Klasszis Média 1:01:50

Euró, uniós pénzek, védett árak és piaci bizalom: mi várható a Tisza-kormánytól? I Klasszis Podcast

gazdaságpolitikainflációköltségvetésforinteuró
Irányultság: CentristaKötődés: Független
Euró, uniós pénzek, védett árak és piaci bizalom: mi várható a Tisza-kormánytól? I Klasszis Podcast
tl;dr

Imre Lőrinc (M4 privátbankár.hu újságírója) és Nagy János (Erste makrogazdaság-elemző) beszélgetnek a Tisza-kormány gazdaságpolitikai lehetőségeiről és kihívásairól. A magyar gazdaság 2026 elején gyengén kezdte az évet: a fogyasztás élénk, de az ipar stagnál, a beruházások nem indulnak meg, és a GDP-növekedés várhatóan 1,5–2% körül marad. Az infláció kedvezően alakul (3,5–4% év vége felé), de ezt részben a hatósági árintézkedések okozzák, amelyeket hosszú távon fel kell számolni. A forint erősödhet, de külső tényezők (geopolitika, német gazdaság) korlátozzák ezt. A költségvetési hiány jelentős (7% feletti lehet év végén), ezért az új kormánynak őszre középtávú tervet kell bemutatnia a hitelminősítőknek. Az euróbevezetés perspektívája megnyílhat, de szigorú fiskális fegyelem szükséges hozzá. Az uniós források (kohézió, helyreállítási alap) 2025-től hozzájárulhatnak a növekedéshez, de a felhasználás hatékonysága kérdéses.

A magyar gazdaság makrogazdasági helyzete 2026 elején

Nagy János az Erste makrogazdaság-elemzője szerint a magyar gazdaság gyengébben kezdte az évet, mint az elemzői közeg remélte. Az első három hónap adatai nem mutatnak a várt fordulatot. Az év elején 2%-os GDP-növekedésre számítottak, de ezt már 1,5% körülire korrigálták. Ez nem egy kiegyensúlyozott várakozás, hanem inkább az optimizmusra építő prognózis – az elemzői közeg három éve próbálja előrejelezni a fordulat bekövetkeztét, de eddig nem sikerült.

„Össességében nem alakul jól az év eleje a magyar gazdaság szempontjából, vagy legalábbis nem úgy alakul, ahogy szerettük volna." – Nagy János *

Az előző évekre jellemző folyamatok folytatódnak: belső kereslet élénk, de az ipari volumen nem halad előre. A debreceni BMW-gyár új kapacitásai ellenére a járműipar más szegmenseit érintő leépítések miatt a nettó hatás sokkal kisebb a vártnál. A beruházási aktivitás továbbra is hiányzik – ez az elmúlt évek nagy deficitje, és az első három hónap alapján nincs jel a fordulatról.

Fogyasztás és belső kereslet

A fogyasztás továbbra is az egyik támogatója a gazdaságnak. A kiskereskedelmi forgalom és turizmusadatok ezt egyértelműen igazolják. A fogyasztói bizalom némileg javult az elmúlt hónapokban, amit Nagy János részben a politikai bizonytalanság csökkenésének tulajdonít – a választások után történeti szinten általában van egy ilyen felívelés, amely azonban csak pár hónapig tart.

Ugyanakkor az óvatossági motívum továbbra is erősen jelen van a magyar gazdaságban. Az elmúlt magas inflációs időszak után a lakosság inkább megtakarít, mint költ. Az alacsony fogyasztói bizalmi indexek ezt tükrözik. A munkaerőpiac lazulása azonban korlátozza majd a fogyasztást: a foglalkoztatottak száma csökken, a munkanélküliségi ráta emelkedik, ami a rendelkezésre álló jövedelmet limitálja az év második felében.

„Az óvatossági motívum ez egyértelműen itt a rendkívül magas inflációs időszak után ez nagyon erősen bekapcsolt a magyar gazdaságban." – Nagy János *

Infláció és árkorlátozások

Az inflációs pálya kedvezően alakult az év elején. Az inflációs számok alacsonyak, de ezt nem a gazdaság dinamizálódása okozza, hanem éppen az ellenkező: a dinamizmus hiánya. A fogyasztói kosár jelentős része – nagyjából a fele – valamilyen hatósági intézkedés alatt áll: rezsicsökkentés, árkorlátozás, ár- és jövedéki adóemelések elhalasztása.

Az év elején 3% alá is lehetett volna várni az éves inflációt, de az iráni háborúból eredő energiaár-emelkedés ezt megváltoztatott. Az élelmiszerárak és üzemanyagárak közvetlenül, később pedig a maginfláció is felfelé mutathat. Nagy János szerint az év vége felé 4,5% körüli értékek várhatók, az éves átlag pedig 3,5–4% között alakulhat.

A lakosság inflációs várakozása azonban még mindig 8% körül van, ami történeti szinten is magas. Ez fontos, mert sok vállalkozó nem a KSH adatai alapján hozza meg döntéseit, hanem a boltokban tapasztalható árdinamika és a forintárfolyam alapján.

„Ez egy élénk belső keresleti lábat feltételez és mutat a fogyasztás oldalán." – Nagy János *

Az árkorlátozások hosszú távon visszaütnek. Nem csak az inflációban, hanem a gazdaság egészében: az árrés nem csak profitot tartalmaz, hanem költségeket, munkabéreket és beruházásokat is. Az intézkedések beruházási aktivitást gátolnak, mert a vállalatok instabillá válnak a tervezésben. Nagy János szerint minél előbb jó lenne ezektől megszabadulni, hogy tisztán lehessen látni, milyen inflációval számolhatunk, és hogy a jegybank kamatpolitikáját megfelelően tudja alakítani.

A forint és a külső egyensúly

A forint mozgása a gazdaság tápláléklánca végén helyezkedik el – minden lecsapódik rajta, ami a magyar gazdaságot érinti. Az árfolyamot több tényező befolyásolja:

Nagy János szerint létezik olyan, hogy túl erős forint a magyar gazdaság számára. Az 355-ös euró/forint árfolyam lehetséges, de nem tartós. A forint további erősödése teret adna a jegybanknak a kamatcsökkentésre, ami pozitív kihatásokkal járna.

„Nagyon sok széttartó tényező van ebben a sztoriban." – Nagy János *

A magyar specifikus történetek közé tartozik az uniós forrásoknak a hazahozatala és az euróbevezetés irányába történő elmozdulás. Ezek fontos hazai specifikumok, de alapvetően külső tényezők (világgazdasági folyamatok, geopolitika) is meghatározóak. A közelkeleti helyzet és az orosz-ukrán konfliktus enyülése pozitív impulzust hozhat.

Beruházások és ipari szerkezet

A beruházások a tavalyi év végén elérték a lokális mélypontot, de most nullaközeli számok látszódnak. Számos vállalat kivárt a választások előtt beruházási döntésekkel, így az első három hónap „levesbe ment". A vállalati hitelezés még nem dinamizálódott, ami azt mutatja, hogy a beruházási aktivitás nem indult meg igazán.

A magyar KKV-k ma jellemzően csak akkor beruháznak, ha támogatott hitellehetőségük van, a magas piaci kamatok miatt. A nagy vállalatok más kategória, de a munkaerőpiaci korlátok (demográfiai csökkenés) korlátoznak.

Az ipari szerkezet továbbra is a járműgyártásra épül. Ez az elmúlt 40 évben konszenzus volt a magyar politikában – minden kormányzat autógyárat vagy beszállítót hozott ide. Azonban az európai autópiac telített, és a kínai piac már nem támogatja az európai gyártókat. Németország folyamatosan leépítésekről és költségcsökkentésekről közöl terveket 2030–2035-ig, ami a magyar ipart negatívan befolyásolja.

„Az európai autópia, új autópiac az egy telített történet, és nem tudom én öt meg nyolc éve, hanem hanem ez egy 30 éve egy ilyen egy telített történet." – Nagy János *

Lehetőség lehet az India és Dél-Amerika felé nyitásban (Mercosur-megállapodás, India-szabadkereskedelmi övezet), ahol nagy népesség és alacsony egy főre jutó járműszám miatt még van feltöltődési lehetőség. Nagy János szerint azonban nem szükséges több gyár – inkább olyan szolgáltató központokat (SSC) kellene ide hozni, amelyek magasabb hozzáadott értéket generálnak, mint a gyártás. A munkaerőpiaci korlátok miatt a magyar munkavállalóknak jobb, nagyobb hozzáadott értéket előállító munkahelyekre van szükségük.

Költségvetés és fiskális kiigazítás

A magyar költségvetés helyzete nem jó. Az államadósság 75% körül van (GDP-arányosan), ami kilóg a hasonló hitelminősítői kategóriában lévő országokból (Románia, Kazahsztán, Peru – mind 55% körül). Ezért alacsonyabb deficitet kell futni az évek során.

Március végéig az éves hiánycél 83%-a teljesült az első negyedévben. Az áprilisi adatok alapján valahol 90–100% között végezhetünk az év első felében. Változatlanság nélkül az év végére 7% feletti GDP-arányos hiány jöhet össze – hasonló, mint 2021–2022-ben.

Az új kormánynak van egy kis türelmi időszaka. Nagy János szerint őszre egy olyan középtávú költségvetési tervet kell bemutatni, amely:
- Nem okoz szemöldökráncolást a hitelminősítőknél
- Kiszámítható és nem elrugaszkodott
- Arra irányul, hogy az elfogadható mértékekre térjen vissza a hiány

„Én inkább azt gondolom, hogy őszre kell majd kiállni egy olyan középtávú költségvetési tervvel az új kormánynak, ami ami, hogy mondjam, nem okoz szemöldökráncolást a hitelminősítőknél." – Nagy János *

A bevétel növekedés nem lehetőség – már sok szektorális adó és különadó van. A kiadási oldalon kellene keresni: a GDP 9%-a költődik gazdaság-ösztönzésre (7–8000 milliárd Ft), de ennek hatékonysága megkérdőjelezhető, mivel az elmúlt három évben gyakorlatilag nullaközeli GDP-növekedés volt. Nagy János szerint támogatott hitelek, beruházás-ösztönzési programok (Demján Sándor program stb.) közül kellene olyan tételeket találni, amelyek a legkevesebb áldozattal járnak.

Kamatpolitika és jegybanki kilátások

Az MNB-nél jelenleg nem várnak kamatcsökkentést az idei évre. A piaci várakozásokban mostanában megjelentek az óvatos kamatcsökkentés lehetőségei (1 × 25 bázispont), de Nagy János ezt nem valószínűnek tartja. Az év vége felé azonban felmerülhet a kamatcsökkentés lehetősége, különösen ha a kockázati megítélés javul.

Az Európai Központi Bank kamatpályája meghatározó lesz. Az EKB-nál az Erste nem vár jelenlegi kamatot, de egy kamatemelés lehetséges az iráni háborúból eredő energiaár-emelkedés miatt.

Euróbevezetés perspektívája

Az euróbevezetés egy új perspektívát nyithat meg a magyar gazdaság előtt. Ez azonban nagyon komoly elköteleződést jelent – nem csak egy-két évre, hanem gyakorlatilag folyamatosan a költségvetési fegyelem kell, hogy legyen a gazdaságpolitika fókusza.

A magyar gazdaságpolitika már 20 évvel ezelőtt járt ezen az úton, de folyamatosan görgette maga előtt a céldátumot. Most azonban a felhatalmazás megvan az új kormánynak. A kérdés: van-e bátorság és politikai akarat az elköteleződéshez, még politikai áron keresztül is?

A Maastrichti kritériumok (60%-os államadósság, 3%-os költségvetési hiány) közül a hiánycél az élesebb. Az inflációs és hosszú hozamokra vonatkozó kritériumok is fontosak. Nagy János szerint egy 30-as évek eleje, első fele lehet egy reális célként meghatározható, amely nem jár véráldozattal.

„Ez egy olyan út, amire ha egyszer föllép a föllép valaki, akkor akkor akkor ezt ezt végig kell csinálni. Ez egy nagyon komoly elköteleződést jelent, amihez azt mondhatjuk, hogy most a felhatalmazásho az megvan." – Nagy János *

Uniós források és növekedési hatások

Az uniós források (kohézió, helyreállítási alap – RRF, szupermérföldkövek) jelentős lehetőséget kínálnak. Az augusztus végi határidő és a szükséges mérföldkövek elérése meghatározó. A felhasználás azonban kötött: a kohézió alapvetően útépítésre, energiahatékonyságra; az RRF digitalizációra, struktúraváltásra, zöld átállásra használható.

Az elmúlt két ciklus (2007–2013, 2014–2020) során a magyar gazdaság GDP-arányosan a legtöbb uniós forrást kapta a régióban, de a növekedési többlet nem mutatkozott meg. Lengyelország ezt hatékonyabban használta fel. Az új ciklus már a jogállamisági mechanizmusokkal terhelt volt.

Egyes becslések szerint az uniós források 1,5 százalékpontot is hozzájárulhatnak a magyar növekedéshez, de ez nagyban függ a felhasználás hatékonyságától. Az időzítés is fontos – a jövő év első felétől jelentkezhet ez a hatás.

„Én azt gondolom, hogy hogy elképzelhető, hogy közelítünk ezekhez a szintekhez, tehát hogy olyan szempontból nem számítanék további jelentős forintterősödésre, illetve amennyiben lenne forintterősödés, az a jegybank számára engedne teret a kamatkondióknak az enyhítésére." – Nagy János *

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „Mforum privátbankáron és piac és profiton" – valószínűleg: „M-Forum privátbankáron, Piacon és Profiton" (három platform neve)
  • „egy egy költségsok" – valószínűleg: „egy költségsokkot"
  • „hogy mondjam, hogy ez ez egy költségsok" – a mondat szerkezete zavaros, de az értelme: az energiaár-emelkedés költségsokkot jelent
  • „Pé az árazásokból az abszolút látszik attól, mint ami ami 22-ben volt" – valószínűleg: „Pedig az árazásokból az abszolút látszik, hogy ettől elmarad, mint ami 22-ben volt"
  • „Beszélünk majd szerintem a a költségvetés helyzetéről" – a „majd" helyett valószínűleg „már" vagy „majd"
  • „Ühüm" – egyetértő hangadás, nem szó
  • „egy egy élénk belső keresleti lábat feltételez" – a szerkezet kicsit zavaros, de értelme világos
  • „hogy hogy hogy elképzelhető" – ismétlődés, de az értelme világos
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Most vannak magyar specifikus történetek, olyan mint például a az uniós forrásoknak a hazahozataláról elérkező kommunikáció, vagy akár a az euróevezetés irányába történő elmozdulás.

[00:00:14]Én inkább azt gondolom, hogy őszre kell majd kiállni egy olyan középtávú költségvetési tervvel az új kormánynak, ami ami, hogy mondjam nem okoz szemöldökráncolást a a hitelminősítőknél.

[00:00:27]Ez egy olyan út, amire ha egyszer föllép a föllép valaki, akkor akkor akkor ezt ezt végig kell csinálni.

[00:00:33]Ez egy nagyon komoly elköteleződést jelent, amihez azt mondhatjuk, hogy most a felhatalmazásho az megvan.

[00:00:42]Ez a Klassis Podcast.

[00:00:45]Köszöntöm a nézőket és a hallgatókat itt a Klassis podcast legújabb epizódjában.

[00:00:50]Én Imre Lőrinc vagyok, az M4 privátbankár.hu újságírója.

[00:00:51]És a mostani részben arról fogunk beszélgetni, hogy a Tisza kétharmados választási győzelmét követően milyen új gazdaságpolitikai irányok várhatóak, milyen új korszak köszönthet be a gazdaságba, képes lesz-e igazából majd az új kabinet kirángatni a magyar gazdaságot a hároméves stagnálásból?

[00:01:12]És hát olyan pikáns témákkal is fogunk foglalkozni, mint például, és eddig tabu témának számító témákkal is fogunk foglalkozni, mint például az euró bevezetése, de természetesen a még érvényben lévő hatósági intézkedések, árésstoppok, védettárak esetleges jövője is majd szóba kerül közöttünk Nagy Jánossal azta makrogazdaság jellemzőjével.

[00:01:32]Üdvözöllek a műsorban.

[00:01:34]Köszönöm, hogy elfogadtad a meghívásunkat.

[00:01:36]Szervusz.

[00:01:36]Köszönöm én is a meghívást.

[00:01:38]Mindenek előtt viszont, hogyha hasonló gazdasági jellemzésekre kíváncsiak, amikből lesz bőven a következő időszakban, akkor kérem önöket, hogy iratkozzanak fel a Klassis Média YouTube csatornájára.

[00:01:48]Mforum privátbankáron és piac és profiton is megtalálnak minket.

[00:01:52]És akkor kezdjük a beszélgetést.

[00:01:52]tényleg sok olyan témát fogunk érinteni, amik akár szerepelnek a Tisza gazdasági programjában, akár ígéretek szint szintjén eddig megfogalmazódtak, de szerintem mindenek előtt fessünk egy makro körképet, hogy milyen alapról indul el majd igazából ez az új gazdaságpolitikai ciklus.

[00:02:09]Ugye 2026-ban már láthattunk néhány adatközdést, ipari adatokat láthattunk, kiskereskedelmi adatokat láthattunk, inflációs adatokat láthattunk.

[00:02:19]Eközben tényleg forrong a külpolitika is, főleg itt a Hormuziszoros meg az iráni háború kapcsán.

[00:02:25]Az első kérdésem az lenne, hogy eddig a beérkező magyar makroadatokat látva bármilyen változást, tényleg bármilyen változást akár a gazdaság szerkezetében, akár pozitív negatív irányban láttatok-e idén eddig 2026-ban?

[00:02:39]Össességében nem alakul jól az év eleje a magyar gazdaság szempontjából, vagy legalábbis nem úgy alakul, ahogy ahogy szerettük volna.

[00:02:48]Azt látjuk, gyakorlatilag a a az előző évben megszokott, előző évekre jellemző folyamatok folytatódtak továbbra is.

[00:02:56]Ez egy élénk belső keresleti lábat feltételez és és mutat a fogyasztás oldalán.

[00:03:04]Ezt egyértelműen a kiskereskedelmi, még azt lehetett mondani, talán a turizmusadatok is egyértelműen igazolnak.

[00:03:13]A fogyasztói bizalom is némileg javult a az elmúlt hónapokban.

[00:03:15]Ezzel együtt a másik oldalon a az ipari volumen tekintetében nincs nincs előrelépés.

[00:03:25]Tehát itt is hiába léptek be új kapacitások a a rendszerbe.

[00:03:28]Gondolok itt a debreceni BMW gyárral.

[00:03:31]Nagyon úgy néz ki, hogy a a járműiparnak egy másik jelentős szegmense az ezzel párhuzamosan lefelé halad.

[00:03:40]És ebből adódóan ez a nettó hatás ez lényegesen kisebb, mint amit reméltünk akár hónapokkal ezelőtt.

[00:03:50]És összességében azt is elmondanám, tehát ugye a beruházás oldalon sem látunk, ugye ez az elmúlt éveknek egy nagy deficitje volt a a magyar gazdaság szempontjából beruházási aktivitás volt az, ami jelentősen visszahúzta a gazdasági teljesítményt.

[00:04:06]Itt sincs az első három hónap alapján olyan jel, ami ami a azt a várt fordulatot feltételezte volna.

[00:04:12]Tehát azt mond azt lehet mondani, hogy gyengébben kezdte a magyar gazdaság az évet, mint mint azt remélte az elemzői közeg mondjuk a a tavalyi év végén.

[00:04:22]Ezt mindjárt szétszálazzuk, de akkor itt az elején tegyünk le egy állítást, amit itt az erste köreiben ti szerintem már biztosan megfogalmaztatok, és biztosan vannak különböző forgatókönyveitek is.

[00:04:34]Most alappálya szerint egyébként milyen GDP növekedésre számítotok, látva itt az első hónap adatait?

[00:04:41]Igen, tehát a nagyjából a 2%-ól indultunk.

[00:04:44]Azt gondolom, hogy a a az elemzői közeg mindig megadta a magyar gazdaságnak azt a hogy mondjam, lehetőséget, bizalmat.

[00:04:51]Így van.

[00:04:51]Igen.

[00:04:55]Kredibilitást, hogy na most idén bekövetkezik a a várt fordulat.

[00:04:59]Ugye ez már három éve három éve nem sikerült tulajdonképpen ezt ezt teljesíteni, és most is 2% körüli növekedést láttunk lehetségesnek.

[00:05:10]Ez már ezt elmondtuk sok helyen, hogy ez inkább egy optimizmusra építő várakozás, sem pedig egy kiegyensúlyozott, tehát nagyjából ugyanannyi pozitív és negatív kockázati forgatókönyvel dolgozó várakozás.

[00:05:28]És most azt gondoljuk, hogy nagyjából má% közelében lehet a a a növekedés idén látva az első két hónap adatait, illetve a harmadik hónapból ilyen magas frekvenciás mutatókat, amiket szoktunk figyelni.

[00:05:42]És hát ugye itt van a a közelkeleti közelkeleti háború által kialakuló energiakrízis.

[00:05:53]Az még talán talán egy erős kifejezés rá, de de jelentősen megváltozó költségkörnyezet a vállalatok számára.

[00:06:01]Így azt gondolom, hogy még még ennek a a esetleg a a fennmaradása az az további negatív korrekciót eredményezhet majd az év további részében.

[00:06:11]Ugyanakkor itt most akkor erre hadd csapjak le, hogy hogy említetted, hogy azért itt egyelőre még energiakrízisről úgymond nem beszélhetünk, de ugye Magyarországon itt akár az elmúlt években, és ez már valamelyest kapcsolódik egyébként a jövőbeli gazdaságpolitikai várható irányokra is, ugye azt mindig elmondják az elemzők, hogy a magyar iparvállalatok, mondjuk nagyon energiaintenzív iparágakban működő vállalatok eleve európai szinten magas költségekkel szembesültek.

[00:06:40]Szóval azt mondhatjuk, hogy egy általános energiaáremelkedés az amúgy sok esetben talán hatékonytalanul is működő energiaintenzív magyar iparágakra kifejezetten rossz hatással lehet.

[00:06:54]És akkor ugye itt behoznám azt, hogy ugyebár az új véletlen májusban felálló kormány talán a rezsi csökkentést, vagy a rezsi és az energiaárak költségeinek csökkentését talán a vállalati szférára is valahogy kiterjesztheti.

[00:07:10]Abszolút.

[00:07:10]Tehát, hogy ez egy ez egy költségsok, amit tehát ilyen szempontból ez hasonló, mint mint 2022-ben, hogy egy egy költségsok éri a az európai ipart benne a magyar feldolgozóiparral is.

[00:07:23]Tehát abszolút inkább azt mondom, hogy a a az energiakrízis, mint mint elnevezés, a mértéke azért azért jóval elmarad szerencsére.

[00:07:31]Pé az árazásokból az abszolút látszik attól, mint ami ami 22-ben volt, de egyértelműen ennek már önmagában van egy egy lefelé mutató negatív kockázata.

[00:07:44]Beszélünk majd szerintem a a költségvetés helyzetéről.

[00:07:45]Én ott ott térnék inkább arra, hogy hogy itt itt milyen kezelési módok vázolhatók fel.

[00:07:52]Ühüm.

[00:07:52]Jó, rendben.

[00:07:52]Akkor erre térjünk vissza tényleg, mert érdekes téma.

[00:07:54]De akkor itt a GDP-t mondtad, nagyjából 2%-os és ez egy optim és inkább lefelé mutat másfél másfél.

[00:08:01]Ja, hogy kettőről indultat.

[00:08:01]Így van.

[00:08:03]Így van.

[00:08:03]Csak ezt a honnan hova gondoltam kihangsúlyozni, mert ugye nem csak nem csak a cél, erről is fogunk beszélni még más kontextusban, nem csak a cél, az út is fontos.

[00:08:11]Hát most tényleg ez ilyen ilyen szempontból a a história is.

[00:08:15]Nem mindegy, hogy honnan hova helyezzük ezeket a forgasztokat.

[00:08:20]Nézzük meg ugyanezt az inflációs pályával.

[00:08:22]Itt is akár honnan indultatok az év elején, és most hol jártok?

[00:08:25]Igen.

[00:08:25]Na most az inflációs pálya az azt lehet mondani, hogy kedvezően alakult.

[00:08:29]Ugye ez ez nem nem egy önmagától beteljesedő vagy egy ilyen teljesen egy ilyen egzogén tényező, hanem ugye a gazdaságnak a nem dinamizálódása tulajdonképpen most ilyen ezt elég furcsa magyar magyarossággal mondtam, de hogy ez a dinamizmus hiánya inkább akkor akkor így igazítsuk ki.

[00:08:49]Szóval, hogy ez az, ami abszolút az inflációs számokban is megmutatkozik.

[00:08:54]Ugye megmutatkozik benne sok hatóság intézkedés.

[00:08:56]A fogyasztói kosárnak jelentős része, gyakorlatilag, ha mindent beleszámolunk, a az összes rezsicsökkentés, ár és korlátozás, szerintem nagyjából bőfele a fogyasztói kosárnak valamilyen hatósági intézkedés alatt áll, kisebb, nagyobb beavatkozások által.

[00:09:15]Tehát ez ez nem egy ilyen lefolytott infláció.

[00:09:19]Így van.

[00:09:19]Így van.

[00:09:19]Ez nem egy nem egy fenntartható és nem egy egy ideális állapot, de azt lehet mondani egyébként, hogy a a gazdaság stagnálásával párhuzamosan, illetve dinamizmus hiányával, ez elhozta az eredményét, és rendkívül alacsony számokat láttunk az év elején, és ezzel együtt még az iráni helyzet nélkül is, következményei nélkül is azt vártuk, hogy fölfelé indulnak majd el a számok.

[00:09:46]Egyrészt a bázishatás miatt, ami rendkívül úgymond alacsony volt a a az előző évben, és ez most kedvezőtlenül hat vissza mindig.

[00:09:56]Ugye ez egy ilyen vicaverza hatás ilyenkor.

[00:09:58]A a másik fontos tényező pedig az, hogy ezek a ezek az áréskorlátozások, elhalasztott táremelések, elhalasztott jövedéki adóemelés például ezek ezek azt azzal kalkuláltunk, vagy kalkulálnak a legtöbben, hogy az év második felére ezek valamilyen módon megszűnnek.

[00:10:20]Így ezek együttesen önmagukban eredményeztek volna három három 3 és fél szá-os értékeket.

[00:10:31]És mondjuk azt lehet mondani, hogy mielőtt kitört a a az iráni háború konfliktus, azelőtt nagyjából picivel 3% alá is lehetett volna várni az idei éves inflációs számot.

[00:10:42]Na most ezzel együtt, hogy ez most egy elég jelentős ársok, habár tényleg nem a 22-es mérték, de önmagukban jelentős ársok, ez főleg az élelmiszerárakon keresztül tud tud majd jelentősen begyűrűzni elsőként.

[00:10:59]Aztán ugye az üzemanyag is egy ilyen fontos direkt csatorna, és a későbbiekben pedig ez adott esetben a maginflációnak a a tételeire is kiterjedhet.

[00:11:08]Így már valószínűleg az év vége felé látunk majd 4,5% körüli értékeket ismét.

[00:11:14]És de összességében tehát az éves átlag, amire ugye mindig rá szoktak rá szoktatok kérdezni, az az így is valahol 3,5 és 4% körül alakulhat.

[00:11:26]Tehát 4% alatt lehet még még így is, de mondom egy ilyen egy ilyen erős felfutással.

[00:11:30]elsősorban a a most a jelentős felfutás az a külső tényezőknek tudható be, de enélkül is vártunk felívelést a a számokban.

[00:11:41]Jó, akkor szálazzuk szét a gazdasági növekedés szerkezetét, meg majd az inflációt is, és utána kitérünk a különböző ígéretekre.

[00:11:47]Szóval egy mondhat, hogy azért tényleg alapvetően itt az elmúlt években megfigyeltő egy kettősség a magyar gazdaságban.

[00:11:51]Tehát mondjuk úgy a belső fundamentumokra épülő ágazatok, belső fogyasztás, kiskereskelemi forgalom jól alakulgat.

[00:12:00]A beruházások, ha nem is a padlón, mert talán minthogyha egyébként elindultak volna felfelé.

[00:12:04]Elég sok támogatott hitel egyébként bejött.

[00:12:06]Az is nagy kérdés, hogy támogatott hitelekre mennyire lesz szükség, mennyire kéne ezt inkább piaci alapúba be átformálni.

[00:12:12]De akkor először a fogyasztásról beszélnék, hogy viszont van még tartalék a rendszerben, mertogy közben azt is sokszor elmondják, hogy amint úgymond számot tevő jövedelemnövekedéshez jut hozzá mostanában a magyar ember, akkor azt inkább szereti megtakarításra a nehezebb időkre eltenni.

[00:12:30]Igen, ez az óvatossági motívum ez egyértelműen itt a rendkívül magas inflációs időszak után ez nagyon erősen bekapcsolt a magyar gazdaságban.

[00:12:37]Ez tükrözik egyébként a az alacsony historikusan alacsony fogyasztói bizalmi indexeink is.

[00:12:45]Tehát ez amikor ezek magasabbak, akkor a lakosság nagyobb előszeretettel költ és és kevésbé gondol a holnapra, holnap utánra.

[00:12:57]Most az elmúlt időszak nem erről szólt.

[00:13:03]Azt gondolom, hogy hogy olyan szempontból lehet fogyasztói bizalom javulás, hogy valamelyest itt a akár a a politikai bizonytalanság is elül sokakban.

[00:13:15]Ez a vállalatokra is abszolút jellemző volt, hogy beruházások terén fogunk erről is beszélni.

[00:13:20]Itt a kivárás az a választások miatt abszolút jelentkezett.

[00:13:25]És egyébként megfigyelhető histórikusan a fogyasztói bizalomban is az, hogy hogy a legtöbb választás után, tehát ez a 90-től gyakorlatilag mióta fogyasztói bizalmi index az áll, a legtöbb választás után van egy ilyen egy ilyen ö felelés.

[00:13:40]Azt mondom, ez ez hónapokig tart, tehát ez nem nem években mérhető, ez ez pár hónapig tart.

[00:13:45]És aztán az a kérdés, hogy hogy itt majd a a az inflációs folyamatok azok hogyan alakulnak.

[00:13:55]Ugye itt itt itt említettem, hogy egy felivelő számokra számítunk.

[00:13:57]Ez a Real Bér oldaláról egy egy mérséklődést fog jelenteni, mármint kevésbé pozitív reál bérváltozásra számolunk, csak hogy tisztázzam.

[00:14:06]És a másik oldalon, ami izgalmas még az a az elmúlt hónapokban megfigyelhető, hogy a a munkaerőpiacon is azért egy egy enyherom omlás az az elindult.

[00:14:17]Tehát a foglalkoztatott csak száma az az gyakorlatilag hónapok óta csökken, és és a munkanélkiségi ráta is emelkedésnek indult itt a a az előző év végén, itt a az idei év elején.

[00:14:31]Tehát azt lehet mondani, hogy a munkaerőpiacnak egy ilyen egy ilyen lazulása figyelhető meg, ami megint csak az elköthető jövedelmet és a reálbérváltozást limitálja majd az év második felében.

[00:14:43]Tehát azt gondoljuk, hogy most vannak még, most jöhetnek még itt, ahogy mondtam, fogyasztóbizalom szempontjából még az alacsonyabb inflációs adatok szempontjából itt a az év közepéig nagyjából a a kedvezőbb számok, és aztán pedig valamilyen szinten egy ilyen normalizálódás korrekció várható majd a az év második felében.

[00:15:04]Tehát ilyen szempontból ebben sok slung úgymond a az év hátralévő részére már nincs.

[00:15:10]Hát főleg úgy, hogy egyébként ahogy azt sokan megfogalmazzák, azért egy magas inflációs környezetnek rendkívül hosszú az árnyéka.

[00:15:21]Tehát most is még azt hiszem az inflációs várakozások, de javítsd ki a tévedek ilyen 8% körüli fogyasztóirindexről szólnak.

[00:15:29]Így van.

[00:15:29]Ezt hozzá kell tenni, hogy a lakossági inflációs várakozás inflációs érzékelés, ezek ezek tényleg histórikusan, tehát még a ugye az aranyéveknek tartott ilyen 17-19-es időszakban is rendkívül meghaladták a a tényszámokat.

[00:15:48]Tehát ez egy abszolút egy ilyen histórikus történet, de tény, ami tény, tehát hogy ez ez nem mutatja azt, hogy hogy úgy különösebben már megnyugodott volna a lakosság az inflációs várakozásokat és az inflációval kapcsolatos elképzeléseket illetően.

[00:16:03]És ez ugye nagyon fontos egyébként, mert mert ugye nagyon sok egyéni vállalkozó van itthon, aki nem feltétlenül a KSH adatai alapján hozza meg a döntéseit, hanem akár a a a boltokban tapasztalható árdinamikán keresztül, amit amivel szembesül nap mint nap, akár a forintárfolyamon keresztül.

[00:16:24]Tehát, hogy hogy ez az, amin a ami az inflációs várakozás tulajdonképpen ezért fontos, ami ami miatt ezt ezt nagyon kell figyelnünk, és az elreható tényezőket pedig tényleg szétszálazni és értelmezni.

[00:16:36]Ühüm.

[00:16:36]Nyilván itt az infláció tekintetében számos külső tényező hat ránk, de akkor most megemlítetted a a forintot, hogy látjátok a forintnak a a mozgását?

[00:16:45]Mennyi lendület, mennyi szufla maradhatott benne?

[00:16:47]Ugyebár nyilván az inflációs várakozások organizzása céljából is fontos, hogy erősebb legyen a forint, meg hát az importált inflációt lejjebb tudja szorítani.

[00:16:56]Ezen a soron viszont abszolút javulás várható.

[00:16:57]Akkor ez is egy érdekes kérdés, aki most a forintot úgy jól jól be tudja lőni, azt gondolom azelőtt én megemelem a a kalapom.

[00:17:10]Nagyon sok széttartó tényező van ebben a ebben a sztoriban.

[00:17:15]Ugye azt kell látni egyébként az árfolyam kapcsán, az nagyon egy ilyen a tápláléklánc végén elhelyezkedő tényező a gazdaságban.

[00:17:23]Tehát ott minden lecsapódik, ami a magyar gazdasággal kapcsolatos.

[00:17:28]És folyamatosan vannak olyan tényezők, amik a forint gyengülése irányában mutatnak.

[00:17:32]ilyen szokott lenni jellemzően most az elmúlt hónapokban speciál nem, de egyébként historikusan 20-ból 19 időszakban a az inflációs különbözet ugye az euro zóna országokkal, illetve a külkereskedelmi partnereinkkel egybevetve ilyen ez talán azt gondolom, hogy ez a legfontosabb ilyen leértékelő tényező.

[00:17:59]Most az elmúlt időszakban a külső egyensúly például tehát a ugye a külkereskedelmi mérleg és egy kibővítetten a fo folyófizetési mérleg egyenlege az abszolút támogatta a a a magyar devizát.

[00:18:10]Tehát hogy a a ugye több megtermelt jövedelem érkezett a az országban, mint amennyi bocsánat fordító.

[00:18:18]Tehát, hogy az exportunk meghaladta az import.

[00:18:21]Így van.

[00:18:21]Így van.

[00:18:21]Erre ezt ezt akartam valahogy másképp megfogalmazni, de nem sikerült.

[00:18:25]Igen.

[00:18:25]Emiatt volt a külk többletünk.

[00:18:26]Külker többletünk.

[00:18:26]Így van.

[00:18:26]És tehát ez egy fontos fontos tehát több nagyobb igény volt a a a magyar devizára szemben ugye a a kontroll valutákkal, úgyhogy ez egy nagyon fontos tényező volt.

[00:18:36]Na ebben most látunk azért egy egy enyhe romlást, és most inkább ilyen ilyen nullaközeli külker egyenleg az, ami illetve foly fizetési mérleg egyen egy enyhén negatív fyaffiztetési mérleg egyen az, ami kirajzolódik az idei évre.

[00:18:51]ugye ebben a az energia megemelkedett energiaárak is jelentős szerepet játszanak.

[00:18:56]És akkor ott volt például most az elmúlt időszakban, ugye erről nagyon sokat beszéltünk, a kamatkülönbözet, ami viszont elég jelentős volt a a a magyar forinteszközök javára.

[00:19:08]Ez nem sokat változtatott érdemben az a 25 bázispontos csökkentés.

[00:19:11]Nem, nem, nem, gyakorlatilag abszolút nem.

[00:19:13]És én azt gondolom egyébként, tehát hogy hogy létezik olyan a magyar gazdaság számára, hogy túl túl erős forint.

[00:19:19]És én azt gondolom, hogy hogy hogy elképzelhető, hogy közelítünk ezekhez a szintekhez, tehát hogy olyan szempontból nem számítanék további jelentős forintterősödésre, illetve amennyiben lenne forintterősödés, az a jegybank számára engedne teret a a kamatkondícióknak a az enyhítésére, aminek egyébként meg más pozitív kihatásai is vannak.

[00:19:43]Nem ez a azt gondolom a a messze nem az első számú fékje a hazai gazdaságnak, de tény, hogy alacsonyabb kamatok mellett sok pozitívumot, sok pozitív kihatást tudnánk azonosítani.

[00:19:57]Mi egy utolsó kérdés ide, hogy én olvastam egy olyan elemzést, hogy 35 lehet úgymond az alja a fort erősödésnek, vagy hogy 355-ös euró árfolyamig mehet el igazából erősödhet vissza igazából a a hazai fizetőeszköz, ez nagyjából egy felértéknek számít szerinted?

[00:20:16]Tehát, hogy ha ha azt az a kérdés, hogy láthatunk-e ilyen érték egy tartót igen, hogy ha láthatunk-e ilyen értéket, akkor igen, láthatunk, hogyha ez egy azt gondolnám, hogy ez nem lenne tartós, mondom az előbb említett tényezők miatt is.

[00:20:29]Ugye itt elsősorban azért a forintot külső, tehát most most vannak magyar specifikus történetek, olyan mint például a az uniós forrásoknak a ö hazahozataláról elérkező kommunikáció, vagy akár a az euróvezetés irányába történő elmozdulás.

[00:20:49]Ezek ezek fontos hazai specifikumok.

[00:20:49]Ö ugyanakkor ugye alapvetően külső tényezők, tehát a forint az egy feltörekvő ö deviza.

[00:20:56]Ö hát ha a magyar gazdaság szempontjából is a tápláléklánc végén áll, akkor a a világgazdasági folyamatok tekintetében meg pláne.

[00:21:05]És ilyen szempontból azt lehet mondani, hogy a a geopolitikai helyzetnek a a kedvező alakulása hozhat el esetleg, azt gondolom további impulzust itt a a a rendszerbe.

[00:21:16]Ugye egyrészt a közelkeleti helyzet, másrészt ugye a a az orosz-ukrán helyzetnek a a az enyűlése, csillapodása.

[00:21:24]Ö most egyik sem egy ilyen egy ilyen kész sztori, tehát hogy itt itt azt gondolom, hogy hogy van még akár negatív vagy pozitív kockád is.

[00:21:33]És akkor magyar szempontból meg ugye ez a két nagy sztori van most, vagy ez a ez a tulajdonképpen egy csomagba tekinthető történet.

[00:21:38]ez a ez a EU EU konform vezetésnek a a felállása, és ebből fakadóan a a az uniós forrásoknak a hazahozatala, ott elég jelentős tételekről számolhatunk be, ugye, amik eddig vagy befagyasztásra kerültek, vagy még nem kerültek ö megítélésre, és kohéziósból a befagyasztás jellemző, a covid után létrehozott Ott helyreállítás alapból pedig még nem nagyon kaptunk semmit.

[00:22:13]Így van.

[00:22:13]Így van.

[00:22:13]És akkor még ott van a az úgynevezett ilyen széf hitelkeret, ami gyakorlatilag egy újabb kohíziós paknak megfelelő mértékű vagy volumenű összeg.

[00:22:25]Tehát egyrészt ez, másrészt pedig ez az út, ami a az euró bevezetéssel kapcsolatban és az ezzel kapcsolatos diskurzus megindulása az a sztori, ami ami azt gondolom, hogy hogy itt itt mozgatóró lehet, és nagyon nagyon a a befektetők figyelmét felkeltheti.

[00:22:43]Most első körben azt gondolom, hogy az uniós források tekintetében lehetnek majd olyan impulzusok, olyan mérföldkövek akár itt a a szükséges szupermérföldköveknek a teljesítésével, akár bármilyen hivatalos kiállás az unió vezetői és a az Újmagyar kormány tekintetében vagy együttesével, ami ami hozhat egy egy pozitív hangulatot ilyen szempontból a a rendszerbe.

[00:23:11]De mondom azt, hogy mindig egy ilyen egy ilyen mérlegként kell ezt a ezt a forint kérdést el képzelni, ahol mindig vannak a a leértékelődés felé mutató kockázatok, és mindig vannak a felértékelődés felé futató kockázatok.

[00:23:28]Amikor fokozatos gyengülést látunk, akkor ez nagyon kibillan az egyik irányban.

[00:23:31]Most az elmúlt időszakban, amikor meg egy egy ilyen jelentős felértékelődést látunk, akkor meg a másik irányból billennek ki.

[00:23:39]Amikor meg nem mozdul, akkor akkor nagyjából ezek ezek egyensúly vannak.

[00:23:43]Ezt ezt én így szeretem leírni, és így érdemes elképzelni szerintem.

[00:23:47]Na jó, akkor az inflációra ható egyéb tényezőkről még egy kicsit beszélgessünk, és akkor szerintem itt most behozhatjuk a az érvényben lévő hatósági intézkedéseket, amiknek a sorsáról egyébként hamarosan határozni kell.

[00:24:00]Május végéig az élelmiszer árésstop meg drogériai termékekre vonatkozó árésop van hatályban.

[00:24:04]Ö határidő nélkül ugyebár a védettáras rendszer működik a járműzemanyagokra és a kamatstop kérdéskörét is megemlíthetjük, amely azt hiszem júniusban járna le jelenlegi szabályok szerint.

[00:24:18]Szerintem ezekkel menjünk végig egyébként és akár itt is egy makro körképet festünk, hogy alapvetően akkor hosszú távon, és azt láthattuk korábban is, az ilyen hatósági központi beavatkozások rövid távon csillapítják az inflációt, de hosszabb távon pedig hát ez visszaüt.

[00:24:36]Igen, igen, igen.

[00:24:36]Abszolút visszaüt.

[00:24:36]Én azt gondolom, tehát hogy nem csak feltétlenül az inflációban ugye ez egy ez egy összetett rendszer a gazdaság, tehát nem a nagyon nehéz ilyen ilyen ilyen parciális műtéteket végrehajtani a a a rendszeren.

[00:24:52]Tehát az, hogy ár és korlátozás van, annak a fogyasztó örül, mert sok tekintetben ez az árak mérséklődéséhez, néhány esetben jelentős mérséklődéséhez vezetett egy-egy piacon.

[00:25:04]Ugyanakkor ez a ez a ez a pénz, ez hiányzik valahonnan.

[00:25:08]És ugye azt látjuk, hogy a az árrés, vagy ez ezt ezt minden szereplő elmondja, gyakorlatilag a zárrés az ugye nem nem a profittal egyenértékű, hanem abból abból költségek, munkabérek és beruházások is finanszírozásra kerülnek.

[00:25:22]Tehát pont egyébként valamilyen szinten a a beruházásokban, beruházásoknak a gyengélkedésében visszaütközik a a hatósági beavatkozás ilyen szempontból.

[00:25:34]És hát van egy ilyen fails azt gondolom, a az üzleti szférában, a vállalkozásoknál, hogy ugye nagyon sokszor volt az, hogy hogy ahol úgymond ilyen extra profitot találta az állam, arra arra rárakta a kezét az elmúlt időszakban.

[00:25:50]És ez ez azt gondolom, hogy hogy megakadályozott nagyon sok befektetést abban, vállalkozást abban, hogy hogy fejlesztésekben gondolkozzanak, mert mert olyan instabil volt ilyen szempontból a a a tervezésnek a lehetősége, ami ami inkább inkább a a bankbetétek felé vitte a vállalatokat.

[00:26:15]Tehát azt gondolom, hogy sok likviditás van a rendszerben, amit ilyen szempontból a az eg beruházási aktivitás vagy hajlandóságnak a növelése növelésén keresztül lehető.

[00:26:24]Tehát az inflációnak azt akarom mondani, csak hogy egy ilyen intézkedésnek, mint ami ami úgy olyan tényleg egy ilyen egy ilyen pontnak a rámutatására irányul, vagy úgy annak tűnik, hogy akkor most nem tudom én a a a tejfölnek a az ára az az ár és korlátozás miatt ennyivel csökkenhet, az az nagyon sok más tovagyűrűző hatást is magával von, amit nem feltétlenül nem feltétlenül kommunikálunk, vagy nem feltétlenül gondolunk végig első első körben azt gondolom, hogy hogy tényleg az elmúlt évekre visszamenőleg nagyon sok árkorlátozás az egyrészt hozzászoktatta ezt valamelyest ezeket a szereplőket ehhez, hogy ez ez megtörténik, azt gondolom, hogy ez sem feltétlenül ideális.

[00:27:11]Másik oldalról pedig fogyasztókat is hozzászoktatja ehhez.

[00:27:16]És és ugye az ár ármechanizmusnak a kikapcsolása az egy nagyon fontos piacgazdasági tényező.

[00:27:20]nem nem lehet hosszú távon hosszú távon fenntartani, mert mert alapvetően határozhat meg és viheti el egy ilyen nagyon torz irányba akár a fogyasztói döntéseket, akár pedig a itt a vállalati tervezéssel kapcsolatos döntéseket.

[00:27:38]Én azt gondolom, hogy hogy minél előbb jó lenne ezektől megszabadulni.

[00:27:43]azért is, mert elemzői, jegybanki tervezési oldalon látni kell azt, hogy ezek milyen többletinflációval bírnak ezek az intézkedések.

[00:27:52]Ö elég nagy várakozás van azzal kapcsolatban, hogy a jegybanki kommunikáció alapján ezek már jóval kisebb mértékűek, mint a a bevezetéskor, amit ugye elvettek.

[00:28:05]Tehát nem egy ilyen 1-5% pont a különbség, amit most ezek pluszba ugye ár és korlátozások elhalasztott úgymond ilyen önkéntes árkorlátozások, mint a a a bankokra, a biztosítókra, telekommunikációs cégekre érvényes rendelkezés illetve jövedékkiadóemelés.

[00:28:28]Tehát ezek ezek olyan tényezők, amik amiktől most már jó lenne tisztán látni, hogy hogy velük együtt hol tartunk.

[00:28:37]Ugye ez a jegybank szempontjából is nagyon fontos, hogy hogy tényleg ezek jelentősen mérséklődtek ezeknek a hatása, vagy sem.

[00:28:45]Ugye ez a kamatpolitika miatt alapvetően, hogy milyen inflációval számolhatunk, ez ez meghatározó.

[00:28:51]És és mondom, azt gondolom, hogy vállati oldalon is fontos fontos ez a ez a minél kevesebb beavatkozás a a a rendszerbe, mert az teremthet egy olyan közeget, ami aztán a beruházási döntéseket újra előtérbe hozhatja.

[00:29:09]Ühüm.

[00:29:09]egyébként szerintem, és most ez csak egy zárójeles megjegyzés, hogy hogy talán a a politikai költsége a talán az jármű üzemokra vonatkozó védettárnak a kivezetésénél a legnagyobb, vagy lehet a legnagyobb, mert ugye mondjuk már az árrés stop, az élelmiszerelláristés, az régóta velünk van, már sokszor felmerült az előző ciklus alatt is, hogy esetleg meg lehetne szüntetni.

[00:29:31]Ö a kamatstop ugye a bankok azt folyamatosan kérik, hogy hogy szűnjön meg, és az is nagyon régóta velünk van, de ugy itt a járműzemanyagoknál tényleg kvázi politikailag nem néz ki jól, hogyha még mondjuk amúgy a piaci árasz 100 Fttal magasabb a dízelnél, mint a védettár, és akkor azt úgy elengedni, vagy úgy megszüntetni.

[00:29:49]De ez ez talán a vagyis hát ez biztosan a jövő zenéje lesz, ugye ezt majd meglátjuk.

[00:29:53]Igen, ugye itt a a benzinnél a Plecser Tamás kollégámra tudok utalni, aki ennek a ennek a területnek, az energia ügyeknek a sokkal nagyobb behatással rendelkező szereplője és és elemzője, mint én.

[00:30:07]De ő az, aki felhívta erre a figyelmet a a napokban, hogy ennek a tényleg minél előbb, akár holnap a a védettárnak az eltörlése lenne a a az üdvös.

[00:30:18]Ugye egyrészt itt a itt az üzemanyagpiacnál a a stratégiai készleteknek a felélése az, ami zajlik a a az elmúlt időszakban.

[00:30:30]Ugye itt az energiaellátást illetően vannak kihívások a rendszerben, ugye a a az olajvezetéket ért támadások miatt, tehát hogy ilyen szempontból ez egy külön, én azt gondolom, ez egy külön külön fontos dolog.

[00:30:49]Nézd, ugye tényleg egy politikai ár, az egy nagyon izgalmas izgalmas történet, hogy annyira nem is feltétlenül mennék bele, mindig mindig egy ilyen egy ilyen két lehetőség közül választunk.

[00:31:00]És most nagyon úgy néz ki egyébként, hogy hogy itt a másik oldalon, hogyha az ellátás, hogyha nem áll helyre, akkor a akkor a hiány akkor az üzemanyaghi hiány lehet a másik.

[00:31:11]Tehát, hogy ilyen szempontból valószínűleg ez talán a a nagyobb probléma, ami elkerülendő a gazdaság az összgazdaság szempontjából, meg a fogyasztók szempontjából is.

[00:31:24]Menjünk át a beruházásokra már csak azért is, mert ugye említettük, hogy akkor a külker többletünk azért apad.

[00:31:27]És ugye mondhatjuk, hogyha növekszik az importunk, akkor ugyebár simán lehet, hogy több alapanyagot, építőanyagot importálunk külső országokból a beruházások véghezviteléhez.

[00:31:42]Akár ez látszódik egyébként a beruházások valamelyesti felívelése, már ugye még bőven az előző ciklus végéből fakadóan.

[00:31:50]Hát azt látjuk, hogy a beruházások a tavalyi évben elérték a a úgymond egy ilyen lokális mélypontot, tehát hogy nem esnek már tovább.

[00:32:00]Most már legalább ilyen ilyen nullak közeli számok látszódnak.

[00:32:02]És a ami ami tehát, hogy ami sajnos egy kicsit eltolja ezt a dolgot, hogy azt tapasztaltuk, hogy számos vállalat kivárt a választások előtt a beruházási döntésekkel.

[00:32:18]Tehát gyakorlatilag itt az első három hónap az ilyen szempontból ment a ment a levesbe és elhalasztódtak egy komolyabb komolyabb befektetési beruházási döntések és nagyon jó, hogy behoztad a egyébként a kül a külső egyensúlyt.

[00:32:32]Tehát ez ez fontos azt gondolom, hogy önmagában a külső egyensúlynak a romlása az az nem feltétlenül egy ilyen egy negatívum, vagy egy nem feltétlenül egy ilyen ostorozandó és ijesztő történet abban az esetben, hogyha ez ez ennek egy jelentős része az mondjuk beruházáshoz, és mondjuk a kisebb hányada pedig a a többletfogyasztáshoz kapcsolódik.

[00:32:52]Ühüm.

[00:32:52]Ö abban abban bízunk egyébként.

[00:32:55]Itt ilyen gépek, szállítóeszközök voltak ö jelentős mértékben.

[00:32:58]Ö olyan ilyen speciális rendeltetésű gépek importja ugrott meg az elmúlt hónapokban, ami alapján bízunk benne, hogy hogy ez ez már a ez a beruházási aktivitásnak a az előkészítését jelenti.

[00:33:14]Ugyanakkor hitelezési számokban még ezt ezt ezt egyelőre a vállalatok oldalán nem látjuk dinamizálódni.

[00:33:20]Tehát egyértelmű a vállalati hitelezés az, ami a beruházásokkal nagyjából párhuzamosan mozogva jelezné azt, hogy hogy itt itt itt itt komolyabb prosperitásra lehet számítani.

[00:33:35]És makro képet figyelve mondjuk egy magyar KKV ma igazából csak akkor beruházsz, fejleszt, hogyha van erre támogatott hitellehetősége pont a magas piaci kamatok miatt?

[00:33:45]Nagy vállalatok azért az más kategória.

[00:33:49]Nagyobb rész.

[00:33:49]Igen.

[00:33:49]Na most tényleg itt van egy egy ilyen egy ilyen örökölt tényező, hogy ugye külső környezet is ugye hova voltak ezek a ezek a KKV-k beintegrálva.

[00:33:57]Tehát hogy ez az egy másik fontos dolog, egy adottság, ami nagyon úgy néz ki, hogy nagyon nehezen változik, hogy a legnagyobb felvevőpiacunk Németország tekintetében semmilyen fordulat nem körvonalazódik.

[00:34:09]Ott is egy ilyen stagnáló, talán éppen még enyhén enyhén visszaeső gazdaságot látunk a magas frekvenciás adatok alapján a az első negyed évben.

[00:34:16]Tehát ilyen szempontból ez a külső környezet, ez továbbra sem nevezhető támogatónak.

[00:34:26]Ezzel együtt, ezzel együtt azt gondolom, hogy hogy fontos ezek a támogatott hitelek tényleg tényleg fontos fenntartói voltak a a valamelyest a a a beruházási volumennek, noha ez ez ugye nem jelentett növekedést, és és abban bízhatunk majd itt egyébként én azt gondolom, hogy a a a az uniós forrásoknak a nem is az idei évben, de hogyha jól alakulnak a dolgok, akkor a a a jövő évtől egy egy extra dinamizálódást hozhatnak ebbe a ebbe a térbe.

[00:34:58]És akkor visszacsatolva kicsit az MMB-hez is, szükség lenne a az alacsonyabb kamatokra, aminek viszont az alapfeltétele az alacsonyabb infláció, de az inflációra most inkább felfelé mutató kockázatok leselkednek.

[00:35:10]Egy szó mint 100 szerinted van tér idén kamatcsökkentésre, kamatcsökkentésekre, vagy térjünk vissza erre majd az év második felében?

[00:35:19]hogy az a mostani héten ismét megjelentek a piaci várakozásokban, piaci árazásokban az óvatos kamatcsökkentésnek a lehetőségei.

[00:35:29]Ez mondjuk egy darab 1 egész kamatcsökkentést, tehát egy 25 bázispontos csökkentést jelez.

[00:35:33]Mi per pillanat azt nem várunk kamatcsökkentést az idei évre.

[00:35:38]Pont a az nagyon hathatós összefoglalódnak a a a nyomán.

[00:35:45]Ö ezzel együtt ugye ez is egy tehát a magyar kamat ö környezet is vagy kamatkondíciók is azért nagyban függnek a a külső tényezőktől és ilyen szempontból meghatározó lesz az Európai Központi Banknak a kamatpályája, hogy ott ott ők úgy ítélik-e meg, hogy szükséges a a az iráni háború folyományaként kamatot emelni, és ezzel az inflációs folyamatokat valamelyest fékezni, vagy sem?

[00:36:14]Itt mire számítotok?

[00:36:14]Lesz szükség kamatemelésre az LKB részéről?

[00:36:18]A a a a bécsi Erzte nálunk én azt hiszem, hogy most nem vár jelenleg jelenleg még kamatemelést.

[00:36:23]talán talán egyet a a egészében.

[00:36:26]Most ezt lehet, hogy ezt ez könnyen elképzelhető, hogy olyan kockázati megítélés javulás mellett, mint ami most a magyar eszközök keresztülmentek a a az elmúlt egy-két hétben, valószínűleg ez kimozogható az MNB részéről, és azt lehet mondani, hogy sőt talán még azt lehet mondani, hogy az év vége felé felmerülhet a a a kamatcsökkentés lehetősége.

[00:36:51]Mondom, egyelőre azt gondolom, hogy a jegybanól is az a az a racionális, hogyha kivárnak és egyelőre azt gondolom, hogy az elemzői közeg is nagyjából ezt tartja a leg leginkább valószínűnek.

[00:37:05]Beszéljünk még egy nagy magyar ágazatról itt a gazdaságszerkezetet figyelve az iparról.

[00:37:10]Itt nagyon sok kérdés felmerül.

[00:37:13]Szerintem kezdjük azzal, hogy alapvetően itt hacsak az ipar feltámasztásának lehetőségeit figyeljük, akkor itt bőven túlsúlyban vannak a ránkható és a mondjuk a kormány szempontjából annyira hát nem nem beavatkozható területek, tehát hogy a külső tényezők fogja igazából a magyar ipar inkább, mintogy belső stimulusok által tudjon élénkülni rövid távon, röviden megfogalva.

[00:37:41]Igen.

[00:37:41]Tehát, hogy ez ez egy rajtunk, gyakorlatilag rajtunk kívülálló történet.

[00:37:46]Olyan szempontból van beavatkozási lehetőség, hogy milyen irányú új kapacitásokat tervez, mondjuk, vagy vagy éppen hoz hoz ide a a az ennek megfelelő szerv.

[00:37:59]Ugye ez hát gyakorlatilag ez egy ilyen a járműiparnak a a fenntartása és a a hogy mondjam kapacitásoknak a növelése az egy ilyen hát ez egy ilyen lassan 40 éves konszenzusa volt a magyar politikának.

[00:38:17]Tehát a Antal kormánytól kezdődő gyakorlatilag az összeset föl lehetne sorolni.

[00:38:20]Mindegyik egy autógyárat, egy beszállítót hozott ide.

[00:38:23]Ugye itt a sokáig ez nagyon jól működött, amíg volt olyan globális ciklus, ami Így van.

[00:38:30]Így van.

[00:38:30]Ugye ezek ezek nagyon keresletérzékeny történetek, és ugye még sokszor még azt is tapasztaltuk, hogy mondjuk ezek a prémium gyártók, mint a mint az Audi vagy a Mercedes esetleg kevésbé esnek vissza a kereslet rájuk, mint mint a mondjuk úgy, hogy hétköznapibb szegmens szegmensekre.

[00:38:46]Igen.

[00:38:46]És ez konjunktúrában egy egy alapvetően egy egy ilyen kedvező képet mutatott sokáig, különösen akkor, amikor amikor volt a az európai járműipari cikkekre külső kereslet, mondjuk Kínából, és azt látjuk, hogy mióta ott egy ilyen fordulat állt be a rendszerbe, tehát most már a inkább a kínai járműipari cikkek, mondjuk így, legyen az akkumulátor, legyen az legyen az négy kerekű jármű.

[00:39:19]jön ide, és nem a nem a BMW, az Audi és a Mercedes terjeszkedik Kínában.

[00:39:24]Azóta látunk a a magyar iparban is egy ilyen egy ilyen leívelést, ha lehet, egy ilyen egy ilyen lassú lassú lecsorgást.

[00:39:31]is azt az ami azt gondolom, hogy hogy egy következő éveket az ipar szempontjából továbbra is negatívan befolyásoló folyamat lehet, az az, hogy Németország felől még folyamatosan érkeznek a a leépítésekkel, a költségcsökkentésekkel kapcsolatos.

[00:39:48]Gyakorlatilag 2030-ig helyes egyeseken 35-ig megmutatkozó tervek.

[00:39:55]Tehát, hogy ez egy ez egy ez egy lassú erodálódásnak tűnik ki, ami ami jelentősen korlátozza azt, hogy hogy itt mi milyen ipari teljesítményt tudunk ebből kirohozni.

[00:40:08]És ugye ez az elég fontos dolog, mert azért a gazdaságnak egy egy bő egy ötöde, majd egy negyede az az ebből a feldolgozóipari szegmensből kerül ki.

[00:40:18]Amikor ez ez negatív, vagy ez nulla, akkor akkor az ugye elég behatárolja az ös az az összgazdaságnak is a a a GDP-nek is a növekedését.

[00:40:27]Tehát ezt ezt érdemes látni, hogy hogy ez egy olyan ballaszt, amit amit az elmúlt években húzunk magunkkal, és láttál-e törekvéseket arra, hogy ez ellen küzdjön a gazdaságpolitika?

[00:40:43]És ugye a másik kérdés, hogy akkor viszont most mennyire lenne szükség szerinted egy új gazdaságpolitikai érában igazából ezt a szerkezetet megváltoztatni, másféle más típusú beruházásokat működő tőkét Magyarországra hozni?

[00:40:59]Hát ami nem a járműgyártáshoz kapcsolódik így végső soron.

[00:41:04]Én amit tehát amikor ennek a a feltárása vagy elemzésével foglalkoztam, akkor azt azt tudnám nagyjából így röviden megfogalmazni, az európai autópia, új autópiac az egy telített történet, és nem nem tudom én öt meg nyolc éve, hanem hanem ez egy 30 éve egy ilyen egy telített történt.

[00:41:22]És alapvetően itt a külső az ilyen kínai piac volt az, ami ami meghatározó.

[00:41:27]Most abban a abból a szempontból van esetleg pozitív töltet ebben az egészben, hogyha a India és mondjuk a Dél-Amerika felé nyitna az Európai Unió.

[00:41:40]Az érdekes, hogy amikor megjelentek erről a a hírek, ugye a Merkos úr vagy Merkos úr megállapodásról, illetve az Indiával köttendő szabadkereskedelmi övezet létrehozásáról, akkor így így egy ilyen nagy izé egy ilyen nagy égő így felvillant a fejemben, hogy hú na ez most ez most ebben most tényleg lehet valami perspektíva így így európai oldalon.

[00:42:07]Persze a verseny az ott is meglehetősen éles, tehát ez ilyen szempontból nem nem egyszerű történet, de hogy azt gondolom, hogy ez nyújthat egy ilyen perspektívát a a a Magyarországon működő és egyébként európai szereplőknek, a járműipari szereplőknek monduk érdekes, mert hogyha ez működik vagy bejön, akkor ez megint ilyen akár évtizedes viszonylatban tudja jó szinten stabilizálni talán a a európai járműgyártást.

[00:42:37]Így van.

[00:42:37]Ugye azt kell tudni ezekről az országokról vagy országcsoportokról, hogy viszonylag nagy jelentős népességgel, tehát ugye India milliárdos nagyságrend, de több 100 milliós a a dél-amerikai tömb is nagyjából, és ott ott viszonylag alacsony a az egy főre jutó járműk száma, ami azt mutatja, hogy ott még van feltöltődési lehetőség fejlett országokban, ahol ez magas ez a szám.

[00:43:03]Ö tehát ö egy közeli vagy egyet meghaladó az egyfre jutó járműszáma adott esetben ott ott ez ott gyakorlatilag nincs tér további bővölésre, csak esetleg mondjuk úgy, hogy piacszerzésre a mások kárára ilyen szempontból.

[00:43:19]Most hogy mit teh ezzel a gazdaságpolitika?

[00:43:20]Ugye arre vonatkozott a a kérdésed, ugye azt azt érdemes látni, hogy ezek jellemzően, tehát amikor a gyártásról beszélünk, az a úgy mondy a mosolygörbének a az alját hozzuk ide, ez azt jelenti, hogy viszonylag vagy relatíve alacsony hozzáadott érték képződik, és ez viszonylag ö jelentősen befolyásolja és limitálja azt, amilyen bér ebből a a tevékenység végzésből megképződhet.

[00:43:52]Tehát, hogy azt gondolom, hogy ezeknek összességében van helye a magyar gazdaságban, tehát kell kellene neki járműködni.

[00:43:59]Az, hogy kell-e még több több gyár vagy ilyesmi, az már azt gondolom, hogy jelentősen kérdéses, különösen a a munkaerő piaci korlátok, amit látunk mostanában, ugye, hogy itt a demográfia is elég jelentősen kezd beleharapni a magyar munkaerőpiacba, többen lépnek ki a munkaerőpiacról, mint lépnek be újak.

[00:44:19]Tehát ilyen szempontból, ahol ez egy munkaintenzív, tehát hogy újabb újabb és újabb 100 és 100 munkahely létrehozásától függő tényező, ott azt gondolom, hogy erre ilyen szempontból már nincs tér, hanem gyakorlatilag azt lehet mondani, hogy a mostani magyar munkavállalóknak, vagy a leendő magyar munkavállalóknak szükséges jobb munkahelyeket, nagyobb hozzáadott értéket előállító munkahelyeket.

[00:44:49]generálni és ide hozni.

[00:44:49]Tehát ha azt lehet meg kéne fogalmazni egy ilyen egy ilyen nem tudom egy egy ilyen hát ez nem egyen rosszul hangzó szolgá gondol őszintén nem gondoltam át nagyon de akkor inkább egy SSC tehát valamilyen szolgáltató ilyen megosztott szolgáltató központnak az idehozatala nem tudom 10 gyár helyett én valami ilyesmiben gondolkoznék mert mert hozzáadott értékben nyilván gyárt gyár minőségétől vagy tevékenység minőségétől függően de de akár ugyanott lehetünk a a a a a GDP hozzáadott hozzáadás tekintetében eléggé elszaladt az időnk.

[00:45:25]Térjünk rá néhány olyan sarkalatos témára, amit előzetesen is beszéltünk, hogy mindenképp érintenünk kell.

[00:45:31]Az egyik a magyar költségvetés helyzete.

[00:45:32]Ugye elemzők hát amennyire ezt megtehették, felhívták arra a figyelmet, hogy bárki is nyer április 12-e után, azért költségvetési kiigazításra lesz szükség.

[00:45:43]ö az államadósságunk magasan egyébként a leg legmagasabb szinten mozog a közép-kelet-európai régióban.

[00:45:49]A államháztartási hiányunk is ugyebár növekedni fog az idei évben a tavalyihoz képest.

[00:45:55]Sőt valószínűleg és erről már a Tisza elnöke is beszélt, módosítani kell a büdzsét.

[00:46:01]Tehát az 5%-os hiánycél idén nem tartható, ennél magasabb várható.

[00:46:06]Majd egy szó mint 100.

[00:46:09]Szükség van-e lényeges kiigazításra a költségvetésben?

[00:46:11]már csak a hitel minősítők miatt is, akik május végén, június elején fognak dönteni.

[00:46:15]SNP-nél eggyel vagyunk a Bóvli felett.

[00:46:17]Hogy látod ezt a kérdést?

[00:46:19]Hadd kezdjem a hitelminősítőkkel.

[00:46:20]Tehát az, hogy most május májusban jönnek és egy újabb felülvizsgálati kör jön, ez ez ijesztően hangzik, különösen a negatív kilátások tekintetében, amivel minden mind a háromnál rendelkezünk.

[00:46:33]Ugyanakkor azt gondolom, hogy hogy itt egy fair értékítél és fer fa fer fa ferir játék zajlik olyan szempontból, hogy egy két-három hete hivatalban lévő kormány, ami épphogy hogy mondjam, képes átlátni a a a büdzsével kapcsolatos kilátásokat, az az a arról az nem nem valószínű, hogy őket kérik számon a, hogy mondjam, örökölt helyzettel kapcsolatban.

[00:47:03]Én inkább azt gondolom, hogy őszre kell majd kiállni egy olyan középtávú költségvetési tervvel az új kormánynak, ami ami, hogy mondjam, nem okoz szemöldökráncolást a a hitelminősítőknél, és és azt gondolom és a így a hitelességet tekintve elfogadhatónak tűnik.

[00:47:22]Na most tényleg nem nem tűnik jónak a összességében a a büdzsé helyzete.

[00:47:28]Ugye március végéig, amit tudunk, a hiánycélnak a nagyjából 83%-a teljesült, ugye az első negyed év végére.

[00:47:37]És olvasva a sajtót, az áplési is egy komolyabb hiányadatot generálhat össze tulajdonképpen.

[00:47:48]Tehát itt valahol 90 és 100% között végezhetünk a április végére, hogy az év 1hada esetében.

[00:47:55]Tehát ha így nézzük, akkor akkor azt lehet mondani, hogy meglehetősen jelentős kiigazítási igény az, ami indukálódik.

[00:48:10]azt azt arra hívnám föl a a figyelmet, hogy ilyenkor tényleg a az új kormánynak van szerintem egy ilyen egy ilyen kis türelmi időszaka, tehát hogyha semmi nem változik, akkor akkor azt gondolom, hogy mi számításaink szerint itt a nagyjából a ilyen 22-es dinamikát követnek most a nagyjából a költségvetési folyamatok, és és akár ilyen ilyen 7% körüli 7% fölötti GDP arányos hiány is összejöhet a a a az év végére változatlanság nélkül.

[00:48:39]Tehát most csak azt azt azt Igen, tényleg 22-ben volt, assiszem meg 21-ben talán 7% feletti.

[00:48:46]Igen.

[00:48:46]Ugye a a mérték az, hogy most tehát inkább a a dinamikára gondolnék, nem feltétlenül a a konkrét számra, de igen, az is akkor akkor volt nagyjából ez a ez a mérték GDP arányosan.

[00:48:57]Ö, tehát azt érdemes a a költségvetéssel kapcsolatban látni, tehát hogy vagy vagy ezt választják és utána ősszel mondják azt, hogy oké, most ennyi, így vettük át ilyen hagyatékkal, ugyanakkor mondjuk jövőre meg jövőre ez egy ütemesebb csökkenés eléz, és erre van egy van egy kiszámítható és és nem elrugaszkodott tervünk, hogy ez hogyan terelődjön közel vissza a az elfogadható mértékekre.

[00:49:32]Azt érdemes látni, hogy a magyar gazdaság államadóssága az, ami nagyon kilóg egyébként a a hasonló hitelminősítői kategóriában lévő országoktól.

[00:49:42]Mondanék néhány ilyet, ugye ez Románia például egyébként hasonló, Kazachsztán, Peru nagyjából ezekkel vagyunk egy ligában hitelminősítői szempontból, és ezeknek valahol ilyen 55% körül van a a GDPR-s állhatóság, nekünk 75.

[00:49:56]És ilyen szempontból kell nekünk alacsonyabb deficitet futni a az évek során.

[00:50:02]Na most ha én nekem én nekem kellene gondolkoznom azon, hogy mit lehetne ezzel a büdzsével kezdeni.

[00:50:10]Egyrészt azt gondolom, hogy itt a bevétel növekedés szempontjából nem feltétlenül gondolkoznék bármiben.

[00:50:17]Tehát, hogy ott az szerintem az az beszéltünk nagyon sokat róla.

[00:50:24]Máshol is ugye itt itt van sok szektorális adó, extra profit adó, különadó különböző címeken.

[00:50:28]Itt nem feltétlenül van tér bárminek a azt gondolom a a az emelésére, viszont az elvételére vagy letekerésére sem annyira, mert erre meg akkor szükség van a költségvetésben.

[00:50:42]Így van.

[00:50:42]Ez most nem ennek az időszaka.

[00:50:44]az idei év az semmiképpen kiadási oldalon viszont egy van szerintem én ott ott keresgélnék olyan tételeket, amik talán kevésbé látványosak vagy kevésbé fájnak.

[00:50:55]Azt érdemes látni, hogy GDP arányosan nagyjából a a költségvetés az 9%-a költődik, tehát GDP arányosan egy ekkora volumen, tehát ez elég komoly, ilyen 7-8000 milliárd Ft éves szinten, ami gazdaság ösztönzésre irányul.

[00:51:10]És most ezt nehéz el nehéz eldönteni, megmondom őszintén, ilyen kívülről, hogy ezeknek egy egy érdemi csökkenése az milyen növekedési kockázatokkal bír, de a hatékonysága azt illetően, hogy az elmúlt három évben gyakorlatilag ilyen nullaközeli GDP növekedést láttunk, összességében megkérdőjelezhető, és ilyen szempontból én itt keresgélnék különböző ide tartoznak például akkor a tám támogatott hitelek, vagy mi tartozik ebbe a körbe?

[00:51:44]Ez egy nagyon nagyon nagyon tág pool, azt lehet mondani.

[00:51:47]Mindenféle beletartozik.

[00:51:51]Igen, azt gondolom támogatott hitel, beruházás ösztönzésre fordított ilyen ilyen beruházás támogatás különböző programok.

[00:52:02]Szerintem az ilyen Demján Sándor program és hasonlók, ezek is mind beletartoznak ebbe.

[00:52:06]Tehát nagyon elég tágan értelmeződő ez a ez a történet.

[00:52:08]De ebből is fakad, hogy hogy hatalmas a mérték.

[00:52:14]Ez az OECD országok között is a a dobogón van.

[00:52:16]És én azt gondolnám, hogy itt itt itt keresgélnék olyan tételeket, amik amik talán a legkevesebb áldozattal járnak.

[00:52:25]Ugyanakkor a a az összképet tudják javítani, és a hitelminősítők jó indulatára is lehet ezáltal apellálni.

[00:52:33]Ja, léteznek a márichti kritériumok, 60%-os államadósság, 3%-os költségvetési hiány.

[00:52:39]Azért az elmúlt években, elmúlt évek válságai miatt ezt szinte egy európai ország sem tudta úgy mind a kettőt tartósan megőrizni, tartani.

[00:52:48]Számít-e ennek a színnek az elérése az esetleges euróbevezetés szempontjából?

[00:52:53]Ahogy látod, a az államadósságra vonatkozó 60%-os szabály az az kevésbé izgalmas.

[00:52:57]Tehát azt azt azt több esetben is azt gondolom, hogy sikerült háttérbe szorítani, vagy legalábbis ilyen tárgyalni tárgyalni róla.

[00:53:06]a költségési korlát az az már ilyen szempontból élesebb.

[00:53:10]Tehát, hogy ez a ez lehet egy ilyen egy ilyen fontosabb tényezős.

[00:53:15]Ugye van emellett még inflációs kritérium, illetve a hosszú hozamokra, hosszú államkötvényhozamokra vonatkozó kritérium is, ami talán kevésbé ismert.

[00:53:25]Ö lényeg a lényege szerintem az, ami nagyjából ősszel lehet ilyen szempontból izgalmas a a az új pénzügyminisztérium szempontjából, hogy ott ott egy egy ilyen középtávú, tehát az azt jelenti, hogy a következő mondjuk ilyen öt öt évre előrenéző költségvetési terv az, ami alapján el kell jutni pár éven belül itt a 3%-os szint környékére, illetve alá.

[00:53:54]Ugye ebben a gazdasági növekedésnek is lenne jelentős szerepe, ha ez sikerülne a a nagyon várt uniós forrásokkal megtűzdelve beindítani.

[00:54:09]Eb ebben lehet ilyen szempontból, én azt gondolom egy ilyen egy ilyen perspektíva.

[00:54:12]A és tehát a a az euróra kérdeztél ugye ugye rá, ez egy ez egy nagyon fontos egy egy új perspektíva, ami megnyílhat most a a magyar gazdaság előtt és én azt gondolom, hogy az látszik a az első reakciók, illetve megnyilatkozások alapján, hogy itt a jegybank részéről is elég komoly nyitottság van az ebben történő együttolgozásra a az új kormányzattal.

[00:54:35]És itt itt tényleg a a cél is fontos, meg a meg az út is fontos.

[00:54:40]erre gondoltam a beszélgetés elején.

[00:54:42]Tehát egyrészt ez már egy elég komoly elköteleződést jelent.

[00:54:47]Ez azt jelenti, hogy a költségvetési fegyelem az nem csak egy-két évig, hanem gyakorlatilag onnantól kezdve szinte folyamatosan a gazdaságpolitika célpontja és fókuszpontja kell, hogy kell, hogy legyen.

[00:54:59]És ugyanakkor pedig ez egy nagyon komoly elköteleződés ugye az eurozóna irányában, hogy itt itt itt kijelölünk egy ilyen egy ilyen egy ilyen dátumot és ezt a szándékot, hogy ezt ezt szeretnénk végigvinni és ennek nagyon sok nagyon sok pozitív hatás van negatív hatása is persze természetesen, de hogy de hogy nagyon sok pozitív kivetülése is is megmutatkozhat majd.

[00:55:24]Viszont ez tényleg az a az a fontos, ebbe a cipőben már járt a magyar gazdaságpolitika nagyjából 20 évvel ezelőtt, amikor szinte folyamatosan görgettük magunk előtt a a a céldátumot, és aztán végül tá én tév reklámokra emlékszem gyerekkoromból, hogy hamarosan jön a magyar euró.

[00:55:40]Haj igen, hát egykorúak vagyunk mi is.

[00:55:41]Ebből látszik, hogy ez ez tényleg tényleg nagyon nagyon sokszor nagyon sok dátumot tudna mondani az ember.

[00:55:46]És tehát, hogy ez ez egy olyan út, amire ha egyszer föllép a föllép valaki, akkor akkor akkor ezt ezt végig kell csinálni.

[00:55:55]Ez egy nagyon komoly elköteleződést jelent, amihez azt mondhatjuk, hogy most a felhatalmazás az megvan.

[00:56:02]kérdés, hogy bátorság megvan-e a a szereplőkben ahhoz, hogy erre a az útba, erre az útra akár politikai áron keresztül is végig tudjanak végig tudjanak menni, mert ez egy fontos és új perspektívája lehet a a a magyar gazdaság jövőjének.

[00:56:20]Ha megvan a bátorság és a politikai akarat elköteleződés, akkor sem valószínű, hogy egy cikluson belül nem végbe mehet ez a történ nem valószínű.

[00:56:32]Tehát, hogy azt azt is érdemes látni, hogy ahhoz nagyon feszes a mostani helyzetből indulva egy nagyon nagy feszességkel a költségvetéstől, tehát elég jelentős lefaragása a a hiánynak.

[00:56:44]nem is feltétlenül elérhetőek rövid távon a a azt gondolom a stricti kritériumok, ami ami ugye szükséges ehhez.

[00:56:55]Valamikor talán itt a a 30-as évek eleje, első fele határozható meg szerintem egy ilyen olyan célként, ami ami ami nem jár hogy mondjam, véráldozattal tulajdonképpen.

[00:57:09]Tehát nagyon fontos, hogy közben a a a konvergencia, a magyar gazdaság konvergenciája az európai átlaghoz az folytatódjon.

[00:57:16]És ehhez ez nem megy a a költségvetés valamelyes támogatása nélkül.

[00:57:22]Tehát nem lehet azt gondolom, hogy mindent ezen az oltáron feláldozni, de hogy önmagában rálépünk erre az útra, az egy az egy az egy fontos fontos vetület lehet.

[00:57:33]Szerintem, hogyha ez eldől, akkor mindenképp akár téged is visszavárunk, hogy beszélgessünk az Euróevezetés Pro kontráiról, mert szerintem egy nagyon érdekes kérdés.

[00:57:41]Na még itt záró kérdésként hadd tegyem fel neked azt, hogy beszéltünk sokat az uniós forrásokról.

[00:57:47]Hogyan látod ennek mikor lehet hozzáadott növekedési értéke?

[00:57:50]És egyébként mennyire pántlikázottak ezek a pénzek, vagy mennyire szabadon felhasználhatók szerinted?

[00:57:57]Mert most elmondjuk uniós források, de mi mi van emögött igazából szerinted?

[00:58:04]Hát egyértelműen van van kötöttség abban, hogy mire lehet ezeket elkölteni.

[00:58:08]Tehát ezt kár lenne kár lenne tagadni.

[00:58:11]Ugye különböző ugye a SZF az egy alapvetően egy ilyen védelmi típusú beruházásokra.

[00:58:16]Ugyanakkor ugye nagyon sok ilyen ilyen védelmi típusú fejlesztés az alapvetően civil civil célzattal is rendelkezik.

[00:58:24]Tehát ez nem feltétlenül jelent csak ilyen katonai jellegű vagy honvédségi jellegű fejlesztéseket.

[00:58:31]A ugye a kohéziósnál ugye azt mondta a a leendő miniszterelnök, hogy hogy alapvetően útépítésre lehetne használni egy energiahatékonyságnak a a növelésére, ami ugye visszacsatolva arra, amit mondtál, ugye a vállalatok jelentős piaci energiaköltségekkel bírnak.

[00:58:51]Ilyen szempontból ezek ezek így középtávon ezáltal mérsékelhetők lennének például.

[00:58:57]És hát az RRF-nél pedig aztán ugye az a az a az a covid helyreállításnak a ami már nem is nem is tudom emlékszünk rá, hogy így ez ez annyi minden történt azóta gyakorlatilag, tehát hogy ott ott ott egy ott ott egy kicsit szélesebb a a felhasználási kör, tehát ott ilyen digitalizáció alapvetően ilyen ilyen struktúraváltással kapcsolatos intézkedésekre.

[00:59:24]Így van.

[00:59:24]a zöld átállással kapcsolatos ugye ez az energiahatékonysághoz valamelyest visszakötő tényező.

[00:59:29]Köszönöm.

[00:59:29]Tehát, hogy hogy ott egy kicsit tágabb ez a kör, viszont az egy az egy visszafogottabb vagy az a az a kevesebb volumenű ö pénzösszeg.

[00:59:40]Én azt gondolom, hogy most itt ez az augusztus végi határidő és az ahhoz szükséges itt mérföldköveknek a az elérése a a kellő törvények és szabályozási környezetnek az átalakítása az, ami ami meghatározó, és és ez növekedésben igazából a a jövő évtől jelentkezhet.

[01:00:01]Na most itt is a a felhasználás azért felhasználás hatékonyságát azért meg lehet kérdőjelezni a amikor a az aranyévekben gyakorlatilag amikor ez ez jelentősen jött.

[01:00:12]Tehát az elmúlt két ciklusban GDP arányosan a magyar gazdaság kapta a legtöbb uniós forrást itt a régióban.

[01:00:19]Ennek ellenére a növekedési többletünk az nem mutatkozott meg ebben feltétlenül.

[01:00:24]141 és 1822-es ciklusok mond 1420 és a bocsánat a a 713 illetve illetve 1420-ra gondolok, hogy ez az új ciklus ez még ez már a különböző jogállamisági mechanizmusokkal terhelt időszak volt.

[01:00:41]Az előző előző két ciklusra gondolok itt a itt a régi országaiból és tehát ilyen szempontból például ugye Lenyelország ezt lényegesen hatékonyabban használta föl.

[01:00:52]az, hogy mennyi növekedési hatással bírhat egyrészt az időzítés az a jövő év első körben, tehát hogy onnantól jelentkezhet ez.

[01:01:00]Egyes becsülések szerint ez ez egy 155% pontot is hozzájárulhat a a magyar növekedéshez, de itt itt nagyban függ attól, hogy hogy a hatékonyság az tud-e előrelépni a korábbi időszakokhoz képest.

[01:01:14]Nagyon szépen köszönöm, hogy eljöttél hozzánk, és az biztos, hogy neked elemzőként, nekem újságíróként is nagyon izgalmas időszak lesz itt figyelni a a gazdaságot, és a makrogazdaság újra egy nagyon izgalmas téma lesz.

[01:01:25]Köszönöm még egyszer a mai interjút.

[01:01:27]Én is köszönöm szépen a lehetőséget.

[01:01:29]Nagy Jánossal az erte makrogazdaság jellemzőjével beszélgettem itt a Klassis podcastban.

[01:01:33]Hogyha tetszett a beszélgetés, akkor kérem kövessék be a Klasszis média YouTube csatornáját.

[01:01:38]Mforum privát bankáron piac és profiton is megtalálnak minket.

[01:01:39]Köszönöm még egyszer a figyelmet.

[01:01:41]Minden jót kívánok.

[01:01:43]búcsúzik a műsorvezető Imra Lőrinc.

[01:01:45]Viszontlátásra, viszont hallásra.

[01:01:47]Ez a Klassis Podcast.