Kié az iskola? A szemfényvesztő tankerületektől a valódi önállóságig

[00:00:00]Szeretettel köszöntöm a nézőket, hallgatókat.

[00:00:01]Ez a Jelen közéleti magazinnak a podcastja.

[00:00:03]Én Onodi Molnár Dóra vagyok.

[00:00:05]Mielőtt elkezdenénk friss adásunkat, kérem iratkozzanak fel a csatornánkra, ha még nem tették, illetve hogyha támogatni szeretnék munkánkat, akkor egy szuper lájkot kérünk önöktől, illetve még reklámoznám a Kijutunk című bukazinunkat, amely a 2022 és 25 közötti belpolitikai eseményeket elemzi.

[00:00:23]arra keressük a választ, hogy hogyan jutott el az ellenzéki közvélemény a teljes apátiából a reménykedésig.

[00:00:31]És akkor vágjunk bele friss adásunkba.

[00:00:34]És ezt a beszélgetést is keretezi a Bukazinunk címében olvasható Kijutunk.

[00:00:43]kijutunk-e aól a végletekig központosított és igazságtalan és rosszul teljesítő oktatási rendszerből, amelyet a Fidesz teremtett 2010 és 11-ben, és amely most már teljesen beérett, megszilárdult az elmúlt másfél évtizedben, ötrészes újratervezés című podcast sorozatunkban ezt a témát fogjuk körbejárni, de nem a múltat fogjuk boncolgatni, hanem kifejezetten az a célunk, hogy a jövőre fókuszáljuk.

[00:01:12]azaz arra, hogyha van politikai akarat, akkor milyen kisebb, nagyobb lépésekkel lehetne ezt a rendszert reformálni, úgy, hogy minden tanuló számára elérhető minőségi oktatás jöjjön létre.

[00:01:24]Podcasts sorozatunk állandó szakértője pedig Radó Péter oktatáskutató.

[00:01:31]Köszönöm szépen, hogy fogadtad a meghívásunkat és köszöntelek itt a jelen szerkesztőségében.

[00:01:39]És az első részben arra fogjuk keresni a választ, hogy ki az iskola.

[00:01:41]Ez olyan egyszerűnek tűnő kérdés, de nem is olyan egyszerű erre válaszolni.

[00:01:46]Ö ha jobb oktatást szeretnénk a gyerekeinknek, akkor mégis csak tudnunk kell azt, hogy ki él az iskola, ki finanszírozza az iskolát, és a válasz sok mindent meg is határoz, mennyi pénzből gazdálkodhat az iskola, ki irányítsa az iskolát.

[00:02:01]Nézzük először ezt a kérdést.

[00:02:04]Ha nagyon távolról kellene megközelíteni, és nagyon egyszerűen kéne fogalmazni, akkor mit mondanál, hogy ki az iskola?

[00:02:12]Ez a kérdés, ez évtizedek óta ott van a levegőben, és engem mindig egy kicsit zavarba hoz, mert azok a tipikus válaszok, amik erre a kérdésre születnek, azok jellemzően egy ilyen ezekben benne van a kisajátítás gesztusa.

[00:02:27]Tehát, hogy a azok a konzervatívok, akik azt gondolják, hogy a az oktatásnak valamifajta nemzeti missziót kell teljesíteniük, azok az abból indulnak ki, hogy az oktatás a egyes számú tulajdonosa az állam, merthogy mindenkit szolgál.

[00:02:45]Vannak, akik abból indulnak ki, hogy az oktatá, hogy az iskola azért, aki megműveli.

[00:02:51]Tehát az iskola elsősorban a pedagógusok, az odajáró tanulók és a szülők intézménye.

[00:03:01]A vannak, akik azt gondolják, hogy az iskola helyi közösségek intézményé, tehát elsősorban az önkormányzatoknak kellene meghozni a legfontosabb döntéseket az oktatással kapcsolatban.

[00:03:13]Mindegyik egy kicsit kirekesztő és egyben leegyszerűsítő.

[00:03:16]Én azt gondolom, hogy az oktatás és az iskolarendszer általában az állampolgári közösségé.

[00:03:21]És szerintem ez a kérdés nem feltétlenül azt veti fel, hogy kit elsősorban helyzetbe hozni, az oktatás melyik szereplőjét kell elsősorban helyzetbe hozni, hanem azt kelleneatnunk, hogy mi az egészséges munkamegosztás a kö a különböző szereplők között.

[00:03:39]Tehát hogyha a állampolgári közösségé az oktatási rendszer, mert a egyéni az oktatás az egyéni hasznokon kívül az a az a egyes tanulók tanulásához kapcsolódó személyes a a személyes hasznokon túl a közösséget is szolgálja, az egész országot szolgálja, akkor igazából az a kérdés, hogy milyen döntési kompetenciákat telepítünk a kormányzathoz, a központi kormányzathoz, az önkormá kormányzatokhoz, az iskolák személyzetéhez és vezetéséhez, a szülőkhöz, vagy helyi közösségek állampolgáraihoz, vagy őket képviselő intézményekhez, nonprofit szervezetekhez.

[00:04:21]A a tehát a az Iganból arról szól, hogy ezek a szereplők hogyan működnek együtt egymással, milyen felhatalmazás alapján működnek együtt egymással.

[00:04:31]A az ez az a kérdés, hogyha ennyire tágan határozzuk meg, hogy az állampolgárok közösségé, akkor a felelősség is egy kicsit úgy elkenődik, tehát nem érzik maguknak annyira a szülők, nem érzik maguknak a politikusok.

[00:04:48]Szóval, hogy úgy ha mindenki az iskola, akkor valójában senki nem feltétlenül.

[00:04:52]Tehát hogyha abból indulunk ki, hogy a a troli vezető a egyes számú felelőssége az, hogy balesetmentesen eljuttassa A-ból és B-be a az utasokat, betartsa a menetrendet és betartsa a közlekedési szabályokat.

[00:05:10]Ezér kijelöltünk egy nagyon egyértelmű felelősségi kört.

[00:05:15]Ezen a felelősségi körön belül a nagyon egyértelmű felhatalmazással rendelkeznek a trolibuszvezetők, és ugyanaz igaz oktatásra is.

[00:05:24]Tehát az, hogy elhatároljuk a felősségi köröket és világosan definiáljuk különböző szereplőkhez telepített felelősségi köröket, ez nem azt jelenti, hogy mások másokat ebből kiszorítunk, hisz másoknak is egyértelműen rögzítjük a felelősségét és a döntési kompetenciáit.

[00:05:43]Egy ekkora nagy rendszer nem tud másképpen működni, mint a különböző szereplők együttműködése alapján.

[00:05:52]Ezt az együttműködést kellene nekünk valahogy jól kalibrálni, finom hangolni.

[00:05:58]A együttműködés pedig csak akkor van, ha mindenki világos felhatalmazás alapján lép be ezekbe az együttműködési kapcsolatokba.

[00:06:06]Bár jeleztem, hogy nem foglalkozunk a múlttal, de mégis, hogyha a jelenlegi oktatási rendszert kellene jellemezni, akkor itt ki az iskola?

[00:06:14]Egyértelműen az állami, az állam még ezekben a szinteken is, ahol mondjuk az egyházak, ahol mondjuk alapítványok működtetnek iskolát, tehát hogy ott is az állami az állami szabályozás az mindenre kiterjed.

[00:06:30]Az állami, fogalmazzunk másképpen, az állami túlszabályozás mindenre kiterjedt.

[00:06:34]Tehát a magániskolák, az egyházi és a nem egyházi magániskolák tulajdonosai, azok rendelkeznek bizonyos döntési kompetenciákkal.

[00:06:45]a nagyobbakkal, mint az állami iskoláké, mert az állami iskolákat a tankerületek mikromenedzselik kívülről, hivatalnokok mikromenedzselik kívülről, de ez nem változtat azon a tényen, hogy nincs az oktatásnak olyan aspektusa, amit ne közvetlenül a központi kormányzat szabályozna, vagy ne közvetlenül a központi kormányzat irányítana.

[00:07:05]Tehát minden egyes én azt mondanám, hogy az egyházi autonómia és látszata autonómia, vagy a magániskolák autonómiája és látszata autonómia, amennyiben a finanszírozdásuk alapvetően a központi kormányzat által tervezett költségvetéstől függ.

[00:07:25]Itt egy érdemes különbségtételt érdemes megtenni.

[00:07:30]A nemzetközi irodalomban különbséget tesznek kormánytól függő és kormánytól független magániskolák között.

[00:07:37]És akkor beszélünk kormánytól függő magániskolák között, ha az iskolák bevételének a több mint 50%-a az állami költségvetésből jön valamilyen módon.

[00:07:48]Magyarországon az úgynevezett magániskolák elsőprő döntő többsége kormánytól függő magániskola.

[00:07:53]Ezért ugyanazok a szabályok vonatkoznak rájuk, mint az állami iskoláknak.

[00:07:59]Ebben a rendszerben azért a felelősségi körök jól el vannak határolva, tehát ebben jól teljesít a magyar oktatás.

[00:08:07]A ha a jelenlegi az államkonzervatív rendszer által létrehozott oktatásra gondolsz, akkor teljesen világosak a felelősségi körök, mert minden felelősség a kormányi a De ez nem azt jelenti, hogy az oktatás jól teljesít, vagy az oktatás jól van kormányozva.

[00:08:27]Ebből döbbenetes mennyiségű diszfunkció fakad, amit meg kell szüntetni egy intelligens, értelmes, hatékony kormányzás a érdekében.

[00:08:35]De hogyha az a kérdés, a kérdés úgy vetődik fel, hogy egyértelmű-e a fel különböző szereplők közötti felelősségmegosztás, akkor ebben igazad van, hisz egyértelműen minden felelősség a központi kormányzathoz van telepítve.

[00:08:53]Hogyan lehet ezen finom hangolni, vagy akár teljesen megváltoztatni abba az irányba, hogy állampolgárok közösségeként értelmezzük a az iskola szerepét?

[00:09:02]Finom hangolni nem lehet.

[00:09:05]A finom a teljesen újrajzolni ezt a térképet lehet, mármint azt a térképet, hogy hol az intéz az oktatáskormányzás melyik szintjénhez, milyen szereplőkhöz, professzionális vagy laikus szereplőkhöz milyen döntési kompetenciák vannak telepítve.

[00:09:22]Ezt a térképet újra lehet és újra kell rajzolni.

[00:09:27]Ha ez a strukturális értelemben megtörtént, akkor utána jön az a körülbelül másfél évtized, amíg finom hangoljuk ennek a rendszernek a a működését.

[00:09:36]A az, amit itt itt alapvetően szükség lenne, azt úgy hívják, hogy decentralizáció.

[00:09:43]Tehát azt a el kell dönten ugye a pártok most nagyon sokszor beszélnek arról az ellenzéki oldalon, hogyha egy esetleges kormányváltás megtörténik, akkor vissza mindent az önkormányzatokhoz, ami a közoktatásban ugye azt jelenti, hogy a állami iskolákat újra visszakapják az önkormányzatok.

[00:10:00]Ez például egy decentralizációs lépés.

[00:10:03]Ez abszolút decentralizáció, de decentralizáció és decentralizáció között hatalmas különbségek lehetnek.

[00:10:07]A az a probléma, konkrét probléma, amit említettél, e tekintetben egyáltalán nincsen ilyen szép közmegyezés Magyarországon, ugyanis a a ennek a bizonyos újratervezésnek a kormányzás rendszerének rendszere a újratervezésének nem egyszerűen meg kell oldani azokat a problémákat, amik 2010 óta halmozottak fel, hanem aztokat a problémákat is kezelnie kell, amik a 2010 előtti rendszert egy jellemezt És hogy a ha megnézzük a döntési kompetenciák eloszlását, akkor azt látjuk, hogy kelet-közép-európai összehasonlításban 2010 előttig a oktatásirányítási rendszer az egészséges mértékben decentralizált volt.

[00:10:53]Tehát megnézzük, hogy a rendszeresen meghozott vissza úgynevezett visszatérő döntések mekkora arányát hozták meg iskolákban, önkormányzatokban és a központi kormányzatban.

[00:11:05]Ez egy egészséges arányt mutatott, de volt egy rettenetese és nagyon súlyos problémája annak a rendszernek.

[00:11:12]elképesztően fragmentált volt, ami azt jelenti, hogy minden egyes kistelepülési önkormányzat teljes jogú és teljes mértékben felhatalmazott oktatásirányító volt, ami azt jelentette, hogy a egy ilyen méretű országban kellene, hogy legyen körülbelül 200 helyi oktatás irányításal foglalkozó intézmény, szervezet, önkormányzat.

[00:11:39]Ehhez képest Magyarországon volt 3200, tehát nem az volt a probléma 2010 előtt, hogy nagyon decentralizált volt a rendszerre.

[00:11:47]Az volt a probléma, hogy nagyon fragmentált volt a rendszer, tehát nagyon széttöredezett a rendszer.

[00:11:52]Ezért például helyi oktatási hálózatokban felvetődő problémákat senki nem volt képes kezelni.

[00:12:02]Tehát a volt egy kísérlet, egy reformkísérlet, hogy ilyen önkormányzati társulási formában m menjen az oktatás irányítása.

[00:12:14]Tulajdonképpen a tankerületet előzte ez meg?

[00:12:17]Nem, merthogy a és ez most vissza utal arra a kérdésre, hogy mennyire világosak a mennyire világos a különböző szereplők közötti fel feladatmegosztás egy rendszeren belül.

[00:12:26]A ez a a ennek a feladatmegosztásnak a kialakítása, ez nem történhet önbejelentkezéses alapon.

[00:12:35]Tehát ez nem úgy működik, hogy a bizonyos szereplők azt mondják, hogy én ezt vállalom, és más szereplők majd mást vállalnak.

[00:12:41]Ennek a rendszernek egységesnek kell lennie.

[00:12:43]az amivel próbálkozol, tehát ez a mérethat irányítási mérethatékonysági probléma megoldása érdekében próbálkoztak a 2000 után a a szocialista baloldali liberális a kormányok az az önkéntes társulás vol nem volt nem volt kétharmadoshados felhatalmazásuk az önkormányzati törvényhez hozzányúlni és azért az önkéntességet de a azt azt reméljük hogy egy hogy egy újratervezés már egy más a más közjogi struktúrában azért jutott eszembe a a tankerület, mert 200-at említettél, hogy ideális esetben 200 ilyen irányító egységnek kéne lennie, és nem 3200-nak, mint amilyen az önkormányzati iskola fenntartás idején volt.

[00:13:31]De egyébként 198 tankerülettel indult a az Orbán kormány 2010 után, amikor megcsinálták, ha jól emlékszem, és utána az annyira kezelhetetlen volt, hogy akkor alakították ki aztán az 58ület.

[00:13:47]tankerületek tankerületi rendszer kialakult, akkor az akkori oktatási minisztérium gauljterei, a és a politikai komisszárjai olyanokat találtak mondani, hogy ez egyértelmű decentralizációs lépés, mert hogy a kormányzat által gyakorolt hatáskörök jelentős részét leadják ezeknek a tankerületeknek, de ez egy szemfényvesztés volt, ugyanis hogyha mi dekoncentráltak kormánynak közvetlenül alárendelt dekoncentrált szervezeteket hozunk létre helyben, az nem decentralizáció.

[00:14:22]A decentralizáció végrehajtó az egy az gyakorlat meghosszabbítja a kormány kinyújtott karját.

[00:14:28]annyit jelent, hogy a tankerületeken keresztül a központi kormányzat minden egyes pedagógus mellé hivatalnokot tud állítani.

[00:14:38]En el nem azt mondom, hogy általában fölöslegesek a dekoncentrált szervezetek, de szemfényvesztés volt, hogy ez decentralizációt.

[00:14:46]Decentralizációról két feltétel esetén beszélünk.

[00:14:49]Az egyik az, amiről már beszéltünk, hogy a megváltoztatjuk a döntéshozatal helyét.

[00:14:52]Tehát fentről lenyomunk bizonyos döntéshozatali kompetenciákat.

[00:14:58]De van egy ez egyenlőben egyenlő mértékben fontos eleme is, amely mégpedig az, hogy kinyitjuk a döntéshozat laikus szereplők számára is.

[00:15:09]Gondolj bele abba, hogy a 2010 előtti rendszerben önkormányzati testületek hoztak meg döntéseket, és az önkormányzati testületek tagjai azok választott politikusok, tehát közigazgatási vagy ezen belül tanügyigazgatási értelemben laikus szereplők, vagy ha bizonyos döntéseket egy tantestület hoz meg, akkor is laikus szereplőket vonunk be a döntéshozatalba, merthogy közigazgatási értelemben a pedagógusok is laikus Ok, ha szülőknek adunk bizonyos jogosítványokat, akkor is laikus szereplőket vonunk be.

[00:15:46]Tehát a decentralizáció nem egyszerűen annyit jelent, hogy lejjebb toljuk valahová a döntési jogosultságokat, hanem azt is jelenti, hogy különböző szerepekben nem félhetelenül döntéshozóként, hanem a kötelezően konzultálandó vagy a kötelező egyeztetés révén a döntéshozatában résztvevő szereplőként laikus szereplők tömegét vonjuk be.

[00:16:11]Ez is a de a decentralizációnak, ha úgy tetszik, egy különlegesen fontos eleme.

[00:16:18]Nézzük praktikusan, hogyha lenne egy kormányváltás, hogyan lehetne elindítani ezt a decentralizációt?

[00:16:24]Az oktatás kormányzása egy borzasztóan bonyolult rendszer, de van egyetlen egy eleme, ami strukturális értelemben kijelöli azt, hogy az összes többi, a kormányzás összes többi arrendszere azan szerveződik.

[00:16:39]Ez az azokkal kapcsolatos döntések hozza hová kerülnek.

[00:16:42]És ez a csontváz, ha úgy tetszik, ez az irányítási rendszer, vagy Magyarországon meghonosodott szóval a tanúigazgatási rendszer.

[00:16:52]Tehát az első lépés azt eldönteni, hogy a tan a ezekben a tanúnyigazgatási döntések meghozatalában, mert ebből döbbenetesen sok van, de a legismertebbekannak az iskolaigazgatók kinevezése, pedagógusokkal kapcsolatos foglalkoztatói döntések meghozatala, helyi programok elfogadása, egyes iskolák költségvetéseinek a megállapítása, a a jogszabályoknak való megfelelő a jogszabályok megfelelő működés, ellenőrzés.

[00:17:27]Ez egy végtelenül hosszú lista, amit mi tanúnyigazgatási döntéseknek hívunk.

[00:17:33]Az a kérdés, hogy ezeket a különböző szereplők között hogyan osztjuk el.

[00:17:37]És hogyha ez megtörtént, akkor automatikusan ehhez igazodik minden más is.

[00:17:42]Tehát a tartalmi szabályozással kapcsolatos, egy liberalizált és decentralizált tartalmi szabályozással kapcsolatos döntések ehhez a struktúrához alkalmazkodnak.

[00:17:53]A finanszírozással kapcsolatos döntések szintén ehhez a struktúrához alkalmazkodnak.

[00:17:59]az értékeléssel kapcsolatos döntések szintén ehhez a struktúrához alkalmazkodnak.

[00:18:04]Tehát az az első lépés egy világos stratégia arról, hogy hogy néz ki az a térkép, amiről eddig beszéltünk.

[00:18:12]Kinek, melyik szereplőnek milyen felhatalmazása van, és kiknek a bef a bevonásával milyen procedurális szabályok alapján a hoz döntéseket.

[00:18:25]És ugye ezt a térképet megcsináltuk, akkor tulajdonképpen csak technikai kérdés, hogy az összes többi rendszert azt hozzáigazítsuk ehhez a struktúrához.

[00:18:35]azt el tudod képzelni, hogy megmaradjon ez a tankerületi struktúra nem abban az értelemben, hogy ez egy kiüresített és tulajdonképpen a kormányzatnak egy meghosszabbított kezeként működjön, hanem autonóm egyébként még akár ott olyan dolgozókkal is, akiket ott az önkormányzati választáson választani lehet.

[00:18:55]Végülis nem csak ökormányzati képviselőket lehet választani, lehetne választani éppenséggel tankerületvezetőket is, és akkor rögtön a a választhatóság az egyfajta demokratikus kontrollt is.

[00:19:10]Ez a két ez a kérdés akkor válaszolható meg, ha tisztázzuk, hogy mi az, hogy tankerület.

[00:19:13]A a tankerületekben, a mostani tankerületekben, most van belőlük kb.

[00:19:18]60, ezekben a tankerületekben három döntési jogosultságiági csomagot pakoltak.

[00:19:25]egyben.

[00:19:25]Egyrészt a azok a döntések, amiket korábban autonóm iskolák hoztak meg, a tantestület vagy az intézmények vezetői hoztak meg, azok a tankerülethez kerültek.

[00:19:36]A pedagógusokat nem az igazgató veszi fel, vagy rúgja ki, hanem a tankerület veszi fel.

[00:19:44]Tehát az az a az iskolák költségvet, az iskoláknak nincsen költségvetése minden pénzügyi gazdálkodással és minden egyes költség kifizetés kapcsolatos felelősség mind a tankerületeknél van.

[00:19:56]Tehát ez az korábban az iskolákon belül született döntési kompetenciáknak egy köre.

[00:20:01]Van egy másik kör.

[00:20:04]Ez a helyi oktatási irányítási döntéseknek a a köre.

[00:20:07]azokat a döntéseket, úgynevezett tulajdonosi döntéseket, amiket korábban önkormányzatok hoztak meg, polgármesterek vagy képviselőtestületek hoztak meg, ezek is a tankerületekhez kerültek.

[00:20:24]És van egy harmadik kör, ez Országos oktatási irányítási vagy tanülyigazgatási döntések köre, amelyeknek egy részét dekoncentrálták a tankerületekhez.

[00:20:36]Ezeknek a a az újratervezésnek abból kell kiindulnia, hogy ez a három autonómiákat felszámoló ennek a három döntési csomagnak az autonómiákat felszámoló összevonása egyetlen egy állami hivatal van.

[00:20:50]Ez teljesen abszurd.

[00:20:53]ilyen nincs a a hát van van egy ország, ahol van Boszni Hercegovina, de nem Bosznia- Hercegovinát tekintjük mintának tekintetben.

[00:21:02]Tehát hogyha visszaadjuk azokat a döntéseket az iskoláknak, amiről azt gondoljuk, hogy egy autonóm intézményi működés keretébe illeszkednek, ha visszaadjuk a tulajdonosi döntéseket önkormányzatok társulásainak, vagy bármilyen önkormányzati szereplőnek, ha megszüntetjük azt, hogy a dekoncentrált tanyiigazgatási hálózatnak a a mind a minden egyes iskolához közel kell megszületnie, mondjuk ilyen régiós szinten, ilyen európai régiós szinten hozunk létre oktatási, a kormánytól függő oktatási központokat, aminek egyébként van valami bizonyos jogosultsága.

[00:21:43]A tankerület már nincs is, mert eltelepítettünk onnan minden döntési kompetenciát.

[00:21:49]Tehát van vita arról, hogy mi legyen a tantkerületekkel, és ez a vita az arról szól, hogy azonnal meg kell őket szüntetni, vagy az átmenet menedzselése érdekében egy korlátozott ideig, egy új közoktatási törvény elfogadásáig és annak a gyakorlatban való átültetéséig meg kell őket ha őrizni, de persze természetesen meg kell őket átmenetileg tartani, de természetesen oly módon, hogy hogy a vezetőiket lecserélik, hogy elvesznek tőlük minden politikai indoktrinációval és politikai kontrollal kapcsolatos döntési jogosultságot, hogy az iskolák azonnal visszakapnak bizonyos döntési jogosultságokat.

[00:22:35]Tehát ezek nagyon legyengített átmeneti tankerületek lennének, amik tényleg csak azt a célt szolgálnák, hogy legyen egy olyan szervezet, ami az átmenetet menedzseli.

[00:22:46]A ez ennél radikálisabb vélemény ezzel kapcsolatban, hogy meg kell őket szüntetni.

[00:22:53]Szerintem ez lehet, hogy hiba lenne, mert akkor az a légüles tér lenne az átmeneti időszakban.

[00:22:59]nem lenne olyan szervezet, ami a változtatáshoz a a változásokat képes lenne menedzselni, de ezek még nem kiforrott és teljesen kialakult döntések.

[00:23:12]Ebben a decentralizált, elképzelt térben hogyan lehetne az irányítást megvalósítani olyan szempontokból, amelyek a minőséget érintik?

[00:23:22]Tehát, hogy egy iskola, az iskolában folyó munka, az nem biztos, hogy el eljut, vagy ha lehet, hogy látszik önkormányzati szinten, de lehet, hogy nem foglalkoznak vele túlságosan ahhoz, hogy mondjuk az a munka javuljon, minőségi kritériumokat lehetne állítani velük szemben, de ki kéri számon ezeket a kritériumokat?

[00:23:46]A a induljunk ki abból, hogy van egy nagyon jól definiálható tulajdonosít szerep.

[00:23:51]És most tételezzük fel, hogy születik egy olyan döntés, hogy ezt ezeket a helyi irányítási dönt vagy tulajdonos irányítási döntési kompetenciákat, ezeket nagyobb városokhoz vagy akár ilyen járási méretű a kötelező önkormányzati társulásokhoz telepítjük.

[00:24:10]Ez azért nagyon jó ez a járási szint, bocsánat, hogy megszakítalak, csak hogy én is így megértsem, mert ott jól látszik egy iskolahálózatnak a teljes térképe, tehát hogy látjuk, hogy hol vannak halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, hol vannak jobb hely milyen iskolatípusok vannak.

[00:24:28]Tehát, hogy ez egy tehát olyan szereplőkre van szükségünk, amik nem egyes iskolákat működtetnek, hanem helyi, kis helyi iskolahálózat hálózatokat működtetnek.

[00:24:38]Ez egy brutálisan nagy különbség ahhoz képest, ami 2010 előtt volt.

[00:24:42]És borzasztóan nagy különbség a jelenlegi rendszerhez képest is, mert a jelenlegi rendszerben senki sem irányított iskolahálózatot, és senki sem gazdálkodott az erőforrásokkal, de abban maradtunk, hogy a jövőről beszélünk.

[00:24:57]Tehát eredeti kérdésedre visszatérve a a minőség garanciája az, hogyha a minőséget folyamatosan értékeli lehetőleg valamilyen professzionális szereplő, ha ezek a minőségről szóló információk vissza vannak csatolva minden egyes szereplőhöz, aki döntéseket hoz, például ön városi önkormányzatokhoz, vagy vagy a vagy kötelező önkormányzati társulások szervezeteihez, és a helyi szereplők, ezek a döntéshordozó szereplők a minőségértékelési információk alapján, azokat figyelembe véve hoznak irányítási döntéseket.

[00:25:39]És a ha a tulaj abból indulunk ki, hogy mit foglal magában ez a bizonyos intézményi tulajdonosi szerep, akkor azt lehet mondani, hogy minőség javítása szempontjából nem ez köztelen szereplőkről beszélünk, hisz ők választják ki és nevezik ki az iskolaigazgatókat, ők értékelik az iskolaiigazgatók működését, ők állapítják meg az intézmények, egyes intézmények költségvetését, ők ellenőrzik a költségvetés betartás át ők döntenek helyi fejlesztési programokról és az ezekre a célokra a rendelkezésre bocsátott források felhasználásáról és egyébként is számtalan eszközük van arra és működtetnek egy helyi oktatási nyilvánosságot és egy helyi konzultációs mechanizmust rengeteg eszközük lehet arra hogy ha minőséggel kapcsolatos problémákat érzékelnek akkor az iskolákban, akkor kényszerítsék, ösztönözzék és támogassák az iskolákat abban, hogy megoldják ezeket a problémákat.

[00:26:44]Nem a tulajdonosok oldanak meg problémákat, de a a tulajdonosoknak vannak eszközei arra, hogy ösztönözék, támogassák és késztsék a az intézményeket arra, hogy problémákat oldjanak be.

[00:26:58]Tehát ha úgy tetszik, ez a minőség legfontosabb garanciája.

[00:27:03]Egy olyan rendszer, ahol az értékelési információ visszakerül azokhoz, valamilyen visszacsatolás útján visszakerül azokhoz, akik döntést hoznak, és a döntéshozata figyelembe veszi ezeket a minőségértékelési információkat.

[00:27:18]Ehhez is decentralizált rendszer kell.

[00:27:21]Hogyan látod ebben a rendszerben az iskolaigazgatóknak a szerepét?

[00:27:23]mekkora autonómiát kapnának az iskolaigazgatók azok kinevezett vezetők nincs autonómiájuk a felhatalmazásuk van az igazi kérdés az iskolának mint intézménynek van autonómiája akkor az intézménynek autonómiája hogyha a döntéshozatalban részt vesz a tantestület ha a döntéshozatalban be vannak vonva a diákok meg a szülők is vagy az iskolák külső partnerei ha van valami valamifajta intézményi döntéshozatali procedúra, akkor van intézményi autonómia is.

[00:27:59]Az iskol arra gondolok, hogy még gazdasági döntésekben részt vehetnek-e munkáltatói joguk a már iskolavezetők, tehát ha az a kérdés, hogy mi az iskolaigazgató vezetők felhatalmazása, akkor ezekre mind ki kell terjedni.

[00:28:13]Ez is egy olyan döntés kérdése, hogy melyik igazgató kap ilyen felhatalmazást, vagy ez ennek ezt ezt egységesen kell szabályozni, hogy teljesen világos legyen, hogy a különböző szereplők milyen felhatalmazással működnek együtt más szereplőkkel.

[00:28:29]A nincs olyan ország, ahol nem egységesen szabályozzák azt, hogy mekkora felhatalmazása van, milyen döntési jogosultságai vannak egy intézmény vezetőjének.

[00:28:38]Hát törvény szabályozza mindenhol, hogy az intézményvezetői gyakorolnak-e foglalkoztatással kapcsolatos döntési jogokat, hogy gyakorolnak-e az a költségvetés felhasználásával kapcsolatos gazdálkodási döntési jogosítványokat, hogy a ők értékelik-e a izét, a pedagógusok munkáját, és ennek van-e bármilyen következménye.

[00:29:05]egy törvényben, ahogy ez 2010 előtt egyébként formailag most is, de egy törvényben kell rögzíteni azt, hogy milyen döntési felhatalmazása vagy kötelezettségei vannak egy iskola vezetőnek.

[00:29:17]A amit tulajdonképpen több standard dolog, tehát ilyen az egyes országokban az iskolavezetők, európai országban az iskolavezetők felhatalmazása olyan lényegesen nem tér el egymástól.

[00:29:31]Ebben a rendszerben hogyan működne a finanszírozás?

[00:29:35]Ugye sokféle iskola lenne egy ilyen tanegységben, vagy hogy járási oktatási irányítás alatt.

[00:29:45]Hogy hogy nézne ki a pénzútja?

[00:29:49]Kifinanszírozzon mindent az állam, vagy itt lehet bevonni külső szereplőket?

[00:29:52]Ezt induljunk ki abból, hogy mire megy el a pénz az oktatásban.

[00:29:57]Tehát az okt a közoktatás a világ egyik leginkább munkaerőintenzívebb ágazat, ami azt jelenti, hogy az összes közoktatási kiadás körülbelül 85%-a, nem csak Magyarországon, a világon mindenhol az bérköltség, illetve a bérköltséghez kapcsolódó járulékokra fordítódik.

[00:30:19]Általában a közoktatásban a pedagógusok bérét alapvetően az állami költségvetés finanszírozza.

[00:30:26]Tehát a közoktatás finanszírozásában az állami költségvetés mindig a legfontosabb forrása minden a rendszerben.

[00:30:34]A fiskális decentralizáció, tehát a finanszírozási decentralizáció az két dolgot jelent.

[00:30:42]A jelenti azt, hogy az állami költségvetési forrásokon kívül megjelennek más források is az oktatási finanszírozásában.

[00:30:51]Tehát az önkormányzatoknak vannak saját bevételei, de hogy önkormányzati társulás megállapodás köt arról, hogy melyik ebben résztvevő önkormányzat milyen módon és milyen mértékben vesz részt a közös oktatási kiadásokban, akkor az önkormányzatok a más forrásból származó bevételeiket is becsatornázzák a ebbe a dologba.

[00:31:13]És hogyha az iskoláknak látszódott 2010 előtt is.

[00:31:17]Úgy van 2010 után ez megszűnt, mert kizárólag az állami költségvetés finanszíroz éppen abban a pillanatban, hogy kiiktatták az önkormányzatokat az oktatásirányítási rendszerből, az oktatásra fordított összegekát érezhetően csökkentek, mert eltűntek ezek az egyéb önkormányzati források.

[00:31:35]És van egy harmadik nem önkormányzati vagy nem költségvetési forrás, ez pedig a iskolák bevétele, amiket bizonyos gazdálkodási szabályok betartásával az általában az iskolák többi kevállóan használhatnak fel.

[00:31:50]és gazdasági szereplők, aki hozzájárul az oktatáshoz, azt mindig mindenki nagyon szereti.

[00:31:56]Tehát hogyha gazdasági szereplők valamilyen megállapodás alapján hozzájárulnak egy önkormányzati társulás, vagy egy önkormányzat oktatási kiadásaihoz, az egy nagyon jó helyzet.

[00:32:07]Ez ez ez izé a önkormányzati egyéb önkormányzati bevételnek minősül, ha egy iskolát támad egy támogat egy gazdasági szereplő vagy egy nonprofit szervezet, akkor az pedig intézményi bevételnek számít.

[00:32:20]Tehát a legkülönbözőbb forrásokból be lehet csatolni a költségvetésen kívüli forrásokat is.

[00:32:30]A ami a lényeg ebben a rendszerben az, hogy a mármint a fiskális decentralizációban, hogy egy két finanszírozási kapcsolatról beszélünk automatikusan, ezért nem feltétlenül kapcsolódnak egymáshoz.

[00:32:43]Az első finanszírozdási kapcsolat az, hogy az állami költségvetés, vagy ha úgy tetszik a szűkebb értelme szűkebb értelemben vett állam, hogyan finanszírozza az iskolák tulajdonosait, az iskolák fenntartóit, mert ettől kezdve az állam közvetlenül iskolákat nem finanszíroz.

[00:33:04]az iskolák tulajdonosait finanszírozza annak érdekében, hogy a tulajdonosok képesek legyenek a gyerekek számára iskolaiba a közoktatási közszolgáltatásokat biztosítani.

[00:33:18]Ez a rendszer akkor működik jól, ha ez átlátható, kiszámítható, egységes, szektorsemleges és normatív.

[00:33:28]A a ez a ezt hívják úgy, hogy normat fejkvóta alapú normati finanszírozás gyerekek száma a gyerekekni, mert ugye most a béreket finanszírozza a most egy most egy teljesen buta input finanszírozás van, ami nem azt finanszíro, nem azt a feladatot finanszírozza, amit az iskolák ellátnak, ami a gyerekek oktatása.

[00:33:58]azt a hogy működjön az iskola.

[00:34:00]Ezért van az, hogy tulajdonképpen sokkal több iskolai csoport van meg iskola, a pedig csökkenő gyereklétszám van.

[00:34:08]És ha gazdálkodna a központi állam, vagy lenne olyan hely helyi regionális szereplő a magyar közoktatásban, aki gazdálkodik, amiatt azt értjük, hogy a megpróbálja egyensúlyban tartani a bevételeit és a kiadásait, annak fényében, hogy milyen feladatokat kell ellátnia, akkor nem tartom kizártnak azt, hogy egy centralizált rendszerben is lehetne gazdálkodni, de nem jellemző.

[00:34:36]Tehát általában a központi, költségvetési, finanszírozási rendszerek, amben megszűnik a gazdálkodása, jelenlegi rendszerben is megszűnik.

[00:34:46]De visszatérve arra erre a bizonyos mechanizmusra, tehát van egy normatív rendszer, amiben az állami költségvetés finanszírozza az iskolák tulajdonosait, és van egy teljesen ettől teljesen eltérő helyi finanszírozási rendszer, amiben az a az a a az iskolák tulajdonosai finanszírozzák az iskolákat.

[00:35:07]Ennek a kettőnek azért nincs igazándiból köze egymáshoz, mert teljesen más a finanszírozás logikája.

[00:35:15]Ugye azt mondtam az előbb, hogy az önkormányzatokat vagy a fenntartókat egy normatív, átlátható, kiszámítható, a tervezést lehetővé tevő rendszerben egy formula alapján, egy automatizmus alapján kell finanszírozni.

[00:35:29]A a az iskolákban felvetődő költségeket viszont nem az határozza meg, hogy hány gyerek jár az iskolában, hanem az határozza meg, hogy hány tanulócsoport működik, mert a tan a pedagóg mondtam, hogy 85%-nyi kiadás az a pedagógus a sok bére, az hogy hány pedagógusra van szükség a tanterv mellett, az határozza meg, hogy hány tanulócsoportot működtet a az iskola.

[00:35:57]Tehát a helyi finanszírozási rendszerek, tehát az önkormányzatok, nagyobb önkormányzatok vagy társulások, a iskola finanszírozása, az egyes iskolák költségvetéseinek a megállapítása, az alapvetően abból indul ki, hogy hány tanulócsoport van az iskolában, és nem az abból indul ki, hogy hány gyerek van az iskolában.

[00:36:18]Ez egy más finanszírozási rendszeret.

[00:36:21]Tehát itt van két különböző finanszírozási kapcsolat.

[00:36:23]abban rideg szabályok érvényesülnének, hogy mondjuk egy tanulócsoportban hány gyerek lehet, vagy ez annak az autonómiának a része, amit ezek az irányítók ilyen ilyen tólik szabályokat szoktak alkalmazni a kormányok.

[00:36:37]Átam a kormányok meg szokták határozni, hogy mi a minimális tanulócszám, ami mellett el lehet indítani egy általános iskola, egy párhuzamos általános iskolai osztályt, vagy akár csak egyetlen egy általános iskolai osztályt.

[00:36:52]A a korábbi 2010 előtti szabályozásban ez nyolc fő volt.

[00:36:58]Ez a nyolc főt is bizonyos tanulói csoportok, például nemzetiségek, vagy nem tudom más esetekben a ezt fellazították.

[00:37:06]vannak országok más minimum szabályokat érvényesítenek.

[00:37:09]Ez már egy ilyen kapacitásokkal való tervezésen alap a kapacitások tervezésén alapuló bonyolult finom hangolása a rendszernek, ami pedig a maximumot illeti.

[00:37:22]Nem nagyon szoktak maximumot megállapítani, de egy olyan oktatási rendszerben, ahol nem az a probléma, hogy túl kevés kapacitás van.

[00:37:34]Tehát, hogyha k túl kevés iskolai férőhely van a tanulólétszámhoz képest, hanem pontosan az ellenkezője a probléma.

[00:37:43]Tehát, hogy brutálisan szétaprózódott a és brutálisan hatékonytalanná vált a az iskolarendszerünk.

[00:37:53]A maximumok szabályozásának különösebben nincsen értelme.

[00:37:59]Ebben a rendszerben lehetne iskolaszerkezeti reformot is csinálni, tehát hogy a ezek a decentralizált irányítóegységekben azért mégiscsak átláthatóság legyen.

[00:38:11]Tehát mondjuk ha meghatározza az oktatásirányítás.

[00:38:14]És itt térünk majd a minisztérium szerepére, hogy egyébként a minisztérium ebben a rendszerben milyen feladatokat lát el.

[00:38:21]azt mondja, hogy megnövelem az általános iskolai képzés hosszát.

[00:38:26]Most csak egy példát mondtam, vagy azt mondom, hogy hatosztályos gimnáziumokká alakítom a teljes középiskolai hálózatot, tehát ilyen 6 plus 6-os rendszerben képzelem el a közoktatást.

[00:38:38]Tehát, hogy ez ez hol helyezkedik el?

[00:38:44]Két két különböző probléma van össze kapcsolva láttam az emberek fejében mindezzel kapcsolatban.

[00:38:49]Az első az iskolaszerkezet, a második az iskolahálózat.

[00:38:53]Az iskolaszerkezet az, amiről te most beszélsz.

[00:38:55]Hány osztályos az általános iskola?

[00:38:58]Ki lehet-e lépni korábban?

[00:38:58]A hány osztályos a szakmunkásképzés?

[00:39:02]Hány osztályos a gimnázium?

[00:39:06]Hol vannak szelekciós pontok?

[00:39:08]Hogyan szabályozzuk a tanulók továbblépését ebben a rendszerben.

[00:39:12]Ezek iskolaszerkezeti problémák.

[00:39:16]A a van a egy nagy rakás olyan problémánk, amik összefüggnek az iskolaszerkezettel, például a szelekció, a például az a probléma, hogy a a elméletileg nyolcosztályos általános iskolából ki lehet lépni korábban hat osztályos és nyolcosztályos iskolába, ami egyrésze az ott maradó tanulót fejlődését lelassítja, másrészt növeli a szelekciót, harmadrészt a pénzek pazarlásához vezet, mert Ezekben az esetekben duplán finanszírozzuk meg mi a egyes gyerekekrozuk.

[00:39:53]A hűt helyét is finanszírozzuk.

[00:39:53]Hisz az előbb mondtam, hogy a költségeket a tanulcsoportok száma határozzon meg, nem a gyerekek száma.

[00:39:59]Tehát hogyha egy gyerek átmegy egy a hetedik osztálytól átmegy egy hatosztályos gimnáziumba, a hűt helyét tovább finanszírozzuk, mert attól, hogy átment egy másik iskolába, a tanulócsoportzám nem csökkent.

[00:40:11]A tehát vannak ilyen rejtett, hogy izé hatékonysági igen kevéssé rejtett a hatékonysági izét gebaszot is ezzel kapcsolatban az iskolaszerkezett a a 2010 előtt nagyjából az önkormányzatokra volt bízva.

[00:40:27]Tehát a önkormányzatok eldönthették, hogy megengedik-e egy négyosztályos gimnáziumnak, hogy lefelé terjeszkedjen és hat osztályos legyen.

[00:40:36]Ez egy súlyos dráma, merthogy az alapvető problémánk nem az, hogy pedagógiai értelemben milyen hosszú egy iskolaszakasz, az is probléma.

[00:40:47]és a neveléstudomány szakértői évtizedek óta áldásvitát folytatnak arról, hogy milyen az ideális pedagógiai szempontból milyen az ideális iskolaszerkezet.

[00:40:57]Az alapvető problémánk az, hogy nem egységes az iskolaszerkezet, teljesen szétzuhant.

[00:41:04]Úgyhogy én azt gondolom, hogy ezt a részét a dolognak, ezt törvényben egységesen szabályozni kellene.

[00:41:08]Ki kellene mondani, hogy az általános iskola nyolcosztályos, vagy egységesen kilenc osztályos, de valamit az államnak ezzel kapcsolatban mondani kell.

[00:41:18]Az állam az elmúlt 35 évben nem vál vette a bátorságot, hogy egységesen szabályozza ezt a dolgot.

[00:41:26]Ez egy kritikus kérdés akkor, hogyha ez a decentralizáció létrejön, mert tulajdonképpen káosz alakulhat ki, hogyha marad ez a típusú már most káosz van.

[00:41:37]Tehát a kiindulópontunk e tekintetben az, hogy brutális káosz van, döbbenetes mennyiségű problémát okoz a káosz.

[00:41:44]És ezt a káoszt a ennek a káosznak a megoldását rábízni a az új iskolafenntartókra, önkormányzatokra, önkormányzati társulásokra nagyjából azt jelenti, hogy a nem oldjuk meg a problémát, b elvitetjük a balhét valaki mással.

[00:42:00]Egy olyan balhét, amit sokkal korábban a központi állam okozott.

[00:42:05]az iskolaszerkezet, az állami szabályozás kérdése.

[00:42:10]De van az iskolahálózat ennek a racionalizálása, en az ezen belül a kapacitások elosztása, hogy hol működjenek iskolák, hány a tanulóval, hány tanulócsoporttal, milyen program alapján.

[00:42:24]Ezeknek viszont helyi döntéseknek kellene lenniük.

[00:42:29]A tehát én azt gondolom, hogy az iskola, ha rengeteg fölösleges kapacitás van a közoktatási rendszerben, ami egyébként ránk fog dőlni, mert hogy az elmúlt két évben beszakadt a izét a az é a születések száma, ez praktikusan azt jelenti, hogy a következő három névben, három- négy évben be fog szagatni a be belépő tanulóknak a száma is a közoktatásban.

[00:42:54]Tehát a a már most is brutális mennyiségű, fölösleges kapacitást működtető a rendszerben, amiben egyszerre van pedagógus hiány és pedagógus túlfoglalkoztatás, ez teljesen fenntarthatatlan lesz.

[00:43:08]Tehát az az újratervezés egyik legnagyobb problémája éppen az a kérdés lesz, hogy hogyan lehet racionalizálni a helyi iskolahálózatokat.

[00:43:19]Na és ezt ez az, amit viszont már nem szabad a központi kormánynak csinálni.

[00:43:21]A központi kormánynak egyértelmű prioritásokat kell rögzítenie e tekintetben.

[00:43:29]Csak hogy hasamra ütök ilyeneket.

[00:43:31]De hogy nem lehet úgy átszervezni helyi iskolahálózatokat, hogy növekedjen a szegáció, sőt úgy kell átszervezni, hogy csökkenjen a szegáció és a szociális szelekció.

[00:43:41]egyértelmű pénzügyi paramétereket kell rögzíteni ehhez, hogy az önkormányzatok érdekeltek legyenek abban, hogy az önkor önkormányzati társulások érdekeltek legyenek abban, hogy racionalizálják az iskolahálózatukat.

[00:43:58]Egyértelmű procedurális szabályokat kell rögzíteni a tekintetben, hogy ki hogyan, milyen tervezési információ alapján, kikkel együttműködve, milyen mechanizmusban hozza meg azt a döntést.

[00:44:12]hogy hol fognak iskolákat működtetni, új iskolákat építeni, iskolákat összevonni, iskolákat becsukni.

[00:44:18]Ez a intézmény hálózati tervezést és az ehhez kapcsolódó alkút, ezt helyi szereplőkkelre kell bízni.

[00:44:29]És ez nem teljesen reménytelen.

[00:44:32]Tehát amikor állandóan észpéldát adom ezzel kapcsolatban, amikor teljesen fenntarthatatlan volt a túl sok gimnázium a a 10-11.

[00:44:45]osztályosokat oktató gimnázium Észországban.

[00:44:48]Az ész kormány úgy döntött a kimondta azt, hogy két év múlva a törvény módosításától kezdve két év múlva minden egyes ilyen kis nagyobb municipium a területén egyetlen egy gimnáziumot vagyok hajlandó megfinanszírozni.

[00:45:02]Tehát van két évetek arra, hogy eldöntsétek, hogy melyiket fogjátok becsukni, melyiket fogjátok bővíteni, akartok-e újat építeni.

[00:45:13]Ez a döntés teljesen rátok van bízva, de van egy határidő, amíg ezt a döntést meg kell hozni, és hogy a határidő nem születik meg, akkor a miniszter fogja eldönteni.

[00:45:23]Aha.

[00:45:23]Kicsit már el is értünk a sú egy súlyos fenyegetés minisztérium szerepéhez, hogy akkor a minisztérium ellenőrzi valamennyire ezeket az önkormányzati társulásokat, mekkora ez az ellenőrző szerepe, ami ráhárul, illetve kialakítja azt a törvényi környezetet, amiben, ahogy már említettük, például az iskolaszerkezeti reform kapcsán egyértelmű jogszabályokat teremt.

[00:45:52]A kormányzat rengeteg mindent csinál.

[00:45:54]A hármat nagyjából felsoroltál és még sok minden mást is csinál.

[00:45:58]Amit felsoroltál az, hogy nyilvánvalóan egyértelműen rögzítenie kell a a nemcsak a kormánynak, hanem az országgyűlésnek egy törvényben rögzítenie kell a felhatalmazásokat, a döntés jogosultságokat, a döntési procedúrákat.

[00:46:14]Tehát ezeket a kereteket egyértelműen törvényben kell a szabályozni.

[00:46:16]Az az Országos tanüyigazgatási Hivatalnak folyamatos törvényességi felügyeletet kell végeznie minden oktatási szereplő fölött, aki döntéseket hoz.

[00:46:29]Ebbe beleértendőek az önkormányzatok is és az önkormányzati társulások is.

[00:46:34]És van valami, ami ez erre volt hivatal, erre volt mindig is izét aparátus Magyarországon, de volt valami, amint egyáltalán nem volt.

[00:46:42]A külső értékelés, mint ahogy Magyarországon 2010 előtt nem működött modern tanfelügyelet, ami nem egyes pedagógusokat ellenőriz, hanem egész iskolákat értékel, iskolák működését értékeli.

[00:46:58]Ugyanígynen folyt értékelés a semmilyen értékelésnek nem volt kitéve az intézményfenntartó is sem.

[00:47:05]Ez a ez egy szektorsemleges rendszernek kell lennie.

[00:47:11]Tehát nem csak az önkormányzatokat és önkormányzati társulások működését kell folyamatosan professzionálisan értékelni, de a magánfenntartók működését is értékel értékelni kell.

[00:47:22]Tehát ez a három nagy csomag az, amivel nagyjából biztosítani lehet, hogy a tulajdonos jogokkal gyakorló önkormányzatok, önkormányzati társulások vagy magánszervezetek, egyházak, alapítványok, gazdasági szervezetek, akárik, azok nagyjából törvényes módon működjenek és hatékony módon működjenek.

[00:47:46]Ez a rendszer, ez minden további nélkül felépíthető.

[00:47:52]Mit tennél a szakképzéssel?

[00:47:54]Visszaintegrálnád ebbe a rendszerbe?

[00:47:57]Most ugye külön irányítás alatt van ez a két terület.

[00:48:00]Van a közoktatás, illetve köznevelés, ahogy a nerben hívni szokás.

[00:48:06]És van a szakképzés, ami egy teljesen másik irányítás.

[00:48:08]iskolarendszerű szakképzés a közoktatás része.

[00:48:09]Tehát szerintem ebben azért többé-kevésbé a magyarországi szakmában egyetért és uralkodik, hogy teljesen egyértelmű, hogy vissza kell integrálni.

[00:48:21]Gyerekekről van szó mind a két eset.

[00:48:23]A gyerekekről van szó, de a közoktatásban tanuló gyerekekről van szó.

[00:48:27]A és itt igazándiból a nem is a gyerekek jogai és lehetőségei a ez az érdekesek, hanem az, hogy egységes rendszerként kezeljük a közoktatást, vagy sem.

[00:48:38]A nem ma Magyarországon egy példát hadd mondjak arra, hogy miért dráma ez a izét ez a szé széthullott három vagy négy minisztériumot telepített oktatáskormányzási rendszer.

[00:48:50]A ma a finanszírozással kapcsolatban ugyebár azt mondtam, hogy ennek egységesnek, átláthatónak, kiszámíthatónak, transzparensnek kell lennie.

[00:48:58]A ez azt jelenti, hogy egy egységes közoktatási finanszíroási rendszert kell működni, működtetni.

[00:49:08]A jelenleg ma Magyarországon hat párhuzamossal, párhuzamos egymással köszönő viszonyban sem lévő finanszírozási rendszer működik.

[00:49:18]Tehát tel egészen más alapon más mennyiségű forrást jut jut azoknak az intézményeknek, akik a szakképzésben tanuló gyerekeket tanítanak, mint akiket, mint akik gimnáziumon tanulnak.

[00:49:35]egészen más a módon finanszírozzuk és más eltérő mennyiségben finanszírozzuk azokat a gyerekeket, akik állami iskolában tanulnak, egyháziskolában tanulnak, magániskolák, nem egyházi magániskolákban tanulnak, nemzeti iskolákban tanulnak, vagy önkormányzati óvodában nevelik őket.

[00:49:54]Hat párhuzamos finanszírozási rendszer van.

[00:49:57]A ahhoz, hogy ez a finanszírozási rendszert egységesítsük, ahhoz egységesítenünk kell az ennek az alapját képező oktatásirányítási rendszert is.

[00:50:07]Ráadásul a a azoknak az oktatáspolitikai problémáknak az elsöprő döntő többsége, amiket a kormányzatnak meg kell valamilyen módon oldania, ezek nem speciális szakképzési problémák, vagy speciális gimnázium problémák, ezek közoktatási problémák.

[00:50:28]Úgyhogy én nem csak én, de ebben a szakmában szerintem senki nem tudja elképzelni azt, hogy egy újratervezés eredményeként egy olyan oktatáskormányzási rendszer jöjjön létre, ami megint elkülöníti egymástól a szakképzés különböző, illetve a a közoktatás különböző alágazatait.

[00:50:48]Ez egy egységesen kormányzott rendszernek kell lennie.

[00:50:53]Szerintem ez az a kiindulópontja bárkinek, aki a politikai szereplőként elkezd gondolkodni az újratervezésen.

[00:51:00]És lehet, hogy nagyon butára fog hangzani a kérdés, de kell külön oktatási minisztérium, vagy elképzelhetőnek tartod úgy is a kormányzati irányítást, hogy több humán terület van egy tárca alatt?

[00:51:17]volt olyan művelődési és közoktatási minisztérium, ami felelős volt az közoktatásért, a kultúráért, az egyházi ügyekért.

[00:51:26]Volt olyan miniszt oktatási minisztérium, ami kizárólag a közoktatásért volt felelős.

[00:51:34]olyan a 2010 előtt olyan oktatási minisztérium, ami csak a közoktatás egy részéért, vagy volt felelős, vagy nem volt felelős a közoktatásért és a felsőoktatásért, ilyen szerencsére azért korábban nem volt.

[00:51:47]De hát a az is kérdés és eldöntendő kérdés, hogy például a felnőttképzés felügyelete, a felnőttképzési rendszer felügyelete az egy munkaügyi minisztériumhoz kerül, vagy egy oktatási minisztériumhoz kerül, hogy nagyjából a ezek politikai mindenkori politikai prioritásoktól függenek.

[00:52:09]egy kormányzat abból indul ki, hogy a a munkaerőpiaci feszültségek megoldása érdekében nagyon intenzív a aktív munkaerőpiaci intervenciós rendszert kell alkalmazni, aminek a fele az az oktatási és képzési szolgáltatás, akkor a felnőtt oktatás felügyelete az egy munkaügyi minisztériumhoz kerül, ha azból indul ki egy kormányzat, hogy a felnőtt lakosság alapvető problémája az általános készségek, kompetenciák gyengesége és a digitális kompetenciák gyengesége, meg a nyelvtudás hiánya, akkor megfontolhatja, hogy alapvetően egy oktatási minisz oktatásiért felelős minisztériumhoot telepíti a felnőttképzést.

[00:52:59]Tehát vannak ilyen eldöntendő kérdések a alapvetően akkor ez de alapvetően az, hogy a felsőoktatás és a teljes közoktatás felügyelete egy minisztériumhoz kerül, ez ez szerintem nem is kérdés.

[00:53:16]Köszönöm szépen, hogy itt voltál velünk.

[00:53:18]Ennyi fért most az első részbe az újratervezés című podcast sorozatunkba.

[00:53:24]Radó Péter oktatáskutató, az állandó szakértőnk keressék majd a következő adást is, amely a jövő iskolájáról fog szólni.