Jelen hetilap 1:13:15

Párt vagy népmozgalom?A Tisza-paradoxon és a hatalmi piramis lebontása

magyar választásoktisza pártmagyar péterpolitikai rendszerváltásválasztási kampányközélet
Irányultság: LiberálisKötődés: Független
Párt vagy népmozgalom?A Tisza-paradoxon és a hatalmi piramis lebontása
tl;dr

Lakner Zoltán és Juhász Attila politológus a 2026. április 12-i magyar választások rendszerváltó jelentőségéről és az azt követő politikai átalakulásról beszélgetnek. Az Orbán-rendszer három pillére – gazdasági konjunktúra, politikai stabilitás és politikai alternatíva hiánya – sorban kidőlt, amit az alulról szerveződő Tisza-mozgalom és Magyar Péter vezetésével elért választási forradalom katalizált.

A Tisza Párt nem hagyományos pártként, hanem populista népmozgalomként jött létre, amelyet a vidéki középréteg és kisvárosi véleményformálók mozgattak meg autonómiavágytól vezérelve. Magyar Péter nem felülről hozta létre a Tisza-szigeteket, hanem becsatornázta az alulról szerveződő elégedetlenséget, ami alapvetően elitellenes mozgalom volt.

A Tisza kampánya professzionális szervezettséggel, emberi erőforrásban való fölénnyel (50 000 önkéntes), és a klasszikus politikai eszközök mérnöki pontosságú alkalmazásával győzött a Fidesz felett, amely kampánya a végére széttesett. Magyar Péter vezetői stílusa alapvetően eltér Orbán Viktorétól: nem fölé emelkedik a népnek, hanem közöttük él, beszélget, szórakoztat.

A szavazók számára a Tisza-identitás pozitív tartalommal bír: visszaszerezték a nemzeti szimbólumokat és identitást, amit a Fidesz 16 év alatt kisajátított. A kormányzás során azonban számos kihívás vár: a hatalmi piramis lebontása, az uniós pénzekhez való hozzájutás, az intézményi reformok, és a széles szavazótábor összetartása olyan döntések mellett, amelyek nem fognak mindenkinek tetszeni.

Az ellenzék szerepe bizonytalan: a Fidesz lecsúszóban van, a Mi Hazánk marginális marad, így a civil szervezetek, sajtó és elemzők kapnak kritikai funkciókat. A jövő politikai térképe nagyban függ a választási rendszer átalakításától és a Tisza-szigeteknek a helyi önkormányzatokkal való kapcsolatától.

Részletes összefoglaló megjelenítése

Az Orbán-rendszer bukása és a rendszerváltás

Juhász Attila egyértelműen rendszerváltásnak minősíti az április 12-i választásokat. Az Orbán-rendszer – amely egy piramis szerű, egyszemélyi uralom volt – megbukott, miután három pilléren állt: gazdasági konjunktúra, politikai stabilitás igénye, és politikai alternatíva hiánya. Ezek a pillérek 2022 őszétől kezdve sorra kidőltek, a gazdasági válság nyilvánvalóvá vált, és végül létrejött egy politikai alternatíva.

„Egyértelműen mondható szerintem, hogy itt egy rendszerváltás történt és ami megbukott az az Orbán rendszer." – Juhász Attila *

Azonban Juhász hangsúlyozza, hogy nem csupán egy politikai rezsim dőlt meg, hanem egy hosszú történeti előzménnyel rendelkező társadalomszervezési modell is megkérdőjeleződött. A feudális-hűbéri működési módok, amelyek kitermelte az Orbán-rendszert, lehetőség szerint változhatnak, de ennek sikeressége még nem látszik.

A Tisza-mozgalom: párt vagy népmozgalom?

Juhász Attila világosan különbséget tesz a Tisza Párt formális szervezete és a mögötte álló mozgalom között. Szerinte a párt még nem létezik valódi értelemben – az most fog majd kialakulni. A mozgalom viszont valódi és erőteljes, amely a Tisza-szigetekben testesül meg.

„Párt talán még mindig nincs, vagy nem nem látjuk, hogy mi lesz pontosan a Tiszapárt. Tehát, hogy azt gondolom, hogy a Tiszapárt mint párt most fog majd létrejönni, és ennek a tartalmát egyelőre nem lehet látni." – Juhász Attila *

Az 2022 nyarán kezdődő gazdasági válság után az elégedetlenség egy új szintre lépett: az emberek nem csak a fotelből kiabáltak a tévéhez, hanem összeültek, hogy helyben mit lehet tenni. Ez a fajta aktivizmus testesült meg a Tisza-szigetekben. Magyar Péter nem hozta létre ezeket felülről – a nevet ő adta meg egy beszédében –, hanem becsatornázta az alulról szerveződő mozgalmat.

„Magyar Péter arra volt képes, hogy ezeket becsatornázza. Ez egy nagyon nagy különbség, és az alulról szerveződés adja ezeknek a Tiszaszigeteknek a az erejét." – Juhász Attila *

A Tisza-mozgalom populista jellege

Juhász elutasítja a „technopulista" jelzőt, amely szerinte félrevezető képet sugall. Helyette a Tisza-mozgalmat egyszerűen populistának nevezi, amely alapvetően elitellenes folyamat volt. Magyar Péter bizonyos értelemben jobban hozta a populista vezetői szerepet, mint Orbán Viktor, aki Trump szeretett volna lenni.

„Én én azért egy ilyen jelző nélküli populista mozgalomnak tudnám ezt ezt leírni, és szerintem a jövőre nézve is az lesz a Tisza a legnagyobb kérdése, hogy hogy most hogy tartja fönn ezt a fajta a politikát, vagy mivja át transzformálni." – Juhász Attila *

A mozgalom elitellenessége abban állt, hogy a 16 éve meggyökeresedett fideszes elitet ki akarták zavarni a hatalomból. Ez azonban egy olyan kérdést vet fel, amely a kormányzás során kritikussá válik: hogyan transzformálható ez az elitellenesség, ha már nincs külső veszély?

A Tisza-identitás és a nemzeti szimbólumok visszaszerzése

Az egyik legfontosabb pszichológiai tényező a Tisza-szavazók számára az, hogy visszaszerezték a nemzeti szimbólumokat és a nemzeti identitást. A Fidesz 16 év alatt kisajátította a magyarság fogalmát, és azt sugallta, hogy csak az lehet magyar, aki nem a Fidesz ellen van. Ez mély sérelmeket okozott a társadalomban.

„Ők visszaszerezték a nemzeti hovatartozásukat, a nemzeti szimbólumaikat, a nemzeti identitásukat, azt, hogy ők is lehetnek magyarok szemben azzal, amiben sokáig éltek, hogy ők 2002 óta, amikor ugye Orbán Viktor elmondta, hogy azon nem lehet ellenzékben, a Fidesz kisajátította ezt a fogalmat." – Juhász Attila *

Kövesdi Veronika és Mets Rudolf kutatása kimutatta, hogy a Tisza-táborban van egy olyan jelenség, amely azt jelenti, hogy az emberek pozitív értelemben is kötődnek Magyar Péterhez, nem csak mint kalapácshoz, aki lebontja a rendszert. A Tisza egy polgári Magyarország jövőképét próbálta felvázolni, amely még azok számára is szimpatikus volt, akik soha nem szimpatizáltak az első Orbán-kormánnyal.

A kampány professzionalizmusának szerepe

Lakner Zoltán és Juhász Attila részletesen elemzik a Tisza-kampány professzionális jellegét. Tóth Péter kampányfőnök alapvetően a terepmunkában és a szavazókörönkénti szervezettségben hitt. A Fidesz nagyobb pénzügyi erőforrásokkal rendelkezett, de a Tisza emberi erőforrásban volt fölényben: 50 000 önkéntes segítő vett részt a kampányban.

„Az az 50000 önkéntes segítő, aki valamilyen módon részt vett ebben a kampányba, az egy óriási erőfölény volt a Tisza számára. És ez az, amit a Fidesz már régóta tudott produkálni." – Juhász Attila *

A Tisza kampánya nem hatalmas innovációkkal, hanem klasszikus eszközök – politikai gyűlések, országjárás, szóróanyagok, közösségi média – mérnöki pontosságú alkalmazásával nyert. A kampány hiba nélkül haladt végig, míg a Fidesz kampánya az utolsó hetekben széttesett, mint egy „Benny Hill Show".

A digitális térben a Tisza fölénye nem valami elképesztő online innováción alapult, hanem egyszerűen azon, hogy Magyar Péter és a Tisza érdekesebb volt az emberek számára, mint a 16 év után már unalmas Fidesz-üzenetek.

„Valójában az az ütközött ki nagyon jelentős részben, nem elvitatva a Tisza online szakértőinek a a szaktudását, az ütközött ki ebből is, hogy egyszerűen az embereket Magyar Péter és a Tisza érdekelte." – Juhász Attila *

Magyar Péter vezetői stílusa versus Orbán Viktor

Juhász Attila szimbolikus különbséget lát a két vezető között. Orbán Viktor mindig egy hatalmas színpadképbe bevonult, beszédet mondott, és távozott – fölé emelkedett a népnek. Magyar Péter ezzel szemben az emberek között él, beszélget velük, szórakoztat, és mindenhol tart egy kis idegenvezetést a parlamentben vagy más helyszíneken.

„Magyar Péter meg ugye kezdettől fogva szerintem olyan imást próbált kialakítani, ami tényleg így hát nagyon tehát annak ellenére, hogy ő ugye sosem próbált arra rájátszani, hát amis tudott volna, mint mint Orbán, hogy hogy ő egy egyszerű vidéki sorból felemelkedő politikus. De a Magyar Péter az elit származása ellenére sokkal jobban el tudta adni azt az országi nagyon hosszú országjárása során, hogy ő ott van a nép között." – Juhász Attila *

Orbán Viktor ezt a „fölé emelkedés" stratégiáját hosszú ideig fenntartotta, de a kampány végére ez már inkább ártott, mint használt. Az emberek már nem azt látták benne, hogy egy fontos vezető, akit pusztán súlya okán is támogatni kell.

A NER felszámolása és az elszámoltatás kérdése

Az új kormány egyik legfontosabb politikai vállalása a NER (Nemzeti Együttműködés Rendszere) felszámolása. Ez azonban összetett feladat, amely több szinten zajlik.

Az első szint a személyeknek a szintje: bizonyos személyeknek bukni kell, és politikai felelősséget kell vállalniuk az elmúlt 16 év alatt tettekért. Ez az elszámoltatás kérdése, amely szerintem tényleg meg kell történnie, mert ha a magyar társadalom belemegy még egyszer olyan helyzetbe, mint 1989-90 után, hogy a korábbi politikai elit jelentős része átmenti, sőt növeli a hatalmát, az ismét csalódottsághoz vezetne.

A második szint az intézményrendszer: antikorrupciós intézkedéseket kell hozni, intézményeket kell megerősíteni, és a Fidesz-érában pártkatonák által elfoglalt kormányt korlátozó intézményeket kell helyreállítani. Hosszabb távon olyan jogszabályokat kell hozni, amelyek igazságosabb és tisztább politikai versenyt tehetnek lehetővé.

„Tehát ugye antikorrupciós intézkedéseket kell hozni, intézményeket kell megerősíteni ezzel kapcsolatban jogállami a kormánytól független, de a Fidesz érában pártkatonák által elfoglalt a kormányt korlátozó intézményeket kell helyreállítani." – Juhász Attila *

A harmadik szint társadalompolitikai: az új kormánynak komolyan kell vennie a társadalmi bevonás ígéretét, és olyan struktúrákat kell kiépítenie, amelyek normális társadalmi egyeztetést tehetnek lehetővé.

A részvételi demokrácia kihívásai

Az egyik legfontosabb kérdés, hogy hogyan lehet fenntartani a részvételi jelleget a kormányzás során. Juhász szerint ez egy nagyon nehéz feladat, amely több szinten zajlik.

Szimbolikusan és tartalmilag is fontos, hogy Magyar Péter fenntartsa az országjárásokat, vagy legalábbis olyan kihelyezett kormányüléseket tartson, amelyek ezt a kapcsolatot erősítik. Azonban szükséges az intézményes megoldások is: a társadalmi egyeztetés parlamentben és azon kívül, de úgy, hogy ez ne bénítsza meg a döntéshozatalt.

„Én én azt látom, hogy itt egy olyan érzékeny egyensúlyt kell megtalálni a a ö a Tiszakormánynak, hogy fenntartsa ezt az érzetet, hogy hogy több bevonódás van, de közben ne menjen annak a kárára se, hogy hogy itt azért mégis csak egy kormányt kell működtetni." – Juhász Attila *

Juhász megemlít egy lehetséges eszközt: az olyan kiemelt döntéseknek – például egy új alkotmánynak – egy intézményes keretet adni, ahol az emberek közösen hoznak döntést. Ez megteremtheti azt az érzetet, hogy az emberek részesei egy új rendszer alapításának.

Az oktatási miniszter-jelölés körüli vita

Az oktatási miniszter-jelölés körüli vita (Rubovszky Rita jelölésével kapcsolatban) jól mutatja, hogy milyen döntésekre számíthatunk, amelyek nem fognak tetszeni a szavazótábor egy részének. Azonban Lakner szerint Magyar Péter nagyon jó taktikai képességet mutatott ebben az esetben: először nyugalomra szólította föl a háborgó közönséget, majd azt mondta, hogy még nem is jelölt, végül pedig egy közmegelégítésre szolgáló jelöltet választott.

A Tisza-szigetek és az önkormányzatok kapcsolata

A Tisza-szigeteknek az önkormányzatokkal való kapcsolata összetett kérdés. Nem arról van szó, hogy kívülről jönnek valakik és elfoglalják az önkormányzatot, hanem hogy sok helyen már eleve bent vannak a Tisza-szigetek, vagy már az önkormányzati vezetést adják.

„Tehát, hogy itt valójában átfedés van egy sorhelyen, tehát hogy nem teljesen új so önkormányzatnál ez a Tiszasziget világ, tehát hogy nem az van, hogy jönnek kívülről valakik és aztán ők majd elfoglalják az önkormányzatot." – Juhász Attila *

Juhász szerint Radnai Márk feladata az, hogy a Tisza-szigetekből szervezzen egy közösséget, amely segíthet a kormány munkájában, becsatornázhatja a véleményeket, és erősítheti a társadalmi részvételt. Ez azonban egyben a Tiszapárt szervezési folyamata is lehet.

Az ellenzék szerepe és a jövő politikai térképe

Az egyik legérdekesebb kérdés, hogy ki lesz ellenzékben. Jelenleg 141 fős Tisza-frakció van, egy széteső Fidesz, és a Mi Hazánk hat képviselőjével. Az ellenzék szerepe bizonytalan.

„Úgyhogy ezért például egy nehéz kérdés tesz, hogy hogy akkor tartalmilag kitalálja, hogy mi a Tiszapárt és mi az ő kormánya, és kivel szemben politizál, szerintem azek nincsenek meg." – Juhász Attila *

Juhász szerint a legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy a Tisza-pártból több platform jöhet létre, amely akár több versengő pártra szakadhat szét. Ez azonban még ma teljesen valószínűtlennek tűnik. A civil szervezetek, sajtó és elemzők kritikai funkciókat kapnak, de ez nem az ő feladatuk. Az igazi ellenzék szerepét majd más szereplőknek kell játszaniuk.

A jövő politikai térképe nagyban függ a választási rendszer átalakításától. Ha arányosabb rendszer jön létre, más politikai mozgások indulhatnak el. Magyar Péter eddig egy sokkal arányosabb rendszert javasolt, de a hatalom birtokában ezek az álláspontok változhatnak.

„Tehát, hogy hogy ő eddig ezt mondta, de hát ugye ezek a helyzettől függően az ezek azért változhatnak, és tényleg egy kormányzás egy egy ilyen hatalom birtokában ö hát nagyon sok nagyon sok minden megváltozhat." – Juhász Attila *

A Tisza-párt tartalmi meghatározása

Az egyik legfontosabb nyitott kérdés, hogy tartalmilag mi a Tisza. Juhász szerint a párt még nem volt erre ideje, mert folyamatos kampányt kellett folytatni. Lehet, hogy hosszú ideig lehet enélkül politizálni, ha folyamatosan találnak olyan projekteket, amelyek alkalmasak egy széles szavazói csoport egyetértésének megtartására.

Azonban Juhász fontosnak tartja, hogy Magyar Péter május 9-én, az új országgyűlés megalakításakor elmondott beszédében tisztázza ezt. Ez az a beszéd, amikor nem csak egy kormányprogramot vázol, hanem elmondhatja, hogy milyen Magyarországot szeretne teremteni hosszú távon.

„Én ebből a szempontból nagyon fontosnak tartom, hogy majd május 9-én milyen beszédet mond el Magyar Péter, amikor ugye az új országgyűlés megalakul, és az ő miniszterelnöki beiktatása megtörténik." – Juhász Attila *

A frakció összetartása és a belső törésvonalak

Az egyik legnehezebb feladat a Tisza számára a 141 fős frakció összetartása lesz. Bujdosó Andreára vár a frakció összetartásának feladata. A kormányzás során elkerülhetetlenül keletkeznek olyan konfliktusok és törésvonalak, amely mentén különböző politikai vélemények alakulnak ki.

„Tehát, hogy szerintem az elkerülhetetlen, és ez ez nem negatív vagy pozitív, ez egyszerűen egy tény, vagy egy helyzetleírás, hogy hogy a kormányzás során egyszerűen keletkeznek olyan konfliktusok és törésvonalak, amely amelynek mentén különböző politikai vélemények alakulnak ki és különböző álláspontok is." – Juhász Attila *

A legitimáció és az utcabál jelentősége

Lakner megemlíti az április 12-i éjszakát, amikor az emberek az utcákon ünnepeltek. Ez nem csak azért fontos, mert volt egy nagy ünneplés, hanem a legitimáció szempontjából is. Az emberek úgy érzik, hogy részesei valaminek – egy új rendszer alapításának, nem csak a régi leváltásának.

„Az nem csak azért fontos, mert volt egy nagyon nagy ünneplés és utcabál a választási eredmény miatt, hanem a legitimáció szempontjából is fontos, hogy ezek a az emberek, akik akkor ott ünnepeltek a az utcán rengetegen, azok úgy érzik, hogy a részesei valaminek egy új rendszer alapításának, nem csak a régi leváltásának." – Lakner Zoltán *

Ez egy olyan politikai tőke, amit nagyon nagy bűn lenne elvesztegetni.

A függetlenség és az intézményi korlátok fontossága

Juhász hangsúlyozza, hogy az ellenzék szerepét nem kell játszania más intézményeknek, de egy fontos funkciót betöltenek: gondoskodniuk kell arról, hogy ne legyen korlátlan hatalom. Az illiberális rendszer attól illiberális, hogy nincs a végrehajtó hatalomnak korlátja.

„Egy fontos funkciót viszont betöltenek, és az viszont feladatuk, hogy ö a olyan helyzet még egyszer ne legyen, hogy korlátlan ühüm ö hatalom van tehát, hogy hogy a az illberális lendez ugye attól illiberális meg attól nem demokrácia, hogy nincs a végrehajtó hatalomnak korlátja." – Juhász Attila *

Ezt független intézményeknek és különböző társadalmi szereplőknek kell adni ezt a korlátot, amelyekben benne van a szabadsajtó, a civil szervezetek, és remélhetőleg majd újra választott közjogi intézmények.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • Az átirat több helyen tartalmaz félreismert vagy hiányos szavakat, amelyeket a kontextus alapján javítottam (pl. „Rubovszky Rita" helyett „Rubovszky Rita", „Bujdosó Andrea" helyett „Bujdosó Andrea").
  • Az „Ühüm" szó több helyen ismétlődik az átiratban, amely valószínűleg kitöltő hang vagy értelmezhetetlen szegmentum.
  • Az „O1G" hivatkozás (Simicska Lajos kapcsán) az átiratban nem jelenik meg, így nem használtam.
  • Az „Tóth Péter" kampányfőnök nevét az átirat tartalmazza, de az eredeti szövegben helyenként „Tót Péter" alakban szerepel – a helyes alak „Tóth Péter".
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Üdvözlöm a jelen podcast nézőit és hallgatóit.

[00:00:02]Lakner Zoltán vagyok.

[00:00:02]Ez alkalommal Juhász Attila politológussal fogunk beszélgetni.

[00:00:06]Szervusz Attila!

[00:00:08]Szia!

[00:00:08]Köszöntöm a nézőket.

[00:00:10]És pedig ez egy tulajdonképpen egy régi beszélgetés újabb folytatása, amiről itt szó van.

[00:00:15]Sőt tulajdonképpen egy 2023-as KH-hoz mennék vissza, akkor írtál a jelenben egy cikket arról, hogy az Orbán rendszert milyen pillérek tartják még mindig hatalmon.

[00:00:26]a gazdasági konjunktúra, a politikai stabilitás és az alternatíva, a politikai alternatíva hiány pillégreit nevezted meg.

[00:00:32]És már akkor az a cikk is arról szólt, hogy van egy elhúzódó gazdasági válság, tehát a konjunktúra láb az elkezdett ingadozni, de hát annyira stabil a politikai építmény, hogy ez magyarázza, hogy mégis hogy lehet, hogy nem tudom én h akárhány százalék-os és 50%-os élünmiszerinfláció mellett a rendszer mégis stabil.

[00:00:52]és aztán később beszélgetésekben, podcastban írott interjúban, és aztán később a telexré írt véleménycikkekben.

[00:01:02]Tulajdonképpen ezt a gondolatot, ha jól értelmeztem, folytattad tovább és hát naplóztad azt, hogy ezek a ezek a pillérek hogyan nem csak inganak meg, hanem dőlnek ki.

[00:01:11]És hogyha az április 12-ét egy rendszerváltó választásnak tekintjük, majd kérlek, hogy erről is mondj valamit, akkor talán azt is érdemes lenne definiálni, hogy egész pontosan mi az, ami itt véget ért?

[00:01:22]Egy politikai rezsim, egy egyszemélyi uralom dőlt meg, vagy pedig itt egy társadalomszervezési modell is, amin túl vagyunk.

[00:01:32]Hogyan látod ezeket az eseményeket?

[00:01:36]Igen.

[00:01:36]Hát egyértelműen mondható szerintem, hogy itt egy rendszerváltás történt és ami megbukott az az Orbán rendszer.

[00:01:46]Ennek valóban az volt az előzménye, hogy ezek a bizonyos pillérek sorra kidőltek alóla.

[00:01:55]És az szerintem kimondható, hogy az a fajta egyszemélyi uralom, az a piramszerű felépítmény, aminek a tetején Orbán Viktor állt, bizonyos értelemben ez is, ez is megbukott már úgy, hogy hogy azzal én soha nem értettem egyet, hogy majd van egy új vezér, aki egyszerűen beül a helyére, azt és ezt a hatalmi piramíst elfoglalja, de tulajdonképpen ez a rendszer nem fog változni alatta a választás előtt is már megjelentek ilyen típusú vélemények.

[00:02:29]Én ezekkel azért nem értek egyet, mert Magyar Péter tulajdonképpen kényszerpály van abban, hogy ezt a hatalmi piramist lebontsa nagyon sok miatt.

[00:02:38]Hogyha ő uniós pénzhez akar jutni, akkor le kell bontania.

[00:02:42]Hogyha a szavazó táborát össze akarja tartani, akkor le kell bontania.

[00:02:44]Tehát ő kül belpolitikai, gazdasági okok miatt tulajdonképpen ezt az egy személyi uralmat sem tarthatja meg.

[00:02:54]Amit nem tudok, vagy ami még nem látszik szerintem ilyen rövid idő alatt, hogy hát az a fajta társadalomszerveződési elv vagy gyakorlat, ami azért hosszú történeti előzményekre tekint vissza Magyarországon, és ami kitermelte magából az Orbán rendszert is, az megváltozik-e?

[00:03:17]Erről szerintem ma azt lehet mondani, hogy van egy van egy nagyon komoly esély arra, hogy ezen változtatni lehet, de hogy ez sikerül, ezt még nem látszik.

[00:03:26]Azt hiszem, arra utalhatsz, hogy tulajdonképpen ilyen feudális hűbéri, működési módoknak a továbbélését lehetett azonosítani és tulajdonképpen visszaerősítését a 2010 utáni időszakban.

[00:03:38]És most amit mondasz, arról az jutt eszembe, hogy ugye a Kovács Imra és Szabó Andrea nevével filmjelzett nagy társadalomkutatásban, hullámszerűen ismétlődő társadalomkutatásban is, ugye a legutóbbi alkalommal az volt egy tulajdonképpen meglepő megállapítás, hogy a vidéki középrétegek, a kisvárosi véleményformálók voltak a meghatározó ágensei ennek az egész politikai változásnak.

[00:04:03]még még jóval korábban egy ilyen a középvállalkozók forradalmal, munkacímel próbáltam valahogy valahogy én mondjuk például a saját Tiszaszigeti beszélgetésekben szerzett tapasztalataimat összefoglalni, tehát mintogyha pont olyan rétegek mozdultak volna meg a legnagyobb tömegben, amelyeknek hát kulcszerepük van abban, hogy ők hogyan értelmezik a a saját helyzetüket egy hűbéri láncban való bekapcsolódásként, vagy a saját autonómiájuk kiterjesztéseként.

[00:04:34]Igen.

[00:04:34]És és ugye Kovács Imre azt a kifejezést használta, hogy ő már ugye jóval a választás előtt látta ennek az autonómiaigénynek a felerősödését.

[00:04:42]Tehát hogy szerintem egyértelmű, hogy ez ad egy alapot ahhoz, hogy ezek a nagyon hosszútávú történelmi struktúrák hát legalábbis megryanak és és lehetőség legyen valami újnak a a felépítésére.

[00:05:00]Ez persze annak is függvénye, hogy akkor az új kormány hogyan áll majd ehhez.

[00:05:06]Tehát nyilván az általuk kialakított politika gyakorlat az nagyon fontos lesz ebből a szempontból.

[00:05:12]És még egy, hogy ez a fajta alulról szerveződő civil társadalom ez a saját aktivitását ilyen értelemben fenntartja-e, kontrollálja-e a kormányt, helyben dolgozik-e azért, hogy ő ezt az autonómia minél jobban kiterjessze?

[00:05:33]azoknak a társadalmi csoportoknak, amik bekapcsolódtak ebbe a az egész rendszerváltó folyamatba.

[00:05:40]Itt például gondolok elsősorban a fiatalokra.

[00:05:44]megmarad-e ez a fajta politikához való hozzáállása, vagy úgy gondolták, hogy ők most tulajdonképpen ezzel a választói vagy választási forradalommal, ahogy Szabó Andreáig hívják, megtették, amit kellett, és akkor innentől kezdve az új kormányé a a terep.

[00:06:01]Tehát, hogy szerintem ez nagyon sok aktornak a a cselekvésétől függ, de mindenképpen van esély rá, hogy ezt a ezt az egész társadalom és és politikai berendezkedést, ami Magyarországon hosszú hosszú ideje megvan, és ugye ehhez kapcsolódik ez a pártrendszerben megfigyelhető domináns pártoknak, hosszú idékormányzó domináns pártoknak a történelmi szerepe, ami újra és úri elő a magyar történelme.

[00:06:27]Ezek ezek ettől ettől is függnek.

[00:06:33]Beszéljünk majd ezekről a témákról, legfőképpen ezekről a témákról.

[00:06:35]Még egy dolgot a az elmúló, azért jó ezt mondani, rendszerről annyi annyi szó ejtsünk, hogy ugye az alakuló félben lévő kormánynak egy politikai célkitűzése, és te is mondtad, hogy az egyik legfontosabb politikai vállalása, tehát a népszerűsége fönntartásához szükséges tevékenysége lesz a nerv felszámolása.

[00:06:57]Ez mit jelent tulajdonképpen?

[00:06:57]jogi lépéseket jelent, politikai lépéseket jelent, nem tudom, mentálhigiénés lépéseket jelent, amelyek a magyar társadalmat egy más idegállapotba, tudatállapotba hozzák.

[00:07:07]Hogyan, hogyan definiálod-e ezt a rendszerfelszámolási tevékenységed?

[00:07:12]Hát szerintem ennek sok része van.

[00:07:15]Nyilván a legegyszerűbb például a személyeknek a szintje, hogy itt bizonyos személyeknek bukni kell és bizonyos személyeknek vállalni kell a politikai felelősséget azért, amit az elmúlt 16 évben tettek.

[00:07:31]Tehát ugye ez a utóbbi időben sokszor ismételt elszámoltatás kérdés, aminek szerintem tényleg meg kell történnie, mert hogyha a magyar társadalom belemegy még egyszer olyan helyzetbe, mint 89-90 után, hogy gyakorlatilag a korábbi politikai elit egy nagyon jelentős része átmenti, sőt növeli a hatalmát, csak esetleg más szférákban, ez a gazdasági hatalomnak ugye a a megszerzése a korábbi politika elit által, amit rendszerváltás után sokan leírtak, kicsit fel is nagyítottak, de hogy ez kétségtelen létezett ez a jelenség.

[00:08:10]Ez ez ugye együtt járt azzal, hogy aztán a magyar társadalmia jelentős része óriási csalódott a rendszerváltásban.

[00:08:18]Most ez az, amit itt valószínűleg nem szabad elengedni, mert akkor megint ugyanilyen következményei lesznek.

[00:08:25]Ö a másik az az intézményrendszer, amihez, ahogy mondtam, itt a rövidt távon szükséges uniós pénzekhez való hozzájutás miatt is hozzá kell jutni.

[00:08:36]és ugye antikorrupciós intézkedéseket kell hozni, intézményeket kell megerősíteni ezzel kapcsolatban jogállami a kormánytól független, de a Fidesz érában pártkatonák által elfoglalt a kormányt korlátozó intézményeket kell helyreállítani.

[00:08:56]és olyan jogszabályokat kell hozni majd hosszabb távon, amik egy sokkal hát hogy mondjam ö igazságosabb, vagy vagy a politikai versengést tisztán lehetővé tevő a hatalmat korlátozni képes szabályokhoz vezetnek, és itt a választási rendszertől kezdve az alkotmányozási folyam mondta nyilván egy hosszútávamatnak kell, hogy legyen.

[00:09:27]Nagyon sok mindenről lehetne beszélni.

[00:09:30]És hát szerintem van egy van egy társadalompolitikai szintje is ennek, hogy amit már az előbb említettünk, hogy akkor hogyan áll hozzá a magyar társadalomhoz ez új kormány?

[00:09:46]komolyan veszi-e azt az ígéretét, hogy akkor mostantól kezdve bevonja-e a döntésekbe, ami nem feltétlenül azt jelenti, hogy minden egyes jogszabály megalkotásához nem tudom én népszavazást kell tartani, hanem azt jelenti, hogy kiépíti azokat a struktúrákat, ami amik mondjuk a normális társadalmi egyeztetést lehetővé teszik, vagy a parlamentarizmust olyan értelemben visszaállítja, hogy ezek a rendeleti kormányzás helyett megint működjenek.

[00:10:16]Tehát, hogy hogy ennek a fajta bevonásnak és a és a választók komolyan vételének is vissza kell állnia, vagy vagy meg kell történnie sokkal inkább, mint akár a 899-90-es rendszerváltás után.

[00:10:30]És bocsánat, még egy dolgot hadd mondjak, hogy és ez egy személyes élmény is, hogy amikor én sétáltam hazafelé április 12-én éjszaka a lánchídon, aztán pedig a főutcán egész aányyi térrig és a szerencsém abban a pillanatban, hogy én egyébként ott lakom ugye a környéken, és vagyhanyi téren volt ez a hatalmas eredményváró.

[00:10:58]Szóval ami ott ott volt végig, és nem csak Budapesten, hanem ez vidéki helyzetek helyeken is volt.

[00:11:04]Az nem csak azért fontos, mert volt egy nagyon nagy ünneplés és utcabál a választási eredmény miatt, hanem a legitimáció szempontjából is fontos, hogy ezek a az emberek, akik akkor ott ünnepeltek a az utcán rengetegen, azok úgy érzik, hogy a részesei valaminek egy új rendszer alapításának, nem csak a régi leváltásának, hanem egy új rendszer alapításának.

[00:11:35]És szerintem ez olyan politikai tőke egy új kormánynak, amit nagyon nagy bűn lenne elvesztegetni.

[00:11:43]Ezzel tovább is vezetted a beszélgetést a az én kérdésem felé, vagy következő kérdésem felé, hogy többször beszélgettünk arról, itt Orosz Dániellel is volt egy ilyen beszélgetésünk, amikor a Tiszapárt mibellét próbáltuk meghatározni, elrogaszkodva azoktól a hát szerintem elég földszintes értékelésektől, hogy ez egy digitális blöf meg, hogy csak nem tudom 29 tag papíron talán annyi van, de hogy közben azért itt van egy olyan alulról jövő szerveződ ami ami hát nem hagyható figyelmen kívül.

[00:12:15]És voltaképpen arra kérdeznék rá, hogy abban, hogy bekövetkezett ez a választói forradalom, ebben mekkora szerepe volt abban és a pillérek kidőlésében?

[00:12:25]Mekkora szerepe volt annak, hogy ez pont egy ilyes fajta mozgalmi párt, és hogy ennek milyen milyen következménye lehet a az új rendszer kiépülésére vonatkozóan.

[00:12:38]Ugye minden korábbi ilyen magyarországi rendszerváltással kapcsolatosan több kevesebb joggal, de az szokott lenni az ilyen meghatároz álláspont, hogy legalábbis döntő része van valamiféle elitmegyezésnek.

[00:12:52]És hogy ehhez képest nyilván itt is van egy kampányképezet, nyilván itt is van egy nagyon jól azonosítható vezető politikai szereplő, aki húzta maga után ezt az egész mozgalmat.

[00:13:02]De hát azért itt sok 100záz ember, sok százőleges napi szintű politikai aktivitása és sok millió ember korábban nem látott politika politika iránti figyelme volt az, ami meghatározta ezt a ezt az egész folyamatot.

[00:13:15]Mi következik ebből ránk nézve?

[00:13:18]Szóval, hogy a magyar társadalomra meg egy új politikai szituációra nézve.

[00:13:24]Igen.

[00:13:24]Hát én ezt úgy tudnám meghatározni, hogy szét szétválasztanám a pártot formálisan, valóban nem tudom én, husvahány taggal rendelkező Tiszapártot, és a mögötte lévő mozgalmat, ami ugye a Tiszas szigeteket jelenti elsősorban.

[00:13:45]De talán nem csak azt, hanem mindazokat, akik aztán ehhez csatlakoztak.

[00:13:50]És és azt mondanám, hogy párt talán még mindig nincs, vagy nem nem látjuk, hogy mi lesz pontosan a Tiszapárt.

[00:13:55]Tehát, hogy azt gondolom, hogy a Tiszapárt mint párt most fog majd létrejönni, és ennek a tartalmát egyelőre nem lehet látni.

[00:14:06]A a ez a mozgalom viszont és vissza visszautalva itt erre a három pillére ugye ami arról szólt, hogy az Orbánrendszer azon állt, hogy egy gazdaságilag stabil rendszer működött viszonylag hosszú időn keresztül.

[00:14:22]A második az ott, hogy a stabilitás igénye ebből fakadóan nagy volt a társadalom egy jelentős részének, tehát hogy maradjon ez a kormány.

[00:14:31]És nem volt politikai alternatíva, ami nagyon sok ok miatt nem képződhetett meg.

[00:14:36]És ugye ez a három pillér, ez amikor 22 őszétől már nagyon-nagyon érezhetővé vált a gazdasági válság.

[00:14:45]Tehát igazából ugye 22 nyarán történt egy nagy megszólító, egy nagy első megszólító csomag.

[00:14:53]Akkor utána szerintem az történt, hogy hogy a választ egyes választói csoportokban, akik túlléptek azon a h-ra már, vagy 24-re biztosan azon az elégedetlenségen, ami ami körülbelül úgy írható le, hogy nem tudom én a az ember ül a fotelbe és kiabál a tévével.

[00:15:22]vel ö hanem hanem azt a azt a szintet elérték az elégedetlenségbe, hogy akkor üljünk össze nem tudom én 10 ismerőssel és próbáljuk megnézni, hogy helyben akkor mi csinálható, mert ez így tovább nem mehet.

[00:15:38]Ez a ez a fajta elégedetlenség, ez ez az, ami szerintem megtestesült aztán a Tisza szigetekben.

[00:15:43]És a Magyar Péter szerepe pedig ott jön be ebben ebbe a képbe, hogy ő szerintem nem létrehozta ezeket a Tiszaszigeteket.

[00:15:51]Lehet, hogy a nevet ő adta már egy beszédében, de hogy ő nem felülről hozta ezeket létre, mint Orbán Viktor 2002-ben a polgári köröket, hanem ezek alulról megszerveződtek.

[00:16:08]És Magyar Péter arra volt képes, hogy ezeket becsatornázza.

[00:16:10]Ez egy nagyon nagy különbség, és az alluról szerveződés adja ezeknek a Tiszaszigeteknek a az erejét.

[00:16:18]És így így történt az, hogy ki hogy kidőlt ugye ez a másik két pillér is, hogy egyrészt ezek a a ez a mozgalom eljutott odáig hogy ki tervelte azt a politikai alternatívát, ami aztán megtestesült Magyar Péterben.

[00:16:32]Nyilván ez nagyon kellett az ő politikai teljesítménye, és elérte azt, hogy az emberek többség egy idő után helyben a saját lokális környezetében azt gondolja, hogy a stabilitásnál fontosabb a változás.

[00:16:45]És ez az a üzenet is, amit végül átt vitt a Tisza kampány aztán nagyon erőteljesen, hogy hogy változásra van szükség, és ezt az emberek elhitték.

[00:16:59]Vannak olyan jelzők, amivel le tudod írni a mondjuk a Tiszapártnak a jelenlegi állapotát.

[00:17:02]Azért is kérdezem ezt, mert egy korábbi beszélgetésünkben a közép-európai ilyen egyszemélyes vagy egy személy által létrehozott pártokról beszélgettünk, és ezeknek tényleg vannak nagyon izgalmas, hát sokszor nagyon kalandos ilyen rejtőregénybe illeszkedő példái Lengyelországtól Bulgáriáig, és néhány közö közülük végül is tartósnak bizonyul, mert tulajdonképpen Fico is így indult, vagy Babis is így indult, vagy eszembe jutott a 90-es évekből, mondjuk Berlusconi is üzletemberként nagyon vagyonos emberként szinte az semmiből hozta létre.

[00:17:34]Ugye amikor ott összeomlott az olasz pártrendszer a a maffia kapcsolatok miatt a 90-es évek elején, akkor hát tulajdonképpen csinált közvénykutatással egy pártot, hogy milyen milyen politikai mozgalmat szeretnének az emberek látni.

[00:17:46]És aztán ez egy tartós képződményévé vált a az olasz politikának.

[00:17:52]egy első ránézésre, de nem tudom, te ezt hogy látod, azt lát azt érzékelem valamiféle különbségnek, hogy miközben van egy ilyen nagyon világos vezetői karakter talán, de én nem tanulmányoztam ezeket ilyen mélységben, talán ez a ez a ez az ilyen szélességű és spontán népmozgalom, ez lehet, hogy egyedivé teszi.

[00:18:11]Ezt amennyire tudom, a Babi is tulajdonképpen az üzleti vállalkozásaiból csinált egy pártot, és aki vezérigazgató volt, abból nem tudom, pártigazgató lett, és és tulajdonképpen az üzleti modelljét ráhúzta egy pártszervezésre.

[00:18:22]Ezt azért én nagyon nagyon eltérő dolognak tartom, mint amit mondjuk a Tiszapárt véghez vé.

[00:18:28]Én is, és én például ezért nem szeretem a technopulista kifejezést, aminek persze megvan a maga haszna, de hogy azt a képet sugározza, minthogyha itt valami hasonlóról lenne szó, hogy itt itt azért, mert bent van ebben a a kormányban Kapitány István, azért ez egy rögtön egy ilyen technokrat kormány.

[00:18:47]Szerintem ez nem így van.

[00:18:47]Tehát ennek a ennek a ö tehát ez szerintem én tartalmilag szeretem ezt a kifejezést, de mondd akkor légyszíves, csak én én én emiatt nem értek egyet vele, mert hogy ez sokkal szélesebb társadalmi alapokon nyugszik, és szerintem ez valóban egy populista ühüm mozgalom.

[00:19:05]Ö Péter az bizonyos értelemben az egész elmúlt két évben, bár Orbán Viktor szeretett volna Magyarországon Trump lenni, de valójában Magyar Péter hozta sokkal inkább jobban ezt a szerepet.

[00:19:23]És és a mögötte lévő mozgalom pedig azért populista, mert ez az egész folyamat alapvetően egy elitellenes ö folyamat volt, ami ami arról szólt, hogy ezt a 16 éve 16 év alatt meggyökeresedett fideszes elitet ezt el akarták zavarni most már az emberek a hatalomból.

[00:19:43]És hát tehát, hogy én én azért egy ilyen jelző nélküli populista mozgalomnak tudnám ezt ezt leírni, és szerintem a jövőre nézve is az lesz a Tisza a legnagyobb kérdése, hogy hogy most hogy tartja fönn ezt a fajta a politikát, vagy mivja át transzformálni.

[00:20:09]Ugye Orbán Viktor nagyon sokáig keresett más típusú eliteket, akikkel harcolhat.

[00:20:17]Brüsszellel, Sorossal, kúlaparcokat kereselt.

[00:20:21]Igen.

[00:20:21]Tehát, hogy a a végén már a ugye a világpolitika tetején a mainstream elitekkel, de hogy Magyar Péter mivé fogja tudni át transzformálni ezt a fajta elitellenességet, ami megnyilvánult ebben a mozgalomban.

[00:20:43]Úgyhogy gyakorlatilag egy hatalmas győzelmet aratott, és megvan a lehetősége arra, hogy ugye minden hatalmi pozíciót elfoglaljon.

[00:20:51]És jelenleg tehát még az a teljesen abszurd, és azért sokakát elképzetetlen helyzet állt elő, hogy itt tényleg eltűnt a az ellen a potenciális ellenzék, tehát hogy még az sem látszik, hogy mi mi miből lesz ellenzéke a Tiszának.

[00:21:07]Úgyhogy, úgyhogy ezért például egy nehéz kérdés tesz, hogy hogy akkor tartalmilag kitalálja, hogy mi a Tiszapárt és mi az ő kormánya, és kivel szemben politizál, szerintem azek nincsenek meg.

[00:21:21]Ö ez a ez az előttünk álló időszaknak a kérdése, ami még a kampányt illeti, talán egy kevésbé megénekelt része ennek az egész két évnek, hogy itt itt a politikai professzionalizmusnak is volt szerepe, és amellett, hogy a Tiszapárt egy teljesen jogosan egy ilyen garázsvállalkozásként volt elképzelve, és hát így is indult, ha az ember meghallgatja a Tóth Péternek azt a kevés számú nyilatkozatát, amit adott, hiszen kampányfőnökként nem is az a dolga, hogy a nyilvánosság előtt szerepeljem, vagy mondjuk a nem tudom, te hogy vagy vele, a nekem a saját Facebook feedemen a választást követően jelent meg egy csomó olyan ismerős, tehát olyan olyanok, akiket én ismerek évekkel ezelőtről különböző munkakörökből posztoltak arról, hogy ők bent dolgoztak a kampányban.

[00:22:09]egy részéről volt valamilyen informális tudásom, egy részéről semmiféle informális tudásom nem volt még nekem sem, amiből azért utólag az a kép alakult ki, persze látni lehetett, hogy a Tisza kampányt nem véletlenek mozgatják, de hogy így utólag kicsit az egész képre ránézve az a benyomásom, hogy sokkal kevesebb pénzből, sokkal szűkebb indulópzíciókból tulajdonképpen profizmusban megverték a Fidesz kampányt, és hogy szóval ennek a ennek a szerepét te milyennek értékeled, illetve hogy mik azok a kategóriák, mondjuk a nem tudom, a online felületek okosabb használata, vagy vagy a terepen végzett kampánymunka ö jobb használata.

[00:22:57]Szóval melyek azok a kategóriák, amelyekben ez a professzionális főlény végül is szerinted megmutatkozod?

[00:23:06]Igen, hát annyi előzetes megjegyzésem van, és szerintem ezt a nézőknek is jó tudni, hogy hogy ugye annyiban elfogult vagyok, hogy én Tóth Pétert ismerem, és sőt dolgoztam vele együtt a 2015-ös veszprémi Igen.

[00:23:19]kampányba és én ott már meg is mertem az ő ö koncepcióját, hogy hogy tulajdonképpen hogyan akar felépíteni egy kampányt.

[00:23:30]ö a Fidesz leváltására.

[00:23:37]Ez 2015-ben Veszprémben is működött kicsiben, és egyébként teljesen nyíltan elmondta ugye a kampányfőnöki tisztségelvállalásakor a válasz online-nak adott interjújában, hogy ő alapvetően a terepmunkában híz és abban, hogy hány ember kell szavazókörönként ahhoz, hogy ezt a választást meg lehessen nyerni.

[00:23:56]Szerintem az az ő profizmusából és én határozottságából következik, hogy ezt nagyon látványosan végig vitte és és határozottan az egész kampány során.

[00:24:11]Vannak olyan közhelyek, hogy hát óriási erőforlás különbség volt a Fidesz javára, ami ami igaz például pénz szempontjából, hogy hogy ott persze mérhetetlenül több pénze volt a Fidesz kampánynak, de hogy hogy szerintem az erőforrás ennél több, mert ebbe beletartozik az az emberi erőforrás, ami ami benne van egy kampányba, abban viszont Tisza fölényben volt.

[00:24:30]Tehát az az 50000 önkéntes segítő, aki valamilyen módon részt vett ebben a kampányba, az egy óriási erőfölény volt a Tisza számára.

[00:24:38]És ez az, amit a Fidesz már régóta tudott produkálni.

[00:24:43]És a a profizmus itt abban áll, hogy ezeket képesek voltak úgy megszervezni és becsatornázni, hogy hogy ez ez aztán eredményes legyen.

[00:24:55]Vagy mondok még egy példát, hogy szerintem a az egész digitális térben folytatott kampány, amit amit én őszinte nem tudok a mai napig, hogy a Fidesz komolyan gondolta-e azt az állítását, hogy a Tisza párt az egy digitális blöff és hogy ezt a kampány digitális eszközökkel kell megnyerni.

[00:25:15]Hogyha ezt komolyan gondolták, akkor ott valami nagyon nagy baj van.

[00:25:17]Tehát, hogy hogy ugye itt a Tisza, ahogy mondom, abban volt fölényben, hogy emberi erőforrásba, illetve a a Tiszaszigetek révén helyi szervezettségbe, talpasokba volt óriási fölénybe.

[00:25:28]És ez párosult azzal, hogy nem nem valami elképesztő online innováció vagy ö trükkök.

[00:25:44]Ugye vannak ilyen összeeskés elméletek, hogy hát a Facebook az megtolta a Tisz kampányt.

[00:25:48]Igen.

[00:25:48]Igen.

[00:25:50]Tehát, hogy ők ők ugye ebbe próbálnak most menekülni.

[00:25:54]Igen.

[00:25:54]Már nehezen tudom most már piaczó.

[00:25:57]Valójában az az ütközött ki nagyon jelentős részben, nem elvitatva a Tisza online szakértőinek a a szaktudását, az ütközött ki ebből is, hogy egyszerűen az embereket Magyar Péter és a Tisza érdekelte.

[00:26:09]Tehát, hogy aki érdek, aki az érdekesebb a közösségi médiában, és az tud nagyobb közönséget vonzani, és őt fogják keresni a az emberek, és már mindenki nagyon unta 16 év után, hogy ugyanazokat a dolgokat hallja a Fidesztől.

[00:26:27]És van valami más, ami érdekesebb, izgalmasabb, és ez a digitális térben is megteremtette azt, hogy ennek sokkal nagyobb közönsége lett.

[00:26:36]Hogyha megnézzük ezt a kampányt, akkor a a professzionalitás az szerintem abban áll, hogy egyrészt nagyon jól eltalálta, hogy mik a társadalmi érzületek ebben az időszakban.

[00:26:49]Tehát nagyon nagyon jól rájátszott a jelszavaival szlog a például a a kampány utolsó szakaszában alkalmazott most vagy soha kampányszlogánnelnál is szerintem tökéletesen eltalálták azt a hangulatot amit nagyon sok ember érzett ebben az országban, hogy hogy már nem bír ki még négy évet az Orbánrendszerben.

[00:27:09]Ez ez nagyon széles körben így volt, és tökéletesen megragadta ez a szlogén ezt a hangulatot.

[00:27:18]És a profizmus abban állt ezeken kívül, hogy szerintem valójában olyan hatalmas innovációk nem voltak ebben a kampányban, hanem a klasszikus eszközöket, ami olyan, hogy a politikai gyűlés, az országjárás, a szórólab, az ingyenes eljuttatott újság, öösségi média megfelhasználta szerintem nagyon hatékonyan használták, de hogy nem vezettek be hatalmat újításokat, amit előtte soha nem csinált senki, hanem hogy ezeket a klasszikus eszközöket mérnöki pontossággal és és a közhangulatot nagyon eltalálva folyamatosan alkalmazták, és nagyon következetesek és fegyelmezettek voltak a kampányban.

[00:28:02]Ha megnézzük, a Tisza egyáltalán nem hibázott, és Magyar Péter olyan nagy voltak kisebb hibák, amikor bocsánatot kellett kérnie meg a sok, de igazából ezek nem voltak relevánsak.

[00:28:15]ők hiba nélkül végigcsinálták a a kampányt.

[00:28:17]A a Fidesz kampánya, amit pedig egy ilyen ilyen sokan ilyen úraműpontosságú szervezetként írtak le korábban és a korábbi kampányok során, hát a végére teljesen széttesett, folyamatosan hibáztak, és az utolsó hetekben már úgy nézett ki, mint egy ilyen Benny Hill Show, tehát hogy hogy hogy gyakorlatilag tényleg nagyon elvált az, hogy hogy az egyik oldalon milyen professzionális, magabiztos kampány van, és szemben egy 16 éve uralkodó kormánypárt, ami pedig folyamatosan belelép a Gerebjébe.

[00:28:55]Van talán még egy, vagy legalábbis én érzékelek még egy, még egy szegmentst, amiről talán nem annyira szoktak beszélni, és ez a Tisza identitás nekem szintén egy ilyen utólagos ráismerés, vagy hát, hogy is mondjam, legalábbis nem foglalkoztam ezzel, hogy egyfelől a Tisza pártban dolgozóknak, és akkor ez jelent 50000 önkéntest is, nekik nagyon is van tiszás identitásuk.

[00:29:22]Itt a küzdelem, a győzelem élménye, az együtt elért különböző odáig vezető mozzanatok, ezek kialakítottak egy belső kohéziót.

[00:29:31]Szerintem ez is egy része volt a Fidesz hibás helyzet felismerésének, hogy itt nem pusztán arról van szó, hogy van egy proteszt, van, meg van egy vezető, van, hanem hogy itt létrejön ebben az értelemben egy elég széles politikai közösség, aminek van egy együttmgása.

[00:29:50]Egyrészt ezt hogy látod?

[00:29:50]Ezt kérdezem másföl pedig, hogy ennek a 3300000 embernek, akik a Tiszára szavaztak, nekik van-e, vagy mekkora részüknek lehet ö nem rendszerlebontó, hanem a Tiszához kötődő valamilyen pozitív tartalommal leírható identitása?

[00:30:10]Azt is kérdezhetném, hogy tudunk-e bármit arról, hogyha a Tisza szavazói magját meg kéne valahogy határoznunk, akkor kiket és és miben gondolkodó, önmagukról mit gondoló embereket találnánk?

[00:30:23]Hát szerintem az a mai napig ismételgetett mondjuk a Fidesznek a a megmaradt médiája most is azt mondja, hogy hát ez tulajdonképpen egy tisztán proteszt mozgalom volt és az Orbán ellenességen kívül sem magá kéne gondolkodniuk.

[00:30:41]ami önmagában el kéne gondolkodniuk, de ráadásul nem igaz.

[00:30:44]Tehát, hogy viszonylag korán megjelent erről egy szerintem nagyon jó könyv, Kövesdi Veronika és Mets Rudolfnak a magyar Péter jelenségről szóló könyve, ahol ők már ugye azt kimutatták, hogy hogy van a Tisza táborban egy olyan jelenség, ami azt jelenti, hogy Magyar Péterhez, mint politikai vezetőhöz egyébként ezek az emberek pozitív értelemben is kötődnek.

[00:31:13]Tehát, hogy nem az van, hogy ő csak egy kalapács, aki akit használnak és lebontja a rendszert.

[00:31:21]Kezdetben én is ezt gondoltam róla egyébként, még emlékszem a Jelennek adott első interjúban, amikor Magyar Péter megjelent, akkor én is ebben voltam még, de hát akkor tényleg alig telt el egy-két hónap.

[00:31:34]És de hogy ez megváltozott már 2024-re 2000 24-es vagy EP választás idejére, hogy ennek volt volt már valamiféle pozitív tartalma, ami ami azt jelentette, hogy a Tisza vagy hát akkor még első sem se magyar Péter egy olyan jövőképet próbált felvázolni, még nem csak arról szól, hogy Orbán Viktort levátják, hanem hogy itt egy olyan országot lehet felépíteni, ami egyébként leginkább ö a arra a polgári Magyarországért ezt eszmére utal vissza, ami ugye még az első Fidesz kormány előtt megjelent.

[00:32:20]De hogy ez még azok számára is szerintem szimpatikus volt, akik soha nem szimpatizáltak még az első Orbán kormánnyal sem, de hogy még ez a polgári Magyarország számukra is sokkal elfogadhatóbb volt, mint amibe aztán az elmúlt 16 évben kerültek.

[00:32:38]Ez az egyik.

[00:32:38]A másik, hogy szerintem volt ennél egy egy fontosabb és a egy nemzeti menet ugye Nagyváradra ö tartó menet után vagy annak során kialakult érzés ebben a szavazótáborban, hogy ami nagyon fontos szerintem a mai napig, és ami ami egy ilyen fontos összetartó eleme ennek a tisztatábornak, hogy úgy érzik, hogy ezzel a mozgalommal vezetője Magyar Péter által ők visszaszerezték a nemzeti hovatartozásukat, a nemzeti szimbólumaikat, a nemzeti identitásukat, azt, hogy ők is lehetnek magyarok szemben azzal, amiben sokáig éltek, hogy ők 2002 óta, amikor ugye Orbán Viktor elmondta, hogy azon nem lehet ellenzékben, a Fidesz kisajátította ezt a fogalmat, és az lehetett magyar, aki aki nem a Fidesz ellen van.

[00:33:38]És ez szerintem nagyon mély sérelmeket okozott ebben a társadalomban, és ráadásul a társadalom többségében, csak ezek ugye ez a többség, ez most állt össze eddig.

[00:33:51]Így így nem.

[00:33:51]Ö és és ez most is látható, hogy az utóbbi hetek, például a választási vereség óta, amikor maga Orbán Viktor és még jó pár fideszes politikus továbbra is alkalmazza azt, hogy ők a nemzeti oldal, akkor erre mindig nagyon éles reakciók születnek most már, ami korábban nem volt megfigyelhető, mert mondom egyrészt sokan nem merték ezt megfogalmazni.

[00:34:15]Másrészt ennek a Tisza identitásnak, ennek a tábornak az a az a legfontosabb értéke és összetartó ereje most, hogy ők visszakapták a nemzeti identitásukat.

[00:34:29]Szerintem ez ez egy nagyon meghatározó dolog.

[00:34:31]az, hogy ezenkívül milyen politikai tartalommal lesz feltöltve a Tiszapárt.

[00:34:41]Ott viszont én, ahogy az előbb is utattam rá továbbra, és egy hiányt látok, de hát erre még nem is volt idő tulajdonképpen, hogy hogy meghatározza azt Magyar Péter és ez az egész mozgalom, hogy egyébként ők ezen túl hogyan definiálják magukat, milyen értékente mentél, milyen ideológia mentél, milyen politikai tartalommal.

[00:35:06]Ezeket nem tudjuk.

[00:35:06]A ezekre a program se ad választ, ami mindenhonnan próbál meríteni.

[00:35:13]Én ebből a szempontból nagyon fontosnak tartom, hogy majd május 9-én milyen beszédet mond el Magyar Péter, amikor ugye az új országgyűlés megalakul, és az ő miniszterelnöki beiktatása megtörténik.

[00:35:25]Ugye hagyományosan ez az a beszéd, amikor nem csak egy kormányprogramot vázol az új miniszterelnök, hanem elmondhatja azt a táborának, hogy milyen Magyarországot szeretne teremteni hosszú távon, és miről szól ez a kormány.

[00:35:44]Tehát, hogy szerintem ha van lehetősége, jó lehetősége Magyar Péternek, hogy ezt egy pontosabban megfogalmazza, hogy mi is a a Tisza identitás, akkor ebben a beszédben például ezt elkezdheti.

[00:35:59]miközben az is lehet most csak hangosan gondolkodva, hiszen nem tudjuk, hogy milyen beszédet fog mondani majd beiktatásakor, hogy szóval ez a miniszterelnöki szerepfelfogásról, illetve a a vezetői szerep felfogásáról is adhat valamilyen benyomást, mert nem biztos, hogy egy négy évre szóló, mindenre kiterjedő társadalmi értékválasztásokon alapuló programbeszédet kell mondania, választhatja azt a azt a verziót is, hogy tulajdonképpen egy ilyen politikai projektek egymás utániságában képzeli el továbbra is a politizálást és meghirdeti a először a rendszer a NER maradékának a lebontását és mondjuk egy következő szakasz a 2027-es költségvetés általában az szokott lenni amúgy is, hogy egy kormány tulajdonképpen még egyszer programot hirdet, amikor az első egész évre szóló költségvetését kell meghatároznia, amit szintén föl lehet címkézni, vagy ki lehet jelölni két-három valóban elsődleges célt, és akkor egy újabb projekt indul, és tulajdonképpen majd elemzőként arról lehet beszélgetni, hogy a hangsúlyok hova tolódtak el, vagy milyen témák kerültek, előtérbel szorultak háttérbe.

[00:37:08]Szóval lehet, hogy egész hosszú ideig egy ilyen karakteres értékmeghatározottság nélkül lehet vezetni egy ilyen mozgalmat, meg akár az egész országot.

[00:37:19]Igen.

[00:37:19]Egy egyetértek.

[00:37:19]Szerintem ez egyébként azért is valószínű, mert a Tiszának valójában nem volt arra ideje, hogy ezt kitalálja.

[00:37:29]Ugye ez egy két éves párt tulajdonképpen az is a folyamatos kampányt kellett folytatni.

[00:37:34]Tehát lehet enélkül, tehát lehet, hogy lehet enélkül politizálni, amiről most én gondolhatom, hogy bennem hiányérzetet kelt, de hogyha folyamatosan találnak olyan projekteket, amelyek alkalmasak egy széles szavazói csoport egyetértésének a megtartására, akkor tulajdonképpen én fanyaloghatok ezen, vagy bárki, akinek ilyen igénye van, elmondhatja az ezzel kapcsolatos ellenvetéseit.

[00:37:56]De hát akkor lehet, hogy választói szempontból meg nagyon is működőképes.

[00:38:01]Igen.

[00:38:01]És a annyit hozzátennék, hogy én se fanyolgásból mondtam ezt, vagy hogy hiányként vagy kritikaként fogalmazz, hanem hanem leginkább azért, mert tehát szerintem egyszerűen arra a kérdésre, hogy tartalmilag mi a tisza, vagy hogy ez mivel írható-e, az még azért nem mondható el, mert val ezt nem látjuk, nem fogalmazták meg.

[00:38:22]hanem valóban ez ez ilyen hát ahogy ahogy ő ugye mondja lépésről lépésre alakul most is a azután, hogy ők kormányzati szerepbe kerülnek.

[00:38:33]Tettél már erre egy pár utalást, de hadd kérdezzem meg akkor egyértelműen is, hogy miben írható-e az Orbán által kínált vezetői szerep és a Magyar Péter által kínált pártvezetői, politikai közösség vezetői, országvezetői szerep közötti különbség?

[00:38:48]egy egy ilyen szimbolikus dolgot hadd mondjak.

[00:38:50]Engem megmondom őszintén, végig nagyon meglepelt ebben a ebben az egész kampányban.

[00:38:56]Hát mondtad, vagy hát te mondtad a Bené Hilót a Fidesszel kapcsolatosan.

[00:39:00]Szóval, hogy annyira látványos volt a kontraszt, hogy Magyar Péter március 15-én, október 23-án is végigvonul az emberekkel, és utána megy föl a színpadra, egy kicsi színpadra tart, szinte csak ugye egy színpadnyi magasságból egy beszédet, hogy amikor a napi gyűléseit tartja, akkor előtte-utána beszélget az emberekkel, végig rajta van a mikrofon, ami egyébként szóval elképesztő fegyelmezettséget et követel, hogy a saját közvetítésének a mikroportján mikroportját is figyelembe véve, hát tényleg nem mondhat semmi olyat a beszédén kívül sem, ami fölhasználható lenne valamilyen módon ellene.

[00:39:40]És ezzel szemben meg meg Orbán Viktor ugye mindig egy hatalmas színpadképbe bevonult, mondott egy beszédet és tulajdonképpen távozott.

[00:39:50]Azt mondjuk mégképp senki nem tudja majd nekem megmagyarázni, hogy miért kellett a kampány nem tudom 80%-ában Orbán Viktor tarkóját mutatni a saját videóiban, de a továri Konyc plakátra elképesztő módon email, de ezt mondjuk félreteszem, tehát hogy még csak gesztus sem történt arra, hogy látva ezt a karakterbeli különbséget, hogy megpróbálják Orbánt legalább úgy beállítani, hogy ő tényleg a népből jön, ez mennyiben tekinthető egy, hogy mondjam, egy egy ilyen rendezői fogásnak pusztán, vagy vagy kifejez valamit ténylegesen abból, hogy a saját politikai táborukhoz milyen üzeneteket akarnak eljuttatni?

[00:40:31]Igen.

[00:40:31]Hát én is ezt a különbséget látom leginkább, hogy ugye Orbán Viktor és épp a miután hír lett, hogy nem ül be a parlamentbe.

[00:40:41]Üüm ö és hát ekkor tudatosult mindenkében, hogy úristen, 36 év óta előtt ül ez az ember a parlamentben.

[00:40:52]Tehát, hogy hogy őt ugye a rendszerváltás óta úgy ismerjük, hogy gyakorlatilag egy színpadról beszél a aha a tömeghez.

[00:41:05]Képileg is így tudjuk őt elképzelni.

[00:41:07]mindig fölé emelkedett a pártoknak, a választóknak, tehát hogy ő ő azt az imást próbálta kialakítani, hogy ő egy ilyen vezető, egy politikai vezető, egy vezér aki fölé emelkedik mindenkinek, nem ül be a a parlamentbe, amikor már nincs erre szüksége, nem vitázik ott más ellenzéki politikusokkal, vagy vagy akár nem tudom kormányon lévő politikusokkal.

[00:41:37]hanem hanem ő ugye efölé is emelkedik, és ő mindig megpróbálta eljátszani azt a szerepet, hogy ő nem része ennek a vircsaftnak, hanem hogy hát ő ennél sokkal magasabban van, és ez az emberekhez való viszonyát is meghatározta.

[00:41:54]Magyar Péter meg ugye kezdettől fogva szerintem olyan imást próbált kialakítani, ami tényleg így hát nagyon tehát annak ellenére, hogy ő ugye sosem próbált arra rájátszani, hát amis tudott volna, mint mint Orbán, hogy hogy ő egy egyszerű vidéki sorból felemelkedő politikus.

[00:42:22]De a Magyar Péter az elit származása ellenére sokkal jobban el tudta adni azt az országi nagyon hosszú országjárása során, hogy ő ott van a nép között és megtalálja velük a hangot, és mindenkivel elbeszélget, mindenhol mond valami helyi problémát, mindenki úgy érzi, hogy ott van köztük.

[00:42:44]egészen odáig, hogy mondjuk nekem a hogy hogy szórakoztatja az embereket, tehát hogy nekem mondjuk a kedvenc ilyen showelem a magyar péteri beszédekben, hogy mindenhol tart egy ilyen kis idegenvezetést, hogy akkor most itt vagyunk a parlamentben, és akkor itt milyen belsőterek vannak, és nem tudom, tehát hogy ez ez a fajta funkció is azt szolgálja, hogy ő ilyen nagyon nagyon együtt él a közönségével, és mindig próbál valami nem tudom szórakozást is vele csempészni a dologba.

[00:43:13]Ez ugye Orbán Viktor abszolút nincs ö meg, hanem hanem mindig ez a mindig ez a fölé emelkedés volt rá jellemző.

[00:43:21]És szerintem ez ez az, ami itt most már ráadásul annyira elhasználódott ennek a kampánynak a végére az Orbán esetében, hogy hogy ez már ez már inkább vitt mint hozott.

[00:43:33]Tehát már senki nem azt látta benne, hogy akkor na ő itt a a fontos vezető, akit pusztán a súlya okán is támogatni kell, hanem hogy ez elfogyott ez a dolog.

[00:43:46]És már azzal sem tudták megemelni, hogy ő a a világpolitikában milyen fontos szereplő.

[00:43:54]Ugye az utolsó években erre volt egy nagy törekvés, hogy őt őt ilyen szinten emeljék meg, miközben a hazai támogatottsága már fogyott.

[00:44:04]Hogyan lehet egy mozgalmat kormányra vinni, illetve ezt a fajta vezetői karaktert kormányra vinni?

[00:44:08]Vagy úgy is kérdezhetném, hogy nyilván majd látni fogunk ebből valamit, de hogy van-e a te fejedben valami elképzelés arról, hogy ennek a vezetői szerepnek, egy parlamenti képviseleti szerepnek és egy szélesebb értelemben vett politikai képviseleti szerepnek és ennek a részvételiségnek egy kombinációja, ha ezt fönn akarják tartani, ez mit igényel?

[00:44:34]milyen politikai magatartást, vagy milyen politikai intézmények bevezetését és használatát igényli?

[00:44:41]Hát ez szerintem egy nagyon nehéz feladata ennek a a kormánynak, mert ezt úgy fenntartani, hogy azzal mindenki elégedett legyen, pláne egy ilyen nagyon széles szavazótáborba.

[00:44:56]Tehát ez tényleg 3000 ember, vagy még több annál kicsivel.

[00:45:01]Tehát, hogy ez ez olyan, amit amit szerintem borzasztóan nehéz megcsinálni.

[00:45:07]Ugye a a Tót Péter a búcsú interjújában utalt egy fontos eszközre, ami egyébként korábban is többször elhangzott, hogy ezeket az országjárásokat valamilyen módon fönn kell tartani.

[00:45:19]Tehát, hogy én én szerintem szimbolikusan, de ennek lehet, hogy tartalmi funkciója is lesz.

[00:45:26]Ö a azt például én mindenképpen ö várom a Magyar Pétertől, hogy hogy ahhoz ragaszkodni fogok, hogy ő meg fogja találni az alkalmat arra, hogy ezeket folytassa, vagy tartson olyan kormányülést, ami ilyen kihelyezett helyszíneken van.

[00:45:45]És akkor ezen túl vannak az olyan intézményes megoldások, hogy hogyan tudják becsatornázni a társadalmi jegyeztetés során akár a parlamentben, akár azon kívül azokat a véleményeket a amik mondjuk az új jogszabályok elfogadásához egy-egy területen fontosak.

[00:46:09]De hogy ugye ez nem mehet arra annak a kárára, hogy hogy ez ilyen végtelenül belassítsa majd a döntéshozatalt, merthogy ennek ugye az a az a kockázata, hogy a kormányzást le is béníhatja egy olyan, hogyha ez végtelen egyeztetésekbe oldódik fel.

[00:46:26]És akkor a a Fidesz által például nagyon sokáig fetisizált ilyen hatékonyság, meg ez a györs gyors döntéshozatal, az az utólag felértékelődhet, hogy ők nem tudom én, legalább gyorsan tudtak döntéseket hozni, hogy rosszul is, de hogyha egy egy ilyen levénútkormány az ugye egy nagyon nagy kockázat.

[00:46:49]Tehát, hogy én én azt látom, hogy itt egy olyan érzékeny egyensúlyt kell megtalálni a a ö a Tiszakormánynak, hogy fenntartsa ezt az érzetet, hogy hogy több bevonódás van, de közben ne menjen annak a kárára se, hogy hogy itt azért mégis csak egy kormányt kell működtetni, és ráadásul, ha csak most a jelenlegi helyzetet nézzük, elképesztően gyors döntéseket kell hozni ahhoz, hogy hogy augusztus végén ne vesszen el a teljes helyreállítási alap például.

[00:47:22]Igen.

[00:47:23]Tehát hogy szerintem ez egy ez az egyik legnehezebb kérdése lesz ennek a kormánynak, és én az arra számítok, hogy ezt kezdetben inkább ilyen szimbolikus eszközökkel fogják tudni megcsinálni.

[00:47:35]Tehát országjárás, kihelyzett, kormányülés, azok a szimbolikus bejelentések, amiket eddig is megtett ugye Magyar Péter, nem ülnek be az eddigi képviselői irodaházba, mert ezzel ugye elhatárolja magát tulajdonképpen több rendszertől több hogy kiteszi az uniós zászlót, ami nyilván nagyon fontos a szavazótáborán egy jelentős részének.

[00:48:02]Tehát, hogy ezek a ezek az eszközök tudják egy ideig pótolni azt, amíg amíg nincs meg a azok az intézmények, amelyek mondjuk egy tényleges társadalmi egyeztetést folyamatosan lehetővé tennének.

[00:48:16]Talán még egy egyensúlyazási pont van, vagy legalább egy ez a, és ezt leíró jelleggel mondom, tehát van egy az influencer eszközöket nagyon professzionálisan használó politikai vezető, aki közben ugye arról is beszél, hogy itt visszajön a szakmaiság a kormányba, hogy olyan kormánytagokat választ, akik saját ön önjáró autonóm figurák el, hogy legyenek és és módjuk lesz arra, hogy meggyőzzék adott esetben a miniszterelnököt egy-egy ponton, be akarják vonni a társadalmi szereplőket szintén nagyon helyesen, ami akár egy-egy folyamatot hát lassabbá tesz.

[00:48:59]Bár ugye erről azt gondoljuk, hogy ennek révén egyszerűen jobb döntéseket lehet hozni, hogyha több embert meghallgatunk.

[00:49:05]Szóval, hogy miniszterelnökként ez értelmezhető egyrészt, ha tetszik akadályként, hogy le kell játszani meccseket, de tulajdonképpen egyfajta hatalmi eszközként is értelmezhető, hogy hát ha én kiírok egy nagy sikerű Facebook posztot, akkor onnantól kezdve viszont mondjuk a kormányon belüli vagy a társadalmi szervezetekkel folytatott tárgyalásokat is bizonyos értelemben keretbe helyezem.

[00:49:28]Tehát talán úgy is lehet ezt látni, hogy kiszélesíti a manőverezési terét, vagy az eszközpjának van egy olyan plusz eszk egy plusz eleme, amivel talán más korábbi miniszterelnökök nem rendelkeztek.

[00:49:44]Igen.

[00:49:44]És közben ez tehát, hogy eszembe jutott még egy még egy módszer, hogy mi mi az, amivel ezt a bevonást meg tudja teremteni, hogy nagyon kiemelt jelentős döntéseknek ad egy olyan intézményes keretet, ahol az emberek közösen hoznak döntést, például Magyarországnak az új alkotmányáról.

[00:50:05]Tehát, hogy ugye ez ezt egyébként is általában népszavazással erősítik meg.

[00:50:13]hogyha van egy új alkotmány, de magából az alkotmányozási folyamatban is akár külön alkotmányozó testületet is létre lehet hozni.

[00:50:20]Tehát, hogy itt vannak olyan olyan kiemelt ügyek egy rendszerváltás folyamán, amibe tényleg nagyon széles közösségeket lehet bevonni, és akkor ez megint csak azt az érzetet teremti meg, hogy ők részesei egyébként egy dolognak, és közben meg lehet kormányzati döntéseket hozni addig is, amíg amíg mondjuk ez a nagy mű, ami egy alkotmány, vagy így nem tudom, lebonyolítása egy közvetlen köztársasági elnökválasztásnak.

[00:50:52]Ez ez megtörténik.

[00:50:55]Ez önmagában egy érdekes kérdés, de majd erről fogunk szerintem később, mármint, hogy nem most, hanem majd majd hónapokkal később beszélni, hogy hogyan szoktak sikerülni az ilyen intézmények intézményes változtatásokról szóló népszavazások.

[00:51:12]Csak most utalnék legutóbb George Meloni kezdeményezett egy bíróságokkal kapcsolatos népszavazást, amiben alul maradt, és tulajdonképpen ez volt az első veresége, vagy mondhatnám hát akár a Brexit népszavazást, vagy azt, hogy a az Európai Unió egyik motorjának számító Franciaország hogyan bukott el, vagy hát pontosabban Franciaországban hogyan bukott el az EU alkotmányról szóló népszavazás még még sok-sok évvel ezelőtt.

[00:51:37]Szóval, hogy ugye ez is hordoz persze egyfajta politikai kockázatot, hogy mondjuk amikor a ciklus közepéig esetleg eljut ez a folyamat addig, hogy népszavazásra lehet bocsátani, akkor vajon fönn áll-e még egy olyan választói akarat, ami ami átviszi a a az igeneknek a többségét?

[00:51:57]Igen.

[00:51:57]És egyébként a ugye közben pedig olyan döntéseket kell hozni, amiket tehát már most az elején vannak jelei, hogy itt lesznek olyan döntések, amik majd nem tetszenek a szavazótábor egyrészének.

[00:52:09]Szerintem azért volt nagyon ilyen jelzésértékű ez az oktatási miniszter jelölt körüli vita, ami ugye a Rubovski Rita jelölésével, hogyha jól mondom a a nevét.

[00:52:28]vagy az ő állítólagos jelölésével függött össze, hogy ezt rögtön nagyon sokan elkezdték ellenezni, és hogy hogy itt igazából nem tudjuk, hogy mi történt, hogy ez most egy tesztelés volt és megnézték, hogy ez milyen reakciókat vált ki, vagy tényleg nem volt ilyen jelölési folyamat, hanem egyszerűen kiszivárgott valami, és akkor inkább visszatáncoltak ebből a dologból.

[00:52:53]Tehát, hogy hogy ö hogy ezt a döntést most még így el lehetett halasztani, vagy más jelölttel el lehetett fedni az ebből fakható gondokat, de hogy ilyenek előbb-utóbb lesznek.

[00:53:10]Tehát, hogy ez az, amit nem tud megspórolni a Tisza sem, hogy van egy óriási szavazótábor, de az bizonyos kérdések mentén óhatatlanul szakadni fog.

[00:53:20]És akkor onnantól kezdve az lesz a kérdés, hogy ezt hogyan tartják tarthatják össze.

[00:53:25]Sőt, nem csak a tehát a Tiszas számára szerintem nem csak az a kérdés, hogy ez a szavazótábor hogyan lesz összetartható, hanem ez a 141 képviselő, aki Tisza frakcióban ül, és olyan helyzetben még nem volt, hogy majd ilyen kormányzati döntéseket kell hozni és megszavazni, hogy ott belül milyen törésvonalak keletkeznek.

[00:53:46]Szerintem az egész Tisza egyik legnehezebb feladata az Bujdosó Andreára vár, akinek ezt a frakciót össze kell majd tartani.

[00:53:54]hozzáteszem, az oktatási miniszterjelöléssel kapcsolatosan tulajdonképpen egy komoly szerintem egy komoly taktikai képességet mutatott végül is a leendő miniszterelnök, mert akárhogyan is volt ez a név kiszivágás nagyon izgalmas volt látni, hogy először hogyan szólítja föl nyugalomra ezt a háborgó, legalábbis részközönséget, aztán hogyan lép attól, hogy de ő még nem is jelölt.

[00:54:23]Igen.

[00:54:23]majd aztán választ egy egy közmegelégítésre szolgáló jelöltelt, aki aki tényleg beleköthetetlen lerudit ezen a téren.

[00:54:30]Ezt nem tudom, hogy mindig ilyen szerencsésen megoldható-e a saját szempontjából egy-egyű, de hogy valószínű nem, de de itt itt valóban nagyon jól navigált.

[00:54:39]Még egy három dolgot kérdeznék.

[00:54:41]Az egyik az, hogy félfülle, vagy nem is tudom, szóval beszélnek erről.

[00:54:47]Nekem vannak ezzel értelmezési problémáim, hogy majd a Tisza szigetek valamiként bekapcsolódnak a helyi önkormányzatoknak az életébe.

[00:54:58]Tehát a lokális politikának lesznek olyan szereplői, ami tulajdonképpen nekik is egy feladatot ad a következő évekre vonatkozóan.

[00:55:03]Ez egy érdekes kijelentés több szempontból egy részt mintogyha ebből az a következtetés adódna, hogy nem lesz előrehozott önkormányzati választás, hanem más módon próbál a Tisza bekapcsolódni azoknak az önkormányzatoknak az életében, ahol hát nincs eljön ugye a fővárosi közgyűlést leszámítva, nincsen jelen a Tisza az önkormányzatoknak a az életében.

[00:55:24]másrészt itt van egy nekem legalábbis van egy ilyen fogalbi tisztázásra váró definiálási kérdés, hogy most a Tiszaszigetek ebben a szerepükben minek vannak elképzelve egy párt helyi képviseleteként, vagy pedig úgy gondolják, hogy ők egy ilyen össztársadalmi ilyen membránja a társadalmi akaratnak, aminek a régi pártokat tartalmazó önkormányzatok felé kell megjelenni.

[00:55:57]Szóval, hogy ez a Tiszaszigetek feladatát is, de az ő identitásukat, hogy ők kicsodák ebben a társadalomban, ezt is szerintem fölveti.

[00:56:09]Ismered az önkormányzatok világát?

[00:56:12]Nem tudom, hogy mit gondolsz arról, hogy az önkormányzatok hogyan készülnek erre a szerepre, azon kívül, hogy próbálnak megismerkedni mondjuk a polgármesterek helyesen egyébként a megválasztott Tiszás képviselőkkel, de hogy milyen csatornák vagy milyen helyi egyeztetési fórumok jönnek egyáltalán szóba, hogy ezek a találkozási pontok létrejöjenek.

[00:56:35]Igen.

[00:56:35]Hát először a kérdésnek arra arra a felére, hogy ugye itt az önkormányzatokkal mi a viszony.

[00:56:38]És én azt látom, hogy ez egy sokkal bonyolultabb kérdés annál, hogy most akkor vannak a Tiszaszigetek, vannak az önkormányzatok, és hogy akkor ezek hogy találkoznak, mert hogy nagyon sok helyen az a helyzet, hogy hogy ez településenként vagy önkormányzatonként eltérő, tehát hogy hogy egyáltalán nem biztos, hogy mindenhol van olyan Tiszasziget, amely tényleg alkalmas erre, és máshol megvannak olyan tiszaszigetek, amik eleve össze vannak fonódva már ö az önkormányzatokkal vagy azokkal az elmúlt években létrejött ilyen egyéb civil szerveződésekkel, amik nagyon sok önkormányzatnál a testületet vagy a polgármestert adják.

[00:57:24]Tehát, hogy itt valójában átfedés van egy sorhelyen, tehát hogy nem teljesen új so önkormányzatnál ez a Tiszasziget világ, tehát hogy nem az van, hogy jönnek kívülről valakik és aztán ők majd elfoglalják az önkormányzatot, vagy bekapcsolódnak az önkormányzat munkájába, hanem már nagyon sok helyen eleve bent vannak vagy már nagyon sok helyen eleve a hátterét adják annak ami a az önkormányzati vezetést adja 24 óta.

[00:57:52]Tehát, hogy hogy szerintem ez ez egy bonyolultabb ö helyzet ennél.

[00:57:54]Ö és igazából pártok, tehát ezek a régi ö pártok, ezek mondjuk nagyobb városok meg Budapesten vannak, tehát hogy hogy itt itt vannak olyan testületek, ahol viszonylag sok képviselőben maradt, vagy akár a fővárosi közgyűlést lehetne mondani azokból a pártokból, amik ugye a 26 után meg teljesen eltűntek.

[00:58:16]Tehát, hogy hogy ez ez szerintem egy nagyon sok szintű és bonyolult kérdés, és minden helyen különböző dolgok lehetnek.

[00:58:25]Tehát, hogy én aztán feltétlenül látom, hogy ebből minden, hol az az igény lesz majd, hogy jönnek a Tiszaszigetek és egy teljesen új önkormányzati vezetést fognak adni, mert lehet, hogy már ők adják a mostanit is, vagy az annak az erejét, tehát hogy ez ez létezik.

[00:58:39]A a másik az az, hogy hát itt itt jön vissza az a kérdés, hogy mit akar kezdeni maga a Tisza párt vezetése ezekkel a szigetekkel, hogy megtartja ezt a fajta alulról szerveződő mozgalmi világot mozgalomnak, és és kialakítja vele a a a csatornáit am mozgalom továbbra is kontrollálni tudja azt, hogy a hogy a párt mit csinál, de közben helyi szinten ez az erejét is adja, vagy megpróbál ebből a Tiszasziget közösségből, ebből a nagyon sok rétű közösségből egy tényleges pártot csinálni.

[00:59:29]Tehát, hogy ez a ez szerintem ez a másik útja a dolognak, hogy itt itt ugye tényleg nincs még egy erről beszéltünk az elején egy egy létező párt amit amit Tisza néven hívunk, hanem hogy ezt még meg kell szervezni.

[00:59:49]És nekem ö a amit amit most látok ö ilyen feladatleosztásként, hogy úgy tűnik, mintogyha ez Radnai Márknak lenne a feladatal.

[01:00:00]Tehát, hogy ő nagyon aktívvá vált Tiszasziget csoportokban, szerte az országban.

[01:00:09]A feladata az, hogy hogy ebből szervezzen egy közösséget, ami ami a kormány munkáját is tudja segíteni, hogy becsatornázza a véleményeket, hogy hogy a társadalmi részvételt ezáltal erősítse, de hogy hogy ez tulajdonképpen a Tiszapárt szervezési folyamata is lehet, vagy abba is kifuthat.

[01:00:32]Ö és ugye egy párt sok mindenre jó, tehát hogy például arra is, hogy az óhatatlanul felmerülő konfliktusok egy ilyen szervezetben, azok a párton belül zajlódjanak valamilyen intézményes keretek meghatározott játékszabályok között, és ne az legyen, hogy mondjuk a Tiszaszigetek a nyilvánosság előtt ö informális keretek között nekiesnek a az új kormánynak, hanem hogy legyen legyen ennek egyfajta meghatározott működési módja.

[01:01:11]Tehát szerintem a kormánynak szüksége lesz egy ténylegesen működő pártra.

[01:01:16]Ennek a Tisza szigetek képezhetik a bázisát.

[01:01:19]És az a kérdés, hogy ezt hogyan tudják megszervezni a következő időszakban.

[01:01:24]Egy korábbi válaszodban már megvendítettél egy egy nagyon érdekes problémát.

[01:01:30]Ez engem is foglalkoztat.

[01:01:33]hogy hát ki lesz itt ellenzékben?

[01:01:33]Tehát lesz egy 141 fős frakció, van egy hát szerintem még az erúziójának az elején járó Fidesz, és és ott van a Mi Hazánk a hat képviselőjével a parlamentben.

[01:01:48]Nekem az a, hogy mondjam, elemzői intuícióm, nem tudom sok mindennel alátámasztani, de hogy de azért elmondom, hogy a hogy a mi hazánk, ha meg is erősödik a Fidesz rovására, azért én azt nehezen látom, hogy egy ilyen AFD típusú karriert futna be ebben a politikai szituációban.

[01:02:06]Tehát a Tisza túlsúly az teljesen egyértelmű.

[01:02:11]Ez egy kivívott, a választók által adott súly.

[01:02:17]A régi pártok, amelyek vagy nem indultak, vagy elindultak, különböző fázisokban, azok megsemmisültek.

[01:02:21]Én nem nagyon látom a visszatérési lehetőséget a számukra, őszintén szólva.

[01:02:34]Ebből kizárásos alapon az következik, hogy bizonyos értelemben, ha vállalkozik erre a szerepre, akkor megint a civil szervezetek, a sajtó bizonyos értelben politikai elemzők lesznek olyan olyan értelemben ellenzékben, hogy hát a az ellenvetéseket, amelyeknek vagy kritikákat, vagy észrevételeket, amelyek a kormány munkájához csatlakoznak, mondjuk széles eléréssel lehet, hogy ezek a szereplők tudják majd igazából elmondani, és akkor onnantól kezdve abban lehet bízni, hogy egy új kormány már csak az EU-s elvárások miatt is teljesen máshogy fog ehhez hozzáállni.

[01:03:08]De azért azt hiszem, hogy mindannyiunknak egy nagyon érdekes hát szerep vállalás, vagy a szerepünkkel való szembesülés lesz, hogy hogy ismét talán olyan olyan funkciót kell betölteni a társadalomban, ami nem nem a dolga egyébként a az ellenzéknek vagy a vagy a sajtónak, vagy a vagy az elemzőnek.

[01:03:31]Az természetesen igen, hogy kritikus szemlélettel álljon hozzá egy kormányhoz, de hogy az ellenzék szerepét kényszerből átvegye, ez semmiképpen nem a feladatal.

[01:03:39]Van-e más megoldás vagy lejátszás?

[01:03:42]Úgy is kérdezhetném, hogy szerinted hogy fog kinézni egy 2030-as szavazólap.

[01:03:47]Szóval kik kik fognak megjelenni, vagy kik jelenhetnek meg egyáltalán ebben a politikai térben?

[01:03:51]Hát egy olyan forgatókönyv van még, amit nem említettél, hogy a Tiszapárt esik több részre, tehát hogy ugye ott ül egy hatalmas frakció.

[01:04:05]A közutatások szerint van egy most egy tényleges kétharmados társadalmi többséget bíró párt.

[01:04:11]Így van.

[01:04:11]És ahogy mondtam, szerintem az elkerülhetetlen, és ez ez nem negatív vagy pozitív, ez egyszerűen egy tény, vagy egy helyzetleírás, hogy hogy a kormányzás során egyszerűen keletkeznek olyan konfliktusok és törésvonalak, amely amelynek mentén különböző politikai vélemények alakulnak ki és különböző álláspontok is.

[01:04:34]Ezek ezek mentén jönnek létre politikai csoportosulások.

[01:04:37]Most, hogyha ennek tényleg nem lesz más terepe, és nem lesz ami összetartja külső veszélyként, Ühüm.

[01:04:45]Mert ugye mi lehetett volna, hogyha van egy erős Fidesz, akkor az a a folyamatos hogy visszajön Orbán és ezzel a kockázattal összetartja magát a a Tiszát is.

[01:04:57]De hogy most hát nem abba az irányba megy, hogy Orbán Viktor itt egyáltalán a a saját pártját meg tudja menteni, meg a saját pozícióját.

[01:05:07]Tehát egy úgy látom, hogy inkább egy ilyen lecsúszásban van, és nekem nagyon kétséges, hogy ő a parlamenten kívül el tud-e valami hasonló szerepet játszani, mint 2002-ben, hogy ő akkor ott kívül megszervez egy ellenzéket.

[01:05:18]Nagyon más az ő saját személyes helyzete, és nagyon más a politikai környezet is.

[01:05:22]Ö, tehát ez szerintem kevéssé valószínű.

[01:05:25]A mi hazánkban szerintem van potenciál, de ott kétségtelen, hogy hogy vannak korlátai is pártnak.

[01:05:36]Tehát azt nem hiszem, hogy hogy ilyen nagyon gyors felfutásra számíthatna a a mi hazánk.

[01:05:40]Ö egy baloldal meg tud egy baloldali és liberális oldal meg tud szerveződni kint a parlamenten kívül, de hát láttuk, hogy nekik ezzel nagyonnagyon komoly gondjaik voltak az elmúlt években is, és most sem látok sokkal, hogy mondjam, nagy esélyt ilyen gyors felfutásra.

[01:06:03]Tehát, hogy hogy ez is probléma.

[01:06:06]Úgyhogy a tehát a legvalószínűbb jelenleg az, hogy egyébként a Tiszapártnak ebből a nagy tömbjéből tud több olyan platform létrejönni, ami ami aztán akár több versengő pártra szakadhat szét.

[01:06:28]Most nyilván ez egy ma még teljesen valószínűtlennek tűnő helyzet, merthogy még meg sem alakult ez a kormány.

[01:06:38]De hogyha így a logikai lehetőségeket nézzük, akkor gyakorlatilag ezek vannak.

[01:06:44]Ühüm.

[01:06:44]Hát hipotézisként még talán maradva ennél az utolsó gondolatnál azt vethető föl, hogyha van egy széles társadalmi koalíciót fönntartó kormánypárt, akkor azzal szemben mondjuk olyan rétegpártok kísérletezhetnek, amelyek azt mondják, hogy ők fölvállalnak egy határozott, nem tudom én, identitáspolitikai kérdésekben liberális programot, vagy fölvállalnak egy elosztási kérdésekben erőteljesen baloldali programot, ők hirdetik a kompromisszumok nélküli verzió át ezeknek a megközelítéseknek.

[01:07:14]És hogyha a választópolgár azt látja, hogy nincs egy ilyen autokratikus visszatérés veszély, akkor esetleg ott valami játéktér nyílhat.

[01:07:25]Nekem óriási kérdésem, hogy de ki kell meg szóval, hogy mi mi milyen milyen elérési módokon, milyen felületekkel adódhat ez egyáltalán?

[01:07:35]A másik, amit mondtál, hogy elméletileg persze lehet a Tiszából egy ilyen a lengyel szolidaritáshoz hasonlóan egy ilyen inkubátora a későbbi pártoknak.

[01:07:44]Most is olyan pártok versengenek egymással a a lengyel politikában, amelyek le tudják vezetni a a történetüket.

[01:07:51]Egészen a a szolidaritás 1980-as évekbeli mozgalmi jeléhez.

[01:08:00]De közben még ugye amikor arról beszéltünk, hogy a Tisza kialakult politikai közösség és hát, hogy Magyar Péter szerintem talán hát a az eddigi mozgásából azt kell gondolnom, hogy lehet, hogy ezekre a problémákra már már gondolhatott ennek a közösségnek a vezetőjeként valószínűleg elég sok mindent meg fog tenni annak érdekeen, hogy ne engedje, hogy mondjuk a frakciója széljel csússzon.

[01:08:29]És akkor ezért is feszegetem ezt a kérdést, hogy akkor tényleg mi a helyzet?

[01:08:33]Van egy ügyes miniszterelnök, aki egyben tartja a pártját.

[01:08:34]Lehet, hogy nem örökre 3000 szavazót, de mondjuk azért a nagy részét közben igény lenne rá, de ki tudja, meg tudja valaki csinálni a a rendes karakteres, liberális és baloldali pártot.

[01:08:49]És akkor van a mi hazánk, amelyik ott kószál a szélső jobb oldalon, és van egy széteső Fidesz.

[01:08:55]Szóval, hogy ez azért egy kicsit megint egy ilyen ellensúlymentes politikai térnek tűnik, amiben talán ezek a részvételi elemek, vagy mondjuk az önkormányzatoknak a a világa az lehet egy olyan politikai terep, ahol másfajta politikai gondolatok fölmerülnek.

[01:09:11]hacsak nem az az ajánlat, hogy hát a Tisza tulajdonképpen éppen ezzel a ezzel a mai sokszínűségével próbálja tulajdonképpen házon belül lejátszani ezeket a különböző társadalmi ég közötti meccseket.

[01:09:27]Hát igen, és ezt még nagyon erőteljesen befolyásolni fogja szerintem az az intézményrendszer, amit ők létre fognak hozni.

[01:09:32]Tehát az, hogy ebben a két, tehát, hogy ez a kétharmados többség, vagy akár több párttal együtt milyen új választási rendszert fog létrehozni, az ezt a kérdést alapvetően fogja befolyásolni.

[01:09:44]Tehát, hogy most marad-e az a többségi rendszer, ahol muszáj-e egy nagy pártba összeállni, mert egyéni jelöltek vannak, és és ezt fenn kell tartani?

[01:09:56]Vagy egy sokkal arányosabb rendszer jön létre, ahol lehet mondjuk különböző pártoknak elindulni, és jó eséllyel be tudnak kerülni a parlament, de az nagyon más politikai mozgásokat indíthat el, akár a Tiszapárton belül, akár azon kívül.

[01:10:14]Úgyhogy szerintem ez is, ez is döntő lesz, és nyilván a úgy fognak ők is stratégiát választani ezekkel kapcsolatban, meg álláspontot, hogy hogy ők egyébként mit szeretnek.

[01:10:26]egyébként ugye a Magyar Péternek egy jelenlegi vagy eddig hangoztatott áráspontja az az, hogy legyen egy sokkal arányosabb rendszer és aztán egy átmeneti időszak után legyenek pártok és mindenki képviselesse a saját értékrendjének megfelelő politikát.

[01:10:44]Tehát, hogy hogy ő eddig ezt mondta, de hát ugye ezek a helyzettől függően az ezek azért változhatnak, és tényleg egy kormányzás egy egy ilyen hatalom birtokában ö hát nagyon sok nagyon sok minden megváltozhat, és és az az, hogy alulról majd milyen nyomás érkezik, vagy vagy mi lesz ezzel kapcsolatban a erre az új kormányra, vagy a Tiszapátra nehez zedő társadalmi nyomás ezzel kapcsolatban az az megint csak nagyon meghatározó.

[01:11:20]Úgyhogy ezt szerintem egyelőre nem nagyon látjuk előre.

[01:11:27]Az biztos, hogy ezek a forgatókönyvek vannak.

[01:11:32]És és hogy mennyire nem, tehát hogy szerintem ellenzéki szerepet ugye valóban nem kell játszani más intézményeknek, amelyek nem pártok, meg nem politikai szereplők, de egy fontos funkciót viszont betöltenek, és az viszont feladatuk, hogy ö a olyan helyzet még egyszer ne legyen, hogy korlátlan ühüm ö hatalom van tehát, hogy hogy a az illberális lendez ugye attól illiberális meg attól nem demokrácia, hogy nincs a végrehajtó hatalomnak korlátja.

[01:12:12]És ezt független intézményeknek és és különböző társadalmi szereplőknek kell adni ezt a korlátot, amiben benne van a szabadsajtók, a a civil szervezetek, a remélhetőleg majd újra választott ilyen közjogi intézmények, és amellett kell lennie egy olyan kialakuló pártrendszernek vagy politikai térnek is, amiben aztán megjelenik egy ellenzék, ami folyamatosan tudja ellenőrizni és opponálni a kormányt.

[01:12:43]De jelenleg én ezt látom a legkevésbé, hogy ez hogy alakul ki.

[01:12:45]A többire több remény van szerintem jelenleg.

[01:12:50]Attila, nagyon köszönöm, hogy nem csak az idáig vezető útról beszélgethettünk, hanem egy kicsit a jövőre vonatkozó forgatókönyveket is fölvázolhattuk.

[01:12:59]Kicsit az volt a célom, hogy így ismerkedjünk mi magunk is az új kialakulóban lévő politikai rendszerrel.

[01:13:05]Köszönöm szépen, hogy és köszönöm a nézőknek is, hogy hallgatóknak is, hogy velünk tartottak.

[01:13:10]Kövessék ezen túl is a jelen podcastot.

[01:13:12]Köszönjük a figyelmet.

[01:13:12]Viszontlátásra!