Fekete doboz lett a magyar iskola: Hogyan veri szét a minőséget a rendőrminiszteri tempó?

[00:00:00]Szeretettel köszöntöm a nézőket.

[00:00:00]Ez a Jelen közéleti magazin oktatási podcast sorozata, annak is a harmadik része.

[00:00:05]Én Únói Molnár Dóra vagyok.

[00:00:07]Mielőtt elkezdenénk aktuális adásunkat, kérem iratkozzanak fel csatornánkra, ha még nem tették, és ha támogatni szeretnék a munkánkat, akkor egy szuper lájkkal megtehetik, hogy kifejezik tetszésüket, illetve támogathatnak minket úgy is, hogy a jelen pontmédia oldalon megveszik, megrendelik kiadványunkat kiutunk címmel, ami a 2022 és 25 közötti belpolitikai helyzetet elemzi, azt az állapotot, ahogy Az ellenzéki közvélemény az Apátiából 2025 év végére eljutott a reménykedésig.

[00:00:43]200 oldal töménypitika.

[00:00:46]Szeretettel ajánlom önöknek.

[00:00:48]És akkor kezdjünk bele friss adásunkba.

[00:00:51]Ezt a beszélgetést is keretezi a Bukazinunk címében olvasható Kiutunk.

[00:00:58]azaz, hogy kijutunk-e, megtaláljuk-e a kiutat abból az oktatási rendszerből, ami igazságtalan, szelektív és rossz minőségű oktatást biztosít a tanulóknak.

[00:01:09]öt részes podcast sorozatunkban ezt a témát járjuk körbe, de nem a múltat elemezgetjük, nem azt boncolgatjuk, hanem a jövőre fókuszálunk, azaz arra, hogyha van politikai akarat, akkor milyen kisebb-nagyobb lépésekkel tudunk eljutni egy minden tanuló számára elérhető minőségi oktatáshoz.

[00:01:30]A podcast sorozatunk állandó szakértője pedig Radó Péter oktatáskutató.

[00:01:36]Szeretettel köszöntelek itt a stúdióban.

[00:01:40]A mai adásban arról fogunk beszélgetni, hogy milyen minőségű az oktatás, hogy mik a minőségi kritériumok, illetve mit várnak el az iskolától az iskolahználók, akár a szülők, akár egyébként a munkaerőpiaci szereplők, hiszen ők is áttétesen azért használják az iskolát.

[00:01:59]És arról is szót ejtünk majd, hogy a gazdaság állapota, a rövid és hosszútávú kilátások azok milyen összefüggést mutatnak az oktatási rendszerrel.

[00:02:06]Arra gondoltam, hogy mivel ez egy összetett téma, egy olyan kutatót idéznék most így az első kérdésemben, Polónyi Istvánt, aki három éven megjelentetett egy tanulmányt az oktatás minőségéről, és azzal kezdi a bevezetőjét, hogy elemzi, hogy a 93-as oktatási törvény, amelyet aztán ugye sokat módosítottak, de a legutolsó állapotáig, 2010 övaszáig, hányszor szerepelteti a minőségszót, és ez 52-szer jelent meg az á a ennek a törvénynek az utolsó fázisában.

[00:02:43]Aztán jött ugye a 2011-es törvény.

[00:02:49]Ott is sok változtatás történt.

[00:02:49]Most jelenleg nyolcszor szerepel benne, de volt egy olyan korábbi állapota, amikor még 17-szer szerepelt.

[00:02:58]Az látszik, hogy hogy azért mégis csak az oktatás minőségéről szóló minőségszó az egyre kevesebbet szerepel a 11-es törvényben.

[00:03:11]Mit árul ez el?

[00:03:11]Kell-e ezzel foglalkozni?

[00:03:13]Elárul-e valamit arról, hogy mit gondolnak az oktatás alakítói az oktatás minőségéről, hogy hányszor szerepel a szó a törvényben.

[00:03:23]Nagy valószínűséggel ez önmagában nem feltétlenül mond sokat.

[00:03:27]De valamit azért mégis csak jelez.

[00:03:30]Azt a azt jelzi szerintem, hogy még a 90-es években kialakuló félben volt egy egy olyan szakmai közmegyezés, ami arról szólt, hogy mit is jelent a minőség az oktatásban.

[00:03:45]És a akkor már nagyjából a amikor minőségről beszéltünk, akkor arról beszéltünk, hogy a legkülönbözőbb iskolákkal szembeni elvárásoknak mennyire képes megfelelnie a az iskola.

[00:03:59]És amikor iskolával szembeni elvárásokról beszélünk, ahogy a bevezetődés sugalta már tulajdonképpen, egy meglehetősen diverzifikált térről beszélünk, mert a legkülönbözőbb szereplők a legkülönbözőbb várásokat támasztják az oktatással szemben.

[00:04:12]És attól kezdve, hogy a össze egy olyan oktatáskormányzási rendszer alakult ki, amiről már beszélgettünk egy korábbi adásban, egy olyan oktatás kormányzási rendszer alakult ki, ami lényegében az állam által központilag rögzített elvárásokon kívül semmilyen más elvárást vagy célt nem ismer el.

[00:04:34]Szerintem azok, akik az oktatási törvényeket írták, ennyihe szerepzavarba kerültek.

[00:04:40]Nem lehetett kimondani nyíltan, hogy a minőség alatt mostantól kezdve kizárólag az állam által rögzített elvárásoknak való megfelelést értjük.

[00:04:51]Ezért inkább elkezdték hanyagolni ezt a kicsit bizonytalan tartalmú szót, mert ha nem teszik, akkor reflektálni kellett volna arra, hogy valóban azt a a azt tekinthetjük-e minőségnek, ami benne van a központi szabályozókban, vagy ennek más aspektusai is vannak.

[00:05:09]Úgyhogy a szerepzavart azt jelzi, az ezzel kapcsolatos állami szerepzavart jelzi, de de mást, ennél többet azt hiszem nem kell belelátnunk feltétlenül.

[00:05:22]Mi a minőség?

[00:05:22]Milyen szempontok alapján határozhatjuk meg azt, hogy az oktatásban mit tekintünk minőség?

[00:05:29]Ha a lehető legesleáltalánosabb megközelítésből indulunk ki, akkor a minőség az a célnak való megfelelés.

[00:05:38]Tehát a nem az a jó kalapács, ami aranyból, aminek a feje aranyból van, hanem az a jó kalapács, amivel jól lehet kalapálni.

[00:05:45]A ez nagyon egyszerű.

[00:05:45]A ettől kezdve viszont elkezd végtelenül bonyolultá válni a a dolog.

[00:05:50]Egyrészt azért, mert jeleztem azt, hogy a nagyon sokan támasztanak legitim módon elvárásokat az iskolá az iskolákkal szemben, és ezek az elvárások jelentős részben egymás kioltó, vagy egymással ellentétes elvárások, ezért ezeknek a kiegyensúlyozása nagyon nehéz.

[00:06:11]A másrészt pedig az is következik belőle, hogy a minőség az merőben kontextuális.

[00:06:16]Tehát vannak olyan oktatási környezetek, ahol a a minőség valami egészen mást jelent, mint valami gyökeresen más kontextusban.

[00:06:28]Tehát például, hogy egy budapesti elitgimnázium minőségét nem feltétlenül ugyanolyan szempontok alapján kell megítélnünk, mint a egy borsodi kis falu iskolájának a minőségét.

[00:06:40]És a a mondtam már két dolgot, tehát hogy egyrészt ez egy, hogy ez kinek az elvárásai számítanak, ez bonyolítja a dolgot.

[00:06:48]Az, hogy merőben kontextuális a minőség, a az is bonyolítja a dolgot.

[00:06:53]A harmadik rész része a dolognak pedig az, hogy ki felelős a az iskolák minőségéért, vagy mi mi hogyan jár el helyesen az állam, hogyha rögzít bizonyos működési módokat, amiknek minden iskolának meg kell felelnie, vagy ahogy egy másik korszakban az állam eljárt, egyszerűen procedúrákat rögzít, és olyan procedúrákat telepít az iskolákhoz, ahol amelyekenen keresztül az iskolák saját maguk reflektálnak a saját minőségükre, és saját maguk az iskolákat hozza a helyzetbe a a tekintetben, hogy kiegyensúlyozzák a velük szemben támasztott különböző követelményeket és elvárásokat.

[00:07:40]Ez már áre minket a minőségi irányítás vagy minőségbiztosítás problémájára is, de az állam szerepével kapcsolatos reflexió ebben kulcsfontosságú.

[00:07:49]Akkor maradjunk még itt annál, hogy kinek az elvárása a minőség.

[00:07:55]Ha erről gondolkodunk, akkor meg kéne határoznunk, hogy minek tekintjük az oktatást egy szolgáltatásnak, amelynek igénybevevői vannak, fogyasztói vannak.

[00:08:06]ő felőlük kellene hát megközelíteni ezt a kifejezést, vagy itt valami mindenek felett álló jó van a gyerek k tudásának kibontakoztatásáról, egy nemzeti érdekről, hogy az alap műveltségi tartalom bekerüljön a fejükbe, illetve, hogy tudjanak élni ebben a társadalomban, ismerjék a szabályokat.

[00:08:28]Tehát, hogy honnan közelítsünk, mert nagyon nem mindegy, hogy az iskolahználók közvetlenül ugye a szülők és a gyerekek, vagy vagy valami általánosabb.

[00:08:39]Azt kell, hogy mondjam, hogy ez mindegyik a az alapvető a szolgáltatás, az oktatás természetesen szolgáltatás, de nagyon fontos, hogy megkülönböztessünk egymástól a közszolgáltatásokat és magánszolgáltatásokat.

[00:08:52]A közszolgáltatások tehát nem egyszerűen valamilyen egyéni személyes igényt jelégítenek ki, de azért közszolgáltatások, mert valamifajta közösségi érdek is kapcsolódik ahhoz, hogy mit produkálnak a az iskolák.

[00:09:08]És tagadhatatlanul nagyon fontos közösségi, társadalmi, gazdasági érdek fűződnek ahhoz, hogy az iskolák jól működjenek.

[00:09:18]Tehát megint csak oda jutunk vissza, hogy a hogyan tudjuk ezeket a különböző elvárásokat és megfontolásokat kiegyensúlyozni egymással.

[00:09:28]Hogyan tesszük képessé az oktatás szereplőit arra, hogy alkalmazkodjanak ezekhez a nagyon egymástól nagyon eltérő elvárásokhoz?

[00:09:38]Mindenből az is fakad, hogy egyetlen egy legitim szereplő elvárásainak sem lehet teljesen kiszolgáltatni az oktatást.

[00:09:45]sok szülő csak azt várja el az iskolától, hogy reggel 8-tól délután 4-ig bent legyen a gyerek.

[00:09:53]Nem csak ez a probléma, mert hogy vannak szülők, akik ennél a szülők legnagyobb része szerintem azért ennél többet vár az iskolához, de ugy de ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy a szülők oktatási értelemben laikusok, tehát nem feltétlenül vannak tisztában azzal, hogy mekkora egy iskola mozgástere.

[00:10:10]Csak, hogy egy konkrét példát említsek.

[00:10:13]A el tudom képzelni, hogy egy szülő annyira fontosnak tartja a mondjuk az angol nyelv oktatását, ami a globális munkaerőpiaci sikeresség egyik előfeltétele, hogy azt várja az iskolától, hogy hogy heti 12 órában a a gyerek angolul tanuljon.

[00:10:32]A de ugyanakkor vannak más ezzel el ennek ellentmondó elvárások is, és a legkülönbözőbb elvárások ugyanazért a végleges, a vég nem végleges, hanem a a véges mennyiségű tanítási, tanulási időért versenyeznek.

[00:10:50]És nem biztos, hogy a szülők teljesen a tisztában vannak azzal, hogy mekkora egy iskola mozgástere e tekintetben.

[00:10:59]Tehát én azt gondolom, hogy olyan mechanizmusokat kellene működtetnünk, amelyek a lehetővé teszik, hogy minden egyes elvárás, az iskolával szembeni elvárás megjelenjen abban a működési módban, ahogy az iskolák működtetik saját magukat, illetve berendezik a az alaptevékenységeik ellátását, de ugyanakkor egyik sem uralja le a másikat.

[00:11:25]Tehát, ahogy az se jó, hogy az állam tökéletesen kiszorít minden a jelenlegi rendszerben, tökéletesen kiszorít minden más szereplőt.

[00:11:34]A az iskolával szembeni elvárások érvényesítéséből.

[00:11:37]Az se lenne jó, ha kizárólag piaci szolgáltatásnak tekintenénk a az oktatást, és kizárólag a kliensek, a szülők elégedettsége számítana az iskola megítélésében.

[00:11:52]Na de hogyha minden egyes elvárásnak meg kell jelennie ebben a fogalomrendszerben, amit minőségnek hívunk, valamiféle priorizálásra szükség van, nem?

[00:12:03]Tehát, hogy mi az, ami nagyon-nagyon fontos, és mi az, ami kevéssé egyáltalán, hogy lehet ezt a sokféle elvárást úgy szintetizálni, hogy azért mindegyik megjelen?

[00:12:15]Ez az a pont, ahol emlékeztetnünk kell magunkat arra, hogy a az oktatásminősége az nem az egyes pedagógusokra arra vonatkozó szempont, vagy egyes pedagógusokkal szemben érvényesítendő a elvárás.

[00:12:30]Ez egész intézményekre vonatkozó dolog.

[00:12:33]A a a ha pedig egész intézményekről beszélünk, akkor nem lehetetlen ezeknek az elvárásoknak a egy figyelembevétele és kiegyensúlyozása.

[00:12:42]Ha abból indulnánk ki, hogy minden egyes külső elvárásnak az egy elvárást a egyes pedagógusokkal szemben rögzítünk, akkor olyan elvárásokat támasztanánk, amit amit a még olimposzi istenekként felkészült és működő pedagógusok sem lennének képesek teljesíteni.

[00:13:03]De amire egy pedagógus nem képes, az egymással együttműködő, nagyon különböző kompetenciákkal rendelkező pedagógusokat foglalkoztató egész intézményben nem lehetetlen feladat.

[00:13:19]Ha úgy tetszik, ez az iskolai autonómia a mellett szóló legfontosabb érv az, hogy figyelembe vegyék, hogy mit akarnak a szülők, mit akarnak a helyi közösségek, mit akarnak az iskolák külső partnerei, mit akarnak a az mit akar az állam, milyen elvárásokat rögzít az állam az iskolákkal szemben, és ezeket figyelembe véve alkossanak saját programot, döntsék el, hogy milyen tanú ulási élményeket hely raknak bele a saját tevékenységükbe, mi milyen célokat követnek és milyen célokat nem követnek.

[00:14:00]És mindeközben ahhoz is elméletileg ahhoz is képesek alkalmazni, alkalmazkodni, hogy kiket tanítanak, hogy milyen hátterő, milyen előzetes tudással, milyen érdeklődéssel rendelkező gyerekek járnak az iskolákban.

[00:14:14]szól egy iskola programjának a megalkotása az egy meglehetősen nehéz és bonyolult feladat, de fel erre felkészült iskolákban ez működhet.

[00:14:25]2015 az iskolák 10-15%-a ezt nagyon maga szinten megugrotta.

[00:14:28]A többi nem, de hát a ez egy hosszú tanulási folyamat eleje volt.

[00:14:32]Csak megközelíthetjük az indivídum oldaláról is.

[00:14:38]Tehát az oktatás az egy befektetés, az én saját befektetésem, saját hasznommal.

[00:14:45]Nekem lesz több jövedelmem, jobb egészségem.

[00:14:51]Ezt hogyan lehet, ezt az egyéni haszonszerzést, ha úgy tetszik, úgy összefésülni, hogy ennek társadalmi szinten is van minőség?

[00:15:01]Automatikusan összefésülődik.

[00:15:01]Tehát hogyha én egészséges életet élek, akkor csökkentem az egészségügyi rendszerre nehezedő terheket, és csökkentem az egészségüggyel egészségügyet szolgáló közfinanszírozdás mértékét.

[00:15:16]Ha én a biztonságosan élek, a akkor csökkentem az ezzel kapcsolatos közösségi költségeket.

[00:15:24]Ha magas kompetenciaszintre teszek szerte, ami lehetővé teszi a számomra, hogyha megváltozik körülöttem a munkaerőpiaci helyzet, megváltozik egy a munka ellátásának a tartalma, vagy pedig egy másfajta munkára kell átképeznem magam, akkor képes leszek erre.

[00:15:42]És ez csökkenti a társadalombiztosítási és a szociális ellátórendszerre nehezedő terheket.

[00:15:51]Tehát minden egyéni sikernek, tanulási sikernek van egy közösségi haszna is.

[00:15:57]Ez többé-kevésbé automatikus, úgyhogy ezeknek a kiegyensúlyozása nem feltétlenül olyan nagy feladat.

[00:16:05]Azt viszont az a szelekciós kérdés, amit feltettél, hogy mi az, amit mi fontosnak tartunk, és mit nem, hogy milyen közösségi eredményeket és egyéni eredményeket tartunk fontosnak, és mit nem.

[00:16:16]A az viszont már az oktatás politika egyik legfontosabb dilemmája.

[00:16:22]Az doktorás politika az mindenképpen csinál valamit e tekintetben, mindenképpen rögzít prioritásokat, rejtett vagy nyílt módon, de az a szerencse, hogy az oktatás központi oktatáspolitikai elvárások azok nem fedik le a tanulás teljes totalitását.

[00:16:41]Tehát hogyha megnézzük azt, hogy milyen tanulási a tanulási eredményeket produkál egy iskola, akkor ezz képest az, amit az állam képes rögzíteni bármilyen módon, a az csak a lehetséges tanulási eredményeknek egy nagyon pici töredéke.

[00:17:01]A úgy a úgyhogy ez a kiegyensúlyozás nem annyira fogalmilag bonyolultnak tűnik a a gyakorlatban azon a gyakorlatban azonban ezek minden további nélkül megugorható dolgok.

[00:17:12]Ha azt mondom, hogy azért mégis csak a gazdaság felől fullnak az elvárás szelei, akkor azzal mennyire egyszerűsítem le a problémát.

[00:17:23]De valahogy mégis csak onnan indulunk mindig ki, amikor ránézünk az iskolára, hogy onnan kijőve a gyerekek az életre tanultak-e, felkészültek-e, ahogy az előbb mondtad, képesek-e alkalmazkodni, sikeresek lesznek-e a munkaerőpiacon.

[00:17:36]Ha sikeresek, akkor ugye kisebb társadalombiztosítási, egészségbiztosítási költségekkel jár az, hogy ők élnek, mert egészségesebbek, jobb jövedelemmel rendelkeznek.

[00:17:49]Tehát ezek mind-mind olyan dolgok, amik mégis csak a gazdasággal, a munkaerőpiaccal vannak összefüggésben.

[00:17:55]Az a fő húzóerő.

[00:17:57]A a ezzel kapcsolatban is van egy jó hírem.

[00:17:59]A jó hírem az, hogy bár sokat vádolják az oktatásgazdaságtannal és oktatáspolitikával foglalkozó embereket egy ilyen merev gazdasági, hasznossági szempontot érvényesítenek, azok a tanulási célok, amelyeket manapságát az államok a hangsúlyoznak, azok természetesen a gazdaság fejlődése szempontjából is kulcsfontossági tanulás, kulcsfontosságú tanulási eredmények, mint alapvető kompetenciák a későbbi tanulási lehetővé tevő kompetenciák, az különböző munkaerőpiaci küszöb kompetenciák, mint a digitális készségek, vagy az a a angol nyelvtudás, vagy idegen nyelvtudás, vagy a különböző adaptív készségek meg hasonlók.

[00:18:43]De az a jó hír ezzel kapcsolatban, hogy nem használunk lényegesen más kompetenciákat, amiközben dolgozunk a azokhoz képest, amelyeket a párkapcsolataink menedzselésében, a szociális networkünk működtetésében, a kultúrafogyasztás során vagy a politikai részvétel során használunk, ahogy mondani szokták, a Bibliaolvasáshoz is jó szövegértési képességekre van szükség.

[00:19:10]Tehát egy a amit manapság a a az állam általában elvárásként megfogalmaz az oktatási rendszerekkel szemben, azoknak egyértelmű gazdasági haszna van.

[00:19:21]A ezek kőkeményen hasznosulnak a és megtérülnek a a gazdaság működésében és a a munkaerőpiacon.

[00:19:29]De életem bármely aspektusára gondolok, nagyjából ugyanerre a készség és kompetenciakészletre van szükségem ahhoz is, hogy jó kapcsolatokat ápoljak, hogy a baráti körömbe a a szabadidős tevékenységeinket jól meg tudjuk szervezni.

[00:19:49]Szóval e nem feltétlenül mond egymásnak ellent a dolog.

[00:19:54]a izét a legnyilvánvalóbb és legyértelműbb elvárásokat tekintetben nyilván az oktatás szereplői támasztják.

[00:20:02]Ezek ezeknek az elvárásnak egy része néha irreális, néha az oktatásnak van mozgástere a a tekintetben, hogy ezeket kielégítsek.

[00:20:12]Mik az irreális elvárások?

[00:20:12]Hogy az irreális elvárások az, amikor az a az a gazdaság szereplői azt várják, hogy rövidtávú munkaerőpiaci érdekeket jól kiszolgáljon az oktatást.

[00:20:22]Tehát hogyha azt látja egy csomó foglalkoztató, hogy éppen mondjuk informatikai bumban, digitális szolgáltatási piac az növekszik, és brutálisan kevés informatikus vagy digitális tartalomfejlesztéshez értő szakember van a munkaerőpiacon, akkor azonnal az oktatástól várják azt, hogy elkezdjen embereket pumpálni a gazdaságának, a gazdaságnak ebből a szektorába.

[00:20:50]A ez rövidtávon sohasem működik.

[00:20:53]Tehát rövid távon mindig van egy feszültség a munkaerőpiaci elvárások ez az oktatás kibocsátása között.

[00:21:00]A ne kettős értelemben is részben, készségek és kompetenciák tekintetében, részben pedig a a az oktatásból kilépők foglalkoztatási struktúráját vagy vagy szakmastruktúráját tekintve.

[00:21:14]A a de a jó hír ezzel kapcsolatban megint csak az, hogy azért hosszú távon az oktatás mindig alkalmazkodik a munkaerőpiaci struktúrához.

[00:21:26]Rövidtávú kilengésekhez nem képes alkalmazkodni, de hosszútávon nagyon jól alkalmazkodik, ha az állam nem folytja el ezt az alkalmazkodást.

[00:21:36]kombinált készségekről beszéltél, illetve kompetenciákról, amivel kilépve az iskolából lehet boldogulni a magánéletben is, meg a munkaerőpiacon is, és hogy ezek összefüggnek egymással, de milyen vizsgálatok, vagy milyen mérési pontok vannak, amelyek visszajelzést adnak nekünk arról, hogy az ez a típusú munka, vagy ez a típusú tanulás az iskolákban megvalósul-e?

[00:22:00]És hogyha igen, akkor milyen szinten?

[00:22:03]Hát rengeteg döbbenetes mennyiségű elemzés készül.

[00:22:08]Tehát ennek az elemzéseknek a ha úgy tetszik a a kínálati oldali adatalapja az a az a nagyon sokfajta tan teljesítménymérés, kompetenciamérése, amik a világon forgalomban vannak.

[00:22:21]A amiatt az iskolák, az iskolarendszerben tanuló fiatalok kompetenciáit illeti, ezek közül értelemszerűen és nyilvánvalóan a píza, az OICD pízamérése a legfontosabb, de vannak felnőtt kompetenciamérési vizsgálatok is, amelyek a felnőtt népesség különböző az ilyen írás olvasá szövegértési képességeket és hasonlókat mérnek felnőtt lakosság körében.

[00:22:48]És a nagyon jól mérhető az is, és elemezhető az is, hogy a különböző csoportok, különböző munká, a különböző munkát végző csoportok különböző kompetencia szintjei, a azok milyen mértékben segítik, vagy gátolják a hatékonyság növekedését, a hatékonyság növelését, vagy az egyéni munkaerőpiaci sikert.

[00:23:16]Ezek nagyon jól elemezhető dolgok, és úgy elemzik is nagyon intenzíven.

[00:23:21]És az egyik ez az egyik legfontosabb visszajelzés, amit az oktatáspolitika kap arról, hogy az a általa menedzselt oktatási rendszer miben sikeres és miben kudarcos.

[00:23:33]Ezt a hazai oktatási hivatal is méri, hogy mi történik az iskolákban az úgynevezett kompetenciaméréssel.

[00:23:43]Ez milyen visszajelzést ad nekünk?

[00:23:43]Erre lehetett támaszkodni?

[00:23:46]Ez elévült-e ez a kutatás?

[00:23:49]Ugye ez 90-es évek végig 2001-ben indult.

[00:23:55]Van-e valami következménye az ott mért adatoknak?

[00:23:59]A a 2001-ben elindult kompetencia mérés az egy fejlesztő célú mérés volt.

[00:24:02]Tehát lényegében a beszéltünk már arról, hogy a minőségirányítás, a minőségbiztosítás az alapvetően az intézmények, az iskolák dolga lenne.

[00:24:15]Az állam egyik legfontosabb szerepe ebben a dologban az, hogy működt különböző visszacsatolási mechanizmusokat, hogy olyan információval, értékelési információkkal is, statisztikai adatokkal lássa el az iskolákat, amik az iskolák számára lehetővé teszik, hogy ők maguk reflektáljanak arra, amit az iskola csinál, és amit az iskola produkál.

[00:24:36]A kompetenciamérés az eredetileg ezt a célt szolgálta.

[00:24:39]Tehát egy egyfajta fejlesztő célt szolgált.

[00:24:42]A kompetencia mérés a adatai alapján minden iskola egy nagyon részletes visszajelzést kapott arról, hogy miben sikeres a tevékenysége és miben kudarcos a tevékenysége.

[00:24:55]Ráadásul rengeteg összehasonlítási alappal, indikátorokkal elég jól feldolgozott szinten iskolára szabszajelzést kaptak.

[00:25:03]Ez ö a ez olyan mértékben hasznosult, amilyen mértékben az iskolák lakták azt a azokat a mechanizmusokat, amik kötelezővé tették nekik, hogy törekedjenek arra, hogy fejlesszék a saját oktatásuk minőségét, ami egyrészt önértékelést jelent, intézményi önértékelést, másrészt pedig ilyen problémamegoldó iskolafejlesztést.

[00:25:28]Ezt a kettőt hívták, hívtuk 2010 előtt minőségirányításnak.

[00:25:35]Ez a vagy minőségbiztosításnak.

[00:25:35]Ez egyébként az európai oktatási rendszerek fő sodrába tartozó kiegészítése volt az oktatási rendszer működésének, mert 2001 óta európai uniósi ajánlások vannak, amik arról szólnak, hogy a közoktatás is minőségbiztosított közszolgáltatás kell, hogy legyen.

[00:25:53]Magyarország kivételében most már minden európai országban működnek ilyen mechanizmusok és ilyen rendszerek.

[00:26:00]De mivel nálunk is működött egyébként, hogyha lenne politikai akarat, lenne milyen tapasztalathoz hozzányúlni?

[00:26:07]Természetesen erről rengeteg tudás és tapasztalat halmozódott fel.

[00:26:09]Noha azok a pedagógusok, akik nagyon intenzíven részt vettek ebben 2000, mondjuk 2000 és a 2010 között, annak a jelentős része már elhagyta a pályát, de azért az ez erről szóló tudás azért muk valamennyire ott van a közoktatási rendszerben, ami a kompetenciamérést illeti, 2010 után megváltozott a helyzet, merthogy a a a 2011-es törvény az szinte teljesen felszámolta az iskolák autonómiát.

[00:26:38]á tökéletesen kizárta a egy a nem állami szereplőket a a döntéshozatalból és abból is, hogy a egyáltalán elvárásokat fogalmazzanak meg az iskolákkal szemben.

[00:26:54]Ennek következtében ez a funkciója a kompetenciamérésnek értelmetlenné vált.

[00:26:59]Tehát tovább működött, de nem volt nem használta fel senki semmire, mert az iskoláknak nem volt szükségük ilyen információra.

[00:27:07]ilyen plusz nyomást éreztek az iskolák, meg éreznek.

[00:27:12]Ez is egy kipipálandó feladat, amivel csak nyomorgatják a Igen.

[00:27:18]És ugye elkezdett le is elkezdett le is épülni, tehát hogy egyre kevesebb intézményt töltötte ki, az intézményháttérkérdőívet egyre kevés alacsonyabb arányban töltötték ki szülők az egyéni tanulói háttérkérdőíveket.

[00:27:33]Tehát ez egy ilyen leépülőven lévő rendszer volt egészen 2000 a 22-ig, amikor a Pinté Sándor rendőrminiszter egy ilyen nagyon archaikus, tö ezred forduló New Public Management filozófiájából kiindulva elkezdte szétgyalázni a kompetenciamérési rendszert.

[00:27:55]A kompetenciamérés az két évente történt meg, mert a hatodik, 8 és 10.

[00:28:01]osztály végén megmérték a gyerekek szövegértés és matematika tudását.

[00:28:08]A az új rendszerben, ami 2022 után jött létre, elkezdtek minden évben mérni és elkezdtek bem úgynevezett bemeneti és kimeneti méréseket csinálni.

[00:28:22]Hát egy ilyen teljesítménymenedzsment eszközként kezdték el használni a a kompetenciamérést, ami amire tökéletesen alkalmatlan.

[00:28:32]tehát, hogy a funkciója már nem volt, és a ezért elkezdték 2022 után egy olyan funkcióra használni, amire viszont nem alkalmas.

[00:28:42]És a az agy baj, hogy utána ezt elkezdték összekapcsolni a pedagógusok egyéni teljesítményének a mérésével, az pedig szakmailag totálisan nonszens.

[00:28:53]Tehát még egyszer mondom, a minőség az egy intézményhez kapcsolódó eszköz, ezért vagy intézményhez kapcsolódó fogalom, ezért minden a minőségről szóló visszacsatolást biztosító eszközés az intézmény számára kell, hogy információt biztosítson, mint ahogy a kompetenciamérés is tette.

[00:29:14]De abban a pillanatban, hogy megszüntetjük az intézményekben kötelezettségét, a arra vonatkozó kötelezettségét, hogy reflektáljanak a saját minőségükre és ezen változtatni legyenek képesek.

[00:29:28]Felszámoljuk az ehhez szükséges szakmai mozgásteret, és egyes pedagógusokat kezdünk el kontrollálni.

[00:29:35]Ettől kezdve, ha erre felhasználjuk a kompetenciaamérést, a kompetenciamérés is kontrolleszközzé válik, és nem minőségfejlesztési eszközzé.

[00:29:44]Akkor, hogyha most a magyar közoktatás minőségét szeretnénk megismerni, akkor a legfontosabb mérés az a píza, tehát az az, ami így irányadó.

[00:29:57]A pízamérések segítségével és néhány más mérés segítségével a minőség egy aspektusára tudunk következtetni.

[00:30:05]Tehát a tanulási eredmények az a minőség egyik legfontosabb aspektusa, de nem önmagában.

[00:30:12]A minőségés sokkal szélesebb fogalom, mint a vesszük, hogy egyébként a gyerekeknek a jóéte, szorongása, egyéb mentális állapota is.

[00:30:22]benne van, de benne vannak olyan dolgok, legalább ennyire fontos minőség elvárás vagy minőségterület, ha úgy tetszik, a szülők elégedettsége, a tanulókelők elégedettsége, a tantestület tagjainak az elégedettsége, a vezetés minősége, de ezek a a az iskolán belüli szervezeti folyamatok minősége, a az iskolában uralkodó szakmai klíma, mennyire magasak a teljesítményelvárások és mennyire nem.

[00:30:56]Tehát ennek nagyon sok nagyon sok aspektusa van a De ezek mind érvényesíthetetlenek egy olyan iskolában, amiből teljesen kizárták a szülőket és amit hivatalnokok kívülről mikromenedzselnek, ahol nincsen vezetés, önálló vezetés, döntési kompetenciákkal rendelkező vezetővel, ahol a pedagógusok közötti együttműködés az gyakorlatilag el van folytva.

[00:31:20]Szóval ez ez ez egy értelmeten, de azért mégis csak egy jó kiindulópont talán a Pizza nem, mert hogyha jól teljesít egy oktatási rendszer, akkor annak van egy előfeltétele, hogy ott valószínűleg kooperálnak a pedagógusok, valószínűleg ha más elégedettségi méréseket csinálnánk, abban is jobban teljesítenének, tehát önmagában a vagy ez nincs szoros [nevetés] összefüggésben?

[00:31:45]Az a az a megfogalmazás, amivel ér, az a érsz az nagyon pontos, mert hogy nagyjából arról van szó, hogy a píz eredményekből és más mérési eredményekből mi következtethetünk a minőség minőségre vagy a minőség változására.

[00:32:00]Tehát, hogy a romlanak a teljesítmények mögök nyilvánvalóan erőteljes minőséggromlás van, de ugyanakkor azt isben kell tart tartanunk, hogy a minőség nem azonos azzal, amit a tanulói teljesítménymérések mérnek.

[00:32:14]a elképzelhető olyan iskola, ahol a tanulási teljesítmények meglehetősen alacsonyak, de mindenki boldog.

[00:32:22]Tehát boldogok a szülők, boldogok a a tantestület tagjai, a pedagógusok, szeretnek odajárni a gyerekek, a ezekről viszont semmit nem tudunk.

[00:32:36]Tehát magyar oktatási rendszerre tekintetben egy fekete doboz.

[00:32:40]Vannak támpontjaink, még egyszer mondom, amiben aminek alapján következtethetünk a minőségre, de egyébként minőségről szóló megbízható információnk általában nincsen.

[00:32:52]A píza azért az a píza egy olyan támpont, aminek alapján következtethetünk a minőségre, de nem mondhatjuk azt, hogy az a magas minősége produkáló iskol, amire támaszkodhatunk.

[00:33:04]Nem, nincs más információ, de ennek nem kell feltétlenül így lennie, és nem is volt így 2015.

[00:33:09]induljunk ki a pizzából.

[00:33:09]Most nem a részletes elemzést elkerülendő.

[00:33:16]Azt látszik, hogy volt egy radikális oktatáspolitikai fordulat, ami a teljesítmény beszakadását hozta magával, és egy viszonylag alsó szinten stagnál most a a magyar diákok, 15 éves diákok, akiket ugye mér a pizza, szövegértés, matematika és természettudományos kompetencia területen.

[00:33:38]Mit mi mire következtethetünk ebből?

[00:33:42]Nyilvánvalóan következtetünk nagyon általános, nagyon nagy általánosságban a minőségromlásra, ami a teljes rendszerátalakítás követ következménye volt.

[00:33:50]A de rengeteg rengeteg mindenre nem következtethető belőle.

[00:33:58]Erre erre a az előbb is céloztam.

[00:34:00]Tehát, hogy egy példát említsek, hogyha azt akarjuk megnézni, hogy a a milyen milyen mértékben szolgálja a magyar gazdaság fejlődését vagy modernizációját a vagy növekedését, az oktatás kibocsátása, akkor a a tanulók kompetenciáiról szóló információ az egyik legfontosabb, de megint csak nem az egyetlen.

[00:34:27]Tehát a a vannak másfajta adatok, amik alapján következtethetünk arról, mennyire sikeres a tekintetben az oktatás.

[00:34:35]Például a végzettségi szerkezet alakulása, hogy milyen tanulási pályákat futnak be tanulók, ki hogyan, mikor, milyen végzettségben végzettséggel lép ki az oktatási rendszerben, és ehhez képest a munkaerőpiaci kereslet az mennyire konfliktus és mennyire felel meg ennek a a kibocsátásnak.

[00:34:57]Tehát a külső társadalmi és a a gazdasági eredményesség tekintetében vannak támpontjaink, csak ezek se nem mondanak semmit arról, hogy az iskolákban mit kellene másképpen csinálnunk, mert hogy az iskola belső világáról semmi nem derül ki.

[00:35:14]Nem csak számunkra nem kutatók vagy a podcast néző, érdeklődők számára nem derül ki semmi, de ami sokkal rosszabb, az oktatás szereplői számára sem derül ki semmi.

[00:35:30]Tehát az szülők sem tudják, hogy milyen minőségi oktatást nyújt az iskola.

[00:35:32]Sőt a az iskolában dolgozó pedagógusok sem kapnak külső visszajelzést arról, hogy mennyire jó az, amit csinálnak, és mennyire jól csinálják azt, amit csinálnak.

[00:35:46]Tehát ilyen értelemben viszont a tényleg fekete a doboz az iskola.

[00:35:51]Egy érdekes visszajelzés, hogy egy nézett youtuber srác arról beszél a csatornáján, hogy 12 év kuka a magyar közoktatás, hogy annyira értelmetlen dolgokat tanultak, és hogy semmi nem ragadt meg a fejében, és hogy nagyon sok helyen se kognitív, se emocionális kötődés nincs a tanuláshoz.

[00:36:16]Nem élmény a tanulás és az a típusú poroszos rendszer, amiben a magolásra vannak kondicionálva gyerekek, az nem csak, hogy rossz, tehát nem jó élemény, hanem még ráadásul értelmetlen is.

[00:36:31]Ez egy meglehetősen som más vélemény, és nagy valószínűséggel jól leírja a beszélő helyzetét, és nagy valószínűséggel gyerekek tömegei kerülnek ki a közoktatási rendszerből, akik ezt mind el tudják mondani a saját iskolai pályafutások során szerzett tapasztalata.

[00:36:53]Ugyanakkor a az, hogy ez a youtuber ilyen szépen gondolom olyan választékosan beszélt, mint amilyen választékosan te reprodukáltad a izét, a mondanivalóját.

[00:37:03]Azt, hogy ez a youtuber sikeres a YouTube-on, az azt jelenti, hogy mégis csak elsajátítod bizonyos kommunikációs skilleket, amik ehhez a dologra, amikhezhez szükség van ehhez a dologhoz.

[00:37:16]És ez nem feltétlenül az iskola iskolai tanulás, szándékos iskolai tanulás eredménye, tehát nem feltétlenül annak az eredménye, hogy a a tanárai és az iskolá törekedtek arra, hogy fejlesszék a a kommunikációs kompetenciáit, de egyszerűen egy olyan szociális térben élt a meglehetősen sokáig az iskolában, ahol inform ami a amelyben informális módon képes volt a saját saját bizonyos készségeit fejleszteni.

[00:37:49]Tehát az iskola nem egyszerűen, az iskola nem egyszerűen azon mérődik, hogy a deklarál céljait azokat milyen sikeresen teljesíti, merthogy az iskola ennél sokkal többet produkál, sokkal több fejlődési lehetőséget biztosít, és ezek ilyen nagyon sok esetben nem feltétlenül szándékoltak, tehát lehet, hogy egyszerűen véletlenül alakulnak.

[00:38:11]egy bizonyos kortárscsoport összetétel hatására alakulnak bizonyos készségek úgy, ahogy alakulnak, még mások nem annyira.

[00:38:23]Tehát az iskolának ezt a tantervekben rögzített célokat követő szerepét ezt egy kicsit azt hiszem túlértékeljük és kicsit alulértékeljük, hogy milyen informális a tanulás zajlik az iskolákban.

[00:38:38]Egyszerűen azért, mert be a minden nap bejárnak a gyerekek, és valamilyen szociális térben a élnek.

[00:38:46]Az iskola a a az iskolának a deklarácijaival való foglalkozás az azt hiszem elsősorban azért érdekes, mert a ez ez határozza meg, hogy az állam milyen elvárásokat, vagy az oktatáspolitika milyen elvárásokat támaszt az iskolákkal szemben, mert azok jellemzően nyilvános és deklarál célok, amiket az iskolák vagy képesek teljesíteni, vagy nem.

[00:39:14]Tehát á valószínűleg igaz, hogy az iskola egy pocsékely.

[00:39:17]Valószínűleg igaz, hogy ez is gyerekek nagyon nagy része kimondottan rosszul érzi magát az iskolában.

[00:39:24]Valószínűleg igaz, hogy a pedagógiai gyakorlat jelentős részben arra van kondicionálva, hogy szorongást ébesszen a gyerekekben.

[00:39:33]nagy valószínűséggel igaz, hogy a formális tantervet olyan hatalmas mennyiségű inf ismeretát kényszerít a pedagógusokra és a ismeret átvételt kényszerít a gyerekekre, ami a amely aminek amiknek az a a hasznosulása vagy az értelme meglehetősen kétséges.

[00:39:58]Bár ezt laikusok nem tudják megítélni.

[00:40:00]Tehát egy a azt csak egy profi tudja megítélni, hogy milyen típusú készsége az, ami fejleszti a matematikai kompetenciáinkat, hogy szükség van-e arra, hogy megtanuljuk a másodfokú megoldóegyenletet, vagy nincs erre szükség.

[00:40:15]De az biztos, hogy nagy betegsége a magyar oktatásnak, hogy ilyen ismeretát rendezkedett be.

[00:40:19]Arra rendezkedett be, hogy haladjon a tananyaggal, ami teljesen nonszensz, és nem valódi tanulás.

[00:40:27]a támogatási rendezkedetbe.

[00:40:31]Ez mind igaz, de hogy e tekintetben mennyire sikeres az iskola és mennyire nem, azt azt laikusként elég nehéz megítélni.

[00:40:44]Ezért van az, hogy az iskolákban az iskolák működését általában állam által működtetett, de független rendszerek sza rendszerekeneken belül szakértők értékelik.

[00:40:57]Ezt szívják modern tanfelügyeletnek.

[00:40:58]Nem az egyes pedagógusok ellenőrzését végzik, hanem egész iskolák működését értékelik profik.

[00:41:05]És ezek a profik által előállított jelentések azok, amik visszajelzést biztosíthatnak a szülőknek arról, mi történik az iskolákban.

[00:41:15]Visszajelzést biztosíthatnak a gyerekeknek arról, hogy az, amit vele csinál az iskola, az mire jó és mire nem, mire elég és mire nem.

[00:41:21]Ez jelenten egy visszajelzést az iskolák személyzetének is, am arról szól visszajelzést, hogy jól csinálom, amit csinálok, vagy nem csinálom jól.

[00:41:34]a a valahogy ki kellene egyensúlyozni a professzionaliz a professzionális értékelést és a a laikus szereplők informálását, de a kettő egymás nélkül nem megy.

[00:41:47]Mindenesetre lehetne nyúlni nemzetközi tapasztalatok után is, hiszen egy csomó ország kvázi ilyen kísérleti laborként működött, amikor elhatározták, hogy szeretnének javítani az országgazdasági helyzetén, és volt olyan ország, ahol kifejezetten a matematikai eredmények javulását célozták, és az egészen szoros összefüggést mutatott az abba betolt erőfeszítés azzal, hogy az ország valóban elkezdett nagyobb GDP növekedést produkálni.

[00:42:20]A ez ez akkor működik, hogyha az oktatási politika is oktatáspolitika is tanul, és az oktá politikának elméletileg van egy mechanizmusa arra, hogy folyamatosan tanuljon.

[00:42:29]Ezt ezt politikai programértékelésnek hívják.

[00:42:34]Tehát civilizált országokban a kormányok nem csinálhatnak semmit, vagy nem költhetnek közpénzt semmire, aminek az eredményességét utána független értékelők ne értékelnék.

[00:42:43]És az program és politika értékelés.

[00:42:47]Én is nagyon sok sok ilyesmit csináltam külfölden.

[00:42:50]A tehát a program és politika értékelés az a mechanizmus, ami olyan információt biztosít a az oktatási döntésok számára, amitől ők tanulnak, amitől ők amitől elkezdhetnek kísérleteket, amnek alapján eldönthetik, hogy milyen típusú készségek fejlesztésére kell koncentrálni.

[00:43:14]mondjuk más típusú késziekkel szemben.

[00:43:16]És ő a politikai értékelés az ami arról is visszajelzést biztosít, hogy egy adott ország körülményei között p a gazdasági szerkezete, fejlettsége, problémái, társadalmi problémák, technológiai problémák, ezeknek a ez ezek által kijelölt sajátos kontextusban egyes kormányoknak milyen prioritásokat kellene érvényesíteniük.

[00:43:39]És ez persze mindig nyílt vita kérdések kell, hogy legyen.

[00:43:43]Ez egy ez a ezek a célok, ezek mindig mozgó célpontok állandóan változnak.

[00:43:48]Ha már említetted a független szakértői tímeknek a a jelentőségét, ha még hozzá kéne pakolni pár ilyen javaslatcsomagot, hogy mi az, amivel a minőségre hatni lehet, mi az, amit így összefoglalóan tudnál mondani, hogy így laikusként is értsük, hogy mi az, ami pozitívan hat a minőségre?

[00:44:11]Az iskolai intézményi autonómia és elszámoltathatóság kombinációja.

[00:44:13]Tehát a a ma már többször is beszéltünk arról, hogy miért és mennyire fontos az intézményi autonómia, de az intézményi autonómia önmagában nem garancia arra, hogy javulni fog az iskola iskolai oktatás minősége.

[00:44:30]Ehhez szükség van olyan mechanizmusokra, amik ezt ösztönzik és bizonyos értelemen ki is kényszerítik, de ezt hívják szakmai elszámoltathatóságnak.

[00:44:41]Tehát hogyha a egy olyan oktatáskormányzási rendszerünk lenne, ami ösztönzi, kötelezővé teszi a minőségről szóló reflexiót és a minőség fejlesztését, ami ezt támogatja, ami ezt segíti információval, visszacsatolással, szükséges erőforrásokkal, szakértelemmel, akkor ez rákényszeríthetne iskolákat, és lehetővé tenni iskolák számára, hogy saját maguk fejlesszék a az általuk nyújtott közszolgáltatás minőségét, mert senki más nem tudja megtenni helyettük.

[00:45:16]Tehát az iskolákat nem lehet kívülről fejleszteni, csak az iskolák személyzete az, ami erre képes.

[00:45:24]És egy ilyen hivatali leuralt rendszerben, amiben az autonómiának ennyire nem nyílt tere, ez így megváltoztatható egyik pillanatról a másikra.

[00:45:33]Itt be tudnak kapcsolni a régi mechanizmusok vagy esetleg emlékek és el tud visszat vagy ez teljesen ez egy riset egy ilyen centralizált, központosított hivatali apparátusokon keresztül működő rendszer az csak arra alkalmas, hogy elfojtja elfojtsa azt a mozgásteret, vagy elfolytsa azt az igényt egyáltalán, hogy az iskolát maguk képesek legyenek változtatni.

[00:46:01]A a tehát az első lépés mindenképpen az, hogy ezt ezt a lebontjuk, ezt a centralizált ellenőrzésre fókuszáló rendszer.

[00:46:11]Egy egy bürokrácia nem képes szakmai problémákat kezelni.

[00:46:16]Egy bürokrácia kizárólag direktívák továbbítására és ellen adminisztratív ellenőrzése alkalmas.

[00:46:24]Tehát amíg ez a rendszer nem bomlik le, amíg nem szabadítjuk meg a közoktatákat, nem szabadítjuk fel az iskolákat, ha úgy tetszik.

[00:46:31]addig ennek a minőségfejlesztésnek semmi esélye nincsen.

[00:46:35]És várható egy ilyen lebomtási vagy lebomlási folyamatban, hogy még inkább szakadék lesz a teljesítményben.

[00:46:42]Tehát hogy amikor mindenféle átalakítás van, akkor eleve jellemzi a rendszert az, hogy van egy ilyen bezuhanás, és aztán utána indulás.

[00:46:52]Igen.

[00:46:52]Ezt implementációs gödörnek hívjuk a szakiron.

[00:46:55]minden nagy rendszerszintű át átalakítás azonnali következménye az, hogy szinte azonnal és remélheteg átmentileg csökken.

[00:47:04]A Kornai János ezt transzformációs visszaesésnek nevezte.

[00:47:06]A rendszerváltás után a magyar gazdaság teljesítménye behant, majd szépen lassan egy idő után újra felzálkozott.

[00:47:13]És az oktatási rendszerekkel nagyjából ugy ugyanez a helyzet.

[00:47:18]Az a probléma, hogy a két dolognak, az iskolai autonómia helyreállításának és a ehhez autonóm iskolák ahoz illeszkedő teljesítmény minőségértékelési rendszer létrehozásának más az igé időigénye.

[00:47:38]Tehát egy egykormányzati ciklus alatt el lehet térni, hogy az iskolák visszakapják a szakmai autonómiájukat, a gazdálkodási autonómiájukat és a szervezeti autonómiájukat, de az, hogy az iskolák belakják a saját minőség irányítási procedúráikat, hogy valóban iskolafejlesztésre legyenek képesek használni ezt a mechanizmust.

[00:48:03]az, hogy felépüljenek azok a rendszerek, amik megalapozott visszajelzést és visszacsatolást szolgáltatnak az iskolák számára, hogy kialakuljon az a szolgáltató környezet, ami lehetővé teszi az iskolák minőségfejlesztési program projektjeinek a külső támogatását.

[00:48:24]Az egy sokkal hosszabb idejű dolog.

[00:48:27]Tehát én azt gondolom, hogy a a nagy rendszerátalakítás eleinte nem fog minőségjavulással és teljesítményjavulással járni, de hosszú távon csak ez az ez a lehetséges útja ennek a dolognak.

[00:48:45]Számít az, hogy mennyi az oktatásban eltöltött idő?

[00:48:47]Tehát, hogy a gyerekek minél hosszabban legyenek benne a rendszerben.

[00:48:52]Még csapóbenő oktatáskutató mondta ezt mindig, hogy az tényleg csak egy elhatározás kérdése, hogy 18 éves korukig az érettségi megszerzéséig minden magyar gyerekedben tartunk a rendszerben, hogy az érettség legyen meg.

[00:49:08]számít is, meg nem is.

[00:49:10]A egyrészt számít, tehát hogy a az az mindenképpen számít például, hogy a későbbi tanulási sikerességet megalapozó kompetenciák fejlesztésére mennyi idő áll rendelkezése.

[00:49:25]Az, hogy Magyarországon csak négy év, mert az alsóban zajlik csak kompetenciafejlesztés, felsőben gyakorlatilag megszűnik.

[00:49:32]Ez borzasztóan kevés.

[00:49:35]Azt szokták mondani, hogy minimum hat évnek kellene lennie ennek az alapozó szakasznak.

[00:49:42]Ilyen értelemben számít.

[00:49:45]Másfelől azonban igazándiból az a kérdés, hogy mi történik a tanítási idő alatt, merthogy a mondhatnánk azt, hogy a nyolcosztályos általános Iskola alapvetően az alapvető készségek és kompetenciák fejlesztéséről szól, de hogyha felső tagozatban már semmi ilyesmi nem történik, sőt például a magyar tanárok általak szövegértés fejlesztésére alkalmazott pedagógiai módszerek meglehetősen elavult és igen kevéssé hatékonyak a felső tagozatban, akkor hiába van nyolc évünk formálisan, gyakorlatilag ez mégis csak a négy év marad, az első négy év, és az sem zajlik teljesen problémamentesen, tehát hogy nagyon komoly szakmai problémák be vetődnek fel az alsó tagozatos oktatással kapcsolatban is.

[00:50:35]A a a mindenképpen híve vagyok annak, hogy egy olyan iskolaszerkezetünk legyen, ami minél hosszabb idejű komprehenzív oktatást biztosít az éppen az alapvető készségek és kompetenciák fejlesztése számára.

[00:50:55]A de ugyanakkor azt is gondolom, hogy ez önmagában nem elég.

[00:51:01]Tehát emellé oda kell tenni egy nagyon intenzív pedagógiai fejlesztési programot is.

[00:51:07]Végül hadd kérdezzek egy nagyon kommerz dolgot.

[00:51:10]Az, hogy elmaradt a repülőrajt az összefüggésben van azzal, hogy az oktatásminősége nagyon gyatra Magyarországon.

[00:51:21]közvetett módom a igen, de még nagyon sok minden mással is.

[00:51:27]Közvetlen módon pedig nem, merthogy közvetlen módon a repülő rajta elmaradás az leginkább annak a annak a következménye szerintem, bár nem vagyok közgazdász, tehát de olvasom, amit erről a közgazdászok írnak, hogy a kormányzat mesterségesen lefojtotta a gazdaságot, lefojtotta a elzárt bizonyos finanszírozási csapokat, például az Európai Uniós pénzeket, amik korábbi időszakban fűtötték a növekedést elképesztő mennyiségű a adósságot halmozott fel, tehát a izét, a adósságszolgálatot döbbenetes mennyiségű pénzt hív ki a gazdaságból, a különadókkal megfolyt bizonyos ágazatokat, a beleavatkozik a az árviszonyok, a piaci árviszonyokba, és ezzel a elképesztően sokátok, tehát a az oktatáspolitika eszközök tömegét alkalmaz, amiknek az összegződő hatása az, hogy lefolytják a magyar gazdaság növekedési a növekedési képességét.

[00:52:39]Ebben a közvetlenül az oktatás kibocsátása nem feltétlenül van benne.

[00:52:45]Köszönöm szépen, hogy a minőségről beszélhettünk.

[00:52:47]Ugye köszönöm, ha össze kell foglalni egy mondatba.

[00:52:51]Intézményi autonómia és szakmai elszámoltathatóság kombinációja.

[00:52:56]Ennyi fért a oktatási podcast sorozatunk harmadik adásába.

[00:52:59]A negyedikben a pedagógusokról fogunk beszélni, mert szorosan összefüggésben a minőséggel ugye az oktatás kulcsszereplője a jó pedagógus.

[00:53:10]És ők vajon hogy érzik magukat ebben a rendszerben, milyen szakmai segítséget kapnak, milyen szakmai irányítást kapnak.

[00:53:18]Erről fogunk beszélni a következő adásban Radó Péterrel, akinek köszönöm, hogy itt volt velünk ismét és várunk téged vissza a stúdióba.

[00:53:28]Önöknek pedig minden jót kívánok.