Romsics Ignác: „Nem egy 0,8%-os GDP-t adó antidemokratikus irányzat fogja meghatározni Európát”

[00:00:00]Szeretettel köszöntöm a jelen YouTube csatornájának minden kedves nézőjét.

[00:00:01]Én Kormos Lili vagyok.

[00:00:04]Mai adásunk vendége Romzsi Ignác, Széchenyi díjas történész, az MTR rendes tagja, többkötet szerzője, egyetemi oktató.

[00:00:14]Jó napot kívánok.

[00:00:16]Nagyon szépen köszönjük, hogy elfogadta a meghívást.

[00:00:18]A beszélgetésünk apropóját az adja, hogy mire ez a beszélgetés adásba kerül, már a boltokban lesz legújabb könyve, ami a Honeybalante Portes, illetve a hírünk a világban címet viseli.

[00:00:31]Ugye két nagy fejezetre oszlik a könyv, és ezt megelőzően megjelent öntől egy kosári domonkos történészről szóló monográfia, azelőtt pedig egy kétkötetes önéletírás.

[00:00:46]Mi hat ez egy nagyon banális kérdés, de mi határozza meg a téma választásét, és miért döntött úgy, hogy egy ennyire világpolitikai fókuszú kötettel jelentkezik most, amiben ugye Magyarország is a második fejezetben, mint négy nagy nemzetközi lap tudósításainak a témája jelenik meg.

[00:01:02]Én most napokon belül 75 éves leszek, és az életem 50 évében, amióta többé-kevésbé kutatással vagy történetírással foglalkozom, hosszú időn keresztül mindig meghatározták valakik, vagy elvárták, hogy miről írjak.

[00:01:20]Amíg levéltáros voltam, Kecskeméig nyilván ott valami helytörténetet kellett csinálni.

[00:01:26]Utána a történelettudományi intézetben a Hortikorus osztályon dolgoztam, tehát a Horti rendszerrel kellett foglalkozni Beten Istvánnal.

[00:01:32]Ezt várták el tőlem.

[00:01:37]Azt követem motiváltak pénzzel is, például az Ozirisz Kiadó, és az elmúlt években olyan helyzetben vagyok, most már nyugdíjasként, hogy arról írok, amiről akarok.

[00:01:48]Tehát ezek a könyvek nem megrendelésre születtek, és nem is azért, mert valami nagy vagy szeretnék ezekből fölhalmozni a honoráriumból, hanem azért, mert érdekeltek.

[00:02:01]érdekelt a saját pályám is, hogy visszatekintve én hogyan látom azt az utat, amit megtettem, nagyon érdekelt kosári Domokos, akivel az élete utolsó éveiben munkatársi kapcsolatban voltam, és mondhatom, hogy kötöttem hozzá.

[00:02:12]És ez pedig látszólag ez a Hanni Bálanteportáz eltér az én érdeklődési területemből, de csak látszólag, mert mert valójában nagyon régóta érdekel a világpolitika.

[00:02:29]gimnazistaként is érdekel.

[00:02:29]Volt akkor egy olyan ismertem ezt a folyat, hogy világesemények dióhéba.

[00:02:37]Igen.

[00:02:37]Ha [nevetés] emendát magem, én nem olvastam, de hallottam volna.

[00:02:39]Igen hallottam.

[00:02:41]Én azt nagyon szerettem olvasni gimnazistaként is.

[00:02:42]És később azután volt egy olyan időszak, amikor a nagyhatalmi politikával foglalkoztam a 90-es évek elején, közepén, részben Amerikában is.

[00:02:52]És abból csináltam is egy kötetet, ami most másodszor is megjelent néhány évvel ezelőtt.

[00:02:57]nagy hatalmak is Magyarország címmel, amely kvázi előzménye ennek a mostani kötetnek a Hanibalante Portestnek, mert a két világháború közötti, illetve a 40 közvetlen 45 utáni nemzetk nagyhatalmi politikáról szól.

[00:03:10]És és amikor a Bloomingtonba tanítottam Amerikába, és ez majdnem öt év volt, akkor a kedvenc szórakozásom volt napi tevékenységem, hogy a tanítás, illetve az uszoda után hazafele menett, beültem a könyvtárba, amelynek az olvasójában ott ott voltak a világ nagy napilapjai, heti lapok és ezeketben mindig belepillantottam és szemléztem, hogy kövessem, hogy mi van.

[00:03:37]Ez amióta itthon vagyok hosszú idő óta ez ez az ez nem történik meg.

[00:03:40]Sokáig járattam az ekonomisztat példáulát követtem.

[00:03:45]Aztán nem mondtam, mert mert mással kellett foglalkoznom.

[00:03:47]Gödről bejárni az országgyűlési könyvtárba pedig ahol ezek a lapok megtalálhatók, az az komplikált, de és másfelől pedig a világpolitika is eléggé kiegyensúlyozott volt.

[00:03:59]Tehát hosszú keresztül az Egyesült Államok volt a domináns hatalom.

[00:04:01]egy a NATO volt a meghatázó, Szovjetunió fölbomlott a padlon volt, tehát nem ígért túl sok izgalmat a a világpolitika.

[00:04:11]Az elmúlt néhány évben azonban olyan fejlemények történtek, amelyek alapján kijelenthető, hogy egy új helyzet van a nemzetközi politikában, amelynek a kimenete még nem látjuk, de az, hogy átalakulóban van az, ami a 1800 1990-es évek óta volt egy Pax Amerikána típusú világrend, ez nyilvánvaló.

[00:04:31]És ezért aztán úgy döntöttem a kosáridomakos könyv után, hogy intenzíven fogok könyvtárazni és olvasni napilapokat, illetve ezzel a témával foglalkozó könyveket.

[00:04:43]És aztán hát ez a dolog, párhuzamosan csináltam a kettőt, ugye, mert az egyik a Hannibalante Portas, az a világpolitika átalakulásáról szól.

[00:04:53]A másik pedig arról, hogy bennünket, Magyarországot hogyan ítéltek meg Nyugat-Európában az elmúlt 15 évben.

[00:05:00]Pontosabban nem is annyira bennünket, mint inkább az Orbán rendszert.

[00:05:06]És és hát ez a két tanulmány született belőle, vagy ez a két írás született belőle, amit én nagyon élveztem tulajdonképpen, és azt hiszem, hogy mindig úgy vagyok, hogy akkor értek meg valamit, ha meg is írom, mert előtte azt hiszem, valamiről felületes, ha én ezt tudom, hogy hogy volt, és az ember elkezd vele foglalkozni, és a mélyírás akkor rájön arra, hogy azt hitte, hogy tudja, de a dolgok sokkal összetettebbek, úgyhogy ilyen szempontból nagyon örülök neki, hogy ezt megcsináltam, és talán Ö lesznek olvasók, akik szintén szintén örülni fognak neki, hogy kapnak egy ilyen kalauszt.

[00:05:41]Ezt olvasói oldalról alá tudom támasztani, hogy majd minden fejezett nagyobb egység a könyvben az az bennem is újabb kapukat nyitott, meg újabb irányokba vitt tovább, amikről még olvastam, utána néztem.

[00:05:54]Tehát, hogy abszolút van egy ilyen továbbágazása a könyvnek.

[00:06:01]Ugye a kötet úgy indul, hogy áttekinti a két világháború kimenetelét, majd elindulunk a második világháborút lezáró nemzetközi egyezményekkel.

[00:06:12]És tulajdonképpen azt látjuk, ahogy azt ön is megfogalmazza a könyvben, hogy például Afrika kapcsán, hogy sokszor etnikai vallási rendszerekre, csoportosulásokra való tekintet nélkül húztak meg határokat, ott új országok területeit, hogy onnantól kezdve, hogy lezárult a második világháború, ilyen-olyan nemzetközi érdek, nagyhatalmi érdek, lokális konfliktusok mentén mindig volt valamilyen feszültség a világban, mindig voltak rendezetlen ügyek.

[00:06:46]És nyilván amikor egy ilyen tanulmányt elolvas az ember, akkor már kvázi könnyű összefüggésében látni a dolgokat, és hogy miből mi következett.

[00:06:56]De történészként, mondjuk a második világháború lezárásaként mennyire volt, mennyire voltak prognosztizálhatóak a hibák?

[00:07:06]Mennyire látszódtak már akkor, hogy mik a téves döntések, amik mondjuk odavezettek, amiben most vagyunk, vagy a közelmúlt óta vagyunk, és mennyire volt ez teljesen beláthatatlan, hogy hogy hibás döntések vagy akár konfliktushoz vezető döntések is születtek a háború ezens?

[00:07:26]Hát nem hibás döntéseknek nevezném, lehet, hogy azok voltak, hanem azt mondanám, hogy a második világháború végén maradt két szuperhatalom a világra.

[00:07:36]a gazdasági óriás, Egyesült Államok és katonai óriás és az inkább csak katonailag erős Szovjetunió, amelynek azonban rövid időn belül, amely mé mégis a mégis a két nagy győztes a a Szovjetunió és az Egyesült Államok volt, mellette Nagy-Britannia és sokkal inkább lemaradtva a Franciaország, tehát a világ 45 után úgy alakult ki döntően, ahogy ez a két nagyhatalom akarta.

[00:08:00]És ebben itt voltak olyan régiók, ahol ahol nyilvánvaló volt, hogy ez szovjet dominancia, nyilvánvaló volt, hogy ez amerikai dominancia, de ezek az érdekszférák általában konfliktusokban vagy vitákban határolódtak el.

[00:08:13]Tehát Európa, amit ugye legjobban ismerünk, az Elbán szakadt ketté.

[00:08:18]annyira, hogy Németország is ketté vált, és a keleti fele az egy szovjet befolyás alatt állt, kvázi a szovjetunió informális birodalma lett.

[00:08:28]Birodalmához tartozott, míg a nyugati résznél amerikai dominancia volt.

[00:08:33]Ezt mutatta a gazdasági szervezeteknek, a KGST-nek a létrejötte a Marsalsegély, ott nálunk nem közös piacnak a létrejötte a NATO varsói szerződés.

[00:08:44]Tehát ez a bipoláris világban, ez a két nagyhatalomnak a konfliktusa, ez ideológiai gazdaság, katonai szinten egyaránt megmutatkozott.

[00:08:52]És nem csak Európában, Ázsiában is, ugye, ahol ahol szintén nem sikerült harc nélkül vagy konfliktusok nélkül az érdekszférákat elhatárolni.

[00:09:00]Tehát ezt a Korea esete is mutatta, később Vietnam esete, a kettő között Kínának az esete.

[00:09:07]Tehát itt itt egy olyan erő döntően volt egy globális erőegyensúly.

[00:09:12]Ezt ezt az eretés politikájának hívjuk, ami mind a két nagyhatalom annyi atomütőerő, olyan atomütőerővel rendelkezett, hogy az egész világot el tudta vele pusztítani és azáltal próbálták egymást sikerrel egyébként féken tartani, hogy nem tudsz olyan lépést tenni, hogy ne tudjak rá szintén egy ilyen pusztító választ adni.

[00:09:31]De ez, hogy ilyen az eredentés politika megóvta a világot egy újabb világháborútól, ez nem zárta ki azt, hogy regionális konfliktusok sorozata alakuljon ki a világban, és pedig azokon a helyeken, ahol már a második világháború után ilyen konfliktus zónák jöttek létre.

[00:09:47]Ha ezt most átszem a végig csak úgy madártávlatból végignézzük, hát az arab világ és az Izrael közötti konfliktus végighúzódik 1947-től, amikor létrejött Izrael.

[00:09:59]Onnantól kezdődően újra és újra lokális konfliktusok törnek ki.

[00:10:05]Utalhatunk a koreai háborúra, amely 53-ig tartott, amikor ketté osztották Kórát, és ez azóta is tart.

[00:10:12]utalhatunk Kínára, ahol a maetunkvezette kommunista Kína győzött, de Taiwanon létrejött egy nyugatbarát, Amerika által kontrollált kis sziget ország, amit a Kína mai napig nem ismer el.

[00:10:28]És hát a kell a Európát pedig mi ismerjük legjobban, de még a Földközé térségében is, hogy mi lesz Görögországban például Spanyolországban, ott is voltak ilyen rész Latinamerika, Kuba, Csegevara, Bolívia és a többi.

[00:10:43]Tehát csak ezek a konfliktusok tőlünk távol álltak.

[00:10:46]Mi ez akkor még ugye nem volt egy olyan kommunikációs helyzet, mint ami ma van.

[00:10:55]pláne Kelet-Európában nem volt, tehát lehetett bizonyos dolgokat megtudni, de vizuálisan azért nem láttuk annyira, mint ahogyan ezt ma az eseményekkel egyide látjuk.

[00:11:04]De akkor is voltak konfliktusok, nagy konfliktusok voltak.

[00:11:09]Ez az ukrajnai helyzet, ami most van, ez nagyon közel van hozzánk, nagyon elhúzódik, nagyon veszélyes.

[00:11:13]Tehát érthető, hogy emiatt fenyegett, jobban fenyegetve érzük magunkat, de azt mondta, hogy hibák történtek.

[00:11:19]Szóval a amennyiben hiba volt, akkor az abban állt, hogy két nagyhatalom próbálta kiterjeszteni a befolyását a világ lehető legnagyobb részére, ameddig terjed.

[00:11:33]És ez bizonyos helyzetekben, esetekben konfliktus forrásá vált.

[00:11:38]Kanadá nem akarta a Szovjetunió, tehát ott nem volt konfliktus, vagy Nyugat-Európánál és az Elvánál le, bár Sztálinak van egy kijelentése, hogy Nagy Sándor azért Párizsig elültott, ő meg csak Berlinig.

[00:11:48]De mondjuk ott ez megállt a a és és de de máshol nem másholt ezt kirobbantak ezek a konfliktusok.

[00:11:54]Nem tudom, hogy pontosan a hibánál mire gondolt, hogy nem sikerült egy olyan konstrukciót kialakítani, amely örökre biztosította volna a békét, mert mert hossz, mert mert világháború azért csak nem tört ki, atomháború nem tört ki.

[00:12:07]A regionális konfliktusokat helyenként például Vietnámban sikerült elrendezni tárgyalóasztalnál Kójába befagyta befagyott az az állapot, hogy Északa, szovjet kínai dél meg az Egyesült Államoké.

[00:12:23]Tehát a bipoláris világ, amelynek mi az elszenvedői voltunk, annak egy más perspektívából nézve voltak előnyei.

[00:12:30]Egyébként pont ahogy egy beszélgetésünk kapcsán olvastam cikkeket, hogy nagyon közel vagyunk, ugye február 5-én járt le, azt hiszem a az Egyesült Államok és Oroszország közötti atomsorompóról szóló egyezmény.

[00:12:45]Tehát most már talán mindkét ország fegyverkezhetne, ha akarna, de úgy tűnik egyelőre, hogy hogy ezt a nem újították ugyan meg a az egyezményt, de hogy eddig egyelőre úgy tűnik, hogy egyikük sem lépett tovább ebben.

[00:13:02]Nem tudom, hogy mit fognak csinálni.

[00:13:03]Tehát mind a kettőnek van elég atomtöltete ahhoz, hogy elpusztítsa egymást és a világot több mint 5000 a korlátozások ellenére is.

[00:13:10]A fegyverkezés pedig így is folyt, az elmúlt időszakban is folyt.

[00:13:16]voltak atomrobbantási moratóriumok, hogy mit nem csinálunk, de hát azért a a rakétarendszereket, a védelmi rendszereket drónokat, ezeket fejlesztették keményen.

[00:13:31]Még és ezekkel harcolnak most.

[00:13:31]Tehát a az atom az az arra jó, hogy elrettse a másikat, de például ugye Ukrajnában is vagy Gázában is nem a atomfegyverrel harcolnak, hanem konvencionális fegyverekkel.

[00:13:44]visszalépve a könyv elejétől egészen a könyv porítójáig, ugye Hanibalante Portas ez a fő címe a könyvnek.

[00:13:51]És a fülszöveg úgy fogalmaz, hogy annak idején az ókori Rómában, mikor Hannibál megjelent az örök város kapuinál, akkor ezzel a kiáltással figyelmeztették az embereket, és hogy most ugyanígy veszély fenyegeti Európa kapuit.

[00:14:09]Én úgy egyszerűsítettem ezt magamnak, vagy úgy fogalmaztam meg magamnak, hogy akkor a rómaiaknak idézőjelben csak Hannibállal kellett szembenézni.

[00:14:20]Most vannak exzakt és és absztraktabb fenyegetések is Európa kapuinál.

[00:14:30]És a könyv ugye nagypolitikai, világpolitikai események mentén tekint végig ezeket a folyamatokat.

[00:14:38]De mondjuk, ha ezeket a történéseket, eseményeket, azt, amiben jelen pillanatban élünk, legyen szó akár az orosz-ukrán konfliktusról, az egyén szintjére, vagy az egyén felelősségére vetítve nézzük, amit talán említ is a bevezetőjében a könyvben, hogy azért is írta meg, hogy azt, ami most történik velünk és körülöttünk, az érthetőbbé és kezelhetőbbé váljon.

[00:15:03]Hogy lehetne ezeket a nagy politikai érdek mentén zajló háborús konfliktusokat, eseményeket az egyén szintjére?

[00:15:14]A társadalom, és nem csak a magyar, hanem általában társadalom jelentős része nincs abban a helyzetben, hogy a világpolitika eseményeit többékevésb akármilyen szinten is igazából kövesse vagy megértse.

[00:15:30]Tehát az ez ehhez kell egyfajta tudás ismeret, idő, ahogy ezt ezt nagyjából átlássa az ember.

[00:15:38]Tehát ez azt hiszem, hogy a könyv nem a mindennapi embernek szól, hanem inkább az olvasó értelmiségeknek szól, akik követik ezt a követik érdemben a világpolitikának a a az alakulását, hogy egyéni szinten mit lehet csinálni.

[00:15:55]Hát nézze, az én egyéni szintem azt lehetett csinálni, hogy megírtam ezt a könyvet.

[00:16:03]Ugye az újságírók, aki külpolitikával foglalkozik, az az napi szinten elemzi a történéseket.

[00:16:12]De de hát az egyéni szinten túl sokat tenni nem lehet, tehát lehet tömegdemonstrációt szervezni, arra el lehet menni, vagy nem lehet elmenni.

[00:16:21]Ez ez ez az elitek bizonyos szempontból ez az eliteknek a a a területén zajlik, illetve ők azok, akik ebbe nagy valamilyen mértékig belelátnak és alakítják, és ez gazdasági elitet is jelent, politikai vagy szellemi elitet is jelent.

[00:16:38]bizonyos mértékig vitatkoznék, vagy ha úgy tetszik, védelmembe veszem ilyen szempontból a könyvet, hogy én meg pont azt éreztem olvasás közben, hogy ez abszolút szól a nem csak, hogy a tudományon kívüli közönségnek, de hogy ez egy nagyon közérthető és nagyon világos írás és nagyon azt gondolom, hogy aki akár csak minimális történelmi tudással rendelkezik, annak nagyon érthető és hasznos olvasmány.

[00:17:04]Én bízom benne, hogy így van, és hogy ezt így látja.

[00:17:06]Ez volt a törekvésem.

[00:17:08]De egy év múlva, vagy két év múlva, hogyha leülnénk beszélgetni, akkor meg tudnánk mondani azt, hogy hány ezer példányban fogyott el a könyv.

[00:17:17]Magyarország lakossága 9,5 millió, közel 10 millió.

[00:17:21]Ebből mondjuk a felnőtt 6 millió vagy 7 millió.

[00:17:23]És ebből hát ha ha jól megy a könyv, akkor néhány ezren veszik meg.

[00:17:30]Ha rosszul megyik, akkor egy-2000 ezren veszik meg.

[00:17:32]Ez az a réteg, amely kíváncsi erre, amelynek ez szól.

[00:17:36]Ö nem tud szólni mindenkihez, még egyszer mondom, tehát ö vannak társadalmi csoportok, rétegek, akikhez a nagy ő szól, vagy a nem tudom én még milyen bulvár TV műsorok, és amikor ilyenről van szó, akkor elkapcsolak.

[00:17:51]Ez ezért nem lehet őket hibáztatni.

[00:17:53]Tehát ez ez egy ez egy feltételez egy bizonyos intellektuális szintet.

[00:17:59]Azt mondanám, hogy mondjuk egy érettségiző diák ezt megérti.

[00:18:03]Tehát aki gimnáziumban tanult történelmet, érdeklődik a jelen jelen iránt.

[00:18:09]Ez ez ez jó neki.

[00:18:09]Mindenféle értelmiségének ő akár mérnök, akár orvos, akár egyetemi hallgató.

[00:18:14]Ha érdeklődik a dolog iránt, akkor neki is hasznos.

[00:18:17]De ezen túl nem tágítanám, és mondjuk az eladott példányszámot meg lehet szorozni még valamivel, aki könyvtárról veszik ki, vagy akár ha fölteszik a világállóra, akkor ott olvassák el.

[00:18:28]De ezzel együtt ezeknek a piaca, ez maximum néhány 10000 fő egy 10 milliós országban.

[00:18:37]Ugye az ez nagyon nagyon másként néz ki.

[00:18:40]Ez egy egy nagyban az Egyesült akár Franciaországban vagy Németországban, ahol ahol ötször hatszor hétszer annyian laknak mondjuk az európai országban, m Magyarországon.

[00:18:52]Ebből következőleg az értelmisége is ennyivel nagyobb, és az ilyen könyveknek a piaca is ennyivel nagyobb.

[00:18:58]Tehát ott ezek ezeknek sokkal nagyobb az olvasótábor.

[00:19:01]Nem véletlenül ezeken a nagy nyelveken jelennek meg a legjobb, legrészletezőbb, legalaposabb elemzések, mert azok engedhetik meg maguknak azt a kutatóintézeti bázist, azt a kiadói tevékenységet, ahol a piac elbírja ezeket a könyveket, és ahol ez ez tud működni.

[00:19:19]Magyarországon ez sokkal nehezebb, de de én is bízom abban, amit mondok.

[00:19:24]Hamár elemzések.

[00:19:24]Néhány éve jelent meg magyarul Jamie Züskinnek a politika jövőben című könyve.

[00:19:30]És abban egy olyan megállapítás, hogy bizonyos politikai, társadalmi kérdésekre azért nem tudunk most válaszolni, vagy azért nincsenek exakt válaszaink, mert a kérdés korábban 10, 15, 20, 30 évvel ezelőtt maga a kérdés sem létezett.

[00:19:54]Tehát a kérd a digitalizációval, a közösségi média megjelenésével, az informatikai hadviseléssel akár olyan jelenségek ütötték fel a fejüket, amikkel kapcsolatban kérdés sem születhetett korábban.

[00:20:06]És azon gondolkodtam, hogy ezek a változások, ezek például hogy hatnak az ön szakmájára, hogy hatnak egy történész munkájára.

[00:20:17]Másképp kell kérdeznie, másképp kell-e vizsgálnia a jelenségeket, vagy ez ugyanaz marad?

[00:20:24]Na, azt hiszem, hogy egy kicsit egy egy kicsit más a szakmánk, tehát nem ezeket a kérdéseket teszi föl magának.

[00:20:30]Itt inkább arról van szó, hogy a jövő pontosan nem látható.

[00:20:35]Lehetnek elképzeléseink arról, hogy a mostani tendenciák milyen irányba mennek, de elképzelhető, hogy bizonyos tendenciák abszolút mértékben meg fognak szűnni és érvénytelenné vannak.

[00:20:47]Ahogy maga is mondta.

[00:20:49]Mondok egy klasszikus példát.

[00:20:49]A 19.

[00:20:51]század végén Londonban nagyon törték a fejüket a város vezetői, hogy mi fog történni, ha ilyen mértékben szaporodik a ló citromnak a a a mennyisége az utcán.

[00:21:06]miután a fiákerek elszaporodtak, és egyre többen használták, és néhány év múlva megjelent a belső égésű motor, megjelentek az autók, és kiderült, hogy a lovakkal nem kell foglalkozni, és nem annak a a eltakarít vagy a hulladékával kell foglalkozni, hanem a benzinégésű motornak a kipufogó gázával majd évtizedek múlva, amikor rájöttek, hogy elszaporod.

[00:21:29]Na most itt is történhetnek ilyen tendenciák, tehát és és nagyon sok minden van, tehát itt olyan úgy fölgyorsult a változás az utóbbi évtizedekben, hogy szinte nem lehet tudni, hogy mire az egyiket hozzászokunk, addigra ott van a másik, amihez hozzá kéne szokni.

[00:21:45]Ezzel nem nagyon foglalkoznak a történészek.

[00:21:47]A történészek a múlttal foglalkoznak.

[00:21:51]Tulajdonképpen amikor én itt beleátottam magam ebbe a témába, akkor egy bizonyos mértékig kiléptem a szakmámból.

[00:21:57]aniban maradtam bent, hogy m mindig a jelent mi egy történet összefüggésében vizsgáljuk.

[00:22:05]Tehát nem tudjuk a jelent úgy értelmezni, hogy ne tekintenénk vissza 10 évre, 20 évre vagy akár 100 évre is, mert az előzmények, amiben ma élünk, azok odanyúlnak vissza.

[00:22:13]De hogy merre fognak ágazni ezek, azok számunkra történészek számára ugyanolyan bizonytalanok mint mint más szakmák képviselői számára.

[00:22:23]És ki tudja megmondani, hogy egy Kína-Tajvan konfliktusban az Egyesült Államok hogy fog viselkedni, Japán hogy fog viselkedni, dönthet így, dönthet úgy.

[00:22:33]Nem lehet pontosan tudni, és ezek ezek jelentősen befolyásolhatják a az egész glóbusznak az életét.

[00:22:39]Mi történészek?

[00:22:41]Inkább inkább talán abban van változás, hogyha a történeti gondolkodás metamorfózisait nézzük az elmúlt évszázadokban, hogy hosszú időn keresztül a politika történetre koncentrálta a történetíró.

[00:22:55]És én ebből a szempontból egy konvencionális hagyományos történetíró vagyok, mert ez a könyvem is politika történettel foglalkozik.

[00:23:05]mégogyha nem nem is egy országéval, hanem több országéval.

[00:23:09]De a politikáról az utóbbi mondjuk 100-150 évben eléggé áthelyeződött a hangsúly a a társadalomra, a gazdaságra, a mindennapi életre, akár mondhatom még az érzelmek történetére is, az intimitás történetére is.

[00:23:24]És és ilyen szempontból a történetírásnak jelentek meg új ágazatai, de ezek is visszafele gondolkodnak.

[00:23:32]Ha megnézi a fukónak a munkáit például, amit elég sokan ismernek, az nem a jövő szexualitásával foglalkozott, és a a az őrületnek nem a jövőbeli perspektívá fog, hanem a múltat vizsgálta.

[00:23:44]És ugyanígy vannak általában a tördészek mindig.

[00:23:46]Ez alapján, ez alapján lehetnek sejtéseik.

[00:23:48]És én is írtam egyszer egy olyan mondatot, hogyha a újságírók meg a politikusok megengedheték maguknak, hogy vissza a múltról beszélnek, akkor a múlttal foglalkozó történész is megengedheti magának, hogy hogy a jövőre vonatkozóan mond néhány sejtését.

[00:24:08]Én elkövettem ezt a 90-es évek elején, részben már Magyarországon, részben Amerikában, hogy mi hogy lesz.

[00:24:15]És hát a akkori nem önálló prognózisaim, mert olvastam, abból vettem a prognózisokat, azoknak az egy része az mondjuk úgy tűnik, hogy megvalósulóban van, vagy megvalósult, a másik része az nem.

[00:24:26]De de ebben ebben mindenkinek óvatosnak kell lenni.

[00:24:32]Ugye ez a könyv azzal záró, hogy a jövő kérdőjelei vagy körvonalai.

[00:24:38]És ott semmi biztosat nem állítok, csak azt állítom, hogy ez is történet, az is történet, és a harmadik is történet.

[00:24:42]És hát én ennél biztosabb jóslatokra nem merem nem merem nem merek nem merem ragadtatni magam, mert mert mert a történelemből látom azt, hogy milyen előre nem kalkulált tényezők léphetnek föl és alakíthatják a dolgokat.

[00:25:02]De de itt van mondjuk ez a legérdekesebb tá a Egyesült Államok és a a Európai Uniónak a kapcsolata.

[00:25:09]Ugye egy évvel ezelőtt a müncheni biztonsági konferencián az alelnök elmentte, hogy Európa haldoklik, le kell írni, megérdemelni a sorsát, satöbbi.

[00:25:17]Most itt volt ez a kubai származású külügyminiszter, aki egy egész más hangot ütött meg.

[00:25:21]Most melyik lesz a melyik lesz a a meghatározó tendence a jövőben?

[00:25:26]De az egész amerikai külpolitikánál és belpolitikánál is azt látjuk, hogy ki tudja azt megmondani, hogy a Trump korszak az egy intermedz amerikai törtelemen túl fognak érni az amerikai demokratikus intézmények, vagy valami egészen új egy olyan autoriter rendszer alakul ki Amerikába, amelynek az elmúlt 250 ében nem volt példa.

[00:25:47]Tehát ezt ezt is erről lehet az embernek véleménye nekem is van, de bizonyosságot nem tudhat.

[00:25:56]könyv egyik első fejezete a a Pax Amerikán a sikerei és kudarcai címet viseli, és az jutott eszembe, hogy azért az sem túl gyakori, hogy egy ilyen fennálló rendszert, mint ami ez a vagy korszakot, mint mint ez volt, hogy hogy önmagát bontsa le, és ne külső hatásra kezdjen el bomlani ez a rendszer.

[00:26:22]Hát tehát most gondolok itt a Trump politikájára például Igen, de éppen ezt mondtam, hogy kérdés az, hogy lebontja vagy nem bontja le.

[00:26:30]Tehát egy konkrét példát mondok.

[00:26:30]Ugye a Trumpnak több típusú intézményekkel szemben van konfliktusa az Egyesült Államok.

[00:26:38]többek között az egyetemekkel szemben is volt konfliktusa, és meg akart vonni, talán meg is volt például a legnagyobb egyetemektől, a például a Harvardtól bizonyos támogatásokat arra hivatkozva, hogy a felvételnél diszkriminációt érvényesítenek.

[00:26:53]A Harvard beperelte Trumpot és a amerikai bíróság a Harvardnak adott igazat, nem az amerikai elnöknek.

[00:27:00]Képzeljük el ezt a helyzetet Magyarországon, hogy ez elő elő tud-e egy ilyen fordulni.

[00:27:04]Tehát ezzel azt akarom mondani, hogy nem egyáltalán nem vagyok abban biztos.

[00:27:09]Én azokhoz tartozom, akik azt gondolják, a a akik azt hiszik, nem?

[00:27:14]Tehát abban nem vagyok biztos, hogy a Trump egy új korszakot nyitott, nem pedig csak egy egy új alfejezetet, vagy pedig egy intervenció az amerikai történelemben.

[00:27:26]Ezt az alapján gondolom, hogy bármilyen támadást is, tehát a mondjuk a bírósági rendszer ellen a a a pénzügypolitikába, a vámpolitikába, mond ellent egy korábbi korszaknak, vagy a nemzetközi politikában a nyilvánvaló, hogy az értékelvő politikától elkanyarult az érdekelvő politiká felé hangsúlyosabban.

[00:27:46]Ennek ellenére azt gondolom, hogy az amerikai intézményendszer, ami 250 éves, az elég erős ahhoz, hogy túlélje a Trumpot.

[00:27:57]És és nem hiszem, hogy az korai elsiratni az amerikai demokráciát.

[00:28:03]Lehet, hogy el kell siratni, de ebben a pillanatban hát néz a csak időnk abból, hogy Trumpnak a népszerűsége hogyan zuhan.

[00:28:10]Ha most lennének választások, nagyon kérdéses, hogy sőt biztos, hogy Trump nem nyerne, nem tudna nyerni.

[00:28:16]Tehát ezzel a attitűddel és stílussal, nyelvezettel, amivel a Trump föllépett és amely messzemenően ellentmond az amerikai és általában a demokratikus hagyománynak, ez nem biztos, hogy ez ez a világtendencia.

[00:28:27]Én bízom benne, hogy nem lesz ez a világtendencia, nem lehet tudni, de mindenesetre, ahonnan indultunk, tehát az Európai Unió és az Egyesült Államok között van egyfajta régebb óta diagnosztizálható feszültségforrás.

[00:28:44]ö van egyfajta bizonytalanság.

[00:28:44]Nem lehet tudni, hogy például a Vennek vagy pedig a Rubiónak a attitűdje és a nyelvezete lesz meghatározó.

[00:28:55]a Trump jelenségnél maradva még egy egy kérdéséig, hogy nem is tehát ha csak őt magát nézem amerikai két ciklussal bíró amerikai elnökként, akkor egyetértek, hogy én is arra hajlok, hogy ez egy fejezet az amerikai politika történetben, és nem feltétlenül egy új korszaknak a nyitánya.

[00:29:18]Azt hiszem, amikor az merül az ezzel kapcsolatos aggodalom felmerül, vagy amikor a demokratikus intézményrendszerrel kapcsolatos aggodalom felmerül, akkor valószínűleg az a globális tapasztalatokból is ered, látva az autoritárrezsimek erősödését, Putyin politikáját, Kína politikáját, vagy akár azt, ami Magyarországon zajlik.

[00:29:41]Tehát innen nézve gondolják azt, vagy könnyű azt mondani, hogy Trump talán veszélyesebb vagy kockázatosabb hosszú távon, mint sem elsőre gondolnánk.

[00:29:55]Lehet, lehet, nem tudom megmondani.

[00:29:55]Ö nagy a szája, ez kétségtelen.

[00:30:02]Egy olyan stílusban beszél, amiben politikusok nem szoktak beszélni, és olyan nagyhangú kijelentéseket tesz, amelyek meglepjik a világot.

[00:30:10]majd utána két nap múlva visszavonja, hiteltenti önmagát az amerikai külpolitikát és a többi.

[00:30:17]És közben pedig talán nem vesszük észre egészen, hogy mindenféle ilyen nagyhangú nyilatkozatoktól függetlenül a kínai diplomácia és gazdasági diplomácia mennyire expanzív és milyen mértékben nyomul a minden föld részen.

[00:30:31]Úgyhogy a hangerő nem pótolja a a az az igazi erőt.

[00:30:39]És hát ugye a abból, amit mondott, azt vettem ki, hogy a azt gondolja, hogy a trumpi politika, Putyin politikája és akár a magyarországi politika azt jelzi, hogy itt a demokráciának le demokráciáknak leáldozóban van.

[00:30:56]Tehát legalábbis veszélyben van.

[00:30:56]Igen.

[00:30:58]Ugye ezt ezt ezt ezt akartam mondani, azzal, hogy veszélyben van, azzal én egyetértek.

[00:31:03]Azzal, hogy leáldozóban van, azzal nem értek egyet.

[00:31:05]Tudom, hogy különböző politológusok, ismét és elemzők ezt már egy uralkodó tendenciának vették, hogy így van.

[00:31:11]De ha csak egyszerűen ránéz a térképre, akkor az Európai Uniónak van 27 tagállama.

[00:31:18]A 27-ből hányban van mondjuk autoriter többé vagy kevésbé antidemokratikus rezsim, és hányban van továbbra is az a demokratikus intézményrendszer, ami a francia forradalom óta kialakult és működik.

[00:31:35]És ahol ez működik, azok az országok adják az Európai Unió GDP-nek több mint felét, kétharmadát.

[00:31:41]És Magyarországon, amely adja 0,8 vagy 0,9%-át, van egy antidemokratikus irányzat.

[00:31:48]De de ez nem ezt fogja Európát meghatározni.

[00:31:54]Ez azért van, mert ez megfeleltethető Putyin, illetve Trump politikájának.

[00:32:00]Az, hogy Oroszországban autoritársim van, ez nem szabad, hogy bárkit is meglepjen.

[00:32:05]Az egy az egy ugyan kísérlet volt JCNK a kísérlete, mint 1905 után a cári Oroszországban valamiféle demokráciának a bevezetése.

[00:32:13]De valójában az orosz történeti hagyományból az következik, ami a Putyin alatt volt, meg ami korábban is volt, egy ilyen autokratikus hagy mikor volt Kínában demokrácia?

[00:32:23]Soha nem volt.

[00:32:23]Csak az lehet, hogy ugye gazdaságban liberálisabb nem lehet, de min ezek tehát nem nem meglepőek számunkra.

[00:32:31]Sokkal meglepőbb az, hogy Németországban is demokrácia van, amelyben pedig volt autor Japánban is demokrácia van, pedig ott is az van.

[00:32:38]Indiában is demokrácia van, Dél-Koreában is, Ausztráliában is az van, Új-Zélandon is az van, Kanadában is az van.

[00:32:46]Tehát ha ezt egymás mellé rakjuk, akkor én egyáltalán nem gondolom azt, hogy ez az ez a most ennek az autoriter jobboldali vagy célső jobboldali vagy jobboldali radikális erősödésnek, amely kétségtelen.

[00:32:57]Ennek szerintem két oka van, és ha ezek az okok megszűnnek, akkor ez is meg fog szűnni.

[00:33:05]Az egyik az a szociális bizonytalanság, amely részben a covid, de már előtte a 2008-9-es gazdasági a pénzügyi válság, a covid, a migráns ügy Ukrajna Putyin miatt föllépett.

[00:33:15]Ez a szociális ellátó rendszereket meggyengítette, mert a védelemre kell nagyobb részt fordítani, amire korábban nem fordítottak.

[00:33:23]És hogyha a szociális kiadásokból elvesznek 2-3%-ot átcsoport, azt észreveszi a lakosság.

[00:33:29]Ugye ez az egyik dolog.

[00:33:32]A másik pedig ez a migráns ügy, amelyben a beérkező hát ez egy ez egy óriási dolog az Európai Unió szempontjából, hogy ezt hogyan lehet kezelni és hogyan próbálják kezelni, de mindenképpen egy jöttek vele olyan dsihadista és más csoportok is, amelyeknek a tetteire hivatkozva és az antiszociális magatartásuk föl lehet szíteni az emberekben a a a gyűlöletet vagy az idegen ellenességet, amely bennünk van.

[00:33:57]És és ez a kettő a fölhajtója ennek a a szélső jobboldal megerősödését.

[00:34:02]De 2013-ban azt gondolták ez a szélső jobboldal, hogy átveszik a hatalmat az Európai Unióba.

[00:34:07]És nézze meg most 1ad nincs a képviselőknek 27-28%-a tartozik a különböző szélső jobboldali frakciókhoz.

[00:34:15]Lehet, hogy ez fölmegy 35%-ra vagy 40%-ra, de nem tudom elképzelni azt, hogy a a keresztény demokrata és a szociáldemokrata két nagy pillérnél erősebb lehet a jobboldali radikalizmus.

[00:34:31]Az elképzelhető, hogy a keresztény demokrácia itt-ott együttműködné kényszerül a jobboldali radikálisokkal, de hát bízom benne, hogy azért ezt ez olyan medben maradt, hogy nem veszélyezteti itt is azt a struktúrákat, amit demokratizmusnak vagy demokráciának hívunk.

[00:34:45]Tehát azt mondanám, hogy ilyen tendenciák vannak.

[00:34:48]A az aggodalom, vagy a fél félelemet én nem félek.

[00:34:51]Tehát mondjuk az aggodalom, az odafigyelés indokolt, de korai elsiratni az európai és a világnak a demokráciáit.

[00:34:59]Hajlok néha afele, hogy azok síatják el, akik szeretnék, hogyha a sírba kerülne.

[00:35:07]A nyilatkozatok kapcsán ugye a könyvodik része az figyelembe veszi négy nagy nemzetközi lap Magyarországról jobban mondva, és ezt bár az előbb is eszembe jutott, hogy ön is korrigált, hogy a kormányról szóló beszámolóit, hogy ez vajon mikor léptünk át oda, hogy a a kettőt egyként emlegetjük, hogy amikor a magyar kormányról számolnak be, akkor azt mondjuk, hogy Magyarországról számol.

[00:35:34]Ez ez azonosíthatják a kettőt.

[00:35:36]Tehát én számos nemzetközi konferencián kellett volna felelnem Magyarország, tehát mert hogy magyar voltam, én képviseltem Magyarországot, függetlenül attól, hogy mi a politikai véleményem.

[00:35:47]Tehát ez azonosítás könnyen összejöhet, de valójában a cikkek, amiket elnevezemeztem, az esetek többség van szó a magyar társadalomról is, meg Magyarországról is, de azért döntően a kormányzatról van szó.

[00:35:59]Az jutott ezek kapcsán eszembe, hogy ugye 15 éve tölelnek fel ezek a kutatások.

[00:36:04]Négy különböző ugye francia, svájci angol és német lapok cikkeit vizsgálta.

[00:36:15]és hogy ezek a cikkek mennyire tehát ezek mennyire valóban külső szempontok szerinti beszámolók a magyar kormány működéséről a magyarországi eseményekről vagy mennyire hazai vélemények megjelenései egy nemzetközi környezetben is ism tehát ezeknek a lapoknak általában vannak magyarországi tudósítói vagy hogyha nem Magyarország akkor kelet-európai tudós ítói.

[00:36:43]Ezek a kelet-európai tudósítók időnként tudnak magyarul, vagy tanulnak magyarul, de előfordul, hogy nem tudnak magyarul, tehát a kapcsolatrendszerükön keresztül informálódnak sok esetben.

[00:36:58]A klasszikus, [nevetés] ugye történészket, megjön a klasszikus példa.

[00:37:03]Két világháború között egymást követte két amerikai nagykövet, Montgomeri és Nicolas Roosevelt.

[00:37:07]Mind a kettő megírta az emlékiratait.

[00:37:09]De a Mgomerik egy konzervatív ember volt.

[00:37:11]Az ő emlékiratából azt látjuk, hogy ez a Horti rendszer, ez egy nagyon komoly, nagyon jó, sikeres satöbbi.

[00:37:16]A Róztében azt látjuk, hogy hát ez ilyen feudális korrupt és a többi.

[00:37:21]Na most ez itt is így áll, hogy mindenkinek van egyfajta szemüvege, amelyen értékrendje mondjuk, amelyen keresztül ezt vizsgálja, és vannak informátorai, és az informátorok nagyjából az értékrendnek megfelelőnek.

[00:37:35]Mégis azt mondom, hogy azért ö egy ekonomisznak a amelyek nem is egyének írják, hanem a cikkek szerkesztőségeállás mindig szerkesztőségi állás, anonim cikkek, tehát ott azért ezeket nagyon megrágják.

[00:37:51]hogy megrágja a az egész szerkesztőség azt, hogy azt ők azt úgy látják, tudják vállalni és megfontolt és és hát ugye látszik a cikkeken, és ez főleg az ekonomisztra jellemzi, hogy ténysszerűségre törekszik és az értékítélet az nem tengsz.

[00:38:10]Leírja a tüntetést, leírja, hogy miért tüntettek, és akkor egy mondatba vagy kettőben esetleg jelzi, hogy ő erről mit gondol.

[00:38:17]egy mondjuk a spigelnek a nagy cikk azok sokkal értéktelítettebbek és sokkal inkább próbálják az olvasót egy bizonyos értékvilág felé elvinni.

[00:38:24]A svájci Veltvohe, ami egy jobboldali lap, az meg kifejezetten kifejezetten egy ideológikus lap, és sok esetben a tények nem is érdeklik.

[00:38:33]Tehát tehát ezt joggal veti föl, joggal veti föl azt, hogy mennyiben megbízhatóak ezek a ezek a lapok.

[00:38:40]És én ezt le is írom, hogy erről egy egy igazán hiteles vagy korrekt véleményt majd évek múlva tudnak a történész alkok, amikor más típusú forrásokhoz is hozzájutnak a diplomácia jelentésekhez, a külminiszterem állásfokal satöbbi, satöbbi.

[00:38:54]Itt most itt most a sajtóról van szó, de mégis azt mondom, hogy sokkal üdítőbb olvasni az ekonomisztot, vagy akár az expresszt, a a spígelt is mondjuk, mint a magyar lapokat, amelyeknél abszolút már régóta nem régóta kísért a dolog, de egy ha még aktív lennék, egy diákomat rábeszélném, de már nem vagyok aktív, hogy ugyan csinálja már meg azt, hogy 10 év átlagáb 10 év megnézi a népszavát Ühüm.

[00:39:24]Meg a magyar nemzetet.

[00:39:24]És nézze meg, hogy mi van a Magyar Nemzet címoldalán 10 évek, és mi van a népszabály, mit tart az egyik fontosnak, mit tart a másik fontosnak.

[00:39:32]Tehát valóban ezek ki tudnak alakítani egy olyan véleményborékot, hogyha az ember tartósan ugyanazt olvassa, akkor a gondolkodása, hogy így mondjam, egysíkúvá válik, tehát elveszíti az összetettségét.

[00:39:46]Ehhez képest ezek a nyugati lapok azért az volt a benyomásom és most, hogy megbízhatóbbak.

[00:39:52]Nem véletlenül olvassák az ekonomistot az egész világon, nem csak az angol száz világban, hanem az egész világon.

[00:39:57]Ö ú Úgyhogy, úgyhogy tehát hát nem mondjuk a HVG is ehhez HVG-t lehet ehhez hasonlítani, azért lehet ehhez hasonlítani.

[00:40:06]Tehát nem azt mondom, hogy Magyarországon nincsenek olyan lapok, amelyekből lehet tájékozódni.

[00:40:13]Többet most nem említek, de a HVG az biztos, hogy ilyen egyébként a pont az ütötte most meg a filmemet, hogy valóban ugye a a azonomiszt szellemiségében a cikkeknek a cikkek szerkesztőségi állásfoglalást tükröznek, hogy hát egyik és másik sajtókörnyezetben vagy médiakörnyezetben egészen mást tud jelenteni, hogyha szerzőként a a lapneve van megemlítve, és nem a nem az újságírója.

[00:40:39]De még ezen a vonalon tovább menve az, hogy egy Magyarország méretű, potenciálú, befolyású országról milyen hangnemben és milyen attitűddel cikkeznek a meghatározó nemzetközi lapok, az milyen mértékben befolyásolja a külpolitikai mozgásterét mondjuk egy ekkora volumenű országnak?

[00:41:03]Mennyire van még olyan hatása a azon kívül, hogy a adott ország akár mondjuk a mi nemzeti büszkeségünket ilyen vagy olyan irányba elmozdítja, hogy mi a sajtóvíszhangunk annak, hogy hogy mit írnak az újságok?

[00:41:21]Hát nézze, ehhez a a diplomáciai világba kellene mozogni, hogy én megítéem.

[00:41:23]Azt hiszem, hogy a diplomáciák, a nagykövetségek nem ezekből a lapokból tájékozódnak.

[00:41:29]A lapoknak vannak kapcsolatai a nagykövetségekhez.

[00:41:35]De a nagykövetségeknek, a komoly országoknak mondjuk ami birodalmi hagyománnyal rendelkeznek, mint Nagyprit, vagy akár Oroszország, az Egyesült Államok, ezek nem a lapokból tájékozódnak döntően.

[00:41:46]Ezeknek megvannak az informátorai a a akik akik sokkal belsőbb információkat tudnak sokkal előbb szolgáltatni nekik, mint sem, hogy a lapok ezt észrevegyék.

[00:41:59]A ezek a lapok nem a profi diplomatáknak szólnak, hanem a közvéleménynek szólnak, az érdeklődő közvéleménynek, amely a diplomáciai világon kívül van.

[00:42:11]Egyébként pont nemrég Olaszországban jártam, és egyszerre volt szokatlan és nagyon üdítő, hogy ugye még találtam újságos bódékat a a városban, és nem volt mindegyik kürtöskát sütővé átalakítva.

[00:42:28]A másik, hogy mondjuk egy La Republica az ilyen vastag volt, mert ugye volt maga az országos napilap, és én Bologonyában voltam ekkor, és volt benne egy Bologonya melléklet, és ez minden nap ebben a terjedelemben jelent meg, és valami volt valami felszabadító és üdítő benne, hogy még ha sokat szótárazva tudtam is olvasni, de hogy az újságolvasás az ott néhány napra megint a napi rutinér rőszívé tudott válni.

[00:42:56]Igen, igen, igen.

[00:42:56]Tehát ez hát ez az jó, de ugye itt generációról is szó van.

[00:43:02]Tehát mi maga talán kevésbé, mint én ahhoz voltunk, vagy vagyunk szokva, hogy a print a nyomtatott sajtó, abból abból tájékozódunk lehetőleg reggeli kávé mellett, ugye.

[00:43:13]De ha látom a fiamon és a generáción, ők a telefonjukról tájékozódnak, átfutják a híreket, és tulajdonképpen megvan benne a logika, mert aki benne van ebbe a világban, és követi, az a annak elég a hír, az értelmezést hozzá tudja tenni.

[00:43:28]És ez most már elég többször én is így vagyok, hogy nagyon megválogatom, hogy kinek az értelmezésére vagyok kíváncsi, mert én is tudom értelmezni a hírt, tehát tudom értelmezni a Rubiónak a megnyilatkozását és tudom a Venzét, nem kell, hogy egy kommentátor elmondja, de volt idő, amikor ezekre kíváncsi voltam és amikor ezek orientáltak engem is.

[00:43:50]Úgyhogy, úgyhogy, úgyhogy de amit mondott, az inkább olyan szempontból volt számomra érdekes, hogy igen, Olaszország is egy gondolom egy 50 milliós ország lehet körülbelül, nem tudom mennyi, de durván ennyi.

[00:44:03]Igen, tízszer ötszörösen Magyarországnak.

[00:44:06]Tehát ott egy ilyen lapot eltart a eltart a piac.

[00:44:08]Magyarországon nem tartana el.

[00:44:11]Magyarországon állami szubvencióval lehet ilyeneket fönntartani.

[00:44:14]Tehát egyébként nem nem tart.

[00:44:16]illetve hát a a még az olasz média fogyasztással kapcsolatban az az általános tapasztalat, hogy ők viszont kevésbé a a sajtójuk kevésbé digitalizált.

[00:44:26]Tehát például van, én nagyon szeretem a Lespresso című hetilapot.

[00:44:28]Ez egy hát inkább ha a szellemiségét nézzük, akkor inkább egy baloldali értékrendű hetilap.

[00:44:35]nagyon erős és nagyon színvonalas kultúra rovattal például, de hogy nekik is például a weboldaluk az gyakorlatilag használhatatlan, vagy nagyon minimális mértékben lehet értelmesen felhasználni, ők rendesen hetente megjelennek és akkor van egy olvasótáboruk, de igen, mondjuk egy 50 milliós országban más egy ilyen hetilapnak.

[00:44:56]És akkor mondjuk egy New Yorkerről még nem beszéltünk meg megint egy megint egy másik másik ligában játszik, de ha már olvasás pont hát némiképp hazabeszélek, Laknár Zoltánnal volt egy beszélgetése, amikor megjelent a az 70 év című önélet rajza.

[00:45:18]És ott volt egy olyan része a beszélgetésüknek, amikor arról volt szó, hogy a folyamatos munkáról, hogy állandóan dolgozik.

[00:45:27]És hát nyilván a magam ugye teljesen banális ez a kérdés, de mégis foglalkoztat, hogy dolgozik-e például már egy következő könyv, vagy van-e egy olyan nagyobb téma, ami ami már most foglalkoztatja, hogy soron következő megjelent, vagy épp megjelenik?

[00:45:46]Több is van.

[00:45:47]De nem tudom, hogy melyik lesz belőle, ami elkészül az első vagy egyáltalán elkészül.

[00:45:52]Két vagy három, amikor amikor ez a leadtam ezt a könyvet, akkor akkor volt egy olyan néhány hetes időszak, amikor úgy kóstolgattam a témákat.

[00:46:04]Az egyik lehetőség, de ezt a kiadóval meg akarom beszélni, az egyik lehetőség az, hogy a kosárinak van három korszakból naplója.

[00:46:12]Van egy fiatalkore a 30-as évekből, ami egy kibomló, fejlődő intellektusnak a tájékozódásáról szól, hogy hogy hogy milyen ez a világ, mi ebben az én helyem.

[00:46:27]Tehát a egy 18-25 éves fiatalnak a vívódása, tájékozódás.

[00:46:32]Igen.

[00:46:32]A következő 43-44, amikor már látszik, hogy megint elveszítettük a háborút, mint ahogy az elsőt, a másodikat is, föl kell készülnünk egy új helyzetre.

[00:46:41]Mi lehet ebben a mi teendőnk?

[00:46:43]Ért akkor egy 35 éves értelmiségiről van szó már, vagy 40 évesről.

[00:46:48]Ez a ez a következő.

[00:46:48]És a utána 56-ról, napról napra leírja, egészen 57 elejéig, hogy kivel találkozik, miről beszélnek, hogy és mint.

[00:46:58]Tehát gondoltam arra, hogy ezt a három metszedből ezeket a naplókat egy kötetbe összegyűjtöm, de meg akarom várni, őszintén szólva, hogy a kosári kővnek mi a piaci fogadtatása.

[00:47:10]Ha jó, akkor talán elbíja a piac, de ha kosári könyvnek a 12-2000-nél nem megy tovább, akkor ezt nem akkor nem lehet piaci alapon ezt kiadni.

[00:47:20]Tehát és nem várok senkitől szubvenciót.

[00:47:23]Tehát akkor akkor ezt lehet, hogy digitálisan érdemes kiadni, és aki akarja hozzáférni.

[00:47:28]Ez az egyik.

[00:47:28]A másik dolog ez ugye egoista, vagy lehet, hogy nárcisztikus dolog.

[00:47:37]Összegyűjtöttem a azokat az interjúkat, amelyeket az életem folyamán adtam.

[00:47:43]A tév interjúkat nem, de ami a papíron megjelent, ez az elején nagyon kevés.

[00:47:49]De az elmúlt 10-15 évben nagyon sok.

[00:47:52]És a jellemzője az ezeknek az interjúknak, hogy mindig az apropó az egy-egy könyv, vagy egy-egy megszólalás, de ahova kanyarodunk, az mindig a politika vagy az aktualitás, mert hiszen az újságírót az vagy azt gondolja, hogy a publikum jelentős részét jobban érdekel a jelen, mint a mint a mút.

[00:48:10]Úgyhogy de itt is meg akarom kérdezni a kiadót, hogy van ennek értelme, mertogy már egyszerűen megírtam a tulajdonképpen az önéletrajzomat.

[00:48:20]Tehát most ezt dokumentálni ilyen interjúkkal nem biztos, hogy van értelme.

[00:48:23]Ez tehát egy ilyen szerzői vívódás.

[00:48:26]És a harmadik, amin legtöbbet gondolkodtam, ennek az a munkacíme, hogy törtem az irodalomban.

[00:48:34]Vagyis vállalva azt a szubjektivitást, amit az írók megengedhetnek maguknak, és a történész nem, különböző regényeken keresztül jelenik meg a magyar történelem, mondjuk a 19.

[00:48:46]század közepétől napjainkig.

[00:48:48]És hát olyan régebben olvasott, de most újraolvasott könyvekben gondolkodtam, mint az ilainak a Dukai család, amely a magyar arisztokráciának egy fölbomlása, vagy hát még a virágkorom a 19.

[00:49:02]század, akkor a akkor a nem tudom ismerni a 60-i Lajosnak van egy ilyen könyve, hogy urak és emberek.

[00:49:13]Ismerem, de nem olvastam.

[00:49:13]Ez pedig, ez pedig arról szól, hogy egy itt megjelent kis vagyontalan batyús zsidó három generból három generáción keresztül lesz nagyiparos báró, aki benősül egy arisztokrata családban, és azt hogyan éli meg.

[00:49:29]Akkor van a Babicnak a halálfiai, amely a vidéki gentrynek a világát mutatja.

[00:49:34]Van Szabó Dezsőnek egy az elsodort falu, amely hát kicsit problematikus, de mégis az egy megint egy más aspektusból nézi.

[00:49:45]Akkor ha megyünk lejjebb a társadalmi rétegekben, akkor Móricnak a a boldog ember az egy nagyon lírai bepillantást enged egy nagyon szegény falusi paraszt legénynek a a mindennapjaiba.

[00:49:59]És akkor még egy munkás életrajzot is keresnék hozzá, és eddig a kasságig jutottam, de lehet, hogy révisé látsz egymásokat is.

[00:50:07]Hát akiket nem ismerek, meg kell néznem, hogy egy autent.

[00:50:10]És akkor két háború között ugye az ott van a a déinek a befejezetlen mondat, Szabó Ersőnek a segítség és egy csomó más munka.

[00:50:18]És akkor ha ez ha ezeket így egymás mellé rakom, akkor lehet, hogy ez egy más olvasata a 19-20.

[00:50:27]századi magyar történelemnek, mint amit én írtam, vagy mások írtak történészként, mert ebben olyan szubjektivizmusok vannak, vagy akár olyan találó megfogalmazások és jelzők amelyek ugye a a Krocsa mondta, és igaza van, hogy a történésznek és az írónak is fantázia kell.

[00:50:46]A különbség az, hogy az író fantáziája határtalan.

[00:50:49]azt gondol el, amit akar, de egy-egy jelzővel, mondattal többet el tud mondani, mint a mint a történész egy fejezettel.

[00:50:58]A történész fantáziája behatárolt, az nem lehet korlátlan.

[00:51:03]Tehát ott a forrásoknak van egy vétójoga az én fantáziámmal szemen.

[00:51:08]Nem engedhetek meg magat, csak olyat, ami megfelel a forrás.

[00:51:09]Úgyhogy, úgyhogy ez ez egy ez egy ötlet egyelőre, hogy ezekből melyikből lesz könyv, vagy lesz-e könyv, azt azt azt még most nem tudom, de körülbelül ezekben gondolkodom, mint a a történelem lehetséges kimenetelei.

[00:51:26]Én ezt az utóbbit már csak az irodalomiránti elkötelezettségem okán is támogatnám, de hogy ezt például úgy is tudok kapcsolódni, hogy az egyetemen, a bölcsészkaron volt egy teljes fél év, amíg ameddig én úgy gondoltam, hogy filmelméletet és filmtörténetet szeretnék tanulni, és volt egy külön kurzusom az amerikai film egyes történeti korszakairól, és azt hiszem a fensíkok csavarkója című western filmben van egy jelenet, amiben felgyújtanak egy viskót.

[00:52:02]És nekem ezt úgy tanították, és és ezt egy fontos pillanat volt, amikor megjegyeztem, hogy a történelem az milyen sokféleképpen elmesélhető.

[00:52:09]Ekkor már a televízió és a tév híradó az ott volt a legtöbb amerikai háztartásban, és a nézők pontosan tudták, hogy a napalm, hogy ég, vagy vagy ég le valami, amit amit napalmal bombáznak, és ennél messzebb nem mehetett a film politikai állásfoglalása.

[00:52:31]Fő lévén egy western filmről van szó, de az a viskó úgy ég le a filmben, ahogy csak napalamtól tud leégni valami.

[00:52:38]Igen.

[00:52:38]és hogy így így tud összeérni ez a kettő és valami hasonlót vélek felfedezni abban a Igen.

[00:52:46]Igen.

[00:52:46]Úgyhogy meglátjuk.

[00:52:46]Tehát tulajdonképpen tulajdonképpen csak elképzeléseim vannak ebben a pillanatban.

[00:52:54]Hát ez a harmadik megvalósít visszavárjuk ide.

[00:52:57]Igen.

[00:52:57]A harmadik tetszett magának a legjobban.

[00:52:59]Igen, igen, igen.

[00:52:59]A kosári életrazba még nem kezdtem bele ugyanis.

[00:53:04]Úgyhogy erő Igen.

[00:53:05]Sejtett.

[00:53:05]Igen, igen.

[00:53:05]Hát aki irodalommal, művészetekkel foglalkozik, annak annak nyilván ez a legérdekes.

[00:53:11]Hozzeti, vagy az ő 56-os naplóját is nagyon szívesen olvaság.

[00:53:13]Nem igen, nem igazán narratíva, tehát nagyon szikár lejegyzések, tehát nem nem a hogy mondjam, nem irodalom, nem fikció.

[00:53:24]Úgyhogy kérdés, meglátjuk.

[00:53:27]Köszönöm szépen.

[00:53:27]Itt volt nálunk.

[00:53:29]Köszönjük önöknek is a figyelmet.

[00:53:29]Ha nem szeretnének lemaradni ez ilyen és ehhez hasonló tartalmainkról, akkor kattintsanak a feliratkozás gombra, és kövessenek minket a különböző csatornáinkon.