A Master Good-konfliktus: Valóban a külföldi vendégmunkás az egyetlen kiút?

[00:00:00]Szeretettel köszöntöm a nézőket, hallgatókat.

[00:00:02]Ez a Jelen Közéleti magazin podcastja.

[00:00:04]Én Óodi Molnár Dóre vagyok.

[00:00:06]És mielőtt belevágnánk aktuális adásunkban, kérem iratkozzanak fel a csatornánkra, ha még nem tették, illetve ha van lehetőségük és módjuk, akkor támogassák a munkánkat.

[00:00:14]Tudják, független kritikus sajtó nélkül.

[00:00:17]Nincs szabad nyilvánosság, és a mindenkori hatalom kontrolljához pedig elengedhetetlen a független és kritikus sajtó.

[00:00:25]És köszönjük szépen.

[00:00:25]És akkor kezdjük el a mai podcastunkat.

[00:00:31]Néhány napja az ország egyik legnagyobb húsfeldolgozó cége, a Master Good, szóváltásba keveredett a frissen megválasztott miniszterelnökkel, Magyar Péterrel.

[00:00:41]A konfliktus egyik eredője az volt, hogy a Tiszapárt már a kampányban tett ígéretének megfelelően szigorította a külföldi vendégmunkások behozatalát.

[00:00:54]Az új szabályozás már hatályban van, tehát ezt viszonylag gyorsan tető aláhozták.

[00:00:57]Erre reagált a Mastergood vezetője azzal, hogy ha nem hozhatnak be vendégmunkásokat a Fülöpszigetekről, akkor bizony egy 120 milliárdos nagy beruházásukat nem tudják véghez vinni.

[00:01:11]És ez a vita jól mutatja azt a helyzetet, hogy a gazdaságban súlyos válsággócok vannak, a növekedésnek számos korlátja van.

[00:01:22]Ennek az egyik eleme a munkaerőhiány, amelyre rávilágít a konfliktus.

[00:01:27]Szeretettel köszöntöm a az adás vendégeit, hiszen talán már kitalálták, hogy munkaerőpiac és oktatás témában fogunk most beszélgetni.

[00:01:35]Horvát Ádámot, a Prohumán csoport fejlesztési szakmai vezetőjét.

[00:01:40]Köszönöm, hogy itt vagy velünk.

[00:01:42]És Major Gábort, a cég stratégiai igazgatóját.

[00:01:45]Mind a ketten nagyon régóta foglalkoztok már oktatással és munkaerő piaccal, úgyhogy aentikusabb forrásokhoz fordulok, hogy most ezt a konfliktust egy picit értelmezzétek számunkra, hogy mégis milyen konfliktus ez, mi húzódik mögötte, milyen strukturális válság van a munkaerőpiacon, ami ennyire kiéleszte a helyzetet a Mastergood kapcsán.

[00:02:09]Ühüm.

[00:02:09]Hát úgy látjuk, hogy egy tökéletes vihar van a munkaerőpiacon.

[00:02:11]Ugye egyszerre három frontról kerül nyomás alá.

[00:02:17]Van egy komoly demográfiai válság, van egy globalizációs helyzet, és van egy felgyorsult technológiai nyomás az egész világunk erőpiacán.

[00:02:27]A konkrét helyzetre nyilván az urak majd lejátsszák egymás között, hogy mi a részlet.

[00:02:34]Ugye nagyon sokszor hajló vagyunk féligazságok, félinformációk alapján ítéletet mondani egy helyzetről.

[00:02:40]Amire szerintem Bárány László a Mastergurról próbált rávilágítani, az az, hogy egyrészt az Európai Unió része vagyunk, tehát a munkaerőnek szabadáramlása van, és az üzleteknek is szabadáramlása van.

[00:02:56]Tehát üzletemberként ő nyilván, és nem csak ő, hanem a legtöbb európai üzletember úgy gondolkodik, hogy természetesen vannak van van hűsége a saját országa iránt, de de egyszerűen előállatnak olyan helyzetek, hogy ő neki optimálisan nem az a legjobb, hogyha ha Magyarországon van ugye Kisvárdal közel is van a a határoz.

[00:03:18]Tehát ez ez az egyik fontos dolog szerintem, hogy megértsük a munkaerőpiac kapcsán, hogy egy nyitott gazdaságban élünk.

[00:03:24]Tehát a cégek is tudnak dönteni, hogy hova mennek, meg a munkaerő is tud dönteni, hogy hogy melyik országba megy.

[00:03:31]Eleve az európai munkaerő szabadonik, tehát nagyon-nagyon sok magyar munkás elment külföldre.

[00:03:39]Egyre kevesebben vagyunk évente, 50000-rel kevesebben vagyunk a magyar munkaerőpiacon.

[00:03:44]és a technológizáltság szintje, a hatékonyság még nem ért el olyan magas fokra, hogy ezt a a különbséget ezt áthidalja.

[00:03:53]Tehát viszonylag átmeneti állapotban vagyunk, azt gondolom, és ezt ott Bárány László is mondta, hogy azért előbb-utóbb úgyis az lesz, hogy a robotok fogják a csirkét feldarabolni.

[00:04:03]Tehát arról a pár évről beszélünk, amíg ez nincsen így.

[00:04:05]És akkor egy picit menjünk bele a munkaerő természetébe.

[00:04:10]Ugye a munkaerőnek az egyik legfontosabb paramétere, hogy van vagy nincs.

[00:04:12]Ugye ekörül megy a a polémia.

[00:04:16]Mi akik 14-5 helyen az országban irodákkal dolgozunk, 25000 embernek adunk munkát, mi inkább azt az álláspontot tudjuk erősíteni, hogy nem nagyon van munkaerő.

[00:04:29]Ugye ez egy strukturális probléma, mert nem azt jelenti, hogy nincsenek olyan emberek, akik nem dolgoznak és nincsenek olyan álláshelyek, amik nincsenek betöltve.

[00:04:36]Mind mindegyik van.

[00:04:36]Tehát vannak emberek, akik nem dolgoznak durván 300000-en.

[00:04:39]És vannak betöltetlen álláshelyek is, csak ezek fizikailag nem feltétlenül ugyanott vannak, és persze valamekkora távolság áthidalható.

[00:04:52]De nem biztos, hogy mindenki szeretne mondjuk egy hétig távol lenni a a családjától.

[00:04:57]nem olyan szaktudással rendelkeznek, nem olyan attitűddel rendelkeznek és még van föl lehetne sorolni egy pár nem olyan képzettséggel rendelkeznek, tehát egyszerűen nincs nem nem találkozik a az igény feltétlenül.

[00:05:12]És ezekre a problémákra kell választ találni, amire nagyon sokféle válasz lehet.

[00:05:16]Az egyik válasz az, hogy vendégmunkásokat hozunk ami jól működik egyébként Magyarországon összesen 2% a külföldi munkaerő aránya míg a régió többi országában és ez inkább 5% körül van.

[00:05:31]Tehát nincs ez túlhúzva, túlfeszítve még ez a a helyzet.

[00:05:37]Nyilván egy viszonylag hiszterikus politikai környezetben voltunk itt az elmúlt években, ahol nem volt ez a helyén kezelve.

[00:05:44]És nyilván szét kell szárazni, hogy ki az, aki vendégmunkás, ki az, aki külföldi munkaerő, mert mondjuk egy amerikai cég SSCében itt dolgozó olasszal nyilván senkinek nincs semmi baja.

[00:05:54]Ki az, aki legálisan dolgozó külföldi itt?

[00:05:56]Ki az, aki illegálisan dolgozó külföldi?

[00:06:01]Nagyon-nagyon sok jogcímen jöhetnek be az országba.

[00:06:04]Nyilván a nézőink az mikor ezt így elképzelik akkor a pizzafutárokat meg a hát Budapesten mondjuk azt, hogy Budapesten ez a leglát leglátványosabb.

[00:06:18]Na most a pizzafutárok például tipikusan egyébként itt tanuló diákok, tehát hallgatói jogviszonnyal érkeznek ide és egyéni vállalkozóként dolgoznak.

[00:06:26]Tehát őról például semmilyen vált az ő jogviszonyukban semmilyen változás nem történt.

[00:06:31]Itt ugye a kölcsönzött munkaerő egy jogviszonyát szigorította jelen pillanatban a kormány.

[00:06:39]erről beszélnétek egy kicsit ennek a szigorításnak a hatásáról, merthogy Magyar Péter a gazdaság beindítását ígérte, és most mégis úgy tűnik, hogyha ebből a mastergos közleményből indulunk ki, hogy egy 120 milliárdos beruházást kell elhalasztani, hogy ez éppen fékezni fogja a gazdasági növekedést, hogyha ilyen döntéseket kénytelenek hozni a cégek, azért mert nem lesz elég munkaerő.

[00:07:04]Nem tudjuk, hogy mi fog történni.

[00:07:06]Tehát, hogy ebből men tényleg itt ez ez kvázi egy fenyegetés volt, vagy egy vagy egy kétségbe esett kiáltás volt.

[00:07:12]Ebbe nyilván mi nem látunk bele erről erről a akkor emeljük meg a témát, hogy önmagá ez önmagában fékezés képességnek nagyon-nagyon fontos, sőt mára talán mond kietak, hogy kulcseleme a munkaerő számossága és még inkább a minősége.

[00:07:28]Tehát itt arról ahhoz, hogy hogy Magyarország versenyképessége javuljon, a legfontosabb az az, hogy minden eszközt bevessünk, amivel ezt a hatékonyságuk tudjuk növelni.

[00:07:41]Ezek közül legalább három van, amit érdemes aláhúzni.

[00:07:43]Az egyik a munkaerőtartaléknak a mobilizálása.

[00:07:48]Durván 300000 emberről beszélünk, de nyilván ez a 300000 ez a alsóbb társadalmi rétegekben van.

[00:07:54]Lehet, hogy soha nem dolgozott, vagy csak idénymunkákon van.

[00:07:58]Tehát mi becslésünk szerint körülbelül ezeknek 15%-a az, aki mondjuk egy éven belül valódi értékteremtő termelő munkába be tud állni.

[00:08:07]A többivel is foglalkozni kell, de az egy szociális kérdés, hogy hogyan lehet őket olyan higiéniás helyzetbe hozni, olyan attitűdökkel felruházni, hogy ő mondjuk minden reggel felkeljen, elmenjen valahova dolgozni, és egyáltalán ez fontos legyen számára, hogy keresete van.

[00:08:22]Tehát ez ez egy szociális kérdés, de de mindenképpen kell foglalkozni a munkaerőtartalékkal.

[00:08:27]A munkaerőtartaléknak egy alkérdése az atipikus foglalkoztatás.

[00:08:29]Tehát nagyon sokan azért nem dolgoznak kismamák, nyugdíjasok, valamilyen hát hátránnyal élők vagy egyszerűen csak nincs kedvük nyolcszórát dolgozni, ott minden eszközt meg kell ragadni, szélesíteni kell azoknak az eszközöknek a körét, amivel ők rávehetők arra, hogy 2 n hat nc órában valamilyen jogviszonyban dolgoznak.

[00:08:51]Ez a munkaerőtartalék kérdése.

[00:08:56]És ez, hogyha ez nem ad választ, márpedig eddig a piac azt igazolta, hogy vissza, hogy nem ad választ, akkor lehet azon gondolkodni, hogy akarunk-e külföldi munkaerőt, milyen szektorokban akarunk külföldi munkaerőt, milyen végzettségünk külföldi munka, melyik országokból akarjuk, mennyi időre akarjuk engedni, és milyen jogszíneken akarjuk enged engedni.

[00:09:15]Biztos, hogy itt van finom hangolásra lehetőség.

[00:09:18]A másik, aminél sokkal fontosabb, hogy aki dolgozik, az hatékonyabban dolgozzon.

[00:09:23]Ugye mi azt szoktuk mondani, mindenki lépjen egyet előre.

[00:09:28]Az azt jelenti, hogy ugyanannyi munkaidő alatt nagyobb termelékenységgel járuljon hozzá a cég, és így végső soron a a GDP.

[00:09:36]Ehhez biztos, hogy képzés kell.

[00:09:36]Ráadásul ez nem csak az egyének szintjén érdekes, hanem az egy szervezettségi kérdés is.

[00:09:43]Ha hiába valaki nagyon hatékony, hogyha a vállalati folyamatok nem úgy vannak megszervezve, hogy hogy az az egyéni hatékonyságát fel tudja használni, akkor evvel nem megyünk előre.

[00:09:54]Mi azt gondoljuk egyébként, hogy en ez sokkal jobban járulna hozzá Magyarország Magyarország versenyképességéhez, mintogyha az utolsó embert is összesöpörjük, minden lukat betömünk külföldi munkavállalóval.

[00:10:06]Nyilvánvalóan se a munkaerő kölcsönzőknek, se a foglalkoztatóknak nem fontos az, hogy külföldiek jönnek ide.

[00:10:13]Ha meg lehetne oldani magyar munkaerővel, akkor megoldanák.

[00:10:14]Egészen biztos vagyok, hogy a Masterg is megoldaná, meg mindenki, aki aki ilyet foglalkoztat.

[00:10:20]Sokkal olcsóbb lenne.

[00:10:23]Ugye hiedelmekkel ellentétben nem keresnek többet és kevesebbet se.

[00:10:27]Ugyannyit keresnek, mint a magyarok.

[00:10:29]De van egy csomó járulékos költség.

[00:10:31]Ide kell őket utaztatni, külföldön kell őket kiválasztani, lakhatást kell számukra biztosítani, egy védőhálót kell sokkal inkább biztosítani, hiszen nincs családjuk.

[00:10:41]Tehát ez egy nagyon-nagyon komplex kérdés.

[00:10:44]Említetted a munkaerőnek a képzettségi szintjét?

[00:10:48]Mi a baj azokkal, akik így most még nem tudnak vissza menni a munkaerőpiacra?

[00:10:53]Hiszen az előző kormány tényleg mindent megtett annak érdekében, hogy mobilizálja az alsóbb társadalmi rétegekből is azt, akit lehetett.

[00:10:59]Most 300000 potenciális munkavállalóról beszélünk, akiknek egy 15%-a, ahogy említetted, mobilizálható.

[00:11:11]Mire lehet építeni egy munkaadónak?

[00:11:14]Milyen készségekre?

[00:11:14]És megvan-e ez a készség ebben a csoportban?

[00:11:18]Szerintem is ez az egyik kulcskérdés, amiről a Gábor is beszélt.

[00:11:22]Magyarországon az aktivitási ráta az 7678% körüli.

[00:11:27]nagyon büszkék korán az előző kormány és képviselő és az a helyzet, hogy az európai átlagot meghaladó aktivitás ráta van ma Magyarországon a vezető, tehát hogy aki a legmagasabb aktivitási rátával rendelkezik, az Dáni ott 83% a az aktivitásiráta.

[00:11:46]Azt gondolom, hogy az tényleg egy csúcsrajáratott társadalmat mutat, de nem az a lényeg, hogy bárki, akit elérünk, annak legyen egy munkaszerződése, hanem az, hogy annak egy értelmes munkája legyen, aminek van valamilyen hozzáadott értéke.

[00:12:02]És itt egy olyan típusú változás történt az elmúlt évtizedben igazából, akkor gyorsult ez fel, hogy a munkaerőpiaci belépési küszöb nagyon jelentősen megemelkedett.

[00:12:13]korábban, hogyha valakinek volt egy lapátja, és nagyjából alap dolgokkal kapcsolatosan meg tudta magát értetni a közvetlen főnökével, akkor állása is volt.

[00:12:23]De ez ma már gyakorlatilag a hiperracionalizált gazdaságszervezés keretén belül elvárássá vált, hogy de az emailt tudja azért elolvasni és értelmezni.

[00:12:36]Ha nem egy emberrel beszél, hanem egy gépen keresztül kommunikálnak vele, azt tudja értelmezni.

[00:12:41]képes legyen a saját hibáit javítani, észrevenni, vagy másért szólni.

[00:12:46]Ezek olyan szintű plusz elvárásként jelennek meg, amelynek a készségei, alapkompetenciái soha nem fejlesztette senki Magyarországon és egyébként a régióban sem.

[00:13:00]Ezt mutatják az OCD pizzamérések a 15 évesek tudásszintjénél, hogy hogy itt pont elakadás van.

[00:13:07]Ezt azt azt más problémának érzem, ahogy a jelenlegi oktatási rendszerben az előző években komolyan csökkent az olvasás szövegértéssel magas szinten rendelkező diákoknak az aránya.

[00:13:20]Egészen pontosan nőtt azok, akineknek nagyon rossz az olvasás szövegértés.

[00:13:23]És így kerülnek ki a munkaerőpiacra.

[00:13:25]De a már most munkaerőpiacon kint lévő embereknek, ugye a munkaerőpiacra belépő embereknek a száma évről évre csökken.

[00:13:32]Nem ők határozzák meg azt, hogy a munkaerőpiac mire képes, hanem azok, akik már 20-30 éve a munkaerőpiacnak a gerincét adják.

[00:13:43]Ezt a fajta tömeget akkor lehet fejleszteni, akkor lehet email email email emailvasásra felkészíteni, hogyha részt vesz egy erre vonatkozó képzésben.

[00:13:53]És emlékeztek rá, hogy a Tűri István képzési központba, valahol ott a 2010-es évek elején volt az a kis botrányt is kiváltott, hogy ilyen napocskás, rajzolós szövegértés fejlesztő kompetenciaoktatás volt.

[00:14:08]pont ezt a munkaerőpiaci van olyan csoport, akiknek ilyen típusú fejlesztéssel kell indítani, azoknak, akiknek az alapkompetenciái is alacsonyan vannak.

[00:14:19]Igazából ez nem probléma a hanem ennek olyan módon kell megjelenni egy társadalomban, hogy mindenkiről tudjuk, hogy neki milyen kompetenciái vannak, és hogy hogyan tud egyet előrelépni, ahogy ezt a a Gábor is mondta.

[00:14:31]A környező országok azok nagyon-nagyon sok energiát öltek abba, hogy a felnőtt képzésben való részvételi arány az jelentősen nőjön.

[00:14:41]Magyarországon ez az arány nagyon alacsony, és ennek a képzési programoknak a vagy az abban való részvételnek a hatékonysága is alacsony.

[00:14:50]Nagyon fontos lenne, hogy akár a románlengyel szintet elérje Magyarország a felnőttképzési hajlandóságban, és ne legyen szégyen tanulni felnőtt korban, hanem ez legyen a normális állapot.

[00:15:01]Valójában, és ezen a általad is említett konferencián az egyik fontos tanulság az volt, hogy két-három évente lecserelődik az a technológia, amivel dolgoznunk kell.

[00:15:11]Ezt valahogy meg kell tanulni.

[00:15:15]Tehát a tanulás az a munka szerves része, a munkában maradásnak vagy a munkavállalásnak egy fontos eleme, hogy én megtanulom egy új technológiának a használatát, megtanulom azt, hogy hogyan tudok másokkal kommunikálni, megtanulom azt, hogy nem csak megismétlem minden nap azt, amit eddig csináltam, hanem változtatok rajta, javítok, kreatívan, innovatívan állok hozzá, de ez egy teljesen más mindsetet vagy szemléletváltást igényel.

[00:15:44]amihez ki kell alakítani azokat a mechanizmusokat, amikor tömegesen nem pár 10000 ember, hanem milliók tudnak felnőttképzésben részt venni egy adott évben.

[00:15:57]Tehát itt ugye az fontos, hogy mi még azt gondolnák a a nézők, hogy itt ott ilyen teljesen elvontos csak a munkaerők tetejéről beszélünk, és az nagyon fontos aláhúzni, hogy hogy alig van ma már olyan munkakör ahol ahol ez nem jelenik meg igényként.

[00:16:13]Tehát ügyfeleink élő élő tapasztalata az, hogy magyarországi gyártsységből le kellett cserélni azt a tabletet, ahol egyébként egy piros meg egy zöld érintőképernyőt kellett volna megnyomni, és fizikai ilyen rúgós gombot kellett helyette szerelni, mert nem merték megnyomni az emberek.

[00:16:30]Tehát ezen a szinten is már rettenetesen fontos, de hogyha látott valaki parkolóőrt az elmúlt években, hát ők is már valami mobileszközbe pöyögnék be.

[00:16:36]Tehát aki annyira távol van ettől, hogy ezeket nem tudja kezelni, vagy megértő nem lehet betanítani se erre, na ott ott van nagyon-nagyon nagy probléma.

[00:16:48]És még egy fontos dolog, hogy ugye ez a magas foglalkoztatási arány azért történelmeg úgy állt elő, hogy ugye nagyon sokan a közfoglalkoztatásba bejöttek és valóban volt ennek egy dobbantó hatása, abból elég sokan átszivárogtak most már a valódi munkaerőpiacra, de ahogy Ádám is említette, képzés nélkül, tehát ők gyakorlatilag a semmiből megérkeztek a közfoglalkoztatottak világába, és mivel annyira keresleti piac volt, most már valódi munkaerőpiacon vannak, de gyakorlatilag olyan tudással, ami ami ott elégtelen.

[00:17:24]És ezt kell feloldani.

[00:17:24]És ez igaz az irodai munkások szintjén is, meg a vezetők szintjén is.

[00:17:29]Tehát hogyha ha ki akarunk törni abból a csapdából, ami a közepes jövedelmi csapda, ugye gyakorlatilag a a bérek feltorultak, most már oda közel a a közelebb a kerültek a nyugat-európai bérekhez, de a termelékenységünk meg semennyit nem változott.

[00:17:47]innen csak úgy tudunk tovább lépni, hogyha akkor hatékonyság, termelékenységbe lépünk előre, vagy megrekedünk ezen a szinten, ami egyébként a legtöbb ország megreked ezen a szinten.

[00:17:56]Nagyon kevesen itt a régióban a lengyelek és a csehek mutatják annak a jeleit, hogy ők ezt talán meg tudják oldani.

[00:18:02]És itt nagyon fontos kérdés szerintem a a munkaerőpiacnak az a típusú szabályozása, ami a foglalkoztatással foglalkozik, és amelyik meghatároz olyan típusú célokat, hogy egy társadalmon belül milyen foglalkoztatási szituációk forduljanak elő.

[00:18:17]Ha már itt említésre kerültek a futárok, Talinban nincsenek futárok, Észtországban robotok viszik ki a pizzát.

[00:18:25]hogyha ez lehetőség van erre, ha van olyan vállalkozói ökoszisztéma és technológiai befogadókeret, amelyik lehetővé teszi azt, hogy adott esetben bangladesi futárok helyett inkább robotok vigyék ki a pizzát, akkor azzal az egész társadalom jobban jár.

[00:18:41]És ez szerintem egy nagyon fontos szabályozási feladat.

[00:18:45]Arról nem is beszélve, hogy szintén amit a Gábor mond, hogy a a munkaerőpiac teljes vertikumában szükség van erre az egy lépést előre mentalitásra, és az, hogy kinek milyen típusú képzésre van szüksége, ráadásul bizonyos szempontból fordítottan jelenik meg.

[00:19:02]Minél nagyobb szüksége van valakinek egy képzésre, az adott esetben általában összekapcsolódik az alapkompetenciák hiányával is.

[00:19:13]Írásolvasás, szövegértés, digitális kompetencia hiánya.

[00:19:16]Viszont pont ezek a munkavállalók azok, vagy a munkaerőpiacon kívül lévő álláskeresők, akik saját maguk nem fogják tudni megfinanszírozni, megszervezni azt a fajta kompetenciapótló képzést, ami lehetővé teszi, hogy egyébként szakmát tanuljanak.

[00:19:35]Tehát, hogy nagyon sokan nem azért nem tudnak belépni egy szakmába, mert a szakmai képzése hiányzik, hanem a szakma elsajátításához szükséges alapkompetenciákkal sem rendelkezik.

[00:19:44]Az ő esetükben mindenképpen fontos, hogy az állam belépjen, azonosítsa ezeket a problémákat, és olyan mechanizmusokat biztosítson, ami nem csak kiválasztott néhány vállalat számára teszi lehetővé a képzés elszámolhatóságát, hanem széles körben az állampolgárok számára támogatott módon biztosítja azokat a kompetenciákat, amelyek a munkaerőpiaci előrelépéshez szükségesek.

[00:20:08]Ugye van ez a mondás, hogy tudsz úszni, nem és ha megfizetem, de itt nem ez a jó kérdés, hogy és ha megtanítalak, tehát ezt a logikát kellene egy picit továbbvinni, mert ugye visszacsatolva egy picit a a masteros polémiára, ott ugye az volt a a az az ellenoldal véleménye, vagy a má a külön vélemény, hogy hát hogyha többért adnánk, akkor lenne magyar munkaerő.

[00:20:30]Mi ezzel ezzel egy kicsit vitatkozunk, tehát szerintünk nem.

[00:20:36]Tehát ezt nagyon sokan megpróbálták, és rául ez egy komplex dolog.

[00:20:40]Ugye többért akkor tud adni valaki, hogyha ki tudja termelni a vállalat.

[00:20:44]Ugye a Mastergnál ott rá mutatotta a miniszterelnök úr, hogy a számok azt mutatják, hogy akár ez még lehetséges is lenne.

[00:20:51]Ez is egy nyilván egy kicsit bonyolultabb ennél, de de de mondjuk azt, hogy van egy ilyen matematikai képlet, ami alapján ez igaz.

[00:20:59]Öakkor a mastergood nem egyedül van Kisvárán meg Sárváron, hanem ott van egy ökoszisztéma, vannak beszállítói, van egy termelési lánc, vannak versenytársai, vannak nemzetközi versenytársai, vannak a környéken más iparági foglalkoztatók.

[00:21:21]Tehát az, hogy mennyi a bér, azt ez a komplexitás adja meg.

[00:21:23]Tehát hogyha ő kétszer-háromszor annyit fizet, mint a határ túloldalon lévő szlovák versenytárs, akkor nyilvánvalóan az a záró drágább lesz.

[00:21:32]Ezt ki fogjuk-e tudni fizetni, ha elmegyünk a boltba és megvásároljuk.

[00:21:39]Hogyan hogyan lehet ezt az egészet összerakni?

[00:21:41]Szóval ez egy ezért mondtam, hogy nem szabad könnyelmű és gyors ítéleteket hozni, hanem ezt az egészet meg kell érteni.

[00:21:49]Nyilvánvalóan alacsonyabbak a bérek, mint Nyugat-Európába, de a technologizáltság is alacsonyabb, a hatékonyság is alacsonyabb, és az is igaz, és ebben mindenképpen egyet kell értenie miniszterelnök úrral, hogy a foglalkoztatottaknak a jogérvényesítő képessége is sokkal alacsonyabb Kelet-Európába, mint Nyugat-Európában szakszeretek leépültek.

[00:22:14]monopol, oligopol helyzetben lévő munkaadók vannak.

[00:22:17]Sok szempontból túlzottan koncentrált a piac, de ezeket nem lehet egy perc alatt megoldani.

[00:22:22]Ez egészen biztos.

[00:22:25]Meg egy kicsit kanyarodjunk vissza ahhoz, hogy miért alakult ki ez a csapdahelyzet a munkaerőhiánnyal, hogy itt ugye elindult egy olyan gazdaságpolitikai irány, amely ezekre a üzemekre épült, ahol alacsony hozzáadott értékű munkásokat lehet nagy tömegben foglalkoztatni, hogy ez a stratégia az, ami most már kifulladni látszik, és nem fenntartható, és ehelyett kellene behozni valamit, és akkor így kapcsolódnék vissza az eggyel mindenki képző jön eggyel feljebb szintre, hogy ezt egyelőre a munkaerőpiac hogyan tudná befogadni, ha ha hát ha ilyen összeszerelő üzemek szívják föl a munkaerő nagy részét.

[00:23:06]Igen.

[00:23:09]Én én itt itt ezt nem helyezném el azon a koordinátán, hogy a rossz meg a jó, hanem abban a korszakban, amikor ezek kialakultak, tehát amikor Opel gyár bejött Magyarországra és nem mert messzebb enni a határtól mint 5 km, hogyha gyorsan el kell vinni, mert ez a a 90-es rendszerváltás esetleg nem lesz tartós, akkor akkor gyorsan arrébb lehessen tolni.

[00:23:32]annak a hatása, ahogy a Győrbe megérkezett a az Audi és a beszállítói láci annak a hatása.

[00:23:36]Ez a 90-es 2000-es években ez igenis hozzátett nagyon sokat a magyar gazdasághoz, egyrészt a foglalkoztatáshoz, a tudástranszferhez, a munkakultúrához, a nyelvismerethez, még akkor is, hogyha nem hozták ide a hightech kutató kutatásfejlesztési központjaikat.

[00:23:54]Ez nagyon-nagyon sokat hozzátett, és nagyon nagy bajban lett volna a magyar gazdaság, hogyha a mezőgazdaságát sem fejlesztjük, az összeszerelőüzem sincs.

[00:24:03]És egyébként a K+ F-en meg ugye az volt a baj, hogy a spontán privatizáció vagy a a 90-es évek privatizációja kapcsán hát nem maradtak meg a gyógyszeripar kivételével azok a a az ér tudásértékek például elektronikában, közlekedésben, tehát egy csomó dolog, ami ami amire amit a lengyelek és a csehek nagyon jól megőriztek.

[00:24:25]mi azt ott sajnos el tékozoltuk és nem maradtak kritikus tömegek, a richter maradt így egyben, ami amit le szoktunk hivatkozni, és akkor a körüli ökoszisztéma.

[00:24:35][nevetés] Tehát megvolt ennek a szerepe.

[00:24:38]Teljesen egyetértek azzal a kritikával, hogy ezt nem 2026-ban kellett volna ezen gondolkodni, hanem valószínűleg már a a legalább egy 8-10 évvel ezelőtt észre kellett volna venni, hogy kinövi az ország ezt a összeszerelő logikát, és szép folyamatosan kellett volna építeni.

[00:24:55]Voltak erre nyilván kísérletek, pontszerű beavatkozások, meg az ide települő multiknak a abból a kikény, valamifajta kikényszerítés, de ezek nem érték el azt a kritikus tömeget, ami ami a gyártforduláshoz szükséges lenne.

[00:25:08]Úgyhogy gyakorlatilag ezt most kell kezdeni ezt a munkát.

[00:25:12]Induljunk ki a felvetésetekből, hogy lépjen előre mindenki egyet.

[00:25:17]Azt látjuk, és említetted Ádám, hogy az EU-ban az utolsó helyen állunk a felnőttképzési hajlandóságban.

[00:25:25]Kin múlik az, hogy nem lépünk egyet minden cégnél.

[00:25:30]Nyilván van az államnak is ebben szerepe, de úgy tűnik, hogy a cégek se nagyon motiváltak abban, hogy be bef belefektessenek a humán erőbe.

[00:25:39]Ebben azt hiszem, hogy mindenki hunyó, az állampolgárok is, a cégek is, és bizonyos szempontból a képzési rendszer is, és a szabályozási rendszer is.

[00:25:50]Nagyon fontos, hogy az a típusú ökoszisztéma, amiben magától értetődő, hogy egy felnőt mondjuk folyamatosan tanul.

[00:25:59]de mondjuk másfél- két évente effektíve papírt adó külön képzésen is részt vesz.

[00:26:06]Ez ezek évtizedeken keresztül kialakuló ökoszisztémák és folyamatok.

[00:26:12]Ebben mi lefele épültünk az elmúlt év években vagy évtizedekben.

[00:26:16]Valójában ez már egyébként 2000 óta tart ez a típusú leépülés a felnőttképzésben való részvételnek a személyjövedelem adó kedvezményének az elvesztésével bizonyos szempontból a a szakképzési hozzájárulásnak a kivezetésével.

[00:26:32]Ezek folyamatosan olyan lépések, amikor az ipar és a vállalkozások távolodnak a képzés finanszírozás lehetőségeitől, és az állam is kép ebből a rendszerből.

[00:26:45]Ez egy ilyen nagy korrupciós kockázatot jelentett korábban, nem?

[00:26:47]Tehát, hogy a am azért voltak ezek a szigorítások.

[00:26:49]Ez lett volna a következő, amit hozzátennék, hogy bizonyos szempontból a felnőttképzésnek egy egy szűk része vagy egy része amely a amellyel kapcsolatosan nagyon sok visszaélés volt, azzal kapcsolatosan nem a szabályozás és az ellenőrzés irányába ment el a az állam.

[00:27:08]Ez nem most történt, hanem már az elmúlt évtizedekben folyamatosan, hanem a felnőttképzésből való kivonulás irányába.

[00:27:17]És ez azt jelenthette, hogy a cégekre, a vállalatokra hagyták azt, hogy ha csinálsz képzést, csinálj képzést, de az állami felnőttképzési finanszírozások pedig csak ilyen pontszerű beruházásokhoz kapcsolódó projektekhez kapcsolódtak.

[00:27:34]Ez azt a problémát eredményezte, hogy egyrészt nem nem lát nem lett szokás, tehát nem egy magától értetődő mecchanizmus, hogy és akkor te mit fogsz most tanulni a következő fél évben?

[00:27:44]Ez nem egy beszélgetési téma.

[00:27:47]Nincsen erről széles tömegek között szó, hogy akkor egyébként neked mi lesz a következő végzettséged, amit megszerzel?

[00:27:54]Mi lesz az a következő szakma, amit megtanulsz?

[00:27:59]Mi az, ami a saját szakmádon belül egy újabb tanúsítvány, amit megszerzel?

[00:28:03]Erről kellene, hogy az emberek beszélgessenek a foci VB mellett még, mert ez az, ami igazából majd lehetővé teszi, hogy kifizessük a foci bébb-t, vagy bármilyen egyéb ilyen típusú tevékenységet.

[00:28:13]Ez az egyik része.

[00:28:13]A másik, hogy az a fajta tudatosság, hogy én egyébként jó vagyok-e valamiben, az önér az ön önképnek a kialakítása, ez ebben nagyon-nagyon szétesett a a társadalom.

[00:28:32]És Magyarországon szerintem az emberek kevésbé gondolják azt, hogy nekik tanulniuk kellene, mint mint akár a környező országokban.

[00:28:39]Ezt azért is mondhatjuk, mert erről van egy csomó felmérés, amelyikben megnézik, hogy hány ember gondolja azt Magyarországon, hogy neki tanulnia kellene, és a románoknál hány ember gondolja, hogy neki tanulnia kellene.

[00:28:51]Itt nagyon sokszoros a szorzó a románoknak a javára.

[00:28:54]És ez egy komoly probléma, hogy ezt nem tudatosítja a társadalom saját magában, hogy de hát én nem tudom a legújabb technológiákat kezelni.

[00:29:04]egy példát hadd mondjak el, hogy volt nálunk nemrég egy redőnyös, én megkérdeztem, hogy milyen módon fogom a redőnyöket vezérelni, és mondta, hogy ezekkel a garázskap nyitókkal fogom majd vezérelni a redőnyöket.

[00:29:18]És én kérdeztem, hogy én a telefonomról szeretném vezényelni a redőnyöket, és azt mondta, hogy á őt már nem talál, nem tanulja meg, neki ezt már nem kell.

[00:29:27]50 50 éves volt.

[00:29:27]És hogy én azt gondolom, hogy nem lesz így munkája.

[00:29:32]Én nem rendeltem tőle végül is redőnyt, mert én azt szeretném, hogy a telefonomról tudjam irányítani a redőnyt, mert nem tudom, hogy hol vannak a garázskapunyitók, amikkel ezt lehetne csinálni.

[00:29:41]És ez a fajta szemléletváltás, technológiaváltás, ez az ipar összes részén, a munkaerőpiac összes részén végig kellene, hogy vonuljon, hogy az emberek folyamatosan nézzék az internetet, a YouTube-ot, hogy az, amit én csinálok más országokban, ezt hogy csinálják?

[00:29:58]Lehet-e ezt jobban csinálni?

[00:30:01]mit kéne nekem ahhoz tanulni, hogy én ugyanezt 10-20%-kal jobban meg tudjam csinálni.

[00:30:05]És ez azért fontos, mert hogyha a munkaerőpiacon nagyjából öt évente be fog következni egy 200-2500 főnyi csökkenés a magyar munkaerőpiacen a demográfiai folyamatok átalakulása miatt, ez azt jelenti, hogy 5 10-15%-kal mindenki, aki munka piacon van, annak hatékonyabban kell dolgoznia csak ahhoz, hogy szinten tartsuk a GDP-t.

[00:30:30]Ez azt jelenti, hogy mindenkinek naponta 10-15%-kal többet kell évente elvégeznie.

[00:30:39]És ezt csak akkor tudja, hogyha használja az AI-t, hogyha elektronikus felületeket használ, hogyha jobban tud kommunikálni, ha képes felismerni a azokat a kommunikációs és egyéb szociális interakcióknak a a szerepét, és ezekre hajlandó is beruházni a saját idejéből például, hogy elmegy egy ilyen típusú képzéssel, de ez igaz a burkoló meg a festő szintjén is, hogy ott is folyamatos folyamatosan élnek.

[00:31:07]meg az új technológiák lehet, hogy nem AI vezérelt, de valamilyen módon automatizált, vagy csak egy anyag változás van.

[00:31:13]És egy picit itt egy azért még rámennék a kínálati piacra, mert avval is volt probléma.

[00:31:18]Tehát ugye volt egy forráshiány, amit Ádám említett.

[00:31:23]volt egy igény hiány a az egyének oldaláról, de jó és a és a vállalatok megzették a profitot, örültek, hogy hogy éltek, tehát nem volt kényszer helyzet, de azért még beszéljünk a kínálati oldalról.

[00:31:39]Ö az idő elmúlt, hogy én beülök egy két éves vagy egy éves szakma részszakba fejlesztésre csinálják ezt most ezt most kettő megszerzése ingyenes.

[00:31:51]Két szakmá megszerzése.

[00:31:51]Így van.

[00:31:53]De ha megnézzük, hogy kik vesznek részt ezeken a képzéseken, tipikusan nem azok vesznek részt, akik nem tudom én a szakmája megszűnt, és azért most ő egy ilyen szerkezetváltásban van, és és megtanulja, hanem azok, akiknek van idejük, és éppen gyesen vannak, de szívesen megtanulnák a pékszakmát, mert otthon tudják hasznosítani.

[00:32:15]Vagy politikus volt, de de asztalos lett, vagy asztalos szaká.

[00:32:19]Tehát, és ez most persze poén, de nekem van olyan kollégám, aki asztalos tanfolyamra jár, ő se lesz soha asztalos, de iszonyatosan élvezi, hogy hogy ez ki van fizetve, hogy ez egy hobbi, és akkor hetente kétszer el tud menni.

[00:32:32]Tehát itt ugye ennek volt van van mi ennek a az oka?

[00:32:38]A kormány, előző kormány hozott egy döntést, hogy betereli a felnőttképzést a szakképzési intézményekbe.

[00:32:42]Bizonyos szempontból volt emögött logika.

[00:32:44]azóta rót, hogy egyre kevesebb a gyerek, akkor csináljanak már ott valamit az ott dolgozó szakoktatók.

[00:32:50]Plusz ez egy extra árbevétel, és a forráshiányos oktatást ki lehet egészíteni.

[00:32:56]A felnőközési árbevételt azt nagyjából ottgyták egyébként az intézményeknél.

[00:33:00]ők viszont nem azt tanították jellemzően, tisztelt a kivételnek, amire igény volt, hanem amit tudtak tanítani.

[00:33:07]Tehát az asztalos, ő azt mondta, hogy én egyébként három év alatt ezt megtanítom szakmunkásoknak, meg tudom én ezt tanítani délutánonként két év alatt is, de annál rövidebb idő alatt nem.

[00:33:19]De nem, de nem bontották ezt olyan egységekre, ami mondjuk ilyen praktikus, használható dolog jött volna.

[00:33:24]és hogy az Európai Uniós irányelv vagy vagy szabályozás az afelé tereli a piacot, hogy egyrészt legyen egy egy mindenkinek egy egyéni tanulási számlája, ahova az állam EUs forrásból, saját forrásból a vállalat akármilyen egyéb helyezhet el pénzt és mindegy.

[00:33:44]Ilyen szép kártya azt képzésre használható.

[00:33:47]Ugyer jel v a formátum is nagyon sokféle lehet voucher, beszámítás, hard cash, akármi.

[00:33:51]Másik oldalról pedig mikrotanúsítványok felé, tehát instant figyelemér instant tanúsítványt tudjak kapni.

[00:33:59]Sokkal modulárisabb képzéseket lehet ezért adni.

[00:34:07]Ezt Ádámnak meghagyom, hogy hogy kifejtse.

[00:34:08]De még de még izgalmasabb az, hogy demokratizálja a piacot, tehát kinyitja.

[00:34:13]Nem csak a nagyon kevés ö ö tehát nem csak odamehet finanszírozás, ami állami berkeken belül van, vagy akit kivételkezelésben még odaengednek, hanem az egy bárki tarthat képzést és majd a piacő adhat ki mikratanosítványt bizonyos minimális sokkal csinb belépések küszöbben mellettél csak ezt a bárgit és majd a piac eldönti, hogy az a mikrotanúsítvány ér-e valamit.

[00:34:36]a munkáltató eldönti, hogyha a CV-ben benne van, hogy én a Rigipsnél elvégeztem a legújabb tanfolyamot, akkor nekem szükségem van erre, vagy értékelem-e ezt a hozzáállást.

[00:34:50]Tehát, hogy efelé kellene elmozdulni, és szerintem most jó időben vagyunk.

[00:34:55]A ennek az egész problémának a kulcsa az nem csak egy új ismeretnek vagy egy új készségnek a megszerzése, hanem ennek a megszerzett készségnek vagy ismeretnek vagy szakmai tudásnak az elismerése, tanúsítása és a beszámítása.

[00:35:13]Ez a három dolog kell ahhoz, hogy ez értelmesen, tömegesen meg tudjon történni.

[00:35:17]Akkor, hogyha nem ismerem el, hogy valaki egy külső cégnél bent a munkahelyén önállóan otthon valamit megtanult, akkor annak nem lesz nyoma, nem lesz összehasonlítható, nem lesz valamilyen úton, módon értékelhető, hogy akkor ő egyébként részt vett ezen a saját idejében.

[00:35:34]Ez tipikusan mondjuk a pedagógusok, akik egyébként most az ön ön idejükből, vagy az otthoni idejükből tudnak arra energiát meg időt fordítani, hogy mondjuk egy új pedagógiai módszert megtanuljon.

[00:35:47]És ezt nehéz be passzírozni a hagyományos, akkreditált pedagógus továbbképzési keretek közé.

[00:35:52]Ezért aztán ezt nem is ismeri el neki senki, hanem ő hiába tanulta meg a nem tudom milyen új technológiát, erről nincsen papír, vagy nincs neki nyoma.

[00:36:02]Tehát ez az egyik, hogy ismerjük el az ilyen típusú formális, informális, nonformális tanulási szakaszokon keresztül megszerzett ismereteket vagy készségeket.

[00:36:11]Utána ezt tanúsítsuk is olyan formában, hogy ezt az ember meg tudja osztani másokkal.

[00:36:16]hogy tényleg nekem ilyen van.

[00:36:18]Ez tipikusan a LinkedIn ilyen, ahova én kiteszem, hogy én ezt vagy azt megszereztem, de a LinkedIn az a munkaerőpiacnak csak egy nagyon rész, kicsi részét éri el, és a validitása is valahol működik, valahol nem.

[00:36:30]A beszámítása az csak akkor tud megvalósulni, hogyha valamiről elismertem, hogy ilyen volt, és egy olyan tanúsítvány van róla, amit a munkaadó, az állam és bármilyen egyéb szervezet is képes felfogni, megismerni, közhiteles módon tanúsítja, hogy ezt a valamit én elvégeztem.

[00:36:50]Tehát ez valójában egy időbélyegző, ami rögzíti, hogy melyik intézmény milyen tartalommal adta ki, hogy annak mi a az értéke a munkaerőpiacon, azt majd a munkaerőpiac fogja megmondani.

[00:37:04]Tehát nem kell a olyan módon államilag külön validálni, mint mondjuk egy szakképesítést, vagy egy felsőfokú képesítést, mert ott az állam jót áll azért, hogy ez egy jó minőségű képzés volt.

[00:37:15]A mikrotanúsítványoknál ilyen nincs.

[00:37:16]Annak az értékét majd a munkaerőpiac határozza meg.

[00:37:18]De a beszámításnál fontos elem, hogy akkor ezért valami járjon.

[00:37:23]Ha én a saját időmet áldoztam erre, a saját pénzemet áldoztam arra, hogy megtanuljak bármit, akkor utána ezt a munkaadó ismerje el, számítsa be, adjon érte mondjuk munkaidőkedvezményt, vagy adjon érte valamilyen támogatást.

[00:37:37]az állam adjon érte adókedvezményt, vagy támogatást, vagy EUs forrásból valamilyen matching fundot, amikor legalább valamennyiben hozzájárul, mert vannak olyan típusú készségfejlesztések, amelyben a magánszemély szívesen csinálná, de a munkaadója nem hajlandó neki kifizetni.

[00:37:58]Ennek az egyik oka lehet az, hogy ha te ezt megtanulnád, akkor másnap elmennél innen.

[00:38:02]Tehát akkor én nem fogom ezt neked finanszírozni.

[00:38:04]Ez az egyik része.

[00:38:06]A másik pedig amikor a munkavállalónak nincsen saját forrása mondjuk egy több millió Ftos képzésre, de a munkaadónak sem feltétlenül vagy nem térülne meg, hogyha ennyi pénzt beruházna egy adott személybe, vagy kockázatos lenne.

[00:38:20]Ebben az esetben is ezt a kockázat mértékét tompíthatja, hogyha adott esetben matching fundként valamilyen EU-s vagy állami támogatás ide bejön, de ezt csak akkor lehet kifizetni valakinek, ha egyébként ez egy létező megszerzett tudásra épül.

[00:38:37]Tehát elismertük és el tudtuk olvasni, nem valami külön papírhalmaz kell hozzá, hogy hogy igazoljuk, hogy ez megtörtént.

[00:38:45]Tehát tanúsítva is van.

[00:38:46]Tehát ennek az ökoszisztémáját kell kiépíteni, és ma Magyarországon ez még nem ért össze.

[00:38:53]Tehát ez ez most még jelenleg fejlesztés alatt áll.

[00:38:57]Még mielőtt rátérnénk, hogy hol fejlesztik ezt a stratégiát, mert ugye foglalkoztatáspolitika még egyelőre nem látszik, hogy pontosan hol helyezkedik el a kormányzati struktúrán belül.

[00:39:10]említetted, hogy ilyen pontszerűbb beavatkozások azért voltak a felnőtt képzésben, és a tapasztalataitok szerint azok a cégek, amelyek jól csinálják azt, hogy ha egyáltalán vannak ilyenek Magyarországon, azért reméljük egy-kettő akad.

[00:39:23]a amelyik így hajlandó eggyel feljebb képzőtetni a munkavállalóját, ott milyen típusú képzésekre áldoznak a cégek, milyen skilleket fejlesztenek, hogy ezt lehet-e látni, vagy van-e erről tapasztalat?

[00:39:40]Hát több véglet is van.

[00:39:40]Az egyik véglet az mondjuk például a BMW, hogyha már lehet cégeket esetleg nevezni.

[00:39:45]A BMW ezt komolyan veszi, duális képzéssel és az egyetemi lokális kapcsolatokkal együttműködve gyakorlatilag az államilag elismert és támogatott képzéseknek az ökoszisztémáján belül támogatottja a saját munkavállalóinak a folyamatos előreléptetését.

[00:40:07]Ez egy nagyon komolyan kiépített, élethosszig tartó tanulási folyamatra való rálépés.

[00:40:12]De hát ez azt a pár ezer embert érinti, aki a BMW-nél dolgozik.

[00:40:15]A másik véglet, amit szintén a mi konferenciánkon lehetett látni, ahol a a tulajdonosa egy 40 fős gépösszeszerelő üzemnek azt mondja, hogy márpedig a raktárkezelőnek most meg kell tanulni a VIPE codingban a raktár rendszernek az üzemeltetését összekötni a egyéb nyilvántartási rendszerekkel, mert erre nem lesz már külön informatikus egy ekkora méretű KKV-nak.

[00:40:45]Tehát gyakorlatilag a tulajdonos egy olyan nyomás alá helyezi a munkavállalóit, hogy ők nem egyet, hanem szerintem ők kettőt vagy hármat léptek hirtelen előre a technológizáltság, az algoritmizálás, a robotizálás irányába.

[00:41:00]Ezzel viszont nem csak megőrizték a cégnek a versenyképességét, hanem globális szereplővé tették őket, legalábbis sok helyen a világban tudnak értékesíteni, mert elérték azt a termelékenységi, hatékonysági szintet.

[00:41:13]Ehhez viszont a munkavállalóknak a tovább lépése nélkül nem lett volna esély.

[00:41:18]Mindezt úgy, hogy egyébként a tulajdonos elmondta, hogy egyébként a munkavállalói nagyon jó szakemberek voltak a saját szakmájukban, de meg kellett tanulniuk ezeket a határterületeket, informatikai rendszerfejlesztést, kommunikációs rendszerfejlesztést, más szakterületek közötti átjárhatóságot, mert enélkül nem lehetett volna magát a céget tovább fejleszteni, csak akkor, hogyha létszámban nő, de akkor meg elveszhet volna a versenyképesség.

[00:41:47]annyivan egészítenem ki, hogy nyilvánvalóan, ha bármikor is volt forrás, és az az elmúlt 20 évben voltak EUs források, azért felnőtt kérdésre a vállalatok számára, elég sután megkonstruálva, tehát belső arányokat kvázi központilag meghatároztak, hogy mennyi lehet szakmai képzés, informatikai, nyelvi képzés, softill fejlesztés, mentálhigiénia, ugye ez nagyjából ezek a a kategóriák.

[00:42:12]Tehát szerintem ezt nem lehet ennyire felülről vezérelni, mert minden cég más és más érettségi szakaszban van.

[00:42:18]Tehát bízzunk annyira meg a vállalatvezetőinkben, és inkább majd ellenőrizzük őket, mintogy előre ki akarjuk találni, hogy a piac fejébe mi van generikusan, mert nincs generikus piac ennek kapcsán.

[00:42:28]De egy biztos, ha valakinek a saját pénzét kell költeni, ha oda fogja költeni, ami leggyorsabban hoz hasznot.

[00:42:36]Az biztos, hogy valamilyen szakmai fejlesztés vagy a szakmához kapcsolódó technológiai fejlesztés lesz.

[00:42:45]Tehát az, hogy valaki nem tudom a worklife balancba el tudja magát helyezni, vagy hogy egy vállalat fizesse ki az ő nyelv tanulását, hogy majd aztán elmenjen máshova.

[00:42:55]Erre azért fogcsiorgatva költenek a a vállalatvezetők.

[00:43:00]még esetleg vezetőfejlesztés lehet egy ilyen, hogy az utánportótlást tudja biztosítani.

[00:43:05]Tehát ezért kell itt komplexen gondolkodni.

[00:43:06]Az egyénnek is meg kell nézni, az ő egyéni fejlődéséhez mennyit hajlandó ebbe invesztálni a vállalatnak, hogy mi az, ami rövid távon, ami szinte biztos, hogy nálam fog dolgozni, megtérül az én számomra.

[00:43:18]Az államnak meg úgy kell gondolkodni, hogy az egész munkaerőpia szerint egy vállalat lenne az egész ország, ilyen országos workforce menedzsmentben gondolkodhatna.

[00:43:30]És itt van bejön egy nagyon-nagyon fontos kérdés, hogy tudjuk-e, hogy kik a munkavállalóink.

[00:43:35]Én azt el szoktam mondani, mindent tudunk a telephelyeinkről, a vállalati autónkról, a gépeinkről.

[00:43:39]Mikor kell karbant tartani, hogy amortizálódik, mennyi a könyv szerinti értéke, fizikailag vannak.

[00:43:46]GPS nyomkövetőt teszünk az autóinkba, mind a halálra optimalizáltuk már ezt a részt.

[00:43:51]az, hogy a munkavállalóinkban milyen potenciál van, milyen skillekel rendelkezik, és mit tudna megcsinálni, hogyha ezeket a skilleket fejlesztenénk.

[00:43:59]Erről se vállalati szinten és pláne országos szinten nem tudunk semmit, miközben ma már ott tart a tudomány is, meg a technológia is, hogy fölépíthető egy olyan rendszer, a mondjuk a én azt szoktam mondani, hogy a a a skilleknek a periódusos rendszere, amiben elhelyezhető mindenki, és adatalapon rá tudunk nézni, hogy egy adott ágazatban, egy adott területen, egy adott iparákban, vagy akár egy adott egyény szintjén, mik az ő képességei, motivációja, attitűdje, ami alapján el tudom dönteni, hogy a fejlesztési forrásokat, hogyha vannak, hogyan tudom jól optimalizálni vállalati szinten, országos szinten satöbbi.

[00:44:45]Tehát az én vízióm az az, hogy hogy az államban ül valaki, aki ezt adatalapon látja és adatalapon döntéseket tud hozni.

[00:44:54]Nyilván mindig ott kell legyen a az emberi tudatos benet.

[00:44:58]Tehát nem arról gondolom, hogy egy é mondja meg, hogy milyen kérdéseket kell csinálni Nagyvásonyba, hanem hanem az, hogy egyszerűen erről ilyen tudatossággal gondolkodjunk.

[00:45:08]A azt muszáj ehhez még hozzátenni, hogy nem egyfajta vállalat van Magyarországon.

[00:45:13]Nagyon nagyon nagyon nagyok a különbségek a vállalati belső kultúra, belső képzési támogatási rendszerek között.

[00:45:19]Azt nyugodtan lehet mondani, hogy adatalapon kimutatható, hogy azoknál a cégeknél, ahol nagyon alacsony a fluktuáció, kevés ember megy el, kevés ember jön, ott a képzések azok jellemzően elmozdulnak egyébként a worklife balancehoz kapcsolódó együttműködési készséghez, a szabadidő eltöltésének a támogatásához, annak a humán fejlesztésnek az elismeréséhez és beemeléséhez, amire amivel kapcsolatosan azt gondolják a cégvezetők, hogy ez a titka annak, hogy alacsony a fluktuáció.

[00:45:56]Azoknál a cégeknél, ahol nagyon magas a fluktuáció, ott szigorúan az eszközök menedzselésére, használatára, a beléptetésre, tehát hogy az onboardingra költenek, mert úgy is jön majd a következő.

[00:46:08]És hogy itt mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás, mi az okozati összefüggés.

[00:46:14]És van egy olyan töréspont, hogy jellemzően az egyik az inkább a KKV szektorra igaz, vagy a nagyobb cégekre, tehát hogy ez mind nem ez abszolút a meg attól függ, hogy hol működik a cég, mennyire kitett a versenynek, mennyire tudja cserélni a munkavállalóit.

[00:46:30]Tehát ebből a szempontból nagyon széles a a spektrum, de azt gondolom, hogy érdemes lenne követni és tanulni azoktól a cégektől, ahol alacsony a a fluktuáció.

[00:46:40]Már csak azért is, mert mindenhol csökkennie kell a fluktuációnak.

[00:46:45]Nem csak azért, hogy egy munkavállaló hatékonyabb tudjon lenni ehhez el kell töltenie valamennyi időt egy munkaadónál, hanem nem lesz utánpótlás.

[00:46:54]Demográfiai okok miatt egyszerűen az a fajta helyzet, hogy munkaerő túl kínálat van.

[00:47:02]Ez egyébként csak akkor lenne, hogyha ilyen 8-10% közötti munkanélküliséget, vagy még magasabb munkanélküliséget tudnánk mérni.

[00:47:08]egy 3-4%-os munkanélküliségnél, 5-nél, mint ami most van Magyarországon, ez a hatás még nem tud jelentkezni.

[00:47:15]Egyszerűen azért, mert a munkanélkülieknek a túlnyomó többsége egyébként nem foglalkoztatható.

[00:47:22]Tehát nincs meg az a típusú tartalék, amivel a beszélgetést is kezdtük, ahol ez a fajta kínálati nyomás ezt lehetővé tenni.

[00:47:30]Ráadásul ez még valószínűleg csökkenni is fog.

[00:47:33]Az átlag életkora a munkavállalóknak ez folyamatosan emelkedni fog, ami szintén ahhoz járul hozzá, hogy igazából a fluktuáció egyre nehezebb, nehézkesebb és egyre több frusztrációval jár mind a munkaadónak, mind a munkavállalónak.

[00:47:48]Erre föl kell készülni, és ezt a fajta helyzetet, ezt a képzés tudja a leginkább menedzselni.

[00:47:57]Ühüm.

[00:47:57]illetve visszacsatolnék a beszélés elejére a a külföldi munkvállalókra, és különösen itt egyébként a függőb szigetek érdekesek, hogy a amellem is kitért a munkaerő stabilitás is egy nagyon-nagyon fontos szempont a munkaadó oldaláról.

[00:48:11]Tehát ha még találunk is embert, mi például nekünk vannak toborzó buszaink Hajtúihar megyében, ahol tényleg a legutolsó településre elmegyünk és lasszóban összepróbáljuk fogni, mert már akkora munkerő hiány van.

[00:48:29]Tehát ha találunk is embert, eljön, [horkantás] elkezd dolgozni, két-három hónap múlva mondjuk jön a eperszezon, és azt mondja, hogy hát neki most jobban tudok keresni a eperszürettel, elmegy ide munkára és hiába tanította be, mert éppen elkezdett volna termelni, már már nincs is ott.

[00:48:45]Ugye azért szeretik sokan a külföldi munkaerőt, mert ő ugye hozott egy nagy életét befolyásoló döntést, hogy kettő évre, ugye ennyit enged a magyar jogszabály, ide költözik, ő nem ugrál.

[00:48:58]nem megy föl a hirdetési portálokra.

[00:48:58]Ő örül, hogy van egy stabil munkahelye, keres ottani szemszögből sok pénzt, azt haza tudja küldeni a családjának, és és kvázi megbecsüli magát, amit ugye ez a kritika, hogy a magyar munkavállaló meg folyamatosan ugrál, meg meg tényleg egyszerűen tudomásul kell venni.

[00:49:17]Van egy olyan réteg Magyarországon, akinek ez egyáltalán nem fontos, hogy ő mi végigdolgozza az évet, hanem az a fontos, hogy visszag gyorsan keressen annyi pénzt, amennyivel valahogy minimálisan elvan, és akkor utána majd lesz valami, majd ha elfogy, akkor visszamegy dolgozni.

[00:49:34]Tehát erre viszont nem lehet egy gazdaságot építeni.

[00:49:37]Tehát ez is egy fontos szempont ez a munkaerő stabilitási kérdés.

[00:49:43]Egy záró kérdésként hadd tegyem fel, hogy az új oktatási miniszter, amikor bemutatkozott, és hát azóta több interjúban is kifejtette, hangsúlyozta, hogy az egész életen áttartó tanulást helyezi a munkájának a középpontjába, tehát nullától 90 éves korig, vagy 99 éves korig.

[00:50:04]Ez egy olyan szemlélet, amibe nekem belepasszintható az általatok jó modellnek nevezett Mindenki lépjen egyet előre.

[00:50:13]Látjátok-e a helyét a ennek a munkának a kormányzati struktúrán belül?

[00:50:20]Kikkel lehet együttműködni a az oktatási miniszteren kívül?

[00:50:24]Van-e nyitottság a gazdasági tárcánál?

[00:50:26]Láttok-e ilyen típusú egyeztetési munkát?

[00:50:29]Már mindenképpen lehet látni, hogy ugye az a 4,8 millió ember, aki dolgozik Magyarországon és érintett a a felnőtt képzésben potenciálisan, arra van egy államtitkár Naderi Zsuzsanna személyében, aki a piacról jött, csinált duális képzést, belelátott a felnőttképzésbe, tehát minden esély megvan arra, hogy ő jól nyúl ehhez a témához, és eddigi megszólalásai egyébként ebbe az irányba mutatnak.

[00:50:58]Tehát a négy államtitkárból az az OGM-ben van egy, aki a szakképzéssel és a felnőttkodi tanulással foglalkozik.

[00:51:05]4,8 millió ember kiszóására a másik három.

[00:51:07]Ott ugye van másfél millió ember.

[00:51:10]Picit az én ízlésemnek még fejneh a diák szempontjából.

[00:51:14]Ki fog ez mindenképpen egyenesedni, már csak azért is, mert ugye gyors eredményt a felnőtt kérdéssel lehet elérni gazdasági szempontból.

[00:51:21]rettenetesen fontosnak tartom én, de valószínűleg evvel 9 millióan vagyunk most szinte Magyarországon, akik azt gondolják, hogy hogy nagyon nagyon nagyon fel meg kellene javítani a a a közoktatás, szakképzés, felsőoktatás szintjét, de ez mindig idő.

[00:51:40]Igen.

[00:51:40]Hát az legalább név, így minimum négy-öt év, de de akár két két évti tized.

[00:51:44]Itt viszont egy-két év alatt nagyon látványos növekedést lehet elérni.

[00:51:48]Ezt nyilván felismerték, van erre ember.

[00:51:51]a gazdaság és abban meg azonnal reménykedünk, hogy ez így össze összeér azért hát csak ülnek ők azért egy teremben rendszeresen, hogy hogy ez egy gazdaságfejlesztési kérdés.

[00:52:01]És ahogy te is egy fél mondattal emítettel, hogy a foglalkoztáspolitika az még azér nincs teljesen a helyén.

[00:52:06]Ugye a szociális minisztériumban van statutunk szerint nincs dedikált államtitkár, talán majd lesz.

[00:52:15]Tehát ez a három dolog, ez így jel.

[00:52:17]Tehát a felnőttképzés, a foglalkoztatás, munkaerőpiac kérdései és az alapképzés, ezek ezek teljesen összefüggő kérdések.

[00:52:24]Ez ez egészen biztos.

[00:52:28]és a gazdaságpolitika, tehát ugye a gazdaságpolitika fogja definiálni azt, hogy milyen típusú munkaerő hely helyek jönnek, vagy munkahelyek jönnek létre, és ahhoz szükséges a foglalkoztatáspolitika, hogy oda beterelje a megfelelő embereket és biztosítsa a megfelelő a munkaerő utánpótlást, illetve kezelje az ez azzel kapcsolatos átállási a nehézségeket vagy kérdéseket.

[00:52:53]Én a ez egy nagyon bonyolult kérdés.

[00:52:55]Ettől függetlenül egyébként, és én azt gondolom, hogy ebben is egy nagyon jó irányban történt elmozdulás, mertogy a a következő generációknak viszont a megerősített alapképességeik már az a mondás, hogy életen áttartó tanulásról beszélünk, az pont erre fogja fölkészíteni a jövendő diákokat, hogy ők egyébként már ne egy ilyen dilemmával szembesüljenek, mint amiről mi most ezen a beszélgetésen beszélgettünk.

[00:53:22]És hogy ki ne felejtsem, a technológiai minisztérium ugyanilyen fontos ebben a a kérdésben, hiszen ugye a konferenciáról is azon beszélt, arról beszéltünk, hogy a a jövő munkaerője, ami szerintem inkább a jelené akkor tud hatékony lenni, hogyha a gépember folyamatokat tudja menedzselni, és már az erőforrástervezésnél is szinte az a mondjuk válati szinten az informatikusnak meg a HRS-nek együtt kell gondolkodni, hogy mit fogunk automatizálni, milyen gépeket veszünk be, és ez hogyan hat a létszámra, növelni kell csökkenteni, kell átképezni kell.

[00:53:54]És ez ugyanígy országszinten is, hogyha van egy technologizáltsági stratégia irány, akkor mire azt viszont gyorsan lehet gépeket vásárolni.

[00:54:05]De ha nincs ember, aki azokat tudja kezelni, akkor az egy felesleges beruházáskell.

[00:54:09]Tehát biztosan ebbe a beszélgetésbe be kell kapcsolni a technológiaiért felelős minisztériumot is.

[00:54:15]Mondjuk itt jön be a munkavállaló nagy rettegése, hogy szépen összebarátkozik azal, megtanulja használni és saját magának nyírja ki a munkahelyét tulajdonképpen.

[00:54:25][nevetés] Hát az a annyira gyorsan változik itt minden nehéz jósolni, de egy biztos, hogy az elősz tehát nem az lesz először, hogy az AI elveszi az emberek munkáját, hanem azok az emberek, akik használják az AI-t, fogják elvenni azoknak az embereknek a munkáját, akik nem használják.

[00:54:39]Tehát egyelőre ezt már szinte bizon nagy bizonysággal ki lehet jelenteni az, hogy hogy ilyen szinten kvázi egy ilyen teljesen automatizált világban azt az attól azért szerintem messze vagyunk.

[00:54:48]Nincs is rá hogy mondjam nem nem is érdekel az emberiségnek, hogy efelé menjünk, de az, hogy hogy itt olyan gyorsan történnek folyamatok, amiket elképzelni sem tudunk még mi is, akik napi szinten foglalkozunk, ezzel döbbenünk meg.

[00:55:05]egy átlag munkavállaló, egy átlag vállalatvezető csak kapkodja valószínűleg a fejét, és azt se tudja, hogy hol kezdje el, pedig muszáj valahol megfogni a a gombolyag végén a fonalat, és elkezdeni ezzel foglalkozni.

[00:55:17]Köszönöm szépen Horvát Ádámnak és Major Gábornak, hogy itt volt velünk és beszélhettünk erről a komplex témáról.

[00:55:24]Önöknek pedig köszönöm a megtisztelő figyelmet.

[00:55:26]M.