00:24:24]De és akkor itt van egy nagy de nyilvánvalóan, mivel ennyire szoros a verseny, és még annál is szorosabb lehet, mint amilyennek most látjuk, lásd akár azt a lehetőséget is, hogy kis vereséggel a Fidesz mégis győzni fog.

[00:24:37]Azt valójában szerintem senki nem tudja megmondani, hogy mennyi az a szavazat, ami ténylegesen hiányozhat egy-egy választókerületben.

[00:24:45]Én azt gondolnám, de ez csak egy tipparészemről, hiszen nem tudhatjuk.

[00:24:49]Nekem egy ilyen megérzésem van.

[00:24:51]Én mondjuk egy fél évvel ezelőtt azt mondtam volna, hogy valójában csak öt-h körzetben, én most azt mondom, hogy lehet, hogy csak háromban lesz igazán érdekes az, hogy hogy hogyan alakul a Fidesszel szembeni jelölteknek a a az egymás elleni versenye, de senki nem tudja megmondani, hogy az a három körzet az nem lesz-e alapvető és kulcsfontosságú.

[00:25:17]És azért ugye ha már metakommunikációval kezdtük, meg pszichológiával folytatunk, ennek tehát egy választásnak is megvan a maga pszichológiája természetesen.

[00:25:24]Ezt komoly emberek egyébként kutatják is.

[00:25:27]Nyilván itt van egy olyan helyzet, hogy képzeljük el majd ezt a versengést három hónappal később, vagy mondjuk két és fél hónappal később.

[00:25:36]Tehát amikor tényleg látjuk, hogy kik a jelöltek, hogy az utolsó napokbeli közvéleményi kutatásokat látjuk, én mátig azt gondolom, és ez teljesen független az én egyes jelöltek iránti rokonszemvemtől vagy ellenszemvemtől, de a visszalépésnyomás nem azon a párton lesz, és nem azokon a jelölteken lesz, akik nem tudom 40-50% között vannak, azokon a jelölteken lesz a nyomás, akik a akiknek a pártja bejutásért vagy azért sem küzd.

[00:26:05]És paradox módon egyébként a legkiválóbb régi ellenzéki képviselőkön lesz a legnagyobb nyomás, mert ők lehetnek azok, akik valódi tömegét el tudják vinni a szavazatoknak.

[00:26:18]Tehát lehet, hogy ők nem 1-2%-ra aspirálhatnak a saját kerületükben, hanem mondjuk 10-re.

[00:26:24]Tehát, hogy ott nagyobb esély lehet arra, hogy az befolyásolja majd az eredményt anélkül, hogy valódi esélyük legyen a bejutása.

[00:26:31]És akkor még egy mondatot hozzátennék, hogy hogy erről ugye nagyon sokat lehetett korábban hallani, erre irányultak kutatások, hogy mennyit tesz hozzá egy egyélné jelölt a saját pártjának az eredményéhez.

[00:26:44]Ilyen plusz 5 az már nagyon jól szokott lenni.

[00:26:46]Vontnak még ettől is eltérő példák.

[00:26:49]egyszer visszakerestem, hogy mondjuk Dávid Ibolya mennyivel jobban szerepelt a 2006-os választáson, vagy akár még a 2010-esen is a pártjára leadott voksok arányához képest.

[00:26:57]Na de ez ugyanúgy nem volt elég a mandátumszerzéshez, ahogy egyébként a 2014-ben reaktivált Kunce Gábor is a személyes népszerűségét semmilyen módon nem tudta adbavetni annak érdekében, hogy mandátumot tudjon nyerni egy akkori ilyen félközös baloldali liberális lista esetén.

[00:27:17]Szóval, hogy az ilyen egyéni kerületi csodák azok tapasztalati alapon ritkán szoktak bekövetkezni, és megint csak teljesen függetlenül attól, hogy ki kit szeret, vagy kiről gondoljuk azt, hogy egyébként pont az az ellenzéki képviselő, aki tényleg tényleg tett valamit, nagyon nagy nyomás lesz itt néhány emberen, szerintem tényleg egy fél tucatnál kevesebb emberen, hogy hogy valóban azt gondolják-e, hogy ők győzni tudnak miközben egy akár ennyire szoros verseny kialakulhat.

[00:27:48]Én nem érzem feladatomnak, hogy bárkinek tanácsokat osztogassak.

[00:27:49]Az egy az egy másik fajta szakma.

[00:27:51]Én csak a döntési helyzetet próbálom itt rekonstruálni, vagy interpretálni, hogy ez hogyan is fog kialakulni, és ezekkel ezekkel a helyzetekkel fognak szembesülni hát olyan politikusok, akik akiknek hát nyilván az a az is a feladatuk, hogy felelősségteljes döntést hozzanak.

[00:28:11]Vannak olyan pártok, akikről még nem beszéltünk.

[00:28:12]Például ott a Jobbik nevű párt, amelyik a 2010-es éveknek a nagy felfedezje volt.

[00:28:17]A legutolsó információ szerint a Jobbik azt szavazta meg, hogy ők indulnak a választáson.

[00:28:26]Az MSZP is bejelentette, hogy ők szeretnének indulni a választáson, bár nem mind a 106 egyéni választókeretbe, csak 105-be, mert Magyar Péter mellett nem indulnak.

[00:28:35]És hát valójában most a félretéve a viccet, két pártról beszélünk, a Magyar Kétfarkú Kutyapártról és a Demokratikus Koalícióról, amelyiknek döntést kell hozni.

[00:28:46]És hogy milyen nagyon fontos ez a döntés, 2022-ben Szél Bernadett és Mencel Tamásnak volt egy nagy versenye, és az MKKP-s, ha jól emlékszem, 2,8%-kal pont ez volt az a 2,8%-nyi szavazat, amivel a ment győzött.

[00:29:05]És hogyha ez a szavazatmennyiség mondjuk a Szil Bernadathez jut, akkor a kétharmad kérdése is fölmerült volna, mint probléma.

[00:29:16]Tehát felelősség lesz akár a DK, akár a Magyar Kétfalkú Kutyapártnak a hátán vagy döntési a szervein, hogy hogyan álljanak hozzá a választáshoz.

[00:29:28]Az két parkóaképpen most poénkodik azon, hogy több véleményformáló is az arra tesz javaslatot, hogy ne induljanak el ezek a kispártok, és hagyják a Tiszát a rendszerváltást végigcsinálni.

[00:29:40]De hát ezt poénnak tették ki, és én úgy érzékeltem ebből a megnyilvánulásukból, hogy ez ők ők elszántak ebben, hogy elindulnak.

[00:29:52]Igen.

[00:29:52]A bölcs választó tézist én elfogadom.

[00:29:55]Tehát a választók mindig tudják, hogy mi az az optimális út, ahogyan működniük kell.

[00:30:01]Amikor a Fidesz elindított egy csomó, hát mondjuk azt, hogy kamupártot vagy biznispártot, akkor rájuk egyesével 0,2, 0,3 és 0,8%-nyi szavazat érkezett, amik külön-külön iszonyúan kevesek voltak, de adott esetben ezek sok szavazatot jelentenek, de az egy másik politikai szituáció volt.

[00:30:23]Ilyen éles politikai helyzet, mint amiben most vagyunk, illetve három hónap múlva leszünk, nem volt Magyarországon 2002 óta.

[00:30:31]Ezt bizton állíthatjuk, még 2006-ban sem volt ekkora éleszituáció.

[00:30:38]A politikatudomány centrifugális és centripetális erőket különböztet meg.

[00:30:40]A centrifugális erő az befelé visz.

[00:30:43]A centripetális erő meg kifelé viszi a szavazókat.

[00:30:47]Bizonyos pártokhoz taszít, másik párt szavazókat pedig vonz makához.

[00:30:53]A DK és a kétfarkú k útyapártnak a szavazói azt kell, hogy eldöntsék, hogy mit mit szeretnének.

[00:31:01]Rendszerváltást szeretnének, vagy pedig az ő egyéni szimpátiájukat szeretnék kifejezni.

[00:31:05]És ennek két lehetősége van.

[00:31:08]Az egyik az, hogy azt mondják, hogy nem nem érdekel, hogy milyen politikai konstelláció lesz Magyarországon.

[00:31:13]Nekem a két farafok a szimpatizánsak, szimpatikusak, akkor én rájuk szavazok.

[00:31:20]De őket is meg lehet tanítani.

[00:31:20]Most még van három hónap arra, hogy ez senki nem veheti el tőled ezt a jogot, hogy arra szavazol, akire akarsz, de legalább egyénében akkor add oda a szavazatodat egy másik pártnak a a egyéni képviselőjelöltjére, magyarán mondva oszd meg a szavazatodat.

[00:31:39]Ez egy nagyon fontos üzenet lehetne például az ellenzéki oldalon, hogy elfogadva azt, hogy lesznek pártok, amelyek el fognak indulni a választáson, ez majdnem biztos.

[00:31:48]Akkor legalább a szavazókat arra edukálni, hogy akkor fogadd el.

[00:31:54]Nem, senki sem tudja neked megtiltani, hogy ne a számodra szimpatikus pártra szavazz mondjuk listán, de egyénében világos döntést kell hoznod, mert a egyéni mandátumokon fog múlni a választásnak a végkimenetele.

[00:32:07]Ö, miután a DK-nak is és a MKKP-nak is racionális szavazói vannak, olyan szavazók, akiknek fontosak az értékek ugyan, de képesek ezt a szofisztikált gondolkodást elfogadni és aszerint cselekedni, nem olyan bonyolult ezt az üzenetet átvinni, hogyha megfelelő emberek mondják, vagy megfelelő módon van ez átadva.

[00:32:28]Ez akkor is így van, hogyha egyébként a két érintett párt pont az ellenkezőjét kommunikálja, hogy mennyire fontosak nekik az egyéni képviselőjelöltek.

[00:32:34]Igen.

[00:32:38]Igen.

[00:32:38]Tehát a [nevetés] szerintem a kutyával hát ebben jóban megkeltem.

[00:32:41]Igen.

[00:32:43]Igen.

[00:32:44]De a kutyapártnál még egy speciális szavazói táborról beszélünk, akik esetleg lehet, hogyha a kutyák elindulnak, akkor ők is elmennek szavazni, de nem biztos, hogy elmennek akkor, hogyha nincsenek ott a jelöltek között, mertogy ez egy protests szavazat volt mindig is, amit fölszívott a kutyapárt leginkább.

[00:33:01]És itt ez igen, ez egy nagyon régi vita.

[00:33:02]Ez azóta régi vita, amióta a MKKP megjelent a piacon.

[00:33:09]Amennyire lehet tudni, azért a korábbi kutyapárti szavazókból elvitt a Tisza.

[00:33:13]Tehát, hogy sokkal inkább van egy, vagy létre is jött, vagy már meg is történt egy olyan átjárás, ami a régi közös listás hagyományos parlamenti képviselettel rendelkező ellenzéki pártokkal nem következett be.

[00:33:25]a DK-t, hisz a viszonylatban ez a szavazatmegosztás, ez annyiból szerintem egy jóval kritikusabb kérdés, hogyha tehát a DK kampánya is lényegében arra épül, hogy a Tisza majdnem akkora vesz mint a Fidesz, akkor persze nagyon nehéz rábeszélni a szavazóit, hogy szavazatmegosztásban gondolkodjanak.

[00:33:44]És annyiból azért fontos megérteni nyilván ezeknek a politikai szereplőknek is a saját logikáját, hogy hát persze nyilván a kutyapárt és a DK és bárki, aki elindul, valószínűleg abból indul ki, hogy ők úgy gondolják, hogy el tudják érni az 5%-os küszöböt.

[00:34:02]Tehát ők nem feltételezem nem szándékosan az a céljuk, hogy a falnak szaladjanak, hanem hogy ők Nem, de az is lehet.

[00:34:09]Hát egy racionális cél, hogyha már 2-3% megvan, akkor van belőle állami támogatás.

[00:34:14]Ez egy pontosan ez is része lehet a ez is része lehet a logikának.

[00:34:18]Mindenesetre ezekből a Ezt én nem akarnám vitatni Dóra semmiképpen, amit amit mondtál.

[00:34:22]Ez így van.

[00:34:25]Itt valóban az a kérdés, hogy amúgy a tehát amúgy ezek a szavazók, akik akik az elmúlt másfél évtizedben, ha egy dolgot hát megkaptak, vagy vagy egy ilyen gondolkodásformálást kaptak a saját pártjaikt, az az volt, hogy hogy az a a Fidesz legyőzésére egyér egyértelműen esélyes pártra kell voksolni, hogy ők ezt a logikát mennyire teszik elő.

[00:34:54]előre.

[00:34:54]És én én részben egyébként azt is gondolom, hogy hogy hogy amikor a Fidesz és a Tisza közötti hasonlóságot hangsúlyozza egy politikai erő ugyanakkora veszélynek tünteti föl, akkor akkor valami olyasmi politikai megfontolást vezeti, hogy hogy ne ez a logika érvényesüljön.

[00:35:16]Tehát egy kicsit felejtse ezt el a választópolgár, és azért felejts el az elmúlt 10 évet.

[00:35:21]Hát igen, és azért gyere hozzánk harmadik vagy negyedik erőhöz, mert mi tudjuk azt biztosítani, hogy itt ne valami újfajta, két-hamad újfajta tejhatalom alakuljon ki, ami, hogy mondjam, egy elbeszélhető történet.

[00:35:38]Ugye itt tényleg az a kérdés, hogy 16 év Orbán rendszer után, ha van egy esély, hogy hát ez végetérjen, és egyáltalán bármiféle új terét kinyissuk a politikai pluralizmusnak, akkor mennyire érvelhető az, hogy hogy hogy érdemes megkockáztatni azt, hogy maradjunk még ebben négy évig?

[00:36:02]Megint csak azt mondom, nekünk szerintem nem dolgunk ez ügyben tanácsokat osztogatni.

[00:36:05]Az tényleg egy másik szakma, de hát ezek azok a dilemmák, amelyekkel a választópolgár maga is szembesülni fog.

[00:36:13]A mi hazánkról úgy szoktunk beszélgetni, hogy az egy Fidesz szatellit párt, ami a pártra, mint olyanra könnyen elképzelt, hogy igaz, de én a Mi Hazánk szavazóit nem venném egy kalap alá, és nem mondanám azt, hogy ők teljesen homogén szavazói réteg lennének, akik így mint a katonák mennek egy irányba.

[00:36:34]Ez nem így van.

[00:36:36]A mi hazánk szavazói rétege is több rétegből áll.

[00:36:39]Először is van egy egy tényleg egy nagyon szélsőséges csoport, amelyik mit tudom én, oltásellenes, meg tudományellenes, meg minden ellenes.

[00:36:52]Ők biztos, hogy mi hazánkra fognak szavazni.

[00:36:53]Ők nem fogják megosztani semmilyen módon a szavazatukat.

[00:36:55]Mondjuk azt, hogy ez a mi hazánk szavazóinak a fele, a fennmaradó az egyszerűség kedvér 50%, ez lehet, hogy egy kicsit kevesebb.

[00:37:06]Egy része hajlamos azt gondolni, hogy a Fidesz és a Mi Hazánk között van valamiféle átjárás, és ezért mondjuk egyéniben inkább a fideszes jeröltet beszél támogatja, de keveset beszélünk arról, hogy a mi hazánk szavazóinak egy része önmagát ellenzékinek gondolja.

[00:37:26]A helyzet értékelésében.

[00:37:27]A helyzet értékelésében ellenzéki.

[00:37:27]És hogyha ez a mentalitás, hogy ő ellenzéki szavazó, akkor könnyen elképzelhető, hogy van egy réteg, ezt nem tudom megmondani, mekkora részeg réteg, amelyik listán leszavaz a mi hazánkra, de miután ellenzéki és nem akarja a Fidesz hatalmát hosszú távon vagy ezen körülmények között, ahogy inkább Tisza szavazó lesz mondjuk egyéni mandátumok tekintetében.

[00:37:53]És ez nem lehet fordítva.

[00:37:55]Pont erre gondoltam, hogy ne szavaz a mi hazánkra és a Fideszre szavaz, hogy ne jöjjön vissza a balli vircsa nyilván a tiszá szocializációnak a másik oldala, amit egyébként az ellenzéki szavazóknál már láttunk a korábbi összefogások meg együttműködések kényszere okán, hogy megtanulták, és ugye ezt most feszegetted is a DK kapcsán, hogy az esélyes jelölt az egyetlen, amelyel kormányt lehet váltani, tehát a mi hazánkosoknál is bejöhet az csak a túloldali logikával, hogy akkor inkább nehogy a Tisza jöjjön, meg nehogy kormányváltás legyen.

[00:38:30]És bár nagyon sok mindennel ellenérzésem van, amit a kormány művel, de nehogy visszajöjjenek, de ahogy ahogy az előbb mondtam, hogy a van 50%-a a szavazói rétegének, amelyik biztosan mi hazánkra fog szavazni egyénibe is és listán is.

[00:38:45]A fönnmaradó 50% egy része ellenzéki logikán van.

[00:38:47]Azt gondolja magáról, hogy egy ellenzéki szavazó.

[00:38:52]És a másik, amiről azt mondtam, hogy a kettő közötti át átjárás van, akkor itt van a Tiszának tartaléka talán még egyik részén van a Tiszának tartaléka, másik részén pedig egyértelműen a Fidesznek van tartaléka.

[00:39:02]Azt nem tudjuk, ehhez nagyon szofisztikált, nagyon nagy mintás kutatásokra lenne szükség, mondjuk célzottan a mi hazánkra, hogy hány százaléka, amelyik inkább ellenzéki, és hány százalék, amelyik azt mondja, hogy csak a kommunisták meg a nem tudom brüsszeliták ne jöjj vissza.

[00:39:20]Ez egy ez egy nagyon érdekes kérdés.

[00:39:23]amin egyébként múlhatnak mandátumok, és még egy dologról nem beszéltük a mandátumok kapcsán, ez pedig a külhoni, illetve a külföldi szavazatoknak a megoszlása, és ennek hatása a választások kimenetelére.

[00:39:35]Itt megint szeretnék egy konkrét példát hozni.

[00:39:40]Budapesten a 15.

[00:39:40]kerületben volt egy nagy verseny, Szatmári Kristóf és Vajd a Zoltán szocialista képviselő jelölt között.

[00:39:51]És addig, ameddig a külföldről érkező szavazatokat meg nem számolták, addig Szatmári Kristóf vezetett, és a végén a Vajda Zoltán nyerte meg a mandátumot a nyugattról érkező szavazatoknak köszönhetően.

[00:40:04]Tehát van jelentősége az, hogy a külhoni, vagyis a a levélben szavazó magyarok hogyan fognak szavazni, illetve a külföldön lévők, akik egyéni életvelistás szavazattal is fognak rendelkezni, és ennek a kiaknázása ez minden pártnak elemi érdeke lesz.

[00:40:26]Ott is lehet-e tartalé, kérdezem tőletek, a ahol ahova nagyon-nagyon nehéz elérni a közvéleménykutatóknak.

[00:40:33]Ugye 2022-ben is sokat beszéltünk a szavazatvásárlás jelenségéről.

[00:40:37]Ez ez létezik.

[00:40:40]Ö 2022-ben láttunk erre módszereket, hogy ez hogy történik.

[00:40:47]Most, hogy Andi fölidézted, hogy a polgármestereket kicsit meg is fenyítette a miniszterelnök, hogy rájuk helyezte a felelősséget, hogy szállítani kell a szavazatokat.

[00:40:58]Ez már részben nekem annak a jele, hogy erre a szavazatvásárlásra készülnek, még hogyha nem is a szürke zónában.

[00:41:06]Ez nyilván egy transzparens dolog, hogyha kis településekhez pénzt alok állnak akár a helyi önkormányzatnak a kis alapítványán keresztül.

[00:41:17]Ugye ezek azok, amik láthatók, de azért bizony van és tudunk róla, és járva a vidéket, én is elég gyakran találkozom azzal, hogy a helyi hatalom az így vagy úgy zsarolja azokat az embereket, akik egyébként nagyon-nagyon a társadalom legmélyebb rétegeiben élnek.

[00:41:34]Ő hozzájuk nem annyira jut el a közvéleménykutató, és ez is adhatta a Fidesznek magabiztosságot, hogy ezzel biztón kalkulál evvel a réteggel.

[00:41:44]És itt is több százres szavazat mennyiségről beszélhetünk.

[00:41:49]Ugye ezt Under Classnak nevezzük, egy olyan szavazói rétegnek, akit a közvélemény kutatások során azért nem tudunk elérni, mert egyszerűen kiesnek a látószögből, és adott esetben nem veszik fel a telefont a telefonos közvéleménykutatásnál.

[00:42:03]Biztos, hogy nem töltenek ki online kérdőíveket.

[00:42:08]Személyes kutatások meg már aligalig vannak, és egyszerű nem jutnak el hozzájuk a kérdező biztosok.

[00:42:14]Valóban ennek a rétegnek a jelentőségét nem szabad alábecsülni.

[00:42:19]Adott esetben 3-500000 szavazóról is beszélhetünk ebben a helyzetben.

[00:42:21]És egész biztos vagyok benne, hogy külön stratégiája van a Fidesznek ezen szavazóknak a mozgósítására.

[00:42:30]Részben a kubatorov lista, részben pedig a polgármesterek révén.

[00:42:32]Csak egyet ne felejtsünk el, hogy most van egy potens ellenzék, amelyik valószínűleg a választás napján ugyanúgy kiküldi az embereit ezekre a beazonosítható szavazókörökre.

[00:42:44]Tehát azért ez nem egy bonyolult dolog, hogy megnézzék a az egyéni választókerületeket, azon belül megnézzék azokat a szavazóköröket, ahol furcsa mozgások vannak egy adott választáson 22-ben is, 24-ben, 22-ben, 18-ban.

[00:43:00]És azon pontosan lehet azonosítani, hogy mennyi az a 1000 körzet, ahol ez általában elő szokott fordulni, és odaküldeni egy embert, aki legalábbis rossz érzéseket kelt akár a polgármesterben, akár abba a konkrét emberbe, aki vagy emberekbe, aki szervezi ezt a utaztatást.

[00:43:18]Lesz szavazatvásárlás?

[00:43:21]Ez nem is kérdés.

[00:43:21]Lesz utaztatás.

[00:43:23]Az a kérdés, hogy képes lesz-e a Tisza ellensúlyozni, vagy vagy legalábbis egy bizonyos határ mögé szorítani ezt a ezt az egyértelmű a Fidesz számára legalább másfél2%-ot hozó szavazói réteget, annak az utaztatását és megvásárlását.

[00:43:44]Ez azért is egy nagy kihívás, mert ugye a szavazat vásárlás az nem is akkor történik meg, amikor a tényleges választás napja van, hanem jóval korábban, amikor ugye kialakulnak ezek a zsarolási szituációk, hogy elvesszük a gyerekedet.

[00:44:02]vagy ha nem fizeted ki az uzsorát, akkor tehát most csak mondok életszerű dolgokat, amik vannak ezekben a nagyon magára hagyott rétegekben.

[00:44:12]Ez nyilván mind van, és én nemhogy lebecsülni, nem akarom ennek a jelentőséget, hanem fontos, hogy ezt hangsúlyozzuk.

[00:44:17]Ugyanakkor ebből az én számomról mégis leginkább az következik, ami itt egyszer már elhangzott, hogy tényleg minden leadott szavazat számít.

[00:44:26]Tehát nem mindegy, hogy mondjuk egy olyan választókerületben, ahol van valamilyen városi rész, és hol van sok kis település, ott mondjuk az ellenzék, amely esélyesebb a városiasabb településeken mekkora szavazataránnyal győz, nem mintogy 52-vel vagy 75-tel nyeri meg azt a települéest, mert ettől is függ az, hogy a kisebb részeken, a kisebb településeken átfordítható-e ebben az értelemben az eredmény.

[00:44:52]Nem mindegy az sem, hogy mekkora a Fidesznek mondjuk a falusi lakosság körében mért fölénye és éppen a díj kutatásaitok mutatták azt, hogy más a helyzet, mint négy évvel korábban tartja az előnyét a Fidesz, de nem akkora előnyt tart, mint korábban.

[00:45:11]Ezek ugye azt hát nem merek ilyet mondani, hogy vetíthetik előre, de legalábbis ugye azzal is érdemes kalkulálni, hogy ezek a módszerek, amelyek amelyeket nagyon nagyon helyesen és pontosan és saját tapasztalataid alapján is mondtál, ezek természetesen jelen vannak, de a kiindulóhelyzet nem teljesen azonos.

[00:45:34]És én amennyire emlékszem, amikor az egész Tisza kampány elindult, eleve az volt a célkitűzés, vagy legalábbis elemzőként mi azt hiszem, hogy így interpretáltuk, hogy valószínűleg nem a falvakban fogja a Tisza a választást megnyerni, ha meg tudja nyerni, ott azt tudja elérni, hogy ott sokkal szűkebb legyen a különbség, hogy a többi helyen megszerzett sok szavazat az érjen annyit, hogy azzal választást lehet nyerni.

[00:46:00]Ezzel együtt én kíváncsian várom, hogy nem pusztán a szavazatszámlálásban, hanem a konkrét kampányerőkfeszítésekben, vagy akár a szavazat vásárlás megelőzésében, amennyire emlékszem talán az első pikó választáson, József város kapcsán figyeltem föl arra, hogy ott volt egy stáb a kampánycsapaton belül, amely kifejezetten igyekezett monitorozni a szavazatvásárlásokat és azokat megakadályozni.

[00:46:27]Tehát ha egyet vagy 10-et egy településen sikerül megakadályozni, már az is nagyon sokat jelenthet.

[00:46:33]Tehát én én ezekkel úgy kalkulálok, mint a ugyanúgy, mint amikor arról szoktunk beszélni, hogy a médiafölény meg a propaganda adottságok, persze ezek jelen vannak, de hát szóval hát ez a munka, amit amit el kell végezni, vagy hogy is fogalmazzak.

[00:46:47]Mert mindenki tudja, hogy ez egy megdöntött pálya, amin versenyezni kell, és talán szimbolikusan is lehet érteni ezt az 5% pontos előnyt, amit a amit a Tiszának a Fidesszel szemben meg kell szereznie.

[00:47:00]Ez így is értelmezhető, hogy mindezeket a manipulatív elemeket úgy lehet fülírni, hogyha minden olyan szavazó, aki úgy gondolja, hogy az ő településén aztán biztos ellenzéki győzelem lesz, ő is leadja a voksát, mert lehet, hogy egy valamilyen rubrikájában az elszámolásnál az fog számítani.

[00:47:18]Hát az a helyzet, hogy a választásnak lesz egy igazi fekete lova ez a részvétel.

[00:47:24]ezt amit nem tudjuk megmondani előre semmilyen módon.

[00:47:27]Tehát még a valójában még a választás napján se nagyon fogjuk tudni megmondani.

[00:47:31]13 óra felé már tudni fogom nagyságrendileg, hogy mikor lesz a vagy mekkora lesz a a végeredmény.

[00:47:36]Ugye évek óta számolgatok én a részvételekből.

[00:47:40]Ugye az eddigi választásokon azt láttuk, hogyha 70% körüli a választás részvétel, az a Fidesznek kedvez.

[00:47:48]Az a kérdés, hogyha fölmegy 7273-ra, amire van a médián most egész magasabb vigyázzat előre, azzal ne azal ne foglalkozzunk.

[00:47:56]Tehát 723 73-ról beszélünk realitásban, hogy az a 70 és 73 közötti 2,53% az új szavazókat hoz-e be, vagy pedig az történik, ami egy reális veszély, hogy azok a Fidesz szavazók, akik mondjuk 22-ben nem voltak ott, de 18-ban ott voltak, 22-ben ott voltak, de 24-ben az EP választáson nem voltak, visszatérnek a Fideszhez.

[00:48:22]Tehát, hogy nem az ellenzék szavazótábora növekszik a 70 plusz szavazatoknál, hanem éppen a Fidesz szavazótábora növekszik.

[00:48:29]Ezt ebben a pillanatban nem tudjuk megmondani.

[00:48:32]Ugye az de azért van, mert nehéz a minta összerakása és nehéz megkérdezni azt, hogy tulajdonképpen a szimpátiája az kihez húzza.

[00:48:45]Nem, ez azért aktív a szimpátiája.

[00:48:45]Igen, ez azért van, mert hogy hiába mondod azt, hogy te biztosan el fogsz menni szavazni.

[00:48:49]Ez egyáltalán nem biztos, hogy biztosan el fogsz menni szavazni.

[00:48:53]22-ben például a választási részvételt viszonylag jól el találták a közvéleménykutató cégek, csak a választáson résztvevő 70%-nak az összetételét nem találták el.

[00:49:07]Tehát, hogy nagyon sok ellenzékki szavazó egyszerűen nem ment el 22-ben, viszont nagyon sok potenciális Fidesz szavazó elment.

[00:49:17]Tehát a Fidesz kimaxolta a saját szavazótáborát, ha mondjuk nem is 100%-ban, de mondjuk 98%-ban.

[00:49:25]Az ellenzéki szavazóknak meg mondjuk csak a 60%-a ment el.

[00:49:27]És ez volt a legnagyobb különbség a kettők között.

[00:49:29]Ez a bizonyos aktivitásbeli különbség.

[00:49:31]Az a kérdés, hogy most a Tisza képes-e a saját szavazótáborának elvinni a 98%-át, ahogy a Fidesz el fogja vinni.

[00:49:39]Tehát ne legyenek illúzióink, nagyjából 3 millió szavazat kell ahhoz, hogy stabilan megnyerje a választást bármelyik párt, akár a Fidesz, akár a Tisza.

[00:49:49]Beszéltünk már a kutyapárt kapcsán, hogy egy kispárt is hogyan tud viselkedni, de nem beszéltünk még annyira a DK-ról, hogy ők is mozgósíthatnak, és a saját szimpatizánsaikat ők is elvihetik.

[00:50:02]Ez szerintetek mekkora lehet.

[00:50:07]Most ugye nagyon sokféle edményt látunk a közvélemény kutatásokból, és mivel ezek a hibahatárt súrolják, tehát én nem tudom beazonosítani, hogy ők most esélyesek-e egyáltalán bejutni a parlamentbe.

[00:50:18]Az mondjuk feltűnő volt, hogy a Molnár Csaba a DK ügyvezető alelnöke nekiment a Medián vezetőjének elég csúnya stílusban osztva a Hannendrét azzal kapcsolatban, hogy miért mérik alul a DK-t.

[00:50:37]Ugye a medián régóta néhány százalék-ot mércsak.

[00:50:43]Van egy hüvelykújszabály, ahogy Zoli is beszélte az imént, egyfajta hüvelykújszabályról.

[00:50:46]Ennek a lényege az, hogy a kispártok esetében akkor van egy pártnak reális esélye az 5%-os küszöb elérésére, hogyha a választást megelőző három hónapban a közvéleménykutató által mért közvéleménykutatások átlaga eléri a 3%-ot, mert akkor fordulhat az elő, hogy bizonyos részvételek esetében ez fölúszik 5%-ra, de ha magas lesz a részvétel, akkor ez az 5%, ez 300000 szavazat fölötti szám is lehet, annak az elérése óriási politikai munkát igényel.

[00:51:21]300000 szavazó az rettenetesen sok.

[00:51:24]Úgyhogy minél magasabb lesz a részvétel, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy két párti parlament lesz, mert mindenki, aki potenciálisan egyébként átvinné alacsonyabb részvételnél szavazatot, az magas részvételnél nem fogja átvinni.

[00:51:43]Egyszerűen statisztikai okok miatt.

[00:51:45]Tehát a DK előtt valóban egy nagyon nehéz út áll, mert hogyha magas lesz a részvétel, akkor nem fog a DKE kerülni a választáson.

[00:51:53]Csak egy pár dolgot nem nagyon akarom minősíteni, hogy ezt a vitát hát vitának sem igazán nevezném.

[00:51:57]Hanendre és Molnár Csaba között részben azért érzem méltatlannak, mert mondjuk a Hann Endrét még han még a ugye a kormány egyik kurzusfilmje is meghurcolta.

[00:52:08]Tehát hogy most ő ő róla kitalálni azt, hogy ő a szakmai munkájáért nem vállalja el a nyilvános felelősséget, és hogy ő valamilyen előnyöket keres a a számaival, azért, hogy mondjam, ez tényleg meglehetősen méltatlan.

[00:52:24]Az a szám, amit aztán ennek a vitának a a vége felé Molnár Csaba közölt, hogy ők látnak valahol 800000 szavazót, akik potenciális DK szavazók lehetnének, és most ebből szerintük 300000 megvan, és majd fél milliót meg fognak győzni néhány hónap alatt, azért én ezt a science fiction kategóriájába helyezném el, hogy egy ilyen szavazatnövekményt el lehetne érni.

[00:52:51]Talán nem is az érdekes benne, ha ez arról szól, hogy látnak egyébként baloldali értékek felé vonzódó 800000 szavazódt, akkor ez pontosan ugyanaz, mint amiről Han Andre is az idézetlevelezésben beszél.

[00:53:01]Tehát semmilyen vitaakor valójában nincs.

[00:53:03]Itt ugye az a kérdés, hogy ezek a szavazók most egy ideológiai voksot kívánnak leadni, vagy egy rendszerváltó vaksot kívánnak leadni, illetve meggyőzhető-e ez a szavazói tömb arról, hogy a két dolog egybe esik?

[00:53:15]És nyilván a DK-nak azért fontos az, hogy ebben a kérdésben vitatkozzon, mert nem tudom, hogy ezt a pontos ö megfigyelést ezt a ezt a hüverikúj szabályt ismerik-e, de az a politikai logikából levezethető, hogy hát minél gyengébbnek tűnök, annál nehezebben győzöm meg a híveimet, vagy a potenciális híveimet arról, hogy hasznos workshot adnak le rám.

[00:53:39]Tehát a gyengének látszom, akkor nem sok értelme van rám szavazni.

[00:53:43]És egyébként kicsit annyiból is önleleplezőnek éreztem ezt a kirohanást a DK-val szem a DK részéről a mediánnal szemben, hogy ezek szerint ők is úgy gondolják, hogy a medián az egy megbízható kutatóc.

[00:53:56]Tehát fontosabb, hogy ők mit mérnek, mint amit mondjuk valaki más mér, ahol esetleg kedvezőbb számokat jeleznek.

[00:54:04]És akkor mondanék csak mindig mindig fönn marad a nyilvánosokban.

[00:54:07]Most gondolkoztam, hogy ezt szóba hozzam el.

[00:54:09]Ugye a DK arra szokott hivatkozni, hogy 2014-ben és 19-ben is alábecsülték a közmény kutatók a az ő eredményeiket.

[00:54:18]Az EP választást megelőzően.

[00:54:21]Ez igaz, de 14-ben és 19-ben szerintem teljesen logikus módon tudtuk, hogy honnan származik a növekménye a a kutatásokhoz képest a DK-nak.

[00:54:31]Ugye valójában ővelük történt meg az, amivel korábban a Tiszát vádolták, hogy ha ez egy vád, hogy átrendezték az ellenzéki szavazói csoportokat.

[00:54:44]Hát 14-ben a a az MSZP szavazók egy része csalódott és átment a DK-hoz.

[00:54:49]Tulajdonképpen néhány hét leforgás alatt, akkor nagyon kevés idő volt a parlamenti és a és az EP választás között.

[00:54:55]És 2019-ben ugyanez történt.

[00:54:58]A 2018-as választáson még az MSZP párbeszédlista 12%-ot kapott, a DK meg csak ötöt.

[00:55:04]és a MSZP és párbeszédes szavazók azok megjelentek a DK-nál, és valóban egy nagyon aktív, egy nagyon elkötelezett, a vezető iránt elkötelezett párt nagy mértékben tudta mozgósítani a szavazóit, és akkor 2019-ben ez egy 16%-os eredményre elegendő volt.

[00:55:24]Ugye ez az egyetlen olyan eset, amikor a a DK azt a fél milliós határt, amit nagyon sokszor mondtak korábban, elérték.

[00:55:31]És akkor mondom a 2018-at is.

[00:55:33]Én személyesen is érintettje voltam azoknak az elemzőknek, akiket tényleg hát mindenek elmondtak a DK politikusok és DK-s kommentelők és véleményformálók, hogy micsoda dolog megkérdőjelezni, hogy a DK-nak van 4500 500000 szavazója.

[00:55:48]És tényleg mindenki hát nem is mondom meg, hogy micsoda, hogyha ezt nem hajlandó elismerni.

[00:55:56]313000 szavazatot kapott a DK 2018-ban az országgyűlési választáson.

[00:56:00]És pont mivel relatíven magas volt a választási részvétel, éppen csak becsúsztak a parlamentbe.

[00:56:06]Én nem vártam el akkor sem, hogy egy politikus kérjen emiatt elnézést, vagy jelezze, hogy talán nem volt igaza, de azt sem tapasztaltam, hogy ebből mondjuk egy olyan elemzői következtetést levontak volna, ami ami arra irányult volna, vagy arra arra a konklúzióra jutott volna, hogy akkor lehet, hogy mégsem úgy rendeződnek el a szavazótáborok, mint ahogy ön ahogyan ők azt gondolták.

[00:56:29]És ugye ezt a 2019-es EP választási eredményt tekintik adottságnak, amit egyébként a 2024-es EP választási eredmény meg megcáfolt.

[00:56:39]És egyébként a 2021-es előválasztási eredmény is bizonyos értelemben megcáfolt.

[00:56:44]Ö ennyiből én fontosnak tartanék bizonyos fajta mértéktartást, és azt egészen biztosan kijelenthetem, hogyha egy párt nekiáll a sajtóval, és ez minden pártra vonatkozik a sajtóval meg a közvény kutatókkal vitatkozni, akkor az nem a az nem a sikerek csúcsán szokott bekövetkezni, hogy úgy mondjam.

[00:57:07]Tehát a pártoknak mégiscsak a saját választóikhoz kell beszélniük és az ellenfeleikkel kell vitatkozni.

[00:57:15]Én azt gondolom, hogy ha ha így választja meg a a vita irányát egy párt, az már önmagában azt jelenti, hogy olyan súlyos problémákat lát róla kialakult képpel, hogy már a a képpel van vitában, és kevésbé arra fordítja az erőfeszítéseit, hogy ezt a képet igyekezzen megváltoztatni.

[00:57:35]Én én úgy gondolom, még egyszer mondom, a tanácsadói tevékenység igazán nem ehhez az asztalhoz tartozik, de ez nem egy racionális politikai magatartás.

[00:57:43]Maradjunk talán ennél.

[00:57:43]Én nem vitetom el egyetlen egy párttól sem, hogy gondolkodjon a választáson való indulásról, hiszen hát a pártoknak ez a dolguk, hogy a választáson indulnak, mert hogy mert hogy pártok.

[00:57:53]Én azt gondolom, hogy reálisan és racionálisan a DK most azon a szinten van, amikor van körülbelül egy másfél hónapja, hogy eldöntse, hogy ténylegesen indul-e a választásokon vagy sem.

[00:58:06]Én azt hiszem, hogy most egy olyan döntési helyzetben vannak, amikor mérlegelniük kell.

[00:58:11]hogy a az igaz-e, amit egyes közvéleménykutató cégek mérnek, amik 4%-ra mérik, vagy az az igaz, amikor 1-2%-ra mérik, mert a kettő tehát egyébként a választópolgárok fejében egy orientációs pont, tehát hogy el tudjátok azt képzelni, hogy van, aki úgy gondolkodik, hogy hű, ha 4%, akkor még egy kicsit megtámogatom, hogy vagy ha hátha csak kettő, akkor inkább átszavazok másra.

[00:58:38]Nem a választókról szól, ez a pártról működik, a párt stratégiájáról szól, hogy ők ők mit döntök ilyen ilyeneket mondani szerintem.

[00:58:48]Úgyhogy itt szerintem tényleg arról van szó, hogy egy el kell nekik dönteniék, hogy most akkor mit csináljanak.

[00:58:52]És azt hiszem, hogy március 15-e a legutolsó dátum, amelyik egy amikor egy pártnak egyértelművé kell tenni, hogy elindul a választáson vagy nem indul a választáson, az egy szimbolikus dátum.

[00:59:03]A ugye a magyar nemzet egyik legfontosabb ünnepe, ha ott azt mondják, hogy elindulnak, akkor már nem tudnak mit csinálni, akkor már akkor már beviszi őket ez a lendület, hogy el kell indulniuk.

[00:59:16]És és valószínűleg most van az egy másfél hónapnyi lauf, amikor amikor próbálják bemérni a saját erejüket.

[00:59:23]Tehát én nem tartom teljesen irracionálisnak, amit most a a DK csinál, hanem hanem most méri fel az erejét, hogy hogy mire képes, és a saját választói hogyan reagálnak bizonyos ügyekre.

[00:59:34]Hogyha lebegtetik az indulást, az szerintem rosszabb, mintogyha egyértelművé teszik, hogy indulunk versus nem indulunk.

[00:59:41]És lehet, hogy most döntik el ezt belülre, és azért van szükség erre, hogy most, hogy bemérjék ezt a helyzetet.

[00:59:47]Tehát ezt ez ez nekem csak hipotézisem, tehát én ezt nem tudom bizonyítani.

[00:59:52]Ezzel a racionalitással egyetértek.

[00:59:53]Tehát az, hogy Gyurcsány Ferenc távozott tavaly májusban, és egy másikfajta ö azt nem mondom, hogy másik fajta stratégiával, de mindenképpen egy másik fajta arculattal, karakterrel és egy másik személlyel, amely személy persze a Dobrev Cllára a 8%-ra zuhan DK listát vezette 2024-ben, de kétségtő, hogy Dobrev Klárával érte el a DK a legjobb választási eredményeit.

[01:00:19]Szóval az, hogy ezt megpróbálták tavaly május óta, szerintem az teljesen racionális a a DK részéről.

[01:00:26]Az én racionalitás kitételem arra vonatkozott, hogy vajon ezt a mediánnal kell lejátszani a DK-nál?

[01:00:32]Igen, evvel nem igazáb nem nem vitatkozunk, csak hogy maga a párt stratégiára mondtam, hogy most még van az a másfél hónapja, amikor evvel evvel döntési helyzetbe tud kerülni.

[01:00:42]Sőt, hát tulajdonképpen minden kispártnak nagyjából másfél hónapja van az, hogy eldöntse, hogy hogy megy vagy marad.

[01:00:50]Ugye a második reformkorpárt eldöntötte most hétvégén LMP eldöntötte, kik maradtak még.

[01:00:57]Jobbik maradt.

[01:00:57]Jobbik maradt.

[01:00:58]MSZP maradt meg a DK maradóak, illetve Párbeszéd, humanisták.

[01:01:05]Hát mikor hallottál utoljára róluk?

[01:01:08]A párbeszédről hallottam, hogy még nem született.

[01:01:10]Párbeszédnek ugye vannak olyan jelöltjei, bár talán nem mindegyikük tagja a párbeszédnek.

[01:01:14]Őt megmondom őszintén nem tudom követni, hogy ki kicsoda.

[01:01:17]De vannak olyan korábbi párbeszédes jelöltek, maradjunk így, akik ugye Tordai Bence és Szabó Tíme ott van a jelöltek között továbbra.

[01:01:25]És egyébként én részben rájuk is gondoltam, mint olyan jelöltekre, akik akik hát ugye győztes jelöltek voltak korábban, tehát ők nem ilyen futottak még ö politikusok, ők nyertek egyéni képviselői helyet az előző választáson, sőt Szabotia még eggyel korábbi választáson.

[01:01:46]Szerintem pont ezeknek a politikusoknak a vállán van a legnagyobb teher.

[01:01:50]Tehát aki minden választáson, amelyen elindult, örökké kikapott.

[01:01:52]Az ő döntése szerintem nem biztos, hogy annyira érdekes, mint mint azoké, akik akik ténylegesen tudtak már eredményt felmutatni.

[01:02:02]Tehát ennyiből ez a ez a szűkülő időablak, ez rájuk rója a legnagyobb döntési terhet kétségtelenül.

[01:02:09]És ráadásul ők kifejezetten erős politikusok.

[01:02:11]Tehát például Szabó téma a politikai munkáját senki sem tudja elvitatni, amit az elmúlt 4/8 évben végzett.

[01:02:18]Neki van politikai teljesítménye.

[01:02:20]Azt hiszem, hogy Tordai Bencének is van politikai teljesítménye.

[01:02:24]És ennek tükrében igaz, amit a Zoli mondott, hogy ez egy nagyon fontos kérdés lesz, hogy ők személyesen vagy a mögöttük álló pártok, nem tudjuk, hogy milyen pártok, azok hogyan fognak majd dönteni.

[01:02:34]Egy biztos, hogy egy új párt létrehozása innentől kezdve április 12-éig ez teljes illúzió.

[01:02:39]Tehát a az a a már fölmentek a pályára azok a pártok, amelyek el fognak indulni, és még egyet zöldmezős beruházás kentilétre hozni nem lehetséges.

[01:02:52]Köszönöm szépen.

[01:02:52]Ennyi fért a jelen közéleti magazin és a Conet Europe közös podcastjával.

[01:02:57]Köszönöm Szabó Andrea, politológus szociológusnak, hogy itt volt velünk és neked is Lakmér Zoltánnak, a Jelen magazin főszerkesztőjének, hogy itt volt.

[01:03:06]Önöknek pedig a megtisztelő figyelmet.

[01:03:08]Minden jót kívánunk.