Rendszerváltás a NER után: Mit kezd az új kormány a hátrahagyott gazdasággal?

[00:00:00]Üdvözlöm nézőinket.

[00:00:00]Ez a jelen podcast adása és beszélgetésünket Szalai Berzavici Attilával ott folytatjuk, ahol abbahagytuk.

[00:00:09]Az volt az utolsó pont, hogy Európa valóban olyan gyenge, mint amilyen gyengének Donald Trump hitte, és amilyennek sokan gondoljuk.

[00:00:18]egyébként maguk az európaiak is, tehát nem véletlen, hogy Mário drági ö versenyképességi jelentést készített, ami azért valljuk meg, hogyha az teljesülne, akkor az alapvetően forgatná meg az Európai Uniót.

[00:00:35]Van-e bármi esélye arra, hogy ez a versenyképesség jelentés ez v szemléletében, egészében vagy részleteiben, de érvényesülhet?

[00:00:45]A legfontosabb eleme a versenyképességi résznek ugye egyrészt a kutatás finanszírozás és kutatás Európában tartása és arra fordított forrásoknak a növelése.

[00:01:03]Ö a másik számomra és az én szakmámat érintő fontos elem az a az a pénzügyi megtakarítási unió, ami gyakorlatilag nem szól másról, hogy miért van az, hogy nálunk van 27 tőzsde, 27 elszámolóház, meg annyi clearing ház.

[00:01:27]Egyesült Államokban van a New York Stock Exchange és a Nasdaq, amihez van egy kleingház, egy elszámolóház.

[00:01:38]Tehát egy óriási pazarlás megy angolul ugye overheadnek nevezzük a szakmán belül azt a redundanciát, ahol ugyanazt a munkát rengeteg ember csinálja újra és újra.

[00:01:57]Minden államnak megvan a saját infrastruktúrája.

[00:02:00]Ezek az infrastruktúráknak össze kell kapcsolódnia.

[00:02:03]Ezek IT fejlesztéseket igényelnek, ezek fenntartása, mint költséges, és és ráadásul nincs meg teljes mértékben a harmonizáció az EU-s piacok között, hisz a a az adózás például az eltér tagállamonként a tőzsdefelügyelet munkája eltér, tehát sok minden harmonizálva lett, de de valójában ma is költséges dolog.

[00:02:31]dolog a határon átívelőtt tőkepiaci tranzakciók végzése.

[00:02:40]És ez drágítja a tőke árát.

[00:02:40]És ehhez hozzájön az, hogy a Európában hiányzik főleg a az úgynevezett kockázati tőkealapoknál az a tudás, ami Amerikában megvan a technológiai újításokkal kapcsolatban.

[00:02:57]Ezt ezt nevezzük risk capitalnek, ami ott sokkal nagyobb és sokkal szofisztikáltabb, mint Európában.

[00:03:07]Ezért a jövő cégei azok könnyedén lépik át az óceánt, és mennek Amerikába amerikai tőkebevonást végrehajtani.

[00:03:18]És ugye ha megnézzük azért az európai tőzsdék, a legnagyobb tőzsdék legnagyobb cégeit és összehasonlítjuk Amerikával, akkor azt látjuk, hogy még ott az Apple és a a az olajcégek, a Tech és az energetikai cégek vezetik a rangsort.

[00:03:38]Itt nálunk fashion, tehát olyan termék, olyan luxus termékeket előállító cégek részvényei forognak leginkább a az európai tőzsdék élén, amelyek nem a jövő gazdaságát képviselik.

[00:04:02]Szóval ez a tőkepiaci kérdés, ez egy rettentően fontos eleme annak, hogy tud-e Európa sokkal versenyképesebb lenni.

[00:04:10]Olyan versenyképessések nem leszünk amit ugye az előző részben már érintettünk, hogy egyszerűen mi egy szocialista kontinens vagyunk.

[00:04:24]és próbálunk versenyezni két vadkapitalista nagy hatalommal, ugye Ázsiával és Észak-Amerikával, ahol egyszerűen a joga a munkavá nem nem dolgozik nem jobb az amerikai munkaerő, mint a az európai, csak sokkal többet dolgozik, sokkal kegyetlenebb körülmények és feltételek körül között, mint az európai.

[00:04:50]A munkaerő sokkal mobilisabb Amerikában, és sokkal rugalmasabb és sokkal kevésbé védett, mint az európai.

[00:04:59]Igen.

[00:04:59]Azzem Drági is azt azt írja, hogyha jól emlékszem, hogy egyébként maga a kutatói tudás, a technológiai tudás megvan, csak nem itt hasznosul, hanem elviszet.

[00:05:11]Így van.

[00:05:12]Lehetséges-e ebben bármilyen változás?

[00:05:15]Tehát, hogy érez-e valamiféle közös akaratot arra, hogy ezt ezt Európán belül megpróbálják megtartani.

[00:05:22]Európát mindig a válságok viszik előrébb, akkor változik a pozitív irányba, de ha nincs válság, nincs valami konkrét katasztrófa, ami kiváltja a politikai döntéseket, akkor állunk egy helybe.

[00:05:37]Tehát túl nagy a bürókratikus feje Európának.

[00:05:40]Ö gondoljunk csak bele, hogy önmagában az EU-t működtető adminisztráció mekkora.

[00:05:47]És akkor még ez mind a 27 a tagállamban mindegyiknek megvan a saját nemzeti parlamente.

[00:05:56]Mindegyikbe ül legalább három-négy párt.

[00:06:00]Tehát ennyi akaratot egy irányba mozgósítani egyszerre, ez egy embertelen kihívás.

[00:06:06]És tulajdonképpen ha belegondolok, csoda, hogy itt tartunk, hogy van egy közös valutánk, van egy közös határunk, megvalósult a szabad tőke és munkaerőáramlás bizonyos fokig, de nagyon tehát, hogy elképesztően jól.

[00:06:29]Ez is csoda, hogy ezt létre tudtuk hozni.

[00:06:32]Ugye a drági jelentés egyik jogi jogi következménye lenne az, hogy a az EU belül döntéshozata megváltozna a minősített többség, illetve az egyértelmű többség kérdése.

[00:06:45]Azzal, hogy Európára most nem lehet azt mondani, hogy csendes, újra csendes és elzúgtak forradalmai.

[00:06:54]Magyarországon igenis volt egyfajta forradalmi helyzet és meg is változott.

[00:07:01]Ez ez a kitétele ez ez elfeledhető-e.

[00:07:05]Tehát azzal, hogy Orbán Viktor megbukott, valójában ez a belső nagy döccenő, ami az Európai Unió működését akadályozta azért hosszú éveken keresztül, ez megbukott-e, vagy ez egy létező veszély továbbra is?

[00:07:17]Ne, nem bukott meg, mert mert nem Magyarország fújta a Passzátszelet egyedül.

[00:07:24]Mi nyilván Ukrajna ügyben voltunk egy tüske a köröm alatt.

[00:07:33]A ezek az úgynevezett szuverenista mozgalmak ott vannak továbbra is és különböző erős állapotban.

[00:07:40]Hát ugye most nagy kérdés, mi lesz Németországban, hogyha ha német kormány megbukik, akkor akkor a az ADF az milyen erővel és végül beleszól-e a kormányzásba, és akkor hova viszi Németországot?

[00:07:58]Tehát én azt mondom, hogy folyamatos.

[00:08:00]Ez egy folyamatos harc, amiben vannak csaták, ahol egyik oldal nyer, vagy nem.

[00:08:04]De ez egy e ez ezának a identitásküzdelme, a a a jobb oldal és a progresszív balliberális oldal között.

[00:08:22]És nem tudom, hogy ez hogy fog mikor fog végző, vagy sose fog végződni, mert a mert a ez a fejlődés ez véget nem érő.

[00:08:30]De hogy ez a ez a küzdelem, ez ezeket befolyásolják a különböző krízisek, amik megerősítik egyik vagy másik oldalt, de lehetséges-e, hogy a nevezzük őket úgy, ahogy tiszteletben tartva a saját elnevezésüket, hogy a patrióták oly mértékben megerősödnek idővel, hogy az alapvetően befolyásolhatja az unió működését.

[00:08:52]Azt gondolom, hogy az ő kiteljesedésük és és Brüsszel hatalomátvétele akkor tud megvalósulni, hogyha a migrációs téma már olyan mértéket ölt, olyan mértékben válik tarthatatlanná, hogy hogy hogy az az megváltoztatja-e euró Európa helyzetét drasztikusan.

[00:09:28]Ez tehát, hogy hogy a az idegen tehát, hogy mi mi ez az egész probléma?

[00:09:37]Ugye Európa öregedik.

[00:09:40]Tehát ahhoz, hogy fönntartsuk ezt a kényelmes életet, amiben nyugdíj, egészségügyi oktatás, és ne legyünk agyonadóztatva.

[00:09:50]Ahhoz nekünk munkaerő kell.

[00:09:50]a munka, akik akik befizetik a járulékokat, a munkaerőt pedig vagy megszűjük, vagy importáljuk.

[00:10:03]És és ugye ez a ez az identitás kérdés, hogy mi mi vagyunk mi Európa, és mennyire szabad a külső kultúráknak és civilizációknak átadni magunkat.

[00:10:16]És azt gondolom, hogy a a liberális erők túlzásba vitték ezt a munkaerőpiaci szemlélet, tehát amihez hozzájött a később az ember jogi megközelítés.

[00:10:26]Tehát a liberálisok teljes mértékben ezt a kérdést úgy vizsgálták, hogy munkaerő kell és az emberségesség és az emberjog és satöbbi.

[00:10:38]És ezzel szemben a patrióták úgy nézik, hogy ha megváltozik Európa szavazótábora ezzel, akkor az örökre a liberális világot betonozza be a politikai hatalomba, ami még több migrációt fog hozni, és végül nem lesz Európa.

[00:11:00]Fölolvad, teljes mértékben felolvad.

[00:11:01]Ühüm.

[00:11:03]És akkor nyilván ehhez hozzájönnek azok a matematikai számítások, amik azt mutatják, hogyha az európai néív lakosságnak a reprodukciós rátája ennyi, a beköltöző, elsősorban iszlám országokból beköltöző populáció viszont kétszer akkora reprodukciós rátával bír, akkor kit lehet számolni matematikai pontosan, hogy hány évtized múlva kerül többségbe egy teljesen idegen kultúra.

[00:11:36]Ugye ami nem történt meg, amit elfelejtettek a liberálisok bevetni, az a az az asszimiláció, a kötelező asszimiláció.

[00:11:52]És és ez a probléma, ez most a azt hiszem, hogy igazából most lett nagyon látható, hogy mit jelent az hogyha hogyha különböző kultúrák különböző történelmi háttérrel élnek együtt, amikor süt a nap, békeidő van, akkor nagyon klassz minden.

[00:12:17]Persze egy költői túlzás, de amikor jön egy krízis valahol a világban, akkor kiderül, hogy ez a társadalom nem egységes.

[00:12:24]És ez a vihar, ez a gázai háborúból most átszivágott hozzánk.

[00:12:27]És azt vettük észre, hogy hogy mi, akik történelmileg a a zsidó világgal vagyunk egy hajóban, hirtelen palesztin zászlók lógnak minden középületen, meg villanyoszlopon, Londonba, Párizsba, Németországba.

[00:12:50]És és akkor elmegyünk a közbiztonsági problémákhoz.

[00:12:58]Na most kérdés az, mert itt most ne menjünk bele ebbe ebbe a köz közbiztonsági kérdésekbe.

[00:13:03]Engem a nagy kép érdekel, hogy ha ha van egy egy nemzetközi helyzet, akkor akkor hogy tudunk reagálni rá?

[00:13:15]Mi őslakosok ezt gondoljuk a világról, és az elmúlt évtizedek során betelepült kultúrák pedig teljesen mást gondolnak a világról.

[00:13:29]és nem tudunk egy egységes külpolitikában megállapodni, akkor mi lesz, ha nincs egységes külpolitikai nézetünk, mondjuk egy közelkeleti krízisről nem tudunk egységes álláspontot kialakítani, akkor egyáltalán háborús helyzetben hogy fogunk viselkedni.

[00:13:48]És ez az, ami leképződik az amerikai trumpi adminisztrációnak a védelmi stratégiájában, amikor ugye arról beszél, hogy Európa nem biztos, hogy megbízható partner, mert ugye európaiak például itt az iráni háborúban is nagyon érzékenyek az európai vezetők arra, hogy a nem kicsi muzmán közösség szavazótábor az hogy reagál Gázára is, Iránra is, és azt is figyelembe kell venniük.

[00:14:15]Tehát ez már egy teljesen más európai döntéshozatali mechanizmus, mint volt 80 éve, amikor persze a világ teljesen más volt.

[00:14:29]Szóval ez szerintem ez egy nagy kérdés, és a patrióták ezt a ezt a témát nagyon energikusan tolták az elmúlt években, és a másik oldal ezt úgy próbál populista válaszot is adtak rá egyébként.

[00:14:43]De a másik oldal meg ezt megpróbálta teljesen lejátszani, hogy ez ez nem.

[00:14:50]A másik oldal meg az orosz veszélyt negligálja.

[00:14:52]Pedig szerintem a Európára a két külső veszély, az orosz imperializmus és a dsihadizmus.

[00:14:59]Ez a kettő veszély forrás, amivel szembe kell néznünk.

[00:15:05]És nem szabad egyiket se naivul elhesegetni, hogy ez nem téma.

[00:15:10]Az egyik már most téma, a másik meg folyamatosan, főleg majd később.

[00:15:18]Fogunk mi még erről beszélgetni.

[00:15:22]Viszont nem tudom megkerülni, ugye beszéltünk arról, hogy Magyarországon valójában azt gondolom, hogy az új kormány rendszerváltás igényével lép föl.

[00:15:33]Ön is, én is átéltünk már egy rendszerváltást.

[00:15:39]Láttuk annak minden problémáját, amit még annak idején Szűcsi történész úgy fogalmazott meg, hogy hogy csak nehogy elpuskázzuk.

[00:15:48]Én Én azt gondolom, hogy az első rendszerváltás az el lett puskázva.

[00:15:53]Milyen veszélyek rejteznek ebben az új rendszerváltásban?

[00:15:56]Mi az, amit az előzőből hozhatunk magunkkal úgy gazdasági, szocializációs, társadalmi értelemben, amit nagyon nem kéne most elpuskázni, vagy akár a felelősségre vonásban, az elszámolás ígéretében?

[00:16:11]Nagy kérdés.

[00:16:11]És hát azt gondolom, hogy a a 899-90-es rendszerváltás az az egy olyan rendszerváltás volt, amiben az emberek egy jobb anyagi elvárás érdekében adták a be a derakkukat, tehát föladták a biztosat, a kádári rendszert a külföldi utazásokért, a bécsi bevásárlásokért és a és a szabad véleménynyilvánításért.

[00:16:47]Itt azért van egy nagyon fontos kitétel.

[00:16:49]Azt mondta, hogy beadták a derkukat.

[00:16:49]Ez szerintem különbség a mostani rendszerváltáshoz képest, mert most ez belülről és nagy erővel fakadt, az meginkább külső tényezők hatására.

[00:17:02]Igen.

[00:17:02]Igen, így van.

[00:17:02]Tehát, hogy a Szovjetunió összeomlása és az NDK-baan elindult folyamatok, azok azok dominószerűen ledöntötték a kommunista rendszereket minden országban.

[00:17:17]Nem, nem a magyar nép döntötte meg, és az 56-ban meg akarta dönteni, de 90-ben úgy benne találta a nemzetközi folyamatokba magát.

[00:17:27]És hát nem tudjuk, mi jön.

[00:17:29]Meg persze szeretnénk nyugaton élni, de de azt meg nem kapjuk meg azonnal.

[00:17:35]Szóval volt egy nagy bizonytalanság és nagy félelem is a potenciálisan kialakuló káosztól.

[00:17:45]Ugyanis nem volt annak egy ami ami hiányzott, hogy nem volt egy igazi arca.

[00:17:49]lengyeleknél legalább volt egy Lech Valenza.

[00:17:51]Nálunk nem volt csomó értelmiségi különböző ellenállási gócpontokat alakított ki a 80-as években.

[00:18:02]Szamizdatiratok, titkos összejövetelek és a többi.

[00:18:05]És a akik leültek az új alkotmányt összerakni meg az új állam rendszert, az csomó értelmiségi, de egyikük se volt kiemelkedő vezéralak.

[00:18:16]És és ennek megfelelően békés átmenet is volt.

[00:18:19]Tehát ugye az ember azon túl, hogy a a az a állambiztonsági emberek nem vegzáltak tovább, meg a szovjet katonák eltűntek.

[00:18:35]olyan legalább persze most már én én is akkor 18 éves voltam, de hogy nem volt egy olyan eufórikus pontja az egésznek.

[00:18:47]Nekem az az emlékem, hogy talán 88-ban, már vagy az 8 vagy 89-ben volt ez a március 15, amikor egyszer csak szembe jött a az Alkotmány utcán a tömeg és hát nyilván sokkal kisebb, mint amiket ma látunk, de hogy olyan transzparensek, ami így meglepett, hogy ilyen van.

[00:19:10]És ezzel szemben most Magyarország itt saját maga mindenféle külső határ.

[00:19:17]Hát nem igaz, mert az az egész világ minket figyelt, de nem egy nagy világ dominó eldőlésének a folyamatának az eredményeképpen történtek itt a dolgok, hanem sőt mindenkit meglepett a világban, hogy ilyen van.

[00:19:38]önt is meglepte egyébként az eredmény annyiban lepett meg, hogy azok a az erők, amelyek a rendszerváltást vagy korábban mondjuk kormányváltást kellett volna, hogy kezdeményezzék, azok azokra korábban nem volt semmilyen fogékonyság.

[00:19:58]Tehát persze lehetett azt mondani, hogy a pálya lejt de hogy az ellenzék megszervezésződése szerintem az egy az egy kritikus elem, hogy hogy ott nem volt vezér ugyanúgy, mint 89-ben, csak csomó ilyen platform, csomó ellenállási gócpont, csomó vezetővel, csomó lelkes emberrel, de De de ennek nem volt olyan háttere, mint 89-ben.

[00:20:34]És és ehhez a változáshoz elengedhetetlen volt, hogy legyen egy vezér.

[00:20:41]Ez volt a kulcs, mert egyébként amik amik amik problémaként felmerültek, azok azok ott voltak már korábban is.

[00:20:50]Ez a vezérkérdés, ez azért érdekel annyira, mert mert igazándiból ez 98 után 2002 környékén lett valójában téma.

[00:20:58]Ugye a Fidesz talált magának egy vezé, illetve megszületett belőle Orbán Viktor, amire az ellenzék, akkori ellenzék válasz egy új vezér megszületése volt.

[00:21:11]Ez volt Gyurcsány Ferenc.

[00:21:13]Ugye a két vezér nagyon sokáig egymással küzködött, sőt sokak szerint így fogták egymást, és ahogy Gyurcsány Ferenc eltűnt, Lám Orbán Viktor is megbukott, és megszületett egy új vezér.

[00:21:23]Tehát ehhez szokjunk hozzá, hogy mostantól mindig lesz egy vezér, akit majd követ a magyar társadalom valamilyen formán.

[00:21:33]A történelmi példák azt mondhatják, hogy igen, tehát ennyiben mi egy keleti nép vagyunk, hogy a erős ember országa vagyunk.

[00:21:41]Ha nem nagyon tudok olyan országot a környezetünkben, ahol az elmúlt 100 évet le lehet négy emberrel írni.

[00:21:49]Na jó, csak ugye ez az ország persze megküzdötte a 89-es rendszerváltás örökségét.

[00:21:56]De hát azért a 2000-es évekig, amikor nem voltak vezérek, tehát Horn Gyula se volt egy klasszikus, azt én azt a trendvonaltól való eltérés, tehát egy devi célja volt számomra, de mégis csak mégiscsak, hogy mondjam, tehát eljutott egy olyan pillanatra, amikor el lehetett vinni az Európai Unióig, el lehetett vinni a NATOig, nem voltak vezérek, de az ország működött, kiegyensúlyozta magát, volt bokros csomag, meglett az ára, nagyon sok minden, de azt nem lehet azt mondani, hogy ez az ország, ez ne lett volna tulajdonképpen 98-ra, mikor a Fidesz hatalomra került.

[00:22:32]rendben azért sok minden változott a 8990-hez képest, és amiről beszéltünk talán már az még az első adásb az az volt, hogy miért omlott ös vagy nem omlott össze, hanem miért változik meg a világ, és az a neoliberálisális világ az miért ütközött ebbe a helyzetbe, ami amiben ma van a világ És annak az egyik eleme, hogy a social média előtörésével egyszerűen megváltozott a fogyasztói kultúra és ezáltal a politika.

[00:23:11]És és most még 89-ben fizikális újságokból meg a 90-es években, de még a 2000-esben is az az abból tájékozódtunk.

[00:23:26]Ma ma már nem olvasunk fizikális újságot, nem olvasunk interjút, hanem Magyarországon ezt azért szeretném hangsúlyozni.

[00:23:35]Hát Magyarországon biztos nem, de de hogy ez azért világjelenség, hogy néhány másodperces tiktokok határozzák meg a a véleményünket, hogy hogy érezzük magunkat.

[00:23:48]És aki ebben nem tehetséges, nem mutat jól a kamera előtt.

[00:23:55]nem tud néhány másodperc alatt észbontó hatást produkálni, annak annak nincs esélye, bármennyire is igaza van.

[00:24:06]Tehát egy egy showbizisszé ment át a politika.

[00:24:09]Ezt tényként fogadjuk el.

[00:24:12]Hát lehet jó, hát jó.

[00:24:14]showbizé ment a vagy showbiznisbe hajlik a politika, de hát közben meg a mélyben nagyon komoly változásokra van igény.

[00:24:26]Tehát abban például mindenki egyetért, hogy egy gazdasági szerkezetváltásra van szükség.

[00:24:30]Ez persze, de amiről én mondtam, a kiváltó, tehát az, hogy most sikerült ennek a változásnak megtörténnie, azt csak azt mondom, hogy ehhez elengedhetetlen volt, hogy egy kameraképes vezetője legyen, aki kellő keménységgel, bátorsággal megszerezt, megnyerte a tömegek bizalmát, és és ma már mint egy rockstár gyakorlatilag úgy úgy úgy jelenik meg.

[00:25:00]Ez ez ez enélkül nem leh hiába lett volna az a azok a valós problémák, ami miatt az emberek azt mondták, hogy na ne, ennyi elég volt.

[00:25:14]De hát a rcksári jelenséget ismerjük, például Argentínából is ismerjük és a hogy mondjam, tehát a vannak kegyelmi pillanatok az életben kétségtelen.

[00:25:23]És én azt gondolom, hogy ez az április 12-étől idáig tartó időszak, ez egy ilyen kegyelmi pillanatnak tűnik.

[00:25:34]Május 12-e a maga vagy 9e maga volt az eufória.

[00:25:37]Ráadásul ugye az európai nappal is párosult.

[00:25:40]Tehát tényleg azt gondolom, hogy megvolt ennek a megvolt ennek a a a nem csak a közönsége, hanem a hanem a szépsége egyaránt.

[00:25:51]De hát jönnek a hétköznapok, tehát igen.

[00:25:54]Tehát hogyan lehet ma Magyarországon a gazdasági szerkezetet megváltoztatni?

[00:26:00]Nincsenek-e olyan örökletes, belülről, nagyon mérről fakadó gyökerek, amik amik ezt nem teszik olyan nagyon könnyen lehet.

[00:26:14]Az egy nagy tanulság számomra az elmúlt négy évből az, hogy hogy egy konzisztens, jó kommunikációval bármiről meg lehet győzni az embereket.

[00:26:32]Ha nekem valaki azt mondja, hogy orosz pár formálódhat a magyar társadalom egy jelentős része, mert a kommunikációs gépezet konzisztensen ebbe az irányba tolja a társadalom gondolkodását, és ez működik, akkor nem hittem volna el.

[00:26:51]De ez történt.

[00:26:54]Ebből milyen következtetést vonok le, hogy el lehet mindent magyarázni és el lehet adni az embereknek.

[00:27:04]Csak konzisztensen és ügyesen kell tudni.

[00:27:07]Tehát ma mód van arra, hogy nehéz döntéseket is megfelelő csomagolásban el lehessen adni az embereknek, és megértsék.

[00:27:17]De milyen nehéz döntéseket kell meghozni, amelyek olyan döntések, amelyek alapvetően érinthetik akár az emberek egzisztenciáját is.

[00:27:26]Hát most hadd ne roh akarjam megoldani a új kormányunknak előre a a a problémáit, de nyilván vannak van van egy sor olyan lépés, ami ami előbb-utóbb valamilyen megoldást igényel.

[00:27:49]Maradjunk a legegyszerűbbnél.

[00:27:53]Jelen pillanatban egy benzinársapka, üzemanyag ársapka mellett üzemelünk.

[00:28:00]Ma már ezt talán el is felejtjük, mert olyan természetes, hogy 615 Ft-ért tankolunk dízelt, és most már hetek óta így van.

[00:28:08]De hát ez nem egy természetes, magától értetődő folyamat.

[00:28:11]Az lehetett volna, az amerikaiak gyorsan lezárják az iráni háborút.

[00:28:18]Ö, de ez most úgy néz ki, hogy nem biztos, hogy és ha ezt nem zárják le a hónap legkésőbb júni elejéig, akkor akkor kifutottak az amerikaiak az időből, mert az utolsó tankerek is megérkeznek a amerikai ázsiai finomítókhoz, és utána nincs.

[00:28:37]Tehát a a krízisnek a az igazi része az még előttünk van.

[00:28:48]Tehát ha jön egy kormány, ami egyrészt a jogállamiságot és a piacgazdaságot akarja helyreállítani egy központilag vezérelt államkapitalizmussal szemben, akkor bizony ezekkel foglalkoznia kell, hogy azokkal a tényezőkkel, amelyek torzítják vagy ellhetetlenítik a a saját piacunkat.

[00:29:14]És miután ha most ha most bármilyen adónem, bármilyen ársapka bárhol eltörlődik, az nyilván azonnal a zsebünk bánja.

[00:29:27]És ezért ezeket egyrészt ügyesen kompenzálni kell, és megfelelően, transzparensen el kell magyarázni és el kell mondani.

[00:29:40]Ezeket nem lehet csak úgy odadobni és azt gondolni, hogy majd az emberek kezdenek ezzel valamit.

[00:29:47]Az akkumulátorgyárak itt vannak, itt is maradnak.

[00:29:49]Mit tudunk velük kezdeni?

[00:29:49]Az MBH, mint Magyarország második legnagyobb ki a Mészáros Lőrinc tulajdonában van.

[00:29:55]Mit tudunk vele kezdeni?

[00:29:57]Itt vannak a hatalmas építőipari cégek, amelyek ugye leuralták a teljes állami szekt, nem csak az állami, mindenféle szektort leuraltak.

[00:30:08]Jó, elkerülnek a jelenlegi tulajdonosoktól.

[00:30:11]Mi lesz a cégekkel?

[00:30:11]Tehát mi lesz azzal a hatalmas gazdasági felépítménnyel, amit a NER itt hagy ránk?

[00:30:19]A legfontosabb az a jogszabályi környezet kiépítése, a teljes transzparens versenyhelyzet, piacgazdaság újraindításához, ahol természetesen megmaradnak mindezek a cégek, amelyek ma az úgynevezett nerhez és képviselőik tulajdonában van.

[00:30:50]És az a kérdés, hogy piaci körülmények között ki tud életben maradni, versenyképesen tovább működni.

[00:30:57]Nem hiszem, hogy az nem nem az kell, hogy történjen, hogy az állam jön és és egyoldalúan elkezd elvenni, államosítani.

[00:31:10]Tehát, hogy biztos ezt ez szerintem ez egy igazságszolgáltatási kérdés, hogy de úgy nagy átlagban a ezek a nagyobb cégek ráadásul ezek majd lehet, hogy tulajdonost fognak váltani, mert a jelen tulajdonosok vagy nem tudják finanszírozni, vagy a hitelességük nem olyan, vagy ők maguk az akadálya annak, hogy egyébként a cég alkalmazkodjon a piachoz és megkezd és és elkezdjen megélni abból.

[00:31:45]Tehát szerintem ez a lényeges dolog, hogy hogy befejeződjön az, hogy a piaci siker attól függjön, hogy ki milyen közel áll a miniszterelnökhöz.

[00:32:01]Mennyit lehetne megspórolni?

[00:32:01]Az a Magyarország egy mérhetetlenül furcsa és szerintem az Európai Uniónak az érdekeit és a sértő támogatási rendszert tartott fönn.

[00:32:15]Lásd a különböző cégek ide telepítésének gyakorlata.

[00:32:21]Számolatlanul öntötték a pénzt azért, hogy idejöjjönek például az akkumulátorgyárek.

[00:32:25]Hogy ez ez fenntartható, vagy volt valami értelme?

[00:32:29]Van értelme, vagy mi mi lesz ezzel vajon?

[00:32:32]A az akkumulátorgyáraknál a az államnak az a feladata, hogy a jogszerű működést betartassa velük, hogy nem szennyezik a természetet, hogy nem zsákmányolják ki a munkaerőt, hogy befejeződik a az indokolatlan támogatásuk.

[00:32:54]Csak mondom, hogy az egyik ilyen cégnél, mikor bemegy az ember munkavállalóként a mobiltelefonjátnak a fényképező részét leragasztják, majd amikor elmegy, kiragasztják.

[00:33:04]Tehát körülbelül ezen a szinten mozog.

[00:33:07]Így van.

[00:33:07]Tehát tehát az államnak ez a feladata ezekkel a cégekkel, hogy ezeket hogy biztosítsa és ellenőrizze, hogy a magyar jogszabályoknak megfelelően működnek.

[00:33:23]A többi a piacadata.

[00:33:25]Ha a jogszabályok keretei között nem tudnak nyereségesen működni vagy exportálni, akkor a piac eldönti a sorsukat.

[00:33:34]Akkor majd egy jön egy más cég egy sikeresebb, az felvásárolja, vagy a vagy bezárják, vagy tehát, hogy a vállalatti szektor ismer egypár módot, hogy hogy lépjen tovább az ilyen helyzetekből.

[00:33:50]Maga az alapgondolat egyébként az akkumulátornak ez az iszonyatosan erőltetett ide telepítése ez légből kapott volt-e?

[00:34:02]Ugye Csaba László azt mondta erre, hogy valószínűleg rossz lóra tett az Orbán kormány.

[00:34:06]Vagy vagy volt-e ennek alapja?

[00:34:09]És lehet, hogy ez ez valaha be fog érni ez a folyamat?

[00:34:12]Hát ha az iráni folyamatok kitartanak sokáig, akkor azt gondolom, hogy a következménye a harmadik golfháborúnak az lesz, hogy egyrészt a világ elfordul a golftérség olaj kínálatától, tehát alternatívákat keres.

[00:34:30]És miután a világ olajkészletének egy jelentős része megbízhatatlan államok kezében van.

[00:34:40]Oroszország és Irán.

[00:34:43]Most Venezuellát tételezzük föl, hogy az rendben van.

[00:34:48]Szerintem eljöhet a reneszánsza az alternatív energiaforrásoknak.

[00:34:55]Nyilván a repülőgépeknél nincs, tehát a dízel vagy a kerozinnak nincs más módja, de de azért az életünk egy többségében valószínűleg meg fogjuk találni a helyettesítő eszközöket.

[00:35:07]És ilyen szempontból az elektromobilitás az lehet, hogy pont emiatt egy új új lendületet fog kapni, ha az olajárak tartósan, magasan stabilizálódnak.

[00:35:24]Nem lehetséges hogy a hidrogén nagyobb kihívása az elektrom ennél?

[00:35:26]Tehát, hogy a hidrogénben van igazándiból a jövő.

[00:35:32]Lehetséges az is.

[00:35:35]Ezt nem akarom úgy feltüntetni magam, mintha az energetikának ilyen szakterületének az ismerője legyek.

[00:35:42]Én azt mondom, hogy nyilván ez helyzetbe hozhatja az a az elektromos autózást.

[00:35:55]Mert szerintem most az a második legelterjedtebb.

[00:35:57]még az is gyerekcipőbe jár a fosszilis üzemanyagfelhasználó autókkal szemben, de ö de ebben lehet és az elektromobilitás egyébként az a jövő, tehát azt gondolom, hogy hogy abba de de de nem ez a tehát, hogy ez a ez a ez egy probléma, ha itt tartunk, hogy most azon kell gondolkodnunk, hogy ez a csomó akyár, amit felépíttet, az most vagy bejön, vagy nem.

[00:36:29]Tehát amikor szuverenitásról beszélünk, akkor annak számomra része az is, hogy nem exponálódunk egy területre ilyen mértékbe, hogyha az nem jön be, akkor akkor sajnáljuk, akkor semmi nem jött be.

[00:36:44]Ráadásul nem szabad, ha Magyarországot végre föl akarjuk emelni, akkor el kell lépnünk az összeszerelő státuszból.

[00:36:55]Hát könyörgöm, mint Demián Sándorról van még most is minden elnevezve, aki ennek az egyik szellemi atyja volt 2010 környékén.

[00:37:03]Tehát, hogy hogy ki tud-e ebből a szemléletből jönni a magyar társadalom?

[00:37:13]Nem a magyar társadalomnak kell kijönnie, hanem a vezetésének.

[00:37:17]Tehát eddig az elmúlt 16 évben egy munkaalapú társadalom volt meghirdetve, ahol vannak van a munkásosztály, és az a minél több legyen, a munka az, amit ténylegesen a mennybe.

[00:37:32]Ja.

[00:37:32]A jövő pedig nem ez.

[00:37:36]A jövő a technológia és a szolgáltatások mindig azok maradnak a a a piramisba, a csúcson.

[00:37:46]Tehát egy egy fejlett ország oda kell eljusson, ami egyébként nem nagyhatalmi ambíciókkal rendelkező, tehát nem háborúra készül meg hódításokra.

[00:37:59]Nekünk abszolút a főleg a mi matematikai tradícióinkat figyelembe véve meg a számítástechnikába, amit a a nagyjaink elértek, nekünk ebben kéne Szingapúrhoz hasonlóan, Hongkonghoz hasonlóan pozicionálni magunkat.

[00:38:21]Ö nekünk Svájcot kéne figyelni, tehát a hozzánk hasonló méretű nemzetállamok, hogy tudtak, mert most direkt nem említem a Golf országokat, mert mert hát nyilván olajon ültek, és ott nem kellett nagyot gondolkodni, de de de egy Szingapúr felemelkedése az egy az egy olyan példa, ami ami tudásalapú felemelkedés volt, ami az is egy erős ember vezette ország, de még Mégis a szolgáltatások is emelkedtek, a technológia, a tudásalapú társadalom és és a és ennek a GDP-n belüli része egyre markásabb, és ezáltal GDP egyre nagyobb lett nekünk.

[00:39:06]Ebbe az irányba kell fejleszteni az országunkat, mert a munkaerőnk nem lehet a versenyképesség, az a munkaerőnk olcsósága és a kihasználhatósága nem lehet a versenyképességünk.

[00:39:23]kondíciója.

[00:39:24]2010 után, csak úgy sorolom az oktatásért felelős embereket, Hoffmann Rózsa volt, aztán utána Balok Zoltán és Maruzsa Zoltán kezébe került a közoktatás.

[00:39:37]Ugye a felsőoktatásban még a Klinghammer féle érától szisztamatikusan elzárták az utakat a fiatalok sokasága elől.

[00:39:50]Szerintem legalább két generáció erre a 16 évre minimum ráment arra, hogy a magyar közoktatást lebutították, a felső oktatási utakat lezárták.

[00:40:03]Hogyan lehet így tudásalapú társadalmat építeni?

[00:40:07]Egyáltalán nem illúzió erről évtizedekig beszélni még.

[00:40:10]Hát soha nincs késő elkezdeni valamit a jó irányba elindítani.

[00:40:16]Tehát én nem vagyok oktatási szakember.

[00:40:19]Én csak azt tudom mondani, hogy a nyelvtudás, a pénzügyi ismeretek, a technikai IT ismeretek, ez a három, ez iszonyú fontos.

[00:40:32]Font biológiával, kémiával foglalkozzon az, aki ebbe az irányba akar.

[00:40:36]De ez a három, ez legyen a és nyilván történelem, magyar irodalom, magyar nyelv, matematika, ezek a alaptantárgyak meg földrajz, ezek fontosak, de a hangsúly a nyelvtudásra, a technikai tudásra és a pénzügyi tudásra kell, hogy alapozódjon.

[00:40:57]Plusz a problémamegoldóképesség és a kritikai gondolkodás.

[00:41:01]Ez nagyon fontos.

[00:41:04]a kritikai gondolkodás elsajátítása, tanítása az az nagyon-nagyon fontos egy versenyképes társadalom jövő generációinak a a a munkaerőpiacba állításában.

[00:41:23]Tehát, hogy ne fogadjuk el a közhelyeket például alap na nagyon fontos.

[00:41:26]Nagyon fontos.

[00:41:26]Tehát szerintem a Fidesz bukásának a az egyik oka, hogy a kritikai gondolkodás el lett némítva.

[00:41:38]Ez az ez nem volt ez egyszerűbb persze egy ideig menni, de ha nincs kritikai gondolkodás körülöttünk, akkor előbb-utóbb elvérzünk.

[00:41:49]Azt nem érzi, hogy pontosan erről van szó, hogy Orbán Viktornak a végén már nem is volt igazán kivel beszélnie.

[00:41:53]a maguk sírját ásták meg ezzel, hogy olyan mértékben ellenségnek tekintették mindenki, aki kritikus hangot képviselt, szakmai kritikákat, azt politikai kritikaként értelmezték, és az az ellenfél, az a baloldal, a liberálisok, a külföld, a Brüsszel szóvivője és mindenki, aki egy más szakmai állambáspontot képvisel mint a központi az az ellenség volt, és ez egy önbecsapás és ez elvezethet egy ilyen váratlan nagy kudarhoz szerintem.

[00:42:39]És és ez nem csak kívül, nyilván ezt látom ezt belül is.

[00:42:41]És ez egy másik fontos dolog, hogy a dogmatikus gondolkodást ki kell irtani.

[00:42:51]Ne senkinek, semmilyen politikusnak, semmilyen pártnak ne higgyünk Istenhívőként.

[00:42:59]Mindig merjük megkérdőjelezni.

[00:43:01]Feltételezzük, hogy a pártokat is emberek alkotják, a vezetőnk is ember.

[00:43:06]És ez az ember téved, képes tévedni.

[00:43:10]Nem biztos, hogy képes belátni, de hát de hagyja a környezete, hogy tévedjen, mert nincs elég bátorsága kritizálni, vagy ezt ezt valamilyen módon megváltoztatni, akkor akkor jön ez a csapdahelyzet.

[00:43:30]Igen.

[00:43:30]Csapdahelyzetben van-e az ország pénzügyileg?

[00:43:32]Ugye az egyik olvasat, hogy itt vagyunk a csőd közelében.

[00:43:38]A másik ugye amit általában a Fidesz politikusaitól hallunk, hogy itt tulajdonképpen minden rendben van.

[00:43:45]Milyen helyzetben vagyunk?

[00:43:46]Nincsen pénzügyi válság, nem vagyunk a közelébe.

[00:43:49]Stabil a nemzetközi finanszírozásunk.

[00:43:54]A egyszerűen egy stagnáló, sehova nem haladó helyzetben van a gazdaság, amely amely ki kell beragadt a sárba, tehát nem süllyed el kocsi, de a két kerekünk beragadt a sárba, és nem tudunk előre menni és onnan ki kell lökni.

[00:44:17]Úgyhogy nyilván a a a leszakadást meg kell állítanunk, mert a többiek meg közben haladnak, mi megállunk egy helybe.

[00:44:24]És a költségvetési helyzet az, ami hát nyilván az az a ott van teendője a Kármán Andráséknak, hisz a Fidesz ugye 25.

[00:44:38]áprilisában alkotta meg a költségvetést 26-ra vonatkozóan, és 25.

[00:44:41]áprilisában még senki nem gondolta, hogy annyira rosszul zár 25, tehát eleve a bázis eltolódik negatív irányba.

[00:44:54]És ugye a költségvetések egymásra épülnek, úgyhogy úgyhogy ott van mit átrendezni a sorok között.

[00:45:01]De hát a jó ír az, hogy rengeteg tartalék van azért, mert a pazarlás és a a korrupció ad fedezetet a a a költségvetési korrekciók megtételére, csak ez következetesen és tehát vissza kell váni és a korrup korrupció vagy visszaszerezni.

[00:45:29]Tehát, hogy ne nem önmagában vagyom visszasz nem én nem abban látom a megoldást, hanem hanem az abban tehát nem konkrét anyagi javat elvétele az, amiről beszélek, hogy na azzal pótolunk egy lyukat a költségvetésbe, hanem azok a lyukakat kell betömni a gazdasági rendszerünken, ahol ömlik ki a víz.

[00:45:54]És ha az összes lyukat betömtük, akkor akkor a hajó hajó elkezd akkor kilapátoljuk belőle a pén a a vizet, és és a felszínen marad a hajó, és el tud indulni.

[00:46:07]Tehát most a a teljesen irracionális támogatási rendszerek felőlvizsgálata, a elképesztő kommunikációs gépezet, a főleg a gazdasági szektoron belül az életképtelen zombicégek, vállalkozások fenntartására költött pénzek.

[00:46:26]Ezek azok, amelyek én azt gondolom, hogy nyitásból adnak egy nagy, és akkor ugye hát a legfontosabb elemről nem beszéltem, az EU-s pénzek hazahozataláról.

[00:46:40]Tehát azt gondolom, hogy ha hazahoztuk az EU-s pénzeket, betömködtük ezeket a a lyukakat a hajón, akkor meglátjuk, hogy milyen sebességgel haladunk.

[00:46:52]Ugye az Unióban ami most ott lóg, az 6000 milliárd Ft nagyságrendileg.

[00:46:58]Gondolom egy 2000et össze lehet így lapátolni a költségvetésen belül pontosan ezekkel az eszközökkel.

[00:47:07]Igen.

[00:47:08]Ez a ez az összeg, ez a mondjuk 7-8000 milliárd Ft, ami őszre talán előteremthető, ez milyen mozgásteret enged egyáltalán?

[00:47:19]annyit mindenképpen, hogy hogy hogy időt nyerjen a kormány ahhoz, hogy azokat a hosszabb távon ható gazdasági lépéseket előkészítse, elindítsa, anélkül, hogy lakosságtól kéne többet elkérni.

[00:47:39]Tehát a lakosság azt gondolom, hogy nem lesz nyitott többel oda.

[00:47:46]Tehát én én egy én soha nem tartom azt egy járható útnak, hogy egy 02 kmes politikai formáció bejön a hatalomba.

[00:47:59]nem bizonyított még semmit, de azzal kezdi, hogy kérem a a pénzeteket, mert csak így tud.

[00:48:08]A magyar lakosság pontosan tudja, hogy rengeteg pénz van ott elheverve, amit össze lehet szedni.

[00:48:14]Tehát előbb azt szedjétek össze, és ha azt megtettétek, és egyébként látjuk, hogy egy értelmezhető irányba elindult a gazdaságpolitika, akkor sokkal könnyebb az embereket a rávenni arra, hogy még a jobb szebb jövőért módosítani kell az eddigi hozzájárulásukon, az adórendszeren és satöbbi.

[00:48:37]öntős, de szakember nem csak hazai szinten, hanem nemzetközi szinten is.

[00:48:43]Ö miten az, hogy Varga Mihály a helyén maradt egy ilyen látszik, hogy közjogi méltóságok sorát elsöprő áradatnál ő ő dedikáltan a helyén maradt.

[00:49:00]Tehát Magyar Péter azt mondta, hogy nem nyúlunk az MNB elnökéhez, és és milyen folyamatok indulhatnak el a magyar tőzsdén belül, amelyek elősegít elősegíthetik ezt a célt?

[00:49:14]Ketté bontanám a válaszomat.

[00:49:14]Egyik, hogy aki ismeri Varga Mihályt, az tudja, hogy vele együtt lehet dolgozni.

[00:49:21]Ö, tehát egyrészt egy komoly szakember ő az ő pedigréje más, mint a azok, akik föl lettek szólítva.

[00:49:34]Mennyiben egyébként?

[00:49:34]Én azt gondolom, hogy a szakmán belül és a piacon Varga Mihálynak egy erős pedigéje van, egy jó megítélése.

[00:49:42]És amit eddig az elmúlt egy évben jegybank élén mutatott, az az egy az egy meggyőző teljesítmény volt.

[00:49:52]Mit mutatott?

[00:49:52]Tehát letisztította a helyzetet a amit a Matolcsi Györtől örökül kapott, vagy mi mi történt ezen kívül?

[00:50:01]Hát nyilván ez az egyik rész, a másik pedig a a a monetáris politika vezetése, az azzal párosuló kommunikáció és és a támogatási rendszerek újragondolása.

[00:50:17]Tehát ez ez egy elem, hogy a hogy hogy más lenne szerintem a helyzet, ha ma is Matolcsi Győr lenne a jegybankelnök.

[00:50:27]Az egy az egy az nehezebb helyzet lenne, mert mi van a a serpenyőn másik oldalában?

[00:50:33]Az, hogy amit Amerika bemutatott, amikor a Trump elkezdte piszkálni a a Paultt, a a Fed elnökét, hogy hogy mondjon le, mert nem csökkentette a kamatot.

[00:50:50]és akkor elkezdett rátolni mindenféle költségvetési visszásságot, a székházfelújítást és annak a túllárazását.

[00:50:59]Tehát nagyon gusztustalan módszerekkel próbálta Powelt elfélreállítani.

[00:51:09]Az amerikai dollár begyengült, az el része lett ez annak a rossz megítélésnek, ami miatt elkezdett a világ elfordulni Amerikától.

[00:51:21]Tehát ha a piac úgy gondolja, hogy Varga Mihály hiteles jegybankelnöki tevékenységet folytat, a piac nem foglalkozik mással, jól végzi a jegybank, hiteles a jegybank, akkor ne nyúljon hozzá senki, csak azért, mert már spártálású.

[00:51:42]Tehát nem a piac nem kegyelmezett volna Magyar Péternek, hogyha Varga Mihály csak azért piszkálja, mert Fideszes hátterű jegy bankelnök.

[00:51:55]Tehát tehát egyszerűen ez a kettő ez együtt ez teljesen a piacon mindenki ezt gondolta, hogy a jegybank az érintetlen.

[00:52:07]És a tőzsde szerepe?

[00:52:07]Hát a tőzsde annyiban kapcsolódik nyilván ehhez, hogy a a többségi tulajdonosa a Magyar Nemzeti Bank ilyen szempontból a a vezetése az az a jegybank kinevezési jogköre.

[00:52:26]A tőzsdének a jövője az attól függ, hogy az új gazdaságpolitikai vezetés milyen szerepet szán a tőzsdének a saját gazdaságpolitikáján belül.

[00:52:36]Én nagyon bátorítom Kapitány István Kármán András miniszter urakat, hogy ezt valahogy építsék bele a gazdaságpolitikájukba, mert az egy alapvetés számomra, hogy egy sikeres nemzetgazdaság csak akkor elképzelhető, ha a tőkepiac, ami a vállalkozószellem és a kreativitás, gazdasági kreativitásnak a a fellegvára, az elmúlt 36 évvel ellentétbe végre valós szerepet kapjon, meghatározó szerepet játszon egy versenyképesebb magyar gazdaság beindításában.

[00:53:20]Versenyképesség, sár dagonya.

[00:53:24]Egész egyszerűen itt a beszélgetés végén nem tudom megkerülni azt a kérdést, hogy ön a a budapesti olimpiai mozgalom egyik ilyen motorja, meghatározó személyisége a kezdetektől.

[00:53:34]Ugye túl vagyunk a egy momentumos fölbukkanáson, ami azt eléggé partvonalra tette, hogy van-e bármiféle realitása most annak, hogy Magyarország ebben megint szerepet vállaljon és és próbáljon az olimpia megrendezésére törekedni.

[00:53:57]Segítene bármit, vagy csak teljesbe húzna minket?

[00:54:00]Az ügy mellett állok 20 éve, és ez és ez a ez a 20 év, ez kívülbelül sokat változott.

[00:54:08]Változott maga az olimpizmus, változott az ország, változott a világ.

[00:54:17]Azt gondolom, hogy az olimpia rendezés számunkra egy releváns cél a egy 10 év, minimum 10 éves táblatba.

[00:54:25]Tehát ugye beszéljünk számokról, legkorábbi évszám az 2036.10 év múlva.

[00:54:34]Nekem már 2005-ben is, amikor létrehoztuk a budapesti olimpia mozgalmat egy évvel az EU-ba lépésünk után, az ötlet mögött nem maga a sportesemény, nem a két-hét sportesemény és volt az izgalmas, hanem az odavezetőt.

[00:54:54]Tehát az egyrészt az EU-ba és a NATOba lépésünk után hiányzott akkor is egy vízió, és szerintem ma is, ami szer segít az orientálódásban.

[00:55:06]És ráadásul az EU pénzek lehívása akkor is egy központi elem volt, hogy hogy az olimpia az egy az egy fedő sztori, vagy egy egy erő az ország és a főváros fejlesztése gazdasági infrastruktúrád is fejlesztésére vonatkozóan.

[00:55:23]Én így és ha ezt jól megcsináljuk, akkor annak a végén van kapunk két-hét élsportélményt meg másfél hét paralimpiát.

[00:55:36]Lát-e a jelenlegi politikai helyzetben olyan akaratot, hogy hogy igen, ezt ezt a Tisza is akarja?

[00:55:42]Én azt gondolom, a személyes tapasztalatom ö néhány a kormány néhány tagjával és és és azt gondolom, hogy hogy a miniszterelnök is egy egy nyitott ember erre a projektre.

[00:56:04]Ezt nem a kormánynak kell vinni, tehát ez nem szabad, hogy egy pártpolitikai történet legyen.

[00:56:08]Ezt a Budapestnek, főváros vezetésének és a magyar olimpiai bizottságnak kell vinni, előkészíteni, előkészíteni a talajt úgy, hogy a lakossággal egy méreható párbeszéd és egyeztetés után kialakuljon egy konszenzus.

[00:56:33]hogy ez jó vagy nem jó.

[00:56:33]Ha jó, akkor ezüstálcán föl lehet kínálni a kormánynak, hogy álljon mögé, mert biztos a talaj.

[00:56:45]Tehát ezt nem szabad pártpolitikai eseményként, mert az az annak az mindig úgy úgy jár, mint mint a 24-es pályázat, hogy jön egy politikai erő, ami azt látja, hogy erre legalább lehet 5%-ot nyerni a parlamentbe.

[00:57:00]Van egy van egy 5%-nyi támog szavazói tábor, aki akit nem lehet meggyőzni, és minden áron az ő képviseletükkel be lehet jutni a parlamentbe.

[00:57:14]Tehát most abban a fázisban vagyunk, hogy hogy Budapest egy egy egyeztető fázisban van a a Nemzetközi Olimpiai bizottsággal, ami egy folyamatos adat és információcsere arra vonatkozóan, hogy mik az a a Nemzetközi Olimpiai bizottság elvárásai, és mik Budapest infrastruktúrális és Magyarország gazdasági kép képességei.

[00:57:43]Milyen olimpiát tudnánk úgy létrehozni, hogy az egyrészt ne hagyjon itt fehér elefántokat, másrészt pedig ne torzítsa a a gazdasági helyzetünket, az egész ország helyzetét.

[00:58:04]És en ez a és ezt a párbeszédet az IOC a megvált ez egy néhány éve megváltoztatott szabály.

[00:58:11]Most már nem az van, hogy pályázunk egy adott időpontra, egy adott időpontban, hanem egy folyamatos konzultáció van, és az a Nemzetközi Olimpiabizottság az fejébe tartja, hogy van ifjúsági téli olimpia, nyári olimpia, nagy nyári olimpia, nagytéli olimpia, és ezekhez keres partnert.

[00:58:32]És amikor úgy érzi, hogy egy város eljutott arra a pontra, hogy hogy megfelelő partner tud ebben lenni, akkor föllajánlja neki az exkluzív tárgyalásokat, aminek a végén el a kölcsönösen el lehet fogadni, hogy akkor ezt az évszámot bevállalja a város vagy nem.

[00:58:56]Tehát a mi esetünkben úgy néz ki ez az egész folyamat, hogy amikor eljutott a főváros és a magyar olimpia bizizottság a nemzetközi olimpia bizottsággal egy olyan pontra, ahol van egy olyan terv az asztalon, ami szerintünk Magyarország javát szolgálja, és nemzetgazdasági érdekeit szolgálja.

[00:59:19]És az IOC azt mondja, hogy Magyarország az ő olimpia jövőképét szolgálja, akkor akkor le akkor akkor kell visszajönni a és elkezdeni egy egy mélyreható konzultációt a a magyar lakossággal arról, hogy mit kell erről tudni, mit nyerhetünk, mik a kock kockázatok vállaljuk-e vagy nem.

[00:59:55]És és ha ebbe a társadalomnak a döntő többsége az ügy mellé áll, mert ez alapvetés, ha nem áll mellé, akkor akkor az a Nemzetközi Olimpia bizottságot nem érdekli.

[01:00:07]Ha ebben meg tudjuk nyerni a koncepció mellé a társadalom döntő támogatását, akkor utána kopoghatunk az ország ház ajtaján, hogy hogy a Tiszakormány mellé áll-e vagy nem.

[01:00:23]Nagyon szép.

[01:00:24]És az ellenzék is, mert ez egy ösztemzeti ügy kell, hogy legyen.

[01:00:28]Nagyon szépen köszönöm a beszélgetést.

[01:00:30]Összemzeti ügyekkel azzem, hogy most tele vagyunk.

[01:00:32]lesz miről beszélgetnünk a jövőben is.

[01:00:36]Én nagyon ösztönzöm őket, hogy támogassanak bennünket, vegyék meg kiadványunkat a Kijutunk című.

[01:00:40]Most már szerintem kérdőjel nélkül állíthatjuk, hogy kijutunk.

[01:00:46]Ezt csomagban is megvásárolhatják Laknát Zoltán főszerkesztők új könyvével.

[01:00:50]Nagyon szépen köszönjük a figyelmüket és köszönöm a beszélgetést.

[01:00:55]Köszönöm a lehetőséget.

[01:00:55]Ok.