Kinek épül a Balaton? Kiszoruló helyiek és százmilliárdos fejlesztések a NER árnyékában

[00:00:00]Üdvözölöm kedves nézőinket.

[00:00:00]Ez a Jelen podcastja.

[00:00:02]A nevem Tóth Ákos.

[00:00:05]Mai témánk pedig Magyarország egyik szimbólumának, a Balotonnak a helyzete.

[00:00:11]Persze, hogy épp minek a szimbóluma, az egy másik kérdés.

[00:00:13]Ebben a beszélgetésben érinteni fogjuk.

[00:00:18]amelyben segít Fekete Károly, a Balaton Integrációs és Fejlesztési Ügynökség társadalomtudományi Kutatócsoportjának kutatásvezetője, akivel egyébként régi ismeretségünk okán tegeződni fogunk, ezért előre elnézést kérek.

[00:00:33]De ha már szimbólumokról volt szó, ugye a Balaton mégis csak látványos példája annak, amit az ember 16 év ner utána luxizással azonosít, leborotvár tihanyi hegység, lebegő villák, elképesztő kúriák magánkézen, bebetonozott víz, ugye a kikötőknél, ennél azonban mégis sokkal, de az hiszem, hogy sokkal többről van szó.

[00:00:57]Kulturális turisztikai értékünkről és az ott élő csaknem 300000 emberről.

[00:01:03]Ha tömören kéne összefoglalni, tudom, hogy lehetetlen.

[00:01:05]Hogyan lehetne leírni azt, ami a Balatonnál zajlott?

[00:01:09]Kiváltképp arra vagyok kíváncsi, hogy a közelmúltban Kalcsi tartott egy előadást, ahol József Attillát idézte a Balaton kapcsán, méghozzá azt, hogy nem fog a macska egyszerre kint s bent egeret.

[00:01:25]Na mi ez az egér?

[00:01:26]Köszönöm szépen a kérdést, nagyon izgalmas kérdés, és köszöntöm a a kedves nézőket én is, és köszönöm a lehetőséget, hogy hogy itt megszólalhatunk a Balaton kapcsán.

[00:01:40]Én talán nem is a az elmúlt 16 évre vonatkoztatnám ezt a ezt a kérdést, hanem egy talán egy tágabb kontextusban ragadnám meg.

[00:01:48]A Balaton valamiképpen a egy a a magyar társadalom, a magyar gazdasági fejlődés és a magyar politikai konjunktúra ciklusoknak egy sajátos kivetülését adta mindig is a az elmúlt tulajdonképpen 100-150 év során.

[00:02:13]És valamiképpen a Balatonnál leképeződtek azok a sajátos gazdasági társadalmi folyamatok a akár például a a KDRszer idején, akár korábban a második világháború előtti időszakban, akár éppen a 2010 utáni időszakban, amit összességében a a társadalom és a magyar gazdaság egészében láthatunk.

[00:02:38]Nyilvánvalóan itt most a 2010 utáni időszak ez egy közelről láthatjuk ezt a folyamatot, közelről közelről láthattuk a Balaton társadalmi gazdasági átalakulásait és láthattuk valamiképpen azt is, hogy hogy a ugye én a területfejlesztés intézményrendszeréből érkezem, tehát a területfejlesztés oldaláról tudom ezt a ezt a kérdést igazán megragadni.

[00:03:05]a területfejlesztésben volt egy sajátos kettősség, hiszen és itt térnék rá erre a macska és egér kérdésére, hiszen a Balaton térségében tulajdonképpen 30 éve létezik egy lényegében decentralizált elveken nyugvó, kiemelt térségi tanács, egy sajátos regionális léptékű intézményrendszer.

[00:03:36]És emellettesen, amely egy centralizált környezetben működött 2010 óta.

[00:03:42]Természetesen ez a centralizált környezet, ez azért valamiképpen a korábbiak során is érvényes volt.

[00:03:51]Tehát, hogy az, hogy az, hogy milyen jogosultságokat kapott ez a fejlesztési tanács, és annak például az ügynöksége, az ezért mindig nagyon erőteljesen a kormányzat általi szándékok befolyása alatt állt.

[00:04:04]Ö 2010 óta az elmúlt 16 évben én azt gondolom, hogy számos pozitív folyamat zajlott le a Balatonnál.

[00:04:18]Tulajdonképpen azt mondhatjuk, hogy a Balaton kiemelt térsége legalábbis az uniós társfinanszírozású forráskihelyezések szempontjából valóban egy ilyen kiemelt szerepet kapott a kifizetett támogatások vonatkozásában, hogyha összevetjük a például a a megyékkel, vármegyékkel a balatoni értékeket, akkor a 2014-2020-as uniós programozási időszak ban az egyfőre jutó kifizetett források az országos átlag 1,7zeresét adják ki.

[00:04:53]Tehát minden megyével, minden NAC 2 régióval összehasonlítva a Balaton az élen élen járt ebben az időszakban.

[00:05:00]Egyébként érdekes módon a 2004-os meg 2007-13-as időszakban ez egyáltalán nem így volt.

[00:05:05]Akkor az országos átlagnak ilyen 50-60%-át ért el a térség.

[00:05:09]Ami érdekes egyébként, az az, hogy a most zajló 21-27-es időszakban ugyanezt a képet látjuk, mint 2004 között és 2007-13 között.

[00:05:20]Tehát a visszafogott uniós forrásoknak igazából nem egy jelentős része érkezett a a a kiemelt térségben a a mostani időszakban.

[00:05:31]Tehát most a az országos átlag felénél járunk.

[00:05:37]Vissza még egyszer a a macskához és az egérhez.

[00:05:41]Tulajdonképpen azt látjuk, hogy hogy a fejlesztéseknek egy jelentős része pontosan ebben a centralizált környezetben jó hatásfokkal meg tudott valósulni, de ezek java részt nagy projektek, például jelentős közlekedésfejlesztési projektekről beszélünk.

[00:06:00]Öakkor ez a forráskihelyezés azt is eredményezte, ugye megmozdult a piac, megmozdult az ingatlanpiac a a Balaton kiemelt térségében, és látjuk azt, hogy a fejlesztések hatására, ami egyébként törvényszerű, számos konfliktus újult fel a térségben, és erősödött is föl, nem?

[00:06:21]és tulajdonképpen erősödött is föl, és valamiképpen rendeződött is át, és talán területileg is némiképpen ez szélesedett, de hozzá kell tenni azt is, hogy ez ezeknek a konfliktusoknak a magja ez igazán nem mostani, nem új keletű.

[00:06:40]Tehát hasonló táj környezeti konfliktusokat, zsúfoltsághoz köthető konfliktusokat azonosíthatunk mondjuk az 1970-es években is, meg akár a az 1920-as éveknek a a térhasználati konfliktusaiban is, ugye mondjuk a a nyaralósok meg a meg az őslakosok között.

[00:07:03]Jó, akkor ó a régi régi Balaton, régi nyarakon, bár nem volt vitorláshajónk, most azért nagyon sokaknak van vitorlásha hajója.

[00:07:09]Tehát az a kiemelt fejlesztési terület és az a pénz, amiről beszélünk, azért az nagyon sokakban úgy csapódik le, hogy na ná, hogy építettek maguknak oda mindent, de valóban építettek maguknak mindent.

[00:07:22]Tehát hogyan hasznosult ez a pénz?

[00:07:23]Arra ment, amerre kellett, vagy pedig úgy, ahogy egyébként az ország nagy átlagában megfigyelhettük?

[00:07:30]Ez egy nagyon jó kérdés abból a szempontból, hogy itt itt most egy pillanatra a piaci hatások irányába tolnám el a a válaszomat.

[00:07:41]Persze, tehát szükséges volt.

[00:07:41]Én azt gondolom a déli vasútnak a felújítására, azt gondolom, hogy szükséges volt a az északi parti vasútvonalnak a villamosítása is.

[00:07:52]Ott például a forgalmi adatok azért azt mutatják, hogy hogy annak az igénybevétele jelentősen megnövekedett az elmúlt időszakban.

[00:08:02]Ugyanakkor azért az az a szám, hogy az elmúlt 10 évben, tehát mondjuk 2015 és 2024 között, ameddig a statisztikai adatokat látjuk, a térségnek a lakásállománya több mint 10000 lakással emelkedett meg.

[00:08:22]Hogyha az üdülő neek nyilvánított ingatlanokat is ide vesszük, akkor ez nagyjából egy ilyen 12000-es szám.

[00:08:28]Ez több mint 11%-os bővülés az ingatlanállományban 10 év alatt.

[00:08:38]Na most ez azt jelenti, hogy voltak olyan évek az elmúlt időszakban a Balaton kiemelt térségben, ahol amikor például Szántód lakásállománya egy év alatt 30%-kal bővült.

[00:08:52]Vagy például nem egy nagy településről beszélünk, ez csak mellékes nem egy nagy településről beszélünk, de mondjuk, hogyha Balaton leléről beszélünk, akkor hogyha jól emlékszem, Balaton lellén 2021 évben 17%-os bővülést azonosít.

[00:09:08]Nem egy nagyot, arraztem meg, hogy ott a 10% az nagyon sok.

[00:09:09]Ez nagyon az nagyon lány tulajdonképpen amikor kiemelt fejlesztési területről beszélünk, az mi?

[00:09:18]Tehát mekkora területről beszélünk?

[00:09:18]És ez és ez és ez valójában az a területe, amit mi előszeretettel a Balatonként azonosítunk, illetve nagyon sokan a Balatonként megint csak a Nerv haszon élvezőire hívnám föl a figyelmet.

[00:09:33]Nagyon szeretek arról a kérdéről beszélgetni, akár barátaimmal, hogy ők mit mit értenek Balaton alatt, és hol látják a Balaton térségnek a határait.

[00:09:42]Mi az a kiemelt fejlesztési térség, amiről beszélünk?

[00:09:44]Ö ugye itt ö megyére osztott, tehát ö Somoly, Zala, Veszprém megyére osztott vagy fragmentálódó 180 települést magába foglaló, több mint 270000-es állandó lakosságszámmal rendelkező térségről beszélünk.

[00:10:06]Ugye ez már önmagában ez a megyei és települési megosztottság ugye egy bizonyos fokú igazgatási fragmentáltságot takar.

[00:10:12]De hogy hogyan is néz ki ez térben, ugye nyilvánvaló, hogy nem 180 település van a Balatonparton, amit azért innen a Budapest hatodik kerületéből sokszor igazából a Balatonpként gondoljuk el a Balatont.

[00:10:26]Nagyjából úgy kell ezt elképzelni, hogy ez a Balaton kiemelt térség, ez a tótól egy ilyen 30 km-es távolságig nyúlik el.

[00:10:37]Ugye ez azt jelenti, hogy magába foglalja a sokak által nagyon kedvelt balotonfelvidéki például Kálimedence területét, de például magába foglalja hát már már a belső Somogy irányába elnyúló Marcoli járásnak bizonyos területeit.

[00:10:56]És hát ugye, hogyha összevetjük azt, hogy a Balatonfelvidék, Káli Medence, Nivegyvölgy települései milyen településképpel, társadalmi szerkezettel, akár társadalmi tőkével találkozunk, egy teljesen más képet kapunk ehhez képest például éppen a Marcali járás, vagy a Fonyódi járásnak a déli területein, ahol például tipikusan a mélyszegénység jegyeit magánhordozó falvakat is találhatunk.

[00:11:24]Csak a nézőinknek mondom, hogy ez a rész, ez fölér Borsod megyével.

[00:11:29]Borsod megyének azokkal a területeivel, amiket mi előszeretettel azonosítunk Magyarország legszegényebb területeivel.

[00:11:36]Ez egyike azoknak, ami azért is érdekes, pont a Marcali térség kapcsán, hiszen a Balatonhoz nagyon sok köze volt annak idején egy ehtemarcali politikusnak, Zukman Tamásnak, aki egyébként a assiszem a Balaton milyen társaság volt?

[00:11:52]balatoni ügynökség vagy mi volt az annak a vezetője is volt egy idő a Balatonfejlesztési tanácsnak volt az elnöke Zuhman Tamás aki egyébként tehát a a az imént általad említett Balatoni integrációs és fejlesztési ügynökség ugye a Balaton fejlesztési tanácsnak a munkaszervezeteként működik.

[00:12:08]Ez fontos, hogy hogy ezt még hadd mondjam el akkor, hogy ez a bizonyos Balatonfejlesztési Stianács, ez 1997 óta működik.

[00:12:14]96-os területfejlesztési törvény hozta létre.

[00:12:23]A hazai területfejlesztési intézményrendszerben.

[00:12:27]Hát jó formán, nehezen találunk olyan szervezetet, amely ilyen hosszú ideje és viszonylagos stabilitással működik kormányokon átívelő jelleggel.

[00:12:36]És ugye maga az ügynökség is 1999 óta tulajdonképpen ügynökségként vagy térségfejlesztő ügynökségként működik.

[00:12:50]És ugye itt ennek kapcsán azért azt szeretném kiemelni, hogy hogy Rechnicer János professzor úr gondolata az, hogy amit hát aztán sokan meg is hivatkoznak így a területpolitika vonatkozásában, hogy a a az eredményes területpolitikának az egyik alapfeltétele a stabil intézményrendszer.

[00:13:15]Na most a stabil intézményrendszer megléte jelen jelenleg Magyarországon 30 éve működő területfejlesztési intézmény, akármint fejlesztési tanács, akár mint ügynökség, nem igen van.

[00:13:28]Tehát a Balatonnak ilyen szempontból a az intézményi adottságai meglehetősen jók.

[00:13:36]És ö tulajdonképpen a a terepi vizsgálataink is azt mutatják, hogy hogy a hogy a térségi beágyazottság akár az önkormányzatok irányában igen fontos.

[00:13:47]Tehát, hogy egy ilyen egy ilyen térségi jelenlét, amit egy ilyen ügynökség léte meg tud adni.

[00:13:51]Ugye beszélünk erről a somogyi térségről, ahol tényleg iszonyatos elmaradottság van, hogy az odaérkező a kiemelt területfejlesztési pénzek, amik a területhez érkeznek, ezek ezek mentek-e oda is, vagy csak a vagy csak azokra a területekre, amiket mi, hogy mondjam?

[00:14:09]Tehát ismét csak félreértés ne esékén éltem a Balaton térségében, és nagyon szeretem, de ami amit sokan azzal azonosítanak, ami ami a látvány.

[00:14:23]Hát a fejlesztési forrásoknak a koncentrációja azért inkább a partot érintette.

[00:14:29]Ö, tehát a mi elemzéseink arra mutatnak rá, akár a mostani időszakban is, tehát a fejlesztési forrásunknak közel kétharmada az uniós tárgsfinanszírozás sorradról beszélek, a parti településekre érkezett a a térséget tekintve.

[00:14:46]Azt azért szeretném elmondani, hogy a ugye említettem az előbb ezt, hogy azért van valamilyen decentralizáltság a Balatonfejlesztési tanács vonatkozásában.

[00:14:58]Hát minden évben kap a tanács egy kormány által átadott fejlesztési forráskeretet, amit a tanács pályázat útján pályázók számára kihelyez.

[00:15:08]Ezek a pályázók jellemzően önkormányzatok.

[00:15:11]Na most ez a pályázható összeg, amely jellemzően ilyen kisebb léptékű településfejlesztési beavatkozások kapcsán helyeződik ki.

[00:15:24]Ez gyakorlatilag, hogyha jól emlékszem, 2010 óta éves szinten 220 millió Ft a 180 településes térségre.

[00:15:30]Na most azért ez, hogy éves szinten 220 millió Ft településfejlesztési pályázat helyeződik ki, azért ezt lássuk be, hogy ez egy teljesen más von volumen ahhoz képest, hogy mondjuk a 14-20-as uniós időszakban úgy összességében központilag egy közel ilyen 600 milliárdos fejlesztési forrás érkezett a térségben.

[00:15:52]Ez teljesen más szint.

[00:15:54]Na most az viszont tény, hogy a tanács a forrás kihelyezésében differenciálja és kedvezményezi a hátrányos helyzetű településeket éppen éppen a azon kutatómunka eredményei alapján, ami például a mi kutatócsoportunkban is vagy ami ilyen eredmények a mi kutatócsoportunkban is előállnak.

[00:16:15]Tehát a gazdasági erő, a demográfiai folyamatok, a helyi adóerőképesség alapján azért ugye differenciáltak ezek a támogatások, de összességében azt lehet mondani, hogy hogy hogy az elmúlt időszakban valóban inkább a part irányába koncentrálódtak a a források.

[00:16:39]Tehát ez egyébként is viszonylag nagy vagy jelentősebb gazdasági potenciállal rendelkező települések, ahol egyébként akár önkormányzatok, akár vállalkozásoknál megvolt az a például pályázatírói alkalmasság, akik fel tudták venni ezeket a forrásokat és meg tudták csinálni ezeket a pályázatokat megfelelőképpen vették fel a forrásokat.

[00:17:01]Tehát, hogy hogy ez egy fontos területi különbség, ezt látjuk, ami egyébként magában az ingatlanpiacon is megjelenik.

[00:17:11]Tehát a nyilván ahova a forrás érkezik, ott indul el a piac, ott ott indul el az igazán erős piaci dinamika.

[00:17:21]Ugye említettem ezt a lakásállománybővülést.

[00:17:24]Ö ehhez az is hozzátartozik, talán ezt nem mondtam az előbb, hogy a hogy ennek a lakásállománybővülésnek a 91 vagy 92%-a a parti településeket érintette, úgy, hogy parti település 41-2 van, és a 180-nak a maradéka meg háttértelepülés.

[00:17:38]Igen.

[00:17:38]Hát József Attilávalról már szó esett, akkor folytassuk vele.

[00:17:42]Tehát fecseg a felszín hallgató a mély mondhatnánk.

[00:17:46]Tehát és akkor nem kisebb személyiséget fogok idézni, mint Navracsics Tibort, aki két éve egy konferencián azt mondta a Balaton kapcsán, hogy iszonyat mély demográfiai válság van.

[00:17:58]az országos átlagot jóval meghaladó előregedés, amelyet elsősorban egyébként a jó módú idős emberek beáramlása hajt.

[00:18:09]Szó szerint fogom idézni, a budapesti öreggazdag népesség lemegy a Balatonra és felvásárolja házakat.

[00:18:13]A tóparti településen lakó fiatalok pedig nem tudják elkezdeni az életüket, nem tudnak lakást, házat vetni, következésképp elköltöznek onnan.

[00:18:25]Szóval mi van?

[00:18:25]Mi a helyzet?

[00:18:25]Tényleg akkora demográfiai probléma van.

[00:18:30]Navracsic miniszter úr érzékletesen fogalmazta meg a demográfiai problémát és és tulajdonképpen a statisztikai adatok azért ezt tényleg visszaigazolják.

[00:18:38]Tehát hogyha a térség egészét nézzük, akkor az országos átlagnál 1,6szoros a a 1,6szoros az öregedési index mértéke, és ez a nyilvánvalóan a parté egyre erőteljesebben jelenik meg.

[00:18:55]2000 egy nagyon nagyon érdekes munkára hívnám fel ennek kapcsán a figyelmet.

[00:19:02]2017-ben vagy 18-ban a KSH népességtudományi kutatóintézete készített egy demográfiai előrejelzést a kiemelt térség egészére.

[00:19:13]Most ugye jelenleg 271-2000-es a az állandó népesség száma.

[00:19:16]A KSH kutatói szerint ez azt 2062-ben ez a 272000-es állandó népesség 184000-re csökken le beavatkozás nélkül.

[00:19:31]És hát ennek a az eltartottsági és öregedési mutatói egészen drámaiak.

[00:19:37]Egyébként jelenleg az a helyzet, hogy a Balaton térségében nagyjából kettő aktív munkavállalótal tart el egy eltartottat.

[00:19:45]Ez 2062-ben 1-1 lesz, hogyha érdemben nem változik a demográfiai folyamatoknak az iránya, jellege, tendenciája.

[00:19:56]És egyébként a demográfiai jellemzően nem olyan, ami így gyorsan változik.

[00:20:02]Igen, ez mohács.

[00:20:02]Ezt csak szeretném jelezni.

[00:20:04]Lehet-e valamiféle általános példa?

[00:20:08]Én emlékszem rá, valamikor a 90-es évek elején csak Balatonfűzfőnél megállapították, hogy ott borzasztó korfája van a településnek.

[00:20:16]És akkor a polgármester ha az, ha jól emlékszem, Varjú Lászlónnak hívták.

[00:20:20]Egy kiváló, bocsánat, Varjú Lajos egy kiváló polgármester volt.

[00:20:25]Laj elkezdte a maga módján élénkíteni a fiataloknak az érkezését azzal, hogy ott területeket szabadított föl.

[00:20:32]És úgy lehetett oda ingatlanokat építeni, hogyha oda be is költöztek ezek a fiatalok.

[00:20:41]Tehát, hogy ez ez mondjuk kiterjeszthető ez, hogy van-e hova egyáltalán, tehát van-e terület, ahol ezt meg lehet csinálni?

[00:20:49]A kérdésedre is válaszolni fogok, viszont hadd válaszoljak hosszabban egy picit még az előző kérdésből kiindulva.

[00:20:56]Tehát ugye az ingatlanárak kapcsán azt látjuk, hogy tényleg olyan mértékű volt az elmúlt 10 évben a a kiemelt érségekben, főleg a parti településeken a az ingatlanár növekmény, tehát hogyha ezt egy grafikon ábrázoljuk, akkor ilyen exponenciális növekménynek tűnik, akár többi megyével összehasonlítva, más kiemelt térségekkel, Budapesttel összehasonlítva kiugróértéket vesz fel a Balaton.

[00:21:20]Ez nyilvánvalóan azt eredményezte, hogy amennyiben nincsen befektethető tőke vagy más ingatlan, ami cserealapot képez, a helyi lakosság valóban nagyon nagy mértékben szorult kiitelepülések ingatlanpiacáról, és esetenként ez azt is jelentette, hogy mondjuk ilyen sajátos agglomerációs zónák jöttek létre, akár mondjuk Balatonfüred tágabb térségében, vagy akár siófok eseté is mondhatnánk.

[00:21:48]Na most ezt látva a Balatonfejlesztési tanácsnak volt egyébként egy úgynevezett szolgálati lakásprogramja, amely végül is egy a település az imént említett településfejlesztési pályázatokon túli fejlesztési program volt.

[00:22:10]Erre eredetileg a közigazgatási és területfejlesztési Minisztérium 5 milliárd Ft forrást biztosított.

[00:22:17]És akkor szintén Bft által megfogalmazott pályázat útján a Bft-hez pályázhattak be önkormányzatok, transzparens döntés és projektmegvalósítás.

[00:22:30]Na most végül is annyi történt, hogy itt inkább a városokban volt nyilván egy ilyen szolgálati lakásépítési folyamat a az elmúlt időszakban.

[00:22:44]Valamivel több, hogyha jól emlékszem, mint 100 szolgálati lakás készült el.

[00:22:45]A az volt a lényeg, hogy kifejezetten az önkormányzat által meghatározott bérleti struktúrákban és bérleti konstrukciókban legyen ezek legyenek ezek a szolgálati lakások hasznosítva.

[00:23:04]kifejezetten olyan szakmákban, vagy kifejezetten olyan szakmák és dolgozók számára, akik mondjuk az önkormányzati szektorban, szociális szektorban, oktatásban, egészségügyben dolgoznak.

[00:23:16]Tehát ezek ilyenek történtek.

[00:23:16]viszont ez a azért ez a 100 lakás önmagában azt gondolom, hogy nem fogja megoldani Csepengerben.

[00:23:25]És ehhez kapcsolatóan még azt szeretném elmondani, hogy 2023-ban és 25-ben volt egy vizsgálatunk, amelyben a balatoni középiskolás fiatalokat kérdeztük meg arról, hogy hát milyen perspektívát látnak maguk előtt.

[00:23:43]És egyébként ezért 10-es, 11-es, 16-17 éveseket kérdeztünk.

[00:23:47]Önkitöltős kérdőív, osztályfőnöki órán.

[00:23:50]És megdöbbentő volt azt tapasztalni, hogy habár a az eredményeinkből az jött ki, hogy nagyon erősen kapcsolódnak mag a térségnek az értékeihez, természetközeliséghez, ökeológiai értékhez, látják azokat a az adottságokat maguk körül, amelyek amelyek a az ő településekön vagy régiókon megvan, régiójukban megvannak, mégis azok, akik meg tudják fogalmazni hogy hol szeretnének dolgozni és hol szeretnének letelepedni, azoknak a relatív legnagyobb aránya az külföldet és Budapestet mondja, mint várható lettelepedési helyszínt.

[00:24:33]Ez az egyik.

[00:24:35]A másik pedig, hogy ha jól emlékszem, akkor a harmadik, a második és leg második és harmadik leggyakoribb válasz annak tekintetében, hogy hol szeretnének elhelyezkedni, az egyrészt az az volt, hogy saját vállalkozás külföldön, valamint egy külföldi multiülföldi telephelyén szeretnének dolgozni.

[00:24:56]Tehát hiába van meg, és ez hosszú időtávban megvan egy egy mérhető balatoni identitás, mégis látják maguk körül a fiatalok azokat a azokat a hiány fiatalok azokat a hiányosságokat, amelyek mégis hát a a perspektívájukat valamilyen más térbe helyezik ki a jövőben.

[00:25:21]És hát, hogy mondjam, egy szolgálati lakásfejlesztési program az egy eszköz, de valójában jó lenne az, hogyha ezt lehetne valamiképpen finomítani az építésen túl, akár valamiféle ösztöndíj program, akár valamilyen szélesebb körű munkáltatói, önkormányzatai, munkavállalói együttműködés kapcsán.

[00:25:43]Erre egyébként megvannak a terveink.

[00:25:43]De ez azért is érdekes, mert ugye mégis csak a a Balaton környéki településekhez, megyeszékhelyekhez azért nagyon komoly felsőoktatás is társú.

[00:25:54]Tehát a Veszprém megyére gondolok, hogy egyetem Siófokon kihelyezett kampusz Kezdthelyen, mint hogy ez a ez a fajta értelmiség, ez nem ragad meg a környéken.

[00:26:04]Azért az látszik, hogy a diplomás népesség aránya alapvetően magas a térségben, de főleg természetesen a parti település.

[00:26:12]Hol tudok elhelyezkedni azokkal a diplomákkal?

[00:26:14]És mire mire épül a balatoni Igen.

[00:26:18]Tehát a szolgáltatás rendszer.

[00:26:20]Szükség van ezekre az értelmiségekra?

[00:26:22]Ön azt gondolom, hogy és az látszik, hogy például a a kiemeltség vállalkozás sűrűsége jóval nagyobb mondjuk a Dunán túli átlagnál.

[00:26:32]Vagy akár hogyha megnézzük a Weszprém megyei adatokat, Somogy megyei adatokat, Zala megyei adatokat, azt látjuk, hogy hogy a Balatonnán van egy nagyon erőteljes sűrűsödés például a vállalkozások vonatkozásában.

[00:26:44]De egy másik oldalról világítanám meg ezt a problémát, és a hogy ugye hol tudnak elhelyezkedni, számomra megdöbbentő volt a a 2022-es népszámlálás ingázásai adatait átböngészve, hogy például Fonyó településnek a foglalkoztatjai foglalkoztatottjai 9%-ban hát tulajdonképpen napi vagy heti többszöri rendszerességgel Budapestre ingáznak.

[00:27:16]Zamárdi település foglalkoztatottjainak több mint 10%-a ingázik Budapestre.

[00:27:21]Tehát a bocsánat, akkor ez egy agglomeráció, tehát a a legalábbis az az északi partkrész, vagy a déinek egy bizonyos része, az biztos, hogy akkor a budapesti agglomeráció része.

[00:27:33]Nem.

[00:27:35]Ezt én így földrajzos vagyok.

[00:27:35]Nagyon nehezen tudom kijelenteni, hogy ez a budapesti agglomeráció része.

[00:27:38]Viszont azt látjuk, hogy mindenképpen közeledik hozzá, és önmagában ez a Balatonkörnyéki településgyűrű egy sajátos agglomerációt alkot.

[00:27:48]De való való igaz ez, hogy mind az elérhetőségi időknek a a csökkenése, mind például ezek a vasútfejlesztések, az autópálya satöbbi, satöbbi, igazából abba az irányba tolta el a hatásokat, hogy hogy Budapest és a Balaton közeledett egymáshoz nagyon nagy mértékben, lecsökkentek a távolságok, ami akár a napi ingázásban is megjelenik.

[00:28:12]Bocsánat, ha az uniós pályázatokkal jól sáfárkodtunk volna, akkor a Balatonmal egy órás agglomerációs térsége lenne a fővárosnak.

[00:28:22]Hát a hogyha azt nézzük, akkor a Keleti Partn majdnem egy óra.

[00:28:25]Igen.

[00:28:25]De megvannak-e azok a sajátosságai, ami amik az mondjuk itt a fővárosban aztán pontosan tudjuk, én a fővárosi agglomerációban élek, hogy annak milyen milyen problémái vannak, hogy érezhető-e ez a Balatonnalnál?

[00:28:40]Mondjuk nem a fővár, hogy mondjuk legyen székes-fehérvár, hogy akkor ott ott már szerintem van agglomerációs hatás a Balatonhoz.

[00:28:47]Hogyha itt most például az agglomerációs hatásnak például a forgalmi terhelési viszonyait nézzük, akkor nyilvánvalóan ez ez érzékelhető.

[00:28:56]Tehát a például a 2023-24-ben volt egy volt egy mobilitási tervkészítési projekt, amit az Európai Unió támogatott.

[00:29:07]Igazából egy egy egy Európai Uniós léptékben is egyedi fenntartható regionális mobilitási terv készült Balatonra, ami egyébként egy hasonló forgalmi modellen alapul, nem, mint mondjuk a budapesti mobilitási terv.

[00:29:23]Tehát ez egy innovatív történet, és azért ez ez nagyon nagy mértékben kimutatta azt a statisztikai adatokon túlmenően is, hogy milyen áramlás zajlik akár Székes-Fehérvárra, akár egyébként Budapestre, és a budapesti agglomerációban ez nagyon fontos.

[00:29:36]És egyébként van egy bizonyos értelemben egy ellenirányú mozgás is megvan, ugyanis amikor településvezetőket, tehát polgármestereket kérdeztünk meg arról, hogy ő hogyan látja, hogy a covid időszaka alatt honnan költöztek be a településükre nagyobb számban és mértékben, akkor a leggyakoribb válasz az az volt, hogy Budapest és a budapesti agglomeráció.

[00:30:00]Ez volt mondjuk 2021-22-ben.

[00:30:07]Az utóbbi időben viszont bár erre vizsgálatunk jelenleg nincsen, ez csak ilyen háttérbeszélgetésekből érzékelhető, meg úgy, amit magunk körül látunk a térségben, mintogyha elindult volna egy ilyen ellenáramlás.

[00:30:22]Tehát aki a covid idején leköltözött, az az minthogyha egy picit lelkesedését vesztette volna, vagy vagy valami valami módon meglátta volna azokat a hiányosságokat, amelyek amelyek a térségben egyébként megvannak.

[00:30:35]Tehát például nem azt a szolgáltatás minőséget kapja meg a az illető beköltöző, amit mondjuk a budapesti agglomerációban például megszokott, vagy például rájött arra, hogy ez a 70-80 perces Budapesttől való távolság neki nagyon nehezen megoldható napi szinten vagy vagy heti szinten.

[00:30:54]És itt e tekintetben minthogyha érzékelnénk egy ilyen ellenirányú mozgást.

[00:30:59]beszéltünk arról, hogy hallgatam, hogy hogy ezt a fajta szerintem bizonyos időszakokra jellemző túlzsúfoltságot a terület infrastruktúrája el tudja-e tartani, tehát megbirkózik-e vele?

[00:31:11]Ment-e ebbe pénz?

[00:31:15]Természetesen voltak fejlesztések, viszont ami nagyon fontos szerintem az az, hogy hogy mi látszik helyben, és milyen milyen konfliktusok csapódnak le igazából helyben, akár az önkormányzatok szígyén.

[00:31:28]Az látszik, hogy a parti települések mindegyikén tulajdonképpen nem volt olyan polgármester, aki ne számolt volna be infrastrukturális hiányosságokról, ami éppen a az építések és a beköltözések nyomán keletkeztek egy ilyen sajátos agglomerációs problémaként egyébként.

[00:31:50]Tehát, hogy mi ami a budapesti agglomerációban megtörténik, az az sok esetben megtörténik egyébként ilyen infrastruktúrális szűk keresztmetszentgé itt a Panaton térségében, akár például a víznyomás vagy az elektromos hálózatban jelentkező feszültségproblémák vonatkozásában.

[00:32:08]Tehát ezek megvannak.

[00:32:08]És ami szintén még egy egy nagyon érdekes, és és azt gondolom, hogy figyelemre méltó probléma ez a ez a szőlőhegyeken és a korábbi zárt kerteken zajló folyamatok, ahol ugye viszont tulajdonképpen ilyen olyan infrastruktúrális ellátottságú területekre költöztek ki és költöznek viszonylag nagy számban állandó lakos állandó lakosként megjelenő ingatlantulajdonosok, amely amelyek alapvetően nem arra lettek kitalálva, hogy ott állandó lakosok éljenek.

[00:32:43]Tehát, hogy az az infrastruktúrális ellátottság nincs meg.

[00:32:47]Tehát adott esetben van mondjuk villany, de például vezetékes víz nincs, szendvícsatorna nyilvánvalóan nincsen.

[00:32:55]Tehát hogy és ezek is igazából a helyi szinten jelentkeznek, tehát az önkormányzatoknál jelentkeznek nagyon gyakran konfliktusként és problémaként.

[00:33:05]Ezt szerintem érdemes elmondani, bocsánatot kérek, hogy hogy a a mi becsléseink szerint 7-8000 állandó lakos él a kiemelt térség zárt kerti területein.

[00:33:18]Tehát, hogy az a 7-8000 lakos, ez egy ilyen kisvárosnyi embert jelent ebben a régióban.

[00:33:27]Összegezzük egy kicsit.

[00:33:27]Nagyon mély infrastruktúrális problémák vannak.

[00:33:32]Nagyon súlyos demográfiai válság.

[00:33:36]Ez párosul egy időszakos, rendkívüli túlzsúfoltsággal, elszabadult ingatlanárakkal és a fiatalok elvándorlásával.

[00:33:45]Ez nem egy robbanászélyes állapot, de a lassú erjedésé mindenképpen benne van.

[00:33:50]Mi az, amit azonnal meg kell tenni, hogy ezt a folyamatot megállítsák?

[00:33:57]Mit lehet várni ebben az új kormánytól?

[00:33:59]Tehát és éreznie bármiféle hajlandóságot.

[00:34:01]Ugye Lőrinc Viktória ő a vidékfejlesztésért felelős miniszter épp a elmúlt napokban lett kinevezve.

[00:34:13]Ő azt mondta, hogy a Balatont az térségből származik egyébként a távolabbi részéről, de a térségből származik, tehát nyilvánvalóan érzékeli ezeket a problémákat, és ő azt mondta, hogy a Balatont azt igenis fejleszteni kell, és négy évszakossá meg mit tudom én.

[00:34:27]De én ezt már hallottam.

[00:34:27]Tehát én ezt már nagyon sokszor hallottam.

[00:34:30]2022-ben a az akkori kormány 2022 decemberében elfogadta a Balaton kiemelt térség hosszútávú fejlesztési koncepcióját, stratégiai programját, egy ilyen komplex területfejlesztésű programot, amelyet egyébként a Balatonfejlesztési tanács terjesztett a kormány elé elfogadásra.

[00:34:53]Tehát ezt lényegében a mi mi eredményeink révén és mi tervezési munkánk révén előállt hosszú és közéktávú programdokumentum.

[00:35:01]Erről született egy kormányhatározat, amelyben gyakorlatilag ki kimondásra kerül, hogy a kormány egyetért az abban foglalt célokkal, prioritásokkal.

[00:35:18]Na most ebben a kormányhatározatban igazából aztán nem kerültek megfogalmazásra sem megvalósítandó projektek, sem pedig források nem kerültek értelemszerűen emellé.

[00:35:27]Ez a tervezési folyamat hangsúlyozom 2020 és 22 közötti időszakról beszélünk.

[00:35:35]Egy széleskörű szakmai társadalmi, intézményi egyeztetés mentén zajlott.

[00:35:44]Tehát például a térségnek a közüzemi szolgáltatóitól részletes projektlistát kértünk arra vonatkozóan, hogy melyek azok a beavatkozási pontok, ahol ahol igazán jelentős szükségletek vannak.

[00:35:57]És igazából ez a program ez tartalmazza is ezeket.

[00:36:04]És sok esetben, tudomásom szerint akár akkor is, hogyha hogyha egy tipikusan egy ágazati projektgazda van, például vízmű, valójában bizonyos értelemben előkészített projektekről beszélünk.

[00:36:16]Tehát egyrészt van egy kormány által elfogadott program, amit a Balatonfejlesztési Tanács készített elő és javasolt elfogadásra, de valójában ez ugye megvalósítási fázisban igazán még nem lépett az elmúlt elmúlt években, vagy csak nagyon sporadikusan.

[00:36:38]A másik pedig az, hogy hogy vannak olyan szintén előkészített projektjeink, amik a amik hát tulajdonképpen innovatívnak mondhatók.

[00:36:48]ilyen például a egy ilyen energiaközösségek létrehozását célzó térségi léptékű kezdeményezés, amelyben igazából a a szolgáltatókkal, településekkel, önkormányzatokkal egy ilyen széleskörű adat együttműködése révén egy széleskörű adatbázis jött létre, és végül is az lenne a cél, hogy a helyben megtermelt egyébként alapvetően napenergiát, vagy a nap nap nap elemekből származó energiát, tehát megurul energiaforgásukat helyben fogyasszuk el.

[00:37:24]És ugye ez csak úgy működhet, hogyha egyes települések, egyes nagyfogyasztók, egyes nagyobb termelők tulajdonképpen egy ilyen sajátos autonómrendszert képeznek, és ennek a regionális modelljét kidolgoztuk, és tulajdonképpen ezt ez a döntéshozók által is ismert, sőt Brüsszelben is bemutatásra került ez a projekt.

[00:37:48]Egyelőre ez még nem kapott ilyen értelemben zöld utat.

[00:37:50]Tehát, hogy vannak olyan vannak olyan előkészített vagy vagy előkészítés alatt álló projektjeink, amelyek mi úgy gondoljuk, hogy hogy segíthetnének ezeken a a szű ezeknek a szűkkeresztmetszeteknek az oldásában.

[00:38:06]Tehát nem kell mindent előlről kitalálni, van mire alapozni, de maga a térség az alkalmas-e az ilyen típusú együttműködésre?

[00:38:14]Gondolok itt arra, tehát aki egy kicsit ismeri a területet, az tudja, hogy Fürred és Siófok szembenállása, de ugyanez nagyobb léptékben, Veszprém pápa, akkor még a Keszhelyről ne is beszéljünk.

[00:38:26]Tehát, hogy ezek az önkormányzatok, ezek képesek-e együttműködni a Balatonért.

[00:38:31]Azt szoktuk mondani, egy kicsit talán patetikus a megfogalmazás, de hogy a a Balaton térségében évszázados hagyománya van a kooperációs gyakorlatoknak.

[00:38:38]A az 1800-es évek végén ugye már létezett a Balatonegylet, létrejött a Balatoni Intézőbizottság, létrejött 1904-ben a Balatoni Szövetség és ezek ezek a szervezeti gyökerek alapvetően és ezek a kooperációs gyakorlatoknak a a a gyökerei azt eredményezik, hogy hogy a Balaton térségében a kooperatív projekt eknek minden konfliktus ellenére azért van egy megfelelő táptalaja.

[00:39:14]Erre példa volt egyébként a 2000-es években a turisztikai destinációmenedzsment rendszernek az alulról jövő tört vagy alulról alulról jövő kezdeményezés alapon történő kialakítása.

[00:39:29]ö természetesen számos konfliktus által terhelt a térség mind a társadalmi rétegeket, mind érdekcsoportokat, mind akár települési pozíciókat tekintve.

[00:39:43]Ugyanakkor egyrészt ismétlen arra hívnám föl a figyelmet, hogy éppen van tehát egy éppen a az együttműködés platformént funkcionálni képes intézményi struktúra van jelen a térségben, és van jelen beágyazódva a térségbe.

[00:40:03]Ugye ez mondjuk ki akkor ez a Balatonfejlesztési tanács.

[00:40:08]Ö a másik pedig az, hogy az érdekeket igazából ö szeretem a Balaton térségében én úgy úgy vizsgálni, hogy hogy mégis van egy olyan sajátossága, hogy ezeket az érdekviszonyokat egy adott dolog mégis csak egy irányba tudja rendezni.

[00:40:28]És ez az adottság, hogy ez a rendkívül érzékeny társadalmú, gazdaságú, számos kockázattól, konfliktustól terhelt régió mégiscsak igazából azért mégis csak egy dolog túl fő mind a jelene egyébként meg mind a jövője.

[00:40:44]És valójában ez ugye a Balaton vize, és annak a minősége, annak a mennyisége, annak a fenntarthatósága.

[00:40:52]És ö ez a ez a kulcsfeltétel azért néiképpen képes ö hát együttműködésre és szolidaritásra sarkalni a településeket.

[00:41:03]Ennek egyébként például egy egy korábbi példája, mondjuk a 90-es évek elején a a halpusztulás kapcsán tapasztalható, végül is egy ilyen szükségszerű együttműködésnek a kialakulása volt.

[00:41:19]Tehát az, hogy egy ilyen egy ilyen érzékeny ökológiai rendszerű tó határozza meg egy térségnek a fejlődését, társadalmi gazdasági potenciájét is ilyen nagy mértékben határozza meg, azért ez kellően érzékennyé és kooperatívá is képes tenni az a az adott feleket, tehát a partnerséget valamiképpen képesség.

[00:41:42]Igen.

[00:41:42]Ez az, amikor a víz határozza meg a tudatot.

[00:41:44]A de ha már víz, tehát a nézőimnek mondanám, hogy én valamennyire ismerem a Balaton térségét, és pontosan tudom, hogy az ott élő emberek, amikor már markológépet láttak, akkor már magukban mészáros lőrincet anyászták az elmúlt években.

[00:42:01]És azt is tudom, hogy ha a tagó sétányon végigmegy valaki, akkor nagy eséllyel botlik bele a nervbe, de ez ne szegje kedvüket.

[00:42:08]A Balaton az Magyarország egyik gyöngyszeme.

[00:42:12]Szeressék, menjenek oda, ápolják és vigyázzunk rá.

[00:42:15]Köszönöm a beszélgetést.