Klasszis Média 54:31

Forgószél söpör a tőzsdén: mi lesz az állami hátterű cégekkel? Klasszis Podcast

tőzsdegazdaságpolitikaválasztásforintbefektetésgazdaságközélet
Irányultság: CentristaKötődés: Független
Forgószél söpör a tőzsdén: mi lesz az állami hátterű cégekkel? Klasszis Podcast
tl;dr

Imre Örinc (M4 privátbankár.hu újságírója) és Zakár Tivadar (Universe Invest befektetési igazgatója) beszélgetnek a magyar tőzsdén és pénzpiacokon április 12-e után bekövetkezett drasztikus változásokról. A TISZA Párt kétharmados választási győzelme „hurá optimizmust" hozott a piacra: a forint történelmi csúcson, a BUX-index 140 000 pont felett járt, az államkötvény-hozamok estek. Ez nem magyar sajátosság, hanem világstatisztika szerint választások után szinte mindig pozitív piaci mozgás következik.

A felértékelődés motorja az előző gazdaságpolitika lezárása, az EU-s források hazahozatalának ígérete, valamint a nyugati tőke visszatérése a régióba (lengyel precedens). Azonban a piac még nem árazza be teljesen az uniós pénzek feloldását – további pozitív impulzusok lehetségesek. Májusban jönnek a hitelminősítések, amelyek döntőek lehetnek.

Az állami hátszéllel feltőkésített cégek (pl. Opusz, Gránit Bank) részvényárfolyama zuhanást szenvedett, mivel az új kormány nem lesz rájuk orientált. Azonban ezek az alapvetően működő vállalatok nem biztos, hogy fundamentálisan megsemmisülnek – tulajdonosi szerkezetváltás, privatizáció vagy más megoldások is lehetségesek. Az OTP, Mol, Forint és más blue chipek alulértékeltek maradnak még a lengyel piachoz képest is.

A magyar tőzsde hosszú távú potenciálja óriási: 7000 milliárd forint készpénz van a lakosságnál, a részvénytartás csak 5% (fejlett piacokon 30-34%), és csak 60-70 érdekes nyilvános cég van (kellene 200-400). Az euró bevezetésének kérdése másodlagos – a forint-euró árfolyam stabilizálása fontosabb. A magyar piac az elmúlt 30 évben évi 15%-ot átlagosan hozott.

Részletes összefoglaló megjelenítése

A választások utáni piaci mozgások

Április 12-e után „tektonikus mozgások" történtek a magyar pénzpiacokon. A forint történelmi csúcson volt, a BUX-index 140 000 pont fölé emelkedett, az államkötvényhozamok estek. Zakár Tivadar szerint ez nem magyar sajátosság, hanem világstatisztika szerint választások után szinte minden esetben pozitív piaci mozgás következik – a nyertes oldal pozíciókat épít, a vesztes oldal leépít vagy átrendezi őket.

„Amikor egy ilyen hosszú éra lezárul és kezdődik valami új, akkor a piacokon ez egy bevett mozgás, hogy ilyenkor azért láthatunk egy felértékelődést." – Zakár Tivadar *

A történelmi statisztika szerint a választási periódusok 80%-ában pozitív, 20%-ában negatív piaci mozgás történik. Az amerikai, angol és más fejlett piacok ezt igazolják. Azonban az iránya nem feltétlenül előre látható – a Brexit például hatalmas esést hozott.

A TISZA Párt ígéretei és a piac reakciója

A TISZA Párt kétharmados felhatalmazása „hurá optimizmust" hozott, amely azt jelenti, hogy az előző gazdaságpolitikát is lezártuk. Ez a várakozás önmagában átrendeződést okoz a piacon. A két fő forgatókönyv, amelyet a választások előtt vizsgáltak, a francia (kiegyenlített politikai erők, stagnáció) és a lengyel (kormányváltás, Európa felé fordulás, tőkebefekesztés) volt.

„Az új kormánynak egy sokkal inkább az együttműködés irányába törekvő együttműködése lesz az Európai Unió vezetésével." – Zakár Tivadar *

A lengyel precedens különösen fontos: amikor a Tusk-vezette kormány felhatalmazást kapott, visszafordult Európa irányába, és a nemzetközi tőke (amely Amerikából Európába áramlott) megtalálta az alulértékelt közép-kelet-európai piacokat. Magyarország most hasonló helyzetbe kerül.

A politikai kockázat csökkenése és a külföldi tőke visszatérése

Az elmúlt 5-10 évben a nyugati tőke masszívan elhagyta a magyar piacot, mivel a politikai kockázat magas volt. Ez likviditás hiányhoz és alulértékeltséghez vezetett, különösen az orosz-ukrán háború után. Az új kormányzat megválasztása ezt a kockázatot csökkentette.

„A kibocsátók részvénykönyveiből, a kötvényekből gyakorlatilag nagyon komolyan elment a nyugati tőke az elmúlt öt-hat évben." – Zakár Tivadar *

Azonban Zakár hangsúlyozza, hogy még nem mindenki jelent meg a piacon – csak a legbátrabbak és legkockázatvállaló befektetők. A folytatás a politikai kockázat árazódásától függ. Az Amerikai Nagy Bankok és az Európai Unió már pozitívan nyilatkozott az új kormányról. Az EU hivatalosan deklarálta, hogy türelmet kér az új kormánnyal szemben.

A hitelminősítések és az uniós pénzek kérdése

Május során jönnek a hitelminősítések, amelyek kritikusak lehetnek. Az új kormány körülbelül egy hónapos működés után várhatóan kaphat valamilyen haladékot. A költségvetési helyzet azonban nem javult – a választások előtti nagy költekezés az évi költségvetés 80%-ára töltötte azt fel, így az új kormánynak teljesen új költségvetést kell kialakítania.

„Azt nem tudjuk, meg nyilván most soha nem fogjuk megtudni, hogy mi történt volna akkor, hogyha ez nem így történik." – Zakár Tivadar *

A piac már beárazza, hogy az uniós források hazajönnek, és hogy az új kormány együttműködésre törekszik az EU-val. Azonban Zakár szerint még nincs minden beárazva – konkrét bejelentések (például Ursula von der Leyen nyilatkozata az uniós pénzek feloldásáról) további pozitív boostot hozhatnak.

Az állami hátszéllel feltőkésített cégek helyzete

Az olyan cégek, amelyek az előző rendszerben állami megrendelésekre épültek, részvényárfolyama zuhanást szenvedett. Ezek közül az Opusz (építőipari cég) a legkézenfekvőbb példa – deklarált üzleti modellje alapvetően állami építkezésekre épül.

„Az Oppusznál, mint építőipari cég, akinek a deklarált befektetői sztorija üzleti modellje az alapvetően állami építkezésekre épül. Hát ott azért nem nehéz végiggondolni, hogy igen nagy valószínűséggel az új kormányzati programban nem ő lesz a preferált." – Imre Örinc *

Azonban Zakár szerint ezek a cégek nem biztos, hogy fundamentálisan megsemmisülnek. Vannak nagy eszközállományaik, és a tulajdonosi háttér megváltozhat. A Gránit Bank például 30%-kal esett, de alapvetően jól működő bank maradt. Az olyan cégek, amelyek jobban tájékoztatják befektetőiket, kevésbé voltak súlyosan leértékelve.

A magyar telekom és más blue chipek esete

Ellenpéldaként említi a magyar telekomot, amely az utolsó néhány évben hatalmas emelkedésben volt, annak ellenére, hogy a magyar telekommunikációs politika erősen államfüggő. Ez azt mutatja, hogy az állami szabályozás nem feltétlenül jelent hosszú távú értékrombolást.

„Hogyha megnézzük az utolsó éves teljesítményét, mondjuk a magyar telekomnak, ugye nem mondhatjuk, hogy azért ez egy teljesen független a magyar telekommunikációpolitikát, független a konceziókat a magyar állam hatja ki, a ő határozza meg. És ennek ellenére hosszú éveken keresztül nem ment, az utolsó néhány évben pedig hatalmas emelkedésben volt a magyar telekom." – Zakár Tivadar *

A Mol, Forint és más blue chipek még mindig alulértékeltek a lengyel piachoz képest is – körülbelül 20%-os alulértékeltség van, amelyből 40% az OTP-ből adódik.

Az állami tulajdon és az osztalékfizetés kérdése

Zakár szerint az állam csak olyan mértékben szólhat bele a nyilvános cégek működésébe, amennyiben tulajdonrésze vagy szavazati többsége van. A Mol esetében az állam (az MCC-n keresztül) jelentős tulajdonos. Az osztalékfizetés kérdése összetett – az állam nem tudja egyszerűen eltéríteni a már megszavazott osztalékot.

„Egy nyilvános cégnél minden nyilvános egészen addig, amíg bizonyíthatóan nem az üzleti érdeket befolyásoló átmeneti ideig visszatartott információt, lehet csak ugye bizonyos ideig üzleti titóként kezelni." – Zakár Tivadar *

Az MCC-nek számos eszköze van (tőkeemelés, részvénycsomagok, alapítványi szerkezet), de ezek racionális alapokon kell, hogy működjenek. Zakár nem gondolja, hogy az új kormány különadókat vezetne be – ez népszerűségvesztést jelentene.

A magyar piac alulértékeltsége és fejlesztési potenciálja

Zakár szerint a magyar piacnak óriási fejlesztési potenciálja van. A magyar lakosság 7000 milliárd forintot tart készpénzben – ez ötször nagyobb, mint az OTP OP (1400 milliárd forint). A magyar részvénytartás csak 5%, míg a fejlett piacokon 30-34%. A befektetési alapokban 20 000 milliárd van, de ezek túlnyomórészt kötvénytúlsúlyosak.

„A magyar és a magyar tőzsdés pénz az az 5%, ami részvényben van, az is főként Amerikát meg Európát, de főként Amerikát finanszírozza." – Zakár Tivadar *

Normális méretű országban 200-400 tőzsdei cég kellene, Magyarországon csak 60-70 érdekes nyilvános cég van. A BUX-index még nincs teljesen feltöltve. Ha lenne 200 érdekes választási lehetőség, akkor 10-12 nemzetközi szintű cég lenne, nem csak 4.

A magyar befektetők habitusproblémája

A magyar befektetők történelmi okokból (bróker botránok, 2008-as válság, ingatlanpiaci összeomlás) félénkek. Azonban Zakár szerint a jelenlegi pénzügyi szabályozás (MiFID rendszer, EU-s ellenőrzés) sokkal biztonságosabb, mint korábban. Az MNB online elérhető minden magyar befektető számára.

„Ma már olyan pénzügyi rendszer van Magyarországon, Európai Unió által deklarált rendszer, ami tűzben edzett egyébként." – Zakár Tivadar *

Az ingatlan vs. részvény vita hamis dichotómia – mindkettőre szükség van. Az ingatlanárak 2007-ben és 2008-2010 között 40%-ot estek, az emberek fillérekért adták el vagy hagyták banki felszámolásba. A részvénypiacok hosszú távon jobban teljesítenek.

Az euró bevezetésének kérdése

A magyar közgazdasági podcastok az euró bevezetéséről vitáznak. Zakár szerint ez nem az igazi probléma. Az igazi megoldás az, hogy a forint konvergáljon az euróhoz a magyar gazdaság teljesítménye révén. A forint-euró árfolyamnak stabilizálódnia kell – nem kell, hogy azonos legyen, hanem hogy hosszú ideig egy sávban maradjon.

„Hát nagyon jó lenne Európa fizetést kapni mindenkinek, ugye, meg Európa utazni nem lenne, de egy csomó problémánkat ez nem oldaná meg." – Zakár Tivadar *

2015 június és 2019 június között a forint-euró árfolyam egy 20-30 pontos sávban mozgott stabilan. Ha most is ilyen stabilitás alakulna ki, az kedvező lenne az exportra és az importra egyaránt. Az árfolyamkülönbség önmagában nem probléma, ha stabil.

A magyar tőzsde egy éves kilátásai

Zakár szerint az egy éves kilátások az alábbiak:

  1. Hitelminősítések (május): Kritikus pont. Ha nem kerülünk „bowli" kategóriába, az külföldi tőke beáramlást indít.

  2. EU-s pénzek: Ha az uniós források hazajönnek, az portfolió-tőke mellett működő tőke is érkezik – évek óta halasztott beruházások indulhatnak meg.

  3. Új kibocsátók: Az olyan cégek, amelyeknek nincs szükségük állami támogatásra, hanem versenyre és tőkére, tőzsdei kibocsátással szerezhetik meg azt. Az elmúlt néhány évben bevezetett cégek sem panaszkodnak.

  4. Lakossági befektetők: Van pénzük, és az elmúlt 30 évben a magyar tőzsde évi 15%-ot átlagosan hozott. Miért pont most ne lenne üzlet?

„Ha az elmúlt 30 évben éves átlagban 15%-ot hozott a magyar tőzsde, akkor miért pont most, amikor megvan a lehetőség, jönnek a külföldi, jön vissza az euro, rendeződik a szabály, egy csomó dolog, akkor miért pont ne most ne lenne az üzlet?" – Zakár Tivadar *

  1. Lengyel precedens: A lengyelek néhány évvel korábban ezt már megcsinálták – Magyarország is biztosan meg tudja csinálni.

A nyilvános működés előnyei

Zakár szerint a nyilvános tőzsdei működés a legmagasabb szintű vállalati működés, amely a legdemokratikusabb is – bárki vásárolhat részvényt. A nyilvánossággal járó transzparencia új kihívásokat hoz (szabályozás, közlemények), de előnyei nagyobbak. A nyilvános cégek másképp tárgyalnak versenytársakkal, és a szabályozás is másképp működik.

„Már másképp tárgyal a versenytárs tárgyaláson egy cég egy nyilvános cégként, mint zárt körűként, akkor már önmagában az teljesen másképp fog alakulni." – Zakár Tivadar *

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „Imre őrinc" – valószínűleg Imre Örinc (az újságíró neve, de az átirat többször torzítja)
  • „Oppusz" – valószínűleg Opusz Építőipari cég
  • „Forig" / „Forage" / „Forint" – az átirat több helyen torzítja, de a kontextusból egy magyar védelmi/ipari cég neve, amely a Rábával kapcsolatos
  • „Rábával" – valószínűleg a Rába Járműipari cég
  • „Books Index" / „Booksnak" – a BUX-index alternatív neve az átiratban
  • „MCC" – Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (az állami vagyon kezelője)
  • „KEK" – valószínűleg Külgazdasági és Külügyminisztérium vagy hasonló állami szerv
  • „bowli kategória" – valószínűleg „junk" vagy alacsony besorolás a hitelminősítésben
  • „Rejál", „Rejmetál" – valószínűleg Rheinmetall (német védelmi cég)
  • „Leonardo" – olasz védelmi cég (ez helyesen szerepel)
  • „Sistrade Kft." – az átiratban nem szerepel, így nem használható
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]hozott magával egy olyan hurá optimizmust a piacon, ami azt jelenti, hogy az előző gazdasági politikát is lezártuk, tehát az előző gazdasági politikának a mindenféle sajátosságait.

[00:00:13]Például ugye az Oppusználnál, mint építőipari cég, akinek a deklarált nyilvános társaságról van, tehát a deklarált befektetői sztorija üzleti modellje az alapvetően állami építkezésekre épül.

[00:00:28]Hát ott azért nem nehéz végiggondolni, hogy igen nagy valószínűséggel az új kormányzati programban nem ő lesz a preferált, és elindult a közgazdasági magyar közgazdasági podcastokban, mindenhol a vita rögtön, ahogy a Magyar Péter meghirdette, hogy az eurót mi kitűztük a zászlónkra, hogy ez most jó, nem jó, kell, nem jó, esszük, szeretjük, nem szeretjük.

[00:00:48]Hát nagyon jó lenne Európa fizetést kapni mindenkinek, ugye, meg Európa utazni nem lenne, de egy csomó problémánkat ez nem oldaná meg.

[00:00:59]Ez a Klassis Podcast.

[00:01:01]Köszöntöm önöket itt a Klasszis Podcast legújabb epizódjában.

[00:01:03]Én Imre őrinc vagyok, az M4 privátbankár.hu újságírója.

[00:01:07]Hát április 12e óta földsuszamlásszerű változások történtek a magyar gazdaságban, a magyar pénzpiacokon.

[00:01:14]Ugye a magyar gazdaságban már úgy még csak a spekulációké a terep, mi várható majdan a Tiszakormánytól, de a pénzpiacok azonnal reagáltak.

[00:01:24]Sok éves csúcson volt a forint.

[00:01:26]Ugye a magyar tőzsde is történelmi magasságokba emelkedett.

[00:01:30]140000 pont fölött is járt ugye a Books Index, estek a magyar államkötvényhozamok.

[00:01:35]Úgyhogy tényleg ezeket a földsuszamlásszerű tektonikus mozgásokat fogjuk most kibeszélni.

[00:01:39]És hogy ez hurre optimizmus vagy egy tartós felértékelődés a magyar eszközökben, akit pedig elhívtam ma a vendégnek, ő Zakár Tivadar, az Universe Invest befektetés igazgatója.

[00:01:49]Köszönöm, hogy elfogadta a meghívásunkat.

[00:01:52]Köszönöm szépen is a meghívást.

[00:01:52]Nagyon szívesen jöttem és üdvözlöm a kedves nézőket, hallgatókat.

[00:01:55]Elég sok mindenről fogunk beszélgetni, de azért szerintem az a helyes, hogyha egy kicsit a kiindulóponthoz visszatérünk.

[00:02:00]Április 12-e éjszaka, tényleg egy 16 éves rendszer megdőlt.

[00:02:06]Az új kormányzó erő kétharmhadós óriási felhatalmazást szerzett.

[00:02:11]Az álmos könyvek szerint egyébként amikor egy ilyen hosszú éra lezárul és kezdődik valami új, akkor a piacokon ez egy bevett mozgás, hogy ilyenkor azért láthatunk egy felértékelődést.

[00:02:24]minden piac más.

[00:02:24]Azt gondolom a választásoknak azonban egy nagyon hosszú statisztikája van.

[00:02:31]És tényleg teljesen más, hogyha az amerikai piacról beszélünk, teljesen más, hogyha az angol piacról beszélünk, de a választások idején az mindig bármelyik oldal is győz, ott mindig van egy ilyen rövidtávú hurá optimizmus.

[00:02:42]Ez azért van, mert persze nyilván attól függ, hogy milyen arányokban.

[00:02:46]Ez azért van, mert ott mindig a nyertes oldal az nyilván pozíciókat épít, a a másik oldal pedig mindig pozíciókat épít le, vagy a másik oldalnak szurkoló befektetők, azok meg a a pozíciókat építik le, vagy alakítják át.

[00:02:59]De mindenféleképpen a várakozások azok magukkal hoznak.

[00:03:01]Egy ilyen horderejű várakozás magával ho átrendeződést a piacon.

[00:03:07]És ennek ez nem egy magyar sajátosság, ez gyakorlatilag hát 100-2000 évre vissza vezethető ilyen perjedők statisztikák.

[00:03:19]Viszont akkor, hogyha a szavaiból jól veszem ki, akkor ugyebár a nagy mozgás turbulencia garantált az iránya nem feltétlenül Igen.

[00:03:25]Tehát az az nyilván mindig változik.

[00:03:27]Alapvetően mindig optimista.

[00:03:29]Tehát hogyha a 10 választási periódusnak az eredményeit megnézzük, abból a nyolc általában mindig ö pozitív és optimista.

[00:03:37]Persze vannak olyan népszavazások, mint például a Brexit volt, ami hatalmas nagy eséssel járt.

[00:03:42]Tehát azért mondom, hogy ezek nem mindig egyértelműek, de azért többségében a statisztikák all over the world, tehát nem csak Magyarországra vonatkoztatva, általában pozitívak.

[00:03:53]Jó, de akkor térjünk rá Magyarországra.

[00:03:54]Itt elsősorban mi az, ami hajtotta a felértékelődést, a Tiszapárt, mely ígéretei, vagy mely azzal kapcsolatos várakozások?

[00:04:02]Hát egyrészt nagyon sok minden volt már előtte is ugye nagyon-nagyon sok dolog történt és azt gondolom, hogy az, hogy ennyire kiélezett többségben sikeres volt a a Tiszapárt, így mindenféleképpen ez egyfajta hát, hogy is mondjam, hozott magával egy olyan hurá optimizmust a piacon, ami azt jelenti, hogy az előző gazdasági politikát is lezártuk, tehát az előző ö gazdasági politikának a mindenféle sajátosságait.

[00:04:35]Azt nem tudjuk, meg nyilván most soha nem fogjuk megtudni, hogy mi történt volna akkor, hogyha ez nem így történik.

[00:04:41]Nyilván láttuk a korábbi választások idején, hogy milyen formációk voltak.

[00:04:46]Most a választások előtt abban azt a azokat a forgatókönyveket vizsgáltuk, ami a francia vagy a lengyel forgatókönyv volt.

[00:04:56]Tehát, hogyha nézzük a franciáknak a ezt a kiegyenlített politikai erőket, és senki nem bír senkivel, és évek óta killódnak, és tulajdonképpen csak egy ilyen lefelé irány van a tőkepiacukon, hát ott ott ott ott egyértelműen, hogyha az a forgatókönyv válik be, és kiegyenlített erősúly lenne, akkor nyilván nem lett volna ennyire hektikus.

[00:05:18]Viszont ugye ott volt a lengyel példa, ahol ugyanez a váltás megtörtént, és akkor amikor a Donalask vezette kormány megkapta a felhatalmazást, ők is visszafordultak Európa irányába.

[00:05:28]Őrület lendület indult el, hiszen az a pénz egyébként, ami visszajött Amerikából, Európába, és Európába pedig helyet keres magának, az hát hol máshol találta jó irányt, meg alul értékeltséget, mint közép-kelet-Európában.

[00:05:46]És ez gyakorlatilag most megjelent itt Magyarországon is.

[00:05:49]Hát ez a párhuzam érdekes, amit Lengyelországgal vont, de ezt tényleg nagyon sokan megtették.

[00:05:53]Hát ott is a fő ígérete a lengyel kormányra kerülő erőnek az uniós források hazahozatala volt.

[00:05:59]Akkor feltételezem itt is egy nagyon erős szempont volt a magyar egen az van, hogy hogy volt egy van egy vagy volt egy nagyon erős politikai hát mondjuk ezt így politikai kockázatnak a a nyugat-európai befektetők számára.

[00:06:15]És ugye az ez az azt gondolom talán ma már közhely, de nagyon jól látszott a magyar piacon, hogy a kibocsátók részvénykönyveiből, a kötvényekből gyakorlatilag nagyon komolyan elment a nyugati tőke az elmúlt öt-h évben.

[00:06:30]Ez egy nem mindig volt így, de az elmúlt öt-h évben nagyon gyorsul ütemben.

[00:06:34]És hát ezlikviditáshoz vezetett, egy ilyen pangó állapothoz vezetett sajnos a a magyar részvényeken, és egy olyan alulértékeltséget adott különösen egyébként a a az orosz ukrán háború megindulásakor, ami egy nagyon erős nyomás volt, egy nagyon erős leértékelődési nyomás, és még mindig nem tartunk ott mint ahol ahol Nyugat-Európa árazottsági szinten.

[00:07:02]Úgyhogy ez egy, hát hogy is mondjam, inkább arról volt szó most, hogy egy ilyen huráoptimista lendület, és nem csak a magyar befektetők, hanem a külföldi befektetők is megtalálták a magyar piacot, ehhez meg is vették a forintjaikat, és elkezdték a pozíciókat építeni.

[00:07:21]Ugyanakkor az is igaz, hogy ez még nem mindenki.

[00:07:23]Tehát amit itt láttunk, az egy pici ízelítő volt akkor abból, ami történhet, merthogy azért még csak a legbátrabbak meg a leg inkább kockázatvállaló befektetők tudtak megjelenni a piacon.

[00:07:36]És ez azért különösen fontos folytatás szempontjából, mert a a folytatás az most már ennek a kockázat, politikai kockázat árazódásának lesz a a folyománya.

[00:07:49]És májusban jönnek is a hitel minősítések majd, amik amik ugye amiket látni fogunk, hogy most kapunk-e kis haladékot.

[00:07:55]Nagyon a hat mondhatjuk azt, hogy a eltoltuk a biciklit a parcéléig Magyarország, de azért várható, hogy valamennyi haladékot kap az új kormány ilyen egy egy hónapos működés után még.

[00:08:06]Hát azt látjuk, hogy Európa hogyan reagál, meg azt látjuk, hogy a nagy bankok, akik eddig nyilatkoztak, hogyan reagáltak.

[00:08:14]Tehát, hogy a minősítők nyilván nem nagyon kommunikáltak még, hiszen azok most dolgoznak ezeken a számokon, de azt látjuk, hogy az Amerikai Nagy Bankok is meg az európai európai pénzügyi rendszer is pozitívan nyilatkozott.

[00:08:29]Tehát ebből következik, hogy várhatóan megvan az a szentiment.

[00:08:34]Sőt, az Európai Unió már kifejezetten ki is nyilatkozta, vagy hivatalosan is deklarálta, hogy kérik az új kormánnyal szembeni türelmet, hogy ez mire lesz elég pontosan, és majd mit fognak a a túlnyomó többségében amerikai minősítő cégek kihozni, azért az az egy jó nagy kérdés, hiszen a választások előtt volt ilyen kommunikációs panel némelyiknél, hogy mindegy, a választási végeredmény, a költségvetési hiány fog majd meg a nem tudom én, a makroszámok fognak majd döntőek lenni e tekintetben.

[00:09:07]Azzal viszont nyilván nem állunk annyira jól.

[00:09:09]Hát igen, azok nem sokat módosultak még az azóta.

[00:09:11]Tehát Igen, hát a költségvetés rosszabb, tehát hogy az az megy áprilisiány adatot is.

[00:09:16]Igen.

[00:09:16]Negyed éves gazdasági statisztika holnap fog jönni Magyarországról.

[00:09:22]Szóval sok sok sok tényező van, ami még azért amit nem tud például azt se tudjuk, hogy pontosan a költségvetés a a hiányt látjuk.

[00:09:31]Az, hogy hirtelen ugye a választások előtti nagy költekezés az az nagyon kommolyan 80%-os szintre töltött az az évi költségvetés.

[00:09:38]Tehát itt egy teljesen új költségvetést kell tulajdonképpen kialakítani az új kormánynak.

[00:09:44]És ez ezek még azért azt gondolom, hogy ezek még bőven előttünk van, illetve a piac előtt van, tehát ezt még nem árazza.

[00:09:50]Igen, de akkor most a piac gyakorlatilag beáraszta azt, hogy a zárolás alatt lévő uniós források hazajönnek, beáraszta azt, hogy az új kormánynak egy sokkal inkább az együttműködés irányába törekvő együttműködése lesz az Európai Unió vezetésével.

[00:10:08]Ugye itt ezt azért teszem fel így, hogy beártál, mert ugye mindig ez az érdekes kérdés a a különböző pénzügyi eszközöknél, hogy már benne van-e teljes mértékben a pozitív várakozás, vagy majd amikor jön egy konkrét bejelentés, teszem azt Ursel von der Lien kiáll, hogy igen, akkor most 3 milliárd eurót azonnal feloldunk és érkezhet Magyarországra, az még hozhat egy olyan pozitív boostot, vagy ez már benne van igazából az árfolyamokban?

[00:10:33]Hát sajnos nem vagyok egy akkora befektetési szolgáltatóm, mint amekkora mondjuk a GP Morgan vagy a vagy az európai nagy alapok, akik nél olyan mennyiségű portfólió tőke, intézményi portfóliótőke akkumulálódna és akik ezt egyébként egész testközelből a döntési helyzetet támogatva vagy a döntési helyzetet meghozva tudják mondani.

[00:10:59]Én arra tudok támaszkodni, amit amit a piacon egymás között beszélünk, vagy amit egyébként a ezektől a szereplőktől óhatatlanul is eljut hozzánk.

[00:11:11]Eszerint még egyébként nem, tehát nincs minden beárazva.

[00:11:14]Ö ha használhatjuk ezt így.

[00:11:18]Valójában volt egy hirtelen geopolitikai feszültségcsökkenés is.

[00:11:24]Volt egy amerikai részvényrli, egy rövidtávú amerikai részvényrli, ami egyébként meglepő volt.

[00:11:28]Elindult az amerikai jelentési szezon, jó lett.

[00:11:30]Az inflációs adatok mindenütt mérséklődőek voltak, és még Ázsiából is jött egy kedvező szélirány, amihez jött egyébként a magyar huráoptimizmus.

[00:11:44]Ez egyébként segítette az európai hangulatot is.

[00:11:48]És nyilván a régióban pedig egy nagyon fontos üzenet volt a régió számára, hogy a lengyelek mellett most már mi is egy tulajdonképpen egy Európához visszarendeződő gazdaságpitikára számíthatunk, és ez ennyi volt nem több érzésem szerint.

[00:12:02]Tehát hogyha a geopolitikai feszültség vissza fog fordulni, hogyha hogyha szélsőséges csatározások elindulnak a nem tudom én még egy csomó fronton, azért ez még nem elég ehhez.

[00:12:19]Összességében egyébként még a magyar piac és a közép-kelet-európai piacok alulértékeltek.

[00:12:25]Abszolút abszolút.

[00:12:26]Tehát ez egy nagyon érdekes kérdés.

[00:12:28]Hát még a magyar piac az még a lengyel piachoz képest is alulértékelt.

[00:12:33]Hát ha az értékeltségi mutatók alapján kiszámoljuk mondjuk a a Varsői tőzsdexet meg a meg a a Booksnak az értékeltségét, amiben ugye a blue chipjeink vannak, akkor egy 20%-os alulértékeltség még mindig van, amiből 40%-at az OTP tesz ki.

[00:12:47]Tehát, hogyha ha nagyon szigurúak akarok akarunk lenni, akkor akkor persze mondhatunk egy szerényebb potenciális lehetőséget, mert a kockázatok szempontjából, hogy ez hogyan fog alakulni, egy csomó minden még lehet, de értékeltség szempontjából van hely az emelkedésre.

[00:13:04]Ez biztos.

[00:13:04]Tehát ha ha csak a középkelő, ha ha csak a lengyelek forgatókönyvet tekintjük ö most már ilen a az alap ütemnek vagy az alapforgatókönyvnek, akkor bizony-bizony itt egy komoly felárazodás még van a piacon.

[00:13:20]kicsit, hogyha visszatekintünk az elmúlt 16 évre, ugyebár nyilvánvalóan a tőzsde járfolyamokat alapvetően mondjuk inkább talán a a várakozások mozgatják, és nem az, hogy mondjuk egy vállalat milyen pénzügyi eredményeket tesz le az asztalra, bár nyilván az alapvet minden abból indul ki, de nagyon sokszor látni, hogy hiába jelent nagyon jót egy cég, ettől függetlenül esik az árfolyama, mert a befektetők arra spekulálnak, hogy hát igen, de a következő negyed évben már fordulhat a kocka.

[00:13:48]Szóval, hogy önmagában az elmúlt 16 év a a nagy vállalataink működési környezetét, a az rájukható szabályozójai környezetet illetően inkább negatív volt.

[00:13:58]És itt most kifejezetten az extra profit adókra meg különböző extra adókra gondolok, ami miatt azért több blue chip hát panaszkodott, és hogy le van-e egy olyan spekuláció, hogy ezek majd barátságosabbak lesznek.

[00:14:13]Határozó azt kell mondjam, hogy igen, van egy ilyen spekuláció, ami az adókat illeti.

[00:14:17]Ugye a magyar piac azért egy ilyen sajátos kis állapotban van most ezután a 16 év után, mert az ez a 16 év sem volt teljesen teljesen reménytelen, hiszen ő volt a 40%-kal a legjobb a világ legjobban teljesítő indexe.

[00:14:33]Tehát, hogy hogy szóval azért azt kell látni, hogy hogy nem önmagában a 16 év az, ami rossz volt és ami kockázatot jelentett csak, vagy ami ami pozitív vagy negatív hatással volt.

[00:14:51]Azért az előző rezsimnek én azt gondolom, hogy volt egy olyan üzenete, hogy a magyar cégeket megpróbáljuk valamilyen módon preferálni.

[00:15:00]Ugye most csak a kiderült, elrejtett telefonbeszélgetések satöbbi, satöbbi.

[00:15:07]Tehát ez ez azért ez a hatás megvolt.

[00:15:09]Ugyanakkor az a külföldi befektetők számára nem volt nem volt kezelhető.

[00:15:14]Tehát az, hogy és ugye ez volt a feszültség oka, tehát a probléma az úgy nézett ki, hogy rendben van, itthon a magyar cégeket nem is simogattuk, de azért úgyhelyzetbe hozni.

[00:15:27]Próbáltuk valamennyire, amit elvettünk vissza, vagy amit elvettek visszaadni, vagy valami hasonló volt a mondás, de de meg nyilván azért jelentős állami tulajdonrészek is voltak a blue chip, vagy vannak a blue chipekben, vagy vagy hát ugye ez is egy picit átalakult az egyetemi finanszírozások mentén, de ez ugye csak az utolsó néhány év, azt megelőzően azért azért ez nem volt ennyire egyértelmű, de az viszont biztos, hogy ennek nagyon rossz üzenete volt külföldre, és a külföldi befektet Tehát ő azt látta, hogy külön adó mik.

[00:15:58]Hát akkor én nem nem tehát köszönöm szépen, akkor nem kérek.

[00:16:00]És ugye a ennek erre volt azért cáfolat is, mert például hogyha megnézzük az utolsó éves teljesítményét, mondjuk a magyar telekomnak, ugye nem mondhatjuk, hogy azért ez egy teljesen független a magyar telekommunikációpolitikát, független a konceziókat a magyar állam hatja ki, a ő határozza meg.

[00:16:18]És ennek ellenére hosszú éveken keresztül nem ment, az utolsó néhány évben pedig hatalmas emelkedésben volt a magyar telekom.

[00:16:23]Szóval azért mondom, hogy ez nem egy olyan egyértelmű kép, de az erő a külföldi, ugye a tőkepiac az egy az egy abszolút globális piac, és egy magyar befektető is azon gondolkozik, hogy Teslát vegyen, vagy vagy nem tudom, mit tudom én, autóvalist.

[00:16:41]Akkor olyan egyértelmű kérdés volt eddig, hogy nyilván a nagy liquid piacok felé fordulnak.

[00:16:46]Tehát ahogy mi már külföldön tudunk vásárolni, úgy Magyarország is benne van ebben a vérkeringésben, csak éppen nem akarták ezt nem akartak hozzányúlni.

[00:16:54]Tehát addig amíg a politikai kockázat magasra volt árazva, nem akartak hozzányúlni.

[00:16:58]Nyilván a magyar befektetők meg önmagukban ezt mivel ők is inkább külföldre fektettek, tehát hogyha ez most azt gondolom, hogy ez nem tudom, hogy mennyire a magyar befektető a pénzével tulajdonképpen hozott már korábban is egy döntést, hogy nem Magyarországot kell finanszírozni, hogy ennek milyen áthallása van politikailag.

[00:17:17]Ezt most nem akarnám kinyitni, mert nagyon messzire vezet, meghagyom a gazdaságfilozófusoknak.

[00:17:23]De azért az tény, hogy a magyar befektetőse a magyar cégeket finanszírozta.

[00:17:25]Na most ebből mi következik?

[00:17:27]Hát nyilván az következik, hogy olyan mélyen alulárazott volt, amire még áron egy covid rájön, még egy még egy orosz-ukrán háború MSCI középkelt E-urópa indexébe egy picit beletartozik még az orosz orosz tőzsde is, tehát akkor nem tud nem leértékelődni.

[00:17:42]És hát ez maga után hozt, hogy hogy ilyen extrém árazások alakultak ki, amit aztán észrevett a piac és aki tehette, az elkezdte a régiót azért megvenni, mikor már olyan mélyen alulározott volt.

[00:17:53]De ez még most se tudta utolérni magát.

[00:17:54]Hát ezen valószínű változás állhat be.

[00:17:59]Nagyon érdekes, amit mondott, hogy ugye itt a a magyar telekom kapcsán merült az most hirtelen fel, de nyilván nem akarom rájuk kihegyezni, mert vannak Igen, igen.

[00:18:07]Vannak azért olyan cégek, amelyek jobban, sokkal jobban ebből a szempontból fókuszban lehetnek.

[00:18:13]A választások óta azért kirajzolódik egy mintázat, úgymond azok a cégek, amelyek mondjuk állami tenderek vagy állami közbeszerzések apropóján kapcsán tudtak előremenetelni az üzletben és tudtak terjeszkedni, tudták tudtak gyarapodni, tovább növekedni, azoknak a részvény árfolyama azért megsínyette a kormányváltást.

[00:18:32]Hát abszolút nem igen, hát ez ez ti nyilvános adatok látjuk minden nap a tözsdén, de hát nem csak a kormányváltásnál már, hanem a kampány sőt az utolsó évbbenek az utolsó hónapjaiban, amikor úgy már lehetett látni azért, hogy ez hát ugye mindenki letett a fog, sőt még volt belőle kollégákat nakyes helyzetek álltak fönt, amikor elemző kollégámat nyilván nem egyszer cégnél dolgozunk, de más cégnél, hogy meghurcoltak azért, hogy a kampányba, hogy hogy ő mondott egy véleményt, hogy a piac mi már hónapok óta árazza.

[00:19:12]Tehát azért azt gondolom, hogy a külföld az igenis akik tehették, letették a tétjeiket már előtte is, és ez az árazódási kérdés, ez azért már dolgozott a piacon, és hát nyilván azzal meg egyértelművé át, amikor kijött a végeredmény, akkor akkor meg utána aztán még egy jó nagy esés, de hát a leértékelődési folyamat az nem most kezdődött.

[00:19:31]És nagyon érdekes egyébként, hogy hogy a az azok a cégek, akik viszont információkkal bővebben ellátják a befektetőiket, ott ez a mérték nem volt annyira félreértett.

[00:19:48]Ahol kevesebb információ van, ott sokkal súlyosabb volt a a dolog, de nyilván a kevesebb információ meg nem véletlen van.

[00:19:53]Üm, szóval ez egy nehéz nehéz kérdés és nehéz olyan egyértelmű véleményt formálni a nyilvánosság előtt, ami ami ezt ha egyrészt alátámasztja, másrészt pedig nem árnyalja, mert az igazsághoz azért hozzátartozik, hogy ez a kép is nagyon árnyalt kép.

[00:20:15]Igen, erről szem egy kicsit beszélgessünk, merthogy nyilvánvalóan itt például Kokáért akkor felmerülhet akár az opusznak a neve, de ugyebár miközben van több olyan cég, amelynek a tényleg a kezdeti gyarapodása, terjeszkedése nagyon erőteljesen összefüggött az állami megrendelésekkel, aközben tényleg ezek gigantikus nagy munkáltatók lettek, tényleg több iparákban építettek ki pozíciókat maguknak.

[00:20:41]Szóval mondhatjuk, hogy a fundamentumaik is ugye ennek az állami hátszélnek köszönhetően ugyan, de hogy úgy kiépültek, hogy azok egy kormányváltás esetén sem biztos, hogy alapjaiban fognak meg remegni, vagy alapjaiban lehet azokat eltörölni igazából a föld színéről.

[00:20:56]Szóval, hogy egy kicsit így még ezt pedzegetném, hogy hogy ön szerint egyébként vannak akkor vagy lehetnek olyan társaságok, amelyek nek még nem olyan erőteljesek a fundamentumai itt a prémium kategóriában, ami aztán alapot adhat a további jövedelmező működésre, alapot adhat arra, hogy azért a részvényárfolyam akár még emelkedjen is, vagy itt lesznek olyanok szereplők, akik akár el is tűnhetnek a süllyesztőben?

[00:21:23]hogy ne Rebuszokba beszéljünk.

[00:21:23]Én azt gondolom, hogy ennek azért tényleg van jelentőség.

[00:21:27]Nagyon sok befektető így két kedvet nézni, hogy akkor most mi van.

[00:21:31]Igen, gondolom nagyon sok ilyen kérdés.

[00:21:33]Igen.

[00:21:33]Tehát tehát tehát ugye a mert általában ezeknek a részvényeknek is a likviditása ellentmondásos, nem minds ami meg liquid az meg nem annyira likid, mint az OTP, de a szóval azért ez nagyon sok kérdés.

[00:21:44]rengeteg befektető, viszont korábban a portfólióba az a kevés részvényes Magyarországon, aki egyébként részvényekkel beemelte.

[00:21:51]És az ő megnyugtatásokra azért azt a tényt elmondanám, hogy hogy bárhogy is alakul most a kormánypolitika, és bárhogy is alakul a a a neres és a nem neres hátterű cégek közötti viszony, azért azból kell kiindulni, hogy ezek a cégek, mint gazdasági egységek mégis milyen termelőképességgel rendelkeznek.

[00:22:21]Van olyan, ami egyértelműen nehéz helyzetbe fog kerülni, például ugye az oppusnál, mint építőipari cég, akinek a deklarált nyilvános társaságról van, tehát a deklarált befektetői sztorija üzleti modellje az alapvetően állami építkezésekre épül.

[00:22:40]Hát ott azért nem nehéz végiggondolni, hogy igen nagy valószínűséggel az új kormányzati programban nem ő lesz a preferált cég, akik ilyen mértékben ekkora, és még nem beszélek a a túlárazosak vagy a bármiféle egyéb dologról, de fel de nem ők kapják meg majd a feladatot az épít.

[00:22:58]Nem, nem tudjuk persze nyilván, hogy mi lesz a hátterem, mer szóval egy egy cégnél mindig abban kell gondolkodni, hogy a cégnek van egy nagy eszközállománya, meg van a tulajdonosi háttere, hogy a tulajdonosi háttérrel majd mi történik, és ez hogyan fog működni, és ez nyilván nem teljesen választható el a cég működésétől, de azért azt gondolom, hogy hogy ami érték egy cégben, főleg egy tőzsdei cégben, annak nem feltétlenül egyenes arányos következménye kell legyen annak, hogy ez akkor biztosan megszűnik, vagy ja, hogy leértékelődik, mert a bizalom elvesztődik, vagy nem, nincsen kilátás benne, ez megtörténhet.

[00:23:32]De ez nem jelenti azt, hogy azt önökre el kell veszítenünk, mert hogyha más lesz, a tulajdonos átalakulhat, még egy csomó minden történhet.

[00:23:40]Tehát, hogy hogy annyi minden történhet, amit most egyelőre hát biztosan nem tudunk.

[00:23:45]Nyilván az is az is elképzelhető, hogy lesznek olyan jellegű perk vele kapcsolatba, ami amik amik amik fölmérhetnek, és akkor nem tud nem nem tud majd erre jó válaszokat adni maga a cég sem.

[00:24:01]De de ezeken még most egyelőre előtte vagyunk, a félelem nagy, ezért le leárazódik, de nem biztos, hogy ez mindig így marad, mertogy a cég önmagában az nem biztos, hogy rossz teljesítményt fog nyújtani.

[00:24:12]Különösen nem például a Forig.

[00:24:14]a Forin-nál is ugye oké, ott is ott van persze a politikai kockázat, ami félreárazásokhoz vezet most, de azért, hogyha megnézzük, hogy van egy önálló nagy jövedelmezőségű stabil eredményt produkáló távközlési szektor, az hogyan került be és hogy mi, ezt majd meg fogják vizsgálni, és ennek biztos, hogy komoly évekig tartó vizsgálat elé néz, de az a tény a most is ott van, hogy az a hálózat az működik, azon termelődik pénz És ebből következik, az az érték is meg tud teremtődni.

[00:24:49]Aztán ott van a nyugat-európai, szintén a Forage Jebben ott van a nyugat-európai fegyverkezési helyzet.

[00:24:55]Nyugat, tehát Európának kell a hadiparát fejleszteni.

[00:24:59]Tehát egyrészt azért, mert a NATO tag Amerika előírja, másrészt már a jó felfogott érdekében most már egyértelműen látszik, hogy senki nem nézi jó szemmel azt, hogy ti nem vagytok elég fejlettek.

[00:25:10]És ez a folyamat meg is indult.

[00:25:12]Hát olyan komoly ö ö ö hadipari cégek keresik a fogást egymáson.

[00:25:22]Egy egy t lesz egy Leonardo, egy t lesz egy Rejál, egy Rejmetál és a nem tudom.

[00:25:28]Tehát ezek a cégek, és akkor mondhatnám az összes többit, ezek csak a legnagyobbak voltak, amik amikor Nyugat Európában az elmúlt három-négy évben önmagában emiatt, a probléma miatt nagyon komolyan felározódtak, és erre adott válaszok miatt felározótak.

[00:25:40]De ez a ennek a konszolidációs folyamata még nem indult el.

[00:25:44]A konszolidáció az úgy fog folytatódni, hogy ezek egymást fogják felvásárolni, és keresik a fogást.

[00:25:49]És nos ebben megint ott van a megint ott van a magyar vonatkozású Forage, akinek vannak értékes elemei, ami miatt ez aztán már most is érdekes volt, hogy a részleteket nem tudjuk annyira.

[00:26:00]Látjuk, hogy például a Rábával most ugye a legfrissebb hír, hogy ez a mostani részvénycsomagra javaslatot tettek, hogy nem fogadják el az ajánlatot, tehát hogy nehézségek lehetnek belőle.

[00:26:10]Ez a az árakat mozgathatja, sőt a politikai kockázatnak is van egy még egy beláthatatlan része, ami biztosan hatni fog, de nem fog elértéktelenni.

[00:26:26]Na most ezért aztán ez egy jó kérdés.

[00:26:29]Persze nyilván most nehéz azt mondani, hogy hogy venni kell vagy eladni, de aki már aki már benne van és nagyon nagy értékvesztéssel, viszont hosszú távon TBS számlán gondolkodik, annak azért nem biztos, hogy azt kell csinálni, hogy akkor most ki kell dobálni mindent.

[00:26:41]Aki még nincs benne, nem biztos, hogy most kell beleugrani, mert van egy olyan kockázat, hogy most lefelé és fölfelé is hatalmasakat tudunk mozogni, és pontosan még nem láthatók bizonyos irányok.

[00:26:51]Tehát hiába nézzük a mérleget, a várakozások miatt még nem láthatók bizonyos irányok, de nem biztos, hogy ez nem lesz jó.

[00:26:59]Valamikor nem fogja megtalálni a döntés, és az is egy racionális döntés, hogy ami ekkorát esett, és nem és már nem akarok többet veszíteni, zárjuk le most, majd vesszük vegyük vissza később.

[00:27:08]De tehát ezek igazából azt gondolom, hogy egyéni döntések.

[00:27:16]Mindenféleképpen egyérileg kell a saját portfóliójában is végigbeszélni mindenkinek a saját bankárával, hogy mi legyen a jó irány, mert aki nagyon sokat tart belőle, nagy értékvesztés van és máshol még azért tudni, akinek kisebb van benne, hosszabb távú szemlett, tudja még tartani, nem biztos, hogy kapkodni kell.

[00:27:32]Tehát mindenféleképpen ezek olyan nehéz, egyedi, speciális szituációk, amire egyértelműen az a jó megoldás, hogy ha vegyünk egy mélylevegőt és üljünk le, dugjuk össze a fejünket a bankárunkkal, és beszéljük meg velek, hogy hogy mit látnak a piacon, meg mi jöhet ezekből ki.

[00:27:50]Meg meg minden befektetőt arra buzdítanék, hogy ezeket alaposabban gondolja végig.

[00:27:54]Tehát ő maga is a saját portfólia tekintetében gondolja végig, hogy miben lenne neki kényelmes és komfortos.

[00:28:02]És ezeknél a cégnél, akik kifejezetten hátrányosan kerültek ki a kormányváltásból, itt a részvény árfolyamokat tekintve, már látszódik nagyjából egyébként, hogy hol van az a gödör, ameddig még nem nem azért nem látszódik még, mert túl sok ismeretlen az egyenlet.

[00:28:17]Tehát, hogy szóval akkor a Gránit Bank, a Gránit Bank azelőtt, mielőtt ugye magántöki alap jelentős mennyiséget vásárolt volna belőle, azelőtt is egy jól működő, megalapozott működésű cég volt, de az egyik legkisebb bank a tőzsdén.

[00:28:35]Na most ez nyilván Európában is látszik a tőzsdén, hogy ő az egyik legkisebb bank.

[00:28:39]nem tudja a részvényese sem azt a likviditást, sem azt a árfolyamot tartani.

[00:28:43]Tehát biztos, hogy a leírt ez a 30%-os leértékelődés, ami megtörtént, ez ez nyilván ennek köszönhető, de az nem biztos, hogy feltétlenül ezek a jelentős mennyiségű 30 valahány százok is részvény, vagy nagyobb is részvénycsomag mondjuk gazdát cserél, az nem jelenti feltétlenül azt, ha egyáltalán megtörténik, az se biztos, hogy ez megtörténik, de az nem jelenti feltétlenül azt, hogy ezek ezek a fundamentális alapjaikat feltétlenül annyira direkten érintenék, hogy annak nak most még látható lenne a egyértelműen látható lenne az iránya, mer hogy a nehézséget is ez okozza.

[00:29:22]És egyébként azt olyan lehet megítélni, hogy hogy egy politikai vezetés mennyire szólhat bele úgymond a tőzsdényzett cégeknek a a magán ügyeibe, a belügyeibe?

[00:29:31]Itt kifejezetten a ugye a móosztalékfizetésre utalnék, és nagyon kíváncsi lennék a a véleményére.

[00:29:35]Ez egy borzasztó nehéz kérdés és ugye az MCC-nek Igen.

[00:29:40]vagyok jogász, nyilván közgazdász vagyok, és pénzügyekkel foglalkozó közgazdász nem teheti meg az, hogy ő egy jogi kérdésekbe, amiben nem szakértő nyilatkozik, mert én magam is a a jogászkollégáknak a segítségét kérem egy csomó ilyen kritikus kérdésben, de azért ha a józampaszti ész talaján maradunk, akkor mégis csak az a az a tény, hogy ma Magyarországon és főleg, hogyha a jogrend visszaállításának a helyzetéből indulunk ki, hogy most az következik, akkor egy magáncél cég, főleg egy nyilvánosan működő magáncég, az magáncég, a a Magyar Nemzeti Bank deklarált álláspontja.

[00:30:15]Ez illetve de ez Európában is így van.

[00:30:18]Egy nyilvános cégnél minden nyilvános egészen addig, amíg bizonyíthatóan nem az üzleti érdeket befolyásoló átmeneti ideig visszatartott információt, lehet csak ugye bizonyos ideig üzleti titóként kezelni a nyilvános cégnek.

[00:30:34]Ebből következik, hogy egy nyilvános cég neek az állam csak olyan mértékben szólhat bele a működésében, amennyiben az államnak részesedése van benne, vagy olyan szavazati többsége van benne, ami meghatározó.

[00:30:49]Na most sajnos arról van szó, hogy a blue chipjeink egy bizonyos részénél, pont a Molnál ez van, tehát hogy hogy van állami, de az is egy speciális helyzetben.

[00:31:00]És azért a a Mol is elég nagy ahhoz, de nemzetgazdasági szempontból egy kritikus tényező.

[00:31:05]Tehát ilyen formán megvan az a jogi lehetőség, hogy a a politikai vélemény érz akkumulálódik benne körülötte, mert hogy az állam mint tulajdonosít.

[00:31:18]Igen.

[00:31:23]Tehát még itt is van olyan, amikor valamilyen módon, mint nagy tulajdonosnak ezt a vélemény figyelembe kell venni, de az, hogy már egy megszavazott osztalékot eltérítsenek és ne legyen osztalék, azt azért nem gondolnám, hogy ez kivitelezhető.

[00:31:35]Az, hogy a tulajdonos, aki ugye most a KEK, akik tulajdonolják, az MCC meg fogja kapni, és majd az MCC-vel mi fog történni, és az hogyan fog alakulni.

[00:31:48]Na hát ezt aztán nem tudjuk, és annak a politikai hatását sem tudjuk, hogy itt mit lehet majd elérni.

[00:31:56]Én azt gondolom, hogy szóval minden, tehát nem is könnyű a helyzet, mert a nyilvánosság előtt kell történjen, mivel a MOL nyilvános ez az egész.

[00:32:05]Tehát, hogy a nyilvánosság előtti folyamatokban én úgy érzem, hogy hogy nem gondolnám, hogy hogy ne ne előremutató dolgok születhetnek, vagy születnének, mert merthogy racionális dolgok ezek, és nyilvánvalóan az is egy racionális dolog, hogy a befektetők meg elvárják a a saját hozamukat.

[00:32:25]Tehát ö mindig vannak nehéz kérdések, és akkor még nyilván az államnak vannak egyéb más eszközei is, például ugye az különadók kérdése, de különadókkal élni most hát az azért nagyon meleg lenne, hogyha pont az ellen, hogy ezt akkor most felvállalná az új kormány.

[00:32:46]Én hát el se tudom képzelni, hogy ez megtörténik, de ha netán megtörténik, azért nagyon rendkívüli helyzet kéne, hogy legyen.

[00:32:52]és az komoly komoly népszerűségvesztés is jelentene, de nem hiszem, hogy ezt be kell vállalni az új kormánynak.

[00:33:01]Tehát, hogy szóval, hogyha ha ha abba az irányba akarunk előremenni, hogy ezek rendezett alapokon normálisan menjen, akkor elvileg erre számíthatunk.

[00:33:08]Majd ott a kifizetett osztaléknak az a sorsa ott fog eldőlni, hogy ott ott majd akkor milyen irányba fokóba menni.

[00:33:16]tulajdonként ilyen meghatározajos még hozhat olyan döntést is, hog hogy a kérvényezi például azt, hogy egy tőkemelést vagy nem tudom akármit csináljuk és azt ő visszateszi, vagy nem tudom, tehát nagyon sok sokféle féle lehetőség van, de de azt akarom csak mondani, hogy ebből mind megoldás, mind pozitív megoldás születhet.

[00:33:33]Negatív megoldás akkor van, hogyha eltűnne mondjuk onnan a pénzt, de nem tud eltűnni.

[00:33:39]Tehát az az meg azért nem tud eltűnni, mert túlságosan bonyolult a a képlet egy alapítványból.

[00:33:43]Nem lehet csak úgy eltűnni a pénznek.

[00:33:47]Még egy negyed órával ezelőtt mondott egy érdekeset, hogy például az is simán elképzelhető, hogy hogy működik egy állami hátszéllel feltőkésített, korábban feltőkésített cég, és ott valamilyen tulajdonosi személyváltások jönnek be, vagy alapvetően a tulajdonosi szerkezet megváltozik.

[00:34:02]Szóval ez simán ez is lehet, hogy a működő cég valahogy más tulajdonsi szerkezettel fog tudni tovább működni.

[00:34:09]És akkor pont, hogy lehet benne további potenciál.

[00:34:13]Pont az a lényeg, hogy egyébként minél több cég van nyilvános működés alatt, a nyilvános működés az egy olyan fázisa a cég cégek működésének, ami a legmagasabb szint, ami a legtöbbféle eszközt adja a cégnek és a tulajdonosoknak a kezébe.

[00:34:28]És a és mondhatnék ilyet is, hogy a legdemokratikusabb működés is, mert bárki besétálhat a tőzsdére, vagy a broker részre is a tüzsdén vásárolhat részvényt, aki aki egyébként akar kicsibe, nagyba.

[00:34:40]Mindegy.

[00:34:40]Tehát a lényege az ennek az egész dolognak, hogy a a legmagasabb rendű vállalati működés az a nyilvános működés annak a nehézségével is, de ez egy csomó védelmet is jelent, amiből viszont az következik, hogy mindent szabályszerűen csinálunk, akkor akkor a minden akkor a a jelenlegi szabályozás, érvényes szabályozások az nem egyébként nem teljesen rossz szabályozás a magyar cégjogi törvénynek azért elég sok és Európához az igazodó ö dolgai vannak.

[00:35:13]Tehát azt gondolom, hogy hogy végtelen mennyiségű eszköz áll rendelkezésre ezeket, ha valaki, ha szándék megvan, a jó irányba vinni, mind a cég, tehát a kibocsátó, mind pedig a tulajdonosok irányából.

[00:35:28]Most akkor beszéltünk egy kicsit azokról a vállalatokról, amelyek hát annyira most lecsupaszítva nem örültek akkor feltétlenül így élből a a kormányváltásnak, hogy legalábbis több kihívással, több kérdéssel fognak szembesülni így a következő időszakban.

[00:35:43]De vannak-e olyan kifejezett prémium kategóriás cégek, részvények, amelyek örülhetnek ennek a változásnak?

[00:35:48]Hát én az éelből hát nem csak a prémium kategoriség szerintem mondhatjuk azt, hogy hogy ha ha a az a jogrend visszaáll, ami egyébként a szabad versenyt támogatja, függetlenül attól, hogy ez magyar vagy nemzetközi, vagy akkor a nemzetközi tőke is vissza fog jönni.

[00:36:14]hogyha ez az irány fölépül, akkor ez egy nagyon pozitív változást tud hozni, mert a verseny újra kialakul a piacon.

[00:36:22]Mindenki be fogja belátja azt, hogy a gazdasági növekedésnek többféle motorja és többféle tényezője van.

[00:36:28]Az egyik tényező a magyar befektető.

[00:36:30]Hát a magyar befektetőknél készpénzben olyan mennyiségű készpénzt tart a magyar magyar lakosság.

[00:36:41]7000 milliárd az egy elképesztő mennyiség.

[00:36:44]Tehát csak úgy mondom a legnagyobb magyar befektetési alap az OTP OP az 1400 milliárd 2025 végén vagy valahogy.

[00:36:53]Tehát vagy tehát tehát hogy hogy szóval a nagyságrendileg ötször nagyobb mennyiségű állományt tartanak csak készpénzben a magyarok.

[00:37:03]Tehát hogy az kirivó régiós viszonylatban is, vagy erre nincsenek hát régiós viszonylap talán a lengyeleknél jobbának megmondom őszintén, hogy hogy nem tudom, hogy a csehek meg a románok hogy állnak, de szerintem nagyon hasonló.

[00:37:15]Bár bár Romániában lehet, hogy egy picit talán pozitívabbak az emberek.

[00:37:19]Ott sokkal vállalkozó tehát ott sokkal hamarabb részvénybe mennek, de hát a magyar részvénytartás 5% mindösszesen.

[00:37:25]Most ehhez képest viszont a befektetési alapokban van 20000 milliárd.

[00:37:31]Tehát hogy nagyságrendeket, hogyha összenézzük akkor és ebbe mondjuk az optimát, hogyha említem, akkor az kötvényal, tehát túlsúlyos kötvénytúlsúly van.

[00:37:41]Tehát a magyar és a magyar tőzsdés pénz az az 5%, ami részvényben van, az is főként Amerikát meg Európát, de főként Amerikát finanszírozza.

[00:37:51]Tehát ami magyar gyakorlatilag majdhogy nem elhanyagolható a teljes befektetéseken belül az ami magyar és azon belül is az OTP-nek van hogyha ha én én tudom hogy a magyar piacon persze nyilván 30 éve köz testközelből a harciárakból dolgozom ezen a területen.

[00:38:09]Tehát én tudom, hogy a magyar piacnak nagyon sok negatív tapasztalatokat is szereztek az emberek, de azért, hogy ezt így végiggondoljuk, hát óriási lehetőségek vannak a magyar piacban, de nem beszélve arról, hogy hogy más országokban, egy akkora méretű országban, mint Magyarország 2-400 tőzsdei cég kellene, hogy legyen.

[00:38:30]Az teljesen normális lenne.

[00:38:34]Az biztosítana egy érdekes választási lehetőséget.

[00:38:36]2400.

[00:38:36]Na most a ha ma most megnézzük a cégnyilvántartást, 7500, 7400 valahogy így részvénytársaság van ma Magyarországon.

[00:38:44]És akkor még a nagy Kft-ket még akkor nem is beszéltük, aminek lehetne lehetősége néhány éven belül tőzsdei cégé válni.

[00:38:50]Tehát még csak még azt se mondod, még alapja is van a tőzsdei lét tovább fejlődésének.

[00:38:54]És ez pedig kell ez a választási lehetőség, hogy elég érdekes legyen a magyar piac, hogy a befektető ki tudja választani, hogy melyik cég teszi a melyik cégekbe teszi a pénzét, mert részfényt nem veszünk egyet, kettőt, tehát nyilván alapítunk egy céget, de de ugye a pénzügyi befektetőként több részvényt tartunk.

[00:39:13]Na most, hogyha a magyar túlsúlyos portfóliót akar ma valaki építeni, akkor van ez a 60 70 60 néhány cég, hála Istennek nőtt az utóbbi évben.

[00:39:23]Ezek az a választási lehetőség, de nyilvánvalóan ez nem elegendő.

[00:39:25]Tehát ez négy igazán érdekes nemzetközi szintű érdekességű céggel, úgyhogy van mellette még 50 valamennyi más, ami még ott van.

[00:39:36]Hát ez nem elegendő ahhoz, hogy hogy azt mondjuk, hogy akkor cseréljük le a portfóliónk nagy részét a magyar részvényre.

[00:39:41]De ha lenne mondjuk 200 érdekes választási lehetőség, abból nem négy lenne akkor, hanem rögtön 10-12.

[00:39:49]Például a Book nincsen föltöltve évek óta teljes kapacitására, tehát még ott is van hely.

[00:39:53]Hát akkor az már teljesen más szituációt hozna.

[00:39:55]Nemzetközi kitekintésben is az egy teljesen más választási lehetőség lenne, és akkor hát nagyon gyorsan lehetne eredményeket elérni.

[00:40:05]És egyébként, bár most az ön szavaiból akkor nem ezt veszem ki, de van valamilyen irányú változás, hogy hogy hogy kisebb cégek papírjaiba is belevásárolnak a magyar kisbefektetők, mert tényleg, hogyha különböző céges események megfordulnunk, ön többen, mint én, de én is néhányan.

[00:40:23]És ott mindig elhangzik, hogyha mondjuk tőzsdei társaságról van szó, hogy hát igen, hogy a likviditást azt szeretnénk beindítani, és akkor utána tényleg határ a csillagoség.

[00:40:32]Hát én a nyilván erre tettem fel az életemet, tehát ebből élek, hogy hogy magyar cégeket vezetünk be a tőzsdére, meg meg aztán a tőzsdén minél több cég legyen.

[00:40:42]De ugye szóval nem elegendő tehát ez egy ez egy összépi játék, tehát ez nem nem úgy van az, hogy hogy akkor most így elhatározzuk, hogy márpedig legyen több cégünk, vagy már pedig a nem tudom én a tőzsde azt mondja, hogy akkor mostantól kezdve mindenkit megnézek közelről és akkor gyere.

[00:40:58]Ez nyilván mindenki, tehát a kibocsátóknak is meg kell érteni, hogy miért érdekes az nekem.

[00:41:06]A befektetőnek is meg kell érnie azt, hogy miért érdekes az nekem.

[00:41:09]És ezeknek az összjátéka fog tudni egy eredményt hozni.

[00:41:14]Most nagyon szépen rávilágított a mostani pénzügyi helyzet.

[00:41:20]Ez a mostani, mondjuk így ilyen politikai, geopolitikai devízakockáz, egy csomó minden változás van.

[00:41:30]10 éveken keresztül mindenki a pénzének a nagy részét azt devizában tartotta.

[00:41:37]Sőt, nem volt érdemes szinte forintba tartani minimális forintot, hogy azért mégis csak OTP- csak kellett azért venni.

[00:41:43]De de de a a a befektetéseikre azt alapvetően devizában tett meg.

[00:41:49]A TBS számláknak a 70-80%-a most éppen ez nyilván változott az elmúlt néhány évben hónapban, de de azért a a TBS számláknak a 70-80%-a deviza volt.

[00:42:00]Az nem Magyarországot finanszírozta, nem vagy magyar cégeket finanszírozta.

[00:42:06]viszont a magyar cégek meg évek óta jobban teljesítenek, mint a világ többi cége.

[00:42:11]Tehát a magyar cégekben meglévő teljesítmény, covid, politikai kockázat, mind egy csomó minden, ennek ellenére meg megvan.

[00:42:17]Tehát nem mondhatjuk azt, hogy ilyen szemellenzősen, hogy akkor én ezzel nem akarok foglalkozni.

[00:42:23]Hát helló, vegyük már.

[00:42:25]És akkor ráadásul van 7000 milliárd, amivel sétálnak az emberek a zsebükbe.

[00:42:30]Hát miért?

[00:42:30]Mert most miért kell 5 millió Fttal sétálni a táskánba?

[00:42:33]Mondjuk az a 7000 milliárd az állampapírban sem találja meg a helyét.

[00:42:36]Szóval itt hát igen, igen, de az az is egy az is egy fajta befektet vagy az is egyfajta habitus, egy hozzáállás a magyar gondolkodásban.

[00:42:46]Hát most csak arányait nézzük, a részvénytartás 30-34%-os a fejlett piacokon.

[00:42:51]Tehát hol vagyunk ehhez képest?

[00:42:54]Tehát olyan bő bőséges tartalék van minden oldalról, amit hogyha mindannyian így levesszük a szemünkről a szemellenzőt, és azt mondjuk, hogy ez megéri.

[00:43:06]szokták mondani a az ügyfelek, hogy de persze, mert hát volt itt mindenféle bróker botrány, és amikor a nem tudom ebből meg abból nem tudtam kijönni meg a izé ett.

[00:43:15]Szóval hát igen, de azért azt is vegyük figyelembe, hogy ma már olyan pénzügyi rendszer van Magyarországon, Európai Unió által deklarált rendszer, ami tűzben edzett egyébként, mert a mindig szoktam mondani, hogy valami olyasmi történt, mint a biztonságivel, hogy a 40-es50-es évek, mikor kitalálták a biztonsági, nem volt kötelező, de egy idő után rájöttek, hogy sokkal kevesebb a halálos áldozat, hogyha kötelezővé teszik és kötelezővé lett tették.

[00:43:41]Na most ugyanígy van egy csomó pénzügyi szabállyal ez a MiFid rendszer, amit az Európai Unióban bevettünk, a folyamatban lévő ellenőrzés satöbbi.

[00:43:49]annyira más már, mint akárcsak mondjuk a a 2018 előtti rendszerek, hogy azok a típusú broker botrágyok, amik például megtörténtek néhány évvel ezelőtt, ma már nem tudnának megtörténni, mert nem úgy van, hogy majd fél évvel később észrevesszük, hogy az egyik illikvid és reagálunk rá, és akkor majd kimegy, és lefoglal, és nem tudom, hanem folyamatban ellenőrzés van.

[00:44:13]Az MNB oldalán meg tudja nézni minden magyar befektető, hogy mi van a számláján.

[00:44:17]És hogyha nem passzolok ettől, akkor minimum egy kérdés, hogy mi van veletek, hogy hogy izé ugye tehát hogy hogy ma már azért ezek a ezek olyan aggályok, amik még fönn állnak a piacon, vagy ez a tipikus kérdés, hogy ingatlan vagy részvény?

[00:44:33]Hát nem ingatlan és részvény.

[00:44:35]Tehát kell ingatlan is, meg részvény is, meg kötvény is, meg a portfólió kockázata miatt ez az a világon minden teljesen természetes, ez nem egy vagy vagy kérdés.

[00:44:43]Hát az is tehát 2008 és 2010 között 2007-ben őrült ingatlanom volt Magyarországon.

[00:44:51]Na most 2008-ban meg olyan ingatlan értékel leértékelődés lett, hogy meg kell nézni az infogatlanoknak az árfolyamfikunyát, hogy hogy néz ki.

[00:45:00]Emberek tömegei mentek külföldre, fillérekért adták el, vagy hagyták banki felszámolásba benne a 2007-ben még megvett ingatlanjaikat, hogy ilyen 40%-kal olcsóbban lehetett ingatlanokhoz hozzájutni.

[00:45:12]És akkor a ingatlanon nem lehet pénzt feszíteni.

[00:45:17]Hát hogyne lehetne pénzt feszíteni?

[00:45:19]Szóval az az se egy ráadásul nem olyan likvid, mint azért.

[00:45:21]Tehát ezek ezek olyan kérdések, és mint aki évek óta az edukációjában is részt vesz a tőképiacnak, és évek óta hiába mondogatjuk, de még mindig nem ment át az embereknek.

[00:45:34]Szóval tehát ezek, hogyha szépen lassan a helyére kerül.

[00:45:39]Most a piac megmutatta ezt, hogy a magyar piacban is van lehetőség.

[00:45:43]Mindenki panaszkodik, hogy úristen, most már a miért szeretjük az eurót?

[00:45:48]Ugye deviza, árfolyam veszteségünk akkor nem lenne, ha mindenünk euróban lenne.

[00:45:52]De hát nem abban van, hanem forintba is meg meg vagy pont euróban van, de a forintba megvezetjük a számlánkat.

[00:45:59]Tehát most egy borzasztó nagy árfolyam veszteséget szenvedünk el, és kell ezt nekünk végignézni, tehát vagy vagy mit csináljunk most?

[00:46:06]Ugye mindenkinek ez a kérdése, tehát most akkor legyen eurónk.

[00:46:10]Tehát igen, ezt akartam kérdezni, hogy egyébként hogyha a magyar részvények Euróban lennének jegyezve, hát nyilván az egy az az vonzóbbak lennének hát kivenné a kivenné persze a mostani problémát, de hát ez a mostani probléma fönnál két hete, vagy mit tudom én, kicsit tovább tekintve egy hónapja, vagy nem, tehát hogy előtte meg 16 évig meg jó volt az, hogy Euróba fektettünk be.

[00:46:32]Tehát ugye csak azt kell látni, hogy ezek nem pro és kontra kérdések.

[00:46:38]Ö az egy más jellegű sokkal nagyobb lélegzetvételés és elindult a közgazdasági magyar közgazdasági podcastokban mindenhol a vita rögtön ahogy a Magyar Péter meghirdette hogy az eurót mi kitűztük a zászlónkra hogy ez most jó nem jó kell nem jó esszük szeretjük nem szeretjük hát nagyon jó lenne Európa fizetést kapni mindenkinek ugye meg Európa utazni itt nem lenne de egy csomó problémánkat ez nem oldaná meg ráadásul a befektetőknek akik meg van megtakarítá E euróban, és most meg látják a forintnak az erősödésével leértékelést, ugye könnyen se sírja mindenki magát.

[00:47:14]Tehát ezt nem azzal fogjuk tudni feloldani, hogy hogy eurót bevezetünk, vagy nem, vagy akkor aldjuk el az összes eurónkat, és vegyünk most forintot, mert már most ugye akkor be is húztuk ennek az árfolyameszteségét, hanem valójában az lesz majd a megoldás, hogyha konvergál a forint, a magyar gazdaság teljesítménye, és a forint ezzel folyamatosan az euróhoz fog szépen igazodni.

[00:47:38]És nem azt jelenti, hogy ez ne ne lenne árfolyamkülönbség, hanem az, hogy egy idő után szépen elkezdenek együtt mozogni.

[00:47:44]Hát ugye ez technikailag is így kellene, hogy történjen.

[00:47:46]És ha megnézzük, megnézzük a Forint Euro árfolyam grafikonját 2010, nem akarok butaságot mondani, 2015 júniusa mondjuk és 2019 júniusa között, akkor itt egy volt egy árfolyamrange, ami pont olyan szélességű volt, mint a mostani árfolyamrange, ahova leesett a az ár, és amiben úgy elképzelhetőnek tartjuk, ez a 350 370 között, akkor egy picit másképp máshol voltak ezek a határok, de a szélessége körülbelül ugyanív hogyha most négy éven keresztül itt tud maradni, akkor az sem a exportoldalt nem fogja sérteni, sem pedig az importoldalon nem fog fájdalmas inflációt generálni.

[00:48:27]De ugye, hogyha ez most mint hogyha jelenlegi sávba marad, ha ez a jelenlegi, mert ugye most úgy néz ki, hogy 350 és 370-es sáv az, ami most ugye úgy kijelölődne ebben a szakaszban, akkor meg azt hiszem az 340 és 370 között volt valahogy.

[00:48:46]Most nem akarok hülyeséget mondani, de nincs előttem a grafikon pont az árszín, de hogy ez nagyjából ugyanaz az ársáv, és ott négy éven keresztül stabilan ebben az ársávan mozgott, ebből egyszer lépett talán csak ki lefelé erősödés irányába, aztán utána visszajött, és 2019-ben meg elszabadult a aminek el kell szabadulnia.

[00:49:07]430-as euró.

[00:49:07]Igen, igen.

[00:49:07]Tehát, hogy szóval, hogyha vissza tudnánk jönni ebbe az irányba, és egy ilyen stabilitást hozna, akkor mindegy, hogy forintunk van, vagy eurónk van, akkor az átváltási kérdés, a befektetési kérdések is sokkal szóval még mnyugodt, tehát akkor az egy megnyugtató helyzetet teremtene, amivel akár évekig el lehet élegetni, függetlenül akkor, hogy mikor lesz tényleg kerül oda az euró abb a helyzetbe, hogy kényelmesen bevezetődhetsz.

[00:49:33]Na hát itt most belecsaptunk akkor az euróevezetésbe is.

[00:49:37]Erre nem számítottam, de örülök neki.

[00:49:38]Viszont ilyen Igen, igen, viszont egy záró kérdés.

[00:49:41]Akkor csak, hogy azért a beszélgetésünknek legyen valamilyen végkövetkeztetése is akár, hogy akkor ön mire számít a a magyar tőzsde.

[00:49:48]Az elhangzott, hogy a Bookindex akkor még mindig alulértékelt, van benne potenciál, hogyha nagyobb piaci verseny kialakulna, akkor akár több szereplő jelenhetne meg.

[00:49:58]Ugye a befektetők oldaláról is egy nagyobb bevonódásra lenne azért szükség.

[00:50:04]Mondta, hogy a Bookindex sincs teljesen feltöltve.

[00:50:06]Ugye ebből következtetek arra, hogy hogy több több szereplő megjelenésé se lenne lehetne indokolt.

[00:50:15]Néhány végszó ezzel kapcsolatban.

[00:50:15]H a magyar tüzsde mondjuk egy ilyen egy éves távon milyen milyen változások következhetnek be?

[00:50:21]Magyar tőzsdének az egy éves távú változása azonnal érezhető hatás a külföldi tőke egyre inkább történő beáramlásra, ha májusban nem fognak bowvli kategóriába verni bennünket.

[00:50:32]Ha bevernek, az kényelmetlen lesz mindannyiunk számára, nekünk közvetlenül is, nyilván befektetőknek vagy a vagy a piacon dolgozóknak, de összességében az országnak.

[00:50:40]És én azt gondolom, hogy talán ezt ezt mindent meg kell tenni, hogy ez ne történjen meg.

[00:50:45]Tehát ezeket a tárgyalásokat el kell kezdeni és kommunikálni kell minden szinten.

[00:50:51]Biztos így is van ez egyébként, csak még nem látjuk, de de hogy ez egy nagyon fontos kérdés, hogy ne csússzunk be a bowli kategóriába és kapjunk türelmet rövidtávon.

[00:50:57]Az azt jelenti, hogy a külföldi befektetők egyébként az EU-s pénzek ígérete miatt hamarabb be fognak jönni.

[00:51:04]Ha ez megtörténik, akkor önmagában kialakul egy olyan lehetőség, ami nem csak a tőzsdén, hanem általában a gazdaságban, tehát a a portfoltőke mellett akkor jönni fog a működő tőke is bátrabban.

[00:51:17]Ugye olyan beruházások vannak évek óta halasztva, amire azt mondjuk, hogy vagy azt mondták a a beruházók, hogy azért nem hozzuk meg, mert három évet tudok várni, de ha most megcsinálom és abba belebukok három év alatt, olyan cashfow mínuszt csinálok, amitő nem fog tudni fölállni.

[00:51:32]Tehát, hogy ez egy ilyen rövidtávon egy ilyen lendületet tud adni.

[00:51:38]És igen, folyamatosan aki pedig kibocsátói oldalon gondolkodik, van olyan méretben már, hogy hogy elgondolkodik azon, hogy nem állami támogatásra van szükség alapvetően a cégemnek, hanem versenyre és tőkére van szükség, az pedig kibocsátással megszerezhető.

[00:51:57]Igen.

[00:51:57]A lakossági befektetőknek meg ott van egy csomó pénze.

[00:52:01]Azt meg Igen, gondolkodjon el rajta, hogy érdemes befektetni.

[00:52:04]Hát ha az elmúlt 30 évben éves átlagban 15%-ot hozott a magyar tőzsde, akkor miért pont most, amikor megvan a lehetőség, jönnek a külföldi, jön vissza az euro, rendeződik a szabály, egy csomó dolog, akkor miért pont ne most ne lenne az üzlet?

[00:52:21]Ráadásul van modell előttünk, hogy itt vannak a lengyelek, megcsinálták néhány évvel korábban.

[00:52:24]Hát akkor mi is biztos, hogy meg fogjuk tudni csinálni.

[00:52:28]Miért ne mehetne?

[00:52:28]Ugye, tehát hogy akkor igenis tehát, hogy ez ez ez egy olyan folyamat, aminek meg kell, hogy jöjjön az eredménye, és meg is fog jönni az eredménye, és aki előbb lép, az előbb fog ott történni, mert akik most vezettek be az elmúlt néhány évbe részvényeket a tőzsdére, mégha azok ilyen xtendes kispapírok voltak, hát ők se panaszkodnak.

[00:52:53]Persze a nyilvánossággal olyan dolgok is járnak, amire hirtelen még az ő üzemméretében nem számított.

[00:53:01]Nem mondom, hogy könnyű eset, meg nem volt könnyű meg semmi sem könnyű nyilván az üzletben.

[00:53:05]Na de hát ettől függetlenül még egyik se mondta azt, hogy én akkor ez hó fú nem akarom csinálni.

[00:53:10]Hát semmi más, csak a transzparens láthatósága megjött.

[00:53:15]már másképp tárgyal a versenytárs tárgyaláson egy cég egy nyilvános cégként, mint zárt körűként, akkor már önmagában az teljesen másképp fog alakulni.

[00:53:27]Úgyhogy mind a kibocsátóidon, mind a befektetőid és mind egyébként a külföldi meg állami szabályzás oldalán igenis, hogy hogy vissza kell adni, meg kell, hogy találja a szerepét a tőzsde, és potenciálisan jó lehetőség.

[00:53:40]Hát ha máshol az, akkor akkor nálunk biztosan az van.

[00:53:44]Köszönöm szépen a beszélgetést, és itt az ilyen jellegű beszélgetések végén azért ezt mindig el szoktuk mondani, hogy természetesen nem befektetési tanácsadás, ami itt ebben a nagyjából egy órában lezajlott.

[00:53:55]A tőzsdéről beszélgettünk és a várható kifutásokról.

[00:54:00]Aki pedig tén tényleg befektetne, az ennél azért részletesebben tájékozódjon.

[00:54:04]Köszönöm, hogy Zakár Tivadar eljött hozzánk.

[00:54:06]Az Univerz Invest befektetési igazgatója volt a vendégem.

[00:54:09]Köszönöm szépen a meghívást.

[00:54:10]Köszönöm szépen a nézőknek és a hallgatóknak a figyelmet.

[00:54:11]Ez volt a Klassis podcast legújabb epizódja.

[00:54:15]Hogyha hasonló tartalmakra kíváncsiak, akkor kérem iratkozzanak fel a Klassis Média YouTube csatornájára.

[00:54:18]Mforum privát bankáron és piac és profiton is megtalálhatók vagyunk.

[00:54:22]Minden jót kívánok, én Imre őrinc vagyok.

[00:54:25]Viszontlátásra, viszont hallásra.

[00:54:28]Ez a Klasszis podcast.