Mire számíthatnak a hazai befektetők? Klasszis Klub Live Szalay-Berzeviczy Attilával
- Orbán Viktor 15 pontos leltárt tett közzé, de Szalay-Berzeviczy Attila vitatta a gazdasági növekedésre vonatkozó állítását.
- A vendég szerint Orbán jogászként a gazdaságot mindig a hatalmi játszmák alá rendelte, és ez strukturális hibákhoz vezetett.
- Magyarország súlyos növekedési krízisben van, nem pénzügyi válságban, és sürgősen le kell hívni a befagyasztott EU-s forrásokat.
- A 2026-os választás nem 1990-es rendszerváltás, hanem koncepcióváltás az államkapitalizmusból a szabadversenyes piacgazdaság felé.
- Az új kormány józan gazdaságpolitikát hirdetett, szakminiszterekkel, a versenyhelyzet megteremtésével és a jogbiztonság helyreállításával.
- A költségvetés rendbetétele három lépcsőben történik: pazarlás leépítése, EU-s pénzek érkezése, majd a reformok hatása.
- A Fidesz által hirdetett alacsony adókörnyezet nem volt igaz, mert a rejtett szektoradók miatt a magyar gazdaság agyon van adóztatva.
- A sportinfrastruktúra jól utóhasznosítható, és a kormányváltás javította Budapest olimpiai pályázatának esélyeit.
- A befektetői bizalom helyreállításának kulcsa a termelékenység javítása, az euró bevezetésének célba vétele és a versenyképesség növelése.
- A külpolitikai irányváltás során Magyarország visszatér szövetségeseihez, és diverzifikálja energiaforrásait az orosz függőség csökkentése érdekében.
Részletes összefoglaló megjelenítése
Orbán Viktor 15 pontos leltárja és a 16 év gazdaságpolitikájának értékelése
A beszélgetés apropóját Orbán Viktor Facebook-oldalán közzétett 15 pontos leltárja adta, amelyben a leköszönő miniszterelnök a 16 éves kormányzása eredményeit foglalta össze. A műsorvezető, Csabai Károly felhívta a figyelmet arra, hogy a lista 15 pontból áll, nem 16-ból, és a 16. pontban Orbán Viktor azt üzente az általa liberálisnak nevezett új kormánynak, hogy "folytassák, reméljék, hogy nem szúrják el".
A vendég, Szalay-Berzeviczy Attila külön kiemelte Orbán azon állítását, miszerint "Magyarország gazdasági növekedése ma a második legmorsabb az Európai Unióban". Ezt az állítást a közgazdász határozottan vitatta, jelezve, hogy "teljesen másról szól a valóság".
A 16 év gazdaságpolitikájának szerkezeti hibái
Szalay-Berzeviczy Attila szerint az elmúlt 16 év gazdaságpolitikáját Orbán Viktor személyéből kiindulva lehet megérteni:
„Ő egy jogász, egy vérprofi politikus, aki az egyetem után rögtön a parlamentbe ül át. Neki nincs igazából semmilyen gazdasági háttere, és ezt ugye a szakmában mindig is éreztük, hogy ez neki nem is ez nem erőssége." *
A vendég szerint Orbán Viktor a gazdaságot mindig a hatalmi játszmák alá helyezte, és ehhez keresett magának két "emblematikus közgazdasági sarlatánt", Matolcsy Györgyöt és Nagy Mártont, akik ezt a szemléletet leképezték a valóságra. Ennek eredményeként egy strukturálisan hibás filozófiára épülő gazdaságpolitika kezdte "ledarálni Magyarország gazdasági potenciálját".
„Nem vagyunk pénzügyi gazdasági válságban, de egy súlyos növekedési krízis az, ami leírja ma Magyarországot. Tehát egyszerűen van egy autónk, ami nem indul el." *
Az EU-s források lehívásának sürgőssége
A beszélgetés kiemelt témája volt az Európai Uniós források lehívásának kérdése. A műsorvezető ismertette a szoros határidőket: augusztus 31-ig kell megállapodni Brüsszellel a jogállamisági kritériumok teljesítéséről, ami után hozzávetőleg 10,7 milliárd euró válik hozzáférhetővé. Ezt követően december 31-ig kell a forrásokat megpályáztatni és a megfelelő helyekre eljuttatni.
Szalay-Berzeviczy Attila szerint ez akarat kérdése, és nincs más választás:
„Tehát ez az, amikor az embereknek az erre felhatalmazást kapott embereknek most le kell mondani a nyári szünetről valószínűleg, és éjjel nappal ezen kell dolgozni és mozgatni a megfelelő sz. Tehát ez egy hatalmas csapatmunka, de a lehetetlen az csak egy vélemény." *
Rendszerváltás vagy koncepcióváltás?
A műsorvezető felvetette, hogy sokan rendszerváltásként értékelik a 2026-os választások eredményét. Szalay-Berzeviczy Attila árnyalta ezt a képet:
„Hát nyilván nem akkora rendszerváltás, mint ami 90-ben volt, mert 90-ben egy kommunista Szovjetunió által támogatott autokráciát váltottunk le egy nyugati kapitalista demokráciára. Ma egy demokratikus választásban lett leváltva egyik kormány egy másikra." *
A vendég szerint az előző kormány államkapitalizmust valósított meg, míg az új kormány vélhetőleg szabadversenyes piacgazdaságot fog létrehozni, ami egyfajta rendszerváltás, de inkább koncepcióváltásként írható le.
Az új kormány gazdaságpolitikája
Szakminiszterek és józan gazdaságpolitika
Szalay-Berzeviczy Attila kiemelte, hogy az új kormányban szakminiszterek kaptak helyet, ami alapvetően más megközelítést jelent a korábbi időszakhoz képest, amikor politikusok irányították a tárcákat. Nagy Márton példáját említette, aki szakminiszternek indult, de politikussá vált.
A parlamenti meghallgatásokon elhangzottakat a vendég "józan gazdaságpolitikának" nevezte:
„Ez se nem jobboldali, se nem baloldali. Ez igazából ezt mi, mint közgazdászok mindig is kérdeztük, hogy miért nem lehet azt csinálni, ami a józan ész diktál." *
A meghirdetett gazdaságpolitika fő elemei:
- Versenyhelyzet megteremtése
- Piac- és versenyellenes környezet felszámolása
- Jogbiztonság helyreállítása
- Fenntartható, egyensúlyőrző növekedési pálya kijelölése
- Export- és beruházásvezérelt gazdaság
- EU-s pénzek észszerű, versenyhelyzetben történő szétosztása
- Tőkepiaci szemlélet érvényesítése
Költségvetési helyzet és a pótköltségvetés
Kármán András pénzügyminiszter első és legfontosabb intézkedésének a költségvetés rendbe hozatalát tartja. A műsorvezető emlékeztetett, hogy a hiánycél közel 90%-a már teljesült, mire az előző kormány távozott. Az új kormány pótköltségvetést irányzott elő, és visszatér ahhoz a gyakorlathoz, hogy a következő évi költségvetést októberben ismerhetjük meg, nem pedig nyár közepén.
Szalay-Berzeviczy Attila három lépcsőben látja a költségvetési helyzet rendezését:
1. Rövid távon a pazarlás és a korrupciógyanús esetek felszámolása, ahol pénzt lehet megfogni
2. Az EU-s pénzek tényleges megérkezése és hatásuk kifejtése
3. A reformok hatásának kibontakozása
„Az idei év rövid távon nem hiszem, hogy csodát lehet tenni." *
Adórendszer és megszorítások kérdése
A vendég hangsúlyozta, hogy a Fidesz kampányában jósolt adóemelésekkel ellentétben az új kormány nem tervez ilyen lépéseket. A parlamenti meghallgatásokból az olvasható ki, hogy:
- A 13. havi nyugdíjat megtartják
- A családi adókedvezményeket megtartják
- A hatósági árakhoz és az árréstop-hoz egyelőre nem nyúlnak hozzá
Szalay-Berzeviczy Attila rámutatott, hogy a Fidesz által hirdetett alacsony adókörnyezet tényszerűen nem volt igaz:
„A magyar emberek és a magyar vállalati szektor agyon van adóztatva európai szinten is. Csak a nominál az alapadó az esetleg úgy tűnik, hogy hát az tényleg a 15% S az alacsony. a 9% corporate vagy vállalati adó az az alacsony európai összemérhetőségbe. Csak hát erre adódnak rá különböző olyan tételek, most az Áfát ne is említsük, csak a mindenféle rejtett szektoradók, tranzakcióadók, amiket mind és a vállalatok fizetünk meg." *
A pazarlás felszámolása
A vendég szerint olyan szintű pazarlás folyt a hatalmi gépezet fenntartására, hogy annak kiiktatásával jelentős pénzeket lehet megfogni. A Karmelita, a BM és a Miniszterelnöki Hivatal várbeli rezidenciájának felújítását említette példaként. Ugyanakkor elismerte, hogy ezek az épületek "halott pénznek" számítanak, hiszen nem lehet eldózerolni őket, az észszerű újrahasznosítás módját kell megtalálni.
„Nem az a probléma, hogy rendbe lett téve a vár. Nem önmagában az a probléma, hogy ilyen-olyan épületek, vagy akár sportlétesítmények épültek. Ezek ezek önmagukban jó. A probléma az, hogy túl milyen túlárazással mennyire borították meg a a rájuk szánt eredeti költségvetést." *
Sportinfrastruktúra és olimpiai pályázat
A meglévő sportlétesítmények utóhasznosítása
A műsorvezető felvetette a kérdést, hogy mit lehet kezdeni a rengeteg megépült sportlétesítménnyel. Szalay-Berzeviczy Attila, aki a budapesti olimpiai mozgalom egyik megalkotója, hangsúlyozta, hogy ezeket nem szabad ördögtől valónak tekinteni. Az utóhasznosításukat kell biztosítani élsport, szabadidősport, kulturális tevékenységek és egészségmegóvás céljára.
Nemzetközi példákat hozott fel:
- A 2006-os labdarúgó-világbajnokságot a nácik által épített berlini olimpiai stadionban rendezték
- A 2024-es párizsi olimpián az 1924-es Colombes stadiont használták gyeplabdára
- A Milano-Cortina olimpia az 1956-os cortinai és a 2006-os torinói infrastruktúrát használja
„Tehát a sportinfrastruktúrát egész jól lehet utóhasznosítani." *
A három legnagyobb magyarországi sportlétesítményként a Duna Arénát, a Puskás Stadiont és az atlétikai stadiont nevezte meg. A modern olimpiai rendezésben egyre nagyobb szerepet kapnak az ideiglenes megoldások, szemben az 1976-os montreali olimpia monumentális építkezéseivel.
Az olimpiai pályázat esélyei
Szalay-Berzeviczy Attila szerint a kormányváltás javított Magyarország olimpiai pályázatának esélyein:
„Magyarország nemzetközi megítélése most nagyot ugrott április 12-én. Ez segíti a pályázati anyagot." *
A pályázat jelenlegi státusza:
- Karácsony Gergely főpolgármester már korábban bevitte a folyamatos egyeztetési fázisba (continuous dialogue) a Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal
- Az év végén vagy jövő év elején kerülhet fel Budapest a rövidített listára (shortlist)
- A NOB új elnökének érkezése után az egész folyamat átvizsgálás alatt van
- A koncepció kidolgozása folyamatban van, de a választások miatt eddig "szőnyeg alatt volt tartva"
A vendég hangsúlyozta, hogy az olimpiai pályázatnak nem szabad pártprojektnek vagy kormányzati projektnek lennie, hanem alulról építkező, a főváros által előrevitt nemzetgazdasági projektjavaslatnak kell maradnia. A társadalmi párbeszéd és a transzparens kommunikáció elengedhetetlen a többségi társadalmi támogatottság megszerzéséhez.
A népszavazás kérdéséről szkeptikusan nyilatkozott:
„Népszavazni arról lehet, amit ismerünk. Most még egyelőre ez kár erről beszélni." *
Sportfinanszírozás a NER összeomlása után
A műsorvezető a Veszprém kézilabdacsapatának példáján keresztül kérdezett a sportfinanszírozás jövőjéről. Szalay-Berzeviczy Attila ezt a kérdést az újonnan kinevezett sportállamtitkárra, Kulcsár Krisztiánra hagyta, akit a beszélgetés napján délelőtt jelentettek be.
Befektetői környezet és gazdasági kilátások
A befektetői bizalom helyreállítása
A vendég szerint a befektetői kedv már április 13-án, a választások utáni első hétfői nyitásban megmutatkozott a tőzsdei árfolyamokon, a forint árfolyamán és az állampapírhozamokon. A bizalom növelésének kulcselemei:
- Az euró bevezetésének célba vétele - Kármán András parlamenti meghallgatásán ez kiemelt elemként szerepelt
- A termelékenységi mutatók javítása - Ez teszi lehetővé, hogy adott számú lakosság mellett is nőjön a kibocsátás
- A versenyképesség javítása - Ez befektetésvonzóvá teszi Magyarországot a magántőke számára
- EU-s pénzek hatékony felhasználása
- Humántőke fejlesztése - Egészséges és képzett munkaerő biztosítása
„Legfontosabb, hogy javuljon végre a termelékenységi mutatónk." *
A magyar gazdaság szerkezeti problémái
Szalay-Berzeviczy Attila részletesen elemezte a magyar gazdaság elmúlt 16 évben kialakult szerkezeti problémáit:
- Mennyiségi termelésre koncentrálás a minőségi fejlesztés helyett
- Alacsony hozzáadott értékű összeszerelő üzemek dominanciája
- A termelékenység stagnálása
- A forint folyamatos gyengítése mint egyetlen versenyképességi eszköz
- A piaci szereplők "elkényelmesedése"
„Ha egyetlen dolog, ami a versenyképes, az a bér, akkor és ehhez nem tudunk mást csinálni, csak a forintot gyengítjük folyamatosan. Ez az egyetlen versenyképességű attribútuma a kormánynak, akkor azt jelenti, hogy a egyrészt a piaci szereplők hátradőlnek, minek javítsák a saját, minek ruházzanak be, minek fejlesszenek, ha a forint úgy is megadja azt a versenyképességi pluszt, ami a leértékelésen keresztül jön." *
A jövő útjaként Szingapúr mintáját említette, ahol a pénzügyi szektor, a technológiai szektor, a biotechnológia, az oktatás és az egészségügy a húzóágazatok. A vendég szerint át kell térni a 21. századi gazdasági modellre, és el kell hagyni a "munkaalapú társadalom középkori viszonyait".
A forint árfolyamának kérdése
A műsorvezető felvetette, hogy a forint erősödése talán már túlzott mértékű. Szalay-Berzeviczy Attila szerint ez relatív kérdés, és a hirtelen nagy erősödés ugyanúgy nem feltétlenül jó, mint a hirtelen nagy gyengülés. Ugyanakkor a magyar gazdaság szerkezete miatt - ahol nagy multik összeszerelő üzemei dominálnak magas importtartalommal - ez kevésbé problematikus.
A forint erősödését a Magyar Nemzeti Bank kamatcsökkentéssel ellensúlyozhatja, ahogy a kockázati prémium csökken az állampapírokon. A vendég hangsúlyozta a fiskális, monetáris és jövedelempolitika összehangolásának fontosságát Varga Mihály és Kármán András között.
Az euró bevezetésének céldátumával kapcsolatban a vendég a maga részéről elégedett lenne, ha azt a budapesti olimpia előtt sikerülne bevezetni. A műsorvezető megjegyezte, hogy Kármán András a kormányzati ciklus végére, 2030 közepére szeretné az euró bevezetését, de kérdés, hogy ez az ERM2 előszobát vagy már magát az eurót jelenti-e.
Nemzetközi környezet és geopolitikai kihívások
Az amerikai külpolitika és a vámháború
Szalay-Berzeviczy Attila szerint Donald Trump "saját csapdájába esett", mert túl sok frontot nyitott egyszerre:
„Annyi frontot nyitott, annyi ellenséget szerzett, vagy annyi barátot idegenített el. hogy és és az eredményekelyett, hogy egyiket lezárta volna, mielőtt megnyitja a másikat, eh mindent egyszerre próbált megcsinálni." *
A vendég értékelése szerint:
- Venezuela "bejött" Trumpnak
- Ukrajnát azóta sem tudta megoldani
- A vámháború nem lezárt történet
- Iránnal kapcsolatban az amerikaiak vesztésre állnak
Az iráni konfliktus és következményei
A beszélgetés egyik legrészletesebben tárgyalt nemzetközi témája az iráni helyzet volt. Szalay-Berzeviczy Attila szerint:
- Az a stratégia, hogy "levágjuk a kígyó fejét", nem jött be
- Az sem vált be, hogy az iráni népet helyzetbe hozzák a rendszerváltáshoz
- Amerika szétbombázta Iránt a levegőből, de az irániak lezárták a Hormuzi-szorost
- Ezzel megbénították a világ energiaellátását
- Amerika nem tudja kinyitni a szorost, ami precedenst teremt
„És ez szerintem komoly változásokat fog hozni a egyrészt az energia politikába, a világban jövőre nézve, mert innentől kezdve mindenki megpróbál eldiverzifikálni a golftérségtől, és nyilván ez a folyamat meg leértékeli majd a golfállamokat." *
A vendég várakozása szerint Donald Trump Pekinghez fordul majd segítségért, mivel Kína Irán legnagyobb olajvásárlója és támogatója. Ennek azonban ára lesz, és kérdés, hogy Kína mit kér cserébe. Szalay-Berzeviczy Attila szerint Amerika nem tudja egyedül megoldani az iráni problémát, mert legalább kétmillió gyalogosra lenne szükség Irán elfoglalásához, ami irreális.
Az orosz-ukrán háború és Magyarország külpolitikai irányváltása
A vendég a külpolitikai irányváltást ugyanolyan fontosnak nevezte, mint a gazdaságpolitikai irányváltást:
„Tehát az aztán még egy egy nagyon problémás eleme volt az Orbán kormánynak, ugyanis így eltávolodni a saját szövetségi rendszerünktől abba az irányba, ami Európa legnagyobb veszélyét jelenti, az orosz imperializmus és militarizmus felé hajóztunk egyre közelebb. Innen most visszajövünk." *
Szalay-Berzeviczy Attila határozottan fogalmazott a háború természetéről:
„Ez nem Oroszország háborúja, ami folyik. Ezt nagyon fontos kijelenteni. Nem Oroszország biztonságáról szól. Ez egy hazugság. Ez Putyin háborúja, ami a saját hatalmának a biztosításáról szóló háború." *
A vendég szerint a háború most abba a fázisba lépett, ahol már inkább az a kérdés, hogy mikor jön rá Oroszország, hogy Ukrajna számára a második Afganisztán.
Energiaforrások diverzifikációja
A műsorvezető kérdésére, hogy a külpolitikai váltás mennyiben rajzolja át Magyarország energiaforrásait, Szalay-Berzeviczy Attila kifejtette:
- A diverzifikáció fontos, de az orosz olajról való leválás képesség kérdése
- Az oroszok addig fognak eladni gázt és olajat, amíg csak tudnak, függetlenül attól, hogy ki van kormányon
- Az orosz gázról és olajról való leválás hosszú távú biztonságpolitikai kérdés
„Nem szabad az energia beszerzésünket teljes mértékbe egy megbízhatatlan partnertől függővé téve." *
A nemzeti vagyon visszaszerzése és a jogállamiság
A nézői kérdésre válaszolva Szalay-Berzeviczy Attila kifejtette véleményét a nemzeti vagyon visszaszerzésének lehetőségéről. Szerinte az elmúlt 16 évben kialakult egy "urambátyám világa", ahol a lojális szereplők megkapták a támogatást, függetlenül hatékonyságuktól, míg a versenyképes, de nem a kormány kottájából játszó szereplők nem.
„És ennek eredménye az, hogy természetesen olyan vagyoni koncentrációk jöhettek létre, amelyek természetes, kapitalista, szabadversenyes, gazdasági körülmények között soha nem jöhettek volna létre." *
A vendég a 100 leggazdagabb magyar listájával kapcsolatban megjegyezte:
„A top 50 leggazdagabból a a harmada, de legalább a negyede én nem tekintem őket üzletembereknek, nem tisztelem őket." *
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az új kormánynak szigorúan be kell tartania a jogállami kereteket az elszámoltatási folyamat során, és nem engedheti, hogy a közhangulat befolyásolja az eseményeket. A nyomozóhatóságoknak és az ügyészségnek teljes függetlenségben kell dolgozniuk.
Az ügynökakták megnyitása
A nézői kérdésre, hogy jó ötletnek tartja-e az ügynökakták megnyitását 36 évvel a rendszerváltás után, Szalay-Berzeviczy Attila így válaszolt:
„Semmit nem várok, de jó. Én történelem szerető és érdeklődő emberként én igazából nem értem, hogy ezt miért miért nem nyitották meg eddig. Tehát miért 36 évvel később miért kérdés ez még? Tehát jogunk van tudni." *
A vendég szerint valószínűleg hasonló lesz a helyzet, mint a Kien-dossziék esetében: megnyitják, és az élet megy tovább. A közismertebb nevek már a 90-es, 2000-es években napvilágra kerültek a sajtóban.
Nagy Márton bankpiaci elképzelései
Az utolsó nézői kérdés Nagy Márton volt gazdasági miniszter azon kijelentésére vonatkozott, miszerint Magyarországon elegendő lenne öt bank. Szalay-Berzeviczy Attila élesen bírálta ezt a megnyilvánulást:
„Ez elképesztő, felháborító és szégyen, hogy egy gazdasági miniszternek tényleg van képe és és bejelenteni, hogy ő ő hány bankot szeretne látni." *
A vendég szerint ez mutatja, hogy milyen óriási változásra van szükség a gondolkodásban: az etatizmust "ki kell nyírni" a gondolkodásból, mert az emberek hozzászoktak, hogy az állam dönti el, ki jó és ki rossz piaci szereplő, és hány versenyzőnek kell lennie a piacon.
„Ez nem véletlenül van itt a magyar gazdaság, ahol van, mert egy gazdasági miniszter komolyan képes volt bemondani, hogy hány bank legyen Magyarországon, és még meg is nevezte őket egyébként, hogy a a hogy kiknek kéne itt maradnia." *
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
-
"a második legmorsabb" – Az átiratban szereplő kifejezés, amely valószínűleg "legrosszabb" vagy "legmostohább" lehetett az eredeti elhangzásban. A kontextus alapján Orbán Viktor állításáról van szó, amelyet a vendég vitatott.
-
"a 15% S az alacsony" – Az átiratban szereplő torz részlet, amely valószínűleg "a 15% SZJA az alacsony" lehetett.
-
"IRM2" – Az átiratban szereplő rövidítés, amely valószínűleg "ERM2"-t (Európai Árfolyam-mechanizmus) jelent, az euró bevezetésének előszobáját.
-
"Kien-dossziék" – Az átiratban szereplő kifejezés, amely valószínűleg a "Kien-dossziékra" vagy hasonló ügynökaktákra utal.
-
"Mamesin" – A Veszprém kézilabdacsapatának szponzorált neveként szerepel az átiratban, a pontos név nem rekonstruálható egyértelműen.
-
"Van Wesprém" – A Veszprém kézilabdacsapat nevének torzult alakja az átiratban.
-
"Scopierre" – Az átiratban szereplő csapatnév, amely valószínűleg egy kelet-európai kézilabdacsapat neve, de pontosan nem azonosítható.
-
"Kulcsá Krisztián" / "Kcsá Krisztián" – Az átiratban többször is eltérően szereplő név, amely az újonnan kinevezett sportállamtitkár neve. A helyes név valószínűleg Kulcsár Krisztián.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:02]Jó napot kívánok, köszöntöm önöket.
[00:00:04]Csabai Károly vagyok, a Klasszis média lapsoporthoz tartozó mfor.hu és privátbankár.hu főszerkesztője, és önök a Classicis Kub live hatodik évfolyamának 97.
[00:00:14]adását látják.
[00:00:14]Arra kérem önöket, hogy ha még nem tették volna, akkor mindenféleképpen iratkozzanak fel a Klassis Média YouTube csatornájára, ahol ezt a beszélgetést és az összes egyéb termékeinket is meg tudják nézni.
[00:00:28]illetve hallgatni is tudják a podcast felületeinken.
[00:00:30]És köszöntöm együtt a Trend FM hallgatóit is, mert ez az adás ma este, tehát csütörtökön este 6:00 órakor le fog jönni, tehát ott is lehet ezt majd hallgatni egy kicsit rövidebb változatban, mint a a mostani.
[00:00:44]Köszöntöm is mai vendégemet, Szalai Berzevici Attila, közgazdászta, budapesti értéktőzde volt elnökét.
[00:00:51]Szervusz Attila!
[00:00:53]Szervusz!
[00:00:53]Köszönöm a kedves Köszönöm, hogy elfogadtad a meghívást.
[00:00:59]Hát mivel lehetne kezdeni?
[00:00:59]Szerintem nagyon sok téma van.
[00:01:03]A választások után vagyunk több mint egy hónappal.
[00:01:09]És mindig valami aktualitással szoktam kezdeni a beszélgetést.
[00:01:10]Hát most az első aktualitás az, hogy Orbán Viktor tegnap azért hallatta a hangját, mert kész csinált egy leltárt a Facebook oldalán, és itt 15 pontban 15 pontban foglalta össze, hogy ő szerinte mi volt ennek a 16 évnek a a hát nem is tudom, a főber eredményei, vívmányai.
[00:01:35]Érdekes, hogy nem 16 pontban foglalta össze, hanem 15-ben.
[00:01:37]Bár a 16 az volt, hogy a liberális kormánynak, az általa liberális kormánynak nevezett mostani kabinetnek azt mondta, hogy tehát folytassák, reméljék, hogy nem nem szúrják el.
[00:01:49]Nem tudom, hogy mennyire követt figyelemmel ezt a ezt a leltárt.
[00:01:56]Vannak itt azért érdekes mondások.
[00:01:56]Én a a egyet hadd emeljek, és akkor lehet, hogy a már azon el tudjuk indítani a beszélgetést.
[00:02:02]Magyarország gazdasági növekedése ma a második legmorsabb az Európai Unióban.
[00:02:08]Hú, igen.
[00:02:08]Ezt ezen fölkaptam a szemöldökömet, hogy ez ezt mire alapozza, és ez hogy jön ide.
[00:02:17]Teljesen másról szól a valóság.
[00:02:19]De hát az a helyzet, hogy az elmúlt 16 év gazdaságpitikáját, ezt Orbán Viktorból kiindulva lehet igazából megérteni.
[00:02:34]Ő egy jogász, egy vérprofi politikus, aki az egyetem után rögtön a parlamentbe ül át.
[00:02:40]Neki nincs igazából semmilyen gazdasági háttere, és ezt ugye a szakmában mindig is éreztük, hogy ez neki nem is ez nem erőssége.
[00:02:52]Tehát alapvető közgazdasági összefüggésekkel, folyamatokkal felületesen bánt, és azon belül is a tőkepiac az nem volt az ő kedvencei közés sorolandó.
[00:03:07]Ő a gazdaságot mindig a hatalmi játszmák alá helyezte, annak a szolgálatába állította.
[00:03:20]És ehhez keresett magának két olyan emblematikus közgazdasági sarlatánt, mint Matolcsi György és aztán utána Nagy Márton, akik ezt leképezték a valóságra.
[00:03:40]És ezért egy strukturálisan szerkezetében egy hibás filozófiára épülő gazdaság gazdaságpolitika kezdte le darálni Magyarország gazdasági potenciálját addig, amíg aztán annyira beleragadtunk a sárba, ahonnan most aztán komoly erőfeszítés így három év után kimozdítani Magyarországot.
[00:04:06]Nem vagyunk pénzügyi gazdasági válságban, de egy súlyos növekedési krízis az, ami leírja ma Magyarországot.
[00:04:17]Tehát egyszerűen van egy autónk, ami nem indul el.
[00:04:21]sokatszor indítjuk, próbáljuk elindítani, úgyhogy most egy vontatókocsit kell, és ez az Európai Unió, vagyis a pénze.
[00:04:30]Ezért nagy ezért nagyon fontos az a munka, ami most elkezdődött, hogy az EU-s pénzek lehívása az megkezdődjön.
[00:04:43]Igen.
[00:04:43]Hát ugye most azért feszes a határidő, ugye augusztus 31-ig tulajdonképpen meg kell állapodni Brüsszellel, a jogállamisági kritérium kell teljesíteni, és akkor hozzáférhető lesz, azt hiszem, közel 10,7 milliárd, vagy mondjuk nagyjából ennyi euró.
[00:04:58]És utána viszont december 31-éig pedig ezeket hát tulajdonképpen meg is kell pályáztatni.
[00:05:06]Tehát a a a megfelelő helyekre el kell juttatni ugye ezt az Európai Uniós forrást.
[00:05:13]Látszanak esélyt, hogy ezt ez az időtáv így befutható ilyen rövid időn belül?
[00:05:17]Mert nagyjából három és fél hónapról van szó a nyár végéig, és aztán utána meg az év végéig sincs sok idő.
[00:05:23]Ez akarat kérdése.
[00:05:23]Ühüm.
[00:05:25]Tehát nincs választás.
[00:05:28]Tehát ez az, amikor az embereknek az erre felhatalmazást kapott embereknek most le kell mondani a nyári szünetről valószínűleg, és éjjel nappal ezen kell dolgozni és mozgatni a megfelelő sz.
[00:05:42]Tehát ez egy hatalmas csapatmunka, de a lehetetlen az csak egy vélemény.
[00:05:49]A sokszor elhangzik, hogy rendszerváltás.
[00:05:51]Ez valóban mind a ketten átértük az 1990-es rendszerváltást.
[00:05:54]Ez valóban egy rendszerváltás, úgy érzed?
[00:05:59]Hát nyilván nem akkora rendszerváltás, mint ami 90-ben volt, mert 90-ben egy kommunista Szovjetunió által támogatott autokráciát váltottunk le egy nyugati kapitalista demokráciára.
[00:06:19]Ma egy demokratikus választásban lett leváltva egyik kormány egy másikra.
[00:06:30]Az egy az előző egy államkapitalizmust valósított meg, a másik meg vélhetőleg egy szabadversenyes piacgazdaságot fog létrehozni.
[00:06:43]Ez is egyfajta rendszerváltás.
[00:06:46]Mondhatnám koncepcióváltás ez inkább.
[00:06:51]Nem tudom, hogy mennyire követted a miniszterjelölteknek, akkor még miniszterjelöltek ugye kedden délutántól már miniszterek parlamenti bizottsági meghallgatását.
[00:07:04]A legalább gondolom a szakminisztereknek a a mondandóját azért azért össze lehet azért fésülni, mer legalábbis meg lehetett ismerni.
[00:07:12]Az nekem az tűnt fel, hogy egyrészt szakminiszterekről van szó, tehát teljesen más megközelítés, mint ami volt a az előző időszakban, hogy általában a politikusokban a tisztelet a kivételben, bár mondjuk Nagymát említetted, ő ő szakminiszternek indult, aztán politikussá vált.
[00:07:28]Én szerintem tehát, hogy már maga azt biztat, hogy szakminiszterekre került a vagy a szakminiszterekhez került a társzák irányítása, de úgy úgy első ránézésre mi olvasható ki a Tiszapárt programából?
[00:07:42]Hát ugye mindenesetre az kiolvasható, hogy nem az történt, amit a az Index nevezetű újságban olvastunk, hogy itt a adóemelés jön és egyéb olyanok, amivel riogattak minket.
[00:07:56][horkantás] De hát az a kérdés, hogy a ugye első ránézésre, első blikre mit mit lehet-e kivonni ezekből?
[00:08:04]Ezt nevezném józan gazdaságpolitikának, amit amit hallhattunk Kármán Andrástól is, meg Kapitány Istvántól is a parlamenti meg hallgatás során.
[00:08:14]Ez se nem jobboldali, se nem baloldali.
[00:08:18]Ez igazából ezt mi, mint közgazdászok mindig is kérdeztük, hogy miért nem lehet azt csinálni, ami a józan ész diktál.
[00:08:30]Tehát ebbe eb ezek olyan alapvetések, amelyekkel borzasztó, hogy 2026-ban választást lehet nyerni, és és igazából örülni kell, hogy végre megvalósul olyan, mint versenyhelyzet.
[00:08:47]hogy ne piac és versenyellenes környezetben kelljen a vállalkozásoknak, a KKV-knak, a nagy vállalatoknak dolgozni, nem jogbizonytalanságban és és a többi.
[00:09:05]Tehát, hogy hogy nehéz feladatuk van, de alapjába véve nem, mert mert mert mert alapvetően józan közgazdasági lépéseket kell részükről helyreállítani és megtenni.
[00:09:25]fenntartható egyensúlyőrző növekedési pálya kijelölése.
[00:09:30]Szerintem ez alap a közgázegyetemen export és beruházás vezéret legyen a gazdaság.
[00:09:37]az EU pénzek azok rendben jöjjenek haza, és azok észszerűen legyenek versenyhelyzetbe szétosztva az arra érdemes projektekre és vállalatoknak.
[00:09:54]Ne egy urambátyám világba annak a zsebébe landoljanak ezek a pénzek, akiknek jobb kapcsolatuk van, vagy akik többet hajlandók visszaforgatni a politikába.
[00:10:09]legyen tőkepiaci szemlélet, ami a legjobb kifejezése annak, hogy egy gazdaságpolitika versenyorientált cságú úgyhogy ezek azok, amiket így azt mondom, hogy hát ezeken dolgozni egyszerre könnyű és persze nehéz.
[00:10:29]Igen.
[00:10:32]Hát ugye Kármál Andást említetted, a az első és a legfontosabb intézkedésének azt tartja ő, hogy a költségvetés eléggé leromlott állapotát ugye rendbe hozza.
[00:10:41]Ugye közel 90%-a a hiánycélnak az teljesült sajnos itt a tehát úgy ment el a kormány az úgy köszönt az előző kormány, hogy ez teljesült.
[00:10:51]Nagyon nehéz nagyon nehéz feladat lesz.
[00:10:53]hogy ő egy pótköltségvetést mindjárt előirányzott, és ut és ugye egy 27-es költségvetést és visszatér ugye ahhoz a költségvetés tervezetés gyakorlathoz, hogy nem nyár közepén vagy nyár elején készítik el a következő évi tervezetet, és aztán utána azt foldozgatják, toldózgatják, hanem mondjuk októberben meg fogjuk ismerni, mi a véleményed arról, mi mennyire lehet a mostani az idei költségvetést rendbe hozni.
[00:11:24]A és mennyire lehet mondjuk a következő évet már egy úgy megalapozni, hogy ez valóban egy egy fenntartható gazdasági növekedést vetítsen előre?
[00:11:32]Hát az idei év rövidt távon nem hiszem, hogy csodát lehet tenni.
[00:11:36]Főleg, hogy az idei költségvetést azt ugye tavaly év elején fogadták el, és tavaly év elején még csodás évről álmodoztunk.
[00:11:48]A legalábbis a költségvetés összerakói azt mondták, hogy ez egy szuper év lesz.
[00:11:56]Aztán a 25 sem lett az.
[00:12:00]És miután a költségvetések mindig az előző évre költségvetésére épülnek, ezért ott 2026-ban már egyértelmű volt, hogy az az a költségvetés semmilyen módon nem állja meg a helyét a 25 évvégi adatok fényében.
[00:12:20]Ráadásul rengeteg számolatlan módosítás volt év menet közben is, amit amivel egyébként a országgyűlésnek nem is kellett foglalkoznia, tehát ez kormányon belül.
[00:12:34]Tehát azt gondolom, hogy hogy ott ól egy egy rendet kell teremteni, hogy hol hol is állunk ténylegesen.
[00:12:45]Tehát azt gondolom, hogy az idei év az az olyan lesz, amilyen költségvetési hiányt illetően.
[00:12:54]És most azokon a gyors intézkedéseket kell meglépni, amelyek segíthetik a költségvetés hiányának rövid távon a kezelését.
[00:13:08]Mit értek ezalatt?
[00:13:11]azok a leginkább pazarlás leginkább azok a korrupciógyanús ö eseteknek a felszámolása, lezárása, ahol pénzt lehet megfogni, ahol ma pénz fölöslegesen.
[00:13:27]Ezekkel lehet lyukakat tömködni addig, amíg az EU-s pénzek ténylegesen meg tudnak érkezni, és hatást tudnak kifejteni, ami elég kell, hogy legyen, hogy átvigyenek oda arra az időpontra, ahol viszont már a reformok kellenek, hogy a hatásukat kifejtsék.
[00:13:50]Tehát három lépcsőbe látom ezt a költségvetési helyzet rendezését, az államháztartás helyzetének a rendezését.
[00:13:58]Tehát itt most az a kérdés, hogy rövid távon milyen megfogható pénzeket tud a kormány a költségvetés helyzetének a javítására biztosítani anélkül, hogy bármilyen módon a lakosságot tovább kéne sarcolni, mert bármennyire is azt hirdette a Fidesz, hogy alacsony adókörnyezet van Magyarországon, ez tényszerűen nem volt igaz.
[00:14:26]a a magyar emberek és a magyar vállalati szektor agyon van adóztatva európai szinten is.
[00:14:34]Csak a nominál az alapadó az esetleg úgy tűnik, hogy hát az tényleg a 15% S az alacsony.
[00:14:41]a 9% corporate vagy vállalati adó az az alacsony európai összemérhetősbe.
[00:14:52]Csak hát erre adódnak rá különböző olyan tételek, most az Áfát ne is említsük, csak a mindenféle rejtett szektoradók, tranzakcióadók, amiket mind és a vállalatok fizetünk meg, és végül is a nettó eredmény az az nem lesz szuper.
[00:15:12]Úgyhogy, úgyhogy ebbe a helyzetbe nyilván az új kormánynak azt el kell kerülni, hogy hogy itt rögtön azzal kelljen kezdeni, h amit amit a Fidesz így a kampányában jósolt, hogy itt majd adóemelésekkel kezd az új kormány és és visszavesz olyan kedvezményeket, amelyek amelyeket az a háztartások beépítettek már az életükbe.
[00:15:42]Igen.
[00:15:42]Hát ugye itt a megszólításra utaltál.
[00:15:44]Most megszorítás nem olvasható ki itt a parlamenti meghallgatásokból, sőt Kárman András azt mondta, hogy a 13.vi nyugdíjat egyelőre megtartják, a családi adó kedvezményeket megtartják.
[00:15:56]És ami még érdekes, hogy azt mondták, hogy most egyelőre még a védettárakhoz meg az ár résophoz sem nyúlnak hozzá.
[00:16:03]Hát gondolom először fel akarják mérni a mostani gazdasági helyzetet.
[00:16:05]föl kell mérni.
[00:16:07]És a ránézésre az látható, hogy olyan szintű pazarlás folyt a hatalmi gépezet fenntartására, amit hogyha kiiktat az új kormány, akkor ott jelentős pénzeket fog megfogni.
[00:16:24]Igen.
[00:16:24]Hát az a kérdés, hogy mennyit, mert ugye mi miből lehet, mert ha ha csak azt nézzük, hogy mekkora igénye van a az egészségügyi az egészségügynek, ugye ott mondjuk az egészségügyi miniszter mondta azt, hogy 500 milliárd Ftra van szükség, ami az egy horbilis pénz.
[00:16:39]Bár hogyha azt nézzük, hogy mennyiből újították föl a a karmelitát a BM-nek és a és a a külügy várják a BM-nek és a azem miniszterelnöki hivatalnak a igen a a várban lévő rezidenciáját, akkor van pénz oda onnan, tehát onnan át lehetne.
[00:16:56]Tehát a azzal is érdekes, hogy azzal mit lehet kezdeni.
[00:17:00]Ez egy érdekes kérdés, de ezen gondolkodtam, mikor láttam ezt a videót, hogy hogy az egy az egy az egy halott pénz.
[00:17:06]Az egy halott pénz.
[00:17:06]Azzal azzal mit tudsz mit tudsz csinálni?
[00:17:08]valóan tehát, hogy nem beszélhettünk arról, hogy eldózeroljunk építményeket, ha hanem hanem az észerű újrahasznosítást meg kell találni a módját annak, mert csomó szép dolog épült, ezt nem lehet elvitatni.
[00:17:29]Nem az a probléma, hogy rendbe lett téve a vár.
[00:17:32]Nem önmagában az a probléma, hogy ilyen-olyan épületek, vagy akár sportlétesítmények épültek.
[00:17:41]Ezek ezek önmagukban jó.
[00:17:41]A probléma az, hogy túl milyen túlárazással mennyire borították meg a a rájuk szánt eredeti költségvetést és ezáltal a a az államháztartást ezek a az egyébként nagy méretű vállalkozások, főleg úgy, hogy erre már egy ideje nem jött EU-s fedezet.
[00:18:08][horkantás] Hát ha már említetted a sport létesítményeket, úgyis mint ugye a a Budapest olimpia, budapesti olimpiai mozgalónak a megalkotója, azért nagyon érdekelne engem, hogy hogy ez a ez az eszméletlen sok sportlétesítmény az, hogy kis túlzással minden településen van egy villany fényes focipálya, hogy ezekkel mit lehet kezdeni.
[00:18:30]Ugye ezek is már el, tehát tudunk elköltött összegekből létrejött stadion.
[00:18:38]Ezek ott vannak, tehát ezekkel egy teendő van.
[00:18:40]Az utóhasznosításuk ö kell biztosítani hogy a ezek értelmesen legyenek felhasználva mind a élsport részére, mind a szabadidősport részére, mind kulturális tevékenységre, az egészségügünk megóvására.
[00:19:00]Tehát tehát az az nem szabad abba a hibába esni se, hogy minden ami sportinfrastruktúra az valami ördög ördöghöz közelálló kreálmánya az előző kormánynak, és ezek nem jók.
[00:19:16]Nem, ezekkel nem az volt kifejezetten, ha ez lett volna a legnagyobb baja a magyar gazdaságnak, hogy épült néhány sportlétesítmény, akkor nagyon akkor nem lenne nem lenne probléma ma.
[00:19:33]Egyébként ezek a sportlétmények arra is jók lehetnek, és mindjárt ugye nézőinket arra biztatom, hogy kérdezzék vendégünket, akik ugye most élőben figyelik a az adást a YouTube-on keresztül.
[00:19:45]Bujtóné Gulyássana már kérdezte is tulajdonképpen a a bom bommal kapcsolatban, hogy mire Magyarország, tehát hogyha olimpia lehetne, akkor akkor ezek mire magyar Magyarországon olimpia lehetne, akkor nem mennek már tönkre azok a sportlétesítmények, amelyek már elkészültek?
[00:20:02]Hát az a helyzet, hogy azért ezek nem olyan élelmiszerek, amiket gyorsan kidobunk a hűtőszekrényből.
[00:20:09]Tehát nyilván ezeket karban kell tartani, üzemeltetni kell.
[00:20:16]ez az utóhasznosítás része és és aztán persze hát nyilván egy évtized távlatából lehet némi ráncfervarrást csinálni, de de ha most azt vesszük, hogy a a 2006-os labdarúgóvilágbajnokságot a nácik által épített olimpiai stadionba rendezték meg Berlinbe, [horkantás] hogy a tavaly a párizsi olimpián az 1900 4-es Colombes stadiont használták a a [horkantás] field hoki, a gyeplabda mérkőzésekre, hogy hogy most a Milano Cortina olimpia az csupa a az 1956-os kortinai sportinfrastruktúrát meg a 2006-os torinói infrastruktúrából néhány elemet használt.
[00:21:16]Tehát a sportinfrastruktúrát egész jól lehet utóhasznosítani.
[00:21:21]És és itt ami ugye megépült, három nagy elem sorolható ide a Duna Aréna, mint a versenyuszodánk, a Puskás stadion, mint mint a legnagyobb volumenű létesítmény, és az atlétika stadion, ami adott esetben olimpiai stadionként működhetne, az ugye az atlétika életet kell odavinni.
[00:21:46]A másik a labdarúgás, harmadik meg a az úszósportunk.
[00:21:48]A az összes többi az az az sokkal kisebb volumenű és és főleg az egész olimpia világa ma már az utóhasznosításon keresztül nagyon jól mobilizálja az építőiparnak és a építészetnek a technológiai fejlődését és újításait, ami miatt hát a legtöbb elem azok azok ideiglenes megoldások.
[00:22:15]Tehát a párizsi olimpiát, ha valaki végigjárta, akkor csak olyan létesítményt látott, amit előbb említettem, hogy 1924-be építettek, vagy az 1998-as labdarúgóvilágbajnokságra.
[00:22:33]Az összes többi eseményt az pedig ilyen acélvázas ideiglenes megoldásokkal oldották meg, akár a Versi kastélyba, akár a Concordéren.
[00:22:44]És utána azokat el is bontották.
[00:22:44]Hát meg ugye a 2016-os labdarúgó EB stadionjait használták mindenhol az országban a a a foci fotballmérkőzésekhez.
[00:22:57]Úgyhogy ez ma már nem olyan, mint ami volt az 1976-os Montreali olimpia esetén, ami nehéz helyzetbe hozta a kanadai várost, mert mindent nulláról felépítettek monumentális módon, vagy például 2010-es délafikai VB, nem?
[00:23:14]Y utána végülis a gaz nőtt ott egy csomó stadiont, nem tudták hasznosítani.
[00:23:19]Nem [horkantás] nem tudom, hogy a VB stadionokra ez a sors várt-e ott, megmondom őszintén.
[00:23:25]Igen.
[00:23:27]Hát nyilvánvalóan labdarúgó világbajnokságot valószínűleg az túlzás lenne nekünk rendezni.
[00:23:35]társ társországként, de de 600es stadionokat tényleg nehéz megtölteni, de azt, hogy az, hogy 10-2zres stadionok európai városokban, az azt gondolom, hogy az egy az egy az egy élmény lehetővé teszi, hogyha a foci is jó, és egyébként a közbiztonság is jó, akkor azért egy olyan hétvégi esemény a családoknak vidéken is, fővárosokban is, ami ami ami amivel tulajdonképpen nem is kéne foglalkozni egy gazdasági műsorban.
[00:24:09]Igen.
[00:24:09]Még még még egy picit a sportnál maradva ugye hát előttünk van egy az tulajdonképpen az európai klubfocinak a a a legnagyobb eseménye ugye a Bajnokok Ligája döntő.
[00:24:19]Május 30-án lesz.
[00:24:19]Hát a többségünk az ugye csak tévén tudja nézni, mert ugye ilyenkor a a döntőbe jutott csapatok szurkolói között jelentős számban osztanak ki jegyeket, de ez mégis ez egy óriási elismerés szerintem vagy nagyon jó dolog, hogy ide került ugye Magyarországra.
[00:24:33]De visszatérve még a a az olimpiára, most te hogyan látod az olimpiai rendezésnek a az esélyét, a helyzetét, és a kormányváltás például itt a mi pozíciónkon változtathat-e valamit?
[00:24:48]Hát az a véleményem, hogy javított a az esélyeinken, pontosan azért, mert Magyarországnak egy elég csatavert presztízse lett az elmúlt sok-sok év során, ami ami nehezítette volna a pályázat népszerűsítését és eladását a világban, főleg a nyugati világban.
[00:25:15]Most nyilván Magyarország egy ez az egész választás hozott egy olyan új szituációt, amely mellett nemzetközileg is, és itthon is lehet erről az egész pályázatról úgy beszélni, hogy már ne arról beszéljünk, hogy ez most Orbán Viktor játéka és a korrupció melegágya a NER rendszernek, hanem hanem hanem szakmai diskurzust lehessen erről folytatni.
[00:25:42]De visszatérve azt gondolom, hogy hogy Magyarország nemzetközi megítélése most nagyot ugrott április 12-én.
[00:25:51]Ez segíti a pályázati anyagot, ami egyébként folyamatában van kidolgozásában, csak hát nyilván a választásokra való tekintettel ez az elmúlt időszakban ez szőnyeg alatt volt tartva, hogy ne még véletlenül se legyen a téma a választások során.
[00:26:11]De de ugye Karácsony Gergely főpolgármester még még tavaly év előtt őszén vitte be a úgynevezett continuous dialogba ez a folyamatos egyeztetési fázis a nemzetközi olimpiai bizottsággal, amit több várossal folytat.
[00:26:33]Innen lehet majd fölkerülni arra a rövidített listára, a shortlistre ez év végén, jövő év valamikor elején, amin remélhetőleg ott lehetünk, ami azt jelenti, hogy egy minimum kettő, maximum négy város lesz ott 3640 44 vonatkozásába.
[00:26:53]Tehát ez még nem kiforrod, hogy egy-kettő vagy akár három olimpiát kiosztanak, és azt se tudjuk, hogy pontosan mikor.
[00:27:00]Tehát ez most az új NOB elnök érkezése után az egész ilyen átvizsgálás alatt van, újragondolás alatt van, mert mert a a nemzetközi olimpiai bizottságnak kis komoly problémái vannak.
[00:27:17]hogy tudja az olimpiai játékokat népszerű eseményként ott tartani, főleg az új generációk fókuszában, és hogy tudja megtartani a nézőközönségét a tévén keresztül, ahonnan jön a legnagyobb bevétele a a rendezővárosnak is tulajdonképpen az ágyószín keresztül.
[00:27:42]Úgyhogy, úgyhogy most óriási gondolkodás van a Nobon belül is, kezdve, hogy a Brisban 32-es olimpiának a programja, hogy nézzen ki, milyen radikális változások jönnek már akkor, nemhogy 36-ba.
[00:27:57]Úgyhogy nekünk most itt igazából a fő feladat az lesz, hogy a koncepció, amit amit szerintünk Budapest el tud viselni, vagy pozitív módon tud saját előnyére hasznosítani, abba legyen az IOS a NOB részéről egy megállapodás, egy egy támogatás, hogy a és ha ez megvan, akkor ezt a ezt a teljes koncepciót el kell adni a magyar lakosságnak, akkor kell egy társadalmi párbeszédet folytatni arról, ahol nagyon világosan, nagyon transzparensen meg be kell tudni mutatni, hogy ezek a ezek a beruhnivalók, ezek a a várt eredmények, ez lesz az ország java ebből és ezek a kockázatok.
[00:28:50]És akkor ez alapján lehet abban bízni, hogy egy többségi, egy erős többségi társadalmi támogatottságot lehet az olimpiapályázat mögé téve tenni, amit vezet a fővárosi önkormányzat és a magyar olimpiai bizottság.
[00:29:07]Tehát ez nagyon fontos, hogy ez már nem egy pártprojekt, nem egy kormányzati projekt, nem szabad, hogy az legyen.
[00:29:14]Ez egy alulról építkező, a főváros által előrevitt olyan beruházási, nemzetgazdasági projektjavaslat, amit a végén vagy támogat, vagy nem támogat a a kormány.
[00:29:30]Jól emlékszem, hogy azért volt erre korábban kezeményezés, hogy legyen egy népszavazás az olimpiai rendezésről.
[00:29:34]Sok ez is része annak a sok populizmusnak, ami körbevette ezt az egész ügyet.
[00:29:43]Népszavazni arról lehet, amit ismerünk.
[00:29:49]Most még egyelőre ez kár erről beszélni.
[00:29:52]Ha a koncepció megvan és bemutatható, és megtörténik annak a kommunikációja, akkor el lehet dönteni, hogy van-e értelme ezt egyáltalán referendumra vinni, ami azért egy költséges nagy feladat, és egyáltalán nem látom, hogy biztosított az érvényessége, vagy van egy érezhető nagy támogatottság az ügy mellett, és ezt fölösleges megerősíteni, de mindegy, ott még nem tartunk.
[00:30:21]Ez úgyis a politikusok döntése lesz, hogy ebbe ebbe akarnak-e egy ügyöntő népszavazást a végén, vagy nem.
[00:30:30]Az embereket az is foglalkoztatja, hogy mi lesz a sport finanszírozás a ne összeomlása után.
[00:30:36]Mondok egy példát.
[00:30:36]Van egy kiváló kézilabda csapatunk, a Van Wesprém névre hallgat most éppen, vagy Mamesin nevet viseli.
[00:30:50]Hallottam már aggódó szavakat, hogy például a következő évben mi lesz ezzel a csapattal, úgy fog-e járni, mint mondjuk a a BL-ben egy-két kelet-európai csapat.
[00:30:59]Itt a Scopierre gondolok, vagy a Bukarestre, a női csapatra, hogy voltak ezzel vele gondok.
[00:31:03]Tehát, hogy ha ha a sportfinanszírozás átalakul, és hát ott is azért nagyon sok olyan pénz ment ki, amit magam, jó magam is az egészségügyben meg az oktatásban szívesebben láttam volna, akkor szerinted tehát nagyon nehéz kiegyensúlyozni, hogy hogyan lehet azért, mert ez egy presztis érték, gondolom, hogyha van valakinek egy országnak egy olyan csapata, amelyik a világ egyik legjobb klubcsapata, hogy hogy ez ezeket hogyan lehet majd majd kiegyensúlyozni?
[00:31:30]Hát én ezt a ennek a kérdésnek a megválaszolását meghagyom majd az új sportállamtitkárnak, akiről hamarosan valószínűleg bejelentenek, mert ez olyan szakmai dolog, amibe nem nem egy tisztel úgy ma be is jelentették a nevét.
[00:31:45]Most hirtelen nem szerintem Ja, igen.
[00:31:48]A kulcsá Krisztián.
[00:31:48]De de de most most délelőtt bejelentették.
[00:31:51]Igen.
[00:31:53]Most már hát ki is adtuk a hírt erről.
[00:31:55]Igen.
[00:31:55]Ő Kcsá Krisztián lesz a a az államtitkár.
[00:31:57]Hát azért akkor őt ismered egyébként nagyon közelről, úgyhogy Igen.
[00:32:02]Úgyhogy meghagyom [horkantás] neki ezt ezt a feladatot, hogy igét hirdessen.
[00:32:06]Meg jó az viszont az viszont a hozzád kérdés Nagy Dávid kérdezi, a GDP visszaforgatott részegységét egy személyre ki kivetítve mennyinek kellene lennie a GDP visszaforgatott részegységének egy személy vetét mennyinek kellene lenni?
[00:32:23]A másik a befektetői kedvet képzeled javítani?
[00:32:24]Ezt a két kérdést kaptad most?
[00:32:30]Hát kezd másodikkal indítanám inkább.
[00:32:35]A befektetői kedv az nyilvánvalóan már április 13-án a hétfői nyitásba látszott a tőzsdei és árfolyamokon a forinton az állampapírhozamon, hogy elindult egy jó irányba.
[00:32:47]És és ezt a bizalmat lehet növelni most azáltal, hogy megkezdődik annak a gazdaságpolitikának a végrehajtása, amit meghirdetett például Kármán András a parlamenti meghallgatásán, aminek a legfontosabb eleme, hogy célba vesszük az euró bevezetését.
[00:33:07]Ez a garancia tulajdonképpen arra a konvergenciaprogram megvalósulásának, aminek az eredménye javulhat.
[00:33:17]Legfontosabb, hogy javuljon végre a termelékenységi mutatónk.
[00:33:24]ami lehetővé teszi azt, hogy adott számú lakosság mellett is tud nőni a a kibocsátás mennyisége és minősége, és ezáltal a versenyképességünk, a termékeink és szolgáltatásaink versenyképessége a a világban.
[00:33:42]Ha ez javul, ez a nyilvánvalóan ö befektetés vonzóvá teszi Magyarországot a a magántőkerészére.
[00:33:56]Ha ez a versenyképesség javul, akkor az egy fellélegzést ad a költségvetésnek, mert elkezdődik a a költségvetési bevételeknek a a növekedése.
[00:34:10]A harmadik elem, hogy az EU pénzeket hazahozzuk, és azokat tényleg hatékonyan forgatjuk be a gazdaság különböző szektoraiba.
[00:34:18]legfontosabb talán [horkantás] ugye két területet mondanék nagyon fontosnak.
[00:34:25]Az egyik a humántőké fejlesztése, hisz a versenyképességünk és a a termelékenységi mutatók fejlődéséhez egészséges és képzett munkaerők.
[00:34:35]És ez az, amiben nagyon ez a két dolog, ez nagyon hátra lett szorítva az elmúlt 16 évben, ami annak a gazdaságpolitikája úgy írható le, hogy hogy gyakorlatilag mennyiségi termelésre koncentráltunk.
[00:34:56]jöjjön be a nemzetközi beruházó, és mi megadjuk a munkaerőt egyre nagyobb mennyiségben, ami az elején azt jelentette, hogy a a a munkaerőpiac helyzete egyre javult, amíg el nem ért a teljes feszességhez.
[00:35:16]És ugye ma már az a probléma, hogy hogy új munkaerőt nem tudunk, mert hát nem szülünk elég munkaerőt.
[00:35:22]Tehát ez ez adottság.
[00:35:27]viszont a termelékenységünk nem javult, ezért igazából megmaradtunk azon a szinten, ahol alacsony hozzáadott értékű dolgokat szerelgetünk össze ebben az országban.
[00:35:42]És ez egy ez egy meglekedést adott a gazdaságunknak.
[00:35:47]Meg teljes mértékben megrekedtünk.
[00:35:51]Mert mert ahhoz, hogy verseny, ha egyetlen dolog, ami a versenyképes, az a bér, akkor és ehhez nem tudunk mást csinálni, csak a forintot gyengítjük folyamatosan.
[00:36:04]Ez az egyetlen versenyképességű attribútuma a kormánynak, akkor azt jelenti, hogy a egyrészt a piaci szereplők hátradőlnek, minek javítsák a saját, minek ruházzanak be, minek fejlesszenek, ha a forint úgy is megadja azt a versenyképességi pluszt, ami a leértékelésen keresztül jön.
[00:36:27]Tehát, hogy van egy elkényelmes, volt egy elkényelmesedés, másrészt pedig beárasztak minket erre az összeszerelő üzem kategóriá ide lehet dobni az ilyen egyszerű folyamatokat, akumulátorokat szereljünk össze, meg autóalkatrészeket gyártsunk, meg autókat rakjunk össze.
[00:36:47]Ennyi.
[00:36:47]Na most a jövő az a technológia, az AI, a robotizáció, a tech a a a kutatásfejlesztés.
[00:36:55]Tehát nekünk most már tényleg át kell térni a 21.
[00:37:01]században.
[00:37:01]Nem a munkaalapú társadalom középkori viszonyait kell fel fenel fenntartani, hanem át kell lépnünk egy Szingapúr mintába, ahol ahol ahol a pénzügyi szektor, a technológiai szektor, a biotechnológia, az oktatás, az egészségügy, ezek a húzóágazatok.
[00:37:25]Nem késtünk még el?
[00:37:27]Soha nincs késő.
[00:37:27]A történelem nem áll meg.
[00:37:29][horkantás] Ühüm.
[00:37:32]említetted a ugye a befektetődnek a reakciójit, a pozitív reakcióit.
[00:37:35]Most már odáig jutottunk, amire nem gondoltam volna, hogy a az elmúlt nem tudom hány évben nem gondoltam volna, hogy ezt a kérdést föl fogom tenni, hogy szép szép ez a forintősödés, de nem túl drága már a forint.
[00:37:48]Hát [sóhajtás] ez relatív kérdés.
[00:37:50]Nyilván nagyot [horkantás] ment a forint, és a a hirtelen nagy erősödés az ugyanúgy nem feltétlenül jó dolog, mintha hirtelen nagy gyengülés.
[00:37:59]De a de sajnos a magyar gazdaság szerkezete elsősorban nagy multi vállalatok összeszerelő üzemei húzzák a magyar GDP-t, amelyeknek nagyon nagy az importtartalma.
[00:38:15]Ezért nekik igazából teljesen mindegy, mert amit egyiken elvesztenek, azt behozzák a másikon itt igazából és és és az export volumenünk nagyobb részéért ilyen vállalatok felelnek.
[00:38:31][horkantás] Tehát nyilván vannak azok a KKV-k, amelyek amelyek itt gyártott alacsony import igényt igénnyel létrehozott termékeket vagy szolgáltatásokat hoznak létre, és sikeresen beléptek a külföldi piacokra.
[00:38:51]Nekik ez nyilván nem jó.
[00:38:57]De tudomásul kell venni, hogy hogy átározódott a forint.
[00:39:04]Mert mert egy pozitívabb verseny, vagy egy pozitívabb jövőkép határozza meg a gondolkodást Magyarországról a nemzetközi befektetőknél.
[00:39:12]Tehát mit lehet most csinálni?
[00:39:15]ezt a ezt a helyzetet, hogy a a forint egy erősebb sávba át lett árazva, ezt ki lehet arra használni, hogy mondjuk majd a Magyar Nemzeti Bank csökkentse a kamatát.
[00:39:30]Tehát ahogy a kockázati prémium az állampapírokon csökken, az a kamatkörnyezet az javulhat itthon, az nyilvánvalóan egy akadálya lesz a a forint további erősödésének.
[00:39:49]Itt hát nyilván a kérdés a az infláció, hogy mit enged meg, milyen gyors reakciót a monetáris politikában, de az biztos, hogy a a fiskális és a monetáris és a jövedelemppolitikát nagyon össze kell hangolni, ezért a Varga Mihálynak és a Kármán Andrásnak nagyon hatékonyan jól kell együtt dolgozni, ami szerintem fog menni, és én nagyon optimista vagyok, hogy itt ered mények lesznek elérve, és akkor be lehet állítani már amúgy is a gondolkodásba egy egy olyan forint euroár, egy olyan euro forint árfolyamot, amiett szeretnénk bevinni a a Magyarországot a IRM2-be, aztán majd az eurozónába.
[00:40:34]Tehát ez ez a jövő muzsikája, hogy mi az a az a forint árfolyam, ami nem túl gyenge, nem túl erős, nem ho minket nehéz helyzetben.
[00:40:46]Nyilván ez az euró bevezetés, ez majd a 30-as években van, de de hát arra már most kell kondicionálni a piaci szereplőket, a monetáris politikát, a fiskális politikát egyaránt.
[00:40:57]Sőt, hát nem nem is 30-as évek, hanem itt a a pont a Kármál András mondta, hogy a mostani kormányti ciklus végére szeretnék, tehát az azt jelenti, hogy 2030 közepére szeretnék az eurót bevezetni.
[00:41:09]Azt most nem tudom pontosan, mert azt pontosítani kellett volna, hogy ez még az ERM2 az előszoba, vagy vagy már az Euró, mert az azt jelenti, ha előszoba, akkor azt 28-tól már ketyegnie kéne.
[00:41:19]Az mindig nagyon Igen.
[00:41:20]Az az az az az szűk, mert le kell hozni az inflációt is és az államadósság mértékét is.
[00:41:26]Szóval én azért a 30 én elégedett vagyok azzal, hogyha az eurót mondjuk bevezetjük a budapesti olimpia előtt.
[00:41:34]Ja, igen, igen.
[00:41:34]Jó, ebbe szerintem sokan megegyeznek veled, mert akkor ez azt jelenti, hogy lesz is olimpia, meg lesz is euró.
[00:41:40]Tehát ez egy két mindjárt pozitív és és ez a fontos, hogy a gazdaságnak legyen pozitív jövőképe, víziók, amik rendezik a gazdasági szereplőknek a várakozásait, irányát, gyorsaságát.
[00:41:55]Tehát, hogy legyen mi?
[00:41:55]Én én hiszek abban, hogyha van egy pozitív jövőképünk, akkor az az a vállalatők gondolkodását nagyon nagy mértékben tudja segíteni.
[00:42:09]Ugye most ugye arról beszélünk, hogy hogy a magyar kormány miket tervez, és milyen lehetőségei, vagy milyen szükségszerű lépések vannak, de azért van itt egy olyan nemzeti közi környezet, ami nem feltétlenül kedvez a mostani terveinknek.
[00:42:20]Hogyan látod ezt?
[00:42:24]Mit látsz most jelen pillanatban?
[00:42:24]Ugye Donald Trump működéséből még másfél év sem telt el.
[00:42:30]lesznek novemberben egy féidős választások Amerikában, azután talán változhat valami, nem tudom, de de te most hogy látod a a nemzetközi környezetet, a geopolitikai feszültségeket, kihívásokat, illetve ezt az egész vámháborút, ami most még azért nem csendesedett el, csak úgy tűnik, mintogyha ha lejjebb húzták volna a a a fé, tehát fékezni kellene, vagy fékezni szeretnék ezt a háborút, de nem tudom, hogy még szerintem ez még napirenden van.
[00:42:59]Hát igen, ez egy nehéz kérdés, hogy mi a mi mit csinál Amerika pontosan.
[00:43:04]Tehát egy ideig próbáltam magyarázni magamnak, hogy mi miért történik, de a helyzet az, hogy most azt gondolom, hogy Donald Trump saját csapdájába esett, és és most nehéz helyzetben van, hogy hogy mit mit is kezdjen, mert annyi frontot nyitott, annyi ellenséget szerzett, vagy annyi barátot idegenített el.
[00:43:35]hogy és és az eredményekelyett, hogy egyiket lezárta volna, mielőtt megnyitja a másikat, eh mindent egyszerre próbált megcsinálni.
[00:43:48]Venezuella bejött neki, Ukrajnát azóta nem tudja megoldani.
[00:43:54]A vámháború az az az egy nem lezárt történet.
[00:44:02]És akkor itt van Irán, amit amiben most az amerikaiak vesztésre állnak.
[00:44:09]Nem katonailag, hanem hanem eredményességileg, mert nehéz helyzetbe hozták a a magukat is, a világot is, világga szempontból is.
[00:44:19]De hát egy idő után már katonailag is problematikus lesz, mert mert egyszerűen az idő az irániaknak kedvez.
[00:44:29]És és az a stratégia, hogy levágjuk a kígyó fejét, és utána maradék vezérkarral kiegyezünk, az nem jött be, mint ahogy az se, hogy a hogyha [torokköszörülés] hogyha helyzetbe hozza az iráni népet, hogy befejezzék a rendszerváltást.
[00:44:51]Ez se jött be.
[00:44:53]És így maradt az, hogy szétbombázták iránt.
[00:44:56]Gyakorlatilag amit lehetett a levegőből elpusztítottak.
[00:44:59]Tehát több célpont nem maradt.
[00:45:01]Ellenben az irániak lezárták a hormusziszorost, ezzel megbénították a a világ energiaellátását.
[00:45:10]Viszont tehát, hogy semmi nem lett megoldva.
[00:45:13]A helyzet rosszabb lett.
[00:45:13]Sőt a legrosszabb az, hogy most már tudjuk, hogy tudja Irán is, hogy le tudja zárni a hormusziorost.
[00:45:22]és Amerika nem tudja kinyitni, és ez precedens teremt, és ez szerintem komoly változásokat fog hozni a egyrészt az energia politikába, a világban jövőre nézve, mert innentől kezdve mindenki megpróbál eldiverzifikálni a golftérségtől, és nyilván ez a folyamat meg leértékeli majd a golfállamokat, tehát hogy ez egy hosszútávú hatással lesz azokra a olajállamokra, amik az elmúlt évtizedekben a biztonság és a gazdagság világában élték a mindennapjaikat.
[00:46:03]Úgyhogy és hát összeomlott ez a mitosz, hogy Amerika meg tudja őket védeni.
[00:46:07]Tehát én én egyébként most azt várom, hogy Pekingbe az amerikai elnök kéri a kínaiak segítségét, hogy Iránüm Irán egyezzen ki velük, mert hisz, ha ki tud aollakokkal beszélni, Peking, ő a legnagyobb olajvásárlójuk, ő a legnagyobb támogatójuk, tehát csak ő tud rájuk hatni.
[00:46:33]Nyilván ennek valamilyen ára lesz.
[00:46:36]Ezt akartam kérdezni, hogy hogy kérdés az, hogy Kina mit fog ezért cserébe kérni.
[00:46:41]Hát ezt majd megtudjuk.
[00:46:41]Hát nyilván sokó végképp mondjanak le.
[00:46:43]Mondjuk például lehet az is természetesen.
[00:46:47]Ezt nem tudjuk, hogy ez most mennyire prioritás a a kínai elnöknek, de hát sok olyan az amerikai piac fontos a kínaiaknak, tehát most van mit kérni, mert szerintem az amerikaiak nem tudják megoldani az iráni problémát egyedül.
[00:47:07]kérdés, hogy Donald Don, mert mert most mi ésszerűen meg logikusan gondolkodunk, de azt tudjuk, hogy Donald Trump nem így gondolkodik.
[00:47:14]Persze, de most ő sarokba lett szorítva, nem tud kijönni egyedül.
[00:47:18]Ühüm.
[00:47:20]Hát nem tud beküldeni.
[00:47:20]Legalább két millió gyalogost kéne Iránra ráküldeni, hogy úgy fejezze be ezt az egész iráni küldetést, ahogy ezt elképzelte.
[00:47:32]Hát igen, néhány száz katona foglalta el náciémetországot.
[00:47:38]Tehát elképzelhetetlen, hogy ilyen haderőt odavezényeljenek.
[00:47:40]Tehát nem, ezt Amerika nem is engedné.
[00:47:42]Tehát ez ez teljesen irreális.
[00:47:45]A levegőből ezt nem lehet megoldani.
[00:47:49]Ühüm.
[00:47:49]Ö minket magyarokat azért az is érdekel, hogy azzal, hogy most ilyen kormányváltás rendszerváltás történt nálunk, például az orosz-ukrán háborúhoz való amerikai hozzáállás, vagy az orosz hozzáállás mondjuk az Európai Unióhoz az hogyan módosul?
[00:48:05]Mert mert ugye azt tartották sokan, hogy hogy Putyin egy előratölt bástaként nyomta előre Magyarországot.
[00:48:14]Ugye megvétóztunk egy vagy hát ugye az orosz szankciókat nem vétóztuk meg.
[00:48:19]Ez az érdekes, hogy azért azt mindegyiket megszavazta az Orbán kormány, de hogy azért volt, amit megvétózott és volt, ahol nem sikerült ugye konszenzust elérni emiatt az Európai Unióban.
[00:48:30]Tehát, hogy ez az egész kormányváltás ilyen szempontból világpolitikailag is talán azért azért hatással lesz majd.
[00:48:37]nagyon fontos, és ez számomra ugyanolyan fontos, mint a gazdaságpolitika irányváltása, a külpolitikánk irányváltása.
[00:48:46]Tehát az aztán még egy egy nagyon problémás eleme volt az Orbán kormánynak, ugyanis így eltávolodni a saját szövetségi rendszerünktől abba az irányba, ami Európa legnagyobb veszélyét jelenti, az orosz imperializmus és militarizmus felé hajóztunk egyre közelebb.
[00:49:11]Innen most visszajövünk.
[00:49:13]Oroszok nem a barátunk, ezt tudjuk évszázadok óta.
[00:49:20]És itthon megpróbáltuk eljátszani azt, hogy [horkantás] hogy ez nem is Oroszország csak Ukrajnára veszélyes.
[00:49:28]Nem.
[00:49:28]Az orosz imperializmus az egy veszély teljes Európára, annak a biztonságára, annak a demokratikus berendezkedésére.
[00:49:37]Ez nem Oroszország háborúja, ami folyik.
[00:49:40]Ezt nagyon fontos kijelenteni.
[00:49:40]Nem Oroszország biztonságáról szól.
[00:49:43]Ez egy hazugság.
[00:49:45]Ez Putytin háborúja, ami a saját hatalmának a [horkantás] biztosításáról szóló háború.
[00:49:50]Ez csak és kizárólag arról szól, nem a NATO-ról, nem valamiféle denácifikációról, nem Oroszország biztonsági érdeke így meg úgy.
[00:50:02]Ez a Putytin személyes hatalmi ambícióinak és hosszútávú hatalmának a a biztosításáról kellett, hogy szóljon.
[00:50:11]Most ennek a gyengítéséről szól az, hogy Ukrajna kibírta négy éven át a nyugatiak támogatásával és a saját emberállományukkal közösen kibírta.
[00:50:21]És most a háború átlépett abba a fázisba, ahol már inkább az a kérdés, hogy mikor jön rá Oroszország, hogy Ukrajna számára a második Afganisztán.
[00:50:37]Ühüm.
[00:50:40]Hát reméljük, hogy minél előbb ez ez jó lenne, min mi magyarként is, meg azt hiszem európaiként is ebben bizakodhatunk.
[00:50:47]A az egy kérdés megint, hogy az, hogyha ha az a külpolitikai váltás és az, hogy az orosz Oroszországgal szemben az új magyar kormány egy másfajta megközelítést, ahogy ahogy Magyar Péter fogalmazott, pragmatikus megközelítést alkalmaz, az mennyiben rajzolja át az energiaforrásainkat?
[00:51:05]Ugye itt eléggé nem diverzifikált energiaforrásokra voltunk szorítkozva, azt hiszem, ilyen 80-90%-ban Oroszországból kaptuk az energiát.
[00:51:15]Ez mennyiben módosíthatja ezt a ezt az egész történetet?
[00:51:22]A diverzifikáció fontos, tehát az orosz oolajat oroszolajról a levállást nyilvánvalóan egy képesség kérdése.
[00:51:29]Tehát ha ha nem tudunk egyik napról a másikra, akkor nyilván nem szabad.
[00:51:36]Az orosz oroszok addig fognak eladni nekünk gázt és olajat, amíg csak tudnak.
[00:51:41]Tehát az a az a jelen pillanatban az a veszély n függet ki, aki ki van kormányon.
[00:51:45]Ez abszolút.
[00:51:48]Hát nekik kell a bevétel, és nem sok helyre tudnak eladni.
[00:51:52]Az az orosz gáz és olajról való leválás az nem szól másról, mint hosszútávú biztonságpolitikai kérdés.
[00:52:02]Nem szabad az energia beseszerzésünket teljes mértékbe egy megbízhatatlan [torokköszörülés] partnertől függővé téve.
[00:52:08]Márpedig ha azt gondoljuk, hogy Oroszország mozgása és ambíciói azok veszélyeztetik Európa hosszútávú békéjét és biztonságát, akkor azt nem tehetjük meg, hogy teljes mértékben odaszolgáltatjuk ki magunkat, hanem időben arra kell felkészülni, ha jön az a pillanat, akkor ne lehessen minket zavarba hozni.
[00:52:37]Ühüm.
[00:52:37][horkantás] Beszélgetésünk végén, ugye néhány perc maradt az egy órás adásunkból, két nézői kérdést tennék föl.
[00:52:46]Az egyik az az, hogy sikerrel járhat-e a azt hiszem mindenkit ez foglalkoztat most a nemzeti vagyon visszaszerzés és védelmi hivatal.
[00:52:56][horkantás] Nem azt azt a azt a nézői kérdést már föl se teszem, hogy hogy mennyit lehet visszaszerezni, mert gondolom az ilyen a Totó és a Lotto világában tartozik.
[00:53:03]De neked mi a véleményed?
[00:53:06]Például a az olyan gazdag magyaroktól, akikről egyébként folyamatosan itt lehet beszámolni most a napokban egyébként a mi kiadónk is majd meg fogja jelentetni a 100 leggazdagabb magyar kiadványt, hogy mennyire lehet mondjuk a a jogtalanul megszerzett vagyonokat visszaszerezni?
[00:53:28]Hát szerintem itt egyértelmű a szándék, egyértelmű, hogy mit tudunk, mit látunk a valóságból.
[00:53:34]Tehát az elmúlt 16 évben kialakult egy rendkívül hatékonytalan gazdasági környezet, ami egy Uram bátyám világa volt, aki lojális volt a rendszerhez, hajlandó volt dolgok felett szemet hunyni, azok megkapták a támogatást, akár hatékonyak, akár versenyképesek voltak, akár nem.
[00:53:59]És azok, akik hatékonyak, versenyképesek, ügyesek voltak, de nem a kormány kottájából játszottak, azok nem kaptak ilyen támogatásokat.
[00:54:09]ez a fajta ö piac és versenyellenes környezet torzított mindent.
[00:54:18]És ennek eredménye az, hogy természetesen olyan vagyoni koncentrációk jöhettek létre, amelyek természetes, kapitalista, szabadversenyes, gazdasági körülmények között soha nem jöhettek volna létre.
[00:54:34]Úgyhogy én majd kíváncsi leszek a 100 leggazdagabbra majd 2026-27-es kiadványbra, ami nyilván meg fog változni.
[00:54:41]Tehát azt úgy ránézésre most is tudom mondani, hogy hogy a a a top 50 leggazdagabból a a harmada, de legalább a negyede én nem tekintem őket üzletembereknek, nem tisztelem őket.
[00:54:58]Akkor lehet, hogy új listavezető is lesz.
[00:54:59]Tehát, hogy hogy ott nyilván lesz egy átrendezés, ha politikai szándék megvan, akkor nyilván ez a hivatal létrejön és elkezdi a nyomozási munkát, a bizonyítás és a többi.
[00:55:11]Ami nagyon fontos, hogy a az új kormánynak nem csak mondani, hanem ténylegesen betűről betűre be kell tartani, hogy a jogállamot helyrehozza.
[00:55:23]annak része az is, hogy jogállami keretek között tartja az egész elszámolási folyamatot, és nem engedi, hogy a nép hangja meg a meg a közhangulat befolyásolja az események folyamatát, hanem erre nyomozóhatóságok, ügyészség és teljes függetlenül kell, hogy ezzel foglalkozzon.
[00:55:50]semmiféle politikai nyomás meg akarat nélkül, csak hagyni kell őket.
[00:55:56]Szerintem ennyi elég.
[00:55:56]És ahol ahol visszásság volt, az földerítik, ahol pedig nem, az akkor el kell fogadnunk, hogy mert mert mindennél fontosabb az, hogy a jogállamunk most már szilárd legyen, és mindenki egyenlő legyen a törvény előtt.
[00:56:16]A másik kérdés, ami érkezett olvasóinktól vagy nézőinktől, hogy jó ötletnek tartod-e az ügynökakták megnyitását 36 évvel a rendszerváltás után, és mit vársz ettől?
[00:56:28]Semmit nem várok, de jó.
[00:56:28]Én történelem szerető és érdeklődő emberként én igazából nem értem, hogy ezt miért miért nem nyitották meg eddig.
[00:56:36]Tehát miért 36 évvel később miért kérdés ez még?
[00:56:39]Tehát jogunk van tudni.
[00:56:46]Szerintem olyan lesz, mint a kien diakták, hogy megnyitották és az élet megy tovább.
[00:56:50]Semmi csoda nem történt.
[00:56:54]Én nagyjából valószínűleg így vagyok.
[00:56:57]Tehát a ismertebb nevek azok már a 90-es 2000-es években mindenki meg azok már a sajtó kihozta, és a többiek szerintem nem nem lesz nem lesz nem várok benne semmi olyat, ami ami sajtó a sajtót fölkapja esetleg.
[00:57:17]Na még még még mind még még egy kérdés belefér, mert mégis csak azért van élőben a műsorunk, hogy a nézők kérdezzenek.
[00:57:22]Az pedig, hogy mi a véleményed arról, hogy Magyarországon elegendő lenne csak öt bank.
[00:57:26]A kérdező az azt mondja, hogy igaz Nagymárton véleménye szerint és Nagy Márton most már nem miniszter, és hogy azt mondja, hogy megfigyelte, hogy egyetlen osztrák bank sem volt a felsorolt.
[00:57:37]Hát ez ez minősíti Nagy Márton tevékenységét.
[00:57:39]Tehát ez ezért neveztem őt annak, aminek neveztem a műsor.
[00:57:42]Tehát ez elképesztő, felháborító és szégyen, hogy egy gazdasági miniszternek tényleg van képe és és bejelenteni, hogy ő ő hány bankot szeretne látni.
[00:57:56]Tehát ez ez mutatta, és ez az, amibe óriási változást kell ebben az országban, a fejekbe és a a vá vállalkozói szférába is.
[00:58:07]az etatizmust ki kell nyírni a gondolkodásból, mert sajnos az emberek így kondicionálódtak, hogy az állam mindenben segít, az állam kisegít, az állam meldönt mindent, például azt is, hogy ki jó piaci szereplő, ki rossz piaci szereplő, hány hány versenyző szereplőnek kell lenni, abból mennyi lehet magyar, mennyi külföld.
[00:58:28]Ez nem véletlenül van itt a magyar gazdaság, ahol van, mert egy gazdasági miniszter komolyan képes volt bemondani, hogy hány bank legyen Magyarországon, és még meg is nevezte őket egyébként, hogy a a hogy kiknek kéne itt maradnia.
[00:58:45]Nagyon szépen köszönöm.
[00:58:45]Ennyi fért a mai adásunkban.
[00:58:48]Köszönöm Szalai Berzevici a közgazdásznak a Budapest értékit volt elnökének, hogy itt volt velünk az elmúlt egy órában.
[00:58:54]a Klasszis Klub live adását látták, amelyik a hatodik évfolyam 97.
[00:58:59]adása volt.
[00:58:59]Arra kérem önöket, hogy ha még nem tették, akkor mindenféleképpen iratkozzanak fel a Klassis Média YouTube csatornájára, ahol ezt az adást is vissza tudják nézni természetesen, és a Trend FM-en, mint említettem, csütörtökön este meg tudják hallgatni is.
[00:59:17]A következő vendégünk az két hét múlva, május 28-en, csütörtökön Dr.
[00:59:24]Magyar Csaba lesz.
[00:59:24]a CRD Worldwide vezérigazgatója, akiről a vagyonadóról, a bizalmi vagyonkezelésről és a vagyonkezelő alapítványokról fogunk beszélni.
[00:59:33]Hát ez is most olyan téma, ami valószínűleg mindenkit aktuálisan érdekel.
[00:59:37]Úgyhogy addig is mindenkinek szép napokat kívánok, és akkor várjuk vissza önöket.
[00:59:41]Viszontlátásra, viszont hallásra.