Rendszerváltás 2.0: Mi történik a NER-rel, ha Magyar Péter győz?
Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója szerint a magyar társadalom attitűdje a korrupció és a NER-rendszer iránt alapvetően megváltozott az elmúlt 1–2 évben. Ezt két tényező okozza: az ország tartós gazdasági romlása (három éve nincs gazdasági növekedés, az EU-ban a legalacsonyabb a reálfogyasztás), valamint Magyar Péter és a TISZA Párt megjelenése, amely valós alternatívát kínál a rendszerrel szemben.
A NER egy autokrata, vertikális újraelosztó rendszer, amely nem a piaci teljesítményt, hanem a lojalitást jutalmazta. Ezt a gazdasági gyarapodás (2013–2022 között 44%-os reálbérnövekedés) hosszú ideig elfedte, de mára „a király meztelen" – a rendszer kudarcossá vált. Az EU csak 2022 végén aktiválta a feltételességi mechanizmust, pedig ezt már évek óta kellene volna tenni.
A rendszerváltáshoz nem elég a kormányváltás: az igazságszolgáltatás függetlenségét helyreállítani kell, valamint meg kell szüntetni a korrupciós vagyonszerzéseket. A vagyon visszaszerzéshez azonban független bíróságokra van szükség, és a politikai vezetésnek világossá kell tennie, hogy nem kormányváltásról, hanem rendszerváltásról van szó. A TISZA heterogén szavazótábora (baloldali és jobboldali szavazók egyaránt) nemzeti egységkormányt sugall, amely a jogállam helyreállítására és a gazdaság beindítására fókuszál.
Kétharmad nélkül is lehet reformokat végrehajtani, de a „mély állam" (kormányzati intézmények és az NER-gazdaság) ellenállása nagyon erős lesz. Az új kormánynak az első hetekben világos irányjelzéseket kell adnia ahhoz, hogy a társadalom támogatása ne porlad el.
A korrupció megítélésének fordulópontja
Martin József Péter hangsúlyozza, hogy a magyar társadalom attitűdje a korrupció és a NER-rendszer iránt radikálisan megváltozott az elmúlt 1–2 évben. Korábban apátia jellemzett, most pedig „óvatosan azt mondanám, hogy ellenállást mutatnak a korrupcióval és annak rendszerszintű változatával kapcsolatban is."
„Az emberek ma már nem apatikusak a korrupcióval kapcsolatban, hanem egyfajta hát óvatosan azt mondanám, hogy ellenállást mutatnak a korrupcióval és annak rendszerszintű változatával kapcsolatban is." *
Ez a változás két alapvető okra vezethető vissza: az egyik a gazdasági helyzet tartós romlása, a másik pedig Magyar Péter és a TISZA Párt megjelenése.
A gazdasági romlás mint katalizátor
A NER gazdaságpolitikája 2013 és 2022 között egy túlfűtött, fogyasztásra optimalizált modellen alapult. Bár ez rövid távon reálbérnövekedést hozott (2013–2021 között 44%-os reálbérnövekedés), hosszú távon zsákutcának bizonyult. Az Eurostat tényleges lakosági fogyasztási mutatójában Magyarország az Európai Unió utolsó helyén áll – az EU legszegényebb tagja a fogyasztás tekintetében.
„Ebben a mutatóban Magyarország nem is az utolsó helyek egyikén, hanem de facto az utolsó helyen áll az Európai Unióban." *
Három éve nincs gazdasági növekedés. A termelékenység rossz, az oktatás és egészségügy leromlott, pedig ezek a közszolgáltatások már a 2010-es évek közepén is borzasztó állapotban voltak. A gazdasági romlás az emberek mindennapi tapasztalataivá vált: „bemegyek az üzletbe, és mivel láttam a kenyér árát, ezért elkezd zavarni az, hogy egyébként ellopták tőlem a pénzt."
A NER-rendszer szerkezete és működési logikája
Martin József Péter szerint a NER egy autokrata, keleties rendszer, amely semmi köze nincs a liberális piacgazdasághoz vagy a liberális demokráciához. Lényege: a politikai hatalom betonozásán keresztül az erőforrások nagy részét az „arra érdemesnek" tartott csoportoknak irányítja át.
„Gyakorlatilag semmi köze nincs a liberális piacgazdasághoz és nincs köze a liberális demokráciához sem. Ez egy autokrata keleties rendszer, ami ami itt kiépült." *
A rendszer egy vertikális, piramisjátékhoz hasonlítható újraelosztó modellen működik: „beszedem és beszedem, vagy úgy is lehet mondani, hogy ellopom a közpénzt és odaadom a a haveroknak." Ez a Kádár-kori „ne szólj szál, nem fájfejem" kompromisszum továbbélése volt – a magyar társadalom hozzászokott a függő helyzethez.
A rendszer addig működött, amíg volt mit újraelosztani. Az EU-csatlakozás után rendelkezésre álló fejlesztési pénzek és a gazdasági konjunktúra lehetővé tette ezt. De amikor elfogyott a pénz – az uniós támogatások csökkentek, a gazdaság vergődik – az egész rendszer összeomlik, mert „nincs mit nincs mit újra elosztani."
A nemzeti tőkésosztály és a korrupció szükségszerűsége
A NER egyik célja egy magyar nemzeti tőkésosztály létrehozása volt. Ez önmagában nem feltétlenül rossz ötlet, de a voluntarista megvalósítás szükségszerűen a korrupcióhoz vezetett. A kulcskérdés: mit jutalmaz a rendszer – a teljesítményt vagy a lojalitást?
„Ha nagyon elkezd burjánzani ez a gazdasági nacionalizmus, akkor az óhatatlanul átcsúszik abba az irányba, hogy alapvetően a lojalitást kell jutalmazni." *
A NER végül is kizárólag a lojalitást jutalmazta: magyar vagy külföldi cég, ha lojalitást mutatott, kapott. Erre sok példa van: az energetika, a médiaipar, a koncessziók (autópályák, hulladékgazdálkodás, kaszinó) – mind a kormányzati kedveltekhez kerültek. Ugyanakkor a német multinacionális cégek is jól jártak adókedvezményekkel, miközben a kormány multiellenes propagandát folytatott.
Az EU szerepe és az elkésett beavatkozás
Az EU csak 2022 végén aktiválta a feltételességi mechanizmust Magyarországgal szemben, pedig ezt már évek óta kellene volna tenni. Martin József Péter szerint az EU-nak három oka volt a megváltozott megközelítésre:
- Belpolitikai változás Németországban (Angela Merkel távozása)
- Nyugat-európai közvélemény elégetsége a korrupt rendszerek EU-finanszírozásával szemben
- Magyarország veszélyessé vált – blokkolja az uniós politikákat, különösen Ukrajna ügyében
„Az EU egyáltalán ez a feltételességi hát mechanizmussal tulajdonképpen a 10-es évek legvégén kezdett el foglalkozni, hogy egy ilyen kell." *
A Transparency International már évek óta szorgalmazta a feltételességet, de az EU csak késve lépett. Az EU azonban továbbra is „falat húz" – mutatja a veszélyt, de nem lép. Magyarország már a „kétsebességes Európa" második sebességében van.
A TISZA Párt mint politikai fordulópont
Magyar Péter és a TISZA Párt megjelenése valós alternatívát kínál a NER-rendszerrel szemben. Ez kritikus különbség az előző ellenzéki erőfeszítésekhez képest. 2023-ban, amikor Magyar Péter még nem volt a NER elleni térfélen, a korrupciós attitűdök nem változtak meg, pedig a gazdasági helyzet már akkor is rossz volt.
„Tehát az is igaz, hogy a gazdasági helyzet folyamatos romlása hívta előre ugye az új politikai szereplőt és ezt a teljesen új politikai konstellációt. De azért a fordítottja is igaz, hogy az új politikai konstelláció nélkül nem változtak volna feltétlenül meg ezek az attitűdök." *
A folyamatok iteratívak: a gazdasági romlás és az új politikai szereplő egymásra hatva hozták létre a változást. A TISZA szavazótábora rendkívül heterogén: baloldali szavazók (Jámbor András támogatói), liberálisok, centristák, valamint leszakadt Fidesz-szavazók. Ez majdnem egy nemzeti egységkormányt sugall, amely a jogállam helyreállítására és a gazdaság beindítására fókuszál.
A 16 év mint kudarctörténet
Martin József Péter szerint a NER 16 éve történelmi perspektívában rendkívül kudarcos volt. Az EU-csatlakozás után rendelkezésre álló lehetőségek – a Marshall-segélynél majdnem kétszer annyi pénz – nem teljesítette a potenciálját. Helyette „néhányan nagyon meggazdagodtak és a többség pedig leszakadt."
A rendszer központosítása (a másik kulcsszó) zsákutcának bizonyult. A közszolgáltatások (oktatás, egészségügy), a termelékenység, a jogállamiság – mindez romlott. Az intő jelek 2020–2022-ig csak a gazdasági mutatókban voltak, de mára „a király meztelen": az egész elmúlt 16 év egy kudarctörténet.
„Tehát én azt gondolom, hogy hogy valóban történelmi perspektívában ez egy rendkívül kudarcos 16 év volt." *
Vagyon visszaszerzés és rendszerváltás szükségessége
A beszélgetés során felmerül a kérdés: lehet-e valamit tenni az ellopott vagyonnal? Martin József Péter szerint igen, de ehhez rendszerváltásra van szükség, nem csak kormányváltásra.
A lepapírozottság nem azonos a törvényességgel. Egy közbeszerzés, amely formálisan törvényes, de valójában túlárazott vagy a szabad verseny szabályait megsértette, továbbra is jogszerűtlen. Erre példa a 1300 milliárd forint közpénz, amely magántőke alapokba ment – ebből 750 milliárd forintot a Magyar Fejlesztési Bank helyezett ki, de nem tudjuk, hol vannak ezek az eszközök.
„Tehát itt egyrészt persze a fel a választásokon kell felhatalmazást adni annak az erőnek, amelyik ezt akarja, de másik oldalról viszont világossá kell tenni azt, hogy itt egy, és ezt már a adott esetben a Tiszapártnak is, ha megnyerte a választást, hogy itt többről van szó, mint kormányváltásról." *
A vagyon visszaszerzésnek két része van:
1. Effektív vagyon visszaszerzés – a vagyon visszakerüljön az államhoz
2. Felelősségre vonás – a döntéshozók büntetése független igazságszolgáltatás által
Az igazságszolgáltatás függetlenségének helyreállítása
A rendszerváltás kulcsa az igazságszolgáltatás függetlenségének helyreállítása. Jelenleg az ügyészség „egy az egyben fogjul van ejtve", a bíróságokon pedig óriási a kormányzati nyomás, különösen a magasabb szintű bíróságokon.
„Tehát én azt gondolom, hogy az igazságszolgáltatást tud arról dönteni, hogy valaki végső soron, hogy valaki bűnös-e vagy nem bűnös. Erről nem szabad döntenie Magyar Péternek vagy senkinek sem a leendő kormányból." *
A kormány nyomozószerveivel (rendőrség) végezhet feltáró munkát, de a vádemelés és az ítélkezés független igazságszolgáltatásra tartozik. Egy javasolt vagyon visszaszerzési hivatal vagy korrupció elleni csúcszerv (integritáshatóság, állami számvevőszék, rendőrség) segíthet a múlt feltárásában és a közvélemény tájékoztatásában, de nem helyettesítheti a független bíróságokat.
Kétharmad nélkül is lehet reformok
Sok reformot meg lehet tenni kétharmad nélkül is. Például a koncessziók visszavonása (autópályák, hulladékgazdálkodás, kaszinó) formális törvénymódosítás nélkül is lehetséges. Az átmeneti államosítás olyan cégeknél, ahol kifejezetten jogszerűtlen volt a vagyonfelhalmozás, szintén megvalósítható.
„Tehát vannak vannak ilyen ilyen esetek is. Úgyhogy én azt és ezt például egyébként felő többséggel is meg lehet tenni. Tehát ehhez nem ehhez ehhez ehhez nem kell kétharmadcal." *
Azonban a mély állam (kormányzati intézmények és az NER-gazdaság, amely az ország gazdaságának hozzávetőlegesen egyharmada) erős ellenállást fog tanúsítani. Ha az új kormány gyenge vagy népszerűtlen, a mély állam kibekel néhány évet, majd visszajön.
Az irány fontossága
A legfontosabb az, hogy az új kormánynak az első hetekben világos irányjelzéseket kell adnia. Ha az irány jó – a jogállam helyreállítása, a gazdaság beindítása, az EU-mainstream felé – akkor van esélye a rendszerváltásnak, még kétharmad nélkül is.
„Nagyon sok múlik, én is azt gondolom, nagyon sok múlik a felhatalmazáson, de még több múlik, azt gondolom az irányon." *
Ha az irány világos, és a társadalom támogatása nem porlad el, akkor a magyar társadalom „igazodási vérét" lehet előhívni – az emberek belátják, hogy vége a NER-nek, és nem csak ezen a választáson, hanem egyáltalán nem. Ez lehetővé teszi a valódi rendszerváltást.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „Szűcsi" – az átiratban félreismert név, valószínűleg egy ismert közéleti szereplőre utal, aki már a rendszerváltás előtt figyelmeztetett a rendszer bukására, de az átiratból nem azonosítható egyértelműen.
- „Habony Árpád" – az átiratban szerepel, de a kontextusból nem világos, hogy pontosan milyen szerepe van a NER-rendszerben (a beszélő Balatonfüredre vonatkozó megjegyzésében említi).
- „Lánci András" – az átiratban szerepel, mint aki megfogalmazta, hogy „amit korrupciónak hívnak, az a mi politikánk lényege", de további kontextus hiányzik.
- „Páva Zoltán" – az átiratban említik a pécsi vízművek 2013-as „megrohamozása" kapcsán, de a név torz vagy félreismert lehet.
- „Keller László" és „Budai Gyula" – az átiratban említik korábbi korrupció elleni erőfeszítésekként, de a részletek hiányosak.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]16 év.
[00:00:00]16 éve szokjuk azt, hogy a Nel rendszere lényegében egybeforr a korrupció szóval, de most már nem csak mi, hanem az EU is megszokhatta.
[00:00:09]És igaz, ha még kissé későn is, de ráébredtek, hogy ezzel mintha azért lenne dolgok.
[00:00:16]Martin József Péter magyar közgazdás szociológussal, újságíróval, akivel hacsak rövid ideig is, de egykora Népszabadságnál együtt dolgozhattam.
[00:00:26]Arról beszélgetek, hogy ő, aki 2013 óta a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatójaként állhatatosan küzd a jelenség ellen, és folyamatosan rögzíti is egyébként a főbb állomásait, érzékeli-e az, hogy most mintogyha valami megváltozott volna ide haza is köszöntelek.
[00:00:46]Köszönöm szépen a meghívást és azt gondolom, hogy ez egy nagyon jó kérdés és a rövid válaszom erre az, hogy igen, érzékelen.
[00:00:53]Tehát mindenképpen megváltozott sok minden az elmúlt egy-két évben, ami a általában nagyon sok minden a magyar politikában, de a korrupció megítélése is alapvetően változott meg.
[00:01:06]Ugye amikor a korrupció megítéléséről beszélek, akkor itt most elsősorban lakossági megítélésre gondolok, tehát hogy az emberek mit gondolnak a korrupcióról.
[00:01:17]Azt gondolom, hogy ennek a változásnak, ami hozzáteszem gyorsan, hogy egy pozitív irányú változás, tehát az emberek ma már nem apatikusak a korrupcióval kapcsolatban, hanem egyfajta hát óvatosan azt mondanám, hogy ellenállást mutatnak a korrupcióval és annak rendszerszintű változatával kapcsolatban is.
[00:01:35]Ez én azt gondolom, hogy két alapvető okra vezethető vissza.
[00:01:39]Az egyik alapvető okági helyzetnek a tartós romlása.
[00:01:48]Nagyjából a covid óta a Neres gazdaságpolitika kudarc kudarcot kudarcra halmoz.
[00:01:57]Gyakorlatilag alig van már olyan mutató, amiben ne az Európai Unió legvégén helyezkedünnénk el, vagy az utolsó helyen, vagy az utolsó helyek egyikén.
[00:02:10]Ha érdekes, akkor majd belemehetünk itt a részletekbe, hogy pontosan mely mutatókról van szó, de van egy ilyen tartósan lefelé mutató gazdasági trend.
[00:02:22]Ugye a leg pregnánsabb megnyilvánulási formája ennek az, hogy nincs növekedés Magyarországon három éve.
[00:02:30]Tehát legutoljára a növekedést 2022-ben regisztráltak, de hosszasan lehetne sorolni.
[00:02:39]És tehát ezt hogyha lefordítom, az az, hogy bemegyek az üzletbe, és mivel láttam a kenyér árát, ezért elkezd zavarni az, hogy egyébként ellopták tőlem a pénzt.
[00:02:48]Így van.
[00:02:48]Tehát hogy az embereknek kevesebb pénzük van.
[00:02:50]Ugye van egy ilyen mutató, amit az Eurostat rendszeresen mér.
[00:02:54]Ez az úgynevezett tényleges gazdasági vagy tényleges lakossági fogyasztás.
[00:03:00]Ebben a mutatóban Magyarország nem is az utolsó helyek egyikén, hanem de facto az utolsó helyen áll az Európai Unióban.
[00:03:09]Tehát ebből az következik, hogy Magyarország ebben az értelemben, legalábbis ami a lakossági fogyasztás illeti magyarul, hogy az emberek ugye mennyit tudnak vásárolni, ma az Európai Unió legszegényebb tagja.
[00:03:21]Tehát ez az egyik dolog, ami szerintem hozzájárul ahhoz, hogy változzon.
[00:03:27]És a másik, és megítélésem szerint talán még fontosabb az elsőnél az, hogy megjelent egy új politikai szereplő a a színen Magyar Péter személyében, és az általa felépített Tiszapárt az egy valós kihívójává lett a rendszernek.
[00:03:46]Tehát tulajdonképpen egészen két évvel, két és fél évvel ezelőttig gyakorlatilag hát mindenki arra volt berendezkedve ebben az ebben az országban, hogy ez a rendszer ez belátható vagy láthatatlan ideig mindenképpen nagyon sokáig fenn fog állni.
[00:04:07]Tehát igazából nem volt nem volt alternatívája érdemben a rendszernek, és nyilván ez részben kritikája a korábbi ellenzéknek is.
[00:04:16]Részben nyilván ez is sok tényezőre vezethető vissza, de ez volt ez volt a helyzet.
[00:04:22]És jött egy új politikai szereplő, és valahogy Magyar Péter egyszerűen máshogy nyúlt ehhez a problémához.
[00:04:31]ugye sokkal jobban megmutatta azt, hogy mondjuk mi az összefüggés a korrupció szintje és mondjuk a közszolgáltatások minősége között.
[00:04:40]Ez az egyik.
[00:04:40]A másik pedig, ami legalább ennyire fontos szerintem, hogy effektíve egy alternatíváját kínálja a a jelenlegi rendszernek, tehát a a a nernek olyan alternatíváját, ami ami hogy mondjam, most már hát így a választások előtt pár héttel hát azt azt lehet mondani, hogy karnyújtásnyi közelségbe került.
[00:05:04]ilyenrez mi volt előjúk vagy a tojás, tehát a nem árulkodik-e ez a folyamat rólunk magunkról is.
[00:05:13]Ugye, hogyha abból indulunk ki, amit folyamatosan mondanak most már az ezzel foglalkozók, hogy a Tiszaszigetek azok a vállalkozók, középvállalkozók forradalma, merthogy egyébként érzik ezt a gazdasági helyzetet, és hogy az az EU pénz, vagy az a pénz, amit eddig leosztottak nekik, valahogy megkapták, tudták, hogy az hogyan hogyan jön az a pénz, és hogy a maga a rendszerkorup, az most nem jön.
[00:05:36]Az most nem jön.
[00:05:36]Tehát mit miről árulkodik rólunk, magunkról, akik elfogadtuk ezt a korrupciós jelenséget, akik akik addig, amíg tudtuk, hogy ennek elfogadjuk, de megvan a saját személyes haszna, addig addig addig nem volt ezzel problémánk.
[00:05:55]És nem ebből született-e inkább az a fajta ellenállás, és nem ez a jelenség szülte meg valójában Magyar Pétert, és nem fordítva.
[00:06:03]Ez kicsit bonyolult volt, de talán é de nem abszolút, abszolút értem.
[00:06:06]És szerintem teljesen elképzelhető, hogy ez hogy ez hogy ez így volt.
[00:06:13]Ugye ezek a folyamatok általában, hogy egy hogy mondjam, csúnya szót mondjak, iteratív szoktak végbeni, tehát egymásra hatva szoktak ezek végbenni.
[00:06:25]Én azt gondolom, hogy hogy mind a mind a kettő igaz.
[00:06:27]Tehát az is igaz, hogy a gazdasági helyzet folyamatos romlása hívta előre ugye az új politikai szereplőt és ezt a teljesen új politikai konstellációt.
[00:06:40]De azért a fordítottja is igaz, hogy az új politikai konstelláció nélkül nem változtak volna feltétlenül meg ezek az attitűdök.
[00:06:48]Hiszen mondjuk 2023-ban, amikor még Magyar Péter nem volt sehol, mármint volt, de nem a NER re szembeni térfélen, akkor akkor egyáltalán nem volt még változás sem a korrupciós attitűdőkben, sem pedig azzal kapcsolatban, hogy egyáltalán mit gondolnak az emberek a a NERről.
[00:07:09]Tehát akkor a NER még relatíve népszerű volt, a korrupcióval kapcsolatban apátia volt, miközben a gazdasági helyzet már akkor is nagyon rossz volt.
[00:07:17]Ugye akkor volt ez a bizonyos Európa rekord infláció.
[00:07:18]Tehát én azt gondolom, azt gondolom, hogy hogy mind a kettőnek fontos szerepe van.
[00:07:28]Egyik a másikra hatott ebben a ebben az időszakban.
[00:07:33]Tehát nyilván lehet úgy értelmezni a folyamatokat, úgy úgy is értelmezni, hogy Magyar Péter fölismerte azt a helyzetet, amibe az ország került, és tulajdonképpen hát erre a hullámra ráülve egy sikeres politikai mozgalmat hozott létre, amely ugye radikálisan szemben állan errel.
[00:07:55]Ugye én folyamatosan azt vizsgálom, hogy az egyénben mit okoz maga ez a rendszer.
[00:07:58]És és ugye ez egy nagyon érdekes folyamat, hogy minden, amit én gyerekkoromban hetedik kerületi alsódősor utcai gyerekként, aki az almási téren nőtt föl, ilyen etikai forrásként elsajátította, ez a lesz szúrd hátba a barátodat, ne köpd be az osztálytársadat.
[00:08:27]Ne ne nyaljál a tanárnak.
[00:08:27]Tehát ezek a normál dolg mintha folyamatosan megkérdőjeleződtek volna a nernél.
[00:08:33]Tehát persze, hát páva táncolunk.
[00:08:36]Nem azt mondom, amit gondolok, de azért ti tudjátok, hogy én mit gondolok.
[00:08:41]Loptok, loptok, elfogadjuk, hogy ez, hogy ez mit idézett elő bennünk, és ebből ki lehet-e jönni valahol.
[00:08:48]Ez szerintem nagyon fontos kérdés, és egyáltalán nem szabad a tőeg ráseperni.
[00:08:54]azt, hogy tudnilik az egyénnek mi a felelőssége abban, mert ha jól értem, akkor erre kérdez rá, hogy ez az egész ner ez kiépült, illetve ilyen mértékű rombolást vitt végbe.
[00:09:08]Én azt gondolom, hogy komoly felelőssége van a a az egyéneknek is, hogy legalábbis van felelőssége.
[00:09:14]Az a az egészen biztos.
[00:09:19]Én azt gondolom, hogy az a az itt a kulcs momentum, hogy a NER 2013 és 2020 között, sőt a 22-es osztogatást is ide vesszük, akkor tulajdonképpen 22-ig föl tudott mutatni egy olyan típusú gazdasági teljesítményt, amely ugyan nem vág a mainstreambel, tehát nem nem ö állt a gazdasági teljesítmény hát irányba a az európai és a és a világtrendekkel abban az értelemben, hogy ugye ez egy úgynevezett extenzív növekedés volt.
[00:10:00]Vagy épp a mainstream következménye, hogy nálunk is volt, tehát az, hogy kon gazdasági kon igen, gazdasági konjunktúra volt, de mondjuk gazdasági konjunktúrából is lehetett volna teljesen más gazdaságpolitikát csinálni, ami az ország hosszútávú érdekét szolgálta.
[00:10:13]Itt ugye egy túl túlfűtött gazdaságpolitikáról beszélünk.
[00:10:15]Az mit jelent?
[00:10:17]Az azt jelenti, hogy a gazdaságpolitikának ugye a két ága, a költségvetés és a monetáris politika, alapvetően a fogyasztás növelésére optimalizált.
[00:10:26]Tehát ugye az előbb említettem ezt a lakossági fogyasztás mutatószámot, amiben most sikerült magunkat már leküzdeni az utolsó helyre.
[00:10:33]Ez akkor kifejezetten jó állapotban volt, tehát 13 és és 20, de mondom, hogyha a 22-es választás előtti osztogatást is nézzük, akkor akár 22 között is kifejezetten jó állapotban volt.
[00:10:47]A reál bér növekedés 13 és 21 között, ha jól emlékszem, 44%-os volt.
[00:10:54]Tehát egy egy elég elég jelentős reálbérnövekedés volt.
[00:10:56]és a reál és ez a típusú reálbérnövekedés, tehát azt lehet mondani, hogy ez a fajta gyarapodás, ami egyébként azért nem csak a neresekre volt igaz, ez szerintem egy fontos fontos dolog, és szerintem itt a sok ellenzéki értelmezés az félrement annak idején, most már nem, de annak idején félrement, mert ez úgy lett egy kicsit beállítva, hogy ebből csak a neresek nyernek, de az emberek a saját bőrükön nem ezt tapasztalták.
[00:11:22]Ők azt tapasztalták, hogy még ha nem neres, akkor is tud egy kicsit gyarapodni.
[00:11:26]És ez a viszonylagos gyarapodás, ami hangsúlyozom, viszonylagos, mert hogyha a környező országokhoz képest nézzük, akkor ott még nagyobb volt a gyarapodás, de de magunkhoz képest ez a viszonylagos gyarapodás, ez elfedte egész egyszerűen azt, hogy milyen óriási korrupció van az országban.
[00:11:45]És pláne elfedte a a rendszernek a lényegét.
[00:11:48]Ugye a rendszernek a lényege, ez egy autó autokrata rendszer.
[00:11:52]Tulajdonképpen az a az a lényege, hogy a politikai hatalom bebertonozásán keresztül az erőforrásokat átirányítsa az erőforrások nagy részét az arra érdemes csoportoknak, akiket a rendszer arra érdemesnek tart.
[00:12:06]Gyakorlatilag semmi köze nincs a liberális piacgazdasághoz és nincs köze a liberális demokráciához sem.
[00:12:15]Ez egy autokrata keleties rendszer, ami ami itt kiépült.
[00:12:19]De sajnos a magyar társadalomban, és akkor így csatolok vissza az eredeti kérdésedhez, a magyar társadalomban nem voltak meg azok az immunreakciók erre erre az autokrata hát behatásra, ami mondjuk esetleg más társadalmakban, és most nem csak a nyugatiakat mondom, de akár még Kelet-Európában is sokkal inkább megvolt vagy vagy megvan.
[00:12:48]Tehát a magyar társadalom azért alapvetően egy ilyen úgynevezett függő helyzethez szokott, hü Kádári és hát így van.
[00:12:59]És még lehet vissz menni a ugye a Horti korszakba is.
[00:13:04]Tehát ugye Magyarországon azért hát nagyon sok nagyon rémes rendszer váltotta egymást a a a az elmúlt 100 évben.
[00:13:15]És és hát ezek között voltak ugye a kemény diktatúrák, de volt ugye ez a ez a szoft szoftos diktatúra igazából.
[00:13:26]És ezek a ez a ezek a szoftos diktatúrák, ezek tartottak mindig nagyon sokáig.
[00:13:31]Ö vagy lehet mondani mai terminológiával inkább ezek az autó autokrata rendszerek, szoktuk hibrid rendszereknek is mondani.
[00:13:38]Tehát ami a kifejezett diktatúra és a demokrácia között van.
[00:13:43]És a magyar polgár alapvetően ehhez szokott hozzá.
[00:13:49]És tulajdonképpen ahogy a Kádár rendszerben megtötte azt a kompromisszumot, hogy ne szólj szál, nem fájfejem.
[00:13:54]Így itt is megkötte, hogyha nem foglalkozik politikával, sőt egyfajta lojalitást mutat a rendszer fele, akkor neki jobb lesz.
[00:14:03]És és tulajdonképpen ez a ez az alku, ez a, hogy úgy mondjam, egyfajta ilyen perverz társadalmi szerződés, ez fönn állt egészen a legutóbbi időkig, amikor is elfogyott a pénz a rendszerből, ahogy mondtad is a a kérdésben, elfogyott a pénz a rendszerből, nem jönnek az uniós pénzek, a gazdaság vergődik, dört és tulajdonképpen nincs mit nincs mit újra elosztani.
[00:14:31]Tehát az egész rendszer ugye nem a nem a piaci cserére, nem a liberális piacgazdaságra épült, ami ugye alapvetően mégis csak egy horizontális kooperációt feltételez, hanem alapvetően egy ilyen egy ilyen vertikális, kicsit valóban a piramisjátékhoz hasonlítható, egy ilyen vertikális újraelosztó rendszerre épül.
[00:14:49]Tehát beszedem és beszedem, vagy úgy is lehet mondani, hogy ellopom a közpénzt és odaadom a a haveroknak, odaadom azoknak, akik egyébként a lojalitást kimutatják a rendszer fele.
[00:15:02]Nagyon érdekes, amit mondasz, hogy ez volt egy méltatlanul elfeledett, de azért szakmai körökben nagyon híres történő Szűcsi, aki már a rendszerváltás előtt elmondta, hogy ezt el fogjuk baltázni.
[00:15:14]El fogjuk baltázni, mert ilyenek vagyunk.
[00:15:19]Most mondhatjuk-e azt, hogy azt a lehetőséget, ami egyébként az uniós csatlakozással megnyílt Magyarország előtt, azt azt egész egyszerűen elbaltáztuk?
[00:15:29]Szerintem ez mára kijelenthető.
[00:15:32]Legalábbis azt lehet mondani, hogy ha azt nézzük, hogy az elmúlt 20 évben Magyarország hova jutott, mondjuk a versenytársakhoz képest, akkor azt lehet mondani, hogy ebben a csatlakozásban, tehát az az Európai uniós tagságban sokkal több volt, mint amit amit itt a magyar politikai elit produkált.
[00:15:58]És miután 2010-től a NER van, ezért ennek a ennek a felelősségnek a jelentős része az az a NERT és a NER működtetőit, illetve felépítőit terheli.
[00:16:09]Tehát én azt gondolom, hogy hogy valóban történelmi perspektívában ez egy rendkívül kudarcos 16 év volt.
[00:16:16]És ezzel nem azt akarom mondani, hogy korábban minden rózsás volt, mert nyilván nem volt rózsás.
[00:16:23]akkor is azért nagyon sok probléma volt például gazdaságpolitikával egyebekkel túltöltés egyebek, de azt lehet mondani, hogy azért a demokráciának és a piaczaságnak a keretrendszere az megvolt.
[00:16:38]A problémák és a bajok azok azon belül keletkeztek.
[00:16:41]Abból volt szépen szép sok, de azon belül keletkezett.
[00:16:43]Most ö most ez megváltozott, mármint, hogy nem most, hanem a a ner kiépítések 2010 után, és egész egyszerűen szétverték ezeket a a kereteket ö és fölépítették ezt a ezt az autokrata tekintélyelvű államot.
[00:17:05]Ö borzasztóan sok központosításon keresztül.
[00:17:09]Ugye a rendszernek az egyik külcsszava ez a központosítás.
[00:17:13]Tehát mindent mindent túl központosítanak.
[00:17:16]És ez ha némi fáziskéssel is, de mára teljesen egyértelművé vált, hogy ez egy zsákutca, tehát ebből jólét nem lesz.
[00:17:27]Tehát, hogyha megnézzük azt, hogy mondjuk a Marshall segéből Marsal segéhez képest mennyi pénzt kapott ugye Magyarország, itt majdnem majdnem a egy a kettőhöz a a mutató, tehát óriási különbség van.
[00:17:45]Tehát ebből tényleg mondjuk egy közjót szemelőtt tartó gazdaságpolitikával, illetve egyáltalán társadalompolitikával és politikai vízióval hát majdnem hogy kánaánt lehetett volna teremteni.
[00:18:02]Ehhez képest ugye ami történt az az, hogy néhányan nagyon meggazdagogodtak és a többség pedig leszakadt.
[00:18:08]Miért azt mondom, hogy még, hogy ez a fáziskéssel következett be, az, hogy egészen szerintem 2020-22-ig csak az intő idézőjelben persze csak ott, de az intőjelek voltak csak meg egyébként a gazdasági mutatókban is, mert mondjuk a termelékenység akkor se volt jó.
[00:18:28]vagy mondjuk az oktatási rendszer meg egészségügy, hogyha a közszolgáltatásokat nézzük, az akkor is borzasztó állapotban volt, nem beszélve a rendszerszintű korrupcióról meg a jogállamiság szétveréséről, ami tulajdonképpen az elmúlt évtized közepére már befejeződött mármint ennek az egésznek a kiépítése, de ahogy említettem, volt egyfajta gyarapodás mégis és ez elfedte ugye a problémákat mára tulajdonképpen a király meztelen.
[00:19:00]Mára azt látjuk, hogy hogy ez az egész elmúlt 16 év, ez talán lehet, hogy lehet mondani egy-két nem túl jelentős kibételt, de úgy az összképet nézve ez egy kudarctörténet.
[00:19:16]kudarctörténet, és ez nagy valószínűsége így is fog bevonulni a a magyar történelembe.
[00:19:22]Azon gondolkodom, hogy magából a rendszerből adódóan ez törvényszerű volt-e, hogy a rendszer a korrupcióra épüljön, mert az a gondolat, hogy hozzunk létre, hogy hívják, így fölírtam a új nemzeti tőkésosztányt.
[00:19:36]Az önmagában szerintem azzal talán nincs is baj, vagy baj van, nem tudom.
[00:19:38]Tehát a már azon csodálkoztam, amikor sokan elfelejtették, hogy 2013-ban Páva Zoltán megrohamozta a pécsi vízműveket, hogy onnan kiszorítsa a francia tulajdonosokat, és azt szerintem ünnepelve fogadta mindenki, hogy ez stratégiai üzletágod a magyaroknak kell lenniük, hogy de az maga az a gondolat, amit ugye a Lánci András fogalmazott meg, hogy a amit korrupciónak hívnak, az a mi politikánk lényege, ez a nemzeti tőkésosztály létrehozása.
[00:20:08]Ez önmagában hordozza-e azt, hogy ez csak korok módon lehetséges.
[00:20:14]Ha ennyire voluntarista módon hajtják végre, mint ahogy az nálunk megtörtént, akkor akkor azt gondolom, hogy hogy hogy hogy magában hordozza.
[00:20:21]Tehát inkább arra hajlok, hogy ez magában hordozzal.
[00:20:23]Ugye itt a kulcskérdés az, hogy tulajdonképpen mit is jutalmaz a rendszer.
[00:20:31]És most a rendszer alatt értve a az egész berendezkedést, tehát ha úgy tetszik magát a gazdasági rendszert, tehát a lojalitást jutalmazza, vagy pedig a teljesítményt és a és a és az érdemeket.
[00:20:51]Na most ugye ha nagyon elkezd burjánzani ez a gazdasági nacionalizmus, mert végül is itt ugye nagyjából erről volt szó az elején, tehát ez a nemzeti tőkésosztálynak a fölépítése, akkor az óhatatlanul átcsúszik abba az irányba, hogy alapvetően a lojalitást kell jutalmazni.
[00:21:12]azt kell jutalmazni, egyrészt aki a a vagy amely cég magyar, másrészt pedig a amely cég ugye hát mutatja a lojalitást.
[00:21:21]És ez ez ma már szerintem elég egyértelmű, hogy ez ez azért ez egy törvényszerű zsákutca.
[00:21:29]Ha meg lehetett volna úgy oldani ezt a Nemzeti Tőkésosztály fölépítését, hogy alapvetően van úgy van egy pozitív diszkrimináció, de azon belül mégiscsak a a teljesítményt jutalmazzák, vagy a teljesítménynek teljesítménye az, amit hát honorál a rendszer, akkor akkor azért azt gondolom, hogy lehetett volna egy más irányt is szabni a a dolgoknak, de el tudom képzelni, hogy ez egy ponton túlfából vaskarika lett volna.
[00:22:07]Szóval, szóval lehetett volna lépéseket tenni ebbe a abba az irányba, hogy tehát valamiféle pozitív diszkrimináció, de mégis csak mégis csak azért azért a a rendszert jutalmaz, de de egyáltalán nem ez történt, sőt pont az ellenkezője történt.
[00:22:26]Alapvetően a rendszer minden tekintetben lojalitást alkalmaz a a lojalitást preferálta.
[00:22:32]még még egyébként a magyar vállalkozóval szemben is, hogyha a külföldi vállalkozó vagy a külföldi cég egy mondjuk lojalitást mutatott a a rendszer iránt.
[00:22:42]És erre elég sok példa van egyébként.
[00:22:45]Tehát nem csak arra van példa, tehát a mind a kettőre van példa.
[00:22:49]Tehát arra is van példa, ugye, hogy a kül, amit te is említettél, hogy a külföldítőkét kiszorítják.
[00:22:53]Elég sok ilyen példa van, hogy energetika, a médiaipar, hát az teljesen egy az egybe egy egy az egybe.
[00:23:01]De de azért arra is van példa, hogy a külföldi tőkét magukhoz édeskedték.
[00:23:07]Tehát mondjuk a német vállalatok egy jelentős része nagyon jól kijött a ezzel a rendszerrel.
[00:23:15]Se semmi gondja nem volt egészen a legutóbbi időkig.
[00:23:17]És még mindig, még mindig nagyon magas az arány, amikor a német váltókat azt kérdezik, hogy újra befektetnének-el Magyarországon.
[00:23:24]Ez az arány még mindig nagyon magas.
[00:23:25]Csökkent elég jelentősen, de még még mindig elég magas.
[00:23:29]Tehát, hogy tulajdonképpen a rendszer megvette a nyugati cégek egy részét is különféle adókedvezményekkel, ugye sokkal több adókedvezmény, miközben ment a multiellenes meg tőkeellenes propaganda, már bőven a 10-es évektől kezdve, 10-es évek elejétől kezdve, aközben nagyon sokáig a rendszer kifejezetten hát több adókedvezményt adott a multiknak, mint a korábbi kormányoknak.
[00:23:58]Angéla Merkel ezt meghálta az Európai Unióban.
[00:24:03]Igen.
[00:24:03]Tehát, hogy itt volt egy ilyen a bocsánat.
[00:24:05]Tehát van-e közvetlen összefüggés Angéla Merkel távozása és aközött, hogy az Európai Unió elkezdte szorítani Magyarországot a vissza a jogállamiság útjával, maga eszközeivel?
[00:24:18]Szerintem van ugyanis.
[00:24:18]Én azt nem mondanám, hogy közvetlen, de azt gondolom, hogy az, hogy az EU a hogy az EU elkezdett foglalkozni ezzel a kérdéssel, annak van két-három nagyon fontos oka, és ezek közül az egyik az, hogy Németországban volt egy belpolitikai változás.
[00:24:35]A másik, ami ami ami nagyon lényeges, az az, hogy egyszerűen a nyugati közvélemény, és nem csak a német, hanem általában a nyugat-európai közvé, ha úgy tetszik, a nettó befizető államok, tehát a gazdag nyugat-európai államok közvéleménye megelégelte azt, hogy gyakorlatilag korrupt rendszerek fenntartására meg.
[00:24:57]Ennek egyébként van kézzel fogható mérése, vagy csak mi mondjuk milyen?
[00:25:01]Nem, na van, van.
[00:25:01]Tehát, hogy ez ezt tehát vannak felmérések, amelyek ezt ezt ezt bizonyítják.
[00:25:06]Én nem egy ilyen tanulmányt olvastam, ami ami ami erre helyezi a hangsúlyt.
[00:25:12]És akkor van még egy oka, és nyilván ezek ezek az okok összefügenek, tehát ezek ezek így egymással hatnak.
[00:25:20]Van még egy oka ennek, az pedig mármint annak, hogy az EU megközelítése ugye megváltozott, az az, hogy rájöttek arra, hogy Magyarország bizony hát nagyon veszélyes, tagállammá vált és blokkolja a közös uniós politikákat elsősorban Ukrajna ügyében, de de más ügyben is.
[00:25:39]Én is azt gondolom, hogy elkéstek, és én is azt gondolom, hogy az EU-nak van felelőssége abban, hogy hogy a rendszer kiépült, és hogy ilyen mértékű rombolást vitt végbe.
[00:25:50]Ugye az EU egyáltalán ez a feltételességi hát mechanizmussal tulajdonképpen a 10-es évek legvégén kezdett el foglalkozni, hogy egy ilyen kell.
[00:26:07]csak zárójelben jegyzem meg, és nem akarom azt mondani, hogy ez a Transparency Internationalnelnek köszönhető, de mi nagyon-nagyon régóta mondjuk ezt, eztám, hogy hogy és nem nem csak a magyar tagozat, hanem a az Európai Uniós Irodánk és a globális szervezet is.
[00:26:23]Nagyon régóta mondtuk ezt már, hogy ugye a feltételekhez kell kötni az uniós pénzek folyósítását, és a feltételek jelentős része az pontosan a jogállomiság, illetve a korrupció elleni intézkedések kellnek, hogy legyenek.
[00:26:37]Egész egyszerűen azért, mert különben ellopják a pénzeket.
[00:26:38]Ugye ez ilyen egyszerű.
[00:26:40]Nos, az EU ugye 2000 végén hozta meg azt a döntést, hogy lesz ilyen feltételességi mechanizmus és kettő, de még mindig kellett két évet várni, amíg Magyarországgal vagy egész pontosan a magyar kormánnyal szemben aktiválták ezt a ezt a mecchanizmust 2022 végéig.
[00:26:56]Tehát tulajdonképpen valóban azt lehet mondani, hogy 10-től 22 végéig, bár voltak ilyen nyilatkozatok, hogy aggódik az EU, ezért meg azért meg amazért, de tulajdonképpen érdemi szankció, érdemi következmény nem volt a tekintetben, hogy vagy az azzal szemben, hogy Magyarországon ugye megsértik a jogállamiságot.
[00:27:19]Az egész egy kicsit olyan, hogy mintogyha az EU mindig ott fölhúzna egy falat és mutatná, hogy figyelj, ez ott van, és bele fogod verni a fejedet.
[00:27:27]Előbbutóbb is eljutottunk, nem hitték el ők se, de belevertük a fejünket.
[00:27:32]Most is azért van egy csomó ilyen fal előttünk.
[00:27:38]Mi lehet a következő lépés?
[00:27:38]Tehát ugye már belebegtették a szavazatmegvonást.
[00:27:44]Oké, menjünk oda, beleverjük a fejünket, ugye kizárni mégse lehet bennünket.
[00:27:47]Mi lesz ennek az?
[00:27:49]Mondták, hogy kétsebességes Európa.
[00:27:50]Szerintem lezajlott.
[00:27:52]Szerintem itt van az orrunk előtt és lezajlott.
[00:27:54]Tehát ez már nem is jövőbeli lehetőség.
[00:27:57]Mi vagyunk a második sebesség.
[00:27:59]Ugye egyébként 26 másik az állam, mintha az első betartozna.
[00:28:01]Hogy mi lehet ennek a politikának a következménye, ha nincs váltás?
[00:28:05]Hát ha nincs váltás, akkor szerintem cúzás nélkül lehet azt mondani, hogy katasztrófa a következményen.
[00:28:14]Olyan mértékű az ellenszemv Brüsszelben és általában az Európai Unió intézményeiben a jelenlegi kormánnyal szemben, hogy nagyon nehéz azt elképzelni, hogy hogy Magyarország tartósan meg tudja őrizni mondjuk például a szavazati jogot.
[00:28:29]Az, hogy egy kanyivas nem kapunk akkor, hogyha nincs váltás, az gyakorlatilag biztosra vehető.
[00:28:36]És ez a folyamatos zsarolás, hogy akkor nem akkor nincs költségvetés, mert akkor mi nem szavazzuk meg.
[00:28:40]És akkor az EU története azt mutatja, hogy hogy ezeket a dolgokat valahogy azért meg tudják oldani.
[00:28:47]Tehát akkor lehet, hogy kiküldik majd Orbán Viktort kávézni, ugye volt erre is példa, vagy szóval vala valahogy ezt ezt meg fogják tudni oldani, de azt kell, hogy mondjam, hogy nem kívánatos személy lett személyes egyébként Orbán Viktor is, de a a a jelenlegi magyar kormány a az EU-ban.
[00:29:05]És persze szokták azt mondani, hogy de hát ott vannak a szlovákok meg az olaszok, de ma már ez sem, ez sem ez melóni az nagyon besé ez se hát ugye a meloni mondjuk például Ukrajna ügyében teljesen egyértelműen a Zeus mainstreamet képviseli.
[00:29:27]De azt gondolom, hogy a hogy a Ficó sem megy el odáig.
[00:29:29]Nem is mehet egyébként, mert ugye az euro zónatagja ugye Szlovákia, tehát őt azért sokkal jobban kötik ezek a gazdasági korlátok, mint jó értelemben vett korlátok, mint mint Magyarországot, illetve Orbán Viktort.
[00:29:45]Tehát én azt gondolom, hogy én ezt sokáig sokáig gyakorlatilag kizártnak tartottam, azt kell, hogy mondjam majd azt is elmondom, hogy miért, hogy kiszoruljon a Magyarország az Európai Unióból, de azt gondolom, hogy olyan mértékű már a az ellenszemv, hogy hogy hogy valami nagyon drasztikus szankcióra lehet ebben az esetben számítani.
[00:30:09]És a nagyon drasztikus szankciótól már csak egy lépés választhat el minket attól, hogy mondjuk a kormány azt mondja, hogy hát akkor akkor ez már így nem éri meg, és egyszerűen kiviszi az országot a az EU-ból.
[00:30:21]Ugye valóban meg lehet csinálni, tehát az a a irgal, tehát másnap ez az ország csődben megy valószínű.
[00:30:28]Igen, nekem ez volt ugye a főérvem sokáig, amiért amiért a ami miatt azt mondtam, hogy ez gyakorlatilag lehetetlen, mert mert gazdaságilag hát azonnal összeomlik az ország, és nem a támogatások miatt, mert ugye a támogatások már az most se jön, nem a támogatásról, hanem a piaci bizalomvesztés miatt.
[00:30:44]Tehát egész egyszerűen ugye ennek a ez az ország, ez a ugye unalomig szoktuk ezt ismételni, kis és nyitott gazdaság.
[00:30:50]Ez azt jelenti, hogy alapvetően nagyon nagyon függünk a külföldi tőkétől, a működő tőkétől is természetesen, de az mondjuk inkább hosszú távon jelentkezik, vagy hosszabb távon, de a portfólió tőkétől is, tehát a magyar államadósság nem finanszírozható a külföld nélkül, még akkor sem, hogyha ugye jelentős részben a finanszírozását az államadóságnak belsővé tették, de így is azért elég jelentős ez a ez a külföldi láb.
[00:31:17]Tehát ez olyan mértékű bizalvesztés jelentene a magyar gazdaság iránt, amit amit nagyon nehéz elképzelni, hogy kockáztatnak, de de különben meg ugye igazából nem teljesen érthető, hogy akkor meg miért nem lépik meg azokat az intézkedéseket, azt a 27 jogállamisági vagy korrupcióelleni intézkedést, amit meg kellene lépni ahhoz, hogy ugye felszabadítsák ezeket a pénzeket.
[00:31:44]Bár ez részben költői kérdés volt a részemről, mert ugye nyilván azért nem lépik meg, mert ha meglépnék az összeset, akkor az azzal a rendszer össze is omlanna nagyjából, mert ezzel pont a rendszerszintű korrupciót lehetne kianni.
[00:31:58]Valóban összeomlana.
[00:31:58]Tehát hogyha megnézzük az integritáshatóságot, megnézzük azt, hogy egyébként a bíróságok lényegében föllázadtak a Ner ellen az elmúlt hónapban.
[00:32:07]Tehát azért mégis mintha valami működne ott a háttérben.
[00:32:13]Szerintem ez két kérdés.
[00:32:13]Tehát a igen, a arra a kérdésre, hogy valóban összeomlana-e, erre azt tudom mondani, hogy inkább arra hajlok, hogy igen, de ugye mi megnéztük a Transparency Magyarországnál az összes mérföldkövet nagyon alaposan, és arra a következtetésre jutottunk, hogy alapvetően két típusú probléma van.
[00:32:35]Ugye a mérföldkövek magyarán ezeknek a korrupció elleni és jogállamisági intézkedéseknek a végrehajtásával az egyik típusú probléma az az, amit én az előbb mondtam, hogy a kormány egész egyszerűen ezeket nem hajtja végre.
[00:32:49]Tehát ez ezt látjuk mondjuk az integritás hatóságnak ugye nem akar az integritáshatóságnak több jogosítványt adni, mert fél attól, hogy akkor oda odanyúl az integritás hatóság, ahova nem szeretné, mint ahogy például el is indította korábban az integritás hatóság, ugye a nemzeti kommunikációs hivatal elleni eljárást, és utána azonnal meggyanúsították teljesen valószínűleg nagy valószínűséggel politikailag motiváltan az integritás hatóság elnökét valami pinfügybe, hogy kihasználta, használta-e a felesége a szolgáltó a vagy nem.
[00:33:25]Tehát tehát de ide tartozik, ebbe a kategóriába tartozik mondjuk a vagyonnyilatkozati rendszer is, tehát a vagyonilatkozati rendszerbe is a mérföldkövek egyértelműen előírják azt, hogy milyennek kellene lenni, és ettől nagyon-nagyon messze vagyunk.
[00:33:40]Egész egyszerűen szabotálja a kormány ezeket a ezeket az intézkedéseket.
[00:33:43]De van egy másik kategória is, és itt itt itt egy kicsit a kép árnyalódik, az az, hogy a mi elemzésünk arra a következtetésre jutott, hogy vannak azok a mérföldkövek is, amiket ugyan a kormány lehet, hogy részben szabotál, de még ha nem szabotálná, akkor sem feltétlenül lúgozná ki a rendszerszintű korrupciót.
[00:34:10]Tehát nem nem lehetne azt mondani, hogy az végső megoldás jelent arra, hogy ne legyen korrupt az adott terület.
[00:34:18]Mondok erre is példát.
[00:34:20]Ugye a legevidensebb példa e tekintetben az igazságszolgáltatás.
[00:34:22]Tehát az igazságszolgáltatásra hivatkozva 2023 nyarán az EU felszabadított 10 milliárd ö eurónyi pénzt, amit most ugye a főtanácsnok, az úgynevezett főtanácsnoka az Európai Bíróságnak egyébként hát vitatárgyává tett.
[00:34:39]És nagyon érdekes, hogy mi fog mi fog történni ezzel a pénzzel, mert a az Európai Parlament beperelte az Európai Bizottságot, hogy túl korán folyósította ezt a pénzt.
[00:34:50]A mi álláspontunk is az egyébként, hogy túl korán folyósította ezt a ezt a pénzt, mert a mert hogyha ha igaz lenne az, hogy a hogy a 23-as reform helyreállította az igazságszolgáltatás függetlenségét, akkor most e tekintetben há hátradőlhetnénk.
[00:35:06]De hát ez nem igaz egyáltalán.
[00:35:08]Tehát az igazságszolgáltatás messze nem független Magyarországon.
[00:35:10]Hát az ügyészség az ugye egy az egyben fogjul van ejtve, de de azért a bíróságoknál is óriási a kormányzati nyomás, különösen ugye a magasabb szintű bíróságokon.
[00:35:22]Tehát ez a legevidensebb példája annak, hogy azért a mérföldkövekkel sincs mindig minden rendben.
[00:35:31]De mondhatnám például az információszabadságot, ott sincs feltétlenül ö rendben minden a a mérföldkövekkel.
[00:35:37]Nem is történt ott ott sem érdemi előrelépés, de maga a mérföldkő is a mi megítélésünk szerintett.
[00:35:44]Mindezzel együtt, mindezzel együtt azt mondanám, mégis mégis kitartok azon álláspont mellett ezen megszorításokkal, hogy ha minden intézkedést végrehajtanának, akkor lehet, hogy nem azonnal dőlne el össze a rendszer, de az azért az azért alá további módon alááshatná a a az egész korrupciós rendszert.
[00:36:11]Tehát összességében azért a nagykép az azért mégis csak az, hogy én azt gondolom, hogy azért nem akarják ezeket végrehajtani, azért szabotálnak ezek közül nagyon sokat, mert nem akarják azt, hogy hát ugye ez a ez a rendszer, ami végülis ugye mire épül, arra épül, hogy először a közpénzt centralizálják.
[00:36:35]Ö tehát bizonyos olyan kalapokba teszik, ahonnan aztán ők maguk osztják el a haveroknak és a megfelelő lojális csoportoknak.
[00:36:48]Beszéltél arról, hogy a Tisza és Magyar Péter fölerősítette a korrupció elleni ellenszenvetést.
[00:36:54]ugye ráadásul meg is hirdette azt, hogy ő, hogy ő ennek mostantól a Sollyom László mondta, nem lesz egy következmények nélküli ország, de én már láttam ilyet, tehát nagyon jól emlékszem Keller László sorsára, akit szerintem még maga az MSZP is megbuktatott ebbe az ebéli törekvésében, meg teljesen nevetségessé vált.
[00:37:17]Majd utána Budai Gyula jött a a Gyurcsány kormány korrupcióinak a föltárásával.
[00:37:23]Hát, hogy mondjam, láttuk milyen eredmény a mi mi garantálja, hogy ez most más lesz?
[00:37:30]Én azt gondolom, hogy alapvetően másnak kell lennie, tehát nem nem képzelhető az el, hogy egy ugyanilyen nekifutás lesz, mint a két említett esetben.
[00:37:41]Ha ez lesz, akkor akkor nem csak ez fog kudarcot vallani.
[00:37:45]Nem azt gondolom, hogy az új kormány is rövid rövid úton kudarcot vall.
[00:37:48]Amiért azt gondolom, hogy ennek alapvetően másnak kell lennie, az abban a szóban foglalható a leginkább össze, hogy alapvetően itt most nem egy kormányváltásról beszélünk, hanem egy rendszerváltásról.
[00:38:00]Tehát valószínűleg ennek a rendszerváltásnak talán nem kell annyira mélyre mennie, mint ugye a 899-90-esnek, de még ez se biztos.
[00:38:12]De de az az biztosnak látszik, hogy a kormányváltásnál többre van szükség.
[00:38:15]Ez mit jelent?
[00:38:18]Ez ugye nagyon sok mindent jelent, például a független intézmények autonómiájának a helyreállítását jelenti.
[00:38:25]Ebben kulcszerepet kap az igazságszolgáltatás.
[00:38:28]Ugye előbb már mondtam azt, hogy az igazságszolgáltatás azért folyamatos kormányzati nyomás alatt van.
[00:38:34]Azt nagyon fontosnak gondolom, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségét a lehető legrövidebb határidőn belül helyre kell állítani.
[00:38:42]Ezt persze könnyű mondani.
[00:38:42]Nyilván nehéz lesz megcsinálni, hogyha nincs kétharmada a az új kormánynak, akkor nagyon nehéz lesz megcsinálni.
[00:38:50]De mégis azt gondolom, hogy az a kívánatos cél, hogy az igazságszolgáltatás függetlensége minél hamarabb helyreálljon.
[00:38:57]hogyha helyre áll az igazságszolgáltatás függetlensége, akkor tulajdonképpen ezek a programok, amiket amiket itt most hallunk, mutha börtönbe program meg ilyesmik, ezek tulajdonképpen hát nem mások, mint egy politikai szlogen, de valójában a munkát azt az igazságszolgáltatásnak kell elvégezni.
[00:39:17]Tehát magyarul akár a vagyonvisszaszerzésről beszélünk, akár pedig a arról, hogy megbüntetni a neres korrupt szereplőket, tehát erről a típusú igazságszolgáltatásról, jóátételről, ha úgy tetszik.
[00:39:31]Ezt ezt ugye ennek a munkának a csúcspontja az az igazságszolgáltatásnál kell, hogy legyen.
[00:39:40]De ahhoz, hogy ezt az igazságszolgáltatás meg tudja oldani, és mit most tágan értelmezem az igazságszolgáltatást a nyomozóhatóságoktól, tehát rendőrség ügy utána a válthatóságig, ügyészség és a jogalkalmazásig, tehát a bíróságok, tehát ahhoz ennek a teljes spektrumnak át kell alakulnia.
[00:39:58]Ha ez marad így, ahogy most van, akkor elég kicsi az esélye annak, hogy hogy ez a kíváncsos mértékben meg tud történni, ami miatt a vagyon visszaszerzési hivatal azzem így hívják majd, hogyha lesz ilyen.
[00:40:14]A mégis lehet szerepe, vagy azt gondolom, hogy mégis mégis fontos lehet, hogy egy ilyen létrejöjjön, az az, hogy ugye az igazságszolgáltatás természeténél fogva azért viszonylag lassú.
[00:40:31]Jó lenne, hogyha gyorsabb lenne nyilván, és nyilván meg lehet erősíteni, tehát mondjuk például az ügyészséget meg lehet erősíteni, vagy vagy a akár a rendőrséget is, tehát ezeket a ezeket a a szerveket meg lehet erősíteni, de mégis viszonylag lassú.
[00:40:43]Tehát hogyha lesz egy ilyen vagyon visszaszerzési hivatal, vagy akár egy ilyen csúcs korrupcióelleni csúcsszerv, amiben benne van a jelenlegi integritáshatóság, mondjuk az állami számvevőszék egy jelentős része, vagy akár az egésszel.
[00:40:58]Tehát egy egy ilyen korrupció elleni csússzerv, annak azért lehet a múlt feltárása szempontjából is értelme, mert egész egyszerűen ugye tényeket tudna a közvélemény elé tárni, és ezzel ez ez egyébként legitimánál azt a remélhető irányt, amely irányba az új kormánynak mennie kell véleményem szerint, tehát a korrupció elleni elleni irányt, illetve a jogállamisághelyreállítás ának az irányát.
[00:41:27]Tehát hogyha futószalagon ez a ez a ez a hivatal, ez a csúcszer mondjuk dolgozik ezeken a ezeken az ügyeken, és ezeket a nyilvánosság elé tárja, akkor van komoly esélye annak, hogy az emberek számára teljesen egyértelmű lesz még a formális bírósági ítélet előtt, hogy itt milyen disznóságok zajlottak.
[00:41:48]másik oldalról persze már most is egyértelmű, mert ugye hát azért ez ez nagyon sok minden dokumentálva van.
[00:41:55]Csak mondom még egyszer, magának a magának az igazságszolgáltatásnak azért azért hát a kapacitása az az viszonylak korlorátozott.
[00:42:06]És még egy szempontból lehet értelme ennek a korrupció elleni csúcszernek, ami már ugye a jövőre vonatkozik, mert eddig ugye a múltról beszéltünk, hogy hogyan lehet a múltat föltárni, ami a jövőre vonatkozik, abból a szempontból lehet értelme annak, hogy hát ugye egy olyan környezetet teremtsen, amelybe még egyszer ugyanezek a dolgok ne fordulhassanak elő.
[00:42:25]Tehát alsó hangon is ugye el kell fogadnia ezt a 27 korrupció elleni intézkedést, amit az EU követel.
[00:42:32]És biztos még ezen túlmenően is azért elég sok területen lehet, és azt gondolom, hogy kell is olyan intézkedéseket meghozni, amely a mondjuk a gazdaságban a tiszta verseny irányába mutat.
[00:42:45]azt mondtad, hogy rendszerváltás.
[00:42:49]Én is azt gondolom, mégha nem is olyan mély, mint a 8990-es, de valóban olyan mély volt.
[00:42:55]Tehát ugye ott azért ott azért a fönnálló hatalom a maga eszközeivel beolvadt a rendszerváltásba.
[00:43:03]Szerintem ennek a következménye az ügynöktörvény hiánya mind a mai napig is.
[00:43:07]Ezt nem gondolom, hogy ez a jelenlegi hatalom beleolvadna bármiféle rendszerváltásba.
[00:43:15]Hozhat-ehe ez egyfajta tisztítótüzet, ömarad?
[00:43:19]Nagyon jó kérdés, tehát hogy nagyon de nagyon nehéz erre válaszolni.
[00:43:22]Nyilván nyilván reménykedhetünk abban, hogy igen.
[00:43:26]Talán igen.
[00:43:26]A azt gondolom, hogy azt elvárni a mostani rendszerváltástól, hogy pótolja még a 89-90-es rendszerváltásnak a hiányosságait is, az talán azért lehet, hogy egy kicsit illúzió.
[00:43:37]Tehát tehát valamiféle tisztítótüzet kell, hogy hozzon.
[00:43:41]Tehát ha nem hozz tisztítótüzet, akkor én azt gondolom, hogy nagyon gyorsan nagyon gyorsan megbukik az új kormány, vagy az új rendszer.
[00:43:51]Azért lehet rendszert mondani, nem nyilván nem a Ner értelmében rendszer, hanem abban az értelemben rendszer, hogy a vissza kell állítani a liberális piacgazdaságot, illetve a illetve illetve magát a liberális demokráciát.
[00:44:03]Tehát én a azt gondolom, hogy hogy hogy az nagyon fontos, hogy valóban ez a váltás ezt túlmutasson a kormányváltáson, és legyen egy ilyen rendszerváltó hát dimenziója is.
[00:44:21]Valószínűleg ugye a nagyon fontos az időtényező is.
[00:44:25]Bizonyos dolgokat szerintem meg kell tenni minél gyorsabban, amennyire lehet.
[00:44:29]Ugye nyilván ez nagyon sok minden függ a politikai felhatalmazástól, tehát nyilván ez egy külön kérdés.
[00:44:34]Majd még lehet, hogy beszélünk róla, hogyha nincs kétharmad, akkor ugye mit lehet csinálni az intézmények vezetőivel?
[00:44:42]Tehát hogy de a és persze az is jó, hogyha az ügyünk aktákat megnyitják, vagy hát persze ki tudja, hogy jó-e meg ki tudja, hogy milyen manipulációk történtek 35 év alatt azokban.
[00:44:54]De mindenképpen hát egy üdvözlendő, a politikai irányt tekintve egy üdvözlendő lépés lehet.
[00:45:04]Nem gondolom azt, hogy mindent azonnal pótolni lehet, ami az elmúlt 35 évben elmaradt.
[00:45:10]Ez bármennyit szeretné az ember, ez valószínűleg nem annyira reális.
[00:45:14]Tehát valószínűleg prioritási sorrendet kell felállítani.
[00:45:16]Az én prioritási sorrendem az egyértelműen az lenne, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségét kell helyreállítani, illetve azoknak az állami szerveknek a függetlenségét, amelyek örködnek a afelett, hogy Magyarországon egy hát tiszta piacgazdaság tudjon ismét kifejlődni.
[00:45:41]Tehát mondjuk a a versenyhatóság vagy a vagy a vagy az állami számvevőszék szerepét is nyilvánvalóan újra kell gondolni.
[00:45:49]Igen, ám, csak ugye 2010-ben is egyfajta rendszerváltó igénnyel lépett föl az új hatalom, és én emlékszem rá, hogy ott azért a, hogy mondjam, tehát ott a politikai megrendelés határozta meg a magát az igazságszolgáltatási folyamatot is, legalábbis a kezdőlép emlékszünk rá, ahogy Hagyó Miklóst elvitték, bejelentette a parlamentben Orbán Viktor nem akarom Hagyó Miklós fölmenteni.
[00:46:15]vagy a vörös szav pernél még mire kimondták volna bármit, hogy mi történt, addigra már el is vitték az érintetteket.
[00:46:21]Tehát még sorolhatnám, hogy nincs-e meg most is ez a veszély, hogy hogy hogy mit tudom én megnyeri Magyar Péter és másnap bejelentő, hogy Rogán Antalt most elvisszük és kivizsgáljuk a dolgok.
[00:46:34]Elvinni azt ugye ön tehát a a kormány nem tud senkit se elvinni.
[00:46:36]És én én őszintén szóval nem olvasom ki Magyar Péter nyilatkozataiból azt, hogy ő ezt szeretné.
[00:46:45]hanem a az igazságszolgáltatás tud elvinni most képletesen szólva valakit, vagy bebörtönözni valakit.
[00:46:50]Ahhoz ugye kellenek a nyomozószervek.
[00:46:53]Nyilván a nyomozószervek, ugye a rendőrség az egyébként a kormány alá tartozik.
[00:46:57]Tehát a a a nyomozás az lehet nyomozást a az történetpolitikai megrendelés alapján, de de mondjuk a a vádemelés az már nem.
[00:47:11]Tehát innentől kezdve az, hogy valakit elvisznek vagy nem visznek el, az egyértelműen az igazságszolgáltatásnak a függetlenségének a a függetlenségétől függ.
[00:47:23]Tehát tehát én azt gondolom, hogy az igazságszolgáltatást tud arról dönteni, hogy valaki végső soron, hogy valaki bűnös-e vagy nem bűnös.
[00:47:29]Erről nem szabad döntenie Magyar Péternek vagy senkinek sem a leendő kormányból.
[00:47:38]Az egy másik kérdés, hogy a kormányszervek azok, hogy mondjam, háttérmunkába végezhetnek ilyen típusú feltáró munkát, amit már az előbb kifejtettem, de a alapvetően a független igazságszolgáltatáson kell, hogy ez a ez a ez a folyamat ö végbjen.
[00:48:00]Én ugye sokszor hallom azt, nem tudom, hogy a te kérdésedben is ez benne volt-e implicite-e, de sokszor hallom azt, hogy hát itt tulajdonképpen akkor az is egy veszély, hogy egy ilyen NER Ner 2.0 épül föl, és akkor nem tudom, ugyan ugyanez lesz csak ugyanez lesz, csak más szereplőkkel.
[00:48:15]Ez a mondjuk leginkább a mondjuk így a DK-s narratívában van ez benne, de azért nem csak.
[00:48:22]Tehát, hogy azért hallom hallom hallom más oldalról is ezeket a ezeket a megjegyzéseket.
[00:48:27]Én megmondom őszintén, hogy ennek, és ez már inkább a politikai elemzés terepe, ami ugye nem az én szűk területem, de talán egy ilyen hosszabb beszélgetésben nem gond, hogyha kitérek erre is.
[00:48:39]Én megmondom őszintén, hogy ennek a ennek az esélyét nagyon minimálisnak gondolom, te vagy veszélyét inkább így mondom, egyszerű egyszerűen azért, és itt jön be az az érv, ami ami ami szerintem válasz a te kérdésedre is, hogy miért tud ez más lenni, mint mondjuk a 2010-es váltás, hogy egy sokkal, de sokkal heterogénebb választási csoport van ö Péter mögött, vagy ha úgy tetszik, a Tiszapárt mögött, mint mondjuk volt 2010-ben.
[00:49:07]Tehát 2010-ben az teljesen egyértelmű volt, hogy egy jobboldali fordulat fog történni, történik és történt, ugye?
[00:49:17]Tehát ez ez nagyjából teljesen egyértelmű volt.
[00:49:18]Most most azt lehet mondani, hogy az a paradox helyzet áll fenn, hogy miközben Magyar Péter konzervatív politikus, az Európai Néppártba ül, eközben az ő választói azok tulajdonképpen a baloldaltól ugye Jámbor András, hogy mondjuk egy abszolút baloldali szereplőt mondja, Jámbor Andrástól hát egészen a a tegnap leszakadt fideszesekig terjedt, tehát egy nagyon széles választási csoportsulás van mögötte.
[00:49:49]Na most én azt gondolom, hogy akik közül egyébként a jelentős rész semmiképpen sem jobboldali.
[00:49:58]Tehát paradox móda, az a helyzet áll elő, hogy miközben a Tiszapárt a egy jobb közép konzervatív párt, aközben a szavazóinak egy jelentős része, én azt gondolom, hogy körülbelül a fele baloldali vagy liberális, vagy legalábbis centrista identitásunk, de semmiképpen sem tekinthető semmilyen módon jobb jobb középszavazónak.
[00:50:22]Na most ez tulajdonképpen egy ilyen, majdnem azt mondanám, hogy egy nemzeti egységkormány irányába mutat, amely nemzeti egységkormánynak elsődlegesen mégis csak az lesz a feladata, hogy helyreállítsa a jogállamot és beindítsa a gazdaságot.
[00:50:42]Tehát egyfajta olyan olyan széles spektrumon működjön és próbálja meg kielégíteni az igényeket, amely nem csak a úgynevezett jobboldali embernek jó, ha még bármilyen értelme van a magyar viszonyok között ezekről a kategóriákról beszélni, de valamennyi értelme talán van, hanem a baloldaliaknak is épp úgy épp úgy jó.
[00:51:01]Ha nem ez történik, ha nem ez történik, hanem mondjuk bejönne ez a vészforgatókönyv, hogy nem tudom, NER2.0 nulla épül meg ez meg az meg amaz akkor akkor tulajdonképpen hát azt gondolom, hogy ez a választói bázis ez nagyon nagyon gyorsan elporlad a a az új kormány mögül.
[00:51:21]És ez valójában nem nagyon lehet érdekel, ha most ezt csak az érdekeket nézem, és nem nem a nem az értékeket, hanem csak az érdekeket nézem, ez nem nagyon lehet érdeke a Magyar Péternek vagy az új kormánynak, hogyha lesz kormányváltás.
[00:51:40]Borzasztó érdekes ez a vagyon visszaszerzés meg, hogy erkölcsi elégtételt kapjon.
[00:51:45]Szerintem ez egy nemzeti közarat, hogy ez történjen meg.
[00:51:49]De mit tudom, mit lehet kezdeni?
[00:51:49]Tehát ugye én nekem van Veszprém megyei kötődésem, ott voltam még a Népszabadságban tudósító, és most már nem szeretek lemenni Balatonfüredre, mert nem szeretnék Habony Árpádba vagy a fél neres társadalomba beleb belebukni ott, mert azt hiszem, hogy ellopták tőlem a Balatont.
[00:52:09]Tehát bármerre megyek, ott van az engedély nélkül fölhúzott házuk, egyszerűen nem esik jól.
[00:52:14]El van lopva az ország.
[00:52:16]Az a terület az övé, az a terület Mészáros Lőrincé, a harmadik Lázár Jánosé.
[00:52:22]És akkor erre mondom azt, hogy a kulcsszó, ami most előttünk áll, én azt gondolom, az a rendszerváltás.
[00:52:31]Tehát itt nagyon fontos az, hogy ne csak kormányváltásról beszéljünk, hanem rendszerváltásról is, mert akik csak kormányváltásról beszélnek, azok gyorsan belefutnak szerintem abba a csapdába, hogy erre a kérdésre kénytelenek azt válaszolni, hogy hát semmit nem lehet tenni.
[00:52:46]Mert hát így van.
[00:52:49]Ezt ugye egy részét a korrupciónak vagy ezeknek a lopásoknak legalizálták, a másik részét lepapírozták, a harmadikat nem tudom valahogy megszerezték, de hogy igazából ezzel semmit nem lehet kezdeni.
[00:53:05]Szóval szerintem azt világossá kell tenni, hogy rendszerváltásra van szükség.
[00:53:08]És a rendszerváltásba igenis beletartozik az is, hogy a törvényesnek tűnő, de valójában egyébként törvénytelen hát vagyonszerzéseket semmissé lehet tenni.
[00:53:20]Tehát itt van egy nagyon nagy félreértés szerintem, és még azt gondolom, hogy az értelmiség körében is, hogy a lepapírozást azt sokszor azonosítják a törvényességgel.
[00:53:30]Tehát az, hogy valami le van papírozva, az, hogy mondjuk egy közbeszerzés az törvényesített, tehát papíron ott van, hogy Mészáros Lőrinc nyerte az adott közbeszerzést, ez nem azt jelenti, hogy legális.
[00:53:45]Tehát a törvénynek nem csak betűje van, hanem szelleme is van.
[00:53:48]Ha bebizonyítható az adott közbeszerzési eljárásról mondjuk, hogy azt túlárazták azért, hogy Mészáros Lőrinc nyerjen, vagy mondjuk nem tartották be a a szabadverseny alapszabályait, mondjuk egy közbeszerés odaítélésénél, és még ráadásul túl is árazták, akkor azt gondolom, hogy az az igenis törvénytelen még akkor is, hogyha le van papírozva, még akkor is, hogyha kvázi jogszabályba ki lett hirdetve, hogy az a terület vagy vagy vállalat vagy bármi az az a konkrét beszerzés az mészárosi cél, vagy mondjuk vegyük a magántőke alapok esetét, ugye mi ezzel nagyon behatóan foglalkoztunk, tehát 1300 milliárdnyi közpénz ment ki magántőke alapokban.
[00:54:42]Ez óriási összeges, csak megjegyzem, ez nem tudja az ember elfelni.
[00:54:45]Ugye ezt nagyon aprólékosan megnéztük.
[00:54:49]Ceriz Judit kiváló kolléganőm nagyon aprólékos és nagyon fantasztikus munkát végzette tekintetben is és és ő és ugye azt látjuk, hogy 1300 milliárd Ft közpénz.
[00:55:06]Na most ha van egy új kormány, mondjuk van egy váltás, mert ez óhatatlan a Fejlesztési Bank élén, akkor azt gondolom, hogy a Fejlesztési Bank új vezetőjének a jóga módjára kell eljárni, és meg kell néznie azt, hogy hova tűnt az a 750 milliárd, a 100 1300-ból 750 milliárd Ft, amelyet a Magyar Fejlesztési Bank kihelyezett a magántőkealapokban.
[00:55:30]Meg kell nézni ezt ma nem tudjuk.
[00:55:32]Nem tudjuk.
[00:55:32]Tehát nincs nincs olyan kényszerítő elő a fejlesztési bank előtt, hogy hogy hogy azt mondjuk évente nyilvánosságra kellene hozni.
[00:55:41]az X, az Y és a Z magántőke alapok, amiknek ugye végső tulajdonosa, azt azt tudjuk, mert azt kiderítettük mindenféle nyomozóeszközzel.
[00:55:49]Ö Tiborc István, ö Mészáros Lőrinc vagy mások, tehát hogy hogy ö tehát a végső tulajdonosokat tudjuk, de az, hogy konkrétan mi van azzal a pénzzel, azok valahol már egy Dubai ingatlanban állnak, vagy esetleg ott van valahol, csak nem tudjuk milyen eszközben.
[00:56:07]Nos, ezt ezt ezt ezt el kell kezdeni el kell kezdeni felgöngyölíteni.
[00:56:13]És azt gondolom, hogy az, hogy ehhez meglegyen a legitimáció, ahhoz ezt világossá kell tenni egész egyszerűen.
[00:56:20]Tehát itt egyrészt persze a fel a választásokon kell felhatalmazást adni annak az erőnek, amelyik ezt akarja, de másik oldalról viszont világossá kell tenni azt, hogy itt egy, és ezt már a adott esetben a Tiszapártnak is, ha megnyerte a választást, hogy itt többről van szó, mint kormányváltásról, de nem abban az értelemben többről, ahogy a neres váltás történt, mert az egy, hogy is mondjam, az egy politikailag motivált, ha úgy tetszik, pártpolitikai értelemben motivált, ha úgy tetszik ideológiai értelemben bemotivált rendszerváltás vagy félrendszerváltás volt.
[00:56:56]Annak idején most ezt a ezt a rendszerváltást, ezt a közérdek nevében kell megtenni.
[00:57:03]És erre egyébként Magyar Péternek ha bebizonyosik, hogy tényleg jó politikus, ugye eddig amit láttunk tőle, az azért eléggé azt gondolom, hogy impresszív, de még a kormányzás a neheze az úgymond hátra van.
[00:57:19]Tehát tehát hogyha hogy erre kapóra fog jönni neki az, hogy a választói bázisa az rendkívül heterogén lesz, ahogy már ahogy ahogy ezt már mondtam.
[00:57:29]Tehát ezt világossá kell tenni, és akkor én azt gondolom, hogy legalábbis meg kell próbálni ezeket az eből szerzett jószágokat hát ö visszaszerezni, illetve két része van a dolognak.
[00:57:44]Az az egyik az az effektív vagyon visszaszerzés, tehát hogy a vagyon visszakerüljön a a közhöz, tehát a a az államhoz.
[00:57:53]És a másik pedig az, hogy akik ezekről döntöttek, ezekről a kérdésekről, azokat pedig hát ugye nyilván egy majdani független igazságszolgáltatásnak meg kell büntetnie.
[00:58:06]már ha feltéve, ha kiderül, hogy tényleg bűnösök, de azt gondolom, hogy mondjuk a Nemzeti Bank kos lopást tekintve azért hát nem kell ahhoz jogvégzett embernek sem lenni, hogy hogy azt valaki lássa, hogy azért itt a hűtlenkezelés és még annál sokkal több is bőven megáll egy független igazságszolgáltatás előtt.
[00:58:26]És hogy a mai igazságszolgáltatás nem független, annak az egyik, bár korán az egyetlen példája az az, hogy több mint egy éve, nem tudom, egy éve két hón egy éve és két hónapja semmilyen gyanúsítás nem történt mondjuk a Nemzeti Bank ügyében.
[00:58:42]Tehát azt gondolom, hogy ezeket ezeket pótolni kell.
[00:58:44]Nyilván, hogyha a kérdés arra vonatkozik, hogy egész pontosan a nem tudom én X vállalatot mikor veszik el, vagy Xelt mikor veszik el az adott szereplőktől, ezt így előre lehetetlen lehetetlen megmondani, de azt gondolom, hogy egyrészt ez egy legitim igény, másrészt pedig azt gondolom, hogy hogy hogy a egy független igazságszolgáltatási mechanizmusnak szervesse Hát arra a következtetésre kell jutnia, hogy igenis ezeket a vagyonokat hát adott esetben a köznek vissza kell juttatni, amennyiben feketén fejéren kiderül az, hogy azokat jogszabályok meg megsértésével halmozták föl.
[00:59:37]És nyilván lesz egy olyan kategória is, mert nem akarom ezt sem tagadni.
[00:59:41]Nyilván lesz egy olyan kategória is, amelyiknél ezt nem lehet bebizonyítani.
[00:59:44]Tehát mondjuk ugye a kedvenc példám erre például a taó rendszer, tehát a ta a ta rendszer azt azt azt a azt nem gondolom, miközben nyilvánvalóan mindenki odaadja a pénzét, ahova t Igen.
[00:59:56]Igen.
[00:59:56]Szóval az azt nem gondolom, hogy azt büntetőjogilag szankcionálni lehet jelenlegi tudásunk szerint.
[01:00:00]Lehet, hogy kiderül majd olyan, ami ami ami ezt megváltoztatja, de azt nem gondolom, hogy hogy lehetne.
[01:00:06]Tehát nyilván nem minden vagyonról van itt szó, de mondjuk például a a magántőkealapok ügyében hát az teljesen egyértelmű, hogy hogy hát felelősségre kell vonni azokat a szereplőket, akik döntöttek arról, hogy ez az íratlan mennyiségű közpénz, ez ez ez hova kerül, és ahova került, azokat a szereplőket pedig teljesen transzparensen hát számon kell kérni, és és és azt kell nekik mondani, hogy hát akkor adják elő a a álljanak elő a farmával és mutassák azt meg, hogy ö hol is hol is vannak ezek a pénzeszközök.
[01:00:47]Az egész beszélgetésünk kócszava rendszerváltás.
[01:00:48]Lehet-e rendszerváltás, ha nincs kétharmad.
[01:00:52]Én azt remélem, hogy lehet.
[01:00:55]De nagyon nehé nagyon-nagyon nehéz lesz.
[01:00:57]Nagyon-nagyon nehéz lesz.
[01:00:59]Egyáltalán nem mindegy az, hogyha nincs kéthad, akkor akkor mennyi van, vagy vagy mi mi az, ami a a mi mi az a többség, ami megvan a az új kormánynak?
[01:01:08]Tehát nem mindegy az, hogy mondjuk 55%, tehát 52%-ról beszélünk, 55-ről, 60-ról vagy 65-ről, egy ez egyáltalán nem mindegy.
[01:01:16]Azt azért szeretném leszögezni, hogy kéthadból ekkora erőfölényből bukni bármilyen kis különbséggel is, az szerintem maga a rendszerváltó akarat.
[01:01:24]Így van.
[01:01:24]Így van.
[01:01:24]Ez ezzel teljesen egyetértek.
[01:01:26]Abszolút.
[01:01:26]Én én azt gondolom, hogy hogy azért azt gondolom, hogyha mondjuk 50 most a parlamenti helyek arányában mondom, ha 50 és 55% között lesz csak az új kormány többsége és mondjuk és kormányváltás lesz, akkor rettenetesen nehéz lesz.
[01:01:43]Tehát egyszerűen azért azért gondolom, hogy rettenetesen nehéz lesz, mert ugye kialakult Magyarországon, amit úgy szoktunk mondani, hogy mély állam.
[01:01:50]Ugye a mély állam része két dolog.
[01:01:50]Ö az egyik ugye a azok az intézmények, amelyeket fogluljeltek és ugye azok a szereplők, akik ott ülnek ezeknek az intézményeknek az élén, és a másik pedig a gazdasági erő.
[01:02:04]Tehát ma Magyarországon a hozzávetőleges becslésem szerint nagyjából 1egyhada a teljes gazdaságnak az Neres szereplők kezében marad.
[01:02:14]Na most, hogyha ez a két kategória úgy érzi, hogy ez csak egy jártmeneti időszak, és valójában az új kormánynak, mert mondjuk nem tudom, népszerűtlen intézkedéseket is kell hoznia, vagy mert nem lesz elég erős, vagy ki tudja milyen okból, hát elég hamar leáldozik, akkor ez a mélyállam, ez úgy fogja tekinteni, hogy hát itt csak ki kell bekelni egy-két- három évet, és akkor és akkor visszajönnek, és folyamatosan tehát egy egy erős Fidesszel, mint mint ellenzéki párttal a háttérben folyamatosan hát támadni fogják a a az új kormányt, mert hogy ez a támadás nyilván ez mindenképpen meglesz, de nem mindegy, hogy milyen erő lesz mögötte.
[01:02:57]Amennyiben ennél markánsabb a különbség, akkor szerintem jó esély lehet arra, és ez ez a válasz a kérdésedre, jó esély lehet arra, hogy hogy hogy egyértelművé válik az, hogy megváltozott a közhangulat.
[01:03:12]Az emberek nem kérnek többet a NERből, nem csak ezen a választáson nem, hanem úgy egyáltalán nem.
[01:03:17]És akkor szerintem elő lehet hívni a magyar társadalomból az egyébként hát nem mindig rokonszámes reflexeket, tehát ezeket a ugye igazodási igazodási dolgokat, igazodási vért vagy valós igazodási kényszereket.
[01:03:35]És akkor szerintem azért jelentős esélye lehet annak, hogy ezek a szereplők adott esetben maguktól leköszönnek, belátják azt, hogy hát akkor ennek itt most vége van, és akkor tényleg lehet egy egy egy demokratikus új Magyarországot építeni.
[01:04:00]Ö akkor még mindig kérdés ugye a gazdasági erő, ahogy említettem azért ugye a vagyonvisszaszerzés az nyilván egy kemindó, de de meg lehet és azt gondolom és mindenképpen azt gondolom, hogy meg kell próbálni ö és hát ugye, hogy is mondjam, nem szabad visszariadni azoktól a dolgoktól sem, hogy lehet, hogy egy egy-egy céget, egy-egy egy-egy területet átmenetileg mondjuk nem tudom államosítani kell.
[01:04:28]Tehát mondjuk a el tudom képzelni, hogy vannak olyan haveri cégek, amelyik amelyiknél hát a vagyonfelhalmozás az az ugye hát kifejezetten jogszerűtlen.
[01:04:41]Most a jogot a ugye a jog szellemét tekintve jogszerűtlen módon ment végbe, és csak el tudom képzelni, hogy egy átmeneti államosítás segíthet ott, vagy mondjuk a koncessziók esetében ott viszonylag egyszerű megszüntetni.
[01:04:57]Tehát 35 évben megkapta a koncessziót ugye a kormányközeli két vagy hát ugye a neres két oligarcha már ami olyan mészárosince egyáltalán a oligarchának tekinthető mert hát ő azért valójában inkább egy báb mint egy oligarcha de mindegy.
[01:05:10]Tehát hogy megkapták a megkapta a a ezeket a jogokat mondjuk az autópályaépítés üzemeltetés terén ugye a MOL megkapta a hulladékgazdálkodás terén és akkor még ott van a kaszinó biznisz.
[01:05:23]Na most ezeket a ezeket a ugye megint csak formálisan törvényesített hát pénz transzfereket, ezeket egy egy tolvonással meg lehet szüntetni.
[01:05:35]Tehát vannak vannak ilyen ilyen esetek is.
[01:05:41]Úgyhogy én azt és ezt például egyébként felő többséggel is meg lehet tenni.
[01:05:44]Tehát ehhez nem ehhez ehhez ehhez nem kell kétharmadcal.
[01:05:48]Tehát nagyon sok múlik, én is azt gondolom, nagyon sok múlik a felhatalmazáson, de még több múlik, azt gondolom az irányon.
[01:05:53]Tehát az azon az irányon, ami amit amit mondjuk az új kormánynak rögtön a választási győzelem utáni napokban, de de legalábbis egy-két három héten belül be kell jelentenie, hogyha az irány az az jó, és abba az irányba mutat, ami ami tényleg hát ha ha nem is egyik pillanatra a másikra, de mégis Magyarországot visszaállítaná a az európai mainstreambbe, akkor azt gondolom, hogy akkor azt gondolom, hogy azért azért a azért van vagy lehet a a rendszerváltásnak.
[01:06:35]Az a helyzet, hogy több beszélgetés bennünk maradt.
[01:06:36]Remélem, hogy lesz rámunk még a választásokig is talán, utána biztosan.
[01:06:41]És nagyon szépen köszönöm a beszélgetést.
[01:06:43]Önöknek a figyelmet tartsanak velünk a jövő héten