Kékgalléros szakmunkás vagy szabad értelmiségi? – A magyar tanárok kálváriája | Újratervezés 4. rész

[00:00:00]Szeretettel köszöntöm a nézőket, hallgatókat.

[00:00:01]Ez a Jelen közéleti magazin oktatási podcast sorozata, annak is a negyedik epizódja.

[00:00:07]Én Ónodi Molnár Dóra vagyok.

[00:00:10]Mielőtt elkezdenénk aktuális adásunkat, kérem iratkozzanak fel a csatornánkra, ha még nem tették.

[00:00:15]a YouTube-on a Jelen hetilap címen találnak meg minket, és hogyha támogatni szeretnék a munkánkat, akkor nyomjanak egy szuper lájkot, mert így is kifejezhetik a tetszésüket, illetve szeretettel ajánlom figyelmükbe legfrissebb kiadványunkat.

[00:00:31]Kijutunk címmel készítettünk egy bukazint, amely körbejárja a 2022 és a 2025 közötti időszak belpolitikai történéseit, hogy hogyan jutott el az ellenzéki közvélemény a teljes apátiából a reménykedésig.

[00:00:49]És akkor csapjunk is bele a friss adásunkba.

[00:00:52]És ezt a beszélgetést is, ahogy az előző hármat keretezi a Bukazinunk címe, hogy ki jutunk-e podcast sorozatunkban ugyanis arra keressük a választ, hogy kijutunk-e abból az oktatási rendszerből, amelyet a Fidesz SZK-ba állt 2011 tájékán, és amelyet az elmúlt 15 évben megszilárdított, és amely minden nemzetközi mérés szerint és a hazai kutatások szerint is nem teljesít túlságosan jól ennek a kiútnak a keresésében kértük fel Radó Péter oktatáskutatót, hogy legyen segítségünkre.

[00:01:26]Szeretettel köszöntelek mint állandó szakértő vendégünket és ez az adás a pedagógusokról fog szólni.

[00:01:37]ők az oktatási rendszer egyik kulcszereplői, ha nem a legfontosabb szereplői.

[00:01:43]De majd szó esik a a az adásban arról is, hogy más szakemberek is kísérik az ő munkájukat, és hát vannak háttérintézmények is, amelynek a amelyeknek a szerepéről muszáj beszélnünk.

[00:01:54]Kezdjük rögtön azzal, amit egyébként a szülők és a laikusok gondolnak erről a témáról, hogyha az oktatás eszükbe jut, hogy a jó oktatás kulcsa az a jó pedagógus.

[00:02:05]És tulajdonképpen ennek a gondolatnak már a 2000-es évek közepén megvoltak kutatási alapjai is.

[00:02:13]A híres Mckenzi jelentés szerint a az oktatás jó teljesítéséhez elengedhetetlen, hogy megfelelő emberek váljanak tanárrá, és megfelelően jó helyeken és minőségben képezzék őket tanárrá.

[00:02:32]Tehát a legfontosabb az a Mckenzy jelentés szerint, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani a pedagógus pálya fejlesztésére.

[00:02:40]Tényleg a pedagógusokon múlik minden?

[00:02:44]Igen.

[00:02:44]És meg nem is a abban az értelemben igen, hogy az iskolákat is pedagógusok csinálják.

[00:02:49]Az iskolában elvégzett szakmai feladatok 85-90%-át pedagógusok végzik.

[00:02:57]Azt szoktam mondani, hogyha egy játszótéren a látunk egy középkorú hölgyet, aki a arra vigyáz, hogy a körül, hogy a ott rohangáló 25 gyerek közül senki ne essen le a csúszdáról, vagy a mászokáról, az valószínűleg egy diplomás értelmiségi pedagógus.

[00:03:17]Ha azt látjuk, hogy két pedagóg, hogy két személy kirándulni víz gyerekeket és szervezi a bó, szervezi a közlekedés, szervezi a szállást, az is egy magasan képzett diplomás pedagógus.

[00:03:31]Tehát olyan a annyira a pedagógusok látnak-e minden feladatot az iskolában, hogy úgy tűnhet, mintogyha kizárólag ők működtetnék az oktatási rendszert.

[00:03:40]Ez részben igaz, részben pedig nem.

[00:03:42]ami a ha említetted a megkénzi jelentést, amikor a megkénzi jelentés megjelent, akkor én egy picit dühös lettem, merthogy ha kizárólag a a változóknak az eredményességet és minőséget magyarázó változóknak egy bizonyos körét emeljük be egy elemzésbe és egy vizsgálatba, akkor kiderül, hogy azok a beemelt tényezők, például a jó pedagógus, azok meghatározóan fontosak, De már nagyon régóta a külső intézményértékeléssel foglalkozó professzionális szervezetek, a a a által alkalmazott szempontok, azoknak a jelentős része az nem az egyes pedagógusok osztálytermű munkájára és az egyes pedagógusok felkészültségére vonatkozik, hanem a iskola egészére vonatkozik.

[00:04:35]Tehát amikor minőségről beszéltünk a korábban, akkor említettem, hogy az oktatáspolitika már nagyon régóta álltát egy ilyen egész iskola megközelítésre, ami azon alapszik, azon a felismerésen alapszik, hogy a pedagógus híroszok kiemelkedően tehetséges és felkészült pedagógusok nem tudnak jó iskolát csinálni, de jó egymással jól együttműködő pedagógusok és intenzíven együttműködő pedagógusok és jól menedzselt iskolában dolgozó pedagógusok a viszont csodákra képesek akkor is, hogyha mondjuk az egyes pedagógusok felkészültsége és tehetsége inkább átlagos.

[00:05:18]Ha meg van egy a különböző ilyen értékelési eredményeket összehasonlító úgynevezett metaértékelés kutatások, azok rendszeresen előállítanak listákat azzal kapcsolatban, hogy mi az, ami képessé teszi az iskolákat arra, hogy kiegyensúlyozottan magas teljesítményt produkáljanak az odajáró tanulók.

[00:05:43]És ezekben a listákban szereplő általában olyan 15 körüli ilyen minőségerősítő kritériumot vagy faktort szoktak rögzíteni.

[00:05:51]Ezeknek az elsőről döntő többsége az iskola minőségéről szól, és nem az egyes pedagógusok minőségéről.

[00:05:59]Természetesen vannak benne olyan szempontok, amik kizárólag a pedagógusok osztálytermű vonatkozá munkájára vonatkoznak.

[00:06:07]Tehát, hogy mennyire képesek differenciáltan tanítani, hogyan értékelnek és hasonló.

[00:06:13]De a legtöbb minőségkritérium és a legtöbb eredményességet magyarázó faktor az iskola valamilyen jellemzőjére vonatkozik.

[00:06:22]De még egyszer mondom, az iskolát is pedagógusok csinálják, a iskolaigazgatók is pedagógusok.

[00:06:26]A különböző az ugyanazokat a tantárgyakat tanító pedagógusok munkájának az összehangolását végző emberek és pedagógusok.

[00:06:38]Az ugyanazokat a gyerekeket tanító pedagógusok közötti együttműködést menedzselő személyek is, mint pedagógusok.

[00:06:46]Tehát egyrészt igaz, ami ez az állítás, másrészt pedig egy kicsit leegyszerűsítő.

[00:06:52]És ha szabad még egy megjegyzést tennem, általában a centralizált oktatási rendszerekben hihetetlenül pedagógus központú az oktatás politika, ugyanis a centralizált rendszerek kívülről próbálják megmen menedzselni az az iskolák belső folyamatait.

[00:07:13]decentralizált rendszerekben az oktatáspolitika sokkal kevésbé pedagógus központú, sokkal inkább intézményközpontú, mert még egyszer mondom, azokat a tanulási eredményeket, amiket elvárunk az iskoláktól, az egész iskolák produkálják és nem egyes pedagógusak.

[00:07:29]Bár azt ígértem, hogy nem foglalkozunk a múlttal, de mégis ahhoz, hogy megértsük, hogy hogyan kellene tovább lépni ebből a rendszerből, egy picit kérlek beszélj arról, hogy nem mindig volt ennyire centralizált az oktatási rendszerünk, tehát 2010 előtt épphogy decentralizált volt, hogy abban az intézményközpontú világban a pedagógusok mennyire voltak megbecsülve, mennyire tudtak élni abbal a decentralizált rendszerből adódó autonómiával, ami a minőséghez hozzájárul.

[00:08:03]A pedagógusok sosem érezték úgy, hogy meg vannak becsülve.

[00:08:05]Tehát a izét a a az oktatáspolitika irányultságát és az oktatáspolitika által alkalmazott eszközöket mindig erőteljesen meghatározta, hogy a döntéshozóknak, jellemzően politikusoknak vagy kormányzásban működő döntéshozóknak milyen pedagógus képük volt.

[00:08:23]A vannak, akik abból indulnak ki, hogy a izét a pedagógusok, a kék galléros szakmunkások, akik egy állami tantervet adnak le óráról órára, és nem önálló magas hozzáadáott értékű értelmiségi munkát végeznek.

[00:08:39]És vannak időszakok, amik az oktatáspolitika megközelítése ezzel kapcsolatban nagyon ezzel ellentétes.

[00:08:47]Minden pedagógus, diplomás, szabad értelmiségi, aki nagy szabadság mellett hatalmas hozzáadott értékű munkát végez, mármár művészek a pedagógusok és nem feltétlenül professzionális szakemberek.

[00:09:01]A ezért a pedagógusok mindenre képesek, ha kapnak ahzzá egy kis segítséget, programokat fejlesztenek, tankönyveket fejlesztenek, kutatnak.

[00:09:12]és a saját magukba alak dolgoznak ki programokat, iskolai programokat és módszertanokat.

[00:09:19]A az az igazság, hogy mindig vannak pedagógusok, akik az egy inkább az egyik a kategóriába passzolnának, és mindig vannak pedagógusok, akik egy másik kategóriába passzol passzolnának, amire nem volt képes korábban a decentralizált rendszerben az oktatáspolitika, hogy egy ilyen szinte megközelítést alkalmazzon.

[00:09:42]Tehát, hogy vannak iskolák, ahol a pedagógusok felkészültsége és az intézmény minősége miatt ilyen belépő szintű, többé-kevésbé előregyártott eszközök alkalmazását kellene szorgalmazni, miközben más iskolák viszont olyan szakmai kompetenciákat halmoztak fel, hogy erre nincsen szükség.

[00:10:05]nagyon nagy szabadságot lehet nekik adni módszertani értelemben, a programok értelmében, a a tanulásszervezés k szabályok kialakítása érdekében, tehát minden szempontból vagy minden területen, ami az iskolák ellátott a által ellátott alapfunkciókhoz tartozik, a nagyváltás az 2010 volt, mert 2010 után az oktatáspolitika teljesen átállt erre a a kék galléros megközelítés alacsony fiz alacsony fizetett szakmunkások a pedagógusok a a és ezen alapszik minden szabályozó rendszer és ami azt a kérdést illeti, hogy 2010 előtt mennyire lakták be a pedagógusok a decentralizált nagy autonómia körülményeit azt kell mondanom hogy nem a feltétlenül a pedagógusok arányából kell kiindulni hanem az intézmények arányából mert az hogy mennyire lakja be egy iskola személyzete az autonóm az gazdálkodási szervezeti, szakmai autonómiát.

[00:11:11]Ez az iskola minőségétől függő és nem az egyes pedagógusokét.

[00:11:15]hogy arról az oktatás minőségéről szóló adásunkban beszéltünk, azt körülbelül ilyen 10-15%-kal tudta belakni az iskoláknak ezt a az iskolák mit tudom én 80 85%-a nem a és nem is nagyon tudott mit kezdeni azzal az elképesztő mennyiségű a innovációt segítő és minőséget javítani hivatott programmal amit az oktatási irányítás rájuk zúdított akkor tulajdonképpen a váltás áskor 2010-ben egy olyan pedagógus társadalom volt, amelyik ezt a váltást, ezt az államkonzervatív pedagógus képet jól tudta magáévá tenni, és kényelmesen volt benne.

[00:12:00]A az egyszerű válasz az lenne, hogy igen, de azért a a emlékeztetnénk arra, amit az előbb mondtam, a ez nem egy heterogén szakma.

[00:12:06]A mindenféle gondolkodású, mindenféle színvonalon felkészült pedagógus van benne.

[00:12:16]Én azt mondanám, hogy nagyon erős nagyon jelentős pedagógus csoportok nagyon lelkesen üdvözölték azt, ami 2010 után történt, mert tényleg abból indultak ki, amit a kormányzati propaganda ezzel kapcsolatban súlykolt, hogy a korábbi baloldali liberális rombolás után végre rend lesz az oktatásban.

[00:12:37]És tényleg voltak nagyon sokan pedagógusok, akiknek, ha úgy tetszik érzelmi lelki igénye volt, hogy végre rend legyen.

[00:12:43]a a ez a rengeteg innováció és fejlesztés zűrzavara után, de voltak olyan pedagógus csoportok is, jellemzően ennek a bizonyos 10-15%-nyi iskolában dolgozó pedagógusok, akik viszont úgy élték meg, hogy értéktelenné tették mindazt az erőfeszítést, amit ebbe a dologba az elmúlt 20 évben beleraktak, hogy megfosztották őket a szakmai autonómiájuktól, megfosztották őket azoktól a lehetőségektől és mozgástértől, a ami lehetővé tette, hogy jól csinálják azt, amit csinálnak.

[00:13:20]Tehát nem sosem volt egységes a pedagóguszak.

[00:13:23]Ma most sem az.

[00:13:25]A probléma az egyébként kell, hogy egységes legyen.

[00:13:29]Nem, nem, nem.

[00:13:29]A de hát mi mivel induljunk ki a izét a a kishercegben szereplő jó uralkodóból, hogyha azt látjuk, hogy valamit reménytelen a átültetni a gyakorlatban, akkor ne is rögzítsük elvárásként.

[00:13:42]Tehát a sosem lesz egységes.

[00:13:45]A a pedagógus szakma mindig rettenetesen heterogén lesz.

[00:13:49]nagyon különböző hátterű emberek nagyon különböző felkészültséggel, mozgástérrel, gondolkodással, értékekkel és szakmai stratégiákkal fognak dolgozni ezen a pályán.

[00:14:00]A kérdés számomra mindig az volt, hogy elég intelligens-e az oktatáspolitika ahhoz, hogy alkalmazkodjon a a legkülönbözőbb intézményi kontextusokhoz, a legkülönbözőbb helyi kontextusokhoz, hogy ne hogy ne alkalmazza ugyanazokat az eszközöket olyan környezetben, ahol ezok azok nem működnek, és próbáljon meg olyan eszközöket alkalmazni, amik az iskolák nagyon jelentős részében képes képesek változások at generálni.

[00:14:32]Hát most egy olyan környezet van, egy olyan oktatáspolitikai környezet van, ami nem alkalmazkodik, hanem megpróbál mindent egy dobozba beleilleszteni és egységesíteni.

[00:14:43]Ennek egyik válságtünete az volt, hogy hogy ez mennyire nem sikerült, hogy a 10-es évek végén, a 20-as évek elején óriási feszültség alakult ki az oktatásban.

[00:14:56]Biztos emlékeznek a nézők is arra, hogy megállás nélkül utcán voltak a pedagógusok, szülők elsősorban bérkérdés miatt, merthogy nagyon kiapadt a rendszer, és a pedagógusok bérét annyira nem kompenzálták, hogy az infláció lényegében elértékteleníte a a fizetéseiket, és kialakult egy feszítő pedagógus hiány is ennek kapcsán, mert tömeges volt a a pályaelhagyás.

[00:15:26]megpróbált ezen a kormány most változtatni.

[00:15:28]Ugye 2024-ben elindult egy jelentős bélkorrekció, ami most is tart.

[00:15:34]Tehát ez egy három évre eltolt korrekciós folyamat.

[00:15:38]Mennyire látod azt, hogy ezzel valamennyire vissza lehetett csábítani a pályára olyan pedagógusokat, akik egyébként pont a autonómia és a fizetés hiánya miatt elhagyták a pályát, és hogy ez hatott a minőségre?

[00:15:53]Vagy ezt ugye még nem?

[00:15:57]Sem semmi ilyesmit nem látok, és ennek számos különböző oka van.

[00:15:58]Az első ok oka az, hogy a a pedagógusoknak megvannak a magunk tapasztalataik az úgynevezett bérrendezési hullámokkal kapcsolatban, mert ha jobban belegondolunk, az ezforduló óta ez a harmadik nagyobb béremelési hullám.

[00:16:13]Tehát volt egy a meggyesi kormány alatt 22-23-ban, volt egy 121314-ben Hoffman Rózsa uralkodása alatt, és most van a harmadik.

[00:16:23]És az előző kettő béremelés viszonylag jelentős bérfelz pedagógus bérfelzálkoztatási projekt közös tapasztalata az volt, hogy felnyomta ezek a béremelési hullámok felnyomták a pedagógusok átlagos bérszintjét, a diplomás bérszint körülbelül 80%-ára.

[00:16:46]majd abban a pillanatban, hogy megálltak, újra elkezdett elinflálódni a fizetésük és visszaesett 50% fölé, vagy nagyjából abba a sávba.

[00:17:00]Ez már kétszer is megtörtént.

[00:17:00]Tehát, hogy a nem véletlen, hogy a pedagógusok, szakszervezetek is azt mondják, hogy rendben van ez a béremelés.

[00:17:06]Még akkor Ja, csak kérünk szépen garanciát arra, hogy ez a bérszint, a béremelése által elért bérszint, ez stabil marad.

[00:17:16]A gondolj érdemes visszaemlékezni arra, hogy mi történt a Hoffman Rózsaféle a a béremeléssel.

[00:17:27]Az történt, hogy eredetileg a pedagógusoknak megígérték ezeket a garanciákat, tehát hogy hozzákötötték a pedagógusok bérét a azt hiszem a bérminimumhoz, és a pedagógusok bérének együtt kellett volna mozogni a bérminimum vál változásával.

[00:17:46]Ehhez képest ebből 2014-ben, a 15-ben most pontosan nem tudom, ebből kihátrált a a kormányzat.

[00:17:52]Tehát az, hogy 2015-ben elindult a nagy pedagógus ellenállási hullám, abban a nagyon jelentősen szerepet játszott az is, hogy a a pedagógusok úgy érezték, hogy elárulták őket, mert hogy a Hoffman rózsaféle ajánlat az egy nagyon egyszerű deal volt.

[00:18:11]mi fel fogjuk emelni a fizetéseteket cserébe annak érdekében, hogy a liberális rombolás után valamifajta brendet teremtsünk és kiszámítható körülményeket teremtsünk az oktatásban, ezért el fogjuk vonni az autonómiátok egy igen jelentős részét.

[00:18:29]Na most ebből a 2015-ben azt kezdték elzni a pedagógusok, hogy a dél egyik fele teljesült, mert hogy elvonták, teljesen elvonták a a kor a a korábbi várakozásokhoz képest és sokkal brutálisabban elvonták az iskolák és a pedagógusok szakmai autonómiáját, de nem valósult meg az a stabil bérfelzárkóztatás, amit a kormány ígért nekik.

[00:18:52]A a a 15-16-os ellenállás, na a pedagógusok nagyon hosszú ideig, több mint fél évig hihetetlen mennyiségű energiát raktak bele abban az reményben, hogy rákényszeríthetik a kormányzatot arra, hogy betartsa nekik tehát eredeti ígéreteket.

[00:19:16]Ebből nem lett semmi.

[00:19:16]A semmiféle változtatást nem ért, nem sikerült elérni a az első nagy pedagógus ellenállási hullámnak.

[00:19:23]És ezután gyorsult fel, tehát 2016 után gyorsult fel a pályaelhagyás, tehát a a azok az adatok, amik arról szólnak, hogy hogyan alakult a pedagó a pedagógus hiány a magyar közoktatásban, hogyha hogyan alakult a betöltetlen álláshelyek száma, hogyan alakult a nem szakszerű helyettesítéssel ellátott a a órák száma, meg ehhez hasonlók.

[00:19:54]Ezek 16 után kezdtek el emelkedni, és k ez a dolog, ez nagyjából a 20 a 2020-ra vált borzasztóan akután, amikor amiután ez már elképesztő hatást gyakorolt, negatív hatást gyakorolt az oktatás minőségére is.

[00:20:09]Ami pedig az autonómiát illeti, a ez is egy borzasztó nagy szempont, erős szempont volt abban, hogy elkezdődött a elvándorlás a pályáról.

[00:20:20]A ez az elvándorlás mértékéről nagyjából azt tudjuk, hogy kétszer akkora volt az elvándor pályaelhagyás, mint azoknak a az aránya, akik egyszer nyugdíj elérték a nyugdíjas kort és nyugdíjba mentek.

[00:20:36]Ebben az is szerepet játszott, hogy az a azok, akik a legaktívabbak voltak a 15-ös 16-os ellenállási hullámban, akik tulajdonképpen ennek az egész ellenállási mozgalomnak a motorját képeztek, képezték és aktívak voltak például a tanítanékban meg más hálózatokban, szervezetekben.

[00:20:55]Ők jellemzően abból a 15%-nyi pedagógusból kerültek ki.

[00:21:02]durván 15%-nyi pedagógusból kerültek ki, akik 2010-ben rosszul élték meg, hogy elvesztik az autonómiájukat.

[00:21:14]Persze sokkal többen pedagógus szájkolt, tehát nagyon alacsony bérek miatt sokkal több pedagógus szájkolt.

[00:21:19]Tehát hogyha egy tüntetésen ott van 50000 pedagógus, ez majdnem a pályán lévő pedagógusoknak a fele.

[00:21:27]Tehát, hogy sokkal többen strájkoltak és sokkal többen tüntettek, mint ahány a a problémának érezték az autonómia elvesztését, de abban, hogy utána felgyorsult a pályaelhagyás, az ezzel kapcsolatos csalódottság is szerepet játszott.

[00:21:43]Tehát 15-16 nem csak bérek szólt, legalább ennyire szakmai mozgástérről és a jó minőségű tanítás elemi feltételeiről is.

[00:21:55]Ha kiutat keressük, akkor a bér az szükséges, de nem elégséges.

[00:21:59]De mégis meg lehet-e mondani százalékban, hogy mi az, aminek mindenképpen meg kell, hogy legyen, ha egy bérstruktúrát nézünk egy országban, hogy elérje a 80%-át a diplomás átlagbérnek, vagy menjen ez 100 fölé, hogy jól keressenek a pedagógusok, hogy az vonzza be a a tehetséges, az autonómiával élni tudó, gyerekszerető szakembereket, vagy nincs a bérnek ilyen közvetlen hatás?

[00:22:26]bizonyos pontig van, aztán már nincs.

[00:22:28]Tehát minden nemzetközi, erről szóló nemzetközi kutatás azt bizonyítja, hogy egy bizonyos pontig, ha nagyon alulfizetettek a pedagógusok, a egy bizonyos pontig számít a hogy mekkora a bérszínvonal és hogyan alakul, milyen milyen várható bérekel számíthat egy pedagógusab pályán, de egy ponton túl már nem.

[00:22:51]És én azt gondolom, hogy ebből a szempontból ez a bizonyos 80% a diplomás béreket viszonyítva 80%-z viszonylag jól van belőve, mert ezen a ponton túl, vagy ezen a bérszinten túl pedagógusokat már nem csak Magyarországon nem, de sehol a világon nem lehet hatékonyan ösztönözni, vagy anyagi eszközökkel ösztönözni.

[00:23:13]Ekkor jönnének be az egyéb ösztönzők, a különböző szimbolikus ösztönzők, a a azok a a azok a lépések, amik stabilitást ígérnek a pedagógus szakma szakmába, ami a azok a az eszközök, amik szimbolikusan jutalmazzák a pedagógusokat, a szakmai elismerés és a erről szóló megalapozott visszacsatolásoknak a lehetőség Tehát ettől kezdve tehát nyolc nagyjából egy 80%-os bérszín pedag diplomás bérekhez bizonyítva egy 80%-os bérszín fölött már elsősorban mással kellene operálni, de ez viszont nagyon lassú.

[00:23:59]Tehát a én azt gondolom, hogy noha vannak mindenféle trükkök, amivel enyhíteni lehet a izét, és vannak olyan oktatáspolitikai beavatkozások, amikkel enyhíteni lehet a pedagógus hiányt, vagy ennek a következményeit.

[00:24:12]A hosszú távon szerintem a velünk marad majd a pedagógus hiány, merthogy a azok a lehetséges eszközök, amik a egy bizonyos bérszint fölött működnének, azok nagyon lassan hatnak majd.

[00:24:28]És ráadásul a a lehet, hogy a helyzet még rosszabb is lesz, mert hogy a demográfia az ha úgy, hogy úgy mondjam, ellenünk szól.

[00:24:41]Tehát 15 év múlva a most pályán lévő 15 éven belül a mostpályán lévő pedagógusok fele nyugdíjba megy majd.

[00:24:47]És egyszerűen képtelenség pótolni ennyi pedagógust a a felsőoktatásban zajló pedagógus képzésen keresztül.

[00:24:57]Akkor maradjunk ennél, hogy hányan vannak a pályán.

[00:25:00]Ez mennyire határozza meg a a az oktatás minőségét?

[00:25:03]Ugye egyszerre beszélünk pedagógus hiányról, ugyanakkor már pedagógus többletről.

[00:25:11]Egyáltalán hogyan értelmezhető ebben a jelenlegi rendszerben az, hogy ö mennyien vannak, hogy elégséges számban vannak-e, hiszen iszonyúan túl van zsúfolva a nemzeti alaptantv, tele van tantárgyal.

[00:25:25]Miközben ha ránézünk a az iskolatérképre, azt látjuk, hogy rengeteg kiskola van, kis létszámú iskolák vannak.

[00:25:32]Az átlagos osztálylétszám az sokkal kisebb, mint az OSD átlag.

[00:25:38]Ami az eredményesség és a pedagógus foglalkoztatás közötti kapcsolat illethe alapvetően közvetett, illetve egy irányban működik a erősen.

[00:25:46]Hogyha pedagógus hiány van, az egyértelmű és szinte azonnali negatív hatást gyakorol az eredményességre.

[00:25:54]De ha felszámoljuk a pedagógus hiányt, ebből automatikusan nem következik majd, hogy javulni fog az eredményesség, vagy általában javulni fog az oktatás minősége.

[00:26:06]A a a érdemes a szerintem ezt a dolgot úgy megközelíteni, hogyha hogy a teljes pedagógus foglalkoztatottság az, hogy minden egyes gyerekoktatása lehetőleg körüllegyen véve szakképzett pedagógusok foglalkoztatásával.

[00:26:29]Ez egy ilyen funkcionális előfeltétele a minőség javításának, de nem maga az előfeltétel, mert attól, hogy pedagógusok bemennek az órára és megtartják az órákat, az semmiféle garanciát nem biztosít arra azzal kapcsolatban, hogy jól fognak tanítani, és a gyerekek hatékonyan fognak tanulni.

[00:26:49]Tehát az egy hosszabb és egy másik történet.

[00:26:51]De biztos, hogy olyan körülmények között, amikor éppen funkcionálisan leépülőben van az oktatás, és ez nem csak a pedagógusok foglalkoztatását jelenti, hanem a minőségi oktatás minden más feltételét is jelenti, amikor éppen funkcionálisan leépülőben van, az első lépése az, hogy ezt a funkcionális leépülést kell megállítani, visszafordítani, és csak utána lehet azon gondolkodni, hogy milyen beavatkozásokkal tudjuk olyan irányba terelni a az oktatás szereplőinek a viselkedését, hogy javuljanak a javuljon az eredményesség.

[00:27:29]És még egy dolog, az borzasztóan fontos e tekintetben, vagy ezzel kapcsolatban, amit mondtál, hogy egyszerre van brutális a pedagógus hiány és brutális mértékű pedagógus túlfoglalkoztatottság.

[00:27:42]Tehát ezzel foglalkozó szakértők, Varga Júlia és sok minden mások is, és én is ezt hajtogatom már nagyon régóta, már jó ideje mondják azt, hogy nem lehet mit kezdeni a pedagógus a hiánnyal, ha nem szabadítjuk fel azt a pedagógus munkaerőt, akik most egy brutálisan széttaprózódót magas minőség nyújtására képtelen iskolahálózatban el vannak rejtve.

[00:28:09]Tehát csak pedagógus alacsony költségen ez a a Igen.

[00:28:15]A pedagógusok fizetése sem lesz egyébként tartósan emelhető, ha merthogy beleütközünk, tehát a jelenlegi rendszerbe beleöntünk rengeteg pénzt, úgy, hogy irdatlan pazarlás van benne, akkor egy darabig képesek vagyunk emelni a pedagógusok bérét, de egy idő után fenntarthatatlan lesz az oktatás finanszírozása, mert a egy ponton eljön majd az a pillanat, amikor pedagógus lé létszámot kell csökkenteni ahhoz, hogy a pályán lévő pedagógusok bérét emelni lehessen.

[00:28:52]Egyébként 1 millió különböző oka van annak, hogy miért kell nagyon erőteljesen racionalizálni, különösen a következő években az iskolahálózatot.

[00:29:01]Az, hogy egy fenntartható pedagógus ellátottságot biztosítsunk az iskolák számára, ez ez a ez csak az egyik szempont, ami mellett szól.

[00:29:09]Itt azért nagy társadalmi ellenállásra lehet számítani, hogyha ebbe bele kezd egy eljövendő kormány, amelyik változtatni szeretne az oktatás minőségén, mert ennek a felaprózott vagy túl sok intézménnyel rendelkező rendszernek a hátterében ott vannak a az elitek, amelyek szeretnék, hogy megmaradjon ez a rendszer, hogy az a szűk 10-15%-nyi jó iskola az az ő gyerekeiknek legyen meg.

[00:29:39]A ha hát igen, olyan oktatáspolitikára lenne szüksége, ami a közgyógy szolgálja, és nem egyes magas érdekérvényesítő csoportok képzelt vagy vélt vagy valóságos érdekeit szolgálja ki, de egy ponton túl, mivel éppen beszakadt a születések száma Magyarországon, egy ponton túl mindenki számára világos lesz, hogy ez elkerülhetetlen.

[00:30:06]Lesz tiltakozás természetesen.

[00:30:08]Tehát amikor a elején is, tehát hogy drámaian csökkent a gyerek létszám és a 2000-es évek is sokkal súlyosabb a helyzet, mint a 10-es években volt.

[00:30:19]Rettenetes a helyzet, mert még egyszer mondom 90 fölülről 70 70000 közelébe csökkent a született nemzedékek száma.

[00:30:30]két-három négy év múlva az iskolába belépő a tanulók száma elképesztően be fog szakadni és rengeteg iskola egész egyszerűen ki fog örülni.

[00:30:41]Tehát a de a mindenki számára világos lesz, hogy a ezen a helyzeten izét valamit csinálni kell, és nem is lehet majdnem csinálni valamit, mert hogy rengeteg iskola lesz, ahol nem lesz gyerek.

[00:30:53]Tehát ezeket nyilván értelemszerűen ezzel kell valamit kezdeni.

[00:30:57]A ez egy elképesztő kényszer lesz, de ugyanakkor egy elképesztő lehetőség is, merthogy a az iskolahálózat és egy szerintem soha vissza nem térő lehetőség is lesz oktatáspolitikai értelemben, mert az iskolahózat racional racionalizálása az felszabadíthat energiákat, felszabadíthat munkaerőt.

[00:31:19]ö teljesen átrajzolja a helyi érdekeltségeket, ami azt jelenti, hogy nyílik bizonyos mozgástér arra, hogy a minőséget javítani a a minőség javítását szolgáló változtatásokat lehessen bevinni a rendszerbe.

[00:31:40]És még egy dolog, ez a ez a cselekvési ablak arra, hogy a szelekciót és a szegációt is csökkentsük általa.

[00:31:47]A de gondolom erre majd valamikor visszatérünk.

[00:31:50]Tehát következő podcast adásunk erről fog szólni, de le lesz nyilvánvalóan lesz ellenállás, de nincs olyan oktatáspolitika vagy közpolitika a amivel szemben ne alakulna ki valamilyen ellenállás.

[00:32:05]Az előbb akartam hozni ezt a példát a francia nyugdíjreformról, tehát hogyha megpróbálják 64 évre emelni a nyugdíjkorhatát Franciaországban, és ebből oltári izé hatalmas tiltakozás lesz.

[00:32:18]Persze Magyarországon is lesz tiltakozás, hogy amiatt, ha becsuknak iskolákat és pedagógusokat arra kényszerítenek, hogy egy szomszédtelepülés iskolájában dolgozzanak tovább, és nyilvánvalóan el fognak hangzani azok a szokásos butaságok, amikel ilyenkor a politikai propaganda operál, tehát hogy a lakosság a település lakosság megtartó ereje a népesség az iskola jelenlététől függ, ami így ilyenformán természet Esen nem igaz, de kérdés az, hogy lesz-e olyan kormányzatunk, ami ezeket a konfliktusokat képes menedzselni.

[00:32:55]Ha létrejön egy olyan intézményfenntartói struktúra, amelyben ezek az autonómiák ki tudnak bontakozni, és ideális környezet alakul ki ahhoz, hogy a az iskolában folyó munka az minőségibb legyen, akkor milyen kritériumokat határozhatunk meg a tekintetben, hogy hogyan lesz valakiből jó tanár?

[00:33:15]Tehát van-e olyan ismérve a jó tanárnak, ami mindenképpen szükséges ahhoz, hogy egy megfelelő intézményi közegben ki tudja bontakoztatni a tehetségét a rábízott gyerekeknek.

[00:33:30]És nagyon nem mindegy, hogy ezek a tanárok hol mozognak, hogy egy szakképzésben mozognak, egy városi gimnáziumba vagy egy leszakadó térségnek az egyik általános iskolájában.

[00:33:44]Vannak olyan szabályozók, amik azon alakul alapulnak, hogy a kormányzatnak kell mondania valamit arról, hogy hol ki a jó tanár, és vannak olyan szabályozók amikkel kapcsolatban a kormányzatnak semmi ilyesmit nem kell mondania.

[00:34:01]Hozok mind a kettőre egy példát.

[00:34:03]Na de amikor a a pedagógus képzés reformja volt a 2002 utáni nyolc éves időszakban, akkor újra gondolta a kormányzat a pedagóg a felsőoktatásban zajló pedagógus képzés úgy kimeneti követelménye.

[00:34:21]a képzési követelmények, amik nagyjából azt a tartalmazzák, a legtöbb felsőoktatási rendszer kimeneti képzési követelményekkel van szabályozva.

[00:34:34]Azt rögzítették, hogy a felsőoktatásban zajló pedagógus képzésnek milyen kompetenciákra kell felkészítenie a pedagógusokat.

[00:34:47]Azt mindenki tudta mindig, hogy a pedagógusok szakmaiel felkészülése vagy szakmai szocializációjának csak az eleje a felsőoktatás, mert a pedagógusok szakmai szocializáció az alapvetően abban az iskolában zajlik a ahol elkezdenek tanítani, de azért nem mindegy, hogy ezt a folyamatot hogyan alapozza meg a a felsőoktatás.

[00:35:07]És itt véres viták voltak arról mindig is szakértő között, hogy ezekben a képzési és kimeneti követelményekben mit kell belerakni, mit nem.

[00:35:18]A és a sosem volt teljes egyetértés arról, hogy milyen a jó pedagógus.

[00:35:25]Tehát ezek ezek egyik ez egy elég nyögben nyerős dolgok.

[00:35:31]Amikor azonban egy jól működő rendszerben azon gondolkodnak szakértők, hogy hogyan lehet intézményi szintű a pedagógus értékelési rendszert kialakítani, akkor általában az abból indultak ki, hogy a kormány ezzel kapcsolan ne mondjon semmit, mert ahogy te hoztál három példát, három különböző helyzetet, ebben a három különböző helyzetben vagy intézményi kontextusban a jó pedagógus valami valami egészen már különböző dolgot jelenthet.

[00:36:03]Ezért ezek a rendszerek abból alak indulnak ki, hogy mivel semmifajta elszámoltathatósági célja nincs ezeknek az értékeléseknek, hanem fejlesztő céljuk van.

[00:36:13]A az a funkciójuk, hogy azonosítsák azokat a területeket, ahol a pedagógusnak fejlődnie kell.

[00:36:20]És ezért például szó tovább kérdésben kell részt venniük.

[00:36:26]Ezért minden egyes iskolára rá lehet bízni azt, hogy ők maguk alakítsák ki azt a szempontrendszert, aminek alapján minden egyes pedagógus munkáját értékelik a vezetők az iskolában, a igazgatók, munkaközösségvezetők, igazgatóhelyettesek a a akárkik.

[00:36:44]És a az derült ki, hogy az iskolák természete képes ilyen típusú listákat előállítani, és természetesen mindig abból indulnak ki.

[00:36:55]hogy az ő iskolájukban azokkal a gyerekekkel, akiket ők tanítanak, mit jelent ami a magas minőségű pedagógus munka és mit nem a és ugye mögött ne a számunkérés és az ellenőrzés érzete legyen a pedagógusokban, hanem hanem ez egy fejlesztő támogató célú dolog.

[00:37:18]A amikor azt mondtam, hogy intelligens kormányzásról lenne szükség, akkor ilyesmikre gondoltam.

[00:37:25]Tehát, hogy a kormányzat az kialakít olyan procedúrákat, amik képesek alkalmazkodni az intézményi kontextusoknak az egészen véglettes, nagy sokféleségéhez.

[00:37:40]Ha erre képes egy kormányzat, akkor ezt is intelligensen csinálja.

[00:37:44]ehhez az intelligenciához hozzátartozna az is, hogy biztosítsa azokat a szakmai tereket, fórumokat, ahol tapasztalatcserére kerülhet sor, illetve hogy ne csak a politika beszéljen lefele a most direkt így vertikálisan jelzem, kioktatva, utasítva a a pedagógusokat, hanem ez egy oda-vissza kommunikáció legyen.

[00:38:07]Nem egyszerűen odaíza a kommunikáció, hanem össze-vissza a kommunikáció abban az értelemben, hogy a a pedagógus szakma a bármit is gondolunk arról, hogy kék galéros szakmunkások vagy művészek.

[00:38:19]A pedagógus szakma mindenképpen egy hozzáadott, magas hozzáadott értékű munka.

[00:38:28]A tudást teremtésnek elképesztő nagy a tudásháttere.

[00:38:33]Tehát a kormányzat nem akkor jár el jól és hatékonyan, hogyha mond valamit arról, hogy milyen elvárása vannak veled szemben módszertan tekintetében, pedagógiai stratégiák tekintetében, hanem egy működtet, egy olyan rendszert, amiben egy egy információs és tudás tekintetében gazdag környezetben tanulnak a dolgoznak a pedagógusok.

[00:39:00]Ez azért fontos, mert hogy a pedagógus szakma professzionalizálódása attól függ, hogy milyen erőteljes a szakmán belüli reflexió arról, hogy mit csinálunk jól és mit csinálunk rosszul.

[00:39:17]Ennek a terepe az iskola.

[00:39:17]Nem az egyes pedagógus otthon a konyhában, aki azon mélázik, hogy most jó órát tartottam vagy sem.

[00:39:24]En a iskolának kell oly módon működnie, mint intézménynek, hogy ez a ez a fajta reflexió a kudarcokról, sikerekről, jól működő dolgokról, rosszul működő dolgokról, ez folyamatos legyen.

[00:39:37]Most elképesztően elizoláltan működnek ezek a gyakorlatilag szétverték a az iskolákat, tehát semmiféle ilyen típusú szakmai reflexió nem működik az iskolák elsöprődöndött többségében.

[00:39:47]Ez úgy tudja segíteni a kormányzat, hogy egyrészt procedúrákkal megint csak, másrészt oly módon tudja segíteni, hogyha a hozzáférhetőé tesz irgalmatlan mennyiségű tudást arról, hogy hogyan működik jól ennek a munkának a gyakorlása.

[00:40:06]Ez nem feltétlenül kizárólag kutatásokon és fejlesztéseken alapuló tudás, hanem nagyon sok esetben horizontális tanulásnak a lehetősége.

[00:40:15]A pedagógusok egymástól rengeteget tudnak tanulni.

[00:40:22]Én például ehhez milyen konkrét háttérintézmények szükségesek, hogy ezt a tudást meg tudják szerezni egyson?

[00:40:29]Ez kutatóintézetek, tudományos a tudásmenedzsmenttel foglalkozó ügynökségek és egy brutálisan kiterjedt szakmai szolgáltató és támogató a rendszer.

[00:40:40]A 2010 előtti e tekintetben a Magyarországon nem volt rossz a helyzet, mert hogyha a megnéztem azt, hogy a magyar szakmai szolgáltató rendszer, amiben voltak állami intézmények, vagy önkormányzati intézmények, üzleti vállalkozások, nonprofit szervezetek, rengeteg szervezet volt ebben.

[00:40:59]A a megnéztem azt, hogy enne, hogy a magyar a szakmai szolgáltató hálózatnak a kapacitásai mekkoránk az összes többi környező országéval összehasonlítva egy kimagaslóan jelentős volt ez a kapacitás, és brutális mennyiségű tanulás, fejlesztés és szolgáltató tevékenység zajlott ebben a rendszerben.

[00:41:25]Nem kis évben azért, mert ezt a rendszert a a a 2000-es évek elejétől kezdve a már hozzáférhetővé tett EU-s források pumpálták is.

[00:41:33]Tehát a elképesztő sok investíció került abba, hogy ez a rendszer működjön.

[00:41:43]Tehát gyakorlatilag nem volt olyan iskola, és nem volt olyan felvetődő iskolai probléma, amire ne lett volna szolgáltató, aki valamifajta nohával vagy tudással rendelkezett, hogy hogyan lehet megoldani ezeket a problémákat, vagy mit lehet kezdeni ezekkel a problémákkal.

[00:42:00]Ez egy nagyon tudásintenzív és nagyon tudásgazdag rendszer volt 2010-ig.

[00:42:09]2010 után ez teljesen megszűnt, tehát azzal, hogy kiszorították az önkormányzati intézményeket, kiszorították a az üzleti vállalkozásként működő szakmai szolgáltatókat is kiszorították a nonprofit szervezeteket.

[00:42:22]Gyakorlatilag az ennek a szakmai szolgáltató rendszernek a kapacitásai a korábbinak körülbelül 5%-ára zsugorodtak.

[00:42:31]gyakorlatilag eltűnt ez a rendszer, de nem is volt rá igény, mert ez a rendszer akkor van, hogyha keresletet generál a az, hogy iskolák személyzete fejlesztési programokon keresztül megpróbálja megoldani a problémák a saját problémáit, innovál, minőséget erősít, minőséget javítá, ha ez teremt keresletet, és a keresletet generálhatja a központi fejlesztési ipar is, ami szintén gyakorlatilag leállt.

[00:42:59]Úgyhogy mivel nem volt kereslet a nem is volt ér különösebb értelme fenntartani.

[00:43:05]A feltámasztható egyébként ez a szakmai támogatórendszer, vagy vissza tud erősödni, revitalizálható?

[00:43:12]A feltámasztani nem lehet a mert a szervezetek döntő többsége megszűnt.

[00:43:23]Tehát például kuratóriumi elnök voltam egy olyan nonprofit szervezetben, ami nagy tömegben a érzékenyítő programokat a előítéletkezelő programokat és hasonlókat biztosított iskoláknak nagyon komoly megrendeléseket kapott iskolák százaival dolgoztak együtt.

[00:43:42]Ez két-három év alatt kinyírta a ezt a nonprofit szervezetet a a kormányzat.

[00:43:47]És ez nem éleszthető újra, viszont újraépíthető.

[00:43:54]A azok az emberek, azok a szervezetek és az a Núha, amit ez a korábbi rendszer képviselt, az jelentős részben eltűnt.

[00:44:00]A szakemberek is sincsenek már a pályán, egész mással foglalkoznak.

[00:44:10]Tudás nem érkezik, adaptálható tudás nem érkezik.

[00:44:12]külföldről.

[00:44:12]Erőforrások nincsenek ebben a rendszerben.

[00:44:15]A szervezetek megszűntek.

[00:44:17]A nincs megszűnt az a rendszer, ami ebben valamifajta minőségbiztosítást bít.

[00:44:24]Megszűnt az az információs rendszer, ami összekötte a különböző szolgáltatásokat, a szolgáltatás a a igénybe vevő iskolákkal és pedagógusokkal.

[00:44:33]Szóval ezt újra éleszteni 15 év után már nem lehet, de el lehet kezdeni újraépíteni egy 10-15 éves folyamat után.

[00:44:44]Ez egy egészséges mértékben újra fejleszthető lesz.

[00:44:50]Tehát a Kiútnak az egyik alapköve, hogy ez a rendszer felépüljön.

[00:44:56]Kik kellenek még a pedagógusok mellé, akik a oktatás minőségéhez hozzá tudnak járulni?

[00:45:02]Ugye a szakszervezetek nagyon sokszor panaszkodnak arról, hogy leköti az idejüket az, hogy tulajdonképpen szociális munkásként meg iskolapszichológusként kell működniük, és nem tudnak a tanítással foglalkozni.

[00:45:16]A túl magas adminisztráció is elvisz időt.

[00:45:18]Tehát, hogy egy ideális esetben vagy egy alkalmazkodásban, ahol látszik, hogy megjelennek problémák, milyen pedagógusokat segítő szakemberekre van szükség?

[00:45:29]Rengeteg olyanra, akikről tudunk, és rengeteg olyanra, aki aki még csak eszünkbe se juthat, vagy aminek akiknek a szakmája még nem is létezik.

[00:45:36]A erre is van egy állandó példám.

[00:45:39]Ez a második világháború idején az amerikai hadcsereg.

[00:45:43]Az Európá az amerikai hadsereg létszáma másik világháboron csúcsponton 12 millió volt.

[00:45:48]Ebből az effektíven harcoló katonák aránya kevesebb mint 2 millió vagy száma kevesebb mint két millió.

[00:45:55]azoké, akik repülővel repültek, rohangáltak izével puskával a mezőn, vagy tankokkal lövöldöztek, vagy tüzérek voltak.

[00:46:02]Ezek ezek kevesebben voltak, mint 2 millió.

[00:46:07]Az összes többi a körülbelül 10 millió a azt a 2 milliót támogatta, hogy képes legyen jól harcolni.

[00:46:16]Egy modern közoktatási rendszerben teljesen meg kéne változtatni az arányokat.

[00:46:20]a irgatlan mennyiségű, speciális tudással rendelkező szakemberre lenne szükség, és irgalmatlan mennyiségű a pedagógusok munkáját támogató szakemberre lenne szükség.

[00:46:36]A én azt gondolom, hogy az egyik például értik azt, hogy a gyerekek kognitív képességei alakulnak, meg mennyire változik.

[00:46:45]Van néhány van néhány szakma, amit a amiről tudunk.

[00:46:50]pszichológusok, fejlesztő pedagógusok, pedagógus, pedagógiai asszisztensek, könyvtáros pedagógusok és sok minden más is.

[00:47:01]És van egy nagy és persze ezek a ezek csak azok, akik az iskolában dolgoznak és a a szakmai szolgáltató támogatórendszerben a egy megint csak hatalmas mennyiségű speciális tudással rendelkező szakembernek kellene dolgozniuk.

[00:47:16]És ez tulajdonképpen csak célszerűségi kérdés, hogy egy szakmai támogatást az iskolában kell alkalmazni, vagy egy külső szolgáltatónál kell alkalmazni, de ahhoz, hogy a előállítsuk azt a helyzetet, hogy minden egyes gyerek oktatása pedagógusokkal és egyéb speciális támogatást nyújtani képe szakemberekkel legyen körülvéve, hogy az oktatás személyre szabott legyen, és hogy elő tudjuk állítani azt a helyzetet, hogy az iskola az nem óragyárként működik, hanem arra törekszik, hogy megint csak a személyes szabadság érdekében, hogy a tanulási élményeknek egy ilyen végtelen sokaságát tudja felkínálni az odajáró gyerekek számára, elképesztő mennyiségű új szakemberre lenne szükség.

[00:48:05]A nem, ez nem is reménytelen, ha belegondolok behívni ezeket a szakembereket, hiszen az EU a következő költségvetési ciklusban is kiemelten fontosnak tekinti a pedagógus munkaminőségét, tehát oda célzott források, ha hozzáférnénk EU-s forrásokhoz, akkor erre a célrahívhatóak lennének EU-s források.

[00:48:28]aen a kísérletet és az innovációt is c úgy van de azért emlékeztetnék arra, amit az előbb mondtam, hogy jelenleg egy e tekintetben is egy erőteljes funkcionális leépülés zajlik, de ha megérkezik a kereslet, akkor ez ennek lenne egy ilyen építő a lass szép lassan.

[00:48:46]Igen, de az első egy-két ciklus azzal telne, hogy helyreállítjuk azokat a minimális feltételeket a amikre az iskolákban szükséges, a amelyek szükségesek az iskolában.

[00:49:02]Tehát a az, hogy elmozduljunk afelé, a vízió felé, amiről az előbb beszéltem, a az egy az hosszabb idő.

[00:49:08]És ebben a helyreállítási munkában kritikus szerepe van a pedagógus munka valamilyen fajta értékelésének.

[00:49:19]Tehát, hogy a kimeneti követelményekkel összhangban, tehát hogy az egyes diákoknak hova kell eljutni, milyen szinten kell teljesíteniük, és ebben az értékelésben kapná meg ebből az intézmény rendszerből a segítséget, hogyha valamiképpen elmaradnának, de hogy ki tudsz-e emelni na fontos minőségi kritériumokat, amik a pedagógus munkáról szólnak, amit minden egyes pedagógusnak tudni kell.

[00:49:50]Nagyon fontos, hogy ezt a kérdést feltetted, mert pontosan ez az, amivel kapcsolatban, ha nem beszélünk a múltról, a pontosan ez az, amivel kapcsolatban a a 15 éve regnáló kormányzat tökéletesen tudatlannak bizonyult.

[00:50:05]Nem támas a bármilyen tanulási eredményekben kifejezetten elvárást támasztunk az iskolákkal szemben, azokat egész iskolákkal szemben támasztjuk, és nem egyes pedagógusokkal.

[00:50:19]szemben a egy nagyon egyszerű belátni, tehát hogyha fel kell tenni azt a kérdést, hogy menjünk általános iskola felső tagozatában, melyek azok a szaktan szaktanárok, akik a gyerekek szövegértési képességeit vagy kompetenciáit képesek fejleszteni.

[00:50:36]És akkor odajutunk, hogy mindegyik talán a testnevelőtanár nem, de szerintem ő is.

[00:50:43]Na, minden pedagógus ugyanazokat a gyerekeket tanító összes pedagógus munkájának összegződő hatása az, hogy mennyire fejlődik a gyerekek szövegértési kompetenciája vagy vagy képessége.

[00:50:58]Ezért ezeket az elvárásokat egész iskolával szemben támasztjuk, és nem zárunk rövidre pedagógusok munkájával, pedagógusok munkáját és az iskolák által produkált eredményeket.

[00:51:12]Tehát például kompetenciamérési eredmények alapján megítélni a pedagógusok munk egyes pedagógusok munkáját, az tökéletesen igazságtalan.

[00:51:20]Tehát én a És frusztrálja is a pedagógusokat.

[00:51:22]Frusztrálja is, mert tudják, hogy igazságtalan.

[00:51:24]Tehát ez ez ez teljesen egyértelmű.

[00:51:26]Tehát ekkora marhaságot a a kormányoknak nem szabad elkövetniük.

[00:51:30]A a na jó, nem ragozom tovább, mert csupa szalonképtelen kifejezés jutott, csak eszembe arra, hogy mennyire igazságtalan kompetencia teljesítményeket szonkérni egyes pedagógusokon.

[00:51:47]Tehát végül is ez is visszavezet a ahhoz, amiről már beszéltem, hogy a pedagógusok munkájának az értékelését, aznek a kritériumoknak az összeállítását, ezt rá kell vez bízni az iskolák vezetésére és az iskolák személyzetére, az ott dolgozó, a emberekre.

[00:52:07]Olyan nincs, hogy valakinek a munkáját izé nem értékeli valaki.

[00:52:12]Mindenkinek a munkáját értékelni kell.

[00:52:14]Hogyha valakinek a munkáját nem értékeljük, akkor nem professzionális a a munkavégző alkalmazott, hanem egy misszionárius, vagy egy áldozat, vagy nem tudom micsoda.

[00:52:26]Tehát olyan nincs, hogy nem értékelik a pedagógusok munkáját, de ezt nem szabad az államra bízni, nem szabad az állam által a vagy a politikai közösség által az iskolákkal szemben támaszott követelményekkel összekapcsolni, mert ezek nem érvényesíthetőek.

[00:52:46]És lehetőleg, ahogy ezt már korábban megbeszéltük, intelligens rendszert kellene kialakítani.

[00:52:52]Említetted, hogy a a pedagógusnak azért a fő szocializációs terepe az iskola, ahol elkezd tanítani.

[00:52:58]De ha bele kellene nyúlni, vagy kérdezem, hogy bele kell-e nyúlni a pedagógus képzésbe, ott van-e olyan lépés, amit meg kéne tenni ahhoz, hogy jobb pedagógusok kerüljenek ki a felsőoktatásból?

[00:53:13]Biztos, hogy 1 millió különböző dolog van, de szerintem a nagy gondolkodási forradalmat azt vádhatnák ki, ha egy teljes pedagógus szocializációs folyamatban gondolkodnánk, és nem abból indulnánk ki, hogy mikor végeznek a pedagógusok és megszerzik a diplomájukat, akkor ők már kész felkészített, felkészült pedagógusok, akiket bele lehet nyomni a mélyvízbe.

[00:53:37]már a jellegi rendszer sem ilyen elméletileg.

[00:53:40]Tehát az egyetlen dolog, esküszöm, hogy az egyetlen dolog, amire azt tudom mondani, hogy a hát elmúlt 15-16 év oktatáspolitikájának egy jó lépése volt, hogy bevezette ezt a bizonyos gyakornoki szakaszt, ami nem semmiféle tartalma nincsen, meg semmiféle hasznos vagy nagyon kevés hasznos dolog történik a gyakornoki szakasz végén.

[00:54:02]Nincs a izét a végén szak vizsga, tehát hogy nincs ez rendesen kitalálva, de legalább eljutott arra a pontra az oktatás politika, hogy egy egy, hogy a pedagógusok professzionalizálódásáról már csak nem csak abban a keretben dolgozik, hogy mit hogyan tanulnak a pedagógus képzésben a hallgatók.

[00:54:23]A pedagógus képzés funkciója az, hogy egy szakmai alapműveltséget biztosítsam.

[00:54:32]Ez egy kiindulópont.

[00:54:34]Ez most jól működik?

[00:54:35]A nem, valószínűleg nem.

[00:54:35]A nem vagyok szakértője a pedagógus képzésének, tehát nincs igazán jól a vagy kiforrott elképzelésem arról, hogy mit lehetne csinálni a pedagógus képzéssel, de rengeteg szakértő van, aki ezzel foglalkozik.

[00:54:52]Ha elindulná valamifta reflexió arról, hogy milyen pályára kell felkészíteni a pedagógusokat, ak kérdeztem el, hogy egy sokszor merül az fel, hogy megtanulják jól az adott szaktárgyat.

[00:55:04]Egyébként ugye ez is egy nagy kérdés, hogy mennyire lesz szükség majd a későbbiekben szaktárgyi tudásra, de hogy a gyerek lélektan, psziché, fejlődési szakaszaihoz meg semmilyen szinten nem kapcsolódnak.

[00:55:17]Ezt feladat.

[00:55:19]Én azt látom, hogy azon az évetemen, ahol én tanítok, a pedagógusok mindent tanulnak, a természetesen hosszú évtizedek óta állanó vita van arról, hogy a pedagógus módszertani felkészítés és a tantárgyra való felkészítés tanítási időből elvett arány milyen lenne egészségesebb körülmények között.

[00:55:42]A lehetségesnek tartom azt is, hogy ez a szétválasztásra két dolog szembeállítása sok tekintetben mesterséges, merthogy elméleten alapuló reflexió és gyakorlati kísérletezés nem feltétlenül a egymástól elválasztandó a terepei a felsőoktatásnak.

[00:55:59]De még egyszer mondom, a abból kellene kiindulni, hogy mi a pedagógus képzés, az felsőtelben zajló képz pedagógus képzés a szerepe egy egész életen áttartóan pedagógusi, tanulási folyamatban.

[00:56:18]és milyen életszakaszban, hogyan lehet ezt a legjobban támogatni, hogyan lehet a legjobban segíteni, mivel kell körülvenni a a pedagógusokat ahhoz, hogy hogy a saját tanulásuk és a illetve a reflexió, a szakmáról szóló reflexió és az ezen alapuló tanulás az soha ne érjen véget.

[00:56:40]A ezt a felsőoktatásnak valahogy el kell indítani, meg tulajdonképpen, ha jól értem, amit mondtál, a maga a képzés is be tud csatornázódni ebbe a szakmai támogató rendszerbe, hogyha jól működik, hiszen a folyamatos képzés az amúgy is szükséges, és ha csökkennének az óraszámuk, ha átalakulna a iskolában folyó munkának a struktúrája, akkor ez folyamatosan meg is tud újulni.

[00:57:07]Ez a kérdés már átcsúszik, ez a pedagógus foglalkoztatás hardware részében, ami arról szól, hogy milyen foglalkoztatási szabályokkal a alapján kellene pedagógusokat foglalkoztatni.

[00:57:20]a a milyen humán erőforrásgazdálkodási mechanizmust kellene építeni ahhoz, hogy egyáltalán felmerülhessen, hogy működnek azok az eszközök, amiken mi a pedagógusok szakmai professzionalizálódását fogjuk tudni segíteni.

[00:57:36]Ez a hardware része, és általában a a hardware résznél vannak jól működő modellek, jól működő oktatást működhető országokban, amiket á egy az egybe át lehet venni, vagy ez is nagyon ez is olyan erőteljesen kontextuális, kontextus függő, hogy nehéz egységesen jól működő modellekről beszélni.

[00:57:57]Azt viszont pontosan a azt a nagyon jól tudjuk, hogy van rengeteg eszköz, ami nem működik, és van rengeteg eszköz, ami jól működhet bizonyos kontextusban a a pedagógusval foglalkoz most noha megesküdtünk, hogy nem a múltról beszélgetünk, hanem a jövőről, de kellene reflektálni.

[00:58:20]A pedagógus foglalkoztatással kapcsolatban állandóan a már most már lassan hagyományosan egy úgynevezett pedagógus életpálya gondolkodunk, ami totális nonszens, merthogy a ezért először a Pokorni Zolt által vezetett a minisztérium 98 és 2002 közötti időszakban vetődött fel egy pedagógus életpálya modell kidolgozása, akkor a PDS dolgozott együtt a Fideszes minisztérium, hogy kidolgozzák ezt a dolgot.

[00:58:51]Nem került bevezetésre, mert 1 millió különböző okból, de ezt elővette 2010 után a második Orbán kormány, és erre alapították, alapozták a teljes foglalkoztatási stratégiát.

[00:59:03]De most mi az is nonszens, mert már nincsenek olyanok, hogy életpálya.

[00:59:09]Ki az, aki elkez amit mondani akartam ezzel persze ebből a szempontból is nonszerens, de amit mondani akartam ezzel kapcsolatban, hogy egy életpálya modell az egy előeteli rendszer, egy közigazgatási vagy katonai típusú előmeneti rendszer.

[00:59:22]Ezek az élet előeti rendszerek azon alapszanak, hogy minél inkább előre megyek a ranglétrán, minél magasabbra jutok a ranglétrán, annál nagyobb felelősség kapcsolódik az általam elvégzett munkához.

[00:59:37]Nagyon nagy nagy lehetszerűsítéssel.

[00:59:39]Egy hadnagy egy szakaszt irányít, egy százados egy századot irányít, egy őrnagy egy zászlóajat irányít, egy ezredes pedig egy ezredet irányít.

[00:59:48]a pedagógusok szakmája nem ilyen.

[00:59:50]Tehát egész egyszerűen egy pedagógus munka az alapvető feladata az a pályára lépésétől kezdve a egészen addig nyugdíjba megy.

[01:00:03]Tehát az a törztevékenység, amit pedagógusként végednie kell, az nem szintehető í módon.

[01:00:09]Tehát előmeneteli izét a mechanizmust be rendszert bevezetni egy nem félkatonai szervezetbe, mint a hadseregrendőrség, közigazgatás satöbbi.

[01:00:20]Ez egy teljesen értelmetlen, okapogyott dolog.

[01:00:22]Tehát ez a egész életpálya modell egy ilyen nagyon leegyszerűsítő politikai termék, ami megpróbálta egységes szerkezetben összefoglalni azokat a humán erőforrásgazdálkodási funkciókat, amik neked az államnak, vagy alapvetően remélhetőleg decentralizált módon, tehát az az iskolavezetőhöz telepített döntési jogosultságon keresztül, az államnak működtetnie kell.

[01:00:49]Például a pedagógusok foglalkoztatása, a pedagógus létszámgazdálkodás, kit veszek fel, hogyan válasszom ki őket, kit rúgok ki.

[01:00:57]Egy második fontos eleme ennek a dolognak, hogy a a bérezés és jutalmazás.

[01:01:03]Hogyan állapítom meg a fizetésüket, hogyan állapítom meg a jutalmukat.

[01:01:08]A mi általában ez a nagy csomag.

[01:01:12]Egy harmadik a pedagógusok munkájának az értékelése.

[01:01:14]Milyen mechanizmuson keresztül, milyen szempontokkal, kikkel együttműködve, hogyan értékelem a pedagógusok munkáját.

[01:01:23]A következő dolog ez a pedagógusok szakmai képzése.

[01:01:27]Ki a rendelkezésemre álló erőforrások alapján, kit milyen típusú szakmai továbbképzésben való részvételre szeretnék rávenni.

[01:01:37]És ki az, akinél ez annyira ne nem fontos?

[01:01:42]Tehát vannak klasszikus humán erőforrásgazdálkodási funkciók, amiket egy iskolában, az iskolák vezetőinek kell ellátnia, de abban a pillanatban, hogy az egészet centralizálom és állami bürokráciákat bízok meg a ezeknek a menedzselésével, ők a maguk képére fogják alapít alakítani ezt a dolgot, és ahogy az ő számukra működnek az előmeneteli rendszerek, belerendezik a pedagógus életpályát is, akármit is jelentsen ez.

[01:02:13]ebbe a félkatonai struktúrába.

[01:02:15]A jó hír ezzel kapcsolatban, hogy most már ez megszűnt.

[01:02:19]Tehát, mert ez a teljesítmény értékelésen alapuló marhaság, ez leváltott és gyakorlatilag felszámolt egy korábbi marhaságot, ezt az előetteli rendszert, amit 2011 után hoztak létre.

[01:02:33]Köszönöm szépen.

[01:02:33]Beszéltünk a pedagógusokról.

[01:02:36]Ennyi fért a negyedik adásunkba.

[01:02:38]A további adásainkat is egyébként visszanézhetik a YouTube csatornánkon, amely egy felől a ki az iskola témát jártak körbe, illetve a minőségi oktatás kérdését.

[01:02:51]Szeretettel ajánlom azokat is a figyelmükbe.

[01:02:53]Köszönjük, hogy velünk voltak.