Kína kivár, Amerika bizonytalan, Európa a jólétbe kényelmesedett bele | Szalay-Berzeviczy Attila

[00:00:00]Üdvözlöm a nézőinket.

[00:00:00]Ez a Jelen podcast adása.

[00:00:02]Az én nevem Tót Ákos.

[00:00:02]És hát nem kevesebb elvárással indulunk neki ennek a mai műsornak, hogy mi megpróbáljuk megfejteni a világgazdasági folyamatokat, ezen belül az Európára jellemző folyamatokat, ezen belül pedig éppen a rendszerváltás ígéretével föllépő újmagyar kormányra háruló magyarországi folyamatokat, amelyek azért elég súlyosnak látszanak, de elég jó segítőm van ebben.

[00:00:29]Szalai Berzevici Attila hát nem is tudom közgazdáz, bankszakember, a budapesti értéktőzsd egyik egykori vezetője, aki mostanában egyébként történészként és fotóművészként is föllép, miután az első világháborúról írt és fotózott egy nagyszabású kötetet.

[00:00:49]És ennek kapcsán pár évvel ezelőtt beszélgettünk, és akkor még bőven Donald Trump előtt azt mondta, hogy Oroszország ezt a háborút el fogja veszíteni.

[00:00:59]Üdvözlöm.

[00:00:59]Tartjam még ezt a Kösz egyébként Váttészi jóslatot.

[00:01:04]Köszönöm szépen a meghívást.

[00:01:04]Tartam.

[00:01:07]Igen.

[00:01:07]Tehát az azt gondolom, hogy a vagy a hattéri folyamatokhoz, vagy vagy Ukrajna elszántságához nem értett az az ember, aki azt gondolta, hogy a hogy ez a háború ez gyorsan gyors orosz győzelmet tud hozni azok után, hogy az első a Blitz Creed Blitz Crig lehetőségét elszalad asztották 22 februárjában az oroszok.

[00:01:42]Onnan látszott, hogy hogy Ukrajnánál van a labda, és ezzel éltek is egy ideig nagyon jól.

[00:01:53]És amikor az ő ő előrenyomulásuk, az oroszok visszatuszkolása a határ felé elakadt, onnan viszont mestermódon ásták be magukat, és és azóta is védik a azt a területet, ami ami ugye nagyjából a elvitték az oroszok a Krimmet és a Donbas, tehát Ukrajna 20%-át eltelt több mint négy négy évnak az oroszok tovább menni.

[00:02:26]Ami ugye folyamatosan itthon arról szólt, hogy hát Oroszország ezt könnyedén meg tudja nyerni, hisz sokkal nagyobb, kifogyhatatlan háttér Európa mögötte gyenge.

[00:02:37]Amerika ki fog lépni az ukránok háta mögül.

[00:02:45]Ez alapjában véve voltak periódusok, amikor nagyon inogott a a helyzet az ukrán oldalon, de most már átmentünk oda, hogy elég sokáig tudták az ukránok kihúzni ahhoz, hogy elkezdjék egyrészt a saját technikájukat beküldeni a frontra az embereik helyett.

[00:03:12]Tehát, hogy most már egyre inkább olyan robotmegoldásokban nemcsak drón, hanem robot technológiákkal kísérleteznek a fronton, ami egyrészt sikert hoz, másrészt pedig pótolja a az emberhiányt, ami meg kell meg kell jegyezni, hogy ez se volt teljesen igaz, hogy az oroszok akkora emberfölényben vannak, mert ugye Ukrajna az egész országa gyakorlatilag mobilizált.

[00:03:43]Oroszország azóta sem mert mobilizálni, vagyis nem Oroszország, hanem a Krem, mert akkor az azt jelentette volna, hogy Moszkvából és Szent Pétervárról kellett volna katonákat a frontra parancsolni, és ezért ők egy limitált emberállománnyal próbálják Ukrajnát bevenni, ami viszont elképesztő gyorsasággal fogy.

[00:04:08]És miután egy vágóhíd Ukrajna ma már az orosz a a közvéleményt tudatába, ezért most már egyre nagyobb árat kell fizetni a költségvetésnek, az orosz költségvetésnek ahhoz, hogy találjon még önkéntest, aki hajlandó bemenni Ukrajnába meghalni.

[00:04:29]Tehát változik a belső hangulat is Oroszországban.

[00:04:32]Hát Oroszország elkezdett gyengülni gazdaságilag.

[00:04:35]És ennek a legjobb látlelete a kamat.

[00:04:35]a kamatszint, az orosz kamatszint, ami tehát a 20% fölötti jegybanki kamat van egy országban, ráadásul évek óta az nem egészséges.

[00:04:51]És és az egész gazdaság hadi alapul, ami nyilván egy háborús helyzetnek jó, de alapjában véve arról szól, hogy kivérezteti hosszú távon a gazdaság egészséges részét.

[00:05:06]Ráadásul a szankciók a közhiedelemmel ellentétben működnek, csak lassan és folyamatosan őrlik le Oroszországot.

[00:05:15]Most nyilván ők kaptak egy kis lélegzeti lehetőséget az iráni háborúval, hogy egyrészt az amerikai figyelem most kevésbé van Ukrajnán, másrészt az olajár megemelkedett, de ez sem igaz, mert egyrészt az oroszok teljes kitermelési kapacitást folytattak, tehát ők nem tudják igazából ezt a magas olajárat kihasználni.

[00:05:39]Másrészt pedig az az ukránok most már a technikájuknak és a tapasztalatuknak köszönhetően most már hátországot lövik nagyon eredményesen és pusztítják az olajinfrastruktúrát.

[00:05:53]Hát ezért nem jött olaj a barátság kőolajvezetéken is, mert ezt az oroszok is megcsinálják, de ez sokkal inkább a a az ukránok az orosz területeken.

[00:06:04]Tehát az orosz kitermelés, szállítás és kereskedelmi infrastruktúra az olyan mértékben van pusztítva folyamatosan, hogy hogy az bizony limitálja az orosz lehetőséget, hogy ebből a magas olajárból nagyon-nagyon plusz bevételeket tudjanak generálni.

[00:06:27]Hol és mi lehet a vége?

[00:06:27]Merem azt remélni, hogy hogy előbb kifogy Oroszország a Szból, mint Ukrajna a katonából.

[00:06:35]Ez volt mindig is a terv.

[00:06:39]Én ezt ezt gondoltam, hogy Ukrajna beszélgetve megannyi ukrán ismerősömmel, hogy egyszer az van, hogy a hazát nem adja senki ingyen és ha ezt alábecsüli egy inváziós erő, akkor akkor nagyon meg tud lepődni.

[00:07:00]Ráadásul az ukránok 14 óta harcedzettek és készültek erre.

[00:07:04]Tehát nem úgy volt, mint mint mikor Németország az első vagy a második világháborúban váratlanul lerohanta a Belgiumot itt, Lengyelországot, és teljes felkészületlenség volt.

[00:07:16]Mégiscsak azt gondolom, hogy azért volt egy olyan pillanat, legalábbis vagy sok olyan pillanat, amikor amikor ez a ez a vélemény ez meginoghatott volna és alapvetően Donald Trump hatalomra jutására gondolok, aki szerintem a teljes bizonytalanságot hozta el ebben a ebben a nevezzük pozícióharcnak, hogy mi a helyzet most az Egyesült Államok és Ukrajna viszonyában, illetve Mennyiben volt megalapozott itt bármiféle béketerv, amit Donald Trump és Donald Trump nyomán Orbán Viktor is hangoztatott?

[00:07:56]Szerintem nincs ember, aki ezt tisztán látja.

[00:07:58]Nyilván az ukránok látják, hogy pontosan most mit kapnak és mit nem.

[00:08:05]De egyszerűen nem még az elején próbáltam valami komplexebb képet belelátni a trumpi külpolitikába, de ma már nem vagyok képes erre.

[00:08:18]összefüggéstelennek tűnik, hogy mit is akar Amerika elérni.

[00:08:23]Hát valójában én azt gondolom, hogy ami amit láthatott, és amit mondjuk szerintem ahova el lehetett jutni, az a Kína Kína megerősödése és és első számú hatalmi kihívójának a pozíciójának a megakadályozása lehetett volna.

[00:08:39]Igen, valószínűleg volt neki is egy menetrendje, mint ahogy a Putytinnak is 22-ben.

[00:08:48]Neki is volt valószínűleg egy külpolitikai menetrendje, ami ami hamar eltért attól, amit eredetileg kitalált.

[00:08:56]És ez kezdődött azzal, hogy ő valószínűleg tényleg azt gondolta, hogy ezt az orosz háborút ő le tudja zárni, és a európaiak inkompetenciája az meg a Zelenski gáncsoskodása, ami miatt ez folyik, de ő majd ezt megoldja.

[00:09:11]És miután ezt most már másfél éve nem tudja megoldani, egyrészt kedvetlenedett is.

[00:09:22]És ez látszik, hogy nagyon kevés teret foglal ma már az ukrán háború az adminisztráció kommunikációjába.

[00:09:31]Akkor ugye a venezuelai tranzakció az az egy nagy siker volt neki, az felbátorította, és utána szembe jött vele a valóság London.

[00:09:45]Az az egy nagy falnak csapódás volt.

[00:09:45]És utána jött Irán, ami egy óriási hiba.

[00:09:48]És és most ez látszik, hogy ezt ezt egyre komolyabban érzékelik, hogy most erre kell figyelniük.

[00:10:01]Most most kevésbé most igaz megy a hamarosan lesz a Trump találkozó, de azt gondolom, hogy ezt az iráni helyzetet, ezt a kínaiak a kell a kínaiak segítsége, ők tudnak itt megoldást találni.

[00:10:18]Sokáig abban bíztam, hogy azért persze a kétszer kett józásága az előbb-utóbb mindenkire visszacsap, még hogyha Donald Trumpnak hívják is az illetőt.

[00:10:26]De eddig azt hittem, hogy legalább van körülötte egy olyan stáv, és nekem legalábbis az első elnöki cukusából az derült ki, hogy mindig van körötte egy olyan stáb, amely úgy valamennyire kordában tudja tartani a folyamatokat.

[00:10:38]És nekem a Rúbió ilyennek tűnt, a pénzügyminiszter ilyennek tűnt, akik odamennek, eltakarítanak utána, de valahogy azért működnek a De mintogyha már rajtuk is átcsapott volna minden, nem?

[00:10:51]Hát furcsa dinamikája van az adminisztrációnak.

[00:10:56]Mert úgy látom, hogy a Hexet az nagyon háborúsdi háború párté, ha lehet ezt használni itt, ő tényleg használni akarja a hadsereget, és miután Trump is előélvezettel használja, miután most már ez a békemitosz körülötte teljesen összeomlott, most már minden mindegy alapon, akkor akkor használjuk a hadsereget.

[00:11:24]És és olyan olyan mértékű a szervilitás a környezetében, hogy és ugye főleg az, hogy ő visszatért, ahogy visszatért az egy csoda volt és és pontosan az ő választási győzelme miatt ki az, aki veszi a bátorságot, hogy kritizálja a Trumpot.

[00:11:48]Tehát egy egy én a úgy érzékeltem, hogy kialakult körülötte egy mitosz, hogy bármennyire meredek, bármennyire félelmetes utat választ Trump, bízzunk benne, mert a végén ő tudja, hogy mit csinál, és a végén mindig kijön jól.

[00:12:05]Az ismerős Magyarországról is, nem?

[00:12:07]Az az hát minden vezető esetében ez igaz, aki aki beköltözik az elefántcsontoronyba, a kritikát nem tűri, mások tanácsára nem tart igényt.

[00:12:24]Igen, csak azért az amerikai rendszer az persze lehet benne elefánt csontornyot kialakítani, de de maga a rendszer maga az mamut az szétveri az elefántcsontornyot is.

[00:12:34]Tehát azért ott működnek a fékek és rendszereb.

[00:12:36]Hát igen, de Iránban a hadsereget és Venezuellában a hadsereget teljesen egyedül döntött el.

[00:12:43]Nem volt kongresszusi megmérettetése az ötletnek, nem volt semmiféle társadalmi párbeszéd erről, vagy tehát, hogy nem készült Amerika erre.

[00:12:56]Ez egyik napról másikra történt mindegyik.

[00:13:02]A főellenség nyilvánvalóan Kína.

[00:13:04]Nyilvánvalóan Kína egyébként szerintem karba teszi a kezét és figyel.

[00:13:07]Nagyon nagyon nagyon figyel és fegyverkezik.

[00:13:13]Ö kulcspont Taiwan kérdése vagy sem?

[00:13:17]Az a nagy kérdés, igen, a 200000 dolláros kérdés, hogy hogy mit akar azzal Kína és Amerika.

[00:13:23]Ez nem nem világos.

[00:13:27]Nyilván Kína, hogy ezt nem lépte meg, most egyébként egy jó történelmi pillanata lenne, hogy meglépje, de egyelőre a jele sincs annak, hogy Kína Taiwannal foglalkozik kihasználva, hogy a két nagy hatalom háborúban van.

[00:13:45]Ez valószínűleg azért van, mert a kínai fegyverkedés egy jelentős része kirakat.

[00:13:53]A kínai hadcsereg nem látott a 70-es évek óta harci cselekményt.

[00:13:56]És egy háborúzásnak a az egyik legfontosabb eleme a logisztika, és a logisztikán belül annak a kipróbáltsága és a logisztikai működtetés körüli rutin az a teljes állománynak a és főleg a vezérkarnak a tapasztaltsága.

[00:14:21]Kínában ez nincs, és nem elég szuper tankokat gyártani.

[00:14:28]Leg legfontosabb a vezérkar.

[00:14:30]A másik, ami De ott néha eltűnnek emberek.

[00:14:31]Hát igen.

[00:14:35]A másik pedig, ami szerintem Kína, ami miatt Kína figyel, mert Ukrajna és Irán is azt mutatja, hogy ami tegnap még még érvényes volt, a hadviselés szabálya és technológiai háttere és tehát minden, amit a háborúval kapcsolatban tegnap gondoltunk, az már a nem igaz.

[00:14:57]Tehát olyan elképesztő gyorsasággal fejlődik a háború anatómiája az elmúlt négy évben Ukrajnában is, hogy hogy ez ezt ezt ezt le kell követni.

[00:15:13]De egyébként ez nem együttálló, mert az első világháború ugyanerről szólt, hogy hogy azon a négy év négy és fél évnyi háborús időszakon belül összehasonlíthatatlan volt az 1914-ben használt fegyverzet, ruházat, technológiahoz képest, amivel 18-ba befejezték a háborút.

[00:15:36]És a második világháború gyakorlatilag az első világháborúból élt, tehát az ott kitalált eszközöket a lángszórótól, a bombázón át a gránáig, a tankig, azt a második világháborúban kicsit tovább fejlesztve újrahasznosították azt a tudást.

[00:15:55]Az nem lehetséges, hogy Kínában a hatalmi logika az még ha nekünk vagy nem közhelyszerűen úgy gondoltuk is, de mégsem az erőszakon alapul, sokkal inkább a befolyáson és a gazdasági térnyerésen.

[00:16:12]De ez lehetséges.

[00:16:14]De de nem hiszem, hogy hogy Tajwant nyilván blokád alá lehet venni, de akkor is kérdés az, hogy az amerikaiak megtörnék-e a blokádot.

[00:16:24]Tehát mi lesz az amerikai reakció?

[00:16:27]A kínaiaknak ez a nagy kérdés, hogy azt gondolhatják pontosan a az ukrajnai és az iráni példából, hogy a védekező bármilyen kicsi, az fönn akadhat könnyedén a torkán a nagy hatalomnak.

[00:16:44]Tehát Ukrajna négy éve tartja föl Oroszországot.

[00:16:49]Irán nagyon gyorsan átvette a irányítást a háborúban a legnagyobb szuperhatalom ellen.

[00:16:58]Kétszer meggondolja a harmadik nagyhatalom, hogy akar-e egy hasonlóan elszent szigetet ostromolni.

[00:17:06]Maga a katonai logika is.

[00:17:06]Tehát ez ez őrült.

[00:17:09]Hát Afganisztán nem tudták bevenni.

[00:17:11]Hát azért ez hogy szóval ki gondolhatta ezt, hogy ez mondjuk egy sokkal nagyobb területel, egy sokkal nagyobb hadsereggel, egy sokkal felkészültebb hadsereggel szemben?

[00:17:18]Ez ez valaha is sikeres lehet.

[00:17:23]Hát nyilván az amerikaiaknak az volt az elképzelése, hogy lekopizzák Venezuellát és vagy ők kötnek egy dt a a megm lefejezik a kígyót, ajatollak el, és a megmaradt vezetéssel kiegyeznek.

[00:17:36]Vagy pedig ha nem, akkor a nép leszedi a meggyengült vezetést.

[00:17:41]Én nekem egyébként ez a megdöbbentő, hogy ugye ezt Izraellel Párbozsosban csinálják, és a Mosszad az azért nagyon be van épülve Iránba, és ez látszott az elmúlt években, hogy hogy mindent tudnak róluk.

[00:17:56]És mégis ezt a decentralizált irányítást, ezt ezt így nem mérték föl még az izraeliek se megfelelően, vagy az amer fölmérték, és legfelbb az amerikaiak nem vették figyelembe, hogy mit mondanak az izraeliek.

[00:18:13]Ez majd valamikor kiderül, de hogy ez egy óriási tévedés volt, hogy hogy az iráni vezetést csak a bombázásokkal le lehet gyengíteni olyan szintre, hogy így vagy úgy meg lehet velük köt vagy el lehet búcsúzni attól az iráni vezetéstől, ami a háború előtt uralta az országot.

[00:18:35]Mert innen egyértelmű, hogy hogy és nyilván napról napraak a azok a katonai célpontok, amelyeket a levegőből még el lehet pusztítani.

[00:18:45]És ha az amerikaiak úgy döntenének, hogy mindenre fittyet hánynak és polgári célpontokat, infrastruktúrát vesz vet, akkor is ez látszik, hogy ehhez be kéne menni fizikálisan.

[00:19:00]És az meg legalább 2 millió amerikai katonának kéne menni.

[00:19:06]Hát a második világháborúban nagyon távol voltak.

[00:19:08]200000 200 valahány ezer amerikai katona volt a kontinensen.

[00:19:13]Gondoljunk csak arra, hogy ugye itt nagy rendszerek vannak itt itt szellemi, kulturális örökségi tradíciók vannak.

[00:19:21]Ugye Orbán Viktor meg tudta csinálni 2010-ben azt, hogy az 1989-es rendszerváltás után visszahozza a Kádár rendszert x ével később.

[00:19:30]Ki gondolhatja azt, hogy Iránban olyan egyszerű rezsimet, kultúrát, gyökereket váltani?

[00:19:39]Szerintem még jobban meg fogják gyűlölni az izraelieket és az amerikaiakat egyaránt.

[00:19:44]Ez lesz a vége.

[00:19:46]Azt nem tudom, hogy a hétköznapi emberre ezt el lehet-e mondani, hogy ők gyűlölik a saját rendszerüket, az biztos, és abban nem lesz később se változás.

[00:20:00]Ugye azért az az iráni és a kínai rendszer a kelet-európai kommunista rendszerektől abban különbözik, hogy a a kelet-európai vezetés az mind gyakorlatilag eldöntötte, hogy vér nélkül próbálja megmenteni az irháját, és amikor nem sikerült, akkor akkor akkor föladta.

[00:20:22]Tehát még ahol a legmelegebb volt a helyzet Kelet-Netországban, ott se mert a tömegbe lőni Lipcsébe, Drézdába a a stázi meg a német NDK hadsereg.

[00:20:36]És ez egy nagyon fontos dolog, ami szerencsére kellett Európát meg Európát jellemzi.

[00:20:44]Kína pontosan látva, hogy mi történik Kelet-Európában 89-ben hozta meg azt a döntést a Tienem téren, hogy belelövet a tömegbe, minden áron megtartja a hatalmat.

[00:21:00]És Iráni vezetés is bármennyire a szakadék szélén állt, azt mondta, hogy inkább belelövetek és halljon meg 10000 irányelni, de nem adom át a hatalmat.

[00:21:14]És ez ez a kelet.

[00:21:16]Visszatérve az amerikai kínai párharcra, miért olyan fontos Twan?

[00:21:22]Taiwan eddig nyilvánvalóan egy technológiai hub volt Amerikának, ami a a chip gyártás fölötti uralom az egy az egy nagyon kritikus infrastruktúra.

[00:21:34]Nyilván az idővel, ha Amerika sikeresen áttelepíti vagy legalábbis replikázza a azt a csipgyártási kapacitást, ami ott van, akkor kevésbé lesz fontos.

[00:21:52]Legalábbis ennek az adminisztrációnak.

[00:21:52]A másik érv az biztos, hogy nem fontos az, hogy a második világháború lezárását követően ugye amikor kitört az a folytatódott a kínai forradalom és és a a monarchisták, demokraták azok elmenekültek a kommunisták elől a taiwani szigetre, akkor Amerika egy más amerika volt, mint ma.

[00:22:16]ami úgy gondolta, hogy a demokráciát meg kell védeni és kutya kötelessége, és ráadásul Tajvan védelme az arról is szól, hogy a kommunista Kínát azt ne engedje ki a Csendes Óceánra.

[00:22:30]Tehát ott ugye van egy láncolata a szigeteknek egészen föl japánig, ami ami ami természetesen zavarja a kínaiakat, mert mert azt a láncolatot azt uralják az amerikaiak.

[00:22:43]Ha ebből kivesszük ebből a védelmi láncból a legnagy legfontosabb szigetet, Tajwant, akkor az a blokkád, ami alatt van a kínai partok, az az megsérül, vagy talán nem is lesz effektív.

[00:22:56]folyamatosan erről a Kínaamerika párharcról beszélünk.

[00:23:01]És ugye ha volt logika is a trumpi lépésekben, annak volt logikája, hogy egy esetleges akár katonai, akár gazdasági ütköző zónából az amerikai cégeket kivonja a a kínai fennhatóság alól, mit tudom én, államosítják, vagy nem tudom, hogy mi történik.

[00:23:24]Ez mennyire volt sikeres ez a kísérlete, mert miért jöttek volna haza?

[00:23:29]Mármint az amerikai újraiparosítás.

[00:23:31]Igen, igen, az újraiparosításról beszélünk.

[00:23:34]Ezt majd a következő évek döntik el.

[00:23:34]Én azt gondolom, hogy azt nem gondolták komolyan, hogy fogják a különböző nagy amerikai cégek összeszerelő üzemeit, és fölemelik és átviszik Amerikába, ahol tízszer drágább minden az emberi erőforrástól a ingatlanárakig.

[00:23:59]Tehát ez nem gazdaságos.

[00:23:59]És az amerikai termelés szolgáltatás az azért nem a gazdaságtalanságról szól.

[00:24:04]Az azért erősen kapitalista világrend, még ha néha nem próbál úgy viselkedni a a mindenkori vezetés, hogy nem nem így van.

[00:24:16]Ami ami majd kiderül, az a az a robotizáció.

[00:24:21]Tehát én abban látom az amerikai újraiparosításnak a potenciálját, amivel látjuk, hogy a a Tesla az átállt emberi robotok gyártására, és ezek elképesztően tökéletesek, és ezek lesznek egyre inkább.

[00:24:40]És jövő év második felétől ugye a maszkék azt mondják, hogy forgalomba lesz állítva, tehát nem csak ilyen laboratóriumi tesztverziók meg maximum katonai használatra, hanem bárki vehet polgári szolgálatra, polgári felhasználásra a robotokat.

[00:25:01]És ha ezek a ezeket a robotokat a Tesla millió számban gyártja, az azt jelenti, hogy ahogy láttam egy kalkulációt, ezeknek a költsége a a karbantartással együtt a tizede az emberi erőforrás költségének.

[00:25:22]Tehát tehát egy robotizált Amerika újra tudja magát iparosítani, és nincsen szüksége Kínára.

[00:25:27]ez a kulcs.

[00:25:27]De hát ez nyilván nem arról szól akkor amiről a amiről a kampánybeszéde annó szólt a Trumpnak, hogy nektek itt a középső államokban visszahozzuk a régi nagy amerikai brendeket, és ott fogtok ben dolgozni, szerelni satöbbi.

[00:25:47]Ez az a világ elmúlt.

[00:25:50]Ez azért érdekes, mert még az első ciklus alatt emlékszem, volt egy nagyon komoly konfliktus a Huawei kapcsán Kína és az Egyesült Államok között, és annak voltak mindenféle elágazásai, de tudom, hogy a Huawei egyik fő tulajdonosa, egy idős bácsi kiállt és csak annyit mondott a részvényeseknek, hogy azt hiszem, hogy az Amerikai Egyesült Államok elnöke egy kicsit alábecsüli a cégünk erejét, és ki fognak maradni a technológiai fejlődésből, amit mi hoznánk el nekik.

[00:26:21]Úgyhogy tényleg azt hiszem, hogy a világ valójában valahol el körülforog.

[00:26:25]Igen.

[00:26:26]De de végül is mi körülforog?

[00:26:26]Tehát Trump fölbukkanása, újbóli fölbukkanása magának a világrendnek a megváltozásának a következménye, vagy vagy pedig ők ők hozzák eltáltozást, amiről most azt gondolunk, hogy hogy az a transzatlanti szövetség, amiről eddig tudtunk, az most úgy felbomlani látszik?

[00:26:49]Nem, a Trump az nem hozta el a az az ő a megtestesítője annak a folyamatnak, ami elkezdődött 2001-ben.

[00:27:01]Ugye volt a nagy gazdasági világválság, azután jött a kénézius, annak a hanyatlóága volt a bretonwood szétesése, az olajsok 70-es évek, amire válaszul jött a Thatcher és Real elindított Úgynevezett neoliberális gazdaságpitika, ami a a a kisállam privatizáció, globalizáció, világkereskedelem ről szólt elsősorban.

[00:27:39]Aztán később a nyitott társadalom, multikulturalizmus a természeti erőforrások védelme.

[00:27:50]És ez a neoliberális világrend vagy világgazdaság ez felemelte a világot és és egy jobb helyé tette a világot.

[00:28:02]általában gazdagodott, és az életszínvonal mindenhol elkezdett növekedni, és de ez a világrend nem tudott öt dologgal, öt külső olyan tényezővel, amivel nem volt ráhatással mit kezdeni.

[00:28:22]Az egyik a technológiai fejlődésnek az exponenciális felgyorsulása.

[00:28:29]A másik a a nyugati világ elöregedése.

[00:28:37]A harmadik a a social média, ami nagyon nagy befolyás meg a a világ megváltoztatásában.

[00:28:47]A negyedik a klímaváltozás, és az ötödik a legfontosabb, ami igazából azt hiszem, hogy a halálos csapás mérte a a neoliberalizmusra, az a a vagyoni koncentráció, hogy egyre kevesebb ember egyre több a jöv a világ jövedelmének az egyre nagyobb részét birtokolja, és egyre nagyobb tömegek csúsznak ki a középosztályból, és kerülnek abba a zónába, ahol a napi megélhetés egy küzdelem, és az élet semmi másról nem szól, mint küzdelemről.

[00:29:23]És ez forradalmakat hozott a 17-18.

[00:29:28]században 19ben.

[00:29:33]Úgyhogy a social média és a fejlődése és a technológia fejlődése eléggé elkezdte fölborzolni a kedélyeket.

[00:29:47]radikalizálni a szavazókat, mert a telefonomon reggeltől estig látom folyamatosan, hogy hogy élhetnék jobban, hisz a sztárokat, az influencereket követjük, hogy élnek Dubajban, a világ különböző helyein, és látja az ember a saját nyomorát, és nem tud erről lejönni.

[00:30:06]Tehát 24 órában az ember oda van ragadva a hírekhez.

[00:30:09]A technológiai fejlődés, az AI pedig azt a híreket közvetíti, hogy el fogom veszteni az állásomat, de azt se tudom mondani a gyerekemnek, hogy mit tanuljon.

[00:30:24]És ez az a ez az izgalmi állapot, ami radikalizál és együttesen eljuta, hogy elfordulva a neoliberalizmustól az emberek elkezdtek a jobboldali populizmus felé közeledni.

[00:30:41]ahol ahol a válaszok egyszerűbbek, és ahol a nyers erő, a transzakcionalizmus biztosítja a növekedést, nem pedig a verseny, a piaci, tiszta piaci folyamatok.

[00:30:55]És erre az emberek fogékonyak és vonzódnak hozzá mindaddig, amíg nem mábrándulnak ki belőle.

[00:31:02]Igen ám, csak hogy ugye itt van megint csak Donald Trump kulcszeret.

[00:31:04]Nem lehet, hogy a populizmus felemelkedésének ő az egyik ilyen szimbóluma volt, de egyébként, hogy tulajdonképpen a halálállá is válhat, tehát annyira nyilvánvalóan kudarcos, amit eddig csinál.

[00:31:18]Most számítsuk le Venezuellát, mert tényleg az szerintem az az az ilyen szempontból kivétel, hogy hogy egész egyszerűen látni ez van, ezt tudja a populista, láthattuk az előző holland kormányt, tehát mindent megígértek, aztán milyen folyamatok zajlottak.

[00:31:34]Tehát maga, ahol a populizmus elkezd működni, hatalomra kerülni, ott ádába kiderül, hogy azért lehet, hogy egyszerű válaszokat könnyű adni, de megcsinálni az már sokkal bonyolultabb.

[00:31:46]Így van.

[00:31:46]Tehát hatalomba kerülni ma egész egyszerű.

[00:31:51]A hatalmat megtartani az igazi kihívás.

[00:31:53]És itt igazából azt hiszem, hogy ezekkel a jobboldali populista erős emberek által vezetett rezsimekkel nem az a probléma feltétlenül, hogy nem teljesítik a a legszélsőségesebb ígéreteiket, vagy vagy épp szembenek, békét ígérek, aztán háborúzok.

[00:32:14]hanem az, hogy közben az emberek egyre jobban azt veszik észre, hogy ez egy ez igazából ezek a az a antivokizmus, a a migrációellenesség, ezek valójában fedő sztorik.

[00:32:33]Elfedjék azt, hogy ez az egész valójában a személyes meggazdagodásról szól?

[00:32:39]Ha már liberalizmus, ugye Trump nagyon összerúgta a patkót Kanadával, személyesen ugye a a Marnival, aki Davosban mondott egy olyan beszédet, amit sokan már itt a Churchill Futoni beszédéhez mérnek, én nem tudom, hogy így van-e vagy sem, ahol azt mondta, hogy a közhatalmaknak új szövetségeket kell kialakítaniuk.

[00:33:06]praktikus, de mégis ideológiai alapú szövetségeket, hogy ez ebben lehet-e valami, illetve lehet-e ez egy elmozdulási irány, mármint Kanadának vagy Európának?

[00:33:20]Mindkettőnek, hiszen mondjuk Ukrajna kapcsán láthatjuk, hogy komoly átfedések vannak.

[00:33:25]Európa egyébként, Kanada, illetve a most már sajnos Európán kívüli Nagy-Britannia között.

[00:33:32]Tehát hát ugye Trumpnak köszönhetően Kanada megtartotta magát az eredeti liberális úton.

[00:33:38]És a Mark Carneé ezt sikeresen tartja is ezt az irányt, és ezáltal ő sem látja másképpen Amerikát, mint mi az Atlanti Óceán túloldaláról.

[00:33:55]És a ellenségem ellensége az nekem jó barátom.

[00:33:58]Ez minimum működik mindig a világban.

[00:34:01]Tehát az, hogy Kanada nyilván Európával mindig azért egy szövetségi rendszerbe működött, de az, hogy fölmerül, annak egyáltalán még vicc szinten is a gondolata, hogy Kanada az Európai Unióhoz csatlakozna, az mutatja, hogy most már semmi nincs a levéve az asztalról bármilyen szárió, mert mert egyszerűen egy olyan területre léptünk a térképen, ahol senki nem járt még.

[00:34:28]Ez a terület pedig az, ahol az Egyesült Államok nem egy megbízható, kiszámítható partner, ahol nem tudjuk, hogy mit fog holnap lépni, hol és miért.

[00:34:44]És és ezt ettől próbálja mindenki függetleníteni magát, amennyire csak tudja.

[00:34:49]Ez nehéz feladat, ha nem lehetetlen, mert mert Amerika a legnagyobb felvevőpiac, a legnagyobb fogyasztói piac, amire pontosan Európának és Kanadának is szüksége van, ami meg exportból él, meg Kínának is.

[00:35:04]Mindenki Amerikába akar eladni mindent.

[00:35:07]Ráadásul a dollár az továbbra is megkérdőjelezhetetlenül az első számú valuta és az is fog maradni.

[00:35:13]Ö, úgyhogy, úgyhogy Amerikától nem lehet elfordulni, csak a diverzifikációban át kell átsúlyozni a kapcsolati és gazdasági rendszereket.

[00:35:28]Ugye arra például, hogy a bizalom az hogyan alakul a tényleg hülyeségnek hangzik, de tehát abszolút így van, hogy a D kormány egy éjszakai tramfigyelő szolgálatot állított föl, hozott létre, amely csak azt nézi, hogy akkor amikor nekik éppen éjszaka van, Donald Trump a másik időzónában miket talál ki éppen Grönland kapcsán, és erre a Dán kormánynak hogyan kell reagálnia.

[00:35:52]Grönland miért ilyen fontos?

[00:35:54]Nyilván vannak a gazdasági magyarázatok, hogy ritka földfémek.

[00:36:01]Senki senki tudja valójában nem, hogy mi van alul.

[00:36:04]De az de az biztos, hogy ennél sokkal egyszerűbb a magyarázat.

[00:36:08]Ö legalábbis az én értelmezésem az, hogy hogy főleg, ha abból indulunk ki, hogy azért a a Mckinzi elnök a vagy a McKineli elnök a a az ő egyik kedvence a fel az elődei sorában, tehát ő abszolút folytatná azt a hagyományt, hogy Amerika expanzív területileg, tehát a ugye 1700 75 után folyamatosan ezt azt bekebelezett, megvásárolt, elcserélt és és egy ideje nem növekszik tovább.

[00:36:48]Az Egyesült Államok méretileg megnyugó nyugvópontra érkezett.

[00:36:53]Azt hiszem Hawaii vagy Portikó volt az utolsó de ezek sem, mert hát Hawaii az ugye ő lett az utolsó állam, ami ténylegesen része az Egyesült Államoknak.

[00:37:06]és utána néhány sziget, ami ami ilyen valami függőhelyzet, de elsősorban katonai célokat szolgálva bekerült a hivatalosan a az Egyesült Államok vonzáskörzetébe.

[00:37:23]De de azt én simán el tudom képzelni, hogy neki igazából erről szól Grölland, hogy az ott van amerikai kontinens része miért egy kis néhány milliós európai állam tűzi ki a saját zászlójátra.

[00:37:42]És és ezt és ezt onnan látom, vagy ezt onnan gondolom, hogy egyrészt ő nagyon komolyan gondolta a Grönland megszerzését, mert különben nem húzta volna ezt az egész feszültséget Európával odáig, hogy vámokkivetése a hadseregmozgósítás az európaiak részéről.

[00:38:06]És egy, és legfontosabb, hogy nagyon súlyos sérülést kapott az a az euroatlanti szövetség iránti bizalom és a NATO helyzete.

[00:38:18]És erre lehet azt mondani, hogy hát ez a MadMans teória, mint korábban, de ez nem igaz, mert mert nem kért, és nem is kapott semmit cserébe, hogy leszálljon Grönlandról.

[00:38:33]Ugye az történt, hogy ő meg meg indoklás nélkül komoly erőfeszítéseket tett, hogy ezt megszerezze, mert azt gondolta, hogy ez könnyedén meg meg tud történni.

[00:38:43]Hát csak néhány szám van ott a dánok részéről a szigeten.

[00:38:47]És és ezt ezt az európai partnerek majd benyelik.

[00:38:55]Hát ha Oroszországnak simán benézték a Krémfélszigetet, akkor ez ez belefér.

[00:38:58]És az a nagyon egységes európai felállás és elutasítás, amiben részesült, ez megdöbbenthette, és nyilván rájöhettek arra, hogy ennyit viszont nem ér a sziget.

[00:39:18]Le is tett róla.

[00:39:18]Most azt gondolom, hogy hogy letett, mert most azért lássuk be, hogy van egy pár tennivalója, sőt egyre több elvarratlan szál, egyre nagyobb ügyek szívják be.

[00:39:31]És és jön a a időközi választás, a Midterm election novemberben, ahol elvesztheti a kongresszust és a a szenátust is.

[00:39:41]És a jelenállás szerint ez simán benne van a pakliba.

[00:39:46]És ha ez megtörténik, akkor ellene én biztos vagyok, hogy újraindul az impeachment, mert most az első terminussal ellentétben most azért azt hiszem, hogy találnának a demokraták komoly ok, hogy ezt az impeachment eljárást elindítsák és végig is vigyék.

[00:40:05]Érintettük Európát.

[00:40:07]Valóban annyira nagyon gyengének tűnik, elfogadom, de valóban annyira gyenge.

[00:40:14]Katonailag, minden szempontból, gazdaságilag, katonailag.

[00:40:17]Ugye Trump azt hitte, igen, hogy át elsöpri az egészet úgy, ahogy van.

[00:40:23]Tényleg mit okoskodnak neki ezek a hülye európaiak.

[00:40:25]Jövök én, majd megmondom, hogy lesznek a dolgok.

[00:40:29]Az nem úgy lettek a dolgok.

[00:40:32]Aha.

[00:40:32]Európa gyengesége szemében az, hogy nem tudhatalomként viselkedni.

[00:40:39]A nagyhatalomi pozíció elvesztése pedig adott két világháború után, hogy ez elment.

[00:40:49]Hisz az európaiak azóta egy szocializmusban hisznek és azt építenek Európában.

[00:40:56]Tehát az átlag európai állampolgár az EU-n belül az ingyen egészségügyet, ingyen oktatást, korai nyugdíjat, magasállami nyugdíjat.

[00:41:08]Ezt akarja, a jóléti államot.

[00:41:08]Nem érdekli őket a nagyhatalmi játszma.

[00:41:10]Nem szeretnének komolyabb versenyhelyzetet a munkaerőpiacon.

[00:41:19]Nyugodt élet.

[00:41:21]És akinek ez nem elég, nagyobbra vágyik, az úgyis elmegy az USába, és ott szerencsét próbál, és ott kutat, ott csinál startupot.

[00:41:28]Tehát ezzel a ez az egyik gyengesége Európának, hogy egyszerűen mi egy nyugodt életet többre értékelünk az állandó versenyhelyzetnél.

[00:41:39]hadd jegyezzem meg, hogy nem mindig az a jó versenyző, aki az élen fut.

[00:41:41]Tehát a biciklisták mögött is vannak, akik szépen a másik szélárnyékában mennek.

[00:41:49]Persze, de a Igen, de hogyha a történelmet nézzük egészében, akkor akkor hát igen, a Európa befolyása a világ eseményeire azért összehasonlíthatatlanul csekély ahhoz képest, ami az előző sok évszázadon átjellemezte, Európa irányította a világot.

[00:42:11]Tehát ez az egyik, hogy választottunk magunknak egy életformát, ami összeegyeztethetetlen azzal, amit láttunk Ázsiában, vagy az vagy Észak-Amerikában.

[00:42:24]A másik pedig az az pont a erősebb Európát hirdető szuverenisták részéről jön, mint akadály.

[00:42:32]Tehát 27 különálló ország, ami nem integrálódik semmilyen szinten, csak nemzetállamokként együttműködik, az nem tud olyan hatékony lenni, mint 50 amerikai állam, egy zászló, egy himnusz, egy elnök alatt.

[00:42:47]Ezt tudomásul kell venni, hogy val ez ezzel jár.

[00:42:54]A harmadik pedig, hogy a két világháború kivéreztetése után nem gondolta senki azt, hogy hogy hadsereget szeretne hadseregre szeretne költeni egyik európai állam se.

[00:43:08]És erre jó kifogás volt az amerikaiak ott léte.

[00:43:14]Nyilván amikor Szovjetunió is összeomlott, akkor akkor még az amerikaiak is visszavettek a fegyverkezésből.

[00:43:19]Tehát a világ úgy nézett ki 1990 után, hogy néhány közelkeleti kis balhén kívül itt most nem lesz.

[00:43:28]A világ civilizáltabbá vált, mint valaha a történelembe.

[00:43:33]És a globalizáció, a neoliberalális világgazdaság átvette áttette a fegyvergyárak a szerepét a tőzsdék oldalára, és a az új tankok a nagy tőzsdei vállalatok.

[00:43:47]és a harmadik világháborút tőzsdei cégeken keresztül fogja a világ megvívni.

[00:43:55]És ebben a formában Oroszország az a Hvaibaan volt, tehát nem volt igény, nem volt semmi olyan félelemérzet, hogy fegyverkezésre költsünk.

[00:44:03]Na most viszont nagyon gyorsan fordult a kocka az elmúlt évek során, mondjuk 14-től, és és azért a demokratikus világ azért lassan ébred.

[00:44:19]És most a legnagyobb probléma szerintem az lenne, hogyha hadrendbe kéne állítani Európát.

[00:44:25]Hiába vagyunk többen mint az oroszok, mint potenciális veszély ránk, hiába vagyunk sokkal erősebb gazdaságilag harcképes katonák ba jelen pillanatban 100-200et össze tudnánk egy hónapon belül, néhány hónapon belül hozni, akkor az a maximum.

[00:44:47]De annál is fontosabb az, hogy minden olyan katonai tábornok, tehát magasrangú katonai beosztota, akinek van tapasztalata legalább 100zres nagyságú hadsereg vezetésében, az mind amerikai.

[00:45:06]Európában nincs egy olyan katonai vezető, aki aki tudna egy százez-es hadsereget vezetni.

[00:45:11]Márpedig, ha egyszer ne adja Isten tényleg háborúba kell menni Oroszországgal, akkor akkor ott nem 100zres nagyságú katonákat kell a a frontra vezényelni.

[00:45:27]Ennek mekkora valószínűsiségét látja?

[00:45:30]Remélem, hogy nulla az esélye.

[00:45:30]Tehát jobb félni, mint megijedni éppen.

[00:45:32]Ezért én azér ezért támogatom az európai fegyverkezést, hogy hogy szedjük össze magunkat.

[00:45:41]És nem csak azért, mert az amerikaiak nem megbízható szövetségesek jelen pillanatban, hanem azért, mert egy aktív háború folyik, és a a amit az orosz militarizmus és imperializmus indított el.

[00:45:59]És tudjuk jól, hogy az a az a gazdaság, ami átáll a a háborús gazdaságra, és négy éve folyamatosan abban van, az nem tud leállni, az nem tud egyik napról másikra átállni.

[00:46:19]Nekik nekik a lételemük innentől kezdve még inkább a háború folytatása.

[00:46:28]Természetesen mondhatjuk azt, hogy ez az Oroszország mire képes mire képes ha Ukrajnát se tudja elfoglalni, de azt gondolom, hogy Európa sokkal gyengebb, mint Ukrajna.

[00:46:42]Ö de de ilyen szárióban én nem gondolkodom, tehát hogy nem itt itt nem azt gondolom, hogy hogy Oroszország bevonul Párizsig és erre vágyna, hogy ez történjen.

[00:46:52]Az, hogy az oroszok dominálni szeretnék egyedül Európát, a abban elég biztos vagyok látva, de azt nem katonailag kell érni.

[00:47:02]Nekik a Szovjetunió vagy a orosz birodalom helyreállítása az biztos, hogy megvannak azok a szélsőséges elemek a Kramelbe és az orosz vezetésbe, akik ezt nagyon nagyon kultiválják.

[00:47:20]Hisz az orosz történelmet végignézve ez egy folyamatosan expanzív ország, a legnagyobb a világon, és mégis mégis újra és újra veszélyt jelent a szomszédaira.

[00:47:31]Tehát Oroszországot abszolút butaság alul becsülni, hogy mire képes, vagy mire, hova.

[00:47:37]Éppen ezért azt gondolom, hogy jobb félni, mint megijedni és és elrettentő erővel kell bírnunk, hogy még véletlenül se jusson.

[00:47:49]bármilyen még a Putyinnál is szélsőségesebb figura egyszer megszerzi a Kremt.

[00:47:55]Ne gondolja azt, hogy csak azért, mert atombombáik vannak, esetleg bármit megtehetnek.

[00:48:03]És nem szabad elfelejteni, hogy ez nem Oroszország háborúja, ami Ukrajnába folyik, ez Putyin háborúja.

[00:48:11]És ennek az oka nem az, hogy a NATO bement Ukrajnába, nem is ment be, de meg nem denácifikáció és satöbbi, hanem ez arról szól, hogy hogy a Putyinnak a hatalmát ez tudja meghosszabbítani és biztosítani a háború, és ez az ő hatalmának a a kérdése.

[00:48:34]Nagyon szépen köszönöm, kedves nézőink.

[00:48:35]Ez volt a beszélgetésünk első része.

[00:48:37]Innen folytatjuk Európával, Európa versenyképességével, benne Magyarország helyzetével és arról, hogy mire lehet számítani.

[00:48:45]Nagyon szépen köszönöm a beszélgetést.

[00:48:47]Köszönöm szépen.